Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola
AZ ÁLLAMI, A CIVIL ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA RÉSZESEDÉSE AZ EGYETEMI-FOISKOLAI SPORTBAN AZ 1990-ES ÉVEKBEN
Ph.D. tézisek
Témavezeto: Földesiné dr. Szabó Gyöngyi, kandidátus egyetemi tanár
Budapest, 2004.
Szerzo : Hédi Csaba
A témaválasztás indoklása A modern sport XIX. század végi kialakulását a civil társadalom termékének tekinthetjük. Kezdetekben a döntoen csak egy-egy sportágat muködteto és abban sporttevékenységet vállaló klubokat, egyesüléseket a társadalom civil szereploi hozták létre. A sport alapintézményrendszerének kialakulását követoen csak néhány évtizeddel késobb kapcsolódott be és vállalt – kérve-kéretlenül – szerepet az állam a sport szervezésében és irányításában kultúrától függoen eltéro módon és mértékben. A sport – XX. század második felére teheto – gazdasági jelentoségének növekedése magával hozta az üzleti szféra fokozatos, különösen az élsport szintjén egyre jelentosebb mértéku bekapcsolódását. Magyarországon a II. világháborúig – leszámítva néhány beavatkozást – a sport szektorait a civil társadalom muködtette. Radikális változást a II. világháborút követo idoszak hozott, miután a kelet-európai országokban – közöttük hazánkban is – úgynevezett népi demokratikus, majd szocialista társadalmi-politikai rendszerek alakultak és a kétpólusú világrend kialakulásával a sportot – politikai funkcióját felerosítve – mindkét oldalon más- más céllal, intenzitással és módon használták fel. Államosították a sportot, és ha nehézségek árán is de a muködo civil társadalmat ellehetetlenítették, megszüntették. A magyar sport fejlodését 1945. után az állami irányítás és az ezzel együtt járó ellenorzés határozta meg. Érvényes volt ez az egyetemi sportra is, mely a század elején világméretekben is úttöro módon, alulról jövo kezdeményezéssel szervezodött, és amelyet fokozatosan, majd 1953-tól teljesen perifériára szorítottak. Az 1956-os forradalom leverése után a rendszer néhány gesztusértéku – megengedo – döntésén kívül a következo évek lényegi változást nem hoztak az egyetemi és foiskolai sportban (sem). A kelet-európai 1989-1990-ben lezajlott rendszerváltozásokkal véget ért a politikailag kétpólusú világ, megszunt az egypártrendszer s annak hegemóniája.
1
Ezzel egy idoben véget ért a modern sport több mint négy évtizeden át tartó történetének egy szakasza is. Bár az 1980-as évek közepén – már az erodálódó rendszer látens termékeként – egy viszonylag önálló diáksport szövetség létrehozása kezdodött, majd Magyar Diáksport Szövetség néven jött létre, az is csak formálisan, értékeit alulkezelve tudta szervezni és kezelni az egyetemi sport ügyét. A rendszerváltás tette lehetové, hogy az egyetem és foiskolai sport
intézményrendszere
az
államtól
függetlenné
és
autonómmá
váljék.
Ennek
megvalósulása azonban ellentmondásosan történt, melynek feltárását kutatásunkban az állam, a civil és az üzleti szféra részesedésén keresztül próbáljuk meg feltérképezni. A rendszerváltozás utáni évek kialakult helyzet tisztázását és a célkituzések megfogalmazását megnehezítette, hogy a „szocialista sportmodell” regnálásának idoszakában a nemzetközi sportban, így a nemzetközi egyetemi sportban is érdemi változások következtek be, ahol már nem kizárólagos a civil társadalom szerepe és részvétele, hanem különbözo módon és mértékben jelen van az állam és az üzleti szféra is. Mindezek ismeretében nemcsak indokoltnak, hane m feltétlenül szükségesnek is mutatkozott annak megvizsgálása, hogyan alakult át a magyar egyetemi és foiskolai sport a rendszerváltozás után, különös tekintettel a civil sportélet ujjászervezodésére. Az értekezés célja Értekezésünk célja annak feltárása, ? hogyan történt a rendszerváltás a foiskolai, egyetemi sport intézményrendszerében, ? miként alakult az egyetemi- foiskolai sport szerkezete, muködése a rendszerváltás utáni évtizedben, különös tekintettel az állam, az üzleti és civil szektor részesedésére az egyetemi- foiskolai sportban. Hipotézisek ? Feltételezzük, hogy a felsooktatási intézmények testnevelés és sportéletére az 1989. óta életbe lépo, a területet érinto törvények, határozatok ellentmondásos hatást gyakoroltak. Egyfelol megteremtették az egyetemi- foiskolai sport társadalmasodásának törvényi kereteit, másfelol bizonytalanná tették a terület muködoképességét, különösen lokálisan és regionálisan.
2
A
negatívan
ható
folyamatot
felerosítette
a
sport
intézményi
hátterének
szabályozatlansága, mely feltételezésünk szerint hozzájárult a testnevelés és sport személyi és tárgyi feltételeinek fokozatos romlásához. ? Feltételezzük, hogy az úgynevezett szocializmus erodálódásának idoszakában az egyetemi- foiskolai sport a társadalmasodás útján más területekhez képest korábban indult meg. Ezt az elonyt azonban az 1989-1990-es rendszerváltás után csak átmenetileg tudta kihasználni elsosorban a finanszírozás ellentmondásossága miatt. Feltételezzük, hogy az üzleti szektor a tervezettnél lassúbb ütemben és mértékben vállalt részvételt a magyar egyetemi és foiskolai sportban. Eközben a 90-es évek második felében lokális
szinten
a
lokálpatriotizmus,
a
folyamatosan
kiépülo
kapcsolati
toke
következményeként az üzleti szektor viszonylag nagyobb szerepet tölt be az intézményi sportélet
finanszírozásában,
Ugyanakkor
a
hazánkban
mint
az
országos
szintu
szervezet
rendezett
Foiskolai
Világbajnokságok
támogatásában. magas
szintu
lebonyolításához érdemben járul hozzá a magántoke. Az egyetemi- foiskolai sport finanszírozása az elmúlt 15 évben alapvetoen közpénzekbol történt. A civil szféra hozzájárulása a terület finanszírozásához, muködtetéséhez szerény mértéku. Módszerek Ennek érdekében a szakirodalomban történo tájékozódás után hangsúlyosan szükségesnek véltük az elméleti keretek bemutatását, melyek értekezésünk szempontjából releváns értelmezést, fogalmi eligazodást nyújthatnak a modern társadalom három szegmenségnek fejlodési útjából. Szükségesnek látjuk néhány európai sportmodellen keresztül bemutatni a kormányzati a köztes és civil szervezetek struktúrán belüli elhelyezkedését, funkcióját, finanszírozásának irányát. A magyarországi sport rendszerváltást megelozo évtizedei nem bovelkedtek az egyetemi sport történetiségét, fejlodését elemzo tudományos értéku munkákkal. Fejlodésük áttekintése keretet biztosíthat az egyetemi sport társadalmasodásához vezeto út megértéséhez, a rendszerváltást követo évtized már demokratikus viszonyok között zajló megismeréséhez, feltérképezéséhez. Az értekezés alapvetoen dokumentumelemzésre, míg kutatásunk survey típusú vizsgálatra épül.
3
Munkánk során az alábbi dokumentum típusok álltak vizsgálódásunk középpontjában: kormány és miniszteri rendeletek, közlönyök, értesítok, jegyzokönyvek, törvénytervezetek, törvények, beszámolók. A forrásanyagok lényeges csoportját alkotják a Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség és a Magyar Diáksport Szövetség több mint tíz évre visszavezetheto dokumentumai, beszámolók, jegyzokönyvek, emlékeztetok, kiadványok, publikációk. Felhasználtuk a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség statisztikáit, történetiségét, eredményeit bemutató dokumentumait, kiadványait. Empirikus kutatásunk tárgya a felsooktatásban az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején lezajlott szervezeti és tartalmi változások bemutatását célozza. Az elmúlt idoszakban készült vizsgálatoktól eltéroen elso alkalommal kívánjuk mérni a Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség tevékenységének megítélését, hazai és nemzetközi programja illetve érdekérvényesíto képessége alapján. Eredmények A rendszerváltozás a magyar sportban több tényezonek köszönhetoen békésebben, ezzel együtt folyamatában késobb zajlott le, mint a társadalom más alrendszereiben. A folyamat elso állomásának a Magyar Diáksport Szövetség 1987-es megalakulását tekinthetjük, mely az erodálódó magyar társadalom sajátos terméke volt. Az ifjúság testi és fizikai állapotát – már a ’70-es években tragikusnak – leíró jelentések után párthatározat és állami rendeletek nemcsak lehetové tették, hanem elo is írták megalakítását, megalakulását. Ezáltal egy felülrol vezérelt, kényszeru módon alulról építkezo paracivil szervezetté vált. A felsooktatás sportja – mely több mint negyven évig, ha bizottsági vagy tanácsi formát öltve is, de állami irányítás alatt állt – szervezeti önállósulásának jelentos lépésére az MDSZ 1989. év végi elnökségi ülésén került sor, amikor elfogadta az önálló autonómiát és saját ügyeikben döntéshozatali kompetenciát élvezo, felsooktatási tagozat létrehozását. Ennek jelentoségét mind akkor, mind a mai napig kevesen ismerték fel, holott ez volt az elso érdemi lépés a „sport újratársadalmasodásához”, civil alapokra történo vis szahelyezéséhez. A Magyar Egyetemi - Foiskolai Sportszövetség 1991. évi megalakulása azon meglehetosen kevés sportszervezetek közé tartozik, amelyek ténylegesen alulról jövo kezdeményezésre demokratikus alapon jöttek létre. Az egyetemi sportegyesületek alakították meg a MEFS-t, a 4
továbbiakban azonban az elso elfogadott alapszabály, már a felsooktatási intézmények sportfeladataira
alapított
szervezetként
határozta
meg
a
szövetséget.
A
MEFS
megalakulásának több mint tíz éves idotartama alatt felépítését és muködését tekintve többnyire követte a fejlett nyugat-európai egyetemi szervezetek példáját. Az intézményi háttér egyfelol stabilitást jelentett, másfelol viszont valamennyire behozza a szervezetbe a felsooktatás ellentmondásait. Az évenkénti közgyulés, a négyévente sorra kerülo választási ciklus, a területi elvek érvényesülése mind a vezetés, mind a programok végrehajtása szempontjából stabilitást, a várakozásoktól elmaradva lassú, de mégis érzékelheto fejlodést jelentett. Míg tervezett programjait maradéktalanul megvalósította, társadalmi elismertséget a sportszférán belül csak az évtized második felében realizálhatott. Ugyanakkor a MEFS megalakulásától részben az államtól átadott, részben és idoközben életre hívott programjait indirekt (alapítványok, közalapítványok, pályázatok) illetve direkt módon állami támogatásokból biztosította. A dokumentumok elemzésébol kitunik, hogy a MEFS kezdetektol nem fektetett kello súlyt a marketingstratégiára.
Próbálkozásai
kimerültek
az
Universiadék
eladhatóságában.
Kifulladásuk – egy mélyebb elemzésen túl – betudható a média növekvo érdektelenségének illetve a vállalkozói szférát kedvezményekkel, ösztönzokkel nem segíto gazdasági, adó és jogi környezetnek a sport e területén még járatlan, példáktól mentes útnak. Ugyanakkor meg kell állapítsuk, hogy a MEFS megítélésünk szerint a vizsgált idoszakban nem rendelkezett és nem talált olyan kapcsolati tokét megfeleloen eladható „áruval” és filozófiával, mely csak esélyt is adhatott volna az üzleti szférával történo rövidebb–hosszabb távú együttmuködésre. Nem vigasz, de az elemzés szempontjából lényeges, hogy általában hasonló gondokkal küzdenek mindenütt, illetve a FISU-ban is, mely nemzetközi szinten megfelel a MEFS-nek. Az 1993-as felméréshez képest a bizonytalannak ítélt testnevelési és sport struktúrák megmaradtak a felsooktatási intézményekben viszonylagos önállóságuk megtartásával, viszont 2004-re központi szabályzók hiányában finanszírozásuk bizonytalanná vált. Úgy tunik, hogy az intézmények többségében az érintett döntéshozók az egyetemi autonómia növekedésével sikeresen leküzdötték a testnevelés (és sport-)ellenes, de legalábbis nem sportbarát nézeteket, s immár a józan hallgatói képviselettel megakadályozták ezen intézményi struktúra szétzüllesztését.
5
Kiépült és jól muködonek mondható a hallgatói érdekképviseletek részvétele a sport intézményen belüli döntéshozatali mechanizmusában. Megítélésünk szerint a felsooktatási intézmények sportszervezeti egységeinek vezetoi összességében pozitívan ítélik meg MEFS két ciklusra bontott tevékenységét. Növekvo eredményt mutat (63,3%) a szervezet életének „jó” minosítése, míg hasonló arányt láthatunk hazai programajánlatának tekintetében. Jónak illetve 1996-2003 idoszakban kiválónak ítélik a MEFS nemzetközi tevékenységét. Ugyancsak jónak minosítették mindkét ciklusban javuló tendenciával a MEFS érdekképviseletét. Összegzés Hipotéziseimet igazolni látom, mert –
A felsooktatási intézmények testnevelés és sportélete mind strukturális, mind tartalmi vonatkozásban a mai napig változás alatt áll. A sport intézményen belüli demokratizálódási folyamata nem fejezodött be.
–
Az intézményi testnevelés és sport szabályozatlansága a terület személyi és tárgyi feltételeinek fokozatos romlását eredményezte.
–
A MEFS civil szervezetként jött létre. Mára köztes, paracivil szervezet képét mutatja, döntoen közpénzekbol fedezi programját.
–
Az üzleti szektor részvétele az egyetemi- foiskolai sportban lokális szinten fokozatosan növekvo részvételt mutat, míg országos szinten nemzetközi programok kivételével szinte nem mérheto, jelentéktelen mértéku.
6
Jelentosebb saját publikációk, eloadások
1. Sport structures in Hungary (Hédi-Földesiné) Two Players One Goal, Oxford, Mayer and Mayer Ltd. 2004 2. Contribution of the State and Civil Sector to university sports culture in some developed
European
countries
and
in
Hungary
in
the
1990’s,
Országos
Sporttudományi Kongresszus, Szombathely, 2003. október 17-18., In A. Mónus (ed.) Sports science and European integration – Global and local relations, Budapest, MSTT, Megjelenés alatt 3. Az állami irányítástól a társadalmi szervezetig az egyetemi- foiskolai sportban, doktori értekezés, Budapest, TE, 1994. 4. Nemzetközi egyetemi sportrendezvények Magyarországon és a Magyar Egyetemi – Foiskolai Sportszövetség, Sport és Társadalom, Budapest, MSTT, 2003. 5. Az iskolai testnevelés és diáksport fejlodése 1969-1980. között, Testnevelés és Sporttudomány, Budapest, 1993/2 6. A Magyar Diáksport Szövetség megalakulásának története, Diplomadolgozat, Budapest, TF, 1988. 7. The Revival of University Sport in Hungary, I.C.S.S. International Seminar on „Space and Time”, Bécs, 1993. június 7-13. 8. Egyetemi- foiskolai bajnokságok 1993., Sportvezeto, Budapest, 1993/6, 9. Az egyetemi- foiskolai sport újjászervezodése, II. Országos Sporttud. Kongresszus Magyarország, Budapest, SE, 1993. augusztus 3.-szeptember 1. 10. Transformation of the system of students’ sport in the 1980’s in Hungary, 14th ISSA Symposium HUPE, Budapest, 1999. június 26-30. 11. The Impact of the Functioning of the FISU on the Hungarian University Sport Movement, The 14th International Congress on Sport Sciences for Students, Budapest, Semmelweis University, 2000. április 13-14. 7
12. Changes in the Management of University Sport in Hungary, Nemzetközi Egyetemi Sporttudományos Konferencia, Peking, 2001. augusztus 22-23. 13. Hosting International Sports Event by the Hungarian University Sports Federation, The 15th International Congress on Sport Sciences for Students, Budapest, Semmelweis University, 2002. április 26-27. 14. The governments’ share of the democratisation process of the Hungarian University Sport after the political system change, 1st Conference of EASSI, Vienna, 2002. május 30. – június 2. 15. Demokratizálódás, állami szerepvállalás az egyetemi sportban a ’90-es években, Tudományos Konferencia, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2002, október 18.
8
