Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája

Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája

Készítette: Central European Investment Services

Salgótarján, 2014. május

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ......................................................................................................................................... 1 I.

Stratégia elkészítésének háttere ............................................................................................................. 3 I.1. Előzmények és célok .......................................................................................................................... 3 I.2. Módszertan ........................................................................................................................................ 3

II.

SMJV gazdasági- és befektetés-ösztönzési helyzetfelmérése ............................................................... 5 II.1. A helyi gazdaság adottságai: statisztikai adatok ............................................................................. 5 II.2. Salgótarjáni vállalatokkal készített interjúk ..................................................................................... 6 II.3. Helyi intézmények vezetőivel készített interjúk.............................................................................. 9 II.4. A vállalati beruházásokat befolyásoló tényezők ........................................................................... 12 II.4.1. Külföldi működőtőke-beruházások trendje ....................................................................... 12 II.4.2. Makrogazdasági tényezők .................................................................................................. 13 II.4.3. Szabályozási környezet változása ...................................................................................... 13 II.4.4. Finanszírozás ....................................................................................................................... 14 II.4.5. Munkaerő ............................................................................................................................ 14 II.4.6. Beruházási terület............................................................................................................... 14 II.4.7. Logisztika ............................................................................................................................. 15

III.

Az egyes iparágak, mint lehetséges fejlesztési területek értékelése .................................................. 16 III.1. Ipar ................................................................................................................................................. 16 III.1.1. Bányászat, energetika........................................................................................................ 16 III.1.2. Építőipar ............................................................................................................................. 16 III.1.3. Feldolgozóipar ................................................................................................................... 17 III.1.4. Gépipar ............................................................................................................................... 18 III.2. Szolgáltatások ................................................................................................................................ 19 III.2.1. Lakossági szolgáltatások: kereskedelem, személyi szolgáltatások .................................. 19 III.2.2. Pénzügyi és számviteli szolgáltatások ............................................................................... 19 III.2.3. K+F szolgáltatások.............................................................................................................. 20 III.2.4. Logisztika ............................................................................................................................ 21 III.2.5. Turisztika ............................................................................................................................ 22 III.2.6. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ................................................................................ 23 III.2.7. Képzés, oktatás .................................................................................................................. 23

IV.

A gazdaságfejlesztési tevékenység alapcéljai ....................................................................................... 24 IV.1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása................................................................................... 24 IV.2. A jelenlegi munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, biztosítása ......................... 25

IV.3. Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozicionálása belföldön és külföldön ............... 25 V.

Stratégiai célok ....................................................................................................................................... 27

VI.

Szükséges intézkedések, hosszú távú projektek .................................................................................. 28 VI.1. Projekt: Salgótarján regionális gyakorlati szakképzési központtá fejlesztése ............................ 28 VI.1.1. Alprojekt: Szakképzési projektszervezet felállítása, szakképzési alprojekt elindítása ... 28 VI.1.2. Alprojekt: A régióban működő vállalatok képzési igényének rendszeres felmérése ..... 29 VI.2. Projekt: Salgótarján európai szintű központtá fejlesztése a gyakorlati szemléletű felsőfokú pénzügyi és mérnöki képzések terén .................................................................................................... 30 VI.2.1 Alprojekt: A felsőfokú képzési területek meghatározása ................................................. 30 VI.2.2. Alprojekt: Felsőfokú képzési projekt elindítása ............................................................... 30 VI.2.3. Alprojekt: Vállalati tudás és kompetenciaigények integrálása........................................ 31 VI.3. Projekt: Salgótarjánban működő multinacionális gyártó cégek európai központtá fejlesztése, új beruházók betelepítése, a külföldi tőkebevonás megkezdése ............................................................ 31 VI.3.1. Alprojekt: Iskolarendszerű és felnőttképzési szakképzés ................................................ 32 VI.3.2. Alprojekt: Folyamatmérnöki és termékfejlesztési kompetenciák kialakítása ................ 32 VI.3.2. Alprojekt: A Város gazdasági-ipari területeinek teljes rehabilitációja, új iparterületek 33 VI.3.3. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek „piacosítása” ................ 34 VI.4. Projekt: Salgótarján az üvegipari gyártás és üvegipari K+F európai központjává fejlesztése.... 35 VI.4.1. Alprojekt: Célzott szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása ............... 35 VI.4.2. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek „piacosítása” ................ 36 VI.4.3. Alprojekt: Az üvegipari alkalmazások és fejlesztési trendek feltérképezése.................. 37 VI.5. Projekt: Legalább egy hazai vállalat pénzügyi szolgáltató központjának Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi projektért .................................................................................... 37 VI.5.1. Alprojekt: Szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása ........................... 37 VI.5.2. Alprojekt: Szolgáltató központi igényeknek megfelelő irodaingatlan kialakítása .......... 38 VI.6. A helyi KKV szektor megerősítése, fejlesztése ............................................................................. 38 VI.6.1. Alprojekt: A KKV-k mikrogazdasági feltételeinek fejlesztése .......................................... 39 VI.6.2. Alprojekt: Vállalkozói ismeretek, készségek és képességek fejlesztése ......................... 40

VII. Áttekintés .................................................................................................................................................. 42

Vezetői összefoglaló Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája és a kapcsolódó akcióterv célja a Város tőkevonzó képességének javítása és hatékony fellépésének lehetővé tétele a helyi és regionális gazdaság megerősítése céljából. A stratégia és akcióterv Salgótarján működési-befektetési helyszín szempontjából releváns adottságaira, lehetőségeire épít. A kiindulási helyzet meghatározása a Városfejlesztés Zrt. 2014. március 12-i ITS – TFK tanulmánya1, valamint 11 személyes interjú alapján történt. A munkát 4 salgótarjáni közhivatal, illetve gazdaságfejlesztési szervezet, valamint 7 meghatározó helyi vállalkozás segítette vezetői szintű személyes interjúval. Az elvégzett helyzetértékelés alapján megerősítést nyert, hogy a város gazdasági szerepének és mutatóinak erősítése érdekében rövid távon nem indokolt egyetlen vagy kevés nagyszámú munkahelyet teremtő jelentős méretű, új külföldi működőtőkebefektetés (szaknyelven FDI, azaz foreign direct investments) Salgótarjánba vonzása vagy valamely új iparág zöldmezős fejlesztése. Ennek legfontosabb okai között az azonnal rendelkezésre álló, egybefüggő, nagyméretű iparterületek hiánya, az új befektetők számára potenciálisan szükséges képzettséggel, ill. szakértelemmel bíró munkaerő alacsony száma, valamint az új befektetések esetében a beruházó által majd minden esetben vizsgált későbbi bővítés korlátai. Ehelyett a stratégia középpontjába a gazdaság- és befektetés-ösztönzési stratégia elsősorban a jelenleg elérhető helyi erőforrások és beruházási lehetőségek további kiaknázását, a helyi vállalkozások erősítését, a jövőbeni FDI bevonás feltételeinek kialakítását célozhatja, majd az ezt követő későbbi fázisban fókuszál a tényleges új betelepülésekre és hosszú távú eredményeket hozó fejlesztésekre: Fentiek tükrében a stratégiában felvázolt gazdaságfejlesztés és befektetés-ösztönzési alapcélok a következők: a) Az elvándorlás lassítása, majd megállítása b) Új munkahelyek megteremtése c) Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozícionálása belföldön és külföldön A stratégia keretében megfogalmazott közép- és hosszú távú intézkedések, projektek nem kizárólag a már működő helyi vállalkozásokat támogatják, hanem egyúttal a 1

Salgótarján MJV Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája

1

működőtőke sikeres bevonásának alapjaként is szolgálnak a gazdaságfejlesztés egy későbbi fázisában. Az alapcélok elérését 2020-ig az alábbi három, indikátorokkal együtt megfogalmazott közvetlen stratégiai célok elérése teszi lehetővé. A közvetlen stratégiai célok a következők: 1. A meglévő gazdasági vállalkozások megtartása, erősítése és a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Indikátor: a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további 600 új munkahely megteremtése 2. Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi szolgáltató központ elnyeréséért Indikátor: 2 szolgáltató központ elindulása Salgótarjánban 3. Új termelő beruházások lehetőségének megteremtése, a külföldi működőtőke bevonásának megkezdése Indikátor: 2 új külföldi beruházás Salgótarjánba telepítése A befektetéseket ösztönző gazdasági környezet nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is mindig számos tényező egymásra hatásától, komplex rendszerétől függ. Ezt tükrözik a fenti célok elérését lehetővé tevő stratégiai intézkedések, hosszú távú projektek. A stratégiai célok és az alábbi stratégiai projektek között így nem egy-egyértelmű kapcsolat van, hanem minden projekt több cél eléréséhez járul hozzá. Salgótarján lehetőségeinek és kihívásainak ismeretében az alábbi stratégiai feladatok, hosszú távú projektek megvalósítása szükséges: 1. Salgótarján regionális gyakorlati szakképzési központtá fejlesztése 2. Salgótarján a gyakorlati szemléletű felsőfokú pénzügyi és mérnöki képzések terén országosan elismert képzési helyszínné fejlesztése 3. Salgótarjánban működő multinacionális gyártó cégek európai központtá fejlesztése 4. Salgótarján az üvegipari gyártás és üvegipari K+F európai gyártó központjává fejlesztése 5. Legalább egy hazai vállalat pénzügyi szolgáltató központjának Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi projektért 6. A helyi KKV szektor megerősítése, fejlesztése Minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósításra kerül belőle. A jelen stratégia sikerének biztosítéka a helyzetértékelés során tapasztalt együttműködési készség és tenni akarás a közös célokért mind a vállalkozások, mind a helyi közigazgatási és érdekképviseleti szervezetek, mind pedig a stratégiai munka gazdája, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről.

2

I.

Stratégia elkészítésének háttere

I.1. Előzmények és célok Salgótarján Megyei Jogú Város (a Város) a 314/2012. (XI.8.) számú Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban 2013-ban megkezdte középtávú Integtrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) felülvizsgálatát, amelynek elsődleges célja az EU 2014-2020-as programozási elvárásaihoz (területi alapú, integrált megközelítést alkalmazó komplex programok megvalósítása) igazítás. Az új uniós ciklusban fókuszba került EU 2020-as célokkal összhangban a Város vezetése kiemelt figyelmet fordít Salgótarján reálgazdaságának legfontosabb kihívásaira, a helyi vállalati szereplők működését leginkább befolyásoló, illetve a potenciális új működőtőke-befektetők betelepülését elősegítő tényezőkre. Ennek figyelemnek és tudatos tervezésnek a jeleként elkészült az ITS dokumentum integráns részét képező gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégia és akcióterv. Az elkészült dokumentumok célja a Város strukturált, hatékony fellépésének lehetővé tétele a helyi és regionális gazdaság megerősítése, valamint a Város tőkevonzó képességének javítása céljából. A stratégia és akcióterv Salgótarján működésibefektetési helyszín szempontjából releváns adottságaira, lehetőségeire épít, integrálva a helyi gazdasági szereplők és intézmények vezetőinek szempontjait.

I.2. Módszertan Az ajánlattételben foglaltak szerint a stratégia különösen az alábbi területeket érinti: (1) globális befektetési trendek és a Város kulcsszektorai, (2) befektetői célcsoportok azonosítása, (3) célcsoportok eléréséhez szükséges csatornák, (4) a Város versenyképességét hangsúlyozó üzenetek megfogalmazása, (5) számszerűsített célkitűzések. A megalapozó vizsgálat során kiemelt feladatként kezeltük a Város gazdaság- és befektetés-ösztönzési potenciáljának felmérését, különösen primer adatgyűjtési formában. A helyszínen folytatott vállalati és intézményi interjúkat kérdőíves felmérés előzte meg. Tekintettel az interjúk során körvonalazódó adottságokra és akut problémakörökre a stratégia előzetesen tervezett fókuszát (zöldmezős külföldi működőtőke-beruházás vonzása Salgótarjánba) némileg módosítva előtérbe került a helyi gazdaság megerősítése és a helyi vállalatok beruházási feltételeit megteremtő közép- és hosszútávú lépések azonosítása.

3

Fontos látni, hogy a megfogalmazott közép- és hosszú távú intézkedések, projektek nemcsak a már működő helyi vállalkozásokat támogatják, hanem egyúttal a sikeres FDI bevonás alapjaként is szolgálnak a gazdaságfejlesztés egy későbbi fázisában. Az akcióterv a stratégia megvalósítását segítő rövidtávú, 1-1,5 éves időtávon belül megvalósítandó operatív feladatokat tartalmazza. A dokumentumban megtalálhatóak a külföldi működőtőke-befektetések bevonzásához szükséges információk (így többek között a potenciális beruházók listája, ill. az azok elérését biztosító konferencialisták, és road show-k tervei eseménylisták), ám mindezek várhatóan csak a gazdaságfejlesztő intézkedések második fázisában, azaz az akciótervben foglaltak megvalósítását követően használhatók sikerrel. Az akcióterv első lépésként konkrét feladatokat, projekteket, valamint a megvalósítás szervezeti és HR-szükségleteit tartalmazza.

4

II.

SMJV gazdasági- és befektetés-ösztönzési helyzetfelmérése

II.1. A helyi gazdaság adottságai: statisztitikai adatok A Városfejlesztés Zrt. 2013. novemberi Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2 gazdasági fejezetében (a továbbiakban: Helyzetfelmérés) statisztikai adatokkal támasztja alá a salgótarjáni térség számos, egyre jelentősebbé váló kihívásait. A rendszerváltást követő években tapasztalt ipari leépülés, a domborzati viszonyok és az infrastruktúra korlátai miatt a gazdaság- és befektetés-ösztönzés rendkívül szűk mozgástérrel rendelkezik. Ezen hatást erősítik az oktatás terén elmúlt évek során tapasztalható negatív folyamatok. Látszólag a várostérségben tapasztalható vállalkozási kedvet igazolja, hogy 2011. év végén 8778 gazdasági szervezet volt regisztrálva (csak Salgótarjánban 5091), amelynek mintegy 87%-a vállalkozás. Azonban e vállalkozásoknak csupán mintegy 49%-a rendelkezett árbevétellel. Ez az adat viszont arra utal, hogy számos vállalkozás kényszervállalkozásként került megalapításra. Ugyanerre mutat az a jelenség is, hogy az EU csatlakozást követően az elvileg egyszerűbben kiaknázható határon túli, új piaci lehetőségek ellenére is csökkent a vállalkozások száma (-17%) a 2000-2011-es időszakban. A vállalkozási-, még pontosabban a befektetési környezetet jellemzi az a 2011. évi adat is, amely szerint a Salgótarjánban bejegyzett majd 9000 vállalkozásból mindösszesen 25 bírt külföldi érdekeltséggel. A 2011. évi adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma alapján vizsgálva elsősorban a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások jellemzőek a várostérségre (vállalkozások 97%-a). Szintén a 2011-es adatok alapján anagyvállalkozások aránya mindösszesen 0,2% a várostérségben, amely 6 nagyvállalatot jelent (ebből 5 Salgótarjánban). Salgótarjánban meghatározó szereppel bír az ipari tevékenység, különösen a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar. A Város ipari kibocsátásának 53%-át adják gépipari vállalkozások, amelyek árbevételének 86%-a exportból származik. Ezen túlmenően jelentős értéket képviselnek a fémalapanyag- és fémfeldolgozást végző vállalkozások, amelyek 17%-ban járulnak hozzá a Város ipari kibocsátásához. Ezen cégek tevékenysége jellemzően a Várostól délre található ipari parkra, illetve a Város ipari hagyományait őrző belterületre koncentrálódik.

2

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, VALAMINT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 314/2012 (XI.8) KORMÁNYRENDELET SZERINTI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA, I. Helyzetfelmérés, 1.9. A település Gazdaság fejezete (Városfejlesztés Zrt, Budapest, 2013. November). Ugyanezen dokumentumon, az ebben található adatokon alapul Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája.

5

Az ipari területek tekintetében a Helyzetértékelés megállapítja, hogy csak igen kis területű azonnal elérhető ipari építési ingatlan áll rendelkezésre. Ezzel szemben jelentős nagyságú rekultiválandó barnamezős terület található a városban. Ráadásul egyes esetekben e területek szállítási célú közúti elérése is problémákat vet fel, mivel a teherjárműveknek át kellene hajtaniuk az egész városon. II.2. Salgótarjáni vállalatokkal készített interjúk A helyszíni vállalati interjúkra a 2014. március 25 – április 4. időszakban került sor a Trigon Fejlesztő és Szolgáltató Kft, Salgglsas Zrt, Tarján Glass Kft, Mitsuba Automotive Systems of Europe Autóalkatrész Gyártó Kft, Magyarországi Hangszórógyártó Kft, Wamsler SE Zrt és Mikropakk Műanyag és Fémfeldolgozó Kft. részvételével. Az interjúkat megelőzte egy, a vállalati vezetők részére elektronikus úton megküldött kérdőíves felmérés. A kérdőív (melléklet) az alábbi témaköröket fedte le:  Salgótarján, mint befektetési helyszín (képzés, munkaerő elérhetősége)  Helyi-, regionális- és országos szervek által nyújtott szolgáltatások (információnyújtás, engedélyek)  Önkormányzat partnersége, befektetés-ösztönzési szolgáltatásai  A vállalkozás helyzetértékelése, tervei, lehetőségei, befektetés-ösztönzési javaslatai Az alábbiakban összefoglalóan mutatjuk be az interjúk során megtárgyalt legfontosabb megállapításokat: 

Salgótarján ipari hagyományainak elmúlt évtizedekben tapasztalt fokozatos leépülése a vállalatvezetők véleménye szerint rendkívül megnehezíti a jelenlegi fejlesztési törekvéseket és az ezt célzó munkát, de még a vállalkozások napi működését is. Az interjúalanyok majd mindegyike komoly lehetőségnek tekinti a helyi gazdaságfejlesztés szempontjából (pl. ipari területek rekultivációja, munkahelyteremtési- és beruházási kedv növelése) a hátrányos helyzetű térségekben várakozások szerint egyre növekvő mértékű állami támogatást, valamint ezzel összefüggésben az Önkormányzat hatékony lobbiját és forrástervezését .



A régió valóságos lehetőségeként került említésre egy kínai részvétellel megalapítandó autóipari innovációs centrum, amely hazai és kínai kapacitásokra támaszkodhatna. Az innovációs centrum ötletének kulcseleme, hogy alapvetően nem gyártási, hanem K+F fókuszán keresztül magasabb hozzáadott értékű tevékenység Salgótarjánba történő vonzását tenné lehetővé. A kínai hátterű high-tech autóipari fejlesztések ötlete a megkeresett salgótarjáni cég

6

eddigi eredményeire, meglévő kapcsolatrendszerére és a központi kormányzat – eddigi szerepvállalása alapján feltételezett – támogatására épülhet. Bár az autóipar termelési volumene a 2008. évi pénzügyi válság éveiben jelentős visszaesést mutatott, a megrendelések különösen a K+F területen a jelentősebb OEM gyártók esetén kontra ciklikusan viselkedtek, azaz bővültek. Az autóipari klaszter létrehozása melletti további érvként merült fel a kormányzat elköteleződése Magyarország régiós autóipari központtá fejlesztése mellett, illetve a jelentős OEM-ek helyi gazdaságra gyakorolt kedvező hatására Győrben és Kecskeméten. 

Az oktatási terület megerősítését minden interjúalany kiemelt prioritásként említette. A felsőoktatás terén jelentős veszteségként említik a helyi felsőoktatás – legutóbb a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Salgótarjáni Intézeteként működő oktatási intézmény megszűnését. Ez nem csak a pénzügyi felsőfokú végzettségűek helyi elérhetőségére volt közvetlen negatív hatással, hanem a Város lakosságmegtartó képességét is hátrányosan befolyásolta. A javasolt megoldási lehetőségek között majd minden esetben szerepelt a pénzügyi és – mint új elem – a műszaki felsőoktatás helyi megteremtése, a több vezető által is ismert, az Óbudai Egyetem részvételével formálódó térségi főiskolai koncepciójának vagy a Város önálló intézkedésének eredményeként. Mint lehetséges partner szóba került azonban egy másik intézmény, a gödöllői Széchenyi István Egyetem is.



A helyi vállalkozások a műszaki végzettséget igénylő munkaköröket jellemzően csak nehezen tudják betölteni, illetve belső erőforrások képzésével próbálják a hiányt áthidalni. Egyes esetekben a szakemberhiányt más cégtől történő “átcsábítással” orvosolják, ez azonban nem támogatja sem a vállalkozások folyamatos fejlődését, sem az azonos vagy hasonló területen működő cégek együttműködési készségét. Gyakori jelenség, hogy a képzett munkavállalók a hazai HR gyakorlatban már értékelhető 1-1,5 év helyi tapasztalatszerzést követően az M3-as mentén működő vállalkozásokhoz, igen gyakran Budapestre vagy Nyugat-Magyarországra, nem ritkán pedig külföldre szegődnek.



A szakirányú felsőfokú képzettek hiánya mellett több esetben megemlítésre került az idegennyelvi kompetenciák alacsony szintje, ill. gyakran teljes hiánya is. Az elsősorban exportra termelő, vagy külföldi tulajdonú cégek ugyanis a megfelelő képzettség mellett egyre több funkcióban igénylik elsősorban az angol, vagy német alkalmazott nyelvtudást.



A szakképzett munkavállalók terén a megkérdezett vállalatvezetők kiemelték a helyi szakképzés kibocsátási szintjének elégtelenségét. Különösen két területet emeltek ki: (1) a képzés tartalma gyakran lényegesen eltér a vállalat által

7

igényelt tartalomtól, így a végzettek megfelelő szaktudású munkavállalóvá fejlesztése, a feladat jelentős idővonzatával együtt igen nagy mértékben hárul a vállalatokra, (2) a tanulók csak szűk rétege bizonyul munka-attitűdjét tekintve alkalmasnak a helyi modern termelési gyakorlatban elvárt munkavégzésre és rendelkezik az ahhoz szükséges szemléletmóddal. Az egyik legjelentősebb salgótarjáni foglalkoztató jelezte, hogy mindösszesen 5-6 végzős ipari tanuló jelentkezett gyakorlati programjukra, amely az iskola befejezését követően munkalehetőséget biztosítana számukra. Több cégvezető rámutatott, hogy a képzés tartalma mellett ésszerű kibocsátási kapacitás tervezésére lenne szükség, mivel még jó munkaerőből is csak a fejlesztési igényeknek megfelelő számban tudnak alkalmazni. Más esetben az hangzott el, hogy a cég rendszeres szakmunkásigénye alacsony, így a képzés elindításához szükséges tanulói létszám elérése csak további régióbeli cégek igényeinek integrálásával lehetséges. 

Az ipari termelésben jártas szakképzett, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező specialisták és vezetők a cégek döntő többségénél a helyi munkaerőpiaci és oktatási helyzet miatt a régióból csak nehezen, régión kívülről pedig csupán jelentős bértöbblettel kompenzálva pótolhatóak. A specialisták és vezetők távozása ezért rendkívül magas működési kockázatot jelent egyes helyi cégek számára. Volt olyan vállalatvezető, aki jelezte, hogy a dolgozók megtalálása számukra is egyre nehezebb, de a régióban tapasztalható alacsonyabb bérek miatt a dolgozók megtartását relatív könnyebb feladatnak ítéli. A kérdés azért is fontos, mert egy-egy specialistának esetlegesen jóváhagyott átlagon felüli bér nem elsősorban a többi kolléga bérfejlesztésének lehetőségeire hat pozitívan, hanem – a tulajdonosi gondolatmenet és az állandóan éles versenyhelyzet miatt – az üzem versenyképességét kérdőjelezi meg a mindenkori tulajdonos számára.



Az interjúk során fogalmazódott meg annak lehetősége, hogy az önkormányzat által a helyi oktatás fejlesztésére potenciálisan létrehozandó munkacsoportban a megkérdezett vállalatvezetők személyesen vagy specialistáik révén készek szerepet vállalni, amennyiben az a vállalati érdekekkel egybeesik, időszükséglete korlátozott, és a munka kimenete, célja jól meghatározott. Az vállalatvezetők egy része kifejezetten hasznosnak találja és már csatlakozott is a Salgótarján Önkormányzata által kialakított ösztöndíjprogramhoz, amely végzős felsőoktatási hallgatók Városba történő visszatérését célozza. A pozitív példák alapján nyitottak lennének ennek kiterjesztésére is mind a szakképzésben, mind a remények szerint újrainduló helyi felsőoktatási programban. Eltérő megítélése volt a szakképzés gyakorlati részének vállalatokhoz történő részleges kihelyezésének. Mindez annak ellenére, hogy a magas szintű, modern szakmai kompetenciákat minden vállalatvezető

8

egységesen fontosnak ítélte a szakképzésből kikerülő diákok esetében. Több esetben is alternatív megoldásként került említésre a TISZK eszközállományának valamilyen szervezett formában (pl. tudásközpont) történő felhasználása, amely során technológusok, mérnökök képzése folyhatna a vállalatok szakmai támogatásával, miközben az eszközöket párhuzamosan a cégek tevékenységét támogató mérésekre, anyagvizsgálatokra is lehetne használni. 

A régió örökségéből és általános gazdasági helyzetéből adódó hiányosságok tekintetében is egybeestek a vezetők válaszai, megemlítve az általános városkép rendezésének, a megfelelő szintű helyi szolgáltatások megteremtésének szükségét. Az interjúk szerint a Városban nem elérhető minőségi hotel- és éttermi szolgáltatások a jelenleg itt működő cégek alkalmazottainak, vezetőinek komfortérzetét is döntően befolyásolja. Azonban az idelátogató vállalati partnerek, potenciális megrendelők, valamint a Várost esetlegesen befektetési helyszínként mérlegelő és meglátogató cégek esetében is befolyásoló körülmény – még abban az esetben is, ha nem tudatosan mérlegelik. Ezek hiánya még az itt működő cégek esetében is egyre nehezebben kezelhető, a külföldi partnereket a Várostól távol kénytelenek elhelyezni, a menedzsment pedig sok esetben Budapestet választja lakóhelyéül. E kapacitások hiányának kezelése, ekképpen nem csupán városfejlesztési, de egyértelműen gazdaságfejlesztési prioritás is. Mindemellett a témakör további tárgyalása szakmai szempontból nem gazdaság-, hanem település-fejlesztési kérdés. Így a jelen stratégia és akcióterv nem tárgyalja e kérdéskört bővebben, csupán hangsúlyozni kívánja ennek jelentőségét.



Az ipari park működése kapcsán több esetben rámutattak szolgáltatás minőségével kapcsolatos hiányosságokra és a romló úthálózatra. Előbbi vonatkozásában példaként került említésre, hogy a közvilágítás kimaradásai esetén a cégek egymással összefogva voltak kénytelenek intézkedni, mivel a park üzemeltetője hetekig nem állította helyre. A havi fenntartási díj emelkedése pedig a romló szolgáltatási színvonal mellett az érintett vállalatvezetők körében elégedetlenséget eredményez.

II.3. Helyi intézmények vezetőivel készített interjúk A helyszíni interjúkra a 2014. március 25 – április 4. időszakban került sor a Munkaügyi Központ, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Kormányhivatal Szakképzési Főosztályának részvételével. A legfontosabb megállapítások az alábbiak voltak:

9



Az intézmények vezetői elsősorban az elérhető munkaerőt, a befektető igényeinek megfelelő munkaerő képzésének lehetőségét, alkalmazásukhoz kapcsolódó állami támogatásokat jelölték meg Salgótarján előnyeként. Az infrastruktúra minőségével kapcsolatban különösen az útminőség és az autópálya elérhetősége merült fel nehezítő tényezőként, azonban a folyamatban lévő beruházások (különösen a 21. sz. főút kétsávosítása) a közeljövőben jelentősen javíthatják a Város megközelíthetőségét. A barnamezős beruházási helyszínek elérhetőségében jellemzően kiaknázandó lehetőséget látnak és jelentős pozitív hatással bírna a lakókörnyezet megítélése szempontjából is.



Az iskolarendszerű szakképzés keretében a potenciális módosítások átfutási ideje a képzés hosszának megfelelően 3 év. A megyei képzési bizottság határozza meg a képzések irányait, valamint előzetes kérdőíves felmérés alapján a régió hiányszakmáit. Amennyiben a képzés tekintetében az iparági igények miatt módosítás szükséges, annak rendszerbe integrálása akár 1 éven belül is megvalósulhat. Az iskolarendszerű képzés az átfutási idő mellett a szakoktatók rendelkezésre állása miatt is kevésbé rugalmas rendszer, azonban technikai infrastruktúrája nagyon jó, így ennek hatékony felhasználása fontos szempont.



Az ipari igények képzésekbe történő beépítését általánosságban a helyi munkanélküliek összetétele, az intézmények tudomására jutott vállalati beruházási tervek, továbbá első sorban az egyedileg befutott vállalati igények alapozzák meg. Az ipari igényekhez szabott felnőttképzések finanszírozását helyben a TÁMOP mintegy 400 millió forintos kerete hivatott biztosítani. Az interjúk alapján azonban ehhez szükség lenne egyrészt a vállalatok jelentősebb aktivitására, az igényeik alapján megfogalmazott célokra, valamint a pályázati konstrukció lényeges, a vállalatot és a képző intézményt érintő adminisztráció csökkentésére.



A vállalati igények képzésbe integrálása leggyorsabban a felnőttképzésben lehetséges, mivel a képzési idő jelentősen rövidebb és a képzések megszervezése is jellemzően a vállalati, munkaerőpiaci igények felmerülése mentén történik. A Munkaügyi Központnál megtett igénybejelentés és a finanszírozás rendelkezésre állása esetén az OKJ-s képzések mellett az egyedi vállalati igények minősítést nem nyújtó speciális képzésekkel elégíthetők ki. Bár nem volt egyértelműen egységes az interjúalanyok álláspontja, többen is jelezték, hogy ismereteik és véleményük szerint a TISZK meglévő infrastruktúrája kitűnő lehetőséget biztosítana a felnőttképzésre. Fontos tehát részletesen megvizsgálni ennek realitását, jogi, eszközoldali, intézményi, ill. a

10

teljes folyamat szervezeti megvalósíthatóságát, beleértve a szükséges szakértelemmel rendelkező oktatók rendelkezésre állását/biztosíthatóságát. 

Komoly kihívásként értékelte több, az intézményi oldalt képviselő interjúalany, hogy nem érzékelhető a helyi vállalatok érdekeltsége, nyitottsága a gyakorlati képzések minőségének javításában való közreműködésre. A vállalatok nem jelennek meg képzési igényeikkel és csak korlátozottan vagy egyáltalán nem hajlandóak helyszín biztosítására a szakképzések számára, amely pont a megfelelő minőségű kimenetet garantálná. (Megjegyzés a vállalati interjúk alapján: Ennek oka egyértelműen a gépidő és a szakmai felügyeletet biztosító szakemberek kiesése a termelésből, amely a vállalkozás számára azonnali és jelentős mértékű negatív gazdasági hatással bír.) Alternatív megoldási lehetőségként merült fel egy képző szervezet létrehozása érdekelt helyi vállalatok részvételével a szervezet hatósági, képző intézményként történő nyilvántartásba vételével és a képzések regisztrálásával, amely önállóan megszervezhetné az igényelt képzéseket és ehhez – pl. munkanélküliek programba vonásával – állami forrást vehetne igénybe.



Több vezető is jelezte, hogy célszerű lenne a helyi intézmények koordinált, egyeztetett, egységes fellépése a vállalati szereplők irányában, valamint az információk strukturált és rendszeres belső megosztása. Ezáltal biztosítható lenne, hogy a rendelkezésre álló erőforrások (pl. felnőttképzési keret) bázisán olyan projektek kerüljenek definiálásra, amely a vállalati igényeket az eddigieknél hatékonyabb módon képes integrálni.



A potenciális beruházási helyszínek vonatkozásában rendszeres visszajelzés volt, hogy a zöldmezős területek igen korlátozottan állnak rendelkezésre, így szükséges a salgótarjáni potenciális beruházási helyszínek erőltetett bővítése, illetve a belterületi barnamezős területek rehabilitációja A rendelkezésre álló zöldmezős beruházási helyszín jelenleg nem elegendő egy jelentős munkahelyteremtést célzó beruházás megvalósításához, a városi barnamezős helyszínek jövőbeli elérhetősége pedig a tulajdonviszonyok önkormányzat általi rendezésének függvénye. Az elhagyott ipari területek ügyének megoldása terén minden szereplő nagy várakozásokkal bír az Önkormányzat irányában.



Új beruházások tekintetében az ipari hagyományokra építő üvegipar és a korábbi felsőfokú képzés miatt helyben elérhető pénzügyi szakemberekre építő (hazai, ill. állami) szolgáltatóközpontok lehetősége merült fel. Ezen új projektek, befektetők megcélozásával párhuzamosan azonban kiemelt prioritással kell kezelni a belső gazdaság megerősítését, a KKV bázis stabilizálását, a szakképzési és felsőoktatási problémák kezelését, különösen a TISZK-ek eszközeinek hatásos működtetését.

11



A szlovák határ közelsége és a jelentős átmenő forgalom miatt felmerült még a gazdaságfejlesztés egy speciális irányának lehetősége is, amely a losonci térségben nem elérhető városfunkciók helyi megteremtését célozná meg, ezzel erősítve Salgótarján belső gazdaságát, határon átnyúló gazdasági vonzerejét.

II.4. A vállalati beruházásokat befolyásoló tényezők Az előző fejezetekben bemutatásra került a gazdaság aktuális helyzetének feldolgozása, értékelése statisztikai adatok alapján, valamint az, hogy hogyan érzékelik a helyi vállalatok és intézmények gazdasági környezetet, annak működésükre ható jellemzőit. Mindezen információk azáltal nyerik el valódi jelentőségüket, válnak értelmezhetővé, ha a vállalati fejlesztéseket, ill. beruházásokat megelőző döntéshozatal tükrében kerülnek feldolgozásra. A jelen fejezetben a döntések alapvető szempontrendszere mentén tekintjük át a Város gazdasági- és befektetési jellemzőit – amelyeket egyébként minden lehetséges beruházó is szigorú piaci szemlélettel és következetességgel feltár. A Városban jelenleg működő gazdasági szereplők gazdasági-működésiversenyképességi észrevételei és véleményük kiemelt figyelmet érdemelnek. Ennek oka, hogy az új vagy a bővítő beruházások ugyanebben a gazdasági környezetben kell, hogy sikeresek legyenek és a beruházó a sikert már a döntéshozatalkor a helyi gazdasági környezetbe kódolva szeretné látni. Ezért míg egy helyi vállalat a bővítő beruházása kapcsán saját közvetlen tapasztalatára alapoz, a potenciálisan betelepülést tervező külföldi vállalat a helyi gazdasági szereplőkhöz fordul közvetlen véleményért. Ezek a szigorúan piaci szemléletű vélemények pedig igen fontos kiegészítői egy cég saját tanácsadói által szolgáltatott elemzői információknak a beruházási döntés meghozatala során. Az alábbiakban röviden áttekintjük a fent említett „elemzői információkat”. E két fejezet, az interjúk és az általános, elemzői információk tapasztalatai együtt adják a későbbi, szektoriális helyzetértékelés alapját. II.4.1. Külföldi működőtőke-beruházások trendje A működőtőke-beruházások (angolul foreign direct investments, rövidítve: FDI) globális és regionális trendje jelentős hatással van a magyarországi beruházási potenciálra. A Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete 2013. évi jelentése alapján működőtőke-áramlás tekintetében az új EU tagállamok a 2011. évi visszaesést követően 2012-ben jelentős növekményt értek el (+35%). Ezen belül a Cseh Köztársaság és Magyarország (2011. évi 4 milliárd euróról közel 11 milliárd euróra bővülő) adatai kiemelkednek a mezőnyből, még ha ez elsősorban az átfolyó tőke magas értékének is

12

volt köszönhető (Magyarország esetében 7 milliárd euró). A régióban a korábbi évekhez képest kevesebb zöldmezős beruházás valósult meg, azok volumene is visszaesést mutatott. A magyarországi működőtőke-beáramlás a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2013. első 3 negyedévében jelentősen visszaesett (-1700 milliárd euró) és bár a negyedik negyedév adatai még nem ismertek, a 2013. évi egyenleg akár negatív is lehet, azaz működőtőke-kivonás történhetett. Ennek ellenére a Kormányzat középtávú várakozása évi átlagos 3,5 milliárd euró értékű közvetlentőke-befektetést vár Magyarországon. II.4.2. Makrogazdasági tényezők A KSH legfrissebb adatai alapján Nógrád megye gazdasági mutatói az alábbiak mentén összegezhetőek: 







GDP 2011. évben 245 milliárd forint volt, amely gyakorlatilag a 2010. évi szintnek felel meg (500 millió Ft növekmény) és az országos adat közel 1%-a. Az egy főre jutó GDP 2011-ben Nógrád megyében 1222 ezer forint, miközben Budapesten 6096, az országos átlag pedig 2771 ezer forint. Az ipari termelés értéke a 2012. évi visszaesést követően 2013-ban 168 milliárd forintra bővült (éves szinten 2, 7 %-kal növekedett) és megközelítette a 2011. évi értéket. A foglalkoztatottak száma 2013-ban 65,1 ezer fő (amely 1 ezer fővel magasabb a 2012. évi adatnál), a munkanélküliek száma 11,8 ezer fő, amely 15,34%-os munkanélküliségi rátát jelent. Ez az országos átlagot (10,2%) jelentősen meghaladja. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megyében 2012. évben 178 ezer forint volt, amelynél csak három megyében volt alacsonyabb érték (Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy). Ez az alacsony bérszínvonal, bár a családoknak nem, de a beruházóknak kedvező, így beruházás-ösztönzési szempontból jelentősen kedvezőbb érték az országos átlagnál (221 ezer forint)

II.4.3. Szabályozási környezet változása A salgótarjáni régió tőkevonzó képességét befolyásoló egyik legjelentősebb szabályozási változás a szabad vállalkozási zónákat bevezető 2012. évi adótörvénymódosítás. A salgótarjáni térségben megvalósított beruházásokra különleges kedvezmények vonatkoznak: (1) legalább 100 millió forint jelenértékű beruházás megvalósítása esetén a maximális támogatási intenzitás szerinti 10 éves társasági adó kedvezményben részesül, (2) munkaerő-növekmény esetén a szociális hozzájárulási adóból 5 éven keresztül legfeljebb 27 százalék (3. évtől 14,5 százalék) kedvezményben részesül és (3) a szakképzési hozzájárulás alapját a bruttó munkabérekkel csökkentheti. A szabályozás módosításával a Város vezetése számára a jövőben újabb fejlesztési

13

eszköz áll rendelkezésre a helyi gazdaság megerősítésére. Ugyanakkor Nógrád megyében más térségekre is érvényes a szabályozás, így a Budapestről könnyebben elérhető területek és Salgótarján között továbbra is versenyhelyzet áll fenn. II.4.4. Finanszírozás A beruházási döntések meghozatala során kulcsfontosságú tényező a források időbeni rendelkezésre állása. Külső forrás bevonása esetén ez tapasztalatunk és az interjúk során hallottak alapján Salgótarjánban alapvetően az Európai Uniós gazdaságfejlesztési pályázati forrásokat jelentette. A megkérdezett cégvezetők többsége megerősítette, telephelyük kiválasztása során a régió magasabb támogatási intenzitása és a korábbi EU költségvetési ciklus pályázati forrásainak elérhetősége jelentős szereppel bírt. Az interjúalanyok majd mindegyike reményét fejezték ki, hogy a jövőbeni beruházási tevékenységüket hasonló ösztönzők támogatják. A 2014-2020-as EU költségvetési ciklus forrásainak várható 2014. év végi megnyitásával a forrásoldalon átmenetileg tapasztalható szűk keresztmetszet megszűnik. Addig alapvetően saját forrás bázison, illetve hitel- és kockázati tőkeágon történő forrásbevonással lennének finanszírozhatóak a helyi vállalati beruházások. II.4.5. Munkaerő A betanított és szakképzett munkaerő jelenléte és annak alacsony költsége a Salgótarjánban eddig megvalósult ipari beruházások fontos feltétele volt. A munkaerő Magyarországi régiókhoz viszonyított alacsony költsége továbbra is versenyelőnyt biztosít az itt létesített telephelyek számára, amely egyes cégvezetők becslése alapján egyes munkakörökben 1,5-2,0x eltérést jelent Hatvanhoz, vagy Budapesthez viszonyítva. Bár a munkaerő költségszintje így kifejezett előnyt jelent a régió számára, azonban annak minősége és helyben történő elérhetősége egyre szűkülő keresztmetszetet jelent. Ez pedig igen könnyen kockázati tényezőként kerül rögzítésre a fejlesztések, vagy esetleges új beruházás telephelykeresése során. Ezért a képzésioktatási terület megerősítése, a város lakosságmegtartó erejének visszaállítása különlegesen fontos feladat. Mindezek melletti tény, a fenti KSH adatok alapján is látható magas munkanélküliségi ráta és a régióra jellemző alacsonyabb átlagbér által indukált elvándorlási hajlandóság komoly veszélyt jelent. II.4.6. Beruházási terület A Salgótarjántól délre elhelyezkedő ipari parkban jelenleg csak korlátozottan érhető el szabad beruházási terület, amely – az intézményi és vállalati interjúk alapján – már a betelepült cégek esetében is problémákat okoz a bővítések tervezésénél. Ez persze bizonyos szempontból jó hír, mivel azt jelzi, hogy az ipari parkban működő cégek rendelkeznek bővítési elképzelésekkel, szándékokkal. A helyi adóbevételek generálása

14

szempontjából a Bátortenyerei ipari park szabad kapacitásai Salgótarján szempontjából kifejezetten kihívást jelentenek. A Salgótarjántól távolabb, Budapesthez közelebb eső, elérhető ipari területek szintén nehezítik a Város helyzetét, mivel a szabad vállalkozási zónák megjelenésével várhatóan ezek a területek is felértékelődnek és a támogatások által motivált beruházások preferált helyszínévé válhatnak. Ezért is kiemelten fontos a salgótarjáni potenciális beruházási helyszínek erőltetett bővítése, illetve azok alkalmassá tétele az építési munkák azonnali megkezdhetősére, valamint a belterületi barnamezős területek környezetvédelmi és városképi, városfejlesztési szempontból is égető kérdésének rendezése. II.4.7. Logisztika Salgótarján és a déli ipari park Budapest felől az M3-as autópályán és 21. sz. főúton közelíthető meg. Utóbbi 2*2 gyorsítósávos bővítése jelenleg folyamatban van, ez pedig a közúti közlekedést várhatóan már rövid távon (a tervek szerint 2016-ra) is jelentősen javítani fogja és különösen a kamionos teherforgalom általi lassítást mérsékli. A vállalati interjúk során egyik vállalat sem jelezte, hogy logisztika terén nehézségeket okozna számukra a közúti közlekedés szűk keresztmetszete. Mindazonáltal a Salgótarján északi részén található barnamezős fejlesztési lehetőség szempontjából azonban komoly probléma lehet a későbbiekben a várost elkerülő közúti elérés hiánya. A vasúti közlekedés a pályaminőség folyamatos romlása miatt (10 év alatt a SalgótarjánHatvan menetidő 50 percről 1:29 percre emelkedett) a jövőben egyre égetőbb problémává válik.

15

III. Az egyes iparágak, mint lehetséges fejlesztési területek Az alábbiakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott csoportosítás segítségével röviden áttekintjük a lehetséges gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési ágazatokat.3 Az értékelés során az interjúk és a rendelkezésre álló adatok alapján a helyi adottságokat és az egyes ágazatok fejlesztéséhez, betelepítéséhez szükséges nemzetközi tapasztalatokat, trendeket vesszük figyelembe.

III.1. Ipar III.1.1. Bányászat, energetika Salgótarján fejlett ipari várossá, megyeszékhellyé emelkedése egyértelműen a 19. sz. közepén meginduló szénbányászatnak, majd az erre települő és a 20. sz. második felében igen megerősödött iparának köszönhető.4 A jelenlegi gazdasági struktúrában Európában a szénbányászat, és az azon alapuló energetikai tevékenység már nem gazdaságos. Amennyiben a szén valamilyen innovatív, környezetkímélő felhasználási módja nem kerül kifejlesztésre, úgy ez a terület belátható időn belül nem tűnik a gazdasági racionalitás mentén fejleszthetőnek, fejlesztendőnek. Bizonyos esetekben nem gazdasági megfontolások felülírhatják a pénzügyi szempontokat, de a fenntartható, hosszú távú fejlesztés csak a környezeti hatások figyelembe vételével és gazdaságos tevékenységek esetében biztosított. III.1.2. Építőipar Salgótarjánban az építőipar szintén komoly hagyományokkal rendelkező iparág. Tény azonban, hogy a 2000. és 2011. az iparágban Salgótarjánban a megyei átlagnál nagyobb mértékben, 17%-ban csökkent a vállalkozások száma. Bár a még működő vállalkozások esetében az átlagbér jelenleg országosan 177 790 forint, fontos látni, hogy pl. 2010ben a 176 építőipari vállalkozás 95%-a mikro-, míg 5%-a kisvállalkozások volt, közepes vállalkozás pedig nem is működött.5 Ma az ipari parkhoz kapcsolódó barnamezős területeken jelentős számú építőipari, vagy építőipari gépgyártó cég dolgozik. Azonban további fenntartható építőipari tevékenység betelepülése csak megfelelő terület és hosszú távú kiszámítható konjunktúra, megfelelő kiszolgálási terület esetén várható. Ezen iparág igen jelentős 3

Amennyiben a KSH rendszerét nem pontosan követjük, annak az az oka, hogy a gazdasági területek jelentősége, azok gyakorlati megközelítése nem egyezik a teljes osztályozásra törekvő statisztikai megközelítéssel. 4 Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció) 5. Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció)

16

mértékben másodlagos, külső tényezőktől függ, továbbá az új betelepülőnek várhatóan nagyméretű fejlesztési terület igénye lenne. Így az iparág önálló fejlődése, lendülete motiválhatja a fejlesztéseket, beruházásokat. Ilyen lehet pl. a 2014-2020-as programozási időszakban megvalósítandó helyi és regionális beruházások. Proaktív befektetési eszközrendszer alkalmazása az iparág fejlesztésére nem javasolt. A barna mezős rehabilitáció keretében megvalósításra kerülő bontási és építési munkáknak, az élhető város kialakítása érdekében történő városközponti városrehabilitációs projekteknek, a szociális városrehabilitációs projekteknek, valamint a város (különösen a városközpont és a Beszterce lakótelep) energetikai megújítására irányuló projekteknek azonban jelentős mértékű pozitív hatása lehet a helyi építőipar fellendülésére. III.1.3. Feldolgozóipar Salgótarjánban 2011 végén az ipari vállalkozások 95%-a a feldolgozóiparban tevékenykedett. 6 Ám nem csupán emiatt, hanem a tevékenység jellege miatt is különösen fontosak a város számára a feldolgozóipari cégek. Egyrészt jelentős munkahelyteremtő potenciállal bírnak, a város legnagyobb foglalkoztatói (Wamsler, Salgglas) is a feldolgozóiparban tevékenykednek. Másrészt a tevékenységek, a piacok és az alkalmazott technológiák fenntarthatósága szempontjából is e vállalatok lehetnek az önkormányzat legfontosabb partnerei a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további, új munkahelyek teremtése szempontjából. Csakúgy, mint maga a statisztikai ágazat, a városban működő vállalatok tevékenysége is igen színes: megtalálható bútorgyártó, autóipari elektronikai- és üveggyártó, műanyag fröccsöntő, elektromos motorgyártó, vállalkozás is. Nemzetközi verseny a lehetséges beruházási helyszínek piacán A vállalati- és a szervezeti interjúk tapasztalata alapján új vállalkozások betelepülése, jelentős számú új munkahely generálása jelen stratégiában és a kapcsolódó akciótervben foglaltak végrehajtását követően válnak reális céllá. A helyi növekedés motorjai reálisan a már most is itt működő feldolgozóipari vállalkozások lehetnek. E vállalkozások termelése szinte kivétel nélkül exportra kerül. Ennek tanulsága, hogy e cégek az európai piacba ágyazva működnek. Salgótarjánnak olyan működési feltételeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az európai versenyben való helytállást. E cégek helyi növekedése pedig csak akkor prognosztizálható magabiztosan, 6

Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (Egyeztetési Dokumentáció)

17

ha a külső piaci tényezőkön kívül, a lokális működési tényezők – szakmai- és nyelvtudás, elkötelezettség, megbízhatóság, bér, ösztönzők – is lehetővé teszik a helyi bővülést. Másképpen: Nemcsak a cégek maguk kell, hogy versenyképesek legyenek, de a működésük és bővítésük helyszínéül szolgáló salgótarjáni gazdasági környezet is egy összeurópai versenyben kell helyt álljon. Álláspontunk szerint kijelenthető, hogy a munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, valamint a helyi adóbevételek növelése legígéretesebben a feldolgozóipar, azon belül is az autóipari beszállítások, az elektronikai gyártás, és az üvegipari üzleti környezet fejlesztése révén érhető el. A legnagyobb hatás elve az intézkedések tervezésében A cégek igényeinek való megfelelés során azonban szem előtt kell tartani a hatékonyságot. Olyan szakterületen érdemes erőforrásokat megmozgatni, amelyek a lehető legnagyobb pozitív hatással kecsegtetnek. Az erős szakmai és gyakorlati alapképzés ilyen terület. Nemcsak a jelenleg itt működő vállalkozások, de jövőben elérhető ipari területek szempontjából is fontos a versenyképes helyi munkaerő rendelkezésre állása. III.1.4. Gépipar Salgótarján komoly gépgyártási, gépipari hagyományokkal bír. Az SVG például, ha csökkent kapacitással is, de még csupán néhány éve is működött, ipari tartályokat, vezetékeket és gépalkatrészeket gyártott. Ugyan ez a komoly ipari hagyomány még feltámasztható, ehhez azonban egyrészt megfelelő ipari területek és a mai kor követelményeinek is megfelelő ipari ingatlanok szükségesek, másrészt elengedhetetlen egy megfelelően speciálizált, jó piaci adottságokkal rendelkező termékkör meghatározása. Nagyberuházás esetén szükséges továbbá jelentős mennyiségű szakember, ill. operátor vagy szakmunkás. A jelenleg ipari gépgyártás céljára elméletileg rendelkezésre álló ingatlanok barnamezős beruházási helyszínként komoly beruházói kockázatot jelentenek. Építészmérnöki és beruházói tapasztalat alapján a jelenlegi előírások szintjére fejleszteni egy leromlott állapotú, használaton kívüli ipari csarnokot az esetek jelentős részében lényegesen nagyobb költség és idő, mint egy zöldmezős beruházás megvalósítása. Ez pedig olyan kockázat, amit egy beruházó az esetek többségében nem tolerál. A 60-as, 70-es és a 80-as évek elejét jellemző nagyléptékű, jelentős alapanyagigénnyel bíró gépipari tevékenység a jelenlegi gazdasági környezetben reálisan nem indítható újra és igen nehezen is lenne fenntartható. Azonban kisebb alapanyag-igényű, specialis

18

gépek tervezése és gyártása a termelésközpontú gazdaságfejlesztés és gazdaságpolitika fontos eleme lehet. Ez a fajta egyedi gépgyártás különösen költségérzékeny tevékenység. Így ez – megfelelően tudatos megközelítés és megalapozottság mellett – közép és hosszú távon relatív nagy számú munkahely megteremtését is eredményezheti. E lehetséges fejlesztési iránynak azonban szintén komoly gátja a megfelelő ipari területek hiánya. A mai modern gépgyártó üzemek, amelyek pl. liftek, mozgólépcsők, mezőgazdasági vagy útépítő gépek/erőgépek kiegészítői, színpadmozgató berendezések, olajipari gépek, stb. gyártását végzik, a gyártó terület tekintetében sokkal inkább hasonlítanak egy autógyárra, mint a 80-as évek azonos tevékenységű üzemeire.

III.2. Szolgáltatások A szolgáltatásokat alapvetően gazdaságfejlesztési szempontból, munkahely-teremtési képességük és proaktív fejleszthetőségük alapján tekintjük át. Az itt alkalmazott osztályozás ezért nem egyezik meg teljesen a KSH taxonómiájával. III.2.1. Lakossági szolgáltatások: kereskedelem, személyi szolgáltatások E szolgáltatások piaca a lakosság mindköri költési képességétől függ, és mint ilyen másodlagos. E piac relatív gyorsan, külső támogatás nélkül telítődik szolgáltatókkal, amint a felvevőképesség ezt lehetővé teszi. Ezért a jelen anyagban nem is tárgyaljuk tovább. III.2.2. Pénzügyi és számviteli szolgáltatások A pénzügyi és számviteli szolgáltatások piaca már egy más jellegű piac. Itt a szolgáltatók egyrészt a helyi piacot, másrészt a belföldi, de még a nemzetközi piacra is nyújthatnak szolgáltatásokat. Magyarországon számos globális pénzügyi szolgáltató központ működik, csupán néhány példa ezek közül a Diageo, az Alcoa, vagy a Grundfos. A Szolgáltató Központ elnevezés az angol Shared Service Center (SSC) kifejezésből származik. Multinacionális vállalat olyan operatív központját jelenti, amely például a beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés, jogi vagy sales tranzakciók ismétlődő folyamatait összehangolja és földrajzilag egy helyre gyűjti. Az így létrehozott központ a cég nemzetközi telephelyeit/leányvállalatait hatékonyabban, magasabb színvonalon szolgálja ki és egyben jelentős költségcsökkentést eredményez. A szolgáltató központ létrejöhet más cégek kiszolgálására is, jellemzően üzleti (pénzügyi, számviteli, beszerzési) támogatásra építve, amelyeket Business Service Center-nek (BSC) nevezünk. Jelentősebb Szolgáltató Központok magyarországi megyei jogú városokban: Budapest Bank (Békéscsaba), IBM (Székesfehérvár), British Telecom (Debrecen), Vodafone (Miskolc), National Instruments (Debrecen).

Az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) 2012-es, 20 vezető világmárka bevonásával végzett tanulmánya megerősítette, hogy a szolgáltató

19

központok (shared service centers, SSC) alkalmazása a korábbi évek, majd egy évtized kérdőjeleivel szemben már nem megkérdőjelezett, nem megkérdőjelezhető gyakorlat.7 A PWC 2013-as, a Magyarországon működő szolgáltató központok ún. gazdasági és működési érettségéről készült tanulmánya megjegyzi, hogy a Magyarországon a vidéki városok fontos célpontjai lehetnek a szolgáltató központok létesítésének.8 Ennek oka – ahogy az az ACCA egy évvel korábbi tanulmányából is kiderül –, hogy ez a tevékenység rendkívül érzékeny a bérekre és a folyamatos szakember-ellátásra. További megfontolásra érdemes adalékok, hogy a szolgáltató központok kialakítása a hazai nagyvállalatok, az állami tulajdonú cégek, mi több egyes hatóságok esetében is gyakorlattá kezd válni. Erre példa többek között a Magyar Posta számos központosított szervezeti egysége, vagy a rendőrség Szombathelyen, a Vas-megyei Rendőrfőkapitányságon üzemeltetett Közigazgatási Hatósági Szolgálata, amely az országos illetékességű gyorshajtások esetében hozza az első fokú határozatokat. Ám jelen esetben még fontosabb példa a GE érdekeltségében lévő Budapest Bank békéscsabai tevékenysége: A Budapest Bank 2006-ban 30 fővel indította el ún. Bankműveleti Központját, 2009 végére pedig több, mint 600 főt alkalmazott. 9 Bár Békéscsaba lakossága kevesebb, mint kétszerese Salgótarjánénak, ám a szolgáltató központok létesítése szempontjából ennél is fontosabb különbség a két működő felsőoktatási intézmény. Megfelelően tudatos fejlesztéspolitika mellett reális cél Salgótarján adottságainak fejlesztése néhány 50-60 főt foglalkoztató szolgáltató központ letelepítésére. A reálisan megcélozható tevékenységek többek között magyar nagyvállalatok, vagy élelmiszeripari, esetleg nagy volumenű kiskereskedelmi tevékenységet végző cégek számára magyar szolgáltatási területtel működő ügyfélkapcsolati vagy pénzügyi központok lehetnek. III.2.3. K+F szolgáltatások A K+F szolgáltatások nyújtása különleges szakértelmet, valamint iparági és szakértői beágyazottságot feltételez. A tevékenység egyértelműen a fejlett országok legfejlettebb, leginnovatívabb városait, térségeit jellemzi. Míg egyes gyártási feladatok kiszervezése a sikeres vállalatok rendes működési modelljének része, a K+F, vagy innovációval együtt a K+F+I tevékenység – mint a jövőbeni versenyképesség záloga – a gazdasági szereplők féltett kincse.

7

http://www.hrportal.hu/hr/a-penzugyi-szolgaltato-kozpontoke-a-jovo-20120125.html http://www.pwc.com/en_HU/hu/kiadvanyok/assets/pdf/ssc-publication-2013.pdf 9 http://www.hrportal.hu/c/folyamatos-letszambovules-a-budapest-banknal-20090701.html 8

20

Salgótarján azonban elmondhatja magáról, hogy relatív kis lakossága és felsőoktatási intézmény nélkül is magáénak tudhat jelentős eredményeket felmutatni képes vállalkozásokat K+F területen mind az autóipar (Trigon), mind pedig az üvegipar (Salgglas) területén. Bár ez utóbbi, üvegipari képességeket is az autóipar hasznosítja, a szükséges technológiai ismeretek az üvegipar klasszikusan nem a járműgyártáshoz sorolandó területéről érkeznek. Az egyedi, szigetszerű működés azonban nehezen tartható fenn hosszú távon. Létezik azonban strukturált, hálózatos módja is a K+F+I tevékenység mielőbb termékekbe öltésének, amelybe a helyi „műhelyek” bekapcsolódhatnak, mint akik önálló knowhow-val rendelkeznek pl. a hajtásláncok, szabályozók, vagy üvegipari megoldások terén. Több ilyen struktúra és együttműködési mód is létezik, amelybe bekapcsolódhatnak a helyi K+F „műhelyek”, vagy például az újraindítani tervezett felsőoktatási kutató laborok. Egy konkrét, európai szinten kialakított együttműködési és finanszírozási rendszer például a budapesti központtal működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)10. Fontos például szolgálhat az EIT-vel azonos célokat kitűző, az Amerikai Egyesült Államokban működő szervezet, a National Network for Manufacturing Innovation (magyarul: Nemzeti hálózat a gyártási innovációért) első programja, az America Makes is.11 Ez a program a 3D nyomtatással kapcsolatos innovációk, kihívások, megoldások, és alkalmazások gyűjtését tűzte ki célul. Központjaként pedig az Ohio állambeli Youngstown városát jelölte ki. A város így néhány még ma is működő összeszerelő üzeme mellett a 3D nyomtatás technológiájának fellegvárává válhat.12 Hasonlóképp, megfelelően tudatos építkezéssel, az egyetemi kapcsolatok és képzések célorientált kialakításával nem lehetetlen cél meghatározó innovációs bázisok kialakítása Salgótarjánban, és ezáltal az elvándorlás megállítása, vagy akár ellenkező irányba fordítása. III.2.4. Logisztika Salgótarján és környéke a mai piaci viszonyok, irányok mellett nem tekinthető logisztikailag általánosan meghatározó térségnek. Ebbéli szerepe azonban egyes területeken, pl. élelmiszer vagy FMCG termékek elosztása, a város és a környék gazdasági potenciáljának, vásárlóerejének növekedésével szintén nőhet. A mozgatott,

10

http://eit.europa.eu/ https://americamakes.us/ 12 A ma kb. 65,000 lakosú, de a régióban mintegy félmillió lakost számláló Youngstown jelentős szénkészleteire a régióban kiemelkedő szerepű és komoly foglalkoztatást biztosító acélipar települt. Azonban a 80-as évek közepe, két nagy acélipari vállalat csődje, ill. kivonulása mintegy 40,000 munkahely elvesztését jelentette. 11

21

raktározott termékekhez kapcsolódó szolgáltatások az egyedi, helyi piacuktól függenek, így az önkormányzat proaktív intézkedésével a szolgáltatás volumene nem növelhető. A helyi logisztikai szolgáltatások fejlesztését a támogatási forrásokon keresztül azok hatékonyabbá, pl. méretgazdaságosabbá tétele jelentheti. III.2.5. Turisztika A turisztikai fejlesztések kérdése valószínűleg az egyik legkomplexebb kérdéskör a gazdaságfejlesztés szempontjából. A fejlesztések üzembe helyezése előtt nehéz megjósolni, hogy egy adott fejlesztés amennyiben az jelentős forrásokat igényel megtérül-e vagy nem. Ily módon a fenntarthatóság kérdéséhez párosul a munkahelyteremtő hatás és a település imázsára gyakorolt hatás kérdése is. Bár a jelen tanulmány korlátai nem teszik lehetővé a kérdés megfelelő vizsgálatát, néhány elemzési szempontot mégis megkísérlünk adni a lefolytatott interjúk, ill. a korábbi tapasztalatok alapján. A város számára értékelhető munkahelyteremtő hatás és az iparűzési adóhoz hozzájárulás csak igen nagyszámú látogató, ill. vendégéjszaka növekedés esetén várható. Ennek feltétele, hogy a tervezett, illetve akár már a felvetett fejlesztések is párhuzamosan valósuljanak meg, így növelve a turisztikai attrakciók számát, elérhetőségét, a reklámra költött összegek fajlagos költségének alacsonyan tartását és így valószínűvé téve az ide látogatók számának jelentős növekedését. Kérdés azonban, hogy a helyi kisvasútra, a felvonós downhill pályára, valamint a turistaház funkcióbővítésére esetlegesen fordítandó vélhetőleg jelentős összegek, adott esetben milliárdok megtérülnek-e, de legalább fenn tudják-e magukat tartani az elkészült attrakciók. A közelmúlt számos negatív példája (ld. fürdőfejlesztések, kisvasút felújítása), napjainkban pedig egy turisztikai nagyberuházás értékesítésére tett újabb sikertelen kísérlet intő jel arra, hogy a jelentős turisztikai beruházások fejlesztése igen komoly megalapozó tanulmányokat igényel.13 A turizmus organikus fejlődése, számos kisebb beruházást igénylő attrakció párhuzamos kialakítása azonban olyan megoldás lehet, amely mellett egy-egy jelentősebb beruházás tényleges katalizátorként szolgálhat.

13

http://www.mfor.hu/cikkek/Senkinek_sem_kellett_6_3_milliardert_az_egerszaloki_Saliris_Resort.html

22

III.2.6. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás A lefolytatott interjúk alapján a színvonalas szálláshelyek biztosítása, valamint a hasonlóan színvonalas vendéglátás kifejezetten hiány. Ez sajnos az idelátogató vezetőkre és szakértőkre gyakorolt szubjektív hatás révén közvetlenül is csökkentheti a fejlesztési kedvet, hajlandóságot. Városfejlesztési szempontból javasolt annak megvizsgálása, hogy hol alakítható ki nyugodt környezetben, ám mégis megfelelő elérhetőséggel bíró, európai színvonalú szállás és éttermi szolgáltatás. Mivel gazdaságfejlesztési szempontból is hiánypótló szolgáltatásról lenne szó, javasolt annak megvizsgálása, hogy az önkormányzat milyen ösztönzőkkel tudná e fejlesztést vagy fejlesztéseket segíteni. A szolgáltatási terület jelentős mértékű fejlesztése a megfelelő számú és minőségű turisztikai attrakció nélkül azonban nem látszik indokoltnak, és jelentős munkahelyteremtő, illetve iparűzési adó növekedés sem várható tőle. III.2.7. Képzés, oktatás Állami szolgáltatási területként, de akár magánintézményként is fontos fejlesztési kérdés a képzés, oktatás kérdésköre. Tekintettel arra, hogy szakképzési feladatokat jelenleg is több szervezet, ill. vállalkozás lát el, itt csupán a felsőoktatás kérdésére szorítkozunk. A felsőoktatás újraindítása Salgótarjánban nem csupán hosszú távon, de már rövid távon is jelentős nyereséget hozhat a városnak. Csupán néhány szakirány elindítása is számos új, fenntartható munkahelyet jelenthet helyben, amelyben többek között IT karbantartói feladatok is lennének. Ehhez jönnek hozzá a kampus kialakítása során megjelenő felújítással, hasznosítással kapcsolatos, ill. a gyakorlati fókuszú mérnökképzés esetén esetlegesen felmerülő építési feladatok. Az indulás során a lehető legkorábban, már a képzések kialakítása során javasolt bevonni a lehetséges vállalati partnereket. Így biztosítható a vállalati érdekeltség a hallgatókra alapítható, későbbi munkahelyteremtés során. Az újrainduló felsőfokú képzés Salgótarján új imázsának kialakításában is az első, hatékonyan kommunikálható lépés lenne. A vállaltok bevonása ebbe a folyamatba pedig különösen előnyös, befektetés-ösztönzési szempontból is jól használható kommunikációs üzeneteket tesz lehetővé.

23

IV. A gazdaságfejlesztési tevékenység alapcéljai A fenti elemzések, a statisztikai adatok, a meghatározó helyi vállalkozásokkal és intézményekkel elkészített interjúk, a befektetési döntések szempontrendszere, valamint az egyes ágazatok jelen helyzetének áttekintése után a gazdaság-fejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység alapcéljaiként az alábbi, egymással szorosan összefüggő célok kerültek megjelölésre: 1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása 2. Új munkahelyek megteremtése 3. Salgótarján újradefiniálása helyben, majd újrapozícionálása belföldön és külföldön

A szakmai tevékenységek alapcéljainak rövid indoklása a következő:

IV.1. Az elvándorlás lassítása, majd megállítása Az Helyzetfelmérés tanúsága alapján Salgótarján lakossága 1980 óta csökken. Ennek oka nemcsak a születés és halálozás aránya, hanem a jelentős mértékű elvándorlás is. A salgótarjáni funkcionális várostérségen belül Salgótarján városa nemcsak abszolút értékekben, de százalékosan is a legnagyobb veszteséget szenvedte el 2001 és 2011 között (ST Helyzetfelmérés 4-6. o.). Így a népességfogyás mozgatójává vált a térségben. Csak 2011-ben, a népmozgalmi folyamatok egyenlege alapján 319 főt veszített el a város. Ezzel a létszámmal egyébként egy vállalkozás bekerülne Salgótarján 5 legnagyobb magántulajdonú cége közé. Bár nyilván támadható a hasonlat, mégis személetes, ha úgy gondolunk az elvándorlás jelenségére és mértékére, mintha évente a város 5 legtöbb munkahelyet teremtő vállalkozásának egyike megszüntetné tevékenységét. Fentiek miatt az elvándorlás lassítása, majd megállítása önmagában a legfontosabb, tartós növekédéshez feltétlenül szükséges cél. Időigényét tekintve ez az alapcél a

24

stratégiai célok között lenne elhelyezhető. Azonban úgy véljük, hogy a fiatalok elvándorlása ellen ható akciók már 1-2 éves horizonton eredmények érhetők el e téren.

IV.2. A jelenlegi munkahelyek megtartása, új munkahelyek teremtése, biztosítása A gazdasági-, és beruházási környezet szempontjából a megelőzés, a preventív lépések teszik lehetővé az elbocsájtások megállítását. Azonban a megfelelő lépések, intézkedések ennél sokkal többet jelentenek: gyakran ugyanezek az eszközök jelentik az új munkahelyek teremtésének, a gazdasági fejlődés, növekedés megalapozását. A preventív karbantartás, az állandó konkurenciafigyelés segít a jelentős problémák, kilengések elkerülésében, a tevékenység biztonságossá, kiszámíthatóvá tételében. Ha egy vállalat látja, hogy biztonságosan és gazdaságosan tud bővíteni jelenlegi telephelyein, úgy nem új telephelyet hoz létre, hanem a már meglévő telephelyeken bővít. Így a legkönnyebben elérhető, leginkább reális módja a munkahely-teremtésnek a már betelepült vállalkozások által megvalósítandó, ill. megvalósítható bővítések ösztönzése. Így a már helyben működő cégek igényeinek tervezett, strukturált, és megfelelően kommunikált kielégítése lehet a helyi fejlődés motorja. Mindezek alapján reális cél 600 új munkahely megteremtése a következő 5 éven belül.

IV.3. Salgótarján újradefiniálása helyben, újrapozícionálása belföldön és külföldön A városokról, régiókról kialakult kép a mai tervezhető kommunikációs módszerekkel hatékonyan befolyásolható. Befektetés-ösztönzés szempontjából ez az egyszerűbb kérdés. Szakmailag jól strukturált kampányok esetén finanszírozási kérdésé alakítható. A beruházó azonban gyorsan meg tudja állapítani azt, hogy milyen tartalom van egy jól irányított kampány mögött. A hiteles és ezért eredményes kommunikáció egy város új imázsának, új arcának kialakítása során minden esetben tényleges tartalomra épül: A város célkitűzéseit csak egyszer lehet „eladni”. A fenntartható, folyamatos kommunikáció az akciók folyamatos megvalósításán, az eredmények folyamatos publikálásán alapulhat. Így a kommunikáció nem csupán egyszeri, a kezdeményezések közzététele, hanem rendszeres híradás eredményekről, amelyek mögött folyamatok és legfőképp emberek vannak. Salgótarján, mint város, közösség, ill. vállalkozási helyszín meghatározása során mindegyik interjúalany a város ipari hagyományát, múltját helyezte a középpontba, azt

25

fejtette ki. Ezek alapján kijelenthető, hogy Salgótarján nem rendelkezik önálló előremutató jelen-, vagy méginkább jövőképpel – amennyiben mégis, úgy ez egy negatív, a veszteségeket hangsúlyozó jelenkép, amelyben nem jelenik meg például a helybéliek nyitottsága, együttműködő készsége és tenni akarása. Alapvető cél tehát, hogy Salgótarján tudatosan kommunikálja a tényleges akciókat és az ennek eredményeképp várt jövőképet. E kommunikáció bel- és külföldön is kifejtendő, egyértelmű indikátorai a megjelenések száma, ill. az elért célközönség „minősége”: általános vagy üzleti, szakértői célközönség szerinti bontásban.

26

V. Stratégiai célok A befektetés-ösztönzés és a gazdaságfejlesztés stratégiai céljainak mindegyike a fenti alapcélok elérését szolgálja. A stratégiai célok a következő 6-7 éves időszakra, azaz 2020-ig kerültek meghatározásra. A célok a lefolytatott vállalatvezetői és a közigazgatási, szervezeti interjúk alapján és a rendelkezésre álló háttéranyagokban, így pl. a Helyzetfelmérésben foglaltak alapján, valamint az előző részben tárgyalt ágazati jellemzők figyelembe vételével kerültek kitűzésre. Az indikátorok minden esetben a komoly kihívást jelentő módon kerültek megfogalmazásra. A stratégiai célok az alábbiak: 1. A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Indikátor: a jelenlegi munkahelyek fenntartása és további 600 új munkahely megteremtése 2.

Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése, továbbá verseny egy nemzetközi szolgáltató központ elnyeréséért Indikátor: 2 szolgáltató központ elindulása Salgótarjánban

3.

FDI bevonás lehetőségének megteremtése, azaz a pozitív beruházási döntések alapfeltételeinek biztosítása, majd az FDI bevonás megkezdése Indikátor: 2 új külföldi beruházás Salgótarjánba telepítése

Salgótarján MJV jelenlegi helyzete és a nemzetközileg meghatározó európai, ill. globális ipari és szolgáltatási gazdasági trendek, valamint az utóbbi közel másfél évtizedben tapasztalható helyi gazdasági és migrációs folyamatok tükrében az fenti célkitűzések kifejezetten ambiciózusnak tekintendők. A fenti stratégiai célok csupán tudatos és következetes hosszú távú tervszerű munkával, összefogással, és a helyi érdekek nemzeti szinten történő érvényesítésével érhetők el.

27

VI. Szükséges intézkedések, hosszú távú projektek Az előző pontban felsorolt stratégiai célok elérése az alábbi hosszú távú projektek megvalósításával lehetséges. A hosszú távú projektek és a kapcsolódó alprojektek a gazdaság-fejlesztésnek és a befektetés-ösztönzésnek a kiinduló helyzet értékelése, azaz a II. és a III. fejezetben bemutatott szempontjait szolgálják. A gazdasági- és befektetési környezet jellemzőinek mindegyike szinte minden egyes további jellemzőre hat csupán változó mértékben. Így például a helyi gyakorlati szemléletű felsőoktatás pozitívan hat a befektetési környezetre, az ennek révén betelepülő vállalkozások pedig a Város lakosságmegtartó képességére és a szakképzés méretgazdaságosságára és célorientáltságára. De ugyanez igaz fordítva is: Megfelelően célzott szakképzés mellett a vállalkozások egyre inkább igénylik az egyetemi műhelymunkát, mint partner tevékenységet. E komplexitás miatt az egyes akciók eredményének hatásmechanizmusa nem kerül részletesen bemutatásra, ezt a helyzetértékelés megállapításai alapján elvégzettnek tekintjük. Az egyes projektek különbözhetnek a megvalósítási idő tekintetében. Bizonyos projektek folyamatosan, 1-2 évenként újra elvégzendőek, míg mások egyszeri alkalommal, a cél eléréséig futtatandóak. Az egyes projekteknél, illetve alprojekteknél feltüntetésre kerül az a stratégiai cél, amelynek eléréséhez az adott alprojekt hozzájárul.

VI.1. Projekt: Salgótarján regionális gyakorlati szakképzési központtá fejlesztése Mára közhely, hogy a szakképzés a munkaerő folyamatos, fenntartható biztosításának kulcsa. Egy sikeresen megvalósított szakképzési kezdeményezés messze túlmutat Salgótarján határain. Az itt megvalósított sikeres modell a szomszéd városok szakiskolásaira is hathat, s így regionális hatásúvá válhat. A regionális szakképzési központtá erősödésnél kisebb célt nem is javasolt kitűzni, mert az a méretgazdaságosság szempontjából is hátrányos. Az interjúk során is megerősítést nyert, hogy egyes szakmák képzése csak úgy indítható el hatékonyan, ha azok a szomszédos települések és térségek igényeit is kiszolgálják. VI.1.1. Alprojekt: Szakképzési projektszervezet felállítása, szakképzési alprojekt megvalósítása Alprojekt leírása Projektszervezet létrehozása, a különböző kezdeményezések, a helyi, többlet munkahelyteremtést megalapozó szakképzési igények összehangolása, a szervezeti

28

szinergiák azonosítása, egy egységes, a projektcsapat minden tagja által támogatott projektterv elkészítése, ezen belül a projektcél rövid, szabatos megfogalmazása. A szakképzési alprojekt célja, megfelelően rugalmas, ám a folyamatos működéshez kellő mértékben intézményesített, hatékony együttműködési mód, eljárás kidolgozása a szakképzési igények folyamatos és rendszeres azonosítására, valamint annak biztosítására, hogy az igényeket valóban tükrözik a megvalósuló képzések. Az elkészült projekttervet a szükséges önkormányzati, ill. egyéb intézményi jóváhagyásokat követően a projektcsapat megvalósítja. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, ennek részeként a minőségi élet tereinek megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, ezt követően a szakképzési projektszervezet az általa meghatározott projekt szükségletei szerint esetleges átalakítással fenntartandó. VI.1.2. Alprojekt: A régióban működő vállalatok képzési igényének rendszeres felmérése szakma, tudásanyag és kompetencia szinten Alprojekt leírása A helyi szakképzés kimenetének fejlesztése érdekében a szakképzési igények, mint input rendszeresen és pontosan, 1-2 éves előretekintésben biztosítandó. Ez a vállalatok megfelelő időigényű, megfelelően strukturált bevonásával biztosítható. A begyűjtendő információk köre a működő vállalatok által belépéskor elvárt szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek, és kapcsolódó kompetenciák. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Megvalósítás Évente ismétlődő

29

VI.2. Projekt: Salgótarján a gyakorlati szemléletű felsőfokú pénzügyi és mérnöki képzések terén országosan elismert képzési helyszínné fejlesztése A sikeres európai egyetemek (pl. Karlsruhe-i Műszaki és Gazdasági Főiskola/Alkalmazott Tudományok Egyeteme, München-i Műszaki Egyetem), valamint az amerikai intézmények ismertségét gyakorlatorientált kutatásaik alapozták meg. Ez korán sem jelenti azt, hogy alapkutatásokat nem végeznek, de azt igen, hogy a vállalati fejlesztőmérnököket is mozgató trendek és kihívások mentén, a vállalati fejlesztéseket kiegészítő feladatokon is dolgoznak. A gyakorlati megközelítés – amelyről interjúink alapján a PSZF salgótarjáni képzési helye is ismert volt – egy relatív kis létszámú kihelyezett képzés sikerét is biztosíthatja. Az így megvalósuló műhelymunka olyan vállalatokkal a háttérben, ahol önálló K+F is működik (ld. pl. Trigon, Salgglas) nemzetközileg is elismert központtá nőhet ki egy-egy jól fókuszált területen. VI.2.1 Alprojekt: A felsőfokú képzési területek meghatározása Alprojekt leírása A felsőfokú képzési területek meghatározása a helyi vállalati igények és a város fejlesztési tervei alapján legfeljebb 4 szakirányra koncentrálva. Stratégiai cél:  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése Megvalósítás Egyszeri VI.2.2. Alprojekt: Felsőfokú képzési projekt elindítása Alprojekt leírása Projektszervezet felállítása, hosszú távú projektterv elkészítése az elindítandó felsőoktatási partner kiválasztására, a felsőoktatás újraindítására. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára

30



Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése

Megvalósítás Egyszeri, a projektszervezet az intézmény indítása után átalakítandó, működése fenntartandó VI.2.3. Alprojekt: Vállalati tudás és kompetenciaigények integrálása Alprojekt leírása Vállalati tudás és kompetenciaigények felmérése és a felsőfokú képzési tantervbe integrálása, a vállalati kapcsolódási pontok és az ipar-felsőoktatás együttműködésének folyamatos és strukturált becsatornázására a képzésbe. Stratégiai cél:  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése Megvalósítás Egyszeri

VI.3. Projekt: Salgótarjánban működő multinacionális gyártó cégek európai központtá fejlesztése, új beruházók betelepítése, a külföldi tőkebevonás megkezdése A projekt motivációja, hogy a leggyorsabban, leghatékonyabb módon a már betelepült gyártók ösztönözhetők fejlesztésre, további munkahelyek teremtésére. Az interjúk alapján a már itt működő cégek egy része nem is zárkózik el ettől, sőt tervezi is a bővítést, ám annak időpontja még nem eldöntött. Míg az MHG esetében olasz és spanyol, addig pl. a Mitsuba esetében olasz és francia telephelyekkel kell versenyezni az egyes új gyártási, beszállítási projektekért. Ami a fejlesztési helyszíneket illeti német, angol, és olasz telephelyekkel kell versenyezni. A Wamsler SE a Wamsler GmbH-val egyesülve működik. A salgótarjáni telephely a jelek szerint rendelkezik az öntött- és lemeztűzhelyek és kandallók magas minőségű, ám mégis versenyképes költség melletti gyártásához szükséges adottságokkal. A munkahelyek fenntartását és a gyár fejlődését a szükséges szakmunkás-állomány rendelkezésre állása biztosíthatja.

31

E helyütt is megemlítendő, hogy a zöld és barna mezős ipari területek ipari területek biztosítása ennek az alprojektnek is elengedhetetlen feltétele. Bár némely helyi vállalkozásnak vannak elképzelései a területigény kezelésére egy esetleges bővülés során, ezek inkább csak kényszermegoldásnak tekinthetők, mint tényleges, jövőbe mutató terveknek. Fontos kiemelni továbbá, hogy a jelen projektben kitűzött célhoz vezető intézkedések további gyártó üzemek fejlődéséhez is jelentősen hozzájárulhatnak. VI.3.1. Alprojekt: Iskolarendszerű és felnőttképzési szakképzés Alprojekt leírása Meghatározott számú – max. 4-6 – érdemi növekedési potenciállal bíró vállalkozás igényeit kiszolgáló intézkedések megvalósítása az iskolarendszerű és felnőttképzési szakképzésben, megfelelő mennyiségű tanulói utánpótlás biztosítása. A projektbe olyan cégek felvétele javasolt, amelyek tényleges növekedési potenciállal bírnak és a tulajdonosi kör tényleges bővítésre való megnyerésének egyik legfontosabb eleme annak demonstrálása, hogy a szakképzett munkavállalókra vonatkozó igény kielégíthető. Az aktuális vagy rövid távú igények kielégítését leggyorsabban a felnőttképzés keretein belül, míg a hosszú távú igényeket az iskolarendszeren belüli képzésekkel lehet biztosítani. Stratégiai cél:  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtés Megvalósítás Egyszeri, majd a folyamatos fenntartása a projekt célzott átszervezésével VI.3.2. Alprojekt: Folyamatmérnöki és termékfejlesztési kompetenciák kialakítása Alprojekt leírása A termelő, gyártó cégek egyik legfontosabb szakmai know-how-ja a saját termelésük megtervezése és folyamatos optimalizálása. E tudás és képesség jelentős idő- és gyártási költség megtakarítást, vagy minőségügyi előnyt eredményezhet. Így ez a képesség gyakori döntési tényező, mikor ugyanazon vállalat két vagy több telephelye versenyez vállalaton belül egy új termék gyártásáért.

32

Folyamatmérnöki és gyártmányfejlesztési kompetenciák kialakítása, ill. erősítése a helyi vállalatok által igényelt területeken, illetve fókuszokkal kulcs kérdés lehet tehát egy-egy vállalaton belül a konkurens telephelyekkel folytatott versenyben. Ez esetben tehát nem a képzési irányban résztvevők mennyisége, hanem önmagában a képzési irány léte, valamint annak minősége az elsődleges. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése Megvalósítás Egyszeri, majd a folyamatos fenntartása a projekt célzott átszervezésével VI.3.2. Alprojekt: A Város gazdasági-ipari területeinek teljes rehabilitációja, új iparterületek azonosítása, azonnali felhasználásra előkészítése Alprojekt leírása A Város gazdasági fejlődése mellett a városkép fejlesztése, a Város élhetővé, jó atmoszférájúvá tétele szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés a jelenleg használaton kívüli, ám korábban erőteljes ipari hasznosítású területek rehabilitációja, és újrahasznosítása, valamint új ipari területek feltárása. Így e témakör kiemelt figyelmet érdemel és számos hatása miatt az egyik legégetőbb és legmeghatározóbb kérdés a Város működése, fejlődése szempontjából. Az alprojekt szakmailag a város operatív városfejlesztési tevékenységének részét képezi, így itt nem is térünk ki a szakmai megvalósítás részleteire. Fontos azonban e helyütt is hangsúlyozni, hogy a város működőtőke-bevonási potenciálját súlyosan csökkenti az ipari célra azonnal felhasználható, nagyterületű, azonnal hasznosítható építési ingatlanok hiánya. Hangsúlyozandó, hogy a jellegüket tekintve zöld mezős ingatlanok szerepe kiemelten fontos a beruházás-ösztönzésben, mivel barnamezős épületingatlanok igen ritkán felelnek meg a potenciális beruházók hosszú távú igényeinek, elvárásainak. Az ily módon feltárt ingatlanok egyrészt további teret biztosítanak a jelenleg is itt működő vállalkozásoknak a további salgótarjáni bővítésre, másrészt alapvető feltételei az új betelepüléseknek. Új ipari területek feltárása, biztosítása nélkül a régióban elérhető, ám Salgóatarjánon kívüli ipari területekkel bíró ipari parkok hosszú távon is elszívják az új beruházásokat. Ez pedig a város lakosságmegtartó képességét is újfent csökkenti.

33

Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése (fizikai, infrastrukturális, munkaerő, ill. egyéb előfeltételek biztosítása) Megvalósítás Folyamatos, számos részprojekt mentén az összes kihasználható terület azonosításáig, majd biztosításáig. VI.3.3. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek „piacosítása” a gyártó, termelő cégeket célozva Alprojekt leírása A kedvezményes vállalkozási övezet előnyeinek bemutatása kiegészítve az önkormányzat nyújtotta szolgáltatásokkal, támogatásokkal, majd ennek az anyagnak a személyes, vezetői szintű, szükség esetén központi kormányzati vezetőkkel közös kommunikálása a helyi vállalkozások külföldi tulajdonosai felé, valamint – megfelelő ipari területek rendelkezésre állása után – további külföldi cégek tulajdonosai felé. A potenciális beruházók külföldi konferenciákon, road show-kon, vagy egy egyedi ajánlati anyag megküldése után személyes tárgyalási alkalmak során érhetők el. Ezeken az alkalmakon célzott sales üzenet közvetítésére kerülhet sor. Javasolt sales üzenetek pl.  A Város jelentős ipari hagyományai az elérhető szakmai tapasztalat  Az elérhető támogatási lehetőségek: szabad vállalkozási zóna, EU-s és kormányzati támogatások  Versenyképes bérek és elérhető munkaerő  A Város Önkormányzatának befektetés-ösztönzési gyakorlata  A helyben elérhető célzott szakképzés és felsőoktatás (megvalósítást követően)  Azonnali fejlesztésre előkészített területek ipari-gazdasági hasznosításra (megvalósítást követően) Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtés

34

Megvalósítás Egyszeri, majd 2 évente ismétlődő

VI.4. Projekt: Salgótarján az üvegipari gyártás és üvegipari K+F európai központjává fejlesztése Az ágazat nemzetközi kitörési lehetőségének bázisa a salgótarjáni üvegipari hagyományok, a Városban működő – részben jelentős exportot lebonyolító – üvegipari vállalkozások és az üvegiparban tapasztalatot szerzett, az interjúk alapján még elérhető helyi munkavállalók. A vállalati interjúk során megismert beruházási szándékokat eddig elsősorban az állami támogatások relatív alacsony szintje (Tarján Glass), vagy aktuális elérhetetlensége (Salgglass) fékezte, de az üvegipar esetében is felmerült az iskolai rendszerű szakképzésből kikerülő diákok alacsony szintű gyakorlati kompetenciája (Salgglass). A gyártási és K+F területen meglévő nemzetközi hajszálgyökerek stabilizálásához, majd megerősítéséhez az alábbi intézkedések szükségesek. VI.4.1. Alprojekt: Célzott szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása Alprojekt leírása Szakképzési és felsőfokú képzési projektek elindítása, majd megvalósítása célzottan az üvegipar területén. A projekt részben átfedést mutat a fentiekben említett szakképzési és felsőfokú képzési projektekkel, részben felhasználhatja azok tapasztalatát. Annak oka, hogy külön nevesítésre került ez az alprojekt a következő: a képzések igény oldali bemenete a feldolgozóipari cégek részéről biztosított. Az üvegipar helyzete azonban speciális, mivel jelenlegi információink szerint egyetlen helyi üvegipari vállalkozás aktív nemzetközi színtéren. Másrészt azonban az iparág hagyományai alapján jelenleg még fejlesztési potenciállal bíró területként értékelhetjük az üvegipart. A szakképzési és a felsőfokú képzési projektek tehát túl kell mutassanak a jelenlegi helyi igényeken, és meg kell alapozzák új termelő beruházások és fejlesztési tevékenységek szakismereti és emberi erőforrás igényének kiszolgálását is. Ezeket az igényeket pedig önálló projektmunka keretében javasoljuk azonosítani, majd a szükséges intézkedéseket implementálni.

35

Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, majd az átalakított projektstruktúrában folyamatos VI.4.2. Alprojekt: A szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek „piacosítása” az üvegipar területén Alprojekt leírása A Szabad vállalkozási övezet nyújtotta lehetőségek „piacosítása”: a kedvezményes vállalkozási övezet előnyeinek bemutatása kiegészítve az önkormányzat nyújtotta szolgáltatásokkal, támogatásokkal, majd ennek az anyagnak a személyes, vezetői szintű, szükség esetén központi kormányzati vezetőkkel közös kommunikálása a potenciális külföldi beruházók felé. A potenciális beruházók külföldi konferenciákon, road show-kon, vagy egy egyedi ajánlati anyag megküldése után személyes tárgyalási alkalmak során érhetők el. Ezeken az alkalmakon célzott sales üzenet közvetítésére kerülhet sor. Javasolt sales üzenetek pl.  A Város jelentős üvegipari hagyományai: síküveggyár, öblösüveggyár, kézi megmunkálás  Az elérhető támogatási lehetőségek: szabad vállalkozási zóna, EU-s és kormányzati támogatások  Versenyképes bérek és elérhető munkaerő  A Város Önkormányzatának befektetés-ösztönzési gyakorlata  A helyi üvegipari szakképzés és felsőoktatás (megvalósítást követően)  A helyben sikeresen tevékenykedő üvegipari cégek áttekintése Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, majd 2 évente ismétlődő

36

VI.4.3. Alprojekt: Az üvegipari alkalmazások és K+F trendek feltérképezése a jövő meghatározó iparágaiban Alprojekt leírása Az üvegipari alkalmazások és K+F trendek feltérképezése a jövő meghatározó iparágaiban (szórakoztató elektronika, autóipar, gyógyszeripar, építőipar, energetika, speciális, ún. technológiai üvegek): ezek ismeretében egyrészt fókuszálható a felsőfokú képzés bevezetendő tematikája, másrészt a külföldi partnerek, új beruházók, esetleges megrendelők is célzottan kereshetők fel. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, a helyben működő nagyvállalatok számára  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, hosszú távú projekt

VI.5. Projekt: Legalább egy hazai vállalat pénzügyi szolgáltató központjának Salgótarjánba telepítése, verseny egy nemzetközi projektért A szolgáltató központok gazdasági racionalitása, létjogosultsága nemzetközi szinten igazolódott. Az országon belül több helyszínnel működő vállalatok, vagy a közigazgatási működésben álláspontunk szerint még komoly lehetőségek vannak. Bár a PSZF salgótarjáni karának megszűnése a helyi felsőoktatás végét is jelentette, a megkérdezett intézményi vezetők szerint jelenleg még rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű, minőségű pénzügyi felsőfokú végzettségű munkavállaló egy kisebb létszámú szolgáltató központ elindításához. A biztonságos indulás és a folyamatos működés feltételei a megfelelő színvonalú irodaépületek és a képzett munkavállalók folyamatos pótlása. Mind a tehetséges fiatalok elvándorlásának megállítása, mind a tárgyalt, konkrét cél szempontjából fontos a főiskolai vagy egyetemi szintű pénzügyigazdasági képzés újraindulása. A lefolytatott interjúk alapján a nemzetközi projektek elnyerése nemcsak a szükséges létszám, de jelenleg az idegennyelvtudás hiánya miatt sem reális cél. Tudatos képzés mellett azonban ez is realitássá válhat. VI.5.1. Alprojekt: Szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása Alprojekt leírása Szakképzési és felsőfokú képzési projektek megvalósítása a pénzügyi szolgáltatások, ill. a szolgáltató központok működési területén. A projekt részét képezi egy célzott képzési

37

anyag összeállítása és a helyi képzésben való elhelyezése. A munkában potenciális partner a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség14. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, majd átalakított projektstruktúrában folyamatos VI.5.2. Alprojekt: Szolgáltató központi igényeknek megfelelő irodaingatlan kialakítása, előkészítése Szolgáltató központi igényeknek megfelelő irodaingatlan kialakítása, előkészítése: a felsőoktatási képzés megszűnésével jelentős hasznosítható iroda ingatlan szabadult fel a Városban. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a szintén célként kitűzött felsőoktatási képzések újraindulása további ingatlanokat fog igényelni. E két cél és igény mentén szükséges az ingatlanfejlesztéseket, azok időbeli megvalósulását és ráfordításait optimalizálni. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára  Legalább egy szolgáltató központ Salgótarjánba telepítése  FDI bevonás lehetőségének megteremtése, az FDI bevonás megkezdése Megvalósítás Egyszeri, majd átalakított projektstruktúrában folyamatos

VI.6. A helyi KKV szektor megerősítése, fejlesztése A helyzetelemzésben hivatkozott statisztikai adatok is megerősítik, hogy összeségében a legnagyobb foglalkoztató a vállalkozási méret alapján a KKV szektor. Amint utaltunk is rá ez egyrészt, sajnos kisebb részben egy tényleges vállalkozói aktivitás eredménye, másrészt azonban nagyon valószínű, hogy a kényszervállalkozások jelentős száma 14

www.hoa.hu

38

eredménye. Ez utóbbit igazolja a helyzetértékelésben már citált adat, hogy 2011-ben a várostérségben regisztrált vállalkozások csupán 49%-a rendelkezett árbevétellel. Így a KKV szektor tekintetében hosszú távon a cél az, hogy az árbevétellel rendelkező, kiegyensúlyozottan működő vállalkozások száma növekedjen, aktivitásuk erősödjön és a foglalkoztatás ellen köszönhetően magasabb legyen. Ennek alapvető feltételei a vállalkozások pénzügyi stabilitása, versenyképes termékkör(ök) és szolgáltatások kialakítása, fenntartható (azaz finanszírozható és megfelelő minőségű) termelési/szolgáltatási infrastruktúra megteremtése (pl. alacsony fenntartási költséggel bíró telephelyek kialakítása), és minimum mindezekkel párhuzamosan a megfelelő vállalkozói szemlélet (ismeretek, tárgyalási és szolgáltatási kultúra, stb.) meghonosítása, terjesztése. A KKV szektor kihívásai, a megvalósítandó intézkedési területek kiterjedt volta szükségessé teszi a szektor fejlesztését, képzését (vállalkozói kultúra fejlesztése) támogatását végezni hivatott szervezetek tudatos, strukturált, és szoros együttműködését, szükség és lehetőség esetén komplex intézkedések megtervezését és megvalósítását. A fentiek tükrében az alábbi alprojektek kerülnek meghatározásra: VI.6.1. Alprojekt: A KKV-k mikrogazdasági feltételeinek fejlesztése, azaz helyi támogatási és fejlesztési eszközök kialakítása telephely-, piac-, és foglalkoztatási képesség-fejlesztése céljából Bár elmondható, hogy a KKV-k általában hasonló problémákkal küzdenek az általános kategóriák azonban gyakran elfedik az egyes kihívások közötti tényleges különbségeket. Általánosan tekinthetjük a KKV-kat forráshiánnyal küzdő szektornak, azonban az egyes vállalkozások esetében ez eltérő okokra vezethető vissza. Az egyik esetben egy elavult, kizárólag gazdaságtalanul üzemeltethető telephely vagy termelési infrastruktúra, más esetben a nem versenyképes termékkör, esetleg átmeneti piaci problémák, míg megint más esetben a munkaerő finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, nehézségeket fedi el a „forráshiányra” való hivatkozás. Az alprojektben helyi felmérés során azonosításra kerülnek egyes konkrét kihívások, amelyek a működő vállalkozások nehézségeit okozzák. Ilyenek lehetnek pl. a telephelyi infrastruktúra, termékkör és kapcsolódó termelő eszközök elavultsága, piac/vevői igények átalakulása, beszűkülése, vagy bármilyen további, esetleg eddig nem is tematizált nehézség. Az egyes azonosítható kihívásokra célzott programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. Így pl. telephely- és eszközfinanszírozás során megvizsgálandó pénzügyi forrás rendelkezésre biztosítása, azonban olyan feltételekkel,

39

amelyek a vállalkozások számára vállalhatóak, valamint adminisztratív támogatás a forrás igénybevételéhez. Piaci jellegű kihívás esetén megvizsgálható, hogy van-e olyan fejlesztési igény, amely a közszférában merül fel, finanszírozása biztosítható, szolgáltatói, ill. beszállítói oldalon pedig természetes versenyelőnnyel bírnak a helyi KKV-k. A felmérésekben és a programok tervezésében természetes partnerei lehetnek egymásnak a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség, a megyei kereskedelmi és iparkamara, a Munkaügyi Hivatal, a városi, vagy akár a megyei önkormányzat is. Stratégiai cél  A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára Megvalósítás Folyamatos VI.6.2. Alprojekt: Vállalkozói ismeretek, készségek és képességek fejlesztése A külső- és belső körülmények mellett a másik alapvető sikertényező a vállalkozások vezetőinek, irányítóinak, tulajdonosainak a szakmai felkészültsége és mentális beállítottsága. Ezen ismeretek, készségek, és képességek fejlesztésének két nagy lehetősége – egyéb módszerek mellett – a rendszeres képzések biztosítása, illetve – a „munkában tanulás” módszereként – egy mentor-rendszer működtetése lehet. E tréningek, előadások hasznát sajnos gyakran alapvetően megkérdőjelezik. Magától értetődő, hogy egy rossz tematika mentén összeállított, meggyőződés nélkül prezentált anyag nem sok hozzáadott értékkel bír. Azonban a legnagyobb – és legsikeresebb – vállalatok közép- és felsővezetése is rendszeresen képzi magát, a beosztott tréningjének időpontja még a vezetője előtt is sérthetetlen. De még, ha teljesen új tudást nem is ad egy képzést, ugyanazt más szemszögből látva igen új kérdéseket és megoldásokat indíthat el. Egy helyi igényeket kiszolgáló képzési rendszer, vagy egy mentor rendszer (ill. azok működtetésének finanszírozása) kidolgozható az előző alprojektben is említett helyi intézmények és szervezetek közreműködésével. A program kialakításában felhasználhatók a már megszerzett tapasztalatok, a már működő hasonló kezdeményezésekbe bekapcsolhatók a partneri intézmények.

Stratégiai cél

40



A meglévő gazdasági tevékenységek megtartása, erősítése, ezt követően a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára

Megvalósítás Folyamatos

41

VII. Áttekintés A fenti hosszú távú feladatok és célok Salgótarján Megyei Jogú Város megújulását, lakosságmegtartó képességének növelését, a Város új gazdasági arcának kialakítását teszik lehetővé. A feladatok számos területet fognak át, amelyek mindegyike igen nagy jelentőséggel bír a Város fejlődése szempontjából. Így a feladatok elvégzése kiemelten fontos feladata Salgótarján önkormányzatának és a helyi gazdasági környezet résztvevőinek. Kérdést e téren, csupán a feladatok elvégzésének időzítése, illetve a szükséges jelentős erőforrás hiányában azok sorrendje lehet. A megjelölt feladatok mindegyike hosszú távú, tudatos, jól strukturált munkát, és mindenek előtt kitartó együttműködést kíván a helyi gazdaság szereplői részéről. Az Önkormányzat felelőssége nem más, minta munka strukturált elindítása, majd annak irányítása, az előrehaladás folyamatos ellenőrzése, és szükség esetén, pl. esetleges nézet- vagy érdekkülönbségek felmerülésekor a közös érdekek azonosítása, azok mentén a továbbhaladás katalizálása. Mindazonáltal a személyes interjúkon tapasztalt közösségi szándék, Salgótarján érdekében az egységes tenni akarás, és a főbb elemeiben azonos helyzetértékelések azt mutatják, hogy a város meghatározó szereplői készek és tudnak együttműködni. A megfelelően fókuszált és strukturált megvalósítás mellett a fenti hosszú távú programok megalapozzák Salgótarján fejlődését és regionális vezető szerepét.

42