Pollákné dr. Császár Edit* A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA, JELENE ÉS JÖV JE MAGYARORSZÁGON
Éppen tíz éve annak, hogy a The Bank Relationship Consultancy által kezdeményezett, és az angliai University of Bath School of Management által koordinált európai kutatás magyarországi vezet jeként rész vettem a vállalati bankkapcsolatok és treasury technikák alkalmazásának gyakorlatára irányuló vizsgálatokban. Az akkori eredmények, és az azóta felgyülemlett ismeretek alapján kívánom a következ kben áttekinteni a vállalati treasury magyarországi gyakorlatának fejl dését, megosztva Önökkel ez irányú tapasztalatimat, gondolataimat.
A FOGALOM KLASSZIKUS ÉRTELMEZÉSE
A vállalati treasury, eredend en, kulcsszerepet tölt be a cégek pénzfolyamatainak menedzselésében. M ködésének eredményeképpen hatékonyabbá válhat a vállalati t kegazdálkodás, harmonikusabbá a partnerekkel való pénzügyi kapcsolat, n het a profitabilitás. A klasszikus értelmezés szerint a vállalati treasury f bb funkciói: • pénzfolyamatok menedzselése (cash management); • bankkapcsolatok menedzselése (managing bank relationship); • vállalati adósság menedzselés (debt management); • devizakockázatok menedzselése (FX management); • opciós ügyletek (currency options); • határid s ügyletek (financial futures;) • adózási megfontolások (taxation considerations).
Mindezen funkciók együttes gyakorlásának legf bb célja a vállalat üzletpolitikai célkit zéseiben foglalt, kockázati szinttel egyeztetett hozamkövetelményeinek elérése. A vállalati treasury eredményes m ködése, a pénzfolyamatok harmonizálása és a hatókörébe es egyéb területeken történ költség optimalizálás révén – végs soron – a versenyképesség fokozásához és a vállalati t kehatékonyság növeléséhez járul hozzá. Az eredményes treasury munka folytatása tehát a piacgazdaság körülményei közepette az egyes vállalatok, vállalkozások talpon maradása, a piaci versenyben való helytállása szempontjából kiemelked fontosságú.
PERIÓDUS
A GYÖKEREKR L: A RENDSZERVÁLTÁST MEGEL Z
A vállalati treasury klasszikus értelmezése oldaláról közelítve a kérdést, könny belátni, hogy a rendszerváltást megel z években a gazdaságirányítási rendszer logikájával nem fért össze ilyenfajta szervezet m ködtetése: a vállalati treasury, mint olyan, ismeretlen fogalom kellett hogy legyen. Az ún. szocialista tervgazdálkodás körülményei nemcsak szükségtelenné de lehetetlenné is tették annak m ködését. A gazdaságirányítási rendszer logikájának megfelel en, a hitelezés – az egyszint bankrendszerben – az állami vállalatok tervezett t keigényének alapján, automatikusan
*
BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, Nemzetközi Pénzügyek Intézeti Tanszék, f iskolai docens, dr. univ. 64
POLLÁKNÉ DR. CSÁSZÁR E.: A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA … történt. Törvényi tiltás következtében ezen vállalatok között nem jöhettek létre hitelkapcsolatok. A szállítói, illetve vev hitelek ismeretlenek voltak, mint ahogy az áruforgalom lebonyolításához kapcsolódó értékpapírok is. (A külkereskedelem ebb l a szempontból kivételt képezett.) A termel vállalatok nem folytattak értékesítést. Termékeik – a tervezett értékesítés irányultságától függ en –, az ún. belkereskedelmi, vagy külkereskedelmi vállalatokhoz kerültek. Ezek feladata volt az áruk vev khöz történ eljuttatása, valamint az ügyletek pénzügyi lebonyolítása. A termel vállalat szempontjából az árut értékesítettnek tekintették, amint az elhagyta a gyárkaput, még akkor is, ha történetesen az ellenérték a kereskedelmi vállalathoz, ill. az iparvállalathoz ténylegesen soha nem folyt be. A vállalati termelés és értékesítés szervezése merev tervezési rendszeren – ún. népgazdasági, ágazati, vállalati tervek hierarchiáján – alapult. Minthogy a terv törvény volt, betartásához és betartatásához nem fért kétség. A merev tervezési rendszer és a változó gazdasági valóság között tátongó szakadékot az ún. tervegyeztetési mechanizmus hidalta át.
Ilyen körülmények között a vállalati treasury klasszikusan értelmezett, a bevezet ben felsorolt funkcióira nem volt, nem lehetett szükség, mint ahogy magára a szervezetre sem. A pénzügyi folyamatok központilag szigorúan szabályozott mederben, mindennem piaci kapcsolatot kiiktatva folyhattak és folytak.
A RENDSZERVÁLTÁST KÖVET
PERIÓDUS: A SZÜKSÉGLET MEGJELENÉSE
Ebben az id szakban gyökeresen megváltozott a helyzet. A bankreform ismét kétszint vé tette, üzleti alapokra helyezte a magyar bankrendszert. Az akkor még állami tulajdonban lév vállalatok banki oldalról piaci alapokon történ hitelnyújtási gyakorlattal és – a gazdasági körülmények folytán – rohamosan növekv banki kamatokkal találták szembe magukat, az infláció növekedése tetézte a bajt. A KGST összeomlása szétzilálta korábbi piaci kapcsolataikat. Az újak kiépítéséhez pedig a termékstruktúra gyökeres átalakítása, pótlólagos t kebefektetés és nem utolsó sorban sok id kellett, nem beszélve a privatizáció el feltételeként tekinthet törvényi háttér megszületésér l. A vállalatoknak az üzleti alapokon álló pénzügyi döntések meghozatalában, ilyen jelleg üzleti kapcsolataik kialakításában sem mintájuk sem gyakorlatuk nem volt.
Ebben, a pénzügyi értelemben válságos periódusban nagy szükség lett volna egy jól m köd vállalati treasuryre, ám a treasury technikák a vállalatok szakemberei el tt még ismeretlenek voltak, és a bankok oldaláról sem volt adott a háttér. Igaz volt ez szakmai és technikai felkészültségük oldaláról is. Hasonlóképpen, hiányoztak a pénzügyi háttérintézmények is: az egyszint bankrendszerb l a korszer szolgáltatásokat nyújtani képes, piaci alapokon m köd kétszint bankrendszerbe hosszú volt az átmenet.
A pénzügyi helyzet nem volt könny . A vállalatok sorozatos fizet képtelenné válása következtében súlyos méreteket öltött a körbetartozás, amelynek következményei végs soron a bankrendszerben csapódtak le. Egyenes út vezetett az adós-, hitel-, és bankkonszolidáció bonyolult folyamatához. A KÖVETKEZ
LÉPCSFOK: A PRIVATIZÁCIÓS PERIÓDUS
A megindult privatizációs folyamat számos értelemben változást hozott. Ezek – témánk szempontjából – leghangsúlyosabb elemeként az anyavállalat vállalati kultúrájának fokozatos átvétele tekinthet . A multinacionális vállalatok ugyanis fejlett és jól szofisztikált vállalati pénzügyi rendszerekkel rendelkeztek. A technológiatranszfer révén átkerült rendszerekbe történ integrálódás magyar részr l nem volt ugyan problémamentes, mégis számos pozitív hozadékkal járt. Szemléletbeli változásokat indukált, és – dönt en bels tréningek keretében – a különböz treasury technikákkal történ megismerkedést eredményezte. Sajnos nem a vállalati szektor egészében, csupán az ún. nagyvállalati körben. A változás tehát nem volt teljes kör , minthogy a privatizációs érintettség sem. Nem is lehetett az, de kétségtelenül pozitív elmozdulást eredményezett.
A vállalati oldal fejl désével párhuzamosan, hasonló folyamtok zajlottak le a bankokban is.
65
POLLÁKNÉ DR. CSÁSZÁR E.: A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA … A számítástechnikai háttér fejlesztése néha kissé ellentmondásos módon, de kétségkívül nagy lendülettel megindult. Az üzleti alapokon álló hitelezést segítend pénzügyi szoftvereket telepítettek. Er teljesen fejl dött a kockázatkezelési terület. Ez utóbbira nagy szükség is volt, minthogy a banki hitelportfolió min sége szignifikánsan eltért az Európában elfogadott szintt l. A vállalatok bankkapcsolatai valamelyest szélesedtek. Talán nem a bankok el zetes elképzeléseinek megfelel mértékben, de figyelembe kell vennünk egyrészt a rendszer tehetetlenségét, másrészt azt, hogy az ezzel kapcsolatos banki várakozások sem mindig bizonyultak reálisnak.
Szót kell ejtenünk a törvényi háttér dinamikus változásáról. Témánk szempontjából els sorban a számviteli törvény változása és a cs dtörvény megalkotása rendelkezik kiemelked fontossággal. Az utóbbi különösen átrendezte a vállalati terepet. A piac megtisztulása azonban, a nemzetközi befektet k oldaláról nézve még nem volt érezhet , a hatások, amelyek a romló statisztikákban tükröz dtek, azonban sajnos igen. Sok külföldi elemz festett ez id tájt az indokoltnál sötétebb képet a magyar vállalati szektorról, nem ritkán azért, mert az összehasonlítások során nem vette figyelembe, hogy az egyes országok a törvényalkotás mely periódusában járnak, és a már megszületett törvények a vállalati szektor számaiban milyen hatásokat eredményeznek.
B vültek a vállalatok piaci kapcsolatai, új piacokon, új partnerekkel m ködtek együtt. Mindemellett a vállalati treasury még gyermekcip ben járt.
A GLOBAL CASH KUTATÁS (1996)
Jól tükröz dött ez azokban az eredményekben, amelyeket az ez id tájt lefolytatott Global Cash kutatás szolgáltatott. Az el zményként, 1994-ben a nyugat-európai régióra lefolytatott, majd 1996ban már a közép kelet-európai régióra is kiterjesztett kutatásba magyarországi oldalról csak a nagyvállalatokat lehetett bevonni. A kérd íves felmérésben a Figyel Top 200 vállalatai, valamint a nagyobb biztosító társaságok vettek részt. Közülük kerültek kiválasztásra azok a cégek, amelyekben személyes interjúkat folytattak le. A kutatás számos érdekes tanulsággal szolgált. A magyarországi vonatkozásokból álljon itt néhány kiemelés: • A vállalatok bankkapcsolataiknak kialakítása során gyakorlat – a felmérés tanúsága szerint – lényegesen eltért a nyugat-európai normáktól. Legf bb szempontként nem a költségtényez ket mérlegelték – mint Európában bárhol tették volna –, hanem a ratinget. A meglehet sen változékony és bizonytalan pénzügyi közegben úgy t nt, hogy a vállalatok számára az adott bank jó min sítése, biztonsága el bbre való volt, mint az olcsóság. Csak a példa kedvéért: az els szempont tehát a rating (31%) volt, a második a partnerkapcsolat (17%), a harmadik a bank egyéb szolgáltatásai révén nyújtott kompenzáció (14%), és csak a negyedik az ár (13%). A szolgáltatások min ségét mindössze a válaszadók 4%-a jelölte meg dönt kritériumként és tette az els helyre. • Nem volt meglep , hogy a magyar nagyvállalatok a nemzetközileg elfogadott treasury technikáknak sz kebb körét alkalmazták, mint európai társaik. Hiányoztak a palettáról a kockázatkezeléssel kapcsolatosak, így a cash menedzsment technikák domináltak. • A banki termékkínálat ugyanezt az aszimmetriát tükrözte, az interjúk tanúsága szerint a magyar vállalatok nem tartottak igényt ezek alkalmazására. • A vállalatok dönt része nem saját fejlesztés treasury szoftverrel dolgozott, és csak kevesen tervezték ilyenek rendszerek saját fejlesztését, kialakítását. • A számítógépes pénzügyi szoftverek és treasury rendszerek még nem voltak olyan elterjedtek Magyarországon, mint nyugat-Európában. Többnyire nem egy integrált rendszer részeként, hanem ún. sziget rendszerben üzemeltek. • A számítógépes rendszerek összehangolása terén sok volt még a feladat. • Nyugat-európai összehasonlításban mérve a vezetési kultúra és gyakorlat lényegesen eltér volt Magyarországon. S t, a menedzsment személyi összetétele is. A nyugat-európaiak külön kockázati tényez ként értékelték azt, hogy a top menedzsmentben Magyarországon túl sok a fiatal.(Bár ez itthon inkább büszkeséggel töltött el mindenkit, ugyanis magyar szemmel nézve, a fiatal vezetés dinamizmust, rugalmasságot, a cég jöv jének zálogát jelentette.) • Jelent s eltérésként volt értékelhet a magyarországi gyakorlatot illet en az, hogy igen er s volt a készpénzfizetésre való hajlam, ami a tényleges forgalom arányaiban is megmutatkozott.
66
POLLÁKNÉ DR. CSÁSZÁR E.: A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA …
•
(Természetesen ehhez a bizonytalan gazdasági és likviditási helyzet, az ún. sorbanállások és a vállalati cs dök relatív magas aránya is hozzájárult.) Feltételezhet volt, hogy az elektronikus banki rendszerek alkalmazása terén robbanásszer fejl dés várható a jöv ben. (Igaz volt ez mind a szolgáltatói oldal fejl désére, mind annak igénybe vételét illet en.)
A FOLYTATÁS: VÁLTOZÁSOK AZ EZT KÖVET
ÉVEKBEN
Minden úgy történt, ahogy vártuk: a treasury technikák alkalmazása a nagyvállalati körnél tovább fejl dött. Az alkalmazók köre b vült, kiterjedt a középvállalati körre is. Az elmozdulásban szerepe volt a beszállítói kapcsolatok alakulásának, b vülésének, de ösztönz leg hatott a folyamatra a piaci verseny élesedése is. A versenyképesség megtartása, növelése megkövetelte a hatékonyabb t kegazdálkodást, a t keellátottság adott szintje pedig jól átgondolt szállítói és vev hitelezési politika kialakítását, hatékonyabb cash menedzsmentet kívánt.
A Price Waterhaus Coopers 2003-ban végzett treasury kutatásainak eredményeiben jól leképez dik mindez. E szerint: • „A vállalati treasury az esetek többségében els dleges felel sséggel tartozik a pénzgazdálkodás (79%) és a banki kapcsolatok kezeléséért (66%). …Megfigyelhet az a tendencia, hogy a multinacionális cégek a fölös likviditás kezelését csoport szintre terelik, a cash-pool rendszerek egyre gyakoribbak, és ez a tendencia várakozásaink szerint …csak er södni fog.”1 • „A készpénzgazdálkodás a treasury szervezetek egyik leglényegesebb feladata….A felmérésben résztvev k túlnyomó többsége (95%) alkalmaz rövid távú cash flow el rejelzést, és 47% használ középtávú el rejelzést likviditás kezelés céljából. …A válaszadók 55%-a alkalmaz cash-pool-t. A fennmaradó 45%-nál egy ilyen megoldás jelent s el relépést jelentene a pénzeszközök kihasználásának optimalizálása szempontjából.”2 • „A rövid és középtávú finanszírozás napi mködéséért a vállalati treasury (43%), vagy a pénzügyi igazgató (35%) felel s….A leggyakrabban alkalmazott finanszírozási eszköz a változó kamatozású banki kölcsönök (82%), és a kapcsolt félt l származó kölcsönök…”3
Szerényebb el rehaladás volt tapasztalható azonban a kockázatkezelési területen. Úgy t nik ebben a tekintetben az elmaradás még ma is jelent s: például a vállatok túlnyomó többsége ma még nem fedezi a kamatkockázatot. Ha pedig ez így van, az ebb l ered veszteség – esetleg rejtetten bár, de – megjelenik a költségek között. Ez arra utal, hogy a vállalatok még ma is rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyek a treasury munka javításával felszabadíthatóak lennének. Mindez a költséghatékonyság és egyben a vállalati t kehatékonyság javulását eredményezné.
Érezhet en fejl dött a vállalatok számítástechnikai háttere. A fejlesztések eredményeképpen lehet vé vált a vállalati pénzfolyamatok egységes rendszeren belül történ kezelése (például az SAP különböz moduljainak bevezetésével). Lehet ség nyílott arra, hogy a menedzsment integrált számítógépes vállalatirányítási rendszerre támaszkodva hozza meg döntéseit.
Lényeges elmozdulásnak tekinthet a kkv-szektor felé történ nyitás. Ez több okkal is magyarázható: egyrészt a nagyvállalati szegmens érezhet en telít dött, másrészt – a kis méretb l és a komplex igényekb l fakadóan – a hazai fejleszt k verseny el nyt élveznek ebben a szektorban. Speciális igényeik és korlátozott anyagi lehet ségeik folytán a nagy és drága rendszerek költségeit nem tudnák megfizetni, nem beszélve arról, hogy ezek nem is illenének a kis- és középvállalati szektorban zajló pénzfolyamatokhoz. A szoftvergyártók minden esetre felfedezték ezt a piacot. A vállalatirányítási rendszereket fejleszt cégek szerint az ERP termékek célpiacát jelent vállalatok mindössze 30%-a használ ilyen típusú rendszereket, így jelent s növekedésre lehet számítani ezen a piacon.
1
Pricewaterhause Coopers: Vállalati treasury szervezetek Magyarországon 2003.évi felmérés 10. old. Pricewaterhause Coopers: Vállalati treasury szervezetek Magyarországon 2003.évi felmérés 19.old. 3 Pricewaterhause Coopers: Vállalati treasury szervezetek Magyarországon 2003.évi felmérés 21.old. 2
67
POLLÁKNÉ DR. CSÁSZÁR E.: A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA … Hasonlóképpen javultak a bankkapcsolatok, a banktermékek választéka, a bankszolgáltatások min sége. A vállalatoknak azonban a jöv ben még több testre szabott banktermékre és szolgáltatásra, rugalmasabb és kevesebb adminisztrációval járó, egyszóval jobb ügyfélkapcsolatokra, az on-line banki kapcsolattartás fejlesztésére van szükségük.
A JÖV
A következ nagy ugrás még hátra van: Magyarország euróövezetbe történ integrálódása, ismét nagy változásokat fog indukálni. Ezek közül vannak világosan láthatóak és kevésbé körvonalazhatóak. Ami nyilvánvaló, az az árfolyamkockázat kezelésével, ill. megsz nésével kapcsolatos: fölöslegessé válnak majd azok a treasury technikák, amelyek az árfolyam kockázat kivédését voltak hivatottak biztosítani. Nagyobb stabilitásra lehet számítani, és várhatóan n het a költséghatékonyság. Nem kerülhetjük meg azonban azt kérdést, hogy a várható pozitív hatások mellett negatív tényez kkel is kell majd számolni. Ezek egy része ma még nem becsülhet meg.
A banktechnikák egyszer södése révén a vállalati oldalon költségmegtakarítással, banki oldalon ugyanakkor nyereségkieséssel lehet számolni. Nem kizárt, hogy az átállás ár oldalról is változásokat hoz. Hogy mindezek együttes ered je miképpen fogja érinteni az egyes cégeket az majd elválik. Ezek a hatások ugyanis piaci áttételeken keresztül fognak megvalósulni, ami azt is jelentheti, hogy a vállalatok között nagy lesz a szórás a tekintetben, hogy az el nyökb l, a potenciálisan elérhet megtakarításokból mennyit lesznek majd képesek realizálni. A termékszerkezet, az értékesítési struktúra, a partnerkör mind-mind befolyással lesznek majd a kialakuló eredményekre. Az euró magyarországi bevezetésének dátuma jelenleg, az el zetesen tervezetthez képest, kitolódni látszik. Az el zetes feltétel: konvergencia program megvalósítása, az EU feltételrendszerének való megfelelés teljesítése.
A zökken mentes átalakulás érdekében a hangsúly most az alkalmazkodáson, az id ben történ felkészülésen van. Az ezzel kapcsolatos vállalati stratégiák és taktikák átgondolása, kidolgozása a jöv beni feladat.
HIVATKOZÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM [1] ROSS, DEREK A.: International treasury management. Woodhead-Faulkner Ltd. Cambridge, England 1990. [2] HUDSON, ROBERT: Treasury management. Blackwell Publishers, Oxford 1994. [3] CHOFARAS, DIMITRIS N.: Treasury operations and the foreign exchange challenge. John Wiley & Sons, Inc. Canada 1992. [4] MAPLETOFT, BRIAN: Effective management of foreign exchange: a corporate treasurer's guide. McGRAW-HILL Book Company (UK) Ltd. England,1991 [5] Támogatás több forrásból. Üzleti hét, 2003. november 24. [6] BB: célkeresztben a kkv-szektor. Világgazdaság, 2003. november 25. [7] Új bíztatás a vállalkozásoknak. Világgazdaság, 2003. december 5. [8] Átszabott kisvállalkozások. Üzleti hét, 2004. január 9. [9] Könnyített kkv-s pályázatok. Világgazdaság. 2004. január 12. [10] Pályázatok banki csomagban. Üzleti hét, 2004. január 19. [11] B vült az igénybevev k köre. Világgazdaság, 2004. január 19. [12] Piacra jutási támogatást hirdetett az IHM. Világgazdaság, 2004. január 26. [13] A kkv-k támogatott felzárkózása. Világgazdaság, 2004. január 26. [14] IT-pályázatok kkv-knak. Világgazdaság, 2004. május havi melléklet [15] Hazai ERP-fejleszt k. Figyel , 2004. május 20-26. [16] E-piactérr l kkv.knak. Világgazdaság június havi melléklet [17] Bankok a kkv-szektorban - Versenyfutás. Figyel , 2004. június 10-16. [18] A t ke ötöde kihasználatlan az unióban. Világgazdaság, 2004. június 15. [19] Otthon er síthetnek a kkv-k. Világgazdaság 2004. június 24. [20] Bizakodóak a kis- és középvállalkozások. Világgazdaság 2004. június 24.
68
POLLÁKNÉ DR. CSÁSZÁR E.: A VÁLLALATI TREASURY MÚLTJA … [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30]
E-fejlesztések a kkv-szektorban. Világgazdaság 2004,június 24. Lehet ség az e-számlázás. Világgazdaság 2004. augusztus havi melléklete Optimista várakozások a vállalati szektorban. Világgazdaság 2004. augusztus 2. www.elib.kkfk.hu/2003_4_08_POLLAKNE.pdf www.citibank.com/hungary/gcib/termekek/treasury/bankkar www.hvg.hu/print/20060419banking.asp www.citibank.com/hungary/gcib/termkek/treasury/bankkar_arfolyam/index.htm www.pwcglobal.com/hu/mag/ins-sol/publ./Treasury_Survey_2003_HU.pdf www.unitis.hu/unitis/hirek/archivum.php www.synergon.hu/hu/portfolio/sap/sap_r3.php
69
