Polgármestere évi zárszámadási rendelet. az előterjesztés melléklete (6db táblázat) 1 db határozati javaslat, rendelet-tervezet

Előterjesztő:

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Iktatószám:

35129/2010.

Tárgy:

2009. évi zárszámadási rendelet

Melléklet:

az előterjesztés melléklete (6db táblázat) 1 db határozati javaslat, rendelet-tervezet

Készítette:

Közgazdasági Iroda Belső Ellenőrzési Osztály

Megtárgyalta:

Valamennyi Szakbizottság

Törvényességi véleményezésbe bemutatva: 2010. április 21.

Tisztelt Közgyűlés! Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 82. §-a alapján a jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselőtestület elé. A képviselőtestület a zárszámadásról rendeletet alkot. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési előirányzatainak alakulásáról, és azok teljesítéséről, a vagyoni és pénzügyi helyzetről, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 92. § (10) bek. alapján az éves összefoglaló belső ellenőri jelentést terjesztem elő. Az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének tervezett 65.350 millió Ft-os bevételi főösszege 77,3 %-on, 50.541 millió Ft-ra teljesült. A tervezett 65.461 millió Ft-os kiadási főösszeghez viszonyítva a teljesítés 70,4%-os, 46.106 millió Ft. Az előterjesztett zárszámadási rendelet-tervezetben a teljesített bevételek 4.434 millió Fttal meghaladják a teljesített kiadásokat. A 2009. évi teljesített bevételek körében megjelennek az előző évi pénzmaradvány igénybe vételének rendező tételei, valamint az év során igénybe vett hitelek összege. A 2009. évi költségvetési kiadási előirányzatokra 2009. év végig vállalt, szakmailag, pénzügyileg még nem teljesített kötelezettségek, a Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodási körben, a 2010. évi eredeti költségvetésbe beépítésre kerültek. A rendelet-tervezetben feltüntetett módosított bevételi és kiadási előirányzatok az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének módosításáról szóló 10/2010. (II.24.) rendeletben kihirdetett költségvetési adatoktól eltérnek, mivel a módosított rendelet még nem tartalmazta az Önkormányzatok költségvetési támogatásán belüli normatív és kiegészítő támogatások közötti átcsoportosítást, az ezer forintra történő kerekítésből adódó eltérést és a „Bérpolitikai intézkedések támogatása” jogcím előirányzatának hiányt növelő eltérését a Kincstár által közölt adatok miatt. Ez utóbbi hiány rendezése a 2009. évi pénzmaradvány elszámolásánál történik meg. Szeged Megyei Jogú Város 2009. évi bevételeinek és kiadásainak fő összegeit a rendelettervezet 1. sz. melléklete tartalmazza. I. Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás 1. Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás bevételei A bevételek jogcím szerinti összetételét a a rendelet-tervezet 2.sz. melléklete mutatja. 1.1. Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás működési bevételei 1.1.1 Intézményi működési bevételek A hatósági jogkörhöz köthető bevételek (igazgatási szolgáltatási díj, okmányiroda saját működési bevételei, egyéb igazgatási szolgáltatási díjak, bírság bevételek) összességében 105,4 %-on, 85.663 eFt-on teljesültek, elsősorban az okmányiroda által kiállított okmányok, valamint a bírság bevételek (eljárási-, végrehatási-, szabálysértési-, közterület felügyeleti-, tűzvédelmi-, növényvédelmi bírság) tervezettet meghaladó bevétele következtében.

2

Az egyéb saját bevételek 159.503 eFt összegű tervezett előirányzata 188.134 eFt összegben teljesült. Az áfa bevételek és visszatérülések 2.599.733 eFt tervezett összege 1.754.409 eFt összegben realizálódott, az elektromos tömegközlekedés projekt általános forgalmi adó visszaigénylések következő évre áthúzódó hatása miatt. A Hozam és kamatbevételek jogcímen a tervezett 285.040 eFt összeget meghaladóan, 342.218 eFt került jóváírásra, egyrészt az önkormányzat elszámolási számlája, másrészt a vagyonkezelésben hasznosított értékpapírok hozamaként. Az intézményi működési bevételek összességében a tervezett 3.125.527 eFt összeggel szemben, 2.370.424 eFt összegben teljesültek. 1.1.2. Az önkormányzatok sajátos működési bevételei A helyi önkormányzatok sajátos bevételei körében az illetékbevételek 1.181.732 eFt összegben, 98,5 %-ban teljesültek. A helyi adóbevételek összességében 9.336.529 eFt összegben, 103,0 %-on teljesültek, ezen belül az iparűzési adóbevétel 7.692.186 eFt összegben. Az iparűzési adóbevételek a helyi adóbevétel 82,4 %-át tették ki. A pénzügyi válság hatása csak késleltetve jelentkezik az adórendszer sajátosságából következően. Az építményadóból befolyt bevétel 1.565.863 eFt, az előirányzat teljesítés 102,0 %-os. Az idegenforgalmi adó bevétel 78.478 eFt összegben, 103,3 %-on teljesült, egyrészt a nagyszámú, sok látogatót vonzó rendezvények, másrészt a fokozott ellenőrzési tevékenység miatt. Az átengedett központi adók a tervezett 4.252.076 eFt összeggel szemben 4.271.874 eFt összegben kerültek jóváírásra az Önkormányzat számláján. A bírságok és pótlékok között kerültek elszámolásra a helyi adókkal kapcsolatosan beszedett bírságok és pótlékok 114.856 eFt-os bevétele. Az Önkormányzat személyi jövedelemadó helyben maradó része címén tervezett 2.391.697 eFt előirányzata 100,0 %-ban teljesült. Az Önkormányzatnak jövedelemkülönbség mérséklése címén 890.179 eFt összeg került jóváírásra, az eredeti költségvetésben tervezett 1.057.833 eFt összeggel szemben, tekintettel az év közben végrehajtott lemondásra. Gépjárműadó címén az eredeti előirányzaton tervezett 930.000 eFt összeggel szemben 989.685 eFt (106,4%) került beszedésre, az ellenőrzési végrehajtási munka eredményeként. Földbérbeadásból származó jövedelem címén 313 eFt került jóváírásra. Az Önkormányzat egyéb sajátos bevételei körében a közterülethasználat díj címén a tervezett 45.000 eFt-os előirányzattal közel azonos mértékű közterülethasználati díj került beszedésre 48.376 eFt összegben. Az egyéb sajátos bevételeken belül az építésügyi bírság a tervezett 15.750 eFt-tól alacsonyabb összegben, 13.714 eFt összegben teljesült. Az egyéb saját bevételek között szerepel Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az IKV Zrt. közötti Ingatlanhasznosítási szerződés alapján az IKV Zrt. részéről fizetett ingatlan haszonbérleti díj 575.074 eFt összege. Az önkormányzat sajátos működési bevételei 15.566.192 eFt összegben teljesültek. 1.1.3. Támogatások – az önkormányzat költségvetési támogatása Az Önkormányzat költségvetési támogatásán belül a tervezett 9.812.960 eFt normatív hozzájárulások támogatása eredeti előirányzata a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás

3

(továbbiakban: Társulás) részére történő feladat ellátás átadása, valamint évközi feladatmutatók változásának következtében 9.386.777 eFt –ra teljesült. A normatív állami hozzájárulás összességében az eredeti előirányzathoz képest 426.183 eFt-tal csökkent, ebből a csökkenés a Társulás részére történő feladatátadás miatt 300.950 eFt, a feladatmutatókkal összefüggő évközi lemondások miatt 125.233 eFt. A zárási munkálatokat követően az év végi elszámolás következtében a tényleges állami hozzájárulás összege 9.504.507 eFt, így az Önkormányzat elszámolási különbözetként 2010. évben 117.730 e Ft támogatásra jogosult. Szeged Megyei Jogú Város 2009. évi normatív állami támogatásának elszámolást követő ágazati megoszlása a következő:

Megnevezés

igazgatási feladatok szociális ellátások oktatási feladatok közművelődés összesen

Támogatás összege ezer Ft-ban 2009. évi eredeti 2009. évi módosított előirányzat előirányzat 603 568 593 569 1 778 618 1 480 346 7 256 115 7 138 203 174 659 174 659 9 812 960 9 386 777

2009. évi teljesítés 620 556 1 506 526 7 202 766 174 659 9 504 507

Felhasználás megoszlása %ban 6 16 76 2 100

A normatív állami hozzájárulások alakulását jogcímenként az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza. Központosított előirányzatokból működésre az önkormányzat 1.366.985 eFt összegben részesült a következő feladatokra: lakossági közműfejlesztési támogatás 2.175 eFt, települési kisebbségi önkormányzatok működési támogatására 7.735 eFt, Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásra 6.339 eFt, helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatásra 135.000 eFt, helyi szervezési intézkedéshez kapcsolódó többletkiadások támogatására 51.585 eFt, helyi közösségi közlekedés normatív támogatására 503.163 eFt, érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítására 45.577 eFt, esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatásra 57.560 eFt, közoktatás-fejlesztési célok támogatására 87.278 eFt, alapfokú művészetoktatás támogatásra 10.568 eFt, integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatására 11.755 eFt, nyári gyermekétkeztetésre 15.346 eFt, óvodáztatási támogatásra 2.270 eFt, 2009. évi kereset-kiegészítésre 430.634 eFt érkezett. Az Önkormányzat összességében színház támogatásra 783.900 eFt összegben részesült. A támogatásból a Kövér Béla Bábszínház működési támogatása 24.900 eFt, művészeti tevékenység 9.000 eFt, a Szegedi Nemzeti Színház működési támogatása 574.900 eFt, művészeti tevékenység kiadásaihoz hozzájárulás 75.700 eFt, a Szabadtéri Játékok pályázati támogatása 49.000 eFt, az Önkormányzat által támogatott nem költségvetési szervként működő független színházi műhelyek pályázati támogatása 42.000 eFt. Az előbbieken túl kőszínházak és bábszínházak pályázati támogatására 8.400 e Ft érkezett. A helyi önkormányzatok színházi támogatása összegből 2009. december 31-ig 769.826 eFt került felhasználásra, a fennmaradó összeg 14.074 eFt feladattal terhelt fel nem használt összeg.

4

A költségvetési támogatáson belül a normatív, kötött felhasználású támogatás címén 1.770.932 eFt összegű támogatás érkezett a 693.771 eFt eredeti előirányzattal szemben. Egyes oktatási feladatokra, így pedagógus szakvizsga, továbbképzésre és diáksport feladatokra 34.336 eFt, szociális ellátásokkal kapcsolatos egyéb támogatásokra összesen 1.081.561 eFt (az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatására 358.411 eFt, az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére 720.357 eFt, a szociális szakvizsga továbbképzésre 2.793 eFt). A Tűzoltóság támogatására 655.035 eFt összeg érkezett. A diáksport feladatokra és a pedagógus szakvizsga, továbbképzésre érkezett összeg nem került teljes mértékben felhasználásra ezért 752 eFt visszafizetési kötelezettség keletkezik. 1.1.4. Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések Támogatásértékű működési bevételek 270.175 eFt összegben teljesültek. A megyei könyvtári feladatok ellátására a megyei önkormányzattól 18.792 eFt összeg került jóváírásra. Az egyéb támogatásértékű bevételek között az európa-parlamenti választások lebonyolítására 22.952 eFt, a szociális igazgatási mintahely működésére 50 eFt, az Egyesített Szociális Intézmény egyszeri támogatására 1.210 eFt, a Bursa Hungarica ösztöndíjak kifizetésére 600 eFt, a szenvedélybetegek ellátásának támogatására 1.750 eFt, drogprevenciós feladatokra 625 eFt, munkarehabilitációs foglalkoztatás támogatására 3.110 eFt, a városi jegyzők által működtetett szakértői bizottság támogatására 5.410 eFt, hadisírok ápolására 1.000 eFt, az Országos Széchenyi Könyvtártól 2.000 eFt, rendkívüli-, pénzbeni- és kiegészítő gyermekvédelmi támogatásokra 41.273 eFt, az „Esélyek Háza” programra 18.000 eFt, a közfoglalkoztatást szervezők foglalkoztatásának támogatására 12.346 eFt, a Nemzeti Kulturális Alaptól 500 eFt, a kompetencia alapú oktatás támogatására 60.200 eFt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől 7.500 eFt támogatás érkezett. Mozgáskorlátozottak támogatására 6.633 eFt, a 2008. évi jövedelem különbségek mérséklésére 57.724 eFt jóváírás érkezett. A Lakásalapot terhelő fordított áfa bevallásával és befizetésével összefüggésben 8.500 eFt került elszámolásra. Előző évi kiegészítések, pénzmaradvány átvétele címén a 2008. évi pénzmaradvány elszámolásához kapcsolódóan visszajáró 90.091 eFt, valamint a pénzmaradvány átvétele jogcímen 653.055 eFt jóváírás történt. 1.1.5. Támogatási kölcsönök visszatérülése Az Ifjúsági Ház 7.500 eFt, a Szegedi Vadaspark 6.576 eFt, a Dél-Újszeged ISPA/Kohéziós Alap záró pénzügyi elszámolásaihoz nyújtott tagi kölcsönből a települési önkormányzatok 141.866 eFt összeget fizettek vissza önkormányzatunk számára. A forgatási célú értékpapírok elszámolásaihoz kapcsolódóan 271.314 eFt összegű a teljesítés. Összességében a központi gazdálkodás működési célra használható bevételei 32.717.433 eFt összegben, 97,8 %-on teljesültek.

5

1.2. Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás felhalmozási bevételei 1.2.1. Önkormányzatok költségvetési támogatása Központosított előirányzatokból kompok-, révek felújítására 5.500 eFt, a sportuszodai sátor beszerzésére 9.000 eFt, az e-önkormányzat kialakításával kapcsolatosan 22.694 eFt, az önkormányzati fenntartású utak rekonstrukciójára 45.035 eFt támogatás érkezett. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis-maior feladatainak támogatásával összefüggésben 327 eFt került elszámolásra. 1.2.2 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése a tervezett 2.343.640 eFt-tal szemben 346.124 eFt összegben teljesült, tekintettel arra, hogy az I. Kórház- értékesítése a tárgyévben nem valósult meg, és a tervezett ingatlan értékesítések sem realizálódtak teljes mértékben. Az Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei közül a nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítéséből elszámolt bevétel összege 103.015 eFt volt. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatásával beszerzett tárgyi eszközök bérleti díjának számlázására (hulladékgazdálkodási gépjárművek-, hulladékszállító-, gyűjtő eszközök és a központi hulladéktelep bérleti díja) az üzemeltető Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé 2009. évben nem volt lehetőség, mivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak a bérleti megállapodást jóváhagyó engedélye 2010. év januárjában került önkormányzatunk részére megküldésre. Az elektromos tömegközlekedéshez kapcsolódó önkormányzati vagyontárgyak bérbeadásából 26.077 eFt, a Deák Ferenc utcai ingatlan (a Szegedi Tömegközlekedési Kft. ügyfélszolgálata) bérbeadásából 4.925 eFt bevétel került elszámolásra. A pénzügyi befektetések bevételei a tervezett 1.923.572 eFt összeggel szemben 994.062 eFt összegben realizálódtak, ezen belül az osztalékbevétel 525.771 eFt –ra teljesült. A vagyonkezelésben lévő értékpapírok 459.414 eFt teljesítési adata a hosszú lejáratú értékpapírok értékesítéséből származó bevétel, amelyből a vagyonkezelő az év során – a portfolió kezelés keretében – újabb értékpapírt vásárolt. Üzletrészek, részvények értékesítése címén az önkormányzathoz 8.877 eFt bevétel érkezett az Első Magyar Kenderfonó Nyrt-ben fennállt 3,27 %-os önkormányzati részesedés értékesítése kapcsán. Az Önkormányzat központi gazdálkodás felhalmozási és tőkejellegű bevételei a tervezett 4.642.908 eFt összeget nem érték el, összességében 1.474.203 eFt összegben teljesültek. 1.2.3.Támogatásértékű felhalmozási bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevétel címén az európai uniótól és központi költségvetési forrásból együttesen 2.100.995 eFt támogatás érkezett az alábbiak szerint: az ISPA Hulladék beruházásra 38.106 eFt, a Szegedi Kerékpárút fejlesztésre 264.920 eFt, az Elektromos tömegközlekedés fejlesztésére 1.759.682 eFt, a Szeged-Szentmihály városrészi Móricz Zsigmond Művelődési Ház rekonstrukciós fejlesztésére 4.150 eFt, a Tisza folyó holtág rehabilitációjára 34.137 eFt.

6

Egyéb központi támogatás támogatásértékű bevételek címen 1.082.962 eFt került jóváírásra a következő feladatokhoz: elektromos tömegközlekedés fejlesztésének előkészítésére 26.211 eFt, kiskundorozsmai szélmalom felújítására 150 eFt, a Tarján városrészi Víztorony tér rekonstrukciójára 103.778 eFt, a Tabán utcai Általános Iskola akadálymentesítésére 15.000 eFt, a Domaszéki út megépítésére 185.664 eFt, a Dorozsmai út - Cserje sor közötti út kiépítésére 58.683 eFt, az Újszegedi Liget Játékok Kertjére 19.000 eFt, a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola felújítására 180.827 eFt, a Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítására 139.860 eFt, a Budai Nagy Antal utca Gyermekotthon kialakítására 24.077 eFt, a Tas utcai Bölcsőde energetikai korszerűsítésre 5.094 eFt, az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására 281.760 eFt, a Maty ér – Fehértói főcsatorna rekonstrukciójára 36.000 eFt, a Zsigmondi Béla szobor felállítására 300 eFt, a Holt-Maros rehabilitációjának záró elszámolása kapcsán 6.558 eFt támogatás érkezett önkormányzatunkhoz. Az európai uniós- és központi támogatási forrásokból együttesen 3.183.957 eFt bevétele származott az önkormányzatnak. 1.2.4. Támogatási kölcsönök visszatérülése, felhalmozási célú hitelfelvétel Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése címén lakástámogatások törlesztésére 46.092 eFt, érkezett. A 2009. költségvetési évben 962.406 eFt összegű fejlesztési célú hitellehívás történt: az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának önkormányzati támogatására 321.050 eFt, beruházási-fejlesztési feladatokra 641.356 eFt. Összességében az Önkormányzat központi gazdálkodás felhalmozási jellegű bevételei a tervezett 20.574.082 eFt-tal szemben 33,7 %-on, 6.926.541 eFt összegben teljesültek, melynek oka, hogy az ingatlanértékesítések az előirányzottnál kisebb mértékben realizálódtak, a vagyonkezelésbe adott értékpapírok kivonására a tervezett mértékben nem került sor, illetve a Lakásalap támogatás értékű forrásaként az előirányzatnál kisebb összegű 514.597 eFt került igénybevételre. 1.3. Alapok 1.3.1. Parkoló alap A Parkoló alap előző évi pénzmaradvány igénybe vételével tervezett bevételi előirányzata 312.153 eFt összegű, a teljesítés 13.050 eFt 4,2%, ezen belül a jármű elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltását szolgáló befizetésként az év folyamán a tervezett 54.000 eFt összeggel szemben 8.951 eFt került jóváírásra. A tervezett 238.233 eFt pénzmaradvány igénybe vételére nem került sor. 2009. évben a parkoló alap szabad pénzeszközei elhelyezéséből származó kamatbevétel 4.099 eFt. 1.3.2 Lakásalap A Lakásalap előző évi pénzmaradvány igénybe vételével tervezett bevételi előirányzata 3.256.588 eFt, a teljesítés 69,9 %-os, 2.275.651 eFt összegű. Az év során 1.011.582 eFt pénzmaradvány igénybevételre került sor. A kamatbevételek 86.776 eFt összegben teljesültek, (számlakamat hosszú lejáratú bankbetét kamata, egyéb kamatbevétel, az értékpapír kamatbevétele) címén. Lakásértékesítés bevételeként 1.052.050 eFt összeg került jóváírásra.

7

A Lakásalap bevételei 69,9 %-os teljesítése annak eredménye, hogy a kiadások finanszírozásához az előző évi pénzmaradvány tervezett igénybe vételére a tervezett mértékben nem került sor. 1.3.3. Vízügyi Építési Alap A Vízügyi Építési Alap előző évi pénzmaradvány igénybe vétellel tervezett 3.249.341 eFt bevétele, 95,6%-on 3.106.920 eFt összegben teljesült. Az alap működési bevételei a tervezett 7.734 eFt összeggel megegyező mértékben teljesültek. A víz és csatornahálózat üzemeltetéséből 1.743.935 eFt hálózatbérleti díj folyt be a Szegedi Vízmű Zrt-től. Az uniós támogatással megvalósult szennyvízcsatorna hálózat fejlesztési projektjeinek záró elszámolásaihoz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságától átvett pénzeszközként 74.651 eFt került jóváírásra, a Dél-Újszegedi Csatornahálózat kiépítésére 13.668 eFt bevétel érkezett. A Szegedi Vízmű Zrt. –től víz és csatorna fejlesztési hozzájárulás címén 40.190 eFt, a Szegedi Csatornamű Társulattól az ISPA beruházáshoz kapcsolódó szolgalmi jog megváltásokra 7.093 eFt, vízvezeték építésekre 143.250 eFt került átvételre. Az előző évi pénzmaradványból 1.076.399 eFt igénybevétel történt. 1.3.4. Környezetvédelmi Alap A Környezetvédelmi Alap előző évi pénzmaradvány igénybe vételével tervezett 310.038 eFt összegű bevételei 14,2 %-on, 43.901 eFt összegben teljesültek, mivel az előző évi pénzmaradvány részbeni 5.971 eFt összegű igénybevételére került sor. A Környezetvédelmi Alap bevételei között az önkormányzat sajátos működési bevételeinek teljesítése 17.841 eFt, a tervezett 13.252 eFt-tal szemben. Ebből környezetvédelmi bírság bevétele 4.548 eFt, vízterhelési díj 9.521 eFt a légszennyezési bírság pedig 1.436 eFt. Talajterhelési díj jogcímen 2.336 eFt került jóváírásra. 2. Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás kiadásai A részletes kiadási előirányzatokat, illetve azok teljesítését a rendelet-tervezet 4-6.sz. mellékletei tartalmazzák. A központi gazdálkodás 2009. évi működési és felhalmozási célú kiadási előirányzat-maradványainak kötelezettségvállalással terhelt tételei a 2010. évi költségvetésbe kerültek beépítésre. Szeged Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetési évben teljesített kiadásainak ágazati megoszlása a következő: ezer Ft-ban

Működési kiadások

Felújítási kiadások

Megnevezés Szociális

Felhalmozási Alapok és Költségve- Összesen kiadások egyéb tési intézmények

2.180.019

42.377

41

Oktatás

314.264

77.861

2.522

Kultúra, sport

144.825

28.091

89.537

Egészségügy

65.695

Igazgatás Városüzem,

2.883.765 5.623.607

109.828 9.838 124.623

5.401.629 3.060.413

1.640.104

Kiadások megoszl. %

3.862.541

8,4

14.546.720 14.941.367

32,4

2.825.921

3.088.374

6,7

175.523

0,4

2.893.603 14.210.272

6,3 30,8

8

fejlesztés Egyéb, társ.+kisebbség Összesen

3.856.381

82.869

2.235.041

15.068.556

365.659

7.838.598

759.580

6.933.871

15,0

19.772.325 46.105.551

100,0

2.1. Polgármesteri Hivatal, Központi gazdálkodás működési kiadásai A Polgármesteri Hivatal központi gazdálkodás keretében kezelt működési kiadási előirányzatok összességében a tervezett 17.254.206 eFt összeget nem érték el, 15.046.850 eFt összegben, 87,2%-on teljesültek. A Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás működési kiadásainak teljesítését a rendelet-tervezet 4. sz. melléklete tartalmazza. A polgármesteri hivatal központi gazdálkodás működési kiadásai körében a fejlesztési feladatok között szereplő városrendezési tervek- és tanulmánytervek előirányzatai összességükben 48.444 eFt összegben teljesültek. Ezen előirányzat terhére történt kifizetés az Építési Szabályzat karbantartására és módosítására, a Kölcsey utca és a Jogi kar előtti tér közterületi rekonstrukció költségvetésének előkészítésére, a Mars tér szerkezeti és szabályozási tervének módosítára, a Tisza-Maros folyók és a gyálai Tisza-holtág szegedi szakaszának szerkezeti és szabályozási tervére. A beruházások, pályázatok előkészítésén 242.555 eFt a teljesítés. Az előirányzatból kerültek biztosításra a 2009-ben beadott pályázatok részvételi díjai, a pályázatokhoz beadandó dokumentációk, munkarészek (ingatlan forgalmi értékbecslés, költségvetés, megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv, szakértői anyag) elkészítésének díjai. Közlekedés-tervezés előirányzatra 38.367 eFt kifizetés történt. A közlekedés-tervezés előirányzatról az alábbi tervezési szerződések kerültek finanszírozásra: a Nagykörút forgalomtechnika felülvizsgálata, fejlesztésének tanulmányterve, a helyi közösségi közlekedéssel kapcsolatos háztartásfelmérés költsége, a 43-as (Szőregi) út Gellért Szabadidő-központ előtti autóbusz-megállópár és gyalogosvédő sziget engedélyezési tervei, az 55-ös (Bajai) úti autóbusz-megállópár és gyalogosvédő sziget tervei, a Logisztikai Központ I. autóbusz-megállóhelyének terve. Informatikai feladatokra összességében 68.066 eFt összeg került kifizetésre. Ezen belül a hálózat karbantartás előirányzaton az internetes hozzáférés biztonságának növelésére külső szakértő került igénybe vételre, az adatok biztonsága érdekében intelligens háttértároló került beszerzésre, a biztonságos adatkezelés érdekében hitelesítési tanúsítvány került megvásárlásra, a közgyűlési szavazórendszer modernizálásra, a szoftver frissítésre került, az e-önkormányzat projekt keretében vásárolt szerverekre az Európai Unió felé vállalt 5 éves üzemeltetési szerződés biztosítása érdekében garanciakiterjesztés megvásárlása történt. Az intézményi VPN kialakítás és üzemeltetés előirányzaton az integrált pénzügyi rendszer működéséhez szükséges valamennyi intézményt (mintegy 160 végpontot) érintő virtuális informatikai hálózat kialakítása történt meg és üzemeltetési szolgáltatás került megvásárlásra az Invitel Zrt-től. A Polgármesteri Hivatal hardver karbantartása soron a hivatal 60 db fénymásolójának, 214 nyomtatójának, valamint további fax, iratmegsemmisítő, szünetmentes tápegységek szervizelése, javítása történt. A gépvásárlás soron 2009. évben csak minimális kifizetés történt, a közbeszerzési eljárás során vásárolt számítógépek, informatikai és irodatechnikai eszközök kifizetése 2010. évre húzódott át. A szoftvervásárlás előirányzatról a hivatali felhasználók mindennapi

9

munkájához, továbbá az Informatikai osztály biztonságos munkavégzéséhez nélkülözhetetlen szoftverek kerültek megvásárlásra: Az Adóiroda Önkadó szoftveréhez a Magyar Államkincstártól vásároltunk szoftverkomponenseket, a közgyűlési teremben audiovizuális rendszer került kialakításra, a 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM rendelet értelmében az iratkezelési rendszer tanúsítási költségei is az előirányzaton jelentkeztek. A helyközi járatok helyi személyszállítása előirányzaton a kifizetés összege 41.801 eFt. A Tisza Volán Zrt. részére a kifizetés havonta, folyamatosan történik. A 2009. augusztus 1-től hatályos közlekedési tarifaemelés nyomán a szerződés módosításra került. A 2009. év során a működési kiadások között szereplő fejlesztési feladatokra összességében a tervezett 752.763 eFt-tal szemben 461.922 eFt-ot fordított az Önkormányzat. A városüzemeltetési feladatok között az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok által ellátott közfeladatok támogatására, továbbá a szolgáltatási szerződések alapján teljesített tevékenységekre együttesen 3.802.459 eFt-ot, a komp üzemeltetésére és felújítására 21.557 eFt-ot fordított az önkormányzat. A városi közvilágításra 578.250 eFt összegű kifizetés történt. Szabálytalan játszóterek felülvizsgálatára, elbontására 19.946 eFt összegű kifizetés történt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évben vállalkozók számára vissza nem térítendő támogatású programot indított. Az Önkormányzat a keretre pályázatot írt ki. A pályáztatás során 2009.12.31. napjáig 41 pályázó részére, összesen 26.292 eFt támogatást ítélt meg a bizottság, melyből 12.126 eFt összeg került kiutalásra a nyertes pályázóknak, a programmal kapcsolatos lebonyolítási költségekre 1.707 eFt összegű dologi kiadás került elszámolásra. A helyi közösségi közlekedés normatív támogatására érkezett 503.163 eFt-ból a Tisza Volán Zrt. részére 219.630 eFt, az SZKT részére 283.533 eFt támogatás került átutalásra. A 2008. évi közszolgáltatási feladatok éves elszámolásakor 13.622 eFt került átutalásra a Tisza Volán Zrt. részére. Az önkormányzat a városüzemeltetési feladatokra 2009. évben összességében a tervezett 5.294.403 eFt összeg 97,5 %-át, 5.161.685 eFt-ot fordította. Az egészségügyi feladatok körében a foglakoztatás-egészségügyi feladatok ellátását 26.760 eFt összeg szolgálta, az előirányzatról a közalkalmazottak és a polgármesteri hivatal dolgozóinak foglalkozás-egészségügyi ellátása (üzemorvosi ellátása) került kifizetésre. Az ügyeleti ellátás felelősségbiztosítási díja, fogászati ügyelet ellátása előirányzatból 7.934 eFt kifizetés történt. Az önkormányzat a egészségügyi feladatokra 2009. évben összességében a tervezett 68.640 eFt összeg 95,7 %-át, 65.695 eFt-ot fordította. Szociális feladatokra az eredeti előirányzatként 1.401.934 eFt került jóváhagyásra. A 2009. év során felhasználható keret a központi támogatásból érkezett támogatás összegével növekedett, a teljesítés 2.180.019 e Ft (155,5%) A lakbértámogatás, a közcélú foglalkoztatás és rendszeres szociális segély, a mozgáskorlátozottak támogatása valamint a

10

segélyezési előirányzaton belül az ellátottak juttatásai előirányzatok 2009. évi felhasználására vonatkozó kimutatást az előterjesztés 2. sz. melléklete tartalmazza. A teljesítés 1.767.876 e Ft. Az Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggő kifizetés 369.712 eFt, a foglalkoztatás bizottsági döntés alapján 58 intézményben, 868 álláshelyen valósult meg, a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 680 fő volt. A Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás odaítélése az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik. 2009. december 31-ig 76.179 eFt került kifizetésre, ezáltal 71 család részesült támogatásban. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak a szociális intézmények működésére 219.175 eFt került átadásra. Oktatási feladatokra az önkormányzat 2009. évben összességében a tervezett 646.254 eFt összeg 48,6 %-át, 314.264 eFt-ot fordította. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj keretében a 2008/2009. tanév II. félévben 331 fő részesült 5.000 Ft/fő/hó szociális ösztöndíj támogatásban, a program a 2009/2010. tanévben is folytatódik, az előirányzatról teljesített kifizetés összege 16.648 eFt volt. Az önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók részére ösztöndíjat, a szegedi tehetségek támogatására a Szegedi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodás keretében támogatást biztosított. A Közgyűlés a Szegedi Kistérség Többcélú Társulással 2007. július 1-jétől létrejött feladatátadási szerződés alapján a szegedi kistérség által ellátott közoktatási feladatellátásra, a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására a 2009. évre módosított előirányzatként jóváhagyott önkormányzati támogatás összege 335.254 eFt. A költségvetési év során az I-III. negyedévi támogatás összege került átutalásra 226.618 eFt értékben, mely összeg tartalmazza a 2009. évben átadott Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény feladatainak ellátásához szükséges 46.236 eFt támogatást is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott Óvodától az érettségiig – kompetencia-alapú oktatás Szegeden című pályázatra 170.056 eFt értékű szerződést kötött az Önkormányzat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. A program megvalósításával kapcsolatosan a 2009. évben 10.395 eFt kifizetés történt. Kulturális feladatokra az önkormányzat 2009. évben összességében a tervezett 163.268 eFt összeg 88,7 %-át, 144.825 eFt-ot fordította. Kulturális feladatok ellátása terén rendkívül sokszínű és sokrétű kulturális rendezvényekre (Zenei rendezvények, városi rendezvények, ifjúsági és sport rendezvények, évfordulós rendezvények) összességében 24.704 eFt-ot biztosított az Önkormányzat A Közgyűlés határozatai alapján a civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokra 9.839 eFt-ot fordított a város (Kulturális Keret, Ifjúsági Keret).

11

A MASZK egyesület 34.500 eFt támogatásban részesült programjai megvalósításához, amely összegből 28.000 eFt a központi támogatási előirányzatból került biztosításra. A Jazz-napok megrendezését 8.000 eFt-tal támogatta az önkormányzat. Az önkormányzat igazgatási feladatokra 2009. évben összességében a tervezett 3.170.277 eFt összeg 91,0 %-át, 2.883.765 eFt-ot fordította. Az önkormányzati igazgatási feladatokon belül a Hivatali Igazgatás előirányzat a tervezett 3.081.490 eFt összeghez képest 91,4 %on, 2.815.642 eFt-on teljesült. Az előirányzaton belül a személyi jellegű juttatások a tervezett előirányzat 93,5 %-án, 1.679.276 eFt-on teljesültek, amit a részmunkaidőben foglalkoztattotak valamint rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások előirányzatán elért megtakarítások magyaráznak. A munkaadói járulékok 87,4 %-os előirányzat teljesítésére a személyi jellegű megtakarításokon mutatkozó járulék megtakarítás mellett, a béreket terhelő járulékok évközi csökkentése is hatott. Dologi kiadásra 550.942 eFt került kifizetésre, ami a tervezett érték 87,3 %-a. A dologi kiadásokon mutatkozó előirányzat megtakarítást elsősorban az üzemeltetési-, fenntartási szolgáltatási díjak tervezettnél alacsonyabb felhasználása okozta, de megtakarítás mutatkozik a nem adatátviteli(„telefon”) és az adatátviteli szolgáltatási díjakban, a felhasznált energiaköltségekben (gáz-, villamos energia-, víz és csatornadíjak), az igénybevett szállítási szolgáltatásokban, a könyv-, szakmai anyag-, egyéb anyag- beszerzésekben, a belföldi kiküldetési költségekben, valamint a reklám- és propaganda költségekben is. Az elszámolt beruházási kiadások összege 43.881 eFt, az előirányzat teljesítés 99,9 %. A költségvetési év során az alábbi jelentősebb beruházások voltak: lámpatestek korszerűsítése, elektromos főelosztó csere, klimatizálás, irodabútor vásárlások, a házasságkötő terem hangtechnikai rendszerének korszerűsítése, az Okmányiroda részére beszerzett fejbeszélő beszerzése. A felújítási kiadások összege 39.568 eFt, ami megegyezik a tervezett előirányzat összegével. Az év során jelentősebb felújítási munkák a Díszterem és a kirendeltségek állagmegóvásával, a Városháza homlokzat felújításával, nyílászáróinak korszerűsítésével és a siófoki üdülő elektromos rendszerének szabványosításával kapcsolatban merültek fel. Egyéb feladatokon a felhasználás a tervezett 4.625.875 eFt összeggel szemben 82,9 %, 3.834.675 eFt összegű, amelynek oka, hogy információs kiadványokra, városmarketingre, per- és egyéb költségekre, bankköltségre továbbá a folyószámla és rulírozó hitel kamatára a tervezett összegnél kevesebbet fordított az önkormányzat, valamint a polgármesteri keret felhasználása is alatta maradt a tervezett összegnek. A keretek felhasználását az előterjesztés 3.sz. melléklete mutatja be. 2.2 Polgármesteri hivatal, központi gazdálkodás felhalmozási és felújítási kiadásai A beruházási és felújítási kiadási előirányzatok felhasználásáról szóló adatokat a rendelettervezet 5.-6. sz.melléklete tartalmazza. A központi gazdálkodási körbe tartozó beruházási és felújítási kiadások teljesítése a tervezett 19.967.017 eFt összeggel szemben 8.204.257 eFt összegű, 41,1 %-os, az előirányzatok felhasználása – a szakirodák beszámolója alapján – az alábbiak szerint alakult: 2.2.1 Felhalmozási kiadások 2.2.1.1. EU forrásból megvalósuló beruházások - Elektromos nagyprojekt kivitelezés

12

”Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése” c. nagyprojekt keretében 2.041.636 eFt összegű kifizetés történt az alábbi tevékenységekkel összefüggésben: a beruházás műszaki lebonyolítására, a 600 V-os tápellátó kábelhálózatra, az optikai hálózat topológiájának kialakítására, az Anna kúti villamos-vasúti csomópont és felsővezeték komplex kivitelezésére, a Rózsa utcai áramátalakító konténer állomás áthelyezésére, az 1-es villamos pálya és felsővezeték építésére, a 2-es villamos nyomvonalán szükségessé vált fakivágásokra, továbbá a Szegedi Pólus Nonprofit Kft. által ellátott projektmenedzseri feladatokra. - Szegedi Kerékpárút hálózat fejlesztése A beruházás megvalósult, a használatba vételi engedélyek szakaszonként kerülnek kiadásra. A zárójelentés és a záró kifizetési kérelem benyújtásra került a Közreműködő Szervezet felé, a záró helyszíni szemle is lezajlott, a 2009. évi kifizetés összege 251.379 eFt volt. - Szeged-Szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Ház energetikai korszerűsítése 2009. április 22-én hatályba lépett az Energia Központtal, mint Közreműködő szervezettel megkötött támogatási szerződés. A kiviteli tervdokumentációk júniusban elkészültek, tervellenőrzés folyamatban van. A kivitelezésre vonatkozóan a közbeszerzési eljárás lezárult. A szerződéskötés megtörtént. A kivitelezés 2009. november 30-ával befejeződött, az ehhez kapcsolódó számlák a vállalkozó részéről benyújtásra kerültek, amelyek kifizetése 2010. évben válik esedékessé. - Tisza folyó holtág rehabilitáció – (INTERREG IIIA) A projekt 2009. évben lezárult, pénzügyi teljesítés megtörtént. A 2009. évet terhelő kifizetés összege 34.136 eFt, első utánkövetési jelentés benyújtásra került a VÁTI Nonprofit Kft. felé, amelyet a Kft jóváhagyott. A második utánkövetési jelentés benyújtása 2010. májusban várható. 2.2.1.2. Egyéb központi támogatású beruházások - Helyi védelem alá tartozó objektumok megóvása Szeged városnak a helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy rendelete alapján az Önkormányzat a Jókai utca 6., a Szentháromság utca 38. és a Jósika utca 29. sz. ingatlan felújítását támogatta 6.286 eFt értékben. - Elektromos tömegközlekedés fejlesztésének előkészítése A nagyberuházás előkészítésével kapcsolatos tevékenységekre 2009. évben 34.727 eFt összegű kifizetés történt: műszaki tanácsadásra, a villamos vonalakhoz kapcsolódó közvilágítás tervezés és transzformátor kiváltási feladataira, az Anna-kúti csomópont közvilágítására és tápáramellátására, valamint a trolibusz felsővezeték Víztorony téri fedényterveire. - Kerékpártárolók építése A kivitelezés megtörtént, a műszaki átadás-átvétel időpontja 2009. augusztus hóban megvalósult, a 2009. évi kifizetés összege 10.030 eFt volt.

13

- Szeged Regionális Repülőtér A repülőtéri navigációs rendszerhez kapcsolódó repülési eljárási terveket a Hungaro Control Zrt. leszállította, az első részszámla kiegyenlítésre került. Jelenleg az engedélyezési eljárás van folyamatban, a 2009. évi kifizetés összege 17.325 eFt volt. - Kémény felújítási program támogatása (2004-2006., 2006-2007.) A 2004-2005. évek pályázatainak záró kifizetéseire 7.467 eFt, a 2006-2007. évi felújítási pályázatok támogatására 3.362 eFt összegű folyósítás történt. - Az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának támogatása A 2005. évi pályázatok záró kifizetésére 1.251 eFt, a 2006. évben meghirdetett pályázati kiírásra 554.242 eFt, a 2008. évi pályázati kiírással összefüggésben 114.807 eFt kifizetés jelentkezett. - Szeged Logisztikai és Szolgáltató központ 2008. decemberében a 01416/13, 01418/10, 01418/11 és 01418/2 hrsz-ú ingatlanok művelési ágból való kivonása megtörtént, melyből a 01416/13 és 01418/10 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés a GlobalLog Kft.-vel megkötésre került 2009. januárjában. Az ingatlanok értékesítését követően megtörtént az első elszámolás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt felé, a megállapított összeget átutaltuk. 2009. májusában újabb ingatlanok (01418/17, 01416/14, 01416/15 és a 01416/16) vonatkozásában kezdeményeztük a Földhivatalnál a művelési ágból való kivonást, mely eljárás folyamatban van. Az ingatlanokra vonatkozó telekalakítás befejeződött. Az előirányzaton 2009. évben 106.032 eFt összegű kifizetésre került sor. - Dorozsmai út Cserje sor közötti út kiépítése A beruházás megvalósult, a forgalomba helyezési határozat hatósági engedélyezése folyamatban van, a 2009. évi kifizetés összege 85.042 eFt. - Domaszéki út kiépítése A beruházás megvalósult, a forgalomba helyezési határozat hatósági engedélyezése folyamatban van, a 2009. évi kifizetés összege 228.858 eFt. - Tarján Víztoronytéri közlekedés fejlesztése Az útépítési és a magasépítési feladatokat külön vállalkozók végzik. A szerződések megkötésre kerültek. Az utasforgalmi épület szerkezetkész állapotban van. A gázszolgáltató a gáznyomás szabályozó berendezés földalatti telepítését elvégezte. A pályázatban szereplő autóbusz megálló felújítások és építések 80%-os készültségben vannak. A 2009. évben 115.503 eFt összegű kifizetés történt az előirányzaton. - Kistérségi közösségi közlekedés fejlesztése A projekt keretében buszvárók kerültek telepítésre a Kamaratöltés és Szeged -Szőreg Szerb utcai megállókba, valamint buszöböl pár épült buszvárókkal a Szeged - Szőreg Tsz. megállóba. A projektben elszámolt 2009. évi kifizetések összege 10.413 eFt. - Újszegedi Liget- Játékok kertje A kivitelezésre kiírt első közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, a második kiírás folyamatban van. A sikertelen közbeszerzés miatt a Támogatási Szerződés módosítását kezdeményeztük a Közreműködő szervezetnél, a befejezési határidőt illetően. A kiviteli

14

tervek elkészültek, a tervellenőrzések teljesítésre kerültek. Kiválasztásra került a könyvvizsgáló, a projektmenedzser, a műszaki ellenőr, valamint a közbeszerzési tanácsadó, amelyekre vonatkozó szerződéseket megkötöttünk. A 2009. évi kifizetések összege 3.111 eFt volt. - Szőregi homokbánya A Támogatási szerződés megkötésére 2009. március 30-án került sor. Az eszközök beszerzése májusban és júniusban lezajlott (hangtechnika, mobil színpad). A projekthez kapcsolódó építési munkálatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményesen zárult, a nyertes kivitelezővel májusban aláírásra került a kivitelezési szerződés. A kivitelezés november 30-ával befejeződött, a kapcsolódó számlák benyújtásra kerültek és kifizetésük folyamatban van. A 2009. évi kifizetés összege 47.167 eFt volt. - Bérház mennyezet restaurálás A 127. iroda mennyezetének díszítőfestés-restaurálása szeptember 30-án elkészült. A restaurátori dokumentációk elkészítése folyamatban van, a végszámla kifizetése ezt követően történik. A 2009. évi kifizetés összege 5.982 eFt volt. - Tűzoltóság eszközfejlesztése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2007-ben benyújtotta pályázatát, melyben 2 db gépjárműfecskendőt, 1 db magasból mentő gépjárművet, 120 db bevetési védőruhát, valamint 120 db bevetési védő csizmát igényelt. A bevetési ruhák leszállítása 2009. első. félévében megtörtént. Az OKF tájékoztatása szerint a további igényelt eszközök szállítása jövőre várható. A 2009. évi önkormányzati hozzájárulás mértéke 23.778 eFt összeget tett ki. - Városrehabilitáció I. projekt A projekt része a Kölcsey utca -Reök palota előtti tér rekonstrukciója, a Gutenberg utca rekonstrukciója és a Mars tér fejlesztésének második üteme a Hajnóczy utcai közlekedési csomópont kialakításával, valamint kötelezően megvalósítandó kiegészítő elemek. A kiemelt projektek eljárásrendje szerint a pozitív kormánydöntés után a projektfejlesztési szakaszban lefolytatásra kerültek az engedélyezési eljárások és elkészültek a kiviteli tervek. Benyújtásra került a második fordulós dokumentáció. Feltételes közbeszerzési eljárást indítottunk a Kölcsey utcai és a Mars téri projektelemek tárgyában, valamint a „mérnök” kiválasztása céljából. A menedzsment tevékenységet a Pólus Kft. végzi, amelynek megbízása kiterjesztésre került – a pályázatban elvártaknak megfelelően – a városfejlesztési tevékenységgel. A 2009. évi kifizetés összege 108.407 eFt. - Szeged, Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola felújítása A megkötött vállalkozási szerződést szerint a kivitelező 2009. augusztus 31-ig elkészült az iskola belső átalakításával. A teljes kivitelezési munka műszaki átadás-átvétele 2009. október 9-én megtörtént. A 2009. évi kifizetés összege 244.466 eFt. - Szeged, Tisza-parti Általános Iskola és Óvoda felújítása Első ütemben a D épületrészre (tornacsarnok építése és egyéb iskolai tantermek építése és felújítása) került közbeszerzési eljárás lefolytatására, melyet a K-ART Építőipari Zrt. nyert. A nagyberuházás 2009. évi első ütemmel kapcsolatos kifizetéseinek összege 141.638 eFt volt, melyből az iskolaépület főfalainak és tartószerkezeteinek építése valamint a belsőépítészeti, gépészeti és elektromos szerelési munkák pénzügyi-műszaki ütemtervnek megfelelő megvalósítására került sor. Az I. ütem kivitelezésének szerződés szerinti

15

befejezési dátuma 2010. június 30. A második ütem részét képező A, B és C iskolai épületrészekre és az óvoda épületére vonatkozó kiviteli tervek véglegesítése folyamatban van. A második ütemben megvalósítandó építési munkákra 2010. évben kerül kiírásra a közbeszerzési eljárás. - Tas utcai Bölcsőde energetikai korszerűsítése A közbeszerzési eljárás nyertese szeptemberben befejezte a beruházás megvalósítását, melynek keretében 64 db nyílászáró cseréje; 2 db kondenzációs kazán, 15 nm napkollektor, új HMV-rendszer telepítése és álmennyezet építése történt. A beruházás 2009. évi kifizetéseinek összege 31.118 eFt volt. 2.2.1.3. Egyéb ágazati beruházások Városüzemeltetési célú beruházások 1.114.296 eFt értékben valósultak meg a következő beruházásokkal összefüggésben: - ISPA/Kohéziós Alap Regionális Hulladéklerakó beruházás Az építés befejeződött, a műszaki átadás-átvétel lezárult, a végszámla benyújtásra került. A beruházás aktiválása befejeződött. A garanciális bejárás még tart. A KEOP-projekt előkészítésével kapcsolatos kifizetések 2010-ben fognak jelentkezni. A nagyberuházás 2009. évi kifizetéseinek együttes összege 54.408 eFt-ot tett ki. - Úthálózat rekonstrukció A beruházás során a Darft által biztosított támogatás és az önkormányzati önerő felhasználásával, összesen 111.231 eFt ráfordítással a Barát u., Bazsalikom u., Pille u. (Hajós u. - Tabán u.között), Csáktornyai u. (Szekeres u. – Szél u. között), Tárogató u. (Közép fasor.- Zsombolyai u. közötti szakasza), Érc u. (Ezüst u. – Gerle u. közötti szakasza), Balabás u., Dóm tér (Tisza felőli oldal), Hajnal u., Újvidéki u. (Moholi u. – Kandó K. u. közötti szakasza), Óbébai u. (Vaskapu u. – Mokrini u. közötti szakasza), Kece u., Szigony u. útrekonstrukcója valósult meg. Ezen utcákban összesen 21.408 m2 aszfaltburkolat újult meg. Kátyúzásra 780 t aszfalt felhasználásával 29.751 eFt-ot fordítottunk. - Északi városrész és járda rekonstrukció Elkészült az Ág u. – Gáspár Zoltán u. részen a játszótér fejlesztése, felújítása, a Csongrádi sgt. 110-112.sz. melletti játszótér vízgépészeti terve, a József A. sgt. 136-138. sz. előtti park szökőkút, öntözővíz-ivókút vízellátásának és vízelvezető csatornájának a tervezése, a szökőkút építése, díszvilágítás, locsolóhálózat és pergola kivitelezése, a Tátra tér- Rozsnyói u.-, a Meggyfa u-, Pöstyényi u., Gát u. aszfaltszőnyegezése, a Hont F. u.-Csongrádi sgt. belső utak aszfaltozása, a Lomnici u.-, Csongrádi sgt. 84-90.-, a Rókusi krt. 29. járdajavítása, a Vág u. 1-3. szerviz út aszfaltszőnyegezése, a Vértói út 1-3-5-7. út és járda aszfaltozása. Az előirányzaton 2009-ben 76.307 eFt összegű kifizetés történt. - Szeged-Tápé Búcsú tér rendezése A tér rekonstrukciójának műszaki átadása megtörtént. Elkészült a tereprendezés, a játszótér építés, burkolatok létesítése, víz- és szennyvíz csatlakozás kiépítése. Megvalósult a zöldterületi rekonstrukció is. A közcélú villamos hálózat és csatlakozó vezeték létesítésére a terv elkészült, létrejött a szerződés a DÉMÁSZ Zrt-vel. A kivitelezés áthúzódott 2010-re. Az előirányzaton 2009. évben 60.681 eFt kifizetés történt.

16

Egészségügyi célú beruházásokra 109.828 eFt-ot fordított az Önkormányzat 2009. évben: A Szegedi Tudomány Egyetemmel fennálló együttműködési megállapodás alapján, az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatok támogatására 100.000 eFt összegű pénzeszköz átadásra került sor. Kulturális és sportcélú beruházásokra 89.537 eFt-ot fordított az Önkormányzat 2009. évben. Egyéb fejlesztési feladatokra 2.235.041 eFt összegű kifizetés történt: - Terület-előkészítés, telekvásárlás előirányzat terhére 434.379 eFt kifizetés történt ingatlanok vásárlása, illetve kisajátítás útján történő megszerzésére. Jelentősebb összegű kifizetések: - az elektromos nagyprojekt megvalósításához szükséges kisajátítási költségekre 46.044 eFt. - Az Oldal u. szélesítéséhez szükséges ingatlanok közül az Oldal u. 1/A, 1/B. és 1/C. ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések létrejöttek 2008-évben. A vételár 2. részének kifizetése húzódott át 2009-re. Szintén az Oldal u. kialakításához volt szükség a 20297 hrsz-ú ingatlan 1582 m2-es részének megvásárlására, amelyért a Szegedi Paprika Zrt-nek 24.231 eFt került kifizetésre. - Az AGORA Projekthez szükséges volt a 3299 hrsz-ú ingatlan megszerzése, melynek érdekében a cserébe adott 3080/A/30 hrsz-ú ingatlanon kívül további 21.060 eFt-ot fizettünk a BPA Invest Kft-nek. - A Szegedi Logisztikai Központ bekötőútjának kialakításához szükséges ingatlanrészek vételáraként 43.912 eFt kifizetés történt. - A Szeged, 10007/1 hrsz-ú Etelka sori ingatlanon található garázssor megvásárlása 2008-ban megkezdődött. 2009-ben 108.156 eFt került kifizetésre. - A fejlesztési célú hitelek tőke és kamat törlesztésére 1.300.707 eFt, a Forgalom irányító lámparendszer KAC visszatérítendő támogatásának törlesztésére 2.413 eFt, az ISPA beruházások, a Vízügyi Építési Alap, az Elektromos tömegközlekedés nagyprojekt, az SZKT-nak üzemeltetésre átadott tárgyi eszközök és a felhalmozási kiadások visszaigényelhető általános forgalmi adó részére együttesen 470.381 eFt összeg került kifizetésre. - Az önkormányzati és az intézményi dolgozók lakásépítési- és lakásvásárlási támogatásával összefüggésben 5.016 eFt kölcsönnyújtás történt. - Egyéb értékesítés lebonyolítási díjára az IKV Zrt. részére 7.242 eFt utalására került sor. - Roosevelt tér 6. bérlők elhelyezése előirányzat felhasználásának összege 14.903 eFt. 2.2.2. Felújítási kiadások A felújítási kiadások a tervezett 493.967 eFt összeggel szemben 365.659 eFt összegben, 74,0 %-on teljesültek. - Szemünk fénye program keretében, az Arany János-, Dózsa György-, József Attila-, Vörösmarty Mihály-, Weöres Sándor-, az Alsóvárosi-, Gregor József (Fő fasori)-, Gedóiés az Orczy István Általános Iskolák tantermeiben és tornatermeiben készült el a világítótestek cseréje. A programhoz kapcsolódóan külön közbeszerzési eljárás

17

eredményeként megvalósult az érintett létesítmények elektromos hálózatának felújítása, újra-szerelvényezése és a helyiségek teljes festése is. A munkák szerződés szerinti határidőre, augusztusban befejeződtek. A kifizetés összege 39.310 eFt. - Belvárosi Híd dilatációs felújítása, aszfaltburkolat csere A híd dilatációs szerkezetének felújítása, 2 db dilatációs szerkezet cseréje vált szükségessé. A kifizetés összege 85.313 eFt. A Szociális intézmények felújítására tervezett 43.083 eFt előirányzat terhére, 42.377 eFt összegben, az alábbi felújítások valósultak meg: - Védőnői telephely kialakítása. A Rókusi krt. 35. sz. alatti védőnői telephely teljes felújítása (vizesblokk átalakítás, homlokzati portálok cseréje, burkolatok felújítása, festés-mázolás, világítás korszerűsítés) és akadálymentesítése készült el. A Csongrádi sgt. 63.sz. alatti – korábbi üzlet – helyiségcsoport is átalakításra került. A teljes felújítás keretében a burkolások, vizesblokk felújítás-átalakítás, elektromos hálózat, világítás, állmennyezet, nyílászáró cserék, akadálymentesítés, festés valósult meg. - Szociális intézmények felújítása A költségvetésben biztosított előirányzat terhére az intézményi igények, szakirodai javaslatok és a VTLB határozata alapján elkészült a - a Dr.Waltner Károly Otthon belső úthálózatának felújítása - Humán Szolgáltató Központ Bajai út 9.sz. alatti Hajléktalanok éjjeli szállója részleges felújítása - Drogcentrum (Fésű utca) belső festése - Alsókikötő sor 5. sz. alatti Idősek klubja bejárati rész burkolása - Az Intervenciós Alapból a szociális létesítmények azonnali, halaszthatatlan felújításaira 7.630 eFt, az oktatási célú intézményekre 77.861 eFt, kulturális intézményekre 9.445 eFt, igazgatási létesítményekre 7.268 eFt került felhasználásra. - Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló épületek felújítására 41.098 eFt került kifizetésre. 2.3 Alapok kiadásai A felhasználást a rendelet-tervezet 7.sz. melléklete tartalmazza. 2.3.1. A Parkoló alap 312.153 eFt tervezett kiadási előirányzata nem került felhasználásra. 2.3.2. Lakásalap A Lakásalap 3.256.588 eFt összegben tervezett kiadásai 36,9 %-on, 1.200.251 eFt összegben teljesültek az alábbi feladatokra: - Lakóépületek felújításának tervezésére és kivitelezésére 269.370 eFt összegben került sor felhasználásra. Többek között elkészült a - Temesvári krt. 36. sz. épületben a felvonók cseréje, a kazánrendszer felújítása és a kaputelefon csere,

18

- Befejeződött a Székely sor 21. kaputelefon cseréje és a Szt. István tér 3. sz. épület tetőszigetelés javítása, - a Deák F. u. 22. tető- utcai homlokzat felújításának tervei, - Deák F. u. 24-26., Somogyi u. 20., Dáni u. 7., Tisza L. krt. 39. és Victor H. u.2. homlokzat felújításának tervei, - Feketesas u. 19-21. és 23. függőfolyosó felújításának tervei, - Feketesas u. 11. és Széchenyi tér 2/a erkély felújításának tervei, - Mikszáth K. u. 4. függőfolyosó cseréjének terve, - Stefánia 1. szennyvíz alapvezeték cseréjének terve, - 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlanok előre nem tervezett, halaszthatatlan felújítási munkái 42 helyszínen, - Üres lakások felújítása. - Bérlakás értékesítés költségeként az Önkormányzat és az IKV Zrt. közötti Haszonbérleti szerződés alapján 63.250 eFt került átutalásra. - Társasházi tulajdonrészek felújítási hozzájárulása címén összesen 160.365 eFt előirányzat felhasználás történt. Ezen belül a vegyes tulajdonú épületek felújítási alapképzésére a tulajdonosi aránynak megfelelően 85.855 eFt, 32 épület önkormányzatra eső felújítási költségeire 16.953 eFt, a panel épületek energiatakarékos felújításának megvalósításához (homlokzat szigetelés, nyílásszárók cseréje) 33 épület esetében önrészként 57.557 eFt került kifizetésre. - A Lakásalap elkülönített bankszámláján 905 eFt bankköltség merült fel, a Bérlakás vásárlási, felújítási hitel tőke- és kamat fizetésére 119.923 eFt került felhasználásra. - Az önkormányzat 2009. évi költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 5/2009. (III. 3.) Kgy. sz. rendelet 14. § (3) alapján az uniós támogatással megvalósuló feladatok saját forrásának biztosítására felhalmozási célú támogatásértékű kiadásként 514.597 eFt került a költségvetési elszámolási számlára átvezetésre. 2.3.3. Vízügyi Építési Alap A Vízügyi Építési Alap 3.249.341 eFt összegben tervezett kiadásai 56,1 %-on 1.823.225 eFt összegben teljesültek. - A Szegedi Csatornamű Társulat Közalapítványa részére 494.976 eFt támogatás került kiutalásra. - Uniós támogatású Szeged és térsége csatornahálózat (Kohéziós Alap) beruházása befejeződött, a projektelemek záró elszámolásaira a tárgyévben 101.558 eFt kifizetés történt. - Az Önkormányzat és a Szegedi Vízmű Zrt. közötti Keretmegállapodásnak megfelelően elkészített, az illetékes szakbizottság által jóváhagyott éves felújítási és rekonstrukciós feladatokra 872.214 eFt összegű elszámolás történt. - A Vízügyi Építési Alap beruházásaira 354.477 eFt összegű kifizetés történt – többek között – az alábbi főbb feladatokkal összefüggésben: Móravárosi krt. (Rókus – Móraváros) csapadékvíz főgyűjtő csatorna vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése, Cserepes sor (Vadaspark) szennyvíznyomócső építése, Lant utca burkolt csapadékvízelvezető csatorna kiépítésére és műszaki ellenőrzésére, Tavasz u. (Zákány u. - Tavasz u. 10. között) egyesített rendszerű csatorna kivitelezési munkái, Újszőregi u. szivárgó, csapadékvíz-elvezető árok, Szőregi téglagyár területén az iszaplerakóhely rekultivációja, Szatymazi u. szennyvízcsatorna hosszabbítás, Subasa

19

vízvezeték végágak összekötése, Menta u.-i vízvezeték építés, Közép fasor – Marostői u. víznyelők építése, Újszegedi övárok csapadékvíz átemelő építése, Újszegedi övárok mederburkolat kialakítása és műszaki ellenőrzése. A beruházás befejezése 2010. évben esedékes, Cserepes sori szennyvízcsatorna, Kun utca csapadékvíz elvezetés,- Hargitai u. csapadékvíz-elvezetés, újszegedi belterületi vízrendezés befogadó rehabilitációja, Vadasparki szennyvízátemelő vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése, Judit u., Alsónyomás sor, Felső kikötő sor, Zsombolyai u., Kassák-Rengey u. szennyvízcsatornázás, szerviz út építés, Márna u. vízvezeték építés, engedélyes tervek módosítása, kiviteli tervek készítése és műszaki ellenőrzése, Belterületi vízrendezés III. - IV. ütem városrész Bánomkerti öblözet vízjogi létesítési engedélyes terv készítése, Szeged, Bánomkerti öblözet beton zártszelvényű csapadékcsatorna állapotfelvétele, tisztítása és kamerás vizsgálata, Hargitai u. csapadékvízcsatorna építés és úthelyreállítás, Holt-Maros rehabilitációja II. ütem vezérárok rendezés, Subasa öblítőhelyek kialakítása, Kun utcai csapadékvíz csatorna építés kivitelezési munkái, Dinnyés u., Mályva u., Kristály u., Újvilág u., Szövetség u., nyílt burkolt csapadékcsatorna építés és úthelyreállítás, Vas u. víznyelők elhelyezése kivitelezési munkái, a beruházás befejezése 2010. tavaszán várható, Műhely u., Kapisztrán u., Kürt u., Kapás u., Duda u., nyílt burkolt csapadékcsatorna építés, Holt-Maros ívkorrekciója vezérárok rendezése, Szeged-Tápé, Honfoglalás utcai nyílt burkolt csapadékcsatorna építés vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése, Szeged – Tápé, Rév utcai nyílt burkolt csapadék-csatorna építés vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése, Tápé belvízöblözet korszerűsítés I-II. vízjogi engedélyezési tervdokumentáció készítése, Üröm u., Méh u. vízvezeték építése. 2.3.4. Környezetvédelmi Alap A Környezetvédelmi Alap 310.038 eFt összegben tervezet kiadásai 11,9 %-on 36.937 eFt összegben teljesültek. - A Környezetvédelmi Intézkedési tervben meghatározottak szerint 3.373 eFt került felhasználásra. Az előirányzatból az európai autómentes nap, fásítás, növénytelepítés, parkosítás, került finanszírozásra. - Az Infrastruktúra I/A hitel tőke- és kamat fizetésére 33.564 eFt került felhasználásra. II. Társulások bevételei-kiadásai A bevételek és a kiadások alakulását a rendelet-tervezet 3.sz. és 8.sz. melléklete tartalmazza. A zárszámadási rendelet-tervezetben elkülönítve kerültek bemutatásra az önkormányzathoz tartozó társulások, a Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulás, valamint a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás bevételi és kiadási előirányzatai.

20

A társulások bevételi előirányzata teljesítése 12.143 e Ft, az előirányzat teljesítés 49,8%. A társulások bevételein belül a Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulás bevételi előirányzat teljesítése 3.987 e Ft, 31,6%, a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás bevételi előirányzat teljesítése 8.156 e Ft, 69,3%. Az előirányzatok terv alatti teljesítése azzal van öszefüggésben, hogy az előző évi pénzmaradvány jóval az előirányzat alatt került felhasználásra. A társulások kiadási előirányzata teljesítése 5.826 eFt, az előirányzat teljesítés 23,9%. A társulások kiadási előirányzatain belül a Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulás kiadási előirányzat teljesítése 100 eFt, 0,8%, a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás kiadási előirányzat teljesítése 5.726 eFt, 48,7%. III. Kisebbségi önkormányzatok bevételei-kiadásai A kisebbségi önkormányzatok előirányzataikkal önállóan, teljes jogkörrel rendelkeznek, azonban a költségvetésük – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a helyi önkormányzat költségvetésének szerves részét képezi. A kisebbségi önkormányzatok bevételi előirányzatait és azok teljesítését a rendelet-tervezet 9. sz. melléklete, kiadási előirányzataik részletes felhasználását a rendelet-tervezet 10. sz. melléklete tartalmazza. IV. Költségvetési szervek 1. A költségvetési szervek bevételei A költségvetési szervek bevételeit a rendelet-tervezet 11.sz. melléklete szemlélteti részletesen. A költségvetési intézmények bevételei 127,1 %-on, ezen belül a pénzforgalmi bevételek 138,1%-os szinten teljesültek. A kiemelt bevételi előirányzatok közül az intézményi ellátottak és alkalmazottak térítése a vártnál alacsonyabb szinten 83,1 %-ra teljesültek a nevelési-oktatási intézményeknél előirányzott élelmezési térítési díjak elmaradása - a szolgáltatást igénybevevők számának csökkenése - miatt. Az étkezést igénybe vevők számának csökkenését egyrészt a gyermeklétszám csökkenése, másrészt az ingyenes étkezésben részesülők körének további bővülése okozta. Az egyéb saját bevételeknél az előirányzathoz képest 0,6 %-kal több bevétel realizálódott. Az ÁFA bevétel és visszatérülés kiemelt előirányzat 18,9%-kal haladja meg az előirányzatot, amely a nevelési-oktatási intézményeknél jelentkező többletbevétel eredménye. Az államháztartáson belülről érkezett támogatás értékű működési bevételeknél többletbevétel realizálódott a kedvező pályázati lehetőségek kihasználása következtében. A támogatás értékű bevétel, valamint a felhalmozási célra átvett pénzeszköz kiemelt előirányzatok teljesítése elmaradt az előirányzattól. A szakképzési hozzájárulás rendszerének megváltozása következtében a szakképző iskolákhoz a tervezetthez képest kevesebb felhalmozási célra átvett pénzeszköz érkezett. Az önkormányzati fenntartású intézményhálózat pénzforgalmi bevételeit az előterjesztés 4.sz.melléklete tartalmazza ágazatonként és jogcímenként.

21

2. A költségvetési szervek kiadásai A költségvetési szervek kiadási előirányzatainak alakulását a rendelet-tervezet 12.sz. melléklete, a kiadások ágazati bontását az előterjesztés 5. sz. melléklete mutatja be. A költségvetési intézmények kiadásainak teljesítése 93,9 %, a kiemelt előirányzatok a vizsgált időszakban a módosított előirányzatok szintje alatt teljesültek. A működési pénzeszköz átadások túlnyomó része államháztartáson belüli pénzeszköz átadás formájában valósult meg. A felújítási és felhalmozási kiadások forrását részben a különböző pályázatokból származó támogatások, részben a támogatások igénybevételéhez adott saját forrás, részben az előző évi pénzmaradvány igénybevétele képezte. Az intézmények kiadásainak teljesítési adatai költségtakarékos, az egyes előirányzatok felhasználására vonatkozóan az előző évhez képest is nagyobb figyelmet fordító intézményi gazdálkodást tükrözi. Néhány intézménynél előforduló egyes kiemelt kiadási előirányzatok túllépését, az előterjesztés 6.sz. melléklete tartalmazza. A túllépések összege más kiemelt előirányzatok terhére került elszámolásra. 2.1. Céltámogatási előirányzatok felhasználása A költségvetési szervek céltámogatásainak felhasználását a rendelet-tervezet 13.-14. sz. mellékletei szemléltetik. Felmentésre 110.307 eFt, végkielégítésre 27.978 eFt, prémium évek programra 22.111 eFt, jubileumi jutalomra 161.965 eFt, műszakpótlékra 37.005 eFt, pedagógus szakkönyvre 30.274 eFt, élelmezési normatív díjtámogatásra 331.134 eFt, általános tankönyvtámogatásra 18.436 eFt, ingyenes tankönyvtámogatásra 62.185 eFt céltámogatás került felhasználásra. A normatív kötött felhasználású támogatások esetében a pedagógus és szociális továbbképzésre a 28.110 eFt előirányzattal szemben az intézmények december 31-ig 25.273 eFt-ot, a diáksport támogatás jogcímen az előirányzott 9.087 eFt-tal szemben 7.866 eFt-ot használtak fel. A szakmai és informatikai eszközök fejlesztése kiadásokra pályázat útján elnyert 41.973 eFt-tal szemben 13.582 eFt-ot használtak fel. A pedagógus és a szociális továbbképzés, a diáksport támogatás, valamint a szakmai és informatikai eszközök fejlesztés feladatokon fennmaradó összeg kötelezettséggel terhelt része 2010. június 30-ig az előző évi pénzmaradvány részeként kerül felhasználásra. A céltámogatások és a normatív kötött felhasználású támogatások kötelezettségvállalással nem terhelt, fel nem használt része a pénzmaradvány elszámolása során elvonásra, illetve a központi költségvetés felé visszafizetésre kerül. A Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata jogkörébe tartozó – dologi és egyéb folyó kiadások – részelőirányzatok összességében 84,7 %-os mértékben teljesültek. A nevelési, oktatási intézmények és művelődési házak részelőirányzatinak teljesítési adatai a rendelet-tervezet 15.sz. mellékletében szerepelnek. V. Önkormányzati feladatellátás értékelése

1. Az önkormányzati fenntartású intézmények által ellátott feladatok

22

1.1Oktatás Az oktatási ágazathoz tartozó feladatok tekintetében – az oktatási statisztikai adatok alapján – az óvodai ellátottak létszáma a 2009/2010. nevelési év elején 4.709 fő volt, amely a 2008/2009. nevelési évhez képest 34 fővel csökkent. A nappali iskolai oktatásban résztvevő tanulók létszáma a 2009/2010. tanév elején 20.379 fő volt, ebből az általános iskolai tanulók száma 8.938 fő, a középfokú oktatásban résztvevők tanulók száma 11.441 fő. A tanulók száma 2008/2009. tanévhez képest 1.082 fővel csökkent, ezen belül az általános iskolai tanulók létszáma 716 fővel, a középfokú oktatási intézményekben a tanulók száma 366 fővel. Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján a különleges gondozás keretében a 2009/2010. tanév elején 757 tanuló került ellátásra, amely az előző évhez képest 90 fő növekedést mutat. Az általános iskolai oktatás területén az alapfokú művészetoktatásban részesült tanulók száma a 2009/2010. tanév elején 1.631 fő, ami az előző tanévhez képest 128 fő csökkenést jelent. A tanulói létszám csökkenése egyrészt a Weöres Sándor Általános Iskola a Szegedi Kistérségi Többcélú Társulásnak 2009. július 1-jétől történő átadásának (443 tanuló), továbbá a gyermek létszám demográfiai csökkenésének következménye. Az óvodai és az általános iskolai bejáró tanulók száma a 2009/2010. tanév elején 846 fő, a középiskolai bejáró tanulók száma 4.176 fő, amely az előző tanévhez képest az általános iskolai tanulók tekintetében 120 fő, a középiskolai tanulók esetében 176 fő csökkenést jelent. Az óvodai ellátás tekintetében az óvodai csoportok száma 201, az előző nevelési évhez képest nem változott. Az alapfokú oktatásban a 2009/2010-es tanévben a tanulói létszám csökkenés következtében 351 osztály indult, ez 29 osztállyal kevesebb az előző tanévhez képest. A középfokú oktatáson belül gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok száma 397 osztály, amely az előző tanévhez képest 11 osztály csökkenést jelent. A kollégiumi férőhelyek száma a 2008/2009 tanévhez képest 240 férőhellyel csökkent, így a 2009/2010. tanév elején 1.259 tanuló részesült kollégiumi ellátásban. A nevelési, oktatási feladatok ellátásában résztvevő pedagógusok létszáma az óvodai ellátásban 2 fővel növekedett, az alapfokú oktatásban 48 fővel, a középfokú oktatásban 14 fővel csökkent a 2008/2009. tanévhez képest 1.2. Egészségügyi ellátás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat egészségügyi közfeladatainak ellátása, a közfeladat ellátását szolgáló vagyon kezelése 2007. október 1-jétől a Szegedi Tudományegyetemmel megkötött vagyonkezelői szerződés útján történik. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulással megkötött megállapodás alapján 2009. április 1jétől az orvosi ügyeletet a Társulás működteti.

23

1.3. Szociális ellátás A Bölcsődei ellátás 2009. augusztus 31-ig 812 férőhelyen, szeptember 1-jétől 834 férőhelyen a beíratott gyermekek napi átlaga 953 fő, a ténylegesen ellátottak száma 780,0 fő volt, a férőhely kihasználtság éves szinten 95,3 %-ra teljesült. Az intézmény 2009. évben 254 napot üzemelt. A Dr. Waltner Károly Otthon fogyatékos ápoló-gondozói és a gyermekvédelmi feladatokat 219 férőhelyen látja el. Feladat ellátási körében végzi a konduktív terápiát, a képzést, és lehetőség szerint a rehabilitációt is. Az intézményben - az ápoló-gondozói - férőhely kihasználtság 93,9 %-ra, a gyermekvédelmi férőhelyek kihasználtsága 94,9 %-ra teljesült. Közgyűlés döntése alapján a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum feladatait 2009. január 1-jétől, az Egyesített Szociális Intézmény feladatait 2009. január 29-től a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás látja el. 1.4 Kulturális és egyéb intézmények A közművelődési tevékenységet ellátó művelődési házaknál a közösségi-művelődési feladatokat 25,5 álláshelyen foglalkoztatott közművelődési szakemberek és az állandó művelődési közösségek (klubok, művészeti csoportok, egyesületek, civil szervezetek) segítik. A 2009. évi rendezvények keretében a lakosság széles körét a művészeti, fotó, gyermekrajz és állandó kiállítások, különböző ismeretterjesztő előadások, évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények és vetélkedők szervezése és lebonyolítása szolgálja. A Somogyi – Könyvtár látogatóinak száma 2009. évben 376.633 fő volt, ebből a Központi Könyvtár látogatói szám 253.615, a fiók könyvtáraké 123.018 fő. A beszerzett könyvek száma 16.785 db, mely 13,0 % -os csökkenést jelent az előző évhez képest. A Százszorszép Gyermekház 2009. évben több városi, megyei illetve országos rendezvénynek volt a szervezője és házigazdája. A rendezvényeken a résztvevők száma közel 10.000 fő volt. 52 nyári táborban 700 főt meghaladó gyermek vett részt. Az iskolai tanévhez igazodva a szakköri és művészeti csoportok munkájában - 14 szakkörben – 240 tanuló vett részt. A Játékszigeten 290 alkalommal közel 2000 gyermeknek nyújtottak szórakozási lehetőséget. Szegedi Vadaspark 2009. évi látogatottsága az előző évhez képest 7,7 % - kal csökkent, a látogatók száma 158.138 fő volt. A jegybevétel 100.807 e Ft-ra realizálódott, mely 7 %-kal haladta meg az előző évi bevételt. A szervezett gyermek látogatók száma 5.437 fő. A Szegedi Vadaspark gyűjteményében 2009. évben 136 fajon belül 559 egyedet látogathatott a közönség. A Kövér Béla Bábszínház 2009. évben 180 előadást tartott, ebből 135 bérletes előadás volt. Az előadásokat 2009. évben 16.297 néző látogatta, ebből a fizető nézők száma 14. 097 fő volt, az előző évhez képest a fizető néző szám 3,5 %-kal, 504 fővel csökkent. Az év folyamán 4 továbbjátszott és 4 új darabot vittek színre. A Szegedi Nemzeti Színházban 2009. évben 347 színházi előadást tartottak két játszóhelyen, a fizető nézők száma 100.869 fő volt. Nagyszínházban 157 előadást 64.341 látogató, a kisszínházban 190 előadást 36.528 látogató tekintette meg. Az előadások műfaji

24

megoszlása 93 prózai, 30 balett, 63 opera, 43 operett, 12 egyéb zenei előadás és 106 gyermek előadás. A fizető nézők száma 2008. évhez képest 28 %-kal, 22.147 fővel növekedett. A Szegedi Szimfonikus Zenekar 2009. évben összesen 203 előadást tartott, ebből a Szegedi Nemzeti Színházban 104 opera, a Szegedi Szabadtéri Játékokon 12 előadás, a Filharmónia Kelet Magyarország Nonprofit Kft. szervezésében 22 hangverseny, ifjúsági hangverseny 44, gyermekhangverseny 7, külföldön 7 hangverseny, a fővárosban és vidéken 3 opera és 4 hangverseny. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság illetékességi területén 2009. évben 1082 regisztrált esemény volt, ebből a tűzesetek száma 582, a műszaki mentések száma 415, téves riasztás, vaklárma 85 esetben volt. A tűzesetet követően 35 esetben folytattak le részletes tűzvizsgálati eljárást. A tűzesetekkel összefüggésben 64 db hatósági bizonyítvány kiadására került sor. A szakhatósági ügyek száma 1428 volt, amely az előző év hasonló időszakához képest 32,8 %-kal csökkent. 2. A feladatellátás egyéb szervezeti kerete 2.1. Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok keretében ellátott feladatok Az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ban meghatározott feladatok egy részét az Önkormányzat a tulajdonában lévő gazdasági társaságok keretében látja el így pl. a környezetgazdálkodást, a bérlakások üzemeltetését, tömegközlekedés biztosítását, temetőfenntartást, helyi közutak és közterületek fenntartását, köztisztaság és településtisztaság biztosítását. Vegyes tulajdonú gazdasági társaság útján látja el az ivóvízellátást, és a nem kötelező feladatként megjelenő hőszolgáltatást. Az önkormányzat gazdasági társasága útján gondoskodik az intézmény hálózat túlnyomó részénél a takarítási feladatokról, valamint fürdő- és sportfeladatokról. Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott külső vállalkozó igénybevételével látja el a bölcsődék, a nevelési – oktatási intézmények gyermek- és diákétkeztetési feladatait. A feladatok ellátásának színvonalát az Önkormányzat a társaságok beszámolói, üzleti tervei, valamint az intézményhálózat és a lakosság visszajelzései alapján folyamatosan figyelemmel kíséri. 2.2. Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) és az önkormányzat között létrejött megállapodás alapján ellátott feladatok A Társulás 2006. január 1-jétől pedagógiai szakszolgálati feladatokat, 2007. január 1-jétől a gyermekjóléti szolgáltatást, a nappali szociális ellátást, a családsegítést, a szociális étkeztetést, utcai szociális munkát, közösségi ellátásokat, gyermekek átmeneti gondozását, hajléktalanok nappali és átmeneti elhelyezését, valamint regionális módszertani családsegítő feladatokat, 2007. július 1-jétől oktatási feladatokat lát el. A Társulás 2009. január 1-jétől a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, 2009. január 29-től az Egyesített Szociális Intézmény feladatait is ellátja, továbbá 2009. július 1jével a Weöres Sándor Általános Iskola működtetését vette át. Közoktatási feladata óvodai nevelésre, általános iskolai és gimnáziumi nevelésre-oktatásra vonatkozik. A Társulás az Önkormányzattól átvett intézményekben 2009. évben 17 értelmileg fogyatékos óvodás korú gyerek, 853 fő általános iskolai tanuló, ebből 230 fő értelmileg és tanulásban akadályozott tanuló, továbbá 470 fő középiskolai tanuló nevelését-oktatását 151 fő pedagógussal látja el. A szakszolgálati és szakmai szolgálati feladatokat 32 fő látja el.

25

VI. Az önkormányzat pénzmaradványa, pénzkészlet, pénzmaradvány alakulása Az önkormányzat az év végén 5.236.730 eFt összegű záró pénzkészlettel rendelkezett. Az intézmények pénzkészlete 60.182 eFt, a Polgármesteri Hivatal, központi gazdálkodás körébe tartozó záró pénzkészlet 5.172.666 eFt, amelyből a Lakásalap pénzkészlete 2.261.564 eFt, a Vízügyi Építési Alap pénzkészlete 1.351.120 eFt, a Parkolóalap pénzkészlete 251.293 eFt, a Környezetvédelmi Alap pénzkészlete 276.526 eFt, az Egyéb Központi Gazdálkodás pénzkészlete 1.009.020 eFt, a kisebbségi önkormányzatok pénzkészlete 11.233 eFt, a Szeged és Térsége területfejlesztési Társulás pénzkészlete 11.910 eFt. A Hulladékgazdálkodási Társulás záró pénzkészlete 3.882 eFt. A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 207.§ (4) bekezdése alapján 2009. évtől a pénzmaradvány részét képezi a forgatási célú pénzügyi műveletek egyenlege, melyből a forgatási célú értékpapírok állományának értéke növeli, a likviditási célú hitelek állományának értéke pedig csökkenti a pénzmaradvány összegét. A forgatási célú pénzügyi műveletek egyenlege a Lakásalapnál 83.116 eFt, az Egyéb Központi Gazdálkodásnál pedig - 6.110.291 eFt ( ebből forgatási célú értékpapírok állománya 520.749 eFt, a likviditási célú hitelek állománya 6.631.040 eFt) Az előző évi fel nem használt pénzmaradvány összege 1.945.172 eFt, ebből a Lakásalapnál 1.280.196 eFt, a Vízügyi Építési Alapnál 62.197 eFt, a Parkoló Alapnál 238.233 eFt, Környezetvédelmi Alap 269.122 eFt, a kisebbségi önkormányzatoknál 5.378 eFt, Szeged és Térsége Területfejlesztési Társulásnál 8.773 eFt, a központi gazdálkodásnál 82.089 eFt, a Hulladékgazdálkodási Társulásnál 1.452 eFt fel nem használt pénzmaradvány mutatkozik. Az Önkormányzat felügyelete alatt álló önállóan működő és gazdálkodó, illetve az önálló működő költségvetési szervek 2009. évi pénzmaradványa az önkormányzati költségvetés végrehajtási rendeletének szabályai alapján a kötelezettség-vállalással nem terhelt önkormányzati támogatások elvonásával került megállapításra. A költségvetési szervek jóváhagyásra javasolt pénzmaradványa 597.797 eFt, a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa –4.056.037 eFt, a Hulladékgazdálkodási Társulás pénzmaradványa 2.430 eFt, így a város összes jóváhagyásra javasolt pénzmaradványa –3.455.810 eFt. A pénzmaradvány alakulását a rendelet-tervezet 17.-18.sz. mellékletei mutatják. A 2009. évi jóváhagyásra javasolt pénzmaradvány előző évhez viszonyított 5.935.920 eFtos csökkenése elsősorban a Polgármesteri Hivatal forgatási célú pénzügyi műveletek egyenlegének következménye. A forgatási célú műveletek egyenlege nélkül az önkormányzat pénzmaradványa 2.571.365 eFt lenne. Az intézmények részére ki nem utalt önkormányzati támogatás összege 1.138.507 eFt, a költségvetés végrehajtási rendelete szerint elvonásra javasolt összeg 666.009 eFt, így a jóváhagyásra javasolt pénzmaradvány összege 597.797 eF. VII. Az Önkormányzat vagyonának alakulása Az Önkormányzat 2009. évi vagyon kimutatását a rendelet-tervezet 19. sz. melléklete, a mérleg alakulását a rendelet-tervezet 20. sz. melléklete, a kisebbségi önkormányzatok mérlegének alakulását a rendelet-tervezet 21. sz. melléklete tartalmazza.

26

Az Önkormányzat vagyona az előző évi 275.033.610 eFt-ról, 274.453.296 eFt-ra csökkent, a csökkenés 580.314 eFt. A vagyoncsökkenés a befektetett eszközök csökkenésének (1.597.480 eFt), illetve a forgó eszközök növekedésének (1.017.166 eFt) eredménye. A befektetett eszközök csökkenését elsősorban az ISPA szennyvízberuházásokból a DélÚjszeged projekt 2.491.474 eFt értékű vagyonának az átadása okozta a környező falvak részére, a forgóeszközök változásából a legnagyobb tétel pedig a pénzeszközök 921.767 eFt-tal történő növekedése VII/1. Eszközök A) Az Önkormányzat befektetett eszközeinek 2009. december 31-i záró értéke 266.817.254 eFt, amely az előző évi záró értéknél 1.597.480 eFt-tal alacsonyabb. A Polgármesteri Hivatalnál lévő eszközök esetében a csökkenés 1.294.695 eFt, az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a csökkenés értéke 302.785 eFt. A változás az egyes eszközcsoportoknál az alábbi tényezőkkel függ össze: 1. Az Immateriális javak 2009. december 31-i záró állománya Önkormányzati szinten 157.700 eFt, a csökkenés 141.407 eFt. Az év során elszámolt értékcsökkenés 140.279 eFt volt. 2. A tárgyi eszközök 2009. december 31-i záró állománya Önkormányzati szinten 34.096.095 eFt, a csökkenés 3.304.713 eFt összegű. Az önkormányzati intézményeknél a záró érték 21.013.912 eFt, ami 304.777 eFt-os csökkenést jelent. A Polgármesteri Hivatalnál lévő záró állomány értéke 13.082.183 eFt, a csökkenés 2.999.936 eFt. Az eszközcsoportnál a változások a következő okokra vezethetők vissza: A tárgyi eszközökön belül az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2009. évi záró állománya Önkormányzati szinten 24.438.180 eFt, amelyből a Polgármesteri Hivatalnál lévő záró állomány 4.389.086 eFt volt. A Polgármesteri Hivatalnál az évközi növekedés összege 1.062.830 eFt. (jelentősebb növekedések: Az I. Kórház ingatlanának vagyonkezelésből való visszakerülése az SZTE-től 750.000 eFt, Az IKV-tól kezelésre átvett ingatlanok 180.945 eFt, a Polgármesteri Hivatal Széchenyi téri, Huszár utcai és Szőregi kirendeltségének épületein végzett felújítások 54.020 eFt, Az éves elszámolt értékcsökkenés változása 67.902 eFt. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél kimutatott ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok záró értéke 20.049.094 eFt, a csökkenés 241.589 eFt, amit elsősorban a Szegedi Kistérség részére kezelésre átadott intézmények (Weöres Sándor Ált Isk., Egyesített Szociális Intézmény) ingatlanjainak az Üzemeltetésre, kezelésbe átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett, illetve adott eszközök mérlegsorra történő átvezetés okozott. A Gépek, berendezések, felszerelések fordulónapi záró állománya önkormányzati szinten 1.145.848 eFt, a változás –124.139 eFt. Az eszközcsoporthoz tartozó számítástechnikai eszközök év végi állománya 34.496 eFt, amely 66.935 eFt-os csökkenést mutat a nyitó állományhoz képest. Az év során 9.664 eFt értékben történt aktiválás. A Polgármesteri Hivatalnál az állománycsökkenésből az értékcsökkenés 69.702 eFt-ot tesz ki. A Polgármesteri Hivatalnál az egyéb gépek, berendezések és felszerelések év végi állománya 179.895 eFt, az éves változás –30.085 eFt. Az év folyamán üzembe lett helyezve

27

több beruházás (pl. biztonsági videórendszer, iratmegsemmítő, ügyfélhívó rendszer stb.) 47.005 eFt értékben. A csökkenésekből a berendezések, gépek értékcsökkenése 40.520 eFt. A képzőművészeti alkotások december 31-i záró értéke 27.621 eFt, amely 1.367 eFt értékben növekedett. A Járművek záró értéke Önkormányzati szinten 128.222 eFt, a változás –133.296 eFt. A változást döntő részben a tárgyévi 128.511 eFt értékcsökkenés okozta. A Beruházások, felújítások 2009. évi záró értéke Önkormányzati szinten 7.269.865 eFt, a csökkenés 4.977.883 eFt, melynek legjelentősebb oka az ISPA szennyvízberuházásokból a Dél-Újszeged projekt 2.491.474 eFt vagyonának átadása a környező falvak részére és a Hulladékgazdálkodási projekt aktiválása és átkerülése a kezelésre átadott vagyonelemek közé 4.642.755 eFt értékben. A növekedések közül jelentősebbek: Elektromos tömegközlekedés 1.269.769 eFt, Tisza-parti Ált. Isk. és óvoda rekonstrukciója 141.638 eFt, Rókus II. Ált. Iskola 244.466 eFt, Szegedi kerékpárút hálózat fejlesztése 251.379 eFt, Domaszéki út kiépítése 228.858 eFt, Tarján Víztorony tér rekonstrukció 115.503 eFt. A Beruházásra adott előlegek 2009. évi záró értéke 1.113.980 eFt, a növekedés 1.109.364 eFt, amelyből 1.099.766 eFt az elektromos tömegközlekedéssel kapcsolatos, a költségvetési intézmények csökkenése 6.794 eFt. 3. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 8.462.953 eFt, a növekedés 85.678 eFt. A befektetett eszközökön belül a tartós részesedések 2009. december 31-i állománya 5.952.442 eFt, 108.668 eFt-os csökkenést mutat. Jelentősebb állománynövekedések: Szegedi Közlekedési Kft 72.340 eFt, Szegedi Sport és Fürdők Kft. 900 eFt, Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. 50.000 eFt, Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 4.100 eFt, 1000 Mester Nonprofit Kft. 72.990 eFt. A jelentősebb csökkenések: Szegedi Sportlétesítmény Kft. 264.700 eFt (a Szegedi Sport és Fürdők Kft-vel történő egyesülés miatt), Első Magyar Kenderfonó Zrt. értékesítése 12.228 eFt., értékvesztés címén az egyes cégek veszteséges működése miatt 42.070 eFt lett elszámolva. A Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (hosszú lejáratú) állománya 1.073.270 eFt, a csökkenés 325.423 eFt 2008. évhez viszonyítva. A csökkenés oka, hogy a vagyonkezelésben lévő értékpapírok közül kivonásokra került sor. A vagyonkezelésben lévő, befektetési célú értékpapírok közül a Lakásalapnál az év folyamán 30.113 eFt vásárlásra és 74.891 eFt értékesítésre, a Polgármesteri Hivatalnál 188.733. eFt vásárlásra és 469.378 eFt értékesítésre került sor. A Tartósan adott kölcsönök állománya 2009. december 31-én 831.831 eFt. Ez a 592.279 eFt növekedést jelent az előző évi záró értékhez képest. Az önkormányzati támogatású lakásépítési és lakásvásárlási kölcsönök záró állománya 155.585 eFt, az intézményi és önkormányzati dolgozóknak nyújtott lakásépítési és lakásvásárlási kölcsön állománya 21.412 eFt. A gazdasági társaságoknak és költségvetési intézményeknek nyújtott kölcsönök állománya 654.834 eFt volt az év végén. Az Egyéb hosszú lejáratú követelések 605.410 eFt záró összege, az előző évi záró értékhez viszonyítva 72.510 eFt-tal csökkent. Ezen a mérlegsoron kerül kimutatásra az önkormányzati tulajdonú lakásértékesítésből fennálló követelésállomány és az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiség értékesítéséből fennálló követelésállomány 2010. év utáni években esedékes törlesztő részlete 261.894 eFt, illetve 528 eFt összegben, a háziorvosi rendelők részletekben engedélyezett értékesítése kapcsán

28

12.293 eFt, az SZTE-vel szemben a Kórház és Szakorvosi Ellátás intézményeinek vagyonkezelésbe adásával kapcsolatosan 330.695 eFt követelésállomány. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök 2009. december 31-i záró értéke 224.100.506 eFt, amely 1.762.962 eFt növekedést jelent az előző évi záró értékhez viszonyítva. A növekedések az ISPA Regionális Hulladékgazdálkodási projekt aktiválásával (4.642.755 eFt), útalapból történő felújításokkal, a VÉA beruházások és felújítások aktiválásával és az ISPA-hoz kapcsolódó csatornahálózat, csapadékvíz elvezető árkok építésével illetve az Újszegedi övárok csapadékvíz átemelő építésének aktiválásával, az önkormányzati lakások értékesítésével, az SZTE vagyonkezelésbe adatott eszközökön végzett beruházásokkal, a Szegedi Kistérségi Társulással kötött kezelői, üzemeltetői megállapodásokban foglalt átadásokkal; a csökkenések az I. Kórház ingatlanának kezelésből történő kivonásával, az önkormányzati lakások értékesítésével, az elektromos tömegközlekedéshez kapcsolódó selejtezésekkel kapcsolatosak. B.). Az Önkormányzat forgóeszközeinek záró értéke 2009. december 31-én 7.636.042 eFt, amely az előző évi záró értéknél 1.017.166 eFt-tal magasabb. A Polgármesteri Hivatalnál kimutatható forgóeszközök év végi záró értéke 737.658 eFt-tal növekedett, míg az önkormányzati fenntartású intézményeknél a növekedés 279.508 eFt. 1.A készletek 2009. december 31-i záró értéke önkormányzati szinten 100.046 eFt, amely az előző évi záró értékhez viszonyítva 18.452 eFt-tal magasabb. Az Anyagok tárgyidőszaki záró állománya Önkormányzati szinten 59.892 eFt, az év során az értéke 19.998 eFt-tal magasabb. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél lévő záró érték 57.723 eFt, az előző évhez képest a növekedés 21.576 eFt. A Polgármesteri Hivatalnál kimutatott anyagok záró értéke 2.169 eFt, amely a nyitó adathoz képest 1.578 eFt csökkenést mutat. Az Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások tárgyévi záró értéke 1.586 eFt, a növekedés 745 eFt, itt kerül kimutatásra a továbbszámlázott energia, telefon stb. költség. 2. A követelések záró értéke önkormányzati szinten 1.477.494 eFt, 385.911 eFt-tal nőtt az év során, amelyből a Polgármesteri Hivatalnál lévő követelések 165.543 eFt-tal növekedtek, az önkormányzati fenntartású intézményeknél kimutatott követeléseknél a növekedés 220.368 eFt. A Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) állománya önkormányzati szinten 2009. december 31-én 384.724 eFt, a növekedés 38.799 eFt, amely elsősorban a bérleti díjak, egyéb tartozás állomány, felépítményes ingatlanok, közterület használati díj, építési telek vevő állományainak változásából tevődik össze. Az adósok év végi 665.253 eFt-os záró állománya 190.956 eFt növekedést mutat az előző évi záró értékhez képest. A változást a helyi adókkal, az egyéb adójellegű bevételekkel kapcsolatos követelések növekedése és az adósok értékvesztés állományának csökkentő hatása együttesen eredményezte. Az egyéb követelések év végi záró állománya Önkormányzati szinten 368.986 eFt, a növekedés 97.852 eFt .Oka egyrészt az, hogy a már elismert, de az önkormányzat részére még ki nem utalt támogatások értéke 187.991 eFt-ról 54.005 eFt-ra csökkent (Tisza-parti Általános Iskola, Tas utcai Bölcsőde felújítása), a tartósan adott kölcsönökből az éven belül esedékes rész 82.250 eFt-ról 88.250 eFt-ra nőtt másrészt az intézmények egyéb követelés

29

állománya 225.538 eFt-tal nőtt, melynek jelentősebb tétele a Szegedi Nemzeti Színház utólagos ÁFA visszaigénylése miatti 224.290 eFt. 3. Az értékpapírok záró értéke Önkormányzati csökkenést jelent. A Központi Gazdálkodásnál értékpapír értékesítésre került sor. A kihelyezett fordulónapi záró állománya a Raiffeisen Bank Hitelbank Zrt-nél 235.375 eFt volt.

szinten 603.865 eFt, amely 314.603 eFt 271.314 eFt, a Lakásalapnál 43.289 eFt portfolióból a forgatási célú értékpapírok Zrt-nél 368.490 eFt, a Kereskedelmi és

4. A pénzeszközök záró értéke Önkormányzati szinten 5.275.751 eFt (ebből költségvetési pénzeszköz 5.236.730 eFt), amely 921.767 eFt növekedést jelent az előző évi záró értékhez viszonyítva. 5. Az Egyéb aktív pénzügyi elszámolások záró értéke Önkormányzati szinten 178.886 eFt, amely az előző évi záró értékhez viszonyítva 5.639 eFt csökkenést jelent. VII/2. Források D.) A saját tőke záró értéke az Önkormányzatnál 253.740.811 eFt, amely 4.120.021 eFt növekedést jelent az előző évi záró értékhez viszonyítva, melynek oka az eszközök változása –580.314 eFt, a tartalékok változása +4.931.192 eFt és a kötelezettségek változása -230.857 eFt. E.) A költségvetési tartalékok záró értéke Önkormányzati szinten –1.560.885. eFt, amely – 4.931.192 eFt csökkenést jelent az előző évi záró értékhez viszonyítva. A változásban nagy szerepet játszik az, hogy 2009. évtől a tartalékokat növeli a forgatási célú értékpapírok és csökkenti a likviditási célú hitelek állománya. Így a költségvetési pénzeszközök állománya +948.647 eFt-tal, a költségvetési aktív tételek állománya +5.639 eFt-tal, a költségvetési passzív függő tételek állománya +141.697 eFt-tal, a forgatási célú értékpapírok záró állománya +603.865 eFt-tal és a likviditási célú hitelek záró állománya -6.631.040 eFt-tal változtatja meg a tartalékok értékét. A Költségvetési tartalék záró értékén belül a Költségvetési pénzmaradvány (ez a előző évek pénzmaradványából a 2009-ban fel nem használt rész) 1.524.085 eFt-ról 1.865.351 eFt-ra változott. F.) A kötelezettségek 2009. december 31-i záró értéke az Önkormányzatnál 22.273.370 eFt, amely 230.857 eFt-tal növekedett az előző évi záró értékhez viszonyítva. 1. A hosszú lejáratú kötelezettségek záró értéke Önkormányzati szinten 10.011.636 eFt, a csökkenés 46.700 eFt. Az önkormányzatnál kimutatott Beruházási és fejlesztési hitelek állománya 2009. december 31-én 9.999.760 eFt, amely nem tartalmazza a Beruházási és fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei mérlegsorra átsorolt 1.291.881 eFt értékű hitelállományt. A hitelállomány az előző évi záró állomány értékéhez képest 34.174 eFt-tal csökkent. A mérlegsor záró értékéből a Fejlesztési célú hitel a K&H-tól (13.896.733 EUR) 1.435.328 eFt, az Önkkormányzati infrastruktúra fejlesztési hitelek 4.369.717 eFt, Bérlakás építési felújítási, vásárlási hitel 370.917 eFt, Panelprogram hitelei 3.182.441 eFt, OTP fejlesztési hitel 425.289 eFt, OTP EU-s beruházások önrész hitel 216.068 eFt összegekből tevődik össze, melyek tartalmazzák az évvégi árfolyam különbözetek miatt elszámolt értékkelési különbözet összegét is.

30

Az önkormányzatnál kimutatott egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 2009. december 31-i záró értéke 11.876 eFt, ami lízing kötelezettségeket tartalmaz. 2. A rövid lejáratú kötelezettségek záró értéke Önkormányzati szinten 11.273.387 eFt, amely az előző évi záró értéknél 446.134 eFt-tal magasabb. Az önkormányzatnál kimutatott rövidlejáratú hitelek záró állománya 6.631.040 eFt. A záró állomány a rulirozó hitel 5.219.655 eFt-os és a folyószámla hitel 1.411.385 eFt-os összegéből áll. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) mérleg fordulónapi záró értéke önkormányzati szinten 1.650.080 eFt, amely 1.166.645 eFt-tal magasabb az előző évi záró értéknél. A növekedés oka a folyamatban lévő beruházásokhoz kapcsolódó 2009. év végi szállítói tartozások 2010. évi kifizetése. Az Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek záró állománya önkormányzati szinten 2.992.267 eFt, amely 2.030.396 eFt-os csökkenést jelent az előző évi záró értékhez viszonyítva. Okai: -az Iparűzési adó feltöltési kötelezettségből adódó kötelezettség 1.182.750 eFt-ról 1.007.258 eFt-ra csökkent. A 2009. december 20-ig a 2010. évre várható eredmény után fizetendő iparűzési adó legalább 90 %-át köteles befizetni az önkormányzat részére az adózó. Ezt az önkormányzatnak az adófizetésre kötelezettek mérlegeinek leadásáig kötelezettségként kell nyilvántartani. -a Helyi adókkal kapcsolatos túlfizetésekkel kapcsolatos kötelezettségek 181.838 eFt-ról 206.178 eFt-ra növekedtek. -a Támogatási programok előlege miatti kötelezettségként kell kimutatni az olyan előlegeket, melyek elszámolása nem történt meg. 2009. évben a záró értéke 425.091. -a Beruházási és fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei az előző évi 1.069.077 eFt-ról 1.291.881 eFt-ra növekedett. A záróérték a fejlesztési célú hitel a K&H-tól (13.896.733 EUR) 478.443 eFt, a 600 mFt-os Beruházási-fejlesztési hitel 129.030 eFt, az Önkormányzati infrastruktúra hitelek 301.189 eFt, a Panelhitelek 259.413 eFt, Bérlakás építés, felújítási hitel 123.806 eFt összegeiből tevődik össze. Ezen összegek tartalmazzák az elszámolt értékvesztés összegét is. -az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő részletei 2.550.505 eFtról 22.599 eFt-ra csökkent. Kivezetésre került az ISPA szennyvíz beruházásoknak a környező falvak részére átadott rész 2.491.474 eFt értékben a befejezetlen beruházásokban ugyanilyen jogcímen nyilvántartott értékkel megegyezően. 3. Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások záró értéke 988.347 eFt, amely az előző évi záró értéknél 168.577 eFt-tal alacsonyabb. A záró értékből jelentősebb tétel az állami támogatás 2010. évre vonatkozó finanszírozási előlege (839.531 eFt.). VIII. Értékpapír és hitelműveletek 1. Értékpapír műveletek A költségvetési számlához és a lakásalaphoz kapcsolódó vagyonkezelésbe adott pénzeszközök állománya a következők szerint alakult. eFt-ban

31

Forrás

Költségvetés Lakásalap Összesen

2008. 2009. évi vásárlás 2009. évi eladás december 31-i záró állomány 1 998 320 318 841 2 317 161

1 285 119 1 804 541 3 089 660

1 723 351 1 874 463 3 597 814

2009. december 31-i záró állomány 1 560 088 248 919 1 809 007

A vagyonkezelésbe adott porfolióból a mérleg fordulónapon értékpapírban (hosszú lejáratú állampapírokban és diszkont kincstárjegyekben) 1.677.135 eFt, pénzpiaci betétben 131.872 eFt került elhelyezésre. Az Önkormányzat 2000. novemberétől vagyonkezelési szerződés keretében hasznosítja értékpapírjait. A vagyonkezelőknél elhelyezett értékpapír állomány sajátossága, hogy a szerencsésnek mondható kihelyezések időnként előidéznek nagyobb összegű eszközérték növekedéseket, amelyek az államkötvény és diszkont kincstárjegy sajátosságai miatt kiegyenlítődnek. A költségvetési év során a vagyonkezelésbe adott értékpapír állományból a hozam és árfolyamnyereséget figyelembe véve 664.364 eFt értékű lekötés került felszabadításra a felhalmozási kiadások finanszírozására. 2. Hitelek, hitelműveletek 2.1. Felhalmozási hitelek A mérlegsorokon kimutatott fejlesztési célú hitelállomány két részből áll. - A felhalmozási célú hitelállomány éven túli esedékes része 9.999.760 eFt, amely az előző évi záró értékhez képest 34.174 eFt kötelezettség csökkenést jelent. - A felhalmozási célú hitelállomány éven belüli tőketörlesztési kötelezettségeinek értéke 1.291.881 eFt, ami az előző évi záró értéknél 222.804 eFt-tal magasabb. A fejlesztési célú hitelállomány 2009. december 31-i, éven belüli és éven túli lejárati kötelezettségek együttes összegét tartalmazó összevont záró értéke 11.291.641 eFt. A 2009. évben 962.406 eFt összegű fejlesztési célú hitellehívás történt. A hitelszerződések esedékes tőkefizetési kötelezettségeinek teljesítésére a költségvetési év során a hitelező pénzintézetek részére 1.069.296 eFt összegű visszafizetés történt. Az átvállalt hitelek tőketartozásának törlesztésére 424.960 eFt-ot, a 600 mFt-os beruházásifejlesztési hitel törlesztésére 121.125 eFt-ot, az önkormányzat infrastruktúra I. hitel törlesztésére 223.406 eFt-ot, az önkormányzati infrastruktúra II. hitelprogramra 78.000 eFtot, a Panelprogram 1. hitel törlesztésére 73.143 eFt-ot (Erste Bank) és 41.160 eFt-ot (OTP Bank), a bérlakás építési, felújítási, vásárlási hitel törlesztésére 107.501 eFt-ot fordított az önkormányzat. A deviza hiteleknél az árfolyam mozgásokból adódó értékvesztésként 295.519 eFt összeg került elszámolásra, ami az átvállalt hiteleken 213.796 eFt, a 600 mFt-os beruházásifejlesztési hitelen 16.906 eFt, a bérlakás építési és felújítási hitelen 64.818 eFt összegben jelentkezett.

2.2. Likviditási és rövidlejáratú hitelek

32

A likviditási célú és a rövidlejáratú hitelállomány fordulónapi záró értéke 6.631.040 eFt. 2009. december 31-én a lehívott folyószámla hitel értéke 1.411.385 eFt volt. A lehívott rulírozó hitelállomány összege 5.219.655 eFt, ami az előző év mérleg fordulónapon nyilvántartott záró állományhoz képest a devizában kimutatott kötelezettség állomány értékvesztésének számviteli elszámolása miatt 719.655 eFt változást mutat.

IX. Tájékoztató az önkormányzat vagyongazdálkodásáról 1. Vagyonváltozás nagyságrendje Szeged Megyei Jogú város Önkormányzatának vagyon kimutatásai szerint a város összes eszközállománya 2002. december 31-én 62.362 millió Ft volt, amiből 53.772 millió forint volt a befektetett eszközök, és 8.590 millió forint volt a forgóeszközök állománya. A 2009. december 31-i adatokat tartalmazó zárszámadási előterjesztés szerint a város összes eszközállománya 274.453 millió Ft, amiből 266.817 millió forint a befektetett eszközök, és 7.636 millió forint a forgóeszközök állománya. 2002. és 2009. évek között a vagyon növekmény nettó 212.091 millió forint. A vagyon növekmény több tényezőből tevődik össze. A város egyrészt elkészítette a tulajdonában lévő ingatlanok vagyonkataszteri nyilvántartását és a vagyontárgyak forgalmi érték szerinti értékelését, másrészt a megvalósuló értéknövelő beruházások, ingatlan vásárlások, valamint az önkormányzat vagyoni részesedései folyamatos vagyongyarapodást eredményeztek, az éves értékcsökkenés visszapótlásán túlmenően. Az önkormányzat vagyonának 97,2 %-a befektetett eszközökből áll, aminek döntő többsége ingatlan vagyon. A befektetett eszközök értéke az új forgalmi érték meghatározáson felül a beruházások következtében bruttó 61 milliárd forinttal növekedett 2002. és 2009. évek között. A vagyonnövekedéshez 2002-2009. évek között 7.271 millió Ft fejlesztési hitelállomány növekedés kapcsolódik. A hitelállomány növekedésből 3.442 millió Ft a panellakások felújítását szolgálta, és csak 3.829 millió Ft fejlesztési hitelállomány növekedés járult hozzá az önkormányzat vagyonának gyarapításához. A Közgyűlés döntései alapján a város összesen 5 milliárd forintot fordított, illetve fordít a panel épületek felújítására, amivel a magántulajdonosok vagyonát növeljük. 2. Vagyongazdálkodási program Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályozása érdekében a közgyűlés megalkotta az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 25/2003 (VI.23.) Kgy. rendeletet, valamint 2003. decemberében megtárgyalta és elfogadta a város középtávú vagyongazdálkodási programját, amelynek végrehajtása során a következő intézkedések történtek: - A vagyongazdálkodási programnak megfelelően 2005. évben lépett hatályba az önkormányzat ingatlan vagyonkataszter szabályzata. 33

- A kataszteri nyilvántartás alapján felülvizsgáltuk a vagyonhoz kapcsolódó bérleti és használati szerződéseket, az ingatlan vagyon jelentős részét hasznosító és működtető IKV Zrt-vel és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött ingatlanhasznosítási szerződések pontosításra kerültek. - Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére egységes elvekre épülő pénzügyi és számviteli információs és beszámolási rendszert alakítottunk ki. - A hivatal az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok összefogásával összevont beszerzési pályázatokat és közbeszerzési eljárásokat indított a működési költségek csökkentése érdekében (pénzintézet szolgáltatások, biztosítás, villamos energia, gáz szolgáltatás, internet kapcsolat, telefon szolgáltatások, irodaszerek beszerzése). A számviteli nyilvántartások szerint az elmúlt négy évben az önkormányzat befektetett eszközei bruttó értékben 31.640 millió Ft-tal nőttek, annak ellenére, hogy ugyanezen időszak alatt 4.155 millió forint értékben lakáshelyiség, és 3.735 millió forint értékben nem lakáshelyiség valamint ingatlanértékesítés történt, miközben 1.407 millió forintot fordítottunk ingatan vásárlásra. A vagyongazdálkodás vezérlőelve, hogy az ingatlan értékesítésből származó bevételt hatékonyabban lehessen felhasználni az önkormányzat fejlesztési feladatainak ellátására és a vagyon gyarapítására. Az ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel négy év alatt nem haladja meg az ingatlan vagyon értékének a 2,3 %-át. 3. Gazdasági társaságok, üzletrészek Az önkormányzat 5.952 millió forint értékben rendelkezik tulajdonosi részesedéssel gazdasági társaságokban (14 cég 100 %-os, 8 cég többségi, 14 cég kisebbségi tulajdonában van). A tulajdonosi érdekeltség összege nem tartalmazza a társaságok saját tőkéjének, valamint a társaságok vagyonának (befektetési eszközök, mérleg főösszeg) növekedését. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő társaságoknál 2002. évhez képest a saját tőke 1.833 millió forinttal, a mérleg főösszeg 8.694 millió forinttal nőtt. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságoknál 2002. évhez képest a saját tőke 2.741 millió forinttal, a mérleg főösszeg 12.896 millió forinttal nőtt. A vagyongazdálkodási program részeként 2003-2004. években az előző önkormányzati ciklusban előnytelen szerződésekkel elprivatizált önkormányzati vagyon és önkormányzati társaságok visszaszerzése igényelt jelentős munkát: - Az önkormányzat visszavásárolta a közterület reklámfelületét hasznosító Szegedi Városkép Kft. többségi magántulajdonát. - A Vivaép Rt. többségi magántulajdonú üzletrészének megvásárlásával a Szegedi Közlekedési Kft. többségi tulajdonába került az Rt., amely többségi tulajdonosa volt a Szepark Kft.-nek a kisebbségi tulajdonos Szegedi Közlekedési Kft.-vel. A Vivaép Rt. és a Szepark Kft. beolvadt a Szegedi Közlekedési Kft.-be, így a pályaépítési és -fenntartási feladatok, valamint a közterületi parkolórendszer működtetésének feladatai ismét a 100%os önkormányzati tulajdonú társasághoz kerültek. - Az önkormányzat elállt a hulladékgazdálkodási tevékenység előző ciklusban előkészített privatizálásától és összevonta a Szegedi Közterület-fenntartási és a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-kat. - A RITEK Zrt. magántulajdonban lévő részvényeit az önkormányzat társasága, a Szegedi Informatikai Kft. vásárolta meg, így lehetővé vált a két társaság összevonása.

34

- Ugyancsak visszavásárlásra került a Szegedi Sportlétesítmény Beruházó és Hasznosító Kft. külső üzletrésze. - A többségében magánkézre juttatott, majd felszámolás alá kerülő városi televíziós társaság helyébe a Város új céget alapított. A továbbiakban több, az ésszerű gazdálkodást lehetővé tevő, az eltérő tevékenységeket szétválasztó, az összetartozó tevékenységeket összevonó szervezeti átalakításra került sor: - A nagybani zöldség, gyümölcs piac és a Mars téri piac pályázati fejlesztése érdekében a közgyűlés két önálló cégre választotta szét a Szegedi Vásár és Piac Kft.-t. - A szabadtéri játékok és nyári fesztivál szervezésére létrehoztuk a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Kht.-t. - Beolvadásra került a Szegedi Mozgókép Kht. a Szegedi Ifjúsági Ház Kht.-ba. - A Szegedi Fürdők Kft.-hez kerültek átadásra a megszüntetett Városi Sportigazgatóság feladatai, valamint a Kft.-be beolvadt a Szegedi Sportlétesítmény Beruházó Kft.; ugyanakkor az élményfürdő projekt megvalósításához leválasztásra került a Ligetfürdő Kft. - Városfejlesztési társaságként alapítottuk meg a Szeged Pólus Kht.-t. A közgyűlés a 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságok esetében évente tárgyalja a társaságok üzleti tervét, háromnegyed éves, valamint éves beszámolóját, és a cégvezetők prémium kitűzését, valamint azok teljesítését. 4. Vagyongazdálkodási szervezet kialakítása. A 2002-ben zárod önkormányzati ciklusban megszüntették a vagyongazdálkodással foglalkozó hivatali szervezetet, ami azt eredményezte, hogy a vagyongazdálkodási döntések hivatali kontrol nélkül születtek. A város vagyona gazdátlan maradt. Ezen a helyzeten változtatva a Városüzemeltetési Irodán önálló Vagyongazdálkodási Osztályt hoztunk létre, ahol az önkormányzati cégek felügyelete mellett a vagyonkataszterbe tartozó ingatlanok vagyonkezelésével és hasznosításával is foglalkoznak. A Vagyongazdálkodási Osztály feladata, hogy az önkormányzat hivatalának más szervezeti egységeivel együttműködve előkészítse az önkormányzat vagyongazdálkodási programját, a közgyűlés és a bizottságok vagyon jellegű döntéseit, figyelemmel kísérje a cégcsoport gazdálkodását, valamint lebonyolítsa a hivatal, az önkormányzati intézmények és társaságok működési költségeit csökkentő együttes közbeszerzési eljárásokat. A Vagyongazdálkodási Osztály gondoskodik arról, hogy a vagyongazdálkodási döntések hivatali kontrollal megalapozottá és irányíthatóvá váljanak. A vagyonkezelési feladatokkal együtt kell gondoskodni a vagyonkataszter vezetéséről, az ingatlanok kezeléséről és hasznosításáról, az önkormányzati cégek felügyeletéről. A főjegyző irányítása alatt működő belső ellenőrzési szervezet az intézmények ellenőrzése mellett kiterjesztette a tevékenységét az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésére is. Szintén a Városüzemeltetési Iroda feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos önkormányzati rendeletek karbantartása. Az önkormányzat folyamatosan aktualizálja és karbantartja a vagyon gazdálkodásával kapcsolatos

35

- Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről - A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról - Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről - Az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól - Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról - A közterület használat rendjéről - Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló rendeleteit. A város vagyona az elmúlt években folyamatosan növekedett, a város kötelező és vállalt feladatainak ellátásához megfelelő nagyságrendű, és minőségű vagyonnal rendelkezik, amelynek fenntartása, működtetése, gyarapítása továbbra is kiemelt önkormányzati feladat X. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1. Az önkormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység szervezeti rendje A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata „Az államháztartásról” szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai alapján belső pénzügyi ellenőrzési kötelezettségét – a korábbi években kialakított gyakorlatnak megfelelően - 2009. évben is 3 szintű ellenőrzési rendszer működtetésével biztosította. Az SZMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési feladatait „A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről” szóló 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet előírásainak megfelelő, önálló szervezet kialakításával látta el 2009. évben, tevékenységében fő szempontként érvényesítve az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények felügyeleti jellegű, átfogó pénzügyi – gazdasági ellenőrzéseinek megvalósulását. A Nevelési – Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatához (továbbiakban: NGSZ) rendelt, 2009. évben önállóan működő részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek esetében a belső ellenőrzés funkcionálását az önállóan működő és gazdálkodó intézmény biztosította, cél- és témavizsgálatok végrehajtásával. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek belső ellenőrzésének működtetését az intézmények vezetői saját hatáskörben eljárva alakították ki, részben intézményi személyi állományú munkatárs foglalkoztatásával, részben megbízási jogviszonyon alapuló külső vállalkozások igénybe vétele útján. Az ellenőrzési rendszer ezen tagolt kiépítése biztosította, hogy 2009. évben is, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló módosított 193/2003.(XI.26.) Kormány rendelet előírásai önkormányzati szinten érvényre jussanak a belső ellenőrzési munkavégzés folyamán, megvalósítva ezáltal a költségvetési gazdálkodás folyamatainak kockázat felméréseken alapuló kontrollját.

2. Az önkormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység működési rendje 2.1. A felügyeleti jellegű belső ellenőrzés működési rendje

36

A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési feladatait az SZMJV Közgyűlése által jóváhagyott éves belső ellenőrzési terv alapján látta el 2009. év során. A belső ellenőrzés hatóköre a beszámolás évében kiterjedt a Polgármesteri Hivatal egyes tevékenységeire, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának illetve alapítói jogok és igények érvényre jutásának felülvizsgálatára, továbbá felügyeleti jellegű átfogó pénzügyi – gazdasági ellenőrzések végrehajtásával az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó egyes intézményeire valamint az NGSZ mellé rendelt önállóan működő részjogkörrel rendelkező egyes intézményekre, mely utóbbiak esetében az ellenőrzési terhelés valamint a párhuzamosságok kizárása érdekében, már az éves tervezési fázis folyamatában az eddig kialakított és működő gyakorlat szerint együttműködési folyamat valósult meg az NGSZ belső ellenőrzési szervezetével. Az osztály feladatainak végrehajtása során aktualizálásra kerültek a vizsgálatok ellenőrzési programjai, amely elsősorban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. és az államháztartási működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet módosulásából adódó, belső kontroll rendszerre vonatkozó vizsgálati szempont kialakításában realizálódott. Az átfogó pénzügyi-gazdasági revízióval ellenőrzött időszak nagysága - a korábban kialakított, bevált gyakorlatnak megfelelően – 2 éves intervallumban került meghatározásra, amely a tapasztalatok alapján nagy mértékben növelte a vizsgálatok hatékonyságát, előremutató, az intézmények gyakorlatában a közeljövőben alkalmazható javaslatok megtételének lehetőségét, ezáltal a tanácsadói funkció kiszélesítését. A vizsgálatok során kiemelt cél volt a kontroll folyamatok működésének, az erőforrások hatékony, gazdaságos felhasználásának vizsgálata, az ellenőrzések szakmai megalapozottságának biztosítása és a feddhetetlenség elemei Etikai Kódexben foglalt előírásainak érvényesülése. A kiemelt feladatokon túlmenően folyamatos szakmai tanácsadás valósult meg mind a Polgármesteri Hivatalban, mind az ellenőrzött intézményi körben mind pedig az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál végzett célvizsgálatok során. A belső ellenőrzési szervezet a beszámolás évében a szükséges esetekben és mértékben bevonásra került egyes bejelentések kivizsgálásának folyamatába (pl. Csatornamű Társulat működésével kapcsolatos bejelentés). A belső ellenőrzési szervezet a beszámolás időszakában feladatai ellátásához külső erőforrást nem vett igénybe, a vizsgálatok szakmai megalapozottságát a Hivatal Szakirodáival történő előzetes, folyamatbeli egyeztetések végrehajtásával növelte. 2.1.1. A feladatellátás tervszerűsége Az SZMJV Önkormányzat 2009. évi – magas és közepes kockázatúra minősített – pénzügyi-, rendszer-, és teljesítmény ellenőrzés típusú, felügyeleti jellegű intézményi ellenőrzési feladatait a tervezett időalap felhasználásával összességében végrehajtotta. Az év során a belső éves tervben foglalt 16 db tervezett ellenőrzés végrehajtására sor került, melynek során 12 db átfogó pénzügyi – gazdasági ellenőrzés 2 db célvizsgálat, 1 db bejelentés kivizsgálása valamint 1 db hivatali ellenőrzés végrehajtása történt meg. Az éves ellenőrzési tervben foglaltaktól eltérően az Egyesített Szociális Otthon és Weöres Sándor Általános Iskola a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának történő átadásával kikerült az ellenőrizendő intézmények közül, helyette a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. hatálya alá tartozó gazdasági szervezetek, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a Szegedi Közlekedési Kft. képeztek ellenőrzési feladatot, melyeknek végrehajtására soron

37

kívüli célvizsgálati ellenőrzésként került sor. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ellenőrzése a Városüzemeltetési Iroda Cégfelügyeleti Csoportjának bevonásával történt. További tervhez történő eltérést jelentett, hogy az előző évben elkezdett - célvizsgálati ellenőrzés miatt felfüggesztett - Petőfi Sándor Általános Iskola átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzése 2009. évben került befejezésre, amelynek időszükségletét az éves ellenőrzési terv nem tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal tervben szereplő ellenőrzési feladatai közül az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartási rendjére vonatkozó ellenőrzés osztályvezetői hatáskörben átütemezésre került, a készpénzes elszámolások rendjének ellenőrzése a pénzügyi osztályvezető által a FEUVE keretében vezetői ellenőrzésként realizálódott, a FEUVE működési rendjére vonatkozóan a belső ellenőrzés szaktanácsadási funkciót töltött be. Szintén terven felüli ellenőrzés keretében, bejelentés alapján került sor a Csatornamű Társulat, Szegedi működésével kapcsolatos vizsgálatra. A 2009. évi ellenőrzési terv teljesítésére a személyi állományban bekövetkezett változások (2009. májusától új kollega belépése, 2009. év decemberében - az osztályvezető munkával nem töltendő felmentési idejének 2010. január 1-jei kezdete miatt - az osztályvezetői feladatok helyettesnek történő átadása) is hatással voltak. 2009. év végén 3 db ellenőrzés nyitott státuszú volt, amelyből 2 vizsgálat lezárása szakmai egyeztetést követő realizálással, 1 célvizsgálat szakmai egyeztetéssel, az ellenőrzési jelentés ellenőrzött fél általi elfogadásával valósult meg 2010. évben. 2.1.2. A feladatellátás szabályossága, hatékonysága A belső ellenőrzési tevékenység az SZMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvében foglalt eljárásrend figyelembe vételével funkcionált a beszámolási időszakban. A belső ellenőrzés a vizsgálatok alkalmával a tevékenységére meghatározott irat-, és jelentés mintákat alkalmazta, az eljárási rendben foglalt dokumentálási kötelezettségeinek eleget tett. A belső ellenőrzés működése a beszámolás időszakában megfelelt a Pénzügyminisztérium által előírt belső ellenőrzési minőségértékelési rendszer követelményeinek, és a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó – kötelező – nemzetközi standardoknak. A szabályszerűségi,- pénzügyirendszer-típusú ellenőrzésekre nyitva álló vizsgálati időalap közel a tervezett szinten realizálódott, az eltérést a fent említett átstrukturálódások okozták, a vizsgálatok végrehajtása során indokolatlan késedelmesség nem történt. Az ellenőrzési jelentések minősége a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben meghatározott előírásoknak, standardoknak megfelelt, a megállapítások megalapozottak, szakszerűek, érdemi megállapításokat és javaslatokat tartalmaztak. A vizsgálatok megállapításait, javaslatait az ellenőrzött szervezetek, szervezeti egységek, a szakmai véleményezést ellátó szakirodák vezetői elfogadták, kiegészítő vizsgálat igénye nem merült fel. Az ellenőrzések realizálása- a célvizsgálati ellenőrzések kivételével - minden esetben megvalósult. Az ellenőrzéseket követő minősítési lapok (teljesítmény standardok) – ellenőrzöttek által kitöltött - adatai szerint, a munkavégzés osztályszintű éves átlaga 4.8 teljesítmény pontra realizálódott, mely az előírt teljesítmény követelmény szintet 0.3 teljesítmény ponttal haladta meg.

38

A Belső ellenőrzési Osztály személyi állománya 2009. év során a Belső Ellenőrzési Kézikönyv részeként hatályba helyezett Etikai Kódexben részére meghatározott előírásokat maradék nélkül betartotta. 2.1.3. A belső ellenőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek megléte A belső ellenőrzési tevékenység Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített hierarchikus helyzete „A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről” szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormány rendelet előírásainak megfelelt. A feladatkörök Ügyrendben, Belső Ellenőrzési Kézikönyvben, munkaköri leírásokban egyértelműen meghatározottak. A beszámolás évében a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége érvényesült, ezen alapelv fennállása mellett, illetékességi esetekben az SZMJV Közgyűlés Szakbizottságaival, az SZMJV Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel, az Önkormányzat könyvvizsgálójával a szakmai együttműködés megfelelő volt. A belső ellenőrzés eljárásrendje Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján szabályozott. A belső ellenőrzés létszámkerete 2009. évben 4 fő volt. 2009. január 1-től május hó elejéig – 1 fő felmentési idejét töltő munkavállaló miatt – 3 főre csökkent a belső ellenőrzési osztály effektív munkavégzést biztosító létszáma, amely 2009. május 2. napjától 1 fővel egészült ki. A 2009. év májusától belépő köztisztviselő GYES-en lévő alkalmazottat helyettesít, kinevezése határozott idejű. A munkavállaló a munkavégzéshez kívánatos belső ellenőri gyakorlattal a beszámolás évében még nem rendelkezett, így az önálló munkavégzés szakmai megalapozottságának biztosítása többletmunkát igényelt és jelentett az osztály dolgozói részére, mely tény figyelembe vétele mellett realizálódott az osztály tervszerű tevékenysége, szakmai színvonal és hatékonyság romlás nélkül. A belső ellenőrzési területen közszolgálati jogviszonyban, teljes munkaidősként foglalkoztatott 4 fő a 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 11. §-ban előírt felsőfokú iskolai - és szakvégzettséggel, valamint a köztisztviselői jogviszony fennállása érdekében közigazgatási alapvizsga képzettséggel rendelkezett, illetve annak megszerzésére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. tárgyi szabályozása alapján nem kötelezett, illetve a 2009. év folyamán megszerezte. Az állományi létszámból 1 fő közigazgatási szakvizsgával is rendelkezett, míg 1 fő a belső ellenőrök képzési programján minősített belső ellenőrzési szakértői oklevelet szerzett. A munkatársak a belső ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges szakmai továbbképzéseken néhány esetben vettek részt: szakmai továbbképzésre 2 esetben („Módosítások a belső ellenőrzés területén” témakörben 2 fő, mérlegképes továbbképzés 1 fő), képzési programban való részvételre 1 esetben (belső ellenőrök képzési programja) került sor, ezen túlmenően a feladatellátáshoz igazodó önképzés volt preferált. A beszámolás évében a szervezet működésének tárgyi feltételei - amelyek közül az informatikai eszközellátottság (hordozható számítógépek alkalmazása) kiemelkedő jelentőséggel bír – biztosított volt. A területi munkavégzéshez közvetlenül szükséges szakmai háttér anyagok (jogszabályok, rendeletek stb.,) szükségszerű, azonnali rendelkezésre állása a vizsgálat hatékonyságát növelte, az ellenőrzési és tanácsadási tevékenység a vizsgálat elvégzésére rendelkezésre álló időtartam alatt szélesebb körre tudott kiterjedni.

39

2.1.4. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai A vizsgált intézmények, az ellenőrzött gazdasági társaságok az Alapító Okirataikban foglalt feladataiknak eleget tettek, a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel alapvetően rendelkeztek a költségvetési illetve üzleti év során. A költségvetési intézmények eszköz ellátottsága és annak minősége továbbra is azoknál az intézményeknél volt magasabb, ahol jelentős összegű szakképzési támogatással és pályázaton elnyert pénzeszköz felhasználással tudtak számolni. A végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a legtöbb ellenőrzött költségvetési szerv esetében kisebb jelentőségű hiányosságok léte mellett a jogszabályi előírások betartásával valósult meg az alapfeladatok megfelelő színvonalú ellátása, a pénzügyi egyensúly biztosítása, voltak azonban olyan intézmények is ahol – elsősorban a vagyongazdálkodás területén - súlyos számviteli szabálytalanságok kerültek megállapításra. A beszámolás évében három olyan intézmény ellenőrzésére illetve az ellenőrzés megkezdésére került sor, amelyeknek – átszervezések, összevonások miatti jelenleg fennálló szervezeti formában történő vizsgálatára korábban nem kerülhetett sor (Petőfi Sándor Általános Iskola, Óvodák Igazgatósága, Szeged Városi Kollégium). A lefolytatott ellenőrzések több esetben tártak fel hiányosságokat a szabályzatok (Szervezeti és Működési Szabályzat, Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat, FEUVE Szabályzat, Pénzkezelési Szabályzat) aktualizáltsága, illetve tartalma terén. Néhány esetben tapasztalható volt, hogy a költségvetési gazdálkodás során több területet érintően hiányosan kerültek betartásra az intézmények belső szabályzataiban (Pénzkezelési, Leltározási, Selejtezési, Önköltségszámítási Szabályzat) foglalt előírások. Az államháztartás működési rendjéről szóló 2009. évben hatályos 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt, a szakmai teljesítésigazolás módjára és az azt végző személyek kijelölésére vonatkozó belső szabályzat készítési kötelezettségnek illetve a szakmai teljesítésigazolás gyakorlatban történő, hitelt érdemlő érvényesítésének több intézmény nem tett eleget. Egyes intézményeknél a pénzkezelés nem volt megfelelő, a hiányos belső szabályozás vagy a belső szabályzatban foglaltak nem teljes körű betartása miatt a folytatott gyakorlat a pénzügyi - bizonylati fegyelem követelményeinek, a számviteli előírásoknak nem felelt meg. A személyi juttatásokkal történő gazdálkodás, a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazása terén (közalkalmazotti jogviszony beszámítása, besorolások alátámasztását biztosító munkaügyi dokumentumok személy anyagban történő elhelyezése illetve az adatok munkaügyi nyilvántartással történő egyezősége, a pótlékok mértékének megállapítása, megbízási szerződések megkötése, alkalmazási okmányok tartalmi és formai követelményeinek betartása) is több hiányosságot tárt fel az ellenőrzés. Egyes esetekben a vagyontárgyakkal történő gazdálkodás körében jogszabálysértő gyakorlat került észrevételezésre (pl.: a KATI eszköznyilvántartásba - elsősorban a kisértékű tárgyi eszközök esetében -hiányosak az eszközök egyedi beazonosíthatóságát biztosító jellemzők, az eszköz megnevezések több esetben helytelenek, fellelhetőek voltak olyan eszközök amelyek a nyilvántartásban nem szerepeltek, az eszközökről a leltári számok hiányoztak, az idegen eszközökön nem volt megkülönböztető jelölés, a készletek értékelése - az elfekvő készletekre el nem számolt értékvesztés miatt – nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, a szakképzési hozzájárulásból beszerzett tárgyi eszközök egyedi azonosítása néhány esetben nem történt meg, a leltárkörzetek közötti mozgatások a leltározás előtt nem kerültek átvezetésre amelyből az is következik, hogy a leltárkörzet felelősi funkció több esetben nem érvényesült, selejtezés selejtezési eljáráson kívül is történt, hiányzó illetve

40

leselejtezett eszköz a nyilvántartásból nem minden esetben került kivezetésre). Több esetben került megállapításra, hogy egyes intézmények függő, átfutó bevételi illetve kiadási tételeik analitikus nyilvántartási kötelezettségének nem tettek eleget, a tételek rendezése érdekében szükséges intézkedések nem történtek meg. A költségvetés tervezése és végrehajtása során nem minden intézmény vette figyelembe „Az államháztartásról” szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglalt előírásokat. A szakképzési támogatások és ezzel összefüggésben a pénzmaradvány felhasználása, elszámolása két esetben volt szabálytalan és hiányos. A normatív, kötött felhasználású, közoktatási célú központi forrásból származó céltámogatások felhasználásánál több intézmény nem tartotta be a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásiról szóló 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit: a pedagógus továbbképzési céltámogatás felhasználása eltér a beiskolázási tervben jóváhagyottól, a továbbképzésben résztvevő pedagógusokról vezetett nyilvántartások nem megfelelően áttekinthetőek, a helyettesítési feladatok ellátása nem a rendeletben megfogalmazottak szerint finanszírozott. A céltámogatások felhasználásának bizonylatolása több esetben nem teljeskörű. Problémaként vetődött fel a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet pedagógus továbbképzési kötelezettség teljesítés esetén érvényesítendő, várakozási idő csökkentésre vonatkozó előírásainak nem szabályszerű alkalmazása. A pedagógus szakkönyvekre biztosított céltámogatás felhasználása nem minden esetben felelt meg a 20/1997. (II. 13.) kormányrendeletben foglalt jogszabályi előírásoknak. Az átvett pénzeszközökről, támogatásértékű bevételekről (pályázati bevételekről) több intézményben nem vagy nem a pénzügyi átláthatóság követelményeit szem előtt tartva készítették el az analitikus nyilvántartást. A térítési díjak és tandíjak megállapítására vonatkozó 2/2008. (II.21.) Kgy. rendelet előírásainak megfelelő számítási elvek belső szabályzatban történő rögzítése illetve e rendelet – térítési- és tandíj beszedésére vonatkozó – előírásai betartásának elmaradása miatt az ellenőrzés több esetben tett észrevételt. Az ellenőrzött önállóan működő intézmények többségénél megállapításra került, hogy a FEUVE rendszerében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjére vonatkozó, jogszabály által előírt szabályzatalkotási kötelezettségnek, a megfelelő részletezettségű ellenőrzési nyomvonal kialakításának nem tettek eleget, a kockázatkezelési rendszer az előírt formában nem működik, a munkaköri leírások nem tartalmazzák az egyes dolgozók folyamatba épített, illetve vezetői ellenőrzési feladatainak meghatározását. Az ellenőrzött önállóan működő és gazdálkodó valamint az önállóan működő intézmények nagy százalékában jellemző az aktuális számviteli jogszabályok illetve a bizonylati fegyelem, a bizonylat kiállításra vonatkozó előírások kisebb- nagyobb súlyú megsértése. Az intézményi összevonások eredményeképpen központosított intézmények (SZMJVÖ Bölcsödéi, Szeged Városi Kollégium, Óvodák Igazgatósága) ellenőrzése során tapasztaltak alapján általános problémaként jelent meg, hogy a tagintézmények a gazdálkodással kapcsolatos tevékenység több területét érintően nem összehangoltan, egységes elvek és eljárások szerint, hanem az integráció előtti gyakorlat szerint működnek. A fent megfogalmazott és kiemelt gazdálkodási területeken túlmenően - a jogszabályok, szabályzatok nem megfelelően történő alkalmazásából adódó hiányosságok, hibák, helytelenül kialakított gyakorlat miatt - az ellenőrzés a következő területeken tett észrevételeket: szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, e nyomtatványok felhasználásával a pénzkezelő helyeken beszedett készpénz bevételek zárt rendszerben történő elszámoltatása, kulcsnyilvántartás, munkaidő nyilvántartás, munkaköri leírások, egyéni leltárfelelősségi nyilatkozatok, rendkívüli munkavégzés, raktározási tevékenység, bérleti szerződések, szabadság megállapítása és dokumentáltsága, a vagyongazdálkodással összefüggésben a selejtezési és leltározási tevékenység.

41

A gazdasági társaságoknál tett javaslatok, megállapítások az ellenőrzés céljellegére irányultan történtek. A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél kiemelkedő probléma, hogy a Társaság pénzhiánnyal küzd, a lejárt esedékességű kintlévőségek állományának növekedése, a rövid lejáratú hitelállomány 2008. évben történő megkétszereződése, a magas eladósodottságot jelző mutatók komoly likviditási problémát mutattak, amelyre likviditási tervet nem készítettek, a költségcsökkentési lehetőségek mérlegelése céljából felvetett alternatívák nem teljeskörűek, az egyes tevékenységek eredményének, fedezetének meghatározására készült utókalkuláció másodlagos főkönyvi könyveléssel való egyeztetése nem történt meg, a 2008. évi beszámoló részét jelentő kiegészítő melléklet több számadatban nem egyezett a mérlegben illetve eredménykimutatásban szereplő adatokkal (pl. Cash-flow kimutatás néhány adata), amely hibák a könyvvizsgálati ellenőrzés során nem kerültek feltárásra. A Szegedi Közlekedési Kft. esetében az ellenőrzés a jármű felújítási tervnek, elképzeléseknek üzleti tervből történő kimaradását, hiányát, a Társaság által saját hatáskörben vállalható kötelezettség határösszegének több felújítás esetében történő túllépését, ezzel összefüggésben a közbülső kalkuláció hiányát, az alapítói jogok érvényesülésének figyelmen kívül hagyását állapította meg. A fenti megállapítások tükröződnek az ellenőrzött intézmények vezetői által készített, Intézkedési Tervek alapján felszámolandó hiányosságok viszonylag magas számában is, mely a beszámolás évében 134 db volt. Ezt az összesítő adatot növeli a gazdasági társaságoknál végzett célvizsgálati ellenőrzési jelentésben foglalt 10 db észrevétel és/vagy javaslat. A végrehajtott átfogó pénzügyi – gazdasági vizsgálatok alapján az intézményi gazdálkodás 1 esetben gyenge, 5 esetben korlátozottan megfelelő, míg a többi esetben megfelelőnek minősíthető a Belső Ellenőrzési Kézikönyv standardjainak alkalmazásával. A pénzügyi – gazdálkodási – számviteli fegyelem terén tapasztalt hiányosságokat a szabályozások részleges hiánya vagy aktualizálásuk elmaradása, az intézményi folyamatba épített és vezetői ellenőrzés kiépítetlensége vagy hiányos működése, a kontrollfolyamatok hézagos működése és a változó jogi környezet előírásainak nem megfelelő szintű ismerete okozta elsősorban. Az ellenőrzések munkajogi, büntető jogi eljárásokra okot adó cselekedetet nem tártak fel. 2.2. Az intézményi szintű belső ellenőrzési tevékenység működési rendje 2.2.1. Az NGSZ belső ellenőrzésének működési rendje Az NGSZ belső ellenőrzésének működési területe kiterjed az NGSZ-re mint szervezetre és a hozzárendelt (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 336/2008. (V. 16.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott NGSZ alapító okiratának mellékletében tételesen felsorolt) 36 önállóan működő intézményre. 2.2.1.1. A feladatellátás tervszerűsége Az NGSZ és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatához rendelt Intézmények 2009. évi Belső Ellenőrzési Terve a nevelési és oktatási intézmények, illetve a művelődési házak igazgatóinak írásbeli, kockázatelemzésen alapuló javaslata és az NGSZ igazgatóhelyetteseinek, illetve középvezetőinek írásbeli, kockázatelemzésen alapuló javaslata figyelembevételével készült. A munkatervben a tárgyév során az NGSZ és annak Alapító okirata mellékletében tételesen felsorolt és a beszámolási időszakban ténylegesen működő 37 intézményből 28 intézmény

42

esetében került tényleges ellenőrzési feladat betervezésre és végrehajtásra. A munkatervben meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtására a terv szerinti 330 revizori napot a személyi változások 44 revizori nappal csökkentették, amelynek következtében - a munkatervbe ütemezett feladatok végrehajtásának időigénye miatt - a kötelezően képzett tartalék időkeret a tervbe ütemezett feladatok ellátására fordítódott. Az egész évre ütemezett 30 vizsgálat a jelenlegi intézmények 75%-a esetében jelentett tényleges vizsgálatot. Az intézmények számszerű csökkenését a középfokú oktatási intézmények nagy részének átszervezése, az úgynevezett bokrosítás (több középiskola a korábbi szakmai önállóságának megtartása mellett tagintézményként egy komplex képző intézmény részévé vált) okozta, ennek eredményeként 13 korábban részben önállóan működő, részjogkörű középfokú intézményből összesen 4 új önállóan működő intézmény jött létre. A munkatervbe ütemezett vizsgálatok végrehajtása a tárgyévben végrehajtott átszervezés miatt módosított ütemtervnek megfelelően, de megtörtént. Az átszervezés miatt egyetlen intézmény eredetileg tervezett vizsgálata maradt el. Az éves tervben a Weöres Sándor Általános Iskola belső ellenőri vizsgálata 2009. december 07. és 18. közötti időszakra volt beütemezve, időközben azonban az intézmény a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásához került. Az így felszabadult időszakban két soron kívüli vizsgálat végrehajtására került sor: a Radnóti Miklós Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa a diákétkeztetéssel kapcsolatosan jelzett kifogás kivizsgálására, illetve a Deák Gimnázium által jelzett műszaki átvételi hibák tisztázására. A lefolytatott 28 ütemezett és két soron kívül elrendelt vizsgálat során felhasználásra került összesen 316 revizori nap. 2.2.1.2. A feladatellátás szabályossága, hatékonysága Az NGSZ és a hozzárendelt Intézmények között létrejött 301/2006. (VI. 23.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott MEGÁLLAPODÁS, valamint az NGSZ és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő művelődési házak között létrejött 336/2008. (V. 16.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott MEGÁLLAPODÁS, illetve az ezek helyébe lépő 344/2009. (VI. 26.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott 2009. június 26. napjától hatályos MEGÁLLAPODÁS,, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak alapján rendszeresen értékelni kell a belső ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét, az ellenőrzött egységektől érkező információk alapján. Az NGSZ belső ellenőrzésének 2 fős személyi állománya az NGSZ Belső Ellenőrzési Kézikönyvében rögzített eljárási szabályok szerint látta el a beszámolás évében ellenőrzési feladatait. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv a Pénzügyminisztérium által közzétett, kötelezően alkalmazandó nemzetközi standardokat (teljesítmény követelményeket) is tartalmazza, így a vizsgálatban résztvevő belső ellenőrök szakmai munkájának mérése – a vizsgált szervezeti egység vezetője által minősítetten - mérhető és mért, mely elvárt követelmény az NGSZ belső ellenőrzési feladat ellátás jellegéből. A beszámolási időszakban az NGSZ belső ellenőrzésének – 5 fokozatú skálán mért - minősítési mutatója (teljesítménye) 4,6 értékelési pont volt, mely az előző évhez viszonyított 0,24 teljesítmény pont elmaradás ellenére is jónak tekinthető. A belső ellenőrzés területén alkalmazott belső ellenőrzési munkatársak jegyzőkönyvi anyagaikban összességében 177 db jelentős észrevételt tettek melyeket az ellenőrzött területek vezetői elfogadtak. A beszámolási időszakban lefolytatott 30 vizsgálatból a jelentés készítés időszakáig 27 intézkedési terv érkezett meg. Az ellenőrzési jelentésben foglaltakra reagáló, intézményi vezetők által leírt hibák, hiányosságok megszüntetéseire hozott intézkedések a beérkezett tervek 44 százalékánál teljes mértékben megvalósításra kerültek, 56 százalék esetében az intézkedésre adott határidők egy része még nem telt le,

43

végrehajtásuk folyamatban van. A 2009. évben elvégzett vizsgálatok közül 3 intézményben a realizálás a beszámolás időszakáig nem történt meg. 2.2.1.3. A belső ellenőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek megléte Az NGSZ belső ellenőrzési szervezetének az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített hierarchikus helyzete „A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről” szóló 193/2003. (XI. 26.) módosított Kormány rendelet előírásainak megfelelt, a beszámolás évében a belső ellenőrzés funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlensége érvényesült. A belső ellenőrzés eljárásrendje Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján szabályozott. A belső ellenőrök (két fő teljes munkaidős) felügyelete az NGSZ igazgatója, mint a belső ellenőrzési vezető hatáskörébe tartozik, ugyancsak az NGSZ igazgatója gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A belső ellenőrzési területen közszolgálati jogviszonyban, teljes munkaidősként foglalkoztatott 2 fő állományi létszám a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) módosított Kormányrendelet 11. §-ban előírt felsőfokú iskolai - és szakvégzettséggel, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlati idővel rendelkezett. Az állományi létszám részére feladatai ellátásához szükséges szakmai továbbképzések a beszámolási időszakban biztosításra kerültek, 2009. évben a vizsgálatokban résztvevő belső ellenőrök összesen 6 szakmai továbbképzésen vettek részt. Az elmúlt években bekövetkezett és jelenleg is folyamatosan történő jogszabályi változások valamint az informatikai rendszerek fejlődése, illetve az ennek megfelelően kialakított új nyilvántartási rendszerek folyamatos megújulást, adott esetben szemléletváltozást igényel a belső kontrollrendszer működtetésében. 2.2.1.4. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai Az NGSZ éves belső ellenőrzési tervfeladatai végrehajtása során vizsgálatokat hajtott végre az intézmények működésére, tevékenységére irányadó szabályzatok aktualizáltsága, a személyzeti és munkaügyi nyilvántartások, iratok kezelése, a céltámogatások nyilvántartásának, elszámolásának vizsgálata, az intézményi eszköznyilvántartások és annak informatikai rendszere (KATI modul) adatbázisának egyezősége, leltározás, készpénzbevételek beszedése, elszámolása tárgykörökben. Ellenőrzésre került az intézményi karbantartási – felújítási tevékenység, az étkezési díjak beszedésének, kezelésének szabályossága, illetve az önköltséges tanfolyamok tanfolyami díjai megállapításának, a díjak beszedésének, nyilvántartásának, elszámolásának szabályszerűsége. Az ellenőrzések során tett észrevételezések száma összesen 177 db volt, mely 27 db Intézkedési Terv készítési kötelezettséget vont maga után. A leggyakrabban előforduló vizsgálati témák a szabályzatok aktualizáltságára irányultak, amelyet részben az átszervezések, szervezeti változások miatt létrejött „új intézmények” által kialakított szabályozó rendszer felülvizsgálatának igénye indokolt. Több intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata hiányos, általában nem tartalmazzák a teljes szervezet leírását, a tényleges irányítási mechanizmus, az elmúlt időszak jogszabályi változásai során előírt szabályzatok (pl.: gyakornoki szabályzat, kéthavi munkaidőkeretre vonatkozó előírások) SZMSZ rendszerébe történő beépítése elmaradt. A Szabálytalanságok Kezelésének eljárásrendje az intézmények döntő többségében nem állt

44

rendelkezésre, vagy csak általános jogszabályi utalást tartalmazott. A FEUVE rendszerében sem jelennek meg a jogszabály által előírt kötelező analitikus nyilvántartások, amelyekből a kockázatkezelés intézményvezető által kialakított rendszere nyomon követhető lenne. Az adatvédelmi vagy adatkezelési szabályzattal kapcsolatos általános probléma, hogy egyrészt nem kapcsolódik egyéb szabályzatok rendelkezéseihez, másrészt nem utal az intézményekben használt nyilvántartási rendszerek (Magiszter.Net, KASZPER, SAMU stb.) alkalmazására. Az NGSZ által kibocsátott Iratkezelési és Irattározási Szabályzatot az intézmények hatályba léptették, a PAPIRUSZ iktatási rendszer alkalmazása során azonban felmerült néhány gyakorlati probléma (pl. a rendszert csak másodlagosan alkalmazták, az évek zárása során az iratjegyzék archiválása nem történt meg). A beszámolás évében az NGSZ új Pénzkezelési Szabályzatot bocsátott ki, amelyet adaptálva ugyanakkor az intézményi sajátosságokkal – több esetben hiányosan - kiegészítve az intézmények hatályba helyeztek. A művelődési intézmények és a bokrosítással létrejött új oktatási intézmények területe, személyi állománya jelentősen változott így a Tűzvédelmi Szabályzat és a Munkavédelmi Szabályzat teljes átdolgozása, új szabályzatként történő kibocsátása szükséges. A szervezeti és a jelentős mennyiségű jogszabály változások miatt a munkáltató és a szakszervezet által kötött új Kollektív Szerződések készítésére és hatályba helyezésére van szükség. Néhány intézménynél a személyzeti és munkaügyi nyilvántartások szabályozottsága, az iratanyagok egyedi kezelése, nyilvántartása nem szabályszerű és biztonságos (például: iratjegyzék, pályáztatás megtörténtét igazoló iratok, alkalmazási feltételt igazoló dokumentumok a személyi anyagokból hiányoznak, az újonnan belépők a munkavégzés előtt nem kaptak tűz- és munkavédelmi oktatást illetve munkaköri leírást, a két kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazottak jelentős részénél az alkalmazási idők együttes összege a törvényes munkaidőt meghaladja). A céltámogatások illetve a pályázati nyilvántartások vezetése -különösen a céltámogatások esetében – több intézménynél nem felelt meg az elvárható, a felhasználás szabályosságát teljes mértékben alátámasztó követelményeknek. Az analitikus nyilvántartások témakörben végzett vizsgálatok több esetben tártak fel hiányosságot: a bevételi és kiadási kötelezettségek analitikus nyilvántartása nem teljes körű, így a teljesítés ellenőrzése és adott esetben a szükséges intézkedés kezdeményezése a nyilvántartásból nem állapítható meg. A beruházásokra és felújításokra vonatkozó intézményi dokumentációs anyag – felügyeleti szerv által történő lebonyolítás esetén – hiányos. Több intézménynél probléma a KATI nyilvántartási modulban rögzített azonosító adatok, a tárgyi eszköz egyedi beazonosíthatóságát biztosító paraméterek hiányosságai, az alapdokumentumok (számla, készletbevételezési, illetve állománynövekedési bizonylatok) és a nyilvántartási adatok nem teljes körű egyezősége. Több intézménynél a leltározás megszervezése, lebonyolítása a tárgyidőszakban hatályos Leltározási Szabályzat előírásainak nem felelt meg: a leltározási ütemterv határidőre történő elkészítése, a leltárkörzet felelős feladatellátása, a leltározás menetének dokumentálása terén több észrevétel merült fel. Az intézményeknél nyilvántartott leltárkörzetek több esetben nem aktuálisak, az anyagi felelősségvállalási rendszer nem felel meg a jelenlegi jogszabályoknak. A selejtezési eljárás során elkészült jegyzőkönyvek és iratok pontos, szabályszerű, valóságnak megfelelő elkészítése, az anyag és eszközmozgás határidőre, analitikában történő rögzítése fejlesztendő terület.

45

Több intézményben a tandíjak és a térítési díjak megállapítása nem volt megfelelő, beszedése szabálytalanul történt. A művelődési intézmények és az újonnan létrejött (intézmények összevonásával létrehozott) közoktatási intézmények esetében a lefolytatott vizsgálat szerint indokolatlan a tagintézményi pénztárak és a „Művelődési házak pénztárai” jelenlegi gyakorlat szerinti ellátmány ellátása, illetve e pénztárak önálló pénztárként történő kezelése. Célszerűnek látszik a közművelődési intézmények esetében a gazdasági irodában egy közös pénztár, illetve a középiskolák főigazgatóságán (székhelyén) egy-egy pénztár működtetése, az egyes művelődési házaknál és tagintézményeknél csak pénzkezelő hely fenntartása. Az étkezési díjak beszedésének, kezelésének tapasztalatai szerint az ETELKA étkezési modul bevezetésével az első néhány hónapban sorozatosan jelentkeztek problémák, ezek egy része programhibára, más része a számítástechnikai rendszer hibáira volt visszavezethető. Az illetékesek a hibákat folyamatosan javították, ennek ellenére több alkalommal szükség volt az étkezés térítési díjak beszedésének manuális bizonylatolására. A vizsgálatok szerint a kedvezményes étkeztetés esetében az önkormányzati határozatok hatályba léptetése és késedelmes megküldése okoz több esetben problémát. A lefolytatott belső ellenőrzések során bűncselekményre, vagy kirívóan súlyos szabálysértésre nem derült fény, fegyelmi eljárás indítását az ellenőrzés nem kezdeményezett a beszámolási időszakban, a feltárt szabálytalanságok esetében az illetékes vezetők a szükséges intézkedéseket megtették. 2.2.2. Önállóan működő és gazdálkodó intézmények belső ellenőrzési rendje 2.2.2.1. A feladatellátás tervszerűsége Az önállóan működő és gazdálkodó intézmények belső ellenőrzési tervkészítési kötelezettségeiknek, intézményenként eleget tettek. Az éves belső ellenőrzési tervek végrehajtása során a tervezett feladatok többnyire végrehajtásra kerültek, kisebb mértékű módosításokra - az intézmények ellenőrzési jelentései alapján - néhány esetben került sor: Dr. Waltner Károly Otthon esetében az ellenőrzések egy részénél a 2009. évre vonatkozó ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzés típusok pontosítására került sor, illetve a „2008. évi ellenőrzések utóvizsgálata” tárgykör - 2008. évi javaslatok, megállapítások hiánya miatti - meghiúsulása okán, ezen ellenőrzés helyett egy terven felüli ellenőrzést - az „Intézményi térítési díjak megállapítása és beszedése” jogszabályban és helyi rendeletben meghatározott gyakorlatának a felülvizsgálatára vonatkozóan – végeztek. A Szegedi Nemzeti Színházban a 2009. évi ellenőrzési tervben szereplő „számítástechnikai céltámogatás felhasználásának vizsgálata” programpont betegség miatt maradt el. Az SZMJVÖ Tűzoltósága 2009. évben a belső ellenőrzési feladatai között terven felüli ellenőrzésként hajtotta végre az SZMJV Polgármesteri Hivatal Belső ellenőrzési Osztálya által összeállított revizori jelentésre készült intézkedési terv utóellenőrzését. A Somogyikönyvtárban a könyvtártechnikai eszközhasználat vizsgálata a 2009. évre tervezett pályázati beszerzések következő évre történő áthúzódása miatt maradt el, soron kívüli ellenőrzésként az informatikai rendszer szabályozottságának vizsgálatát hajtották végre. 2.2.2.2. A belső ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeinek megléte

46

Az önállóan működő és gazdálkodó intézményeknél a belső ellenőrzési feladatok ellátását – közszolgálati jogviszony alapján - 1 fő biztosította (Szegedi Nemzeti Színház). A belső ellenőrzési feladatok elvégzésére 1 önállóan működő és gazdálkodó intézmény egész évben 1 fő munkatársat megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, 1 önállóan működő és gazdálkodó intézmény az év kétharmad részében 1 fő munkatársat megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, az év utolsó harmadában e feladatot gazdasági társaság látta el, míg a többi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esedékes belső ellenőrzési feladatai ellátását gazdasági társaság biztosította. A költségvetési szervek közvetlen irányítása alá tartozó, belső ellenőrzést ellátó munkatársak a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 11. §-ban előírt felsőfokú iskolai - és szakvégzettséggel, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlati idővel rendelkeztek. A gazdasági társaságok esetében biztosított volt a szakértői háttér (okleveles könyvvizsgáló, okleveles pénzügyi revizor, közgazdász-belső ellenőr, mérlegképes könyvelő, több éves költségvetési gyakorlat,) mely alapját képezte a belső ellenőrzési tevékenység eljárási rendje szerinti megfelelő szintű végrehajtásának. 2.2.2.3. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek belső ellenőrzésének főbb tapasztalatai Az önállóan működő és gazdálkodó intézmények belső ellenőrzései megállapításaikban intézményi sajátosságokat tartalmaznak, az ellenőrzések fókuszálása a szabályosságon túlmenően a gazdaságosság, hatékonyság növelésére, az eredményesség javítására, kontroll eszközök erősítésére irányultak. Az ellenőrzések témájukat tekintve több esetben irányultak a bizonylati rend, számviteli és pénzügyi fegyelem betartására, a szabályzatok aktualizáltságára, a selejtezés, leltározás, vagyonvédelem szabályszerűségére, áfabevallásokra és a kapcsolódó nyilvántartásokra, a 2008. évi beszámoló szabályszerű elkészítésére, rendezvények pénzügyi elszámolásának felülvizsgálatára, kötelezettség vállalás nyilvántartására, pénztár működésére, a FEUVE gyakorlati megvalósulására. Belső ellenőrzési vizsgálatok valósultak meg a pénzmaradvány felhasználása, karbantartási, szakmai anyagok beszerzése, feladatellátás színvonala, művészeti törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, elő- és utókalkulációs tevékenység, portaszolgálat működése, menetlevelek vezetése, túlszolgálat, túlmunka kifizetések szabályossága, hivatali gépjárművek üzemeltetése, intézményi térítési díjak megállapítása és beszedése, munkaügyi dokumentumok nyilvántartása, bérleti szerződések tartalmi felülvizsgálata és az intézményi beszámolók helyessége, valódisága témákban is. A belső ellenőrzés néhány területen hiányosságokat tárt fel a munkaügyi dokumentumok teljeskörűsége, a fizetési fokozat megfelelő megállapítása, a pótlékra jogosultság, a szabályzatok aktualizáltsága, maradéktalan betartása, az önköltség-számítási szabályzat teljeskörűsége, a beszerzések teljesítésigazolása, stratégiai terv elkészítése, az érintett intézményeknél a produkciós utókalkuláció elkészítése, a kockázatelemzés, a vagyongazdálkodás, a közbeszerzési törvény előírásai betartásának biztosítása vonatkozásában. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmények belső ellenőrzési munkatársai által lefolytatott ellenőrzések során bűncselekményre, vagy kirívóan súlyos szabálysértésre nem derült fény, fegyelmi eljárás lefolytatására irányuló javaslattétel nem került megfogalmazásra a beszámolási év során. 3. A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosulása

47

Az SZMJV Önkormányzatánál mind a felügyeleti jellegű ellenőrzési, mind az intézményi belső ellenőrzési területen foglalkoztatott munkatársak minden vizsgálat lefolytatását követően a hiányosságok felszámolása érdekében ajánlásokat, javaslatokat fogalmaztak meg az ellenőrzött terület vezetője részére a bizonylati rend és okmányfegyelem, a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem, a vagyonvédelem, a likviditás, a mérlegvalódiság biztosítása, a számviteli alapelvek érvényesülése, a kontroll folyamatok hatékonyságának növelése, a jogkövető magatartás valamint az alapítói jogok gyakorlásának biztosítása érdekében. A jelentések megállapításait, javaslatait a realizálási folyamat során az ellenőrzöttek, a szakmai véleményezők, - felügyeleti jellegű ellenőrzések esetében az SZMJV Önkormányzat Címzetes Főjegyzője – elfogadták, ellenvélemény, vitatott megállapítás nem volt. Az ellenőrzési jelentések realizálásaként az ellenőrzött költségvetési szervek vezetői, a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában az SZMJV Önkormányzat Címzetes Főjegyzője a szükséges intézkedéseket megtette. Az ellenőrzött gazdasági társaságok vezetői a javaslatokra és észrevételekre tett intézkedéseikről e jelentés készítés időpontjáig nem számoltak be. A felügyeleti jellegű ellenőrzések esetében az ellenőrzöttek a jelentésekben foglalt hiányosságok felszámolása érdekében a 134 db intézkedési javaslatra az előírt határidőn belül minden esetben Intézkedési Tervet készítettek, a nyomon követési folyamat részeként, az abban foglalt határidők elteltével a végrehajtásról beszámolási kötelezettségeiknek eleget tettek. Ezt az összesítő adatot növeli a gazdasági társaságoknál végzett célvizsgálati ellenőrzési jelentésben foglalt 10 db észrevétel és/vagy javaslat, amelyekre vonatkozóan intézkedési terv a beszámolási év végéig nem készült. A beszámolási év végén 55 db még végre nem hajtott illetve a beszámolási kötelezettség végső határidejének következő évre történő áthúzódása miatt intézkedésre váró feladatként kezelt hiányosság megszüntetéséről kellett gondoskodni. Az intézményi ellenőrzés területén az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítására közvetlen vezetői intézkedések alapján került sor. 4 intézmény esetében 31 db lejárt határidejű intézkedésről a beszámolási kötelezettség a beszámolási évet követő évben válik aktuálissá, 1 intézmény 10 db - 2009. utolsó napjával - lejárt határidejű intézkedéseiről a beszámolási év végéig nem számolt be, illetve határidő módosítás iránti kérelmet nem nyújtott be. 4. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok Az Önkormányzat tulajdonában levő gazdálkodó szervezetek eredményességére, likviditására, hatékonyságára és egyéb alapítói jogok és igények érvényre juttatására vonatkozó célvizsgálati ellenőrzések 2009. évi tapasztalatai alapján az ilyen irányú ellenőrzéseket -magas szintű szakmai követelmények biztosításával - tovább kell folytatni. Tapasztalataink szerint a beszámolási időszakban belső ellenőrzési tevékenység jelentős mértékben járult hozzá a gazdálkodás pénzügyi, bizonylati, számviteli és munkaügyi helyzetének javításához a feltárt hibák, hiányosságok felszámolásával és azok kiküszöbölésére irányuló javaslataival. Megítélésünk szerint az ellenőrzési rendszeren belül kialakított szakmai együttműködés folytatása továbbra is szükségszerű, az intézmények gazdasági feladatait ellátó alkalmazottai számára szakmai egyeztető fórumokon való részvételi illetve szaktanácsadás igénybevételi lehetőséget fokozottabban kell biztosítani.

48

2010. évi feladat a belső kontrollrendszer működtetésének fejlesztése, ezáltal a feladat ellátásra szolgáló előirányzatokkal, létszámmal a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás önkormányzati szinten történő követelményeinek érvényesítése.

Tisztelt Közgyűlés! A 2009. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót tanulmányozva, kérem, szíveskedjenek az előterjesztést megvitatni és a mellékelt határozati javaslatot, rendelettervezetet elfogadni! Szeged, 2010.április. 19.

Dr. Botka László polgármester

49