Piaci szerkezetek. Piaci korlátok:

(C) http://kgt.bme.hu/

Piaci szerkezetek „A piaci struktúrák a vállalatok magatartását meghatározó viszonylag stabil piaci jellemzık” Jacqemin (1977)

Piaci korlátok:

Vállalat által érzékelt keresleti függvény A bevétel alakulása függ attól, hogy a vállalat a piacon árelfogadó, vagy ármeghatározó Árelfogadó: a piacon kialakuló árat elfogadja, számára az adottság, így döntései csak az általa piacra vitt mennyiségre vonatkoznak Ármeghatározó: a vállalat monopolhatalommal bír, s ezt felhasználva nemcsak a mennyiségrıl, hanem az árról is dönt Határbevétel: MR = ∆TR/∆Q

1 /17


Profitmaximum ELSİDLEGES FELTÉTELE:

π (q) = TR(q) − TC (q) → max dπ (q) dTR(q) dTC (q) dq

=

dq

−

dq

MR(q∗ ) = MC (q∗ ) MÁSODLAGOS FELTÉTELE:

dMR(q ) dMC (q ) 〈 dq dq

Piaci szerkezetek

2 /17

= MR(q) − MC (q) = 0


Piaci szerkezetek fıbb jellemzıi Tökéletes verseny

Monopolisztiku s verseny

Oligopólium

Tiszta monopólium

Szereplık száma

sok

sok

néhány

egy

Termék jellege

Homogén

differenciált

Homogén vagy differenciált

-

Be- és kilépés lehetısége

szabad

szabad

Belépési korlátok

Belépési korlátok

Árelfogadó vagy ármeghatározó

árelfogadó

ármeghatározó

ármeghatározó

Ármeghatározó

Van-e olyan piaci szerkezet, amely a gazdasági fejlıdés szempontjából a legkedvezıbb?

A monopolhatalom és az innovációs tevékenység közötti kapcsolat elemzése Tradicionális piacszerkezeti modellek alapján - Értékelés társadalmi jóléti szempontból rövid távon Innováció exogén tényezı, amelyet a piaci mechanizmus „elnyel” az alkalmazkodási folyamatok eredményeként

3 /17


Tökéletesen versenyzı iparág és tiszta monopólium összehasonlítása P

MC PM

Ptv

MR D QM

QTV

Q

Tökéletesen versenyzı iparág és tiszta monopólium összehasonlítása P

MC PM

Ptv

MR D QM

QTV 4 /17

Q


Piaci szerkezetek összehasonlítása

Minél több piaci szereplı van egy-egy iparágban, annál erıteljesebb a motíváció az innovációra Minél kisebb egy szereplı, annál kiszolgáltatottabb az áralakulás szempontjából Minél nagyobb monopolhatalommal rendelkezik egy vállalat, annál inkább megfontolandó, hogy K+F-re költsön, innovációt hajtson végre, vagy inkább belépési korlátokat állítson fel, erısítsen meg. A monopolhatalom növekedésével szőkül a megvalósításra érdemes innovációk köre Nem tökéletes piacformák esetében az ár nagyobb, mint a határköltség, így ez lehetıséget nyújt a K+F beépítését a piaci árba Minél kisebb kapacitással folyik egy -egy vállalat termelés az innovációs költségek annál hosszabb idıtáv alatt térülnek meg, így nagyobb a kockázat a beinduló adaptációs folyamat és a mások által megvalósítandó, sikeresnek bizonyuló újabb innovációk miatt

.

A termékdifferenciálás lehetısége csökkenti az innováció kockázatát Monopolhatalom mellett a piaci verseny sokrétő Amíg a statikus gazdaságban a tökéletes verseny bizonyul a leghatékonyabbnak, addig a dinamikus hatékonyságot értelmezve fordul a helyzet Az innováció és a piacszerkezet közötti kölcsönhatásra érdemes a hangsúlyt helyezni. Nemcsak az innováció befolyásolja a meglévı piaci szerkezetet, hanem az innováció hatására maga a piac is folyamatosan változik. A piaci struktúrák nem exogén, hanem endogén tényezık, a megvalósuló innovációk által indított „ szerkezeti hullámzások” eredménye. Az ok-okozati kapcsolatok nem egyirányúak

5 /17


Fıbb következtetések:

Az ágazati sajátosságok sokszor erıteljesebben befolyásolja mind a koncentrációs ráta értékét, mind pedig az innovációk gyakoriságát, jellegét, mint maga a piaci szerkezet A tapasztalatok szerint a monopolhatalom mérésére nem elegendı csak a koncentrációs ráta (belépési korlátok, import alakulása, kisvállalatok relatív száma, stb) A piacszerkezetek endogén módon változnak, s egyidejőleg több tényezıtıl függnek. Például: iparági keresleti feltételek, vállalatok kutatási stratégiája, K+F technológiák, a tıkepiac természete, a vállalatok hitelképessége a K+F forrásszerzés szempontjából, stb)

Schumpeter (1943) Megkérdıjelezi a monopolpiac alacsonyabb hatékonyságáról szóló neoklasszikus tételt Véleménye szerint a monopolhatalom, vállalati méret és innovációs tevékenység között pozitív kapcsolat figyelhetı meg

6 /17


Innováció

Kreatív rombolás Újszerő megoldás gyakorlatban való megvalósítása a) új termék b) új technológia c) új piac d) új beszerzés e) új szervezet

Innovációs folyamat szakaszai invenció innováció Diffúzió (adott társadalomban való elterjedés, gazdasági és szociológiai jelenség egyidejőleg)

7 /17


Innováció

Invenció

Áramfejlesztık

1849

1820

Mágneses indukció

1846

1831

Mélytengeri kábelek

1866

1847

Villamosipari termelés

1800

1708

Szigetelt vezetık

1820

1744

Izzólámpák

1844

1810

Pedálos kerékpárok

1839

1818

Hengerelt vasúti sínek

1835

1773

Nagyolvasztók

1796

1713

Innovációs modellek: a) lineáris

8 /17


b) Visszacsatolásos modellek

-

-

Régi gazdaság Domináns technológiák és tömegtermelés Hosszú paradigmatikus növekedési szakaszok Ritka paradigmaváltások Kis és trendfenntartó nagy innovációk határozzák meg hosszú ideig az innováció dinamikáját Az újonnan megismert lehetı legteljesebb kiaknázása – a szelekciós nyomás erre kényszerít

-

Új gazdaság Innovációs kényszer Radikálisan új lehetıségek keresése Gyorsan változó környezet Rendszertelenül megújuló szelekciós nyomás A kereslet és a kínálat koevolúciója egyre nagyobb jelentıséget kap ( a piaci szükséglet a radikális innovációkkal kölcsönhatásban születik meg és fejlıdik)

EVOLÚCIÓS MEGKÖZELÍTÉS 9 /17


Vállalatok

Múltja, tapasztalata van Jellemzıik eltérıek A döntések különbözıek lehetnek, amelyek következményeként innovatív, vagy imitációs tevékenységet folytatnak, illetve konzervatív magatartást tanúsítanak. A piaci verseny egy dinamikus erı, amely hátterében az innováció, adaptáció, imitáció és a szelekció áll. E folyamatok eredményeként a piaci szerkezet állandóan változik. - ENDOGÉN tényezı

A vállalati és iparági szinten ható erık

A piaci mechanizmuson keresztül egyidejőleg érvényesülı koordináció és dekoordináció tehát a következı piaci folyamatok eredıi:

innováció imitáció, adaptáció és szelekció

IPARÁGI SZINTŐ VÁLTOZÁSOKAT GENERÁLNAK

10 /17


Az innováció és jellemzıi

a változó feltételekhez való kreatív alkalmazkodás oly módon, hogy az az innováló gazdasági szereplı versenyképességét növelje. Dinamikus, piacformáló erı (egyszerre alkalmazkodás a változó környezethez és aktív környezet átalakítás ) Elıreláthatatlanság (nem tökéletes informáltság, bizonytalanság, kockázat) Tudástermelés

Az innováció terjedési folyamata – imitáció, adaptáció struktúraváltozással jár mikro szintrıl indul (egyéni innovációk) marginális változást generálva elterjedése makroszintő változást, fejlıdést és növekedést eredményez

11 /17


Logisztikus görbe .

A diffúziós folyamat leírása logisztikus görbével x (t ) = 1 + exp (− α − β t ) alapképlete: görbe meredeksége függ a) az innovációt felhasználók különbözı jellemzıitıl (például vállalati méret, az adott iparág növekedési üteme, a vállalati vezetıség kockázatvállaló készsége, újdonság iránti fogékonysága stb.), b) az innováció terjedési sebességétıl, a terjedést segítı és gátló tényezıktıl 1

12 /17


BARONE- féle kínálati függvény

Az iparági kínálati függvény:

az egyéni kínálatok összegezésével kapjuk meg a legalacsonyabb átlagköltséggel rendelkezı vállalat kínálatából indulunk ki. Az összegezésként megkapott kínálati függvény így az iparágban jellemzı, az egyes termelési eljárásoknak (technológiáknak) megfelelı átlagköltségek mennyiséggel súlyozott sorozatát tükrözi. A függvény pozitív meredeksége mögött az eltérı átlagköltségeket okozó, adott iparágban éppen alkalmazott, különbözı fejlettségi szintet képviselı technológiai eljárások állnak, amelyek állandóan változnak az innováció és az imitáció eredményeként. A piac dinamikus változása miatt alakja, meredeksége folyamatosan változik. Meredekebb görbe esetében dinamikus innovatív piacról beszélhetünk, míg laposabb görbe esetén kevésbé dinamikus imitáló piaccal állunk szemben.

13 /17


IWAI – MODELL: Az innováció és imitáció hatására bekövetkezı technológiai evolúció (legalacsonyabb átlagköltségő vállalat innovációja mellett)

Az innováció és imitáció együttes hatása a technológiai eljárások evolúciójára (általános eset)

14 /17


Következtetések:

A gazdasági szelekció elvét tisztán – a biológiai evolúció analógiájára – alkalmazva az a következtetés vonható le, hogy a versenyt – a korlátozottan rendelkezésre álló erıforrásokért folytatott harcot - csak a leghatékonyabb vállalat tudja túlélni hosszú távon. Amennyiben megengedjük az imitációt, akkor a gazdasági szelekció ereje csökken. A lezajló szelekciós és imitációs folyamatok eredményeként az iparág egésze ekkor is bekerül ugyan a statikus egyensúlyi állapotba, de a hosszú távú túlélésre azoknak a vállalatoknak is esélye van, amelyek sikeres imitációt hajtanak végre Az innovációt bekapcsolva az elemzésbe arra a következtetésre juthatunk, hogy a különbözı hatékonyságú vállalatok bármelyike képes túlélni a versenyt, ha innovációt hajt végre.

Innováció - folyamat - endogén

Az optimális piacot nem lehet elıre definiálni Megjelenése – piaci tökéletlenség vagy piaci siker? (hogyan definiáljuk a piaci sikert, piaci kudarcot?) Melyik piac tekinthetı „optimálisnak”? - amelyik az erıforrások optimális felhasználását biztosítja? - amelyik megfelelı feltételeket biztosít az innováció számára?

15 /17


Hatékony versenypolitika Feltételezi a folyamatok megismerését Nem általános szabályok A vállalat innovatív magatartásának elemzése Teret kell hagyni a piaci tökéletlenségnek

Versenypolitikával kapcsolatok elvárások:

versenyszabályozás alapvetı feladata a piaci verseny dinamikus jellegének erısítése nem elsısorban ex post, hanem ex ante jellegő szabályozást célszerő alkalmazni segítenie kell a belépést, növelni a vállalatok számát, a potenciális belépık versenyképességét, segíteni az újonnan belépıket a fejlıdési lehetıségek biztosításával. A szabályozás középpontjába az innovációt és a flexibilitást érdemes állítani.

16 /17


.

a vállalatok közötti koordináció megelızése nem feltétlenül kívánatos, mivel az segítheti az innováció, s hosszabb távon a társadalmi jólét növekedését. a piaci részesedési, koncentrációs ráták helyett az a vállalatok innovatív tevékenységének, aktivitásának különbözı mérıszámainak alkalmazása célszerő. A szelekciós hatás eredményének elfogadása, az egyéni válsághelyzeteknek a feldolgozása érdekében segíteni kell a társadalmi értékítélet változását, illetve a kilábalást, újrakezdést.

17 /17

Piaci szerkezetek. Piaci korlátok:

Recommend Documents