PIAC
Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat
AK I IV. évfolyam/23. szám
Tartalom Piaci jelentés ...…..………..……...1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai …...……..…..9 A vágópulyka és a kacsafélék piaci, és a pulyka- és a kacsahúsok értékesítési árai ……...….……….….10 A libafélék piaci, és a libahúsok értékesítési árai Tojás csomagolóhelyi árak..…....11 Külföldi piaci információk.…….12 Osztályvezet : Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter
[email protected] Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon:(0036) 1 476 3307 (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu
2004.11.29.
BAROMFI
2004/47. hét
PIACI JELENTÉS 47. heti kiadványunkban a csirke termel i árának-, valamint a csirkehús-termékek feldolgozói értékesítési árának alakulásával foglalkozunk. A nemzetközi információkkal foglalkozó rovatunk a csirkehús nemzetközi termelésével és kereskedelmével kapcsolatban ad összefoglalást és el rejelzést. A vágócsirke termel i ára (3. és 4. ábra) az év els felében folyamatosan n tt. Azonban az év második felében – feltehet en a piac egyre nagyobb mérték telítettsége miatt – a vágócsirke ára fokozatosan lecsökkent, s megközelítette az év eleji árszintet. A vágócsirke önköltségében egyik legnagyobb súlylyal szerepl tétel a takarmányköltség. A broiler- tápok ára a vágócsirke árához hasonló módon alakult (3. és 4. ábra). Ugyanakkor a termel k a táp árának csökkenéséb l fakadó takarmányköltség-csökkenést nem, vagy csak igen kis mértékben tudták nyereségként realizálni a vágócsirke árának fentebb már említett csökkenése miatt. Figyelemre méltó, hogy a vágócsirke termel i árának csökkenése nem jelentkezik a csirkehústermékek feldolgozói értékesítési árában. A vágócsirke és a 65%-os friss egész csirke árát összehasonlítva (5. és 6. ábra) jól látható, hogy az év második felében az árak ellentétes irányú utat jártak be. Míg a vágócsirke ára lassan csökkent, a friss grillfertig csirke ára folyamatosan n tt. Ugyanez a tendencia jellemzi a többi csirkehús-termék feldolgozói értékesítési árának alakulását is (7., 10. és 12. ábra) – a csirkemell filé kivételével (11. ábra),
AK I
ahol a piac olyan mértékben telít dött (a feldolgozók elmondása szerint), hogy már csak egyre alacsonyabb áron lehet értékesíteni ezt a terméket a piacon. A feldolgozók szerint a csirkemell filé esetében az év végéig még további árcsökkenés várható. Érdekes képet mutat a 65%-os friss egész csirke feldolgozói értékesítési árainak alakulása az országos átlagárhoz viszonyítva. Az árak szóródása meglehet sen nagy mérték , általában 10%, de nemritkán ennél is több. A kiugróan magas eltéréseket egy-egy nagyobb mennyiség akciós árú tétel okozta, de volt eset, mikor egy kiugróan magas értékesítési átlagár „húzta meg” a szórásértéket. A 65%-os fagyasztott csirke feldolgozói értékesítési ára (7. ábra) – a friss termékéhez hasonlóan – a vágócsirke termel i árának alakulásától eltér képet mutat. Felmerült a kérdés, hogy a magyar fagyasztott csirkehús-termékek feldolgozói értékesítési ára hol helyezkedik el a dél-amerikai és az ázsiai import fagyasztott baromfi-termékek árához képest. Az import fagyasztott csirke ausztriai árával (8. ábra) történ összehasonlítás érdekes eredményt hozott. Az Ausztriába érkez brazil és argentín termék ára 100-150 Ft-tal alacsonyabb kilogrammonként, mint a magyar feldolgozók belföldi értékesítési árai azonos termék esetében. Ráadásul az import 65%-os fagyasztott csirke ára június óta folyamatosan csökken. Az Ausztriába érkez import fagyasztott darabolt csirkehús-termékek árának alakulása (9. ábra) hasonló képet mutat, mint az egész termék ára. A Thaiföldr l érkez termékek ára áprilisban azért n tt meg, mert a madárinfluenza járvány következtében át kellett állniuk konyhakész termékek el ál-
lítására, ami valamelyest megnövelte a termékeik árát. (Err l b vebben a nemzetközi információk között lesz szó.) A fagyasztott csirkehús-termékek árainak összehasonlításánál tapasztaltak alapján úgy döntöttünk, hogy a vágócsirke termel i árát és a 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési árát is bevonjuk a nemzetközi összehasonlításba. A vágócsirke és a 65%-os csirke hazai árát néhány közép- és keleteurópai ország ugyanezen termékeinek árával vetettük össze. Az AGRIMIS (ZMP) rendszerb l származó adatok szerint, a vizsgálatba vont közép-európai országok közül hazánkban a legmagasabb a vágócsirke termel i ára (1. ábra). 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési árának tekintetében a második legmagasabb árat mondhatjuk magunkénak a térségben (2. ábra). Figyelemre méltó, hogy amíg Csehországban a vágócsirke termel i ára az év folyamán feljött a második legmagasabb ár pozíciójába, addig a 65%-os csirke feldolgozói értékesítési ára végig a második legalacsonyabb maradt a térségben. Szintén kiemelést érdemel, hogy a német 65%-os friss csirke feldolgozói értékesítési ára a legmagasabb a vizsgált országok körében, míg a német vágócsirke termel i ára a „közép” pozícióból fokozatosan lecsökkent a második legalacsonyabb szintre, s alig valamivel magasabb a lengyel termel i árnál.
-2-
AK I
1. ábra Brojler termel i árak néhány európai országban 200 Ft/kg 190 180 170 160 150 140 1
3
5
7
9
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47
Csehország
Németország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Forrás: ZMP Berlin, AKI
2. ábra Egész csirke (65%-os, friss) feldolgozói értékesítési árak az Európai Unióban 450 Ft/kg 400
350
300
250
200 14
16
18
20
Csehország
22
24
26
Németország
28
30
32
34
Magyarország
Forrás: EU Bizottság, AKI
-3-
36
38
40
42
Lengyelország
44
46
Szlovákia
AK I
3. ábra A vágócsirke és a broilertápok árának alakulása
Ft/kg 200
Ft/t 68000 66000
195
64000
190
62000
185
60000
180
58000 56000
175
54000
170
52000
165
50000 2004. jan
febr
márc
ápr
máj
jún
Vágócsirke Broiler nevel táp (3-6 hét)
júl
aug
szept
okt
Broiler indítótáp (0-3 hét) Broiler befejez táp (6-7 hét)
4. ábra Vágócsirke termel i- és a broilertápok értékesítési árának változása 110 100
%
90 80 70 60 50 40 30 20 1
2
3
4
5
Vágócsirke Broiler befejez táp (6-7 hét)
Megjegyzés: 2004. január a viszonyítási alap (100%)
-4-
6
7
8
9
Broiler nevel táp (3-6 hét) Broiler indítótáp (0-3 hét)
10
AK I
5. ábra A vágócsirke és a 65%-os friss csirke havi átlagárának alakulása
Ft/kg 400 350 300 250 200 150 100 50 0
1
2
3
4
5 vágócsirke
6
7
8
9
10
65%-os friss csirke
6. ábra A vágócsirke és a 65%-os friss csirke árának alakulása 450 Ft/kg
400 350 300 250 200 150 100 50 0 1
3
5
7
9
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 vágócsirke
-5-
65%-os friss csirke
AK I
7. ábra 65%-os fagyasztott egész csirke havi feldolgozói értékesítési árak 400 350
Ft/kg
300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6
7
2004
8
9
10
11
12
2003
8. ábra Import 65%-os fagyasztot csirke reprezentatív ára Ausztriában 100
euro/100 kg
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2004. jan
febr
márc
ápr
máj
jún brazil
Forrás: AMA, Wien
-6-
júl
aug argentín
szept
okt
nov
dec
AK I
9. ábra Import fagyasztott csirkedarabok (csont nélkül) reprezentatív ára Ausztriában 300 euro/100 kg 250 200 150 100 50 0 2004. jan
febr
márc
ápr
máj brazil
jún
júl
thai
aug agentín
szept
okt
nov
dec
chilei
Forrás: AMA, Wien
10. ábra Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árak 450 400
Ft/kg
350 300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6 2004
-7-
7
8 2003
9
10
11
12
AK I
11. ábra Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árak 900 800
Ft/kg
700 600 500 400 300 200 100 0 1
2
3
4
5
6
7 2004
8
9
10
11
12
2003
12. ábra Csirkemáj szívvel havi feldolgozói értékesítési árak 600 Ft/kg 500 400 300 200 100 0 1
2
3
4
5
6 2004
-8-
7
8 2003
9
10
11
12
AK I
1. táblázat
A VÁGÓCSIRKE TERMEL I, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN
Országos
Mértékegység
2003. 47. hét
2004. 46. hét
2004. 47. hét
2004. 47. hét/ 2003. 47. hét (%)
2004. 47. hét/ 2004. 46. hét (%)
tonna
6310,90
2473,77
1912,33
30,30
77,30
Ft/kg
173,31
176,13
174,86
100,89
99,27
Fagyasztott csirke egészben 70 %-os
tonna
73,99
2,48
2,68
3,62
108,06
Ft/kg
340,32
363,05
363,52
106,82
100,13
Friss csirke egészben 70 %-os
tonna
119,65
123,96
176,81
147,77
142,63
Ft/kg
353,33
352,62
360,45
102,02
102,22
Fagyasztott csirke egészben 65 %-os
tonna
63,00
5,63
28,87
45,82
512,79
Ft/kg
333,70
355,68
298,18
89,35
83,83
Friss csirke egészben 65 %-os
tonna
103,75
113,37
69,94
67,41
61,69
Ft/kg
366,31
369,53
377,67
103,10
102,20
tonna
283,43
231,77
225,34
79,50
97,23
Ft/kg
408,41
411,01
421,26
103,15
102,49
tonna
40,83
31,98
29,43
72,08
92,03
Ft/kg
451,04
467,15
469,68
104,13
100,54
tonna
101,99
93,79
70,76
69,38
75,45
Ft/kg
811,04
745,95
766,67
94,53
102,78
Vágócsirke
Friss csirkecomb, csontos
Friss csirkemáj-szívvel
Friss csirkemell
-9-
AK I
2. táblázat
A VÁGÓPULYKA TERMEL I, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN
Országos
Vágópulyka
Friss pulykacomb alsó, csontos
Friss pulykacomb fels , csontos
Friss pulykamell filé
Mértékegység
2003. 47. hét
2004. 46. hét
2004. 47. hét
2004. 47. hét/ 2003. 47. hét (%)
2004. 47. hét/ 2004. 46. hét (%)
tonna
4828,76
2728,45
2800,73
58,00
102,65
Ft/kg
253,87
266,23
265,12
104,43
99,58
tonna
47,37
54,32
26,42
55,77
48,64
Ft/kg
265,29
251,49
254,26
95,84
101,10
tonna
39,07
25,24
27,09
69,34
107,33
Ft/kg
543,45
520,17
543,25
99,96
104,44
tonna
151,52
141,93
116,29
76,75
81,93
Ft/kg
1179,99
899,82
869,76
73,71
96,66
3. táblázat
A KACSAFÉLÉK TERMEL I, ÉS A FRISS PECSENYEKACSA FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN
Országos
Hízott kacsa
Pecsenye kacsa
Friss pecsenyekacsa egész
Mértékegység
2003. 47. hét
2004. 46. hét
2004. 47. hét
2004. 47. hét/ 2003. 47. hét (%)
2004. 47. hét/ 2004. 46. hét (%)
tonna
348,28
157,00
158,62
45,54
101,03
Ft/kg
359,41
399,55
393,27
109,42
98,43
tonna
736,00
676,16
646,00
87,77
95,54
Ft/kg
181,65
178,79
182,76
100,61
102,22
tonna
60,10
115,50
130,80
217,64
113,25
Ft/kg
378,90
380,97
377,96
99,75
99,21
-10-
AK I
4. táblázat
A LIBAFÉLÉK TERMEL I, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 47. HÉTEN Mértékegység
Országos
Hízott liba
Pecsenye liba
Friss libacomb, csontos
Friss libamell
Pecsenye liba, egészben
2003. 47. hét
2004. 46. hét
2004. 47. hét/ 2004. 47. hét/ 2003. 47. hét 2004. 46. hét (%) (%)
2004. 47. hét
tonna
873,68
356,32
327,34
37,47
91,87
Ft/kg
414,36
452,44
451,53
108,97
99,80
tonna
518,60
427,23
466,22
89,90
109,13
Ft/kg
282,87
321,52
322,93
114,16
100,44
tonna
19,95
6,88
3,24
16,24
47,09
Ft/kg
1237,22
999,00
996,73
80,56
99,77
tonna
3,81
2,50
1,09
28,61
43,60
Ft/kg
1336,82
1462,27
1401,43
104,83
95,84
tonna
1,00
7,53
0,84
84,00
11,16
Ft/kg
765,40
693,14
688,94
90,01
99,39
TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 46-47. HÉTEN Méretosztály
Ketreces tartásból származó tojás
Ketreces tartásból származó tojás
2004. 46. hét
2004. 47. hét
barnahéjú 10 db-os
darab
fehérhéjú
Ft/db
darab
Ft/db
barnahéjú darab
fehérhéjú
Ft/db
M
5 563 097
14,89
5 423 350
15,19
L
371 940
16,41
549 840
16,60
M
3 319 385
12,95
3 590 548
13,12
L
1 397 145
13,73
1 258 508
13,54
Összesen
10 651 567
tálcás (30 db-os)
10 822 246
Forrás: Tojás csomagoló helyek
-11-
5. táblázat
darab
Ft/db
AK I
2005-ben a világ baromfi exportja várhatóan 7,2 %-kal fog n ni, Brazíliáé marad a vezet szerep Világkereskedelem Az el rejelzések szerint várhatóan 2004-ben és 2005-ben Brazília lesz a legnagyobb broilerhús export r, megel zve az USA-t. Ugyanakkor hosszútávon meghatározó szerepe lesz Ázsiának is, mind a broilerhús termelésében, mind pedig a fogyasztásában. Ázsiában, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Államokban 2003-ben és 2004-ben a termelést a madárinfluenza vírus (HPAI) járvány kitörése megtörte. A madárinfluenza vírus kitörése ugyan csökkent hatással volt a világ exportjára, de a broilerhús termelést és fogyasztást ezenkívül még más ökonómiai tényez k is befolyásolják, mint átváltási arányok, energia árak és takarmánytermelés. 2004-ben, a félkész broilerhús termelés szignifikánsan n tt az ázsiai országokban, melyhez hozzájárult az is, hogy a madárinfluenza miatt sok országban a nem f zött termékre tilalmat rendeltek el. N tt az import r országok kereslete, és ezáltal n tt a termel országok érdekeltsége abban, hogy félkész (f zött) broilerhúst hozzanak piacra és azzal kereskedjenek. 2003-ban és 2004-ben a félkész (f zött) broilerhús kereslet emelkedését els sorban Japán és az EU okozta, ahol a madárinfluenza miatt import tilalmat rendeltek el. Mind Kínában, mind Thaiföldön meglehet sen nagy mennyiségeket alakítottak át nem konyhakész termékb l konyhakésszé, hogy a piaci veszteségeket csökkentsék. Ezen er feszítésekkel szemben Brazília viszont a kulcsfontosságú piacokon sokat nyert a versenytársainak veszteségei miatt.
Broiler termelés (konyhakész termékek)
Kína Brazília EU (1) Mexikó India Janpán Argentína Thaiföld Kanada Malajzia Egyéb országok (2) Összes külföld USA Világ összesen Forrás: USDA
2000 9269 5980 7606 1936 1080 1091 870 1070 877 786 6206 36771 13703 50474
2001 9278 6567 7883 2067 1250 1074 870 1230 927 813 3248 38207 14033 52240
2002 9558 7449 7788 2157 1400 1107 640 1275 932 784 6508 39598 14467 54065
2003 9898 7645 7520 2290 1600 1127 750 1340 929 835 5624 39558 14696 54254
6. táblázat m.e.: 1000 t 2004* 2005** 9700 9990 8105 8620 7695 7745 2400 2520 1650 1800 1130 1135 900 990 920 950 920 938 850 910 5651 5937 39921 41535 15312 15807 55233 57342
* el zetes adatok ** el rejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból
-12-
AK I
Kulcsfontosságú export rök USA
2005-ben az USA broilerhús exportja várhatóan 6%-kal n , mivel az elkövetkez kben a csökken árak növelni fogják a keresletet, a termelés növekedésére lehet számítani, miközben b séges a fagyasztott láb készlet. 2004 els felében az USA számos nagy exportpiacán változás mutatkozott. 2004-ben négy okból csökkent a broilerhús export: 2003-hoz képest viszonylag magasak voltak az árak, Oroszország bevezette a TRQ kvóta rendszert, Brazília er sebb versenytárs lett, és a madárinfluenza miatt bevezetett exporttilalmak következtében. Az USA broilerhús export mennyisége januártól augusztusig a közép-keleti arab országok felé 31%-kal n tt, miközben a Karibi térség felé 8%-kal, Kína felé 83%-kal, Hongkong felé 50%kal és Koreába 58%-kal csökkent. 2004-ben az USA broilerhús termelése mérsékelten n tt. 2005-ben az el rejelzések szerint 16 millió tonna lesz a termelés, ami 3%-s növekedés az el z évhez képest. Belföldi szempontból 2004 egy kiváló év volt a baromfiipar számára: a baromfihús iránt a kereslet er s maradt. Az alacsony szénhidráttartalmú étkezési szokás és a növekv bevételek folyamatosan növelték a fogyasztást. Az USA belföldi broilerhús fogyasztása 2005-ben várhatóan 3%-kal n . Brazília 2005-ben Brazília broilerhús exportja várhatóan 10%-kal emelkedik, amit a versenyképes ár, a jó piaci bevezetések, a kiváló valuta átváltási arányok és sok versenytárs hiánya piacról (a madárinfluenza miatt) okozza. 2004 els felében a broilerhús export 22%kal n tt, elérve az 1 millió tonnát. Ez az exportot meghatározó növekedés f leg Japánba, a FÁK-ba és Szaúd-Arábiába irányult, amely országoknak Brazília maradt a legnagyobb szállítója. Brazília piac politikája a hozzáadott érték baromfihús termelésének növelését jelenti. 2004 januártól augusztusig, Brazília növelte broilerhús exportját Japánba (+ 65%), Szaúd-Arábiába (+13%) és FÁK-ba (+ 259%). Oroszország és Brazília külön egyezményt írt alá, amely a kvótán kívüli behozatalt engedélyezi, „más országok” kvótáját teljesen kimerítheti Brazília. Figyelembe véve a brazíliai viszonylag alacsony takarmány árakat, üzemi árakat és a növekv gazdaságot, Brazília teljes termelési költsége a világon a legalacsonyabb 1,37 Real/kg (0,48 USD/kg). Európai Unió-25 2005-ben a broilerhús fogyasztás várhatóan n ni fog, nem egészen 1%-kal, de 8 millió tonna alatt fog maradni. A 2003-as szárazságot követ magas takarmány árak költségeinek megsz nése és a madárinfluenza vírus leküzdése után az állományok helyreállítása jelentik a garanciát a termelés növekedésére. 2004 els 8 hónapjában (januártól augusztusig) Belgiumban és Hollandiában a madárinfluenza után lassan újra helyreállt a termelés. Franciaországban viszont a magas termelési költségek és a gyenge export lehet ségek enyhe visszaesést hoztak. Németország és Spanyolország termelésb vülését 2004-ben az er söd kereslet támogatta. 2004 els hat hónapjában f leg Ukrajnába, Szaúd-Arábiába és Jemenbe szállított az Európai Unió. Thaiföld Az állományban kitört madárinfluenza vírus, amely veszélyezteti a humán egészséget is, 2004-ben várhatóan 52%-kal csökkenti a broilerhús exportot. 2005-ben a thai broilerhús export várhatóan nem fogja teljesen elérni a korábbi szintet, de várhatóan 18%-kal (300.000 tonnára) újra emelkedni fog. Ez annak az eredménye, hogy a termelést átállították a friss
-13-
AK I
áruról a félkész (f zött) árura, és exportra is f leg félkész terméket állítanak el . A különböz országokban bevezetett import tilalmak a legf bb okai ennek az átállításnak. A thai broiler termelés 2005-ben az el rejelzések szerint 3%-kal (9.500.000 tonnára) n . Ezt a termelésb vülést nagyban el segíti a belföldi kereskedelem növekedése, melyet a belföldi árak er teljes csökkenése okozott. A nagy csirkecomb készletek és a termelés növekedése gyakorolnak nyomást a belföldi árakra, s az árak egyre vonzóbbá válnak az árra nagyon érzékeny belföldi lakosságra. Kína
Kína broilerhús exportja 2005-ben az el rejelzések szerint 20%-kal javulni fog, elérve a 300.000 tonnát. Ennek a növekedésnek f oka a japán kereslet folyamatos emelkedése. Kína és Japán között külön egyezmény alapján történik a kereskedés: Kínának engedélye van konyhakész baromfihús szállítására Japánba. 2004-ben januártól augusztusig Kína 76.000 tonnát broilerhúst exportált Japánba. Kína broilerhús exportjának hagyományai vannak, de nem olyan rég óta magában foglalja az USA reexportját is, mely azt jelenti, hogy a terméket Kínában feldolgozzák vagy csonttalanítjákn majd tovább szállítják Japánba. Kína megegyezett az USDA-val félkésztermékek (fözött) USA-ba történ szállításáról, s ez a kínai export b vítéséhez vezethet. 2005-ben Kína broiler termelése 3%-kal növekedhet, megközelítve a 10 millió tonnát, tekintettel arra, hogy a 2003-ban és 2004-ben kitört madárinfluenza leküzdése után újra javulhat a termelés. Kanada 2005-ben a kanadai broilerhús export az el rejelzések szerint 75.000 tonna lesz, 7%-kal n az el z évhez képest. A kanadai broilerhús termelés 2004 februárjában gyakorlatilag egy sokkon ment keresztül, melyet a madárinfluenza kitörése okozott Dél-Brit-Kolumbia tartományban. Ebben tartományban van Kanada broiler és tojóállományának 16%-a, a pulyka állományának 11%-a és tojástermelésének 12%. A kanadai broiler termelés az év els hét hónapjaiban ennek ellenére csak 2%-kal esett vissza, mivel más régiók növelték termelésüket, hogy ellensúlyozni tudják Dél-Brit-Kolumbia tartomány termelés kiesését. Tekintettel az exporttilalmakra, a kanadai broiler export az el z évhez képest 20%-kal visszaesett. 2003ban Kanada legnagyobb broilerhús export piacai az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Kuba voltak. Argentína Argentína broilerhús exportja 2005-ben várhatóan 90000 tonna lesz, mely rekordszintet jelent. A jó jövedelmez ségi körülmények, valamint a kedvez valuta átváltási arány, az új piaci lehet ségek, és az üzemek fejlesztésében végrehajtott a nagy befektetések okozták a rekord export lehet ségét. Argentína jó export lehet ségeihez a jelen év kedvez takarmány ellátása is el segítette, valamint a 2002-es válságból történ kilábalás is hozzájárult. 2004ben Argentína broilerhús exportja közel megduplázódott, 2004 januártól –augusztusig terjed id szakban 51 %-kal emelkedett az export. 2004-ben Argentína legjelent sebb export piaca Kína, Chile, Szaud-Arábia és Dél-Afrika. Argentína kereskedelme egyezmények és nagyon agresszív kereskedelmi politikája az import függ országokra fókuszált, mint például, DélKorea és Japán. 2005-ben Argentína broilertermelése várhatóan elérheti a rekord 990000 tonnát.
-14-
AK I
Broiler export (konyhakész termékek)
Brazília EU (1) Kína Thaiföld Argentína Kanada Egyesült Arab Emirátus Szaúd Arábia Ausztrália Románia Egyéb országok (2) Összes külföld USA Világ összesen Forrás: USDA
2000 870 849 464 328 11 54 20 16 13 1 32 2658 2231 4889
2001 1226 764 489 425 13 69 20 20 19 1 28 3074 2520 5594
2002 1577 877 438 462 23 84 37 20 15 4 30 3567 2180 5747
2003 1903 793 388 527 39 76 40 25 15 5 28 3839 2232 6071
7. táblázat m.e.: 1000 t 2004* 2005** 2255 2480 805 775 250 300 255 300 75 90 70 75 40 42 25 25 16 15 7 10 24 26 3822 4138 1976 2087 5798 6225
* el zetes adatok ** el rejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból
Kulcsfontosságú import rök Oroszország Oroszország broilerhús importja az el rejelzések szerint 2005-ben 7%-kal fog csökkenni, melyet várhatóan a TRQ végrehajtásában jelentkez nehézségek és a folyamatos engedély kibocsátások zavarai okoznak. Az el rejelzések szerint 2004-ben az USA és az Európai Unió nem fogja kimeríteni a kvótamennyiségét, habár Oroszország nem rendelt el import tilalmat a f szállító országainak egész területére vonatkozólag. A 2004-es importra nagy hatással lesz az USA üzemeinek listára vétele és a 2003 végén késedelmesen megjelent TRQ licenszek. Az Európai Unióban az új tagállamok üzemeinek felmérése okozott a nyár végén nehézséget. Oroszországban a broilerhús árak a sz k készletek miatt emelkedtek. Oroszország import rei átálltak alacsonyabb min ség tyúkok illetve pulykarészek szállítására. Az orosz broiler-termelés várhatóan 13%-kal fog 2005-ben emelkedni, tekintettel arra, hogy az ágazatba sok befektetést történt, nagy a kereslet és jellemz en magas az árak. Európai Unió 2004-ben várhatóan kiheveri az Európai Unió a 2003-as holland és belga madárinfluenza járvány hatásait. Az EU broilerhús importja 2004-ben az el rejelzések szerint 9%-kal csökkent az el z évhez képest (305.000 tonnára), és várhatóan 2005-ben további 2%kal csökkenni fog (300.000 tonnára). A brazil termékek új vámtarifa besorolásba kerültek és a thai termék is konyhakész (f zött) terméknek min sülnek. A fogyasztás gyenge növekedése
-15-
AK I
várható 2004-ben és 2005-ben, mivel a fogyasztók a várakozások szerint a marhahús helyett több broilert fognak fogyasztani, a magasabb marhahús árak miatt. 2004 els hat hónapjában Thaiföld piaci részaránya az EU import piacán 26%-volt. Kanada 2004 év elejei id szakában kitört madárinfluenza miatt különleges helyzet alakult ki az országban. Kanadának ki kellett egészíteni a TRQ kvótában megjelölt mennyiségeket, hogy ki tudja egészíteni a hazai termelés kiesést. A broilerhús import 2004-ben várhatóan 60%-kal emelkedik (130.000 tonnára). Habár Kanada fontosnak tartja a Brazíliából származó hús importot, Brazília mégsem fontos export re Kanadának. Brazília csak 9.000 tonna fagyasztott broilert szállított a 2004. januártól júliusig terjed id szakban Kanadába. 2003-ban Kanada 15%-kal több broilerhúst importált az USA-ból, mint az azt megel z évben. Kanada f leg friss és h tött csirkét vásárol és csak részben feldolgozottat. Japán 2005-ben Japán broiler importja el reláthatólag 6%-kal fog n ni (530.000 tonnára), habár 2004-ben 28%-os visszaesést regisztráltak. Az import tilalom miatt csökkentek az igénybevehet készletek, és ennek megfelel en emelkedtek az árak. A fogyasztás is várhatóan enyhén n ni fog 2005-ben, mivel számítani lehet az árak stabilizálódására. 2005-ben el reláthatólag Brazília részaránya lesz a legnagyobb az importpiacon; az USA részaránya 2004-ben júliustól-októberig bevezetett import tilalmat követ id szakban újra n tt. 2005-ben Kína és Thaiföld konyhakész termékeinek importja is várhatóan n ni fog. Kína
Kína importja 2004-ben a madárinfluenza miatt bevezetett piaci és kereskedelmi korlátozások miatt 51%-kal csökkent. 2005-ben várhatóan 36%-kal fog növekedni az import, elérve a 30.000 tonnát. Ennek oka várhatóan a kereslet növekedése lesz. Az USA-val szemben a madárinfluenzával kapcsolatos korlátozásokban nem lesz változás, Kína kereskedelmi politikája ezzel kapcsolatban változatlan. Brazília és Argentína viszont komoly piaci részarányokat szerzett meg a kínai piacon az USA rovására. Kína 2004 novemberében várhatóan új importszabályozást vezet be, ami a Hongkongon keresztül történ reimportra fog irányulni. Ennek az intézkedésnek a célja a dél-amerikai broilerhús importjának emelése. Szaúd-Arábia A broilerhús import 2005-ben a becslések szerint 443.000 tonna lesz, 2%-kal több, mint az ezt megel z évben. A szaúdi broilerhús kereslet növekedésének f oka a hagyományos mekkai zarándoklat lesz. Annak ellenére, hogy a kormány er teljesen támogatja a belföldi baromfitartókat, azok mégsem tudnak az importáruval szemben versenyképesek maradni. A 2004. januártól júliusig terjed id szakban a brazil broilerhús import n tt. Ugyanebben az id szakban, a francia import er teljesen csökkent, melynek oka a csökken termelés és a dollárral szemben er söd euró. Mexikó Mexikó broilerhús importja 2004-ben az el rejelzések szerint 6%-kal n tt (356.000 tonnára) és 2005-ben várhatóan további 2%-kal (364.000 tonnára) fog emelkedni. Nagyon er s a kereslet az ún. „mechanikusan feldolgozott csirkére” (MSM). A mechanikusan
-16-
AK I
feldolgozott csirkerészeket és pulykadarabokat kolbászok készítésére használják föl. A broilerhús iránti kereslet a viszonylag alacsony ára miatt folyamatosan n . Forrás: Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin
Broiler import (konyhakész termékek)
Oroszország Japán Szaúd Arábia Mexikó Kína EU (1) Egyesült Arab Emirátus Hong Kong Ukrajna Kanada Egyéb országok (2) Összes külföld Világ összesen Forrás: USDA
2000 943 721 348 227 588 177 111 168 25 70 436 3814 3814
2001 1281 710 399 244 448 190 123 183 64 74 383 4099 4099
2002 1208 744 380 267 436 197 136 164 61 80 399 4072 4072
2003 1081 695 430 337 453 337 168 154 88 81 474 4298 4298
8. táblázat m.e.: 1000 t 2004* 2005** 930 870 500 530 435 443 356 364 220 300 305 300 180 182 200 160 130 150 130 115 407 394 3793 3808 3793 3808
* el zetes adatok ** el rejelzés (1) reprezentatív EU-tagállamok adatai alapján (2) 2003-ban Kolumbia és Egyiptom törölve lett az adatbázisból
-17-
AK I
Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban m.e: Ft/100 kg
2004 44. hét
37575,92 Csehország 31899,43 Dánia 38525,21 Németország 38302,05 Észtország 29860,50 Görögország 42750,03 Spanyolország 37214,99 Franciaország 47198,01 Írország 45363,04 Olaszország 33977,63 Ciprus 49397,50 Lettország 33547,65 Litvánia 31573,66 Magyarország 37543,78 Málta 39674,73 Hollandia 35830,95 Ausztria 44900,75 Lengyelország 26257,91 Portugália 46475,48 Szlovénia 43938,63 Szlovákia 34915,94 Finnország 48554,64 Svédország 45417,42 34464,43 UK 37395,97 EU-25 Belgium
45. hét
46. hét
47. hét
37568,32 31485,71 40628,16 38309,80 30012,64 43005,84 37919,29 46960,40 45353,86 33984,50 48557,05 33109,55 31142,16 36917,26 39491,22 35343,88 44988,06 26596,89 44488,80 43994,48 35301,86 48641,09 46537,76 34365,13 37397,01
33822,42 32297,96 36209,60 37988,95 29761,28 41910,39 38121,30 46567,10 44974,02 33699,88 49361,13 32989,11 30893,59 36952,71 39074,70 35047,87 44694,61 27339,79 36273,32 43853,95 35136,10 48361,16 47946,96 33354,30 36751,44
35002,11 33188,36
Forrás: EU Bizottság, AKII * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 44. héten 1 euró = 247,16 Ft 45. héten 1 euró = 245,70 Ft 46. héten 1 euró = 245,09 Ft 47. héten 1 euró = 244,77 Ft
-18-
37939,35 29252,46 41855,67 37594,22 46506,30 44915,30 34879,73 48880,57 32483,43 30956,06 37766,68 38984,52 44653,39 27705,52 28882,86 43755,09 35298,28 48028,77 33215,29 36657,82
Változás a 47. héten az el z héthez képest +3,6 +2,9 = -1,6 = -1,3 = = +3,6 -0,8 -1,4 +0,3 +2,2 -0,1 = +1,5 -20,3 -0,1 +0,6 -0,6 -0,3 -0,1
9. táblázat
AK I
10. táblázat
A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELETEURÓPAI ORSZÁGBAN Termék
1. Brojler 2. Tojás
Termék
1. Brojler 2. Tojás
Mértékegység Ft/kg él súly 100 darab
Mértékegység Ft/kg él súly 100 darab
Litvánia
ár
1)
Cseh Közt.
hét
303,41
46
1256,00
47
Románia
ár 643,57 1755,00
ár
2)
hét 47
176,19
.. ..
6)
Lettország
hét
ár
42
7)
hét
329,01
46
42 1424,00
46
Észtország
ár 293,42 1249,00
ár 165,98
47. héten 1 euró = 244,77 Ft
/* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemz k: 1. Brojler: él súly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemz kt l: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: él súly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jét l csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: él súly 1,7 kg 6) nincs eltérés az alapvet jellemz kt l 7) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 8) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 9) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 10) Brojler: nincs szabvány
-19-
47
Németország
ár 166,96
47 1107,3* 8)
hét 46
.. ..
Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán:
5) Brojler: él súly 1,85 kg
hét
Lengyelorsz.
Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin 46. héten 1 euró = 245,09 Ft
3)
4)
hét
174,84 1447,00
ár
47
5)
hét
172,90
47
40 1256,00
47
Magyarország
ár
Szlovákia
9)
hét 47
Ausztria
ár
10)
hét
.. ..
47 1183,00
47
AK I
A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a
Él állat és Hús Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is. A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, Tel: 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-3307 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:
[email protected]
AK I
-20-
