PIAC
Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat
AK I IV. évfolyam/24. szám
Tartalom Piaci jelentés ...…..………..……...1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai …...……..…..7 A vágópulyka és a kacsafélék piaci, és a pulyka- és a kacsahúsok értékesítési árai ……...….……….…...8 A libafélék piaci, és a libahúsok értékesítési árai Tojás csomagolóhelyi árak..…..…9 Külföldi piaci információk.…….10 Osztályvezet : Dr. Tunyoginé Nechay Veronika Összeállította: Thury Eszter
[email protected] Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon:(0036) 1 476 3307 (0036) 1 476 6092 Fax: (0036) 1 217 8111 Internet: www.akii.hu
2004.12.13.
BAROMFI
2004/49. hét
PIACI JELENTÉS 49. heti kiadványunkban a viziszárnyasok termel i árának-, valamint a viziszárnyshús-termékek feldolgozói értékesítési árának alakulásával foglalkozunk. A nemzetközi információkkal foglalkozó rovatunk els sorban a baromfihúsok nemzetközi termelésének és kereskedelmének elmúlt 2 évtizedér l ad összefoglalót, valamint helyzetjelentést ad a német libahús-piacról. A pecsenyekacsa termel i ára (1. ábra) az év második felében enyhén, de folyamatosan ingadozott. A pecsenyekacsa feldolgozói értékesítési ára (2. ábra) ennél jóval kiegyensúlyozottabbnak tekinthet . A két termék árának ez évi alakulását összehasonlítva (3. és 4. ábra) elmondható, hogy a termel i ár és a feldolgozói értékesítési ár tendenciája nem követik egymást. Míg a pecsenyekacsa termel i ára az év els felében nagymértékben lecsökkent, addig a pecsenyekacsa feldolgozói értékesítési ára kismértékben emelkedett, majd fokozatosan visszaállt egy, az évelejihez közeli árszintre. A feldolgozott termék árában a felvásárolt mez gazdasági termék szezonális áringadozása nem mutatkozott meg. A hízott liba termel i ára (5. ábra) az év eleje óta tartó lassú növekedést és az októberi árcsúcsot követ en, novemberben visszacsúszott a szeptemberi árszintre. A libahús-termékek: a comb (6. ábra) és a mell (9. ábra) ára – mint azt már 21. számunkban említettük – más utat járt be az év folyamán. A libacomb feldolgozói értékesítési árának alakulása viszonylag periodikusnak tekinthet . Ezzel szemben a libamell ára jóval kiegyensúlyozatlanabb: e termék esetében a feldolgozók árképzési módja mellett jelent s befolyásoló tényez ként jelentkezik az egyes kereskedelmi hálózatok árképzési politikája is. Az egyes libahús-termékek és a hízott liba árának alakulását összehasonlítva (7., 8. és 10. ábra) még inkább szembeötl mindaz, amit fentebb említettünk.
AK I
1. ábra Pecsenyekacsa havi termel i ára 350 Ft/kg 300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6
7
2004
8
9
10
11
12
2003
Forrás: ZMP Berlin, AKI
2. ábra Pecsenyekacsa havi feldolgozói értékesítési ára 450 400
Ft/kg
350 300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6 2004
Forrás: EU Bizottság, AKI
-2-
7
8 2003
9
10
11
12
AK I
3. ábra A pecsenyekacsa termel i és feldolgozói értékesítési árának alakulása 450 Ft/kg 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1
3
5
7
9
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 termel i ár
feldolgozói ár
4. ábra A pecsenyekacsa termel i és feldolgozói értékesítési árának alakulása 400 Ft/kg 350 300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6 termel i ár
-3-
7 feldolgozói ár
8
9
10
11
AK I
5. ábra A hízott liba havi termel i ára 500 450
Ft/kg
400 350 300 250 200 150 100 50 0 1
2
3
4
5
6
7
2004
8
9
10
11
12
2003
6. ábra Libacomb havi feldolgozói értékesítési ára 1400 Ft/kg 1200 1000 800 600 400 200 0 1
2
3
4
5
6 2004
-4-
7
8 2003
9
10
11
12
AK I
7. ábra A vágóliba termel i és a libacomb feldolgozói értékesítési árának alakulása
1400 Ft/kg 1200 1000 800 600 400 200 0 1
3
5
7
9
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 termel i ár
feldolgozói ár
8. ábra A vágóliba termel i és a libacomb feldolgozói értékesítési árának alakulása
1200
Ft/kg 1000
800
600
400
200
0 1
2
3
4
5
6
termel i ár
-5-
7 feldolgozói ár
8
9
10
11
AK I
9. ábra Libamell havi feldolgozói értékesítési ára 1800 1600
Ft/kg
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1
2
3
4
5
6
7
2004
8
9
10
11
12
2003
10. ábra A vágóliba termel i és libamell feldolgozói értékesítési árának alakulása 1800 1600
Ft/kg
1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1
2
3
4
5
6
termel i ár
-6-
7 feldolgozói ár
8
9
10
11
AK I
1. táblázat
A VÁGÓCSIRKE TERMEL I, ÉS A KÜLÖNFÉLE CSIRKEHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 49. HÉTEN
Országos
Mértékegység
2003. 49. hét
2004. 48. hét
2004. 49. hét
2004. 49. hét/ 2003. 49. hét (%)
2004. 49. hét/ 2004. 48. hét (%)
tonna
6518,00
2393,89
2325,96
35,69
97,16
Ft/kg
174,57
174,52
173,88
99,61
99,63
Fagyasztott csirke egészben 70 %-os
tonna
57,35
2,08
1,48
2,58
71,15
Ft/kg
340,96
367,38
334,07
97,98
90,93
Friss csirke egészben 70 %-os
tonna
123,03
120,24
124,91
101,53
103,88
Ft/kg
348,90
356,33
344,51
98,74
96,69
Fagyasztott csirke egészben 65 %-os
tonna
46,29
5,15
8,07
17,43
156,61
Ft/kg
345,44
352,65
350,66
101,51
99,44
Friss csirke egészben 65 %-os
tonna
116,19
62,19
80,01
68,86
128,65
Ft/kg
363,36
379,90
381,84
105,09
100,51
tonna
346,61
181,06
174,55
50,36
96,40
Ft/kg
395,45
417,58
413,56
104,58
99,04
tonna
39,43
29,23
28,49
72,26
97,46
Ft/kg
463,00
473,52
469,74
101,46
99,20
tonna
101,12
71,01
65,29
64,57
91,95
Ft/kg
801,42
762,00
766,96
95,70
100,65
Vágócsirke
Friss csirkecomb, csontos
Friss csirkemáj-szívvel
Friss csirkemell
-7-
AK I
2. táblázat
A VÁGÓPULYKA TERMEL I, ÉS A PULYKAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 49. HÉTEN
Országos
Vágópulyka
Friss pulykacomb alsó, csontos
Friss pulykacomb fels , csontos
Friss pulykamell filé
Mértékegység
2003. 49. hét
2004. 48. hét
2004. 49. hét
2004. 49. hét/ 2003. 49. hét (%)
2004. 49. hét/ 2004. 48. hét (%)
tonna
5266,00
2820,33
2903,13
55,13
102,94
Ft/kg
263,02
264,34
263,15
100,05
99,55
tonna
38,40
22,33
63,77
166,07
285,58
Ft/kg
265,71
256,89
266,03
100,12
103,56
tonna
29,90
22,99
20,21
67,59
87,91
Ft/kg
556,63
548,53
550,26
98,86
100,31
tonna
200,80
146,26
155,77
77,57
106,50
Ft/kg
1175,02
881,55
870,73
74,10
98,77
3. táblázat
A KACSAFÉLÉK TERMEL I, ÉS A FRISS PECSENYEKACSA FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 49. HÉTEN
Országos
Hízott kacsa
Pecsenye kacsa
Friss pecsenyekacsa egész
Mértékegység
2003. 49. hét
2004. 48. hét
2004. 49. hét
2004. 49. hét/ 2003. 49. hét (%)
2004. 49. hét/ 2004. 48. hét (%)
tonna
440,96
176,62
182,13
41,30
103,12
Ft/kg
333,99
408,03
393,29
117,76
96,39
tonna
670,00
607,00
609,62
90,99
100,43
Ft/kg
188,14
181,18
176,26
93,69
97,29
tonna
38,61
119,30
118,00
305,60
98,91
Ft/kg
376,73
380,79
380,76
101,07
99,99
-8-
AK I
4. táblázat
A LIBAFÉLÉK TERMEL I, ÉS A LIBAHÚSOK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA ÉS MENNYISÉGE A 49. HÉTEN Mértékegység
Országos
Hízott liba
Pecsenye liba
Friss libacomb, csontos
Friss libamell
Pecsenye liba, egészben
2003. 49. hét
2004. 48. hét
2004. 49. hét/ 2004. 48. hét/ 2003. 49. hét 2004. 48. hét (%) (%)
2004. 49. hét
tonna
871,80
364,83
398,84
45,75
109,32
Ft/kg
423,11
451,20
447,90
105,86
99,27
tonna
402,48
220,13
460,23
114,35
209,07
Ft/kg
294,35
288,19
322,47
109,55
111,90
tonna
3,74
2,57
1,98
52,94
77,04
Ft/kg
954,14
985,46
976,95
102,39
99,14
tonna
1,15
1,53
0,83
72,17
54,25
Ft/kg
1274,09
1313,63
1624,45
127,50
123,66
tonna
0,40
0,44
0,76
190,00
172,73
Ft/kg
656,00
725,65
698,84
106,53
96,30
TOJÁS CSOMAGOLÓHELYI ÁRAK A 48-49. HÉTEN Méretosztály
Ketreces tartásból származó tojás
Ketreces tartásból származó tojás
2004. 48. hét
2004. 49. hét
barnahéjú 10 db-os
darab
fehérhéjú
Ft/db
darab
Ft/db
barnahéjú darab
fehérhéjú
Ft/db
M
4 261 860
15,53
5 031 080
15,52
L
369 370
16,39
442 890
16,53
M
3 771 705
13,08
3 835 398
12,57
L
1 216 455
14,07
1 323 000
13,75
Összesen
9 619 390
tálcás (30 db-os)
10 632 368
Forrás: Tojás csomagoló helyek
-9-
5. táblázat
darab
Ft/db
AK I
A baromfiágazat fejl dése az elmúlt 20 évben A baromfiipar nagyon sok változáson ment keresztül az elmúlt 20 évben. A tojás termelésében és kereskedelmében a változás nem volt olyan drámai, mint a húspiacon. 20 évvel ezel tt Közép-Keleten a baromfitermelés-fejlesztések végrehajtásának közepén jártak. Ezen id szakban miden szem arra figyelt, hogy hogyan tudják majd növelni a belföldi termelést ebben a régióban. Az azóta eltelt id szakban ezen országok ugyan mind nagyságrenddel növelték bels termelésüket, de továbbra is az import maradt a meghatározó. A világ más részein is, mind a baromfi-, mind a tojástermelés jelent s fejl désen ment keresztül. A termel farmok száma mindenütt csökkent. Új termelési központok alakultak ki, új lökést adva az export piacnak – különösen a húspiacra volt ez jellemz . Tojás termelés top 20 m.e.: tonna 1983 2003 Kína 2814060 22332500 Egyesült Államok 4021700 5123000 Japán 2085641 2500000 India 704000 2200000 SZU/Oroszország 4144300 2040000 Mexikó 715259 1881770 Brazília 784840 1550000 Franciaország 908000 919392 Németország 1127151 843000 Indonézia 234600 790340 Egyesült Királyság 731694 704200 Spanyolország 708528 684903 Olaszország 654000 672000 Hollandia 645000 653000 Ukrajna 641250 Irán 200000 585000 Törökország 251590 543000 Dél-Korea 300700 535000 Lengyelország 424868 501657 Nigéria 225000 460000 Világ 27996992 55827709
Csirkehús termelés top 20 m.e.: tonna 1983 2003 USA 5884000 14854700 Kína 1358410 9517580 Brazília 1580000 7760000 Mexikó 468647 2156580 India 136800 1440000 Egyesült Királyság 632735 1294900 Thaiföld 375000 1227000 Japán 1239044 1218000 Franciaország 971000 1130000 SZU/Oroszország 2596000 1033887 Spanyolország 797000 1020000 Indonézia 253200 952000 Kanada 430201 938000 Argentína 320400 931500 Dél-Afrika 288400 820000 Olaszország 793450 816000 Irán 230000 810000 Malajzia 160000 765035 Lengyelország 152100 700000 Ausztrália 302000 689826 Világ 25736529 65014504
A hús vezet szerepe megmaradt A 21. század kezdetén a baromfihústermelés volumene 75 millió tonna volt, míg 20 évvel ezel tt csak 29 millió tonnát termelt meg az ágazat. A legnagyobb jelent séggel termelt baromfihús a csirkehús. A csirkehús az egész világon kedvelt húsfélévé vált. Sok országban az egy f re jutó fogyasztás a húsféleségek közül a csirkehúsból a legmagasabb. Ez a baromfihústermelésben az elmúlt 20 évben bekövetkezett jelent s változás megváltoztatta a termelési régiókat és a kereskedelem irányait. Közelebbr l megvizsgálva az egyes régiók fejl dését nagyon sok különbség figyelhet meg. Míg Ázsia és Dél-Amerika 1980-tól 2004-ig jelent s piaci részarányt szereztek a
-10-
AK I
világkereskedelemben, addig Európa, Észak-Amerika és Közép-Amerika vesztett bel le. Európa világpiaci részarányának közel felét vesztette el. A baromfihúsok és csirkehúsok termelés volumenének regionális változása nem mutat viszonylag nagy különbséget a részarányok mértékében. Ázsia, Észak- és Közép-Amerika vezet szerepe (30-30%-kal) megmaradt. Dél-Amerika és Európa világ csirketermelésének hatodát teszi ki. Afrika és Óceánia termelése elenyész . Ha az egyes régiók országait részleteiben vizsgáljuk meg, akkor könnyen láthatóvá válik, hogy mind Észak-Amerikában, mind Közép-Amerikában, Ázsiában és Dél-Amerikában is a baromfihústermelés szempontjából egy-egy országé a vezet szerep. A három vezet ország ezekben a régiókban az Egyesült Államok, Kína és Brazília, melyek a világtermelés 55%-át termelik meg. 2003-ban a baromfi hústermelés körülbelül 7,2%-a volt pulykahús, amelynek termelése három országban összpontosult: Egyesült Államok, Franciaország és Németország. 2003-ban a pulykahústermelés 70%-a összpontosult ebben a három vezet termel országban. Kacsahús termelés top 10 m.e.: tonna 1983 2003 Kína 331359 2193094 Franciaország 59000 250000 India 24700 159900 Vietnam 28800 82800 Thaiföld 75000 63000 Egyesülr Államok 40546 50755 Németország 18000 50292 Malajzia 29400 50600 Magyarország 27700 45000 Egyesült királyság 17553 43211 Világ 818622 3312540
Libahús termelés top 10 m.e.: tonna 1983 2003 208270 1972150 Kína Magyarország 38800 43600 23604 42210 Egyiptom Lengyelország 9000 12000 Szerbia-Montenegro 7000 Franciaország 10000 6400 Izrael 3000 5100 Németország 2000 4500 Törökország 2600 3500 Irán 2600 2500 321252 2128795 Világ
A kereskedelemi változások A tojáspiacon nem volt a húspiaccal összehasonlítva olyan drámai változás. Hús esetében jelent s változások történtek a piaci részarányokban 1980 és 2003 között. Ez igaz mind az export, mind az import vonatkozásában. 1980-ban a legjelennt sebb exportáló terület Európa volt, 20 évvel kés bb Észak- és Közép-Amerika vette át ezt a szerepet, különösen pedig az USA vált vezet export rré, melyet Brazília, az EU és Ázsia követ. Hasonló kép rajzolódik az import mennyiségekre vonatkozólag is. Itt is az elmúlt 20 évben Európa volt a f importáló ország. A 80-as években Európa a legnagyobb pulykahús import r körzet volt, s Európát Ázsia követte. Ma Európa, beleértve Oroszországot is továbbra is vezet import r maradt. Míg az 1960-as és 1970-es években a baromfihús kereskedelem viszonylag kis mennyiségeket jelentet – s f ként az európai országok között –, addig az ezt követ évtizedben ezen termékek fontos tényez vé váltak a nemzetközi kereskedelemben. A mez gazdasági termékek kereskedelme növekv mennyiségekkel történik. Ezen termék exportjának Brazília, az Egyesült Államok és Thaiföld a nyertesei. Az import növekedését a sok ázsiai ember vásárlása okozza, mely megváltoztatja a kereskedelem irányá t.
-11-
AK I
Héjastojás export top 10 m.e.: tonna 1983 2002 Hollandia 378394 265072 Malajzia 753 115283 Belgium 40897 86217 Kína 52627 84190 Németorszgá 50767 68528 Spanyolország 19679 61402 Egyesült Államok 19865 60886 Franciaország 58811 48980 Belorusszia 30803 Irán 28600
Héjastojás import top 10
Németország Hong Kong Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Kanada Szingapur Svájc Egyesült Arab Emirátus Oman
Csirkehús import top 10
Csirkehús export top 10
Egyesült Államok Brazília Hollandia Hong Kong Franciaország Thaiföld Belgium Kína Egyesült Királyság Németország
1983 203446 289484 204520 849 362220 22927 22559 35411 13971 25607
1983 290643 65692 6834 20597 16258 6306 5195 28060 14392 5777
m.e.: tonna 2002 2003* 2335881 2808 1599923 2091 619687 594 552805 ? 373326 336 330381 528 306402 324 288125 338 153488 264 144312 245
SZU/Oroszország Hong Kong Kína Japán Szaud Arábia Egyesült Királyság Németország Hollandia Egyesült Arab Emirátus Franciaország
* 1000 tonna; el zetes adat
1983 205592 60618 640 100575 227498 45562 161101 12702 45000 20603
m.e.: tonna 2002 259432 82069 81352 61606 48118 34190 26515 25511 13300 12911
m.e.: tonna 2002 1205493 735443 518891 524446 286238 265208 243825 151833 133351 132516
Kína (beleértve Hongkongot is), Oroszország és Japán a három vezet baromfihús import r ország, ezt követi Szaud-Arábia, az Egyesült Királyság és Németország. Kína helyzete egy kicsit bizonytalan, mivel Hongkongot külön kezeli a FAO statisztika, úgyhogy Hongkong mintegy reexportál Kína felé. Hongkongnak nincs termelési kapacitása ezekhez a mennyiségekhez. Thaiföld részaránya a teljes csirketermelésben viszonylag alacsony, de mint export r az elmúlt id szakban fontossá vált. Annak ellenére, hogy ott kitört a madárinfluenza vírus, mégis arra lehet számítani, hogy a világ nagy termel je lesz. A váltás friss csirkehúsról konyhakész csirkehúsra, f leg egészségügyi el írások következménye és az EU el írásnak megfelel. (World Poultry 2004. 10. szám (www.AgriWorld.nl)) Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin
Németország: A fagyasztott áru kedvez bb, mint 2003-ban volt Németországban a termel -fogyasztó direkt értékesítésben november 11., Márton nap körül csúcspontját érte el a friss liba forgalom. Az üzletláncokban, ahol a forgalom fokozatosan emelkedik, legkés bb november végén a fogyasztó már minden típusú libatermékkel találkozhat. Az üzletláncokban b ségesen lát a fogyasztó importárut is. Számos kisebb hazai
-12-
AK I
felkínáló is megjelenik termékével. A hazai termékek közül a direkt frissáru értékesítés játszik fontos szerepet. Ez a két jelent s értékesítési irány miatt a piac nehezen átlátható. A ZMP a liba és kacsa üzletlánci árairól megbízható információt ad. Ennek alapján a fogyasztók ebben az évben olcsóbban vásárolhatták a fagyasztott termékeket, mint 2003 ugyanezen az id szakában. Német átlagban a 43. héten az üzletláncokban 3,18 euro/kg volt a fagyasztott liba termékek ára, míg egy évvel korábban ugyanezen a héten 3,55 eurót kellett kilónként fizetni. S t 2002-ben a fogyasztóknak 3,88 eurót kellett adniuk e termékért. Kacsa esetében (pekingi kacsa) az átlagár 2,59 euro/kg (el z év 2,62 euro). Két évvel ezel tt pedig a fagyasztott kacsa 2,87 euro/kg-ba került. Friss áru esetén eltér tendenciák alakultak ki Annak érdekében, hogy a ZMP áttekintést kaphasson a friss áru piacának tendenciáiról együttm ködést kötött a Mez gazdasági Kamarával, illetve a Dél-Német Parasztszövetséggel, s együttesen október végén egy árfelmérést végeztek a friss termék árára vonatkozólag. Ennek kiértékelése libára és a barbarie kacsára történt meg. A friss liba direkt értékesítése esetén a termel és végfelhasználó között 6,90 és 8,95 euró között alakult a kilogrammonkénti ár, az el z évben ez 7,00-8,90 euro/kg között volt. A friss liba termel t l az üzletláncig, húsboltig, étkezdéig 3,90-6,5 euro/kg áron volt forgalomba, ez az el z évhez képest egy jelent s árcsökkenést jelent (tavaly: 4,00-7,00 euró/kg). Direkt értékesítés esetén a friss barbarie kacsa ára a termel t l a közvetlen fogyasztóig értékesítve október végén 5,50-7,50 euró/kg alakult. Az üzletláncok kínálatában a fels árhatár tavaly 8,50 euro/kg. A nagykeresked eladási árak 3,40-t l 5,50-ig alakultak, ahol az alsó határ enyhén emelkedett (el z év: 3,30-5,00 euró/kg) A liba az importpiacé marad A német libatermelés évek óta változatlanul 4000 tonna. Ez a szám becsült, mivel sok a statisztikailag nem mérhet kisüzemi vágások száma. A hazai egy f re jutó fogyasztás 2003ban 0,4 kg volt és f leg import áruval fedezték. Németország önellátási foka 13 %-os, s már ebb l a számból is látszik, hogy teljes egészében importfügg a piac. Az import szinte kizárólag Lengyelországból és Magyarországról érkezik. Tekintettel a fogyasztási szokásokra mindig az év utolsó negyedévében érkezik be az importáru. A kacsatermelés nem n tt A kacsa piac nem annyira egyértelm en idényhez kötött áru, mint a liba. A német termelés viszonylag egyenletes oszlik el egész évben. Januártól augusztusig 24700 tonna vágást regisztráltak, ami 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanebben az id szakban volt. Az egy f re jutó fogyasztás évek óta 0,9 és 1 kg között mozog. A idény id szakokban importra van szüksége az országnak. A kacsa egészben, kacsa félben vagy a kacsa részekben termékekb l kétszer annyit hoztak be idén, mint egy évvel korábban. Az import túlnyomórésze a régi EU-15 tagállamaiból származik, kivéve Magyarország. (ZMP Geflügel 2004 november 10) Fordította: Keresztessyné Mohr Katalin
-13-
AK I
Csirke egészben 65 %-os (grillfertig) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unió tagországaiban m.e: Ft/100 kg
2004 45. hét
35872,20 Csehország 32275,15 Dánia 40063,84 Németország 38083,50 Észtország 30149,85 Görögország 42014,70 Spanyolország 38238,29 Franciaország 46683,00 Írország 45085,95 Olaszország 33415,20 Ciprus 49311,99 Lettország 33007,34 Litvánia 30724,79 Magyarország 37755,06 Málta 39243,20 Hollandia 35135,10 Ausztria 44668,26 Lengyelország 26692,85 Portugália 45945,90 Szlovénia 43582,27 Szlovákia 35476,62 Finnország 48358,67 Svédország 44388,16 33601,93 UK 37184,75 EU-25 Belgium
Változás a 48. héten az el z héthez képest
46. hét
47. hét
48. hét
33822,42 32297,96 36209,60 37988,95 29761,28 41910,39 38121,30 46567,10 44974,02 33699,88 49361,13 32989,11 30893,59 36952,71 39074,70 35047,87 44694,61 27339,79 36273,32 43853,95 35136,10 48361,16 47946,96 33354,30 36751,44
35002,11 33188,36 33562,86 37939,35 29252,46 41855,67 37594,22 46506,30 44915,30 34879,73 48880,57 32483,43 30956,06 37766,68 38984,52
34601,40 33048,02
-1,4
38037,00 29484,81
=
44653,39 27705,52 28882,86 43755,09 35298,28 48028,77 44770,88 33215,29 36557,60
Forrás: EU Bizottság, AKII * Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 45. héten 1 euró = 245,70 Ft 46. héten 1 euró = 245,09 Ft 47. héten 1 euró = 244,77 Ft 48. héten 1 euró = 245,40 Ft
-14-
-0,7
+0,5
37737,61 46626,00 45030,90 34969,50 48927,85
+0,1
31938,81 37989,66 39006,33
+2,9
44709,43 28093,39 29448,00 43052,98 35818,58 48118,03
-0,1
33224,71 36671,35
= = = -0,2
+0,6 -0,2
+1,1 +1,7 -1,9 +1,2 -0,1 -0,2 +0,1
6. táblázat
AK I
7. táblázat
A BROJLER ÉS A TOJÁS PIACI ÁRA NÉHÁNY KÖZÉP- ÉS KELETEURÓPAI ORSZÁGBAN Termék
1. Brojler 2. Tojás
Termék
1. Brojler 2. Tojás
Mértékegység Ft/kg él súly 100 darab
Mértékegység Ft/kg él súly 100 darab
Litvánia
ár
1)
Cseh Közt.
hét
319,73
48
1122,00
48
Románia
ár 643,57 1755,00
ár
2)
hét 47
175,56
.. ..
6)
Lettország
hét
ár
42
7)
hét
317,69
48
42 1408,00
48
Észtország
ár 292,39 1245,00
ár 169,03
48. héten 1 euró = 245,4 Ft
/* nagykereskedelmi ár Alapvet jellemz k: 1. Brojler: él súly:1,5 kg 2. Tojás: L méretosztály (63-73 g) Eltérések az alapvet jellemz kt l: 1) Brojler: nincs szabvány 2) Brojler: él súly 1,8 kg 3) Brojler: vágósúly 1,3 kg (Ár= Ft/ vágósúly kg) 4) Tojás: 2003.jan.1-jét l csak nagykereskedelmi ár áll rendelkezésre, Brojler: él súly 1,7 kg 6) nincs eltérés az alapvet jellemz kt l 7) Brojler: vágósúly (Ár=Ft/ vágósúly kg) 8) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 9) Brojler: él súly legalább 1,2 kg 10) Brojler: nincs szabvány
-15-
47
Németország
ár 167,21
47 1107,3* 8)
hét 48
.. ..
Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán:
5) Brojler: él súly 1,85 kg
hét
Lengyelorsz.
Forrás: AGRIMIS, ZMP Berlin 47. héten 1 euró = 244,77 Ft
3)
4)
hét
174,51 1461,00
ár
48
5)
hét
174,24
48
40 1214,00
48
Magyarország
ár
Szlovákia
9)
hét 48
Ausztria
ár
10)
hét
.. ..
48 1179,00
47
AK I
A Baromfi kiadvány kéthetente jelenik meg. A Piac-árinformációs Szolgálat adatszolgáltatói, valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a hozzájutás térítésmentes. A Baromfi kiadványon kívül kínáljuk még a
Él állat és Hús Gabona és Ipari Növények Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs-burgonya kiadványokat is. A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Heged s Nóra, Tel: 1-476-3064 Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is.
KIADJA Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: (0036) 1-476-3307 Fax: (0036) 1-217-8111 Internet: www.akii.hu E-mail:
[email protected]
AK I
-16-
