2012.03.12.
„piaci” kudarcok Államháztartási ismeretek 1.
Közjavak { {
EKF 2011/2012/II. Csorba László
{
{
Kulcsszavak: rivalizálás és kizárhatóság Tiszta közjószág: nincs rivalizáció és nincs kizárhatóság Tiszta magánjószág: maximális rivalizálás (tiéd vs. enyém), hatékony kizárhatóság Többi jószág: valahol a fenti két véglet között.
1
2
„piaci” kudarcok
„piaci” kudarcok
Monopóliumok és oligopóliumok {
{
{
Termelésük nagyságával képesek a piaci árat meghatározni, ezért kezükben a döntés kulcsa Ha a tökéletes verseny a kívánatos állapot, akkor fel kell lépni ellenük? Ami nem mindegy: hogyan jöttek létre, és főleg, hogyan viselkednek…
Externáliák (külső, nem kontrollált gazdasági hatás) {
{
Negatív: a kibocsátó nem viseli tevékenysége összes költségét, de a bevételekből persze inkább részesedik. Pozitív: a kibocsátó nem részesül tevékenysége összes eredményéből, de a költségeket persze nagyrészt viseli.
3
„piaci” kudarcok
Az állam = kormányzat?
Aszimmetrikus információk { { {
4
Eladók – vevők Munkaadók és alkalmazottak Megbízó - ügynök
5
Pakisztán – Kárpát-medence X. század Szomália EU – USA Mitől állam az állam? Régi dilemma: szükséges-e az államnak kormányzat, s ha igen, milyen? 6
1
2012.03.12.
A kormányzati szerepvállalások koncepciói
Az állam ( kormányzat) funkciói
Éjjeliőr szerep (pl. Adam Smith – láthatatlan kéz) Hajókapitány (pl. Marx Károly) Többi nézet a kettő között: korlátozott mértékű állami szerepvállalás. { {
„piaci” kudarcok→ állami szerepvállalás: de miért? Mi célból?→ állami funkciók: { { {
Ez lehet hangsúlyos (pl. Keynes) Vagy visszafogottabb (pl. Schumpeter)
{
Fair play → szabályozási funkció Ismétlődő fair play → stabilizációs f. Fair elosztás → allokációs funkció Fair újraelosztás → redisztribúciós f.
7
A kizárólagos állami jogok
{
Kormányzat
Elv: a szereplők jogaik egy részéről lemondanak az állam javára, aki cserébe hatékonyabban él a kapott jogokkal, mint a szereplők élhetnének külön-külön Kizárólagos állami jog: {
8
Kényszerítés (erőszak) joga Kisajátítás joga
Esetlegesen „begyűjtött” állami jogok: { {
„királyi regálék” → koncessziók Jogalkotási területek – pl. jogszabályok
Vannak-e külön állami célok? Ha igen, akkor a célok eléréséhez kormányozni kell. A kormányzáshoz eszközrendszer kell: ez a kormányzat. Minden a kormányzathoz tartozik, ami közvetlenül, vagy közvetve nem (többségi) magán tulajdonú és – elvileg vagy gyakorlatilag – állami célok megvalósításán dolgozik.
9
Tulajdonformák
{
Nevesíthető egyéni tulajdonosi kör Rendelkezik a tulajdonosi jogokkal Tulajdon keletkezése:
{
Tulajdon megszűnése:
{
Társadalmi – pl. önkormányzati tulajdon, vagy önigazgató vállalat ( volt YU)
{
{ { {
Megsemmisülés Értékesítés (kényszer is lehet, vagy ingyenes)
Állami – pl. autópályák, hidak, folyómedrek, állami vállalatok {
Értékesítés révén (kényszer nem lehet, ingyenes igen) „szaporulat” (kamat, hozam, növedék stb.)
Államháztartás
Magán – pl. saját lakóház, erdő, telek, személygépkocsi, részvény {
10
Nem nevesíthető egyéni tulajdonosok; kizárólagos – maga az állam Tulajdon keletkezhet kényszer révén is: kisajátítás
Mint a magántulajdonnál, kivéve: Új résztulajdonos: elvi fenntartó (adóval, munkával) Tulajdon megszűnésében új: már nem elvi fenntartó
Vegyes: a fentiek valamilyen kombinációja Alkotmány: tulajdonformák egyenrangúak – de a „tulajdonosok” nem 11
Legszűkebben: csak a központi költségvetés és annak szervei Szűkebben: a fentiek + kizárólagos/ többségi állami tulajdonú vállalatok, alapok, szervezetek Bővebben: a fentiek + önkormányzati kizárólagos/többségi tulajdonú vállalatok, alapok, szervezetek 12
2
2012.03.12.
Központi kormányzat önkormányzatok
Kormányzat – államháztartás
Kormányzat szélesebb fogalom, benne van (egyebek mellett): { {
Igazságszolgáltatás Rendfenntartás, védelem
Államháztartás: a kormányzat működésének gazdasági alapjait teremti meg, tartja fenn intézményrendszere, szervezetei révén
Központi kormányzat mindig átenged, vagy delegál állami feladatokat az önkormányzatokhoz. Akárhogy is jutottak az állami feladatokhoz az önkormányzatok, azután az állam kikényszeríti ezek végrehajtását.
13
A magyar államháztartás 4 alrendszere (amely inkább 5)
A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest
Elhatárolás önálló legfőbb költségvetések szerint { {
{
Központi költségvetés Társadalombiztosítási alapok
{
14
Egészségbiztosítási Alap Nyugdíjbiztosításai Alap
Egyéb elkülönített állami alapok Helyi önkormányzatok
15
GDP – Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) – 42 (2009) 48 (2011) 50 (2012)% az államháztartáson „folyik” keresztül Visegrádi országok: 39% USA 25-28% Dánia, Svédország 41-44% Nagy Britannia 32-35%
16
Államháztartási bevételek megoszlása (2009. tény)
Hazai GDP adatok
17
18
3
2012.03.12.
Államháztartási bevételek a keletkezés helye szerint
Államháztartási kiadások megoszlása (2005-2010) Ez a k ép most nem jeleníthető meg.
Ez a k ép most nem jeleníthető meg.
19
Államháztartási kiadások azok felmerülési helyei szerint
20
Államháztartási egyenlegek
21
Előírások az államháztartási egyenlegre
1. államháztartás
EU: hiány maximum a GDP 3%-a {
22
Túllépés: eljárás (figyelmeztetés stb.)
Hun: elsődleges költségvetési egyenleg ne legyen negatív Költségvetési hiány: deficit Költségvetési többlet: szufficit
Jellemzően túlköltekezik (deficit) Túlköltekezés következményei: {
{
{
{ { 23
Túl sok pénz → áremelkedés → kamatnövekedés Hitelfelvétel, értékpapír-kibocsátás → elszívó hatás → kamatnövekedés Kamatnövekedés → nagyobb adósságszolgálat → nagyobb deficit Adósság-spirál kialakulása Folyamatos vagyonfelélés → privatizáció 24
4
2012.03.12.
1.1. Túlköltekezés finanszírozása: 1.1. Túlköltekezés finanszírozása
Rövidtávra: kincstárjegy {
{
Forgalmazása jellemzően aukción („titkos” árverésen): kibocsátási árfolyam és volumen kialakulása (sikeres vagy sikertelen kibocsátás) - példa Kibocsátási árfolyam és a névérték különbözete a befektetői hozam - példa
Közép és hosszútávra: államkötvény Államkötvény jellemzői: {
{ { {
{ 25
{ {
A tendenciájában egyre növekvő állami szerepvállalás (többletkiadás) finanszírozása
Miért vesznek állampapírt? {
eladósodás útján.
Általában a legkevésbé kockázatos (ezért mérsékelt hozam) Leggyorsabban pénzé tehető (likviditás) Mert mást nem vehet (egyes pénzalapok)
Az eladósodás módja: értékpapírosítás, ) az állam szembesül az eladósodás költségeivel a piacon (kemény költségvetési korlát),
Kik vesznek, vehetnek állampapírt? {
{
Alapesetben mindenki, lakosság, vállalatok, bankok (időigényes + forgalmazási költségek) „Gyorsesetben” pénzintézetek, pénzalapok: nagy tételben, gyorsan, de nem biztos, hogy olcsóbban)
26
Az állampapírpiac létrejötte
1.1. Túlköltekezés finanszírozása
{
Jegyzési, kibocsátási árfolyam (névérték %-ban, vagy pénzegységben kifejezve) Futamidő (évben) Kamatfizetési gyakoriság (évben, hónapban) Kamatfizetés mértéke (névérték %-ban, vagy pénzértékben kifejezve - példa Kötvények besorolása (AAA, AA, A, AB, stb.) Zéró-kupon kötvények - példa
) nem torzul az erőforrás-áramlás hatékonysága a gazdaságon belül, ) javul a deficit finanszírozás költséghatékonysága, ) kockázatmentes hozamgörbe kialakulása, mely a 27
Állampapírpiac Magyarországon
pénzügyi eszközök ármegállapítását segíti.
28
Állampapír-piacok
A leglikvidebb és legkisebb hitelkockázatot hordozó (definíciószerűen kockázatmentes) értékpapírok piaca. 2009-ben a
•elsődleges piac - az állampapírok kibocsátása, forgalomba hozatala, első értékesítése - “az új értékpapírok piaca” – a deficit finanszírozása, • másodlagos piac - a már kibocsátott állampapírok adás-vétele, növeli a befektetési választékot, az állampapírok folyamatosan, napi áron vehetők meg, adhatók el – szükséges az elsődleges piachoz.
) a másodpiaci forgalom 31.835 mrd Ft, ) a piacon forgó állomány év végén 9.600 mrd Ft. Kockázatmentes befektetési lehetőséget kínál (pl. háztartásoknak), ugyanakkor előírt befektetési forma (pl. biztosítók, nyugdíjpénztárak számára). Kockázatmentes hozamgörbe már 15 évig terjedő futamidővel. 29
30
5
2012.03.12.
Elsődleges piac
Az aukciós naptár
Állampapír értékesítési módszerek Aukció • valósidejű szavazás • anonim verseny • árfeltárás • átláthatóság Folyamatos: • a kamatozás kezdőnapja a vétel napja (visszavált.), • sok, kis sorozat, • főleg elsődleges piac.
Konzorciális • előzetes ármegállapítás • nem átlátható, szűk kör Tap (folyamatos) • folyamatos árkövetési, ármegállapítási kényszer (másodpiac), • nagyobb, likvidebb sorozatok
Rugalmasság: államkötvény futamidő általában 3, 5 és 10 éves, de nem rögzített, likviditási kincstárjegy
31
Az állampapírpiac szereplői
Az állampapírpiac szereplői
– a kibocsátó
Magyar Állam
– a kibocsátó képviselője
ÁKK Zrt.
– a forgalmazók – a befektetők
32
Az ÁKK különleges helyzete: ) piaci szereplő, valamint ) piacszabályozó és -fejlesztő (az állampapírpiac nemzetgazdasági jelentősége) ) a piac (erős) hatékonyságának a biztosítása.
elsődleges forgalmazók
További társintézmények: ) Pénzügyminisztérium, Államkincstár, ) KELER Zrt., BÉT, PSZÁF, és a legfontosabb üzleti partnereink az Elsődleges Forgalmazók (11)
bel- és külföldi természetes és jogi személyek 33
34
Az állampapírpiac szereplői – elsődleges forgalmazók
Az állampapírpiac szereplői – elsődleges forgalmazók
– EU-ban bejegyzett hitelintézetek és befektetési vállalkozások (magyarországi fiók)
– EU-ban bejegyzett hitelintézetek és befektetési vállalkozások (magyarországi fiók)
– minimális tőke- és likviditási követelmény 2,0 Mrd Ft szavatolótőke, 0,8 Mrd Ft likvid eszköz,
– minimális tőke- és likviditási követelmény 2,0 Mrd Ft szavatolótőke, 0,8 Mrd Ft likvid eszköz,
– elsődleges forgalmazási követelmény:
– elsődleges forgalmazási követelmény:
– másodlagos forgalmazási követelmény: szűk marzs mellett folyamatos árjegyzés 200 millió Ft-ra (benchmark sorozatok, kiv. 15 éves: 100 millió Ft), ill. likviditástól függően 50 és 100 millió Ft-ra.
– másodlagos forgalmazási követelmény: szűk marzs mellett folyamatos árjegyzés 200 millió Ft-ra (benchmark sorozatok, kiv. 15 éves: 100 millió Ft), ill. likviditástól függően 50 és 100 millió Ft-ra.
az értékesített állampapírok 3%-a,
az értékesített állampapírok 3%-a,
35
36
6
2012.03.12.
Elsődleges forgalmazók
Az állampapírpiac – az állampapírok A kibocsátáskori futamidő szerint:
– Eredetileg 22 bank és brókercég 1996-ban – Mára már stabilan 11 forgalmazó. CIB Bank Zrt
MKB Bank Nyrt
CITIBANK Europe Plc
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt
Deutsche Bank Zrt
OTP Bank Nyrt
Erste Bank Befektetési M. Zrt
Raiffeisen Bank Zrt
ING Bank N.V.
Unicredit Bank Hungary Zrt
) egy
Államkötvény (állampapír)
Kincstárjegy (állampapír)
évnél hosszabb
)egyéves vagy egy évnél rövidebb
2009. év végén az összes piaci értékesítésű forint állampapír 80 %-a volt államkötvény, 20 %-a kincstárjegy
Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt
38
37
Az állampapírpiac – az állampapírok
Az állampapírpiac – államkötvények
A forgalomba hozatal módja szerint :
Nyilvános állampapír ) előre
meg nem határozott befektetők részére értékesítve
A kamatozás típusa szerint:
Zárt állampapír
Fix kamatozású államkötvény ) változatlan
kamatláb a teljes futamidő alatt
)egyedileg előre meghatározott befektetők részére értékesítve, előzetes szándéknyilatkozat alapján
) 3 éves
) 5 éves ) 10 éves ) 15 éves
2009. év végén a forint államkötvények 95 %-a volt nyilvános, 5 %-a zárt kibocsátású
Változó kamatozású államkötvény )évente legalább egy alkalommal módosul a kamatláb ) 5-30 éves, DKJ alapú, ) 2010. márciustól újra 5 éves változó kötvény, ) lakosság számára 3 éves inflációs kötvény
2009. év végén a forint államkötvények 95 %-a volt fix, 5 %-a változó kamatozású 39
40
1.1. Túlköltekezés finanszírozása – állampapír-kibocsátás nélkül
Az állampapírpiac – kincstárjegyek A kamatozás típusa szerint:
Diszkont kincstárjegy ) kamatszelvény
állampapír
) 6 hetes ) 3 hónapos
nélküli
) (6 hónapos 2008-ig) ) 12 hónapos
Kamatozó típusú (lakossági) kincstárjegy
) kamatszelvénnyel
rendelkező állampapír
) „Kamatozó
Kincstárjegy” ) „Kincstári Takarékjegy”
Kereskedelmi vagy kormányközi hitelfelvétel Vagyoneladás – privatizáció (vagyongazdálkodás) Közterhek növelése { { {
2009. év végén a forint kincstárjegyek 80 %-a volt diszkont, 20 %-a kamatozó típusú
{ 41
Adók, illetékek Vámok Járulékok Díjak 42
7
2012.03.12.
Az államadósság
Nem konszolidált Konszolidált Bruttó államadósság Nettó államadósság Általános kifejezése: a GDP %-ban { { {
{
Ország adóssága Teljes államháztartás adóssága Központi költségvetés adóssága (az intézményeivel, szervezeteivel együtt!) Költségvetési szerv, intézmény ≠ központi költségvetési szerv, intézmény 43
A központi költségvetés bruttó konszolidált adósságállománya
44
Egyéb EU-s elvárások
EU előírás: 60%-nál nem lehet több a GDP-hez viszonyítva: ha valaki EU övezetben van, vagy oda készül
- a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlegének 3 éves visszatekintő mozgóátlaga (a határértékek: +6%tól -4%-ig) - nettó nemzetközi befektetési pozíció a GDP arányában (a küszöbérték -35%) - az exportpiacokon elért részesedés változása az elmúlt 5 évben (a küszöbérték -6%) - a nominális munkaerőköltség változása százalékban az elmúlt 3 évben (euróövezeti országok esetében a küszöbérték +9%, nem euróövezeti országok esetében +12%) - reáleffektív árfolyam változása az elmúlt 3 évben, 35 másik fejlett országhoz viszonyítva (euróövezeti országok esetében a határértékek +/-5%, nem euróövezeti országok esetében +/-11%) - magánszektor eladósodottsága GDP-arányosan (a küszöbérték 160%) - a magánszektor hitelfelvétele GDP-arányosan (a küszöbérték 15%) - a lakásárak év/év alapon számított változása (a küszöbérték 6%) - GDP-arányos államadósság (határérték 60%) - a munkanélküliségi ráta három évre visszatekintő mozgóátlaga (határérték 10%) 45
A központi költségvetés bruttó konszolidált adósságállománya
46
A központi kormányzat végrehajtása 2009-ben
Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben 2009-ben (előzetes adatok, md HUF, ill. százalék) Kiadás
Központi költségvetés
Bevétel
Egyenleg
9 058,3
8 321,1
Elkülönített állami pénzalapok
496,5
466,2
-30,4
Társadalombiztosítási alapok
4 286,1
4 135,1
-151,0
-737,2
Központi kormányzat összesen
-918,6
Központi kormányzat a GDP százalékában
-3,6%
Elsődleges egyenleg
243,2
Elsődleges egyenleg a GDP százalékában
0,9%
forrás: PM
47
48
8
2012.03.12.
Az államadósság keletkezése, alakulása
Az adósság főbb mutatói
Államháztartási hiány vagy többlet (halmozott hiány) 1. Kincstári kör egyenlege 2. Önkormányzatok Egyéb kötelezettségvállalások - költségvetésen kívüli tételek (Pl.: EU transzferekkel kapcsolatos megelőlegezések, bankkonszolidáció, bankmentés, jegybankkal kapcsolatos tőkeműveletek) Privatizációs bevételek (eszközök értékesítése) Adósságállomány átértékelődése (árfolyamveszteség)
Államháztartási törvény szerint 1. Kincstári kör adóssága (ezt kezeli az ÁKK Zrt.) - központi költségvetés - TB alapok - elkülönített állami alapok 2. Önkormányzatok adóssága EUROSTAT mutatók (ESA’95 és EDP) Az állami szféra intézményeinek adóssága (tulajdon, irányítás, bevétel) – pl. ÁPV Zrt, NA Zrt, közalapítványok Konszolidált mutató Eltérő számbavételi elvek (repó,névérték, piaci érték) GDP arányos mutatók 49
A központi költségvetés adóssága / GDP
50
A központi költségvetés adóssága
51
52
Magyarország a maastrichti kritériumok tükrében
Az államadósság tulajdonosi szerkezete
• államadósság/GDP: 2000-2005 között a 60%-os küszöb alatt, jelenleg kb. 78%, és csökkenhet, • deficit/GDP: 2009-ben 3,9%, meghaladja a 3%-os kritériumot, de nemzetközi összehasonlításban alacsony, • 10 éves hozam: 2009 végén kb. 4,5%-kal meghaladta a referenciaszintet, azóta csökkenés, emelkedés, majd újra csökkenés… • infláció (EU harmonizált): 2009. decemberben 5,6%, ami távol áll a kritériumtól (3 legalacsonyabb CPI átlaga + 1,5%), •ERMII – 2008-ban sávnyitás, belépés bizonytalan.
Forrás: MNB 53
54
9
2012.03.12.
A 10 éves magyar hozam és felár alakulása
Az adósságkezelés célja
hosszútávon minimális költségszinttel és elfogadható kockázatok mellett egységes szemléletben megvalósított adósságkezelés ) hosszútávon minimális költségek: hosszútávú célok követése, ) elfogadható kockázatok: kockázatok és költségek fordított viszonya (optimalizálás), )egységes szemlélet: forint - deviza (lejárat, kamat). 55
A stratégia főbb alapelvei
56
Teljesítménymutatók 2005-től
stratégiai magatartás a forintpiacon (egyszerűség, átláthatóság, likviditás),
1. forint – deviza arány (25-32% deviza, 2009-től max 38% deviza),
stabil (meghatározott sávban tartott) forint-deviza arány,
2. forint fix – változó arány (61-83% fix),
aktív gazdálkodás az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel, likviditáskezelés,
3. forint duráció (kamatrugalmasság) (2-3 év között),
megfelelés a benchmarkoknak.
5. deviza fix – változó arány (66% fix),
4. devizaadósság devizaszerkezete (100% euro), 6. KESZ optimális állomány (biztonsági tartalék).
57
A FORINT ADÓSSÁG KAMATÁNAK ALAKULÁSA
58
Likviditáskezelési eszköztár
¾aktív és passzív állampapír-repóügyletek, ¾az igény szerint rugalmasan kibocsátható, jellemzően 6 hetes, ún. likviditási diszkont kincstárjegyek értékesítése, ¾rendszeres kötvény-visszavásárlások, ¾a 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciós mennyiségének aktív változtatása, ¾készenléti devizahitel-keret
Kiegyensúlyozott lejárati szerkezet – az adósság átlagkamata lassan követi a piaci hozamok emelkedését
59
60
10
2012.03.12.
Magyar állampapírok a nemzetközi piacokon
Devizakibocsátás
A magyar állampapírok felárai a külföldi benchmark
A lejáratnak megfelelő kibocsátás, ) kibocsátások a legfontosabb devizákban (EUR, USD, JPY, GBP), ) ú.n. könyvépítéses technika (book building) ) kockázatkezelés (a tényleges portfolió fedezeti műveletek (swapok) révén a benchmarkoknak megfelelő szerkezet), ) befektetői kapcsolat (kibocsátás előtt aktív), ) likvid benchmark kibocsátások (1 Mrd EUR), ) felkészülés az EMU tagságra.
állampapírok felett (EUR Bund, USD Treasury) tükrözik az országkockázatot. A hazai kibocsátók ezen felár felett képesek kijutni a nemzetközi piacokra. Az elmúlt évben a felárak drasztikusan emelkednek, illikvid piacok, csökken a kibocsátási lehetőség (CDS felár piacjelző szerepe).
62
61
Állampapír-piaci mutatók, indexek
Indexek Alapelvek • az átlagos befektetői ismereteket kell tükröznie, • a számítások bárki által elvégezhetőek, • az adatok kiválasztásának és feldolgozásának objektív feltételei, • az alapadatok forrásának közzététele, a képlet közzététele, • a számítások széleskörű alkalmazhatósága (a piac felosztható, összehasonlítható), • hosszabb időhorizonton keresztül érvényes.
Céljuk • referenciaként szolgálnak a portfoliókezelésnél, • a piaci fejlődés és teljesítmény mutatószámai (hozam és ár tekintetében), • piaci opciós és határidős termékek alapját képezhetik, • a különböző piaci szegmenseket összehasonlíthatóvá teszik.
63
Az állampapírpiac néhány mutatója
64
A referenciahozam-görbe alakulása
REFERENCIAHOZAM Az elsődleges forgalmazók árjegyzése alapján az állampapírpiac kiemelt futamidőire minden nap számított átlagos hozamszint. Kiemelt futamidők: • 3, 6, 12 hónap, • 3, 5, 10, 15 év.
65
66
11
2012.03.12.
Az állampapírok referenciahozamai
Az állampapírpiac néhány mutatója ÁLLAMPAPÍR INDEX Az elsődleges forgalmazók által naponta jegyzett legjobb vételi és eladási árfolyamok alapján számított, az állampapírok meghatározott csoportjára érvényes, naponta közzétett árfolyam-mutató. A tárgynapi árfolyam és a kezdőnapi érték hányadosa.
67
Az állampapírpiac néhány mutatója
68
A MAX indexcsalád alakulása
MAX INDEXEK Az elsődleges forgalmazói rendszer keretében értékesített, fix kamatozású és diszkont állampapírok piacon lévő mennyiségei meghatározott csoportja alapján számított átlagos árfolyamindexek. Típusai: • RMAX – 1 évnél rövidebb futamidő, • ZMAX – fél évnél rövidebb futamidő, • MAX – 1 évnél hosszabb futamidő, • MAX Composite – valamennyi. 69
Az állampapírpiac néhány mutatója
70
A BMX indexek alakulása
BMX INDEXEK A kiemelt futamidőkhöz tartozó, referencia államkötvények árfolyamindexei. Típusai: • BMX3Y - 3 éves referencia kötvény, • BMX5Y - 5 éves referencia kötvény, • BMX10Y - 10 éves referencia kötvény, • BMX15Y - 15 éves referencia kötvény. 71
72
12
2012.03.12.
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és az állampapírpiac
A külföldi befektetők szerepe
)A korábbi likviditásbőség helyett a befektetők
A külföldi befektetők jellemzői (forintpiac):
kockázatkerülők lettek (a likviditás a király) ->
)
Legnagyobb államkötvény-tulajdonú szektor
tőkekivonás a fejlődő piacokról (nem hozamkérdés),
)
Rövid állampapírok iránt viszonylag alacsony kereslet
)
Kamatérzékenység (carry trade) + kockázatvállalási hajlandóság
) A válság okai:
szerepe (régiós hatások)
)Magas deficit és államadósság, )Fizetési mérleg deficit (nem magyar specialitás), )Bankszféra túlzott devizahitelezése, )Alacsony megtakarítások, )Külföldi adósságtól elmaradó MNB devizatartalék, )Magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítás.
73
74
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és az államadósságkezelés
Állampapírok másodpiaci forgalma (KELER OTC + tőzsde)
) Októberben eltűntek a vevők (megszűnt a másodpiaci likviditás) ) Drasztikus hozamemelkedés ) Sikertelen aukciók ) Október végén az ÁKK felfüggesztette a kötvényaukciókat az év végéig ) Csökkentett diszkont kincstárjegy értékesítés ) IMF/EU/Világbank hitelkeret. 2008. II. negyedévtől: visszaeső forgalom
76
75
A nemzetközi tőkepiaci (sub-prime) válság és a gazdaságpolitika
A BUX és MAX indexek alakulása
) Csökkentett ÁH deficit, nemzetközileg is alacsony!! ) Piaci finanszírozás visszaépítése a nemzetközi hitelcsomag segítségével, ) Jegybanki likviditásbővítő és piacjavító intézkedések (repó, államkötvény visszavásárlás), )Bankcsomag, ) Magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítás felfüggesztése, ) Jogszabályi változások a piac fejlesztése érdekében (repó elszámolás). 77
78
13
2012.03.12.
Források:
Dr. Réz András (2010) „A költségvetés végrehajtása: államadósság” ÁKK, Budapest
79
14
