10. hét
Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása.
A lecke célja… hogy az előadás anyagának, a tankönyv kapcsolódó fejezetrészeinek, valamint a szemináriumi foglalkozáson megoldásra kerülő példák feldolgozása után a hallgató képes legyen • bemutatni a versenypiac jellemzőit és a versenyző vállalatok ár- és kibocsátási magatartását; • a piaci ár és a vállalat költségfüggvényeinek ismeretében meghatározni egy versenyző vállalat maximális profitot biztosító kibocsátási nagyságát; • értelmezni a fedezeti és üzemszüneti pont, valamint a termelői többlet fogalmát, illetve számítási feladatokban meghatározni ezeket; • levezetni egy versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéjét; • meghatározni egy tökéletesen versenyző iparág hosszú távú egyensúlyi helyzetét. Koppány Krisztián, SZE
10/A
A vállalati profitmaximalizálás általános elvei Számviteli és gazdasági profit. Fedezeti és üzemszüneti pont. Keresleti függvény, árrugalmasság, teljes bevétel, határbevétel. Profitmaximalizálás: optimális kibocsátás, ár és munkafelhasználás.
1
A vállalatok célja és kínálati magatartása • a termékek előállításához erőforrások felhasználására van szükség • az erőforrások felhasználása költségekkel (TC) jár • a vállalat által előállított termékek értékesítésével árbevétel (TR = P·q) érhető el • a vállalat által realizált gazdálkodási eredmény az árbevétel és a költségek különbsége (π = TR – TC) • a vállalat célja a profit maximalizálása (π max) • az optimalizáló vállalat olyan kibocsátásra törekszik, amely mellett maximális profit realizálható
Koppány Krisztián, SZE
A számviteli és a gazdasági profit GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI KÖLTSÉGEK
ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK
SZÁMVITELI PROFIT
VESZTESÉG
TELJES ÁRBEVÉTEL SZÁMVITELI PROFIT GAZDASÁGI PROFIT
TELJES ÁRBEVÉTEL Koppány Krisztián, SZE
A számviteli és gazdasági profit levezetésének sémája ÁRBEVÉTEL - EXPLICIT KÖLTSÉGEK - SZÁMVITELBEN ELSZÁMOLHATÓ IMPLICIT KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI PROFIT - ALTERNATÍV KÖLTSÉGEK (HASZONÁLDOZATI KÖLTSÉG VAGY NORMÁLPROFIT) GAZDASÁGI PROFIT Koppány Krisztián, SZE
2
Példa: a számviteli és a gazdasági profit levezetése • a feladat leírása megtalálható a gazdasági kalkuláció.pdf című fájlban • a gyakorlatokon további példák az eredménylevezetés sémájának alkalmazására
Árbevétel
200000
Explicit költségek bérleti díj rezsi papír patron karbantartás
79000 20000 6000 28000 20000 5000
Elszámolható implicit költségek gépek amortizációja
20000 20000
Számviteli költségek Számviteli profit
99000 101000
Normálprofit elmaradt munkabér lekötött tőke elmaradt hozama
92650 90000 2650
Gazdasági költségek Gazdasági profit
191650 8350
A fedezeti pont GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK (TC) FIX KÖLTSÉG (FC)
VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK (VC)
TELJES ÁRBEVÉTEL
VESZTESÉG
fedezeti pont
TELJES ÁRBEVÉTEL GAZDASÁGI PROFIT
TELJES ÁRBEVÉTEL Koppány Krisztián, SZE
Az üzemszüneti pont GAZDASÁGI KÖLTSÉGEK (TC) VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK (VC)
FIX KÖLTSÉG (FC)
TELJES ÁRBEVÉTEL TELJES ÁRBEVÉTEL TELJES ÁRBEVÉTEL üzemszüneti pont
VESZTESÉG
VESZTESÉG
VESZTESÉG
Koppány Krisztián, SZE
3
Mitől függ az árbevétel alakulása? • TR = p · Q • az ár és a mennyiség nem független egymástól: a piaci keresleti függvény, p(Q) • emlékeztető: árrugalmasság és árbevétel kapcsolata p
p a bQ
p 1
a
p 1
a/2
TR
p
a 1 Q p b b
p 1
+
TR
D
+
a/b
a/2b
dQ p 1 a bQ dp Q b Q
1 a a b 1 b Q bQ a p 1 1 1 bQ a a 2 Q bQ 2b
Q Koppány Krisztián, SZE
Kereslet, teljes és határbevétel P, MR
p a bQ
p 1
a
p 1 p 1
a/2
MR TR
MR D
dTR a 2bQ dQ
a/b Q
a/2b
TR p Q a b Q Q aQ b Q2
TR Q
Koppány Krisztián, SZE
Maximális profitot biztosító (optimális) termelési mennyiség •
TR(Q) TC(Q) max d MR (Q ) MC (Q ) 0 dQ
•
MR (Q ) MC (Q )
•
ha MR > MC, akkor egy pótlólagos termék előállítása nem kerül annyiba, mint amennyivel a bevétel növekszik ezen termék értékesítése következtében az összprofit nő, ha növeljük a termelést ha MR < MC, akkor egy pótlólagos termék előállítása többe kerül, mint amennyivel az árbevétel emelkedik ezen termék értékesítése következtében az összprofit csökken, ha növeljük a termelést ha alacsonyabb termelési mennyiségek esetén MR > MC, majd egy bizonyos kibocsátás felett MC > MR, akkor a maximális profitot olyan kibocsátás mellett lehet elérni, ahol MR = MC Koppány Krisztián, SZE
4
10/B
Piaci szerkezetek A piac meghatározása, működése, határai. Piaci szerkezetek, piaci és egyéni keresleti függvény.
A piac meghatározása, működése • adott termék keresletének és kínálatának összessége • a kereslet és kínálat egymásra hatása • az egyensúly kialakulásának mechanizmusa • a piac szabad működése esetén az ár a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított arányának megfelelően alakulása Koppány Krisztián, SZE
Mi határozza meg a termékpiacok határait? • a termék jellege: azonos célra használható termékek, közeli helyettesítők • azonos helyen jelentkező kereslet és kínálat, földrajzi határok • szereplők: olyan vevők és eladók, akik adott termék adott helyen történő adásvételét meghatározzák • az idő szerepe: kereslet és kínálat mindig meghatározott időszakra vonatkozik Koppány Krisztián, SZE
5
Piaci szerkezetek meghatározó tényezői • eladók és vevők száma • egyes szereplők piaci ereje (milyen arányt képvisel a teljes piaci mennyiséghez képest) • az egyes eladók által kínált termékek mennyire különböznek egymástól • milyen információkkal rendelkeznek a szereplők a piacról
következmények a kínálatoldali szereplők (vállalatok) szempontjából: • árelfogadó vagy áralakító magatartás • a piacra való belépés lehetőségei
Koppány Krisztián, SZE
A piaci szerkezetek és a vállalati kínálat vizsgálatának körülményei • a keresleti oldal magatartása adott – sok vevő – tökéletesen informált szereplők
• eltérések a kínálati oldalon – az eladók száma és piaci ereje – a termékek megkülönböztetése – az ár meghatározása – a piacra való belépés lehetőségei – a szereplők informáltsága Koppány Krisztián, SZE
Egyéni és piaci keresleti függvény • piaci keresleti függvény: ha minden vállalat változtatja az árat, hogyan változik a teljes piaci kereslet • egyéni keresleti függvény – szimmetria: ha minden vállalat változtatja az árat, akkor hogyan változik az adott vállalat terméke iránti kereslet – aszimmetria: ha csak a vizsgált vállalat változtatja az árat, hogyan változik az ő terméke iránti kereslet
• az aszimmetria egyéni keresleti függvény rugalmasabb, mint a piaci – egyetlen vállalat árváltoztatása megváltoztatja a vevők megoszlását – meredeksége azon múlik • mennyire ragaszkodnak a vevők az adott eladóhoz • mennyire helyettesíthetők az egyes eladók árui egymással • követik-e a többiek és mennyi idő múlva az egyéni akciót Koppány Krisztián, SZE
6
A piaci és az egyéni kereslet kapcsolata •
monopólium: egyetlen eladó van a piacon, ezért az egyéni és piaci keresleti függvény egybeesik egymással több eladó esetén
•
– – –
P
a vállalatok piaci részesedése, piaci ereje különböző lehet; a vállalatok számának növekedésével a piaci erő csökken kérdés, hogy egy-egy vállalat milyen mértékben képes befolyásolni a vevők döntéseit, vagyis az (aszimmetria) egyéni keresleti görbéjének milyen a rugalmassága ha a termék homogén, akkor a helyettesítés nagyon magas fokú, az aszimmetria egyéni keresleti görbe a vízszinteshez közelít, rugalmassága tart a végtelenhez
P
piaci kereslet
P
egyéni kereslet
egyéni kereslet
D P0
d D
Q0
d Q
q0
q
q Koppány Krisztián, SZE
10/C lecke
Versenyző vállalatok kínálati magatartása Versenyző vállalatok piaci ereje, egyéni keresleti görbéje, árelfogadó magatartása, profitmaximalizáló kibocsátása. Fedezeti pont, üzemszüneti pont. Termelői többlet. Rövid és hosszú távú kínálati függvény. A versenypiac működése.
Versenypiac és más piaci szerkezetek a vállalatok száma nagyon sok VERSENYPIAC
egy OLIGOPOL STRUKTÚRÁK
MONOPÓLIUM
• nagyon sok (végtelenül sok) vállalat jelenik meg a piac kínálati oldalán • a vállalatok piaci részesedése elenyésző (végtelenül kicsiny) • az egyes vállalatok által kínált termékek tökéletesen homogének • nincsenek belépési és kilépési korlátok Koppány Krisztián, SZE
7
Versenyző vállalatok piaci ereje iparági kereslet és kínálat
P
• a vállalatok száma magas • egy vállalat piaci részesedése, piaci ereje elenyésző • egyetlen vállalat kibocsátásának változása nem befolyásolja érdemben a piaci kínálatot, s így a piaci egyensúlyi árat sem
S S’
Pe
D Q
Qe
Koppány Krisztián, SZE
Versenyző vállalatok árelfogadó magatartása • • •
tegyük fel, hogy a termék piaca (iparág) (hosszú távú) egyensúlyi állapotban van, az aktuális piaci ár = az egyensúlyi árral vállalatunk most lép be a piacra; milyen áron kínálja termékeit? lehet-e a versenypiac által kialakított egyensúlyi árnál magasabb áron terméket eladni? – a termékek homogének – aki a többieknél drágábban adja, attól a vevők nem vásárolnak
•
érdemes-e az aktuális piaci árnál alacsonyabb áron kínálni a termékeket? – ha még így is nyereséggel lehet értékesíteni, akkor igen – de ha a versenytársak hozzánk hasonló technológiai és költségviszonyokkal jellemezhetők, akkor ők már korábban árat csökkentettek volna, vagy a piacra újonnan belépők tömeges megjelenése következtében megnövekvő kínálat csökkentette volna az árat – a versenyhelyzet az árat hosszú távon lecsökkenti olyan szintre, amely mellett a vállalatok gazdasági profitja zérus (számviteli profit = normálprofit) – a hosszú távú egyensúlyi ár alatt értékesíteni veszteséges
•
a versenyző vállalat a piaci egyensúlyi áron értékesíti termékeit, számára az ár adottság Koppány Krisztián, SZE
Versenyző vállalatok egyéni keresleti görbéje és profitmaximalizálási szabálya P
iparági kereslet és kínálat
P
S
egy versenyző vállalat egyéni keresleti görbéje
Pe
D Q
MC p 1 1
p
q
p p MC(qopt ) Koppány Krisztián, SZE
8
Versenyző vállalat optimális kibocsátása P
MC profit csökken Pe
piaci ár profit nő
q1
qopt
q
q2
Koppány Krisztián, SZE
Optimális kibocsátás meghatározása táblázat alapján • • • •
egy versenyző vállalkozás tőkeállománya 5 millió forint, ez rövid távon fix a havi tőkeköltség 2% egy alkalmazott havi bérköltsége 100.000 Ft a vállalat termékeit 5000 Ft-os egységáron tudja értékesíteni
L
q
FC
0 2 4 6 8 10
0 100 180 240 280 300
100000
VC 0
TC
MC
AFC
AVC
AC
100000
-
-
-
-
100000
200000
300000
2000
1000
2000
3000
100000
400000
500000
2500
556
2222
2778
100000
600000
700000
3333
417
2500
2917
100000
800000
900000
5000
357
2857
3214
100000 1000000 1100000 10000
333
3333
3667
Koppány Krisztián, SZE
A fedezeti pont
Forrás: Kopányi [1993] 218. old.
Koppány Krisztián, SZE
9
Az üzemszüneti pont
Forrás: Kopányi [1993] 220. old.
Koppány Krisztián, SZE
Számpélda a veszteségminimalizálásra Daruka – Simanovszky [2001] 48. old. 17. feladat
Egy tökéletesen versenyző vállalat átlagköltség függvénye AC = q2 + 444/q. – Mekkora lesz a vállalat kibocsátása és az általa realizált profit nagysága, ha a termék piaci ára 27 Ft? – Miért racionális a vállalat számára a fenti esetben rövid távon folytatni a termelést? Koppány Krisztián, SZE
A termelői többlet P MC
TR Oq * AP e négyszög termelői többlet TR VC
A
Pe termelői többlet
TR TC
AVC
TR FC VC
P1 P0 O
FC TR VC
VC q0
q1
q*
q
termelői többlet FC
Koppány Krisztián, SZE
10
Versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye
Forrás: Kopányi [1993] 222. old.
Koppány Krisztián, SZE
A piaci kínálati görbe és az iparág Marshall--keresztje Marshall A kínálati görbe
P
S = ΣMC mögött a vállalatok profitmaximalizáló magatartása áll.
fogyasztói többlet
Pe
termelői többlet
A keresleti görbe mögött a fogyasztók D = ΣMU haszonmaximalizáló magatartása áll.
Qe
Q
Koppány Krisztián, SZE
A versenypiac rövid és hosszú távú egyensúlya (1) P
S
P
MC
S’ AC
Pe
extraprofit
Pe’ D Qe
Qe’
Q
q*’ q*
q
Koppány Krisztián, SZE
11
A versenypiac rövid és hosszú távú egyensúlya (2) S’ S
P
P
Pe’ Pe
MC
AC
veszteség
D Qe’ Qe
Q
q* q*’
q
Koppány Krisztián, SZE
A következő órákon • a monopólium kínálati magatartása, árdiszkriminációs lehetőségei • az oligopol struktúrák rendszerezése – homogén vagy differenciált termékek – van vagy nincs összejátszás a vállalatok között
• a vállalatok kínálati magatartása különféle oligopol piaci szerkezetekben – klasszikus duopólium modellek (Cournot, Stackelberg) – a monopolisztikus verseny modellje Koppány Krisztián, SZE
Hivatkozások • Kopányi Mihály (szerk.) [1993]: Mikroökonómia. Aula Kiadó, Budapest • Daruka Magdolna-Simanovszky Zoltán [2001]: Mikroökonómia feladatgyűjtemény. TRI-MESTER Kiadó, Tatabánya
Koppány Krisztián, SZE
12
Kötelező tananyag, ajánlott gyakorló példák • Solt Katalin [2007]: Mikroökonómia. TRI-MESTER, Tatabánya, 162-181. oldalak • Koppány Krisztián [2005]: Módszertani segédlet és kiegészítő példatár a Mikroökonómia című tárgyhoz. UNIVERSITAS-GYŐR Kht. 48-49. oldalak, 105., valamint 117-120. oldalak • Daruka Magdolna-Simanovszky Zoltán [2003]: Mikroökonómia feladatgyűjtemény. TRI-MESTER Kiadó, Tatabánya, a szemináriumvezetők által órán megoldott és házi feladatra kijelölt példák (javasolt példák: 40. old. 25-27. feladatok, 43-49. old. 1-4., 6., 8-9., valamint 1317. feladatok) • Farkas Péter elektronikus példatárának kapcsolódó feladatai (64-73.) Koppány Krisztián, SZE
13
