Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny – monopólium 1. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség meghatározása:

 (q)  TR(q)  TC(q)  max - E.F:  ' (q)  TR' (q)  TC' (q)  0 M (q)  MR(q)  MC(q)  0  MR(q)  MC(q) - M.F: M ' (q)  MR' (q)  MC' (q)  0  MR' (q)  MC' (q) A vállalat rövid távon csak akkor termel a fenti feltételeknek megfelelő mennyiséget, ha az is teljesül, hogy p  AVC , azaz ha a változó költségek megtérülnek. Hosszútávon pedig, ha p  AC , azaz hosszútávon a vállalat nem lehet veszteséges. 2. A határbevétel (MR )meghatározása: TR(q)  p(q)  q  MR(q) 

dTR dp dp q  p q p p dq dq dq p

dq p 1   MR(q)  p(1  ) , ahol ε a vállalat egyéni keresletének dp q  árrugalmassága, vagy- mivel az árrugalmasság általában negatív szám: 1 MR(q)  p(1  ) felhasználva, hogy  



Tökéletes verseny esetén ε= (az egyéni keresleti görbe vízszintes), így MR(q)  p . A tökéletes verseny „ellenpólusa” a tiszta monopólium, amikor egyetlen vállalat elégíti ki az adott iparág keresletét. A vállalat termékének nincs közeli helyettesítője, így a fogyasztó a számára szükséges terméket csak ettől az egyetlen vállalattól vásárolhatja meg.

3. A monopólium kínálati magatartása - Amennyiben egy vállalat monopolhelyzetben van, akkor kínálatával az összpiaci keresletet elégíti ki, ezért a termék piaci keresleti függvénye megegyezik a vállalat által érzékelhető egyéni keresleti függvénnyel. A monopólium ármeghatározó szereplő, szimultán módon határozza meg az árat és mennyiséget. Az árakra vonatkozó döntés befolyásolja az értékesíthető mennyiséget, illetve fordítva: ha dönt a piacra vitt termelési mennyiségről, akkor a kereslet alapján adott az ár nagysága.

1

-

-

A monopolhelyzetben lévő vállalat döntései tehát ár-output kombinációkra vonatkoznak. Ezek közül választja ki azt az ár-mennyiség kombinációt, amely mellett a realizálható profitja maximális lesz. A monopólium magatartásának elemzéséhez lineáris keresleti függvényt használunk. Legyen a p  a  bQ az inverz keresleti függvény. Ekkor TR(q)  (a  bQ)Q  aQ  bQ 2  MR(Q)  a  2bQ

-

A határbevételre (MR) kapott összefüggést összehasonlítva a keresleti függvénnyel látjuk, hogy a függőleges tengelymetszet (a) azonos, Q együtthatója kétszeres lett, vagyis a határbevételi függvény kétszer akkora meredekségű, mint a lineáris keresleti függvény. A monopólium határbevétele tehát minden Q>0 esetén kisebb, mint a piaci ár: MR(Q)  p(Q).

 1

 1

 1

-

az ábra alapján is belátható, hogy a monopólium nem termelhet csökkenő teljes 1a bevétel, ill. negatív határbevétel mellett, így az optimális termelés a 0  q  2b tartományban lesz, ahol a kereslet árrugalmas, azaz:   1 .

-

Az optimális termelés (q*) ott lesz, ahol MC(q)  MR(q) , az ehhez tartozó piaci ár pedig p(q*)>MC(q*). A monopolista ár tehát meghaladja a határköltséget!

2

-

az ábrán a monopolista vállalat profitot realizál, mert adott költségfüggvények (AC és MC) esetén p(q*)  AC (q*). (Mivel monopólium esetén egy vállalat termelése megegyezik az összpiaci mennyiséggel, ezért q  Q )

4. A piaci hatalom mérőszáma: a Lerner-index - azt méri, mennyivel emelhető az ár a határköltség fölé, az ár %-ban kifejezve: p  MC L p - a Lerner index függ a kereslet árrugalmasságától, minél árrugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a monopólium piaci hatalma. - Bizonyítás:  1 1 1 p  MC 1 MC  MR  p1    p  p    p  MC  p        p   5. Haszonkulcsos árképzés Az árrugalmasság és határbevétel közötti összefüggést a következőképpen is felhasználhatjuk:  1 MC 1 MC  MR  p1      p  p  MC 1 1    1 1





Ez a képlet azt fejezi ki, hogy a profitmaximalizáló monopólium által megállapított ár a monopolár a határköltségen túl még egy tényezőtől, az ún. haszonkulcstól, függ,

3

amely a kereslet árrugalmasságának függvénye. Az árban realizált haszonkulcs:

1 1

1





Amennyiben   1 , akkor ez a szorzószám egynél nagyobb.

Gyakorló feladatok: 1. Egy monopólium konstans árrugalmasságú keresleti görbével szembesül,   1,25 . Határköltsége ugyancsak konstans, MC=20. Milyen áron értékesít a monopólium? Határozza meg a Lerner index nagyságát, valamint a haszonkulcs mértékét is! 2. Egy monopolista iparágát vizsgálunk rövid távon. A piaci kereslet lineáris, a vállalat határbevételi görbéjének egyenlete: MR  1000  2,5Q .A monopólium változó költség függvénye VC  Q 2  145Q . Mennyit és milyen áron értékesít a monopólium? 3. Legyen a monopólium által előállított termék inverz keresleti függvénye p(q)  a  bq , a vállalat termelési technológiáját a q  KL termelési függvény írja le. A termelési tényezők árai: pK és pL . Határozzuk meg a profit maximalizáló termékmennyiséget, és a monopolárat (Használjuk fel a 3. ea-ban az adott termelési függvény esetén már levezetett hosszútávú költségfüggvényt!)

6. A monopólium által okozott jóléti veszteség Tudjuk, hogy a tökéletesen versenyző piacon a mennyiség a kereslet és a kínálat egyensúlya alapján határozódik meg. Tételezzük fel, hogy ezen a piacon ugyanaz a keresleti függvény, mint a monopolpiacon (D). A piaci kínálati görbét tökéletes verseny esetén az egyéni határköltség-görbék horizontális összegzésével vezethetjük le. Egymással és a monopóliummal azonos technológiai, illetve költségszerkezetű vállalatokat feltételezve mondhatjuk azt, hogy ez a kínálati görbe a monopólium határköltség-görbéjével (MC) azonos.

4

Transzfer

Elveszett fogyasztói többlet

Elveszett termelői többlet

A tökéletesen versenyző piacon az egyensúly tehát az E pontban, Qc termékmennyiség és a pc ár mellett alakul ki. A monopolista egyensúlyt pedig az F pont képviseli, ahol az output Qm és a piaci ár pm. A monopólium tehát kevesebbet termel és ezt a kisebb termékmennyiséget magasabb áron adja el, mint a tökéletesen versenyző piacon működő vállalatok. A magasabb ár miatt a fogyasztói többlet egy része termelői többletté alakul (transzfer: p mpcFG terület). Az alacsonyabb mennyiség miatt azonban további fogyasztói többlet vész el, valamint az erre a mennyiségre ( Qc  Qm Qc-Qm) eső termelői többlet is elvész. Az ebből származó társadalmi veszteség az ún. holtteher-veszteség, amit az EFH terület jelenít meg. Ha a határköltség lineáris lenne, akkor a holttherveszteséget egy háromszög területe reprezentálná. Gyakorló feladat: Egy monopólium teljes költsége: TC(Q)  Q 2 , a piaci keresleti függvény: Q( p)  126  0,2 p . Mekkora a monopólium által okozott jóléti veszteség? Ábrázolja is a helyzetet!

5

7. Természetes monopólium -

Szükséges feltétel: egy vállalat olcsóbban termeljen meg adott mennyiséget, mint ha több vállalat külön-külön termelné meg ugyanazt, azaz: n ahol C(Q) a költség akkor, ha egy C (Q)  C (q1 )  C (q 2 )  ...  C (q n )   C (qi ) i 1

vállalat termeli meg a Q mennyiséget és

n

 C (q ) a költség akkor, ha Q mennyiséget i 1

i

n vállalat termeli meg -

a méretgazdaságosság (csökkenő LAC: AC  MC  S 

AC  1) ) elégséges, de MC

nem szükséges feltétel!

-

A természetes monopólium kialakulását a költségviszonyok mellett a kereslet alakulása – másképpen a piac mérete - is befolyásolja. Az ábra alapján: • Ha piaci kereslet a D1 , akkor egy vállalat a LAC csökkenő szakaszán termel, érvényesül a méretgazdaságosság. • Ha a kereslet D2 –re nő, akkor már a LAC növekvő szakaszán termel, nincs méretgazdaságosság, de egy vállalat olcsóbban termeli meg a Q és Q* közti termelési mennyiséget, mint kettő (AC1AC2), nincs természetes monopólium.

Gyakorló feladat: Keressen példákat természetes monopóliumra! Milyen típusú iparágakban lehet leginkább jellemző?

6