2009. február
HÉZAG NÉLKÜL
200 9. február 009 X I. évfolyam 2. szám
A világgazdasági válság kedvezõtlen foglalkoztatási hatásaként értékelhetõ, hogy 2008 utolsó két hónapjában az elõzõ évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresõt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A teljes regisztrált állomány létszáma 2008. végén 477,4 ezer fõ volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A növekedés mindenek elõtt a nem pályakezdõket érintette, a pályakezdõ álláskeresõk létszáma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi létszámmal. Számuk az év végén 41,6 ezer volt. Az adatok azt támasztják alá, hogy a pályakezdõk esetében eredményesen mûködik a START-támogatási konstrukció. A munkaügyi szervezetnél rendelkezésre álló álláshelyek száma éves átlagban több, mint 10%-kal csökkent az elõzõ évhez képest. Fontos kihívás az álláshely-feltárás hatékonyságának javítása annak érdekében, hogy az ÁFSZ a jelenleginél lényegesen ered-
ményesebb munkaközvetítési tevékenységet tudjon végezni. A területi különbségek változatlanul jelentõsek, egyes hátrányos helyzetû munkavállalói rétegek foglalkoztatási pozíciói nem, vagy igen mérsé-
A 2008. évi munkaerõ-piaci folyamatok jellemzése kelten javulnak. Közülük elsõ helyen a képzettséggel nem rendelkezõ, alacsony iskolai végzettségû, tartósan munka nélkül lévõket indokolt külön kiemelni. A KSH munkaerõ-felmérésének 111. havi adatai alapján az elmúlt év egészét tekintve egy százalék körüli foglalkoztatás-csökkenés várható. 2008
szeptember-november hónapokban a nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1%-nak felelt meg, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 7,8%-os volt ebben az idõszakban, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A foglalkoztatás alakulását jelentõs szerkezeti változások jellemezték az elmúlt évben is. Ebben a tekintetben az iskolai végzettség szerint differenciált változásokat indokolt kiemelni: miközben 32 ezerrel nõtt a fõiskolát, és 30 ezerrel az egyetemet végzett foglalkoztatottak száma, addig a többi iskolai végzettségi csoportban mérséklõdött a foglalkoztatás. Ez egyértelmûen a képzés jelentõségére hívja fel a figyelmet. A 2008. negyedik negyedévre vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat a KSH 2009. január 30-án hozza nyilvánosságra.
A csoportos létszám-leépítési bejelentések alakulása és jellemzõi 2008-ban A csoportos létszám-leépítési bejelentések alakulása az év egészét tekintve csökkent 2008-ban az elõzõ évhez képest. A munkáltatók országosan mintegy 5 ezerrel kisebb létszám csoportos elbocsátásáról jelentették be döntésüket a munkaügyi szervezethez 2008-ban, mint egy évvel korábban. Ez 17%-os csökkenésnek felel meg. A bejelentések idõbeli alakulását vizsgálva azonban jelentõs fordulópont figyelhetõ meg éven belül, ami egyértelmûen a gazdasági válság megjelenésével hozható összefüggésbe. Míg 2008 elsõ és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig
a harmadik negyedévben már közel ezer fõs (+20%), a negyedikben pedig 4,5 ezer fõs (+86%) növekedés volt megfigyelhetõ. Jól látható, hogy a létszám-leépítések trendje 2008 harmadik negyedévében fordult meg. A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, minden régióra kiterjedõ, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Tulajdonképpen két régió emelhetõ ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezõtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a közép- és nyugat-dunántúli régió, ahol a külföldi érdekeltségû multinacionális vállalkozások nagy számban koncentrálódnak. A közép-dunántúli régi-
ót ki kell emelni abból a szempontból, hogy ez volt az egyetlen olyan régió, ahol 2008-ban folyamatosan magasabb volt a csoportos létszám-leépítésekben szereplõ létszám az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. Ezzel szemben Közép- és Észak-Magyarországon az év egészét tekintve csökkenés volt megfigyelhetõ. A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszám-leépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszûnését érintette, az elbocsátások mintegy 10%-ára az építõiparban, további 7%-ára pedig a mezõgazdaságban kerül sor. Az elõzõ év azonos idõszakához képest négy nemzetgazdasági ágban koncentráló(folytatás a 2. oldalon)
2
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 1. oldalról...)
dott a leépítések számának növekedése: a feldolgozóiparban 4,7 ezerrel, a mezõgazdaságban 600-al, a bányászatban 360-al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt 260-al több munkahely megszûnését jelentették a cégek 2008 utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a nemzetközi válság foglalkoztatási hatása egyelõre a feldolgozóipari vállalkozásokat érinti a legsúlyosabban. Az építõiparban, ahol szintén viszonylag sok munkahely szûnt meg 2008 utolsó negyedévében (mintegy ezer), egyértelmûen szezonális hatásról van szó, ugyanis ez a létszám közel 30%-kal kevesebb az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A munkahelyek megszûnésének okai, és fõleg az okok igen jelentõs megváltozása rendkívül sokat elárul a
leépítések hátterérõl. Ebben a tekintetben szintén az elmúlt két év utolsó negyedévét hasonlítottuk össze. Míg 2007-ben a cégek közel azonos arányban három okot jelöltek meg az elbocsátások indokaként (belföldi kereslet csökkenése, szervezeti átalakulás, finanszírozási problémák), addig 2008 utolsó három hónapjában a tervezett elbocsátások közel felét (47%) a külföldi kereslet visszaesésével indokolták a gazdasági szervezetek. Ez az arány a Közép-Dunántúlon, ahol az elbocsátások jelentõs része koncentrálódik, meghaladja a 70%-ot. A belföldi kereslet csökkenése 16%-os, a pénzügyi problémák pedig 10%-os arányt képviselnek az elbocsátási indokok között. Ezek az értékek megegyeznek az egy évvel korábbiakkal. Az adatok egyértelmûen megerõsítik, hogy a nemzetközi konjunktúra visszaesésének tudható be a magyarországi foglalkoztatás csökkenése.
A FOGLALKOZTATÁS SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI (2007-2008 harmadik negyedévek közötti változás alapján*) NEMZETGAZDASÁGI ÁG Foglalkoztatás csökkent Építõipar (-25,4 ezer) Szállítás (-15,9 ezer) Mezõgazdaság (-13,6 ezer) Textilipar (-10,2 ezer) Kereskedelem (-10,2 ezer)
Foglalkoztatás nõtt Gazdasági szolgáltatások (+35,4 ezer) Pénzügyi szektor (+12,4 ezer) Vegyipar (+12,0 ezer) Gépipar (+11,7 ezer) Közigazgatás (+10,3 ezer)
TERÜLET Foglalkoztatás csökkent Észak-Magyarország (-10,0 ezer) Közép-Dunántúl (-7,4 ezer) Nyugat-Dunántúl (-6,0 ezer)
Foglalkoztatás nõtt Dél-Dunántúl (+6,6 ezer) Közép-Magyarország (+1,5 ezer)
ISKOLAI VÉGZETTSÉG Foglalkoztatás csökkent Szakmunkásképzõ (-60,5 ezer) Szakközépiskola (-9,1 ezer) 8 ált. és kevesebb (-8,9 ezer)
Foglalkoztatás nõtt Fõiskola (+31,9 ezer) Egyetem (+29,6 ezer)
KORCSOPORT Foglalkoztatás csökkent 25-29 éves (-29,1 ezer) 20-24 éves (-9,5 ezer) 50-59 éves (-9,3 ezer)
Foglalkoztatás nõtt 40-44 éves (+16,0 ezer) 30-34 éves (+10,6 ezer)
2009. február
Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: •15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia
NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!
Érd.: 06-70/40-50-481
FELHÍVÁS!
*A foglalkoztatottak száma összesen 23,1 ezer fõvel csökkent a két idõpont között. - OÉT tájékoztató -
PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: 06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ) www.pokkop.hu
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail-es hírlevél formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk akár a honlapunkon „feliratkozással”, vagy a 01+81-94, a 01+86-52, illetve a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa
2009. február (folytatás az 1. oldalról)
VÉT VÉT HÍREK HÍREK
Nem oldódik a feszültség… Míg a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban (VÉT) folyó tárgyalásokat illetõen továbbra sem lehet beszámolni a légkör javulásáról, az egyes tevékenységi körök és végrehajtási egységek szintjén jellemzõen konszolidált tárgyalások folytak a bérmegállapodásban rögzített differenciálási keret elosztási elveinek meghatározásáról. E tárgyalások többségén a bérmegállapodást elutasító VDSZSZ helyi képviselõi is részt vettek, sõt általában a létrejövõ megállapodásokat is aláírták. Bár a tapasztalatok értékelésére még várni kell, rögzíthetjük, hogy a helyi megállapodások az eddigieknél nagyobb lehetõséget biztosítottak az indokolatlan bérfeszültségek oldására, a többlet teljesítmények elismerésére. Ezen túlmenõen az sem elhanyagolható szempont, hogy hosszú évek után elõször jelenhetett meg a helyi felelõsség a személyi alapbérek alakításának tekintetében. Mindeközben a VÉT-en tovább dúlt a VDSZSZ. Se szeri, se száma nem volt a napirend elõtti számonkérésnek, a tárgyalópartnerek – különösen a VSZ – sértegetésének, a parttalan minõsíthetetlen hangvételû tirádáknak.
Létszámhelyzet a MÁV-nál. Mint azt a résztvevõk megszokhatták, elõször ütött, aztán kérdezett a „forradalmi szakszervezet”: Történt ugyanis, hogy a folyosón, egy közelebbrõl meg nem nevezett MÁV menedzsertõl azt hallották, hogy a MÁV-nál 5 000 fõs elbocsátás van készülõben. Nosza irány a sajtó (úgyis kicsi a feszültség), lázítás a honlapon (kevés a sztrájkhajlandóság), majd a kérdés megfogalmazása, hogy mi az igazság? A válasz gyorsan érkezett: Szó sincs 5000 fõs létszámcsökkentésrõl, a MÁV Zrt. továbbra is a 2007-2010 évekre szóló foglalkoztatási megállapodás betartásával igyekszik biztosítani a létszám szükségletet. Mindebben egyébként a PVDSz joggal bízhatott, hiszen a megállapodásokban foglaltaknak megfelelõen a többi szakszervezettel együtt – még december hónap közepén – kézhez kapta a MÁV Zrt. 2009. I. negyedévére vonatkozó foglalkoztatási elképzeléseit: Eszerint a MÁV Zrt. Központi Szervezete a K-3/2007. számú megállapodás II.2. pontnak megfelelõen az alábbiaknak megfelelõen elkészítette el a 2009. I. negyedévi foglalkoztatási tervét:
Intézkedés jogcíme
3
HÉZAG NÉLKÜL
2009. I. negyedév terv fõ
Munkáltatói rendes felmondás Korengedményes nyugdíj Elõrehozott öregségi nyugdíj (támogatott) Közös megegyezés
3 7 1 4
Tervezett csökkenés összesen
15
Tervezett növekedés összesen
34
A Pályavasúti Üzletág 2009. I. negyedévi foglalkoztatási terve pedig: Intézkedés jogcíme
2009. I. n. év terv fõ
Elõrehozott öregségi nyugdíj Korengedményes nyugdíj Korkedvezményes öregségi nyugdíj Közös megegyezés MÁV - ÉVEK Munkáltatói rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj
15 17 3 3 7 48* 1 1 9
Tervezett csökkenés összesen
104
Tervezett növekedés összesen
132
(* poggyászmegõrzési és távírdai tevékenységek megszûnése) Mindezek alapján a szakszervezetek már az elmúlt év végén tudhatták, hogy a MÁV Zrt. 2009. elsõ negyedévére 47 fõs létszámnövelést tervez és igaz ugyan, hogy a MÁV Zrt. létszáma ennek ellenére az év végére nagy valószínûséggel csökkeni fog, de ez egészen biztosan messze nem fogja elérni a nemhogy az 5 000, de az ezer fõt sem. A VÉT tárgyalás a létszámalakulás tekintetében áttekintette a 2008. év foglalkoztatási tapasztalatait is: A ténylegesen megvalósuló létszámcsökkenés a MÁV Zrt-nél az alábbiak szerint alakult: Megnevezés
2007. XII. 31. (fõ)
2008. XII. 31
17 297
Központi irányítás és háttérszolgáltatás MÁV Zrt. Összesen
Csökk. Csökk. (fõ)
(%)
17 272
25
0,15
3256
3 018
238
7,3
20 553
20 290
263
1,3
Pályavasúti Üzletág (a térségi vasutakkal együtt)
Megállapítható tehát, hogy a MÁV Zrt. létszáma - a szervezeti hatásoktól megtisztítva (TRAKCIÓ, GÉPÉSZET) – minimális mértékben csökkent 2008. évben és 2009 tekintetében is hasonló létszámalakulásra számítunk. A tárgyaláson ennek ellenére a PVDSz kifejtette, hogy a végrehajtás szintjén a létszám növelését tartja indokoltnak, melynek során elsõdleges feladatnak tekinti a területenként eltérõ mértékben jelentkezõ létszámhiány mérséklését, lehetõség szerinti felszámolását. Ez irányú igényünket alátámasztja az is, hogy a 2008. évi túlóra felhasználás 38 700 órával, 7,6 százalékkal meghaladta a 2007. évi szintet. (folytatás a 4. oldalon)
4
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 3. oldalról...)
A 2008. évi túlóra felhasználás (546 200 óra) 250-300 fõ éves munkaidõalapjának megfelelõ mértékû volt.
Kollektív Szerzõdés módosítás A Kollektív Szerzõdés év végi tárgyalásain a szerzõdést kötõ felek külön kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 10. számú mellékletet, mely a munkaközi szünet egybefüggõ kiadását nem biztosító szolgálati helyeket és munkakö-
2009. február
röket sorolja fel – a fõrendelkezõ munkakört betöltõ munkavállalók váltására vonatkozó eljárási szabályok megalkotásával együtt – 2009. január 31. napjáig felülvizsgálják, illetve átdolgozzák. A megállapodások – a rossz elõjelek ellenére – megszülettek. Az új 10-es mellékletet terjedelmi okok miatt újságunkban nem közöljük (az érintetteknek e-mailben megküldjük, az érdeklõdõk honlapunkon megtekinthetik), de álljon itt a fõrendelkezõkre vonatkozó megállapodás:
Megállapodás Amely létrejött a MÁV Zrt mint munkáltató és az aláíró érdekképviseletek között a fõrendelkezõi munkakört ellátó munkavállalók fokozott szellemi és fizikai leterheltségének csökkentésére és a jogszabályban elõírt munkaközi szünet egybefüggõ kiadásáról A felek megállapodnak abban, hogy a Gy. 1654-83/ 2008. számú kiadmány alapján rendszeresített nappalos (közbeváltó) tevékenységre is vezényelhetõ fõrendelkezõt a normál technológia ellátására rendszeresített fõrendelkezõ adott idõszakban történõ munkavégzés alóli mentesítésére és közvetlen munkakörnyezetében szolgálatot teljesítõ (táblakezelõ, rendelkezõ) forgalmi szolgálattevõ(k) munkaközi szüneteinek kiadása miatti közbeváltására kell alkalmazni. Ezen tevékenység ellátása kapcsán a napi beosztás szerinti munkaidõ (szolgálat) alatt – a fõrendelkezõt is beleszámítva – legfeljebb három, az elõzõekben felsorolt munkavállaló közbeváltása tervezhetõ be. A nappalos (közbeváltó) fõrendelkezõi tevékenység ellátásának keretei: • A fõrendelkezõi munkakört betöltõ munkavállalók – munkakörük megszakítás nélküli jellegét és annak
A fentiekre vonatkozó tárgyalások módot adtak arra is, hogy egyéb apró, elsõsorban a nyomdahibák kijavítására, a megfogalmazások pontosítására irányuló korrekciók is átvezetésre kerüljenek Kollektív Szerzõdésünkben. Ezek között érdemi változtatásnak minõsül a forgalmi személyzet által végzett számadói tevékenység során (a fõszámadás 301. kódszáma alatt beállított) havi készpénzbeszállítás összege után járó jutalék módosítása. A számadó-pénztárosi tevékenységet is ellátó forgalmi munkavállaló a jegyeladási jutalékán felül a számadásban szereplõ pénz 0,2 százalékának megfelelõ, de legalább 1000-Ft további jutalékban részesülhet.
Az új helyi függelékek megkötése A munkáltatóval megkötött megállapodás alapján a Kollektív Szerzõdés 2008. december 31. napján hatályos helyi függelékei az új helyi függelékek megkötéséig, de legfeljebb 2009. március 31. napjáig alkalmazhatóak, ezen idõpontot követõen egységesen hatályukat vesztik. Az új,
díjazására vonatkozó szabályokat nem érintõen – a havi munkaidõ-beosztásuk részeként vezényelhetõek a nappalos munkarendûek munkaidejének alapulvételével kijelölt szolgálatokra is. Ebben az esetben a nappalos (közbeváltó) tevékenység ellátására vezényelt fõrendelkezõ közbeváltása nem minõsülhet átirányításnak vagy helyettesítésnek. • A munkaidõn belüli tevékenység idõelemeit a KSz Helyi Függelékében részletezni kell. • A nappalos (közbeváltó) tevékenység ellátására vezényelt fõrendelkezõ szolgálatát kizárólag a fõrendelkezõi szolgálati helyiségben köteles végezni. • Amennyiben nem a munkáltató oldalán felmerült okból a tárgyhónapban a közbeváltás biztosításának személyi feltétele megszûnik, akkor ebben az esetben a munkáltató legkésõbb a következõ havi munkaidõ-beosztás elkészítése során köteles a nappalos fõrendelkezõ közbeváltását – akár rendkívüli munkavégzés elrendelésével is – megtervezni. A megállapodásban foglaltakat a legkésõbb 2009. április 1. napjától hatályba lépõ új KSz Helyi Függelékek elfogadása során kell alkalmazni.
legkésõbb 2009. április 1. napjával hatályba lépõ helyi függelékeket legkésõbb 2009. március 15. napjáig kell megkötni. A tárgyalások során az alábbiakat mindenképpen figyelembe célszerû venni: A helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a Kollektív Szerzõdés felhatalmazása alapján szabályozzák, illetõleg a helyi viszonyokra tekintettel, - a Kollektív Szerzõdés tiltó rendelkezésének hiányában egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekrõl is rendelkezhetnek. A helyi függelékek a Kollektív Szerzõdéstõl csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy ha az eltérés a munkavállalókra kedvezõbb rendelkezést tartalmaz, és ezt az eltérést valamely tiltó rendelkezés nem zárja ki.
(folytatás a 5. oldalon)
2009. február
5
HÉZAG NÉLKÜL
Az alábbi táblázat a KSz. azon rendelkezéseit foglalja össze, melyeket • K = a helyi függelékben mindenhol kötelezõ szabályozni. • K* = a helyi függelékben csak meghatározott szolgálati helyeken kötelezõ szabályozni. • N = nem kötelezõ, de lehet szabályozni. KSZ §.
tárgykör:
25.§ 4.
Ha van a jogszabálynak megfelelõ munkakör, akkor a munkakörnek a helyi függelékben történõ rögzítésével készenléti jellegûvé minõsíthetõ.
N
Ha az alkalmazni tervezett munkarend nem nappalos, nem nyújtott mûszakos, nem többmûszakos és nem megszakítás nélküli akkor a munkakörök megnevezésével, a munkakezdési és befejezési idõpontok meghatározásával egyéb munkarend kerülhet bevezetésre
N
A nappalos, a nyújtott mûszakos, a többmûszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, ill az egyéb munkarendben foglalkoztatható munkakörök felsorolása munkarendenként a munkakörök megnevezésével, a munkakezdési és befejezési idõpontok meghatározásával.
K
A zavartalan közlekedést biztosító, KSz. 8. mellékletében felsorolt munkakörök közül azok felsorolása az idõtartam pontos rögzítésével, akik 12 óránál többet, de max. 14 órát dolgozhatnak.
N
A munkakörökhöz kapcsolódó elõkészítõ-befejezõ munkák és idõtartamuk meghatározása. Ahol ilyen van.
K*
A nappalos nem rugalmas munkaidõ esetén alkalmazható egyenlõtlen munkaidõ-beosztás szabályainak meghatározása. (kivétel, ha csak a péntek tér el.)
N
Azon munkakörök felsorolása, ahol az osztott munkaidõ alkalmazható a megszakítás idõpontjainak rögzítésével.
K*
33.§ 4.
Ha az osztott munkaidõ esetén el kívánnak térni a jelenléti idõ 210 órás felsõ határától
K*
37.§ 1.
A pihenés feltételeinek meghatározása készenlét esetében
K*
37.§ 3.
A naptári évente 801-1200 óra készenlét elrendelésének lehetõsége
N
40.§ 1.
A munkaközi szünet letöltésének helye, kiadásának idõpontja munkakörönként, vagy egyformán mindenkire.
K
Azon munkakörök és szolgálati helyek felsorolása, ahol 20 percnél hosszabb legfeljebb 1 óra munkaközi szünetet állapítanak meg
N
A nem munkaidõnek számító 2. munkaközi szünet kapcsán érintett munkakörök meghatározása
K*
40.§ 3.
A munkaközi szünet nem egybefüggõ kiadásával érintett munkakörök felsorolása
N
41.§ 1.
Azon munkakörök felsorolása az idõtartam megjelölésével ahol a 12 órás napi pihenõidõtõl el kívánnak térni
N
41.§ 2.
A munkábajárási és hazautazási idõ meghatározása
K
42.§ 1.
Az eltérés lehetõségének rögzítése azon fordulós (megszakítás nélküli) munkarendûeknél ahol a heti pihenõidõ kiadásának fõszabályától el kívánnak térni
N
42.§ 3.
A pihenõnap összevont kiadásának lehetõsége munkakörönként
N
53. § 3.
Azon munkakörök felsorolása, akik a 66 munkanap átirányítási maximumot túlléphetik max + 44 nappal
N
27.§ 1.
27.§ 2.
28.§ 3.d 28.§ 4.
28.§ 6.
30.§ 2.
33.§ 1.
40.§ 1.
40.§ 2.
K=kötelezõ/ N=nem kötelezõ
Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök
6
HÉZAG NÉLKÜL
2009. február
Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztár 3000 Hatvan, Gárdonyi Géza u. 2. Tel.: 02/23-52, tel./fax: 02/23-95, tel./fax: 37/344-880 • Internet: www.pokkop.hu
Kedves Munkatársaink! A pénzügyi válság már jelenleg is érezteti hatását hazánkban, ami várhatóan még jobban megnehezíti életünket a következõ években. A kialakult helyzet különösen indokolttá teszi, hogy gondoskodjunk önmagunk és családunk anyagi biztonsá-
gáról. A válság miatt még fontosabb szerepet kap az öngondoskodás, így a felelõsségteljes VBKJ választás valamennyiünk érdeke. A felmerülõ nehézségek áthidalásában segít a PÖKKÖP, a MÁV-nál az egyetlen szolidaritási elven mûködõ Pénztár, aminek tagjai a szolidaritási alapból nyújtott segélyeken kívül még a számlájuk egyéni részérõl is vehetnek fel segélyt.
A PÖKKÖP szolgáltatásai:
A PÖKKÖP tagdíj több éve változatlanul 4.500 Ft/hó, ami éves szinten csupán 54.000 Ft a VBKJ keretbõl. Az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés, valamint a Pénztá-
runkhoz az adóhatóság által átutalt adókedvezmények 100%-a a pénztártag egyéni számlájának egyéni részére kerül, tehát az, egy az egyben felvehetõ.
De hogyan is juthatok a pénzemhez? Egy pénztártagunk példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a Pénztárból felvenni a befizetett tagdíjnál jóval nagyobb összeget:
A táblázatból jól látható, hogy a pénztártagok már így is több pénzt tudnak felvenni a Pénztárból, mint amennyit befizettek (fõként akkor, ha a munkáltató fizeti helyettük a VBKJ keretbõl a tagdíjat), pedig a táblázatban még nem is szerepelnek az olyan elõre nem tervezhetõ kiadások, mint pl.: egy haláleset, egy esetleges munkaképesség csökkenés vagy rokkantság bekövetkezése és hogy ne csak a rosszról beszéljünk, gyermekáldás esetén is fizet a PÖKKÖP.
KEDVES MUNKATÁRSUNK! Partnerek vagyunk a gondjai megoldásában! Öngondoskodását segítjük! Kiegészítjük jövedelmét! Képzett munkatársaink mindig rendelkezésére állnak! Önért dolgozunk! Pénztárunk választása 2009-ben is a siker garanciája!
2009. február A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítvány (mint kedvezményezett) az idén már negyedik alkalommal várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történõ, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghaladó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy
HÉZAG NÉLKÜL
1 %= öngondoskodás fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erõsítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenõen a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV ZRt. Kollektív Szerzõdésének 80. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülõ munkavállaló-
7
kat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 % -nak felajánlására, és mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetõséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”. Segíts, hogy segíteni tudjunk! Fontos: Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy március 20-ig kell eljuttatni részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Önadózók esetén, az adóbevallással egyidejûleg kell rendelkezni az 1% felajánlásáról. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke
8
HÉZAG NÉLKÜL
2009. február
Fontosabb adóváltozások 2009-ben Személyi jövedelemadó 1. Már 2008. évre is kérhetõ lesz egy nyilatkozattal az egyszerûsített adóbevallás (az ADAM-ot váltja fel) de azt nem választhatja pl. a magánszemély bérbeadó, a 100 ezer Ft feletti értékpapírból jövedelmet szerzõ, az egyéni vállalkozó, az õstermelõ, aki 2009. évtõl 8 millió Ft felett kistermelõnek minõsül, de választható, ha valaki bérben részesül és csupán ingóságát, vagy ingatlanját adja el. 2. a munkáltatónak nem kötelezõ az adóbevallás készítése, de ekkor tájékoztatni kell a dolgozót, az egyszerûsített adóbevallásról. 3. A magánszemély adózók továbbra is 4% különadót fizetnek, abban az esetben ha a jövedelmük meghaladja a nyugdíjlevonási felsõ határt (7.446.000.-Ft) Az adót a foglalkoztató állapítja meg , és vonja le a feltételezett a cégnél elért jövedelem alapján, vagy külön nyilatkozat alapján.
Ha nem történik adóelõleg –levonás, vagy az nem elégséges, a magánszemélynek elegendõ az adóbevalláskor a különbözetet megfizetni. 4. A 2009. évtõl az adótábla változatlan maradt, 1.7 millió forintig az adó 18% a feletti rész 36% a különadóval együtt a legfelsõ kulcs lényegében 40% 5. Új adókedvezmény lép életbe az ún. háztartási kedvezmény, ez úgy érvényesíthetõ a 2009. évrõl készítendõ adóbevallásban, hogy a lakásfelújítás, a gyermekfelügyelet, a háztartási alkalmazott, a házi betegápolásra fizetett díj, a háztartási közmûvek és gépek javításáról kapott számla értékének 30%-a levonható az adóból. Az összes adókedvezmény része, maximum 100 ezer forintig vehetõ igénybe. Novák Lajos könyvelõ
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfõbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény változásai
önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az eltartott szociálisan rászorultnak minõsül.
1.) A munkáltató (foglalkoztató) által fizetendõ társadalombiztosítási járulék mértéke nem változott: 29%, 24% a nyugdíjalapba, 5% az egészségbiztosítási alapba kerül, amelynek 4,5% a természetbeni, 0,5% a pénzbeli ellátás fedezete. A munkáltató korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után: 6,75%-ot, a költségvetés 2009-ben 6,75%-ot még átvállal. A munkáltatót a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés alól az Országos Munkahigéniás és Foglalkoztatásegészségügyi Intézet díjfizetés ellenében végzett vizsgálata alapján határozattal mentesítheti, ha a munkakörülmények azt indokolják. Ebben az esetben a munkavállaló nem jogosult újabb korkedvezményre.
Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény változásai
2.) A munkavállaló által fizetendõ járulékok együttes mértéke nem változott (15,5%), egészségbiztosítási járulék 6%, amelybõl 4% természetbeni, 2% a pénzbeli ellátások fedezete, a fizetési kötelezettségnek nincs felsõ határa. Nyugdíjjárulék 9,5% (magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjjáruléka 1,5%, tagdíja 8%). Nyugdíjjárulék alap felsõ határa: napi 20.400- Ft, egész évre számítva 7,446.000,- Ft. Nyugdíjas foglalkoztatott 9,5% nyugdíjjárulékot köteles fizetni. E mellett 4% egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett. A nyugdíjat szüneteltetõ 9,5% nyugdíjjárulék fizetésére és 6% egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 3.) A biztosítással nem rendelkezõk havi 4.500,- Ft (napi 150,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. Nem kell a járulékot megfizetni, ha a települési
1.) Az öregségi nyugdíjkorhatár változatlanul 62 év. Az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nõ, aki 59. életévét betöltötte, férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, ha 40 év szolgálati idõt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban nem áll – csökkentés nélkül. A csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra minimum 37 évi szolgálati idõ szükséges. A 2009. január 1-jétõl igénybe vett elõrehozott nyugdíjban részesülõ foglalkoztatása esetén a nyugdíj mellett a minimális havi bér 12-szeresét keresheti (ez 71.500 Ft x 12=858.000 Ft). E feletti összeg esetén a nyugdíjat szüneteltetni kell. A legkisebb öregségi teljes nyugdíj összege változatlanul 28.500,- Ft. 2.) A nyugdíj összegének kiszámítása: A keresetek valorizációját ( mai érték meghatározása) követõen a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet csökkenteni kell a kifizetés idõpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztár tagdíj, munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével, majd a fennmaradó összegbõl a személyi jövedelemadót kell levonni (az adókedvezményeket nem veszik figyelembe) Ha a havi átlagkereset 258.000,- Ft-nál több, az sávosan csökkenteni kell: (folytatás a 9. oldalon...)
2009. február (folytatás a 8. oldalról...)
258.001,- - 293.000,- Ft 90%-át 293.001,- - 331.000,- Ft 80%-át 331.001,- Ft feletti átlagkereset 70%-át kell a saját jogú nyugellátásnál figyelembe venni. – Öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változat28.500,- Ft – Rokkantsági nyugdíj havi minimum összege változatlan: rokkantsági foka szerint 28.500, 29.800,- 30.850,- Ft – Baleseti rokkantsági nyugdíjminimum változatlan: 28.600, 30.000, 31.000 Ft – Árvaellátás minimum összege változatlan: 24.250,- Ft – Saját jogú öregségi nyugdíj és özvegyi nyugdíj változatlan: együttfolyósítási határa 63.560,- Ft (az együttfolyósítás helyett lehet mindkét ellátást külön-külön kérni, ha az kedvezõbb, ebben az esetben nincs felsõ határ)
lan:
3.) Nyugdíjemelések – Nyugdíjemelés 2009. január 1-tõl várható fogyasztói árnövekedés várható nettó átlagkereset növekedés
9
HÉZAG NÉLKÜL
3,1% 4,5% 1,6%
A foglalkoztatott nyugdíjas kérelmére 365 nap nyugdíjjárulék fizetése után – a nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5%-os emelésre jogosult.
Tizenharmadik havi nyugdíj A tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelõzõ év legalább egy napján, valamint a kifizetés esedékes folyósítási hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal egy tekintet alá esõ ellátásban a) rokkantsági nyugdíjban, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy b) hozzátartozói nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesül, vagy c) az a)-b) pontban nem említett nyugellátásban – ide nem értve a rehabilitációs járadékot – részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelõzõen betöltötte. A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több 2009-ben 80.000 forintnál. Azt követõen az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben kerül meghatározásra. A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben – legkésõbb május, illetve november hónapban – kell folyósítani. Az elsõ részlet folyósításra kerülõ összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének – de legfeljebb a fenti összeghatár – ötven százalékával. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülõ összege megegyezik a tárgyévi összeg és az elsõ részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülõ összeg a nyugellátás összegének évközi csökkenése esetén sem lehet kevesebb a tárgyév november hónapra járó nyugellátás – de legfeljebb a 80.000,- Ft összeghatár – ötven százalékánál. Az összeg megállapításakor a pótlékokat figyelmen kívül kell hagyni.
A korrekciós nyugdíjemeléseket 2009. szeptember elsejére halasztották. – A kormány felhatalmazást kapott a nyugellátások rendszeres emelése végrehajtási szabályainak, illetve a minimális nyugdíj összegének meghatározására.
Rokkantsági nyugdíj szabályainak változásai A jogosultság szabályai változatlanok, de a megváltozott munkaképesség helyett a rehabilitációs szakértõi szervezet 2008. január 1-jétõl az egészségkárosodást vizsgálja és részben új ellátási forma lépett életbe, ez a rehabilitációs járadék. 2009. január 1-jétõl, ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhetõ keresetre elõírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni! A rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó személy egymást követõ 6 hónapban elért keresete átlagát kell vizsgálni. (A nyugdíjhatározatban közölt nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet is vizsgálni kell!)
Rehabilitációs járadék törvény szabályai Új társadalombiztosítási eljárás. Az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és • keresõtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelõzõ 4 naptári hónapra vonatkozó kereset, jövedelme havi átlagánál, továbbá • rehabilitálható, • életkora szerint szükséges szolgálati idõt megszerezte. A rehabilitációs járadékra jogosult együttmûködésre köteles az állami foglalkoztatási szervvel, ezt írásban rögzítik. A rehabilitációs járadékot 3 évre állapítják meg, amelyet további 3 évre meghosszabbíthatnak. Összege a rokkantsági nyugdíj összegének 120%-a, de legalább 34.200,- Ft, kereset mellett ez az összeg a felére csökken. A járadékból nyugdíjjárulékot vonnak. – Átmeneti járadék: a várható öregségi nyugdíjának 75%-a, de a rendszeres szociális járadék összegénél kevesebb nem lehet – Rendszeres szociális járadék 62. életévüket nem betöltöttek 26.420,- Ft 62. életévüket betöltöttek 26.420,- Ft-tól 30-680,- Ft-ig
A családok támogatásáról szóló törvény változásai – Anyasági támogatás nem változott ikergyermekek esetén gyermekenként
64.125,- Ft 85.500,- Ft
(folytatás a 10. oldalon...)
10 (folytatás a 9. oldalról...)
– Gyermekgondozási segély nem változott ikergyermekek esetén, függetlenül a gyermekek számától
28.500,- Ft 57.000,- Ft
– Gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, legfeljebb havi 100.100,- Ft – Gyermeknevelési támogatás nem változott
28.500,- Ft
– A családi pótlék összegei 2009. augusztus 31-ig változatlanok, 2009. szeptember 1-jétõl változik az alábbiak szerint: 2009.08.31-ig 2009.09.01-tõl a.) egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft 12.700,- Ft b.) egy gyermeket nevelõ egyedülálló esetén 13.700,- Ft 14.300,- Ft c.) két gyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- Ft 13.900,- Ft d.) két gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- Ft 15.500,- Ft e.) három vagy több gyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- Ft 16.700,- Ft f.) három vagy több gyermeket nevelõ egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- Ft 17.800,- Ft g.) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetén 23.300,- Ft 24.300,- Ft egyedülálló esetén 25.900,- Ft 27.100,- Ft h.) az egyes szociális intézményben élõ, továbbá nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett gyermek esetén 14.800,- Ft 15.500,- Ft i) 18 évesnél idõsebb, tartósan beteg, akinek 18. évének betöltése elõtt is magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak 20.300,- Ft 21.200,- Ft
A szociális ellátórendszer, illetve az álláskeresési ellátások összegei – Ápolási díj változatlan 2-18 éves beteg gyermek esetén 18 év feletti tartósan beteg esetén súlyos fogyatékos esetén
28.500,- Ft 22.800,- Ft 37.050,- Ft
– Vakok személyi járadéka változatlan
15.020,- Ft
– Idõskorúak járadéka nem változott 22.800,- Ft Egyedülálló: 62-75 év közötti életkorban 27.075,- Ft 75 évesnél idõsebbnek 37.050,- Ft – Fogyatékossági támogatás változatlan Halmozottan sérülteké
18.525,- Ft 22.800,- Ft
– Rokkantsági járadék változatlan
32.610,- Ft
– Rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkidõben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelezõ legkisebb összegének (71.500,- Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét – Álláskeresési járadék I. szakasz: a korábbi átlagkereset 60%-a alsó határa a minimálbér 60%-a 42.900,- Ft felsõ határa ennek kétszerese 85.800,- Ft II. szakasz: a minimálbér 60%-a 42.900,- Ft – Álláskeresési segély a minimálbér 40%-a 28.600,- Ft – Ápolási díj: az ápolt életkorától függõen: változatlan 22.800,- Ft 28.500,- Ft 37.050,- Ft
A családi pótlékot teljes hónapra kell folyósítani.
A hó-nap esete Az útépítésen a fõnök odamegy a munkásokhoz: – Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok. – Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.
A hó-nap bölcsessége
Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a
06-30/430-8360-as A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.
2009. február
HÉZAG NÉLKÜL
telefonszámon. Webcím: www.peksz.atw.hu
Novák Lajos könyvelõ
A hó-nap vicce A rendõr megállít egy részeg autóst és így szól: – Személyi igazolványt, jogosítványt, forgalmi engedélyt. – Cakompakk? kérdezi az autós. – Ja, maga nem magyar? Menjen tovább.
A hó-nap kérdése Hogyan szolmizálnak a részegek??? - MI-TI-SZO?!
2009. február
HÉZAG NÉLKÜL
11
Korengedményes nyugdíj FELTÉTELEI: 1.) A munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás idõpontját megelõzõen egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort legkésõbb a korengedményes nyugdíjba vonulás idõpontjáig betölti. (Ez a férfiaknál és a nõknél egyaránt 57. betöltött életévet jelent.) 2.) További feltételek: a) A munkavállaló rendelkezik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által igazolt az elõzetesen igazolt az elõrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel. (40 év szolgálati idõ szükséges a csökkentés nélküli összegben megállapított elõrehozott öregségi nyugdíjhoz. Minimum 37 évvel is igénybe lehet venni, de ebben az esetben a megállapított nyugdíj összegét 10,8%-kal csökkentik – természetesen, ha a hiányzó évek, illetve hónapok kevesebbek, a csökkentés százaléka is kevesebb.) Nem köthetõ megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az elõrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez elõírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás idõpontjáig betölti.
b) A munkáltató a munkavállaló elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a – nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított – nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a fizetési értesítés kézhezvételét követõ 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben befizeti. A munkáltató az elõzõ bekezdésben foglaltakon kívül megtéríti a fizetési értesítésben foglaltak szerint az elsõ tényleges folyósítás naptári évében irányadó összegben a postaköltségeket is annyi naptári hónapra, amenynyire a korengedményes nyugdíjat folyósítani kell. c) Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, közszolgálati jog viszonya, stb. a korengedményes nyugdíjba vonulás idõpontjáig megszûnik.
hátralévõ arányos részét a nyugdíjbiztosítási szerv visszafizeti. A korengedményes nyugdíj folyósításának szüneteltetése (pl. az engedélyezett keresetplafon túllépése miatt) visszafizetési kötelezettséget nem keletkeztet. 3.) Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjat megállapító határozatot visszavonják. (Ezért azt javasoljuk, hogy a megállapodásban kerüljön kikötésre, hogy ebben az esetben a munkavállaló jogviszonyát visszaállítják) 4.) A korengedményes nyugdíj megállapítására és folyósítására a társadalombiztosítási jogszabályok a nyugdíjba vonulás idõpontjában alkalmazandó rendelkezései az irányadók. 5.) A korkedvezményre jogosult munkavállalóval is megköthetõ a megállapodás.
TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK 1.) A munkáltatónak a megállapodást és a nyilatkozatát a kötelezettség vállalásról 15 napon belül meg kell küldenie az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak. 2.) Ha a dolgozó nyugdíjjogosultsága a korengedményes idõtartam alatt megszûnik, akkor az elõre befizetett nyugdíjösszeg és postaköltség még
A rendelet 2010. január 1-jén hatályát veszti. Ha a megállapodást 2009. december 31-ig az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtják, és mivel a megállapodás a korengedményes nyugdíjba vonulás elõtt egy (1) évvel megköthetõ, így lehetõség nyílik a 2010-ben 57. életévüket betöltõkre is azt megkötni.
Az Explorer V asutas Világjáró Klub 2009 évi programter ve Vasutas programterve Neuschwanstein - Párizs – Versailles: (13.000 Ft + 39 € -tól) 05. 01 - 05. München - Neuschwanstein + *Holland virágkiállítás: (5.500 Ft-tól) 05. 01 - 04. Velence - Nápoly - Capri - Sorrento -Vezúv-Verona: (12.900 Ft + 60 €-tól) 05. 09 - 15. Észak Itáliai körút: (11.000 Ft + 50 € -tól) 05. 13 - 18. Erdély: (5.200 Ft + 55 €-tól ) 05. 31 - 06. 05. Olasz tengerpart (Adria - Lignano): (9.000 Ft +70 € -tól) 06. 12 - 21. Szicíliai Nyaralás + *ETNA- Tivoli – Vatikán: (16.500 Ft + 65 €-tól) 06. 16 - 27. Bolgár Tengerpart: (10.500 Ft + 85) 06. 26 - 07. 05. Horvát Tengerpart (Brac) ( 9.700 Ft +70 €-tól) 07. 03 - 12. Velence + *Róma: (5.500 Ft-tól) 07. 10 - 13. Prága + *Krakkó Wieliczka vagy Auschwitz : (5.500 Ft-tól) 07. 17- 20. Erdély nyáron, üdülés: (7.200 Ft + 69 € -tól) 07. 23 - 28. Salzburg + *Svájc: (5.500 Ft-tól) 08. 07 - 10. Salzburg - Hamburg - Koppenhága Helsingor – Köln: (32.000 Ft-tól) 08. 07 - 13. Horvát Tengerpart (Trogir): (10.700 Ft + 75 €) 08. 21 - 30. További részletek: http://www.evvk.hu honlapunkon a 06+ 27-51-es vasúti telefonon, kedden 9-14 h-ig a 06 53 /342-884-es vezetékes számon, hétköznap 15.00 h után illetve hétvégén a 06 20/375-2386, valamint a 06 30/3866-106–os mobil számokon, napközben Hirdetéseinket a PVDSz támogatta.
12
HÉZAG NÉLKÜL
2009. február
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Forrást keres a MÁV saját fejlesztéseihez A MÁV saját beruházásai folytatásához 25 milliárd forint cash-flow elõteremtésén dolgozik, ami hitelbõl, vagy más pénzügyi konstrukciókból lehetséges - közölte Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az MTI érdeklõdésére. Heinczinger István konkrét beruházások említése nélkül úgy vélekedett, ha elmaradnának ezek a fejlesztések, akkor nem lesznek meg azok a megtakarítások, minõségi javulások, amelyeket 2009-re terveztek. A MÁV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a bankokkal közösen elemzik, melyek lennének a legkedvezõbb pénzpiaci mûveletek a forrásigény elõteremtésére. Utalt arra, hogy 2008-ban terveztek egy jelentõs összegû kötvénykibocsátást, de a nyertes pályázó visszavonta a lejegyzést. Heinczinger István kitért arra, hogy 2009-ben a MÁV-Start leányvállalatot nullszaldós eredményre várják, viszont a MÁV Zrt.-nek 55-60 milliárd forint mérleg szerinti vesztesége lehet. Ez abból adódik, hogy a MÁV infrastruktúra költsége egyelõre nincs finanszírozva. A MÁV Zrt. vezérigazgatója részt vett az európai vasútvállalatokat tömörítõ Európai Vasúti Szövetség igazgatósági ülésén, Brüsszelben. Az európai vasúttársaságok a Európai Bizottsággal munkakapcsolatban lévõ szövetségen keresztül lobbiznak azért, hogy egyenlõ versenyfeltételek legyenek a közlekedési piacon. A szövetség szerint az európai közúti közlekedés költségébe is be kell számítani az externális költségeket – például a zaj – és környezetszennyezést, a balesetek okozta károk társadalmi kiadását. Ez a tétel a vasúti fuvarozás költségei között szerepel az infrastruktúra használatának költsége, a pályahasználati díj formájában - mondta Heinczinger István.
Ráült a válság az áruszállításra és a logisztikára Két vállra fektette a válság a fuvarozócégeket: a MÁV Cargónál 25 százalékkal kevesebb a megrendelés, a közúti cégek pedig 20 százalékkal alacsonyabb tarifákkal dolgoznak, és elhalasztják az új jármûvek beszerzését. Mindeközben a logisztikai központok konganak az ürességtõl. A MÁV Cargo tulajdonosa, a Rail Cargo Austria (RCA) 19 mozdonyt és 50 tehervagont vásárolt tagi kölcsönbõl, 8,7 milliárd forintért, ám a máskor 3-3,5 millió tonna árut szállító, napi 300 tehervonatot
közlekedtetõ magyar árufuvarozó cég fuvarfeladatai 25 százalékkal estek vissza, és az új jármûvek akár parkolópályára is kerülhettek volna. Csakhogy az RCA bérbe vette, pontosabban lízingdíjat fizet a jármûvek után, ami magasabb mint a hiteltörlesztés, így a magyar vasúti árufuvarozó pénzügyi nyereséget könyvelhet el. Kürtösön 1,3 milliárd forintos beruházás keretében épít bázist a MÁV Cargo, a Koperi kikötõ és a lengyel Trade Trans, a központ még nincs kész, ami szinte szerencse, mert ha fogadóképes lenne, most egyetlen vonat indításához is nehéz lenne feladatot találni. Kényszerbõl befékezett a ZáhonyPort is: a magyar-ukrán határon lévõ átrakóbázis napi 200 vagonnal mûködne optimálisan, ám idén már az is jó napnak számított, ha 30-40 vagon befutott.
Költséges fejlesztések a Nyugati és a Keleti pályaudvarra vezetõ vonalakon Nagyszabású fejlesztésekbe vágott bele az elõvárosi vasútvonalakon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ: a Keleti és a Nyugati pályaudvarra vezetõ szakaszok tervezésére több mint 1,1 milliárd forintot költenek. A még rajzasztalon sem létezõ beruházások elsõ ütemének megvalósítása 68 milliárd forintot szánnak, átadásukat 2020-ra tervezik. A Budapest Konzorcium nyerte a Nyugati és a Keleti pályaudvarokhoz csatlakozó vasúti vonalszakaszok elõvárosi fejlesztésének I/a ütemének tervezésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást - derül ki a Közbeszerzési Értesítõbõl. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. közölte, hogy a fejlesztésnek ez az üteme érinti a Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Újpest állomás közötti vonalszakaszt, Vác állomást, valamint a Kõbányafelsõ és Rákos állomások közötti részt. A NIF által kiírt tender gyõztesének feladata elkészíteni a komplex engedélyezési és tenderterveket, a környezetvédelmi hatástanulmányt, lefolytatni az engedélyezési eljárást, megszerezni az építési, a környezetvédelmi és egyéb szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat. Az ellenszolgáltatás szerzõdésbeli összege a Nyugati pályaudvar esetében 688,7 millió forint, a Keleti pályaudvarnál 478,5 millió forint. A fejlesztés során korszerûsítik az érintett szakaszokon a vasúti pályáját, a biztosítóberendezéseket, az áramellátó-rendszert, az állomásokat, megállóhelyeket. A pályázaton a Budapest Konzorciu-
mon kívül - amelynek tagja a Fömterv Mérnöki Tervezõ Zrt., a Közlekedés Fõvárosi Tervezõ Iroda Kft., a Viteco Kft. - ajánlatot tett még a Roden Mérnöki Iroda Kft., továbbá a Körvasút Konzorcium is. A megvalósuló beruházások tervezett bekerülési értéke ebben a fejlesztési ütemben a Nyugati pályaudvarhoz csatlakozó vonalszakaszokon nettó 43,9 milliárd forint, a Keleti pályaudvarhoz tartozó vonalszakaszokon nettó 23,9 millió forint lenne. A NIF és a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) Kht. közös megbízásából 2008 júniusában készült el a nagy távlatú közlekedésfejlesztési elképzeléseket keretbe foglaló elõvárosi közlekedésfejlesztési stratégiai terv “Az S-Bahn rendszerû gyorsvasúti közlekedés kialakítása és a budapesti elõvárosi vasúthálózat fejlesztése” címen, és a fejlesztések I. ütemét megalapozó részletes megvalósíthatósági tanulmány. Ez alapján az I. ütemben 2009 és 2020 között alapvetõen a jelenlegi vasúti fejpályaudvari hálózatszerkezet fejlesztése történik meg, amely kétvágányú vasúti pályák esetén 15-20 perces, egyvágányú vasúti pályák esetében 30 perces elõvárosi követést tesz lehetõvé. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye mintegy nettó 480 milliárd forint, jármûbeszerzés forrásigénye megközelítõen nettó 160 milliárd forint. A jelentõs forrásigény miatt a fejlesztések végrehajtása két uniós költségvetési ciklus alatt javasolja a koncepció. A II. és III. ütemben 2021 és 2027 között a fejpályaudvari rendszert kiegészítik az úgynevezett belsõ körvasút (törzsvonal) fejlesztésével. Ennek keretében többi között - Ferencváros pályadudvar és Kõbánya teher pályaudvar között összekötõ mûtárgy épülne összekötve ezzel a délnyugati és északkeleti vonalakat. A nagyvasúti gyorsvasúti rendszert kiegészítendõ megépülne az észak-déli regionális gyorsvasút I. üteme. Az II. és II. ütem infrastruktúra fejlesztésének forrásigénye további mintegy nettó 390 milliárd forint. A IV. ütemben 2028 és 2030 között a III. ütem többlet alternatívája lenne annyiban, hogy ekkor már az észak-déli regionális gyorsvasút teljes, kifejlett formájában mûködne. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további a IV. ütemben nettó 270 milliárd forint. Az V. fejlesztési szakaszban 20312034 között létrejönne Budapest és környéke elõvárosi jellegû vasúti közlekedésének teljes üteme. Létrejönne a Budapest-Kelenföld és a Budapest-Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút. Az V. ütemben az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további nettó 240 milliárd forint.
2009. február
13
HÉZAG NÉLKÜL
Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy
százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fon-
tos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):
Íme néhány példa: 1. „…-óta betegállományban vagyok. Térd keresztszalag szakadás miatt … mûtöttek és a mûtétek óta rendszeresen gyógytornászhoz kell járnom. …A féléves kereset kiesés és a balesettel járó kiadások jelentõs terheket rónak a családra. …” PÖKKÖP: Betegségi segély: 10 000 Ft Kórházi, szanatóriumi segély: 30 000 Ft Gyógyszer segély: 16 200 Ft Összesen: 56 200 Ft
2. „Édesapám betegsége miatt rendkívüli élethelyzetbe került a családom. … -tól folyamatos otthoni felügyeletet és ápolást igényel, állandó ágyban fekvõ beteg lett felfekvésekkel. …Az otthoni ápolást édesanyámmal… csak úgy tudjuk megoldani, hogy a lakóhelyemtõl 15 km-re lévõ … költöztem….” PÖKKÖP: Ápolási segély: 10 000 Ft Gyógyszer segély: 16 200 Ft Összesen: 26 200 Ft
Biztosítás: „A” csomag „B” csomag Baleseti mûtét 100 000 Ft 100 000 Ft (esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200%-a) Baleseti múlékony sérülés 10 000 Ft 10 000 Ft (28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén) Baleseti kórházi napi térítés 2 000 Ft 2 000 Ft (legalább 5 nap elérése után – az 1-50 nap között – naponta)
A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK:
hu.morzsák – Nagy baj az öregség, de ez az egyetlen esély a hosszú életre. – A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít. – Egy ember számára semmi sem lehetetlen - ha nem neki kell megcsinálnia. – Tapasztalat - ezzel a névvel ékesítjük hibáinkat. – A képesség többet jelent a pénznél, mert nem lehet sem elveszteni, sem pedig ellopni.
Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea
érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor
02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 07+81-26 03+30-22
/ / / / / / / / / / / /
fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. fax:
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+81-36 03+30-22
14
HÉZAG NÉLKÜL
2009. február
Az interneten is követhetõek a magyar vonatok A MÁV új szolgáltatást indít Vonatinfó néven, melynek tesztüzemét jelentették be - tudósított a fejlesztésrõl a Népszabadság. A MÁV informatikai fejlesztése a vonatok, a mozdonyok helyzetének mûholdas meghatározására és a központi forgalomirányítás adataira alapoz, így az utasok bárhol megnézhetik, hogy vonatuk idõben érkezik, illetve indul-e. A Népszabadság értesülései szerint a Vonatinfó életre hívásán a MÁV már évek óta dolgozik.
A hivatalos rajt után õsztõl a MÁV új szolgáltatása az ország valamennyi vasútvonalán – a törzshálózaton és a mellékvonalakon egyaránt –, azaz 7800 kilométeren mûködik majd. Ehhez azonban a MÁV Trakció Zrt. összes vontatójármûvét, motorvonatát fel kell szerelni az úgynevezett mozdonyfedélzeti berendezéssel (MFB). Ezek beszerzésére a vasúttársaság két közbeszerzési eljárást is kiírt, s mindkettõt a Prolan Zrt. nyerte meg. A magyar vasút
A mozdonyfedélzeti berendezések (MFB) egyfajta „kis testvérként” is mûködnek: percenként küldik a MÁV adatbázisába vonatuk adatait, köztük a mozdonyvezetõ nevét, a járat esetleges késését vagy az indulási és érkezési állomás kódját. Jelentéseikben azonban ennél kényesebb adatok is helyet kapnak, így például az MFB jelenti a vonat sebességét, vagy az úgynevezett tolatás/menetátkapcsoló állapotát is. A folyamatos informatikai ellen-
Az összesen 2,5 milliárd forintos beruházás a tervek szerint március végére készül el, s a tesztek lezárása után a rendszer szeptemberre lesz kulcsrakész. A Vonatinfó internetes változatának elsõ nyilvános változata már tesztelhetõ, de jelenleg még csak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon közlekedõ vonatok helyzetérõl és közlekedésének rendjérõl lehet tájékozódni. Fontos lépés – a gyakorlatban a leghasznosabb és legtöbbet használt metódusról van szó – a mobiltelefonos, WAPos változat kidolgozása, ám errõl az új szolgáltatásról még nincs megállapodás a MÁV és a mobiltelefon-szolgáltatók között. A MÁV információs telefonszámain tájékozódni próbálók viszont már õsztõl pontosabb adatokat kaphatnak majd a vonatokról. Az ügyfélszolgálatok ugyanis elméletileg a Vonatinfó bekapcsolásakor a rendszer valamennyi szolgáltatásához hozzáférnek , és mindazt „látják” majd, ami az interneten elérhetõ.
728 dízelüzemû vasúti jármûvét – mozdonyát, motorvonatát – 1,3 milliárd forintért már fel is szerelték a mûholdas helyzet-meghatározó egységgel (GPS), a mobil adattovábbításra alkalmas billentyûzettel, illetve az üzenetek megjelenítésére alkalmas képernyõvel rendelkezõ fedélzeti berendezéssel. Az 520 villamos üzemû jármû - mozdony, motorvonat -, illetve a 165 vezérlõkocsi felszerelése ugyanakkor a Vonatinfó teljes költségébõl egymilliárd forintot emészt fel. A szállító eddig 120 mozdonyon végzett az MFB beüzemelésével. A tervek szerint pályaudvarokon, vasútállomásokon elhelyezett utastájékoztató táblák is a Vonatinfó adatait közlik. Így a vonatok várható érkezési idejét – a repülõterekhez hasonlóan – a vasút folyamatosan pontosíthatja. A vonatok érkezése elõtt néhány perccel az állomásokon és a Vonatinfó internetes oldalán még az is látható lesz, hogy a szerelvények melyik vágányra állnak be.
õrzés mellett a mozdonyvezetõket akár naponta felelõsségre lehet vonni az ilyen szabálytalanságokért. Az MFB ellenõrzi a mozdonyok fogyasztását is, vagyis a dízelmozdonyoknál a rendszer segítséget jelenthet az üzemanyaglopások visszaszorításában. Az MFB ugyanis programja szerint automatikusan riasztást küld a központi adatbázisnak, ha dízelmozdonyán hirtelen megnõ az üzemanyag-fogyasztás. Ezzel együtt a mozdonyvezetõk életét is megkönnyítheti: használatával közvetlenül küldhetnek üzeneteket. Jelenthetik például, ha mozdonyuk, esetleg a vasúti pálya meghibásodott, vagy ha rendkívüli okból meg kellett állniuk. De a már mûködõ rendszer bebizonyította, hogy segélykérésre is alkalmas: hívott már mentõt sérült utashoz a fedélzeti berendezéssel mozdonyvezetõ, és elõfordult, hogy a vasutas saját rosszullétét jelezte az új eszközzel.
2009. február
15
HÉZAG NÉLKÜL
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
„§” Munkavállaló kártérítési felelõssége: Január havi számunkban vállaltaknak megfelelõen korábbi témánk második része kerül elõször ismertetésre. Az Mt. 167. § (1) bekezdése szerint a munkavállalói gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg, ehhez képest a KSz alapján: Háromhavi átlagkeresetének megfelelõ mértékig marasztalható: a.) aki munkáltatói jogkört gyakorol (Mt. 46. § (4) bek.); b.) a 9. számú mellékletben1 ( Pályavasúti Üzletágnál: Állomásfõnök I-II-III.; Alosztályvezetõ (nem jogkörgyakorló); Általános ügyviteli elõadó; Elemzõ-gazdálkodási szakelõadó III.; Gazdálkodási koordinátor; Területi mérnök (TEB,PML); Vezetõmérnök.) felsorolt munkakört betöltõ munkavállaló, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy
ellenõrzési kötelezettsége elmulasztásával okozta. Háromhavi átlagkeresetének megfelelõ mértékig marasztalható a munkavállaló, ha a kárt: a.) gondatlan bûncselekménnyel; b.) szabálysértéssel; c.) kirívóan súlyos gondatlansággal; d.) egy éven belül ugyanolyan magatartással okozta. A munkáltatói kárigény közvetlenül érvényesíthetõ a munkavállalóval szemben: a.) gondatlanság alapesetében egyhavi átlagkereset ötven százaléka erejéig; b.) a gondatlanság minõsített eseteiben egyhavi átlagkereset erejéig; c.) szándékos károkozás és megõrzési felelõsség esetén kéthavi átlagkereset erejéig.
nyesítésének rendje.) tartalmazza. A jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A leltárhiányért fennálló felelõsség: Az Mt. 170. § (3) bekezdése értelmében, Kollektív szerzõdés hiányában e szabályok megállapítása kizárólag amennyiben a munkáltató jogosultsága. Ez is olyan tény tehát, amely azt indokolta, hogy legyen hatályos Kollektív szerzõdés a MÁV Zrt-nél 2009. január 1-tõl. A leltárhiányért fennálló felelõsség feltétele, hogy írásbeli megállapodás legyen. Leltárfelelõsségi megállapodást a MÁV Zrt. területén ún. raktári munkavállalók esetén kell kötni. A leltárhiányért való felelõsség részletes szabályait a MÁV Kollektív szerzõdés 69.§-ának 1-13. pontjaiban került szabályozásra, melynek részletes szabályait – terjedelmi okok miatt – a PVDSz új honlapján tanulmányozhatják tagjaink.
§ Az értékhatárt a c) pont esetében személyenként és ügyenként kell érteni. A munkavállalót terhelõ kártérítés kiszabására irányuló eljárási szabályokat a 3. sz. melléklet (A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelõsség érvé-
A PVDSz álláspontját osztotta a Legfelsõbb Bíróság. A PVDSz álláspontját osztotta a Legfelsõbb Bíróság végzése. Február havi számunkban a fentieket követõen vissza kívánunk térni a 2008. január havi számunkban ismertetett és a pécsi „bizberes” tagjainkat érintõ készenléti szolgálat átszervezésével kapcsolatosan kiadott egyoldalú munkáltatói szabályozásra – amelynek megoldási módjával a PVDSz akkor sem értett egyet – kapcsolatos újabb fejleményekre. A visszatekintés apropóját a hatályos MÁV Kollektív szerzõdés idevonatkozó szabályainak megváltozása, illetve a napokban megérkezett Legfelsõbb Bírósági Végzés adta következtetések ismertetése és azok levonása adja. Akkor januárban már utaltunk arra, hogy amennyiben a munkáltató „ szakszervezetünk szakmai-érdekvédelmi-jogi szempontú tényekkel alátámasztott véleményében foglaltakat, s a készenléti szolgálat átszervezését illetõen nem törekszik konszenzusos megállapodás kialakítására, az érdekérvényesítésünk további lehetõsége korántsem szûnik meg.” A PVDSz kezdeményezésére a hatályos Kollektív szerzõdés 37. § 4. pontjának második mondata a következõ új szabályozást tartalmazza: „ Készenlétet követõen újabb készenlét csak legalább 8 óra elteltét követõen kerülhet sor. Az elrendelt készenlét idõtartama 3 óránál rövidebb nem lehet.”
Ebbõl következõen tehát már megnyílt annak lehetõsége, hogy a munkáltató a készenlét szabályozása kapcsán e peremfeltételek figyelembe vételével – a forgalombiztonság veszélyeztetése nélkül – olyan kölcsönösen elfogadható szabályozás alapján munkáltasson a jövõben, amely racionális, de egyben a munkavállalók szempontjait is érdemben figyelembe veszi. Tényszerûen kell azt megállapítanunk, hogy a munkáltató részérõl 2008. évben egyoldalúan bevezetett szabályozás ennek a követelménynek nem felelt meg, a munkáltató Pécset a kívánatos és elérhetõ kompromisszumra nem törekedet, s ebben a vonatkozásban magatartását szándékerõsítõen az is megerõsíthette, hogy – a kifogásolási határidõ helyi túllépése folytán kifogásként már nem – de munkajogi jogvitaként a PVDSz által keresettel indítani kívánt per lehetõségét a Pécsi Munkaügyi Bíróság I. és II. fokon jogerõsen elvetette. Ugyanis ebbõl következõen a munkáltató e rendeltetésellenes joggyakorlásának bírósági hatályon kívül helyezése lehetõsége úgy tûnt, hogy már elveszett tagjaink számára. Anélkül, hogy részletesen belemennénk a jogilag értelmezendõ körülmények taglalásába azt mégis ismertetnünk kell, hogy ezen alsóbb bíróságok álláspontja szerint, ha megengednék munkajogi kifogáson túlmenõen egy peres eljárás megindítást is, úgymond az „kiüresítené” e spe-
ciális jogintézményt. Azt viszont eljárási okból (határidõ) el kellett utasítaniuk. Jogsegélyszolgálatunk a Legfelsõbb Bíróság (LB) EBH 2003.975. számú elvi határozat alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmére – az LB az Mfv. II. 10.611/ 2008/2. számú végzésében a korábbi jogerõs munkaügyi bírósági álláspontot nem osztva, azt hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a Pécsi Munkaügyi bíróságát. A per 2009. március 11. napjának 10.00 órájára került kitûzésre. A LB elvi határozata szerint ugyanis a peres eljárás pontosan nem, hogy nem szûkíti, hanem egyenesen bõvíti a munkajogi jogérvényesítés lehetõségét. A Legfelsõbb Bíróság döntése és a hatályos Kollektív szerzõdésnek a PVDSz által kezdeményezett változása ma már ugyanakkor akár arra is lehetõséget adhatna, hogy az érdekeltek a megkötendõ helyi függelékben szabályozottak szerint – amely immár a szükséges kompromisszum eredménye kell, hogy legyen – pergazdaságossági szempontokra is figyelemmel, peren kívül egyezzenek meg, biztosítva ezzel a helyi munkabékét. A PVDSz a maga részérõl ezért ismételten nyitottan ül le a tárgyalóasztalhoz azzal az egyébként általa eddig is képviselt peremfeltétellel, hogy az alkalmazott megoldás továbbra sem minõsülhet rendeltetésellenes joggyakorlatnak.
Dr. Jog Ász
06-30/496-0299
16
2009. február
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! “A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
• Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti rokkantság • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás
600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft
1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft
már 1%-tól 100%-ig arányosan csonttörés, csontrepedés esetén
500.000 Ft 20.000 Ft
500.000 Ft 20.000 Ft
legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
SZOLGÁLTATÁSOK
• Baleseti csonttörés • Baleseti égés • Baleseti múlékony sérülés
28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
