Pénzügyi Iránytű Program Háttéranyag a 2014.03. havi tartalmakhoz A hónap témája: Váljunk tudatos pénzügyi fogyasztóvá!
Tájékozódás, tájékoztatás (banki ügyfél-tájékoztatás). Független információforrások, termékválasztó alkalmazások, pénzügyi kalkulátorok. Lehetőségek pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok esetén. Speciális, magasabb kockázatú befektetések Tudatos pénzügyi döntés fontossága, saját pénzügyi helyzet megítélése
Ahogy mindannyiunk élete jól elhatárolható szakaszokból áll, úgy lehet megkülönböztetni pénzügyi helyzetünk szempontjából is különböző, tipikusnak mondható életszakaszokat. Az egyes szakaszokban különböző pénzügyi lehetőségek és igények jelentkeznek, melyekhez eltérő pénzügyi termékek használata kapcsolódik. A pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosítók, stb.) életünk bármely szakaszában partnereink lehetnek pénzügyeink lebonyolításában, kezdve a diákként zsebpénz, vagy szünidős munkából származó kereset elhelyezésére szolgáló egyszerű bankszámlától, a hitelek nyújtásán át egészen az időskori anyagi biztonság megteremtéséhez hozzájáruló megtakarítási lehetőségekig. Az alábbi táblázat röviden összefoglalja az egyes életszakaszok tipikus pénzügyi termékeit és szolgáltatásait. Életszakasz Korosztály
Aktivitás
12-19
Középiskola
18-25
Felsőfokú tanulmányok
20-28
Elhelyezkedés, felkészülés családalapításra
25-35
Családalapítás
30-50
Az életpálya csúcsa
Az egyes életciklusokhoz kapcsolódó pénzügyi termékek Bankszámla, bankkártya, utasbiztosítás Diákhitel Betétlekötés, megtakarítási (betét)számla E-banking Állampapír befektetések Alacsony kockázatú befektetési jegyek Lakástakarék-pénztári megtakarítások Folyószámlahitel Áruhitel, személyi hitel Lakás- és fogyasztási (pl. áru, gépjármű) hitelek Ingatlan és gépjármű biztosítások Önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár Speciális megtakarítási termékek (Pl.: Babakötvény) Hitelkártya Tartós befektetési számla (TBSZ) Életés vagyonbiztosítások Részvénybefektetések Magasabb kockázatú befektetési jegyek, befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások
40-62 62+
Speciális nyugdíjelőtakarékossági termékek Nyugdíjcélú(Pl. NYESZ - Nyugdíj Előtakarékossági Számla, nyugdíjelőtakarékosság célú egyéni biztosítások) Alacsony kockázatú megtakarítások Nyugdíjas évek Nyugdíj- és életjáradék
A táblázat az egyes termékeket ott jeleníti meg, ahol az életciklus során jellemzően először merülhetnek fel, vagy javasolható ezek igénybe vétele. Az egyszerűbb, alacsonyabb kockázatú termékek használata / igénybevétele természetesen a következő életszakaszokban is hasznos és racionális lehet. Életünk főbb állomásain (tanulás, önállósodás, családalapítás, aktív felnőttkor, nyugdíjas évek) anyagi helyzetünk is folyamatosan változik. A családalapítást követően a korábban összegyűjtött megtakarításokat otthonteremtésre, autó vásárlására fordítjuk, sőt ehhez akár jelentős összegű hitel felvételére is szükség lehet. Később, a hitelek visszafizetését követően újra jelentős megtakarításokra tehetünk szert, amelyek a stabil anyagi háttér megteremtését és a nyugdíjas évekre való felkészülést szolgálhatják. Több megtakarítás, mint adósság
Egyszerű megtakarítások
Megtakarítások felhasználása
Hitelfelvétel
Befektetések, nyugdíj előtakarékosság
Pénzügyi helyzet
Több adósság, mint megtakarítás
25
50
75
Életkor
Bármely életszakaszban is járunk, kísérjük figyelemmel és alakítsuk tudatosan pénzügyeinket! Saját költségvetés készítése és rendszeres vezetése segítségünkre lehet abban, hogy anyagi helyzetünket kézben tartsuk, és elkerülhessük az átgondolatlan döntésekből fakadó pénzügyi problémákat. Ehhez érdemes hetente legalább fél órát szánni pénzügyeink áttekintésére. Likviditásmenedzsment a háztartásban (egyéni/családi költségvetés) Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük és könnyebben kézben tarthatjuk, ha „házi” költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és nagyobb eséllyel kerülhetjük el a hó végi pénzhiányt. Segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy havi bevételeinkből mennyi tudunk tartalékolni, illetve milyen nagyságrendű hitelt tudnánk törleszteni hosszabb távon is. Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket, és kiadásaidat az alábbiak szerint!
2/19
Aki még tanul, a költségvetést ugyanúgy el tudja készíteni, bevételi oldalon szerepeltetve az ösztöndíjat, zsebpénzt, diákhitelt, vagy egyéb jövedelmet, összevetve azokat a kiadásokkal (kollégium, továbbtanulás költségei, stb.). A bevételi és kiadási oldal összevetése alapján egyértelműen látni fogjuk, hogy egy hónapban mennyivel költöttünk kevesebbet (vagy többet!) az adott havi jövedelmünknél. A költségvetés tehát egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásokon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi. A fennmaradó összegből érdemes nyaralás, karácsonyi vásárlás céljából havonta valamennyit félretenni, valamint, ha később hitelt szeretnénk felvenni, általában ehhez is szükség van „önerőre”, tehát a hitelfelvétel előtt megtakarított pénzzel kell rendelkeznünk. Hitelfelvétel esetén ügyeljünk arra, hogy ne kelljen az utolsó forintunkat is törlesztésre fordítani! Vegyük számításba, hogy a havi törlesztés összege később meg is változhat. Akár van hitelünk, akár nincs, bármikor előfordulhatnak váratlan többletkiadások, illetve közbejöhet egy betegség, esetleg átmeneti munkanélküliség, ezért mindig legyen biztonsági tartalékunk! Az anyagi biztonság normál körülmények között is igen fontos tényező az életünkben, amiért ugyanúgy lehet és érdemes is tenni, mint pl. egészségünk megőrzéséért. A gazdasági válság tükrében mindenki számára még inkább ajánlható, hogy gondolja végig, mennyit tudna félretenni, mivel bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor hirtelen csökkennek a bevételei – akár a munkahely elvesztése, akár betegség miatt. Ilyenkor létszükségletté válhat a tartalékpénz. Miért lehet racionális, ha nem költjük el minden bevételünket, azaz megtakarítunk? 1. Bármikor felmerülhetnek váratlan kiadások. Jó, ha ilyenkor van mihez nyúlni, s a megtakarításainkat fel tudjuk használni. 2. A megtakarításkor gondolhatunk arra is, hogy egy jövőbeli időszakban több pénzre lesz szükségünk. Tipikus példák: - Megélhetés biztosítása a továbbtanulás időszaka alatt, - Lakásvásárlás, önálló életre való berendezkedés, - Átmeneti jövedelem kiesés pótlása (pl. Gyes, betegség, munkanélküliség) - Nyugdíjas évek, időskori jövedelmeink kiegészítése. 3. Ha a ma rendelkezésére álló összes pénzünket nem költjük el, a jövőben lesznek nagyobbak anyagi lehetőségeink. 3/19
Mi a teendő, ha mindezek ellenére pénzügyi nehézségekkel kerülünk szembe? Amennyiben a tudatos tervezés ellenére nincsen fedezet a tervezett kiadásainkra, a következőt tehetjük: Vizsgáljuk felül kiadásaink alakulását. A legtöbb háztartás esetében a kiadások 10%-a viszonylag könnyen lefaragható. Mérjük fel, hogy a háztartásunkban van-e olyan kiadás, mely felesleges, vagy pazarló (ötletszerű, az akciók által vezérelt vásárlások!), havonta szerelendő háztartási gép, alig használt, magas fogyasztású autó, kiemelten drága hobbi, stb.). Ezektől célszerű megválni. Gondoljuk végig, hogyan bővíthetjük bevételeinket: pluszmunka, esetleg valamilyen nélkülözhető/felesleges használati tárgy, vagyontárgy eladása. Mérlegeljük, hogy átmeneti vagy tartós problémáról van-e szó? Átmeneti probléma esetén: Tudunk-e segítséget kérni családi, baráti körben? Ismerőseinktől kapott segítség esetén is rögzítsük pontosan, hogy a segítséggel mikor, milyen feltételekkel tudunk elszámolni. Segíthet-e egy kisebb áthidaló bankhitel? Ezzel nagyon körültekintően bánjuk, sokan kerülnek a meggondolatlan és túlzott hitelfelvétel miatt „adósságcsapdába”. Mindenképpen kerüljük az engedéllyel nem rendelkező, „hitelezési” tevékenységet folytató kölcsönnyújtókat! Ilyenek lehetnek a fogyasztói csoportok és az uzsorások. Tartós probléma esetén felmerülhet egy komoly életforma váltás szükségessége – pl,. autó, ingatlan értékestés, kisebb lakásba költözés. Tájékozódjunk a bankszámlánkról! Ha van folyószámlánk, fontos, hogy rendszeresen kísérjük figyelemmel az azon történő pénzmozgásokat, és számlánk egyenlegét. Ezt a célt szolgálja – többek között – az ún. bankszámlakivonat, amelyet a bank köteles megküldeni ügyfelének. Jellemzően havonta egyszer érkezik egy levél (a legtöbb banknál azonban a számlakivonatot kérhetjük e-mail-en vagy az internet banki postaládánkba is, és ilyenkor általában kedvezőbbek a kapcsolódó költségek) – hacsak külön nem rendelkeztünk arról, hogy ne küldjenek ilyet. A számlakivonatban a bank arról értesít bennünket, hogy a legutóbbi értesítés óta a számlánkon milyen pénzmozgások történtek. Saját érdekünkben fontos, hogy szánjunk rá néhány percet, mit is tartalmaz az értesítés, hiszen elsősorban nekünk kell ellenőriznünk, hogy minden a várakozásainknak megfelelően történt-e. Megérkezett-e a várt összeg (ösztöndíj, zsebpénz, diákhitel, munkabér)? Teljesítették-e az átutalásokat, azaz megbízásunk szerint kifizették-e tartozásainkat? A bankszámla-kivonatot célszerű több évig is eltenni. Figyelemmel kísérhetjük pénzügyi tranzakcióinkat, megalapozott döntésekhez nyújthat fontos információkat, a hosszú távú tervezés alapja lehet, valamint ahhoz is szükség lehet rá, ha egy pénzügyi művelet megtörténtét kell bizonyítani. Mit tartalmaznak a bankszámla-kivonatok? Az egyes bankok által rendszeresített számlakivonatok formájukat tekintve különbözőek lehetnek, tartalmilag azonban mindegyiknek ugyanazokat az információkat kell tartalmaznia. A folyó4/19
számla kivonaton megtaláljuk, hogy a tárgyidőszakban milyen pénzforgalmat regisztrált a bank a számlánkon. A számlaforgalom azt mutatja, hogy mikor és mekkora összeg érkezett a számlánkra, illetve mikor és mennyi kifizetést teljesített a bank a számlánkról. A kivonaton láthatjuk például, hogy a munkáltató mikor utalta az esedékes munkabért. Itt ellenőrizhetjük, hogy pontosan mikor és mennyit vontak le a számlánkról az egyes banki műveletekhez (pl. készpénzfelvétel, átutalás, csoportos beszedés) kapcsolódóan. Itt láthatjuk, hogy a banknak adott megbízások valóban teljesültek-e. Ugyanígy megjelenik a kivonaton, ha az adott időszakban használtuk a bankkártyát. Nagyon fontos ellenőrizni, hogy valóban az általunk elköltött összegek kerültek-e levonásra. Ehhez célszerű megőrizni a kártyával történő vásárláskor kapott ellenőrző bizonylatokat. Ha a bankkártyát külföldön használtuk, a bankszámla kivonatról azt is megtudhatjuk, hogy a külföldi pénznemben kifizetett összeget milyen árfolyamon (vagy árfolyamokon) számolta át a bank a bankszámla pénznemére (legtöbb esetben forintra).
Független információforrások, termékválasztó alkalmazások, pénzügyi kalkulátorok Bankszámlaválasztó program A lakossági ügyfelek tájékozódását segítő bankszámlaválasztó programot az MNB honlapján (www.felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/szvp) érhetjük el. Az interaktív internetes alkalmazás összehasonlíthatóvá teszi a forint folyószámlák, a betéti bankkártyák és a belföldi forint pénzforgalmi műveletek kondícióit, ezzel is segítve a szolgáltatók közötti versenynek az érvényesülését a fogyasztók javára. Hitel- és lízingtermék választó program A program segítségével kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelő terméket a pénzügyi szolgáltatók aktuális kínálatából, illetve összehasonlíthatjuk a termékeket az általunk választott szempontok alapján. A Hitel- és lízingtermék választó programot az MNB honlapján (www. felugyelet.mnb.hu/portal/fogyasztoknak/bal_menu/ptilekerdezo) érhetjük el. Háztartási költségvetés-számító program A háztartási költségvetés készítése segít kézben tartanunk pénzügyeinket, így könnyebben elkerülhetjük, hogy kiadásainkkal túllépjük bevételeinket, gyorsabban áttekinthetjük, melyik tételek veszélyeztetik pénzügyi egyensúlyunkat, vagy hol tudunk csökkenteni a költségeinken, ha esetleg rosszra fordulnak a dolgok. A program a www. felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hksz linken érhető el. Mely paraméterek, mutatók segítik a hasonló pénzügyi termékajánlatok összehasonlítást és a választást? EBKM - Egységesített Betéti-Kamatlábmutató A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti-kamatlábmutató, az EBKM. 5/19
Ez egy olyan mérőszám, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A bankok számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező. Az EBKM és a bank által meghirdetett éves betéti kamatláb eltér egymástól abban, hogy míg a kamatlábakat – technikai okokból – általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. Így tehát 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg az 5 napra eső többletkamat miatt magasabb kamatlábat eredményez. A betétekre azonban nemcsak a kamat jár, hanem a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Mivel ezek csökkentik a betétek hozamát, a tényleges hozam kisebb lehet, mint a bank által ígért kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Ezt a mutatót a bankok egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani. Ebből tudjuk meg egy-egy betét nettó hozamát, és ezek segítségével hasonlíthatjuk össze egymással a bankok kamatígéreteit. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a bank azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Példa: Ha Ön 100 000 Ft-ot helyez el évi 5 %-os kamatláb mellett 1 éves betétben, 360 nap múlva 5000 Ft kamatot kap. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 5 070 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 5 %-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 5,07 %. EHM - Egységes Hozam Mutató Az Egységes Hozam Mutató közlésére az értékpapírokat kibocsátó cégek kötelezettek, a befektetési lehetőségek átláthatóságának növelése érdekében. Azoknál az értékpapíroknál, amelyeknél a még hátralévő futamidőre a kamat a kibocsátó által megállapításra került, a befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek, valamint minden olyan szervezetnek, amely jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles az EHMet két tizedesjegy pontossággal közzétenni. A mutató célja, hogy a befektetők az egyes értékpapírokat könnyebben össze tudják hasonlítani. Az EHM-et kiszámító intézményeknek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségben ki kell függesztenie: az értékpapír-hozam számításának konkrét képletét; a kamat- vagy hozamfizetés időpontjait; minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír alapján kifizetett összegre. Példa: Ha Ön 100 000 Ft-ért vesz egy 100 000 Ft névértékű kötvényt annak kibocsátásakor, melyre a kibocsátó 1,5 éves futamidőre 7,5%-os kamatlábat állapít meg, akkor a futamidő végén Önt 7 500 6/19
Ft összegű kamat illeti meg. AZ EHM ekkor: 4,93, azaz az EHM mutató 4,93%-os értéke azt fejezi ki, hogy mekkora a kötvény hozama (kibocsátáskor) egy évre vetítve. THM - Teljes Hiteldíj Mutató A hitelt terhelő, egy évre számított költséget és kamatot a Teljes Hiteldíj Mutató – ismertebb nevén THM – tartalmazza, százalékban megadva. Ha az egyes banki ajánlatokat szeretnénk összehasonlítani, érdemes a THM-eket megnézni, hiszen ez árulja el, hogy összesen mennyit fizetünk egy év alatt az adott hitelért a banknak. Nézzünk utána a THM-ben nem szereplő esetleges plusz költségeknek is. Előfordulhat ugyanis, hogy a felvett hitelhez kapcsolódóan olyan költségeket is meg kell fizetni, melyeket a THM nem foglal magában. Ezek az alábbiak lehetnek: a lakáshitelhez kapcsolódó közjegyzői díj; előtörlesztés, szerződésmódosítás díja; a hitel futamidejének meghosszabbítását célzó átütemezés díja; késedelmi kamat, postai felszólító levelek díja; azon fizetési kötelezettségek, melyek a bankkal kötött hitelszerződésben vállaltak nem teljesítéséből erednek. a hitelszerződéshez kapcsolódó olyan egyéb külön díjak és költségek, melyek a szerződésben rögzítésre kerülnek Érdemes arra is figyelni változó kamatozású hitelek esetében, hogy a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát, a devizaalapú jelzáloghitelek esetében pedig arra is, hogy a THM az árfolyamkockázatot sem tartalmazza. Mielőtt hitelt veszünk fel, minden esetben kérdezzünk rá a THM-ben nem jelölt esetleges plusz költségek mértékére, melyek megfizetésével számolni kell. Mivel ezen költségek egy részét nem feltétlenül fizetjük meg (pl. késedelmi kamat) , így ezeket a THM sem tudja számba venni, de jó, ha hitelfelvételkor tisztában vagy velük. És még egy fontos dolog: ha hitelt veszünk fel, akkor azt valamikor vissza is kell fizetni, mégpedig kamatostul, (azaz „THM-estül”). A hitelfelvételt megelőzően ezért alaposan gondoljuk át, hogy a jövőben biztosan lesz-e annyi bevételünk, hogy abból a hétköznapi kiadások (élelmiszer, rezsi, ruha, szórakozás stb.) mellett is fizetni tudjuk majd a havi törlesztőrészleteket. Példa: Ha Ön 600 000 Ft hitelt igényel 22,96%-os THM érték, 60 hónapos futamidő és havi 16 180 Ft-os törlesztő részlet mellett 970 800 Ft-ot fog visszafizetni. Előfordulhat, hogy egy másik intézménynél kedvezőbb feltételek mellett igényelheti ugyanezt a hitelösszeget.
TKM - Teljes Költségmutató Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító. Az egyes unitlinked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. Minden 7/19
befektetőnek anyagi lehetőségeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot kell választania. Természetesen itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással tudunk elérni. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke csökken. Befektetési egységhez kötött (vagy más néven unit linked) biztosítások összehasonlítását a Teljes Költség Mutató (TKM) segítségével végezhetjük el. A TKM a Magyar Biztosítók szövetsége (MABISZ) által önszabályozó céllal kialakított költségmutató. A TKM azt mutatja meg, hogy az ügyfél az adott biztosítási termék költsége és a választott kockázatok figyelembe vételével mekkora hozamveszteségre számíthat. (A TKM-ről további és bővebb információkat a MABISZ honlapján olvashat a http://www.mabisz.hu/hu/tkm.html linken.)
Pénzügyi fogyasztói jogok, a panaszkezelés lehetőségei és menete Pénzügyi fogyasztói jogok Mindannyiunk életében előfordulhat olyan helyzet, hogy kifogásunk támad a pénzügyi szolgáltatónkkal szemben. Ilyen esetekben jogunk van panaszt tenni. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fogyasztók a szolgáltatás minőségével, az elszámolás, megbízás teljesítésével, tájékoztatási hiányosságokkal, a biztosítási szektor estében pedig a kárkifizetésekkel kapcsolatos panaszokkal fordulnak leggyakrabban a pénzügyi szolgáltatókhoz. A panaszok egy része tehát tájékoztatási és tájékozódási hiányosságokra vezethető vissza. Azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha probléma merül fel, milyen lehetőségeik, jogaik vannak, vagy csak egyszerűen nem akarnak élni ezekkel, így meg sem próbálnak panaszt tenni a szolgáltatónál. Gyakran a hiányos pénzügyi ismereteink következtében gondoljuk úgy, hogy nem is érdemes fellépni, mert a pénzügyi szolgáltató olyan szakmai felkészültséggel rendelkezik, hogy a vitát úgysem „nyerhetjük meg”. A jogalkotók ezt az információs egyenlőtlenséget igyekeznek kiegyenlíteni azzal, hogy a fogyasztók számára olyan jogokat biztosítanak, amelyek a szolgáltatók számára egyúttal kötelezettséget is jelentenek. Ilyen pénzügyi fogyasztó jogok például az alábbiak: tájékoztatáshoz való jog (a tisztességtelen és félrevezető hirdetés elleni védelemhez, valamint a tények ismertetéséhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jog); panasztételhez való jog, valamint az a jogosultság, hogy ha a fogyasztó elégedetlen az illetékes pénzügyi szolgáltató vagy hatóság döntésével, panaszával más hatósághoz is fordulhat; egyszerű és gyors jogérvényesítéshez való jog; hatékony jogorvoslathoz való jog. Fontos, hogy tisztában legyünk fogyasztói jogainkkal, jogérvényesítési lehetőségeinkkel! Ha valamely pénzügyi szervezet magatartásával vagy mulasztásával, esetleg a kínált termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban van kifogásunk, úgy panaszunkkal a szolgáltatóhoz; jogszabálysértés esetén fogyasztói kérelemmel az MNB-hez; szerződéssel kapcsolatos viták esetén beadvánnyal a Pénzügyi Békéltető Testülethez; vagy keresettel a bírósághoz 8/19
fordulhatunk. Hova fordulhatunk panaszunkkal, és mi a panaszkezelés menete? Panaszunkkal mindenekelőtt ahhoz a pénzügyi szervezethez forduljunk, amelynek szolgáltatását, eljárását kifogásoljuk, így a panasz orvoslása a szolgáltatóval közvetlenül, gyorsan és egyszerűen megtörténhet, tekintettel arra, hogy a pénzügyi szervezet köteles biztosítani a panaszok szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) történő közlését. Célszerű minél pontosabban megjelölni azokat az iratokat, közléseket, információkat, amelyek a panasz alapjául szolgálnak. Ezek másolatát lehetőleg mellékeljük a panaszhoz. Jelöljük meg a panaszban azt is, hogy milyen igényt támasztunk a pénzügyi szervezettel szemben. Írásbeli panasz esetén a panasszal érintett intézménynek 30 napja van, hogy az ügyet érdemben megvizsgálja és a panasszal kapcsolatos álláspontját, illetve intézkedéseit indoklással ellátva írásban megküldje nekünk. Szóbeli panaszunkat nyitvatartási időben az érintett pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatán, ennek hiányában pedig a pénzügyi szervezet székhelyén minden munkanap 8-16 óráig tehetjük meg. A telefonon közölt szóbeli panaszt a hét legalább egy munkanapján meghosszabbított elérhetőség szerint 8-20 óráig lehet megtenni. A telefonon közölt panaszt az intézmény köteles rögzíteni és a hangfelvételt egy évig megőrizni. Az egyszerű megítélésű szóbeli panaszt az intézmény szükség szerint azonnal orvosolja. Amennyiben a panasz kezelésével nem értünk egyet, illetve amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi szervezet a panasszal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát átadja számunkra (telefonon közölt szóbeli panasz esetén megküldi). A panasz elutasítása esetén a pénzügyi szervezet köteles minket írásban tájékoztatni arról, hogy kérelmünkkel a Felügyelet, vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetjük. Fontos tudnivaló, hogy a pénzügyi szolgáltatónak külön panaszkezelési szabályzata van, amely nyilvános, honlapján, helyiségeiben, székhelyén megismerhető. A panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díj nem számítható fel. Amennyiben a pénzügyi szervezet az írásbeli panaszra nem adott 30 napon belül választ, megtévesztető magatartást folytatott, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, kérelmet terjeszthetünk elő az MNB-nél. Fontos azonban tudni, hogy a felügyeleti eljárásának célja nem lehet a fogyasztó egyéni (jog)sérelmének orvoslása. Hatáskörében ugyanis nincs lehetőség az egyedi szerződéses kapcsolatokból eredő polgári jogviták államigazgatási úton történő elbírálására, valamint a felügyelt intézménytől valamely egyedi intézkedés, kártérítés közvetlen kikényszerítésére, arra csak az MNB felügyelete mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában, illetve bírósági úton van mód. Pénzügyi Békéltető Testület Annak érdekében, hogy vitát a bíróság igénybevétele nélkül sikerüljön megnyugtatóan rendezni, lehetőségünk van arra, hogy panaszunkkal a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) forduljunk.
9/19
Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának célja A PBT egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő eljárása keretében megkísérli, hogy a felek között egyezséget hozzon létre, ennek eredménytelensége esetén pedig döntsön a vitában. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39.§-ában meghatározott szervezetek és személyek (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltató) pl. bankok, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, pénztárak, befektetési szolgáltatók stb. között - a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban - létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek (pénzügyi fogyasztói jogviták) bírósági eljáráson kívüli rendezése. Intézményi oldalról a Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett szakmailag független testület. A Pénzügyi Békéltető Testület pártatlanságát több törvényi szabály biztosítja. Fontos tudni, hogy nem tartozik a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos jogvita rendezése, mert a fogyasztói csoportok és azok szervezői nem pénzügyi szolgáltatók. Így a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos jogviták alternatív vita rendezési fórumai továbbra is a békéltető testületek. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Pénzügyi Békéltető Testület eljárása A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának alapvető feltétele, hogy a fogyasztó közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését a pénzügyi szolgáltatóval. Ezt a feltételt a kérelem beadásakor igazolni kell, e nélkül a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet elutasítja. Másik fontos feltétel, hogy ne legyen folyamatban más – az adott ügyre vonatkozó – eljárás. Ezért a fogyasztónak a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított. A kérelmünket írásban kell benyújtani, de az előterjesztés lehetséges elektronikus formában, az ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu) is. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára bizonyítékként hivatkozunk, így különösen a pénzügyi szolgáltató írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a rendelkezésünkre álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről. A kérelmet bármilyen formában be lehet nyújtani, de a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeknek meg kell felelnie. A PBT honlapjáról is letölthető - https://felugyelet.mnb.hu/pbt -, kérelmet tartalmazó iratminta segít a konkrét kérelem megfogalmazásában. A PBT az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a PBT elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárási határidőbe nem számít be az az idő, amely a kérelem hiányainak pótlásával telik. Elsősorban a felek közötti egyezség létrehozásának megkísérlése a Pénzügyi Békéltető Testület alapvető feladata. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa azt határozattal jóváhagyja. Eddig az eljárás tulajdonképpen mediátori (közvetítői) funkciót jelent. Az egyezség elmaradása esetén folytatódik az eljárás – feléled a vitarendezés quasi igazságszolgáltatási funkciója - és attól függően válik eredményében ketté, hogy a pénzügyi szolgáltató alávetette-e magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének vagy sem. Alávetés ese10/19
tén a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa megalapozott kérelem esetén kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, alávetés hiányában ajánlást. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása ingyenes, eljárási díj, illeték nem terheli sem a fogyasztót, sem a pénzügyi szolgáltatót. Az eljárás során azonban merülhetnek fel költségek a felek részéről. Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). Amennyiben elégedetlenek vagyunk a PBT döntésével, igényünk elbírálása érdekében bírósághoz fordulhatunk. Az alternatív vitarendezés tehát nem vonja el a bírói út lehetőségét. A PBT működéséről, eljárásáról és feladatairól további információk a https://felugyelet.mnb.hu/pbt/bal_menu/a_pbt_mukodese honlapon olvashatók. Bíróság Bírósághoz bármely jogsértés esetén lehet fordulni, de fontos, hogy amennyiben vitarendezési fórumként elsőként a bíróságot választjuk, akkor azt követően nem lehet igénybe venni a PBT eljárását. A bírói felülvizsgálat lehetőségei jól körülírtak. A fél (fogyasztó, pénzügyi szolgáltató) a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Bíróságtól, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A bíróság ítéletében nem változtathatja meg a Pénzügyi Békéltető Testület döntését, a bírói döntés kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. Ajánlás esetén speciális lehetőséget biztosít a törvény a pénzügyi szolgáltató számára a hatályon kívül helyezésre, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani a Fővárosi Bíróságon, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. Ha a felek bármelyike kéri, a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Határon átnyúló pénzügyi viták rendezése Különleges hatásköri szabályok érvényesek azokban az esetekben, ahol más tagállam pénzügyi szolgáltatója a panasszal érintett intézmény. A pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A PBT a FIN-Net rendszer tagja, amely az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti határon átnyúló pénzügyi viták alternatív vitarendezésére létrejött hálózat.
11/19
Speciális, magasabb kockázatú befektetések
Mit értünk befektetés alatt? A befektetés alatt jellemzően olyan összetettebb, hosszabb távú, magasabb összegű megtakarítási formákat értünk, melyek általában kockázatosabbaknak tekinthetők, mint pl. a lekötött bankbetétek. A befektetési termékek kockázata abban rejlik általában, hogy a befektetett pénzünk visszafizetését, és/vagy az azon elérhető hozamot számos külső, előre nem látható tényező (pl. a kibocsátó, vagy az ország gazdasági helyzetének alakulása) is befolyásolja, illetve egyes termékek/eszközök esetén a kibocsátó intézmények többnyire nem vállalnak ezekre garanciát! Kedvezőtlen esetben befektetett pénzünk jelentős részét el is veszthetjük. Mielőtt megtakarított pénzünk fialtatására valamilyen befektetési forma választása mellett döntünk, az alábbi szempontokat kell mérlegre tenni: - Nincsenek univerzális, „mindenre jó” befektetések! Másképpen kell döntenünk, ha a cél például egy jövőbeli ingatlanvásárlás, vagy egy jövőbeli jövedelem kiegészítés stb. - Mekkora összeget szeretnénk befektetni, milyen időtávra? - Mekkora hozam elérésében reménykedünk? - Milyen időtávra, mekkora kockázatot vállalunk? A befektetések összehasonlítva a betéti megtakarításokkal kockázatosabb megtakarítási formák, ezért csak azoknak ajánlható, akik tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal és rendelkeznek ismeretekkel e formákra vonatkozóan. Megtakarításunkat célszerű nem egyetlen termékbe/eszközbe fektetni, válasszunk inkább lejárat és kockázat szerint is többfélét. Ha az egyik nem lesz nyereséges a másik eszközön elért eredmény ellensúlyozhatja. (diverzifikáció) Részvények, tőzsde A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Egy vállalat részvényének megvásárlásával a részvényt kibocsátó vállalat (részvénytársaság) résztulajdonosává válunk. Természetesen ez a jog a birtokolt részvényhányad mértékéig szól, azaz pl. az adott részvénytársaság részvényeinek 5 százalékának megvásárlásával az adott cég 5 százaléka tekinthető a tulajdonunknak, és eszerint érvényesíthetjük jogainkat. A részvények – a tulajdonosi érdekeltség következtében - különböző jogokat biztosítanak számunkra, melyek közül a legfontosabbak a szavazati jog (döntéshozatal), és az osztalékhoz való jog. Szavazati jogként a részvényes azon jogai tekinthetők, melyek szerint részt vehet a részvénytársaság döntéshozatalában a közgyűlésen való részvétellel, felszólalással és szavazással. Az osztalékhoz való jog alapján a részvénytársaság éves eredményét a tulajdonosok/részvényesek döntése alapján osztalék formájában kifizetheti a részvényeseknek. A fizetendő osztalékból a befektetők jellemezően szintén a birtokolt részvények arányában kapnak.
Mi a különbség a részvény és a kötvény (hitelpapír) között?
12/19
A hitelpapírok és a részvények közötti legfontosabb különbség, hogy míg a hitelpapírt azzal a céllal veszi a befektető, hogy megtakarított pénzét kamatjövedelem reményében kölcsönadja, addig a részvénynél a befektető célja többféle lehet. Egyrészt természetesen itt is lehet cél a jövedelemszerzés az osztalékon keresztül, emellett azonban a részvények későbbi magasabb áron történő értékesítése is jelentős jövedelem forrása lehet. További fontos különbség a hitelpapírok és a részvények között, hogy a részvényeknek nincs futamideje és lejárata, így a részvény vásárlója csak abban az esetben kapja vissza a befektetett tőkét a részvény kibocsátójától, ha végelszámolásra kerül sor, azaz tevékenysége véglegesen megszűnik. Ha megtakarításaink bizonyos részét részvényekbe fektetjük, ez természetesen nem jelenti azt, hogy örökre az adott részvény tulajdonosává válunk, és nem tudjuk befektetésünket ismételten pénzzé tenni. A részvények – hasonlóan a többi értékpapírtípushoz - egyik legfontosabb jellemzője ugyanis a forgalomképesség, ami lehetővé teszi, hogy ha megvásároltunk egy részvényt, döntésünk alapján egy másik befektetőnek szabadon el is adhatjuk azt a kapcsolódó jogokkal együtt. Hogyan lehet részvényekkel kereskedni? Részvénytársaság a részvények kibocsátása szempontjából alapvetően kétféleképpen működhet: zártkörűen illetve nyilvánosan. Zártkörűen működő társaság részvényei csak előre egyedileg meghatározott befektetők számára hozzáférhetőek, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba, tehát bárki számára megvásárolhatók. A nyilvánosan működő részvénytársaságok papírjai emellett bevezethetők a szabályozott piacra, a tőzsdére. A tőzsde a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformja. Tőzsdére való felkerülés legfontosabb indoka a kibocsátó számára a befektetőktől történő pénzgyűjtés, ami alternatívát jelent a hitelintézeti forrásszerzéshez képest. A befektetők számára pedig lehetővé válik a kibocsátó cég alapos megismerése, gazdálkodásának figyelemmel kísérése, amit a részvénykibocsátó tájékoztatási kötelezettsége garantál. A részvénykereskedés fő szereplői a kibocsátók, a közvetítők és a befektetők. A részvény kibocsátók a fent említett nyilvánosan működő részvénytáraságok. A befektetők a magán- vagy intézményi befektetők, ez utóbbiak például a befektetési alapok, biztosító társaságok, nyugdíjpénztárak. A közvetítők (befektetési vállalkozás vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkező bank) a kibocsátó és a befektető közötti adásvétel lebonyolításában működnek közre, mivel a befektető közvetlenül nem vásárolhat tőzsdei részvényeket. A részvényeket ma már nem nyomtatják ki, hanem ún. dematerializált formában, vagyis nem papíralapon jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy a mai részvény már csak egy számítógépes jelsorozat, adásvétele során is elektronikus módon rögzítik a tulajdonosváltást, és a részvény tulajdonjogát ez a nyilvántartás bizonyítja. Tőzsdei részvényt csak egy köztes szereplő, a befektetési vállalkozás (bróker) révén lehet vásárolni, azaz a vételi, illetve eladási szándékkal a brókercéget vagy az ilyen szolgáltatást nyújtó bankot kell felkeresni. A tőzsdei kereskedés szigorú szabályozottsága miatt a kereskedésben a befektetők közvetlenül nem vehetnek részt, csak befektetési szolgáltatókon (illetve bankokon) keresztül, azaz tőzsdei kereskedési jogot csak ezek az intézmények szerezhetnek. A befektetők tőzsdei tranzakciót a befektetési szolgáltatóknak adott tőzsdei megbízással végezhetnek.
13/19
Mi alapján válasszunk befektetési szolgáltatót? Ha részvény befektetésben gondolkodunk, az első lépés a befektetési szolgáltató gondos kiválasztása, hiszen a megkötött ügyletek sikere nagyban függ a befektetési szolgáltató munkájától, illetve az elért eredményt jelentősen befolyásolhatják a felszámított költségek. A szolgáltató (brókercég, vagy bank) kiválasztásánál éppen ezért fontos szempont lehet az adott intézmény mérete, tőkeereje, ami mutatja annak stabilitását. Fontos emellett a piaci aktivitása, forgalma, ami mutatja ügyfélkörének nagyságát. Ebben nagy segítséget jelent a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu), ahol ezek a statisztikák naprakészen elérhetőek. Lényeges szempont a felszámított díjak mértéke is: a brókercégek, bankok – mint minden szolgáltatás esetében – díjat számolnak fel a tőzsdei ügyletek után, ami a tőzsdézés legfontosabb díjtételét jelenti, ha rendszeresen kötünk ügyleteket. Emellett díjat számolnak fel az értékpapírszámla – ami a megvásárolt részvények nyilvántartására szolgál - nyitása/vezetése után, illetve a kapcsolódó számlák közti átutalások után is. A díjak mértékében jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes befektetési szolgáltatók között. A részvénybefektetés folyamata Első lépésként befektetési számlaszerződést kell kötni az adott bankkal, illetve brókercéggel, továbbá a tőzsdei kereskedéshez szükséges folyószámlát és az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát nyitni. Ezt követően adhatunk megbízást, ha elegendő pénzösszeg áll rendelkezésre a számlánkon. A megbízás lehet vételi vagy eladási megbízás. Piaci áras vételi megbízás meghatározott kibocsátó(k) részvényeinek a tőkepiacon éppen aktuális összegen történő megvásárlására szól, míg az ún. limit áras megbízás a papír egy maximum összegnél nem drágábban történő megvétele egy adott időszakon belül – pár nap, hét vagy egy hónap. Milyen módon lehetséges tőzsdei ügyletet kötni? A számlanyitások elvégzése után szabadon köthetünk ügyletet, mégpedig olyan módon, amelyet a kiválasztott szolgáltató (bank vagy brókercég) elérhetővé tesz számunkra. A főbb lehetőségeket az alábbi táblázat foglalja össze: Tőzsdei megbízások típusai
Előnyök
Hátrányok
Személyes megbízás
- személyes
- időigényes - sokszor nehezen kivitelezhető
Telefonos megbízás
- visszakereshető - gyors, egyszerű
- személytelen
Internetes kereskedés
- akár otthonról is indítható a megbízás - gyors, egyszerű - olcsó - kiegészíthető tőzsdei információk, elemzések is hozzáférhetőek
- személytelen
Személyes megbízás – a tőzsdei megbízás hagyományos formája, amikor személyesen adjuk meg a megbízást a befektetési szolgáltatónál. Fokozatosan veszít jelentőségéből, mivel a személyes megjelenés időigényes, és sokszor nehezen kivitelezhető. Telefonos megbízás – szinte minden brókercég lehetővé teszi, hogy a tőzsdei megbízásainkat telefonon adjuk meg. Ez jóval gyorsabb és egyszerűbb megoldás, mint a személyes megjelenés, ráadásul ugyanolyan megbízható, ugyanis ezek a telefonbeszélgetések rögzítésre kerülnek, így bármikor visszakereshetőek. 14/19
Internetes kereskedés – a tőzsdei kereskedés legfejlettebb formája, ami a lakossági befektetők számára elérhető. Gyors, egyszerű és messze a legolcsóbb, ugyanis lehetővé teszi a teljes automatizáltságot. Egyszerűbb formájában – melyet számos bank nyújt az internet bankolás keretében – tőzsdei megbízást lehet adni tetszőlegesen kiválasztott értékpapírra. Fejlettebb formájában a tőzsdei megbízások adása mellett egy helyen elérhetőek a tőzsdei kereskedési adatok, esetleg elemzések és tőzsdei hírek is. Ilyen esetben úgy érezhetjük, mintha közvetlenül a tőzsdén kereskednénk, hiszen ugyanazokat az információkat látjuk, amiket a brókerek.
Hogyan követhetők nyomon a tőzsdei információk? A tőzsdei kereskedés egyik legfontosabb sajátossága a nyilvánosság. A befektetők folyamatosan nyomon követhetik az árak alakulását, a tőzsdén lévő vállalatokra vonatkozó híradásokat, ami az alapja a piac működésébe vetett bizalomnak, a piac stabilitásának. Az elérhető információk köre a napi kereskedési adatoktól az időszakos statisztikákon és idősorokon át a kibocsátói hírekig terjed, és minden olyan információt érint, amely a megalapozott befektetői döntések meghozatalához szükséges lehet. A tőzsde számos adatszolgáltatóval van kapcsolatban, amelyek a befektetők széles körének juttatják el a napi kereskedési adatokat, a tőzsdén jegyzett vállalatokkal kapcsolatos híreket is. Mivel az adatszolgáltatók többsége rendelkezik internetes eléréssel is, így akár otthonról is nyomon követhetjük a tőzsdei kereskedést. Van-e lehetőség a tőzsdei befektetések kockázatának mérséklésére? Egyéni részvénybefektetések esetében a legnagyobb kockázattal akkor kell szembenézni, ha valamennyi megtakarításunkat egyetlen vállalat részvényébe fektetjük. Ha jó döntést hoztunk és szerencsénk van, rövid idő alatt jelentős nyereséghez is juthatunk. Ha azonban a piaci folyamatok, vagy az adott vállalat gazdasági helyzete kedvezőtlen irányba változnak, szélsőséges esetben (pl. a részvényt kibocsátó vállalat csődje) akár befektetésünk teljes értékét is elveszíthetjük. Befektetéseink kockázatát úgy csökkenthetjük, ha a részvénybefektetésre szánt összeget több részvény között osztjuk meg. Az egyedileg kockázatos részvények megfelelő összeválogatása (szaknyelven diverzifikációja) azt eredményezi, hogy a részvénybefektetéseink egészének kockázata összességében kisebb lesz, mint az egyedi kockázatok nagysága. Fontos észben tartani azonban, hogy rövidebb időtávon ez a kockázatmegosztó stratégia sem garantálja, hogy nem lesz veszteségünk. Hasznos tanácsok részvényvásárláshoz Ha még nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel és kellő tapasztalatokkal az egyedi részvénybefektetések terén, de megtakarításainak egy részét szeretnénk a tőzsdén keresztül befektetni, első lépésként érdemes a részvényekbe fektető befektetési alapok közül választani. Mielőtt kiválasztjuk, hogy melyik brókercéget vagy bankot kívánjuk megbízni, döntsük el azt, hogy mely szempontok a legfontosabbak számunkra, például: sokat akarunk-e kereskedni, folyamatos tanácsadásra van szükségünk vagy önállóan meg tudjuk hozni a megfelelő döntést, mekkora összeget akarunk befektetni. Mivel a tőzsdén nem csak nyerni, hanem veszíteni is lehet, az adott részvény árfolyamának felfelé, vagy lefelé történő elmozdulása miatt, fontos felmérni mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni. Javasolt a több lábon állás, többféle részvény vásárlása (diverzifikáció). 15/19
A közvetítő kiválasztásnál fontos szempont a megbízási díjak mértéke. A megbízási díj lehet fix összegű vagy a részvény árfolyamértékének százalékában meghatározott díj. Figyeljünk arra, hogy a megbízási díj ne legyen olyan mértékű, hogy elvigye a befektetéssel elért nyereséget, mivel a díjat vásárláskor és a részvény eladásakor is meg kell fizetni. Különbség lehet piaci áras, illetve limitáras megbízási díjak között is, ez utóbbi általában drágább, hiszen folyamatos piacfigyelést igényel. Fontos szempont, hogy az adott cégnél mekkora a befektetés minimális összege. Vannak úgynevezett diszkont brókercégek, amelyek olcsó megbízási díjjal dolgoznak, viszonylag szűk befektetési palettát kínálva. Ezek általában nem írnak elő ilyen minimum küszöböt.
Az online befektetési lehetőségek veszélyeiről Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedtek el az online kereskedési platformok. Ennek kísérőjelensége, hogy egyes szolgáltatók olyan hirdetéseket jelentetnek meg, amelyben bárki számára gyors és kényelmes meggazdagodást ígérnek, amennyiben online devizakereskedésbe (forex kereskedésbe) kezd. A csábító hirdetésekkel mindig legyünk nagyon elővigyázatosak, mert a nagy nyereség jelentős kockázatokat rejthet a tőzsdei ügyletekben járatlan érdeklődők számára. A kockázatokra való figyelemfelhívást ezek a hirdetések gyakran mellőzik, vagy csak a kisbetűs részben jelenítik meg azt. Mi az a forex (FX), CFD piac? A devizakereskedési, más néven forex piac (Foreign Exchange market) egy globális méretű tőkepiac, ahol a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal (pl. €/HUF) történik a világhálón keresztül. Az ilyen online kereskedési platformokon az ügyletkötést az ügyfél közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül, önállóan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (pl. euro vétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (pl. euro vétel következő év februárjában). A jövőbeni teljesítésű ügyletek jelentős része tőkeáttételes (lásd következő rész). A CFD (Contract For Differences) ügyletek jellemzően befektetési szolgáltatók által kínált tőkeáttételes ügyletek, nincs határozott lejáratuk és szólhatnak deviza mellett részvényre, indexre, különböző nyersanyagokra is. A befektető a tranzakció nyitó és záró árának különbségére fogad, amikor CFD ügyletet köt. Miben áll az ilyen ügyeletkötések kockázata? 1. Tőkeáttétel hatása Az online FX és CDF ügyletek jellemzően többszörös tőkeáttétellel rendelkeznek. Ez lényegében azt jelenti, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is tud a befektető olyan ügyleteket kötni, aminek az értéke a letét összegét többszörösen – akár tíz vagy százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel kis piaci árfolyammozgás hatását nagymértékében felerősíti, így például 1 forintos ármozgás 100-szoros tőkeáttétel mellett 100 forintnyi mozgást fog jelenteni a befektetés értékében. Ezt az előnyt reklámozzák a hirdetések is: „50 euróval, akár 5000-t is nyerhet”. Azonban nem csak többszörös hozam, de többszörös veszteség is lehetséges. Bár az ilyen ügyletek rendelkeznek jövőbeni lejárattal, esetleg lejárat nélküliek, a nyereségek és a veszteségek jellemzően azonnal jóváíródnak a befektető számláján. A piaci mozgások felnagyítása következtében tőkénket gyorsan elveszthetjük kedvezőtlen árfolyammozgás esetén. Bár léteznek olyan eszközök, melyekkel a veszteség mértéke egy előre megadott felső limitet nem lép át (ún. stop loss megbízások), szélsőséges piaci helyzetben nem biztos, 16/19
hogy ezek elérik szándékolt hatásukat. Ez azt is eredményezheti, hogy a befektetésen felül tartozásunk keletkezik. Minél magasabb a tőkeáttétel, annál magasabb a veszteség lehetősége is! Ha ilyen ügyletet kötünk, előzetesen mindig érdeklődjünk a brókernél, vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a veszteség minimalizálására, és milyen körülmények között számíthatunk az ilyen eszközök védelmére. 2. Az árfolyamok gyors változása Az mára mindenki számára egyértelmű, hogy a devizaárfolyamok rendkívül gyorsan ingadozhatnak. Az árfolyamok alakulása számtalan tényezőtől (politika, piaci környezet, stb.) függ, melyek hatása és iránya nehezen megjósolható. Ez a bizonytalanság fokozottan érvényes rövidtávon, így a piaci folyamatok akár egyik-pillanatról a másikra is számunkra kedvezőtlen irányt vehetnek, amivel elbukjuk pénzünket. 3. Árjegyzés A termékek – devizapárok – árát a platformot működtető cég szabja meg, ami eltérhet a devizák tényleges piaci árától. Az ár emellett nem is egységes, azaz a cég különböző típusú befektetőknek különböző áron kínálhatja ugyanazt a terméket. 4. Magas kereskedési költségek Ügyelni kell a kereskedési költségekre is. A gyakori pozíciónyitás és zárás, tőkeáttétel változtatása általában költségekkel jár. A felvett pozíció tartása szintén finanszírozási költségekkel jár. A kereskedési költségek jelentősen csökkenthetik a befektetés értékét, ezért előzetesen tájékozódjunk azokról. Mi jellemző az on-line ügyeletkötésekre? Az online platformok sajátossága, hogy egy rendkívül gyorsan változó piachoz 0-24 órán keresztül biztosítanak hozzáférést. A befektető itt egyedül köthet üzletet, így a tapasztalatlan ügyfeleket nem segíti befektetési szakértő, vagy egyéb, a kockázatokat mérséklő eszközök sem. Azt is érdemes tudni, hogy nagyszámú professzionális befektető is jelen van ezeken a piacokon, akiknek tudásszintje és kereskedési képességei messze meghaladják a kezdő lakossági befektetők ismereteit, az ügyletkötések során tehát e személyek tapasztalataival is „versenyre” kell kelni. A kereskedési tevékenység megkezdése előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a szolgáltató rendelkezik-e engedéllyel a tevékenység végzésére! Az ONLINE KERESKEDÉS LEGFŐBB KOCKÁZATAI TEHÁT: - Fennáll annak a kockázata, hogy részben vagy egészben elveszítjük az alapletétet, sőt annak akár többszörösét is, ha fenn akarjuk tartani a pozícióját. - A devizaárfolyamok gyorsan változhatnak és mozgásuk előre nem kiszámítható, ami jelentős kockázatokat hordoz. - A csábító ajánlatok könnyen megtéveszthetnek - Engedély nélkül, és így hatósági felügyelet nélkül működő kereskedők is kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat - Jelentős kereskedési költségek csökkenthetik a befektetés értékét 17/19
Ha mégis úgy döntünk, hogy online devizakereskedésbe kezdünk, feltétlenül figyeljünk az alábbiakra: - kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyünk igénybe; - csak megfelelő ismeret birtokában kössünk magas tőkeáttételű ügyleteket; - ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárni az ilyen ügyletkötés előtt; - ne higgyünk az olyan hirdetéseknek, hogy 3 napos intenzív tőzsdei kurzus segítségével, profi befektető lehetünk, a befektetési ismeretek alapos elsajátítása hosszú időt, éveket igényel; - ne alkalmazzunk ügyletet generáló szoftvereket; - lehetőleg ne adjuk meg hitelkártya adataikat! SZERENCSEJÁTÉK VAGY BEFEKTETÉS? A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőjük miatt. Ezen ügyeleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő veszteség, vagy a befektetett összeghez képest rendkívüli arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy (akit itt kis túlzással „játékosnak” is nevezhetünk) pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan. Befektetéseink védelme Befektetései során védjük saját magunkat! Ne fektessünk be pusztán egy telefonbeszélgetés alapján! Ne adjunk át készpénzt, mindig visszakövethető elektronikus utalással helyezze el a befektetésre szánt összeget saját, névre szóló számlájára! Ellenőrizzük az üzletkötő (bróker) hátterét és elért eredményeit a pénzügyi szolgáltatónál, kérjünk referenciát! Legyünk tisztában azzal, hogy a szolgáltatók (brókercégek) a jutalékból élnek: annál több pénzt keresnek, minél többet kereskedik az ügyfelük, nem pedig abból, hogy éppenséggel nyer vagy veszít! Mielőtt hosszú időre szóló szerződést kötnénk, gondoljuk át, hogy mi történhet majd befektetésével, amennyiben terveink időközben megváltoznak. Mindig olvassuk át a tájékoztatókat, legyünk figyelemmel a kapcsolódó kockázatokra! Fontoljuk meg a befektetés lejárat előtti értékesítésének következményeit, ugyanis az jelentős költségekkel járhat! Legyünk óvatos azokkal az ajánlatokkal/konkrét hozam ígéretekkel, amik túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak legyenek: Pl. „Most akár fél éven belül, garantáltan megduplázhatja pénzét!” „Használja ki a vissza nem térő lehetőséget és fektessen be azonnal!”
Alaposan gondoljuk át, ha lényeges változtatást hajtunk végre befektetési terveinkkel, stratégiánkkal összefüggően! Gondoljuk végig annak kockázatait, költségvonzatait!
18/19
A befektetésvédelem intézményes formája Mi a Befektető-védelmi Alap (Beva)? A Befektető-védelmi Alap (Beva) jogszabály alapján működő jogi személy, amely tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott összegű kártalanítást nyújt a befektetőknek abban az esetben, ha valamely tagja felszámolás alá kerül, fizetésképtelenné válik (a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kifizetni). Mire terjed ki a befektetésvédelem? A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – intézményenként, befektetőnként és összevontan – legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. A Beva által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. Mire nem terjed ki a befektetésvédelem? A Beva biztosítása nem terjed ki az olyan károkra, amely az értékpapír árfolyamveszteségéből vagy az értékpapír kibocsátójának fizetésképtelenségéből eredően éri a befektetőt. A kibocsátó az a jogi személy, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. A Beva biztosítása egyetlen értékpapír esetében sem terjed ki a kibocsátói kockázatokra. Mely pénzügyi szolgáltatók tagjai a Beva-nak? A Befektető-védelmi Alapnak kötelezően tagja minden olyan befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet engedélye alapján a biztosított tevékenységek – így a megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfoliókezelés, letéti őrzés, letétkezelés, értékpapírszámla vezetés, ügyfélszámla vezetés – valamelyikét jogosult folytatni. A Beva-hoz csatlakozott tagintézetek listája megtalálható a Beva honlapján.
19/19
