Pénzügyi Iránytű Program Háttéranyag a 2013.12. havi tartalmakhoz A hónap témája: Év végi hajrá megtakarítási fronton
Mit a megtakarítás? Konstrukciók állami támogatással, ill. kamatkedvezménnyel. TBSZ, NYESZ, lakástakarék-pénztár, megtakarítási lehetőséggel kombinált életbiztosítási termékek Pénztári megtakarítások: önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések, kapcsolódó kedvezmények. Mi a megtakarítás?
Ha körültekintően bánunk a pénzünkkel, és igyekszünk rendszeresen félretenni, akkor pénzünk lassan, de biztosan gyarapodni fog. Megtakarítás akkor keletkezik, ha egy adott időszakban bevételeink összege meghaladja a kiadásokét, vagyis megszerzett jövedelmünket nem költjük el teljes egészében. Ha úgy döntünk, hogy bevételeink egy részét megtakarítjuk, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy lemondunk jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről. Megtakarítást ezért várható bevételeink és kiadásaink függvényében tervezhetünk. Miért érdemes megtakarítani? Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben otthon tartjuk, hanem okosan befektetjük, annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog. Megtakarításainkkal tehát jövőbeni anyagi lehetőségeink bővülnek. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmünk, de félretehetünk nagyobb értékű használati tárgyak (pl. autó) vagy akár lakás vásárlására is. Mi alapján állapíthatjuk meg, hogy mennyit tudunk megtakarítani? Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha „házi” költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy havi bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni. Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket és kiadásainkat az alábbiak szerint!
A havi számvetés mellett célszerű hosszabb távra is gondolkodni. Tegyünk félre a ritkábban előforduló nagyobb kiadásokra is, mint például nyaralás, gépjármű karbantartás, lakáskarbantartás, stb. A költségvetés tehát egyértelműen megmutatja, hogy rendszeres kiadásainkon felül marad-e pénzünk, és ha igen, mennyi. Az állam a hosszú távú megtakarításokra való ösztönzés, valamint az öngondoskodás erősítése érdekében támogatásokat nyújt bizonyos konstrukciók esetén. Tervezzünk hosszú távra! Tartós befektetési szerződés (TBSZ) A TBSZ a tartós befektetési szerződés rövidítése. A tartós befektetési szerződés legfőbb előnye, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül az elért hozamok utáni adó megfizetése alól. A konstrukció célja az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások ösztönzése. A TBSZ 3-5 évre szóló megtakarítási forma. TBSZ-szel kétféle számlát nyithatunk: az egyiken forint vagy devizabetétet helyezhetünk el, míg a másikon forint vagy deviza alapú értékpapír típusú befektetéseket (például: részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatunk. A TBSZ keretében tehát megtakarításainkat megosztottan, biztonságosabb betéti és kockázatosabb értékpapír formában is fialtatni tudjuk. TBSZ minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében – gyűjtőév - lehet pénzt átutalni, befizetni. A számlanyitáshoz minimum 25.000 Ft befizetés szükséges. A szolgáltatás legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó adókedvezmény, mely a gyűjtőévet követő 3. illetve 5. év elteltével érvényesíthető. A TBSZ-en való pénzelhelyezés tehát középtávon célszerű. Felhalmozási időszak, lekötési időszak A számlanyitás éve a „felhalmozási” időszak, amely során a megtakarításainkat a számlára befizethetjük. A „felhalmozási” időszak minden esetben a számlanyitás naptári évének utolsó napjáig tart. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki 2013. október elsején nyitott számlát, akkor számára a felhalmozási időszak 2013. december 31-én véget ér. A tartós befektetési számlára befizetés csak a nyitás évében teljesíthető. A 2/11
számlanyitáshoz szükséges minimális összegen kívül további pénzeszközök – egy összegben vagy részletekben – megkötés nélkül helyezhetők el a nyitás évében. Érdemes azonban végiggondolni, mekkora öszszeget tudunk nélkülözni hosszabb távra, mert a TBSZ-ről a lekötési időszak alatt jellemzően csak veszteséggel tudunk pénzt kivenni! A „felhalmozási” időszak lejárta után (következő év január 1-től) indul a lekötési időszak, melynek hossza 3 vagy 5 naptári év lehet. A 3 éves lekötési időszak végén, ha a szerződést nem hosszabbítjuk meg 10%-os kedvezményes adót kell fizetni a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után, illetve részösszeg felvétele esetén a meg nem hosszabbított résszel arányos növekmény után. A 10%-os adómérték vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítjuk meg. Amennyiben érintetlenül hagyjuk a számlán a megtakarítási összeget az 5 éves lekötési időszak végéig, a befektetések hozama mentesül az az adó megfizetése alól. Röviden: Három év után a kamatadó a szokásos 16% helyett csak 10% lesz, öt év eltelte után pedig az elért kamat adómentes lesz. A lekötési időszak alatt a számlára befizetés nem teljesíthető, értéke csak a kamatok vagy hozamok jóváírásával növelhető. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy értékpapír számla esetén a számlán nyilvántartott eszközök/értékpapírok hozama negatív is lehet. Előfordulhat tehát, hogy a lekötési időszak végén a számlán elhelyezett pénznél kevesebbet kapunk vissza. Azaz a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére. Fontos megjegyezni, hogy a tartós befektetési számlával kapcsolatosan esetlegesen keletkező adóköteles jövedelmekről a számlavezető intézmény csak igazolást állít ki, amely alapján az ügyfélnek kell az adókötelezettségét bevallania, és az adót befizetnie. 2013. augusztus 1-től fontos változás, hogy az ezt követően nyitott TBSZ számlák esetében is 6%-os százalékos egészségügyi hozzájárulást kell a kamatjövedelem után megfizetni. Kifizetés a számláról és a számla megszűnése A lekötési időszak lejártát megelőzően a tartós befektetési számláról való bármekkora összegű pénzkivétel minden esetben a számla megszűnéséhez vezet. A számlán lévő összeg átvezetésre kerül egy normál bankvagy értékpapírszámlára. A hároméves lekötési időszak végén kérhető először a teljes (ekkor a számla megszűnik), illetve részösszeg kifizetése a korábban ismertetett adózási feltételekkel. Részösszeg kifizetése esetén, a ki nem fizetett öszszeg (minimálisan 25 000 Ft-nak megfelelő összeg) futamideje további két évre meghosszabbodik, a számla tovább „él”. Az ötéves lekötési időszak végén, a megtakarítás részben vagy egészben felvehető, illetve új szerződés keretében ismételten befektethető. A következők miatt lehet érdemes tartós befektetési számla formájában megtakarítani: keretjellegű szerződés, vagyis széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget; az ügyfél a kockázatviselő képessége alapján határozhatja meg befektetése összetételét, melyet a futamidő alatt bármikor megváltoztathat, azaz rugalmasan forgathatja pénzét; 3-5 éves lekötési időszak esetén adókedvezményt, vagy adómentességet biztosít; más megtakarítási formákkal összehangolható (például: Nyugdíj-előtakarékossági számla, értékpapír számla); a számla örökölhető. Az előnyök mellett legyünk figyelemmel arra is, hogy: az ügyfél befizetései — a befektetési számla igénybevétele esetében — befektetési jellegűek, befi3/11
zetései pénzügyi eszközökbe kerülnek, így az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére; a konstrukció oly módon kötött, hogy az ügyfél a TBSZ más bankhoz történő átvitelét nem valósíthatja meg, az ügyfél a szerződő bankhoz kötött, függetlenül a kondíciók változásától. Miért fontos az öngondoskodás és ezen belül a nyugdíjcélú előtakarékosság?
Mindenki beosztja a rendelkezésére álló jövedelmet fogyasztásra illetve megtakarításra. Látszólag egyszerű a szabály, hogy a szükségletekre költünk, a többit megtakarítjuk. Ezek mértéke, szintje persze jövedelmünk nagyságától és igényeinktől is függ. A megtakarítások tekintetében érdemes különválasztani öngondoskodási céllal és az előtakarékosságra félretett pénzt. Ez utóbbi nem más, mint egy jól meghatározott cél (pl. utazás, ingatlanvásárlás) érdekében történő megtakarítás. Tehát kitűzünk egy célt, egy időtávot és elkezdünk rá gyűjteni. Az öngondoskodás azonban más dolog. Ebben az esetben nem azért tesz valaki félre, hogy később megvegyen valamit, vagy megvalósítsa egy álmát, hanem, hogy idősebb korában (nyugdíj), illetve életének kritikus időszakaiban (pl. betegség, munkanélküliség) tudja finanszírozni saját és családja megélhetését. Hogy miért van erre szükség? A problémát legegyszerűbben úgy írhatnánk le, hogy egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartani egyre több nyugdíjas honfitársát, akik egyre tovább élnek. Mielőtt azonban azt hihetnénk, hogy ez egy magyar sajátosság, azt kell mondanunk, hogy sajnos nem, az elöregedés problémája egész Európára jellemző. Hazánk népessége 2010-ben átlépte a lélektani határt és 10 millió fő alá csökkent, ami nem pusztán azt jelenti, hogy kevesebben vagyunk, hanem azt is, hogy egyre kevesebb fiatalra jut egyre több nyugdíjas. Míg régen egy családban átlagosan 2 szülő, 3 gyermek és 6 unoka élt, addig ma megfordult ez az arány és 2 szülő, 1 gyermek és 1 unoka alkotja jellemzően a családokat. Ez azt jelenti, hogy 1 unoka termeli majd meg a 4 nagyszülő nyugdíját. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalok egyre tovább tanulnak, így egyre később válnak járulékfizetővé, míg a 60 év felett várható élettartam fokozatosan növekszik. Nem nehéz tehát belátni, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, és előbb-utóbb mindenki magára lesz utalva.
4/11
Az öngondoskodás, és az egyének ösztönzése a tudatos nyugdíjtervezésre fontos feladat, amit a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások felértékelődése is elősegít. A tudatos nyugdíjtervezés szükségességét támasztja alá az a jelenleg tapasztalható általános gyakorlat is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a tagok általában egyösszegű kifizetésként kérik a rendszeres (havi) járadékszolgáltatás helyett. Ezekre a megtakarításokra a tagok úgy tekintenek, mint a „talált pénzre”, és a pillanatnyi gazdasági, jövedelmi helyzetük kiegészítésére, javítására használják, annak ellenére, hogy a nyugdíjba vonuláskor járadékszolgáltatásként kért önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások hosszabb távon egészíthetnék ki a pénztár tagjainak „állami” nyugdíját, így közelítve a nyugdíjba vonulás utáni életszínvonalat a tagok által elvárt, valamint az aktív jövedelemszerzési időszakban megszokott életszínvonalhoz. De, pontosan mit, mikor, mennyit és miben érdemes megtakarítani, hogy valóban gondoskodni tudjunk magunkról? A nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtéséhez azzal is hozzájárulhatunk, ha egyéni döntésünk alapján rendszeres jelleggel – az állami nyugdíjrendszerbe történő kötelező befizetéseken túlmenően további hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat is képzünk. Erre jó lehetőséget kínálnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj előtakarékossági számlán vagy a nyugdíj célú biztosításokban elhelyezett megtakarítások.
5/11
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) A kínálkozó adóelőnyök miatt az év végéig még érdemes lehet megfontolni nyugdíj-előtakarékossági számla nyitását, illetve további összegek NYESZ számlára történő befizetését. Kifejezetten a hosszútávú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja a NYESZ, amelyen akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el. A számlanyitáshoz minimum 5.000 Ft befizetés szükséges. NYESZ esetén magunk dönthetünk befektetésünk konkrét típusáról, vagyis hogy milyen értékpapírokba (például befektetési jegyek, részvények, állampapírok) helyezzük pénzünket. Ez a futamidő alatt bármikor módosítható. A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak (annál aki 2020. január 1-je előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt 130 ezer forintnak) az adójából a nyugdíjelőtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. E mellett a számlán keresztül történő befektetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonulás esetén, ha ezt megelőzően legalább 3 évig volt NYESZ számlánk. Megtakarításaink NYESZ számlán történő elhelyezésének következők az előnyei:
kifejezetten nyugdíj célú megtakarítás, a volt magánnyugdíjpénztári egyéni számlán történő felhalmozással azonos célú tehát; az ügyfél a számlán akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhet el; a nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók (előtakarékoskodók) szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – például részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék; állami támogatás jár utána, ami személyi jövedelemadó-kedvezmény formájában vehető igénybe; a befizetések árfolyamnyeresége, illetve hozama adómentes lesz a nyugdíjba vonuláskor; a számla örökölhető.
Az előnyök mellett legyünk figyelemmel arra is, hogy:
az ügyfél befizetései befektetési jellegűek, azaz befizetései pénzügyi eszközökbe kerülnek, így az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére; amennyiben az ügyfél a nyugdíj jogosultsága beállta előtt mondja fel a számlát, úgy a megtakarítás összegét személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli, valamint a korábban igénybe vett személyi jövedelemadó kedvezményeket növelt értéken vissza kell fizetni, amelyet az ügyfélnek a felmondás adóévére vonatkozóan kell megfizetnie. hosszú távú elkötelezettséget jelent.
6/11
Pénztári megtakarítások Önkéntes nyugdíjpénztár Az önkéntes nyugdíjpénztár egy olyan intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatti jövedelmükből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minimum 10 éves tagsági viszonyt (várakozási időt) követően fizetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatást tagjaiknak, vagy azok közeli hozzátartozójának. Ha a 10 évet követően, de még nyugdíj előtt fel akarjuk venni a pénztári megtakarításunkat, fontos tudni, hogy ilyenkor a felvett tőkeösszeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet. Ennek a konstrukciónak is az egyik minden évben jelentkező előnye, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagot az általa befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint (aki 2020. január 1-je előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt 130 ezer forint) erejéig adó-visszatérítés illeti meg. Például ha a tag az adott évben 400 ezer forintnyi megtakarítást helyezett el önkéntes pénztári számláján, akkor az adóbevallásában 80 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg. Ez az összeg a pénztári számlán kerül jóváírásra. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságnak tehát a következők az előnyei: saját befizetései után adó-visszatérítés illetheti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot; számos munkáltató a béren kívüli, cafeteria juttatások körében választhatóvá teszi, hogy munkavállalója önkéntes pénztári hozzájárulás formájában vegye igénybe a juttatást;; a befektetések árfolyamnyeresége és hozama adómentes; örökölhető. Az előnyök mellett az alábbiakkal is számolni kell: ha az ügyfél nyugdíj előtt veszi fel a megtakarítását, a felvett tőkeösszeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezhet; az ügyfél befizetései befektetési jellegűek, befizetései pénzügyi eszközökbe helyeződnek, amely miatt a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás mértékére, az aktuális árfolyamokon keresztül.
Lakástakarék-pénztár A lakástakarék-pénztárak életünk egyik legjelentősebb célját, a lakáshoz jutást, otthonteremtést hivatottak segíteni, feladatuk lakáscélú betétek gyűjtése és lakáscélú hitelek nyújtása. Milyen jellegű megtakarítási forma a lakáscélú előtakarékosság?
A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Összetevői: rendszeres havi megtakarítások betéti kamatok állami támogatás lakáscélú kölcsön felvételének lehetősége
7/11
Az alapesetben 4 éves előtakarékossági konstrukció keretében a befizetett összegek után állami támogatást is igényelhetünk, melyet kedvezményes hitelfelvételi lehetőség egészít ki. Az éves állami támogatás mértéke 2013-ban a 12 hónap alatt rendszeresen befizetett összeg 30%-a, de - rendszeres betételhelyezés esetén - legfeljebb évi 72.000 Ft.
Megoldható-e a lakáshoz jutás kizárólag a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók segítségével?
Az előtakarékossági konstrukciók által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva általában önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, azonban nem is ez az elsődleges céljuk. Mivel egy ház vagy lakás felépítéséhez, illetve megvásárlásához jóval nagyobb tőkére van szükség, ezt a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudják biztosítani. Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez szükséges önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz, bővítésekhez szükséges anyagi háttérhez is.
Egészségpénztárak Manapság egyre inkább előtérbe kerül az egészséges életmód, viszont ez sokszor komoly anyagi terhet jelent. Az egészségügy finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kapnak az önkéntes egészségpénztárak, melyek az egészség védelmét célzó, de a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Olyan speciális megtakarítási forma, amely lehetővé teszi, hogy idejében fel tudjunk készülni váratlanul jelentkező egészségügyi kiadások bizonyos mértékű fedezésére, illetve az egészség megőrzése érdekében igénybe vett szolgáltatásokat is finanszírozhatjuk általa. Az egészségpénztári megtakarítások szinte azonnal, bizonyos adózási kedvezményekkel felhasználhatóak, miközben az igénybe vehető szolgáltatások köre viszonylag széles. Az egészségpénztári megtakarítás fő jellemzői: -
a pénztárba való belépés önkéntes, havonta rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 1-2 ezer forint), egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket, a befizetett összeg az egészség megőrzését szolgáló szolgáltatásokra, termékekre költhető el egyes egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, ezen keresztül kényelmes és egyszerű az igénybe vett szolgáltatások elszámolása.
Milyen előnyei lehetnek a tagságnak? -
a hatályos adózási szabályok szerint az egyéni befizetések 20%-át, max. évi 100.000 Ft-ot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, a munkáltatók részben, vagy egészben átvállalhatják a tagdíj fizetését, és további hozzájárulásokat is tehetnek az egyéni számlánkon lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe, befizetéseink/egyéni számlánk terhére folyamatosan (akár a belépést követően azonnal) igénybe vehetjük a szolgáltatásokat, 8/11
-
ha pénztártagok vagyunk, közeli hozzátartozóink is igénybe vehetik a pénztárral szerződött szolgáltatók szolgáltatásait, az el nem költött befizetéseket a pénztár biztonságos eszközökbe fekteti, ami hozamot eredményez
Milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe egészségpénztári számlánk terhére? Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (pl. szemüveg) árának támogatása, kifizetése, egészségügyi szolgáltatás, otthoni gondozás, gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása, életmódváltozást elősegítő szolgáltatások, fogyatékkal élők életvitelét elősegítő szolgáltatások, stb. A nyújtott szolgáltatásoknak csak egy része vehető igénybe adómentesen, míg egyes – például életmódjavító – szolgáltatások adókötelesek. A pénztárak számos szolgáltatóval szerződést kötnek. Ezek jelentős része kedvezményeket is ad, ha náluk vásárolunk, és sokan elfogadják az egészségpénztári kártyát is. Szempontok a pénztárválasztáshoz:
Gondoljuk át, hogy elsődlegesen mire szeretnénk majd felhasználni a pénztárban összegyűjtött pénzt. Ez alapján nézzük át, hogy az egyes pénztárak milyen szolgáltatókkal állnak kapcsolatban.
Életbiztosítások Az életbiztosítások jellemzői, típusai A legtöbb életbiztosítás közös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított „halálához” kapcsolódik, azaz, hogy a biztosítási időszak alatt ez bekövetkezik-e vagy sem. Ezen túlmenően az életbiztosítások tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez kapcsolódnak. Az életbiztosítások további fontos tulajdonsága, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződésben előre meghatározott összeget fizeti ki a biztosított vagy kedvezményezett részére. Az életbiztosítási szerződések hosszútávra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik. Az életbiztosítások esetében a díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri díjas, vagy rendszeres díjas biztosítást. Egyszeri díjas biztosítás esetén a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetés esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizeti a biztosítási díjat. Az életbiztosításoknak a következő típusait különböztetjük meg: Kockázati vagy haláleseti életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amelyben a biztosított halála esetén, ha az a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizet a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek. Ha a tartam lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. A kockázati életbiztosítás elsődleges célja, hogy a biztosított személy halála esetén legalább anyagilag segítse a haláleset miatt nehéz helyzetbe került családot (bankkölcsön, örökösödési illeték, stb.). Elérési életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely a biztosítási összeget fizeti a biztosított (vagy a szerződésben meghatározott kedvezményezett(ek) részére a szerződésben rögzített időpont elérésekor, ha a 9/11
biztosított életben van. Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására. A nyugdíjcélú elérési életbiztosítás lejártakor a biztosító – a biztosított rendelkezése alapján – a biztosítási összeget egy összegben fizeti ki, vagy járadékot folyósít, amivel kiegészíthetjük nyugdíjunkat. Vegyes életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely tartalmazza a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is, vagyis kétféle biztosítási eseménnyel is számol. A magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka vegyes életbiztosítás. Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat (az életbiztosítási díjtartalékot) milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító. Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. Minden befektetőnek anyagi lehetőségeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot kell választania. Természetesen itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással tudunk elérni. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke csökken. Unit-linked biztosítás szolgáltatásai a vegyes biztosítások szolgáltatásaihoz hasonlóak. Azaz ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg - ha ez magasabb összeg! - a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások vásárlása esetén többféle költséggel is számolnunk kell, melyek lehetnek: • Eladási és vételi árfolyamkülönbség: a biztosítók az eszközalapok egységeire eladási és vételi árfolyamot szabnak meg. Amikor díjat fizetünk be, akkor a választott alapból - napi eladási árfolyamon - vásárolunk befektetési egységeket. Amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor - vételi árfolyamon megveszi tőlünk az egységeket és pénzben fizeti ki az ellenértéket • Kezdeti költségek levonása: a biztosítók kezdeti befizetéseink egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból - az egyéb, felhalmozási egységektől eltérően - költségrészt vonnak el, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. Előfordulhat az is, hogy nem kezdeti költség címen, hanem alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel, ahhoz hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában meghatározott jutalékot vonnak el. • A szerződőnek számolni kell az adminisztrációs költségekkel is • A meglévő egységek más fajtákra történő átváltásáért, azaz az eszközalapok közötti átcsoportosításért általában átváltási költséget kell fizetni. • Biztosítási kockázati díj: Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a befektetési egységhez kötött biztosítás befektetési jellege ellenére is - elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől – elsősorban a biztosított nemétől, életkorától, s a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól – függ. Unit linked életbiztosításoknál lehetőségünk van arra, hogy az egyes eszközalapok nettó eszközértékét rendszeresen nyomon kövessük a biztosító honlapján, telefonos ügyfélszolgálatán, vagy fiókjaiban. Továb-
10/11
bá a biztosítónak évente egyszer írásban tájékoztatnia kell ügyfeleit a befektetési egységhez kötött biztosítás aktuális helyzetéről. Befektetési egységhez kötött biztosítások összehasonlítását a már említett Teljes Költség Mutató (TKM) segítségével végezhetjük el. A TKM azt mutatja meg, hogy a felmerülő költségek miatt hozzávetőleg mekkora hozamveszteség éri a fogyasztót amiatt, hogy unit-linked biztosításba fektette be a pénzét, egy elméleti költségmentes befektetés hozamához képest. Segítségével – egy típuspéldán keresztül – az egyes társaságok unit-linked életbiztosítási termékeinek költségszintje összehasonlíthatóvá válik. A MABISZ honlapján bővebb információkat találhatunk a TKM-ről: http://www.mabisz.hu/hu/tkm.html
11/11
