Pedagógiai program. Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 7200 Dombóvár

2015 6

Pedagógiai program

„Ha hajót akarsz építeni, ne azért hívd össze az embereket, hogy fát vágjanak, szerszámokat készítsenek, hanem előbb keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt” Saint-Exupery

Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 7200 Dombóvár 1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ___________________________________________________ 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ________________ 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________________ 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________________ 10 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _________________________________ 13 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai __________________________________ 16 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység __________________ 18 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ___________________________ 25 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ______________________________ 25 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata _________________________________________ 27 1.10 Az értékelés rendje ______________________________________________________________ 30 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai _________________________________ 32 1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása _______________________________________ 34

2. Az intézmény szakmai programja ______________________________________________ 34 A z intézmény helyi tanterve (szakközépiskola) ____________________________________________ 34 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ________________________________________________ 35 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám _______________________________________________ 38 2.3 Az intézmény helyi tanterve (szakiskola) ______________________________________________ 39 2.3.1 Szakmai program tartalmi elemei ___________________________________________________ 61 2.3.2 Helyi tantervek tartalmi elemei_____________________________________________________ 61 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ________________ 138 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ____________ 138 2.6 Mindennapos testnevelés __________________________________________________________ 139 2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak , melyekből közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést vállalja az intézmény: ______________________________________________________ 140 2.8 Az egyes középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei: _________________________________ 141 2.9 Projektoktatás a szakiskolában _____________________________________________________ 143 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ___________ 144 210.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása _______________ 148 2.11 A magasabb évfolyamra lépés feltételei _____________________________________________ 149 A gyakorlati képzésről a jogszabály által meghatározott mértékben igazoltan mulasztó tanuló esetében az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alóli mentesítésének szabályai (Szt. 39§ (3)-(5)) _________ 150 Szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítés beszámíthatósága (Szt 22§ (3) ) ____________________________________________ 151 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága (Szt 27§ (1) )______________________________________ 151 2.12 A magatartás és szorgalom értékelése _______________________________________________ 152 2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ____________________________ 154 2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek _______________ 154 2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei _________________________________ 157 2.16 A gyermekek , tanulók esélyegyenlőségét szolgálóintézkedések: _________________________ 158 2.17 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai _ 158 2.18 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei _____________________________________________ 159

3. Felnőttoktatás _____________________________________________________________ 162 3.1Az esti illetve levelező képzés céljainak és feladatainak meghatározása: _____________________ 162 3.2 A felnőttoktatásra való jelentkezés, illetve az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételei: _ 162 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága (Szt 27§ (1) )______________________________________ 163 3.3 Az oktatás munkarendje: __________________________________________________________ 163 3.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái _________________________________________ 164

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb záró rendelkezések _____________________ 167 1.sz. melléklet ________________________________________________________________ 169

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk a Nemzeti alaptanterv és a Nemzeti Köznevelési Törvény, a szakképzési törvény, a felsőoktatási törvény és az érvényes kerettantervben megfogalmazódó alapelveket vállalja és ezek alapján kiemelt célként fogalmazza meg az alábbiakat:  A tanuló rendelkezzen a társas emberi élethez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével, gyakorlatával. Tudjon a helyzethez illően viselkedni, kommunikálni.  Tanulni vágyó és tanulni tudó, munkában kitartó diákok nevelése.  Intézetünk vállalja a domináns szakmai és képzési célok megvalósítását az intézet által felvállalt szakmákban.  A tanulók érzelmének fejlesztése, mélyítése, gazdagítása: szeretet, gyengédség a családtagok és embertársak iránt. Az iskolai célok megvalósításának lehetséges útjai: A tantárgyak, szakmák iránti érdeklődés felkeltése, a belső motivációs bázis kiépítése a tanítási órákon. A tantárgyaknál alkalmazott tanulási módszerek ismertetése a tanítási órákon, a kollégiumi foglalkozásokon. Önálló ismeretszerzés megtanítása. Kiemelten kezeljük az alaptevékenységek hatékony fejlesztését, lehetővé tesszük a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. Fontos a nevelőtestület pedagógiai és didaktikai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása. Ennek érdekében célszerű továbbképzéseket szervezni, ahol a legújabb pedagógiai módszerek megismerésére, megvitatására, tapasztalatok átadására van lehetőség. A szakmai munkaközösségek bevonásával szervezhetők teljesítmény- és nevelési eredményvizsgálatok, az eredmények elemzése után, az azokból adódó feladatok meghatározása A személyiségformálás egyik kelléke az esztétikus környezet. Törekednünk kell arra, hogy diákjainkban alakuljon ki a szép iránti igény. Ennek érdekében a tantermeinket ízlésesen dekoráljuk és környezetünket tisztán tartjuk. Biztosítjuk, hogy tanulóink minél több művészeti alkotást ismerjenek meg, ennek érdekében színház-, múzeum- és kiállítás látogatásokat szervezünk. A könyvtári órák lehetővé teszik a tanult ismeretanyag nem tankönyvekben való felismerését. Ösztönözzük diákjainkat az alkalomhoz illő ízléses öltözködésre. A tanulók érzelemvilága fejlesztésének eszköze lehet az iskolai hagyományrendszer, az iskolai ünnepségeken való aktív részvétel, a szabadidő helyes eltöltésének biztosítása, versenyek szervezése, diák-önkormányzati programok összeállítása, osztályközösségen belül a névnapok megünneplése.  Az iskolánk felvállalja az érettségire, az emeltszintű érettségire való felkészítést és vizsgáztatást, valamint a szakképzés vizsgáztatásait az általunk oktatott szakmákban.  Felnőttképzés alapvető célkitűzései: A heterogén összetételű felnőtt hallgatók sajátítják el a szakma követelményeit, jussanak birtokába a szakmai jártasságoknak, készségeknek. A tehetséges hallgatóknak javasoljuk személyes beszélgetés után továbbtanulást. A kor igényéhez igazodva számítás-technikai képzést biztosítunk. Célunk a kor társadalmi elvárásainak közvetítése p1: pozitív viselkedéskultúra, tolerancia, felelősségtudat, vállalkozási készség, igényesség, egészséges életmód, környezet-védelem.

3



Felnőttoktatás célkitűzései: Az iskola az „élethossziglani tanulás” egyik állomása, bázisa legyen. A felnőtt hallgatókat olyan ismeretanyaghoz juttatni, amely birtokában a kétszintű érettségi vizsgán is tudásuk legjavát adják. Az itt megszerzett tudással felsőfokú tanulmányok folytatására is alkalmasak legyenek. Célokhoz rendelt lehetséges pedagógiai módszerek: Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. Amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Moduláris oktatási programok A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontossabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá és fölérendeltségi viszonya. IKT fogalma Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. A tanulók az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. A projekt A projekt egy összetett, komplex feladat feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység. A pedagógiai projekt egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozása célokkal, feladatok meghatározásával, munkamenet megtervezésével, eredmények bemutatásával. Egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma, elvégzendő tevékenység áll. Olyan tanulásszervezés, stratégia, módszer, amely a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A megismerés fő forrása a tanuló érdeklődése, tapasztalata, tevékenysége. A projekt végére olyan produktumot várunk el, mely a lehetőségekhez mérten legteljesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. A csoportmunka módszerei:         

Munkalappal irányított csoportmunka. Csoportos problémamegoldás Vita Játék Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték, dráma Projekt Esettanulmány Mesterfokú tanítás Beszélgetés, megbeszélés 4

                

Kísérletezés Kiállítás Kirándulás Ötletroham A differenciált egyéni munka módszerei: Munkalappal végzett tevékenység Problémamegoldás egyéni munkában Játék Kísérletezés Kirándulás Kiállítás Tárgykészítés, történetírás, rajzolás Mesterfokú tanítás Esettanulmány Mestermunka Verseny Számítógéppel végzett munka

Kulcskompetenciák fejlesztése Kompetenciaalapú oktatásban a különböző módszertani elemek segítségével (projekt, játék, tevékeny/felfedeztetős tanulás, problémaközpontú oktatás) el kell érni, hogy a diákok számára valódi élmény legyen a tanulás. Legyenek tisztában azzal, hogy milyen utat jártak be a tudás megszerzéséig és érezzék „magukénak „ a megszerzett ismereteket. Legyenek aktív részesei a tanulási folyamatnak. Ehhez figyelembe kell venni az egyéni fejlettségi szintet és haladási ütemet. Nem elég azonban, ha a diák „csak” megszerzi az ismereteket. El kell érni azt, hogy képes legyen az önálló tanulásra. Ehhez az ismeretszerzési és rendszerezési technikákat folyamatosan gyakoroltatni kell és a meglevő tudást rögzíteni. Rendkívül fontos a tanulás sikeressége érdekében az anyanyelvi kultúra, az informatikai eszközök használatának fejlesztése és a tanulásban lemaradt diákok segítése, valamint a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása minél több tantárgy keretein belül. A lehető legtöbb alkalmat kell biztosítani az idegen nyelv gyakorlati alkalmazására és az aktív állampolgári magatartás gyakorlására. Kulcskompetenciák: Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációra alapozva olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje a hallott szöveg értése, beszédkészsége, olvasott szöveg értése és íráskészsége, melyek a tanuló igényei szerint változnak, melyet a társadalmi-kulturális környezet befolyásol. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását, és lezárását, valamint a szövegolvasást, értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Így a tanuló képes lesz az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kompetencia

5

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, mely lehetővé teszi a tanuló felkészítését a mindennapok problémáinak megoldására. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását, valamint törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen, képes lesz a dolgok logikus okának és érvényességének keresésére. Természettudományos kompetencia Természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával a tanuló magyarázatokat és előrejelzéseket tegyen a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s ezek tudatában irányítsa cselekvéseit. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos ismeretek birtokában a tanuló megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokatszövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás –kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció- a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Alapvető követelmény, hogy:  A tanulók életkori sajátosságaiknak, adottságaiknak megfelelően iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.  A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, érzelmi, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztéséhez.  Az ismeretek feltárása, feldolgozása megalapozza a tanulók műveltségét, eligazodásukat környezetükben, világképük kialakulását. Feladatok:  A tanulókat meg kell ismertetni az iskolai szokásokkal, szabályokkal. Ehhez szükséges az együttműködési készség erősítése, a közös célok megvalósítása.  A tanulóknak tisztelniük, becsülniük kell a család, az intézet, a társadalom értékeit. 6

 

Szükséges a kellő önismeret kialakítása. Fejleszteni kell az empátia képességet. A konfliktuskezelő képesség fejlesztése. Tudatosítani kell a toleráns magatartás szükségességét.

 Kulcskompetenciák Kommunikációs kultúra Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Így a tanuló rendelkezik majd azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja Célja: Alapvető célja az, hogy az anyanyelvi neveléshez kapcsolódva sajátosságai szerint részt vegyen a diákok kommunikációs képzésében. A kommunikációs célok megvalósításánál figyelembe kell venni:  A kommunikációs kultúra részben a tudás alapja, részben a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának tényezője.  Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb ismeretét feltételezik. A kommunikációs nevelés feladatai: A szép, kifejező beszéd kialakítása a legfőbb cél. Ennek érdekében:  minden tantárgy esetében a szóbeliség fokozása a feladat,  a megnyilatkoztatásra biztatás,  a kiselőadások alkalmazása,  a véleménynyilvánítás és az érvelés gyakoroltatása,  a kommunikációs zavarok, gátlások feltárása, a hátrányos helyzet megszüntetése,  fel kell készíteni a tanulókat a vizsgahelyzetekre. 1. A rendszeres tantárgyi könyvtár használattal el kell érni, hogy a tanulók felismerjék a könyvtár szerepét az önálló tanulásban, az ismeretszerzésben. 2. Minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani a számítógép, illetve az internet használatára. A tanulás A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. A tanuló felismeri szükségletei és lehetőségeit, ismeri a tanulásfolyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. E kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció és a magabiztosság. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. További

7

feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Cél: Minden iskola egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulókat megtanítsa tanulni. Ehhez az adott életkornak megfelelő fejlettségű tanulási képességek szükségesek. A tanulás során-az egyes tantárgyaknál-meg kell valósítani az ismeretszerzést, a jártasságok és készségek kialakítását, valamint a képességek fejlesztését. A tanulás tanításánál figyelembe kell venni:  A tanított tanulási szokások, valamint az órákon használt tanítási módszerek kölcsönhatását, ugyanis a tanítási órákon történő tanulás eredményessége főképpen a tanári módszereken múlik.  A tanulás során a gyermek egész személyisége változik.  A tanulásra való motiválás a pedagógus egyik legfontosabb feladata. Feladatok:  A tanuláshoz való viszony tanítása.  A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése (koncentrációs képesség, a beszédképesség, a kifejező hangos olvasás, a néma olvasás, az emlékezőképesség, a gondolkodási képesség, tájékozódási képesség).  A helyes tanulási szokások kialakítása a szaktantárgyaknál. Az iskolánk szaktanárainak és szakoktatóinak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a tanítási órákon eredményes módszerekkel dolgozzanak, valamint tanítsák meg a tanulókkal, hogy milyen eljárásokat kell alkalmazni az adott tárgy eredményes elsajátításánál.  A konfliktustűrés kialakítása.  A kommunikációs képességek, a másokra való odafigyelés fejlesztése.  A problémák kulturált megfogalmazása.  Az intézetben teret kell adni a színes, sokoldalú iskolai életnek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. E kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmód vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Hon és népismeret Célja: Iskolánk tanulói ismerjék meg hazánk, illetve a magyar nép kulturális örökségeit. A megismerésen túlmenően gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a Magyar Köztársaság megbecsüléséhez és a vele való azonosuláshoz vezetnek. Oktatási- nevelési eljárások:  A közösségi hagyomány minden embert összeköti a múlttal, segít a jelenben és megalapozza a jövőt. 8



Először saját nemzeti értékeinket kell megismerni, azután az egyetemes értékeket. A tanulóknak meg kell érteniük a kettő közötti kölcsönhatást.  A hon- és népismereti anyagnak elő kell segítenie olyan magatartás kialakítását, amely népünk kultúrájának megbecsüléséhez vezet.  A tananyagok elsajátítása folyamán ki kell alakuljon a tanulóban a etnikumok ás nemzetiségek, más országokban élő népek ismerete, megbecsülése.  Ezen ismeretanyagoknak alapvető szerepet kell játszaniuk iskolánk tanulóinak etikai, esztétikai, érzelmi, értelmi nevelésében, a társadalomba való beilleszkedésben. Feladatok: A tanulók ismerjék meg:  lakóhelyük és Dombóvár illetve a kistérség, valamint Tolna megye gazdasági tevékenységét meghatározó tényezőket,  környezetük és az ország gazdaságának főbb vonásait,  a családi munkamegosztást,  a lakóhelyük és Szeghalom város önkormányzatát, a helyi társadalmi szervezeteket. A társadalmi környezeten túl a tanulók ismerjék:  lakóhelyük történetének, fejlődésének jelentősebb időszakait.  Meg kell ismertetni velük Tolna megye, Dombóvár és a járáshoz tartozó települések történetét  Ismerjék az iskolaalapító Herceg Esterházy Miklós életét,  Tudják az iskola történetét  Ismerjék Tolna megye és Dombóvár nevezetes személyiségeit.  A lakóhely természeti adottságait.  Védjék és becsüljék a természetet.  Ismerjék a környezetet károsító szennyező anyagokat saját környezetükben. Kapcsolódás Európához, a nagyvilághoz: Célunk: Meg kell a tanulókkal ismertetni azt, hogy napjaink gazdasági, politikai, kulturális életét az integráció és a differenciálódás jellemzi. A XXI. században olyan problémákkal kerülünk szembe, amelyeknek megoldása nemzetközi összefogást kíván. Ezek alapján tudni kell, hogy:  Az oktatásban a globális és helyi ismeretanyag egyensúlyát biztosítani kell.  Napjainkban jellemző az országok egymásra utaltsága.  Különösen jelentős az európai identitásra nevelés.  Európához és a világhoz való csatlakozásunk akkor lesz sikeres, ha nem feledkezünk meg saját értékeinkről, arról, hogy Magyarország milyen eredményekkel járult hozzá az európai fejlődéshez.  Nyitottnak kell lenni más népek, kultúrák iránt, elvetve más népeket becsmérlő magatartást. Feladatok: A tanulók ismerjék életkoruknak és képzési formáik követelményeinek megfelelően:  A földrészek történelmét és földrajzát, különös tekintettel Európára.  A napjainkban végbemenő gazdasági, politikai folyamatokat.  A legfontosabb globális problémákat (gazdasági világválság, ökológiai válság, környezetszennyezés, helyi háborúk, terrorizmus, élelmezési problémák népességrobbanás, energiaválság, járványok, betegségek, drog, stb.) okait.  Az európai országok összefogásának okait, előnyeit.  A legfontosabb nemzetközi szervezetek (ENSZ, UNESCO, Európai Unió) létrejöttének történetét és szervezeti felépítését, hazánk részvételét e szervezetekben. Különös tekintettel ismerjék azt, hogy: 9

     

Mivel járult hozzá hazánk az európai, illetve a világkultúra gyarapításához. Azokat a magyar történelmi eseményeket, amelyek segítették Európa társadalmi fejlődését. Azokat a nagy történelmi személyiségeinket, akik az európai történelem élvonalába tartoztak. Világhírű tudósainkat, művészeinket. Tolna megye külföldi (Európa és más országok) kapcsolatait gazdasági, kulturális téren egyaránt. Tovább kell fejleszteni iskolánk nemzetközi kapcsolatait Ausztriával, Angliával, illetve Szlovákia, Felvidék, Erdély, Kárpátalja

Szociális és állampolgári kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a tanulót a konfliktusok kezelésére és a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapszik. Magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismeretét. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tud a tanuló kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, beszélgető partnereiben bizalmat képes kelteni, viselkedése empatikus. Képes a stressz és frusztráció kezelésére, fogékony a változások iránt, együttműködő és magabiztos. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. E kompetencia alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és /vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Bevezetés Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és egészség védelme. Az egészség, mint a társadalmi lét és pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amelynek védelme minden pedagógusnak-szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkülmindennapos nevelői feladat. Hasonló nevelési alapérték, az egészségvédelem, az egészséges életmódra nevelés, pedagógiai nyelven egészségnevelés. A WHO 1948-as alkotmánya szerint 10

az egészség a testi, lelki, szociális jólét állapota, egy folyamat, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és bosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Az egészséges életmódon biológiai-mentális-szociális jólétet, biztonságot értünk. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét;  együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, jegyzők, rendőrség, szülők, diákok között az iskola egészséges környezete érdekében;  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének;  oktatási-nevelési gyakorlatában tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát;  az egészséges életmódra nevelés nem csupán a betegségek megelőzését jelenti, hanem a harmonikus életet is;  a harmonikus életet megalapozó szokások a tanulók cselekvő részvételével alakítható ki. Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés feladatai, módszere: Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életképességeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának, mint a szocializáció kitüntetett színterének a primer prevencióban van jelentős szerepe. A gyermekekre, fiatalokra gyakorolt hatása többrétegű komplex kommunikáció, ezáltal mód nyílik — az egészségfejlesztés formáinak - az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése-megvalósítása. Az iskola feladata a testi-, lelki nevelés, feladata a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges Fiatalok nevelése; személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítsége. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és előrevivő életvitel szokásrendszerének kiépítése, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Az egészségnevelés iskolai területei Helyzetelemzés Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás életkori sajátosságokhoz illeszkedő szempontjait beépítjük a helyi tantervbe. A következő témákat valósítjuk meg: szociális tényezők  anyagi biztonság  egészségügyi ellátás  családvédelem  egyéni és társadalmi felelősség 11



szociális biztonság

Biológiai tényezők táplálkozás  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe;  rendszeresség és a tudatosság;  káros és kóros táplálkozási szokások mozgás  az egészséges testtartás;  a mozgás fontossága;  rendszeres testedzés;  mozogjunk egészségünk érdekében testápolás  ápolt külső  szexualitás  barátság;  párkapcsolat;  a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében;  a rizikóvállalás és határai; Mentális tényezők  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete;  az egészséges pszichológiai kultúra;  az embertársakhoz fűződő kapcsolat;  az énkép alakulása;  serdülőkori konfliktusok;  szocializáció folyamatának zavarai;  személyiségfejlődés;  társadalmi státusz és a hozzá kapcsolódó „szerepek‖;  viselkedésmódok Egyéb tényezők  értékek ismerete;  a tanulás és a tanítás technikái;  az idővel való gazdálkodás szerepe;  a szenvedélybetegségek elkerülése;  alkohol  dohányzás  játékszenvedély  drogok  a tanulási környezet alakítása;  a természethez való viszony;  az egészséges környezet jelentősége 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai 12

Tanulásszervezési és tartalmi keretek tanórai foglalkozások  szaktárgyi órák témafeldolgozása esetelemzések)  osztályfőnöki, biológia, kémia órák

(ismeretátadás,

interaktív

gyakorlatok,

tanórán kívüli foglalkozások  délutáni szabadidős foglalkozás  kollégiumi foglakozás  sportprogramok  felvilágosító előadások  egészségnap tájékoztató fórumok  szülői értekezlet  osztályszülői értekezleten fórum  szakmai tanácskozások, tréningek (tanároknak és diákoknak) iskolán kívüli rendezvények  kortárssegítő képzés  más szervezetek által meghirdetett programokon való részvétel (KEF) A program megvalósításának módszerei  egymásra épülő rendezvények (iskolán belül-tanárok, diákok, szülők részvételével)  egészségfejlesztés szemléletének alakítása meghívott szakember segítségével  tegyük szebbé közvetlen környezetünket-versenyek szervezése  részvétel egészségfejlesztési továbbképzésen  célok megvalósulásának értékelése  egészségfejlesztő testmozgás folyamatos megvalósítása Erőforrás a program megvalósításához  humán: iskolaorvos, védőnő, testnevelő, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  anyagi: iskolai költségvetés, alapítványok (iskolai), pályázatok

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Tanórán: az osztályfőnöki és a tantárgyi órákon a pedagógusnak személyes példamutatás alapján kell a diákban kialakítani a megfelelő normát a közösségi magatartásokról, formákról. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a továbbiakban hogyan tud a közösségi kihívásoknak megfelelni. Tanórán kívül: diákjaink az iskolában szabadidős tevékenység közül választhatnak. Itt elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el. Osztály szintű tevékenységek, formák:  tanulmányi kirándulások,  rendezvények (Esterházy nap, szalagavató,Mikulás kupa, Ökonap), 13

 osztálytermek otthonossá tétele,  kommunikációs foglalkozások. Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Nem elhanyagolható személyiség- és közösségfejlesztő hatása sem. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, szállás, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Iskola szintű tevékenységek, formák:  minden iskolai ünnepség; megemlékezés,  Esterházy diáknapok,  Mikulás kupa  Történelmi vetélkedő  Szavaló verseny  Kővári Tamás Emléktorna  Szecskaavató  Ökonap  zöldnap  Karácsonyi köszöntő műsor  Pedagógus napi köszöntő  iskolarádió  külföldi cserekapcsolatok, (pályáztok útján)  diákönkormányzat (érdekképviselet, képzés, véleménynyilvánítás, diákközgyűlés, panaszkezelés, rendezvények szervezése). Az iskola tanulóinak ünnepi viselete  Lányoknak: fehér blúz, sötét alj, iskolajelvény vagy sál  Fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolajelvény vagy nyakkendő, zakó 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a 2011.évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény, illetve a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet alapján működnek. A diákönkormányzat működését meghatározó legfontosabb tényezők:  Tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed.  Munkáját segítő tanár koordinálja.  A feladatok ellátásához ingyen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit. Döntési joga van a nevelőtestület véleményének kikérésével. 14

 Sajátközösségi életének tervezésében, szervezésében.  Saját működési szervezeti szabályának megalkotásáról.  Saját tájékoztatási rendszerének megalkotásáról és működtetéséről.  A működtetéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.  Egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményezési joga van: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal A diákönkormányzat szervezeti felépítése ás feladata az iskolában Osztályképviselők megbízása - feladata: az osztály érdekeinek képviselete, a megbízók tájékoztatása Osztályképviselők által megválasztott diáktanács elnök- feladata: az osztályképviselők irányítása, rendszeres tájékoztatása, a segítő tanár munkájának segítése, bizonyos rendezvényeken a szervezési feladatok ellátása  A diákönkormányzat évente újra választandó  Októberben kerül rá sor.  Az osztályképviselők megválasztják a diáktanács elnökét, jelenleg egy tanuló látja el ezt a feladatot.  Éves munkaterv készítése,elfogadása  Házirend véleményezése  Diákgyűlés szervezése, ahol az iskolát érintő kérdésekről hall a diákság tájékoztatót  Havonta egyszer ülésezik a diáktanács, ahol tájékoztatót hallanak az aktuális témákból.  A rendelkezésre álló anyagi javak közös elosztása és felhasználása  Év végi beszámoló készítése. A segítő tanár feladata:  A diákönkormányzat és a tantestület közötti rendszeres kapcsolattartás.  A diáktanács munkájának kidolgozása, s abban aktív részvétele.  Pozitív magatartás elősegítése.  Problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységeknél a legfontosabb célok:  A személyiségfejlődés elősegítése 15

 Pihenés, regenerálódás biztosítása  A hangos szórakozás (sport , játék ,”bulik”)biztosítása  A művelődés biztosítása Mindehhez kapcsolódnia kell az élményeknek, az érzelmi élet fejlesztésének és a társas kapcsolatok alakításának. A szabadidős tevékenységben a prioritásként elfogadott értékek- „ A legfőbb érték az ember ”és ”A tudás, mint érték”- komplex módon jelentkezik a többi középpontba helyezett értékkel együtt, a hatékonyságot éppen a komplexitás segíti. Mindenekelőtt a sokoldalú ”széleskörű” ismeretszerzés, tapasztalatszerzés lehetőségein, útjain keresztül egyén és közösség számára önfejlesztő hatású. A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi-lelki és szellemi egészséget, az akaratot, a jellemet, a cselekvési képességeket, az erkölcsi arculatot, a művelt magatartást, a kulturált viselkedést, az értékeket, az emberi érintkezési formákat, a közösségi és társadalmi tudatot, a nemzeti tudatot  Az igényes szabadidő kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki.  Fejleszti a személyközi kapcsolatokat a különböző nemű , adottságú, eltérő képességű fiatalok között a pozitív irányú kötődéseket.  Jelentősen hozzájárul a társadalmi beilleszkedési zavarok csökkenéséhez, a szocializációs folyamatok tudatosabb vezérléséhez. Tudomásul kell vennünk, hogy feltételrendszerünk megteremtésének határt szabnak:  a helyi pénzügyi lehetőségek  hogy diákjaink nagy része bejáró tanuló  hogy a tanulóink családjának nagy része anyagi gondokkal küzd Cél: A szabadidős tevékenységgel kössük le jó irányba a tanulók energiáját és tanítsuk meg őket a szabadidő sokszínű, igényes és hasznos eltöltésére. Közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Feladat:  Alapvető kultúrtechnikák elsajátíttatása, a kommunikáció fejlesztése  Biztosított legyen a szabad választás és oldja a napi feszültséget  Elégítsük ki az egyéni érdeklődést, segítsük a tehetségek fejlődését: szakkörök, sportkörök működtetése, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése  A szülők körében a gyermekek szabadidős tevékenysége iránti felelősség ébrentartása 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolításában való részvétel kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 16

              

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló, napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Meghatározza mely tanulók kapnak év végén jutalom könyveket

17

 

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás a személyiségben lévő adottság, különleges képesség személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott kibontása, melynek iskolai gyakorlata igen sokszínű. Végrehajtható a tanórákon differenciált foglalkozások, új pedagógiai módszerek alkalmazásával vagy tanórán kívüli tevékenységek formájában. Tanórai tehetséggondozás A szakközép iskolai képzés kiemelt tantárgyait emelt óraszámban és csoportbontásban oktatjuk. A közvetlenebb, aktívabb forma a hatékonyabb munka alapja – egyéni tempót, a differenciált oktatás lehetőségét kínálja. Tanórán kívüli tevékenységek A tömegoktatás mellett a tehetségek kiválasztását és velük való foglalkozást minél több területet felölelő a kötelező tanórán kívüli foglalkozások beiktatásával lehet elképzelni. A tanórán kívüli munka egyik színtere a szakköri foglalkozás. Ezek a foglalkozások tanulói igények alapján szerveződnek és a szaktanár által összeállított tematika alapján dolgoznak. Elsősorban a szakiskolában az úgynevezett SZKTV versenyre való felkészítés történik egyénileg, szakköri formában. A tanórán kívüli tehetséggondozás másik nagy színtere a versenyeztetés. A verseny lényege a megmérettetés. Az egészséges versenyszellem mindig a teljesítmények motorjaként szolgált, itt érvényesülhet leginkább az egyéni szándék, ambíció. A versenyekre való felkészülés keretei között nyílik mód a felfedező/felfedeztető tanulás új technikáinak alkalmazására, a projekt-módszer bevezetésére, a tevékenységalapú tanulás megvalósítására. A felkészítés a tanulmányi versenyekre függ a tantárgy sajátosságaitól, legtöbb esetben egyéni, személyre szóló projektmunkában történik, különösen az OSZTV, SZKT keretében induló versenyzők esetében. Ennek munkaformáit az egyes munkaközösségek alakítják ki hagyományaiktól, szándékuktól függően, az egyes versenyterveket a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. Az egyéni felkészülési terv elkészítése az érintett szaktanár kompetenciája. A munkaformák változatosak. Emelt szintű érettségire felkészítés A kötelező és választható érettségi tárgyakból a diákok igényei alapján, legalább 5 diák jelentkezése esetén indítunk középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgára előkészítő képzést a 11-12. évfolyamon. A 11. évfolyamra járó tanulók április 20-ig adják le a.12. évfolyamra választott fakultatív tantárgyak listáját, annak feltüntetésével, hogy középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgára kíván felkészülni. A választott tantárgyakat módosítani csak a következő tanév végén igazgatói engedéllyel lehet A kötelező érettségi tantárgyak 18

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból iskolánk megszervezi kellő számú érdeklődő esetén az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő képzést (az idegen nyelvek közül angolból és németből). Választható érettségi tantárgyak A fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, idegen nyelv (angol, német,) szakmai alapozó tárgyak közül lehet választani a kötelező érettségi tárgyak mellé legalább egyet. A legtöbb tantárgy esetében több csoport indításának is adottak a feltételei, amennyiben a jelentkezők száma ezt indokolja. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Differenciált óraszervezéssel, korrepetálásokkal segítjük a döntően környezeti ártalom miatt fellépő tanulási gyengeség leküzdését, ahol átmeneti következmény az elvárható tanulási eredményességtől való eltérés. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT–ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni:  A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;  Szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;  Az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást, melynek értelmében: A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi:  a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,  az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Ebben a munkában a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:  a programok, programcsomagok összeállítása,  a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

19



közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.

1.6.3 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának koncepciója, fejlesztésének céljai, feladatai, tartalmai, tevékenységei A fejlesztés céljai:  A társadalmi, iskolai integráció biztosítása, a tanulók szocializációjának elősegítése.  Az egyéni tanulási utak megtervezésének segítése.  A továbbtanulásra, pályaválasztásra történő felkészítés.  A lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A fejlesztés feladatai: A fejlesztés feltételeinek megteremtése:  Személyi feltételek: tanulásban akadályozottak pedagógiája, valamint oligofrén gyógypedagógia szakos gyógypedagógus tanárok alkalmazása. Kapcsolattartás a Szakértői Bizottságokkal, Nevelési Tanácsadókkal, külső szaktanácsadókkal, logopédussal, szakemberekkel, akik esetenként segítik a munkánkat.  Tárgyi feltételek: fejlesztő terem, szakkönyvek, fejlesztő könyvek, CD-k és játékok, informatikai eszközök. A fejlesztés előzetes feladatai:  Az iskolánkba érkező SNI-s tanulók szakértői véleményét Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készíti el. Már beiratkozáskor, illetve a tanév elején összegyűjtjük ezeket a szakvéleményeket. Az ezekben leírtakat az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal közösen áttanulmányozzuk, és ezek alapján határozzuk meg további feladatainkat.  Néhány általános iskola fejlesztőpedagógusával folyamatos kapcsolatban állunk, ők már a nyolcadik osztályosok jelentkezési lapjával együtt elküldik a tanulójuk szakértői papírját.  Az osztálylétszámok kialakításánál figyelembe vesszük az oda jelentkező SNI-s tanulók létszámát. {2011. évi CXC. tv.66.§ (7)}  Az iskola gyógypedagógusa egy kimutatást készít az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű tanulókról, a Szakértői Bizottságoktól intézménykijelölést, valamint szükség szerint kontrollvizsgálatot igényel számukra. A fejlesztés további feladatai, tartalmai, tevékenységei:  Igyekszünk fokozatosan elérni, hogy az iskolánkba érkező SNI-s tanulók elfogadó légkörben, toleráns környezetben, sikerélményekhez jutva, pozitívumaikat megerősítve tanuljanak.  Törekszünk arra, hogy a tanárok, oktatók munkájában lehetőség szerint megvalósuljon a differenciált, személyre szabott oktatás, nevelés, pedagógusaink nyitottak és empatikusak, toleránsak legyenek.  A tanév elején az iskola igazgatója elkészíti az SNI-s tanulók számára a felmentési határozatokat a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően 20

 





 

{2011. évi CXC. tv.56.§ (1.)}, melyek bejegyzésre kerülnek az osztálynaplókba és a törzslapokba. Az osztályban oktató tanárok ezeket figyelembe véve, az SNI-s diákokra odafigyelve nevelnek, oktatnak. Azoknak az SNI-s tanulóknak az esetében, akiknél a szakértői vélemény ezt javasolja, ott a tanárok a tantárgyi követelményeket is differenciálják a lehetőségekhez mérten. Az iskolánkban tanító pedagógusok alkalmazzák a differenciált, a tanulók képességhiányához alkalmazkodó tanulásszervezési módszereket (pl. a kooperatív technikát), oktatási módokat. Több kolléga vett részt szakmai továbbképzésen a kooperatív tanulással kapcsolatban. Ehhez konkrét ötletek, tantárgyankénti és műveltségterületenkénti óraterv minták találhatóak a „Tantorony; Komód; Szakma módszertár; Iskolai jó gyakorlatok gyűjteménye; Fejlesztő feladatok I-II” módszertani segédanyagokban az iskolánk munkaszobájában. Tanáraink alkalmazzák a projekt módszert, egy-egy témahét megtartását, és használják az IKT eszközöket, interaktív táblát. Minden munkaközösség rendelkezik egy vagy több laptoppal és projektorral. A négy informatika termünk számítógépekkel jól felszerelt. Minden tanteremben található fehértábla, több teremben interaktív tábla, így a tárgyi feltételek biztosítottak. A tanítási órákon a tanulók ismeretelsajátítását nagymértékben segítik a pedagógusok azzal, hogy számukra közérthetőbben, és szemléletesen mutatják be az ismeretanyagot. Szintén ezt segíti, hogy a tanárok a tanulókat aktívan bevonják az ismeretszerzésbe, hogy a diákok számára tevékeny, tapasztalatszerzésen alapuló, minél több érzékszervre ható ismeretszerzést biztosítanak. Mindezeket fokozottan alkalmazzák az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében is. A tanulók számára olyan tanulási technikákat tanítanak meg (tanárok és a gyógypedagógusok), amivel könnyebben tudnak ismereteket elsajátítani. Az ismeretelsajátítást követően a tanulók képességhiányához igazodó számonkérési formákat alkalmaznak:  Dolgozatírás, felelés, vizsgák alkalmával többletidőt biztosítanak.  Amelyik tanulónál az írás okoz nehézséget, számára biztosítják a szóbeli felelés lehetőségét. Akinél a beszéd nehezített, számára igényei szerint, előnyösebb, írásbeli módszereket alkalmaznak.  Dysgraphyás tanulók esetében, ha a diák igényli, és lehetőség van rá a pedagógus biztosítja a segédeszközök használatát (pl. számítógép, laptop, számológép).

A rehabilitációs fejlesztés feladatai, és a fejlesztést végző gyógypedagógus feladatai 



A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni {2011. évi CXC. tv. 27.§ (8)}. A SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították {2011. évi CXC. tv.47.§ (1)}. 21

 



A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az SNI-s tanulók fejlesztésével foglalkozó gyógypedagógusra nagy feladat hárul, ő az összekötő kapocs a tanulók, tanárok, szülők, szakértői bizottság és egyéb fórumok között. Az ő feladata, hogy az SNI-s tanulók érdekeit képviselje és a rendelkezésére álló lehetőségekkel segítse őket. Kapcsolattartás a tanárok és gyógypedagógusok között: 

     



Az SNI-s tanulókkal kapcsolatos tudnivalókat, információkat, a diákok képességzavarának jellemzőit, az ebből adódó feladatokat, teendőket, módszereket, eredményeket, nehézségeket közösen megbeszéli a gyógypedagógus és a tanárok. Közös megoldást keresnek a nehézségekre, a diákok fejlődésének elősegítésére.

Kapcsolattartás az iskola és a szakértői bizottságok, nevelési tanácsadó között. A gyógypedagógus részletes adminisztrációt vezet az iskolában tanuló SNI-s diákokról. A szakértői bizottságoktól megkéri a tanulók számára az iskolakijelölést tartalmazó dokumentumot. Nyilvántartja a kontrollvizsgálatok időpontját, és ennek tükrében megszervezi a szakértői bizottsággal együttműködve a tanulók kontrollvizsgálatát. Gondoskodik arról, hogy a szakértői bizottság javaslata alapján készült felmentési határozatokat a tanulók megkapják, és annak tartalma bekerüljön az osztálynaplókba. A gyógypedagógus megkéri a szakértői bizottságtól az érettségi- és szakmai vizsgákra vonatkozó javaslat záradékot, segíti az erre vonatkozó felmentési határozatok létrejöttét. Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat {2011. évi CXC. tv. 56.§ (2)}. A lehetőségekhez mérten segítséget nyújt abban, hogy az iskola és a szakértői bizottságok minél aktívabban, hatékonyabban, folyamatosan működjenek együtt a tanulók érdekeinek megfelelően.

A rehabilitációs célú foglalkozások sérülés specifikus feladatai 



 

A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységet végez az SNI-s tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A rehabilitációs célú foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. Ezt sajátos eszközökkel és módszerekkel, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodva valósítja meg. A tanév kezdetekor a tanulók megismerése, tanulási akadályozottságuk, vagy részképesség zavaruk mértékének és jellemzőinek feltérképezése történik. Ezután a gyógypedagógus áttanulmányozza a tanulókról készített Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakértői véleményeket.

22





  

A szakértői bizottság által megjelölt fejlesztendő területeket alapul véve, valamennyi tanuló esetében egyéni sajátosságaikhoz és fejlődési ütemükhöz igazodó egyéni fejlesztési tervet készít, amely alapján szervezi a rehabilitációs foglalkozásokat. A tanulók maximum nyolcfős csoportokban vesznek részt rehabilitációs foglalkozásokon, heti négy órában. A rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások számának meghatározása a 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete alapján (2013. szeptember 1-től lép hatályba), illetve a Közoktatási törvény 52§ 6. bekezdésében foglaltak alapján történik: a tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka. A foglalkozások során az alapvető pszichikus funkciók, kognitív képességek fejlesztése, javítása történik, ezen kívül tanulási technikák elsajátíttatása, és tantárgyi segítségnyújtás. A gyógypedagógus a tanulók fejlesztéséről rehabilitációs naplót vezet. Nyomon követi a tanulók fejlődését, és annak ismeretében határozza meg a következő feladatokat. A rehabilitációs tevékenység kiemelt feladatai:  A megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése, az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása.  A kiscsoportos foglalkozások feladatai: - az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése, - a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása, - a rövid- és hosszú távú emlékezet, a bevésés, felidézés fejlesztése, - figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése, - gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása, - motoros és orientációs képesség fejlesztése, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése, - emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása, - társas kapcsolatok kialakításának képessége, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés alakítása, - kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegértés, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése.

A gyógypedagógus bármikor segítséget nyújt, ha ezt a szaktanár, vagy a tanuló igényli (tanítási órákon, dolgozatíráskor, esetmegbeszéléskor).

23

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell a törvényben elismert jogaikat biztosítani. Az iskolában a gyerek fejlődjön egészségesen és harmonikusan. Biztosított legyen számára a szükséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődés, a társadalmi „jólét”. A hátrányos és veszélyeztetett gyermek kapjon az iskolában és az iskola közvetítésével a gyermekvédelmi intézményrendszer segítőitől támogatást az esélyegyenlőség biztosításához, a lemaradás veszélyeinek csökkentéséhez és a kulturális különbségekből adódó egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez. Felnőtt korára önmaga és a nemzet számára legyen képes hasznos és becsületes életet élni. Tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. A családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány, amely az iskolában csapódik le. Iskolánkban és kollégiumunkban nagy gonddal kutatjuk a hátrányos helyzetű növendékeket, igyekszünk hátrányaik csökkentésére, helyzetük javítására. Intézményünkben nem a gyermekvédelemre specializált szakember, hanem tanár szakos kollegánk egyike vállalja föl ezt a tevékenységi kört. Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel. Ide soroljuk azokat, akik a nehezen nevelhetőség, a deviancia egyes, általában enyhébb jegyeit is magukon viselik. Iskolánkban a szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit találjuk meg. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a kollégiumban és az iskolában. Két alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának: egyrészt, megelőzni tanulóink testi, vagy lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolnia, megszüntetnie kell. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. Bár ez a két szakasz nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges, legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a szülőket, a családok helyzetét, szélsőséges esetben helyzettanulmányozást kell végezni, hogy a hatékony beavatkozás érdekében megismerjük a gyermek otthoni körülményeit. A gyermekvédelemmel a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus mellett nagy szerepet kapnak az osztályfőnökök, mint az osztályok legfőbb ismerői. A gyermekvédelmi munka nem olyan látványos, mint amilyen látványos lehet a sport, vagy a kulturális munka, de hasznosságát, fontosságát tekintve azonos, sőt gyakran meg is haladja azokét, hiszen itt gyermekek, csoportok, családok támogatásáról, sőt megmentéséről lehet szó. Intézményünk részt vett az alternatív vitarendező képzéseken. Ifjúságvédelmi felelősünk feladata a tanulók konfliktusainak mediációs rendezése. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Egyik alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutatjuk, azt, hogy ki tartozik a hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokat cipel magával. Itt nemcsak a szociális hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Aztán ki kell alakítanunk a segítés taktikáját és stratégiáját. Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen tanulónknak se kelljen anyagiak, vagy szociális helyzete miatt szűkölködnie. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal összefogva, a pályázati lehetőségeket figyelve, megoldani a helyzetet. Szociális segélyt adhat az iskola, az Alapítvány, a tanuló lakóhelyi önkormányzata, segélyhez juttathatjuk a növendéket egyéb alapítványok és pályázatok útján is. A műveltségi lemaradás, s a 24

tanulmányi motiváció hiányának a felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb tanulók esetében tantestületünk feladata. Igen gyakori, hogy a szociális gondokra éppen a műveltségbeli hiányosságok, az ambícióvesztés hívja fel a figyelmet. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is valamilyen téren, valamilyen szinten. A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan veszélyeztetettséget, de gyakran jár együtt, illetve könnyebben lesz veszélyeztetett egy-egy hátrányos helyzetű tanuló. Előfordult és előfordulhat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen a hátrányosság, a rossz családi helyzet, vagy a drog "megkóstolása", kipróbálása miatt előfordulnak agresszív, vagy depressziós tanulók, akik hajlamosak magukkal "vinni", sodorni egész csoportokat. A gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, az egészségvédőkkel, az orvossal, a védőnővel, a nevelési tanácsadóval való folyamatos kapcsolat mellett oda kell figyelni nemcsak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre, hanem intézményünk minden tanulójára. Intézményünk minden évben nagy sikerrel pályázik az ÚTRAVALÓ-MACIKA ösztöndíj programra, mellyel szintén elősegítjük a szociális hátrányok leküzdését. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. DÖK A tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Egyetértési jog illeti meg az iskolai ünnepélyek, hagyományok, a diákönkormányzat működési feltételei és a tanulói jogviszony és kollégiumi tagsággal kapcsolatos kérdések tekintetében. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Iskolaszék Az iskolában magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint, az iskolahasználók érdekképviseletének biztosítása érdekében iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék létszáma: 7 fő ebből: Fenntartói képviselő 1 fő Szülői képviselő 3 fő 25

Nevelőtestületi képviselő 3 fő Az iskolaszék munkáját 2 fő diákképviselő is segíti. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után, a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg, egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék saját ügyrendje alapján működik. Üléseit évente 2 alkalommal tartja, melyen az iskola igazgatója is jelen van, akivel az iskolaszék közvetlenül tartja a kapcsolatot. Az SZMSZ elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a magasabb jogszabály által meghatározott kérdésekben. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírnibeíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban (szülői értekezleten, fogadóórán) és írásban az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskola életével kapcsolatos egyéb ügyekben a szülők az iskolai hirdetőtábláról, intézményünk internetes oldaláról vagy a szülői szervezettől értesülhetnek. A tájékoztatás egyéb részletei a szervezeti és működési szabályzatban találhatók meg. A szülők a következő tanévre vonatkozó tankönyvekről, az osztályfőnök segítségével, írásban értesítést kapnak a megelőző tanévben február elején, a véglegesített tankönyvjegyzékről és a taneszközökről a megelőző tanév júniusában kapnak újabb írásbeli tájékoztatást. A tankönyvterjesztés részleteit az iskolai tankönyvellátási szabályzat tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. Az osztályfőnököktől az osztályfőnöki órákon folyamatosan információkhoz juthatnak a tanulók. Szükség esetén a nagyszünetben, iskolagyűlés keretében is történhet a tájékoztatás. A szülői munkaközösség része az iskolának. Az összes szülő képviseletében csak a szülők többsége által választott munkaközösség járhat el. SzMK maga határozza meg működési rendjét. Az SzMK-val az iskola igazgatója és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője tartja a kapcsolatot, és részükre a szükséges tájékoztatást, információt kötelesek megadni. A szülői szervezet rendelkezésére kell bocsátani:  A pedagógiai programot  A házirendet  A vizsgaszabályzatot 26

 Az SzMSz-t A SzMK feladata:  A szülői jogok iskolai érvényesítésének elősegítése  A szülők tájékoztatásának megszervezése pedagógiai kérdésekről és iskolai  eseményekről  Vélemények, javaslatok közvetítése az intézmény vezetője felé  A szülők mozgósítása a nevelőmunka támogatására, a pályaválasztás és a  gyermekvédelem jó megoldására  Ezen felül társadalmi munkával segíthetik a nevelés feltételeinek fejlesztését Az iskolaszék lehetővé teszi, hogy az intézmény működésében érintett közösségek képviselői érdekeiket szervezett keretek között egyeztessék, képviselhessék .Az iskolaszék segítheti a helyi társadalomhoz sok szállal kötődő intézményünk céljainak megvalósítását, jelentős szerepet játszhat a pedagógiai programunk, a szolgáltatásaink elfogadtatásában. Mindezekkel egyidőben lehetőséget nyújt az intézményhasználó és a fenntartó törekvéseinek megjelenítésére, a társadalmi kontroll gyakorlására. Az iskolaszék maga határozza meg működési rendjét, SzMSz-ét. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Belső vizsgarendszer szabályzatát az SZMSZ 1.számú melléklete tartalmazza 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgáztatás a tantárgyi tudás értékelési módja. Egyben lehetőség a vizsgázó számára, hogy számot adjon egy nagyobb időszak alatt megszerzett tudásról, egy előre meghatározott időpontban, előre ismertetett célok, követelmények alapján. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Belső vizsgarendszer a köztes vizsgákra Vizsgaidőszakok  javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban, Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.  osztályozó vizsga: a tanév rendjében meghatározott két időszakban, Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 27

 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  az 20/2012(VIII:31)EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés b) pontjában illetve a (7) bekezdés a pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.  különbözeti vizsga: szervezhető adott tanévben,(szeptember- október), (januári vizsgaidőszak) végéig. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki  tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, 

eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, illetve érettségi előkészítő csoporthoz bármilyen okból később csatlakozik,

A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja a szaktanártól, javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a diákot tájékoztatja az értékelés részleteiről A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 3 fő. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára vizsgázó diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és feleletét végighallgatni. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a megtekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatóságán, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért. Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai: A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító- és pótlóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók.

28

Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása: A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel szóban értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. Magántanulói vizsgaszabályzat A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011 CXC. Törvény, illetve a 20/2012 (VIII.31.)a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet tartalmazza. Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, a szülő írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához. A bejelentést követő három napon belül az igazgató beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulók vizsgaszabályzata 1. A magántanulók a magántanulói határozatban foglaltak szerint kötelesek a tantestület által meghatározott tárgyakból az iskola által kijelölt időpontban vizsgát tenni. 2. Az időpontokat az iskola az adott tanár október 15-ig köteles meghatározni, kijelölni. 3. A magántanulónak a magántanulói határozatban foglaltak szerint 5 tanítási munkanap áll rendelkezésére, hogy vizsgakötelezettségének eleget tegyen. 4. A szaktanár egyes szaktárgyakból negyedévente két konzultációs napot köteles biztosítani a magántanuló számára. 5. Amennyiben a tanuló neki felróható okból a vizsgán nem jelenik meg, teljesítménye elégtelennel értékelhető. 6. A magántanuló nyilvántartásáért, a vizsga időpontjáról történő kiértesítésért az osztályfőnök a felelős A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.  A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá.  A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.  A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához 29





rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.10 Az értékelés rendje Az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyakat, gyakorlati tantárgyakat, modulokat értékeljük. Gyakorlati tantárgyak esetében a félévi/év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg. A modul értékelése a évközi jegyei illetve a félévi/ év végi vizsgajegyei alapján történik. Az ötfokozatú skálán egy elméleti és egy gyakorlati jegyet kap a tanuló. Három fajta jegy megkülönböztetése.  Egyik fajta, amit kék színnel kell jelölni a naplóban, amit feleltetésért, röpdolgozatért adunk.  A másik piros színnel jelölt a témazáró dolgozatok jegye, ennek értéke kettő jegyet ér.  A harmadik típusú jegy, amit a belső vizsgáztatás során szerez meg a tanuló. Ez piros 30

színnel és bekarikázva jelöljük a naplóban. Értéke három jegyet ér. 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott követelményeket legalább 81%-ban teljesíti. Önálló, logikusan felépített feleletre képes, ismereteit tanári segítségadás nélkül alkalmazza. 4 (jó) osztályzatot kap az a tanuló, aki önálló feleletben tanári kiigazításra szorul, ismereteinek alkalmazásakor tanári segítség szükséges, lényeges hiányosságai nincsenek. 3 (közepes) osztályzatot kap az a tanuló, aki önálló felelete során ismereteit több tanári kérdéssel képes elmondani. A tanár által feltett kérdéseket megérti, arra értelmes válaszokat ad. Ismereteit tanári irányítással alkalmazni tudja, a tananyag alapvető logikai összefüggéseit felismeri. 2 (elégséges) osztályzatot kap az a tanuló, aki ismereteit tanári kérdésekre adott válaszok formájában képes elmondani. A tananyag egyes részeiben alapvető hiányosságai mutatkoznak. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. A témazáró és a vizsgadolgozatokat indokolt esetben rövid szöveges értékeléssel kell ellátni. Átlag alapján a következő minősítést kapja a tanuló: elégséges (2) 1,71-2,50 közepes (3) 2,51-3,50 jó (4) 3,51-4,50 jeles (5) 4,51-5 A modul értékelése a évközi jegyei illetve a félévi/ év végi vizsgajegyei alapján történik. Az ötfokozatú skálán egy elméleti és egy gyakorlati jegyet kap a tanuló. Az értékelés rendszeressége  A tanulók magatartását és szorgalmát félévente osztályzat formájában értékeljük.  Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszáma + 1, de minimum 3 érdemjeggyel kell rendelkeznie félévente, kivéve, ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. A tanulók az érdemjegyeket a félévek során egyenletes eloszlásban kapják.  Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt.  Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe kell írni, melyet az osztályfőnök negyed évente egyeztet a naplóba írt érdemjegyekkel. 31

 A félév eredményéről ellenőrzőn keresztül, év végén - bizonyítványon keresztül értesítjük a szülőket a tanuló elért eredményéről. Ki értékel?  A magatartás és a szorgalomjegyeket az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával, az osztályban tanulók véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök állapítja meg.  A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg.  A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt.  Vitás esetekben a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára: Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi eljárása határozza meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, ezt követően azt a jelentkező, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, illetve akinek szülője, testvére az iskola tanulója (volt). Az első tanév első napjától a tanulói jogviszony fennállásáig a tanulót megillető lehetőségek:    

szociális támogatás; tanulmányi ösztöndíj hiányszakmák esetén különböző részvételi és választói jogok; együttműködési jogok.

Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan. A szakiskolából a szakközépiskolába a következő feltételekkel mehetnek át a tanulók: Különbözeti vizsga letétele nélkül folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola 10. évfolyamán azok a tanulók, akik 11. szakiskolai évfolyam követelményeit teljesítették. A gyengébb eredménnyel végző, vagy másik iskolából hozzánk jelentkező tanulók egyéni elbírálás alapján folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola 10. évfolyamán. Az ő esetükben különbözeti vizsga előírható. A vizsga feltétele az iskola tanulói esetében az felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel. 32

Annak a tanulónak, aki másik idegen nyelvet tanult, a különbözeti vizsga letétele kötelező, tanulmányi eredménytől függetlenül. Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését. Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Az esti tagozatokra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat minden év május 30-áig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása. A megfelelő előképzettséggel rendelkező jelentkezők felvételt nyernek iskolánk esti tagozatára. Az osztályok beindításának előfeltétele a megfelelő létszámú jelentkező. Az oktatás az egyes évfolyamokon osztálykeretekben folyik. Az osztályokba sorolás a felvételi eljárásban meghatározott szempontok alapján történik és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a nemzeti köznevelési törvény létszámokra vonatkozó szabályait. Az idegen nyelvi csoportokba való besorolás alapja a tanuló tudásszintje, melynek felmérésére tanév elején (szeptember 20-áig) kerül sor. A 9. évfolyam kivételével (félévkor változhat) a nyelvi csoportokba való besorolás egy tanévre szól (indokolt esetben lehet csak változás). A besorolásnál a tanuló tudásszintjén kívül fontos szempont a csoport létszáma is. A szakközépiskolában egy idegen nyelvet tanulnak kötelező jelleggel a tanulók. A 9. évfolyamon az idegen nyelvi csoportok kialakítása a felvételi tájékoztatóban meghatározott szempontok alapján történik. Vitás esetekben a fentiek figyelembevételével az igazgató dönt. A felnőttoktatásban a nyelvi csoportokba történő besorolás a hallgató előképzettsége alapján történik. A besorolást a szaktanárok végzik. 33

1.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás alapmozzanatainak megtanítása a fejlett nyugat-európai államokban már nem csak a szakemberek számára fontos, hanem a laikus emberek képzésében is jelentős szerepet kap, és már kisgyermekkortól együtt jár a segítségnyújtó attitűd kialakításával. Ennek azért van különös jelentősege, mert azok, akik a balesetek vagy a hirtelen egészségkárosodások első szemtanúi, családtagok, barátok, ismerősök, kollégák. Rájuk nehezedik az a felelősség, hogy tudásukhoz mérten próbáljanak segíteni a bajbajutotton. A megfelelő szintű segítség nyújtásához elengedhetetlen az elsősegélynyújtás alapvető elveinek ismerete, amit folyamatosan illik szinten tartani. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, illetve kollégiumi csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás legalapvetőbb lehetőségeit  Tisztában legyenek a sebellátással, vérzéscsillapítással  Sajátítsák el az alapvető életfunkciók vizsgálatát  Szükség esetén legyenek képesek laikus újraélesztés megkezdésére (ALS)  Tanulják meg a mentőhívás szabályait, azt felelősséggel tudják alkalmazni  Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben.  Elsősegély-nyújtási ismeretek adása.  Beteggondozási alapismeretek nyújtás  A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés.  A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) b) c) d)

Előadás gyakorlat versenyeken való rendszeres részvétel esetmegbeszélés

2. Az intézmény szakmai programja A z intézmény helyi tanterve (szakközépiskola) A tantervkészítés szempontjai A helyi tanterv és a szakmai tanterv elkészítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe:  helyi igényeket, sajátosságokat, az iskola pedagógiai célkitűzéseit,  17/2004(V.20.) OM rendelet szabályozását, a rendelet központi kerettanterveit  az 51/2012(XII.21) EMMI rendelet. szabályozását, a rendelet központi kerettanterveit

34

 27/2012 (VIII.27)NGM, 32/2011( VIII.25)NGM rendeletek vizsgakövetelményeit, valamint 1/2010 (II.5) SZMM rendelet vizsgakövetelményeit  Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara kerettantervi ajánlásai  Az OFI közismereti kerettantervei ajánlásai Helyi tantervünket a NAT-ra átdolgozott Kerettanterv alapján állítottuk össze, alapul véve a NAT-ban szereplő műveltségterületek követelményrendszerét, tartalmát, ehhez igazítva az átdolgozott Kerettanterv tantárgyi rendszerét, óraszámait. A Helyi tanterv tartalma:  a helyi tanterv elkészítésének szempontjai,  a célok és feladatok meghatározása,  a képzési formák,  a felnőttoktatásra való jelentkezés, illetve az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételei,  az oktatás és nevelés szervezeti keretei,  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái;  az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei  az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei,  a magántanulói jogviszony  az óratervek, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és azok óraszámai felmenő rendszerben a szakiskolai és kifutó rendszerben a szakközépiskolai oktatásra  a középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témakörei  a szakközépiskola tantárgyankénti helyi tantervei (óraszámok, tananyag és követelmények) A szabadon tervezhető és a szabadon választható órák egy részét a tantestület döntése alapján beépítettük az óratervekbe, a másik része pedig az adott tanév tervezésekor a tantestület véleménye alapján kerül felhasználásra (csoportbontások). A helyi tanterv elkészítésének szempontjai: Figyelembe vettük: - a fenntartó helyi rendelkezéseit - a megyei fejlesztési tervben foglaltakat. A pedagógiai program helyi tantervének elkészítésénél a következő szempontokat tekintettük a legfontosabbnak: a)Átjárhatóság az iskolán belül b)A nyelvtanulás és az informatikai oktatás biztosítása minden tanulónak 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2011-2012-es tanévtől indított szakközépiskolai osztályok: AZ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2/2008. (II.8.) OKM RENDELETE A KERETTANTERVEK KIADÁSÁNAK ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK RENDJÉRŐL, VALAMINT EGYES OKTATÁSI JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 17/2004.(V.20.) OM RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

35

IV. KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK 9.-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport ajánlott

helyi tanterv Éve s órasz ámok é vfolyamonké nt

Tantárgy

9. é vi

10. he ti

é vi

he ti

Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 4 Történelem és társadalmi ismeretek 74 2 74 2 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 111 3 111 3 Matematika 111 3 111 3 Ének-zene 37 1 37 1 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki 37 1 37 1 Testnevelés és sport 92,5 2,5 92,5 2,5 Fizika Földünk és környezetünk 185 5 185 5 Biológia Kémia Informatika 37 1 37 1 Szakmai orientáció vendéglátás-idegenforgalom 185 5 185 5 szakterületre Gazdasági környezetünk(elmélet) 37-111 1-3 Gasztronómiai alapismeretek (gyakorlat) Viselkedéskultúra(gyakorlat) 74-148 2-4 Szakmai gyakorlat Gazdasági környezetünk(elmélet) 37-111 1-3 Gasztronómiai alapismeretek (gyakorlat) 74-148 2-4 Kommunikáció (gyakorlat) Szakmai gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportra Vendéglátó és turizmusismeretek (elmélet) Szállodai ismeretek (elmélet) Marketing (elmélet) Gyakorlat Vendéglátó és turizmusismeretek (elmélet) Szállodai ismeretek (elmélet) Marketing (elmélet) Gyakorlat Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

11. é vi he ti

12. é vi he ti

é vi

he ti

148 74 37 111 111

4 2 1 3 3

128 96

4 3

144 72

96 96

3 3

37 37 92,5

1 1 2,5

32 32 80

1 1 2,5

74

2

64

2

74

2

64

2

296

8

256

9.

10. é vi he ti

11. é vi he ti

12. é vi he ti

4 2

144 72

4 2

4 3

3 3 1

108 108 36

3 3 1

4 3 1 3 4

128 96

108 108 36

144 108 36 108 144

96 128

3 4

36 108 72 72 72

1 3 2 2 2

36 108

1 3

36 36 108

1 1 3

32 32 96

1 1 3

72

2

72

2

64

2

72

2

72 72

2 2

72

2

64

2

72 108 36

2 3 1 72 108 36

2 3 1

72 72 72 144

2 1 1 4 64 64 64 64

2 2 2 2

992

31

8

1113-8 296 0-185 0-5 1113-8 296

0- 0-6 192 18,5 0,5 16 0,5 1017,5 27,5 1017,5 27,5 1110 30 960 30 1116 31 1044 29 1224 32

36

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport ajánlott

helyi tanterv Éve s órasz ámok é vfolyamonké nt

Tantárgy

9. é vi

10. he ti

é vi

he ti

11. é vi he ti

Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 4 148 Történelem és társadalmi ismeretek 74 2 74 2 74 Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv 111 3 111 3 111 Matematika 111 3 111 3 111 Ének-zene 37 1 37 1 Rajz és vizuális kultúra 37 Osztályfőnöki 37 1 37 1 37 Testnevelés és sport 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 Fizika Földünk és környezetünk 185 5 185 5 74 Biológia Kémia Informatika 37 1 37 1 74 Szakmai orientációműszaki szakterületre 185 5 185 5 A műszaki pályák világa (elmélet) Anyagismeret (elmélet) 37-111 1-3 Elektrotechnika (elmélet) Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok (gyakorlat) Villamos alapgyakorlatok (gyakorlat) 74-148 2-4 Szakmai gyakorlat Műszaki rajz és vizuális kultúra (elmélet) 37-111 1.-3 Elektrotechnika (elmélet) Elektrotechnikai alapgyakorlatok (gyakorlat) 74-148 2.-4 Elektrotechnikai alapmérések (gyakorlat) Szakmai gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika296 elektronika szakmacsoportra Elektronika alapjai (elmélet)

é vi

he ti

4 2 1 3 3

128 96

4 3

144 72

96 96

3 3

1 1 2,5

32 32 80

1 1 2,5

2

64

2

2

64

2

8

256

9.

10. é vi he ti

11. é vi he ti

12. é vi he ti

4 2

144 72

4 2

4 3

3 3 1

108 108 36

3 3 1

4 3 1 3 4

128 96

108 108 36

144 108 36 108 144

96 128

3 4

36 108 72

1 3 2

36 108 72 72

1 3 2 2

36 36 108 72

1 1 3 2

32 32 96 64

1 1 3 2

72 72 72

2 2 2

72

2

72

2

64

2

18 18 36

0,5 0,5 1

144

4 36 36

1 1

144

4

108

3

72 72 36

2 2 1 96

3

64 96

2 3

992

31

8

111- 3-8 296

Elektrotechnikai alapmérések (gyakorlat) Elektronikai alapmérések (gyakorlat) Elektronikai alapgyakorlatok (gyakorlat) Elektronika alapjai (elmélet)

0-185 0-5 64- 2-8 256 00-6 192

Elektronikai alapmérések (gyakorlat) Elektronikai alapgyakorlatok (gyakorlat) Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

12. é vi he ti

18,5 0,5 16 0,5 1017,5 27,5 1017,5 27,5 1110 30 960 30 1116 31 1044 29 1152 32

2014-2015-ös tanévtől felmenő rendszerben Kerettanterv a Szakközépiskolák 9-12. évfolyam) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 7. melléklete szerint A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem és állampolgári

9.évf. 4 3 3 2

10. évf. 4 3 3 2

11.évf. 4 3 3 3

12. évf. 4 3 3 3 37

ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2

2 2 1 1 1

1 2 1

1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete,

9.évf. 4+2 3 3+1

10. évf. 4+1 3 3+1

11.évf. 4+1 3 3+1

12. évf. 4+1 3 3+1

2

2

3

3

1 2 1

1

+2 5 1 8

+2 5 1 11

2 2 2 1+1 5 1 6

2 2 1 1 1 +2 5 1 7

38

amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret 0 Rendelkezésre álló órakeret 35

0 36

0 35

0 35

Informatika tantárgyból az emelt szintű kerettantervi ajánlást alkalmazzuk a helyi tanterv kialakításakor. 2.3 Az intézmény helyi tanterve (szakiskola) Szakképzés jellemzői intézményünkben 

Nálunk a gyakorlati, szakmai fogások élményszerű, a személyességen alapuló átadása dominál a verbális tudás megkövetelése helyett, ez segíti az elméleti ismeretek elsajátításában nem kiemelkedő fiatalok motiválását, személyiségük megerősítését. A gyakorlati oktatás a hátrányos helyzetű és a roma tanulók integrálásának – számukra kiemelkedést, pozitív élményt, sikert adó –, igen hatékony eszköze lehet



A képzés elsődleges célja, hogy a különböző kimeneti szinteknek megfelelő szaktudással és képesítéssel rendelkező tanulók akár szakirányú, akár eltérő profilú felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, felhasználható informatikai kultúrával rendelkezzenek, a felsőoktatásból átmenetileg kimaradó tanulóknak pedig magas fokú szakirányú képzést nyújtson. Mivel a szakmában a munkaerőpiac igénye évről évre változik és a technikai követelmények rohamosan emelkednek, ezért rugalmas képzési szerkezet kialakítására került sor.



A készségfejlesztő speciális szakképzés olyan életvezetési ismeretek kialakítását tűzi ki célul, amely a mindennapi élet gyakorlati ismereteinek felhasználásával képessé teszik

a

tanulókat

kiscsoportos

lakóotthonokban,

családban,

napközbeni

foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni. A képzés célja, hogy legyenek alkalmasak szűkebb környezetben

egyéni

szükségletük

szerint

differenciált

támogatással

az

életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítására.

Célunk megismertetni a tanulókat minden olyan munkaformával,

tevékenységgel, amelyek a felnőtt fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak. Széles kínálatot kell nyújtani, hiszen a tanulók iskola utáni elhelyezése szinte minden esetben egyéni lehetőségek figyelembe vételével történik, ki kell 39

választani, a tanuló mely tevékenységformában tud a legjobban teljesíteni. Szolgálja a képzés a tanulók személyiségének formálását, munkaszocializációs képességeik kialakítását, valamint alkalmassá válásukat a lakókörnyezetük életébe való integrálódásra. Szakközépiskola: Fő szabályként a szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A 9. évfolyamtól a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. A képzés a 12. évfolyamon fejeződik be. Az orientációs és szakmai alapozás célja: Az egyéni életpálya – elképzelések alapján a pályaválasztási döntés segítése, tudatosítása, a megalapozott szakmaválasztás elősegítése. Képzések jellemzői: 

Korszerű szakmai tudással rendelkező, az új iránt fogékony az "életre szóló tanulás" eszméjét elfogadó szakemberek képzése.  Piacképes, gyakorlatorientált ismeretek nyújtása.  A szakközépiskola a pedagógiai programban megfogalmazott küldetésből eredően  fogalmazza meg szakmai céljait.  Az évente induló képzések céljait a központi programok tartalmazzák.  Az intézmény évente az éves munkatervben meghatározza aktuális minőségügyi céljait.  A szakközépiskolába vagy a szakiskolába kerülő hallgató a szakképző évfolyam (évfolyamok) befejezése után legalább egy szakképesítést szerezhet.  A tananyag modulokra bontva kerül feldolgozásra.  Az oktatás kompetencia alapú, a központi program ajánlásaira épül.  A szakképzés gyakorlatorientáltságának biztosítása az óratervi kereteken belül, illetve a nyári szakmai gyakorlaton történik.  A szakközépiskola kizárólag OKJ szerinti szakmákban folytat képzést.  A beszámíthatóság módját és mértékét a szakképzési törvény valamint a központi programok tartalmazzák. A beszámíthatóságról a szaktanár javaslata alapján az igazgató dönt. A képzés célja: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Jogszabályok:

40



köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény,



a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,



133/2010 (IV. 6) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről



133/2011 (VII.18) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről



150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről



a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,



a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet.

A szakiskolai képzés általános feladatai  Elsődleges, hogy alakítsa ki azokat a kompetenciákat, amelyek alapvetően befolyásolják a felnőtt élet minőségét, biztosítják a minél teljesebb önállóságot az életvitel során.  Fejlessze és javítsa a tanulók kommunikációs szintjét az elemi szimbólumok, jelzések felfogásában, a munkautasítások megértésében, a társalgásban.  Fejlessze a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés képességét, a társakkal, műhelyvezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való kapcsolatokban a helyes magatartást.  Gazdagítsa élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök befogadásában, a természet élvezetében, segítse elő, hogy élményeiket ki tudják fejezni szóban, képekben.  Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben, a magatartás és cselekvés önkritikus végrehajtásában.  Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat alakuljon ki az egészséges életmód, környezet tudatos magatartás igénye.  Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének legfontosabb módjait, szokásait, törekedjen a rend, a tisztaság szokásainak kialakítására.  Nyújtson alapvető ismereteket a munkával és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos jogokról és kötelességekről, segítse elő azok megértését és betartását.  Alakítsa ki a monotónia tűrést, hiszen az általuk végezhető munkák általában egyhangúak A tanulók szakiskolai felvételének feltételei  Iskolai előképzettség.  Egészségügyi és munka alkalmassági feltételek.  Iskolaorvos munka alkalmassági vizsgálata méri fel a tanuló fizikai alkalmasságát, a szakmaválasztás lehetőségét.  Iskolánk tanulóit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja, és javasolhatja szakiskolai felvételre, illetve a tantárgyi értékelések alóli felmentését az érintett tanulók esetében.

41

  



Iskolaorvos munka alkalmassági vizsgálata méri fel a tanuló fizikai alkalmasságát, a szakmaválasztás lehetőségét. A enyhe értelmi fogyatékos tanuló az általános iskola 8 évfolyamának elvégzése után léphet a speciális szakiskola 1/9. évfolyamába. A speciális szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni az egyéni, aktuális pszichoszomatikus állapotokat, és az adott munkatevékenységre való alkalmasságot. Alapvető célunk, hogy tanulóink piacképes tudással rendelkezzenek.

A szakmák kiválasztásának alapelvei  Az általános iskolában jól begyakorolt, ismert munkafázisra épüljön.  Közel álljon a gyermek érdeklődéséhez, motiválhatóságához.  Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához.  Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét.  Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével. A speciális szakiskola célja, feladata A speciális szakiskola célja, a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-oktató munka eredményeire támaszkodva a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel együttműködve nyújtson differenciált segítséget a szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A célok érdekében a speciális szakiskola feladata:   



az alapfokon megszerzett műveltségi anyag szinten tartása és elmélyítése az iskola érték- és normaközvetítő funkciójának érvényesítése a nevelés során a beilleszkedés elősegítése érdekében a tervszerű nevelő-oktatómunka során az alapképességek fejlesztése mellett a mindennapi életben hasznosítható és továbbépíthető általános és szakmai ismeretek nyújtása a tanulók felkészítése a munkavállalói szerepre, a munkahelyi, a szakmai közösségekbe való bekapcsolódásra

Mindezt a tanulók eltérő fejlődéséből következő sajátos igények és lehetőségek kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével, a fejlődés eltéréseit korrigáló feldolgozás útján végzi. Ezeket a feladatokat a következő alapelvek alkalmazásával kell teljesíteni:  A tanulási képesség sajátossága állandó, ezért a speciális nevelés során, az egyéni bánásmód és egyéni haladás elvét szükséges alkalmazni.  Elsősorban praktikus ismereteket kell oktatni.  A kommunikációs és szociális képességeket folyamatosan kell fejleszteni.

42

Szakiskola 9-10-11. osztály a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként,Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

- óra

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret** Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

–

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra

2 óra – – – 5 óra***

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

0 óra 11 óra

1,5 óra 9,5 óra

*

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

**

Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)

*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9– 11.] készült.)

43

Választott kerettanterv feletti óraszám: 9.

10.

11.

Szakmai elmélet és gyakorlat összesen

14,5

23

23

Szakmai szabad sáv:

2,5

2

2,5

Szakmai órák összesen:

17

25

25,5

Közismeret

18

11

9,5

Kommunikáció-magyar Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program

2 2 2 2 3 5 1

1 2 1 1 0 5 1

0 2 0 0 0 5 1

Szabad sáv: informatika

1

Összesen

18

1,5 11

9,5

A 11. osztályban az OFI szakiskolai közismereti program kísérleti tantervi ajánlása alapján oktatunk.(részletesen a szakmai programban találhatóak a közismereti óraszámok)

Pincér szakmák közismereti óraszáma Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

2 óra

1,5óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 2 óra

2 óra 2 óra – – 2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

1 óra 11 óra

1óra 9,5 óra

44

Szakács-cukrász szakmák közismereti óraszáma Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

2 óra

1,5óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 4 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 2 óra

2 óra 2 óra – – 2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 17 óra

1 óra 11 óra

1óra 9,5 óra

Eladó szakmák közismereti óraszáma Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

2 óra

1,5óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3,5 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 2 óra

2 óra 1,5 óra – – 2 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 16,5 óra

1 óra 11 óra

1 óra 9 óra

Hegesztő- kőműves-asztalos szakmák közismereti óraszáma Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1,5 óra

1,5óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 2,5 óra

2 óra 1,5 óra – – 2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra 45

1 óra 16 óra

informatika Összesen:

1 óra 11 óra

1 óra 9 ,5óra

Szerkezetlakatos-villanyszerelő szakmák közismereti óraszáma Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program informatika Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1,5 óra

1,5óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3,5 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 2,5 óra

2 óra 1,5 óra – – 2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 16,5 óra

1 óra 11 óra

1 óra 9 ,5óra

Szakiskolát végzettek középiskolája számára (Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként) Tantárgyak és óraszámok I. (11.) Nappali tagozat

II. (12.) Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

3

3

Idegen nyelv

6

6

3

3

Matematika

6

6

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret

2

Informatika

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

Évfolyam/ Tantárgyak

I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat

1

46

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

18

18

Választott kerettanterv feletti óraszám: Tantárgyak és óraszámok I. (11.) Nappali tagozat

II. (12.) Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6+1

3+1

3+1

Idegen nyelv

6

6+1

3+1

3+1

Matematika

6+1

6+1

3+1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4+1

5+2

3

3+1

Természetismeret

2+1

Évfolyam/ Tantárgyak

I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat

1

Informatika

2

2

1+1

1+1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

18

18

A speciális szakiskolai képzés felépítése A speciális szakiskola négy évfolyamos:  A megszilárdító szakasz: a 9. és 10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása speciális neveléssel, oktatással, pályaorientációs jelleggel.  A 11. és 12. évfolyamon felkészítés a munkába állásra, életkezdésre. A Speciális Szakiskolába kerülés feltételei A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (8. évfolyam végén) kerülnek az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók az oktatásba. A 9-10. évfolyam helyi tanterve a megszilárdító szakasz. A 9-10. évfolyamot azért tekintjük a szakképzés előkészítésének, mert általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a gyakorlati évfolyamokra való felkészítést. Azok a fiatalok, akik eredményesen befejezték a 10. évfolyamot, tanulmányaikat általunk meghirdetett OKJ rész-szakképesítésein folytatják. 47

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]

A speciális szakiskola 9E osztályának (megszilárdító szakasz) tanterve: Speciális szakiskola 9/E előkészítő évfolyam Műveltségterület

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar irodalom

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Ember a természetben

Természetismeret

2,5

90

Művészetek

Műszaki nevelés

Informatika

Informatika

Életvitel és ismeretek

Heti óraszám nyelv

rajz,

180

vizuális 2

72

2

72

1

36

gyakorlati Pályaorientáció Szakmai ismeretek

és 5

Éves óraszám

alapozó 4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

Összesen

31,5

1134

Szabadon tervezhető

3,5

126

Mindösszesen

35

1260

Heti óraszám

Éves óraszám

Testnevelés és sport

Választott kerettanterv feletti óraszám:

Műveltségterület

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar irodalom

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

nyelv

és 5

180

48

Ember a természetben

Természetismeret

Művészetek

Műszaki nevelés

Informatika

Informatika

rajz,

gyakorlati Pályaorientáció Szakmai ismeretek

Életvitel és ismeretek

2,5+0,5

108

vizuális 2

72

2

72

1

36

alapozó 4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

habilitáció

3

108

Összesen

31,5

1134

Mindösszesen

35

1260

Testnevelés és sport

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]

AZ

ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE

Műveltségi terület Magyar irodalom

nyelv

9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)

Tantárgy neve és Magyar nyelv irodalom

és

1

2 tanéves óraszám 71

Matematika

Matematika

2

142

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

71

Informatika

Informatika

1

71

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

355

Osztályfőnöki óra

1

71

Közismeret összesen

11

864

További szabad közismereti időkeret

1,5

108

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21

1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

141

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

49

Választott kerettanterv feletti óraszám:

Műveltségi terület Magyar irodalom

nyelv

9–10. évfolyam (átlag heti időkeret)

Tantárgy neve és Magyar nyelv irodalom

és

2,5

Matematika

Matematika

2,5

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

Informatika

Informatika

2

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

2,5

Osztályfőnöki óra

2

Közismeret összesen

12,5

Természetismeret

2 a 10. osztályban

További szabad közismereti időkeret

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

1,5 +0,5 a testnevelés óra terhére 21

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

50

31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ (HEGESZTŐ) részszakképesítés speciális szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak (st) számára Heti óraszám

Műveltségi terület /Szakmai követelménymodulok

9. évfolyam

Tantárgyak elméleti

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Erkölcstan

Informatika

Informatika

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra

gyakorlati

10. évfolyam ögy

1+1,5

1+1,5

2+1

2

1

1

1+1

1

2,5

2,5

1

1

Természetismeret Összesen közismeret: 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Munkavédelem Elsősegély-nyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok elmélete Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési ismeretek Hegesztési gyakorlatok

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám Összesen

elméleti

gyakorlati

+2 11+1

11+1

1 1 2 3 70 2

3+1 2+1

3

2

4 8+1

7

11+1 7+1

14+2 21 +2 35

70

14+1 21+2 35

51

2154201 Lakástextil-készítő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok 10118-12 Lakástextíliák készítése

Heti óraszám 9. évfolyam

Tantárgyak elméleti Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Lakástextíliák gyártástechnológia Lakástextíliák készítése gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

gyakorlati

10. évfolyam ögy

4

elméleti

gyakorlati

2+1 7

6+1 70

3+1

4

7+1 7+1

Összes heti/ögy óraszám Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

9 6 +1

14+1 21 +2

70

15 +1 21+2

52

HÍD-2 program A Híd II. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú, vagy idősebb - általános iskolai végzettség nélküli - fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A Híd 2. program célcsoportjait egyrészt azok a tanköteles korú tanulók alkotják, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik. Amennyiben ez idő alatt legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, úgy az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező (szak)iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A HÍD 2. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD 2. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A változatokról: A változat: 2 éves (20 hónapos) képzés - hosszabb közismereti képzés B változat: 2 éves (20 hónapos) képzés - rövidebb közismereti képzés C változat: 1 éves (10 hónapos) képzés, csak közismeret A HÍD 2. program óraszámai A 20 hónapos HÍD II. program keretei kétfélék: A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak; 53

B) hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. A 10 hónapos HÍD II. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozhat. Fókusza: szakiskolai képzésbe lépés. Általános irányelv szerint az OKJ-s felnőttképzési óraszámok az iskolai rendszerben duplázódnak, amely speciális szakiskola esetén az évfolyamok számának növekedéséből adódóan még 1,3-1,5-szeresére nő. 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete C) Ajánlott 10 hónapos HÍD II. óraterv: H/II/1 évfolyam heti óraszám 36 hét Közismeret

31,5

Szakmai elmélet és gyakorlat 0 együtt Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

31,5 3,5 0 heti: 35

54

A HÍD 2. program közismereti óraszámai a választott kerettanterv felett a „c” programban (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a HÍD 2. program közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák A-B és C variációk számára.) Évfolyam/ HÍD/2/1 HÍD/2/2 HÍD/2/1 HÍD/2/2 HÍD/2/1 Tantárgyak heti 24 heti 17 heti 16,5 heti 10 heti 31,5 közismereti óra közismereti óra közismereti óra közismereti óra közismereti óra A A B B C 2 éves 2 éves 2. év 2 éves 2 éves 2. év 1 éves 1 év 1 év 4 3 3 2 5+1 Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv 4

3

3

2

5

(angol, német) Matematika

4

3

3

2

5+1

Társadalom

és 3

2

1,5

1

4

Természetismeret 3

2

1,5

1

4

1

1

0,5

1

2

és 2

2

2

-

0+2

jelenkor-ismeret

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés

55

sport* 1

1

1

1

1

informatika

2

-

1

-

0+2

Összesen

24

17

16,5

10

32

2,5

1

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

szabadsáv

3

pályaorientáció 19

összesen

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1 HÍD/2/2 heti 24 heti 17 közismereti közismereti óra óra A A 2 éves 2. év 2 éves 1 év 4 3

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv 4 (angol, német) Matematika 4 Társadalom és 3 jelenkor-ismeret

11

35

HÍD/2/1 heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1 év 3+1

HÍD/2/2 HÍD/2/1 heti 10 heti 31,5 közismereti közismereti óra óra B C 2 éves 2. év 1 éves 2

5+1

3

3

2

5

3 2

3+1 1,5+0,5

2 1+1

5+1 4 56

Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) informatika Összesen szabadsáv pályaorientáció összesen

3 1

2 1

1,5 0,5

1 1

4 2

2

2

2

-

0+2

1

1

1

1

1

2 24

17

1 16,5 -

10 -

0+2 32

19

11

3 35

HIDII B közismereti óraszám 16,5/10 szakmai időkeret15/21,5. Bevont elektródás ívhegesztő: A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül:

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Heti óraszám H/II/1 évfolyam elméleti

Munkavédelem 1 10163-12 Gépészeti munkaElsősegélybiztonság és nyújtás környezetvédelem gyakorlat

H/II/2 évfolyam

gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti

105 1

57

Gépészeti alapozó feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata Hegesztési 10180-12 A hegesztés alapismeretek előkészítő és Hegesztési befejező alapműveletei gyakorlatok Hegesztési 11453-12 Bevontelektródás ismeretek kézi ívhegesztő Hegesztési feladatok gyakorlatok Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

3

3

2

2 2

7

1,5

3,5 2,5

7,5 16

11,5 5,5

8,5 105

18,5

24

58

*A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani.

Szakképesítések Kifutó rendszerben az OKJ ről szóló 133/2010 (IV.22.) Korm. rendelet, illetve a 133/2011 (VII.18) Korm. rendeletben szereplő szakmákat, illetve a 150/2012 (VII.6) Korm. rendeletben meghatározott új típusú szakmáinkat tartalmazza a táblázat. Gépészeti szakmacsoport Szakma megnevezése

Azonosító

Hegesztő 34 521 06 Ipari gépész 34 521 06 Központifűtésés 34 582 09 gázhálózat rendszer szerelő Épületés 34 582 03 szerkezetlakatos Gépi forgácsoló 34 521 03

7325 7321 7521

Képzés ideje 3 év 3 év 3 év

Belépő évfolyam 9. 9. 9.

7321

3 év

9.

7323

3 év

9.

Képzés ideje 3 év 2 év (1 év)

Belépő évfolyam 9. 13.

Képzés ideje 2 év

Belépő évfolyam 13.

2 év

13.

Képzés ideje 3 év 3 év

Belépő évfolyam 9. 9.

Feor szám

Elektrotechnika-elektronikai szakmacsoport Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Villanyszerelő Erősáramú elektrotechnikus

34 522 04 54 522 01

8136 3121

Informatikai szakmacsoport Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Informatikai rendszergazda Szoftverfejlesztő Számítógép-szerelő, karbantartó

54 481 04

3143

54 213 05 - 34 523 02

2144 7342

Építészeti szakmacsoport Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Festő, mázoló, tapétázó Kőműves és hidegburkoló

34 582 04 34 582 08

7535 7511

Könnyűipari szakmacsoport 59

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Cipőkészítő Női Szabó Lakástextil készítő (SPEC) részszakképesítés Cipőfelsőrész-készítő (SPEC) részszakképesítés Ruhaipari technikus

34 542 02 34 542 06 21 542 01

7217 7212 7212

31 542 02

7217

54 542 02

3114

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Asztalos

34 543 02

7223

Képzés ideje

Belépő évfolyam 9. 9.

13.

Faipari szakmacsoport Képzés ideje 3 év

Belépő évfolyam 9.

Képzés ideje 3 év 3 év 3 év 2 év (1 év)

Belépő évfolyam 9. 9. 9. 13

Képzés ideje 2 év 1 év

Belépő évfolyam 13.

Belépő évfolyam 13.

13.

Vendéglátás-idegenforgalom Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Cukrász Pincér Szakács Vendéglátás-szervező, vendéglős

34 811 01 34 811 03 34 811 04 54 811 01

5135 5132 5134 1332

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Gyakorló ápoló Ápoló

52 723 01 55 723 01

3311 3311

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Kisgyermek gondozónevelő Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Gerontológiai gondozó

54 761 02

2432

34 762 01

3513

Képzés ideje 2 év (1 év) 3 év

54 762 03 55 762 02

3513 3513

2 év 1 év

Egészségügy

Szociális szolgáltatások

9.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Környezetvédelmi technikus Települési

54 850 01

3134

55 850 04

3134

60

Képzés Belépő ideje évfolyam 2 év 13 (1 év) 0,5 év

Környezetvédelmi szaktechnikus Hulladékgazdálkodó szaktechnikus víz és csatornaműkezelő

55 850 01

3134

0,5 év

34 853 01

8322

3 év

9.

Képzés ideje 3 év

Belépő évfolyam 9.

Képzés ideje 2 év

Belépő évfolyam 13.

Képzés ideje

Belépő évfolyam

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Eladó

34 341 01

5113

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Autószerelő

54 525 02

7331,4132

Szakma megnevezése

Azonosító

Feor szám

Pék

34 541 04

7114

Közlekedés

Élelmiszeripar

2.3.1 Szakmai program tartalmi elemei  A képzés célja  Szakmai kerettantervet kiadó rendelet száma  Szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet száma  Szakmai kerettantervet kiadó rendelet száma  Évfolyamokra lebontott óraterv 2.3.2 Helyi tantervek tartalmi elemei I. A szakképzés jogi háttere II. A szakképesítés alap-adatai III. A szakképzésbe történő belépés feltételei IV. A szakképzés szervezésének feltételei V. A szakképesítés óraterve - nappali rendszerű oktatásra 1. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 2. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként VI. A szakmai követelménymodulok tantárgyai, témakörei  A szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák  A tantárgy tanításának célja  Elsajátított közismereti, szakmai tartalmak, melyekre a tantárgy épül  Témakörök és elemeik  A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése  A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói tevékenységformák  A tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók fejlesztését szolgáló módszerek

61

 A tantárgy értékelésének módja  A továbbhaladás feltételei

62

34 543 02 ASZTALOS A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 A szakképesítés megnevezése: Asztalos A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

11371-12 Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

0,5

0,5

1

1

63

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

1

2

2

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek

1

7

8

1

1

Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

2+2

2 4+0,5

4

9

Gépkezelési ismeretek

Összes óra

4+0,5

8

11

1+1

2

4+1,5

4

1+0,5

8 1

2

4,5+0,5

2+2,5

4

1

Osztályfőnöki Összes óra

4+3

8,5+1,5

1

Gépkezelési gyakorlat

Faipari szakrajz 10229-12 Gyártáselőkészítési Gyártáselőkészítési feladatok ismeretek

2

10+2

14,5+2,5

8+0,5 140

15+1,5 23+2

8,5+1 140

64

14,5+1,5 23+2,5

2

1

0,5

0,5

10,5+0,5

21+3

31,5+3,5

10,5+1 160

21+2,5

31,5+3,5

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03 A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

0,5

Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

140

140

1

0,5

2

160 1

1

1

2

2

65

2

feladatok

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti Gépészeti kötési kötések feladatok készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok 10165-12 Épületlakatos Épületlakatos feladatok feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos 10167-12 Magasban feladatok végzett lakatos Magasban feladatok végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok 10168-12 SzerkezetSzerkezetlakatos lakatos feladatok feladatok gyakorlata

4+2

2,5+0,5

4

1+1

3,5

2,5

3+1

1

3,5+2,5

4

3

9

1

1

8

2

3,5+2

2

3

2

2,5+1

4

3

2+0,5

12+1,5

2,5+1

4

0,5 Összes óra

4

6+0,5

8,5+2

7+1

16+1

66

7+1

16+1,5

11+1

12

0,5 20,5

9+1,5

22,5+2

Összes óra

14,5+2,5

140

23+2

140

67

23+2,5

31,5+3,5

160

31,5+3,5

34 521 05 HEGESZTŐ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06 A szakképesítés megnevezése: Hegesztő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 évfolyamos képzés esetén 3 év; 2 évfolyamos képzés esetén 2 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak elméleti gyakorlati

modulok

Gépészeti 10162-12

alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

Gépészeti

feladatok

alapozó feladatok

heti

heti

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

2

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

heti

heti

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

2

4+2

4

gyakorlata

68

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

10163-12 Munkavédelem

1

1

Gépészeti munkabiztonság és

Elsősegélynyújtás

1

környezetvédelem gyakorlat 10180-12

Hegesztési alapismeretek

1

1

2+1

2

1

A hegesztés előkészítő és

Hegesztési alap-

2+0,5

befejező műveletei gyakorlatok

3+1

1,5+1,5

3+2

3

11497-12 Foglalkoztatás I.

2

2

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12

Munkahelyi egészség és

0,5

0,5

biztonság Hegesztési

4

ismeretek I.

3,5

Bevontelektródás kézi ívhegesztő

Hegesztési

feladatok

gyakorlatok I.

3

4

6

69

2

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12 Gázhegesztő feladatok 11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési

3

ismeretek II.

3+0,5

Hegesztési

7

gyakorlatok II.

5,5+0,5

Hegesztési

3

ismeretek III.

3

Hegesztési

7

gyakorlatok III. Hegesztési

Összes óra

8

2+1

ismeretek IV.

2+0,5

Hegesztési

7

gyakorlatok IV.

Osztályfőnöki Összes óra

2+2,5

8

0,5 4,5

10+2,5 14,5+2,5

9+1 140

14+1 23+2

7,5+1 140

70

15,5+1,5 23+2,5

0,5

12+1

19,5+2,5

31,5+3,5

8,5+1 160

23+2,5

31,5+3,5

34 521 04 Ipari gépész II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 04 A szakképesítés megnevezése: Ipari gépész A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

0,5

0,5

71

Gépészeti alapozó 10162-12 feladatok Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok feladatok gyakorlata 10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és gyakorlata környezetvédelem Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti kötési Gépészeti kötések feladatok készítésének gyakorlata Szakmai 10173-12 anyagismeret és Anyagvizsgálatok anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és és geometriai gépészeti mérések mérések gyakorlata Gépelemek 10177-12 beállítása Gépelemek Mérések és szerelési feladatai beállítások gyakorlata 10178-12 Ipari gépész műveletek

2

2

4+2,5

4

1

1 1

1 3

3 2

1

2

3

5

3

3

3+0,5

3 9+1,5

Fémmegmunkálások

1

8

3+1 7+1,5

Üzembehelyezés gyakorlata

1

2 6+3

2,5+1

10

2 8

Osztályfőnöki Összes óra

1+1

10+2,5 0,5

4,5

10+2,5

9+0,5

14+1,5

72

8+1

15+1,5

12,5+0,5

0,5 19+3

8,5+1

23+2,5

Összes óra

14,5+2,5

140

23+2

140

73

23+2,5

31,5+3,5

160

31,5+3,5

34 522 04 VILLANYSZERELŐ

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 A szakképesítés megnevezése: villanyszerelő Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10007-12 Informatikai és

Műszaki informatika

0,5

0,5

2

2

74

műszaki alapok

gyakorlat

Műszaki ismeretek

2,5

Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

10023-12 Épületvillamossági szerelés

3

60

1,5

3 3

2,5

2

3

60

15

100

16,5

80

4

Épületvillamossági mérések gyakorlat

0,5+2,5

20

2+0,5

40

2+2

20

1+1

Vállalkozási ismeretek

1

1

Ipari elektronika

1

1

Villamosipari anyagismeret

1

1+1,5

0,5

1

+1

Villamos gépek és berendezések

1+1

1+0,5

0,5

1

3

Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

1

3

1

1

1

14,5+1,5

Osztályfőnöki Összes óra

60

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

Elektrotechnikai számítások

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

2,5

14+1,5

0,5 6

8,5+2,5

6+1,5

17+0,5

75

8,5+1

14,5+1,5

8+1,5

0,5 23,5+2

12,5+1

19+2,5

Összes óra

14,5+2,5

140

23+2

140

76

23+2,5

31,5+3,5

160

31,5+3,5

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ A szakképesítés azonosító száma: 34 582 08 A szakképesítés megnevezése: Kőműves és hidegburkoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszá óraszám m

Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös

Építőipari alapismeretek

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

140

140

0,5

160

2 1+0,5

2. évfolyam

2

0,5+1

77

0,5 2

3

0,5

tevékenység

10275-12 Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás

1+2

2

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés

1+2

1 6

1

3

3

3

1 6

2

1

2

5

4

2

9

2

Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok

1

1

1

4

4,5

2

2 2+2

2 10

4+1

1

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

2 8+1

1

5+1,5

osztályfőnöki

5+2

0,5

78

0,5

Összes óra Összes óra

4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

9 140

14+2 23+2

8+1 140

79

15+1,5 23+2,5

11,5+0,5

20+3

31,5+3,5

10+0,5 160

21,5+3

31,5+3,5

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 évfolyamos képzés esetén 3 év; 2 évfolyamos képzés esetén 2 év. Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

0,5

0,5

80

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális gyakorlata felületeken 10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

1+0,5

2

0,5+1

3

1+2

1

1

3

2

5

8+2

1

1

3

3

1

Összes óra

10+3

9

4

1,5

4+1,5

2

2

1

2+0,5

6

2

Tapétázási munkák gyakorlata

2

4

6

3

3

2

5

Osztályfőnöki Összes óra

0,5

4

8

+0,5 4,5+0,5

10+2

14,5+2,5

9 140

14+2 23+2

8+1 140

81

15+1,5 23+2,5

0,5

12,5+0,5

19+3

31,5+3,5

8,5+1 160

23+2,5

31,5+3,5

34 811 04 SZAKÁCS II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04 A szakképesítés megnevezése: Szakács A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10045-12 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

0,5

1

0,5

0,5+0,5

0,5

82

1

1

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10049-12 Konyhai kisegítés

10048-12 Ételkészítés alapjai

10075-12 Ételkészítés

Szakmai számítás

1

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

1

0,5+0,5

1

1,5+0,5

1

1

1,5

1

2

2

1

1

2+1

2,5+0,5

1+1

2

2+1

3+1

2 3,5+1

1+1

17,5+1,5

1+0,5

1

Ételkészítési gyakorlat

+1,5

Ételkészítési üzemi gyakorlat

17,5

Osztályfőnöki

2+1 17,5 0,5

83

17,5+0,5 0,5

Összes óra Összes óra

9,5+0,5

5+2

14,5+2,5

5,5+0,5 140

17,5+1,5 23+2

5,5+1 140

84

17,5+1,5 23+2,5

9,5+1,5

22+2

31,5+3,5

11+1 160

20,5+2,5 31,5+3,5

34 811 03 PINCÉR II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 03 A szakképesítés megnevezése: Pincér A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

0,5

0,5

85

10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv

Felszolgálás alapjai 10047-12 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás

1

0,5+0,5

0,5

1

1

1

1

0,5+0,5

1

1,5+0,5

1

1

1

1

1

1

1

4

2

1

5

4,5+1,5

+0,5

2

Felszolgálás gyakorlat

1+0,5

3

+2

3+2 17,5+1,5

17,5+1,5

osztályfőnöki Összes óra

2

3+1

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes óra

1

17,5+0,5

17,5+0,5

+0,5 9,5+0,5

5+2

14,5+2,5

5,5+0,5 140

17,5+1,5 23+2

5,5+1 140

86

17,5+1,5 23+2,5

+0,5

9,5+1,5

22+2 31,5

11+1 160

20,5+2,5 31,5

34 811 01 CUKRÁSZ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01 A szakképesítés megnevezése: Cukrász A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10045-12 Gazdálkodás

0,5

0,5

Vendéglátó gazdálkodás

1

0,5+0,5

0,5

1

1

Szakmai számítások

1

1

0,5+0,5

1

1,5

87

gyakorlati heti óraszám

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

4+0,5

2

Cukrászat 10043-12 Cukrászati termékkészítés

1

1

1+0,5

2

1

3+1

3+0,5

1

1

Cukrászat gyakorlat

4+2

3,5+1,5

3+2

17,5+0,5

17,5+0,5

17,5+1,5

17,5+1,5

osztályfőnöki Összes óra

2

Szakrajz gyakorlat

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra

1

+0,5 9,5+0,5 14,5+2,5

5+2

5,5+0,5 140

17,5+1,5 23+2

5,5+1 140

88

17,5 23+2,5

+0,5

9,5 +1,5

22 +2

31,5+3,5

11+1 160

20,5+2,5 31,5

34 341 01 ELADÓ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 341 01 Szakképesítés megnevezése: Eladó Szakmacsoport: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 és 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-

1/9. évfolyam

Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak elméleti gyakorlati

modulok

11500-12

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

heti

heti

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

heti

heti

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

Munkahelyi egészség és

0,5

0,5

biztonság Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

89

0,5

0,5

2

2

10025-12

A működtetés

2

szabályai

2

A kereskedelmi egység

A működtetés

működtetése

szabályai gyakorlat

11507-12 Az

Áruforgalom

2,5

2

1

1

2,5

2

2

áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

4

5

gyakorlata 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12

Áruforgalmazás

1+1

Áruforgalmazás

1

2+1

1+0,5

4

5+1

1

6

5+1

gyakorlata I. Áruforgalmazás II.

2

1

1

2

1+0,5

Az élelmiszerek, vegyi áruk és

Áruforgalmazás

gyógynövények

gyakorlata II.

forgalmazása

Értékesítés idegen

2,5+0,5

6+1 1

4+1 1

6+2

6,5+0,5

1

1

2

1

nyelven I. Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Áruforgalmazás

2

1 2,5

3+1

3+0,5

5+0,5

6+1

gyakorlata III. Értékesítés idegen

1

1

1

1

+0,5

+0,5

nyelven II. osztályfőnöki

90

Összes óra Összes óra

7,5 +1

7 +1,5

14,5+2,5

6 140

17 +2 23+2

8,5 140

91

14,5+2,5 23+2,5

9,5+1

22 +2,5

31,5+3,5

11,5+1 160

20+2,5

31,5+3,5

34 541 05 PÉK II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 541 05 A szakképesítés megnevezése: Pék A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam

gyakorlati elméleti heti ögy heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

0,5

Szakmai gyakorlat1 Szakmai számítás

0,5

1+1 1+0,5

gyakorlati heti óraszám

1+1 1

2 1+0,5

92

2

1+1

2 1

10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás 10938-12 Tésztakészítés

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

3

Vállalkozás és kereskedelem

+1

2

Tésztakészítés és gépei

7

3

Szakmai gyakorlat2

4

10942-12 Mézeskalács készítés

Összes óra

4

5

4+1

3

5

1

2

2+1

Kelesztés és gépei

1+0,5

Szakmai gyakorlat4

1

2

2

2

Sütés és berendezései

2+1

2+1

1+0,5

Szakmai gyakorlat5 Mézeskalács készítés és eszközei Szakmai gyakorlat6

1

2

2

2

2

2+1

1,5

3

1+1

2

osztályfőnöki Összes óra

1+1

2

5

10939-12 Tésztafeldolgozás Szakmai gyakorlat3

10941-12 Sütés

2 7

2

Tésztafeldolgozás és gépei

10940-12 Kelesztés, vetéselőkészítés

1

3

3

2 +0,5

8,5+1,5

6+1

14,5+2,5

11 140

12+2 23+2

8+1,5 140

93

15 +1 23+2,5

+0,5

15,5+1,5

16 +2

31,5+3,5

11,5+1,5 160

20+2

31,5+3,5

34 542 06 NŐI SZABÓ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 542 06 A szakképesítés megnevezése: Női szabó A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Ruhaipari anyag10113-12 és áruismeret Ruhaipari anyagAnyagvizsgálatok vizsgálatok gyakorlat

0,5

1

0,5

1+0,5

1

2 1

94

1+0,5 1

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textil-termékek összeállítása

10118-12 Lakástextíliák készítése

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz

1+1

1 1+1

2

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése Női ruhák készítése gyakorlat

1+1

1+0,5

1+1

2

3 7

91

1

Összes óra

4+1

40

2+1

40

1

2+1,5

49 4

3,5

16

140

2

4

13+2,5

15

80

+0,5

osztályfőnöki Összes óra

2

5,5+1

9+1,5

14,5+2,5

140 140

6+1,5

17+0,5 23+2

140 140

95

9

14+2,5 23+2,5

20+1,5 +0,5

10,5+1,5

21+2

31,5+3,5

160 160

9,5+1

22+2,5

31,5+3,5

34 542 02 CIPŐKÉSZÍTŐ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 542 02 A szakképesítés megnevezése: Cipőkészítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év / 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Bőripari anyag- és 10256-12 áruismeret Bőripari anyagok jellemzői, szabás és Szabás, előkészítés előkészítő műveletek elmélet

0,5

1

0,5

1+1

1

2

1+1 2

96

2

Szabás, előkészítés gyakorlat 10265-12 Cipőipari gyártmánytervezés

10264-12 Cipőfelsőrészalkatrészek előkészítő műveletei 10263-12 Cipőfelsőrész összeállítása 10262-12 Cipő összeállítása

10261-12 Cipő javítása

Gyártmánytervezés

4 1+1

2

Mintakészítési gyakorlat Cipő-felsőrész előkészítési ismeretek Cipőfelsőrészelőkészítő gyakorlat Cipő-felsőrészkészítési ismeretek Cipőfelsőrészkészítő gyakorlat Cipő összeállítási ismeretek Cipő összeállítása gyakorlat Cipőjavítási ismeretek Cipő javítása gyakorlat

4 1+1

1+0,5

2

2

1

2

1

Összes óra

2+1

2

2

1

4

5

3

2

1+0,5

9

1

4

8

8+1

2 1+0,5

2

1+1

9

2

10

0,5+0,5

1

1

1+1

1+1

2+0,5

+0,5

osztályfőnöki Összes óra

1+1,5

5,5+1

9+1,5

14,5+2,5

7+1 140

16+1 23+2

7+1,5 140

97

16+1 23+2,5

+0,5

9,5+1,5

22+2 31,5

9,5+2 160

22+1,5 31,5

34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam gyako elméle rlati ti heti heti ögy óraszá órasz m ám

2/10. évfolyam gyako elméle rlati ti heti heti ögy óraszá óraszá m m

3/11. évfolyam elméle gyakorla ti heti ti heti óraszá óraszám m

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam gyako elméleti gyakorl elméleti rlati heti ati heti heti heti ögy óraszá óraszá óraszám órasz m m ám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

0,5

0,5

98

10815-12 Információtechnoló giai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnoló giai alapok Információtechnoló giai gyakorlat

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

2

2

2 2

2

2

2

Hálózati ismeretek gyakorlat

+1,5

2

2

+1

+1

2

Összes óra

2 2

2+1 2+1

+1,5

2

3

2

2

4

6

5,5

3

2+1

4

8

9

6

7

11

11

+0,5

osztályfőnöki Összes óra

+2

2

Munkaszervezés gyakorlat

Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

+1

+1,5

Munkaszervezési ismeretek

Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

+0,5

2

7,5+1

7+1,5

14,5+2,5

10+0,5 140

13+1,5

23+2

99

10+1,5 140

13+1

23+2,5

14,5+1,5

+0,5 17+2

31,5+3,5

12,5+1,5 160

19+2

31,5+3,5

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01 A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő)

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

Go nd ozá siápo lási ala pfe lad ato k

Szakmai készségfejlesztés és

0,5

0,5

1,5+0,5

1,5

100

1

3,5+0,5

3

kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat

1,5+0,5 1,5+0,5

70

2,5+0,5

2

Egészségügyi alapismeretek

2+1

2,5+0,5

2

1

Társadalomismeret Klinikai ismeretek

2,5+0,5

3 3

40

4 1,5+0,5

5,5

0,5+1

3

70

40

2

2

4

1,5 +0,5

1,5 +0,5

5

Ápolási gyakorlat

0,5+1 2

70

4 2+1

2

40

2

1

7112 Saj áto s go nd ozá si fel ada tok

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális munka elmélete

1 1+0,5

Pszichológiai alapismeretek

Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

10570-12 A szükségletek felmérése

2,5

1 3,5

101

3,5

Szociális munka gyakorlata

1,5+0,5

Szociális gondozás

4.5

Szociális gondozás gyakorlata

5

70

Mentálhigiéné

1,5+0,5

Összes óra

3 1,5

1,5+0,5

1,5

A szociális adminisztráció 1,5 +0,5

1,5 +0,5

osztályfőnöki Összes óra

40

3

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 10572-12 Gondozásiápolási adminisztráció

1+1,5

9,5+1,5

5+1

14,5+2,5

15,5+1,5 140

7,5+0,5

23+2

16+1,5 140

102

7+1 23+2,5

18 +2

+0,5 13,5+1,5 31,5

23+2 160

8,5+1,5 31,5

34 341 01 ELADÓ II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 341 01 Szakképesítés megnevezése: Eladó Szakmacsoport: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 és 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

0,5

0,5

103

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai

2

2

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Ruházati áruismeret

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

A működtetés szabályai gyakorlat

2,5 2

Áruforgalom gyakorlata

2 1

Ruházati gyakorlat Élelmiszer áruismeret

1 17+2

2 12+2,5

1

2

1+0,5

1

1

1

1

2

1 2

1

1

osztályfőnöki Összes óra

1

2+0,5

Értékesítés idegen nyelven II. 7,5 +1

7 +1,5

1+0,5 2

1

Műszaki gyakorlat

1

2

2

2

17,5

1 1

Értékesítés idegen nyelven I.

2 17+2,5

1+1

Élelmiszer gyakorlat.

Műszaki áruismeret

1

2,5

6

17 +2

104

8,5

14,5 +2,5

1

1

+0,5

+0,5

9,5+1

22 +2,5

11,5+1

20+2,5

Összes óra

14,5+2,5

140

23+2

140

105

23+2,5

31,5+3,5

160

31,5+3,5

54 522 01 ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZATHOZ

A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01 A szakképesítés megnevezése: Erősáramú elektrotechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10007-12 Informatikai és

Műszaki informatika

0,5

0,5

2

2

106

műszaki alapok

gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

10003-12 Irányítástechnikai alapok 10018-12 Erősáramú szerelések

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat

1,5

1 3

2,5+0,5

70

4 1

+1

1

1+0,5

2 1+0,5

105 4 3+1

Irányítástechnika

140

5 2+1

2

Irányítástechnika gyakorlat

6+1

160

2 2

3

Erősáramú szerelési gyakorlat

5+2 2

Méréstechnika

10016-12l Erősáramú berendezések üzeme

2+1 2

Géptan 10017-12 Erősáramú mérések

3+1

1,5+1,5

Erősáramú mérések gyakorlat Műszaki dokumentáció gyakorlat Villamos gépek Villamos művek

4

3 3 3

107

Villamos gépek és vezérlések gyakorlat Osztályfőnöki óra összes óra összes óra

7

2+1

3 5+1

70

3+0,5

3+0,5 6+1

105

108

4

3+1 7+1

140

6

4+1 10+1

+0,5 14+2 17+2 31+4

160

+0,5 12+2 19 +2 31+4

54 761 02 KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a III. SZOCIÁLIS ÁGAZATHOZ II.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 761 02 Szakképesítés megnevezése: Kisgyermek-gondozó, nevelő Szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

0,5

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

109

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret

10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

10559-12 Elsősegély-nyújtási feladatok

10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok

10528-12 Házi időszakos

1

2

1,5

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 1 Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek 0,5+1 Az elsősegélynyújtás gyakorlata Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek Gondozási, ápolási gyakorlat Házi időszakos gyermek-felügyeleti

1,5

2

1

0,5

72

1

1

1

108

1

1,5+1 0,5

70

0,5

5 4

1 2

4,5

2

4,5+1

33 1+1

2+1

1

4

70

2

54

1,5+1,5

36

3+1 2

1

32

1,5+0,5 1,5+0,5 2+1 3 2

110

gyermek-felügyeleti ismeretek feladatok A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek 10529-12 A kisgyermekkori A napközbeni nevelés gyermekellátás A kisgyermek feladatai gondozása A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata 10530-12 Adminisztráció és A napközbeni tájékoztatás gyermekellátás Dokumentációs dokumentációs gyakorlat feladatai osztályfőnöki összes óra 3,5 +1 1,5 összes óra 5+1

1

1,5+0,5 5 2,5+0,5

6 1,5+0,5

1 70

5+1

1 6+1

105

111

3+1

4 7+1

140

7+1 3 10+1

0,5 18,5+2 12,5+1,5 31+4

160

0,5 20+4 11 31+4

54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A szakképesítés azonosító száma: 54 811 01 Szakképesítés megnevezése: Vendéglátásszervező-vendéglős Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

10. ögy

heti óraszám e

gy

11. ögy

heti óraszám e

gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13. heti óraszám e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

0,5

0,5

112

gy

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

Vendéglátó gazdálkodás

2

Szakmai számítás

1

3

2

2

2

1,5

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

2

2

2

+2

2

Ügyvitel 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

4 2

Élelmiszer ismeret 10052-12 Termelés elmélete Vendéglátó termelés

1+0,5

1

1

1

1

Termelés gyakorlata

10050-12 Vendéglátó értékesítés

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

2

2+0,5 1

1

2+1

1+1

3+0,5 2+1

1

3

2

2+1 6+1

3

1

6+1 2+0,5

3

Vendéglátó vállalkozások

0,5

Vendéglátó vállalkozás működtetése

1

1

113

5+1

1

osztályfőnöki

0,5 összes óra összes óra

2,5+0,5

2+1

4,5+1,5

70

3+0,5 3+0,5 6+1

114

105

5

2+1 7+1

140

4+1

6

10+1

15+1

0,5 16+3

31+4

160

12+2

19+2

31+4

54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ A szakképesítés azonosító száma: 54 850 01 A szakképesítés megnevezése: Környezetvédelmi technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14 Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

közismeret nélkül

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Környezetvédelemi

1149412 Körny ezetvé delmi és vízgaz dálko dási alapis meret ek

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Ágazati szakképzés

alapismeretek

3+1

2

115

5

Vízgazdálkodási alapismeretek

3

2+1

5

1+1

2

4,5+0,5

Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás

1

0,5+1

Laboratóriumi alapgyakorlatok

4

4

Környezetvédelmi gyakorlat

3

2

Vízgazdálkodási

Analitika gyakorlat

2

3 5

Környezettechnika

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

3+2

3

alapgyakorlat

5+1

Környezettechnika

2+1

gyakorlat Műszeres analitika

2

gyakorlat Környezetvédelmi

2+1

számítások

3

Humánökológia

116

Környezeti biológia

2

Környezetgazdaságtan

3 3+0,5

Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási

2+1

10870-12 Környezetv édelmi ügyintéző feladatok

ismeretek

Osztályfőnöki összes óra összes óra

Környezeti analitika gyakorlat

1,5 3

Ügyintéző feladatok

1+1

4 5+1

70

3+1

3

105

6+1

117

4+1

3 7+1

140

6+1 4 10+1

+0,5 16+1 15+3 31+4

160

+0,5 25,5+3 5,5+1 31+4

54 542 02 RUHAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XVII. KÖNNYŰIPAR ÁGAZATHOZ A szakképesítés azonosító száma: 54 542 02 A szakképesítés megnevezése: Ruhaipari technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

0,5

0,5

118

10131-12 Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban 10134-12 Gyártásszervezési módszerek a könnyűiparban 10135-12 Könnyűiparban alkalmazott anyagfajták és vizsgálati módszerek

10121-12 Szabás előkészítés

10122-12 Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták

Termeléstervezés

2+1

Termeléstervezés gyakorlata

4

1

28

7

2

Gyártásszervezés

1,5

2

1

1+1

4,5+1,5

Könnyűipari áruismeret

2+1

3

2

2

9

Könnyűipari áruismeret gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Munka-, tűz- és környezetvédelem

1

70

1+1

105

1

112

1

3+2

28

7

132

2

2

1

Anyag- és áruismeret

2,5+1,5

Anyag és áruismeret gyakorlat 10123-12 SzerkesztésGyártmányfejlesztés modellezés

1+1

4

119

és gyártáselőkészítés Szerkesztésa ruhaiparban modellezés gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia gyakorlat Ruhaipari gyártástechnológia II. 10124-12 Varrodai Ruhaipari gyártástechnológia, gyártásszervezés gyártásszervezés és minőség-ellenőrzés Ruhaipari gépismeret

4

5

3

2 1+1 1

Minőségbiztosítás osztályfőnöki összes óra összes óra

4+1

1 5+1

70

5

1 +1 6+1

105

120

5+1

2 7+1

140

7+1 3 10+1

0,5 21+2 10+2 31+4

160

0,5 19+3 12+1 31+4

54 525 02 AUTÓSZERELŐ A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 525 02 A szakképesítés megnevezése: Autószerelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

0,5

0,5

Közlekedési ismeretek

1

1+0,5

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

2,5

2

2

1

121

2

1

3+1

1

2

4

2

2

4

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai Mérési gyakorlatok gyakorlatok 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. Elhelyezkedéstmunkavállalást 11498-12 segítő idegen Foglalkoztatás II. nyelv (5-ös szint)

2

2

2

2

10+2

3

4 0,5

2

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

0,5+0,5 4 6+1 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika Osztályfőnöki összes óra összes óra

5+2

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 3

2 5

70

4

2 6

105

122

5

2 7

140

5

5 10

0,5 17+2 14+2 31+4

160

17+2 14+2 31+4

52 723 01 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS 52 723 01 III.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymo dulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

0,5

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5 2

123

I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan 11221-12 ÁpolástanAlapápolás gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás 11151-12 szakismeretek Diagnosztikus Diagnosztikusés terápiás terápiás beavatkozások beavatkozások felnőtt betegnél Klinikai gyakorlat 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

0,5

1

1

1,5 1,5

2,5

0,5

70 1

1,5

4+1,5

0,5

2

0,5

5

105 2,5

4+2 2

4 3,5

9,5

140

3,5

6

160

4

2,5+1,5 16

Egészségnevelésegészségfejlesz tés

11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő Egészségneveléstevékenység egészségfejlesz tés gyakorlat Osztályfőnöki összes óra összes óra

3,5

5

0 5

70

6

0 6

105

124

3,5

3,5 7

140

6,5

3,5 10

0,5 21+2 10+2 31+4

160

2,5+2 0,5 12,5+2 18,5+2 31+4

54 762 03 Szociális szakgondozó SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképesítés azonosító száma: 54 762 03 Szakképesítés megnevezése: Szociális szakgondozó Szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10 525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

1

2

125

2

5

Társadalomismeret

10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok

10556-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Ápolási ismeretek Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozási szükségletek Gondozási gyakorlat

1,5

1,5

1 0,5

72

1

1

1

108

1

1,5

0,5

70

0,5

1 0,5

4 1

2

4,5

2

4,5

33 2

1

4

70

2

54

1,5+1,5

36

3+1 2+1

1

32

2,5+0,5 2,5+1 1,5+0,5 1,5+1 1

A szociális munka 10574-12 Személyes gondoskodás

1

3

A szociális munka gyakorlata

2 3,5

Szociális gondozás A szociális gondozás gyakorlata

2

126

10575-12 Szociális szervezés

10576-12 Szakgondozási adminisztráció

osztályfőnöki összes óra összes óra

A szociális szakember személyiségének védelme Gazdálkodási alapismeretek A szociális intézmények gazdálkodása Vezetési szervezési ismeretek Vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlat Szociális szolgáltatások adminisztrációja Szociális szolgáltatások adminisztrációjának gyakorlata Számítástechnikai ismeretek Számítástechnikai ismeretek gyakorlata

1

2

1

0,5+0,5

0,5

1

0,5

1 1,5 3,5

1,5 5

70

5

1 6

105

127

3

4 7

140

7

3 10

+0,5 18,5+2,5 12,5+1,5 31+4

160

+0,5 21+3 10+1 31+4

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Ágazati SzakképesítésÁgazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan szakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti ögy heti ögy heti ögy heti heti ögy heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

128

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

Adatbázis- és

1

1,5 2

2 1

1 2

0,5

1

2

1

2

4

+0,5

szoftverfejlesztés Adatbázis- és

1

2

2

2

8

+3

szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

1

1

2

4

Hálózati ismeretek I. 2

gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.

2

2

8 +1,5

160 5,5

+2

7 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

6 2

IT hálózat biztonság gyakorlat

2

osztályfőnöki

0,5

129

0,5

összes óra összes óra

2

3

70

2

5

4 6

130

105

3

4 7

140

4

6 10

11+2 20+2 31 +4

160

16+2 15+2 31 +4

54 213 05 SZOFTVERFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakképesítés azonosító száma: 54 213 05 A szakképesítés megnevezése: Szoftverfejlesztő A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

0,5

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai 10815-12 alapok Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat

1

1,5 2

2

131

10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10835-12 Alkalmazás fejlesztés

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Alkalmazásfejlesztés Alkalmazásfejlesztés gyakorlat Web alkalmazásfejlesztés Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv

1

2

0,5

1 1

2 2

1

1 2

1 2

4 2

2 2

2

+0,5 8

+1

6

+2

4 2 +1

2 2 4,5 4

+0,5

2 +1

4

+1

4 2 1 2

2

132

1

Osztályfőnöki összes óra összes óra

2

3 5

70

2

4 6

133

105

3

4 7

140

4

6 10

0,5 13+2 18+2 31+4

160

0,5 13+1 18+3 31+4

Gyakorló ápoló (52 723 01) esti képzés óraszámai 2014 szeptember 1-től A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként A szervezés jogszabályi háttere: Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13 heti óraszá m e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14.

ögy e

heti óraszám gy

0,25

0,25

134

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Foglalkoztatás I.

0,25

Egészségügyi alapismeretek

2

Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan

1 3,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat (demonsterem) Klinikumi ismeretek

2 6,25

Klinikumi gyakorlat

8

160

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

4

Diagnosztikus-terápiás beavatkozások

2

Klinikai gyakorlat

8

Egészségnevelés-egészségfejlesztés 11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység

3,5 Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat 2

Osztályfőnöki összes óra összes óra

0,5 12,5

10 22,5

135

160

0,5 11,5

10 21,5

Erősáramú elektrotechnikus (54 522 01) ESTI képzés óraszámok Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

ögy

2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,25

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

0,75

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

0,25

Műszaki informatika gyakorlat

1

Műszaki ismeretek

1,75

Műszaki gyakorlatok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

2

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

2

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika

2 2

Elektronika gyakorlat

136

3

160

10003-12 Irányítástechnikai alapok

10018-12 Erősáramú szerelések 10017-12 Erősáramú mérések

Irányítástechnika

1

Irányítástechnika gyakorlat

2

Erősáramú szerelési gyakorlat

2

Géptan

1

Méréstechnika

1

Erősáramú mérések gyakorlat

2

Műszaki dokumentáció gyakorlat

2

10016-12l Erősáramú berendezések Villamos gépek üzeme Villamos művek

2,5 2,5

Villamos gépek és vezérlések gyakorlat összes óra Osztályfőnöki összes óra

4 8

10 0,5 18,5

137

8 160

10 0,5 18,5

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei és követelményei  Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási államtitkárság hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, továbbá felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.  A tanulmányi segédeszközök kiválasztása elsődlegesen szakmai feladat. A kínálat bővülésével a tartalmi és minőségi szempontok mellett fontos választási tényező a használhatóság és az ár. A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül választunk. A tankönyvrendelési döntést a munkaközösségek hozzák a kiválasztás elveinek figyelembevételével.  Szakmai munkaközösségek döntési kompetenciájába tartozik, hogy a tankönyvön túl milyen ismerethordozók, kézikönyvek, munkafüzetek beszerzését tartják célszerűnek az egyes tárgyak tanulásához. A tankönyv melletti segédeszközök közül az olyan szöveg- és feladatgyűjtemények beszerzését kérjük a tanulóktól, amelyek a napi szaktárgyi munkához szükségesek. Az alkalomszerűen használt tanulmányi segédeszközöket - korlátozott példányszámban - az iskolai könyvtáron keresztül igyekszünk biztosítani.

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5.1 A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskola első két évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. 138

  

 

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

2.5.2 Az 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 11-12. évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 2.6 Mindennapos testnevelés Jogszabályi háttér: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nkt.) 27.§ (11); 97.§ (6) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI rendelet) 141.§ (1)-(2)

139

•

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat.) I.2.1.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Nkt 27§-a 11 bekezdés: Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki. (11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. (11b) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti. Intézményünk az a.) pontnak megfelelő szervezési módot alkalmazza: a) Az iskola nem a testnevelés tantárgyra a kerettantervben előírt tananyagot tanítja, hanem más műveltségterületi oktatást folytat. Ez a lehetőség az iskola számára jelent lehetőséget. A Nat. I.2.1 pontja részletezi: „A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat. Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok, egészségnevelés).”

2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak , melyekből közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést vállalja az intézmény: Közép szinten:  Szakmai alapozó tárgyak  Biológia  Fizika

140

 Kémia  Testnevelés  Informatika  Földrajz Emelt szinten:  Magyar nyelv és irodalom  Matematika  Történelem  Földrajz  Biológia  Angol nyelv  Német nyelv 2.8 Az egyes középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei: Magyar irodalom: 1. Irodalom: 2. Életművek 3. Portrék 4. Látásmódok 5. Kortárs irodalom 6. Világirodalom 7. Színház- és drámatörténet 8. Az irodalom határterületei Magyar nyelv: 1. Ember és nyelv 2. A kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Matematika: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Angol nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

141

8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Német nyelv: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Történelem: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra  A X-XI. századi nyugat-európai gazdasági változások és következményeik  A nagy földrajzi felfedezések és következményei  Az ipari forradalom első szakasza és következményei Népesség, település, életmód  A magyar nép eredete, életmódja, társadalma  Demográfiai- és társadalmi változások a XVIII. századi Magyarországon  Életmód és társadalom a Rákosi-korszakban Egyén, közösség, társadalom  Géza fejedelem és Szent István államszervező tevékenysége  II. András és az Aranybulla  Mária Terézia és II. József reformjai  Kossuth Lajos közéleti pályája Modern demokráciák működése  Az ókori athéni demokrácia intézményei, működése  Az USA kialakulása, terjeszkedése és nagyhatalommá válása  Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények  A magyar államszervezet és választási rendszer 1989-2011között Politikai intézmények, eszmék, ideológiák  Az osztrák-magyar kiegyezés tartalma és értékelése  A Horthy-rendszer megszilárdulása  A náci Németország jellemzői és ideológiája Nemzetközi konfliktusok és együttműködések  Németország egyesítése és nagyhatalommá válása  A második világháború előzményei és fordulópontjai  Az Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlása, a trianoni békediktátum Biológia és egészségtan:  AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS  Egysejtűek vizsgálata  KERINGÉSI RENDSZER EGÉSZSÉGE ÉS AZ IMMUNRENDSZER EGÉSZSÉGE ÉS BETEGSÉGEI 142

   

A SZAPORODÁS SZERVRENDSZERE ZSÍROK, OLAJOK A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK FEHÉRJE KICSAPÓDÁSA



AZ EMBER HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁSA

 

              

SZÉNHIDRÁTOK KIMUTATÁSA (KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA, KEMÉNYÍTŐSZEMCSÉK VIZSGÁLATA MIKROSZKÓP ALATT

AZ EMBER IDEGI SZABÁLYOZÁSA ÉRZÉKSZERVEINK NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA A TERMÉSZETVÉDELEM ÁLLATI SZÖVETEK VIZSGÁLATA AZ ENERGIATERMELÉS MÓDJAI, BIOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYE IDEGSZÖVET VIZSGÁLATA GERINCVELŐ KERESZTMETSZETÉBŐL AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE, ETOLÓGIA AZ EMBERI BŐR VIZSGÁLATA ÉLŐVILÁG ÉS KÖRNYEZETÉNEK KAPCSOLATA, ÖKOLÓGIA SEJTALKOTÓK ÖRÖKLŐDÉSTAN ( GENETIKA) NÖVÉNYHATÁROZÁS A FÖLD LEGKISEBB URALKODÓI (VÍRUSOK ÉS BAKTÉRIUMOK) AZ ÁLLATOK RENDSZEREZÉSE

Informatika: 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat Fizika: I.Mechanika II. Hőtan III. Elektromágnesesség IV. Atomfizika, magfizika Testnevelés 2.9 Projektoktatás a szakiskolában A közismereti program témaköreinek áttanulmányozása után egyező pontokat találva a következő témákat választottuk a 9-10. évfolyamra: (Ez egyben időrendi sorrend is ) 1. Tájékozódás 2. Változás 3. Mozgás 4. Idő 143

Úgy gondoljuk, hogy a témakörök ugyan igen tág területet ölelnek fel, de a program alapelvének megfelelően nem elsősorban ismereteket akarunk kínálni, hanem a tanulók szemléletmódját szeretnénk alakítani. Szeretnénk megtanítani őket gondolkodni, tanulni, kihozni képességeik legjavát, miközben partnerként kezeljük őket a közösen meghatározott ismeretek elsajátításánál. Szerintünk- és erről szól a szeptemberig tartó munkánk- minden Önök által felkínált tantárgyi tanmenetben megtalálhatóak azok a témák, amelyek beilleszthetőek a projektjeinkbe. Pl Tájékozódás: Természettudományos ismeretek : Időben, térben helyben Klímagazdálkodás a Kárpátmedencébe (Ez a téma visszatér az összes projekt feldolgozásánál) Ez a projekt aztán megjelenne a matematikában: tájékozódás a számok világában, majd az Állampolgári ismereteknél: tájékozódás a hétköznapi hivatal ügyeinek intézésében, illetve osztályfőnöki óra keretében: tájékozódás egy új közösségben. Ugyanígy idegen nyelv esetében tájékozódás a nyelv elsajátítás segítő eszközök között (szótár használat: elektronikus és nyomtatott), informatika használata az idegen nyelvben. Magyar nyelv esetében Tájékozódás a korban, stílusokban, művészeti irányzatokban. A legnagyobb hangsúlyt szeptemberben az új közösségbe kerülés, új nevelők megismerése, az új intézmény tradícióinak , képzéseinek elsajátítása közben kialakuló feszültség oldására helyezzük. ( „ gólyatábor”). 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai értékelés alapelvei:  Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program.  Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg.  Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános.  A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat.  Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is.  Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban. Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó és orientáló. Többfélemódon jelenhet meg:  a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből eredő - elsősorban a tanórán megjelenő szabályozó típusú megnyilvánulások,  a közösen végzett tevékenységben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés,  kiemelkedő teljesítmények egész közösség előtti értékelése (esetenként az iskola közösségére káros hatással lévő megnyilvánulások elmarasztalása),  a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása tanulóval, szülővel, 144

 a tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, észrevételek, kiegészítések (különösen az érettségi tantárgyaknál kíván alaposságot),  az osztályfőnökök - az osztályban tanító tanárok közösségének véleménye alapján minden tanév végén értékelést adnak a tanulók helyzetéről, fejlődéséről,  a szaktanárok és az osztályfőnökök a tantárgy tanulásával kapcsolatban módszertani útbaigazítást adnak a tanulóknak,  a tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal,  témazáró, összegző dolgozatok anyagát, követelményszintjét a munkaközösség közösen (ennek hiányában a szaktanár) dolgozza ki,  a témazáró és nagydolgozatok időpontját egy héttel korábban nyilvánosságra hozzuk,  a témazáró és nagydolgozatokat két héten belül, a röpdolgozatokat egy héten belül kijavítjuk,  adott évfolyam adott tantárgyában előre meghatározzuk az elégséges szintet, azaz a követelményminimumot.  a szaktanárok közlik a tanulókkal az osztályzatra történő számonkérés formáit, a minimális szóbeli feleletek, valamint az írásbeli feleletek számát.  a felelés formája tantárgyfüggően szóbeli vagy írásbeli. Lehetőleg törekedni kell a kifejezőkészség fejlesztése érdekében a szóbeli feleletek arányának növelésére,  a szaktanárok közlik a félévi és tanév végi minősítés szempontjait (tantárgyi tudás, tantárgyhoz való viszony, két értékelés közötti fejlődés, hanyatlás, tanórai  aktivitás, versenyeredmény, vizsgaeredmény, tanórákhoz kapcsolódó délutáni foglalkozásokon végzett munka),  a tanév végi osztályzat az egész tanévi tanulói teljesítményt értékelje, tükrözze,  a szakmai tantárgyak ellenőrzésében, értékelésében eltérések mutatkoznak, - A mérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli felmérés feladatlappal történik: követelmény a pontos és szabatos fogalom meghatározás. A tanulók teljesítményét a szaktanárok százalékos, illetve az ötfokozatú skála használatával, értékelés alapján állapítják meg. Az Országos Képzési Jegyzékben csak az alsó határ meghatározott. A jelenlegi követelmény az OKJ-ban szerepel. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását a tanműhelyi foglalkozásokon lehet elmélyíteni. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanulók alkalmazni tudják-e a rendelkezésükre álló információkból a megoldáshoz szükségeset, felismerik-e a feladat elvégzéséhez szükséges konkrét lépéseket. Az elégséges szint legalább 50 százalékos gyakorlati tudást feltételez. A szóbeli számonkérés az egyes témakörök kapcsolódására, összefüggések kimutatására alkalmas. Ebben az esetben a hagyományos értékelést alkalmazzuk.  a tanuló tanulmányi helyzetéről, ill. magatartásáról, szorgalmáról indokolt esetben rövid írásbeli üzenetet küld a szülőnek az osztályfőnök,  értesítjük a szülőket az igazolatlan órákról és a mulasztás következményeiről. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár és az iskolavezetés számára is. Formái: A beszámoltatás és számonkérés szóban, írásban történhet, illetve rajzos formában is kérhető.

145

Az írásban történő számonkérés formái:  házi dolgozat (megadott téma alapján)  kisdolgozat (15-20 percet igénybe vevő, néhány feladatot tartalmaz)  témazáró dolgozat (40 perces, - a tananyag mennyiségétől függően az időtényező növelhető - nagyobb tananyagot felölelő) A dolgozatok típusa függ a tantárgy jellegétől, a számon kérni kívánt anyag mennyiségétől és a tantárgyat tanító pedagógustól. A beszámoltatás és számonkérés előtt a pedagógus közli a tanulóval az értékelés módját, illetve a minősítési fokozatokhoz szükséges követelményeket. A számon kért tananyag a tanuló által nyújtott teljesítményének értékelése érdemjeggyel történik. Az adott tantárgy követelményrendszerét a kerettantervek tartalmazzák. Az írásbeli számonkérés idejéről és témájáról a tanár, előre tájékoztatja a tanulókat (ez nem vonatkozik az írásbeli feleletekre) A dolgozatok értékelése a szaktanári gyakorlatnak megfelelően történik, de a tanár köteles tájékoztatni a tanulókat a dolgozatírás előtt az értékelés szempontjairól. Elvárt, hogy a tanár érthetően tüntesse fel a dolgozaton az érdemjegy mellett az esetleges tévedéseket, hiányosságokat, hogy a tanuló és szülő értse, mi alapján történt az adott minősítés. Minden írásbeli produktum érdemjegye bekerül a naplóba. Javító írásbeli munkára a tanulóval történő egyeztetés nyomán sor kerülhet, de a javító érdemjegy nem törölheti az előzőt. Minden tanárnak ügyelnie kell arra, hogy a tanuló egy tanítási napon két dolgozatnál többet ne legyen köteles írni. A dolgozatot bejelentő tanárt a tanulók figyelmeztetik, ha már az adott napra két írásbeli jegyzésre került (az írásbeli feleltetés nem számít dolgozatnak, tehát előre nem kell bejelenteni). A dolgozatot javító tanár két héten belül kijavítja és kiadja a dolgozatot a tanulóknak. 2.10.1 Írásbeli feladatok értékelése A tanulói írásbeli beszámoltatásának formái a következők:  témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, melyben a szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak,  írásbeli felelet: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető  egyéb írásbeli dolgozat (értekező fogalmazás, esszé): több tantervi témára épülő, esetleg több tanórát kitöltő írásbeli számon kérési forma. További formák:  tesztek,  fogalmazások,  fordítások,  szódolgozatok Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: A témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás  előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja. 146

 Egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.  Az írásbeli felelet íratását a szaktanár nem köteles bejelenteni, ezt is két héten belül kijavítja.  Az egyéb dolgozat íratását legkésőbb egy héttel a dolgozat íratása előtt bejelenti,  a dolgozatot két héten belül a szaktanár kijavítja.  A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.  A szaktanár év elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt –köteles tájékoztatni a tanulókat arról, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál hangsúlyozottan szerepel. Egy tanuló egy tanórán csak egy dolgozatot írhat. Ha témazárót írt vagy felelt, ugyanazon az órán már más formában nem számoltatható be. Ha a tanuló mulaszt, a következő órán nem számoltatható be abból a tananyagból, melynek tárgyalásán nem volt jelen. Hosszabb mulasztás esetén lehetőséget kell adni a tananyag pótlására, s csak azután számoltatható be. A dolgozatok értékelésének módjáról a szaktanár a tantárgy specifikumának megfelelően tájékoztatja a diákokat az első órán. A témazáró dolgozatok, nagydolgozatok írásának tényét és időpontját legalább egy héttel azt megelőzőleg tudatni kell a tanulókkal. Egy nap legfeljebb két nagydolgozat íratható. Az írásbeli feleltetés többi formája előzetes bejelentés nélkül akkor alkalmazható, ha az az előző óra anyagából történik. A több leckéből álló írásbeli felelt esetén a tanulókat legalább az előző órán figyelmeztetni kell. A meg nem írt témazárót a tanárral történő időpont-egyeztetés után meg kell írni, amennyiben a megbeszélt időpontban nem jelenik meg a diák, a tanár dolgozatát elégtelenre értékelheti. A rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására meg kell adni a lehetőséget ugyancsak egy hét felkészülési idővel. A naplóba mindkét írásbeli dolgozat osztályzata pirossal kerül be. A témazáró dolgozatokat pontozni célszerű. A feladatok pontozását minél kisebb részegységekre kell bontani, ami 0 vagy 1, illetve több ponttal is történhet. Minél több itemre bontjuk a teszteket, annál pontosabban tudunk a tanulói teljesítmények között különbséget tenni, annál reálisabb a teljesítmény értékelése, annál egyértelműbb a tanuló számára eredményének osztályzatban való megjelenítése. Az ún. röpdolgozat írásbeli feleletnek számít. Az értékelésnél a pontok érdemjegyekre történő átváltásakor az érettségi dolgozatok százalékos megfeleltetését célszerű figyelembe venni. 2.10.2Személyes, szóbeli értékelés  Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanórai, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg:  A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, szabályozó típusú megnyilvánulások.  A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés.  Kiemelkedő teljesítményeknek az egész közösség előtt való értékelése. (Esetenként az iskola közösségére káros hatással lévő megnyilvánulások elmarasztalása.)  A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása a gyerekkel, szülőkkel. 2.10.3 A házi feladat feladásának elvei és korlátai A házi feladatokat diagnosztizáló értékelési céllal javítjuk.

147

Az egyes tantárgyakból úgy kell az írásbeli és szóbeli házi feladatokat kitűzni, hogy egy átlagos tanuló felkészülési ideje ne haladja meg a napi 2-2,5 órát. A hétvégére és tanítási szüneti napokra nem adható fel több feladat, mint egyik óráról a másikra. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. A szaktanárok az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, javítását a frontális osztálymunka módszerével is értékelhetik. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. A házi dolgozatokat (lehet fogalmazás, gyűjtőmunka, esszé stb.) a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők:  a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább egyhetes beadási a határidővel adja ki,  a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző egy hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, a beadási határidő lejártát követő két héten belül  a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők:  a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki,  a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kérheti számon. Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előzőekben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem veszzük figyelembe. Az otthoni feladatok meghatározásához figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét, hiszen egy diáknak napi 5-6 tanórára kell felkészülnie, ugyanakkor egészségének megőrzéséhez szükség van pihenésre, sportolásra, aktív szórakozásra is. 210.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat szerepe az önálló tanulás elsajátítása, a felelősségtudat kifejlesztése, az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a tanórán tanultaknak az elmélyítése. A jól képzett tanár számára a házi feladat mibenlétének meghatározása, annak jellege és mennyisége nem okoz nehézséget. A házi feladat szerepe összefügg az osztályok nagyságával és összetételével. a tanár egyéni tanítási módszereivel és a tanulók egyéniségének figyelembevételével. Vannak tanulók, akik szeretnek otthon, nyugodtan dolgozni. Vannak olyan szülők is, akik elvárják, hogy a gyermek otthon is foglalkozzon tanulmányaival. A szülőket az is joggal érdekli, hogy a gyermek mit tanul az iskolában, és milyen segítségre van szüksége. A házi feladat szerepe, célja, értelme nem vitatható. A tanulással töltött idő, a házi feladat hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának, a helyes időbeosztás kialakításához, a tanulás serkentéséhez vagy a jó eredmények eléréséhez. Alapelvek:

148

Az oktatómunka hagyományos és szerves része az otthoni felkészülés, az iskolában megbeszélt ismeretek ismétlése, elmélyítése, kiegészítése, rendszerezése. Erre minden tanuló az igényeinek és az otthoni lehetőségeinek függvényében naponta bizonyos időmennyiséget fordít. A felkészüléshez szükséges időt a diákoknak kell meghatározni, a követelmények és saját képességeinek figyelembevételével. Ösztönözzük a tanulókat a rendszeres munkára. A hétvégékre, az ünnepnapokra, ill. az iskolaszüneti napokra adott házi feladat egy-egy tantárgyból jelentősen ne legyen több, mint amennyit egyik napról a másikra való felkészüléshez kapnak. Természetesen kivétel ez alól a 12. és 13. évfolyam, a szakmai vizsga sikeressége megkívánja a tanulóktól a folyamatos felkészülést. A tanulók időben tájékoztatást kapnak a kötelező olvasmányokról és az egyes tárgyakhoz ajánlott szakirodalomról, ezzel is segítve a felkészülésüket. A házi feladatokat körültekintően kell kijelölni:  legyen egyértelmű,  minden tanuló tudja mi a feladata,  a tanuló terhelése az egyes tantárgyakon belül egyenletes legyen,  a pedagógus tulajdonítson neki jelentőséget, rendszeresen ellenőrizze és kérje számon,  a tanuló fogadja el, hogy a házi feladat elkészítése az ő érdekeit szolgálja,  sikeresen megoldható legyen,  a szaktanár közölje elvárásait (pl. a mulasztás következményeit, stb.). A házi feladat kijelöléseinek szempontjai:  kapcsolódjon, épüljön az órai munkára,  az órán tanultak elmélyítését, begyakorlását, a következő óra előkészítését célozza,  fejlessze a tanuló önálló tanulási képességeit,  a rendelkezésére álló segédletek használa 2.11 A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamra lépés feltétele az adott évfolyam tantervi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének megítélése történhet folyamatos értékelés vagy osztályozó vizsga alapján. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleten átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete is gyakorolhatja.  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.  A továbbhaladás tantárgyi követelményei a mellékelt helyi tantervekben találhatók.  Ha a tanuló mulasztásának mértéke meghaladja a jogszabályban rögzített mértéket, akkor osztályozó vizsgával tehet eleget tanulmányi kötelezettségének.  Ha a tanuló a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem teljesíti és 1 ,2, vagy 3 tantárgyból elégtelen év végi osztályzatot kap, magasabb évfolyamba csak akkor léphet, ha a javítóvizsgán megfelelt.  Ha az év végi elégtelen osztályzatok száma 4, vagy annál több, akkor a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.  Ha a szakközépiskolai tanulók nem felelnek meg követelményeinek, kötelesek az évfolyamot megismételni. 149

a

gyakorlati

képzés

 Igazgatói engedéllyel az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettségeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.  Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, elméleti tanítási órák 20 százalékát, elméleti- gyakorlati szakmacsoportos oktatás 20 százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ennek hiányában nem osztályozható. Az osztályozó vizsga minden esetben igazgatói engedéllyel történhet.  A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 órát. Osztályozó vizsga a következő esetekben tehető: a tanuló mulasztása meghaladta a törvényben meghatározott óraszámot és a tantestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét  a tanuló számára sajátos helyzete miatt az igazgató felmentést adott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  a tanuló érdemjegyet kíván szerezni valamely az iskolában nem tanult tantárgyból  a tanuló csoportot (speciális, illetve jelenleg fakultatív, később választott tárgy a 1112. évfolyamon) kíván változtatni. A tanulmányi követelmények nem teljesítését jelenti:  a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén vagy a javító, illetve osztályozó vizsgán elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott,  jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából,  a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt,  az osztályozó vagy javítóvizsga folytatásától eltiltották,  az osztályozó vagy javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. A gyakorlati képzésről a jogszabály által meghatározott mértékben igazoltan mulasztó tanuló esetében az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alóli mentesítésének szabályai (Szt. 39§ (3)-(5)) Ha a tanuló mulasztása a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az iskola nevelőtestülete az osztályfőnök és a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára az osztályozó értekezleten dönt.

150

39§ (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítés beszámíthatósága (Szt 22§ (3) ) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján a képzési igazgatóhelyettes javaslatára határoz. 22 § (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága (Szt 27§ (1) ) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe az iskola beszámítja, az igazgató a képzési igazgatóhelyettes javaslatára határozatot hoz. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

151

A tanuló iskolai tanulmányai folyamán csoportot, illetve tantárgyat akkor változtathat év végén, ha a felvenni kívánt tantárgy korábbi évfolyamainak tantervi követelményeit teljesítette. A tanuló saját kérésére, a szaktanár és az osztályfőnök támogatásával, igazgatói engedéllyel előrehozott vizsgát tehet. Az előrehozott, illetve osztályozó vizsgák lehetséges időpontjait, évente legalább két alkalom biztosításával az iskolai munkatervben rögzíteni kell. 2.12 A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás-szorgalom vonatkozásában az osztályfőnökök értékelnek az osztályban tanítók, gyakorlati oktatást tartók és a tanulótársak bevonásával. A tanórán kívüli tevékenységek során tanúsított viselkedés és hozzáállás is beleszámít az értékelésbe. A magatartás minősítésének szempontjai:  Fegyelmezettség, szabálytisztelet  Viselkedéskultúra, hangnem  Hatás a közösségre, társas emberi kapcsolatok  Házirend betartása  Felelősségérzet A szorgalom minősítésének szempontjai:  Tanulmányi munka  Munkavégzés  Kötelességtudat  Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunka A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályozására az osztályfőnök tesz javaslatot, és a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten vitás esetekben. Példás magatartású az a tanuló, aki:  a közösség alakítását, fejlődését munkával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, valamint iskolai és iskolán kívüli viselkedésével aktívan elősegíti, és társait is erre ösztönzi,  szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,  a Házirendet betartja, társait is erre ösztönzi,  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias,  semmilyen szintű figyelmeztető intézkedés nem történt vele szemben,  fegyelmezett, pontos és segítőkész,  képességeinek megfelelően teljesít,  nincs igazolatlan hiányzása. Jó magatartású az a tanuló, aki:  részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,  a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó és udvarias,

152

 fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos,  legfeljebb csak szóbeli figyelmeztető intézkedés történhet vele szemben,  legfeljebb 4 igazolatlan órája van. Változó magatartású az a tanuló, aki:  a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel,  a Házirend szabályai ellen gyakran vét,  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben hangneme, beszédmódja kifogásolható,  fegyelme ingadozó, személyiségével az osztályban többször van probléma,  legfeljebb osztályfőnöki intésben részesült,  5 vagy több igazolatlan órája van Rossz magatartású az a tanuló, aki:  magatartásával a közösség értékrendjét negatív irányba befolyásolja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,  közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,  a Házirend több pontját gyakran súlyosan megsérti,  nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen és udvariatlan,  fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,  fegyelmező intézkedési fokozatokkal rendelkezik, melyek leírása az SzMSz-ben található Példás szorgalmú az a tanuló, aki:  igényli a tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,  munkavégzése pontos, megbízható minden tantárgyban elvégzi feladatait (iskolai, házi),  önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és alapos,  kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik,  érdeklődése a tantárgyakon kívül ismeretanyagra is kiterjed,  egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál (gyűjtőmunka, versenyek, szakkörök),  felszerelésére gondot fordít, rendszeresen elhozza,  részt vesz az iskola tanórán kívüli életében. Jó szorgalmú az a tanuló, aki:  figyeli az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, megbízhatóan dolgozik,

153

 alkalmanként ösztönözni kell munkavégzését, ellenőrizni önmagát, hiányosságait pótolja,  az órákra többnyire képességeinek megfelelően készül fel,  érdeklődése megmarad az előírt tananyag keretein belül,  felszerelését rendszeresen elhozza. Változó szorgalmú az a tanuló, aki:  munkájában ingadozó, sokszor megbízhatatlan, időszakonként dolgozik csak, máskor figyelmetlen , pontatlan,  önállótlan , csak utasításra kezd el dolgozni , nem ellenőrzi önmagát,  szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire  felkészülése nem rendszeres, felszerelése gyakran hiányos. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:  valamilyen tantárgyból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott,  figyelmetlenül dolgozik, általában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,  nem hajlandó komoly erőfeszítésre, munkavégzésre,  nem törődik kötelességeivel,  felkészülése alacsony fokú, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen,  feladatait csak esetenként, hangulata alapján 2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az érettségire választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Mini Hungarofit-felmérés

154

A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az összpontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussa végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír teljesíteni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania magát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott végrehajtania a tanuló. Térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: A pontozás, pontok összegzése, az értékelés, a Dr. Mérey Ildikó által kidolgozott pontozási táblázatok alapján és szempontok szerint történik, nem és korcsoportos bontásban. A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge 0-20.5 pont

155

Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható 4160.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális

156

2.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Az iskolának ezért nagy szerep jut az egészségmegőrzésre irányuló technikák fejlesztésében. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes életviteli szokásokra, ezért ez egyben erkölcsi nevelés is. „Legfőbb érték az ember”, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát. Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll. A pedagógus szerepe az egészségnevelésben A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészséges életmódra nevelésben a tanórákon illetve a tanórán kívüli tevékenységek kapcsán.. Környezeti nevelés Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembevevő cselekvésre, Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel,  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,  összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére,  a problémák megkeresésére, okainak megértésére,  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére,  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai

157

környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Többet jelent a környezetszennyezésről való oktatásnál, mert figyelembe veszi az ember és környezete kölcsönhatásaiból eredő károsító tényezők és elhárítási módok sokféleségét. A környezeti nevelésnek tehát át kell fognia, és mindezt közvetítenie kell a diákok felé. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon és élete természetes részévé váljon. A környezeti nevelésre különösen igaz, hogy az „az iskola akkor is tanít, ha nem tanít”. Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének működése és a benne dolgozók környezeti értékrendje. A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem közös követelmény, ezért az iskolai élet szerves része, jelen kell lennie a mindennapokban, személyi és tárgyi környezetben, kapcsolatokban. Iskolánkban a prioritást élvező értékek között szerepel a „Legfőbb érték az ember”,ezért kiemelt fejlesztési területként kezeljük a környezeti nevelést. Ebből következnek a további értékek, mint:     

Az élet tisztelete. Eleven és élettelen természet védelme A természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége A környezet esztétikuma, szépsége A környezet által kínált élmények felhasználása A környezettel harmonizáló életvitel kiépítése

2.16 A gyermekek , tanulók esélyegyenlőségét szolgálóintézkedések: A A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 46§ szerint valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket.  A kulcskompetenciák fejlesztése  az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése  méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása  a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése  tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás  a differenciáló módszerek alkalmazása  a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése  a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása  környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés  egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása  hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon  tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon  tanulási attitűd pozitív átformálása  átmenetek / továbbtanulás támogatása  személyiségfejlesztés  szabadidő hasznos eltöltése  Partnerközpontú nevelés 2.17 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

158

Tanulóink 11. évfolyamtól kezdve emelt szintű oktatásra jelentkezhetnek a kötelező érettségi tantárgyakból, biológiából és földrajzból. Az iskola minden év március15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az érettségi vizsgákra felkészítő (vagy más) tárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A tájékoztató tartalmazza a foglalkozást tartó pedagógus nevét is. (A pedagógus személyének megváltoztatása indokolt estben módosítható.) A jelentkezés írásban történik, az iskola által szerkesztett nyomtatványon, minden év április 20-áig. A kiskorú tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő is aláírja. A jelentkezés módosítására augusztus 25-éig kérelmet lehet írásban beadni. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményt von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól. Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. 2.18 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. A nevelőtestület a végzős tanulók osztályozó értekezletén évente egy tanulót nívódíjra jelöl, a fent leírt elvek alapján. Formái: Szóban vagy írásban:     

szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél.

Tárgyi jutalom lehet:   

jutalomkönyv, kulturális rendezvényre belépő, tanulói nívódíj, 159



külföldi tanulmányúthoz hozzájárulás.

Fegyelmi: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Ha a tanuló kötelességét vétkesen súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárást kell indítani. Súlyos és kiemelkedően veszélyes jogellenességnek minősülő tevékenységek:  agresszió;  kábítószer használata, terjesztése;  gyógyszerrel, mérgező anyaggal, mások testi épségét veszélyeztető eszközzel való visszaélés;  alkoholfogyasztás;  a dohányzási tilalom megszegése. Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától A drogfogyasztást, terjesztést, birtoklást az iskola a rendőrség bevonásával is ellenőrzi. A fegyelmi eljárást a 20/2012(VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően kell lebonyolítani. A fegyelmi eljárást megelőzően az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére megelőző egyeztető eljárásra kerül sor. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendje: 1. Az érintettek írásbeli értesítése a fegyelmi eljárás megindításáról 2. Értesítés az egyeztető eljárás lehetőségéről 3. Közös, 5 tanítási napon belül, írásban történő kezdeményezés (sértett és elkövető, valamint kiskorúaknál a szülő) esetén az egyeztető eljárás lefolytatására kerül sor  A feladattal megbízott személy az érintettek bevonásával tisztázza a történteket, a felek álláspontját.  Megállapodnak a jóvátétel módjában, a sérelem orvoslásához szükséges időtartamban, a nyilvánosságra hozatal módjában.  A megállapodást írásban rögzítik.  a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 4. Fegyelmi tárgyalásra kerül sor, ha:  az érintettek nem igénylik (elutasítják) az egyeztető eljárást  az egyeztető eljárás megindításától számított 15 napon belül nem zárul eredménnyel  a felfüggesztési idő alatt a sértett kéri a tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi tárgyalás megindításáról a jogszabályok alapján a tantestület, illetve az egy osztályban tanító tanárok közössége dönt. A tantestület döntése alapján a fegyelmi bizottság tagjai a mindenkori ifjúságvédelmi felelős, a DÖK segítő tanára és az osztályfőnök fegyelmi

160

bizottság elnöke. Valamelyik bizottsági tag akadályoztatása esetén a helyettesítést az igazgató látja el. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:       

tanári, szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés – szóban tanári, szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés – írásban osztályfőnöki figyelmeztetés – írásban osztályfőnöki intés – írásban igazgatói figyelmeztetés – szóban igazgatói figyelmeztetés – írásban igazgatói intés – írásban

A kiszabható fegyelmi fokozatok:      

megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában (kivéve tanköteles tanuló) áthelyezés másik tanulócsoportba iskolán belül kizárás az iskolából (kivéve tanköteles tanuló, az ő esetében másik iskoláról kell gondoskodni)

Tanítási időben az iskola engedély nélküli elhagyásának, az iskolában való dohányzásnak a következményei: Fokozatok: 1. Szülő értesítése az ellenőrzőn keresztül – igazgatói figyelmeztető 2. Igazgatói intő és a szülő behívása 3. Fegyelmi eljárás megindítása

Az első tanóráról való késésnek a következményei (minden 5. késés után jár a magasabb fokozat): Fokozatok: 1. Szülő értesítése az ellenőrzőn keresztül 2. Osztályfőnöki intő 3. Igazgatói figyelmeztető és a szülő behívása 4. Igazgatói intő 5. Fegyelmi eljárás megindítása A fegyelmi büntetés lehet: • megrovás; • szigorú megrovás; • áthelyezés másik osztályba; • áthelyezés másik iskolába; • eltiltás a tanév folytatásától; • kizárás az iskolából. (A fokozatok rögzítése az igazgatóságon történik.) 161

Aki a dohányzásról szóló törvény előírásait megszegi, arra a törvény szerinti rendelkezések is vonatkozhatnak.

3. Felnőttoktatás 3.1Az esti illetve levelező képzés céljainak és feladatainak meghatározása: A felnőttoktatás feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Célja megteremteni az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét, résztartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. 3.2 A felnőttoktatásra való jelentkezés, illetve az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételei: Semmiféle szakmai végzettség nem kell a felnőttek középiskolájába történő jelentkezés Esetén, csak a 8 osztály elvégzése. Feltételek:  16. életév betöltése  Nyolc osztály, vagy attól függően, hogy a jelentkező hányadik évfolyamra kíván jelentkezni, az azt megelőző 9., 10. vagy 11. évfolyam sikeres befejezése.  A szakiskola 9-10. évfolyamát elvégzett tanulót kérése alapján felvesszük a 10. évfolyamra, ha előzőleg a 9 középiskolai évfolyam anyagából sikeres, legalább elégséges vizsgát tett.  Sikeresen befejezett előző évfolyam. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden szaktantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi  követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  egy tanítási évben az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, ill. nappali munkarend szerinti képzésben 250 óránál többet mulasztott.  esti és levelező képzésben a tanórai foglalkozások több mint 50 %-áról – igazoltan, és/vagy igazolatlanul – távol maradt. Megszűnik a tanulói jogviszonya  a tanulónak, aki 10 óra igazolatlan mulasztás estén megszűnik a tanulói jogviszony.

162

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele:  Az adott évfolyam minimális tantervi követelményeinek teljesítése valamennyi tárgyból. Javítóvizsgát maximum 2 tárgyból tehet a tanuló.  Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok útján szerzett érdemjegyek alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása.  A levelező munkarendű oktatásban a tantervi követelmények teljesítésének feltétele a novemberi, januári és márciusi beszámolókon való részvétel és az évvégi osztályozó vizsga letétele valamennyi tárgyból. Amennyiben a tanuló beszámolási kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, kérésére osztályozó vizsgát tehet minden tantárgyból. Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga bizottság előtt történik az egész évi tananyagból. Az oktatás-nevelés szervezeti keretei  Az oktatás esti és levelező oktatás munkarendje szerint folyik.  Az esti és a levelező munkarend szerinti oktatásnál, nagymértékben számítunk a tanulók önálló ismeretszerzésére. Előzetes tanulmányok beszámíthatósága (Szt 27§ (1) ) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe az iskola beszámítja, az igazgató a képzési igazgatóhelyettes javaslatára határozatot hoz. 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. 3.3 Az oktatás munkarendje:  az esti képzés 9-10. évfolyamán heti 3 nap, 15 óra, 11-12. évfolyamán 3 nap, heti 18 óra  levelező képzés 9-12. évfolyamán heti 2 nap, 10 óra  A tanórák 40 percesek, 10 perces szünetekkel tagolva.  A tanórák látogatása kötelező jellegű  A tanulócsoport vezetését osztályfőnök látja el a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon.

163

 Az igazgató szervezi az intézmény munkáját: a tanulói nyilvántartást, meghatározza a beszámolók időpontját, a tanév rendjét. Ellenőrzi az osztályfőnökök munkáját. Megszervezi az érettségi vizsgák lebonyolítását.  Az esti munkarendben a tanulók értékelése a tanítási órákon, a levelező képzésben tanulók értékelése a negyedéves beszámolókon és az év végi vizsgákon történik.  A továbbhaladás feltétele a tanév végén kapott osztályzatok legalább elégséges eredménye. Az év végi vizsgán figyelembe kell venni az évközi beszámolók eredményét.  A tanulók intézményen belüli tevékenységét a Nappali, az Esti és Levelező Munkarend szerinti képzés Házirendje szabályozza.  A tanulók felvételét és átvételét a hatályos jogszabályok határozzák meg. Ha ezek másképp nem rendelkeznek, akkor a más iskolatípusból való átvétel a Helyi Tanterv követelményeinek igazolása alapján történik. Az intézményvezető a nem igazolt tananyagból különbözeti vizsgát határoz meg.

3.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Értékelési rendszer A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát értékelni nem kell. A tanulók tantárgyi teljesítményének mérése  Az esti munkarend szerinti képzésben a tanév közben témazáró dolgozatok formájában történik. A dolgozatok - legalább kettő- időpontjait a pedagógus határozza meg, de köteles a tanév, illetve a második félév megkezdését követő harmadik hét végéig a tanulókkal közölni.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete alapján is ellenőrizhetik, illetve kérhetik számon az ismereteket.  Az év végi minősítés a helyi tantervben meghatározottak szerint kerül megállapításra. Amennyiben az órai értékelés igazolható okok miatt nem lehetséges, a tanuló a levelező munkarend szerinti képzés valamelyik osztályával vizsgát tehet.  A levelező munkarend szerinti képzésben negyedévente az adott tanévre előírt követelményeket írásbeli és tárgyi szóbeli beszámolókon értékeljük.  Az év végi minősítés a helyi tantervben meghatározottak szerint kerül megállapításra. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei:

164

Az iskolai értékelés alapelvei: Megegyezik a nappali munkarend alapelveivel A beszámolók rendje 1. Évközi beszámolók  Minden, az óratervben meghatározott tantárgyból írásbeli és/vagy szóbeli beszámolót

tartunk

a

szaktanárok

által

összeállított

feladatlapokból,

tételsorokból.  A megszerzett osztályzatokat a szaktanár és az osztályfőnök nyilvántartja.  Az írásbeli beszámoló a tanóra keretében történik.  A beszámoló eredményét a tanulókkal ismertetnie kell a szaktanárnak.  Beszámoló alóli halasztást a tanuló – kérelmére - az igazgató engedélyével kaphat. 2. Év végi beszámolók  A számonkérés tanult tantárgyakból írásbeli és szóbeli beszámoló formájában történik az egész tanév anyagából.  A vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg, s ezt a tanév munkatervében meghatározza, s közli a tanulókkal.  meghatározott módon. Az esti munkarendű oktatásban a számonkérés tanév közben folyamatosan, a nappali képzésben elfogadott elvek alapján, dolgozatok, házi dolgozatok, feleletek, kiselőadások és projektmunkák formájában történik. Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb kettő osztályzat alapján állapítjuk meg a tanulók félévi osztályzatát úgy, hogy az I. félévben szerzett osztályzatok teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. Amennyiben a tanuló valahány vagy egyetlen tantárgyból sem szerzett elegendő osztályzatot a lezáráshoz, osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. A levelező munkarendű oktatásban a számonkérés írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók és osztályozó vizsga formájában történik. A számonkérés formái levelező munkarendű oktatásban: évfolyam

I. beszámoló

II. beszámoló III. beszámoló

9.

írásbeli

szóbeli

írásbeli

165

Osztályozó vizsga

10

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11

írásbeli

szóbeli

írásbeli

12

szóbeli

írásbeli

szóbeli

írásbeli: matematika, informatika szóbeli: történelem Írásbeli és szóbeli: fizika, kémia, biológia, földrajz, magyar nyelv és irodalom, angol/német. Az írásbeli számonkérés időkerete: Beszámolók: 40 perc minden tantárgy esetében, kivétel a magyar nyelv és irodalom, ahol 60 perc. Osztályozó vizsgák: 40 perc minden tantárgy esetében, kivétel a magyar nyelv és irodalom, ahol 60 perc. A beszámolók, vizsgák írásbeli részét a szaktanárok két héten belül kijavítják és értékelik. Ez a tanuló számára nyilvános. A szóbeli beszámolók és vizsgák nem nyilvánosak. A tanulmányi teljesítmény értékelése ötfokú skálán történik. A teljesítmény követelményeiről, azok kritériumairól a szaktanár az év elején köteles tájékoztatni a tanulókat. A beszámoltatás és vizsgáztatás rendjét és rendszerét a intézmény„Vizsgaszabályzata” részletesen szabályozza. A tanulmányokat szakközépiskolában érettségi vizsga zárja le, melyet a mindenkor érvényes „Érettségi vizsgaszabályzat” szabályoz. A szakiskolában szakmai vizsga zárja. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - az osztályfőnöki órák kivételével tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, ezek alapján félévkor és év végén osztályzattal minősíti. Az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez szükséges teljesítményt a tantervek alapján a szaktanár határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy a minimumszint elégséges, az optimum pedig jeles osztályzatot jelent. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei a nappali tagozatéval azonos. Megjegyzés: Az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján az iskola által ajánlottól el lehet érni.

166

Dombóvár, 2013. március hó …..

Jóváhagyta:

igazgató

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, az intézmény összes dolgozójára, diákjára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. A pedagógiai program érvényességi ideje  Az iskola 2013. március 31. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.  A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától felmenő rendszerben került bevezetésre.  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje hat tanévre – azaz 2013.március 31. napjától 2019. március 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a tantestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a pedagógusok szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános és tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.  az évfolyamonkénti értékelések és záróvizsgák eredményein keresztül vizsgálni és elemezni kell, hogy tanulóink milyen szinten teljesítik a tantervi követelményeket. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  Iskolai érdekvédelmi szervezetek  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  a szülői munkaközösség, iskolaszék (megalakulása esetén);  z iskola fenntartója.  A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatónak javasolhatják.

167

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Központi intézkedés, vagy jogszabályváltozás esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. az iskola honlapján. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójának székhelyén;  az iskola nevelői szobájában  az iskola könyvtárában;  az iskola igazgatójánál, helyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;

168

1.sz. melléklet Az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programjának 1. sz. melléklete

A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók funkcionális integrált oktatásának nevelési programja a speciális szakiskolában.

169

I.

Bevezetés

Iskolánkban 2006-2007-es tanévtől már megvalósítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók közül a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás…) tanulók integrált oktatását. A differenciált foglalkoztatás, egyéni bánásmód, rehabilitációs foglalkozások hozzásegítik tanulóinkat tanulási problémáik, nehézségeik enyhüléséhez. Intézményünk nagy vonzáskörzettel rendelkezik, az általános iskolákból és a környező településekről sok diák érkezik hozzánk. Közöttük egyre nagyobb létszámban vannak olyanok, akik tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékosok. A városunkban működő Móra Ferenc Általános Iskolában végzett tanulásban akadályozott tanulóknak nagyon behatároltak a továbbtanulási lehetőségeik, mivel speciális szakiskola legközelebb Kaposváron és Iregszemcsén van. A diákok szülei szeretnék, ha gyermekeik lakóhelyükhöz minél közelebb tudnának középiskolai tanulmányokat folytatni, hogy ne kelljen családjuktól távol lenni. Az előbb felsoroltakat figyelembe véve, iskolánk a 2008-2009-es tanévtől megvalósítja a tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását a szakiskolai képzés 9-11. osztályában, és az Országos Képzési Jegyzék azon szakképesítéseiben, melyekben azt a Szakmai és Vizsga Követelmény lehetővé teszi. A 2012-2013-as tanévtől elkezdődött a speciális szakiskolai képzés, ahol enyhe értelmi fogyatékos tanulók részleges integráció formájában tanulnak, - eltérő tanterv alapján; külön osztályban, de az iskola épületében, az egyéb tevékenységekben a többi tanulóval együtt.

II.

Az integrált nevelést, oktatást meghatározó jogszabályok ▪

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (2011. évi CXC. tv). ▪ ▪ ▪ III.

2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklet. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete

A Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának, pedagógiai koncepciója

1. Céljaink

170

▪ ▪

▪

Egy inkluzív, befogadó iskola fokozatos kialakításával lehetőség biztosítása a tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók együttnevelésére az iskola többi tanulójával. Az együttnevelés során az e csoportba tartozó sajátos nevelési igényű tanulók tanulási nehézségeinek enyhítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességeik, kompetenciáik fejlesztése, habilitációs, rehabilitációs tevékenység és differenciált oktatás során. A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, negatív diszkrimináció megszüntetése, az akadályozottságukból adódó hátrányok csökkentése, szocializációjuk elősegítése, munkaerő-piaci értékük növelése.

2. Nevelő oktató munkánk feladatai Az iskola ▪ Segítse elő a tanulók társadalmi beilleszkedését, önálló életvezetését. ▪ Alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit. ▪ Közvetítse a társadalmilag elfogadott értékeket. ▪ A tanulók teljes személyiségét fejlessze. ▪ Tanítsa meg az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit. ▪ Nyújtson szakma-előkészítő ismereteket. ▪ A speciális szakiskolai osztályban tanulók számára biztosítson az OKJ-ban szereplő szakmák közül megszerezhető szakképesítéseket. ▪ Készítse fel a tanulókat a termelésben, gazdálkodásban való részvételre. ▪ Úgy készítse fel a tanulót, hogy a leendő munkahelyén jól megállja a helyét. 3. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének, oktatásának alapelvei ▪ Az Európai Uniós integrációs törekvésekhez csatlakozva iskolánk is lehetőséget kíván biztosítani az együttnevelésre. ▪ A tanulásban akadályozott tanulók integrációját, többiekkel való együttnevelését csakis inkluzív, befogadó pedagógiai légkörben lehet megvalósítani, ahol a pedagógusok és a tanulótársak elfogadják a másságot, és segítenek a tanulóknak az iskolai és a társadalmi beilleszkedésben, szocializációban. Nevelő munkánkban erre különös gondot fordítunk. ▪ Alapelvünk a személyre szóló fejlesztés, differenciált és egyéni bánásmód biztosítása, a tanulók egész személyiségének fejlesztése, egyénekhez igazodó nevelés megvalósítása, hogy ez által csökkenjenek a tanulási akadályozottságból adódó hátrányok, tanulási kudarcok. ▪ Biztosítjuk a különböző ismeretek gyakorlatorientáltabb átadását. ▪ Tanulásban akadályozott tanulóink számára felzárkóztató rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk, amely a gyermekek sajátos nevelési igényéből eredő hátrányaik leküzdéséhez szükségesek. A tanulók számára, a fogyatékosság típusához és fokához igazodva (tanulásban akadályozott enyhe értelmi fogyatékosság) egyéni fejlesztő programot készítünk, így lehetséges nyomon követni a tanulók fejlődését. ▫ A tanulók nevelése, oktatása során törekedünk arra, hogy a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedésüket.

171

▫

A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanuláshoz szükséges kognitív és egyéb képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

4. A tanulásban akadályozott tanulók oktatásának egyedi sajátosságai Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentős mértékű korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez vezet. Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél: fejlődésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szociokulturális depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelő szinten történik. A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszantartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot gyógypedagógusok végzik elsősorban, de munkájukat más szakemberek is segítik (szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő terapeuták, stb.). A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke 50-90 IQ között található. Csoportjukat két alcsoportra oszthatjuk. Közülük az egyik csoport az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek, akiknek intelligencia értéke 50-70 IQ között van. A másik csoportba tartoznak az iskola nehezen tanulói, határesetek, akik 70-90-es IQ-val rendelkeznek. A tanulásban akadályozott gyermekek fő jellemzői: Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. A következő területeken lehet tapasztalni ezeket a rendellenességeket: ▫ A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és auditív észlelés), emlékezés (rövid és hosszú távú), figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás hiányosságai. ▫ Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái. ▫ Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai. ▫ A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció hiányosságai.

172

5. Az integrált oktatás megvalósításának módja Az együttnevelés a szakiskola 9-11. osztályában és a szakmatanulás bizonyos területein zajlik. ▪ A szakiskola 9-11. osztályaiban (a sajátos nevelési igényű tanulók érdeklődésének megfelelően) maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót integrálunk be egy-egy osztályba, teljes integráció formájában. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az oktatási időszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály többi tanulójával, az ottlévő követelményeknek próbálnak megfelelni. Az ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzőihez. ▪ Az integráció megvalósításának egyik fő színtere az osztály, ahol a tanulók társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a sokrétű gyakorlást. ▪ Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás tanulás folyamatában arra törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekből eredő hátrányaik csökkenjenek. A tanulási nehézségek enyhítése céljából, valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a következő szempontok érvényesülésére törekednek: ▫ lassabb ütemű, kis lépésekben történő haladás, ▫ következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában (egyszerűtől a bonyolult felé, az ismerttől az ismeretlen felé történő haladás), ▫ szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe (természetes valóság, makett, kép), ▫ cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás, ▫ differenciálás, egyéni adottságokhoz való alkalmazkodás (szükségletekhez igazodó segítségnyújtás, a feladatok mennyiségi és minőségi differenciálása…), ▫ gyakori és intenzív ismétlés, ▫ változatos gyakorlás (az ismeretek megváltozott körülmények közötti gyakorlása), ▫ a megismerő tevékenység, a különböző kognitív képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek) fejlesztése minden tantárgy keretében. ▪

▪ ▪

A nevelés oktatás folyamatában olyan módszereket, tanulási technikákat alkalmaznak a pedagógusok (kooperatív technikák, szabadtanulás…), amelyek segítik a tanulókkal való differenciált foglalkozást, személyiségük egészének a fejlődését. Az ellenőrzés az ismeretanyag minimum szintjén történik, szükség szerint többletidőt, segédeszközt, optimális módszereket biztosítva a tanulásban akadályozott tanulók számára. Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a tanulóknál. Segítik őket a társadalmi normák, együttélés szabályainak elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik

173

▪ ▪

▪

lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi életre való felkészítését. Mindezek megvalósítása nagyfokú empátiás készséget, toleranciát, befogadó szeretetteljes attitűdöt kíván a pedagógusoktól és a diáktársaktól. A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekből álló team segíti: ▫ gyógypedagógus tanár, aki folyamatosan nyomon követi a tanulásban akadályozott tanulók tanulmányait, igény szerint segíti tanácsaival, óralátogatással, esetleg tanórai közös tanítással a pedagógusok munkáját, ▫ szükség esetén pszichológus, logopédus, mentálhigiénés szakember is segítséget nyújt egy-egy problémásabb esetben A speciális szakiskolai osztályban tanulók speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekből tanulnak. Tanáraik az eddigiekben leírt módon oktatják őket is.

6. A tanulásban akadályozott tanulók számára biztosított rehabilitációs célú foglalkozások sérülés specifikus feladatai A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. Más-más területeken tapasztalhatóak rendellenességek, legtöbbször a kognitív képességek területén. A rehabilitációs célú foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. Ezt sajátos eszközökkel és módszerekkel, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodva valósítja meg. ▪

A rehabilitációs tevékenység kiemelt feladatai: ▫ a megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése·az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása, ▫ az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával, ▫ harmonikus személyiség kialakítása, ▫ a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése a céltudatos feladat és munkavégzés.

▪

A kiscsoportos foglalkozások feladatai: ▫ az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése, ▫ a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása, ▫ a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése, ▫ figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése, ▫ gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása, ▫ motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése, ▫ emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása. Társas kapcsolatok kialakításának képessége, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés alakítása, ▫ kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése.

7. A rehabilitációs célú foglalkozások folyamata

174

▪ ▪ ▪

▪ ▪

▪ ▪

A tanév kezdetekor a tanulásban akadályozott integrált tanulók megismerése, tanulási akadályozottságuk mértékének és jellemzőinek feltérképezése történik. Ezután a tanulókról készített Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakértői vélemények megismerése következik. A szakértői bizottság által megjelölt fejlesztendő területeket alapul véve, valamennyi tanuló esetében egyéni sajátosságaikhoz és fejlődési ütemükhöz igazodó egyéni fejlesztési tervet készítünk, amely alapján szervezzük a rehabilitációs foglalkozásokat. A tanulók maximum nyolcfős csoportokban vesznek részt rehabilitációs foglalkozásokon. A rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások számának meghatározása a Közoktatási törvény 52§ 6. bekezdésében foglaltak alapján történik: a tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka. A sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus fejlesztése a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon az előző részben leírtak szerint történik. Az ott megjelölt fejlesztési feladatainkat valósítjuk meg. A gyógypedagógus bármikor segítséget nyújt, ha ezt a szaktanár, vagy a tanuló igényli (tanítási órákon, dolgozatíráskor, esetmegbeszéléskor).

8. A rehabilitációs célú foglalkozások eszközei ▪ Szakkönyvek: A fejlesztés megvalósításához speciális szakkönyvek, fejlesztő kiadványok szükségesek. ▪ Oktatást segítő CD-k, segédanyagok: „a SZAKMA XXI. Század szakiskolája sorozat részei: „Fejlesztő feladatok” mappa. „SZAKMA Módszertár” mappa. „Tanbox és tantorony. ▪ Fejlesztő játékok: Puzzle, memória kártya. 9. Várható eredmények, előnyök ▪ A tanulásban akadályozott tanulók az integrált nevelés-oktatás során megtanulnak beilleszkedni az osztályközösségbe, elsajátítják a közösségi szokásokat, viselkedési módokat és normákat. ▪ Fejlődik önértékelésük, önbizalmuk. Az iskola elvégzése után könnyebbé válik társadalmi szocializációjuk. ▪ A tanulásban, ismeretelsajátításban, tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátításában mintát kapnak társaiktól. ▪ A csoportos és egyéni habilitációs és rehabilitációs fejlesztő foglalkozások hatására enyhülni fognak a sajátos nevelési igényű tanulóink tanulási nehézségei, tanulási zavarai. ▪ A gyógypedagógiai fejlesztés, a tanulás tanulásának segítése által javulni fog a tanulásban nyújtott teljesítményük, tanulmányi eredményük. ▪ Az egyéni bánásmód, differenciált oktatás hatására esélyük lesz elérni az iskolai követelmények minimumszintjét, ezt követően szakmai vizsgát

175

tehetnek. Ennek köszönhetően nagyobb eséllyel munkaerőpiacra, mint a szakképzésből kiszoruló társaik.

IV.

léphetnek

ki

a

Az integrált oktatás erőforrás igénye

1. Humán erőforrások Elsősorban az osztályokban tanító pedagógusok teszik lehetővé a tanulásban akadályozott tanulók integrált oktatását, inkluzív felelősségteljes pedagógiai munkájukkal. A rehabilitációs foglalkozások megvalósításához négy gyógypedagógussal rendelkezik az iskola. Ezen kívül külső szakemberek segítségét is igénybe tudjuk venni szükség esetén (logopédus, pszichológus, mentálhigiénés szakember és a nevelési tanácsadó vezetője). 2. Tárgyi feltételek Fejlesztő terem, ami helyszínt biztosít a rehabilitációs foglalkozások megtartásához. A tanulók kiscsoportos fejlesztését segítik az előző részben felsorolt szakkönyvek, oktató CD-k, pedagógiai segédanyagok, fejlesztő eszközök. Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást segítik az informatikai és audiovizuális eszközök, melyekkel iskolánk megfelelően ellátott. (számítógépek nagy számban, laptopok, projektorok, TV-k, CD-s magnók).

Dombóvár, 2014.08.29. Jóváhagyta: Kiss Ernő igazgató Dombóvár, 2014.08.29

176