Pedagógiai megújulás tapasztalatai a szakmai tanárképzésben új IKT alapú eszközök és koncepciók a tanárképzésben

VI. Oktatás-Informatikai Konferencia, Budapest, 2014. február 7-8.

Pedagógiai megújulás tapasztalatai a szakmai tanárképzésben – új IKT alapú eszközök és koncepciók a tanárképzésben Összefoglaló Korunk mindennapjaiban észlelhető állandó változások világában a permanens tanulás kényszerének hatására, valamint a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezet eredményeként a pedagógiában bekövetkező paradigmaváltás jelenségei nem ismeretlenek előttünk. E változások hatása nemcsak a pedagógusszerepek és feladatok átalakulásában érzékelhetők, hanem az egyes képzési struktúrák vonatkozásában is. A szerző a 2009-től indított Bologna rendszerű szakmai tanárképzésben lezajlott változások bemutatását vállalja fel a BME-n folyó mérnök-, és közgazdásztanár képzés empirikus tapasztalatira támaszkodva, különös tekintettel az új KKK szerinti követelményekre, s a jogszabályi háttér változásaként megjelenő két új elem bevezetésére. Nevezetesen kiemelten foglalkozik az egyéni összefüggő gyakorlattal, valamint a gyakorlat során teljesített tevékenységek dokumentálásának informatikai megoldásával, azaz az e-portfólió támogatását szolgáló Mahara elektronikus környezet ismertetésével.

Bevezetés Korunk mindennapjaiban észlelhető állandó változások világában a permanens tanulás kényszerének hatására, valamint a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezet eredményeként a pedagógiában bekövetkező paradigmaváltás jelenségei nem ismeretlenek előttünk. E változások hatása nemcsak a pedagógusszerepek és feladatok átalakulásában érzékelhetők, hanem az egyes képzési struktúrák vonatkozásában is. Ehhez társul hozzá a jogszabályi környezet megújulása is, mely közül a tanárképzés helyzetét közvetlenül a felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvény illetve a 283/2012 (X.4.) „kormányrendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről” szabályozza. A rendelet 1. §-a kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény közismereti és szakmai tanárszakon folytathat tanárképzést. Amennyiben 2 szakosnál több a képzések száma úgy Tanárképző Intézetet kell felállítani, s ez gesztorálja majd a képzéseket. Emellett definiálja a 2. §-ban a szakmai tanárszak fogalmát, a tanári szakképzettség elemeit és a szakosodás rendjét. Szakmai tanárszak fogalmát így definiálja: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére

felkészítő

szakaszában,

illetve 434

az

Országos

Képzési

Jegyzékben


meghatározott szakképzési évfolyamokon, a felnőttoktatásban több szakmai elméleti tantárgy oktatására készít fel. Ezek alapján formálódik jelenleg az új tanárképzési KKK (Képzési és Kimeneti Követelmények) is, mely napjainkra (2013.01.28.) meg is született az osztatlan képzési modellre is.

Előzmények – elméleti háttér E folyamat előzményeként megélt bolognai típusú kétciklusú rendszerre való átállás is magában hordozott néhány új elemet, nevezetesen a tanári portfóliót és az összefüggő nevelési-oktatási gyakorlatot. A szakmai tanárképzéshez kötődő portfólió készítést a 15/2006. OKM (IV. 3) rendelet szabályozza a tanári képesítő vizsgáról szóló szabályozása révén; ennek 4. sz. mellékletének 5.1.3 pontja szerint a tanári mesterképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük: „A vezetőtanár (mentor) felügyelete mellett elkészít a tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, saját fejlődését dokumentáló portfóliót, mely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.” Ennek értelmében tehát egyfelől kötelezővé vált a portfólió használata s ezzel együtt a vezetőtanárokat fokozatosan fel kell váltaniuk az ún. mentortanároknak, melyek szakirányú végzettsége felsőfokú végzettséghez illetve pedagógusi szakvizsgához kötött, s 2014-től már rendelkeznie kell ilyen végzettségű mentortanárnak minden egyes iskolai gyakorlóhelynek. A szakképzettség elemei kapcsán a jogszabály az alábbiak teljesítését írja elő: 

tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás, valamint



a tanári munkához szükséges



ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,



bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, készség, képesség, és



bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá



a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat.

A féléves összefüggő nevelési-oktatási gyakorlat 4 fő területre vonatkozóan differenciálja az ismeretek elsajátítását: 

A szaktárgyak tanításával kapcsolatos tevékenységek



A szaktárgy tanításán kívüli tevékenységek 435




Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése



Az

egyéni

összefüggő

szakmai

gyakorlat

során

teljesített

tevékenységek

dokumentálása E fenti felsorolás utolsó elem utal a portfólió elkészítésére, azaz a portfóliónak a következő 3 területen elvégzett és dokumentált tevékenységeket kell tartalmaznia: 1. Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek 2. Szaktárgy tanításán kívüli tevékenységek 3. A szakképző intézmény, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése A tanári munka során elkészített portfólió sokféle típusú dokumentum lehet, ilyen pl. órai megfigyelés, szakcikk-összegzés, tanulók értékelése, faliújság, pedagógiai napló, óravázlat, levelezés a szülőkkel, fényképek, tanulók portfóliói, önképzési terv, videofelvételek, önkéntes tevékenység leírása… és így tovább. Ezek pontos lehatárolásában segít a szakmai tanárképzés Képesítési és Kimeneti Követelmény rendszere (KKK), ami megadja az egyes kimeneti kompetenciának megfeleltetett portfóliócsomagot. Ennek az előbbiekben leírt modellnek egy lehetséges összerendelését mutatja az alábbi táblázat, mely a szakmai tanárképzés kimeneti követelményében meghatározott 9 kompetenciához illeszti az iskolai feladatok elvégzését. Kompetencia 1.

A

tanulói

Kért dokumentumok

személyiség

fejlesztése

Egyéni fejlesztési terv bemutatása, elemzése (SNI többlet-ellátása, tehetségfejlesztő program) Tanuló személyiségének bemutatása önálló empirikus vizsgálattal egy választott tanuló esetén – Egyéni fejlesztési terv javaslat készítés

2.

Tanulói csoportok, közösségek

Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának

alakulásának

bemutatása (DÖK, osztályfőnöki program, házirend, stb.)

segítése,

fejlesztése

Empirikus

vizsgálat

csoportok

szerveződéséről;

iskolai

konfliktushelyzetek értékelő elemzése – Házirend alapján egyéni, speciális konfliktushelyzetek tanulmányozása - véleményezése 3.

A

pedagógiai

tervezése

folyamat

Pedagógiai program, helyi tanterv, stb. Intézménybemutatás

az

iskolában

begyűjtött

dokumentációs

anyagokkal, a belső értékelés tanulmányozása Innovációs tevékenység Nevelési, oktatási folyamat tervezését, szervezését dokumentáló változatos

dokumentumok

tanügyigazgatás.

436

elemzése.

Iskolaszervezet

és

VI. Oktatás-Informatikai Konferencia, Budapest, 2014. február 7-8. 4.

A

tanulók

műveltségének,

Prevenciós program, önképző kör, szakkör, szabadidős programok,

készségeinek és képességeinek

projekt-terv készítés – Egy tetszőlegesen választott témájú

fejlesztése

tanítási órán kívüli program terv kidolgozása

a

tudás

felhasználásával 5.

Az egész életen át tartó tanulást

Tanulás-módszertani

megalapozó

programok elemzése

kompetenciák

fejlesztése

segédanyag

összeállítása,

prevenciós

Életpálya-építő-, pályaorientációs programok Motivációs kérdőív felvétel és elemzése Számítógéppel segített tanulás: kooperatív és kollaboratív tanulás az oktatásban, SDT használata az oktatásban - Egy választott témában elkészült oktatási segédanyag, pedagógiai szempontok alapján felépítve

6.

A tanulási folyamat szervezése

Tematikus terv (saját)

és irányítása

Gyakorlati, módszertani tevékenység dokumentálása különböző médiumokkal Szakmai gyakorlatról pár kritika, reflexiók – Óravázlat és önértékelés készítése

7.

A

pedagógiai

változatos

értékelés

eszközeinek

az

alkalmazása

Belső szaktárgyi értékelés, mérésértékelés intézményi sajátossága saját mérő-értékelő lap kifejlesztése Külső értékelés-kompetenciamérés bemutatása; tapasztalatok Interjú diákokkal, pedagógusokkal, szülőkkel az oktatás minőségéről, s ennek rövid bemutatása

8.

Szakmai együttműködés és a

Külső szervekkel való kapcsolat dokumentumai, az együttműködés

kommunikáció

formáinak bemutatása – IMIP, interjú gyerekekkel/szülőkkel Gyermekekkel/szülőkel való kapcsolat intézményi megvalósulása (fogadóórák, nyílt nap, nevelőtestületi értekezletek, rendezvények) A

hallgató

által

megvalósított

szakmai

kapcsolattartás

demonstrálása - Az ezzel kapcsolatos eszközrendszer feltárása, elemzése 9.

Önművelés, elkötelezettség a

Innovatív tevékenységek intézményi szinten

szakmai fejlődésre

A hallgató innovatív tevékenységének dokumentumai Szakirodalmi áttekintés reflexiókkal Szakmai fejlődési terv – Ezen célt megvalósító dokumentumok, tanulmányozása és elemzése

1.ábra: Hallgatói portfolió felépítése, tartalma, forrás:saját táblázat Szabó-Czeglédy adaptációja nyomán (HollósiSzabó, 2011)

Mindezek figyelembevételével az utolsó féléves gyakorlat során a hallgató a mentortanár és a tanárképző központ szakember felügyelete mellett elkészíti – a tanulók megismerése terén 437


végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló – portfóliót. E féléves tevékenység számos oktatásban érintett szereplőt igényel, ennek egyszerűsített vázlatát mutatja a következő ábra.

2. ábra: A tanárjelölt féléves gyakorlatának oktatási szereplői, forrás: saját ábra

A BME 2009-től indította Bologna rendszer szerinti szakmai tanárképzését a mérnök-, és közgazdásztanár képzést osztott formában, kezdetben kisebb létszámokkal, majd fokozatosan növekedő tendenciával folytatva. A régi osztatlan és az új bolognai típusú osztott képzési modell legnagyobb eltérést a tantervek, a tanulástámogatási rendszerek, a gyakorlati képzés jellemzői, a gyakorló iskolai hálózatok és gyakorlatvezető oktatók, a csoportos és az egyéni iskolai gyakorlat megszervezése, az új oktatói szerepek (mentortanár), valamint az új értékelési módszerek (eportfólió) terén mutattak. Az előbb említett területek közül legszembetűnőbb az egyéni összefüggő gyakorlat, valamint a gyakorlat során teljesített tevékenységek dokumentálásának informatikai megoldása, azaz az e-portfólió támogatását szolgáló Mahara elektronikus környezete (Molnár, 2011a).

438


Tanulástámogató rendszerek bemutatása Az oktatói és hallgatói gépekre telepített alapvető programok a BME Campus lincensze alatt futnak, Windows operációs rendszerrel és MS Office alkalmazásokkal. Emellett néhány speciális e-learning-es fejlesztési környezetet kiszolgáló olyan programokkal is rendelkezik az intézet, mint pl. Wimba Creator, Adobe eLearning Suite Extensions. Ezzel együtt az elmúlt öt évben fokozatosan kialakításra kerültek a képzési formák és programok szerint is differenciálódó, ugyanakkor egységes szolgáltatásokat biztosító elektronikus tanulási környezetek (Moodle). Előrehaladott módszertani fejlesztések (on-line fórum és vizsgáztatási formák bevezetése) valósulnak meg az APPI keretében a Moodle e-learning keretrendszer működésével kapcsolatban. Ezek tapasztalatai fontosak az oktatók önálló tanulási-, és a saját tanítási gyakorlatában alkalmazható IKT-val támogatott tanítási lehetőségek kiszélesítésében és meghonosításában. Az APPI élenjáró gyakorlatot folytat az oktatás-innováció és a nyitott távoktatási, információs és kommunikációs technológiával segített tanulás (e-learning), valamint az egyéb nem konvencionális módszereket alkalmazó innovatív képzések területén (Molnár, 2011b: 9-10). A tanszéki informatikai tanulástámogató rendszerének egyszerűsített modelljét mutatja következő ábra.

3.ábra: A Műszaki Pedagógia Tanszék informatikai tanulástámogató rendszerének egyszerűsített modellje, forrás: saját ábra

439


A Moodle rendszer hazai és nemzetközi szakirodalmak és statisztikák alapján is jelentős eredményeket ért el a mind a tanulásszervezés (LMS – Learning Management System), mind a tartalomkezelés (CMS – Content Management System) terén. A rendszer az oktatási segédanyagok letölthetőségén túlmenően az oktatói-tanulói kommunikáció, aktivitás mérését, közösségi fórumok működését, valamint az ellenőrzés és értékelés elektronikus környezetben való megvalósíthatóságát is biztosítja. A Moodle fogalom neve a Modular Object – Oriented Dynamic Learning Environment angol kifejezés mozaikszószerű rövidítése, azaz moduláris objektum – orientált dinamikus tanulási környezet. A Moodle tulajdonképpen egyfajta LMS (Learning Management System) alkalmazás, azaz tanulásirányítási rendszer, e-learning keretrendszer, web 2.0-s környezetbe ágyazva. Az LMS általános feladata az, hogy azonosítsa a felhasználóit és szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelő tananyagokkal (kurzusokkal) rendelje össze őket. Az ilyen rendszereket kiszolgáló szerverek egyfelől kiszolgálják megfelelő adatbázissal a rendszert használókat, másfelől naplózzák a felhasználók tevékenységeit, a tanulás szempontjából fontos adatokat, amelyből a későbbiekben statisztikák generálhatók. Ezek az adatok egyrészt a tanulók/hallgatók haladásával kapcsolatosan szolgáltatnak fontos információkat, másrészt a tananyag hatékonysága is kideríthető belőlük. A Moodle tehát egy web alapú rendszer, azaz a használatához szükség van internet/intraneteléréssel és böngészővel rendelkező számítógépre, valamint szerverre és annak URL-címére, amit a szolgáltató szervezet ad meg. Esetünkben ez például: http://mpt.moodle.appi.bme.hu/. A Moodle tervezése és fejlesztése során az alkotókat a konstruktivista pedagógia alapelvei vezérelték. Azt kívánták és kívánják jelenlegi keretrendszerükkel biztosítani, hogy ideális virtuális oktatási/tanulási környezetet hozzanak létre. A Moodle alkotói nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy széles skáláját teremtsék meg az oktatói tevékenységeknek. Erre épülve több olyan modul is van, amely támogatja a kooperatív munkát, valamint flexibilis értékelési lehetőséget biztosít, az értékelésbe esetleg bevonva magukat a hallgatókat is. Moodle keretrendszert – amely elsősorban Linux operációs környezetben fut, PHP leíró programnyelv jellemzi, webszerver (Apache) és adatbázis-kezelő program (MySQL, PostgreSQL) háttértámogatására támaszkodik – számos előnyös tulajdonságai tették alkalmazhatóvá és egyre népszerűbbé, melyek a következők: 

További platformokra is telepíthető (Windows, Mac OS X, NetWare 6, komplex programcsomag)



E-learning alapú 440




Web 2.0 (taxonómia és folkszonómia) alapú rendszer



Nyitott forráskódú, GPL-licenc, így szabadon fejleszthető és alkalmazható



Könnyen megtanulható



Könnyen adaptálható



Dinamikusan fejlődő



Jól skálázható



Pedagógiai érdemek (konstruktivista pedagógia) jellemzik



Elérhető több nyelven



A kurzusokat több tanár, tutor és szerző közt is meg lehet osztani



Létrehozhatunk fórumokat hallgatók és tanárok részére egyaránt



Testre szabható (Hegyi-Császár, 2007.)

Ezek és a statisztikai adatok alapján terjedt leginkább el a Moodle elektronikus tanulási környezet hazánkban is, noha ismeretesek ezen kívül is számos más hasonló rendszerek, mint Ilias, Olat, Coospace és Coedu. A Moodle rendszer az oktatási segédanyagok letölthetőségén túlmenően az oktatói-tanulói kommunikáció, aktivitás mérését, közösségi fórumok működését, valamint az ellenőrzés és értékelés elektronikus környezetben való megvalósíthatóságát is biztosítja.

E-portfólió támogató rendszere – a Mahara A portfólió olasz eredetű szó, dokumentumdossziét, szakértői dossziét jelent, s hétköznapibb megfogalmazásban a diákok munkáiból készült gyűjteményt, a tanulók munkáinak gyűjteményét értjük alatta. Sokféle definíció kialakult rá, jelen fejezetben a Falus Iván és Kimmel Magdolna által idézett portfólió fogalmát használja a szerző, nevezetesen: „A portfólió a tanuló egy vagy több tantárgyból készített munkáinak célirányos, szisztematikus gyűjteménye.” Célja kettős: egyfelől értékelési céllal, másfelől a tanulás elősegítése érdekében jön létre. (Kalimkova, 2002: 23-25) Alapvetően 3 portfóliótípust különböztethetünk meg: (De Fina, 1992), (Barrett H, 2002) 

A munkaportfólió (fejlődést dokumentáló gyűjtemény): A hallgató az összes, az adott tanulási folyamathoz tartozó dokumentumot gyűjti össze benne. Ez a típusú portfólió, mint gyűjtemény, azt a szerepet tölti be, hogy bemutassa a tanári kompetenciák meglétét, illetve fejlettségét. A dokumentumok alapján rendszeresen kap visszajelzést tanárától, és értékeli saját előrehaladását is.

441




A bemutatóportfólió: A munkaportfólióból a bemutatóportfólióba már csak a hallgató legjobb munkái kerülnek át. Ezeket saját maga válogatja össze azokból a dokumentumokból, amelyek véleménye szerint a legjobban bemutatják őt és elért eredményeit. Ahhoz persze, hogy meg tudja ítélni, melyek a legjobb munkái, szükséges, hogy világos értékelési szempontrendszer álljon rendelkezésére.



Az értékelési portfólió (eredmények minősítése): Az alternatív értékelési módszerek egyike, amely külső sztenderdek köré szerveződik. Minden dokumentum valamely sztenderd teljesítését, elérését hivatott bizonyítani, tehát ennek a portfóliótípusnak az értékelési szempontok a sorvezetői. A fő cél az, hogy a tanár a hagyományos osztályzással

szemben

a

hallgató

teljesítményét

holisztikusan,

a

jellemző

dokumentumok segítségével ítélhesse meg. A portfólió magyar közoktatásban való megjelenése és betöltött szerepe már a régmúltba nyúlik vissza, mégpedig pl. az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) „MAG” elnevezésű projektjének keretében került sor a portfóliómódszernek a kipróbálására több általános iskolában is. Ennek a kezdeményezésnek az eredményeit mutatja be az OKI, „Magtár – Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez” című kiadványa. Az elkészített portfóliók célját az egyes tanárok határozták meg, ezért az elkészült portfóliók célja és tartalma is igen változó volt. Egyes pedagógusok a diákok egész évi munkájának értékelését tűzték ki célul, mások viszont csak egy tantárgyban elért fejlődésüket. Egyesek csak egy tanuló teljesítményével foglalkoztak, mások egy csoporttal vagy nagyobb közösséggel. A portfólió a közigazgatásban is megjelent, párhuzamosan a közoktatással, ezekből néhány példát kiragadva: 

2004-től létezik az ún. Europass portfólió (Mo-n 2005-től, ez 5 db dokumentumot foglal magában)



a svájci Vaud kanton alsó- és középfokú oktatásában is bevezetésre került az írás- és olvasáskészség fejlődését bemutató portfólió



az USA-ban a tanárképzés záróvizsgájánál olyan új értékelési módszereket kerestek, mely jól tükrözi a tanárjelölt valós, gyakorlati pedagógiai munkára való felkészültségét.

A tanárképzők (képzőhelyek, a későbbiekben az új törvénytervezet szerint tanárképző központok) célja a portfólióval annak feltárása, hogy a jelölt sokoldalúan és hosszabb időn át 442


tudja dokumentálni tanulását, fejlődését, tanári kompetenciáinak kialakulását. A portfólió készítésének főbb szakaszai (tanulói oldalról) az alábbiak: 

a célok megismerése



anyaggyűjtés



válogatás



reflexió



szerkesztés



értékelés és irányadás

Felismerve a hagyományos portfólió rendszerek alkalmazásának nehézségeit az első végzős évfolyam záróvizsga tapasztalata alapján, s a környezettudatos magatartás szemléletét is figyelembe véve, valamint az új elektronikus tanulási formák erősödését, a BME Műszaki Pedagógia Tanszéke illetve az Intézet (APPI) 2009-ben bevezette az elektronikus portfólió keretrendszerét a Mahara elektronikus környezete által, melyet a már 2006 óta használt Moodle rendszerbe integrált. A folyamatosan és rohamosan fejlődő IKT-környezet, a digitális bennszülöttek Zgenerációinak

tanulási

igénye,

valamint

a

portfólióval

kapcsolatos

gyűjtőmunka

optimalizálásának igényének kezelését hivatott betölteni az ún. e-portfólió, mely az elektronikus alapú portfóliót jelenti, s használatát az alábbiak különösen indokolják: 

sokrétű, komplex dokumentumcsomag kezelése



nagyobb mennyiségű dokumentumok egyben



folyamatos készítés és felügyelet (mentortanár által)



technológia központú tanuláselméletek jelenlegi gyakorlata



nagy IKT támogatottság

443


4. ábra: Az APPI Moodle rendszerbe integrált e-portfólió rendszerének belépési pontja, forrás: saját ábra

A Mahara rendszer közvetlenül is elérhető az alábbi címen http://e-portfolio.appi.bme.hu/, illetve a Moodle rendszerből a jobb alsó sarokban található linken keresztül is. A belépés utáni fő bejelentkező oldalt mutatja az alábbi ábra:

5. ábra: A Mahara bejelentkezés utáni felülete, forrás: saját ábra

Ennek szerkesztése viszonylag egyszerű a felhasználók számára, ugyanis a „fogd meg és húzd oda” módszerrel szerkeszthető a felhasználó profilja. Hasonlóan egyszerű az állományok és blogok feltöltése, ami a tallózási funkcióval és a szövegdoboz szerkesztési funkcióval valósítható meg.

444


6. ábra: A Mahara saját profil szerkesztése, forrás: saját ábra

Az e-portfólió rendszere lehetőséget ad a közösségi fórumok, csoportok kialakítására is, sőt az azonnali üzenetküldések használatára is. Így például a fenti modell értelmében a BME Műszaki Pedagógia Tanszéke létrehozta a mentortanárok és a mérnöktanár hallgatók csoportját, melybe be kellett jelentkeznie minden érintettnek és ki kellett alakítania a saját profilját. A közös rendszerbeli csoportok így közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással a rendszeren belül, így a mentortanár és a hozzárendelt maximum 4-5 fő tanárjelölt is, s e felületen keresztül megvalósulhat a féléves munka során készített portfóliók folyamatos nyomon követése, ellenőrzése és értékelése. A következő ábra a mentortanárok csoportját mutatja.

7. ábra: A mentortanárok csoportja a Maharában, forrás: saját ábra

445


Ugyanígy megtalálható a rendszerben a szakmai tanárjelölt hallgatók csoportja, ez látható a következő képen.

8. ábra: A mérnök/közgazdásztanárok csoportja a Maharában, forrás: saját ábra

A dokumentumok feltöltése a kezdő oldal állománykezelő felületén történhet meg. A csoporton belüli tanárjelölt hallgatók az portfólió menü alatt tudják szerkeszteni a már feltöltött dokumentumcsomagjaikat, amit aztán elektronikusan megosztva az egyetemi oktatóval, illetve a mentortanárokkal, azok számára is elérhető és értékelhető lesz. A portfólió szerkezete a jogszabályi előírásnak megfelelően az elméleti háttér résznél leírtak alapján 3 fő mappában rendeződik be. Egy ilyen szerkezetben elkészített hallgatói e-portfóliót szemléltet az alábbi képernyőkép.

9. ábra: Tanárjelölt elkésztett portfóliója a Maharában, forrás: saját ábra

446


A kutatás ismertetése A kutatás alaphipotézise, hogy a minőségi oktatás megvalósításához, módszertanilag, oktatástechnikailag és szakmailag jól képzett jövendőbeli pedagógusokra van szükség a közoktatásban (szakképzésben) éppúgy, mint ahogy a felsőoktatásban is. Ugyanakkor az új változások a tanárjelöltek számára jelentős nehézséget jelentenek, a képzési és kimeneti követelményekhez igazodott megnövekedett terhek, új típusú feladatok mellett. A bolognai rendszerben végzett és induló hallgatói létszámok kezdetben nagyon szerényen alakultak, 4 évre visszamenőleg az alábbi statisztikák realizálódtak: 1. generáció - 6fő (2009) 2. generáció - 18fő (2010) 3 generáció - 41 fő(2011) 4. generáció - 57 fő(2012) Az új típusú képzés jellemzésére, elégedettségére vonatkozóan egy keresztmetszeti beválásvizsgálat elvégzésére került sor 2012 őszén és 2013 nyarán. A feltárás módszereként a pedagógiai gyakorlatban már bevált online típusú kérdőíves felmérést használtuk, mely 24 db item-ből állt, zárt feleletválasztós, illetve Likert-skálás válaszlehetőségekkel. A felmérés egy zárt rendszerű kérdőívmotor segítségével gyűjtötte be a válaszadók válaszait, ennek elérhetősége: http://appi.bme.hu/survey/admin/admin.php. A kérdőív online felületét mutatja a következő ábra.

10 ábra: A kérdőív online felülete, forrás: saját ábra

447


A 18 fős, 2010-ben kezdett mérnök- és közgazdásztanár szakos hallgatói évfolyamból összesen csupán N=14 volt értékelhető. A vizsgálat adatainak feldolgozása és kiértékelése az egyszerű leíró statisztika módszereivel valósult meg. A felmérés néhány fontosabb paramétereit mutatják a következő diagramok. A 2. körben végzett felmérés (N=34) eredményei még feldolgozás alatt állnak, ezért azokat itt nem tudtuk még közölni.

11. ábra: A válaszolók korfája, forrás: saját ábra

A válaszadók ¾-ed része 40 és 50 év között van, ez a levelező képzés sajátosságát mutatja.

12. ábra: A válaszolók szakképzettsége, forrás: saját ábra

A kérdőívet kitöltők szinte mindegyike mérnöki és tanári végzettséggel rendelkezik.

448


13. ábra: Az IKT használatra vonatkozó ismeretek, forrás: saját ábra

A fenti diagram jól mutatja, hogy az alapvető digitális eszközök használata mellett egyre általánosabbá vélik az elektronikus és interaktív tananyagok és taneszközök használata a tanárjelöltek körében.

14. ábra: A tanári portfólió elkészítésének legnehezebb eleme, forrás: saját ábra

A legnagyobb nehézséget a tanári portfólió teljesítése során a hallgatók számára a megfelelő dokumentumok összeállítása és elrendezése bizonyult.

449


15. ábra: A Mahara használatára vonatkozó ismeretek, forrás: saját ábra

A válaszadók mintegy 53%-a elegendőnek tartotta a Mahara rendszer használatára vonatkozó ismereteit, s csak ritkán szorultak segítségre e téren.

16. ábra: A Mahara szerepe a tanári portfólió elkészítésében, forrás: saját ábra

A válaszadók 41%-a nagyon hasznosnak ítélte meg a Mahara rendszerét az e-portfólió kezelésére.

17. ábra: A Mahara kezelésében mutatkozó további igények, forrás: saját ábra

450


A Mahara rendszer használatával kapcsolatosan a válaszadók több, mint fele a portfólió szerkesztésére vonatkozó támogatást jelölte meg, s mintegy ¼-ük pedig a rendszer használatára vonatkozót.

18. ábra: A Mahara jövőbeni használatára vonatkozó vélemények, forrás: saját ábra

A megkérdezettek 76%- a jövőben is használná a Mahara rendszerét e-portfólió elkészítéséhez.

Eredmények, összegzés A kiértékelés alapján elmondható, hogy a megkérdezettek 35%-a a portfólió elkészítését, míg 28%-uk a tanítási gyakorlat teljesítését tartotta a legnehezebbnek, ugyanakkor a legkönnyebbnek az államvizsga letételét. Ennek magyarázata az lehet, hogy a képzés új elemeivel is meg kell ismerkedniük, s fokozatosan el kell sajátítaniuk a megfelelő tevékenységeket a záróvizsgáig. A portfólió kezelő Mahara rendszert a többség nagyon hasznosnak ítélte meg, s csak néha szorultak kis segítségre a használatával kapcsolatban, valamint a jövőben is előszeretettel alkalmaznák más területeken is. Emellett igényelték volna a közösség tagjai által késztett portfóliók megismerését, valamint a rendszerszemlélet erősítését, s legnagyobb részük támogatná az e-porfólió ismeretanyag beépülését egy tantárgyi tematikába. Egy kiragadott szöveges vélemény szerint: „A pedagógusi munka során a széleskörű használata egyre nélkülözhetetlenné válik”. Az új, napjainkban még alakulóban lévő szakmai tanárképzési modell számos fontos kérdést vet fel, mely a most folyó képzések létét legkésőbb 2016-ig megszűnteti. Az addig vezető út még hosszú, s meglehetősen ingoványos. A szerző által az új elemek beválásvizsgálatára vonatkozó, mikrokörnyezetben elvégzett felmérésének eredménye segíthet a jelenleg formálódó új szakmai tanári KKK, illetve tanterv és tananyagtartalom jövőbeli helyes irányvonalának kijelölésében. Ebben egy konkrét, mikro szintű mozzanatként a portfólió 451


szerkezetének egyszerűbbé és átláthatóbbá való tétele mutatkozott fejlesztési feladatként.Ez egy lista első eleme

Bibliográfia Molnár, Gy (2011a). Új módszerek a pedagógiai gyakorlatban - az IKT alapú megoldások tükrében, In: Szakképzési Szemle ISSN 0237-2347, XXVII. évfolyam, 2011. 3. szám, pp. 170-177 Barrett H(2002). Create Your Own Electronic Portfolio, Leading & Learning with Technology. Retrieved De Fina, A.A. (1992). Portfolio assesment, getting Started, Newyork Hollósi Hajnalka Zsuzsanna, & Szabó Antal (2011). Tanári www.nyf.hu/pkk/sites/www.nyf.hu.../06_tanari_portfolio.pdf, [2011. 11.16.]

portfólió,

Kalimkova, D.K. (2002). Portfolio kak sztredsztvo szamoorganyizacii i szamorazvityija licsnosztyi, 5.23-25 Molnár György (2011b). A közoktatási vezető képzés informatikai háttértámogatásának vizsgálata és fejlesztési lehetőségei, szakdolgozat, Budapest Hegyi, S andCsászár, Cs. P. (2007). Oktatói kézikönyv a MOODLE v1.6 eLearning keretrendszer használatához

Elérhetőségek Dr. Molnár György oktató-kutató egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Műszaki Pedagógia Tanszék, 1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2. [email protected], honlap: http://goliat.eik.bme.hu/~molnargy/

452

Pedagógiai megújulás tapasztalatai a szakmai tanárképzésben új IKT alapú eszközök és koncepciók a tanárképzésben

Recommend Documents