IKT a humán tárgyak oktatásában

ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1.

IKT a humán tárgyak oktatásában - 1. lecke -

Kréta, tábla, monitor – IKT és a tanár Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) az oktatásban merőben új tanítási modellnek számít. Olyan új eszköztárnak, mely az információs társadalom számos új csatornáján keresztül kívánja a többnyire még hagyományos tananyagot átadni, értelmezni és elmélyíteni – éppen azoknak a diákoknak, akiknek ezek az eszközök már kiskoruktól természetesen belesimulnak „mindennapjaikba”. A hagyományos, frontális tanári előadás mellett talán nem véletlen, hogy számos országban egyre nagyobb teret kapnak a számítógéppel segített oktatási módszerek és tanórák. A magyar pedagógusok - köztük is leginkább a humán tárgyak oktatói – többnyire tanácstalanul vagy éppen ellenségesen állnak a gépekkel szemben. Nem pusztán idegenkedés ez, vagy holmi ösztönös gyűlölet a hideg, műanyagvázas gépek ellen – egy madáchias „gépromboló” gesztussal -, hanem sokkal inkább a felkészületlenségről, a bizonytalanságról tanúskodik. Rugalmatlanságuk valójában ennek a bizonytalanságnak a szülötte, hiszen ami a tanítványaikban szinte már „velük született” adottság (pl. az egér használata!), az a pedagógus számára csak újabb nyűg, „pluszmunka”.

Kréta, tábla, monitor - IKT és a diák Pedig éppen itt az IKT-val támogatott oktatás egyik kulcsa: a tanítványok nemcsak hogy használják a gépet, de életük szerves részévé is vált. Abban segíthet tehát a gép, hogy lépést tartsunk tanítványainkkal; hogy ha szükséges, saját "eszközeikkel" tárjuk eléjük évezredek szellemi univerzumát. Felgyorsult, "pörgős" és csillogó világban élünk. Reklámok, szlogenek zuhognak ránk az utcán, a tévéből, rádióból, Internetről. Az ember ingerküszöbe igencsak megemelkedett, hogy kivédje az információk záporát. A diákoknak ez a világ már természetes közegük: ebbe születtek. A számítógép e közeg reprezentánsa, közvetítő eszköze. A tanár személyisége, kisugárzása pótolhatatlan. A "felpörgetett világ" gyermekei figyelmének lekötése azonban egyre nagyobb feladat. A számítógép képes hozzájuk szólni, hiszen számukra oly természetes eszköz: mindennapjaik elemi része. A számítógéppel (is)


szólni annyit tesz, mint egy számukra szokványos és közvetlen "nyelven" elmesélni, amit tudunk, fontosnak tartunk.

Kréta, tábla, monitor - IKT és (ismét) a tanár A számítógép azonban nem helyettesít, csak kiegészít. Része(se) az órának, de nem a tanári munkát kiváltó, amolyan „automata professzor”. Az IKT abban segíthet igazán, hogy élményszerűvé varázsolja a tanulás folyamatát, elősegíti a tananyag bizonyos részeinek megértését, könnyebb befogadását. A hangsúly ezúttal is a részen van. Ahogy a digitális eszközökkel segített oktatás is csak részét képezi a tanítás folyamatának, úgy az IKT-s tanórák anyaga is csak töredéke, gondosan szelektált egysége a tananyagnak. Hogy a tananyagból mit érdemes, kell vagy éppen értelmetlen „digitalizálni”, arról később még bővebben is szólunk. Összességében tehát elmondhatjuk:

•

a számítógép „fegyvertára” számtalan új lehetőséget ad a tanár kezébe, hogy könnyebben leköthesse és felkelthesse diákjai figyelmét

•

számítógép a tanár igen hasznos, sokoldalúan „képzett” segédje lehet, akit azért mestere irányít

•

a gép sok szempontból megkönnyítheti a tananyag befogadásának aktusát

•

élményszerűvé teheti az egyébként monoton, száraz tananyagok elsajátítását is

•

olyan új eszközt ad a pedagógus kezébe, mely melynek használata, ismerete mára szinte alapkövetelménynek tekinthető

•

metodikája újabb módszerekkel bővítheti a tanár eszköztárát, illetve új lehetőséget nyit meg a pedagógus személyiségének kifejezésére.

A magyar pedagógiai módszerek pedig – számos felmérés pl. PISA is alátámasztja – megértek egy kis frissítésre, „vérátömlesztésre”.


Reál kontra humán A reál és humán tárgyak oktatásának eltérő metodikája az informatikai eszközökkel segített órák esetében is megmutatkozik. A jobban szemléltethető és alapvetően gyakorlatiasabb reáltárgyak oktatásával szemben a humán tárgyak oktatásába – látszólag – nehezebben simulnak bele a digitális taneszközök.

REÁLTÁRGYAK

HUMÁN TÁRGYAK

pontos, egyértelmű definíciók

több vitatható elem a definíciókban

logikai eszközökkel jól körülírható

logikai eszközökkel nem mindig

kísérleti (modellezhető)

definiálható pontosan

átlátható ismeretrendszer

szövevényes,

gyakorlatiasabb tárgy

interdiszciplináris

egyértelmű értékelési szempontok

tananyag

szemléletesebb

nem egyértelmű értékelés

számos elemmel

bíró

kevésbé szemléltető jellegű

Humán kontra humán Valójában a humán tárgyakon belül meglehetősen nagy eltéréseket figyelhetünk meg. Elegendő, ha csak a történelemre, médiaismeretre vagy olyan művészeti tárgyakra gondolunk, mint a rajz vagy az ének, ahol a szemléltetés (pl. videó- és hangfelvételek, térképek, diasorok, stb.) természetes része a mindennapok gyakorlatának. Más eszköztárral dolgozik azonban pl. a filozófia vagy éppen a magyar nyelv és irodalom tárgyának tanára. Ez utóbbi tárgyat - komplexitása révén - érdemes kicsit górcső alá vonnunk, áttanulmányoznunk! A komplex „nyelv és irodalom” tantárgy első összetevője sok szempontból közelebb áll a reáltárgyakhoz, hiszen javarészt könnyebben definiálható, átláthatóbb rendszert alkot, mint a szerteágazó, sok más stúdiummal összefüggő, s nélkülük nem értelmezhető irodalom tárgy. Míg a nyelvtan esetében a szemléltetésnél csakúgy, mint a


gyakorlásnál, szintre minden területen és anyagrésznél alkalmazhatjuk a számítógépet, addig az utóbbi esetében jóval bonyolultabb helyzetben vagyunk. Az irodalmat egyrészről szemlélhetjük mint a művészi nyelvhasználat jellegzetes termékeinek elemzőjét – így tulajdonképpen a nyelvhasználat egy sajátos formáját láthatjuk benne; másrészről – bizonyos értelemben - el is különíthetjük a nyelvtől, hiszen, míg a nyelvtant elsősorban tudományként definiáljuk, addig az irodalmat, rendszerint, művészeti ágként szokás meghatározni. Bár a tudomány és a művészet egyaránt a világmegismerés lehetséges emberi módszerének számít, metodikájuk – értelemszerűen – eltér egymástól.

Magyar nyelv

Irodalom

reáltárgyak analógiája

nem

annyira

pontos definíciók

„definiálós”, inkább „beszélgetős”

átlátható ismeretrendszer

komplex tárgy

gyakorlatiasabb tárgy

nagyobb

egyértelmű értékelési szempontok

személyiség

teret

nyer

tényszerű,

a

tanári

irodalmi „tabuk”

Értékközvetítés Ráadásul a magyar irodalom – és általában a humán - órákkal szemben nemcsak azt az elvárást szokás támasztani, hogy a diák felkészüljön belőlük az érettségire, illetve megtanuljon műveket elemezni, korszakokat bemutatni valamint gondolatait helyesírási és fogalmazási hibák nélkül közölni. A humán órák „értékközvetítő” órák is egyben: a magyar-, történelem- vagy épp rajztanár a korszakok és művek értelmezésén keresztül egyfajta értékrendet is átad. Ez az értékrend hagyományos erkölcsi elveket csakúgy, mint nemzeti identitásunk elemeit magában hordozza. Optimális esetben a humánórák a diákok önálló gondolkodását is fejlesztik, segítenek elsajátítani a gondolkodástechnikát, valamint az érvelési és egyéb retorikai eszközök használatát. A tanórákon éppen azért, mert természetükből fakadóan többnyire interaktív jellegű órák („beszélgetős-vitázós” órák), lehetőség nyílik a kulturált, felelősségteljes viselkedés, életvitel és beszéd megvitatására és elsajátítására.


Summázva: a magyar irodalom - csakúgy mint általában a humán - órákon számos hagyományos érték közvetítése is megtörténik. Ergo: az új eszköz használata egyes humán területeken afféle „szentségtörésnek” is számíthat.

Előítéletek, balítéletek és jogos kritikák

ELŐÍTÉLETEK DE: •

sok pluszmunkával jár

•

a gép használata szakembert kíván

•

„a gyerekek úgyis jobban értenek

•

ECDL

hozzá”

•

… éppen ezért oly fontos!

elidegenedés

•

a tanártól függ, mennyit és hogyan

•

•

egészen

gyorsan

látványos

eredmények

használja ezt a segédeszközt



BALÍTÉLETEK DE: •

a gép átveszi a tanár szerepét

•

a gép csak „cifra szolga”

•

a

•

az esetek többsége nem éppen ezt

gép

helyesírási

„leszoktatja”

a

helyesírásról

programja gyereket

a

a

számítógép

helyesírás-ellenőrző

rendszere

„leszoktatja”

a

gyerekeket

igazolja

a

helyesírásról, a helytelenül használt alakok gyakori látványa rögzíti a rosszul leírt alakot a „fejben” •

a

gép

megpróbálja

átvenni

nyomtatott könyvek szerepét

a

•

a monitorról nem lehet regényeket olvasni, de nem is ez a cél



JOGOS KRITIKÁK

•

A gép gyakori használata, esetleg a tőle való függőség valóban elveszi az olvasástól

az

időt.

A

számítógép

monitorján

megjelenő

szöveg

nem

helyettesítheti a könyvek lapjai őrizte verseket, regényeket – monitorról olvasni nemcsak fárasztóbb és egészségtelenebb a szemnek, de személytelensége elveszi az olvasás szépségét. •

Az Interneten a számos igen hasznos és értékes anyag mellett rengeteg nem hiteles, fals anyag is megbújik. Az irdatlan mennyiségű adathalmaz számos hiteltelen, sőt káros információja közül nehéz kiszűrni a hiteles, megbízható anyagokat.

•

Az iskolák nem mindig rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

•

A számítógépes termek rendszerint foglaltak, és délután is „egymásnak adják benne a kilincset” a különböző tanfolyamok hallgatói.

•

Az informatikai jártasság hiányosságai elbizonytalaníthatják a tanárt, s ezért a járt utat nem szívesen cserélik fel az eddig még kevéssé frekventáltra.

•

A gyakran amúgy is túlterhelt tanároknak – főleg akik nem rendelkeznek informatikai jártassággal - sok pluszmunkát jelenthet az órákra való felkészülés.

A gép tehát eszköz: olyan eszköz, ami jó kezekben igen hasznos segédeszközzé válhat. Nem több, és nem kevesebb.


Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában – Mire…? Az okokat tisztázva - miért merül fel az igény a számítógép használatára a humán órákon – vizsgáljuk meg a célokat! Elsőként azt tisztázzuk, hogy mire is használhatjuk a humán órákon a számítógépet. Az egyre általánosabbá váló gyakorlat szerint kettős cél motiválhat bennünket, tanárokat: egyrészről szemléltetésre, másfelől (akár játékos) gyakorlásra használhatjuk a gépet. E két kulcsfunkció mellett azonban folyton feltűnik egy harmadik is: a gyűjtő- és kutatómunkák, kiselőadások, házi feladatok segédanyagának – motiválatlan vagy éppen a tanár által motivált - keresése a neten. 1. Szemléltetés. A számítógépes órák egyik legelterjedtebb módszere és célja a szemléltetés, ami megkönnyíti a befogadás folyamatát, s egyben elmélyíti a szerzett tudást.

Hagyományos

Számítógépes

szemléltető eszközök

szemléltetés

(tábla, ábrák, térképek, írásvetítő, diavetítő, (Tíz az egyben!)

magnó, lemez- és CD-lejátszó, TV, videó, stb.) -

órára „hurcolás”

-

egyetlen lemezen elfér

-

„ahány érzék, annyi eszköz”

-

1 db gép + 1 db projektor

-

nehézkes kezelés, beállítás

-

könnyebben

-

megfelelő részletek keresgélése

kezelhető,

kereshető,

átlátható rendszer

A számítógép segítségével számtalan vizuális és auditív élmény átadható, ráadásul nagyon jó minőségben (ez vonatkozik a CD minőségű auditív, a DVD minőségű vizuális és a magas színvonalon kiállított albumokon is túltevő, nagy felbontásban, az eredeti minőséget szinte tökéletes hűséggel visszaadó képzőművészeti anyagra). És akkor még nem beszéltünk a praktikumáról: a számítógépen ugyanis mindez elfér egyetlen lemezen. A számítógépes órára


nem kell minden egyes hordozóhoz külön lejátszót bevinni. Ráadásul az előre elkészített anyagban könnyebb a tájékozódás köszönhetően a számítógép könyvtárrendszerének. 2. Gyakorlás. Feladatlapok, tesztek – akár versenyszerű - kitöltése, gyakorló feladatok, játékos rejtvények megoldása - mind a gyakorlati tudás megszerzésének kiváló eszköze lehet. Ha pedig mindez interaktív módon történik, akkor az azonnali visszacsatolás révén a tanulás máris élményszerűvé válik. A segédszoftverek feladatgyűjteményei csakúgy, mint a MOVELEX segítségével otthon is elkészíthető tesztek, rejtvények, stb. mindezt tudják. 3. Gyűjtő- és kutatómunkák. E funkció hármójuk közül a legátgondoltabb és körültekintőbb munkát igényli, s a tanár felelőssége is ebben az esetben a legnagyobb. Az irányított kutatásban ott a veszély ugyanis, hogy a diák káros vagy éppen a hibás anyagokhoz jut hozzá. Az Internet órai használata pedig magában hordozza az „elkalandozás”, „elszörfözgetés” veszélyét, ami az óra széthullásával, értelmetlenné és értéktelenné válásával jár együtt.


Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában – Mit…? Elérkeztünk tehát az IKT-s órák második lényeges kérdéséhez: mit érdemes feldolgozni a tanórán digitális formában? Induljunk ki abból az axiómából – amivel talán számos diák nem feltétlenül ért egyet ☺ -, hogy a tanár is ember. S mint ilyen bizony túlzásokba eshet, s kezdeti idegenkedését a géppel szemben („Semmit!”), az első sikerek (izgalmas, jól használható szoftverek felfedezése; az első mozgó prezentációk stb.), s a kitárulkozó lehetőségek hatására felválthatja a „rajongás”, kis túlzással „szent őrület” („Mindent!”) - és egyfajta feltétlen bizalom a gép iránt. Ha addig nem nyúlt a billentyűk után, eztán szinte minden anyagrészt „digitális” szemmel néz. Ne feledjük azonban: - a számítógép csak egy eszköz: nem ad megoldást minden felvetődő problémára - a gyerekeknek könnyebb számos anyagot a számítógép adta lehetőségekkel és a PC nyelvén (Internet, mozgó ábrák) megszólaltatni, azonban a feldolgozásra váró művészeti alkotásoknak (irodalom, rajz, média, stb. anyagok) alapvetően nem „számítógépes” a nyelve! Óvakodjunk tehát a szélsőségektől! Keressük meg ezúttal is az ”aranyközepet”, s ne feledjük az aranyszabályt: „Amit nyomtatva is a diák kezébe adhatunk, azt felesleges számítógépen feldolgozni.” Ez alapján elmondhatjuk, hogy vannak melegen ajánlott témák, de nem feledkezhetünk meg a „langyos” és kifejezetten „hűs” ajánlatokról sem. Melegen ajánlott

Ajánlott

Nem javasolt

- életrajz (fényképekkel, rajzokkal

- bizonyos műelemzések

- műelemzések

illusztrált PPT)

(pl. mindmap – nem az elemés

(komplett elemzés)

- korrajz (-II-) - stílusok

egésze,

- viták (élőszóban ajánlott – fontos

- korszakrajz – képekben

szemlétetésére,

- források bemutatása (digitalizált

elemzésre, szövegtani elemzésre)

- dolgozatok (nyomtatva is kézbe

corvinák a netről)

- mozgó szemléltető ábrák

adható, a gép mögött ülő diák nem

(pl. folyamatábrák flash-sel)

ellenőrizhető)

csak

részterületének stilisztikai

része a szóbeli érvelés)

- statikus ábrák


Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában – Hol…? A harmadik lépésben lássuk: hol, milyen oktatási környezetben alkalmazható a számítógép!

Foglalkozás

Foglalkozás típusa

Foglalkozás módszertana

Foglalkozás célja Iskolai,

1.

Tanóra

A számítógép szerepe a foglalkozáson

nagylétszámú

csoportokban

zajló

ismeretátadó

és

számonkérő

óra

1. szemléltetés 2. gyakorlás

pl. történelem óra

2.

Fakultatív óra

Az adott szaktárgy felé

1. összegzés

orientálódó

2. ismétlés (igen fontos az ismétlésnél, hogy ne

tanulók

tudását

fejlesztő,

felkészítő

jellegű

óra

pl. magyar fakultáció Adott

Szakkör

tananyagot,

kérjük

hanem

vissza

„frissítsük

az

átvett

fel”-

tanult

iránt tanulók

igényeit kielégítő, az adott

3.

formában

szempontok, új példák)

tárgykör

érdeklődő

száraz

téma aprólékos, esetleg részterületre

bontott,

mélyebb tanulmányozását

Érdekességek, szakterület

különlegességek

„csemegéi”)

bemutatása

(adott pl.

multimédiás eszközökkel

segítő óra pl. versíró szakkör

4.

Érettségire/felvételire

1. szemléltetés

felkészítő foglalkozás

2. gykorlás 3. ismétlés

Felkészítés

4. önálló kutatómunkák kiadása (multimédiás segédanyagok megismerése) Nem valódi foglalkozás mint

5.

(Felkészülés)

inkább

foglalkozásra

a

tanár való

-

felkészülését jelöli (ezért a zárójel)

6.

(Szakmai

Akár az előbb, itt sem

-

ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1. kapcsolattartás)

konkrét

foglalkozásról

van szó, hanem az órákra való

készülés,

információcsere folyamatáról Szintén

nem

foglakozás,

7.

(Hírek, újdonságok)

konkrét de

a

foglalkozások tartásához elengedhetetlen „hírszerzés”, aktualitások felkutatását hordozza

-


Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában – Hogyan…? A negyedik kérdés a számítógépes órák tanítási körülményeire és metodikájára vonatkozik. Ez alatt értjük az órák tanári módszertanát csakúgy, mint a feldolgozás, a számítógépes munka helyét (iskolai tanórán, szakköri foglalkozáson, otthon, stb.) is, hiszen a kettő szoros összefüggésben áll egymással. Lássunk hát rá néhány példát! 1. lehetőség

Feldolgozás típusa szaktermi foglalkozás Feldolgozás helyszíne

Feldolgozás módszere

informatika szaktanterem

1. minden diák számítógép előtt dolgozik hálózatra kapcsolva – ellenőrzött egyéni munka 2. csak a tanár előtt van számítógép – frontális munka projektorral

Szükséges eszközök

1. számítógépek, hálózat, segédszoftverek 2. számítógép, projektor, segédszoftverek

Feldolgozás helye

iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb. 2. lehetőség

Feldolgozás típusa

tantermi foglalkozás


Feldolgozás helyszíne


Bármilyen, nem informatikai tanterem

1. számítógépről

kinyomtatott

feladatlap,

teszt,

forrásanyag, kép, stb. kiosztása, órai közös/egyéni feldolgozása, közös javítása/beszedése 2. frontális munka projektorral


1. számítógép, nyomtató 2. számítógép, projektor, segédszoftverek

Feldolgozás helye

iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb.

3. lehetőség

Feldolgozás típusa

gyűjtő-, kutatómunka (tanórán vagy azon kívül)

Feldolgozás helyszíne

informatikai szaktanteremben, otthon


1. órai irányított keresés 2. órán kívül az iskolában vagy otthon irányított keresés


számítógép, Internet, segédszoftverek

Feldolgozás helye

iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb .


Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában – Mennyit…? Végül lássuk: mennyi időt érdemes az órán az IKT-s oktatásra fordítanunk! Egy bizonyos: nem az egész órát. A számítógépes foglalkozások esetében ugyanis elengedhetetlen, hogy megfelelő előkészítés vezesse be, illetőleg a munka befejeztével utólagos megbeszélés zárja az órát. Így ugyanis elkerülhető, hogy a számítógéppel segített tanóra szervetlenül ékelődjék be a tanulási folyamatba. Ráadásul a számítógépes órák igen népszerűek (még a tárgy iránt közömbös diákok körében is!), így megnő a veszélye annak, hogy amolyan meglepő és mulatságos óra váljon belőlük: a hétköznapi tananyagba ékelődő „ünnep”. (!) Tartsuk szem előtt, hogy a számítógéppel támogatott tanórának szervesen kell beépülnie a tanítási folyamatba! Lássuk hát két példán keresztül, hogyan illeszthető be az órába az adott IKT-s tananyag, s – megközelítőleg

-

mennyi

időt

vesz

igénybe!

1. Szemléltető óra témája: életművet bevezető - Ismétlés (rövid tanári bevezetés) -

5 perc

Életrajzi

PowerPoint

diasor

elindítása

(tanári magyarázattal kiegészített szemléltetés) -

Az

alkotó

műveire

hatást

30 perc

gyakorló

életrajzi

elemek

(visszapörgetett diasor egyes kockáinak kiemelése)

7 perc

- Zárás (tanári összegzés)

3 perc

kiemelése

(Ugyanebben a felépítésben elképzelhető adott korszakot bevezető óra is) 2.Gyakorló óra: témája: helyesírási gyakorlás -

Ismétlés

(Az

adott

(rövid feladatok

tanári megoldásához

helyesírási szabályok közös felelevenítése) -

Gyakorló

szoftver

elindítása

(önálló

bevezetés) szükséges 10 perc

gyakorlás

–

gépenként

(Esetleg versenyezhetnek is a diákok, hogy kinek lesz a legtöbb pontja,

egy

tanuló)


ki produkálta a legtöbb helyes választ)

25 perc

- Eredmények értékelése (leggyakoribb hibák megbeszélése)

10 perc

IKT a humán tárgyak oktatásában

Recommend Documents