Ikt

FEJÉR MEGYEI FÖLDHIVATAL E-mail: [email protected] Telefon: 22/312-696, 22/513-205 Telefax: 22/329-381 Ikt.szám: 20124-3/2010

Az „illetékekr2l szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 2010. január 1-t2l életbe lépett módosítások hatásainak a megvitatása”

FEJÉR MEGYEI FÖLDHIVATAL

2010. január 1-től lényeges változások történtek az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás és ingatlan-nyilvántartási eljárás során alkalmazandó díjfizetési kötelezettségek terén, mivel a 2009. évi CXII. törvény 2010. január 1-i hatállyal módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Díjtörvény). A módosítás okai a törvényalkotó szerint: A gazdasági- és társadalmi viszonyokban a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 2006. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta bekövetkezett változásokra tekintettel - az eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján (figyelembe véve a földhivatalok által tett javaslatokat és az ügyfelek visszajelzéseit) szükségessé vált a díjmentességre vonatkozó szabályozás teljes körű felülvizsgálata, valamint egyes rendelkezések pontosítása. A szabályozás egyszerűbbé és átláthatóbbá tételével kívánják elősegíteni a jogbiztonság fokozását és az ingatlanügyi hatóságba vetett bizalom további erősítését. A módosítás közvetlen gazdasági-, társadalmi előzménye egy évek óta megfigyelhető, a díjmentesség irányába ható hangsúlyeltolódás, ami a tulajdonilap-másolat szolgáltatás és az ingatlan-nyilvántartási eljárások körében egyaránt jelentkezik. Az elmúlt években tehát mind az ingyenesen szolgáltatott tulajdonilap-másolatok, mind pedig a díjmentesen igénybevett ingatlan-nyilvántartási eljárások száma jelentősen emelkedett, míg az összes kérelem száma lényegesen nem változott. A gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel emellett szükségessé vált az adatszolgáltatási és az eljárási díjtételek átfogó felülvizsgálata. Sajnálatos módon a személyi mentességet élvezők körében az elmúlt időszakban számos visszaélés is történt. Ez egyfelől a mentességi körök eredetileg túl tágan történt meghatározására vezethető vissza, másfelől magából a személyes mentesség jellegéből fakad, mivel az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése csak igen szűk körben lehetséges. A módosítás lehetőséget ad ennek részbeni ellensúlyozására, valamint a szabályozásnak az időközben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált felülvizsgálatára. A mentességi körök racionalizálásának elsődleges célja az ügyfelek közötti indokolatlan különbségtétel megszüntetése, illetve a visszaélések lehetőségének csökkentése. Emellett a nyilvántartott adatok, valamint az adatszolgáltatás, illetve a változásvezetés valódi értékét tükröző díjfizetési rendszer megteremtésével és az ügyfelek között jelenleg fennálló különbségek megszüntetésével a saját bevételeikből gazdálkodó földhivatalok által vezetett közhiteles ingatlannyilvántartás naprakész vezetéséhez fűződő társadalmi érdek hatékonyabban jut kifejezésre. A földhivatalok legfontosabb bevételét a tulajdonilap-másolatért és az ingatlan-nyilvántartási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak képezik, ezért a díjbevételek alakulása jelentősen befolyásolja a saját bevételeikből előírt nettó államháztartási befizetési kötelezettségük teljesítését, valamint folyamatos működőképességük fenntartását, illetve a likviditásuk megőrzését. A Díjtörvény módosítása különbséget tesz a tulajdoni lapról papír alapon szolgáltatott hiteles másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilapmásolat között. Külön-külön határozza meg az ezekért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. A díjak egységesen kerülnek megállapításra, vagyis minden esetben tartalmazzák a korábban külön fizetendő ún. rendszerhasználati, valamint a találati díjakat. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség az elektronikus dokumentumként lekérdezett tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő. A nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történő szolgáltatása ezáltal megszűnik, mivel az a biztonsági

2

elemek hiányában könnyen hamisítható, ezért a gyakorlatban visszaélésekre ad lehetőséget. Nem indokolt, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból egyébként bizonyító erővel nem bíró „nem hiteles” másolatok kerüljenek kiállításra, amit az ügyfél hivatalos eljárásban egyébként sem használhat fel. A módosítás következtében az adatigénylés helye szerinti földhivatal illetékességi területén kívül fekvő ingatlanokról történő tulajdonilap-másolat kiállítása is kizárólag hiteles formában történik. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentős mértékű csökkentésével a modern közigazgatásban mindinkább elterjedő elektronikus formájú szolgáltatások szerepét kívánják erősíteni. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor részben a díjcsökkentésből adódó bevételkiesés ellensúlyozására, részben pedig a gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel szükséges a papír alapon szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolat díjának emelése.

I/1. A TULAJDONI LAP MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 66. § (2) bekezdésében rendeltek alapján az ingatlanügyi hatóság a bíróságok, ügyészségek, a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához - a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel - biztosítja az ingatlannyilvántartás tartalmának megismerését. Mit is takar az, hogy külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel: Külön jogszabályok: - 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) - 176/2009. (XII.28) FVM rendelet Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a földhivatalok adatszolgáltatásaik során 2010. január 1től kezdődően az ingatlanokról kizárólag papíralapú hiteles tulajdoni lap másolatot adhatnak ki. Ezt bárki kérheti, ha a díjat kifizeti: kivéve a személyes díjmentességben részesülők körét, mivel számukra a hiteles tulajdoni lap másolat is díjmentesen jár.

Hiteles tulajdoni lap másolat díja Elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat díja Elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat díja

6250 Ft 3600 Ft 1000 Ft

Az adatszolgáltatás során teljes személyes díjmentességre jogosultak körét a módosító jogszabály jelentősen leszűkítette (Díjtörvény 30. §). Tárgyi díjmentességet a Díjtörvény. 31. § (1) - (2) bekezdéseiben felsorolt esetekben, a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint, és az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése esetén lehet igénybe venni, amely elektronikus dokumentumot kizárólag a TAKARNET rendszeren keresztül kaphatnak a csatlakozott felhasználók, azt a földhivatal közvetlenül nem tud szolgáltatni. Miért! gazdaságos, költségkímélő gyors XXI. századnak megfelelő teljes körű hatékony

3

A tulajdoni lap díját, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetni, aki a tulajdoni lap másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. A megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét. A tulajdoni lap másolat szolgáltatás vonatkozásában Teljes személyes díjmentességben részesül Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az a Magyar Állam hagyatéki eljáráshoz az egyház, egyházak szövetsége, egyházi gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz intézmény részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátáshoz szükséges az eljáró szerv közigazgatási eljárásához, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához a büntetőügyben eljáró bírósági eljáráshoz az ügyészségi eljáráshoz, a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgáltok feladati ellátása érdekében a helyi önkormányzatok, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez. Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.

Külön kiemelt esetek: •

•

A hagyatéki eljáráshoz a nem hiteles elektronikus tulajdoni lap másolat TAKARNET-en keresztül történő kiadása tárgyi díjmentes, ennél fogva ahhoz az önkormányzatok hagyatéki leltár készítése során hozzájuthatnak. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958.(VII.4.) (He.) alapján a földhivatal már nem tud tulajdoni lap másolatot csatolni (mert ez a Díjtörvényben foglaltakkal ütközne). Ugyanígy az ügyfeleknek sem adható ki hagyatéki eljáráshoz díjmentes tulajdoni lap. Nyomozó hatóságot, ügyészséget, bíróságot a TakarNet hálózaton keresztül az Inytv. 70. § (2) bekezdése alapján országos név szerinti lekérdezési jogosultság illeti meg díjmentesen. A

4

•

•

•

Be. 71. §-a alapján a földhivataloknál rendelkezésre álló okiratokat díjmentesen kell megküldeni. Ugyancsak elutasítandó az APEH az irányú megkeresése is, ha az adózó személyek ingatlanvásárlásairól kérnek iratmásolatot, mivel a földhivatal valamennyi okiratot megküldi az Illetékhivatalnak, amely az APEH szervezeti egységét képezi és saját irattárában fellelhető dokumentum vonatkozásában nem kérhető jogsegély a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Külön kiemelendő az építésügyi hatóságok megkeresése az ingatlannal szomszédos ingatlanok adatainak megküldése végett: ezzel kapcsolatos hogy a földhivatal részére adatszolgáltatási kötelezettséget előíró 37/2007.(XII.13.) ÖTM. rendelet 7.§. a.) pontját 2009. 10.1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 25/2009.(IX.30.) NFGM rendelet 11. §. (1) bekezdésének c.) pontja, tehát megszűnt a földhivatal adatszolgáltatás kötelezettsége a szomszédos ingatlanokra vonatkozóan. A Díjtörvény 30. §-ának módosítása a személyi mentességi kör szűkítését célozza. Ebbe a körbe a módosítást követően kizárólag a Magyar Állam, valamint az egyház, egyházak szövetsége és az egyházi intézmény tartozik. Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam képviseletében – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) jár el, így a törvényben meghatározott feladatkörében a Magyar Állam részére biztosított díjmentesség kiterjed rá. Díjmentesség illeti meg továbbá a Magyar Állam képviseletében eljáró hatóságokat akkor, ha jogszabályi felhatalmazás alapján igazolni tudják, hogy az érintett ügyben a Magyar Állam képviseletében járnak el. Pl.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (1) bekezdése alapján „más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében” a Magyar Államkincstár jogosult.

I/2. ELEKTRONIKUS ADATSZOLGÁLTATÁS A SZÁMÍTÓGÉPES INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL Mint korábban említettük, a Díjtörvény 31. §-a rendelkezik arról, hogy mely esetekben díjmentes tárgyánál fogva az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése. Az Inytv. 72- 81. §-ai általánosságban szabályozzák a TakarNet rendszerhez történő csatlakozási eljárás menetét, feltételeit. E rendelkezéseket teszi teljessé a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 5-7. §-ai, melyek szintén a csatlakozás feltételeit és annak menetét szabályozzák. A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatás feltételeit tartalmazó szolgáltatási szerződés kötelező elemeiről szól a 207/2006. (X. 16.) Korm. rendelet. Az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmaz mintát a TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem előterjesztéséhez. A felhasználó - megfelelő indokokra hivatkozva - hozzáférési engedélyért folyamodik az FVM-hez írásban. A kérelem az erre a célra rendszeresített fentiekben megjelölt formanyomtatványon nyújtható be.

5

A megfelelően kitöltött kérelmet két példányban, eredeti aláírással ellátva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályához kell benyújtani (1055 Budapest, Kossuth tér 11., 1860 Budapest 55 Pf. 1.) A kérelem benyújtásakor – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bek. alapján – általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Az illetéket 2200.- Ft értékű okmánybélyegen kell leróni, amelyet a kérelem egyik példányára kell felragasztani. A személyi, illetve tárgyi illeték-, valamint díjfizetési mentességet élvező kérelmezőknek a mentesség igénybevételéhez nyilatkozniuk kell arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben vállalkozási tevékenységükből, illetve eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. A kérelem elbírálása az FVM által történik, amelynek eredményéről a kérelmet benyújtó írásban határozatot kap. A kérelemhez csatolandó mellékletek: A kérelem elbírálásához a megfelelő indokláson kívül ügyvédeknek, közjegyzőknek, önálló bírósági végrehajtóknak mellékelni kell az illetékes kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását arról, hogy a kérelmező kamarai tagsága fennáll, és arról, hogy az igénybejelentő közjegyzői szolgálatát/ügyvédi tevékenységét/végrehajtói tevékenységét nem szünetelteti, valamint nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt. Költségvetési intézményeknek (pl. önkormányzatoknak) - amennyiben adatdíj mentességre tartanak igényt - nyilatkozniuk kell arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben vállalkozási tevékenységükből, illetve eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett. Az FVM által kiadott csatlakozási engedély alapján a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) előkészíti a TakarNet használatát szabályozó szolgáltatási szerződést, amelyet ezt követően postáz a felhasználónak. A szerződés megkötésére a TakarNet engedéllyel rendelkező felhasználó és az FVM FTF megbízásából a rendszer üzemeltetője, a FÖMI között kerül sor. Az egyedi szolgáltatási szerződést három példányban, FÖMI (1049 Budapest, Bosnyák tér 5.) postán küldi meg a felhasználónak.

aláírás

céljából

a

Az Egyedi Szolgáltatási Szerződés mellékletét képezi az Általános Szolgáltatási Feltételek és azok mellékletei, amelyek részletesen tartalmazzák a szolgáltatás technikai jellemzőit, feltételeit, a rendszer rendelkezésre állását stb. A szolgáltatási szerződés és mellékletei rögzítik a felhasználó által elérhető szolgáltatásokat, az igényelt hozzáférések darabszámát, a fizetési kötelezettségeket stb. Az intézményeknek, cégeknek a szerződésben nyilatkozniuk kell arról, hogy hány db és milyen érvényességi időtartammal rendelkező digitális igazolványt igényelnek. A digitális igazolványok darabszámának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy egy db digitális igazolvánnyal egy időben csak egy hozzáférés valósítható meg, valamint az igazolványok kétféle érvényességi időtartammal vásárolhatók meg. Az aláírt szolgáltatási szerződés mindhárom példányát vissza kell küldeni a FÖMI részére. A FÖMI-hez visszaküldött - ügyfél által aláírt - szolgáltatási szerződéshez mellékelni kell az aláírási címpéldányt.

6

Az ügyfél által aláírt szerződés példány FÖMI-hez való beérkezése után postázásra kerül a digitális igazolvány előállítási és fenntartási költségét tartalmazó számla a felhasználónak. A befizetés megtörténte után a FÖMI főigazgató által is aláírásra kerül a szolgáltatási szerződés. A szolgáltatási szerződés FÖMI főigazgatói aláírása után, a FÖMI regisztrálja a felhasználót, és előzetes egyeztetés utáni időpontban átadja számára a szerződésben rögzített számú hozzáférési jogosultságot (digitális igazolványt), a szolgáltató által is aláírt szolgáltatási szerződés ügyfél példányát valamint megfelelő tájékoztatást nyújt a kapcsolódás műszaki feltételeiről, megvalósításáról és a rendszer használatáról. A TakarNet rendszer használatának ellenőrzésére a fent hivatkozott Ingatlan-nyilvántartási jogszabályok értelmében a földhivatalok jogosultak, illetve kötelesek. A hatósági ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos részletes előírásokat (eljárási szabályokat) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. A legfontosabb biztonsági előírásokat a rendszer üzemeltetője, a FÖMI és a felhasználó között létrejövő egyedi szolgáltatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező Általános Szolgáltatási Feltételek (ÁSZF) tartalmazzák. Az ÁSZF megtalálható a TAKARNET honlapon, letölthető formában, a következő címen: Ügyfélszolgálat (http://www.takarnet.hu/main/ugyfelszolgalat.html). A felhasználó az Inytv. 75. § (2)-(3) bekezdései értelmében a lekérdezésről köteles naplót vezetni, amelyet öt évig meg kell őriznie. A naplónak a következőket kell tartalmaznia: a) a lekérdezés időpontját, b) a lekérdezést végző személy nevét, c) az adatigénylő természetes személyazonosító adatait, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait (okmányirodák esetén), d) lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, hrsz), e) díjmentes lekérdezés esetén a lekérdezés célját, valamint a Díjtörvény díjmentességét megalapozó jogszabályi rendelkezést f) hatósági ügy iktatószámát, melyhez az ingatlan-nyilvántartási adatokat lekérdezték.

I/3. A KÖRZETI FÖLDHIVATAL SAJÁT ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ EGYES INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK SZOLGÁLTATÁSA ÉS IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA 2010. február 11-én lépett hatályba a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet és a 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet. A 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 2. §-a rendelkezik a szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatokról és azok adatszolgáltatási díjáról: A papír alapon vagy számítógépes adathordozón (pl. pendrive, CD) a körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokról az ügyfél írásbeli kérelmére szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatokért az alábbi adatszolgáltatási díjat kell fizetni:

7

Földkönyv vagy földkönyvkivonat Tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvkivonat Területi összesítő

150 Ft ingatlanonként 200 Ft ingatlanonként 2000 Ft településenként

Az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatás, illetve az elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozása a technikai lehetőségek függvényében, egyedi megállapodás alapján teljesíthető. Tehát bármilyen szempont alapján – pl. az építési hatóságok azon megkeresései, mely az ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosi adatainak megküldését kéri – külön megállapodás alapján díj ellenében teljesíthető. Ha tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve leválogatást, adatfeldolgozást természetes személyek vonatkozásában kérik, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók. I/4. SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK HASZNÁLATÁNAK KORLÁTOZÁSA AZ ADATSZOLGÁLTATÁSBAN (Inytv. 70. §) Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során, így TAKARNETEN történő lekérdezés esetében is a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen (ezen rendelkezés csak természetes személyekre vonatkozik). A természetes személy valamennyi ingatlanáról az ingatlan-nyilvántartási törvény felhatalmazása alapján a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító felhasználásával az alábbiak jogosultak lekérdezni vagy adatszolgáltatást kérni: a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, adóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához, c) a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásához igényli, illetve d) ha azt a tulajdonos igényli valamennyi ingatlanának ingatlan-nyilvántartásból történő megállapításához. II. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA Az elsőfokú eljárás díja (bejegyzés/törlés) változással érintett ingatlanonként 6600 Ft A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja 12600 Ft változással érintett ingatlanonként Az ingatlan nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés 10000 Ft díja Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli 100 Ft másolat, kivonat díja oldalanként A társasház-alapítás bejegyzésének/alapító okirat módosítása díja társasházi 6600Ft de tulajdoni különlaponként összesen max. 100000 Ft

8

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alóli teljes személyes díjmentesek köre itt is leszűkült (Díjtörvény 32/B. §). Az eljárás során a tárgyi díjmentességet a Díjtörvény 32/C. (1)-(2) bekezdései szerint lehet igénybe venni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja vonatkozásában Teljes személyes Tárgyánál fogva díjmentes díjmentességben részesül a Magyar Állam a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás az egyház, egyházak a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének) a bejelentése szövetsége, egyházi intézmény Az Észak-atlanti a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén a Szerződés Szervezete, lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt, a fiatalok otthonteremtési továbbá az Észak- támogatását, a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező atlanti Szerződés kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar tagállamainak és az Állam, mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig 1995. évi LXVII. fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törvényben bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás kihirdetett az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek Békepartnerség más megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható részt vevő államinak a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy Magyarországon részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tartózkodó fegyveres tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő erői – ideértve az elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az említett fegyveres ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel vagy törlésével kapcsolatos eljárás. erők alkalmazásában a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött álló nem magyar megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási állampolgárságú, bejegyzése hivatásos szolgálatban a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése lévő és polgári tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés állományú sikertelensége és a pályázat eredménytelensége estén annak törlésére személyeket is – irányuló eljárás kizárólag a szolgálati a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a kötelezettségükkel közigazgatási hatóság és büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt összefüggő zárlat, zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által ingatlanügyek elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének tekintetében feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás a birtok összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részarány tulajdonnal kapcsolatos eljárás

9

A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli (Díjtörvény 32/E. § (1) bek.). A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését (Díjtörvény 32/E. § (3) bek.). Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlan ügyi hatósági az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat a jogszerzőtől, jogosulttá válótól kell behajtani. (Díjtörvény 32/E. § (4) bek.). Külön kiemelt esetek: • A tárgyi díjmentesség Díjtv. 32.§./C § (1) bekezdésének c.) pontjában foglaltakhoz: a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának bejelentése nem terjed ki az ingatlan címének megváltozására, így az díjköteles, akár az önkormányzat, akár az érdekelt személy kéri. • A Díjtv.32/C.§. (1) bekezdésének e.) pontjában foglaltakhoz: díjmentes az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. Vételi jognál azonban a megjelölt határidő lejárta esetén is helyes, ha a törlés nem történik meg hivatalból, hanem csak az ingatlan tulajdonosának vagy a vételi jog jogosultjának törlési (díjköteles) kérelme alapján, amely eljárásban egyúttal arra is nyilatkoztatni indokolt a kérelmezőt, hogy a jogosult élt-e a vételi joggal. • A Díjtv.32/C.§. (1) bekezdésének h.) pontjában foglaltakhoz: maga a végrehajtási jog bejegyzése és annak törlése is díjköteles. A díjfizetés iránti felhívást a megkereső szervhez kell címezni, és annak egy példányát a csekkel együtt a díjfizetésre végső soron kötelezett, végrehajtandó személy részére is meg kell küldeni, aki a végrehajtási jog bejegyzése esetén a végrehajtási jog jogosultja, törlés esetén az ingatlan tulajdonosa. (Ez az eljárás az APEH és a végrehajtók esetében). • A Díjtv.32/C.§. (1) bekezdésének i.) pontjában foglaltakhoz: a polgári peres eljárásban kért perfeljegyzés valamint a perfeljegyzés törlése nem került be a díjmentes eljárások közé, a perfeljegyzést kérőn hajtandó be nem fizetés esetén a díj. • Díjmentességet biztosít a Magyar Államkincstár számára a 2007. évi CVI. törvény 66. § (1) bekezdése-, a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárások (okirat másolat kiadás, végrehajtási jog bejegyzés) során. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rend. 44. §-a (1) bekezdése alapján az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A jogszabály szerint a Kincstár nem általánosan jár el a Magyar Állam nevében, ezért csak a fent hivatkozott ügyekkel kapcsolatba illeti meg a személyes díjmentesség, egyéb esetekben a törvényi feltételek fennállása esetén tárgyi díjmentesség vehető igénybe. • A Magyar Állam javára a Díjtv. 30. § (1) bekezdés a) pontjában és a 32/B. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított teljes személyes díjmentesség esetében – főszabályként - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t kell érteni. Egyéb esetekben – a törvényi feltételek

10

•

•

fennállása esetén - a Magyar Állam képviseletében eljáró hatóságnak igazolni kell, ha személyes vagy tárgyi díjmentesség megilleti. Az Inytv. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján a gondnokság alá helyezés ténye feljegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba. Az 1952. évi III. törvény 311. § (3) bekezdése szerint, ha a gondnokság alá helyezett személynek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt. Díjfizetésre a megkereső szervet kell felhívni, illetve kérni kell, hogy jelölje meg a díjfizetésre kötelezett személyt. Az Inytv. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás tényének feljegyzése – esetében a felszámolót, illetve a végelszámolót kell megkeresni díjfizetés iránt.

III. ÖSSZEGEZVE •

•

Földhivatali adatszolgáltatás esetében – kivéve a személyes díjmentességben részesülők körét – az eljáró szerv részére akkor jár díjmentesen az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat, ha a TAKARNET rendszerhez csatlakozik és a tárgyánál fogva felsorolt díjmentes esetek körébe tartozik az eljárása. A díjfizetési mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. Minden ingatlan-nyilvántartási eljárás díjköteles, amelyet nem személyes díjmentességben részesülő szerv kezdeményez, vagy amely a tárgyi mentesség törvényi felsorolásban nem került nevesítésre. Ha a megkereső szerv határozata tartalmaz a díjfizetésre kötelezett személyére vonatkozóan rendelkezést, akkor a hiánypótlási felhívást csak a jogszerző vagy jogosulttá váló részére kell megküldeni.

IV. MÓDOSÍTÁSOK HATÁSAI • •

•

• •

A Díjtörvény személyes és tárgyi mentességének szűkítése váratlanul érte az eddig díjmentességet élvező szerveket. Problémát okozott, hogy a több szerv a KET 26. §-ára (belföldi jogsegély) hivatkozva kérte az adatszolgáltatást díjmentesen, illetve saját jogszabályi rendelkezéseire hivatkozva – feladatainak ellátása érdekében – szintén díjmentesen kérte az adatszolgáltatást. Nem vették figyelembe a Díjtörvény díjmentességre vonatkozó szabályozását. (Elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap, csak TakarNet rendszerhez való csatlakozás esetén jár díjmentesen.) A földhivatal eddig kigyűjtött adatokat is teljesített a megkereső szerv részére, így többlet munkát saját ügyintézőivel, saját költségén úgy végzett el, mely ellentétes a közhitelesség elvével, hiszen csak a biztonsági elemekkel felszerelt hiteles tulajdoni lap másolat közhiteles. A Díjtörvény a XXI. század követelményeit szem előtt tartva, közvetlenül segíti az eljáró szervek munkáját azzal, hogy gyorsan, gazdaságosan biztosítja az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz történő hozzáférést. A 176/2009. (XII.28.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján az is biztosított, hogy egyedi megállapodás alapján teljesíthető az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatás, illetve feldolgozás – amennyiben a megkereső szerv ilyen irányú kéréssel fordul a földhivatalhoz.

Székesfehérvár, 2010. március 18.

11