© Központi Statisztikai Hivatal
IKT-eszközök és használatuk © Központi 2012. december Statisztikai Hivatal
Tartalom Bevezetés...................................................................................................................2 Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban ...................................................2 Az IKT-eszközök és használatuk a vállalati szektorban .............................................4 Az IKT-eszközök és használatuk a közigazgatásban .................................................6 Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére.........................................8 Elektronikus kereskedelem.........................................................................................9
Táblázatok Az IKT-eszközök a háztartásokban Az IKT-eszközök a vállalati szektorban Az IKT-eszközök a közigazgatásban
Elérhetőségek
www.ksh.hu
Bevezetés Az információs, informatizált társadalom rohamléptű fejlődése világszerte a XXI. század elejének jellemzője. Az informatikai kultúra terjedése nem csupán a gazdasági fejlődés motorja, hanem a társadalmi változások egyik mozgatórugója. Az információs és kommunikációs technológiák (továbbiakban: IKT) használata szorosan összefügg az ország fejlettségével. Az elmúlt években fokozatosan javult a helyzet az IKT-eszközökkel való ellátottság mind a háztartások, mind a vállalatok, mind a közigazgatás területén. Az internet használata ma már általánosnak tekinthető, a vállalkozások és a közigazgatási szervek egyre nagyobb hányada rendelkezik elérhetőséggel a világhálón.
Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban 2011-re már majdnem mindegyik háztartás rendelkezett mobiltelefonnal. Hazánkban száz lakosra 117 mobiltelefon-előfizetés jutott 2011 végén, amiben jelentős szerepe van az céges üzleti telefonoknak. Ezzel szemben a vezetékes telefonnal ellátott háztartások aránya tovább csökkent: a 2007. évi 63%-kal szemben 2011-ben 53% volt. A háztartások csaknem 70%-ában van valamilyen számítógép (asztali, hordozható vagy kézi). A legelterjedtebb az asztali számítógép, ami a háztartások mintegy 60%-ában megtalálható. A hordozható számítógép egyre népszerűbbé vált: 2007. évi 11%-kal szemben 2011-ben a háztartások 31%-a rendelkezett ezzel az eszközzel. 1. ábra IKT eszközzel rendelkező háztartások aránya, 2007 és 2011 99 99
TV 95
Mobiltelefon
86 53
Vezetékes telefon
63 60
Asztali számítógép
51 65
Internet- hozzáférés
38 61
Szélessáv ú internetkapcsolat
33 31
Hordozható számítógép
11 5
Kézi számítógép
2 0
10
20
30
40
2007
50
60
70
80
90
100 %
2011
2011-ben száz háztartásból 65-nek volt internet-hozzáférése, arányuk az utóbbi négy év alatt mintegy 27 százalékponttal nőtt. Az internetkapcsolat típusát tekintve a háztartások 2
IKT-eszközök és használatuk
esetében a széles sávú dominál, az internetes háztartások 93%-a ilyen módon kapcsolódott a világhálóra. 2. ábra A háztartások internetkapcsolat-típusainak megoszlása % 60 53 50
47
40
36
34 30 20 12 10
7
6
5
0 x DSL
2007 Egy éb szélessáv ú
Analóg telefonv onal
2011 Keskeny sáv ú mobilkapcsolat
2011-ben a számítógép-használók csaknem 94%-a volt tényleges – a felmérést megelőző három hónapon belül – használó. A számítógép-használatban határozott különbségek vannak az egyes korosztályok között: az aktív periódus végéhez közeledőknél feleakkora a használati arány, mint a fiatalabb korosztályok esetében. A 16–74 éves korú lakosság csaknem 94%-a használ mobiltelefont. A fiatal és középkorú lakosság körében csak elvétve fordul elő a mobiltelefon hiánya, viszont a 65–74 éves korcsoportban relatív tartózkodás figyelhető meg ettől az eszköztől. 2011-ben a lakosság 72%-a használt már életében internetet, ami 18 százalékpontos emelkedést jelent 2007-hez képest. A tényleges internetezők aránya jellemző módon a 16–24 éves korúak körében a legnagyobb. A mobileszközök (mobiltelefon, hordozható számítógép stb.) használata is egyre elterjedtebb. 2011-ben már a tényleges internetezők 15%-a használt otthonától, munkahelyétől távol internetezésre mobiltelefont vagy okostelefont, míg 21% hordozható számítógépet. A tényleges internetezők csaknem 98%-a rendszeres használó (aki legalább heti gyakorisággal internetezik), közülük 82% naponta kapcsolódott az internetre. Jellemző, hogy aki megismerte az internet előnyeit, az legalább hetente látogatja a honlapokat. A rendszeresen internetezők aránya valamennyi korcsoport esetében 95% vagy afeletti, a 16–24 éveseknél csaknem 100% volt. A hivatalos számítógépes képzést soha igénybe nem vevő számítógép-használók aránya csaknem 36%. A számítógépet valaha már használók – akik a felmérést megelőző három évben nem vettek részt legalább 3 órás hivatalos képzésen – 90%-a úgy nyilatkozott, hogy nincs szükségük ilyen jellegű oktatásra. A válaszadók 61%-a elegendőnek ítélte számítógépes és internetes ismereteit új munkahely kereséséhez, 60%-a biztos abban, hogy meg tudja védeni számítógépét a vírusoktól és egyéb internetes támadásoktól, 66%-a pedig úgy érezte, hogy személyes adatait a számítógépen megfelelő biztonsággal tudja kezelni. Az IKT-eszközök elterjedtségi mutatója a jövedelmi viszonyok javulásával egyre magasabb. A televíziós készüléket leszámítva a többi IKT-eszköz esetében jelentős
3
www.ksh.hu
különbségek vannak az egyes jövedelmi kategóriák között. Emellett az egyén lakókörnyezetének gazdasági helyzete, a munkalehetőségek, a kulturális közeg, a családi körülmények is befolyásolja az IKT-eszközök iránti igényt, valamint azok használatának alakulását. Jelentős szerepe van az életkornak, az iskolai végzettségnek, a gazdasági aktivitásnak és a végzett munka jellegének is. A háztartások IKT-eszközök ellátottságát, valamint azok használatát régiós szinten számottevően befolyásolja az adott földrajzi terület gazdasági fejlettsége. A régiók közül a legtöbb ellátottsági és eszközhasználati mutatóban kiemelkedik Közép-Magyarország.
Az IKT-eszközök és használatuk a vállalati szektorban Az előző évhez hasonlóan, 2011-ben a hazai vállalkozások 92%-a használt számítógépet és 89%-a vette igénybe az internetet üzleti ügyei intézéséhez. A vállalkozás létszámának növekedésével emelkedik mind a számítógép-, mind az internet-használat aránya. A 250 fős és afeletti vállalkozások közel mindegyike rendelkezik számítógéppel és internettel. A vállalkozás méretét tekintve nem mutatkozik jelentős különbség az olyan alapvető nyílt forráskódú és harmadik féltől származó szoftverek esetében sem, mint a különböző internetes böngészők, illetve office szoftverek. Az előbbit a vállalkozások 71, az utóbbit 47%-a használja a működése során. A kevésbé általános felhasználású szoftvereknél a fővárosi vállalkozások dominanciája jellemző. 3. ábra Információs és kommunikációs technológiák, nyílt forráskódú szoftverek használatának aránya, 2011* Személy i számítógépek
92
Internet
89
Internetes böngésző szoftv er
71
Office szoftv er
47
Operációs rendszer
30
Egy éb ny ílt forráskódú szoftv er
18
Webszerv er
14
Ny ílt forráskódú ERP v agy CRM alkalmazás
8 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 %
* Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységű vállalkozások adatait.
2011-ben az internet-hozzáférési pontok száma minden kapcsolattípus esetében növekedett az előző évhez képest. Még mindig meghatározó technológia az xDSL. Tovább folytatódott a mobilkapcsolatok számának dinamikus növekedése, így ez a második legnépszerűbb kapcsolattípus. Jelenleg az internethasználó vállalkozások 46%-a rendelkezik valamilyen mobilkapcsolattal, ugyanakkor még mindig az xDSL-kapcsolatot használják legmagasabb arányban: 2011-ben az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások 74%-a rendelkezett ezzel a kapcsolattípussal. 4
IKT-eszközök és használatuk
4. ábra Az internetkapcsolat típusának megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2011* 3
21
250 fő és afölött
23
4
32
50–249 fő
13
13
12
7
42
10–49 fő
39
Összesen 0 xDSL
10 Kábel
6
20
30
Bérelt vonali
26
6
40
25
10
8
10
50
15
60
Egyéb helyhez kötött kapcsolat
14
21
14
22
14
70
80
90
Mobil szélessáv
100 %
Egyéb mobilkapcsolat
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységű vállalkozások adatait.
Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége. 2011-ben a vállalkozások 60, az internetkapcsolattal rendelkezők 67%-ának volt saját honlapja. Az utóbbi arány 4 százalékponttal nagyobb, mint 2010-ben. Az előző évhez hasonlóan a honlapon igénybe vehető szolgáltatások első helyén a termék- és szolgáltatásinformációk megszerzésének lehetősége állt, amit a vállalkozások 88%-ának honlapja nyújtott. Online megrendelésre a vállalkozások honlapjának negyede adott lehetőséget 2011-ben, ami az elektronikus kereskedelem terjedésének hazai technikai korlátját jelenti. A termékek és szolgáltatások online megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (62%) területén volt a legmagasabb. 5. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások a honlappal rendelkező vállalkozások arányában, 2011* Termék-, és szolgáltatásinformációk
88 25
Online megrendelés Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség
20 18
A termék testreszabásának lehetősége 13
Titoktartási ny ilatkozat A megrendelések online köv ethetősége
12
A w eboldal személy re szabásának lehetősége
11 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységű vállalkozások adatait.
5
%
www.ksh.hu
Az IKT-eszközök és használatuk a közigazgatásban A közigazgatásban a számítógépek állománya a 2009-ig tartó növekedést követően csökkenést mutat. 2011-ben az asztali számítógépek száma a közigazgatás egészében 4%-kal csökkent 2009-hez képest. A megtorpanás hátterében a közigazgatási intézmények asztali számítógéppel való magasfokú ellátottsága állhat. A korszerűbb technológiának számító hordozható számítógépek száma viszont tovább bővült az elmúlt két esztendőben, ugyanakkor a növekedés üteme lassult. Az államigazgatásban nem számottevő az állomány növekedése, az önkormányzatok esetében viszont még mindig 10% közeli. A bővülést segíthette, hogy a hordozható számítógépek ára már a kisebb költségvetésű szerveknek sem jelent akkora terhet, mint korábban. Az információtechnológia fejlődésének köszönhetően a közigazgatásban is egyre különfélébb internetkapcsolat-típusokat használnak a világháló elérésére. Ugyan az xDSL típusú kapcsolatok még mindig a legelterjedtebbek, a kapcsolattípus visszaszorulása más technológiák javára már az önkormányzatoknál is megindult. Jelentősen növekedett a mobilinternet használati aránya. Mobilkapcsolatot jellemzően az államigazgatási intézmények veszik igénybe, ezen belül is legmagasabb arányban a szélessávú mobilkapcsolatot, melyet 2011-ben az államigazgatási intézmények 55%-a használt. 6. ábra Az internetkapcsolat típusai a közigazgatásban, 2011 52,2 52,5
x DSL 46,4 27,1 27,2 26,0
Kábel-telev íziós
9,6 Bérelt v onali
6,5 65,2 20,3 18,8
Egy éb hely hez kötött
47,0 14,3 12,0
Mobil szélessáv
54,7 15,1 13,6
Egy éb mobil-kapcsolat
40,3 0
10
20
Államigazgatási intézmény ek
30 Önkormány zatok
6
40
50
60
70 %
Közigazgatási intézmény ek összesen
IKT-eszközök és használatuk
A közigazgatásban a leggyakrabban használt infokommunikációs eszközök 2011-ben a számítógép, az internet és az e-mail volt. Mindegyik eszköz használata legalább 98%-os volt. Az államigazgatási intézmények közel 90, az önkormányzatok csupán 13%-a rendelkezett intranettel. A jelentős különbség oka, hogy jellemzően a nagyobb szervek elsősorban belső kommunikációra alkalmazzák az intranetet. Kevésbé elterjedt eszköz az extranet: 2011-ben az államigazgatási intézményeknek már több mint negyede használta, az önkormányzatok használati aránya (2%) azonban csökkent 2009-hez képest. A nyílt forráskódú szoftvereket a vállalati szférához hasonlóan a közigazgatás is egyre nagyobb arányban használja őket. Azonban itt is jellemző, hogy a nagyobb, központosítottabb államigazgatási szférában jobban, az önkormányzatoknál kevésbé elterjedtek. 2011-ben az államigazgatási szervek 78, az önkormányzatok 29%-a alkalmazott nyílt forráskódú szoftvereket. 2011-ben a megfigyelt közigazgatási intézmények 58%-a rendelkezett saját honlappal. Az államigazgatási intézmények 88, az önkormányzatok 56%-a volt elérhető a világhálón. 2011-ben információkeresés és elektronikus levelezés céljából a közigazgatási intézmények 98, az adatbázisokhoz való hozzáféréshez mintegy 90%-a vette igénybe az internetet. A megfigyelt közigazgatási intézmények közül jellemzően az államigazgatási szervek (66%) használták az internetet képzésekhez. A közigazgatási szervek 83%-a vette igénybe a banki és pénzügyi szolgáltatásokat a világháló segítségével. 7. ábra Az internethasználat célja, 2011 % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Információ keresése
E-mail
Adatbázisokhoz v aló
Oktatás/képzés
hozzáférés
Banki és pénzügy i szolgáltatások igény bev étele
Államigazgatási intézmény ek
Önkormány zatok
Nincs jelentős változás a biztonsági technológiák szempontjából: 2011-ben is a vírusirtó szoftverek, tűzfalak és a biztonsági másolás voltak a legnépszerűbb technológiák. Kevésbé elterjedt technológia a digitális aláírás használata, illetve a titkosítási eljárás. A digitális elektronikus aláírás fontos szerepet játszik az e-közigazgatás minél szélesebb körű használatában. 2011-ben még mindig jellemzően az államigazgatási szervek vették igénybe ezt a lehetőséget, de a közigazgatás mindkét alszektorában folytatódott a használati arány évek óta tartó fokozatos növekedése. A digitális aláíráshoz hasonlóan a titkosítási eljárást is jóval nagyobb arányban veszik igénybe az államigazgatási szervek: 2011-ben az államigazgatási szervek 55, önkormányzatok 9%-a használt valamiféle titkosítási eljárást.
7
www.ksh.hu
8. ábra Biztonsági eszközök használata, 2008–2011 % 100 80 60 40 20 0 Vírusok elleni
Tűzfal
Biztonsági másolás
v édelem
Biztonságos
Elektronikus
szerv er
digitális aláírás
Titkosítási eljárás
(v íruskereső szoftv er)
2008
2009
2011
2009-ről 2011-re folyó áron 16%-kal csökkentek a közigazgatás információs célú kiadásai, melynek 82%-a az államigazgatást terhelte. Az összkiadás kétharmadát jelentő számítástechnikai szolgáltatásokra fordított kiadások az államigazgatásban 2%-kal emelkedtek, az önkormányzatoknál 5%-kal csökkentek. Ezzel párhuzamosan az információs célú beruházások is jelentősen csökkentek. Ennek hátterében a válság hatására megjelenő beruházási hajlandóság csökkenése, az informatikai eszközökkel való ellátottság telítődése, illetve a számítógépet használó önkormányzati alkalmazottak számának visszaesése állhat. 2011-ben a szoftverekre jutott több forrás, de mind a hardver-, mind a szoftverberuházások hasonló mértékben csökkentek (35, illetve 32%-kal).
Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére A közigazgatási intézményekre az utóbbi években egyre nagyobb nyomás helyeződött az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az internetes alkalmazások fejlődésével és a felhasználók részéről növekvő igény következtében fokozatosan növekszik az elektronikusan beszerezhető információk, valamint az elintézhető ügyek mennyisége. Az e-közigazgatás fejlődése a háztartásoknak és a vállalkozásoknak egyaránt idő és költség megtakarítást tud jelenteni. Mivel a háztartások e-ügyintézése szezonális vonásokat is mutat (pl. adóbevallások, útlevelek), az internetezők e-ügyintézési szintjét 12 hónap viszonylatában mértük fel. 2011-ben a felmérést megelőző 12 hónapban az éven belül internetezők 52%-a információszerzésre, 36%-a űrlapok letöltésére és 25%-a a kitöltött űrlapok elküldésére (ami már valóban elektronikus ügyintézést takar) használta az internetet. Az interneten keresztül adóbevallást benyújtók aránya 17%. 2011-ben az éven belül internetezők 54%-a a három közigazgatási interakció – információszerzés, az ügyintézéshez szükséges űrlapok letöltése, a kitöltött űrlapok interneten keresztüli elküldése – közül legalább az egyiket végezte el. 2010 folyamán az összes internetet használó vállalkozás 93%-a vette igénybe az internetet azért, hogy közigazgatási ügyeihez információt szerezzen. A letöltött űrlapot a 8
IKT-eszközök és használatuk
vizsgált, internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások 83%-a küldte vissza elektronikusan. Az összes megfigyelt internethasználó vállalkozás – 2009. évinél 7 százalékponttal nagyobb arányban – több mint fele intézte közigazgatási ügyeit teljes egészében elektronikus formában. Ebben a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozások a legaktívabbak (78%). Az adminisztratív ügyek közül az összes internet-előfizető vállalkozás közel háromnegyede intézte elektronikus úton a munkavállalók után fizetendő járulékok, a társasági adó valamint az áfabevallását. Ez az arány a vám és fogyasztási adó esetében 38% volt. Az elektronikus közigazgatás szélesebb körű használatának korlátai közül – a vizsgált vállalkozások 37%-a szerint – a legjelentősebb, hogy az interneten keresztüli ügyintézés mellett még mindig szükség van papíralapú munkára, valamint személyes ügyintézésre. Viszont 11%-uk nem tudja, elérhetők-e elektronikusan az általuk igényelt szolgáltatások, 9%-uk pedig túl bonyolultnak tartja ezeket az eljárásokat. A vállalkozások 9%-át az adatbiztonsággal kapcsolatos félelmek tartják vissza a használattól.
Elektronikus kereskedelem Az internet mind gyakoribb használatával és a vállalkozások interneten való megjelenésével egyre elterjedtebbé válik a világháló használata a vásárlások során. Az információközlés mellett növekszik azoknak a vállalatok aránya, amelyek lehetővé teszik az interneten keresztüli vásárlást. 2011-ben a lakosság 22, az internetezők 31%-a vásárolt a felmérést megelőző 12 hónapban a világhálón. Az utolsó internetes vásárlás időpontja alapján a vásárlások 84%-a egy éven belül, 16%-a pedig egy évnél régebben történt. A 2011-es felmérést megelőző három hónapban realizálódott a vásárlások csaknem fele (48%). 2011-ben a 25–34 éves korosztály 36%-a vásárolt 12 hónapon belül az interneten. A korcsoportok közül ezen korosztályé a legmagasabb arányszám, ugyanakkor a legdinamikusabb növekedés a 16–24 éves korosztály esetében volt. 9. ábra Éven belül vásárlók internetes vásárlásai terméktípusok szerint, 2011 Köny v , magazin, táv oktatási
45 33
Utazás, szállodafoglalás Ruházat, sportfelszerelés Jegy v ásárlás
36 27 22 22
Egy éb termék v agy szolgáltatás Háztartási eszközök Filmek, zenék
17 7
Számítógépes szoftv er Szórakoztató elektronika Szerencsejáték
15 15 10
Számítógépes hardv er Élelmiszer Gy ógy szerek
7 6 6
Pénzügy i szolgáltatások, biztosítás 0
5
10
15
9
20
25
30
35
40
45
50 %
www.ksh.hu
2011-ben az árut vagy szolgáltatást interneten keresztül vásárlók csaknem 92%-a hazai kereskedőtől, 18%-uk az EU más tagállamaiból, 6%-uk unión kívüli országból vásárolt. Viszont a beszerzések 5%-ában nem volt egyértelmű az eladó földrajzi hovatartozása. 2010-ben a magyarországi vállalkozások a teljes nettó árbevételük közel ötödét (10 835 milliárd forint) realizálták számítógépes hálózat igénybevételével, ami folyó áron 20%-os növekedést jelent az előző évihez képest. 10. ábra A számítógépes hálózat útján realizált nettó árbevétel, 2010* Nem számítógépes hálózat (81%)
Számítógépes hálózat (19%)
Az automatikus feldolgozási eljárást lehetőv é tev ő elektronikus adatcsere (78%)
Weboldal (22%)
*Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységű vállalkozások adatait. Megjegyzés: az adatok a 2011-es felmérésből származnak, és a 2010-es év nettó árbevételére vonatkoznak.
A nemzetgazdaság egészében a weboldalon keresztül realizált nettó árbevétel aránya 4, az automatikus adatcserén keresztüli értékesítésé 15% volt 2010-ben. A webes megrendelésekből és az automatikus adatcserével realizált nettó árbevétel összforgalmon belüli aránya és értéke is emelkedett 2010-ben az előző évhez képest. A weboldalon keresztül értékesítő vállalkozások aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (22%) területén a legmagasabb. A vállalkozások több mint háromszor akkora arányban szereznek be termékeket weboldalon keresztül, mint amennyit értékesítenek. Az információ, kommunikáció területén a vállalkozások 61%-a használta a webet beszerzésre. Kevésbé elterjedt az automatikus adatcserén keresztüli értékesítés, amit a feldolgozóiparban (6%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (5%) területén működő cégek alkalmaznak a legnagyobb arányban. A teljes nemzetgazdaságot tekintve pedig 3% ez az érték. Ugyanakkor az automatikus adatcserével történő beszerzések jóval elterjedtebbek: az ilyen módon megvalósuló beszerzések aránya a kereskedelem, gépjárműjavítás (11%) és az információ, kommunikáció (10%) területén a legnagyobb. 2010-ben az összes vállalkozás 5%-a élt ezzel a lehetőséggel. Az elektronikus úton beszerző vállalkozások – az összes vállalkozás 16%-a – közel fele még mindig beszerzéseinek kevesebb, mint 1%-át bonyolítja ezen az úton.
10
IKT-eszközök és használatuk
11. ábra A vállalkozások elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya az Európai Unióban, 2010 % 30
25
20 EU-átlag = 14%
15 25 17
17
17
16
14
14
14
13
5
12
11
11
11
11
9
9 6
5
4
3
2
1 Ciprus
19
Bulgária
19
Románia
20
Görögország
10
Olaszország
Lettország
Észtország
Szlovénia
Lengyelország
Spanyolország
Portugália
Hollandia
Litvánia
Belgium
Ausztria
Franciaország
Málta
Szlovákia
Egyesült Királyság
Németország
Írország
Svédország
Magyarország
Finnország
Csehország
0
Elérhetőségek:
Felelős szerkesztő:
Szabó István főosztályvezető
Szabó Péter főosztályvezető
Telefon:
(+36-1) 345-6187
(+36-1) 345-6820
E-mail:
[email protected]
[email protected]
További információ:
Kovács Krisztián
Lieber Ildikó
Telefon:
(+36-1) 345-6463
(+36-1) 345-6507
E-mail:
[email protected]
[email protected]
Információszolgálat
[email protected]
Telefon:
(36-1) 345-6789
Készült a Tájékoztatási főosztályon a Szolgáltatás- és külkereskedelem-statisztikai főosztály munkatársai részanyagainak felhasználásával.
11
