Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógia • Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé – ápolás a hetedik életévig c) paideia – a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése a 7. életévtől kezdve • Paidagogos (pais, paidos – gyermek és agein vezetni) • Paedagogus
Pedagógia • Az ókori latin nevelés fogalom (Terentius Varro) „educat nutrix, instituit paedagogus, docet magister” „a dajka ápol; a paedagogus nevel; a tanító oktat” • Később jelentésváltozások: instituere – képezni, educare – nevelni.
Pedagógia Predicate et docete
Pedagógia • Paedagogus -> paedagogia • Kálvin János: Istitutio religionis Christianae (A keresztyén vallásra való tanítás), 1536. • Antoine Furetière szótára, 1690. • Herbart: Általános pedagógia a nevelés céljából levezetve, 1806. • Herbart: Pedagógiai előadások vázlata, 1835.
Pedagógia • A pedagógia önálló tudománnyá válik.
Pedagógia • A pedagógia mint a neveléstudomány szinonimája (XIX. század) • Szilasy János: A nevelés tudománya (két kötet) Buda, 1827. • Lubrich Ágost: Neveléstudomány (négy kötet) Pozsony, 1868. • Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve Kolozsvár, 1890.
Pedagógia • Neveléstudományi tanszék létrehozása a pesti egyetem bölcsészkarán (Krobot János teológia professzor), 1814 • Lubrich Ágost kinevezése a budapesti egyetem neveléstudományi tanszékére, 1870 • Felméri Lajos kinevezése a kolozsvári egyetem neveléstudományi tanszékére, 1872
Pedagógia • A pedagógia mint egy-egy nagy gondolkodó nevelési nézetrendszere • A pedagógia mai értelmezése: komplex fogalom - a nevelés elmélete - a nevelés gyakorlata • elméleti pedagógia, gyakorlati pedagógia
Nevelés • A nevelés kialakulása, eredete az iniciáció mint az intézményes nevelés korai formája • Az ősközösségi társadalom felbomlása a nevelés differenciálódása a vagyoni helyzet szerint • A szó mai értelmében vett nevelés feltételei: a beszéd és a társadalmi tudat kialakulása
Nevelés • Az emberiség tapasztalatainak felhalmozódása
Nevelés • A logisztikus görbe jellemzői
Nevelés • Az európai egyetemek kialakulása
Nevelés • A nevelés a társadalom alapvetően fontos funkciója • A nevelés kettős arculata: - konzerváló - progresszív • A nevelés permanens jellege • A nevelés történeti jellege • A nevelés örök jellege
Nevelés • A nevelés osztályjellege • A nevelés nemzeti jellege a nemzeti nyelv, a nemzeti irodalom és a nemzeti történelem oktatása • Nemzeti nyelv és anyanyelv • A nevelés fogalma A nevelés a személyiség fejlődésének az egyén illetve a közösség tevékenységrendszere révén való céltudatos és tervszerű irányítása.
Nevelés • • • • • •
A nevelés konkrét emberi tevékenység A nevelés céltudatos tevékenység A nevelés tervszerű tevékenység A nevelés szervezett tevékenység A nevelés folyamat jellege Nevelő hatás és spontán hatás
Nevelés • A közvetlen és a közvetett nevelő hatás
Nevelés • A nevelés kollektív jellege • A nevelt mint a nevelés tárgya és aktív alanya a nevelt tevékeny részvételének fontossága • A nevelés mint kölcsönhatás nevelők és neveltek kölcsönhatása • A nevelési folyamat ellentmondásos jellege ellentmondások a nevelés folyamatában
Oktatás • Az oktatás ismeretek közvetítésével való nevelés. • A nevelés két része: - az oktatás itt az ismeretközvetítő funkció elsődleges - a szűkebb értelemben vett nevelés itt az ismeretközvetítő funkció másodlagos
Oktatás • A nevelés és az oktatás viszonya
Oktatás • Az oktatás a nevelt személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek fejlesztése. • Az oktatás komplex fogalom, részei a tanítás és a tanulás. • A tanítás a tanulás céltudatos irányítása. • A tanulás az ismeretszerzés és a tapasztalat hatására a magatartásban bekövetkező mindennemű változás.
Ismeretek • Az ismeretek az emberi megismerő tevékenység eredményeképpen kialakult fogalmak. • Az ismeretek objektív értelmezése: a tantervekben meghatározott művelődési anyag • Az ismeretek szubjektív értelmezése: a tanuló tudásának elemei
Tudás • A tudás az ismeretek összefüggő rendszere. • Lényeges jellemzője, hogy teljesítményképes, azaz a gyakorlatban is alkalmazható. • Az oktatás és így a tanulás során ismeretek és tevékenységek elsajátításáról is szó van. • A tevékenységek elsajátításának két szintje a jártasság és a készség.
Jártasság • A jártasság elágazásos algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. • A jártasság a döntési pontokon gondolkodást igénylő végrehajtást jelent. • Az összetett tevékenységek elvégzése általában csak jártasság szinten gyakorolható be. • Egyszerű tevékenységek tanulása közben először a jártasság, majd a készség szintje alakul ki.
Készség • A készség lineáris algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. • A készség a begyakorlottság legmagasabb szintje, automatikus, gondolkodást nem igénylő végrehajtást jelent. • Készség szinten csak egyszerű tevékenységek elvégzése gyakorolható be. • A készségek gyakran alapoznak meg összetett tevékenység elvégzésében való jártasságot.
Képzés • A képzés a nevelés irányultságát fejezi ki. • A képzés értelmezései: - általános képzés - szakképzés - funkcionális értelemben vett képzés - elő-, utó-, ki-, át- és továbbképzés - materiális képzés - formális képzés
