Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1976) 106. 346 — 352
Dr. Jugovics Lajos emlékezete (1887—1973) Székyné
dr. Fux Vilma
Dr. J U G O V I C S Lajos geológus, c. egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat tisz teleti tagja, v o l t főtitkára, választmányi tag, K ö z l ö n y é n e k szerkesztője, rendezvényeinek t e v é k e n y résztvevője, t ö b b mint 6 évtize den át hűséges tagja, a múlt században 1 8 8 7 ben született. Kortársa v o l t tiszteleti tag jaink k ö z ü l az ugyanez évtizedben szüle t e t t M A U R I T Z Bélának, P A P P K á r o l y n a k , P A P P Simonnak,
VENDL
Aladárnak, S C H R É -
T E R Zoltánnak, P Á V A I - V A J N A Ferencnek, T E L E G D I R O T H K á r o l y n a k . 9 0 évéhez közel utolsóként ö t á v o z o t t el közülük. Nincs is k ö z t ü n k élő kortársa. K o r b a n , i d ő b e n messze áll tőlünk. Csak csendben végzett munkás ságának g o n d o s áttanulmányozása és a hoz zá o l y a n közelálló F E R E N C Z K á r o l y t ó l k a p o t t nagyszámú adat, szerető emlékezés tette le h e t ő v é , h o g y megpróbáljam méltó m ó d o n és hitelesen felidézni szakmai munkásságát és személyiségét. Hosszú és indulását tekintve nehéz életpálya az ö v é . H a s o n l ó nevű édesapja 1 8 5 8 - b a n N e m e s - D ö m ö l k ö n született. í g y apai ágon Vas m e g y é b ő l szárma zott. Édesapja (aki ipari mesterséget sajátított el) szüleivel, testvéreivel Cell d ö m ö l k ö n élt, majd innen került Budapestre. I t t k ö t ö t t házasságot a monori származású K U L I K Líviával. J U G O V I C S Lajos 1 8 8 7 . dec. 1 7 - é n Budapesten, a Józsefvárosban született. Édesapját hamar, még kis diák korában elvesztette. J ó tanuló v o l t , s h o g y ö z v e g y édesanyján segítsen, munkát, tanítást vállalt az Országház akkori igazgatójának családjánál. S ő t édesanyja újabb férjhez menése után is ennél a családnál maradt, és bíztatásukra a Fasori Evangélikus G i m n á z i u m b a iratkozott be. A kiváló gimnáziumban, neves tanárok, t ö b b e k k ö z ö t t M I K O L A Sándor, tanították. Még az érettségi előtt K R E P U S K A o r v o s professzor családjával is kapcsolatba került, fiait tanította és egyik fiával, K R E P U S K A Lajos orvossal, annak viszonylag korán bekövetkezett haláláig, meleg baráti kapcsolatban maradt, sírját élete végéig gondoztatta. Érettségi után a Tanárképző Főiskolát végzi el, ahol középiskolai tanári oklevelet szerzett, m a j d a P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m Bölcsészettudo m á n y i K a r á n 1 9 1 2 - b e n K R E N N E R J ó z s e f professzornál doktorált. K R E N N E R
Székyné
F их:
dr. Jugovics
Lajos
emlékezete
347
József professzor n a g y hatással v o l t reá már hallgató korában is. Mellette dol g o z o t t 1 9 1 0 — 1 1 - b e n mint szakgyakornok a Nemzeti M ú z e u m Á s v á n y - és Oslénytárában. 1 9 1 1 — 1 2 tanévben már az Á s v á n y t a n i Tanszéken m b . tanár segéd. 1 9 1 2 - t ő l tanársegéd, majd adjunktus. 1 9 1 9 őszen az Erzsébet Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára nevezik ki rendes tanárnak az Á s v á n y t a n - V e g y tan Tanszék élére. 1 9 2 8 - t ó l , amikor a Főiskolát a kultuszminiszter Szegedre helyezte át, 4 évig Szegeden oktatott. 1 9 3 2 - b e n ismét vissza kerül Budapestre, és a Minisztériumban dolgozik. 1 9 3 3 - b a n köt házasságot H A H N építész és épü letszobrász leányával, Margittal. Haláláig, e g y ü t t éltek. 1 9 3 6 - t ó l megszakítás nélkül 1 9 4 8 - i g a Magyar K i r á l y i József N á n d o r Műszaki és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m Közgazdasági K a r á n a k Gazdasággeológiai Tanszékén dolgozik mint beosztott főiskolai m a j d mint c. egyetemi tanár, L Ó C Z Y Lajos egyetemi tanár, a Földtani Intézet akkori igazgatója mellett. A z itt t ö l t ö t t 1 2 é v életének egyik l e g b o l d o g a b b korszaka v o l t . Á s v á n y t a n i és kőzettani előadásokat tartott. Szakmai és baráti kapcsolatba került a Gaz dasággeológiai Tanszék akkori fiatal oktatóival, munkatársaival, hallgatóival. Bíztatta, b á t o r í t o t t a , segítette őket, szorgalmával, tárgyszeretetével példát m u t a t o t t . I t t d o l g o z o t t együtt S Z E N T E S Ferenccel, S Z E B É N Y I Lajossal, E R D É L Y I F A Z E K A S Jánossal, N A G Y E m ő k é v e l és itt k ö t ö t t e g y életre szóló barátságot F E R E N C Z K á r o l l y a l . E t t ő l k e z d ő d ő e n életük szorosan összekapcsolódik. F E R E N C Z K á r o l y kíséri el földtani kiszállásaira, vele beszéli meg a szakmai és egyéni élete problémáit. A F ö l d t a n i Intézet már akkor is második otthona. Tanszékvezetőjének, az Intézet igazgatójának d R . L Ó C Z Y Lajosnak barátja, t u d o m á n y o s titkára. A z Intézet minden gondját, baját ismerte. Élete e korszakának L Ó C Z Y kül földre t á v o z á s a után 1 9 4 8 - b a n a Gazdasággeológiai Tanszék megszűnése v e t e t t véget. A Tanszék műszer és k ö n y v á l l o m á n y a az E ö t v ö s L . T u d o m á n y e g y e t e m Földtani Intézetének állományába o l v a d t be. Dr. J U G O V I C S L a j o s professzor másfél évig szintén az E L T E Földtani Tanszékére kerül és a J ö v e d é k i Mélyku tatásnál d o l g o z i k . 1 9 5 0 - t ő l csaknem haláláig a Magyar Állami Földtani Intézet aktív munkatársa. Egész életét szakmájának szeretete töltötte b e . A z t lehet mondani, h o g y a magánéletében is csak ezzel foglalkozott. K e v é s i d ő t h a g y o t t arra, amit még szeretett, a j ó társaságra, a klasszikus zenére, opera előadásokra. Mindig ö r ö m e telt, ha a részben családi örökségből, részben saját keresetéből vásárolt szőlő jében, M o n o r o n néhány napot, néhány órát eltölthetett. Szeretett utazni, t ö b b s z ö r járt Párizsban, Bécsben, Olaszországban. Kívánsága szerint 1 9 7 5 . d e c e m b e r 2 2 - é n szülei sírjába a monori t e m e t ő b e n helyezték ö r ö k n y u galomra. Szakmai tevékenységében két korszakot t u d u n k elkülöníteni. Tevékenységé nek első korszakában K R E N N E R József vezetése alatt elsajátította mindazokat a precíz, g o n d o s ásványtani vizsgálatokat, amelyek a kőzetek vizsgálatában nélkülözhetetlenek. Első munkája ( 1 9 1 2 - b e n ) a Nemzeti Múzeum Annales-ében még az á s v á n y o k részletes kristálytani vizsgálatával foglalkozik. í g y jellemzi a kósdi markazitot, a kósdi gipszet, a tusnádi amfibolt, adatokat ad az olivin optikai ismeretéhez. Első n a g y o b b lélegzetű munkája, az apai szülőföld terü letére eső „ B o r o s t y á n k ő i hegység geológiai és kőzettani v i s z o n y a i " címen a Földtani Intézet 1 9 1 6 . É v i Jelentésében jelent meg. Már ekkor is erős figyelem mel fordul a kisalföldi bazaltok és bazalttufák felé ( 1 9 1 6 ) . Főiskolai tanársága alatt i n k á b b népszerűsítő cikkeket publikál. Igazi t u d o m á n y o s tevékenysége
348
Földtani
Közlöny
106. kötet,
4.
füzet
a kezdeti szép indulás után a Gazdasággeológiai Tanszékre kerülésekor bonta kozik ki. A z ásvány- és kőzettani előadások mellett teljes figyelmével fordul a magyarországi bazaltvulkánosság k é p z ő d m é n y e i felé. Feldolgozásra kerül a medvesi takaró, a celldömölki Ság-hegy, a burgenlandi Pál-hegy bazaltos kőzete. Érdekes közlésben számol be a cserháti Sulyomtető aszfalt n y o m o k a t tartalmazó andezitjéről. Értékes adatokat közöl a N ó g r á d - G ö m ö r i bazalthe gyekről, a Somoskő, Salgótarján és Barna környéki bazalt-előfordulásokról, a Béna-hegyi aragonitról, a Várgéde és Korláti környékének bazaltjáról, a Tátika-Prága-Sarvaly hegyek vulkanológiai felépítéséről, a torjai Büdös-hegy vulkanológiai viszonyairól, a Zalaszántó-zsidi medence bazalthegyeiről és a T a p o l c a környéki bazalttufa-előfordulásokról. 1 9 4 9 - b e n ezekkel az eredmények kel zárul példamutató oktatói és a hazai vulkáni kőzeteket, elsősorban a hazai bazaltokat kutató és ismertető tevékenysége. E k k o r már 6 2 éves. Tulajdon képpen b e is fejezhetné szakmai tevékenységét, n y u g d í j b a m e h e t n e , de J U G O V I C S Lajos nem ezt csinálja. Tárgyszeretete, aktív alkotókészsége t o v á b b i tevé kenységre ösztönzi. 1 9 5 0 - b e n indul szakmai tevékenységének második korszaka a Magyar Állami Földtani Intézetben. E z t a korszakot eddig megszerzett tudásának, tapaszta latainak, ismereteinek a gyakorlati célú kutatás szolgálatába való állítása jel lemzi. A k ő b á n y á k államosítása után nehéz volt a háborús évek alatt tönkre ment kőbányászat beindítása, korszerűsítése, új életre keltése. A z állami kőbá nyászat felfejlesztésében hathatós segítség J U G O V I C S Lajos tevékenysége. E g y más u t á n jelennek meg dolgozatai a Földtani Intézet É v i Jelentéseiben, az É p í t ő a n y a g c. folyóiratban. E z i r á n y ú tevékenységének legfontosabb eredménye a Gulács-hegy és a B a d a c s o n y bazaltbányászatának megszüntetése, természetvédelmi területté v a l ó nyilvánítása, illetve áttelepítése a Balaton partjáról. Semmi munkát és fáradságot n e m sajnált e cél elérése, hazánk egyik földtanilag legérdekesebb és legszebb területének megmentése érdekében. Munkásságának ebben a sza kaszában a hazai kőbányászattal kapcsolatban közel 5 0 publikációja jelent meg. N e m is számítva a Földtani Intézet Adattárában elhelyezett nagyszámú kéziratos jelentését. V o l t olyan esztendő, amelyben ( 1 9 5 2 ) 1 3 kéziratos szak v é l e m é n y t is készített. N a g y o n jól jellemzi ezt a tevékenységet a saját maga által 1 9 7 1 . december 1-én lezárt t u d o m á n y o s publikációinak jegyzékében az utolsó dolgozat címe: „ B a z a l t b á n y á s z a t u n k fejlesztése a negyedik ötéves tervidőszakban." Építő anyag, 1 9 7 1 . Mikor ezt írja, 8 4 éves. Még ezután is t ö b b dolgozata jelent meg. Életének utolsó évében, már előrehaladott betegsége alatt dr. K R E N N E R József életrajzával foglalkozott. D e ez már befejezetlen maradt. K R E N N E R Józsefről t a r t o t t a utolsó előadását is 2 hónappal halála előtt, 1 9 7 5 . októberében a Föld tani Társulat T u d o m á n y t ö r t é n e t i Bizottságának akadémikusokat idéző ülésén. Befejezetlen maradt K I S F A L U D Y S T R Ó B L Népstadion úti műtermében a művész és a professzor halála miatt a g y a g b ó l formált mellszobra is, s hiányzik a Föld tani Intézetből utolsó időkig szálfa egyenes alakja, kedves beszédmodora, közvetlen egyénisége. A geológus professzor lehet t u d o m á n y t előrevivő, messze előre mutató, iskolát indító tanár. D e minden megbecsülés megilleti azt a geológus o k t a t ó t — idézünk az É p í t ő a n y a g hasábjain megjelent 8 5 évének szóló köszöntéséből — aki ifjúkorában szerzett sokoldalú t u d o m á n y o s és gyakorlati szakismeretét töretlen lelkesedéssel és korát meghazudtoló céltudatos munkabírással a ma-
S z é k y n é
F их:
dr. Jugovics
Lajos
emlékezete
34.9
gyar k ő b á n y á s z a t előrevitelére és felvirágoztatására fordította. E z é r t g o n d o lunk őszinte tisztelettel körünkből eltávozott dr. J U G O V I C S Lajos geológus professzorra. Dr.
Jugovics
Lajos
szakirodalmi
munkássága
1. Kristálytani tanulmányok magyar ásványokon. Kristallographische Studien an ungarische Mineralien. A n n . Mus. N a t . Hung. X . 1912. p. 301 — 318. 2. Ásványtani Közlemények. Mineralogische Mitteilungen. A n n . Mus. N a t . Hung. X . 1912. pp. 5 9 3 - 5 9 8 . 3. K ó s d i Markazit. Markazit von Kósd. Földt. K ö z i . X L I I I . 1913. p . 202 — 204. 4. A d a t o k az olivin optikai ismeretéhez. Beiträge zur Kenntniss der optischen Eigen schaften des Olivins. A n n . Mus. N a t . Hung. X I . 1913. p. 3 2 3 - 3 3 5 . 5. Ásványtani Közlemények. Mineralogische Mitteilungen. (Amfibol Tusnádról Kósd-i gipsz.) Földt. K ö z i . X L V . 1915. p. 1 7 4 - 1 7 8 . 6. Kőzettani és földtani megfigyelések a Borostyánkő-Rohonczi hegységben. Petrographische und geologische Beobachtungen in Borostyánkő-Rohonczer Gebirge. Földt. Int. É v i Jel. 1914. p. 4 7 - 5 2 . 7. A z A l p o k keleti végződése alján és a vasvármegyei K i s Magyar Alföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. Die am Fusse der östlichen Endigung der A l p e n und im kleinen ungarischen Alföld (Tiefland) im Komitat V a s , auftauchenden Basalte und Basalttuffe. M . kir. Földt. Int. É v i Jel. 1915. p . 4 9 - 7 3 . 8. A Borostyánkő-i hegység geológiai és kőzettani viszonyai. Geologische und petrographische Verhältnisse des Borostyánkőer Gebirges. M . Kir. Földt. Int. É v i Jel. 1916. p. 7 7 - 9 7 . 9. A z A l p o k keleti végződése alján és a veszprémmegyei K i s Magyar Alföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. Die am Ostfusse der Alpen und in der kleinen ungarischen Tiefebene im Komitate Veszprém auftretenden Basalte und Basalttufe.M. k. Földt. Int. É v i Jel. 1916. p . 6 3 - 7 6 . 10. A német délnyugat-afrikai gyémántterületek. Uránia, ГУ. 19. 1918. p. 112 — 116. 11. A nefelin gyakorlati alkalmazása. Termtud. K ö z i . Pótfüzetek. 12. A világ aranytermelése az utolsó két évtizedben. Termtud. Közi. 62. 1931. p. 552 — 561. 13. Dazitvorkommen in Börzsöny-Gebirge. (Ungarn) Min. und Petr. Mitteil. B d . 4 3 . 1932. 14. Einschlüsse von Basaltjaspis in dem Ság-Berges (Ungarn). Min. u. Petrogr. Mitteil. B d . 4 4 . 1933. p. 6 8 - 8 2 . 15. Cordierit-tartalmú zárványok a Sághegy-i bazaltban. M . Tud. Akad. Mat. és Termtud. Ért. 5 1 . 1934. p. 4 7 2 - 4 9 3 . 16. Gyémántbányászat és ipar válsága. Bány. és K o h . Lapok 1934. p. 1 — 11. 17. Der Kristalltuff (Basalttuff) von Medves-Berg in Ungarn. Geologie in M i j b o u w v a n Maart. 1935. 18. A medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. M . T u d . A k a d . Math, és Ért. 5 1 . 1934. p. 4 4 3 - 4 7 0 . 19. A . , M ARCHET-tel közösen: Der Ságberg in Ungarn und seine Ergussgesteine. Min. u. Petr. Mitt. 4 9 . B d . 1937. pp. 3 6 9 - 4 H . 20. A Sághegy felépítése és vulkanológiai viszonyai. M . Tud. Akad. Math, és Termtud. Ért. 5 6 . k. 1937. pp. 4 4 3 - 4 7 0 . 2 1 . Krenner József dr. (Megemlékezés). „ A K i s Akadémia negyvenkét esztendeje az-ezre dik előadásig" c. könyvben. Budapest 1899 — 1941. 22. K o c h A n t a l dr. (Megemlékezés). U o . jelent meg. 2 3 . Lőrenthey Imre dr. (Megemlékezés). U o . jelent meg. 24. Die Basalte des Pauliberges im Burgenland. „Chemie der E r d e " 12. B d . 1939. p . 158-207. 25. A z elcsatolt nyugatmagyarorazági Pál-hegy geológiai viszonyai és bazaltkőzetei. M . Tud. A k a d . Math, és Termtud. Ért. 58. 1939. p . 2 5 5 - 2 7 5 . 26. Spanyolország bányakincsei. Term. Tud. Közi. 70. 1939. p. 1 — 12. 27. Der Asphaltspuren führende Andesit des Sulyomtető im Cserhát-Gebirge. (Ungarn). Scheiz. min. Petr. Mitt. B d . 19. 1939. p. 3 1 0 - 3 2 4 . 28. A Sulyomtető aszfaltnyomokat tartalmazó andezitje a Cserhát-hegységben. M . T u d . Akad. Math, és Termtud. Ért. 59. 1940. p . 2 7 5 - 2 8 8 . 29. A Nógrád —Gömöri bazalthegyek. Termtud. K ö z i . 71. 1940. 2
Földt ani Közlöny
350
Földtani
Közlöny
106. kötet,
4.
füzet
30. A z é s z a k c e l e b e s z i G o r o n t a l o g r a n o d i o r i t j a . D e r G r a n o d i o r i t v o n G o r o n t a l o a u f N o r d c e l e b e s . F ö l d . K ö z i . L X X . 1940. p . 1 - 2 3 . 3 1 . S m a r a g d b á n y á s z a t a keleti A l p o k b a n . F ö l d t . É r t . 1940. p . 1 — 8. 32. A d a t o k a S o m o s k ő és R ó n a b á n y a k ö r n y é k i b a z a l t e l ő f o r d u l á s o k i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s s der B a s a l t v o r k o m m e n aus der U m g e b u n g v o n S o m o s k ő u n d R ó n a b á n y a . ( U n g a r n . ) M . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1935. p . 1 5 1 1 - 1 5 1 6 . 33. A B é n a h e g y - i a r a g o n i t N ó g r á d m e g y é b e n . A r a g o m ' t v o m B é n a h e g y i m K o m i t a t N ó g r á d . F ö l d t . K ö z i . L X X I . 1941. p . 1 - 8 . 34. Salgótarján és B a r n a k ö r n y é k é n e l ő f o r d u l ó b a z a l t o k és b a z a l t t u f á k . D i e in der U m g e b u n g v o n Salgótarján u n d B a r n a b e f i n d l i c h e n B a s a l t u n d B a s a l t t u f f V o r k o m m e n . F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1 9 3 6 - 3 7 . p . 9 5 7 - 9 8 5 . 35. A v o l t n é m e t g y a r m a t o k b á n y a g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e . T e r m t u d . K ö z i . P ó t f ü z e t e k . 1942. p . 1 2 - 2 1 . 36. S o m o s k ő — F ü l e k — A j n á c s k ő k ö z ö t t t e l e p ü l ő b a z a l t e l ő f o r d u l á s o k . D i e sieh zwischen d e n G e m e i n d e n S o m o s k ő — F ü l e k — A j n á c s k ő lagernden B a s a l t v o r k o m m e n . ( U n g a r n ) . M . Áll. F ö l d t . I n t . É 9 i Jel. 1 9 3 9 - 4 0 . p . 6 4 3 - 6 6 8 . 37. A d a t o k a N ó g r á d — G ö m ö r i b a z a l t t e r ü l e t ismeretéhez. B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s s der o b e r u n g a r i s c h e n , i m K o m i t a t e N ó g r á d u n d G ö m ö r b e f i n d l i c h e n B a s a l t e u n d Basalt tuffe. B e s z á m o l ó a M . Áll. F ö l d t . I n t . V i t a ü l é s e i n e k m u n k á l a t a i r ó l . 6. szakülés, 1944. p. 2 7 7 - 3 2 9 . 38. A s z á z é v e s b a u x i t . T e r m t u d . K ö z i . 74. 1943. p . 1 — 10. 39. V á r g é d e és K o r l á t i k ö r n y é k é n e k b a z a l t és b a z a l t t u f a előfordulásai G ö m ö r és N ó g r á d vármegyékben. Die Basalt und Basalttuff-vorkommen der U m g e b u n g v o n Várgéde u n d K o r l á t i , in d e n K o m i t a t e n G ö m ö r u . N ó g r á d . ( U n g a r n ) . M . All. F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1 9 3 9 - 4 0 . p . 6 9 3 - 7 1 6 . 40. A z á s v á n y i n y e r s a n y a g o k v i l á g g a z d a s á g i és h a d á s z a t i j e l e n t ő s é g e . 1943. évi k ö z i g a z gatási t o v á b b k é p z ő tanfolyamon tartott előadás. Megjelent: „ A m a i m a g y a r honvé d e l m i i g a z g a t á s " 1943. p . 1 —16. 4 1 . A d a t o k a székesfehérvári m é l y f ú r á s k ő z e t a n y a g á n a k ismeretéhez. B e i t r a g zur K e n n t niss der aus der székesfehérvárer T i e f b o h r u n g g e w o n n e n e n G e s t e i n e . F ö l d t . K ö z l L X X I V . 1944. p . 3 2 - 4 7 . 42. A z U r á n é r c e k . T e r m t u d . K ö z l . 1944. p . 1 4 - 2 1 . 43. A d a t o k T á t i k a — P r á g a — S a r v a l y - h e g y e k v u l k a n o l ó g i a i felépítéséhez. B e i t r ä g e z u m v u l k a n o l o g i s c h e n A u f b a u der B e r g e T á t i k a — P r á g a — S a r v a l y . F ö l d t . K ö z l . 1948 L X X V I I I . p. 196-205. 44. K ő z e t t a n i és g e o l ó g i a i m e g f i g y e l é s e k a L á n z s é r i - h e g y s é g b e n ( B u r g e n l a n d ) . Petr. u g e o l . B e o b . i m Landsee-er G e b i r g e ( B u r g e n l a n d . ) Jel. a J ö v . M é l y k ú t . 1947 — 48. m u n kálatairól, p . 32 — 44. 45. A d a t o k a Cserhát-hegység andezitjeinek ismeretéhez. D a t e n z u r K e n n t n i s s der A n d e zité des C s e r h á t - G e b i r g e s ( U n g a r n ) . F ö l d t . K ö z l . L X X I X . 1949. p . 4 3 4 — 453. 46. A torjai B ü d ö s h e g y v u l k a n o l ó g i a i v i s z o n y a i . D i e v u l k a n o l o g i s c h e n Verhältnisse des B ü d ö s b e r g e s bei T o r j a ( S i e b e n b ü r g e n ) . É v i Jel. M . Á l l . F ö l d t . I n t . 1 9 4 1 — 4 2 . 47. Z a l a s z á n t ó — Zsidi m e d e n c e b a z a l t h e g y e i n e k (Tátika c s o p o r t ) felépítése. D e r A u f b a u der B a s a l t g e b i r g e des Z a l a s z á n t ó — Z s i d e r B e c k e n s (Tátika G r u p p e ) . É v i Jel. M . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i Jel. 1 9 4 5 - 4 7 . p . 2 5 9 - 3 0 9 . 48. T a p o l c a - k ö r n y é k i b a z a l t t u f a e l ő f o r d u l á s o k . L e s o c c u r e n c e s d e t u f basaltique dans les e n v i r o n s de T a p o l c a . M . Á l l . F ö l d t . I n t . 1944. É v i Jel. p . 1 3 - 2 5 . 49. A torjai B ü d ö s h e g y h i d r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i és á s v á n y v i z e i . H i d r o l o g y a n d Mineral springs o f t h e M o u n t B ü d ö s N e a r T o r j a . H i d r . K ö z l . 1947. p . 8 8 - 9 4 . 50. Á z ö m l e s z t e t t b a z a l t . M a g y a r T e c h n i k a , 1949. 8. s z . p . 1 — 12. 51. T a p o l c a - k ö r n y é k i b a z a l t b á n y á s z a t . I . rész. ( B a d a c s o n y t o m a j gulács-i b a z a l t b á n y á k r ó l . É p í t ő a n y a g , 1949. 7 - 8 . f ü z . p . 1 - 1 2 . 52. T a p o l c a - k ö r n y é k i b a z a l t b á n y á s z a t . I I . rész. Diszeli b a z a l t b á n y a . É p í t ő a n y a g , 1 9 5 0 . 1 1 - 1 2 . füz. 53. T a p o l c a - k ö r n y é k i b a z a l t b á n y á s z a t . I I I . rész. H a l á p i b a z a l t b á n y a . É p í t ő a n y a g , 1951. éyf. 3 - 4 . füz. p . 7 1 - 7 7 . 54. Ú t é p í t ő k ő b á n y á s z a t u n k fejlődése az u t ó b b i é v e k b e n . É p í t ő a n y a g , 1951. évf. 11 — 12. füz. p . 2 1 7 - 2 2 2 . 55. A v u l k á n i tufák, m i n t é p í t ő k ő z e t e k . É p í t ő a n y a g , 1954. 11. f ü z . p . 399 — 407. 56. B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s s der Gesteine v o n Ost-Celebes. A d a t o k K e l e t - C e l e b e s k ő z e t e i n e k i s m e r e t é h e z . G e o l o g i c a H u n g a r i c a T o m u s 8. 1950. p . 1 — 112. 57. A d u n á n t ú l i b a z a l t b á n y á s z a t f e j l ő d é s é n e k k ő z e t t a n i a d o t t s á g a i . É p í t ő a n y a g 1957. 3. f ü z . p . 1 2 2 - 1 3 7 .
Széhyné
F их:
dr. Jugovics
Lajos
emlékezete
351
5 8 . A déli B a k o n y és a B a l a t o n f e l v i d é k bazaltterületei. L e s o c c u r e n c e s d e B a s a l t e d u B a k o n y m e r i d i o n a l e t d e s e n v i r o n s d u lac B a l a t o n . M . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 5 3 . I . rész. p . 6 5 — 8 8 . 5 9 . K R E T Z O I Miklóssal — C S Á N K E l o m é r n é v e l k ö z ö s e n : F e l s ő j é g k o r i e m l ő s m a r a d v á n y o k a B a d a c s o n y b a z a l t k ú p j á r ó l . M . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 5 3 . I . része. p . 8 9 — 9 5 . 6 0 . C S Á N K E l e m e m é v e l k ö z ö s e n : A t a p o l c a i H a l á p - h e g y b a z a l t j á n a k f e k v ő és f e d ő h o m o k j a i . L e s sables sous-jaeents e t les sables d e t o i t d u B a s a l t e d u M o n t H a l á p à T a p o l c a . M.
Áll. Földt. Int.
É v i Jel.
1954. p.
69-75.
6 1 . Balaton-környéki bazalthegyek. Termtud. K ö z l . 9 0 . 1959. p . 5 9 — 6 2 . 6 2 . N é h á n y építésre és f a l a z ó t ö m b előállítására a l k a l m a s v u l k á n i t u f a t e r ü l e t ü n k k ő z e t a n y a g á n a k sajátságai és b á n y á s z a t u k . É p í t ő a n y a g 1 9 5 8 . 1 2 . f ü z . p . 4 3 1 — 4 4 5 . 6 3 . Uzsai bazaltbánya. É p í t ő a n y a g 1 9 5 9 . 5 . füz. p . 1 5 7 — 1 6 3 . 6 4 . Tállyai Kopasz-hegy piroxénandezitje. M . Áll. Földt. Int. É v i Jel. 1 9 5 5 — 5 6 . p . 1 3 7 — 151.
6 5 . A H a l á p - h e g y i b a z a l t k ő z e t t a n i vizsgálata. M . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i J e l . 1 9 5 5 — 5 6 . p . 123-136.
66. Újabb M.
v u l k a n o l ó g i a i és k ő z e t t a n i
Á l l . Földt. Int.
É v i Jel.
megfigyelések a Tátika-csoport
1 9 5 5 - 5 6 . p.
bazalthegyein.
153-178.
6 7 . C S Á N K E l e m e m é v e l k ö z ö s e n : A d a t o k a T á t i k a - b a z a l t c s o p o r t fekü- és f e d ő h o m o k j a i nak
ismeretéhez. M . Á l l . F ö l d t . Int. É v i Jel. 1 9 5 5 - 5 6 . p .
179-190.
6 8 . Á t t e l e p í t i k - e a k ő b á n y á k a t a t ö r t é n e l m i b o r v i d é k r ő l ? K e r t é s z e t és Szőlészet, 1 9 5 7 . V I I . lapjában, p . 1 4 . 6 9 . G u l á c s h e g y i b a z a l t b á n y á s z a t áttelepítése a B a l a t o n partjáról a diszeli H a l y a g o s hegyre. Építőanyag, 1 9 6 0 . 1 0 . füz. p . 3 5 2 - 3 5 7 . 7 0 . G E R Ő L.-el k ö z ö s e n : B a d a c s o n y h e g y i b a z a l t b á n y á s z a t áttelepítése a v i n d o r n y a s z ö l l ő s i Kovácsi-hegyre. Építőanyag, 1 9 6 0 . 5 . füz. p . 1 6 1 — 1 7 5 . 7 1 . A n e m e s g u l á c s i és diszeli b a z a l t b á n y á k egyesítése a diszeli H a l y a g o s - h e g y e n , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a t e r m é s z e t v é d e l m i és g a z d a s á g i v o n a t k o z á s o k r a . É p í t ő a n y a g , 1 9 6 1 . 1 1 . füz.
p.
413-414.
7 2 . K ő b á n y á s z a t u n k fejlesztése c é l j á b ó l 1 9 4 8 — 1 9 6 0 . é v e k a l a t t v é g z e t t g e o l ó g i a i k u t a t á sok g y a k o r l a t i e r e d m é n y e i . I . rész: b a z a l t k u t a t á s o k , É p í t ő a n y a g , 1 9 6 3 . 3 . f ü z . p . 1 1 6 — 1 2 0 . I I . rész: a n d e z i t k u t a t á s o k , É p í t ő a n y a g , 1 9 6 2 . 4 . füz. p . 1 4 2 — 1 4 8 . 7 3 . Mesterséges t ó a n y u g a t i M á t r á b a n . F ö l d r . Értesítő, I V . 1 9 6 2 . p . 5 0 6 — 5 0 9 . 7 4 . A z útépítési k ő b á n y á s z a t g e o l ó g i a i kutatásai 1 9 4 8 — 1 9 6 4 . é v e k b e n . M é l y é p í t é s t u d o mányi Szemle. 1 9 6 5 . p . 5 1 5 — 5 2 3 . 75. Balatonparti bazaltbányászat. Veszprémi Bakony-Múzeum kiadványa. 76. Termelő bazaltbányáink anyagának kőzettani-kőzetmeehanikai viszonyai. Építő anyag 1966. 4 . 7. 8. füz. 7 7 . Petrographisch onderzoek v a n de o p den oostarm v a n Celobes verzemalde eruptief g e s t e n t e n e n kristallijne Schieten. G e o l o g i s c h M i j u b o u w k u n d i g G e n o t s c h a p v o o r N e d e r l a n d - K o l o n i e n . G e o l o g i s c h e Serie D e e l X . D e r b e S t u k - B l a d z . p . 2 1 9 — 3 2 2 . 7 8 . A p o l g á r d i m é s z k ő f ö l d t a n i k u t a t á s a . É p í t ő a n y a g , 1 9 6 7 . 1 1 . füz. p . 4 0 6 — ^ 4 1 3 . 7 9 . A K a r a n e s - h e g y a n d e z i t j é n e k k ő z e t t a n i — k ő z e t m e c h a n i k a i vizsgálata. É p í t ő a n y a g , 1969.
p.
332-341.
8 0 . A d u n á n t ú l i b a z a l t és b a z a l t t u f a - t e r ü l e t e k .
M . Áll. Földt. Int. É v i Jel. 1 9 6 7 . p .
7 5 - 8 2 .
8 1 . A d a t o k a hazai m é s z k ö v e k és d o l o m i t o k k é m i a i összetételének i s m e r e t é h e z . M . Á l l . Földt. Int.
É v i Jel.
1967. p.
143-188.
8 2 . L e p u s z t u l á s i térszín a t o k a j i N a g y - h e g y e n . F ö l d r a j z i K ö z l e m . X I X . 1 9 7 0 . 2 . f ü z . p . 187-190.
8 3 . i d . L ó c z y L a j o s ( 1 6 4 9 — 1 9 2 0 . ) é l e t m u n k á j a . M a g y a r lélek — M a g y a r m u n k a írásban és k é p b e n . ( S z e r k e s z t e t t e : R A D I S I C S E l e m é r , 1 9 4 3 . ) 8 4 . N o p c s a F e r e n c b r . é l e t m u n k á j a ( 1 8 7 7 — 1 9 3 3 ) . M a g y a r lélek és M a g y a r m u n k a . 1 9 4 3 . (Szerkesztette: RADISICS Elemér. 1 9 4 3 ) 8 5 . K r e n n e r J ó z s e f dr. ( M e g e m l é k e z é s ) . T e r m é s z e t v i l á g a . 1 9 7 0 . 3 . s z . p . 1 3 8 . 8 6 . i d . L ó c z y L a j o s a H i m a l a y a első m a g y a r k u t a t ó j a . T e r m é s z e t v i l á g a . 1 0 2 . 1 9 7 1 . 2 . füz p . 7 0 . 8 7 . A B a l a t o n - f e l v i d é k és a T a p o l c a i m e d e n c e b a z a l t t e r ü l e t e i n e k felépítése. M . Á l l . F ö l d t . Int.
É v i Jel.
1968. p.
88. Észak-magyarországi Évi
Jel.
1968. p.
223-244.
— Salgótarján
k ö r n y é k i b a z a l t területek. M . Á l l . F ö l d t . I n t .
145-165.
8 9 . K a b h e g y és a k ö r ü l ö t t e t e l e p ü l ő b a z a l t t e r ü l e t e k Int.
2*
Évi
Jel.
1968. p.
245-255.
(Kabhegyi csoport). M . Áll. Földt.
352
Földtani
Közlöny
106. kötet,
4.
füzet
90. Bazaltbányászatunk és fejlesztése a I V . ötéves tervidőszakban Építőanyag, 1971. 9. füz. p . 3 2 1 - 3 2 6 . 91. A pomázi Kis-Csikóvár andezitjeinek kőzettani és kőzetmechanikai vizsgálata. M . Áll. Földt. Int. É v i Jel. 1971. 92. Balaton-parti bazaltbányászat. A Veszprémmegyei Múzeumok Közleményei 12. 1973. 93. A Ság-hegy. A sághegyi bazaltbányászat. Vasi Szemle. X X V I I I . 1. sz. 1974. Nagyszámú kéziratos jelentés a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárában.
