A nevelés módszerei Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai művelet • Egy-egy adott probléma megoldására szolgáló egyedi stratégia, részei a módszerek. • Bár a nevelési módszerek önmagukban elkülöníthetők, felhasználásuk során legtöbbször egymáshoz kapcsolódnak. • A pedagógiai művelet sikere attól függ, hogy helyesen mértük-e fel az adott nevelési helyzetet, annak egyéni illetve közösségi kihatásait, a közösségi közvélemény várható reagálását, az érintett egyének helyét a közösségben és beavatkozásunk várható hatását.
A nevelési módszerek felosztása • • • • • •
a követelés, a gyakorlás (szoktatás), a meggyőzés, a mintaadás, az ellenőrzés és az értékelés, valamint az elismerés és a büntetés.
A követelés • Kötelezően végrehajtandó feladatokat tűz ki a neveltek számára, azaz meghatározott cselekvés végrehajtására készteti őket. • Lényeges vonása, hogy cselekvésre indító, aktivizáló jellegű. • A neveltek életkori fejlettségétől függően a kezdeti külső motivációtól fokozatosan a belső indíttatás felé halad. • Jelentős értéke az, hogy céltudatos cselekvéshez, és az ehhez elengedhetetlen fegyelemhez és önuralomhoz szoktatja a nevelteket.
A követelés formái pozitív negatív erős parancs tiltás gyenge kérés helytelenítés
A követelés alkalmazása • A pozitív formát, a parancsot célszerű többször alkalmazni, mint a negatív formát, a tiltást. • A tiltás jellegzetessége ugyanis az, hogy nem az elvégzendő, hanem az elkerülendő cselekedetet határozza meg. Bizonyos mérvű alkalmazására mindig szükség van, mivel a nevelteknek azt is tudniuk kell, hogy mit nem szabad megtenniük. • A tiltás alkalmazásánál lényeges probléma, hogy a helytelen cselekedet elkövetése előtt vagy utána alkalmazzuk. Ezt a konkrét pedagógiai szituáció ismeretében alkalmanként a nevelőnek kell eldöntenie. • A megszerzett tapasztalat ugyanis erősíti a tilalom erejét (természetesen a nevelt testi épségét veszélyeztető helyzetben erre nem alapozhatunk), míg a még nem próbált, de tiltott cselekvés gyakran ösztönző szerepű is lehet.
A gyakorlás • A gyakorlás az egyes életkori csoportokban szükséges jártasságok, készségek, képességek, magatartásformák, szokások kialakítására irányul. • Ha a gyakorlás a szokások kialakítását célozza, úgy szoktatásnak is nevezhetjük. • A gyakorlás a tágabb fogalom.
A szokás • Olyan automatikussá vált cselekvés, sztereotípia, amelynek akadályoztatás miatti elmaradása hiányérzetet vált ki az egyénben. • Kisgyermekkorban először az elemi szokásokat kell kialakítani (kézmosás, köszönés, a környezeti rend fenntartásának szokásai). • Serdülőkorban már magasabb szintű szokások kialakítására kell törekednünk (az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások, a napirenddel kapcsolatos szokások, a munka és a társas együttlét szokásai, stb.).
A gyakorlással szemben támasztott követelmények • a határozottság (a beidegző gyakorlás tökéletes pontossága, azonossága); • a következetesség (nem lehet kivétel, kihagyás, mivel ez gyengíti a sztereotípia kialakulását, sőt bontja a már kialakultat); • a pozitív motiválás (érdekes, fejlesztő hatású feladatok megoldatása).
A meggyőzés • A meggyőzés módszere kettős szerepet tölt be a nevelésben. Egyrészt a tudatosítás, a tudatra hatás egyik módszerének tekinthető, másrészt a meggyőződés alakításához nélkülözhetetlen. • A meggyőzés módszere a serdülőkor előtt a tudatosítás lehetőségeinek kihasználása formáját ölti (a gyermek kérdéseire adott helyes válasz, a viselkedése várható következményeinek felvázolása, a tapasztalatai mögötti ok-okozati összefüggések feltárása, a helytelen álláspontjára ráébresztő beszélgetés).
A vita • Serdülőkortól, amikor a neveltek már rendelkeznek kialakult nézetekkel, bizonyos norma- illetve értékrenddel, a meggyőzés módszere már kifejlett formájában, a vita eszközének felhasználásával alkalmazható. • A vita során érvek és ellenérvek ütköznek össze, és a kialakult felfokozott érzelmi állapotban a győztes érv fokozott erővel hat. A vita során éppen ezért nagyon fontos, hogy a nevelés szempontjából pozitív álláspont diadalmaskodjék.
A kongruencia problémája • A nevelőnek azonosulnia kell tudni azzal az állásponttal, amelynek a helyességéről meg kívánja győzni a nevelteket. • Ha ez az álláspont elveivel, meggyőződésével nem összeegyeztethető, akkor nem tud eredményes meggyőzést végezni. • Erkölcsi rendet és világnézetet pedig nem lehet meggyőződés nélkül közvetíteni.
A mintaadás • Magatartási, tevékenységi modellek közvetítésére szolgál. • A mintaadás jelentősége a szuggesztív hatásban, a nevelt utánzási hajlamában, az azonosulási tendenciában van, azaz olyan akar lenni, mint a választott minta, és önként akar olyan lenni.
A minta hatásának feltételei • a mintában az elvek és a tényleges cselekvés összhangban legyen; • a minta érzelmi hatással legyen a követőjére; • a mintát befogadóban legyenek meg a szükségletek az átvehető tulajdonságok kialakítására, és • a minta hatását a társadalmi értékítélet is erősítse.
A mintaadás formái • Kisgyermekkorban a példaválasztás a jellemző. A példa lehet bármely élőlény vagy mesealak. • Kisiskoláskor végéig a példaképválasztás a jellemző. A példakép konkrét, élő személy. A tudatos modell-szerep. • Serdülőkortól az eszményképválasztás a jellemző. Az eszménykép lehet irodalmi vagy történelmi hős, esetleg konkrét élő személy.
Az ellenőrzés és az értékelés • A különböző nevelési módszerek hatását az ellenőrzés és értékelés segítségével mérhetjük fel. • A módszer visszacsatolást biztosít mind a nevelő, mind a nevelt számára, és kapcsolatot teremt az elismerés és a büntetés módszerével.
Az ellenőrzés formái • • • •
a teljesítménymérés, a megfigyelés, a beszámoltatás, jelentéstétel, és a felügyelet.
A teljesítménymérés és a beszámoltatás utólagos ellenőrzési formák, a megfigyelés és a felügyelet pedig a jelenségekkel időben párhuzamos.
Az értékelés formái • • • •
a szóbeli szöveges értékelés, az írásbeli szöveges értékelés, az osztályozás, és a jellemrajz.
Nevelői értékelés és önértékelés. Osztályozás és szöveges értékelés.
Az elismerés és a büntetés • Az elismerés és büntetés a nevelt személyiségének pozitív vagy negatív társadalmi megítélését jelenti. • A nevelési helyzetben betöltött szerepétől, az előzményektől függ elsősorban az, hogy egy tárgy vagy egy hatás elismerést vagy büntetést fejez-e ki. • Azonos vagy hasonló cselekedetért, viselkedésért a különböző neveltek eltérően is értékelhetők életkoruk, fejlettségi szintjük figyelembevétele alapján.
Az elismerés • Az elismerés a nevelt teljesítményének, viselkedésének, cselekedeteinek pozitív megítélése. • Kedvező hatással van a neveltre, önbizalmat ad, cselekvésre ösztönöz. • Túlzásba vinni nem szabad, mert akkor a neveltek leszoknának arról, hogy erőfeszítéseket tegyenek.
Az elismerés formái • • • •
az érzelmi megnyilvánulás, a tárgyi jutalom, az erkölcsi elismerés és az anyagi jutalom.
Az elismerés összhangban kell hogy legyen a nevelt cselekedetével, a feladat tartalmával és az életkorral.
A büntetés • A büntetés a helytelen cselekvéstől akarja visszatartani a neveltet. • Célja az, hogy a követelmény és a nevelt teljesítménye közötti ellentmondást feloldja, egyensúlyt teremtsen. • Nevelő célzatú és semmiképpen sem megtorló jellegű módszer.
A büntetés formái • • • • •
a természetes büntetés, a szóbeli büntetés, az írásbeli büntetés, az áthelyezés és a kizárás.
A természetes büntetés a tett következményeinek viselését, vagy elhárítását jelenti.
A büntetés hatásai • Pozitív hatások, amikor a nevelt belátja a hibáját, igazságérzetével találkozik a büntetés, jóvá akarja tenni a hibáját. • Védekező hatások, amikor igyekszik a felelősséget elhárítani magától, kibújni alóla. • Negatív hatások, mint az álengedelmesség, a meghunyászkodás, a képmutatás, a cinizmus, stb.
A büntetés alkalmazása • Ha a büntetésnek nem pozitív a hatása, akkor az mindig valamilyen nevelői hibázás eredménye (következetlenség, a büntetés fokozatának helytelen megválasztása, a közösség várható értékítéletének téves előzetes felmérése, stb.). • A nevelés során a büntetést a pozitív hatásáért kell alkalmazni. Büntetés nélkül nem nevelhetünk, de csak büntetéssel sem.
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve
a módszer formái, eszközei
a módszer fogásai, eljárásai
követelés
• pozitív forma: felszólítás vagy kérés • negatív forma: tiltás vagy helytelenítés
• közösség előtti felszólítás vagy tiltás • négyszemközti kérés vagy tiltás
gyakorlás
• hosszú évekig tartó rendszeres tanulás • kollektív fizikai munka • életrend, napirend
• rendszeres nyelvtanulás, sportolás, zenetanulás • közös célokért végzett munka
meggyőzés
• a tudatosítás • játszótéri konfliktus okainak feltárása lehetőségeinek kihasználása • a közösen végzett munka • a vita tapasztalatainak kiértékelése
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve
a módszer formái, eszközei
a módszer fogásai, eljárásai
mintaadás
• példa • példakép • eszménykép
• pozitív mesehősre való hivatkozás • tekintéllyel bíró személyre való hivatkozás • irodalmi vagy történelmi nagyságra való hivatkozás
ellenőrzés
• • • •
értékelés
• szóbeli és írásbeli értékelés • osztályozás • jellemrajz
teljesítménymérés megfigyelés beszámoltatás felügyelet
• írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati • strukturált vagy strukturálatlan • tanári, tanulói vagy önértékelés
A nevelési módszerek áttekintése a módszer neve
a módszer formái, eszközei
a módszer fogásai, eljárásai
elismerés
• • • •
tárgyi jutalom érzelmi megnyilvánulások erkölcsi elismerés anyagi jutalom
• játék, könyv • négyszemközti vagy közösség előtti
büntetés
• • • • • •
figyelmeztetés intés rovó természetes büntetés áthelyezés kizárás
• írásbeli vagy szóbeli • halasztott beszélgetés • a tett következményeinek viselése vagy elhárítása
