A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai • A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása a nevelés eredményességének fokozása érdekében. • A pedagógiai kutatás tárgya a mindenkori nevelési gyakorlat.
A pedagógiai kutatás fontosabb módszertani problémái • A pedagógiai jelenségek komplex jellegűek, sok összetevőből, ható tényezőből épülnek fel. • A pedagógiai jelenségek labilis jellegűek. • A pedagógiai törvényszerűségek sztochasztikus jellegűek, tendenciaszerűen, nagyszámú változat mellett érvényesülnek. • A pedagógiai jelenségek vizsgálatánál objektív és szubjektív módszereket egyaránt fel kell használnunk. • A pedagógiai jelenségekről való adatgyűjtésnél és feldolgozásnál mind kvantitatív, mind kvalitatív módszereket alkalmaznunk kell.
Normális eloszlás
Aszimmetrikus eloszlás
Egyenletes eloszlás
Mérhetőség és kvantifikálhatóság • A tények két fő csoportja: - objektív tények; - szubjektív tények. • Az objektív tények vizsgálata -> objektív kutatási módszerekkel. • A szubjektív tények vizsgálata -> szubjektív kutatási módszerekkel. • A szubjektív tények mérhetősége és kvantifikálhatósága.
A pedagógiai kutatás tudományos feltételei • Az érvényesség (angolul: validity) kritériuma; • A megbízhatóság (angolul: reliability) kritériuma; • A tárgyilagosság (angolul: objectivity) kritériuma; • A beállítottság (angolul: attitude) figyelembe vételének kritériuma; • A pontosság (angolul: exactness) kritériuma.
A kutatómunka menete • A probléma felvetése, megfogalmazása; • Tájékozódás a témakör szakirodalmában, konzultáció az adott szakterületen jártas elméleti és gyakorlati szakemberekkel; • A kutatás hipotézisének megfogalmazása; • A kutatás tervének kidolgozása, szükség esetén munkahipotézisek megfogalmazása, operacionalizálás.
A kutatómunka menete • Előzetes engedélykérés; • Elővizsgálat, a kidolgozott kutatási eszközök kipróbálása; • A vizsgálat tényleges lefolytatása; • A feltárt anyag feldolgozása, az adatok elemzése, a hipotézis vizsgálata; • A kutatási eredmények szintézise; • A kutatási eredmények közzététele.
A kutatás módszerei • • • •
Elméleti módszerek; Empirikus módszerek; Kísérleti módszerek; Feldolgozó módszerek.
Elméleti módszerek • A dedukció módszere a már ismert törvényszerűségek alapján a tapasztalatok értelmezése. • A szakirodalom elemzése a kutatási téma problématörténeti előzményeinek és jelenlegi helyzetének feltárása. • Az összehasonlító pedagógiai elemzés.
Empirikus módszerek • • • • • •
A megfigyelés (strukturált és strukturálatlan); Az interjú; Az ankétmódszer; A szociometriai felmérés; A felmérés; A dokumentumelemzés.
Kísérleti módszerek • A természetes és a laboratóriumi kísérlet; • A természetes kísérlet két fő változata: - az átfogó kísérlet (új pedagógiai koncepció, új tanterv kipróbálása). - a szűkebb körű, feltételvariáló kísérlet a ceteris paribus elv („a többi változatlan”) szervezési, módszertani elképzelés kipróbálása. • A kontrollcsoportos kísérlet, kísérlettervezés.
A pedagógiai kísérletek sajátosságai • A kutató erkölcsi felelőssége fokozott. • A pedagógiai törvények sztochasztikus jellege és tendenciaszerű érvényesülése megnehezíti kísérleti vizsgálatukat. • A pedagógiai jelenségek komplexitása miatt gyakran még a ható tényezők sem ismerhetők fel teljes körben, arányuk és befolyásuk így még kevésbé határozható meg. • A pedagógiai jelenségek felidézésének korlátai vannak.
Feldolgozó módszerek • A vizsgált probléma szakirodalmának kritikai elemzése, értékelése. • A feltárt adathalmazt matematikai statisztikai elemzése, a kapott mutatók értelmezése. • Az eredmények szintézise, beillesztés az addig ismert pedagógiai összefüggések rendszerébe. • Az elméleti általánosítás modellek alkotásával, felhasználásával könnyíthető meg.
A pedagógiai kutatásban használatos modellek • Verbális modellek (leíró jellegűek); • Matematikai modellek (egyenletek, gráfok). • A pedagógiai modellek három szintje: - a makroszintű modellek (oktatási rendszer); - a mezoszintű modellek (oktatási intézmény); - a mikroszintű modellek (egyéni tanulás). • Matematikai modellek, számítógépes szimuláció.
Gráf
A magyar oktatási rendszer
Az egyetemi FOI modell
