A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai • A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. • A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány. • A pedagógia törvényfeltáró, normatív és alkalmazott tudomány. • A pedagógia önálló tudomány. • A pedagógia elméleti és gyakorlati tudomány.
A pedagógia forrásai • A pedagógiai megismerés egyik legfontosabb forrása a pedagógiai történeti hagyomány. • A pedagógiai megismerés további forrása a napjainkban élő kiemelkedő pedagógusok munkájának tanulmányozása. • A pedagógiai megismerés fontos forrása a pedagógiai tudományos kutatómunka.
A pedagógia részei • A részpedagógiák szerinti felosztás szerint: - A kisgyermekkor pedagógiája; - Az óvodapedagógia; - Az iskolai pedagógia; - A felsőoktatás pedagógiája; - A felnőttoktatás pedagógiája (andragógia); - A kollégiumi nevelés pedagógiája; - A képezhető fogyatékosok pedagógiája (gyógypedagógia), stb.
A pedagógia részei • A tematikus felosztás szerint: - Neveléselmélet; - Oktatáselmélet; - Módszertanok; - Iskolaszervezettan; - Neveléstörténet; - Összehasonlító pedagógia.
A pedagógia részei • Weszely Ödön szerint: 1. Elméleti (filozófiai) pedagógia (alapvetés); 2. Neveléstan (Hodogetika); 3. Tanítástan (Didaktika); 4. Módszertan (Methodika); és 5. Szervezettan. • Elnevezési kérdések: Neveléstan, Bevezetés a pedagógiába és Neveléselmélet.
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal • sokoldalú tudományközi kapcsolatok: - fiziológia, anatómia és higiénia; - filozófia (etika, esztétika és ismeretelmélet); - pszichológia (fejlődés-, pedagógiai és szociálpszichológia); - szociológia; - kibernetika, rendszerelmélet; - matematika és számítástechnika.
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal • Határterületek: - a pedagógiai pszichológia; - a pedagógiai szociálpszichológia; - a nevelésszociológia; - a kibernetikai pedagógia; - az oktatás-gazdaságtan, és - a pedagógiai pszichiátria.
A pedagógiai kutatás-metodológia alapjai • Metodika és metodológia • Terminológiai kérdések: - kutatási módszer; - kutatási eszköz; - kutatási eljárás. • A pedagógiai kutatás interdiszciplináris jellegűvé válása.
A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai • A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása a nevelés eredményességének fokozása érdekében. • A pedagógiai kutatás tárgya a mindenkori nevelési gyakorlat.
A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai • a pedagógiai kutatás módszertani problémái: - A pedagógiai jelenségek komplex jellegűek, sok összetevőből, ható tényezőből épülnek fel. - A pedagógiai jelenségek labilis jellegűek, könnyen megzavarhatók. - A pedagógiai jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségek nem determinisztikus, hanem sztochasztikus jellegűek. - A pedagógiai törvényszerűségek tendencia jellegűek.
Normális eloszlás
Aszimmetrikus eloszlás
Egyenletes eloszlás
Mérhetőség és kvantifikálhatóság • A tények két fő csoportja: - objektív tények; - szubjektív tények. • Az objektív tények vizsgálata -> objektív kutatási módszerekkel. • A szubjektív tények vizsgálata -> szubjektív kutatási módszerekkel. • A szubjektív tények mérhetősége és kvantifikálhatósága.
A pedagógiai kutatás tudományos feltételei • Az érvényesség (angolul: validity) kritériuma; • A megbízhatóság (angolul: reliability) kritériuma; • A tárgyilagosság (angolul: objectivity) kritériuma; • A beállítottság (angolul: attitude) figyelembe vételének kritériuma; • A pontosság (angolul: exactness) kritériuma.
A kutatómunka menete • A probléma felvetése, megfogalmazása; • Tájékozódás a témakör szakirodalmában, konzultáció az adott szakterületen jártas elméleti és gyakorlati szakemberekkel; • A kutatás hipotézisének megfogalmazása; • A kutatás tervének kidolgozása, szükség esetén munkahipotézisek megfogalmazása, operacionalizálás.
A kutatómunka menete • Előzetes engedélykérés; • Elővizsgálat, a kidolgozott kutatási eszközök kipróbálása; • A vizsgálat tényleges lefolytatása; • A feltárt anyag feldolgozása, az adatok elemzése, a hipotézis vizsgálata; • A kutatási eredmények szintézise; • A kutatási eredmények közzététele.
A kutatás módszerei • • • •
Elméleti módszerek; Empirikus módszerek; Kísérleti módszerek; Feldolgozó módszerek.
Elméleti módszerek • A dedukció módszere a már ismert törvényszerűségek alapján a tapasztalatok értelmezése. • A szakirodalom elemzése a kutatási téma problématörténeti előzményeinek és jelenlegi helyzetének feltárása. • Az összehasonlító pedagógiai elemzés.
Empirikus módszerek • • • • • •
A megfigyelés (strukturált és strukturálatlan); Az interjú; Az ankétmódszer; A szociometriai felmérés; A felmérés; A dokumentumelemzés.
Kísérleti módszerek • A természetes és a laboratóriumi kísérlet; • A természetes kísérlet két fő változata: - az átfogó kísérlet (új pedagógiai koncepció, új tanterv kipróbálása). - a szűkebb körű, feltételvariáló kísérlet a ceteris paribus elv („a többi változatlan”) szervezési, módszertani elképzelés kipróbálása. • A kontrollcsoportos kísérlet, kísérlettervezés.
A pedagógiai kísérletek sajátosságai • A kutató erkölcsi felelőssége fokozott. • A pedagógiai törvények sztochasztikus jellege és tendenciaszerű érvényesülése megnehezíti kísérleti vizsgálatukat. • A pedagógiai jelenségek komplexitása miatt gyakran még a ható tényezők sem ismerhetők fel teljes körben, arányuk és befolyásuk így még kevésbé határozható meg. • A pedagógiai jelenségek felidézésének korlátai vannak.
Feldolgozó módszerek • A vizsgált probléma szakirodalmának kritikai elemzése, értékelése. • A feltárt adathalmazt matematikai statisztikai elemzése, a kapott mutatók értelmezése. • Az eredmények szintézise, beillesztés az addig ismert pedagógiai összefüggések rendszerébe. • Az elméleti általánosítás modellek alkotásával, felhasználásával könnyíthető meg.
A pedagógiai kutatásban használatos modellek • Verbális modellek (leíró jellegűek); • Matematikai modellek (egyenletek, gráfok). • A pedagógiai modellek három szintje: - a makroszintű modellek (oktatási rendszer); - a mezoszintű modellek (oktatási intézmény); - a mikroszintű modellek (egyéni tanulás). • Matematikai modellek, számítógépes szimuláció.
Gráf
A magyar oktatási rendszer
Az egyetemi FOI modell
