A nevelés célja és feladatai Dr. Nyéki Lajos 2015
Bevezetés • A célelmélet a neveléstudomány egyik leginkább problematikus területe. • A cél szabja meg a pedagógus tevékenységének irányát, valamint a célhoz vezető utat is. • A nevelési cél világos ismerete nélkül nem lehet nevelésről beszélni. • A célelmélet elsajátítása, fogalmi rendszerének, helyes használata alapvető fontosságú.
Nevelési eszmény és eszménykép • A nevelési eszmény azokat a tulajdonságokat tartalmazza (tulajdonságlista) amelyeket az adott társadalom ki akar alakítani a tagjaiban. • Az eszménykép a nevelési eszménynek egy vonzó, követhető minta, általában történelmi hős, formájában való megjelenítése. • Minden kornak, kultúrának illetve társadalomnak megvannak a nevelési eszményei. Ezek az eszmények mindig osztályjellegűek.
Az ókori perzsa nevelési eszmény • A perzsa nevelési eszményt Xenophón Küropaideia (azaz Kürosz nevelése) című műve alapján rekonstruálhatjuk: az igazmondás, a józanság, az engedelmesség, a bátorság és a mértékletesség a jellemző tulajdonságai. • A nevelési eszményhez eszményképül pl. a legendás Kürosz király alakját lehetett felhasználni.
Az ókori spártai nevelési eszmény • A spártai nevelési eszmény jellemzői a bátorság, a férfiasság, az önuralom, az akaraterő, a hazaszeretet és a törvények tisztelete. • Ehhez a nevelési eszményhez eszményképül pl. Leonidász király alakját lehetett felhasználni. Thermopülai, Kr. E. 480. „Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”
Az ókori athéni nevelési eszmény • Az athéni nevelési eszmény a kalokagathia, a szép és a jó együttese. A szép a jól kidolgozott testet, a jó az erkölcsösséget jelentette. Eredeti értelmében a kalokagathia eszménynek nem része a széles műveltség. • Eszményképül pl. Periklész alakját lehetett felhasználni.
Az ókori római nevelési eszmények • A korai köztársaság korában a nevelési eszmény a szorgalmas földműves és jó katona. Eszményképül leginkább Cincinnatus alakja kínálkozik. • A köztársaság későbbi évszázadaiban a nevelési eszmény a jellemes szónok lett. Eszményképül Cato (pun háborúk) alakját lehetett felhasználni. • A császárság korában a nevelési eszmény a birodalomszervező hivatalnok lett. Ehhez eszményképül Petronius alakja kínálkozik.
Egy ókori indiai nevelési eszmény • Az indiai kasztrendszerben a legfelső, a papi kaszt nevelési eszménye a tétlenül elmélkedő brahman. A tétlen elmélkedés a lélekvándorlás tanával magyarázható. • A halál utáni - esetleg nem is emberi alakban való - újjászületés kényszerétől való szabadulást a megvilágosodással tartották elérhetőnek. A megvilágosodáshoz pedig csak úgy lehetett eljutni, ha a világ zajától elvonulva elmélkedéssel tölti valaki a napjait.
Egyéb ókori nevelési eszmények • Rabszolgafelkelések (Eunus, később Spartacus), majd azok bukása után vallási mozgalmak. • A szinkretizmus jelensége (a meghódoltatott népek isteneinek elismerése, elhelyezésük a római Pantheonban). • a meghaló és feltámadó istenekkel kapcsolatos misztérium-vallások, majd a megváltó-várásra épülő vallások: a zsidó és a keresztény vallás.
A középkori nevelési eszmények • A keresztény középkori uralkodó osztályok érdekeit tükröző nevelési eszmények is a rendi tagozódást követik. Ezek a rendek: - a papság; - a nemesség; - a polgárság; és - a jobbágyság.
A papság nevelési eszménye • A papság nevelési eszménye a szent ember. Ennek alapvető jellemzői az evangéliumok szellemében az önként vállalt szegénység, az alázatosság, valamint az önmegtartóztatás. • A szent ember eszményhez alkalmas nevelési eszménykép pl. Assisi Szent Ferenc, a ferences rend megalapítója. Assisi Szent Ferenc legendáriuma, a Fioretti.
A nemesség nevelési eszménye • A nemesség nevelési eszménye az erényes lovag. Az erényes lovag jellemzői az adakozásban való nagylelkűség, a bátorságot az özvegyek, árvák, szegények védelmében érvényesítő önfeláldozás, és a nőeszményítés. • Az erényes lovag eszményhez nevelési eszményképként hazánkban Szent László király alakja volt használatos.
Az alsóbb rendek nevelési eszményei • A polgárság nevelési eszménye a szorgalmas polgár, a jobbágyságé pedig a hűséges szolga. Mindkét eszmény láthatóan a két felső rend szükségleteit követi (csak szépirodalmi források). • A két alsó rend saját nevelési törekvéseinek fő hordozói az eretnekmozgalmak. A X.-XI. században a katarok, majd a XII. században a valdensek szerveztek tanaik terjesztésére a felnőtteknek esti vándoriskolákat.
A reneszánsz nevelési eszmény • A reneszánsz „oumo universale”. Sokoldalú, világias, egyetemes műveltség, harmonikus testi és szellemi fejlettség jellemzi. A „virtù”: a szabadság, a szerencse, a bátorság és az önmérséklet. A polihisztor: Leonardo da Vinci. Castiglione: Il Cortegiano (dilettante, sprezzatura). • A reneszánsz műveltségeszmény, a világiasodás ellentétele a huszitizmus, majd a reformáció, végül az anabaptisták, különösen a nagy német parasztháborút vezető müntzeristák ideológiája illetve nevelési törekvései.
Az újkori nevelési eszmények • Az újkori nevelési eszmények egyik jellegzetes példája a hatalomra jutott angol polgárság Locke hatására kialakult ideálja, a művelt, keresztény úriember, a „gentleman”, akire a nemesi és a polgári vonások egyaránt jellemzőek. • Az újkori nevelési eszmények másik jellegzetes példája a hatalomért küzdő forradalmár francia polgár, a „citoyen”. Ez az elnyomott osztályok első, explicit módon kifejezett nevelési eszménye.
Modern nevelési eszmények • A keresztény szellemű nevelés (XIX-XX. sz.). • Az értékek abszolút és relatív jellege. A jóság, az igazság és a szépség változásai. • A sokoldalúan, harmonikusan fejlett, közösségi beállítottságú kommunista ember ideálja. • A XX. század végén zsidó-keresztény hagyomány, a keresztény szeretet-üzenet, a polgári liberális értékek, a szolidaritás. • A XX. század végén a konstruktív életvezetés.
A nevelés célrendszere • A nevelési eszmény napjainkban is a sokoldalúan, harmonikusan fejlett ember eszménye. • A nevelési eszmények egy adott időszakban reálisan megvalósítható lényegét a nevelés általános céljában összegzi a pedagógia. • A nevelés általános célja a viszonylagos sokoldalúság.
A viszonylagos sokoldalúság tartalma • A közösségi beállítottság, • a fiatal állampolgártól elvárható erkölcsi és világnézeti fejlettség, • az alapvető társadalmi műveltség elsajátítása, • az önálló tanulás képessége, • a kialakult érdeklődés, a szakmájában alapos szaktudás, • állóképesség, igény az egészséges élet fenntartására.
A nevelési cél jellemzői • A nevelési cél szimmetriája és aszimmetriája. • A nevelési cél a személyiség fejlődésének az a szintje, amelyet egy bizonyos, meghatározott időtartam alatt el kívánunk érni. • A nevelési cél a pedagógiai tevékenység eredményének előrevetített képzete. • A nevelés általános és konkrét célja.
A nevelés konkrét céljának összetevői • Az általános, standard program, amely azokat a tipikus személyiségjegyeket tartalmazza, amelyeket a társadalom minden egyes tagjától elvár. Ennek kidolgozása központi feladat. • Az egyéni, individuális program, amely az egyéni képességek, tulajdonságok, érdeklődés feltárását és fejlesztését jelenti, a neveltek pályairányítása, illetve pályaválasztása megalapozása érdekében. Ennek kidolgozása a pedagógus feladata.
Feladat, fő feladat, célrendszer • A nevelési cél felé haladás során feladatok egymáshoz kapcsolódó rendszerét kell megoldanunk. • A nevelés feladatain az általános célhoz vezető részletcélokat értjük. • Az egymással összefüggő, rendszert alkotó feladatok csoportját nevezzük fő feladatnak. • A nevelés célja és a fő feladatokban megadott részletcélok együttesen alkotják a nevelés célrendszerét.
A konkrét cél logikai szerkezete A konkrét cél két fő részét különíthetjük el: • az általános részt, amely az általános célra utal, valamint • a részletes célt, amely kifejti mindazokat a feladatokat, amelyeket a nevelési intézményben az adott korcsoportban és fejlettségi szinten az általános cél megközelítése érdekében el kell végezni.
A nevelés területei • XVII. Század: Locke a testi, az értelmi és az erkölcsi nevelés fontosságáról. • Kármán Mór: A nevelés feladatai, 1914. • Imre Sándor: Neveléstan mindkét kiadás (1928. és 1942.). • XX. század elején Weszely Ödön a kultúra fogalmából kiindulva a nevelési fő feladatok egy eltérő rendszerét dolgozta ki.
Weszely Ödön rendszere • A realisztikus kultúrterület: a testi, a technikai és a gazdasági kultúra, • A szociális kultúrterület: a társadalmi, az állampolgári és az erkölcsi kultúra, és • Az idealisztikus kultúrterület: a tudományos, a művészeti és a vallási kultúra. • A kultúra ezen ágaihoz rendelte a nevelési fő feladatokat, az Ő szóhasználatával a nevelés nemeit.
Weszely Ödön - a nevelés nemei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
a testi nevelés, a technikai nevelés, a gazdasági nevelés, a társadalmi nevelés, az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, a tudományos nevelés, a művészeti nevelés és a vallási nevelés.
Marx és Engels koncepciója A termelőmunkával összekapcsolt nevelés: • szellemi nevelés, • testi nevelés, és • technológiai képzés, amely utóbbi bevezet valamennyi termelési folyamat általános alapelveibe, és egyúttal megismertet valamennyi szakma elemi szerszámainak használatával is.
A hagyományos felosztás szerinti nevelési fő feladatok • • • • •
az értelmi nevelés, a politechnikai nevelés (képzés), az erkölcsi nevelés, az esztétikai nevelés, és a testi nevelés.
Ágoston György felosztási rendszere A kultúra tartományai
A pszichikus alapfunkciók
a tudományos nevelés
az értelmi nevelés
a politechnikai nevelés
az érzelmi nevelés
az erkölcsi nevelés
az akarati nevelés
az esztétikai nevelés
a tevékenységre nevelés
a testi nevelés a világnézeti nevelés
Az 1978-ban készült nevelési-oktatási tervek felosztási rendszere • • • • • •
az értelmi nevelés, a világnézeti nevelés, az erkölcsi-, politikai-, közösségi nevelés, a politechnikai nevelés, az esztétikai nevelés, és az egészséges életre való nevelés.
Gáspár László rendszere a társadalom funkciói
az iskola funkciói
a termelés
a termelés-gazdálkodás
a szellemi élet
a tanítás-tanulás
a politikai gyakorlat
a közéleti-mozgalmi tevékenység
a szabad idő
a szabad idős tevékenység
Műveltségkép az ezredfordulón 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
nyelvi, kommunikációs nevelés, matematikai nevelés, természettudományos nevelés. történeti, társadalmi és politikai nevelés, esztétikai nevelés, szomatikus (testi) nevelés és technikai nevelés.
NAT 1992 • • • • • • • • • • •
Anyanyelv, Idegen nyelvek, Matematika, Vizuális kommunikáció, tömegkommunikáció, Informatika, Természetismeret, Ember és társadalom, Művészetek, Technika és környezetkultúra, Életvitel, család, háztartás és Testnevelés és sport.
Nagy József feladatrendszere Az értelem kiművelése • a tanulási motívumok fejlesztése • a kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés • az egyéni szociális értékrend fejlesztése • a szociális képességrendszer fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra való nevelés • a személyes motívumok fejlesztése • a személyes képességek fejlesztése • az egyéni tudat fejlődésének segítése A szakmai képzés alapozása • az alkotó képesség fejlesztése • a tehetséggondozás
