A nevelés tervezése, nevelési eredményvizsgálatok Dr. Nyéki Lajos 2015
Bevezetés • A nevelőmunka folyamatában a nevelteket illetve azok közösségeit egy alacsonyabb fejlettségi szintről fokozatosan egyre magasabbra kívánjuk eljuttatni. • A következő, még magasabb szint célként való kitűzése azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük az előrehaladás mértékét, a nevelés elért eredményét. • Éppen ezért a nevelés tervezése és eredményességének vizsgálata szoros kapcsolatban van egymással.
Az eredményvizsgálat fogalma • A nevelési eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a nevelési programokban szereplő célkitűzésekkel, követelményrendszerrel. • Az oktatási eredményvizsgálat a neveltek illetve azok közössége fejlettségének az összevetése a tantervekben szereplő oktatási célkitűzésekkel, követelményrendszerrel.
Tantervtípusok • • • • •
A syllabus (pl. ECDL Syllabus 5) A hagyományos tanterv A Nemzeti Alaptanterv (NAT) A helyi tanterv (a közismereti tárgyakra) A kerettanterv
A hagyományos tanterv részei • Az általános tantervi rendelkezések • Az egyes tantárgyak tantervei • Megjegyzés: A NAT műveltségi területeket és nem tantárgyakat határoz meg. Csak az egyes műveltségi területek százalékos arányára van előírás. Az egyes tantárgyak tartalma és minimális heti óraszáma ezért iskolánként eltérő lehet.
A szakképzési általános tantervi rendelkezések részei • az iskolatípus/szak konkrét célja, • az iskolatípus/szak tantárgyai közismereti, szakmai alap- és szakmai tárgyak szerinti csoportosításban, • az óraterv, • az adott szakképesítéssel betölthető munkakörök, • az iskolatípus működtetéséhez szükséges műhelyek, mérőszobák és felszerelések.
Az óraterv Tantárgyak
Óraszámok 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv
2
2
1
1
Magyar irodalom
2
2
3
3
Történelem
2
2
3
2
Társadalomtud. ism.
14. évf.
1
Matematika
3
3
5
5
3
Idegen nyelv
5
5
5
5
3
Informatika
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Testnevelés
2
2
2
2
Fizika
2
2
2
2
Kémia
2
Földrajz
2
Biológia
2
Közism. órák össz.
28
22
22
22
7
Szakmai órák össz.
3
9
11
11
29
Összesen
31
31
33
33
36
A tantárgy tantervének részei • a tantárgy tanításának feladata, • a tananyag (évfolyamonkénti bontásban, megjelölve a heti illetve az évi óraszámot, a tantervi témák címét, tartalmát, az oktatáshoz ajánlott órakeretét, és az ismétlésre-rendszerezésre tartalékolt órakeretet), • a követelmények (évfolyamonkénti bontásban, az ismeret, a jártasság és a készség kategóriákkal megfogalmazva), • a módszertani ajánlások (évfolyamonkénti bontásban, témakörönként megadva) és • a felszerelési jegyzék.
Az egyén fejlettségének mutatói • • • • •
az egyéni teljesítmény, az egyéni tulajdonságok, az egyéni meggyőződés, az egyéni cselekvés motívumai, és az egyéni elvek és eszmények.
Az egyéni teljesítmény mérése • A mindennapos pedagógiai gyakorlatban az egyéni teljesítményt mérik a legtöbbször. • Ennek az az oka, hogy az egyéni teljesítmény a legkönnyebben vizsgálható eredményvizsgálati mutató. • Az egyén fejlettségének mutatói közül ugyanis éppen az egyéni teljesítmény az, amelynek a nevelt részéről való szándékos visszatartása a legkevésbé feltételezhető. • Az egyéni teljesítmény eltitkolásának alapesetei.
A közösség fejlettségének mutatói a közösségi tevékenység színvonala, a közösség szerkezetének alakulása, az önkormányzat fejlettségi szintje, a közösségi közvélemény ereje, a közösség rétegeződése, a közösségi és az egyéni célok viszonya, a közösség külső és belső kapcsolatainak minősége, és • a közösség egyéni arculata, stílusa, hangja, hagyományrendszere. • • • • • • •
Az eredményvizsgálatok módszerei • • • • • •
A megfigyelés Az interjú Az írásbeli felmérés A tevékenység produktumainak elemzése A különböző személyiségtesztek A szociometriai felmérés
Az iskolai pedagógiai tervezés szintjei • A felső szint, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét és éves munkatervét. • A középső szint, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. • Az alsó szint, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát.
A felső szint • A tervezést meghatározó dokumentumok: - a NAT - a kerettanterv - az ECDL syllabus - az OKJ • Az elkészítendő dokumentumok: - a pedagógiai program és a helyi tanterv - az éves munkaterv
A középső szint • Ezen a szinten az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket. • Az iskolai munkaközösségek iskolatípusonként és iskolánként változó elnevezésűek. • Néhány munkaterv: - az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve - az informatika munkaközösség munkaterve - a testnevelési munkaközösség munkaterve
Az alsó szint • Ezen a szinten a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. • Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. • Tanmenet, tematikus terv és óravázlat.
A tanmenet elkészítése • A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. • A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az osztály/csoport tudásszintjét és a csoportbontási/összevonási lehetőségeket.
A tanmenet elkészítése • A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére. • A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára (új anyag 2/3, ismétlés, rendszerezés, gyakorlás 1/3).
A tanmenet elkészítése • A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. • A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérés az oktatómunka tervezése és végrehajtása formalizmusának csökkentése érdekében nem kifogásolható .
A tanmenet elkészítése • A hagyományos tanmenet űrlap szerkezete A tan.
A tan.
A feldolgozandó téma
A tan.
Hét
Óra
(sorsz., megnevezése,
óra
Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T,
Sorsz.
Sorsz.
a ráford. órák száma)
sorsz.
Egyéb: E.
A tan. óra anyaga
Új fogalmak
A tematikus terv elkészítése • A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. • A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is.
A tematikus terv elkészítése • A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. • A tematikus terv általában táblázatos formában készül.
A tematikus terv szerkezete Óra
Did.
Tananyag
Jártass.
Konc.
A feld.
A felh.
felad.
készs.
(külső,
módja
eszk.
óratíp.
képess.
belső)
szeml.
Alk.
Tap. irod.
A tematikus terv elkészítése • A tematikus terv a tantervi téma feldolgozásának alaposabb megtervezéséhez nyújt lehetőséget. A tematikus tervet a sok rovatból álló fejléc miatt eleve fekvő elrendezésű táblázatként célszerű kitölteni. • Bár a tematikus terv elkészítése nagyon hasznos, az iskolai gyakorlatban nem használják, készítése ugyanis nem kötelező.
Az óravázlat elkészítése • A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. • Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Az egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen.
Az óravázlat elkészítése • Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. • Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. • Az óravázlat készítése nem kötelező.
Az óravázlat szerkezete A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Időkeret Tananyag
Módszerek, eszközök
A nevelőmunka eredményessége • A pedagógiai tervek alapján folytatott nevelőmunka eredményességéről a tanár a munkavégzése közben folyamatosan, önértékelése, megfigyelései révén, vagy az órát látogató hivatalos személy észrevételeiből szerezhet információt. • A hiányosságok korrigálása itt is szabályozó kört hoz létre, bár az eddigieknél közvetettebb formában. • A pedagógiai tervezés záró szakasza a nevelési eredményvizsgálat, a terv alapján végzett munka értékelése, amely a szükséges jelentések elkészítése formájában is megnyilvánul.
