Az informatika tárgy oktatásának folyamata Dr. Nyéki Lajos 2015
Az oktatási folyamat fogalma • Oktatási folyamat - az a folyamat, amelynek során az egyes tantárgyak éves vagy több éves tananyagának feldolgozására kerül sor. • Az oktatás folyamatában különböző didaktikai fő feladatokat oldunk meg, figyelembe véve mind a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, mind pedig az informatika tantárgy sajátos vonásait.
Az oktatási folyamat fogalma • A didaktikai fő feladatok a tanítási-tanulási folyamat ismétlődő mozzanataihoz: - a motivációhoz; - a tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezéséhez; - az ismeretek megszilárdításához; - az ismeretek gyakorlati alkalmazásához; és - az ellenőrzéshez és értékeléshez kapcsolódnak.
Az oktatási folyamat fogalma • Az informatika tantárgy tanítási-tanulási folyamata a didaktikai fő feladatok megoldásának folyamata. • A didaktikai fő feladatok számos variációban jelentkeznek, tehát a tárgyalási sorrendjüket nem szabad merev sablonként és kizárólag lineárisan értelmezni.
A motiváció szerepe • Az ismeretszerzésben különös jelentősége van a belső indítékoknak, a megfelelő motivációs bázis kialakításának, hiszen motiváció nélkül nincs eredményes tanulás. • Az érdeklődés és a figyelem felkeltése és fenntartása, a tanulásnak az oktatás eszközeivel való motiválása olyan alapvető didaktikai feladat, amelyet az egész oktatási folyamatban szem előtt kell tartani.
A motiváció szerepe • A szakképzésben a tanulók a szakmai tantárgyakban jobb eredményeket érnek el, mint a közismereti tárgyakban. A nagyobb eredményesség a választott pálya iránti érdeklődéssel magyarázható. • Az informatika tantárgy közismereti és szakmai orientációs tárgy is egyben, ezért a tanulók érdeklődése eleve nagyobb iránta, mint a többi közismereti tárgy iránt.
A motiváció szerepe • A nyomdatechnikailag jól kivitelezett, színes, problémákat felvető tankönyv motivációs tényezőként jól használható. • Az informatika oktatásában a szakközépiskolák számára írt tankönyvekre általában nem támaszkodhatunk. • Az év eleji tanulói motiválás során ezért elsősorban a választott pálya iránti érdeklődésre építhetünk.
A motiváció szerepe • A tanítás során egy-egy új témakörre áttérve az új témakörbe való beilleszkedés, az átállás biztosításához van szükség a tanulói érdeklődés felkeltésére. • Ilyenkor rámutathatunk a témakörnek a mindennapi élet, a szakmai gyakorlat szempontjából való fontosságára (pl. a tömörítés és a vírusmentesítés).
A motiváció szerepe • A motiváció problémája leggyakrabban az egyes tanítási órákon jelentkezik. • Az érdeklődés felkeltésére az óra témája is alkalmas lehet, ha az problémafelvetést tartalmaz. • Motiváló hatású a koncentrációs lehetőségek kihasználása (üzemlátogatás, szakmai gyakorlat tapasztalatai, a tantárgy addig tanult témakörei vagy más tárgyak vonatkozásában).
A motiváció szerepe • Az érdeklődés felkeltésében és fenntartásában jelentős szerepe van a tanári személyiségnek, a kedvező tanár-diák viszonynak. • A következetes, jóindulatú, de teljesítményt igénylő, igazságos tanári személyiség kedvező feltételt jelent a tanulásban.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • Az oktatás folyamatában az érdeklődés felkeltése után a tanítási anyaggal való megismerkedés következik. • A megismert tények, technológiai eljárások, folyamatok elemzésétől juthatunk el a tanítási-tanulási folyamat egyik legfontosabb mozzanatához, az általánosításhoz, a fogalmak kialakításához.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • Az ismeretszerzés három alapvető, ismétlődő mozzanata: - A tények megfigyelése; - Az analízis, és - A szintézis. • A tényanyagnak a tanulók elé tárása kétféleképpen történhet: - Közvetlen tanulói megfigyelés útján; - Közvetett tanulói megfigyelés formájában.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • A szemléltetéssel szembeni követelmények: - Világos legyen, hogy mit kell megfigyelni. - Lehetőleg a teljességre törekedjünk. - A megfigyelés épüljön a korábban szerzett ismeretekre. - A megfigyelés céltudatos, tervszerű és rendszeres legyen (az ún. AV hatás). - Gondoskodni kell a megfigyelések szakszerű, szóbeli megfogalmazásáról is.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • A megfigyelés során különös jelentősége van a figyelemnek. • Az önkéntelen figyelem elsősorban a tárgy érdekességéből származik. Nem minden tananyag érdekes. • A tanulóknak a kevésbé érdekes dolgokra is figyelniük kell, mégpedig tudatos figyelemmel. Ezt a tanulás motiválása útján érhetjük el.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • A konkrét tények megismertetése során a megfigyeléshez és az ezt követő elemzéshez szükségszerűen kapcsolódik a megfigyelés eredményeinek megfogalmaztatása. • A tiszta, világos fogalmak kialakítása érdekében igen lényeges a helyes képzeteknek szemléltetés, magyarázat, tanári vezetéssel folyó megbeszélés révén való létrehozása.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • Az oktatási folyamat másik visszatérő eleme az analízis, a megismert tények, a tapasztalatok részekre bontása, elemzése. • A tények elemzése során nagy jelentősége van a tanár és a tanulók együttműködésének, együttgondolkodásának. Ebben meghatározó szerepet töltenek be a tanár kérdései.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • Az analízis elvégzése után a részeket ismét egésszé állítjuk össze, azaz a szintézis műveletét végezzük el. • Az ismeretszerzésnek ebben a fázisában alakulnak ki a tanulókban a fogalmak, és ezekre támaszkodva válik lehetővé nagyobb összefüggések, törvények, szabályok elsajátítása.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • Az általánosítás, fogalomalkotás szakaszában mind az indukció, mind a dedukció művelete megfigyelhető. • Indukció révén jutnak el a tanulók az egyes tantárgyak szabályaihoz, törvényszerűségeihez. • Dedukció révén ismerik fel a tanulók, hogy az adott feladat, probléma megoldása során mely tanult szabályt, előírást kell alkalmazniuk.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • A dedukció és az indukció szorosan kapcsolódik egymáshoz. • A valóságban a dedukciót mindig megelőzi az indukció, csak esetleg nem az adott foglalkozáson belül. • Az ugyanis magától értetődő, hogy a szabály érvényesülésének felismerését meg kell, hogy előzze a szabály elsajátítása.
A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése • A tényanyag megismertetése, az analízis és a szintézis általában nem válik el élesen egymástól. • A három mozzanat szétválik akkor, ha a tények bemutatása film, videofelvétel, vagy tanulmányi kirándulás keretében történik. • Oktatói magyarázat esetén az említett mozzanatok nem szoktak élesen elkülönülni.
Az ismeretek megszilárdítása • Az oktatási folyamat következő eleme az ismeretek megszilárdítása, rögzítése. • A tanárnak ugyanis mindig a már eddig tanultakra kell építenie az új ismereteket. • A megszilárdítás főbb formái: - az elsődleges rögzítés; - az otthoni tanulás; - az ismétlés.
Az ismeretek megszilárdítása • Az elsődleges rögzítés a lényeg kiemelésére irányul táblai vázlat, logikai felosztás és szóbeli megszilárdítás segítségével. • A szavakban való megfogalmazás a már meglévő ismeretekre támaszkodva a fogalmak tisztázására készteti a tanulót. • A táblai vázlat és a szóbeli kifejtés együttes alkalmazása elősegíti a megszilárdítást.
Az ismeretek megszilárdítása • A tanítási órán az ismeretek megszilárdításában fontos a részösszefoglalással való rögzítés, ezt szakaszos rögzítésnek is szokás nevezni. • Ilyenkor elsősorban azokat a lényeges jegyeket emeljük ki, amelyek az általánosításhoz szükségesek. • A részösszefoglalás általában tanári lényegkiemeléssel vagy kérdezéssel történhet. Ha a vonatkozó tananyag terjedelme lehetővé teszi, akkor feladatmegoldás is elképzelhető.
Az ismeretek megszilárdítása • Elsődleges rögzítésnek tekinthető az óra végi összefoglalás, ismétlés, rendszerezés is. • Ezzel a rögzítésen túl még azt is eldönthetjük, hogy milyen szinten értették meg, illetve sajátították el a tanulók a tananyagot. • Az óra végi összefoglalás történhet tanári összegzéssel, kérdezéssel vagy akár feladatmegoldással is.
Az ismeretek megszilárdítása • A megszilárdítás második lépcsője az otthoni tanulás (másodlagos rögzítés). • A tanórán elhangzott tananyag illetve a megfigyelésből szerzett tapasztalatok felidézése a tanulók írásbeli feljegyzései alapján. • A tankönyvek, illetve a számítástechnikai szakkönyvek szövegének tanulmányozása. • A házi feladatként végzett gyakorlás.
Az ismeretek megszilárdítása • A megszilárdítás harmadik lépcsője az oktatás folyamatában az ismétlés. • A tantervi órakeret egy részét célszerű erre fordítani. • A rögzítés befejező fázisaként kap helyet a témakör végi, illetve az év végi ismétlés. • Az ismétlés általában tanári kérdezéssel, vagy rendszerezést igénylő feladatmegoldással valósul meg.
Az ismeretek megszilárdítása • A megszilárdítás különböző lépcsőinél a tanár irányító szerepe eltérő módon érvényesül. • Az elsődleges rögzítés során a tanári irányítás a legintenzívebb. • A tanár logikus vázlata az otthoni tanulásnak, mint másodlagos rögzítésnek az alapjául is szolgál. • Az ismétlés során a tanár irányító szerepe újra előtérbe kerül.
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása • A gyakorlatban való alkalmazni tudás az ismeretek elsajátításának igazi próbaköve. • Az ismeretek gyakorlati alkalmazhatósága feltételezi azok megalapozott, tartós és tudatos jellegét. • Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, illetve az erre a célra szolgáló gyakorlás révén alakítjuk ki a különböző jártasságokat és készségeket.
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása • A gyakorlati alkalmazás feladattípusai: - Készségek beidegzésére szolgáló feladatok (pl. a számítógép és különböző perifériái kezelése); - Önálló megoldást kívánó feladatok (pl. adott programozási feladat folyamatábrájának elkészítése); - A közvetlen gyakorlati munkával kapcsolatos feladatok (pl. mágneslemez formázás, vírus-mentesítés, adatbázis-kezelés, stb.); - Az ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő felismerési feladatok (pl. adott programszövegben a hibás részletek megkeresése).
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása • A pedagógiai irányítás és a tanulók önállósága közötti ellentmondás:
Az ismeretek gyakorlati alkalmazása • A gyakorlás során a tanár a tanulók önálló munkájára épít, számít a tanulók önellenőrzésére, saját munkája eredményességének vizsgálatára nevelői ellenőrzést alkalmaz. • A tanulók önellenőrző képessége csak folyamatosan alakul ki, a nevelői ellenőrzés kezdetben a tanulói önellenőrzés pótlására, kiegészítésére is szolgál.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • A tanítási-tanulási folyamat minden egyes mozzanatát át kell szőnie a tanári ellenőrzésnek. • Az ellenőrzés biztosítja a tanári munka tudatosságát, és fejleszti a tanulói önellenőrzést. • Az ellenőrzés és az ezt követő értékelés mind a tanár, mind a tanuló számára visszacsatolást (például megerősítést) biztosít.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • Az ellenőrzés során a tanulók különböző fejlettségi mutatóit vizsgálhatjuk: - Emlékezetbeli teljesítményeiket; - Gondolkodásukat, valamint - Ismereteik gyakorlati alkalmazását, a jártasságok és készségek kialakulását.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • Az ellenőrzés formája lehet: - szóbeli; - írásbeli, illetve - gyakorlati jellegű. • Az ellenőrzésnek mindig kapcsolódnia kell az értékeléssel, a megfelelő tanulói aktivitás, illetve előrehaladás biztosítása érdekében.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • A szóbeli ellenőrzés általában feleltetés révén valósul meg. • A feleltetés történhet a felszólított tanuló helyén, a táblánál, illetve körkérdéses formában. • A szóbeli feleltetést célszerű összekapcsolni tanulói értékeléssel, illetve önértékeléssel is.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • Az írásbeli ellenőrzés általában röpdolgozat vagy ún. nagy dolgozat formájában valósul meg. • Előnye a tömeges jellegében van, viszont az írásos forma kizárja a tanári közbekérdezés lehetőségét. • Egy vagy több tanuló a táblánál is oldhat meg eltérő típusú feladatokat.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • Az írásbeli ellenőrzés a gyakorlatban sokszor kapcsolódik gyakorlati feladatok számítógépen való megoldásához. • A programozás tanítása során a dolgozatok általában két részből állnak: van egy elméleti feladatsor és vannak gyakorlati feladatok. • Ilyenkor a dolgozatok beszedése is két lépcsőben történik, két külön, előre megadott időpontban.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • A számítógép-kabinetben elérhető helyi hálózat lehetőséget biztosít a számítógépes feleltetés alkalmazására. • A Moodle keretrendszer lehetőséget biztosít a feladatok elemzésére is. • A számítógépes feleltetés nagy előnye a tömeges jellegében van, valamennyi jelenlevő tanuló felkészültségéről képet tudunk alkotni.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • A gyakorlati ellenőrzés gyakorlati feladatok megoldásának ellenőrzésére szolgál. Ezt általában számítógéppel célszerű elvégezni. • Jól működő helyi hálózat esetén a feladatokat a hálózaton keresztül célszerű kiadni. • Gondoskodni kell arról, hogy a feladatok megoldása közben a tanulók ne tudjanak egymással és a külvilággal kommunikálni.
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése • Az értékelés lehetséges formái a szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés és az osztályozás. • A szóbeli szöveges értékelés elsősorban a szóbeli feleletek tanári illetve tanulói minősítésére szolgál. Az írásbeli szöveges értékelés főleg a dolgozatok és az írásbeli feladatok esetében fordul elő. • A szöveges értékelést általában osztályozás kíséri. A típushibák és a helyes megoldás ismertetése.
