Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Szakdolgozat
KISGYURA JÁNOS
Pécs, 2009.
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pénzügy és számvitel szak BA
Elektronikus számlázás Magyarországon
KISGYURA JÁNOS
KIJOAAK.PTE Dr. Takács András adjunktus
Pécs, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS ...................................................................................................................................1 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
2.
TÉMAMEGJELÖLÉS ...................................................................................................................... 2 MÓDSZERTAN ............................................................................................................................. 2 A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................ 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ............................................................................................................. 3
AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS RENDSZERE ....................................................................4 2.1. ERŐSSÉGEK ................................................................................................................................ 5 2.1.1. Előnyös az ügyfeleknek ....................................................................................................... 5 2.1.2. Hasznos a vállalatnak ......................................................................................................... 6 2.2. A GYENGE PONTOK ..................................................................................................................... 7 2.2.1. A szolgáltatás díjai.............................................................................................................. 7 2.2.2. Munkahelyi körülmények változása ..................................................................................... 8 2.2.3. Elérhetetlen fogyasztók ....................................................................................................... 8 2.3. A KÖRNYEZET ADTA LEHETŐSÉGEK ............................................................................................. 8 2.3.1. Meglévő jogi feltételek ........................................................................................................ 8 2.3.2. Egész világot átfogó információs háló ................................................................................. 8 2.3.3. Fogyasztói attitűd változása ................................................................................................ 9 2.4. LESELKEDŐ VESZÉLYEK ............................................................................................................ 10 2.4.1. Várat az áttörés ................................................................................................................ 10 2.4.2. Alternatív fizetési módok ................................................................................................... 10
3.
AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS HÁTTERE ....................................................................... 12 3.1. JOGI SZABÁLYOZÁS ................................................................................................................... 12 3.1.1. Az Európai Unió állásfoglalása ......................................................................................... 12 3.1.2. Magyarországi elfogadás .................................................................................................. 13 3.2. INFORMATIKAI FELTÉTELEK ...................................................................................................... 16 3.2.1. Első a biztonság ................................................................................................................ 16 3.2.2. A technikai háttér folyamatai............................................................................................. 16 3.2.3. Számlakép - PDF versus XML ........................................................................................... 17 3.2.4. A böngészőknek nem akadály ............................................................................................ 18 3.2.5. Papír alapú számlák az e-számla rendszerben ................................................................... 19 3.2.6. Bevezetés megvalósítása ................................................................................................... 19
4.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ..................................................................................................... 21 4.1. „AMERIKÁBÓL JÖTTEM…” ........................................................................................................ 21 4.2. AUSZTRÁL SIKER ...................................................................................................................... 21 4.3. KAPASZKODÓ E URÓPA .............................................................................................................. 22 4.3.1. Példamutató skandinávok.................................................................................................. 23
5.
KUTATÁS...................................................................................................................................... 26 5.1. KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK ............................................................................................................. 26 5.1.1. Gázszolgáltatók ................................................................................................................ 27 5.1.2. Áramszolgáltatók .............................................................................................................. 27 5.1.3. Vízművek .......................................................................................................................... 27 5.2. PÉNZÜGYI SZEREPLŐK ............................................................................................................... 29
6.
ÖSSZEGZÉS.................................................................................................................................. 30 6.1. 6.2. 6.3.
7.
SZAKÉRTŐI VÁRAKOZÁSOK ....................................................................................................... 31 A JÖVŐ SIKERÉNEK KULCSA....................................................................................................... 32 KONKLÚZIÓ .............................................................................................................................. 32
FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................... 34
1. BEVEZETÉS
Már a két és fél évezreddel ezelőtt élt Hérakleitosz is megjegyezte, hogy abban a világban, amiben élünk, csak a változás állandó. Azt gondolom, nem kell bizonygatni, hogy az elmúlt évszázad második felétől ez a változás új lendületet vett, a gazdaság addig sose látott teljesítménye és az informatika előretörése tulajdonképpen eltűntette a távolságokat, és egy olyan globalizált világot alakított ki, melynek minden ember a részévé vált. Fogyasztói társadalmak és piacgazdaságok korát éljük. Felgyorsult életünk egyik legfőbb katalizátora nem más, mint a technika új vívmánycsomagja.
Mára
a
televízió,
mobiltelefon,
internetes
kapcsolattal
bíró
számítógépek teljesen megszokott, általános, elfogadott részei mindennapjainknak. Segítségükkel pillanatok alatt eljutnak hozzánk a nagyvilág hírei, ismerőseink üzenetei, szolgáltatók reklámjai. A munkahelyek nagy részén a feladatok ütemezése, és a mindennapi kommunikáció is ilyen csatornák útján működik. Fontos eleme a munkahelyi kultúra változásának manapság az is, hogy az adminisztratív feladatok elektronikus felületre kerülnek, míg a korábbi, papíralapú feldolgozás pedig a múlt homályába vész. Ez több szempontból is előnyös. Egyrészt nem vesznek el fontos dokumentumok, kisebb a hibázás esélye, ezáltal pontosabb és hatékonyabb lesz a munka. Mindemellett környezetkímélő is, hiszen a korábban, aktákban őrzött információk számítógépek merevlemezein foglalnak eztán helyet, ezzel is fák, erdők menekülnek meg a kivágástól. „Szociális szempontból külön kiemelendő, hogy a korrupcióra való lehetőséget ez az eljárásmód csökkenti, míg a transzparencia helyzete ezáltal kétségkívül javul (UNECE).” Ennek a folyamatnak a részeként következhet be az, hogy a szolgáltató ügyfelei részére a számláit eztán nem a hétköznapi szóhasználatban elhíresült „sárga csekk” formájában – ami tulajdonképpen nem más, mint készpénzátutalási megbízás -, papír alapon, egy borítékba csomagolva küldi ki postán keresztül, hanem internetes felületen teszi azt közzé. Ennek az online eléréséhez a partnereknek természetesen saját, egyedi azonosítót és jelszót is biztosítanak. A dokumentum érkezéséről a kliens elektronikus postafiókjába, vagy mobiltelefonjára érkező üzenetből értesül.
1
1.1.Témamegjelölés
A dolgozat tartalma, témáját tekintve az elektronikus számlázást veszi górcső alá, és a kutató részben megpróbál rávilágítani arra, hogy Magyarországon a potencionálisan legnagyobb számlakibocsátók körében mennyire elterjedt ez az informatikai megoldás. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is fontos ez tulajdonképpen? A válasz egyszerű: több tanulmány szerint is - és ezt többek közt Gerti Orthofer is osztja - 70%-os vagy még nagyobb megtakarítási lehetőséget hordoz az e-számlázás magában amellett, hogy mind a fogyasztók megelégedettségét, mind a céges adminisztráció hatékonyságát tekintve is kedvező hatással bír. 1.2.Módszertan A téma szakirodalma a technikai megoldás újdonsága miatt egyelőre elég szűk, így főleg hazai és külföldi internetes forrásokra tudtam építeni, illetve gazdasági portálok és folyóiratok cikkei szolgáltak a dolgozat megírásának alapjául. A kutatás e-mail-es levelezések, valamint telefonos megkeresések segítségével készült 2009. július és augusztus hónapjaiban. 1.3.A dolgozat felépítése
A dolgozat felépítését tekintve két fő logikai részre osztható. Az elsőben az elektronikus számlázással kapcsolatos téma tárgyalása, és kifejtése található, míg a másodikba nemzetközi tapasztalatok érdekességeit, valamint a primer kutatás eredményeit és annak elemzését helyeztem. Az elektronikus számlázás fogalmát egy széles spektrumú környezetelemzéssel igyekeztem megtámogatni. Külön fejezetet szenteltem a megoldás jogi, illetve informatikai feltételeinek kifejtésére. Igyekeztem sikeres nemzetközi példákat is felsorakoztatni. A megoldás kivitelezése a tengerentúlról indult, majd Ausztráliában sikerült nagyon komoly eredményeket elérni. Európában a skandináv országok kormányzatai érdemelnek elismerést, és az az összefogás, mely elfogadottá tette az e-számlázást.
2
A kutatás során a felmérésben résztvevő bankok, takarékszövetkezetek, gázművek, áramszolgáltatók, és vízközművek tájékoztatása alapján kialakult képet írom le és elemzem. A visszaérkező válaszokból egyértelműen látszódnak a piacon végbemenő folyamatok, és tendenciák. Ezek alapján a megfelelő következtetést is sikerült levonnom. Az utolsó szakaszban összefoglalok. Leírom véleményem, és próbálok megoldást javasolni a rendszer jövőbeli sikeres működésével, működtetésével kapcsolatban. Nem feledkeztem meg jövőbeli várakozásokat megfogalmazni szakértői oldalról is. 1.4.Köszönetnyilvánítás
Ahhoz, hogy a témáról átfogó képet kapjak, szükségem volt tapasztaltabb munkatársak, konzulensek segítségére, akiknek ezúton szeretném megköszönni támogatásukat! Szakmai gyakorlatom ideje alatt a Pécsi Vízmű ZRt.-nél történő, jövőbeni elektronikus számlázási rendszer bevezetésével kapcsolatban, munkám során minden támogatást megkaptam Réder Ilonától, a számlázási csoport vezetőjétől. Ott főleg a vállalati oldal nézőpontjából kerültem közelebb a megértéshez. Egy döntés-előkészítő projekt keretében végeztem információgyűjtést és kutatást, majd tettem javaslatot a vállalatnak. Ezek mellett több szerződési ajánlatot is tanulmányoztam, melyeket különböző magyarországi szolgáltatók a Pécsi Vízmű Zrt. részére készítettek. Ezek egyes részeit a dolgozatban fel tudtam használni, másrészről pedig segítették a témában való jártasság megszerzésében. Lengyel Tibor, a Magyarországi Könyvelők Országos Egyesületének elnöke révén olyan anyagokhoz jutottam, melyek kiszélesítették azt a horizontot, amiből addig vizsgáltam a rendszert. Megvilágította számomra az állami beavatkozás, Európai uniós állásfoglalás és a közösségi, átfogó jogi szabályozás fontosságát. Előbbi különösen fontos az Európában megfigyelhető gyakorlat tükrében. Az egyetem részéről Takács András, adjunktus volt segítségemre, és támogatta munkám.
3
2. AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS RENDSZERE Az EBPP1 rendszereket illetően már többen is megpróbáltak rövid, frappáns, definíciószerű leírást adni. Törvényi szempontból vizsgálva az „e-számla nem más, mint az áfatörvényben meghatározott tartalommal bíró számla vagy egyszerűsített számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki, továbbá mely legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik. (DigitDoc, 2009)” Véleményem szerint a valóságot az alábbi pár sora is nagyon jól adja vissza, és talán jobban meg is világítja, mint a törvényre való hivatkozás és magyarázat: „A számlákat elektronikus formában, elektronikus aláírással, a kiállítás időpontját hitelesítő bélyeggel küldik el a szerződött ügyfeleknek, akik neten fizethetnek. Így azok igazolásként bármely hivatalos szerv előtt bemutathatók.” (Dzindzisz, 2007). Az
elektronikus
számlabemutatásnak
és
fizetésnek
két
fő
modellje
ismert
(Pénzcentrum.hu): Az egyszerűbb, úgynevezett „direkt modellben” a számlakibocsátó saját felületet üzemeltet, mely legtöbb esetben a cég honlapjáról elérhető. Ezt keresi fel az ügyfél minden alkalommal, amikor ki szeretné fizetni a számláját. Ennek a rendszernek a legfőbb hátránya, hogy annyi helyre kell bejelentkeznie a felhasználónak, ahány szolgáltatóval kapcsolatban áll. Ezen kívül a szolgáltató belekényszerül egy, a banki
rendszerekkel
összemérhető
komplikáltságú
és
költségű
rendszer
fejlesztésébe, Support feladatok ellátásába. Előbbi hátrányt küszöböli ki az úgynevezett „konszolidátor modell”. A szolgáltatásokat ilyenkor egy közbülső szereplő végzi el: a számlákat begyűjti a különböző számlázóktól, kezeli és nyilvántartja azokat, valamint figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását is. A több cég által használt közös internetes felület lehetőséget nyújt közös marketing-tevékenység végzésére is. „A megoldás sikerének kulcsa a kritikus számlafizető-felhasználói létszám elérése (Shamos, 2004).”
1
Electronic Bill Presentment & Payment – Elektronikus számlamegjelenítés és fizetés
4
A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Maga a rendszer megismerése, jellemzése is nagyobb teret és kifejtést kíván. „SWOT – analízis” (Kotler, 1996. 121.o.) segítségével igyekeztem a legfőbb vonásokat – erősségeket, gyengeségeket, és a külső környezet sajátosságából fakadó lehetőségeket valamint veszélyeket – kiemelni. 1.1.Erősségek
Az elektronikus számlázásnak ugyan több előnyére is tettem már utalást a korábbiakban, mégis úgy vélem, érdemes külön, kifejtve is tárgyalni ezeket. Ennek legfőbb oka, hogy a pozitív hatások a számlakibocsátókra és az ügyfelekre egyaránt nagyon széles spektrumban hatnak. 1.1.1. Előnyös az ügyfeleknek
Az online felület adta megjelenés önmagában nagyon vonzó azoknak az ügyfeleknek a számára,
akik
ismerik
és
használják
a
különféle
elektronikus
csatornákat.
Megszabadulhatnak így a postára járástól, nem kell a nyitvatartási időhöz igazodniuk, és az ottani sorban állást is megspórolják azzal, hogy tulajdonképpen bárhonnét, bármikor elérhetik és rendezhetik számláikat. Ehhez csupán egy működő internetkapcsolatra, és megfelelő hardware konfigurációra van szükségük. Amellett, hogy ez a megoldás kényelmes, gyors is egyben. A szolgáltató garantálja, hogy a számlákat megőrzik, így azok könnyen előkereshetőek lesznek a jövőben, és nem vesznek el. Hiteles másolatnak minősül minden másolata az elektronikus számlának. A törvényi feltételek adottak, így nem kell kételkedni a formátum biztonságosságában sem. A kételkedőknek kinyomtatásra is van lehetőségük, de elektronikus számláról hiteles másolatot csak elektronikus úton lehet készíteni. Feltételezhető, sokaknak ez a szolgáltatás még azt is megérné, hogy fizessenek érte, de nem kell, hisz az EBPP rendszerek egyik sajátossága, hogy a felhasználó ingyen veheti igénybe a szolgáltatást, ugyanis csak a számlakibocsátó visel a költségeket. Járulékos haszonként jelentkezik, hogy adott esetben „felgyorsítja a banki hiteligénylés folyamatát azzal, hogy hamarabb sikerül beszerezni a szükséges számlakivonatot (Turny, 2008)”.
5
Ráadásul, amíg az elektronikus számlázás bevezetés alatt van, és a cégek annak érdekében, hogy ügyfeleik szokásait megváltoztassák, és az e-számla irányába tereljék a befizetőket, különféle ösztönzőket vetnek be, úgy, mint nyereményjátékban való részvétel2 lehetősége, és különféle kedvezmények biztosítása3. A mai világban egyre többen vannak azok a tudatos vásárlók, akik nem csak a termék árát, tulajdonságait, hanem egyéb körülményeket is figyelembe vesznek. Ilyen például az is, hogy a vásárolt termék előállítása során mennyire károsult a környezet. Az elektronikus számlázás teljes mértékig környezetbarát, hisz semmilyen mértékben nem kell papírt használni a számlák előállítása során, hisz számítógépeken, interneten keresztül történő folyósítás során készülnek. Fák, erdők menekülnek így meg a kivágás elől. 1.1.2. Hasznos a vállalatnak
Az ügyfelek mellett a számlakibocsátók is jól járnak. Sőt, ők az igazi haszonélvezői az újításnak abban az esetben, ha sikeresen tudják alkalmazni. Anyagi megfontolások tekintetében egyértelműen érdemes a bevezetés mellett dönteni, hisz „70% feletti költségmegtakarítást is eredményezhet (Maidstone, 2005)”. A spórolás több elem együtteséből áll össze: a papíralapú számlák kibocsátásával, a készpénz-átutalási megbízások díjával, és ezek előállítási költségével sem kell ezek után számolni. Az elektronikus számla előállítása pedig lényegesen olcsóbb 4. mint a manapság használatban levő „sárga csekkeké”. Informatikai szempontból is feltétlen előrelépést jelent a bevezetés egy cég életében. Ha az EBPP rendszert alkalmaznak, egyértelmű, hogy közelebb visz a teljes céges elektronikus nyilvántartás víziójához. Az adminisztráció hatékonysága és gyorsasága terén is javulást hoz, hisz automatikusan bekerülnek a számlák a vállalatirányítási rendszerbe, és lehetőség nyílik a távkönyvelés megvalósítására is. Az automatizálás folyamatával fejlődik az irodai 2
A Távszámla a 2009-es évben eddig egy darab 450.000 forint értékű utazást, nyolc Acer Aspire One netbookot, és több alkalommal mobiltelefonokat sorsolt ki új felhasználói, és azon korábbi ügyfelei között, akik új számlakibocsátó szolgáltatót vettek fel a rendszerben. 3 A TIGÁZ ZRt. 100 m3 gázt jóváírt annak a fogyasztójának, aki a Távszámla rendszeréhez regisztrált, és nyert a 2009. június 9-i sorsoláson. 4 Szakmai gyakorlatomon szerzett tapasztalataim is ezt támasztják alá. Az elektronikus számlák ”ára” a mai piaci viszonyok közt 36,6 forint és 65 forint közti sávban mozog darabonként. A papíralapú számlák postai készpénz-átutalási megbízással pedig kedvezménytől függően a 200-300 forintba kerülnek. Ebben az árban viszont benne van a befizetés költsége is – ami a szolgáltatót terheli - míg az elektronikus számláéban ez nincs benne. Utóbbinál ezt a fogyasztó fizeti meg, például átutalási díjként.
6
munka hatékonysága is, hisz kevesebb hibát hordoz magában amellett, hogy kevesebb munkaerőt és időt vesz igénybe. Pénzügyi szempontból jelentős előrelépést is hordoz magában az elképzelés, ugyanis javíthatja a cash-management5 optimalizálásának lehetőségét azzal, hogy a fizetési határidőt lerövidíti. Az is az e-számla mellett szóló érv, hogy a számlakibocsátó értesül arról, hogy az ügyfél megkapta –e számláját. Emellett páncélszekrények aktái helyett eztán adatbázisban kell keresni, ami egyszerűsíti és gyorsítja is az ügyintézést. A szervereken történő tárolás minden tekintetben megfelel az APEH követelményeinek. 1.2.A gyenge pontok 1.2.1. A szolgáltatás díjai
Mint minden újítás, ennek is van befektetési igénye. „Kovács (2006) megtérülési számítása6 szerint” 25 hónap alatt a cég visszanyeri a megtakarításokból a kezdeti bevezetési költséget. „Berta (2006) pedig úgy véli”, hogy már 50 számlával is érdemes elindulni. A rendszer működtetése is költséges, a szolgáltatók az egyszeri bevezetési költségen túl havi alapdíjat, és minden számla után tranzakciónkénti díjat is felszámítanak7. További ráfordítást igényel(het) a fejlesztés, mely a számlázó rendszert eszámla előállítására alkalmassá teszi. A program módosítása, új modul bevezetése érdekében minden bizonnyal külső segítséget kell a vállalatoknak igénybe vennie, hisz ez komoly szaktudást igénylő feladat. Adott esetben előfordulhat, hogy a számlázó szoftvert nem lehet fejleszteni, így annak lecserélése is megkövetelt az e-számlázás bevezetése érdekében.
5
„A cash – management feladata nem más, mint likvid források tervezése, biztosítása, menedzselése, valamint az ezekkel kapcsolatos monitoring tevékenység ellátása. Mindez a vállalat stratégiai célkitűzéseivel összhangban kell hogy megvalósuljon, a potenciális veszteségek és a kockázat csökkentése révén a nettó profit növekedését eredményezve.” (Pollákné, 2004 77.o). 6 A kezdeti beruházás 10 millió forintos összegénél munkám során jóval kisebb értékkel találkoztam a Pécsi Vízmű ZRt. esetében. Valószínű, hogy a cikk megjelenése óta a piacon több szereplő jelent meg, és ez árversenyt idézett elő, melynek következményeként csökkennek a belépési költségek. Bővebben a 2. számú mellékletek közt, a 3. táblázatban. 7 Gyakorlatom során több szerződést is volt szerencsém tanulmányozni. Tapasztalataim szerint nagyobb cégekkel történő szerződések megkötésekor a szolgáltató hajlandó a bevezetési és havidíjat elengedni.
7
1.2.2. Munkahelyi körülmények változása
Nem kis nehézséget jelent a számlakibocsátóknak az átállás. Részint a számlázó rendszerek korszerűsítését érinti ez, melynek célja, hogy a már működő programokat képessé tegye megfelelő számlaformátum előállítására. A számlázással foglalkozó munkatársaknak is el kell sajátítania, hozzá kell szoknia az újításhoz. A betanulás minden bizonnyal nehézségeket, váratlan helyzeteket hordoz, melyek a munka zavartalan működését akadályozzák. 1.2.3. Elérhetetlen fogyasztók
Elektronikai megoldás lévén nyilván csak azok számára elérhető, akik otthonosan mozognak legalább felhasználói szinten a számítástechnika és informatika világában. Egyértelmű, hogy az idősebb generáció tagjai körében nem várható, hogy az esetleges bevezetés bármely szolgáltató részéről megváltoztatja eddigi szokásaikat. Sokan idegenkednek még a fiatalabbak körében is az online fizetéstől, az interneten történő ügyintézéstől. 1.3.A környezet adta lehetőségek 1.3.1. Meglévő jogi feltételek
Amikor a külső körülményeket vizsgáljuk, nem haladhatunk el a jogi szabályozás mellett. Kedvezőleg hat, hogy a törvényi keretek már megszületettek uniós és országos szinten egyaránt. Részletesebben ezzel a témával a dolgozat későbbi része foglalkozik. 1.3.2. Egész világot átfogó információs háló
A világban megfigyelhető trendek velejárójaként nyílik meg az út az elektronikus számlázás előtt. Napjaink a telekommunikációs korszak mindennapjai. Mára a fejlett világban a cégek többsége rendelkezik internet-hozzáféréssel, és a lakossági felhasználók száma is egyre magasabb. Ennek következményeként munkakörök sokasága vált internethozzáféréssel támogatottá, hisz az információk könnyű megszerzésének és a gyors kommunikációnak egyik záloga ez. A háztartások közül is - ahol az anyagi feltételek
8
megfelelőek – lassan keresni kell az olyat, mely nem rendelkezik kapcsolódással a világhálóra. Ezt bizonyítják a magyarországi felmérések eredményei is. „A KSH (2009) adatai” egyértelmű tendenciát mutatnak. Az elmúlt öt évben a hazai vállalkozások körében az internethasználat aránya 67%-ról 86,2%-ra emelkedett, és ezzel szinte teljesen egybevág az online postafiók-felhasználók nagyságrendje, mely 85%. Ha az összes internet-előfizetést tekintjük – mely tartalmazza mind a vállalkozások, mind pedig a lakosságot érintő adatokat - akkor még erőteljesebb fejlődést állapíthatunk meg. 2003 óta ugyanis az előfizetők száma közel megnégyszereződött, hisz „666.592-ről 2,3 millió fölé duzzadt az előfizetések száma (KSH, 2008)”. „A Medián (2008) III. esymposiumra közzétett 1200 fős, súlyozottan reprezentatív kutatása szerint” a 18 éven felüliek 41%-a rendelkezett közvetlen internet-kapcsolattal, míg a korábbi években ez a szám 39 és 25 százalékpontos volt. 1.3.3. Fogyasztói attitűd változása
„Az internetet használók, és ezzel együtt az előfizetések száma minden bizonnyal a jövőben is duzzadni fog, mert a mai fiatalok egyik leggyakoribb, rendszeres időtöltése a számítógéppel és internettel való foglalkozás szabadidejükben (Domokos - Ruff, 2008).” Ennek nyilvánvalóan sok oka van. Ahogy az a KSH korábban már hivatkozott adataiból egyértelműen látszik, jóval több háztartás kapcsolódik a világhálóra, és a fiatalok otthon, szülői segítséggel vagy akár autodidakta módon sajátíthatják el a számítástechnikai fortélyokat. Akiknek nincs erre lehetőségük azok is megkapják a megfelelő képzést, mert ma már az általános és középiskolák tanterveinek elengedhetetlen része az informatika-oktatás8, ami biztosítja a felnövekvő generációknak a felhasználói szintű számítástechnikai ismereteket. Minden bizonnyal az is belejátszik az eredménybe, hogy ennek a rétegnek a fogékonysága az új dolgokra nagyobb, mint az idősebbeké.
8
Az 1997-ben életbelépő NAT garantálja.
9
Mindenesetre a fiatalok cyber-felület iránti elkötelezettségét támasztja alá a felsőoktatásba jelentkezők „e-felvételi útján történő jelentkezői létszámának folyamatosan fejlődő aránya: az elmúlt 3 évben a jelentkezők 10%-os mutatója 38%-ra emelkedett (Felvi.hu, 2009).” Az elektronikus számlázást tekintve pozitív fejlemény, hogy „az idehaza működő vállalatok esetében a harmadik legerősebb motivációja a világhálónak a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, melyet csak az e-mail útján történő kommunikáció és az információ-keresés előz meg (KSH, 2008).” A „Medián 2008. évi felmérése választ ad” arra is, mennyien ismerik az EBPP rendszerét. Itt 2007-hez képest előrelépés figyelhető meg, még ha csak 3%-os mértékű is az emelkedés. A teljes népesség körében még nem éri el ez a szám az 50%-ot, az internetfelhasználóknak körében viszont már kétharmadot is meghaladja. Használatára való hajlandóság a Budapesten és városokban élők, felsőfokú végzettségűek és azok körében magas, akik szeretnek új és modern dolgokat kipróbálni. 1.4.Leselkedő veszélyek
1.4.1. Várat az áttörés
Az elektronikus számlafizetést használókat illetően meglehetősen alacsony számokkal találkozhatunk. A jogi környezet már évek óta minden alapot megad a fejlődéshez, és az EU is támogatja az ilyen fajta változását a számlafizetési gyakorlatnak, mégis „a teljes magyar lakosság körében 4-5%-os, az internet-felhasználóknál 9-11%-os a szolgáltatás népszerűsége. 2007 és 2008 közt a teljes népesség és az internet-felhasználók körében is valamelyest csökkent az igénybevevők aránya (Medián, 2008).” Ennek oka minden bizonnyal a már jól megszokott, bevált fizetési módokhoz való fogyasztói ragaszkodás, illetve a félelem és bizonytalanság az elektronikus alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy bár az Internet felhasználók köre ugyan terjed, az idősebb generáció számlakiegyenlítői elérhetetlenek ilyen típusú megoldással, lévén előfizetésük és felhasználói tapasztalatuk sincs online felületekkel kapcsolatban.
10
1.4.2. Alternatív fizetési módok
Jelenleg több fizetési mód is van, amelyet egy komoly szolgáltató esetén választhatnak a fogyasztók a számlák kiegyenlítése érdekében. Ezek közül talán a következők a legismertebbek: pénztári befizetés készpénzzel vagy bankkártyával készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) folyószámláról történő átutalás banki átutalás csoportos beszedési megbízás Manapság már elfogadottnak és bevettnek tekinthető a bankkártyás fizetés, és több szolgáltató is lehetőségként kínálja fel ügyfelei részére, hogy ügyfélszolgálati irodáján, ilyen módon fizessen. Azonban ez nem számít különösképp kedveltnek. Legtöbben ma is arra használják bankkártyájukat, hogy pénzt vegyenek fel. Viszonylag elterjedt a papíralapon kézhez kapott számla banki átutalással történő kiegyenlítése is. A banki átutalást sokan már interneten keresztül, internetbank szolgáltatás segítségével végzik. Ők elsődleges célcsoportjai lehetnek az e-számlázó rendszernek, hisz csak annyi változás történik az eddigi gyakorlathoz képest, hogy elektronikusan kapják kézhez számlájukat. Azon ügyfelek, akik engedik szolgáltatójuk és bankuk részére, hogy a folyószámláról csoportos beszedési megbízással levegyék az adott szolgáltatás díját, nyilván komoly bizalommal vannak pénzügyi partnerük és az adott szolgáltató felé. Ők nem lehetnek elsődleges célközönség, csak abban az esetben változtatnának minden bizonnyal jelenlegi hozzáállásukon, ami a számlák rendezését illeti, ha kellemetlen tapasztalat érné őket. A készpénz-átutalási megbízással fizetők száma volt a legnagyobb a Pécsi Vízműnél töltött gyakorlatom ideje alatt. Ezen fogyasztók fizetési szokásainak megváltoztatása komoly kihívást jelent mindenki számára, beleértve a számlakibocsátókat, e-számla szolgáltatásban érdekelt vállalatokat, és az államot is.
11
2. AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS HÁTTERE 2.1.Jogi szabályozás 2.1.1. Az Európai Unió állásfoglalása Minden jel arra mutat, hogy a papíralapú ügyintézést a jövőben az elektronikus váltja fel. Kétségtelen, hogy még fejlődésre van szükség az informatikai oldalon is –habára feltételek már adottak-, de felgyorsult világunkban mindez minden bizonnyal néhány év alatt megoldódik, és meg fognak születni nemzetközileg elfogadott, bevett szabványok. Különösen annak tükrében várható ez bizonyossággal, hogy a törvényi szabályozás az Európai Unió és a tagállamok szintjén is megszületett. Az EU törekvései egyértelműek: elkötelezettek a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése ügyében. „A 2009-ben az Európai Bizottság által módosított Áfa-irányelv9 egyik célja az elektronikus számlázás szélesebb körben való elterjesztése (Figyelőnet, 2009)”. Mostantól egyenlően kezelik az elektronikus és papír alapú számlázást, így „a vállalkozások, ha áttérnek erre a módra, egyes becslések szerint akár 18 milliárd Eurót spórolhatnak meg szerte az EU-ban (Jogiforum.hu, 2009)”. „Az elektronikus számlák kibocsátásának és tárolásának szabályait jelenleg a hatályos áfatörvény határozza meg. Az Európai Bizottság idén januárban elfogadott javaslata ugyanakkor éppen ezeknél a feltételeknél szeretne könnyítést elérni - a javaslat nemcsak egységesítené az országonként eltérő számlázási szabályokat, hanem egyszerűsítené is azokat. Az elektronikus számlák kibocsátásához ezentúl nem lenne szükség például sem az úgynevezett "minősített elektronikus aláírásra", sem pedig elektronikus adatcserére, aminek hitelességét a hatóságok ma még a résztvevő vállalkozások között jelentős ráfordítással kiépített, kétirányú, zárt adatkapcsolathoz kötik. A Bizottság javaslata szerint lehetővé válna a számlák digitális tárolása abban az esetben is, ha azokat eredetileg papír alapon bocsátották ki. A javaslat központi eleme annak az akciótervnek, amellyel az Európai Bizottság 2012-re a negyedével szeretné csökkenteni a gazdaság szereplőit sújtó terheket
9
az
Unióban
2006/112/EK
12
(Kummer,
2009).”
Egyértelmű, hogy az Unió preferálja az EBPP rendszerek kiépítését, és minden bizonnyal a jövőben beépíti pályázati programjaiba az ezt ösztönző lehetőségeket. A jogi keretek megteremtését követően ez semmiképp sem volna meglepő.
2.1.2. Magyarországi elfogadás
Az új évezredben a digitalizálás irányába fejlődik minden, amit korábban papíralapon csináltak. Az online ügyintézés nyilvánvaló, több területet is érint. Ilyen a számlázás, számlafizetés rendszere is. Az informatika által biztosított működési kereten kívül elengedhetetlen volt, hogy megfelelő jogi szabályozás is megszülessen, ami lehetővé tette, hogy a papíralapú mellett az elektronikus felületen megjelenített számla is elfogadott legyen. 2.1.2.1.Alapvető számlázási szabályok Idehaza a számlázás szabályairól a hatályos áfatörvény és hozzá kapcsolódó PM rendeletek10 előírásai az irányadók. Számlának tekinthető minden okirat, mely megfelel az áfatörvény X. fejezetében foglalt feltételeknek, illetve valamennyi olyan okirat is, mely eleget tesz a törvényi előírásoknak, kétséget kizáróan hivatkozik adott számlára, és annak tartalmát módosítja. A számla magyar és idegen nyelven is kibocsátható, utóbbi esetében azonban adóigazgatási eljárás során a kibocsátótól megkövetelhető a hiteles magyar nyelvű példány. A számla papíron és elektronikus úton is előállítható 11. Mindkét esetben megkövetelt a szigorú számadás alá vonás12. Ez előbbi változatnál az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számlák alkalmazásával, utóbbinál a számlázó program által biztosított kihagyás nélküli és folyamatos sorszámozás, valamint a számlák hiánytalan elszámolásának biztosításával valósul meg 13. 10
2007/CXXVII. törvény, valamint a 24/1995. (XI.22.) és 46/2007. (XII.29.) rendeletek
11
2007.CXXVII. törvény 174. §
12
2003. évi XCII. törvény (Art törvény) 45. §
13
24/1995. (XI.22.) PM rendelet 1/A ill. 1/E
13
„Magyarországon köteles számla kibocsátásáról a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó gondoskodni az igénybevevő részére, ha az tőle eltérő, más személy vagy szervezet (APEH, 2009).” A számlát teljesítésig, de legfeljebb ésszerű időn belül 14 kell kibocsátani: készpénzes, készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén azonnal, nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén –ha a számla áfát tartalmaz- 15 munkanapon belül szükséges. A számla legfontosabb tartalmi követelményei15: kibocsátás kelte, sorszám, kiállító adószáma, vevő adószáma - ha adófizetésre kötelezett, szolgáltatásnyújtó, értékesítő és a vevő neve valamint címe, termék, szolgáltatás megnevezése, egysége, mennyisége, és ellenértéke, teljesítés időpontja, ha eltér a számla kibocsátásának keltétől, adó alapja és mértéke, adott esetben áthárított adó mértéke, eseti adómentesség feltüntetése. Mindezek mellett természetesen a számlára is vonatkoznak azok az általános formai követelmények16, melyeket a bizonylatolásra vonatkozó rendelkezések megszabnak. Egyszerűsített adattartalmú számlát csak egyes esetekben tesz lehetővé a törvényi szabályozás17. Nyugtát akkor használhat a kibocsátó, ha a vásárló nem kér számlát, feltéve, ha az ellenérték nem éri el a 900.000 forintos törvényi határt, valamint a partner nem adóalany. Ilyen esetekben a nyugta kibocsátásáról a szolgáltató18 köteles gondoskodni. Ezt kizárólag magyar nyelven lehet kiállítani, kötelező tartalmi elemei a kibocsátás kelte, a
14
Áfatörvény 163. § (2) bekezdés Áfatörvény 169. § i) pont 16 Bizonylat megnevezése és sorszáma, kiállító megnevezése, gazd-i esemény rövid leírása, dátum, aláírás. 17 Áfatörvény 176. § 18 Áfatörvény 166. § 15
14
nyugta sorszáma, kibocsátó adószáma, neve és címe, valamint a termék ellenértéke és az adó mértéke. A számlát nem csak kiállítani, de megőrizni is kötelező19. Minden bizonylatot – az elektronikus számlákat is – 8 évig kötelező megtartani20. Az e-számlák tárolása elektronikus úton kell, hogy történjen. 2.1.2.2.Elektronikus számlázás a magyar jogban Magyarországon az elektronikus számlázás tényleges jogi keretei 2004-ben kerültek lefektetésre. A kodifikálás rendelet formájában21 valósult meg. Ezt azóta hatályon kívül helyezték22, jelenleg a 2007/XXVII. számú törvény23 175. §- ának rendelkezései vannak érvényben. „Számlát elektronikus úton kibocsátani… kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.”24 Ennek két módon tehet eleget a számla kibocsátója: az elektronikus számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és minősített szolgáltató által ellátott időbélyeggel látja el, vagy elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) hozza létre és továbbítja azt. Az elfogadott számlaformátumokról az APEH –törvényi kötelezettségének megfelelően25közleményben26 egyértelműen rendelkezik. E szerint a következő formátumokat definiálja: .txt fájlformátum .print fájlformátum .xml fájlformátum
19
2003. évi XCII. törvény (Art törvény) 14. § (1) e) pont
20
2000. évi C törvény (Számviteli törvény)
21
20/2004. (IV. 21.) PM rendelet
22
2008.január 1-i hatállyal
23
ÁFA törvény
24
2007/CXXVII számú törvény 175§-a, (1) bekezdés
25
2003. évi XCII. törvény 47. § törvény az adózás rendjéről
26
(AEÉ 2004/9.)
15
Az ilyen módon készült számlákat is meg kell őrizni, és az adóhatóság számára adott esetekben rendelkezésre kell bocsátani27. Az elektronikus számlákat csak és kizárólag digitális módon lehet tárolni, hiszen azok csak az eredeti, elektronikus formában alkalmasak adóigazgatási azonosításra. Elektronikus úton tetszőleges mennyiségű másolat készíthető, ezek mindegyike eredetinek minősül. A magyar szabályok, előírások megfelelnek az EU-s elvárásoknak és előírásoknak, és biztosítják azt a jogi környezetet, mely elengedhetetlen alapja az elektronikus számlázás elterjedésének. 2.2.Informatikai feltételek 2.2.1. Első a biztonság Az elmúlt 10 év egyik legnagyobb áttörése az elektronikus aláírás 28 megjelenése volt, mely lehetővé tette, hogy a mindenkire egyéni jellemző, kézi aláírást egy kód és ahhoz tartozó felhasználónév
helyettesítse.
Ezáltal
bárki
egy
internet-hozzáféréssel
ellátott
számítógépről, a világ bármely pontjából, tulajdonképpen bármikor intézheti olyan ügyeit is, melyekhez korábban személyes megjelenésre, és aláírásra volt szükség. A hiteles kommunikáció biztosításának eszköze ez üzleti folyamatokban, közigazgatási és bírósági eljárásokban, valamint adatszolgáltatás terén egyaránt. Alkalmas arra is, hogy papíralapú dokumentumokat elektronikus formába archiváljanak segítségével. „Az elektronikusan aláírt dokumentum hiteles, tehát bizonyítható, hogy az aláírást valóban az aláíró készítette, és az aláírt dokumentum nem változott meg az aláírás óta (Berta, 2006)”. Ez önmagában azonban nem elégséges feltétele az e-számla generálásának. Szükséges időbélyeggel29 is ellátni a számlát. Ez azt a funkciót tölti be, hogy a hitelesítés időpontját teszi megváltoztathatatlanná. 2.2.2. A technikai háttér folyamatai A számlázás több résztvevős művelet. Elengedhetetlen alapfeltétele a rendszer működtetésének, hogy a szereplők közt létrejöjjön a megfelelő kommunikációs kapcsolat. 27
Ezt a kötelezettséget CD-n vagy Floppyn kell átadni az illetékeseknek, az olvashatóság biztosításáról is
gondoskodni köteles a számlakibocsátó/szolgáltató. 28
2001. XXXV. törvény
29
Elektronikus számlák kibocsátása esetén ún. fokozott biztonságú időbélyeg szükséges, míg a megőrzéshez minősített biztonságú időbélyeg kell (13/2005. IHM rendelet)
16
Ebben a számla kiállítójának, címzettjének, ezek könyvelőinek, illetve auditorainak, az APEH-nak, valamint esetlegesen a konszolidátornak is meg kell találnia a helyét, hogy az együttműködés sikeres lehessen a felek és az alkalmazások között. Számlakibocsátói oldalon a folyamat első részeként a számlázó rendszer által elkészített, nyomdakész számlát az e-számla program elektronikus aláírással látja el. Ezt követően a modul időbélyeget kér a számlára. Eztán az összeszerkesztés folyamata jön, mely során az az eredeti dokumentum, az aláírás és az időpecsét e-számlává konvertálódik. Ezután már csak az e-számla eljuttatása marad hátra. „Az e-számlát vagy zárt kétszereplős (EDI30), vagy nyitott, többszereplős (PKI 31) adatcsere-rendszerben lehet kibocsátani. Előbbinél szükség van egy biztonságos csatornára (bérelhető), valamint szerződésre arról, hogy EDIrendszerben történik a számlázás.” (Tamásné, 2008). Az ügyfélhez érkezést követően elengedhetetlen a gazdálkodási rendszabályok érdekében archiválni az e-számlát. Fogadói oldalon természetesen az ügyfélnek fogadnia kell először a számlát. Ezt követően amennyiben programot igényel akkor azzal, amennyiben nem, akkor anélkül kerül megnyitásra a dokumentum. A beérkező számla amennyiben sértetlen és hiteles, elfogadásra kerül. Ha a fogyasztó igénye esetlegesen úgy kívánja, akár ki is lehet nyomtatni a bizonylatot, vagy akár egyből továbbításra kerülhet a könyvelési rendszerbe. 2.2.3. Számlakép - PDF versus XML Az, hogy milyen fájlformátumban jut el a számla a fogyasztókhoz meglehetősen fontos kérdés informatikai megközelítés szempontjából. Az APEH által engedélyezett formátumok mindegyike valamilyen kényelmetlenséget és felhasználók számára nehéz értelmezést
hordoz,
hiába
könnyű
számítástechnikai
feldolgozásuk.
Probléma
megoldásaként valamilyen speciális olvasó szoftver telepítése, vagy két fájl továbbítása – egy hiteles, és egy olvasható- jelent. A megfelelő biztonságot, és megjelenést két formátum tudja a legjobban biztosítani. Ezek a PDF32, valamint XML33 formátumok. Mindkét kiterjesztésnek megvannak a maga sajátosságai. 30
EDI – Electronic Data Interchange PKI – Public Key Infrastructure 32 Portable Document Format 31
17
A PDF kiterjesztésű
megoldás
is
minden tekintetben megfelel
a különböző
szabályozásokban foglaltaknak. Ezen típusú számlák sajátja, hogy a számla képét tartalmazzák. A végső fogyasztó számára könnyen érthető, és ma már szinte minimálisnak tekinthető fejlettségi szinten álló számítógépekkel is megtekinthetők. További előny, hogy tetszőleges mennyiségű melléklet csatolható a számlához eme megoldást választóknak. A probléma velük az, hogy számlafeldolgozás alatt nehéz őket automatizálni, illetve létrehozásukat úgynevezett „állományba történő nyomtatás előzi meg”, melynek során az információ a végső formátumát megkapja. Nemzetközi szinten jóval elterjedtebb az XML típusú kiterjesztés. Ez azért élvez előnyt, mert egyszerű kinyerni az adatot ezekből a formátumokból, valamint könnyű őket automatizáltan feldolgozni. Nyílt szöveg 34 típusú megoldás ez, mely egyszerűbb hordozhatóságot biztosít a különböző adatbázisok között. A webes alap, és a széleskörű használat, valamint az egységes séma 35 további pozitív tényezők. Említésre méltó, hogy bármilyen állományhoz hozzá lehet rendelni XML aláírást. Azonban olvashatósága – felhasználók számára – meglehetős problémákat okoz. Létezik úgynevezett, „kombinált megoldás” is. Ez nem mást takar, minthogy az XML sémába ágyazott adatok és az XSL állomány mellett PDF állományként is tárolják az elektronikus számlát, ami akár a böngészőben megjelenített változat állományba történő nyomtatása révén is előállhat. Kiküszöböli az XML sajátjaként felmerülő nehézséget, miszerint nehezen olvasható, olvasó program nélkül ember számára értelmezhetetlen. „Ez a megoldás egyesíti a két módszer előnyeit, így magasabb szintű minőség érhető el. Azonban a tárolási kapacitást ez jobban igénybe veszi, hiszen nagyobb méretű fájlok születnek ily módon (Berta, 2006).”
2.2.4. A böngészőknek nem akadály Az elektronikus számla megjelenítése, és felismerése a piacon megjelenő, különböző böngészőknek nem jelent különösebb problémát. „Az Internet Explorer 6 és a Netscape 7
33
Extensible Markup Language Plain text 35 XSD séma 34
18
már teljes mértékben megfelelt a W3C XSL Transformations (XSLT) ajánlásának, így a megjelenítésben nem fordulnak elő problémák.” (Szabó, 2005). 2.2.5. Papír alapú számlák az e-számla rendszerben Az elektronikus rendszerre való váltás során nem szabad megfeledkezni a korábbi számlákról sem. A papíralapú számlát papíron kellett korábban eljuttatni a partnerhez, és azt olyan formában is kellett megőrizni. Ez a megőrzési kötelezettség azonban elektronikus formában is teljesíthető36 ma már. „Idehaza ehhez legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell a beszkennelt példányt ellátni (Berta, 2006).” Jelenleg több cég is állít elő számlákat, melyet az e-mail formájában továbbít partnere számára. Fontos megjegyezni, hogy az APEH különbséget tesz az ily módon elkészített számlák és a „valódi” elektronikus számlák között37. A számítógéppel készített számlák az Áfa törvény értelmében papíralapú számlának minősülnek, így azok továbbítása a vevő részére csak papír formában lehetséges és jogszerű, illetve az e-mail-ben foglalt állomány csak a kinyomtatást követően lesz hiteles. 2.2.6. Bevezetés megvalósítása A jelenlegi jogi környezet úgy rendelkezik ma Magyarországon, hogy a két fél közti tranzakció után elektronikus számlát csak a felek közt szerződés módosítását követően – melyben az ügyfél elfogadja, hogy számláit eztán elektronikus módon kapja - lehet bevezetni. Ezt követi a két fél elektronikus kapcsolatainak rögzítése a számlázási rendszerben38. Informatikai szempontból külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a szabványoknak megfelelő legyen a változás, és az APEH számára is kezelhető legyen. Fontos, hogy a vállalatirányítási rendszer integritása is megmaradjon, Ezt követően a felek hálózatelérési biztonságát kell garantálni megfelelő kódokkal, jelszavas védelemmel. A bevezetés során a kedvező ár és technikai háttér biztosításának megléte mellett további tényezőket is figyelembe venni. Amennyiben egy vállalat a konszolidátoros modellt választja,
érdemes
felmérnie a konszolidátorral társult
36
számlakibocsátók sorát.
13/2005 IHM rendelet APEH – A számítógéppel kiállított számla vevő felé e-mailen történő továbbítása (2006.12.29.) 38 Például elektronikus levélcímek, URL… stb. 37
19
Amennyiben hasonló területen működő cégekről, illetve földrajzilag egy régióban található vállalkozásokról van szó, úgy közös online-marketingtevékenység folytatására is lehetőség kínálkozik. Ezen kívül a szolgáltató tapasztalatát, rendelkezésre állását is célszerű mérlegelni a döntés meghozása, szerződés aláírása előtt. A bevezetéshez kapcsolódóan érdemes az ügyfelek körében felmérést végezni, hogy mennyire is érdekli őket ez a fajta szolgáltatásfejlesztés, milyen mértékben hajlandók átállni erre a fizetési módra. Ennek legjobb eszköze minden bizonnyal az online felületen végzett, anonim felmérés. A bevezetést választóknak a siker érdekében népszerűsítő kampányt is hasznos beindítani, hisz a fogyasztók informálása, a megoldás mellé állítása nélkül a bevezetés nem vezethet sikerre.
20
3. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Mivel nem magyar sajátosságról beszélünk akkor, amikor az EBPP rendszerek tárgyalása van terítéken, feltétlen érdemes körülnézni a világban, hogy milyen tapasztalatok, elvárások és eredmények vannak a szolgáltatással kapcsolatban! 3.1.„Amerikából jöttem…” Nem véletlen, hogy az elektronikus alapú fizetés gondolata először az Egyesült Államokban merült föl. Azon a kontinensen ugyanis a pénzügyi kultúra eltérő mivoltából következett, hogy csekkek milliói okoztak hasonló adminisztrációs feladatokat. Az 1980-as évek végén vezette be a Check-Free nevű cég elektronikus számlafizetési rendszerét, mely 1997-ben bővült e-Bill modullal. A felhasználóknál eleinte szűk körben volt népszerű, de az „ezredfordulóra már közel 4 millió ügyféllel, és az USA 89 legnagyobb számlázójával állt kapcsolatban a Check-Free (Zimányi, 2000).” Az amerikaiak kénytelenek voltak szembenézni
a
rendszer
buktatóival,
és
le
kellett
számolniuk
a
program
gyermekbetegségeivel. Az ő tapasztalataikból tanulva a világ bármely pontján jóval zökkenőmentesebben és gyorsabban lehet sikert elérni. 3.2.Ausztrál siker Amerika után a világ egy másik távoli pontján, Ausztráliában is sikerrel vezették be a rendszert, mely ma már eredményesen működik. 1997-ben alapítottak az Egyesült államokbeli Check-Freehez nagyon hasonló, konszolidátor típusú céget az ország legnagyobb bankjai 35 számlakibocsátó bevonásával. A BPAY működési rendszerének kialakítása során már meglévő technológiákra és csatornákra alapoztak, így a szolgáltatás kezdetektől fogva internetes felületen működött, és ma call centert is üzemeltetnek mellette. A cég alapelvei közé tartozik, hogy az átlátható árazás és szigorú működési feltételek mellett, ingyenes a számlabefizetők részére. Mára a BPAY egy bevezetett márkanév is, és domináns szereplője az ország számlaforgalmának lebonyolításában. „Elképesztő, hogy 10 alkalmazottal tudják végrehajtani az összes ausztráliai számlafizetés 31%-át úgy, hogy 180 pénzügyi
21
szolgáltatóval és több, mint 15.000 számlakibocsátóval állnak kapcsolatban (Turny, 2008).” 3.3.Kapaszkodó Európa A program kétségtelen, hogy költségmegtakarítást eredményez, környezetbarát, és egyszerűsíti az adminisztratív teendőket. Nem véletlen, hogy Európában is felfigyeltek rá, és a nemzeti kormányok, és mára az Európai Unió is foglalkozik vele, támogatja. „Becslések szerint Európában évente mintegy 30 milliárd számlát bocsátanak ki, melyeknek alig három százaléka elektronikus. Magyarországon ez az arány még kevesebb. Becslések szerint évi 238 milliárd eurót spórolnának meg a vállalatok, ha minden európai cég átállna az elektronikus számlázásra.” (Kummer, 2009). „Állami szektorban a bevezetés a teljes EU-t tekintve közel 300 milliárd eurós megtakarítást is elérhet (Koch, 2006b)”. Az elterjedtséget mutató eredmény messze elmarad ugyan az amerikai és ausztrál számadatoktól, de bizakodásra ad okot. A piac ugyanis fejlődik, hisz „Európában ma már több, mint 260 e-számla szolgáltatást biztosító társaság működik, számuk … akár 40-50 százalékkal is nőhet. E szolgáltatók zöme elsősorban a helyi piacokra koncentrál, de közülük egyre többen nemzetközi szolgáltatásokat is kínálnak. Az európai e-számla szolgáltatók ma már igen jelentős forgalmat bonyolítanak le: a becslések szerint ebben az évben a vállalatok felé 610 millió, míg a fogyasztók felé 330 millió darab e-számlázást hajtanak végre. E szolgáltatások térnyerését több ország - például Svédország és Spanyolország - kormánya is különféle ösztönzőkkel támogatja.” (Pénzcentrum.hu). A kutatás során több nemzet példájával is volt szerencsém találkozni. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy az „öreg kontinensen” nagyon eltérő megoldások születtek39, és a jelen fejlettségi szintjei is államonként eltérnek. Ez több dologtól is függ. Részben attól, hogy a központi hatalom mennyire gyorsan hozta létre a törvényi kereteket, másfelől az elektronikusra történő váltás során milyen módon viselkedtek – kivárták a piaci mechanizmusok beindulását, vagy kezdeményezőként mintát igyekeztek adni, ezzel is felgyorsítva a minél gyorsabb elterjedést… „Egyes vélemények szerint az elektronikus közigazgatás, az e-önkormányzat és e-kormányzat kialakulásával és azok szolgáltatásainak elterjedésével várhatóan az e-számlákat használók köre is bővülhet (Trautmann, 2005).” 39
Az elektronikai megoldások közti különbségre jó példa, hogy míg Dániában elektronikus aláírással ellátják, addig Finnországban nem hitelesítik ily módon az elektronikus számlákat.
22
„Ezt támasztja alá The Computer Technology Industry Association tanulmánya” is, mely szerint az Európai Unió tagországai közül az élen járók40 nem mások, mint Dánia, Finnország, Svédország, Írország, Belgium, és Hollandia. „Bruno Koch (2006b) szerint” a skandináv és BENELUX államok mellett Európában fejlettnek számít az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Svájc is, különösen B2B relációban. 3.3.1. Példamutató skandinávok Európa legjobb országaiban is „ritka, hogy a számlák 5%-ánál nagyobb mértékben volna jelen az elektronikus számlák aránya (Koch, 2006b).” Az északi államokban viszont már sikerült az elmúlt évek során több millió Eurót spórolni sikeres bevezetéssel. A legjobbak példáját mindig érdemes szemügyre venni! Dánia az egyik úttörője, és sikerkovácsa az elektronikus számlázásnak Európában. A siker egyik legfőbb letéteményese nem más volt, mint maga a kormányzat, mely kinyilvánította azon szándékát, hogy célja az elektronikus adminisztráció kiépítése. 2004 októberében született meg az a pénzügyminisztériumi rendelet, mely kötelezte a közintézményeket elektronikus számlák befogadására és kibocsátási képesség kifejlesztésére 2005 februárjáig. Nyilvánvaló, hogy a szándék mögött álló legfőbb motivációs tényezők az állami szektor hatékonyságának növelése, a közszolgáltatások minőségi színvonalának fokozása, és az anyagi oldalon realizálható megtakarítási lehetőségek41 voltak. Példamutató az állami oldal figyelmessége a tekintetben is, hogy az informatikai fejlettségben elmaradt KKV – szektorról sem feledkezett meg. Az esélyegyenlőség jegyében úgynevezett „szkennelő-irodákat állítottak fel, melyek a kisebb vállalatok42 számláit elektronikus felületűre konvertálják ingyen (Cimander – Hippe Brun, 2007)”, hogy „a kizárólag elektronikus számlát elfogadó dán kormányzati intézményeknek (Koch 2006a)” ők is beszállítói lehessenek a jövőben. Külön kiemelendő, hogy mindent elkövettek a bevezetéskor, hogy értesítsék a gazdálkodó szervezeteket. Levélben tájékoztatták a változásról a megközelítőleg 440.000-es számot is elérő, valamennyi hazai gazdálkodót.
40
Best Practice Countries A KPMG jelentése szerint a dániai éves szinten 15 millió számla elektronikus felületre irányításával 120 millió euró takarítható meg. További 80 millió megtakarítására van lehetőség, ha az elektronikus számlázás mellett az elektronikus beszerzési rendszert is bevezetik. 42 2 millió Eurós éves forgalom alatti kis- és közepes vállalatokra vonatkozik az ingyenesség. 41
23
Dánia jó példáját a finnek is követték, ők is sikereket értek ezen a területen. „Finnország kétségtelenül világviszonylatban is a vezetők közt van elektronikus bankolás területén. Ennek egyik lépcsője az elektronikus számlázás, mely kormányzati ajánlás és támogatás hatására ér el sikereket (Salo, 2005).” Finnországban a TIEKE43 biztosította a fórumot az állami és üzleti szféra szereplőinek, annak érdekében, hogy közös érdekek és elképzelések mentén alakuljon ki az a metódus, mely során bármely finn állami intézmény és vállalat közt
létrejöhessen
elektronikus
számlakapcsolat.
Felhasználói
-
és
Technikai
Munkacsoportot egyaránt létrehoztak, hogy a számlakibocsátói és fogyasztói oldal problémái mellett az informatikai feltételek és lehetőségek is minél ismertebbek, és világosabbak legyenek a végső megállapodás előtt. Közös cél volt, hogy az adminisztrációs feladatokra szánt időt csökkentsék, hogy a munkatársak informatikai ismereteit tovább szélesítsék, és hogy az addig meglévő sokféle szabvány közt jobb átjárást, közeledést biztosítsanak. Mindez egyértelműen versenyképességbeli javulást eredményezett. A program alapjaként létrehoztak egy közös címtárat, melyben az elektronikus számlázásban résztvevő állami intézmények és üzleti szereplők azonosító adatai egyaránt benne foglaltatnak. Ennek a segítségével történik meg a hálózatok közti dokumentumtovábbítás is. Állami szinten elérték azt, hogy csak a papíralapú számlákat kell konvertálni, és egy másik modul44 beépítésével az e-számlák érkezését és feldolgozását is megoldották. Eredményként szembetűnő, hogy „már 2007-ben a költségvetési szervek 80%-a tudott fogadni és feldolgozni elektronikus számlákat, és már 2005-öt követően 20% körül volt az e-számlák aránya a teljes számlaállományban. (Cimander – Koivunen, 2006).” A finnek szomszédságában az állami szerep még nem ennyire erős, de vannak olyan vállalatok, melyek komoly sikereket érnek el eme területen. „Svédországban a Volvo számláit mára 100%-ban elektronikus felületen kezeli (von Otter, 2007).” Az elért eredmények egyik feltétele, hogy a környezet, amiben ezek a rendszerek sikert értek el, jóval magasabb életszínvonalon élő társadalmak szférája, akik minden bizonnyal az informatikai újításokra is nyitottabbak, mint Európa más térségeiben. A számok legalábbis ezt bizonyítják, hisz már „2001 végén rendelkezett a régió háztartásainak 60%az e-mailes kapcsolattal, és ez a réteg egyharmada volt banki műveletek részese is egyben online felületen. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az ilyen módon fizetők 90%-a kérte 43
TIEKE Finnish Information Society Development Centre
44
Rondo-alrendszer
24
elektronikusan számláit (Mojzes-Talyigás, 2002).” Az aktív és támogató kormányzati beavatkozás érdeméből nem von le persze mindez semmit. A finnek, dánok, svédek jó példája méltán mutat bármely nemzetnek utat egész Európában. Az üzleti szféra nem tudott olyan eredményeket, összefogást felmutatni, mint például Ausztráliában, azonban az éppen regnáló kormányzat meglátta ebben az igazi lehetőséget, és ösztönzőleg lépett fel annak elterjesztése érdekében, ezzel is versenyelőnyhöz és jelentős költségmegtakarításhoz juttatva vállalkozásokat, az államot, az egész országot. A jogalkotó tevékenység mellett a gazdasági szereplők számára nyújtott informatikai standard, és saját tevékenység során megspórolt eurómilliók is az állami beavatkozás helyességének jelei.
25
4. KUTATÁS
A dolgozat kutató részét egy olyan felmérés eredménye adja, mely a magyar üzleti szféra potenciális elektronikus számlakibocsátó szereplői közt került elvégzésre, és arra próbált fényt deríteni, hogy mennyire elterjedt ez az informatikai megoldás hazánkban. „A B2C kapcsolat leggyakrabban a nagy közműszolgáltatók, bankok, biztosítók, és a lakossági fogyasztók között fordul elő.” (Lengyel, 2007). A mérés során igyekeztem kibocsátók széles skáláját felmérni, így a közműszolgáltatók köréből valamennyi nagy gázés áramszolgáltatót, valamint 61 vízművet kerestem fel, míg a pénzügyi szektor általam megkeresett szereplői közül -37 idehaza működő kereskedelmi bank és 139 takarékszövetkezet- harmincan válaszoltak megkeresésemre. 4.1.Közműszolgáltatók A közműszolgáltatók körében meglehetősen változatos képpel szembesültem. A gáz- és áramszolgáltatók egyértelműen élen járnak elektronikus számlázás bevezetésében, hisz valamennyiüknél van lehetősége a partnereknek számláikat elektronikus formában megkapni. Szinte mindegyik nagyvállalatnál a Díjnet vagy a Távszámla szolgáltatásán keresztül valósul meg a kapcsolódás a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókkal. A vízművek esetében sokkal színesebb a kép, a már több éve sikeresen működő kibocsátóktól egészen a bevezetés gondolatával eddig nem foglalkozó cégekig, tulajdonképpen mindenféle kapcsolat jellemzi ezeket a vállalatokat az elektronikus számlához fűződő viszonyukat illetően. Általánosságban megfigyelhető –és az eredmények is ezt támasztják alá-, hogy a nagyobb cégek éltek eddig a bevezetéssel. Az „első két csoport valamennyi vizsgált cége benne van a 100 legnagyobb Magyarországon működő vállalatban (Vrannai, 2009)”, és a vízművek körében is a nagyobb területen működők, illetve magyar viszonyokat tekintve nagyvárosi székhelyűek vezették be eddig, vagy tervezik bevezetni egy évben belül. Ami az informatikai megoldást illeti szembetűnik, hogy a konszolidátorokkal való együttműködés a domináns. Ez alól egyedül az Égáz-Dégáz jelent kivételt, de erre majd a későbbiek során térek ki részletesebben.
26
4.1.1. Gázszolgáltatók
A gázszolgáltatók tekintetében azon partnerek, akik szeretnék számláikat elektronikusan kezelni, nem kell, hogy csalódjanak, hisz mind a négy hazai gázszolgáltató – FŐGÁZ, Égáz-Dégáz, E-On, TIGÁZ- esetében van lehetőségük papíralapú elszámolás helyett elektronikus felületen megkapni számláikat. Közülük kivételesnek számít az Égáz-Dégáz, hisz az ő fogyasztóik nem az úgynevezett „konszolidátor modellt” vezették be, hanem a „direkt” változatot, mely egy olyan rendszer részeként valósul meg, melyben a fogyasztó a mérőóra állását már a szolgáltató által létrehozott elektronikus felületen jelenti be, majd ugyanezen a felületen keresztül kapja meg számláját is. 4.1.2. Áramszolgáltatók A gázszolgáltatókhoz nagyon hasonló helyzet figyelhető meg az áramszolgáltató vállalatoknál is. Itt is négy nagy cégcsoport van jelen – DÉMÁSZ, ELMŰ, ÉMÁSZ, E-ON – és itt sem különbözik a gyakorlat: a „konszolidátor modell” mellett döntöttek a cégvezetők a múltban. A DÉMÁSZ kivételével mindegyik szolgáltató elektronikus számlázáshoz való viszonya egyértelmű, igyekeznek a jövőben még nagyobb hányadát a számlázásuknak elektronikus felületre terelni. Ennek érdekében az ELMŰ és az ÉMÁSZ már nem csak a Díjnetnél, de nemsokára a Távszámlánál is elérhető lesz, és hasonlóan nem éri be egyetlen csatornával ez E-ON sem, ők a Díjnettel folytatnak tárgyalásokat, a jövőbeli bevezetést illetően. A DÉMÁSZ munkatársaitól nem kaptam visszajelzést a témában. 4.1.3. Vízművek A vízművek esetében kapott eredmény sokkal szélesebb skálán mozog. Ebben a szektorban jóval több szolgáltató elégíti ki a fogyasztói igényeket. Ezek a cégek nem csak kisebb területeket fednek le, de általánosságban elmondható, hogy kisebb apparátussal rendelkeznek, és kevésbé tőkeerősek, mint ez előző két iparág szereplői. Nem meglepő ennek tükrében, hogy innovatív, informatikai szolgáltatásfejlesztés terén elmaradnak a korábban említett vállalatoktól. Ennek következménye valószínűleg, hogy az elektronikus számlázás bevezetése is lassabban, és kisebb mértékben valósult meg egyelőre. Két cégnél működik már a szolgáltatás, jelesen a Fővárosi Vízműnél és Békéscsabán.
27
Mintegy 25 cég tervezi a bevezetést, közöttük két csoportot érdemes elkülöníteni. Egyikbe tartoznak azok, akik már tervezik a projektet, tárgyalásban állnak több konszolidátorral is, és minden bizonnyal egy éven belül megvalósul a rendszer kiépítése. Jelen állapot szerint az összes vizsgált vízmű mintegy 10%-ánál áll ilyen stádiumban az elektronikus számlázás. Jóval több olyan esettel találkoztam a kutatás kapcsán, pontosan tizenöttel, melyeknél folyamatosan fejlesztik az informatikai rendszerüket, és ismerik az EBPPrendszereket, de rövidtávon nem vezetik be. Ennek egyik oka az, hogy a fejlesztési pénzeket évekre előre ütemezik, és bár ez is szerepel a jövőbeli koncepcióban, legkorábban 2-3 év múlva kerülhet sor arra, hogy megtörténjen valamelyik szolgáltatóhoz a csatlakozás. Több helyen kivárnak, mert azokat az ajánlatokat, amiket eddig kaptak drágának ítélték. Az a csoport, ahol még csak nem is gondolkoznak a bevezetésen volt a legnagyobb. A válaszadók mintegy 50%-a tartozik ebbe a csoportba. Több tényező is közrejátszik minden bizonnyal abban, hogy ilyen a jelenlegi álláspontjuk. A kutatás során több visszajelzés is volt, amik rámutattak különféle okokra. Ezek közül az egyik, hogy sokan nem ismerik magát az elektronikus számlázást, mint szolgáltatást. Olyan kommentet is volt szerencsém olvasni, ahol az illetékes úgy gondolja, hogy a működési területükön a számítógépek és az internetes hozzáférések száma sem elég elterjedt, így nem bízik abban, hogy a projekt sikeres lehet, és a bevezetés költségét visszahozná. Kellemetlen tapasztalatok mellett szerencsésen akceptáltam, hogy többen is pozitívan állnak a kérdéshez, és ha a fogyasztói igények úgy alakulnak a jövőben, akkor megfontolják a bevezetést. Annak ellenére, hogy nem tervezik a számlák elektronikus útra terelését, egyesek fogadnak ilyen alapú számlákat.
28
4.2.Pénzügyi szereplők
Sajnos a pénzügyi szektorból jóval kevesebb információt kaptam, így kutatás is kevesebb inputból
táplálkozik.
Többen
is
határozottan
elzárkóztak
a
felmérésben
való
közreműködéstől, mások válaszra sem méltattak. Különösképp sajnálatos ez annak tükrében, hogy „a banki szereplők körében különös jelentősége van az elektronikus számlakivonatok megjelenésének, hisz postai küldeményeiknek ugyan egyre csökkenő része, mégis jóval több, mint a fele - jelenleg is közel kétharmada - papíralapú számlakivonat (Turny, 2008)”. Ahogy a közüzemi szolgáltatóknak, a bankoknak is komoly költségmegtakarítást jelenthet a papíralapú megoldásról az elektronikus felületre történő váltás. A kapott válaszokból kiindulva alapvetően hasonló tendenciák figyelhetők meg az elektronikus számlakivonat elterjedését illetően is, mint az e-számlák tekintetében. A nagy, tőkeerős társaságok közt vannak olyanok, melyek bevezették, és használják, míg a kisebbeknél ez egyáltalán nem jellemző. A három élen járó közül kettő is országos ismertségű bank, míg takarékszövetkezeti válaszadók közül mindössze egy vezette be ezt a lehetőséget. Itt szeretném megjegyezni, hogy a harminc válasz legnagyobb része takarékszövetkezetektől érkezett. Érdekesség, hogy míg a közüzemi szolgáltatóknál előszeretettel kötöttek szerződést konszolidátorokkal, és külső segítséget vettek igénybe, addig a pénzügyi szervezetek a direkt modellt választották eddig valamennyien. Nem meglepő ez, tudván, hogy a netbankolás bevezetése, és lehetősége már a komolyabb bankok és takarékszövetkezetek esetében kikényszerítette egy komoly rendszer létrehozását. Ennek egy újabb moduljaként társították az elektronikus számlakivonat megjelenítését támogató szolgáltatást. Ez minden bizonnyal erősíteni fogja az online kapcsolatokat a pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik közt. Az elektronikus felületű megoldások bővülő köre egyre több felhasználót visz közel az internetbankoláshoz, hisz ugyanazokat a műveleteket tudják elvégezni otthonról is, mintha a helyi bankfiókban, sorban állást követően ügyintéző segítségével rendeznék pénzügyeiket.
29
5. ÖSSZEGZÉS
Bár a piacon egyre több szolgáltató van jelen, és a számlakibocsátók csatlakozási hajlandósága is egyre nő, kudarcok is jellemzik az e-business eme szektorát. Az, hogy az EBPP.hu45 2009. júliusában megszűntette szolgáltatását, illetve az „UPC sikertelen, agresszív próbálkozása a fogyasztók áttérítését illetően46 is elbukott (Szluka, 2008)”, intő jele annak, hogy az átállás nem zökkenőmentes, és nem gyors folyamat eredményeképp megy végbe. Különösen igaz ez a lakossági szegmensben. Ennek legalapvetőbb okai minden bizonnyal abban keresendők, hogy a megoldás széles tömegek számára ismeretlen ma még, illetve azokat is megosztja, akik már találkoztak vele. Minden bizonnyal benne van a fogyasztókban egyfajta idegenkedés és félelem az elektronikus megoldásokkal kapcsolatban. Ezen kívül fennáll annak is a lehetősége, hogy a jól bevált postára járást egyszerűbbnek ítélik, hisz azt már megszokták, biztosan nem felejtkeznek el a befizetésről, és a kontrollt is jobban a magukénak érezhetik. Az elektronikus számlázás kibocsátói oldalról érintett szereplőnél meglehetősen eltérő motívumok figyelhetők meg. A számlahitelesítők, konszolidátorok egyértelműen arra törekednek, hogy minél több számlakibocsátóval szerződjenek, ezáltal a potenciális ügyfélbázisukat növeljék. Ha a várt áttörés bekövetkezik, akkor minden bizonnyal azok közül, akik nem engedik a csoportos beszedési megbízásos kiegyenlítését fogyasztásuknak, egyre többen fogják ezt a fizetési módot választani. A közművek esetében jóval komolyabb érdeklődést tapasztaltam a szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban, mint a pénzügyi szektor szereplőinél. A beruházás ugyan mindenkire komoly terhet ró, de a bankok, biztosítók részéről megfigyelhető fokozott óvatosság az elfogadott standardok hiányára vezethető vissza. Külön érdekesség, hogy míg a közműveknél a konszolidátor-modell, addig a pénzügyi szolgáltatóknál a direkt változat a kedveltebb. Ennek hátterében minden bizonnyal a 45
Az EBPP.HU ZRt. 2009.áprilisi megszűnéséig az egyik legnagyobb magyarországi szereplője volt a magyarországi elektronikus számlázással foglalkozó szolgáltatói körnek, mint konszolidátor típusú vállalat. 46 A UPC 2008-ban 96 Ft-os többletköltséget akart kivetni azon ügyfeleire, akik a „postai csekkes” megoldás mellett maradnak az elektronikus számlázás bevezetését követően.
30
szolgáltatók motivációjának különbsége állhat. Feltételezhető, hogy előbbinél úgy gondolják, hogy a fogyasztó, ha egy helyen tud mindent fizetni, akkor nagyobb valószínűséggel választja ezt a fizetési módot, míg utóbbinál az internetes felületű banki szolgáltatások terjedése miatt az ügyfél mindenképp meglátogatja honlapjukat, így akár a már működő „netbankoló-rendszerhez” is hozzá tudják építeni a számlakivonatoló modult. 5.1.Szakértői várakozások Az EBPP rendszer előnyeit és hasznosságát senki sem vitatja, mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy egy jó alapötleten nyugszik az elképzelés. Az sem képzi vita tárgyát, hogy mindenkinek előnyére szolgálna a változás, mely ennek az irányába tolná el a számlafizetési szokásokat. A fogyasztói oldal fogadókészsége és változtatásra való hajlama, valamint a potenciális eszámla kibocsátók befektetési hajlandósága viszont közel sem ideális. Ez egyértelműen helyet ad a pesszimista felhangoknak is hazai viszonylatban. „Amíg egy csekk van az ügyfélnél addig postára is fog menni.” (Turny, 2008). A rendszer viszont egyre több hívet szerez, és folyamatosan nagyobb a kibocsátói kör, mely a fogyasztói attitűdváltást is gerjeszti. Az elvárt eredmény tekintetében meglehetősen változó víziót vázolnak a számlakibocsátók. Például „a Wizz Air éves szinten több 10 millió forint megtakarításra számít az elektronikus számlázás használata révén” – említi Hajdu András, a Wizz Air pénzügyi és informatikai vezérigazgató-helyettese (Szabó, 2005). Érdekes, hogy a téma egyik szakértője, jelesen „Bruno Koch (2006b) létrehozott egy többlépcsős EBPP-evolúciós elméletet.” Ennek értelmében a direkt típusú rendszer volt az első fázis, mely főleg a B2C kapcsolatokra koncentrált. A második fejlettségi fokúnak a konszolidátor modellt ítélte, mely elsődlegesen a hazai piacokon igyekszik összekapcsolni B2C és B2B relációkban egyaránt a számlakibocsátókat és befogadókat. A jövőben, a rendszer harmadik lépcsőfokán a nemzeti, helyi hatáskörre koncentráló rendszerek összekapcsolódását vetít előre. Az utolsó fokozat kezdeteként tekint a már meglévő EU-s szabályokra, és feltételül szabja a tagállamokban történő bevezetést.
31
5.2.A jövő sikerének kulcsa Ahhoz, hogy igazi áttörést lehessen elérni, és a számlakibocsátók mellett a fogyasztókat is az elektronikus számlázás mellé lehessen állítani, minden bizonnyal több tényezőnek kellene együttesen, szinergikus hatást kifejtenie. Olyan összefogásra volna szükség, mely bevett szabványokat teremt technológiai, üzleti gyakorlat terén egyaránt. Ehhez szükség volna az állami bevezetésre a költségvetési szerveknél, mely útmutatóként szolgálhatna a vállalatok számára is. Dániához hasonlóan idehaza sem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül az állami intézmények csak elektronikus számlákat fogadjanak el. Több intézményben már folyik a tesztelés, és előkészítés, többek közt a Veszprém Megyei Csolnoky Kórházban végeztek sikeres szimulációt, és már megvalósítás fázisába lépett a projekt 47. Mivel a számlakibocsátók közt sem közismert ez az informatikai rendszer, így először feléjük volna szükség az állam illetve a szolgáltatók részéről megfelelő kommunikációra, hogy a bevezetés gyorsabb ütemben menjen végbe. Ezt követően a fogyasztókat kell tájékoztatni, megfelelő kommunikációs platformok segítségével, melynek eredményeképp a lakossági szegmensben is nagyobb ismertségre tehetne szert a számlázás eme változata. Az ismertség és elfogadottság mellett minden bizonnyal különféle motivációs technikák is elengedhetetlen részét kell, hogy képezzék a papíralapról elektronikusra történő váltásnak. Az ügyfelek hatékony meggyőzése mellett feltétlen fokozza a változtatásra való szándékot a korábbiakban már bemutatott különféle nyereményjátékok, és sorsolások gyarapodó száma. 5.3.Konklúzió Alapvetően az elektronikus számlázás helyzete nem egyszerű a mai Magyarországon. Az üzleti szférában csak nagyon erős cégek tudják bevezetni, a számlafizetők részéről a fogadtatás nem nevezető túlzottan pozitívnak. A megoldás azonban nagyon jó ötleten nyugszik, és meggyőződésem, hogy el fog jönni az áttörés. Azok számára, akik nem
47
2007-ben az EuroExpert Holding, a CompuTREND 2000 Kft., és a Csolnoky Kórház munkatársai vettek részt a tesztelésben.
32
engedik számláik kiegyenlítését csoportos beszedési megbízással feltétlen megoldást jelenthet ez a mód a jövőben. Magyarország számára külön érdemes figyelembe venni a kontinensen tapasztalható trendeket.
A
kormányzat
hatékony beavatkozása
nyilvánvaló,
hogy
komolyan
előmozdíthatná az e-számla elterjedését, és ösztönzőleg hatna az üzleti szféra szereplőire is. A környezettudatos megoldás, ha szélesebb körben szerezne ismertséget minden bizonnyal nagyobb támogatottságra tenne szert a vállalatok és az egyszerű fogyasztók körében is. Az átállás nyilván nem egyik napról a másikra fog végbemenni, és „… bár a sárga csekk valószínűleg még hosszú ideig életünk része marad, az elektronikus megoldások fokozatosan, egyre gyorsuló ütemben fogják kiszorítani a gyakorlatból”. (Pénzcentrum.hu, 2008). Azt gondolom, hogy a megfelelő szabályozás, a cégek érdeke - annak ellenére is, hogy az elektronikus számlát könnyebb kibocsátani, mint fogadni - rá fogja bírni a fogyasztókat mind a lakossági, mind pedig a vállalati partnerek körében arra, hogy elfogadottabb legyen az elektronikus számlázás, és a jóslatnak megfelelően néhány év múlva végleg búcsút vegyünk a postai sorban állástól és „sárga csekkektől”.
33
6. FELHASZNÁLT IRODALOM
2000. évi C törvény (Számviteli törvény) 2001. XXXV. törvény (Elektronikus aláírásról) 2003. évi XCII. törvény (Adózás rendjéről) 2006/112/EK 2007/CXXVII. törvény (Áfatörvény) 24/1995. (XI.22.) PM rendelet 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet 13/2005. IHM rendelet 46/2007. (XII.29.) PM rendeletek APEH közlemény az elektronikus számláról szóló PM rendeletben hivatkozott fájlformátumokról (AEÉ 2004/9.) APEH (2006): A számítógéppel kiállított számla vevő felé e-mailen történő továbbítása http://www.apeh.hu/adoinfo/afa/szgep_szla_emailen.html (Letöltve: 2009.10.13.) APEH (2009): A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2009. Berta István Zsolt (2006): Hitelesített bizonylatok és számlák – pillanatok alatt http://srv.e-szigno.hu/menu/anyagok/20060404_e_szamla.ppt (Letöltve: 2009.07.05.)
Cimander, R and Hippe, M (2007): eInvoicing in Denmark http://www.egov-iop.ifib.de/downloads/Interoperability_in_eInvoicing_in_Denmark.pdf (Letöltve: 2009. 07.22.) Cimander, R and Koivunen, J (2006): eInvoicing in Finland – The example of the region of South Karelia http://www.egov-iop.ifib.de/downloads/GPC_IOP_in_eInvoicing_in_Finland.pdf (Letöltve: 2009.07.23.)
34
DigitDoc (2009): E-számla jogszabályi háttér http://www.digitdoc.hu/megoldasaink/e_szamla/jogszabalyi-hatter.aspx (Letöltve: 2009.10.01.) Domokos Tamás és Ruff Tamás (2008): Ifjúságkutatás 2008 – Fiatalok a változó jelenben http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/kutatasi_beszamolo/t-ikszekszard08.pdf (Letöltve: 2009.08.16.) Dzindzisz Magdalena (2007): Mi a fenének kéne sorban állni? http://index.hu/gazdasag/magyar/ebpp070516/ (Letöltve: 2009.08.14.) Felvi.hu (2008): 2008-ban többen jelentkeztek e-felvételivel http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/hogyan_jelentkezzek/2008ban_tobben_jelentkezt ek_efelvetelivel (Letöltve: 2009.07.07.) Felvi.hu (2009): A jelentkezők több mint egyharmada e-felvételizett http://www.felvi.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/a_jelentkezok_tobb_mint_egyharmada_e felvetelizett_10515 (Letöltve: 2009.07.07.) Figyelőnet (2009): Az unió zöld utat az elektronikus számlázásnak http://www.fn.hu/ado/20090128/unio_zold_utat_ad/ (Letöltve: 2009.08.14.) Jogifórum.hu (2009): A Bizottság megkönnyítené az e-számlázást http://www.jogiforum.hu/hirek/19758 (Letöltve: 2008.08.17.)
Koch, Bruno (2006): E-government Symposium: Hohe Prioritat von E-invoicing in europaischen Staaten http://www.billentis.com/E-Government_und_E-Invoicing.pdf (Letöltve: 2009. 06.30.)
Koch, Bruno (2006): The European E-Invoicing & Electronic Bill Presentment & Payment trends and the role of the Financial Services Industry http://www.billentis.com/SEPA_Milano_1206.pdf (Letöltve: 2009.07.12.)
35
Kotler, Philip (1996): Marketing Management – Analysis, Planning, Implementation and Control, Ninth Edition, Prentice Hall Inc. Kovács
Tamás
(2006):
Elektronikus
számlázás
–
technológiai
tapasztalatok
http://www.sirokuma.hu/dmslabor/ppt/DMSLabor_PPT_140.ppt (Letöltve: 2009. 07.08.) Központi Statisztikai Hivatal (2009): Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál (2004–) (Letöltve:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_07_10i.html 2009.08.14.)
Központi Statisztikai Hivatal (2009): Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint (2003–) (Letöltve:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_07_08i.html 2009.08.14.) Központi Statisztikai Hivatal (2009): Az internet igénybevételének célja (2004–)
(Letöltve:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl4_07_12i.html 2009.08.14.) Kummer Krisztián (2009): Sokat spórolhat az elektronikus számlázással
http://www.penzcentrum.hu/cikk/1016433/1/sokat_sporolhat_az_elektronikus_szamlazassa l (Letöltve: 2009.08.14.) Lantai Csaba (2008): Milliós megtakarítási lehetőséget mulasztanak el a cégek http://www.dbrt.hu/html/rolunk/rolunk050.html (Letöltve: 2009.08.14.) Lengyel Tibor (2007): A kormányzati e-számla rendszer megvalósításának vizsgálata Medián
(2008):
Milyen
mértékben
terjedt
el
az
elektronikus
számlafizetés
Magyarországon? http://emoney.ap.hu/?tPath=/view&application=freedocumentview&freedocumentview_ty pe=save&freedocumentview_site=8&freedocumentview_id=7 (Letöltve: 2009.06.28.)
36
Mojzes Imre és Talyigás Judit (2002): Növelhetik –e a posták bevételeiket az e-postai szolgáltatásból? Híradástechnika, LVII. évf. 36-39. o.
Orthofer, Gerti (2007): Business Aspects of e-Invoicing: The Austrian Experience http://www.ebusinessforum.gr/engine/index.php?op=modload&modname=News&action= newsviewfilerelated&ctn=298&language=el (Letöltve: 2009.07.02.) Penzcentrum.hu
(2008):
Terjed
az
elektronikus
számlázás
Magyarországon
http://www.penzcentrum.hu/cikk/1009469/1/terjed_az_elektronikus_szamlazas_magyarors zagon (Letöltve: 2009.08.12.) Pollákné Császár Edit (2004): A vállalati pénzfolyamatok menedzselésének változásai és sajátosságai a kis- és középvállalati szférában – IT-összefüggések és az EU-csatlakozás hatásai. EU Working Papers, 2004/3. 76-89. o.
Salo, Jari (2005): Electronic Invoice in Finland http://www.unece.org/cefact/forum_grps/tbg/tbg15/project_docs/e_invoicing_in_finland.p pt (Letöltve: 2009.07.03.)
Shamos, Michael I. (2004): Electronic Invoice Presentment and Payment http://euro.ecom.cmu.edu/program/courses/tcr763/2004/Slides/eipp14.ppt (Letöltve: 2009. 07.17.) Szabó Áron (2005): Az elektronikus számlázás sikerének technológiai és jogi feltételei http://www.szabo-aron.hu/eInvoice_technology.ppt (Letöltve: 2009.07.13.) Szabó Áron (2006): MELASZ- eSzámla munkacsoport http://www.szabo-aron.hu/eInvoice.ppt (Letöltve: 2009.07.13.)
Szluka
Eszter
Áttérítő
(2008):
–
http://www.fn.hu/hetilap/ceg_piac/20080812/atterito/ (Letöltve: 2009.08.14.)
37
E-számlázás
Tamásné Szabó Zsuzsanna (2008): Jön a kötelező e-számlázás http://www.fn.hu/vallalkozas/20080421/jon_kotelezo_e_szamlazas/ (Letöltve: 2009.08.14.)
The Computer Technology Industry Association (2005): Electronic Invoicing Challenges In Europe http://www.unece.org/cefact/forum_grps/tbg/tbg15/project_docs/e_invoicing_europe.pdf (Letöltve: 2009.08.11.) Trautmann Balázs (2005): Nem könnyű a váltás http://www.fn.hu/tech/20050307/nem_konny_369_valtas/ (Letöltve: 2009.08.14.) Turny Ákos (2008): Elektronikus kivonatok és számlafizetések a bankszektorban – Elektronikus kivonatok, számlabemutatás, fizetés http://emoney.ap.hu/?tPath=/view&application=freedocumentview&freedocumentview_ty pe=save&freedocumentview_site=8&freedocumentview_id=5 (Letöltve: 2009.06.28.)
United Nations Economic Commission for Europe (2005): UN electronic invoicing initiative update http://www.unece.org/cefact/forum_grps/tbg/tbg15/project_docs/UNeinvoicing_initiative.ppt (Letöltve: 2009.08.01.)
von Otter, Mikael (2008): Electronic Invoicing is Sweden http://www.tieke.fi/mp/db/file_library/x/IMG/12478/file/7.ElectronicinvoicinginSweden.p df (Letöltve: 2009.07.16.) Vrannai Katalin (2009): Lassan Ébredők. Figyelő, 2009. július 23-29. 30. sz. 34-36.o Zimányi Katalin (2000): Texastól Budapestig - EBPP határok nélkül. Új Gazdaság, XV. évf. 45. szám 25.o
38
MELLÉKLETEK 1.számú melléklet: kiegészítő ábrák
1.ábra: Készpénzátutalási megbízás – „sárga csekk” Forrás: Internet
2 500 000
2 000 000
Darab
1 500 000
1 000 000
500 000
0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
Év
2.ábra: Internet-előfizetők száma hozzáférési Magyarországon (összesen) Forrás: KSH
I
3.ábra: Direkt változatú EBPP rendszer Forrás: http://www.phoenixhecht.com/TreasuryResources/images/Biller_Direct.gif
4.ábra: Konszolidátor által működtetett EBPP rendszer Forrás: http://www.phoenixhecht.com/TreasuryResources/images/Biller_Consolidation.gif
II
5. ábra: Papírnélküli ügyintézés evolúciója Forrás: Bruno Koch (2006)
6.ábra: Az e-számla elterjedtsége Európában Forrás: Bruno Koch (2006)
III
Direkt, integrált modell része; 1
Konszolidátor modell; 3
7.ábra: Elektronikus számlázás a magyarországi áramszolgáltatók körében Forrás: Saját kutatás
Nem válaszol; 2 Használja; 3
Nem használja; 25
8.ábra: Elektronikus bankszámlakivonat elterjedtsége a magyar pénzügyi szektorban Forrás: Saját kutatás
IV
4
3
3
2
1
1
0 Bevezette
Nincs adat
9. ábra: Konszolidátoros megoldás az áramszolgáltatói szektorban Forrás: Saját kutatás
Nincs adat
5
Nem ismeri
31
Egyelőre nem vezeti be
16
1 éven belül bevezeti
7
Bevezette
2 0
5
10
15
20
25
30
35
10.ábra: E-számlázás elterjedése a vízművek körében Magyarországon Forrás: saját kutatás
V
2.számú melléklet: kiegészítő táblázatok Az internet igénybevételének célja (2004-) 1.táblázat Megnevezés
2004 2005 2006 2007 2008
Információ keresése
97,7 95,7 95,6 89
89,5
E-mail
93
95,3
Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele
50,3 62,7 64,4 74
79,6
Piacfigyelés
40
49,7 49,8 41,3
46,2
Hirdetés/marketing
43,2 41,9 42,8 37,9
42,2
Termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése
..
..
35
19
19,2 22,4 19
17,3
..
..
21,3
Oktatás/képzés
(hozzáférés
interaktív
oktatási
anyagokhoz) Értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés
92,9 91,1 94,7
27,6 27,9
13,3 16
(Az internetet használó vállalkozások %-ban) Forrás: KSH Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál (2004-) 2. táblázat Megnevezés
2004 2005 2006 2007 2008
Személyi számítógép, munkaállomás
85,6 88,6 89,5 90,5 89,6
Mobiltelefon
90
Vezetékes lokális hálózat (LAN)
34,7 39,5 49,1 53,2 48,4
Vezeték nélküli lokális hálózat
3,3
6
10,2 16
Nagytávolságú hálózat (WAN)
7,2
8
11,1 12,5 19,7
Intranet
11,3 12,6 17
21,5 16,2
Extranet
2,3
2,7
5,5
Internet/WWW
67
76,2 78,1 85
E-mail (elektronikus levél)
64,2 72,6 74
Internet alapú EDI (Elektronic Data Interchange elektronikus adatcsere) Nem internet alapú EDI
90,1 90,1 91,3 89,7
3,9
17,1
10 86,2
84,1 85
5,8
6,9
11,5 16
14,1
5,1
4,9
8,5
6,3
7,1
(Az internetet használó vállalkozások %-ban) Forrás: KSH
VI
Kovács Tamás megtérülési számítása (2006) 3.táblázat Papír-számla költségek tétel
összeg
mértékegység
nyomtatás, posta
300
Ft / db
mennyiség, db / hó
2 000
db / hó
E-számla költségek tétel
összeg
egyszeri beruházás
10 000 000
Ft
üzemeltetés
200 000
Ft / hó
Megtérülési idő
25
hó
Havi megtakarítás
400 000
Ft / hó
Forrás: http://www.sirokuma.hu/dmslabor/ppt/DMSLabor_PPT_140.ppt
VII
NYILATKOZAT Alulírott Kisgyura János, (EHA-KÓD: KIJOAAK.PTE) nyilatkozom, hogy az „Elektronikus számlázás Magyarországon” címen benyújtott szakdolgozat a saját, önálló munkám, aminek megírásakor a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának ide vonatkozó Szabályzatát követtem, figyelembe véve a hivatkozásra vonatkozó előírásokat. Az alábbi munkát magam készítettem és abban csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint, vagy azonos tartalomban, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Tudomásul veszem, hogy dolgozat esetén plágiumnak számít: tartalmi hivatkozás a forrás megjelölése nélkül, más személy publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Kijelentem továbbá, hogy a szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus beadott/feltöltött példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek. Dátum:Pécs, 2009. november 9.
………………. aláírás
