© http://vigzoltan.hu
Párhuzamosan folyó fejlesztések Massachusetts Institute of Technology (MIT) (1961-67), Rand Corporation védelmi célú kutatásain (1962-65) brit National Physical Laboratory számítógép-hálózati projekt (1964-
67) © http://vigzoltan.hu
1967 októberében találkoztak egy, a Tennessee állambeli Gatlinburgban tartott szimpóziumon, ahol Larry Roberts az ARPANET elsı tervét nyilvánosságra hozta.
1
© http://vigzoltan.hu
háborús körülmények közötti biztonságos, csomagkapcsolásos alapú hadszíntéri beszédkommunikációról folytattak Albert Wohlstetter rámutatott, hogy a szovjet rövid hatótávolságú rakéták percek alatt megsemmisíthetik a légi bázisokat és a Nyugat védtelen marad. Baran a MIT-s McCullough nyomán adaptív, redundanciával rendelkezı parallel processzálási rendszert képzelt el, ami képes önmagát rekonfigurálni és mőködıképességét megırizni még akkor is, ha egyes részei megsemmisültek. A koncepcióban nem nehéz felismerni a csomagkapcsolás és az internet ismertetı jegyeit. Mőve „Az elosztott Kommunikációs Hálózatokról" 1964-ben jelent meg. Az ARPANET-hez vezetı számítógép hálózati kutatási programot a MIT kutatási erıforrásaira támaszkodva 1962. októberében indították. Az ARPA-t akkoriban DARPA néven jegyeztek, mivel neve elé sokatmondóan odakerült a „Defence" (Védelmi) szó. A program elsı vezetıje az MIT-s J. C. R. Licklider
© http://vigzoltan.hu
1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat fejlesztése DARPA program 1973-ban csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A projektet akkor „Internetting"-nek nevezték
2
Két fı korszak: IP hálózat fejlesztése (62-73),
© http://vigzoltan.hu
alkalmazásfejlesztés (73- ) Az elsı igazi alkalmazás, az E-mail 1972-ben indult. Az Internet sikereinek két fı összetevıje már 1972-ben ismert volt: csomagkapcsolt mőködés nyílt architektúra
1983. január 1-jén a teljes ARPANET hálózaton © http://vigzoltan.hu
felváltotta a TCP/IP. Megszületett az internet. 1994-ben Al Gore, az USA alelnöke meghirdette kormánya GII (Global Information Infrastructure) prgramját 1984-ben bevezették a doménnevek rendszerét, könnyebben használhatóvá téve ezzel a hostok címzését. 1985-ben az egyetemi kutatások keretében TCP/IP alapú mintegy 2500 oktatási és kutatóintézetet összekötı NSFNET hálózat 1991. márciusában az NSF feloldotta az NSFNET kereskedelmi hasznosítására vonatkozó megkötéseket. Ennek hatására létrejött a CIX (Commercial Internet eXchange Association Inc.), A nyolcvanas évek elején hódító útjára indult a PC és a lokális hálózat, rohamosan növekvı ütemben szaporítva az összekötött hálózatok és hostok számát. 3
© http://vigzoltan.hu Személyi számítógépek
© http://vigzoltan.hu
tömeges terjedése (’80) A helyi hálózatokon nem kell változtatni -> a felhasználói hurok szinte „ingyen van” Dinamikusan fokozódó, üzletileg is versenyképes kommunikációs formák Megjelenı tartalmak ( www ’90)
4
1. 2.
3. © http://vigzoltan.hu
4.
Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz. A kommunikáció „legjobb igyekezet" (best effort) típusú, azaz maga a hálózat nem törıdik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi. A hálózatok „fekete dobozokon" (gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerő, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat. A hálózatban nincs globális szintő ellenırzés
1962 és 1973 között a csomagkapcsolt hálózat
© http://vigzoltan.hu
fejlesztése Nincs meghatározott útvonal = nincs menedzselés A hálózat csomópontjain áthaladva a csomagok további adatokkal egészülnek ki vagy ezen adatok levágásra kerülnek. A címet és az útvonalat a csomag tartalmazza
5
© http://vigzoltan.hu
Csomag: adott mennyiségő információ (pl. egy e-mail részlete) plusz azonosító (minimum: honnan-hová). Mint egy postai csomag: van tartalma és be van csomagolva, rajta kívül a teljes címzés; ha egy gazdátlan csomagra bárhol rátalálunk, a rajta levı cím alapján kézbesíthetjük! Az IP ú.n. datagram típusú protokoll (datagram = összeköttetésmentes kommunikácó): szemben pl. a telefonnal, nem jön létre összeköttetés a küldı és a címzett között a csomag csomópontról-csomópontra vándorol, store-andforward elven („tárolj és továbbíts”) ha megsérül, elveszik, az IP nem ad semmilyen visszajelzést (ezért „felette” kell egy további protokoll, ha fontos, hogy minden adatcsomag célba érjen)
© http://vigzoltan.hu
Postai analógia: írok egy ajánlott levelet a címzettnek vagy felhívom, hogy csomagot küldtem, kérem, jelezzen vissza, ha megkapta, vagy egy hét múlva, ha addig nem akkor küldöm újra
Címe a „host”-oknak van (gép, szerver, munkaállomás) Struktúra: a hálózat címe + host címe Mőszakiaknak: 32 bites cím, speciális decimális ábrázolás. Elég sok címet ki lehet osztani, de lassan kifutunk belıle. (Pl. 152.66.135.11 az én gépem) Az IP-protokoll új változata, az IPv6 gyakorlatilag kimeríthetetlen címtartományú Ritkán kell ismerni, a gépünk értelmezi ill. használja Helyette felhasználói szinten: domain-típusú címzés Általában: <szerver neve> <szervezet> <szervezet típusa> Pl. www.avf.hu , vagy ittk.bme.hu Az „ittk” nevő szerver a mőegyetemen (BME), amely Magyarországon van bejegyezve (hu) Amerikában : szervezet típusa alapján 3-betős kód, pl. .com .org .edu .net .gov Név – IP-cím fordítás (oda-vissza): domain name server-ek (DNS)
6
Intranet © http://vigzoltan.hu
Firewall
Firewall
Az Internet
Intranet © http://vigzoltan.hu
Firewall
Firewall
Az Internet extranet Partnerek
Ügyfelek
Szállítók 7
© http://vigzoltan.hu
FTP: File Transfer Protocol Telnet SMTP: Simple Mail Transfer Protocol HTTP: Hypertext Transfer Protocol SNMP: Simple Network Management Protocol DNS: Domain Name System RTP: Real Time Protocol
Cél: file (adatállomány) letöltése távoli számítógéprıl, feltöltése
© http://vigzoltan.hu
távoli gépre FTP – file transfer protocol – ezen alapszik a file transzfer FTP alkalmazás: ennek használatával tudjuk a file transzfert lebonyolítani, „eftépézni”, sok ilyen software van, többnyire ingyenesek Interaktív, parancsok segítségével folyó kommunikáció, pl. Open, get, bye File formátumok: text (ASCII) Bináris (pl. program, audió, video, Word doc) Jogosultság:
, <password> Anonim file szerver: ,
8
Szükséges komponensek:
Mailbox (tárhely a gépen) Mailbox address (E-mail software)
© http://vigzoltan.hu
Levélformátum: fejléc + törzs Fej:
To: (címzett), több is lehet Cc: (másolat), több is lehet cc: „carbon copy” Subject: (tárgy) Nem látható mezık (pl. a küldı címe)
E-mail cím: [email protected]
© http://vigzoltan.hu
Használat Kliens program segítségével (pl outlook express, Pmail, Eudora) Több szolgáltatás Tárolja a gépen a leveleimet (nem a szerveren) Helyhez (géphez) kötött Webfelületen Speciális szolgáltatók (Pl. freemail, hotmail, drótposta, stb.) Bárhol, ahol van böngészı tudom használni. Kevesebb szolgáltatás (írás, olvasás, törlés, csatolás, stb.) Csak azok a leveleim vannak meg, amelyek a szerveren vannak (korlátozott tárterület : Kvóta) Az újabb fejlesztésekben (gmail) a kvóta már kevésbé jelent akadályt
9
Spiced Pork And Ham = Löncshús, avagy Monty Python
© http://vigzoltan.hu
Flying Circus jelenete „kéretlen levél, a szerelmes emailek közé furakvó nyálkás féreg, a direktmarketing penésze a mézecskalács-szíveken” SPAM = Kéretlen email: Valaki rengeteg azonos tartalmú e-mail-t küld ki (általában nem a saját gépérıl/címérıl) Sokszor erotikus tartalmú hirdetések, és/vagy el akarnak adni nekünk valamit Az email címre vigyázni kell, mert ha felkerül egy ilyen listára akkor nincs megállás A SPAM-re ne válaszoljunk (ha megtesszük a címünket garantáltan mőködı e-mail-ként fogják tovább árulni)
Az internetes kommunikációk során nem tudunk
© http://vigzoltan.hu
a hangulatunkra utaló jelzéseket adni. Ezért jöttek létre a smiley-k ☺ ;-) ;-( 8-) Most normál hangerıvel, MOST PEDIG KIABÁLVA KOMMUNIKÁLOK
10
Internetes fájlszerver és a saját géünk közti
© http://vigzoltan.hu
adatcserére Azonosítás szükséges: belépési név, jelszó Régebben utasításokkal, parancssorokkal, jelenleg fájlkezelıkbe építetten. Klasszikus használata visszaszorul, felváltják a webes megoldások
Instant messaging=azonnali üzenetküldı szolgáltatás MSN messenger, goggle talk, skype, stb. A partnerek kölcsönös igazolás után:
Láthatják egymás online állapotát Kommunikálhatnak Írásban Szóban Videókonferenciával Adatokat küldhetnek és fogadhatnak Alkamazásokat közösen használhatnak (pl. játékok) Napjainkban intenzíven terjed Fejlıdési irányai: kapcsolt szolgáltatások (pl.: voicemail), mobil eszközökre készült klónok
© http://vigzoltan.hu
11