Pályázati terv a József Attila Kör – Középiskolás fokon rendezvényszervezői választásához 2014 Mi végre? A JAK egyik legüdvösebb hagyományának tartom a Középiskolás fokon cím alatt futó programsorozatot, hiszen – tapasztalatom szerint – a középiskolás diákok legtöbbje alig találkozik a kortárs magyar irodalommal tanulmányai során. Bár az elmúlt évek slam-hulláma sokat szépített a mintázaton, alapvetően az mégis ugyanaz maradt: a kortárs magyar irodalom nehezen hozzáférhető, idegen dimenziónak tűnik a diákok számára. Elsősorban azért, mert a tananyag keretein belül nem kapnak lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek vele. Fontosnak tartom, hogy a felnövekvő (olvasó?)generáció megismerje a mai magyar irodalmat, nem csupán azért, mert kultúránk és társadalmunk legfontosabb problémáit is tematizálják a kortárs szövegek, hanem értékteremtő erejük megmutatása miatt is. A cél: olvasásnépszerűsítés, illetve a mai magyar irodalom megismertetése a diákokkal. Ez az igény indított arra, hogy megpályázzam a kiírt programszervezői pozíciót. A következő néhány oldalon röviden vázolom, hogyan tartom lehetségesnek a JAK keretein belül a fentiek megvalósítását.
Rendhagyás Folytatni kell a megkezdett rendhagyó irodalomórák szervezését azokban a középiskolákban, ahol ezekre igény mutatkozik. A kapcsolatfelvétel az iskolákkal a programszervezés egyik legkevésbé problémás része: több megyében számos iskolával jelenleg is (már) kapcsolatban állok egyéb szervezőtevékenységem révén (Csongrád, Békés, Jász – Nagykun – Szolnok – a konkrét intézmények névsora a Térkép pont alatt olvasható), a József Attila Kör szintén sok középiskolával alakított ki együttműködést, szervezett hozzájuk programot. Ezeket az ismeretségeket nem csak nyitva szeretném hagyni, de aktivizálni is célom – azaz újabb rendhagyó irodalomórákat szerveznénk az intézményekbe. Emellett fontos az új kapcsolatok kiépítése is, melynek érdekében több módszert is tervezek igénybe venni. Ezekre alább (a Kapcsolat és
PR pontban) térek ki. A rendhagyó irodalomórák során leginkább fiatal drámaírók/ írók, költők és slammerek beszélgetnének a diákokkal, moderátori segítséggel. Ideális esetben a moderátor az adott osztály diákjai közül kerülne ki. Amennyiben nincsen vállalkozó kedvű diák, a moderátori szerepet az osztály magyartanára vagy a programfelelős által szervezett személy töltené be. Az irodalomórák felolvasást is tartalmaznának, de elsősorban a diákokat érdeklő kérdések megválaszolása, illetve az érdeklődés felkeltése, orientációs irányok megadása a cél. Már itt érdemes lehet megismerkedniük a JAK-kal és lehetőséget biztosítani arra, hogy belássanak, becsatlakozhassanak a kulturális munkába.
Kreatív – kritika – forgatókönyv A rendhagyó irodalomórák mellett kreatív írás és kritikaírás kurzusok elindítása is a terveim közé tartozik. Budapesten és Szegeden is működik/működtek hasonló kurzusok, nem elhanyagolható létszámmal, már csak ezért sem lenne érdemes veszni hagyni az ebben rejlő lehetőségeket. A fővárosban Kiss Noémi vezetett kurzust, amit érdemes folytatni. A szóba jövő iskolák személyes megkeresése révén lehetőség lenne elindítani a kurzusokat helyi szinten. Erre 2008-ban már volt precedens Szegeden, de más városokban is beindítható, ahol erős a JAK jelenléte. A helyi segítőkész/aktív tagokkal együttműködve tudnánk megszervezni ezeket az eseményeket. Az adott városban elindított kreatív írás és/vagy kritikaírás kurzusok anyagát szükségtelen központosítani, mindig az adott óraadó elképzelése szerinti téma lenne terítéken, természetesen előzetes egyeztetés eredményeképp, ezzel elejét véve az órák esetleges redundáns elemeinek. Bár ezek a programok elsősorban középiskoláknak szólnak, nyitottá lehetne tenni egyetemisták számára is, mivel a legtöbb helyen már az értekező prózaírás tanítása is kivonult az oktatásból – a kreatív írásról nem is beszélve. Az íráskészség fejlesztése nem csupán az iránta érdeklődő középiskolásokat, de azokat az egyetemistákat is vonzhatja, akik nehezen boldogulnak az értekező prózaírással. Azokban a városokban, ahol ez kivitelezhető (Szegeden és Budapesten bizonyosan), forgatókönyvíró kurzusokat is indíthat a JAK. Ha azt állítom, hogy a mozgókép a legpopulárisabb médium nagyjából annyira mondok újat, mintha azt prognosztizálnám, hogy nagy jövő előtt állhat a wifi. Épp ezért lehet érdemes, ha humán erőforrásainkat kihasználva ebbe az irányba is nyitunk: nem csak a képi
kultúra iránt érdeklődő fiatalokat foghatjuk meg, de a társművészetek felé történő nyitás újabb lépése lenne ez a szervezet részéről. Németh Gábor már tartott forgatókönyv író kurzust, amit újraszervezhetünk.
Kar Nem csak a tehetséggondozásban és a kortárs magyar irodalom megismertetésében kell, hogy szerepet vállaljon a JAK, hanem civil szervezetként a hátrányos helyzetű gyermekekért is meg kell tennie, amit tud. Ha csupán az érdeklődő diákokat és jellemzően az első vonalas gimnáziumok tanulóit célozzuk meg a programjainkkal, fél munkát végzünk. Épp ezért van szükség arra, hogy a Középiskolás fokon kiegészüljön egy olyan karitatív programcsomaggal, melynek a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának segítése a célja: könyvgyűjtés szervezésével, hozzáadott szakmai tudással, kiegészítőkkel, segédanyagokkal, felzárkóztatást segítő órákkal és programokkal, azaz korrepetálással. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a JAK tagság aktív közreműködésére. Csoportok szervezése a terv, azokból a tagokból, akiknek lehetőségük van és szándékukban áll az idejükből egy kis részt erre a célra áldozni, azaz rendkívül fontos a szervezet tagjainak aktivitása ahhoz, hogy a program sikeres legyen. Fel kell vennünk a kapcsolatot azokkal az iskolákkal, ahol a legnagyobb a hátrányos helyzetű tanulók száma és az ottani helyzetet ismerő tanárokkal együttműködve kidolgozni azt a lehetséges forgatókönyvet, amellyel a lehető legtöbbet tudunk segíteni. Természetesen a programnak ez a része nem csupán a középiskolákat, de az általános iskolákat is érintené.
Kapcsolat és PR Az (új) iskolákkal való kapcsolatfelvételt több irányból is megvalósíthatónak tartom, ahogyan arról fentebb már esett szó, a hatékonyság maximalizálásának érdekében ezeket egymással párhuzamosan kell működtetni. A legkézenfekvőbb módszer a személyes megkeresés, melynek során a programfelelős együttműködésre potenciálisan nyitott iskolákkal veszi fel a kapcsolatot. Ez nem megkerülhető módszer, ám nem a leghatékonyabb az időigényesség, és az előzetes ismertség hiánya miatt. További lehetőség a JAK tagok aktív részvétele az iskolák meg-
keresésében, ebben az esetben hálózatszerű rendszer alakulhat ki. A résztvevő JAK tagok felveszik a kapcsolatot az általuk ismert iskolákkal, így az iskolák együttműködési kedve is valószínűbb. A helyi tag az iskolával és a programfelelőssel együttműködve szervezi meg az adott rendezvényt. Valamint a programszervező által folytatott PR tevékenység révén is kapcsolatokat szerezhetünk. Ennek a legalapvetőbb feltétele a rendszeresen szétküldött sajtóanyagok, felhívások és a közösségi médiában való aktív jelenlét lennének. A programjainkról szóló híreket és a felhívásokat a lehető legtöbb online médiának ki kell küldeni, hiszen a középiskolás generáció csaknem száz százaléka online felületeken informálódik. Itt is szinte kizárólagossággal bír a Facebook, ezért bárhol, bármilyen hír vagy egyéb cikk jelenik meg a rendezvényekről, azt mindenképp meg kell osztani a Középiskolás fokon programsorozat saját Facebook felületén. A nagyobb elérés érdekében rendszeres tartalom generálása is a terveim közé tartozik ezen a felületen, melyek 1., a középiskolások érdeklődésére tarthatnak számot, 2., összefüggnek a JAK által szervezett programokkal vagy valahogyan kiegészítik azokat. A programsorozat saját Moly fiókot is indítani fog, amin keresztül újabb diákokat érhetünk el, illetve növelhetjük a programkiírások viralitását, hiszen a Moly felhasználóinak nagy része a középiskolások közül kerül ki, sokan ezen az oldalon informálódnak az irodalommal, könyvekkel kapcsolatos rendezvényekről, író-olvasó találkozókról. A már említett rendezvények mellett diákoknak szóló pályázatok kiírása is szándékomban áll, melyet azért itt említek meg, mert legalább annyira fontos szerepe van ennek a diákokkal való kapcsolattartásban, mint aktivizálásukban és orientálásukban. Kritikaíró és kreatív írás (líra, próza) pályázatok kiírása is a terv része. A beérkező pályázati anyagokat szakmai zsűri bírálná és publikálási/fellépési lehetőség, valamint könyvjutalom járna a győzteseknek. A diákoknak szóló pályázatok – és általában a Középiskolás fokon programsorozat – külön felületet kaphatnának a JAK weboldalán belül, így nem csak egy helyen lehetne áttekinteni a tervezett és már megvalósult programokat, de a diákok könnyedén eljuthatnának a JAK weboldalának egyéb részeire is, valamint a pályázati határidőket és feltételeket is követhetnék a honlapon erre vonatkozó menüpontja alatt.
Együttműködés Az eddig vázolt programtervek megvalósítását megkönnyítené az egyéb szakmai szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel és együttműködés. Az egyik ilyen szervezet a Magyartanárok Egyesülete, mely kézenfekvő választás, ha az irodalom tanításában szeretnénk külső résztvevőként működni. Az Egyesület táborokat és konferenciákat is szervez, melyeken a JAK Középiskolás fokon rendezvényei is helyet kaphatnának, illetve az intézményekkel való kapcsolatfelvétel gördülékenysége és hatékonysága is biztosítottabb lenne. Az egyesületi tagok pedig minden bizonnyal élesen látják az aktuális problémákat és trendeket, hiszen naponta szembesülnek velük – ez a tény is a Középiskolás fokon hatékonyságát növelheti. A hátrányos helyzetű gyerekek segítésére vonatkozó tervekben (Kar) hasonlóképp előnyt jelenthet a Digitális Esélyegyenlőség Alapítvánnyal (mely a H2O Programot (Hátrányos Helyzetűek Oktatása Program) is jegyzi) való kapcsolatfelvétel. Rálátásukkal, kapcsolataikkal és javaslataikkal orientálni tudnák a tevékenységünket, ami hozzájárulna az ő erőfeszítéseikhez is. Utoljára hagyom a legalapvetőbb és legkézenfekvőbb együttműködési lehetőséget, magát a JAK-ot. Meg kell találnunk azokat a módokat – bízom benne, hogy az eddigiek során már felmutattam néhányat – melyekkel aktívan bevonható a középiskolás generáció a József Attila Kör működésébe leginkább program szinten. Ennek stabil terepe lehetne Szegeden a Próza Nostra Irodalmi Estek rendezvénysorozat, melynek eddigi alkalmait is látogatták középiskolai diákok, illetve Budapesten a hasonló profilú PopJAK. Mivel mindkét rendezvény a fiatalok között népszerűbb irodalmi formáknak is teret enged, ezért kézenfekvő, hogy a rendezvényeket középiskolai intézményekben is hirdessük, az esteken pedig a megjelenő diákok előtt egyéb kulturális programokról is hírt adjunk. E programok mellett az éves JAK-tábor programjába is bevonhatjuk a diákokat, kifejezetten számukra szervezett programok segítségével.
Források Az említett programokra fordítandó források finanszírozását elsősorban pályázati úton képzelem el. 1. Az NKA révén: a következő pályázat leadási határideje éppen szeptemberben esedékes. A benyújtandó pályázati anyag elkészítése már folyamatban van.
2. Releváns TÁMOP pályázatok révén. 3. Kiegészítésképp önkormányzati források bevonásával. 4. OSI pályázat révén (Kar – hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos tevékenységek) 5. Norvég Civil Alap révén (Kar – hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos tevékenységek) 6. Egyéb alternatív pályázati források bevonásával. Egyéb, a programokhoz köthető (diákpályázatok, felzárkóztató programok stb.), de nem pénzbeli forrásokat (könyvek, folyóiratok, taneszközök stb.) többek között az érintett kiadóktól, illetve gyártóktól tervezem megpályázni.
Ütemterv Amennyiben az anyagi források lehetővé teszik: • Minden őszi és tavaszi félévben legalább hat alkalommal kerül sor rendhagyó irodalomórákra. • Az –írás kurzusok legalább minden tavaszi félévben elindulnak és öt alkalommal kerül sor rájuk. • A Kar (hátrányos helyzetű gyerekeket segítő karitatív tevékenység) alkalmait a munka ezen fázisában nehéz előre kalkulálni, hiszen ez jóval nagyobb mértékben függ a JAK tagok szélesebb körű mozgósításától, mint a többi program. Alapvetően az első őszi félévben a tevékenység megszervezésére koncentrálnánk, a további félévek mindegyikében pedig a gyakorlati megvalósítás következne. Minden félévben legalább három alkalommal. 2014. szeptember: • Az első pályázatok benyújtása (NKA stb.). • Amennyiben alternatív forrásból finanszírozható, akkor az első rendhagyó irodalomóra megszervezése és megtartása. • Az októberben, novemberben és decemberben esedékes rendhagyó irodalomórák megszervezése, előkészítése. Egyeztetés az azokban résztvevő személyekkel. • A Középiskolás fokon Facebook-fiók elindítása. 2014. október-december: • Az esedékes rendhagyó irodalomórák megtartása (havonta legalább egy). • Egyeztetés a tagsággal az indítandó hátrányos helyzetűek segítését megcélzó programmal kapcsolatban; önkéntes csopor-
tok szervezése, tevékenységi körök megállapítása és kidolgozása. Könyvgyűjtés indítása. • Esedékes pályázatok benyújtása, alternatív finanszírozási lehetőségek keresése. • Az –írás kurzusok megszervezése, menetrendjük kidolgozása (előadók, helyszínek, alkalmak, visszacsatolás). • Kapcsolatfelvétel lehetséges társszervezetekkel. • A Középiskolás fokon almenüjének beüzemelése a JAK honlapján. 2015. január: • A februárban, márciusban, áprilisban és májusban esedékes rendhagyó irodalomórák megszervezése. • Az –írás kurzusok megszervezése, menetrendjük kidolgozása (előadók, helyszínek, alkalmak, visszacsatolás), a szervezés lezárása. • Esedékes pályázatok benyújtása, alternatív finanszírozási lehetőségek keresése. 2015. február – május: • Az esedékes rendhagyó irodalomórák megtartása (havonta legalább egy). • Az –írás kurzusok levezetése. • A Kar tevékenység elindítása. • A diákoknak szóló pályázatok szervezése, kiírása, értékelése és az eredmények kihirdetése. • Kapcsolatfelvétel azokkal az intézményekkel, ahová a következő őszi félévtől szervezzük a rendhagyó irodalomórákat. Egyeztetés az abban résztvevő személyekkel. • A tavasszal esedékes pályázatok elkészítése és benyújtása. • A nyári programok, fesztiválrészvételek megszervezése. 2015. június – augusztus: • Táborokon, fesztiválokon való részvétel, programok, PRmunka. • Felkészülés az őszi félévre. 2015. szeptember – 2016. augusztus: • Az előző évben megkezdett munka folytatása. • Beszámoló az előző évben megvalósult programokról, tanulságok levonása, új irányvonalak felvázolása.
Térkép Azon középiskolák és pedagógusok listája, akikkel már személyesen felvettem a kapcsolatot, így az őszi tanévben már szervezhetünk hozzájuk programokat (a lista nem tartalmazza azokat a lehetséges intézményeket, melyekkel a JAK már felvette a kapcsolatot):
SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (Szeged) - dr. Farkas Zoltán
Péter András Gimnázium (Szeghalom) – Ujfalusi László
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (Szeged) - Várhidi Gyula Deák Ferenc Gimnázium (Szeged) - Erdélyi Eszter, Békés Izabella Verseghy Ferenc Gimnázium (Szolnok) és Pálfy János Szakkö- zépiskola (Szolnok) - Nagy Lajosné Kemény Katalin
Erkel Ferenc Gimnázium (Gyula) – Balogh Norbert
További lehetőségek (JAK-tagok segítségével): Tóth Kinga – Sárvár. Kiss László – Békéscsabán és Gyulán is szervezett már rendhagyó órákat.
Curriculum Vitae Szabó István Zoltán (Steve) 6726. Szeged, Alsó kikötő sor 7/A.
[email protected] +36 20 555-8865 Személyi adatok Név: Szabó István Zoltán Születési hely: Törökszentmiklós Születési idő: 1983.03.20. Tanulmányok 2013-2014 PhD részképzés, Erasmus ösztöndíj Dipartimento di Studi Letterari, Linguistici e Comparati, Universitá degli Studi di Napoli „L’Orientale”; Nápoly, Olaszország. Specializáció: dekonstrukció, technika, politika. Témavezető: pr.ssa Rossella Ciocca & pr.ssa Anna Maria Cimitile 2011-2014 PhD képzés, Irodalomtudományi Doktori Program Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem. Specializáció: dekonstrukció, technika, politika. Témavezető: Fogarasi György & Sutyák Tibor 2002-2008 Filozófia szak Filozófia Tanszék, Szegedi Tudományegyetem Specializáció: XX. századi filozófia, dekonstrukció, metafizika. Diplomamunka: Kísértetek, zsibbasztóráják, boszorkánymesterek – XX. századi metafizika-kritikák. Témavezető: Sutyák Tibor 2002-2008 Magyar nyelv és irodalom szak Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékcsoport, Szegedi Tudományegyetem Specializáció: amerikai posztmodern próza, irodalomelmélet, pop kultúra Diplomamunka: Dekonstruktív szövegműködések William Gibson Neurománc című regényében Témavezető: Kovács Sándor
2005-2008 Irodalomelmélet speciális képzés Vizuális kultúra és Irodalomelméleti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem Specializáció: politika, technika az irodalomban és az irodalomelmé letben,interpretációs stratégiák. Záródolgozat: Az emberek (és a ) gépek Témavezető: Kovács Sándor & Fogarasi György 1998-2002 Informatika szakirány, érettségi Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola, Szolnok
Ismeretek nyelvismeret • angol: tárgyalóképes szint (nyelvvizsga: államilag elismert középfokú „C”) • olasz: társalgási szint (nyelvvizsga: nincs) • spanyol: alapszint (nyelvvizsga: államilag elismert alapfokú „C”) számítógépes ismeretek: számítástechnikai szoftverüzemeltető képesítés vezetői engedély: A21+, B Díjak és elismerések 2013-2014: Erasmus ösztöndíj (Nápoly, Olaszország - Universitá degli Studi di Napoli „L’Orientale”) 2013-2014: Nemzeti Kiválóság Program – Apáczai Csere János Ösztöndíj 2013: Balassi ösztöndíj – csoportos tanulmányút (Berlin-Wittenberg, Németország konferencia) 2012-2014: SZTEhetség ösztöndíj és Kiválósági Lista tag 3 egymást követő évben. 2009: Első helyezés az Országos Tudományos Diákköri Konferencián Irodalomelmélet I. szekció Tanítási tapasztalat 2011- Egyetemi óraadó az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken (SZTE, BTK) 2009-2010: Magyar nyelv és irodalom tanár a hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Szakközép és Szakiskolában (HISZK Tagintézmény). Egyéb tapasztalat és tevékenységek 2011- Egyetemi hallgatók diplomamunkájának témavezetése.
2011- Rendezvények szervezése az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék hallgatói és oktatói részére. 2011: Segédkezés a Terror(ism) and Aesthetic címmel megrendezett nemzetközi konferencia megrendezési munkálataiban. 2010- A Próza Nostra nevű online irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője (www.prozanostra.com) 2009- Könyvbemutatók és nyitott irodalmi beszélgetések szervezése és levezetése. 2004- Publikálás (kritikák, recenziók, esszék, tanulmányok stb.) Tagságok 2012- József Attila Kör (JAK) 2011- American Comparative Literature Association (ACLA) Válogatott publikációk 1. Dehumanized man – Is he human(e)? – Deconstruction of the body by technology. In Vasil Gluchman (szerk.) Bioethics In Central Europe. Presov, University of Presov, 2009. 161-167. 2. Irodalmi gettók (Recenzió William Gibson Nyomtalanul című regényéről) Élet és Irodalom, 2011. 13. szám 3. Az emberek (és a) gépek (Tanulmány) Opus, 2011. 2. szám. 4. Hozzáférés (Tanulmány) In Szövegek között XVI. szerk. Fried István, Szeged, 2011. 5. Egy Mór a Hunyadiak korában (Recenzió Bán Mór Hunyadi regénycikusáról) In Irodalmi Jelen, 2011. június 6. Élőholtak az orosz pusztán (Recenzió Vlagyimir Szorokin Hóvihar című regényéről) Élet és Irodalom, 2011. 48. szám 7. A hőbörgés nagymonológja (Recenzió Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című regényéről) In Irodalmi Jelen, 2012. január 8. Budapest Nyugati (Recenzió Závada Péter Ahol megszakad című verseskötetéről) Prae.hu, 2012. július 18. 9. Szürke égbolt alatt (Tanulmány Willam Gibson prózájáról) in Szövegek között XVII. szerk. Fried István, 2013. 10. Egy (ki)talált kézirat (Recenzió Gyenge Zoltán A megfordult világ című kötetéről) Tiszatáj Online, 2013. január 17. 11. Gaiman jól bevált receptje (Recenzió Neil Gaiman Óceán az út végén című regényéről) Tiszatáj Online, 2013. szeptember 23. 12. Átcímkézés – játék az irodalom, a politika és a technika fogalmaival Bram Ieven Machinic Deconstruction című dolgozatában, in et al., 2015/1. megjelenés alatt.
Fordítások 1. Ben Roberts Stiegler Derrida-olvasata [Stiegler reading Derrida] in et al., 2015/1 megjelenés alatt. Konferenciák 1. A technikai fejlődés és a virtuális környezet a cyberpunk irodalomban című előadás. Fejlődés és Környezeti Felelősség címmel megrendezett konferencia (2008. szeptember 25-26., Szeged, SZAB Székház. Szervező: SZTE BTK Filozófia Tanszék). 2. Dehumanized man – Is he still human(e)? – Deconstruction of the body by technology című előadás. Bioethics In Central Europe címmel megrendezett konferencia (2009. január 21-22., Presov, Szlovákia. Szervező: University of Presov és UNESCO). 3. A felforgatás mátrixa című előadás. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Szeged, 2009. április 16-18). 4. A lengyel pápa (h)arcai című előadás. „mert a szó nem veszhet el” címmel megrendezett konferencia a Szolidaritás mozgalom 30. évfordulójára (2010. október 19., Szeged, Grand Café, Őszi Kulturális Fesztivál). 5. Hybridizing Man with Machine című előadás (Seminar: D15). ACLA Annual Conference 2011 – World Literature, Comparative Literature (2011. március 31-április 3., Vancouver, Kanada. Szervező: American Comperative Literature Association). 6. A populáris irodalom reprezentációja műhelymunkákon és internetes lapokon című előadás. KULTOK – Kultműhelyek Országos Konferenciája címmel megrendezett konferencia (2012. április 2021., Debrecen, MODEM). 7. Az erkölcsi érzékenység és a didaktikusság határai az irodalomban című előadás. IV. Tolkien Konferencia – Fantázia és Erkölcs címmel megrendezett konferencia (2012. június 14-16., Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar). 8. Territoriality In Virtual Space című előadás Space – Time – Circulation of Cultures címmel megrendezett konferencia (2013. április 25-26., Wittenberg, Németország. Szervező: University of Halle-Wittenberg). 9. Capital with a capital-C című előadás (Stream: D). ACLA Annual Conference 2014 – Capitals (2014. március 19-22., New York City, NY, USA. Szervező: American Comperative Literature Association). Szabó István Zoltán (Steve)
