Energiamegtakarítás felsõ fokon

Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).

Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.

Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail: [email protected]

Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Macska

Tartalomjegyzék !

Reflektorban a közigazgatási eljárás 4–7. oldal

!

Információ-szabadság törvény 8–9. oldal

!

Kárpát-medence 10–11. oldal

!

Brüsszelbõl jelentjük 12. oldal

!

Százmillió forint kistérségenként 13. oldal

!

EU Önerõ Alap 14. oldal

!

BM a hátrányos kistérségekért 19. oldal

!

Önkormányzatok és oktatás 20–22. oldal

!

Huszonhárom városjelölt 23. oldal

!

Közbeszerzési tanácsok 25. oldal

!

Visszatekintõ 28–29. oldal

!

Településmarketing 30. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Megkérdeztem egy ismerõsömtõl, mi jut eszébe arról, hogy Ket. Hangzása alapján gondolkodás nélkül rávágta, hogy macska. Vagyis õ az angol cat szóra (ejtsd: ket) asszociált. Talán már hónapok sem választanak el attól minket, hogy – legalábbis – a közigazgatásban akadjon egyetlen ember, akinek a Ket ne valami mást jelentsen. A közigazgatási eljárási törvény (Ket) egyesek szerint kisebbfajta forradalmat idéz elõ a hivatalok életében, olyan gyökeresen alakítja majd át az ügyfél és a hivatalnok közötti viszonyt, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Ehhez képest még a szakma sem ég lázban, pedig a törvény hatályba lépésének idõpontja november 1. Sok önkormányzat – régi beidegzõdések alapján – felsõbb utasításra vár. Valljuk be, hogy az – "ej ráérünk arra még" magyaros mentalitáson túl – van ebben némi ráció, hiszen a parlament ezekben a hetekben is gõzerõvel dolgozik azon, hogy az alap-jogszabályhoz harmonizálja a sok-sok ágazati és egyéb paragrafust. Vagyis, okoskodnak a helyhatóságoknál: mi van, ha mégis másképpen lesz? Magam is kétlelkû vagyok ebben a kérdésben. Egyrészt "hivatalból" és persze szívbõl is, önkormányzat-párti vagyok. Õszintén felháborít, amikor feleslegesen, és leggyakrabban plusz források nélkül szaporítják a helyi ügyintézõk feladatait. Más oldalról viszont én is gyakran vagyok ügyfél, s mint ilyen, azt szeretem, ha gyorsan, korrekten intézõdnek az ügyeim. Bibó István elvét vallom, miszerint a munkahelyén legyen mindenki szolga, és amikor ott végzett, akkor váljék csak úrrá. Ha ezt nem kevernék össze sokan, akkor jobban mennének a dolgok már ma is. Persze nem árt, ha ebben törvények is segítenek, garanciákkal, határidõkkel. Apropó, határidõk. Több általunk megkérdezett jegyzõ arra panaszkodott, hogy a hivatalok egymás közötti ügyintézését ismerve, idõnként irreálisnak tûnik az a határidõ, ami alatt ki kell értesíteni a polgárokat ügyük állásáról. Netán álmokat kergettek a jogalkotók nagy-nagy jószándékukban? Novemberben kiderül ez is. A felkészítéssel megbízott közigazgatási intézet mindenesetre magabiztos: minden rendben lesz, nyilatkozzák, a modellezett ügymenetek mûködnek, az oktatásra van elegendõ pénz, "kimûvelt emberfõ", és megítélésük szerint az idõ is elegendõ. Bár külsõ megfigyelõként úgy tûnik a nyárral nézõponttól függõen mindenki másképpen kalkulál. Felülrõl úgy képzelik el, az sem lehet holt idõ, a hivatalnok tanulhat nyáron is, míg alulnézetbõl realistábban közelítenek az ügyhöz, vagyis, a nyár, az nyár, kár áltatni magunkat. Most itt tartunk. Reménykedjünk, hogy a magyar közigazgatásnak mégiscsak van valami köze a macskához, legalább annyi, hogy hasonlóan e kedves háziállathoz, lélegzetelállító levegõben bukdácsolások után is a talpára érkezik. 2005. június

3

Reflektor – Közigazgatási eljárás


Középpontban az ügyfél Ket: felkészülés a 24. órában Az elmúlt közel fél évszázad legnagyobb átalakítása elé néz az államigazgatás – ekképp értékelik a közigazgatási hatósági eljárásról szóló új törvény november elsejei hatálybalépését. A felkészülés meglehetõsen nehézkes, bár az ezzel megbízott Magyar Közigazgatási Intézet végrehajtható ütemtervvel és megfelelõ forrásokkal is rendelkezik. Hogy maga a végrehajtás milyen új terheket ró az önkormányzatokra, az más kérdés, miként az is, hogy mibõl fogják finanszírozni.

A Közigazgatási eljárási törvényt (Ket) még a tavalyi év egyik utolsó parlamenti munkanapján fogadták el a honatyák, amely 189 paragrafusban igyekszik megadni a hatósági munka teljeskörû keretszabályozását. A parlament jelenleg tárgyalja azt a további 348 paragrafusból álló, összesen 62 törvényt módosító "salátatörvényt", amely összhangot teremt a Ket és az ágazati jogszabályok között. Ugyanakkor novemberig, a Ket hatálybalépéséig még további, mintegy 150 kormány- és miniszteri rendelet módosítása várható. Ezek megalkotása nélkül ugyanis a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálybalépésével koherenciazavar állna elõ. A szabályozás középpontjába – mint azt ezzel kapcsolatban mindenki igyekszik hangsúlyozni, köztük Lamperth Mónika belügyminiszter is többször hangoztatta – a hatóság helyett az ügyfél kerül. A novemberben hatályba lépõ, új eljárási törvény a hatósági ügyintézés korszerûsítését szolgálja, az államigazgatási szerveket kötelezi az ügyfél által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben az egymás közötti együttmûködésre – hangsúlyozta a parlamenti vitában Juhász Gábor (MSZP) belügyminisztériumi politikai államtitkár, hozzátéve: a módosítás elõtt álló különös eljárási szabályok nagymértékben hozzájárulnak az ügyfélbarát közigazgatási eljárás megteremtéséhez.

Jogalkalmazó-b barát kérdõjelek Hogy a szabályozás ügyfélbarát, még az ellenzéki képviselõk sem vitatták, ám Mikes Éva, a Fidesz vezérszónoka hozzátette: ezzel szemben a legkevésbé sem "jogalkalma! 4

www.parlament.hu 2005. június

zó-barát". A joganyagot ugyanis 2005. november 1-jéig alkalmazni kell a legkisebb településen is. "Nagyon komoly jogbizonytalanságot és nagyon komoly kapacitásvisszaesést jelenthet az, ha nem sikerül valami egészen új és egészen meglepõ módszerét megtalálni annak, hogy hogyan fogják ezt készség szintjén megismerni a hatósági jogalkalmazók." – fogalmazott a képviselõasszony. (Juhász Gábor szerint van módszer, ez pedig a fokozatosság és az alaposság, közölte a képviselõasszony felvetésére.) Hasonló problémákat boncolgatott az SZDSZ vezérszónoka, Gulyás József is, aki így tette fel a kérdést: "elvárható-e a köztisztviselõi kartól a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályba lépéséig az alapos és teljes körû felkészülés? Különösképp, hogy a kapcsolódó, kormányhatározat szerinti képzés, felkészítés az önkormányzati köztisztviselõi kar vonatkozásában még érdemben meg sem kezdõdött." Szintén kritikus pontnak nevezte azt az elõírást, amely szerint a hatálybalépés napjáig gondoskodni kell az önkormányzati rendeletekben foglalt különös eljárási szabályok, valamint a közigazgatási hatósági eljárásról szóló, és az ágazati eljárási szabályok közötti összhang megteremtésérõl. Márpedig az ágazati módosítások egy igen jelentõs része még meg sem történt, holott már csak öt hónap van a jelzett határidõig. Az önkormányzati jogalkotási gyakorlatot figyelembe véve – hívta fel a figyelmet – minimálisan 30-60 nap szükséges az önkormányzati rendelettervezetek elkészítéséhez és képviselõ-testületek általi elfogadásához. Ráadásul számításba veendõ emberi tényezõ, hogy most kezdõdnek az általános szabadságolások. Folytatás a 6. oldalon



A Ket egy-kkét eleme A Ket eljárási alapelvei ! a jogszerû eljárás elve, együttmûködés elve ! törvény elõtti egyenlõség, a diszkrimináció tilalma, az egyenlõ bánásmód követelménye ! a hivatalbóli eljárás elve ! ügyféljogok: a tisztességes ügyintézéshez való jog, az anyanyelv használatának joga, jogorvoslathoz való jog, tájékoztatáshoz való jog, iratbetekintési jog, kártérítéshez való jog ! ügyfélkötelezettségek: jóhiszemû eljárás kötelezettsége ! a költségtakarékos eljárás elve ! az e-ügyintézés ösztönzése

A Ket szakhatósági közremûködés megerõsítésével kapcsolatos változásai ! az eljáró hatóság kötve van a szakhatósági állásfoglaláshoz ! törvény vagy kormányrendelet adott ügyfajtában egyeztetésre kötelezheti az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat ! a Ket maga is elõír egyeztetési kötelezettséget ! a szakhatóság hallgatása nem jelenti a hozzájárulás megadását, ebben az esetben az eljáró hatóság a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordul ! állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása esetén a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet

Az eljárás akadályozása miatti eljárási bírság a Ket-b ben ! új bírsághatárokat rögzít: ! természetes személy esetén ötezertõl ötszázezer forintig ! jogi személynél ötezertõl egymillió forintig ! meghatározza a bírság kiszabására irányadó szempontokat ! a bírságon kívül lehetõség van az akadályozással összefüggõ eljárási többletköltségek viselésére való kötelezésre

Az elektronikus ügyintézéssel fontosabb tárgykörök

kapcsolatos

! az elektronikus ügyintézés feltételeinek szabályozása ! az ügyfél hozzáférése az e-ügyintézéshez, megkülönböztetve a fokozott biztonságú elektronikus

!

aláírással rendelkezõ, illetve az ilyennel nem rendelkezõ ügyfeleket ! az ügyfélkapu létesítésével összefüggõ szabályok, ezzel kapcsolatban az egyedi azonosító képzését és használatát érintõ elõírások ! a törvény nevesíti azokat az eljárási cselekményeket (pl. idézés, a hatósági döntés közlése), amelyek jellemzõen elektronikus formában is elvégezhetõk ! meghatározza továbbá azokat az eseteket, amelyeknél az elektronikus út nem vehetõ igénybe (pl. a hatósági szerzõdések esetében) ! az IT-eszközök dominanciája okán szükségszerû az üzemzavar jogi leszabályozottsága – részben az átmeneti, részben a tartós üzemzavart illetõen ! a közigazgatási hatóságok körébõl az államigazgatási szervek részére a fejezet elõírja az elektronikus tájékoztató közzétételének kötelezettségét a központi rendszeren és az internetes honlapon keresztül; a többi hatóság esetében az e-tájékoztató – ha más törvény nem ír elõ kötelezettséget – önkéntes ! a hatósági ügyintézés szolgáltató jellegének erõsítése céljából a törvény szabályozza az idõpontfoglalás intézményét ! azon követelmények jogi normába foglalása, amelyeket az e-ügyintézés, illetõleg az e-tájékoztatás során a hatóság köteles érvényre juttatni (pl. a dokumentumok biztonságos kezelése, az elektronikus ügyiratok archiválása) ! A Ket az elektronikus ügyintézésrõl szóló fejezetben szabályozza a más elektronikus eszközök (távbeszélõ, telefax, szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás) közigazgatási eljárásban való igénybevételi lehetõségeit és feltételeit is. ! A törvény X. fejezete egyetlen paragrafus erejéig foglalkozik – az egyébként a Ket címében megjelenõ – hatósági szolgáltatásokkal. E szolgáltatás nyújtására a jogszabályban erre feljogosított hatóságok hivatottak; a szolgáltatás magában foglalhatja például az ügyfél számára hatósági bizonyítvány beszerzését, vagy az ügyfél részére az elektronikus tájékoztatáshoz való hozzáférést. Részletek a Magyar Közigazgatási Intézet Fontosabb változások a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai körében c. oktatási segédletébõl. Szerzõ: Dr. Bende-Szabó Gábor

www.mki.hu 2005. június

5



A lehetõség adott a felkészülésre

Újdonságok évada

Nem látta ilyen aggályosnak a helyzetet Forgács István, a Jegyzõk Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke. Õ azzal érvelt, hogy magát a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt megfelelõen hosszú elõkészítés után – majd' féléves vitát követõen – fogadta el a Parlament. Ezt ráadásul széleskörû szakmai vita elõzte meg, amelybe – mint rámutatott – most elõször megfelelõen bevonták a szakmát is: a JOSZ két munkatársa tagja volt a belügyminisztériumi törvényszövegezõ bizottságnak, egy idõre még fel is költöztek a fõvárosba, javaslataik pedig megjelentek a törvénytervezetben. A munkálatokat tehát a szakma folyamatosan figyelemmel kísérte, mindenkinek meg volt a lehetõsége, hogy megkezdje a felkészülést – szögezte le Forgács István. Több kiadvány is megjelent már, amely nemcsak az új szabályokat, hanem annak kommentárjait, magyarázatait is tartalmazza. Mindennek egyetemet, fõiskolát végzett emberek számára elegendõnek kell lennie a felkészüléshez. Más kérdés – tette hozzá kérdésünkre –, hogy bár a lehetõség adott, az a tapasztalat, hogy nincs felkészülve a közigazgatás. Inkább várják a központi felkészítést, amely ha nehézkesen is, de most már elindult. Ugyanakkor a képzésre sem lehet úgy odamenni, hogy ott hall elõször az ember a törvényrõl – jegyezte meg.

A Ket, illetve a kapcsolódó törvénymódosítási javaslatcsomag részletekbe menõ precizitással tartalmazza többek között az ügyfél értesítésére vonatkozó szabályokat, foglalkozik az ügyintézési és hiánypótlási határidõ rendezésével, a szakhatóságok megkeresésének szabályaival, újraszabályozza a hatósági fórumrendszert, továbbá a végrehajthatóságot. A Ket bevezetett több új jogintézményt – mint például a hatósági szerzõdés, a hatósági közvetítõ igénybevételének a lehetõsége, joghatóság, vagy például az újrafelvételi és a méltányossági eljárás –, amelyekre érdemes lesz kellõen odafigyelni az elkövetkezõ idõkben. Újdonság a hatósági végzés kiadásának lehetõsége is. A közigazgatási hatóság döntésének a bírósági döntésekhez hasonlatos felfogásából adódóan az ügy érdemében hozott döntéseket hatósági határozatnak, míg az egyéb eljárási kérdésekben hozott döntéseket hatósági végzésnek nevezi. Fontos, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek ezentúl szervezetileg, illetve feladatkörében is el kell különülnie az elsõfokú hatóságtól. A modern, európai színvonalú közigazgatásnak korszerû, nyitott és megfelelõen rugalmas eljárási rend felel meg. Éppen ezért lehetõség nyílik az elektronikus ügyintézésre, a hatóságok egymás közötti elektronikus kommunikációjára, elektronikus ügyfél-tájékoztató rendszer mûködtetésére, vagyis arra, hogy a korszerû eszközöket a lehetõ leghatékonyabban használjuk a munka gyorsítása, valamint az ügyfelek korszerû kiszolgálása és kényelme érdekében. Az ágazati módosításokat tartalmazó törvényjavaslatnak is szinte valamennyi eleme tartalmazza az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseket, szabályokat, ezzel megteremtve az elsõ legfontosabb lépéseket az elektronikus ügyintézés irányában. Az önkormányzati szféra számára azonban nem ír elõ kötelezettségeket sem a Ket, sem az ágazati törvénymódosítási javaslatcsomag, csupán lehetõségeket teremt meg az elektronikus ügyfélszkiszolgálásra. Amennyiben elfogadják azonban az Elektronikus információszabadságról szóló törvényt, amely szintén a T. Ház asztalán van, 2007. július elsejétõl a legapróbb településnek is gondoskodnia kell arról, hogy elõírt adatai felkerüljenek a világhálóra. Az Európai Unió tagjaként kiemelkedõen fontos kérdés az eljárás nyelvhasználati szabályainak új alapokra helyezése. A hatóságnak hivatalból kell gondoskodnia arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerõ külföldi ügyfeleket, vagy a nem magyar anyanyelvû kisebbségeket ne érje hátrány. Kedvezményezett helyzetben vannak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok, illetve az unió tagállamainak hazánkban letelepedett állampolgárai. Hogy ez technikailag hogyan lesz kivitelezhetõ, illetve milyen plusz költségekkel jár, nehéz lenne elõre megbecsülni, de nem is nekünk kellene; a törvénybõl fakadó többletköltségekrõl egyelõre nem készült semmilyen felmérés. Nagy Ildikó Emese [email protected]

„Sosem látott elõkészítés" A Ket-hez kapcsolódó felkészítés feladatát a Magyar Közigazgatási Intézet kapta meg. Kökényesi József, az MKI fõigazgató-helyettese arról tájékoztatta a Localinfo-t, hogy elkészült az alapvizsga és a szakvizsga kiegészítõ tananyaga, sõt több száz ügyintézõ felkészítése már meg is történt a fõvárosban, és a megyékben. Elkészült emellett egy 5 napos szakértõi továbbképzési program, amely alapján május végén 11 megyében indult el a képzéssorozat. Augusztus végéig 3300 vezetõ köztisztviselõ kap felkészítést a közigazgatási eljárás új szabályairól. Két héten belül befejezõdik annak az elektronikus szemináriumi anyagnak az elkészítése, amelyet 90 ezer példányban küldenek ki az országban mûködõ hatóságoknak. Ezt, csakúgy, mint a felkészítések költségeit az Európai Unió támogatja, a CD-kre mintegy 27 millió, az 5 napos felkészítésekre 210 millió forint áll rendelkezésre a Regionális Operatív Programok támogatási forrásaiból. Emellett a BM fejezeti elõirányzata is tartalmaz 240 millió forintot, amelybõl 12 ezer kiemelt hatósági ügyintézõ kap kétnapos felkészítést a megújult jogszabályi környezetrõl október végéig. Kiképezték az oktatók nagy részét is: 104-en már vizsgát tettek, további 60-an júliusban végeznek. Kökényesi József arról is beszámolt, 16 ezer köztisztviselõ rövidesen kézhez kapja a hatályos jogszabályokat és magyarázataikat tartalmazó CD-t is. Felhívta a figyelmet, hogy a képzési tananyag honlapjukról is letölthetõ, ill. azzá válik. A fõigazgató-helyettes összességében úgy vélte: "törvény bevezetését ilyen komoly elõkészítés, még nem elõzte meg, mint a Ket-ét". Hozzátette: rendelkezésre áll a felkészítéshez szükséges pénz és humánerõforrás is. ! 6

www.jegyzo.hu 2005. június



Az ügyfelek értesítése jelenthet gondokat

Peredi Katalin

– Kecskeméten az érintettek képzését már elvégeztük, jelenleg a Ket alkalmazásának gyakorlati részét elemezzük – nyilatkozta lapunknak Peredi Katalin, Kecskemét jegyzõje. Hozzátette: elegendõnek tartja a november elsejei határidõig a felkészülési idõszakot, azonban több esetben értelmezési problémáik voltak a törvénnyel kapcso-

latban, ezért a gyorsabb munkafolyamat érdekében joggyakorlatokat kellene kialakítani. A jegyzõasszony elmondta: gondot okoz, hogy a törvényben vannak nehezen végrehajtható részek – példaként említette, hogy az ügyfeleket 5 napon belül kell értesíteni egy õket érintõ eljárás megindításáról, azonban ennyi idõ alatt gyakran az érintett tulajdonosi lapját sem tudják lekérni a földhivataltól. Ennek a problémának a megoldása folyamatban van, hiszen jelenleg egy szorosabb számítógépes rendszert építenek ki a földhivatallal. Peredi Katalin elmondása szerint biztosítani tudják a külföldieknek, hogy saját anyanyelvükön intézzék ügyeiket, mivel a hivatali ügyintézõk többsége beszél idegen nyelveket. Szükség esetén jeltolmácsot is tudnak hívni, aki a süket-némák kommunikációjában segít a helyhatóságnak.

Szolnok bevonja a kistérséget az oktatásba Szolnok ütemtervet készített, hogy a november elsejei határidõre fel tudjanak készülni az új törvénybõl - nyilatkozta lapunknak Szakali Erzsébet, a város jegyzõje. Hozzátette: a rendelkezésre álló idõ valószínûleg így sem lesz elegendõ, hiszen az Szakali Erzsébet ügyintézõk képzésére csak szeptemberben kerül sor a Jász-Nagykun Megyei Közigazgatási Hivatalban. Hogy jobban fel tudjanak készülni az e-ügyintézés miatt megjelenõ plusz feladatokra, egy munkacsoportot hoztak létre, amely olyan ügymenetmodelleket állít elõ,

amelyeket a polgármesteri hivatal dolgozóinak kell megoldaniuk. Ebbe a folyamatba a város terve szerint bevonnák a környezõ kistérségek polgármestereit, jegyzõit, így biztosítva számukra is a továbbképzést. Az ügyben döntés leghamarabb június közepén várható, amikor ülést tartanak a kistérség képviselõi. A jegyzõnõ szerint a képzés – a nyári szünet miatt – leghamarabb így is csak szeptember-októberben kezdõdhet meg. Legnagyobb problémának õ is az ügyfelek 3-5 napos értesítését tartja, aminek a zökkenõmentes teljesítéséhez véleménye szerint szemléletváltásra van szükség: jelenleg a legtöbb panasz a jegyzõhöz érkezik, õ küldi tovább a problémát az osztályvezetõnek, aki egy ügyintézõt bíz meg a feladattal. Ennek a folyamatnak gyorsabbnak kell lennie, a cél az, hogy a beérkezett ügyek egybõl az ügyintézõhöz kerülhessenek – magyarázta Szakali Erzsébet. Ugyancsak lényeges, hogy a szakhatóságoknak a mostaninál jóval több kommunikációt kell folytatniuk egymással.

Hajdúdorog egyelõre kivár Jelenleg az elõkészületek zajlanak, anyagokat, értelmezéseket gyûjtünk – mondta el a Localinfonak Szabóné Jónis Anikó, Hajdúdorog aljegyzõje. Hozzátette: nem akarják siettetni a dolgokat, nehogy késõbb félreértések legyenek, ráadásul több helyrõl azt hallani, hogy fogják még módosítani a Ket-et. A november elsejei határidõre így nem biztos, hogy teljes mértékben fel tudnak készülni, mivel az új törvény sok helyen jelentõs módosításokat léptet életbe. Egyelõre ezeket a változásokat tekintik át, és elvégzik az elõkészületeket, hogy harmonizálni tudják a Ket-hez a saját jogszabályaikat.

A jegyzõk és az ügyintézõk képzése ebben a hónapban kezdõdik el a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében. A felkészülést azzal is segíti a helyi önkormányzat, hogy szakkiadványokat vásároltak a polgármesteri hivatal dolgozóinak, hogy ezzel is meggyorsítsák az ügyintézést, a hivatalban pedig egységes hálózat kiépítését kezdték el a közelmúltban. Az ügyintézõk többsége beszél angol, illetve német nyelven, azonban ha más nyelven fordulna hozzájuk valaki, akkor az már problémákat jelenthetne – ismerte el az aljegyzõ.

!

www.hajdudorog.hu

www.szolnok.hu

!

www.kecskemet.hu

!

2005. június

7

Jogalkotás


A paragrafus házhoz megy Az információ-sszabadság törvény internetre helyezné a helyi rendeleteket is Törvénybe iktatják az információ-sszabadságot – döntött a kormány. Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat célja, hogy az állampolgárok könnyebben juthassanak hozzá a különbözõ közérdekû adatokhoz. A paragrafus tehát házhoz megy. Az immár parlament elõtt fekvõ törvényjavaslat szerint a közhatalom teljes területére, vagyis az önkormányzatokra is vonatkozik az általános szabály: újabb rendeleteik internetes közzététele mellett, hozzáférést kell biztosítani a településen hatályos teljes joganyaghoz. A települési önkormányzatok tehát hamarosan újabb feladatot kapnak: saját önkormányzati rendeleteiket is hozzáférhetõvé kell tenniük az interneten. A hatályos jogszabály maholnap valóban "házhoz jön", de a paragrafusok bõvített újratermelése közben érdemes idõben számot vetni azzal is: ez valójában milyen nagyságrendû feladatot jelent.

Haladék a kistelepüléseknek A törvény, a tervek szerint 2006. január 1-jén lép életbe. Elsõ "nekifutásra" csak a nagyobb lélekszámú településeknek, no meg a szaktárcáknak kell szembenézniük a várható paragrafus-rengeteggel, de jó, ha a 10 ezer lakos

Hatályos jogszabályok (1990–2004)

! 8

www.ihm.hu 2005. június

alatti települések is felkészülnek, hiszen 2007 júliusától mindenütt alkalmazni kell az új jogszabályt.

Több millió paragrafus Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint a közhatalmi szervek többségének nem kell többletforrás ahhoz, hogy eleget tegyenek a törvényben elõírtaknak. De a 10 ezer fõ alatti településeknek (és részben a bíróságoknak) 1,7 milliárd forint költségvetési támogatást adnának ahhoz, hogy az elsõ évben teljesíteni tudják az elõírásokat. Sok vagy kevés ez a pénz? Ehhez bizonyára a polgármestereknek lesz még egy-két szavuk! Izgalmas kérdés, tudjuk-e hogy valójában mit jelent ez a bûvös szó: "hatályos jog". Annyi bizonyos, több ezer jogszabályt, talán több millió paragrafust. S nyugodtan "hozzácsaphatjuk" ehhez az élõ jogot: az állandó bírói gyakorlatot, no meg az uniós jogot… S bár a parlamenti bizottsági vitákból még legfeljebb

Localinfo Önkormányzati Havilap ízelítõt kaphattunk, máris kiderült: a Fidesz csak akkor tudja majd a parlamenti szavazáskor támogatni a törvényjavaslatot, ha szerepel benne a visszamenõleges hatályú közzétételi kötelezettség is. Szó, mi szó, a joghoz való hozzáférés biztosítása a teljes joganyagban való eligazodás biztosítása nélkül nem töltheti be a feladatát. A visszamenõleges hatály feltehetõen nem azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok jogelõdeinek (tanácsi)rendeletét föl kellene vinni az internetre. S vélhetõleg a Corpus Juris, vagy Szent István törvényei is inkább jogtörténet címszó alatt érhetõk majd el a világhálón. Érjük be a hatályos joggal.

Jogalkotás Az önkormányzati döntések száma (1995-2 2004)

Neten a tárcaközlönyök Az ország legnagyobb digitális jogforrása alighanem a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyûjteménye lesz, amelynek "karbantartásáról" a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az igazságügy-miniszter gondoskodik. Az önkormányzati rendeletek irdatlan mennyisége azonban, a jelek szerint, rajtuk is kifogott. Az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történõ közzétételérõl gondosodniuk kell – az önkormányzati rendeletek kivételével. E tekintetben viszont a helyi önkormányzat jegyzõjének nõ a felelõssége: az önkormányzat rendeletét ugyanis – a képviselõ-testület ülésérõl készített jegyzõkönyv megküldésével egyidejûleg – neki kell majd továbbítania a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõjének, s rajta keresztül a belügyminiszternek. Lamperth Mónikának tehát jövõre is lesz bõven olvasnivalója! A belügyminiszternek kell gondoskodnia az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történõ közzétételérõl is. Mert a jogalkotás nyilvánosságánál is fontosabb a jogszabályok nyilvánossága. Ez a követelmény levezethetõ a jogállamiság fogalmából. Elvárható a jogállamtól, hogy a jogszabályok megismerhetõségét mindig a legmagasabb technikai színvonalon, a lehetõ legtöbb ember számára, a lehetõ legalacsonyabb költséggel biztosítsa. Ezért elõírják a Magyar Közlöny internetes közzétételét is, amelyet így a kistelepülések ügyintézõi is "fellapozhatnak". A jogszabályok megismerésének elsõdleges forrása a Magyar Közlöny maradna, a benne kihirdetett szöveg hitelesnek minõsül, teljes bizonyossággal hivatkozni csak erre lehet. Amennyiben az elektronikusan közzétett és a nyomtatott formában megjelent szöveg eltér, az utóbbit kell hitelesnek tekinteni. Az önkormányzatok számára kedvezõ hír, hogy a jövõben a tárcaközlönyök tartalmát a minisztériumok honlapjain díjmentesen hozzáférhetõvé kell tenni. (A közzététel elõírásával egy idõben a tárcaközlönyök papíralapú kiadása megszüntethetõ, de nyomtatott formában is terjeszthetõk.) A települési önkormányzatok jogkeresõi számára !

nagy fontossággal bíró Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyûjteménye a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek az aktuális napon hatályos szövegét tartalmazná, rendszeresen frissítve. Az Európai Unió tagországainak túlnyomó többségére (így olyan, hazánkkal együtt csatlakozott országokra is, mint Észtország, Málta, Szlovákia) igaz, hogy az interneten keresztül ingyenesen elérhetõvé teszik jogszabályaik teljes körû, hivatalos adatbázisát. Maga az Európai Unió is kezdeményezte a nemzeti jogalkotás eredményeinek internetes közzétételét: a Nat-Lex adatbázison keresztül bárki számára ingyenesen elérhetõek a 2004. május 1-je elõtt csatlakozott tagállamok jogszabályai. Magyarországnak ugyan nincs kifejezett jogi kötelezettsége arra, hogy csatlakozzon a rendszerhez, de a távolmaradás kétségkívül rontana az ország megítélésén.

2004: ötvenezer helyi rendelet Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 2004 végén nem kevesebb, mint 7992 jogszabály (törvény, kormányés miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés) volt hatályban. A törvények száma egyre több, s a statisztika tükrében teret nyert az utóbbi években a miniszteri rendeletalkotás. Még soha nem volt hatályban ennyi miniszteri rendelet (3930), és 2000-tõl a kormányrendeletek száma is átlépte a kétezres határt. Ember legyen a talpán az a jegyzõ, aki eligazodik e jogszabály-dzsungelben. De mindez – mint mondják – csak a "jéghegy" csúcsa, ha hozzátesszük az önkormányzati döntéseket is: a Belügyminisztérium adatai szerint 2004-ben az önkormányzatok 50 ezer 587 rendelettel iratkoztak föl e paragrafus-statisztikába. Bármilyen meglepõ, a megyék közötti szabályozási "versenyben" a fõváros sereghajtó, a maga 838 rendeletével. Ez is jelzi, nem feltétlenül az adott település lélekszámától függ a túlszabályozás, a jogalkotás minõsége. Sokkal inkább a szervezeti tagozódás, az optimális hatósági munkamegosztás, no meg a szakmai önmérséklet a meghatározó. Bodnár Lajos [email protected]

www.magyarkozlony.hu 2005. június

9

Kárpát-medence


Uniós Pozsony, elmaradott kelet és dél A Szlovák Tudományos Akadémia felmérése Szlovákia régióiról Fejlettebb nyugati, elmaradottabb keleti országrész, nagy különbségek város és vidék között, belsõ migráció, elöregedõ társadalom és népességfogyás. Bár Magyarországé is lehetne, ez itt az ezredforduló Szlovákiájának rövid jellemzése. A hasonlóság oka, magyarázata a közös múlt és sors: a két szomszédos ország 1918-ig századokon át egy államhatáron belül fejlõdött vagy hanyatlott, 1945 és 1989 között pedig mindkettõ a szocialista tábor része volt. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete 2004 végén Szlovákia regionális fejlesztése – kiindulási pontok és a jelenlegi helyzet (Regionálny rozvoj Slovenska – vychodiská a súèasný stav) címmel L’ubomír Falt’an és Ján Pašiak szerkesztésében szlovák nyelvû elemzést jelentetett meg. A tanulmány – tekintve a regionalisztika interdiszciplináris jellegét – különbözõ szakterületeken mûködõ társadalomtudósok közös munkája. A kötet egy nagyobb, 2003-ban megkezdett és idén záruló kutatási projekt részeredményeit mutatja be. Az országos kontextust megtartva fõként a dél-szlovákiai régiók helyzetérõl szóló megállapításokat összegezzük.

A mát is meghatározó múlt A mai Szlovákia területén 1869-ben a lakosságnak alig 12 százaléka élt városokban, 1991-re pedig már a népesség 56,1 százaléka. A városlakók aránya egészen 1970-ig nem emelkedett 30 százalék fölé – akkor 37 százalék volt. Az iparosítás javarészt már a hatvanas és hetvenes évek fordulóján lezajlott, a statisztikai fordulat azonban csak a hatvannyolcas reformmozgalmat eltipró husáki éra elsõ évtizede után következett be: 1980-ra 50,2 százalékra nõtt, vagyis alig valamivel a vidékiek arányszáma fölé kerekedett a városokban élõk hányada. (Igaz, javarészt afféle "lakótelepiesedésrõl" volt szó, amely figyelmen kívül hagyja a város- és társadalomfejlõdés egy sor fontos tényezõjét.) A hetvenes években a két legnagyobb város, Pozsony és Kassa vonzotta legnagyobb számban a falun élõket, közülük is fõként a gazdaságilag aktív fiatalokat. Sokhelyütt ez demográfiai szempontból olyannyira megviselte a közösségeket, hogy azóta is egyre hanyatlanak. Míg 1950-ben a lakosság közel 74 százaléka volt vidéki (és a falvak minden kategóriájában növekedett a lélekszám), a szocializmus több mint négy évtizede 1991-re 43,9 százalékra faragta le ezt a hányadot (és minden falutípusnál folyamatos a népességfogyás). Miközben nõtt az újonnan épített lakások száma, 1971-ben hivatalosan a meglévõ, lakáscélra szolgáló ingatlanok 3,2 százalékában, 1991-ben pedig már mintegy egytizedében nem élt senki. Az ilyen ingatlanok 95 száza! 10

www.szlovakia.lap.hu 2005. június

A GDP alakulás – Szlovákia 1996–1999 Ker let

1996 1997 1998 1999

Pozsonyi

92

100

99

95

Nagyszombati

51

50

50

52

TrencsØn

44

44

44

44

Nyitrai

37

39

40

40

Zsolnai

38

40

40

40

BesztercebÆnyai

42

43

43

43

Eperjesi

30

31

31

31

Kassai

44

44

47

47

SzlovÆkia

46

48

48

48

léka családi ház, kétharmaduk vidéken, fõként KözépSzlovákia déli járásaiban található. Az 1930 és 1991 közti idõszakban Pozsony lakossága megkétszerezõdött, s hasonló növekedést könyvelhet el a kelet-szlovákiai régió is. Az okok azonban nagyban különböznek: a fõvárosban fõként a bevándorlás, a keleti határvidéken a természetes szaporulat eredményezte az emelkedést. A helyzet a magyarlakta vidékeken a legroszszabb, mert – mint Vladimír Krivý szociológus írja – "a népesedési szempontból hanyatló régiók között találjuk fõként a déli, nemzetiségileg vegyes sáv marginalizálódott területeit".

Komáromtól Nagykaposig átlag alatt Szlovákia egy délnyugat-északkelet irányú képzeletbeli tengellyel nagyjából két részre osztható: egy fejlettebb, fejlõdésre képesebb nyugati-északnyugati régióra, valamint egy szegényebb, leszakadó északkeleti és dél-szlovákiai országrészre. Az Ukrajnához közeli északkeleti vidéket a szakma egyenest a szegénység kelet-szlovákiai makrorégiójának nevezi. Gazdasági fejlettségi szintjük alapján Szlovákia járásai (amelyek területi államigazgatási egységek és 79 van belõlük) öt nagyobb csoportba sorolhatók. Az elsõ csoportot a legfejlettebbek alkotják: a pozsonyi, a kassai, a besztercebányai és a zsolnai járás. Gazdasági szempontból az elõzõeknél valamivel gyengébbek, de Szlovákia átlagát meghaladó fejlettségûek a második csoportba so-

Localinfo Önkormányzati Havilap rolt járások, amelyek nagyjából a Pozsony-Zsolna, a Nagyszombat-Nyitra és a Zsolna-Poprád képzeletbeli tengelyek mentén, valamint Besztercebánya közelében helyezkednek el. A magyarlakta járások közül csak kettõ, a szenci és a nyitrai tartozik ebbe a csoportba. Átlagosan fejlettnek tekinthetõ – számos szlovákok által lakott közigazgatási egység mellett – három magyarlakta délnyugati járás is: a dunaszerdahelyi, a galántai és a vágsellyei. A negyedik és az ötödik kategória a gazdasági fejlettségi szint országos átlagát el nem érõ járásoké – a komáromi járástól az ukrán határig minden magyarlakta vidék e két csoportba tartozik. Az "átlag alattiak" közül a némileg jobb helyzetûek a negyedik csoportba kerültek (délrõl a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a nagyrõcei, a rozsnyói és a nagymihályi járás). Országos viszonylatban is a legrosszabb helyzetben, vagyis az ötödik kategóriában van délen a nagykürtösi, a poltári, a rimaszombati, a kassavidéki és a tõketerebesi járás. (Az ötödik csoportban lévõ járások egyébként mind Közép- és Kelet-Szlovákiában találhatók.) Pozsony egyes városrészeiben 2003 õszén 2,7-3,6 százalék volt az állástalanok aránya, a magyarlakta rimaszombati és a vele szomszédos nagyrõcei járásban a fõvárosinak körülbelül a tízszerese, 28 százalékot is meghaladó. Az arányok ma is hasonlóak.

Csökkenõ népesség, migráció Szlovákiában az utóbbi idõben csak két járás, a kisszebeni (Sabinov) és a námesztói (Námestovo) "produkál" demográfiai többletet, s még néhány északkelet-szlovákiai járásban nevezhetõ az országosnál valamivel jobbnak a népesedési helyzet.

A szlovákiai járások fejlettségi szintje

Kárpát-medence Tíz járásban olyannyira alacsony a természetes szaporulat, hogy – a statisztika könyörtelen nyelvén – egy szülõ korban lévõ nõnek manapság egynél kevesebb gyermeke születik. Több, szlovákok által lakott régió mellett két magyarlakta járásban, a komáromiban és a vágsellyeiben is ilyen kedvezõtlenek az adatok. Az elhalálozásoknak a lakosság számához viszonyított aránya is Dél-Szlovákiában a legrosszabb. Országos viszonylatban fogy a népesség – a kerületek közül már csak az eperjesiben, a kassaiban és a zsolnaiban mutatható ki növekedés. A nagyszombati kerület lakosságának száma lényegében csak a nagyobb mérvû odavándorlásnak köszönhetõen nem csökken. A többi kerületben a máshonnan betelepülõk száma sem segít – folyamatos a fogyás. Pozsony az egyetlen hely Szlovákiában, amely migrációs többletet könyvelhet el, az összes többi régióban fogyást eredményez az országon belüli népességvándorlás. Óriási különbségek figyelhetõk meg Szlovákia régiói között a gazdasági fejlettséget illetõen is. A bruttó hazai össztermék (GDP) alapján Pozsony a Európai Unió átlagának megfelelõ szinten teljesít, a többi kerület 1996 és 1999 között – az 50-52 százalékos színvonalat elérõ nagyszombati kivételével – az uniós átlag felét sem érte el. Az országos átlag 2000-ben 48,1 százalék volt. (Lásd táblázatunkat.) A nagy fejlettségbeli különbségek az identitást, a közgondolkodást is erõsen formálják: "egyszerû" polgártól, szakértõtõl vagy politikustól egyaránt hallható afféle megfogalmazás, hogy Pozsony és az ország többi része között "szakadék" tátong, vagy hogy minél keletebbre megyünk, annál rosszabb. Korpás Árpád / Szlovákia Szlovákia járásai gazdasági fejlettségi szintjük alapján (a 2001. december 31-i állapot szerint). A gazdasági fejlettség együtthatóját a foglalkoztatottsági és a termelékenységi index alapján határozta meg a térkép készítõje, Jozef Tvrdon szociológus. Forrás: Regionálny rozvoj Slovenska – východiská a súèasný stav (Szlovákia regionális fejlõdése – kiindulási pontok és a jelenlegi helyzet). Sociologický ústav Slovenskej akadémie vied (Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete), 2004. Szerkesztette: L’ubomír Falt’an és Ján Pašiak.

!

www.magyar.sk 2005. június

11

Európai Unió


Panelfelújítás uniós forrásokból? Magyarország a lakótelepek problémáira irányítaná az EU figyelmét Mi legyen az Európai Unió stratégiája 2007 és 2013 között? Ez a kérdés foglalkoztatja mostanában az európai bürokratákat. Már a koncepció is elkészült, Magyarország azonban több ponton kiegészíttetné. Fõként a panelfelújítást szeretnénk a támogatott területek között tudni. Az Európai Bizottság májusban elkészítette azokat a 2007 és 2013 között érvényes közösségi stratégiai irányelveket, amelyek az uniós tagállamok számára szamárvezetõként szolgálnak majd a nemzeti fejlesztési tervek kidolgozásához. A stratégiai irányelvek jelentõsége, hogy különbözõ prioritások szerint rögzítik, milyen célokra lehet majd a következõ többéves költségvetési idõszakban uniós felzárkóztatási támogatásokat igénybe venni. A bizottsági dokumentum azonban egyelõre csak egy tervezet, amelyben a tagállamok közötti konzultációk még hozhatnak változásokat. Mindez azért is fontos, mert Magyarország több olyan célt is támogatásra jogosultnak szeretne elismertetni, amelyek jelenleg nem szerepelnek a dokumentumban. Hazánk lényegesnek tartja, hogy önkormányzati bérlakások, panel- és bérházak felújítását is lehessen közösségi forrásokból társfinanszírozni. Miközben a közösségi stratégiai irányelvek jelenlegi tervezete figyelmet kíván fordítani az urbanizációs problémák kezelésére, egyetlen szó sincs benne a lakótelepek rehabilitációjáról. Danuta Hübner regionális politikai biztos egyébként elismerte, hogy jelentõs problémáról van szó, amelyre az Európai Tanáccsal és az Európai Befektetési Bankkal (EIB-vel) közösen kell megoldást találni. Magyarország azt is szorgalmazza, hogy a versenyképesség javítását célzó intézkedésekbõl ne csak a kis- és középvállalkozások profitálhassanak, hanem azokat hasonló mértékben fordíthassák a nagyobb cégek üzleti környezetének javítására is. "A kkv-k a gazdaság egy viszonylag heterogén szegmensét alkotják az új tagállamokban, ami azt jelenti, hogy más gazdasági szereplõk, különbözõ gazdasági operátorok és intézmények is figyelmet igényelnek" – hangsúlyozza egy, a magyar pozíciót felvázoló dokumentum. További igény, hogy a transz-európai hálózatokhoz (TEN-T) tartozó projekteken kívüli infrastruktúra-fejlesztésekhez (zömében összekötõ utak) építéséhez is igényelni lehessen támogatásokat a kohéziós alapból. A közösségi stratégiai irányelvek jelenlegi formájukban kizárólag a TEN-T beruházások kohéziós alapból való finanszírozására adnának lehetõséget. Magyar részrõl elsõsorban a TEN-T projektekhez kapcsolódó úthálózatok fejlesztésére gondolnak. Az Európai Bizottság részérõl egyelõre nem volt érdemi válasz erre a felvetésre. Úgy tûnik, nem lesz akadálya annak, hogy a strukturális alapok elsõ számú célterületét viszonylagos fejlettsége miatt elhagyó Közép-Magyarország régió a szabályok rugalmasabbá tételével a legszegényebb régiókhoz ! 12

www.europa.eu.int 2005. június

hasonlóan infrastruktúra-fejlesztéshez (például egészségügyi, szociális intézmények, és iskolák felújításához) is igénybe vehessenek uniós pénzeket. Magyarország számára ugyancsak nagy jelentõséggel bír, hogy a harmadik, területi együttmûködésrõl szóló strukturális célterületen "megkülönböztetett figyelem" jusson az EU külsõ határain fekvõ régiók közti határokon átnyúló együttmûködés ösztönzésének. A magyar fél ezzel összhangban a határokon átnyúló programokra szánt uniós finanszírozás mértékének növelését szeretné elérni. A kohéziós (felzárkóztatási) politika által társfinanszírozott programoknak egyébként a bizottsági dokumentum szerint három fõ célra kell koncentrálniuk a forrásokat: ! Infrastrukturális beruházások révén javítani a régiók vonzerejét ! A kutatási képességek és innovációs hálózatok megerõsítése révén ösztönözni az innovációt és a tudás alapú gazdaság növekedését ! A tudásba, képzésbe való befektetésen és a nagyobb munkaerõ-piaci részvételen keresztül több és jobb munkahelyet teremteni Ami az elsõ prioritást illeti, megkülönböztetett figyelmet élvez a közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és javítása. A transz-európai hálózatokról szóló döntés értelmében a tagállamoknak elsõbbséget kell biztosítaniuk az európai érdekûnek mondott projekteknek, különleges figyelmet kell élvezniük a tengeri autópályáknak, mint a távolsági közúti és vasúti közlekedés lehetséges alternatívái. A vasúti infrastruktúrát támogató alapoknak hatékonyan biztosítaniuk kell a társfinanszírozott részekhez való jobb hozzáférést. Megkülönböztetett figyelmet kell kapniuk a TEN-T projektek határátlépõ szakaszainak, de a kapcsolódó hiányzó összeköttetések befejezésének is. Támogatható cél lesz a környezetvédelmileg fenntartható közlekedés elõmozdítása a városokban és a városok között. Ez magában foglalja a tömegközlekedési eszközöket, a biztonság javítását is. A Bizottság arra is nagy hangsúlyt kíván helyezni, hogy biztosítsa mindenki számára a hozzáférést az információs társadalom vívmányaihoz. A tisztább környezet is a legfontosabb célok egyike, a konvergencia-régiókban, kiváltképp az új tagállamokban a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges nagy infrastrukturális beruházások támogatása. Gyévai Zoltán / Brüsszel


Európai Unió

Százmillió forint kistérségenként Ötven társulást érint az õsszel induló helyi vidékfejlesztési program Jövõ év végéig mintegy 50 magyar kistérség, kistelepülési társulás kaphat egyenként mintegy 100 millió forint támogatást helyben kidolgozott vidékfejlesztési programja megvalósításához. Hogy a forrásokat jobban fel tudják használni az érintettek, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberképzést indít júniusban. Az összesen 4,885 milliárd forintnyi támogatást – amelybõl 4 milliárdot az Európai Unió fedez – az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Leader+ program keretében vehetik fel a majdani nyertesek. Alapvetõ különbség a Leader+ és az AVOP programok között, hogy amíg az utóbbi projekt-, addig az elõbbi programfinanszírozású, azaz egy programban több projekt is helyet kaphat. A mostani támogatás tulajdonképpen egy felkészülési folyamat kezdete, hiszen míg most 4 milliárd forintot használhatnak fel a magyar kistérségek erre a célra, addig az EU 2007-tõl kezdõdõ új költségvetési idõszakában már évente mintegy 7-9 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ennek köszönhetõen a Leader+ program várhatóan lefedheti majd az ország összes kistérségét.

A LEADER hét kulcsszempontja

A Leader program a ‘90-es években indult azért, hogy az Európai Unión belül az elszegényedõ vidékek további leszakadását megállítsa. Az egzisztencia, megélhetési lehetõség nélkül ott élõ, kilátástalan helyzetbe került emberek tömegei ugyanis kényszerûségbõl a városokba költöztek és magukkal vitték a szociális problémákat is. Emiatt az Európai Unió közös agrárpolitikájának egyre inkább a vidékfejlesztés kerül a középpontjába a piacszabályozással szemben. Ennek az az oka, hogy az agrárárutermelés technológiájának fejlõdésével mind kevesebb embert képes foglalkoztatni a mezõgazdaság és az állat!

tenyésztés, így elõtérbe kerül a környezetgazdálkodás és a falusi turizmus, mint vidéki foglalkoztatást biztosítható ágazat. Ebben a helyzetben fontolgatja a magyar kormányzat a 2006-os költségvetés forrásainak oly módon történõ átcsoportosítását, hogy minél több településcsoport legyen képes a Leader+ programban rendelkezésre álló támogatások felhasználására. A program egyik célja az, hogy akár egyéni kezdeményezésre is, a civil szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok bevonásával akcióterveket dolgozzanak ki, amelyek megvalósításához ebbõl a támogatási programból nyerhetnek el pénzt. Ugyancsak fontos cél, hogy ösztönözze a vidéki munkahelyteremtést, valamint javuljon a vidéki térségek közötti együttmûködés mind országon belül, mind az országhatáron túl. A Leader+ programnak jellemzõje, hogy az alulról jövõ kezdeményezéseket karolja fel, aminek köszönhetõen lehetõvé válik, hogy egy-egy térségben a rendelkezésre álló támogatási keretösszeg elosztásáról helyben döntsenek. Ezért a projektek összehangolása az úgynevezett "helyi akciócsoport" feladata lesz, amiben helyet kapnak a helyi vállalkozók, a civil szervezetek, valamint az önkormányzatok is. Ezek az akciócsoportok földrajzilag összefüggõ területen, egymással szomszédos vidéki települések összefogásaként alakulhatnak meg, azzal a feltétellel, hogy gazdaságilag és szociálisan homogén egységet alkossanak. Az azonos KSH kistérséghez, megyéhez vagy régióhoz tartozás nem feltétel. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem tagszervezeti, sem személyi, sem területi (települési) szinten. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az egy akciócsoport célterületét alkotó településeken élõ lakosság száma 10 ezertõl a 100 ezer fõig terjedhet. Kivételt képez ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Gyõr-Moson-Soporon, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó minimális lakosok számának csak az 5 ezer fõt kell elérnie. A helyi akciócsoport tagjai csak olyan települések lehetnek, ahol az ott élõk száma 10 000 fõ alatti és/vagy a népsûrûség 120 fõ/km2 alatti. Mivel a szervezés, tervezés és a téma menedzselése speciális ismereteket igényel, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) képzéseket indít. A kétnapos tanfolyam során a jelentkezõk megtanulhatják a fejlesztési források hatékony felhasználásának módját. A képzéseket várhatóan június végén tartják. Munkatársunktól

www.fvm.hu 2005. június

13

Európai Unió


Újra igényelhetõ az EU Önerõ Alap Idén már 7,4 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok Kulcskérdés, hogy az önkormányzatok mennyire tudják a következõ idõszakban felhasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat – jelentette ki Lamperth Mónika, a fõvárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármestereinek konferenciáján. Hozzátette: a helyhatóságok közül a nagyvárosok, Budapest, a kerületek és a megyei jogú városok rendelkeznek a legnagyobb potenciális lehetõséggel ezen források megszerzésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert ezeknek a településeknek a fejlõdése nemcsak az ottélõk, hanem az egész térség érdekeit szolgálja.

Lamperth Mónika A belügyminiszter kiemelte: idén már másodszorra írják ki az EU Önerõ Alap programot. Az alap célja: ne fordulhasson elõ, hogy egy település saját forrás hiányában maradjon le egy EU-s pályázatról. Tavaly összesen 1286 pályázat érkezett a 4,4 milliárd forintos keretre, míg idén összesen 7,4 milliárdnyi összegre pályázhatnak a helyhatóságok. Az önkormányzatok az EU Önerõ Alapra vonatkozó támogatási igényüket folyamatosan nyújthatják be október 31-éig. Az igényeket a rendelet mellékletét képezõ adatlapok kitöltésével és a szükséges dokumentumok csatolásával a területileg illetékes Magyar Államkincstár Igazgatóságaihoz kell benyújtani. Az EU Önerõ Alap támogatás igényelhetõ a Kohéziós Alap, a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjainak pályázatainál elõírt, valamint a 2004-ben ISPA, SAPARD, továbbá a 2004-2005. években igényelt PHARE, illetve Átmeneti Támogatásokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítéséhez. A kérvényekrõl a belügyminiszter – folyamatos elbírálás mellett – a benyújtást követõ 60 napon belül dönt. Amennyiben az önkormányzat az uniós pályázatának elbírálása közben, az uniós támogatási szerzõdésének megkötése elõtt igényli a támogatást, úgy arról ígérvény formájában csak feltételes támogatási döntés születik. Amennyiben viszont az önkor! 14

www.meh.hu 2005. június

mányzat uniós támogatási szerzõdésének megkötését követõen igényli az EU Önerõ Alap támogatást, úgy – kedvezõ döntés esetén – a belügyminiszter támogatási szerzõdést köt a kedvezményezett önkormányzattal. Az EU Önerõ Alap folyósítása a kedvezményezett önkormányzatoknak a támogatási szerzõdésben rögzített módon, az uniós támogatás kifizetésének ütemezéséhez igazodik. A távlati cél az, hogy minden olyan területrõl, ahova lehet az Európai Uniótól támogatást nyerni, kiszoruljanak a hazai pályázati források és csak az önerõre koncentráljanak – jelentette ki Lamperth Mónika. Hozzátette: erre azért lenne szükség, mert minél nagyobb hányadot tesznek ki az uniós források, annál hatékonyabban tudják a hazai forrásokat más, ugyancsak fontos területekre átcsoportosítani. Hosszútávú projektekben kell gondolkodni, hiszen csak így tartható fent az állandó fejlõdés – jelentette ki Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal EU ügyekért felelõs politikai államtitkára. Hozzátette: így dolgozik az Európai Unió is, hiszen ott 7 éves költségvetést készítenek. Az új költségvetési idõszak 2007-ben kezdõdik az EU-ban, amikor is összesen 15 ezer milliárd forintot költhetünk fejlesztésekre – ez napi 4 milliárd forintnak felel meg, ami egy kisebb város éves költségvetése. Hogy ez mekkora változást jelent azt érzékelteti, hogy 2000-2004 között a Széchényi terv keretében 153 milliárd, míg a Nemzeti Fejlesztési Terv elsõ részében 2004-2008 között 1350 milliárd forint jutott a fejlesztésekre. Az EU-nál szinte minden pályázathoz 25 százalékos elõleget adnak. Ez annak köszönhetõ, hogy a biztosítékok rendszere egyszerûbb, de egyben keményebb is lett. Így, ha az adott önkormányzat nem teljesíti a bevállalt fejlesztéseket, akkor amíg régebben csak visszavonták a forrást, addig most meg kell fizetni az okozott kárt is. Veress József intõ példaként említette Görögországot, ahol több befektetés körül problémák jelentek meg az elmúlt idõszakban. Az államtitkár kiemelte: rendkívül fontos, hogy változtassunk a gondolkodásmódon, ugyanis jelenleg azt fejlesztik az önkormányzatok, amire pályázat van. Ezen mindenképpen változtatni kell: elõször a szükséges fejlesztést kell meghatározni, és utána ehhez keresni forrást, akár úgy is, hogy magánbefektetéseket támogat a helyhatóság. Dzindzisz Sztefan [email protected]

KIOSZK

INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL

Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁCIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a SelectradeComputer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk.

Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe

A KIOSZK szolgáltatásai: -

internet hozzáférés reklámhordozó egyedi információ elérés felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató)

- egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is.

Információkérés: [email protected]

1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: 264-3333, Fax: 264-3232, www.selectrade.hu

A házi szennyvíztisztítás elõnyei a XXI. század kistelepülésein "Nemrég vásároltam családi házat, melyet szép, parkosított kert vesz körül – mesélte egy kedves THSZT felhasználó – sajnos olyan területen, ahol nincs csatornahálózat, s úgy tûnik, a terepviszonyok miatt talán nem is lesz. THSZT számos elõnyõs tulajdonsága mellett azért keltette fel az érdeklõdésemet, mert a sok munkával és anyagi ráfordítással kialakított kert megbolygatása nélkül, egyszerûen telepíthetõ a meglévõ emésztõre. Hamar kiderült, hogy a meglévõ emésztõ és a THSZT együttesen megoldotta gondjainkat. Közel egy év alatt nem volt szükség szennyvízszippantásra, a háztartásban felhasznált víz pedig a nyári idõszakban a gyökérzónás öntözés segítségével virágzó, szép növényzetet biztosított számunkra. Sõt az elzsírosodott, használhatatlan szikkasztó is kb. 2-3 hónap után kitisztult."

Az egység megtérülése során nem csak a szippantási költségek drasztikus lefaragását érdemes figyelembe venni, hanem azt is, hogy a szolgáltatások (csatornadíj, szennyvízszállítás) költségei sokszor az inflációt meghaladó mértékben növekszenek – a felhasználó pedig kiszolgáltatott. Legálisan nem tehet semmit, nem tudja nem igénybe venni a "szolgáltatást". Az ismételten felhasználható víz értéke is számottevõ kertes ház esetén, hiszen az igénybevehetõ ún. locsolási kedvezmény mértéke mennyiségileg elhanyagolható (a klórozott ivóvíz locsolásra való felhasználása egyébként sem ideális). A THSZT népszerûségét tovább növeli, hogy akár a csatorna hálózat kiépítése, akár más rendszerû házi szennyvíztisztítóra való áttérés – eltekintve a berendezés árától – jelentõs földmunkával jár, majd a megbolygatott területet (közút, járda, gyep, egyéb

növényzet) helyre kell állítani, ami szintén emeli a költségeket. Az ehhez szükséges idõrõl és kényelmetlenségrõl még nem is beszéltünk. A THSZT különleges elõnye, hogy meglévõ (jó állapotú) szennyvíztározóra, emésztõre építhetõ fel, erre más rendszerek alkalmatlanok. Legfontosabb eleme a speciális összetételû és kialakítású lappiramis, melynek hatására nõ a víz pH-ja, elbomlik a cellulóz és zsír, valamint háromszor gyorsabban válnak ki a lebegõ szennyezõdések, tisztul a szennyvíz. A lappiramis hatására létrejövõ nagyobb, 3-5 Gauss, mágneses térerõ mellett gyorsabban fejlõdnek és dolgoznak a szennyvíztisztító baktériumok is. A víz különleges érték, az élet alapja, a rendezett szerkezetû víz még inkább. A THSZT ilyen vizet bocsát ki, a víz szikkasztásra és gyökérzónás öntözésre alkalmas. A házi szennyvíztisztítókra – így a THSZT-re is – vonatkozó szennyvízkibocsátási értékek lehetõvé teszik, hogy a tisztított szennyvizet a gyökérzónás öntözés, ill. szikkasztás mellett élõvízbe is kiengedjék, ahol erre lehetõség van. A tisztított víz különleges táperõvel bír a növényzet számára, megtisztítja a talajt, szikkasztót már pár hónapos üzemeltetés után is, erre egyetlen más rendszer nem képes. A szennyvíztisztítókat körülvevõ bûz itt ismeretlen fogalom. A szennyvíztisztítók bûze, a csatorna "illat" sok család életét keseríti meg az egész világon, bár nem általános és mindennapos, de rendkívül gyakori. Ugyanígy ismeretlen a szennyvíztisztító vízfelületén lévõ uszadék, hab, amely más rendszerekre nem mondható el. A fenti elõnyöket tekintetbe véve a THSZT nem csak kis területek, hanem teljes települések szennyvíztisztítását és elhelyezését is meg tudja oldani – ha erre van közös akarat – mert a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. §-ának 28. pontja a), ill. aa) bekezdése egyértelmûen települési jegyzõi hatáskörbe utalja a kommunális (lakossági) szennyvíztisztítás jóváhagyását, az ingatlanonként (családonként) 500 m3/év szennyvízmennyiség alatt. Ez 1,37 m3/nap szennyvíz kibocsátásnak felel meg, mely kb. 6 fõ napi vízfelhasználását jelenti. Ezt megerõsítette a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete, mely 600 lakosegyenérték alatt a szennyezõkomponensek határértékeit az alábbiakban maximálja: KOIk – 300 mg/l vagy 70%; BOI5 – 80 mg/l vagy 75%; összes lebegõanyag – 100 mg/l, ahol az elsõ érték a koncentrációt, a második a minimális eltávolítás hatásfokát jelöli. Foszforra ill. össznitrogénre vonatkozó értékeket a rendelet nem ad meg. Ezek az értékek egyedi szennyvíztisztító kisberendezések esetén is érvényesek Végezetül, hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez a rendszer nem csak a szennyvíztisztításra alkalmas, hanem ásott kutak, csapadékvíz tározók vizének javítására is. A rendszer viszonylagos újdonsága miatt, kérjük hiteles tájékoztatásért forduljon közvetlenül cégünkhöz:

PIPECON Csõkötéstechnika Szövetkezet,

2049 Diósd, Kõbányai út 10. Tel/Fax: 06-2 23-3 380-0 011

#

TérHarmonizáló SzennyvízTisztító


Kistérségek

Minisztériumi összefogás a kistérségekért Jövõre felzárkóztatást segítõ, speciális pályázatokat írnak ki A Belügyminisztérium ígéretet tett a 48 leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségnek, hogy a jövõben jobban összehangolják az egyes minisztériumok tevékenységét, így is segítve a felzárkóztatásukat. A jövõ évi költségvetés elõkészítésekor a BM külön figyelemmel kíséri a legelmaradottabb kistérségek problémáit és a felzárkóztatásuk érdekében külön pályázatokat írnak ki. Bár jelenleg is széles körû eszközrendszer áll a hátrányos települések rendelkezésére (például kiegészítõ normatív támogatás, jövedelem-különbségek mérséklése, csak kedvezményezetteknek járó elõirányzatok, hátrányos helyzetûeknek járó kedvezmények), az ott élõk többsége mégsem érzi, hogy javulna a helyzetük – hangzott el a leghátrányosabb helyzetben lévõ kistérségek felzárkóztatási esélyeirõl szóló tanácskozáson. Emiatt ezek a területek nemhogy felzárkóznának, hanem egyre inkább lemaradnak, hiszen mind nagyobb problémát jelent az elvándorlás, és a demográfiai, szociális, ill. etnikai gondok is egyre jelentõsebbek. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy a február 15-éig beadott 108 pályázat közül 36 a leghátrányosabb helyzetû 48 kistérség közé tartozik, akik így összesen 2,7 milliárd forint normatív támogatást kaptak. Hogy a helyzeten javítani tudjanak, a Belügyminisztérium kitûzött néhány célt, amellyel véleményük szerint hatékonyabban segíthetik a legelmaradottabb kistérségek felzárkóztatását. Elsõ lépésként, hogy növeljék ezeknek a területeknek a közbiztonságát, a BM biztosítani szeretné, hogy ahol eddig nem mûködött sem rendõrkapitányság, sem rendõrõrs, egy éven belül megteremti ennek a feltételeit. Így nemsokára Õriszentpéteren, Sellyén és Bélapátfalván is lesznek rendfenntartó erõk. Ugyancsak állandó, és visszatérõ probléma, hogy ezek a térségek nem használják ki a pályázati lehetõségeket, és jóval kevesebb támogatást igényelnek, mint fejlettebb társaik. Ezért a Belügyminisztérium EU Információs Szolgálatánál külön segítséget, információt nyújtanak a szakemberek a hátrányos kistérségek polgármesterei számára. Ugyancsak a több forráshoz jutást segíti, hogy a jövõ évi költségvetés elkészítésénél külön figyelemmel fogják kísérni a leghátrányosabb kistérségeket, illetve speciálisan a felzárkóztatásukat elõsegítõ pályázatokat írnak ki. A hatékonyabb feladatvégzés érdekében Lamperth Mónika felvette a kapcsolatot a különbözõ minisztériumokkal. Így kezdeményez!

te, hogy a regionális fejlesztésért és az EU ügyekért felelõs tárca nélküli miniszterek teremtsék meg a lehetõségét annak, hogy a kistérségek is pályázhassanak a Regionális Fejlesztési Tanácsok pályázataira, valamint növekedjenek a fejlesztési tanácsok decentralizált forrásai. Felhívta az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium illetékeseit, hogy fordítsanak figyelmet a szociális védelem eszközrendszerének biztosítására és gátolják meg a társadalmi kirekesztõdést. A belügyminiszter felkérte a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy kiemelten támogassa a leghátrányosabb kistérségekben az integrált mezõgazdasági termelést, a lakosságot helyben tartó fejlesztési lehetõségek meghonosítását, valamint változtassa meg a pályázatok bürokratikus eljárási rendszerét. Ugyancsak kérte, hogy a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium erõteljesebben támogassa pályázatain a munkahelyteremtõ beruházásokat és a munkahely-megtartó eszközrendszereket. Lamperth Mónika szerint tovább segítené az elmaradott kistérségek felzárkóztatását, ha több forrás lenne közhasznú munkavégzésre, valamint közmunka programokra. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.bm.hu 2005. június

19

Oktatás


Háttérbe szorultak a szakmai szempontok Oktatásfinanszírozás: "Nyíltabb, õszintébb, korrektebb viszonyok kellenek" A Pedagógusok Szakszervezete az elõzõ évi gyakorlatát folytatva a helyi tisztségviselõk segítségével 2005 tavaszán is reprezentatív jellegû felmérést készített az önkormányzatok 2005-ö ös költségvetési döntéseirõl. A felmérés azt bizonyítja, hogy egyre több önkormányzat kényszerül költségvetési hiányát csökkentõ intézkedésekre, amelyek mind nagyobb mértékben érintik a közoktatást, s ennek során egyre inkább háttérbe szorulnak a szakmai szempontok. kapcsán Varga László felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a bérek szabályozása és az államháztartási törvény között feszül. Elõbbi január elsejétõl írja elõ a béremeléseket, utóbbi viszont azt szögezi le, hogy amíg nincs meg az önkormányzat költségvetése, nem lehet tartós elkötelezettséget vállalni. Emiatt az önkormányzatok gyakorlata, hogy a költségvetési rendelet elfogadását követõen – elõfordul, hogy csak az áprilisi, májusi bérrel együtt – visszamenõleg fizetik ki a január elsejétõl esedékes béremelést, persze kamatok nélkül. Érdekes – jegyezte meg a szakszervezeti vezetõ –, hogy Áht. ide vagy oda, még senkinek nem jutott eszébe, hogy az adott évben meghatározott minimálbérnél kevesebbet fizessen ki az év elsõ hónapjaiban, jelesül a megelõzõ év minimálbérét. A PSZ szerint ez ugyanígy nem fordulhatna elõ az elõírt bértábla esetében sem, ami szintén egy garantált minimumtarifa. Aki emiatt bírósághoz fordul, sikerrel perelheti az önkormányzatokat a kamatokért, ahogy erre már volt is több példa.

Státuszmegszûnések egy szó miatt Az oktatásfinanszírozás is megújításra vár A vizsgált 175 település (84 község, jórészt kistelepülés, 43 kis- és közepes méretû város, 18 nagyváros, 19 fõvárosi kerület, valamint 11 megyei és a fõvárosi önkormányzat) a 2340 közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatoknak ugyan csak 7,5 százalékát öleli fel, ám a foglalkoztatott pedagógusok számát tekintve mintegy 40 százalékot tesz ki. Hiszen a legnagyobb intézményfenntartók (fõváros, megyék és a hazai nagyvárosok többsége) a vizsgált önkormányzatok körében van. Éppen ezért Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a felmérés nem reprezentatív, de az általuk felmért adatok jól reprezentálják a valóságos helyzetet.

Csúszó béremelés A felmérés szerint a 2005. évi bérfejlesztést a települések 78-80 százaléka idõben végrehajtotta. A vizsgált önkormányzatok ötöde azonban késve intézkedett (14 településen március elsejétõl, 17 településen pedig április elsejétõl fizették visszamenõleg a megemelt béreket. Ennek ! 20

www.pedagogusok.hu 2005. június

Komoly problémaként említette Varga László, hogy a közoktatási törvény módosítása a helyi önkormányzat mérlegelésére bízott bizonyos státusokat. A törvény I. számú mellékletében ugyanis – aprónak tetszõ változás – a "kell"szócskát több helyen "lehet"-re változtatták; így már nem kell igazgatóhelyetteseket, gyermek- és ifjúságvédelmi felelõsöket, szabadidõ-szervezõket, pedagógiai aszszisztenseket, technikai dolgozókat alkalmazni, csupán lehet. Az önkormányzatok egy része azonnal "lecsapott" az új lehetõségre, és szakmai mérlegelések nélkül minden lehetséges álláshelyet megszüntetett – mutatott rá felmérésük alapján Varga László. Jellemzõ módon a súlyos költségvetési hiánnyal küszködõ, szegény települések döntöttek így. Ezáltal például a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására biztosított státusok (részmunkaidõs lehetõségek) éppen ott szûntek meg, ahol a legnagyobb a hátrányos vagy halmozottan hátrányos tanulók aránya. Így például a fõváros elitnegyedének számító XII. kerületben nem nyúltak a gyermek- és ifjúságvédelmi állásokhoz, viszont Sárisápon, Sándorfalván, Mohácson vagy a Komárom-Esztergom megye által fenntartott intézményekben megszüntetik azokat. Ezek a költségvetési szempontok alapján megszületett döntések tovább nyitják a "közoktatási ollót".

Localinfo Önkormányzati Havilap Sok városban és megyében jelentõs racionalizálási lépések történtek. A legnagyobb arányú takarékossági intézkedésekre, álláshely megszüntetésre a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményekben került sor. A gyermeklétszám csökkenésével, az oktatásfinanszírozás gondjaival, a költségvetési hiánnyal összefüggésben több településen terveznek intézmény-összevonást (pl. Budapest, Kazincbarcika, Székesfehérvár, Tatabánya, Szolnok hogy csak néhányat említsünk), és iskolabezárásokat (Kecskemét, Dunaújváros, Szombathely). Nagyon sok településen még mostanában készülnek a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó felmérések, tervek. Ezek a jövõ tanévekre vetítik elõre a megszorító intézkedéseket.

Nem hiábavaló az érdekegyeztetés A felmérés keretében kíváncsiak volt az érdekegyeztetés helyzetére, az önkormányzat és szakszervezet közötti párbeszéd alakulására is. Tudniillik, hogy hányszor és milyen módon történt egyeztetés a költségvetés közoktatást érintõ kérdéseirõl. Ez ugyanis nemcsak az önkormányzat, hanem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján is kötelezõ feladata az intézményfenntartónak. "Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a törvényi elõírások ellenére a vizsgált 175 önkormányzat közül 50 helyen (Encs, Heves és Budapest I. kerülete, valamint 47 község) egyáltalán nem volt egyeztetés a helyi költségve-

Oktatás tés elõkészítése során" – közölte a szakszervezeti vezetõ. Pedig, ahol volt egyeztetés, 60 százalékban fogadott be az önkormányzat szakszervezeti észrevételt, javaslatot, az egyeztetés tehát nagyon is szükséges és indokolt. Sok önkormányzat szakszervezeti javaslatokat figyelembe véve enyhítette eredetileg tervezett, szigorú "megszorító intézkedéseit", illetve elfogadott különbözõ juttatásokra vonatkozó kezdeményezéseket. Ugyanakkor az is elõfordult, hogy a PSZ javaslatait annak ellenére sem fogadták el, hogy azok a törvényi elõírások betartását kezdeményezték (pl. a megemelt bérek kifizetése január 1-jétõl). Emiatt jónéhány helyen a PSZ közremûködésével munkaügyi perek is indultak. Ezek listáját Érd és Miskolc vezeti, ahol több száz per zajlik. "Mindinkább bizonyossá válik hogy a magyar közoktatás gondjait nem lehet csupán oktatáspolitikai lépésekkel felszámolni. A finanszírozás, a fenntartás, az ellenõrzés reformja, a jogok, a kötelességek, a felelõsségi körök tisztázása nélkül problémáink tovább gyarapodnak" – áll a PSZ kutatási összefoglalójában. Varga László ehhez azt is hozzátette: az oktatás kiemelt közösségi szolgáltatás, nem az a kérdés, hogy a finanszírozásban ki vállal nagyobb szerepet, hanem hogy az összforrás elegendõ-e a feladatok ellátására. Úgy vélte: sokkal nyíltabb, õszintébb, korrektebb viszonyok kellenek ahhoz, hogy ebben elõrelépés történjen. Nagy Ildikó Emese [email protected]

Kisebbségi jogok a gyakorlatban Sokan panaszolják az együttmûködés hiányát az oktatásban A kisebbségi oktatás az egyik alapvetõ feltétele az önazonosság – egy adott közösség nyelve, hagyományai és egyéb kulturális értékei – megõrzésének: a kulturális autonómia egyik legfontosabb láncszeme. Ennek ellenére nem problémamentes a települési és a kisebbségi önkormányzatok együttmûködése ezen a területen. Kaltenbach Jenõhöz, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosához tavaly is több panasz érkezett ebben a témában. Összefoglalónkban – annak újdonsága miatt – részletesen kitérünk az úgynevezett "kilenctagú egyeztetõ bizottság" jogintézményével kapcsolatos problémákra is. A magyar kisebbségi joganyag az úgynevezett együttdöntési jogok segítségével biztosítja a kisebbségek kulturális autonómiáját. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályokban felsorolt esetekben a települési és a kisebbségi önkormányzat megosztott hatáskörrel rendelkezik. Egyetértési jog esetében a kisebbségi önkormányzat egyetértése nélkül nem lehet érvényes döntést hozni, véleményezési jog esetében viszont csak a véleménykikérés eljárási kötelezettsége él, a vélemény tartalma nem köti a települési önkormányzatot – fejti ki a témával kapcsolatos jogi helyzetet a kisebbségi ombudsman 2004-es évi beszámolója, amelyet nemrégiben fogadott el a Parlament. Az egyetértés-köteles kérdések köre a közoktatás te!

rületén a legszélesebb. Az egyetértési joggal kapcsolatban évrõl évre az olyan típusú panaszok a leggyakoribbak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes települési önkormányzatok nincsenek tisztában a vonatkozó jogszabályokkal, vagy nem veszik azokat komolyan – állapítja meg a beszámoló. A vizsgált ügyekben például gyakori, hogy úgy akarják a közoktatási intézményeket átszervezni, megszüntetni, illetve úgy kívánnak az élükre új vezetõt kinevezni, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértését nem szerzik be, vagy a vétót kifejezõ határozatot nem akarják figyelembe venni. Egy kisebbségi önkormányzat például a helyi iskolá-

www.obh.hu 2005. június

21

Oktatás


ban tervezett igazgató-váltással kapcsolatos eljárást kifogásolta. Álláspontjuk szerint egyetértési jog illeti õket, a települési önkormányzat azonban csupán a véleményüket kérte. A közoktatásról szóló törvény 102. paragrafusa szerint a helyi kisebbségi önkormányzatot egyetértési jog illeti meg az úgynevezett kisebbségi oktatási intézmény vezetõjének megbízása esetén. A kisebbségi intézmény fogalmát a 121. paragrafus adja meg, e szerint kisebbségi intézményrõl beszélünk, ha az iskola alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladat ellátását, és az iskola ezt a feladatot ténylegesen el is látja, továbbá a tanulók legalább 25 százaléka részt vesz a programban. A vizsgálat szerint a kérdéses iskola valamennyi elõírásnak maximálisan megfelelt, a települési önkormányzat azonban az ombudsmani állásfoglalás ellenére sem kérte ki a kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az országgyûlési biztos ezek után az illetékes közigazgatási hivatal vezetõjéhez fordult, hogy õ törvényességi ellenõrzési jogkörében eljárva törvényességi észrevételben szólítja fel a képviselõ-testületet a határozat visszavonására. A beszámoló írásakor az ügy még folyamatban volt. Egy másik kisebbségi önkormányzat elnöke azzal a panasszal kereste meg az ombudsmani hivatalt, hogy a települési önkormányzat évek óta nem kéri ki egyetértésüket az alapító okirata szerint kisebbségi oktatást folytató iskola költségvetésének meghatározásakor. A települési önkormányzat ezt azzal magyarázta, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke, mint az iskola igazgatója mindig jelen van a költségvetés tárgyalásakor, ezért fölöslegesnek tartották a formális megkeresést. Az egyetértési jog azonban a kisebbségi önkormányzatot, mint testületet illeti meg, és a kisebbségi képviselõknek határozati formában kell dönteniük az adott kérdésben. A képviselõ-testület határozatát nem pótolhatja a kisebbségi önkormányzat elnökének állásfoglalása. Az önkormányzat elfogadta a hivatal tájékoztatását. A további vizsgálatok olyan gyakorlati problémákra is rámutattak, amely szerint az önkormányzatok csak a közoktatási intézkedési tervüknek megfelelõen dönthetnének az intézményrendszer átalakításáról, az intézkedési tervhez pedig – a nemzeti, és etnikai kisebbséget érintõ kérdésekben – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését. Szintén egyetértéshez kötött például egy kisebbségi oktatási intézmény tevékenységi kört érintõ alapítóokirat-módosítása. Kaltenbach Jenõ egy eset kapcsán arra is figyelmeztetett: nem lehet egy intézményt csak addig kisebbséginek minõsíteni, amíg az önkormányzat jogokat – normatívát – szerezhetett ezzel, hanem a kötelezettségeket – pl. egyetértési jog biztosítása – is vállalnia kell. A közoktatási törvény 2003. szeptemberi módosításával – részben az ombudsmani hivatal kezdeményezésére – a települési és a kisebbségi önkormányzat megosztott hatáskörébe tartozó ügyekben, a két testület egyet nem értése esetére új jogintézmény jött létre. Az ún. kilenctagú bizottságban az "érdekelt felek "-en (a települési, és a kisebbségi önkormányzat) kívül az Országos Közoktatási Bizottság (OKB) által delegált, az or! 22

www.om.hu 2005. június

szágos szakértõi listán szereplõ szakértõk is részt vesznek. A testület a döntését egyszerû szótöbbséggel hozza meg, és ez pótolja az egyetértést, tehát érdemi döntést jelent. Az egyet nem értés esetén létrehozandó testületre akkor van szükség, amikor a helyi közoktatási rendszer mûködése azért kerül veszélybe, mert az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat nem tud megegyezni a megosztott hatáskörbe tartozó kérdésekben. A döntés elmaradása a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közremûködõ nevelési-oktatási intézmény mûködését, fenntartását és egyben a tanulók jogait veszélyeztetné, sértené. A kilenctagú bizottságok mûködésével kapcsolatban az egyik kisebbségi önkormányzat elnöke kifogásolta: nem tisztázott, hogy a bizottság zárt, vagy nyilvános ülés keretében hozza döntéseit, ki elnököl, ki vezeti a jegyzõkönyvet, mi az ülés menete, az álláspontok ütköztetésének módja. A jogszabály szövege ezzel kapcsolatban azt szögezi le, hogy "a bizottság maga határozza meg mûködésének rendjét". Azaz a saját mûködésükre vonatkozó részletszabályok meghatározásában mindig az adott kilenc tagnak kell megállapodnia. Egyes beadványozók aggódtak az intézmény mûködõképessége, illetve a törvényesség megtartása miatt, és arra kérték a kisebbségi ombudsmant, hogy vegyen részt annak munkájában, vagy külsõ megfigyelõként biztosítsa a törvényességet. Erre azonban nem ad lehetõséget a jogszabály. Egy másik ügyben egy kisebbségi önkormányzat sérelmezte, hogy az OKB csak a települési önkormányzatot tájékoztatta a három kijelölt szakértõ nevérõl és elérhetõségérõl; és hogy a három szakértõ zárt körben egyeztetett a települési önkormányzattal, a kisebbségi önkormányzat bevonása nélkül. A panasz tisztázása érdekében az OKB elnökéhez fordult az ombudsman, és annak ismertetését kérte: szabályozta-e az OKB ügyrendjében a kilencfõs bizottságba küldendõ szakértõk kiválasztásának rendjét, a kapcsolatfelvétel módját (kit kell megkeresni a bizottság összeállításához: a települési, a kisebbségi önkormányzatot, vagy mindkettõt), és a bizottsági munkán kívüli egyeztetések lehetõségét. Ezt követõen az OKB részletes és megfelelõ szabályokat alkotott a tárgyban, amit az ombudsmani hivatal elfogadott. Az egyik panaszban felmerült az összeférhetetlenség kérdése is. A kilenctagú bizottság eljárását kérõ fél kifogásolta, hogy az OKB által delegált egyik bizottsági tag elfogult az ügyben, mert baráti viszonyban van az igazgatói posztra pályázó jelöltek egyikével. Az adott ügyben cáfolható volt az elfogultság vádja. Mivel azonban ez a kérdés jelenleg nem szabályozott, az országgyûlési biztos arra kérte az OKB elnökét, hogy a jövõre nézve (határozatban vagy ügyrendjükben) rendezzék az összeférhetetlenség kérdését. Szabályozzák annak a szakértõnek, illetve illetékes OKB-tagnak az adott ügybõl való kizárását, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az OKB válasza a beszámoló írásakor még nem volt ismert. Munkatársunktól


Közigazgatás

Huszonegyen akarnak várossá válni Anyagilag nem mindenki jár jól az áhított cím megszerzésével Idén 21 nagyközség igényelte a belügyminiszter javaslatával a köztársasági elnöktõl a városi cím adományozását – döntés júliusra várható. Szakemberek szerint a várossá nyilvánítással nõhet a települések megtartó ereje, új vállalkozások jöhetnek létre, valamint soha nem látott összetartó erõ alakulhat ki a lakosság és a helyi önkormányzat között. De azért vannak hátulütõk is. Egy nagyközség csak akkor nyilvánítható várossá az önkormányzati törvény szerint (Ötv), ha a fejlettsége és a térségi szerepe indokolja ezt – nyilatkozta lapunknak, a Belügyminisztérium egyik településfejlesztési szakembere. Hozzátette: az ország településszerkezeti adottságai miatt sokszor elõfordul, hogy egy-egy nagyközségben csak néhány feltétel teljesül. Példaként említette az észak-magyarországi és a dunántúli aprófalvas területeket, ahol közlekedési csomópontokban lévõ nagyközségek már régen szervezõ-ellátó szerepet töltenek be, de a városi fejlettséget nem érték el. Ezek a települések korábban jórészt járásszékhelyek, mezõvárosok voltak, ám miután ezek a státuszok megszûntek, továbbra is megtartották egyes intézményeiket, és az ellátó szerepüket például az oktatásban (körzeti általános iskola), egészségügyben (mentõállomás), vagy közbiztonságban (rendõrõrs). Tehát alapellátó, illetve emelt szintû intézményeikkel, sokszor foglalkoztató szerepükkel, több település lakosságát látták, látják el. Az ország más településszerkezetû vidékén, például az Alföldön a nagy- és középfalvas területeken a térségi szerep nem jelentõs, mivel a településsûrûség és -méret más, így általában egy település akkora területtel rendelkezik, amekkorán a Dunántúlon sok település lakossága él. A nagyközségek fejlettsége azonban itt sokszor nagyobb és a városi színvonalat is jobban megközelíti. Az elmúlt évtizedekben a nagyvárosok körül kialakult agglomerációs települések lakossága megsokszorozódott, így szerepük is egyre nõ, például a fõváros körül, ahová százezrek költöztek ki. A kitelepülõk "kikényszerítették" az intézményi, közmûhálózati fejlesztéseket, aminek köszönhetõen a városi színvonalat is gyorsabban érik el ezek a települések. A településfejlesztési szakember beszélt arról is, hogy olyan egyedi adottságokkal rendelkezõ nagyközségek is kezdeményezték várossá nyilvánításukat, amelyek értékelésénél az egy-egy kiemelkedõ adottságot kell elsõsorban figyelembe venni, mert ezeknek sokszor régiós, országos, de nemzetközi vonzása is lehet. Ilyen települések például az üdülõ, gyógyfürdõ települések, de hasonlóak a kulturális központok, kutató bázisok. Egyedi típust képeznek az ipari települések, de a közlekedési központok is. Ilyen például a tavaly városi címet kapott Tompa, illetve az idén pályázó Pusztaszabolcs és Kál nagyközségek. A nagyközségi képviselõ-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést minden évben január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Kivételt képez az önkor!

mányzati általános választás éve, amikor nem kezdeményezhetõ a várossá nyilvánítás. A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére bizottságot állít fel a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és mûszaki tudományok szakértõi körébõl. A belügyminiszternek a bizottság javaslatai figyelembevételével május 31-éig kell javaslatot tennie a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejûleg – álláspontját indokolva – tájékoztat azokról a kezdeményezésekrõl, amelyeket nem terjeszt elõ döntésre. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben kell közzétennie. A megjelenést követõen a belügyminiszter tájékoztatja az ezúttal sikertelenül pályázó képviselõ-testületeket arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre elõterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek. Hogy gazdaságilag jól jár-e az adott település a várossá nyilvánítás után, az mindig a helyi körülményektõl függ. Biztosan elveszíti például a községeknek alanyi jogon járó támogatást, de nõhet a személyi-jövedelemadó egy fõre jutó összege. A 2005. évi költségvetési törvény szerint a 10 ezer lakos alatti városoknál ez minimum 30.558 forint/fõ, az ennél népesebb településeken pedig 36 ezer 300 forint. Ha ezt az összeget nem éri el a városi címet kapott nagyközség, akkor a törvény elõírásai szerint kiegészítik. Elõfordult az elmúlt évek során, hogy egy üdülõ nagyközség azért nem kérte a várossá nyilvánítását – holott minden feltételnek megfelelt –, mert az egyedi adottságok miatt a település lakossága veszített volna a jövedelmébõl, ugyanis az üdülõ településekben a kiadó szobák, lakások és házak egy bizonyos összegig adómentesek, míg a városokban megszûnik ez a kedvezmény. A várossá nyilvánításnak azonban kétségkívül vannak elõnyei: nagy húzóerõt jelent, hogy gyakran sosem látott összefogás alakul ki a lakosság és az önkormányzat között, bekerülnek egy másik kategóriába, így újabb társulásokban vehetnek részt, nõhet a vállalkozások száma, tovább bõvülhetnek a szolgáltatások, valamint fiatal munkavállalók, szakemberek érkezhetnek. Természetesen plusz feladatokat is el kell látniuk, amelyekhez új szakembereket kell alkalmazniuk (például aljegyzõ, egyes helyeken környezetvédelmi munkatárs stb.). Az õ bérük fedezésére az állam egy bizonyos összegig normatív támogatást nyújt. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.agglomeracio.hu 2005. június

23

Ön mikor frissítette utoljára honlapját?

Sikerül rendszeresen tartalmas információkat szolgáltatnia?

Nem?

Segítünk! Hasznos hírek egyenesen az Ön honlapjára! A helyi önkormányzati honlapok általános problémája, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják azokat folyamatosan tartalmas, közérdeklõdésre számot tartó információkkal ellátni. Márpedig látogatottságot, ezáltal lakossági elégedettséget csakis

megfelelõ minõségû tartalomszolgáltatással

lehet elérni.

A Localinfo Önkormányzati Információs Központ – több éves tartalomszolgáltatási tapasztalattal maga mögött – ebben kíván segítséget nyújtani Önöknek, felajánlva közhasznú információs szolgáltatását.

Összeállításaink nem pusztán cikkeket tartalmaznak, hanem az internet adta lehetõségeket kihasználva megmutatjuk az utat a továbblépéshez, egy-egy ügy elintézéséhez, mélyebb tanulmányozásához. Mellékeljük az adott téma fontosabb dokumentumait, azoknak az internetes helyeknek a címeit, ahol még teljesebb körû információk találhatók a témáról. Az általunk végzett általános tartalomszolgáltatás révén hetente 15 hírbõl álló válogatást állítunk össze és juttatunk el/töltünk fel Önöknek.

az adóváltozásoktól a pályázati lehetõségeken át a legkülönbözõbb élethelyzetekben (pl. felvételi, gyes, nyaralás, lakáshitelek, stb.) fontos információkig. A

Elõfizetõink kedvezményben is részesülnek, így 50 százalékos árengedménnyel vehetik igénybe a Localinfo által kifejlesztett "Üvegzseb" modult, amelybe egy informatikai elõképzettség nélküli adminisztrátor is könnyedén, rendszerezetten feltöltheti az "üvegzseb" törvény által kötelezõen elõírt információkat (lásd: www.localinfo.hu/uvegzseb)

hozzásegítenek az országos szintû változások nyomon követéséhez, gyakorlati tanácsokat adnak a hétköznapi életben való eligazodáshoz, s kielégítik a közélet és a kultúra iránti kíváncsiságot.

A szolgáltatás részleteirõl és településtípusra szabott áráról a 06-30-210-2847-es számon vagy az [email protected] email címen keresztül kérhetnek tájékoztatást.

A közhasznú hírekbõl hetente küldünk megrendelõink számára egy, a mindennapi életet megkönnyítõ,

praktikus hírcsokrot

"Hasznos hírek"

Keressen bennünket, legyen velünk sikeres! Bõvebb információ: Localinfo Önkormányzati Információs Központ

www.localinfo.hu


Közbeszerzés

Közbeszerzés a szakértõ szemével

!

Kedves Olvasók! Cikkemben a közbeszerzési törvény (Kbt.) aktuális módosítására, a "saláta-a ajánlatok" kapcsán a hiánypótlás körében pótolható hiányosságokra és a banki szolgáltatások közbeszereztetésének jelentõségére szeretném felhívni a figyelmüket. A 2005. évi XXIX. tv. módosította a Kbt-t, a módosítás 2005. május 28. napjától hatályos. Ennek köszönhetõen a törvény kiegészült a 2/A §-sal, a 22.§ (1) bekezdése pedig a k) ponttal. A módosítás szerint nem tekinthetõ a Kbt. hatálya alá tartozó szerzõdésnek az, amelyet a klasszikus ajánlatkérõ (22.§ (1) bekezdése) és a száz százalékos tulajdonában lévõ gazdálkodó szervezet köt egymással, az alábbi feltételek fennállása esetében: – az ajánlatkérõ a saját alapítású szervezet felett – tekintettel a közfeladat, illetve közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabály alapján fennálló felelõsségére – teljes körû ellenõrzési és irányítási joggal rendelkezik (a stratégiai és az ügyvezetési feladatok tekintetében egyaránt), – a gazdálkodó szervezetnek a szerzõdéskötést követõen az éves nettó árbevétele legalább 90 százléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérõvel kötendõ szerzõdés teljesítésébõl származik. A szabályozás akkor is alkalmazható, ha a fenti szervezet üzletrésze vagy részvényei több klasszikus ajánlatkérõ közös tulajdonában van. Az ilyen szerzõdések azonban fõszabály szerint határozott idõre, legfeljebb egy évre köthetõk és a közbeszerzési eljárás mellõzésével csak akkor hosszabbíthatók meg, ha a feltételek továbbra is fennállnak. Az ajánlatkérõ legalább három évenként – független szakértõ igénybevételével – hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében meg kell vizsgálni a fentiek alapján kötött szerzõdések teljesítésének tapasztalatait (a közfeladat, közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minõségét, hatékonyságát, a költségek elemzésével), valamint azt, hogy indokolt-e a 2.§ (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása. A módosítás a 22.§ (1) bekezdését kiegészíti, ennek megfelelõen a fent ismertetett 2/A § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetek a klasszikus ajánlatkérõk közé felvételt nyernek. Ez azt jelenti, hogy az elõzõekben részletezett, alapító és alapított közötti szerzõdésekre – a feltételek fennállása esetén – nem terjed ki a Kbt. tárgyi hatálya, de az alapított szervezet maga a Kbt. alanyi hatálya alá kerül és beszerzéseit is a Kbt. alapján kell megítélni. Ha tovább elemezzük a módosítás hatásait, láthatjuk, hogy az ilyen szervezet köteles szem elõtt tartani beszerzései megítélésében a Kbt.-t, azaz közbeszerzési tervet, közbeszerzési szabályzatot kell készítenie, be kell jelentkeznie a Közbeszerzések Tanácsához, az egybeszámítás szabályait figyelembe véve kell minõsítenie a beszerzéseit, közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatnia stb. !

Másik témánk a hiánypótlások köre. A Közbeszerzési Döntõbizottság határozatait figyelve megállapítható, hogy a hiánypótlás megengedése igen súlyos terheket ró az ajánlatkérõkre. Az ajánlatokat a hiánypótlási felhívásokat megelõzõen nagyon alapos vizsgálatnak kell alávetni (ez növeli az eljárás idõigényét), hiszen ha egy banki igazolásból hiányzik az, hogy mióta vezeti a bankszámlát a pénzintézet (bár ez az ajánlati felhívásban megjelölt eleme volt az igazolásnak), az ajánlatkérõ nem tekinthet el nagyvonalúan ettõl a hiányosságtól, hanem fel kell hívni pótlásra az ajánlattevõt. Ha ezt elmulasztja az ajánlatkérõ, akkor adott esetben elõfordulhat, hogy érvénytelen ajánlatot von be a bírálatba, és ez igen súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Évek óta "saláta-ajánlatok"-nak hívom azokat az ajánlatokat, amelyeket az ajánlattevõk laponként, összefûzetlenül, "ömlesztve" nyújtanak be. Az olvasói telefonokból és a saját tapasztalatom alapján megállapítható, hogy ez a gyakorlat még ma is, több mint egy évvel az új Kbt. hatályba lépést követõen is elõfordul. Ezzel kapcsolatosan a saját gyakorlatomat tudom Önökkel megosztani. Álláspontom szerint a hiánypótlás nem azt jelenti, hogy felhívjuk az ajánlattevõt új ajánlat benyújtására. A "saláta-ajánlatok" esetében a lapok keverednek, cserélhetõk, az ajánlat eredeti tartalma sem állapítható meg. Ez esetben mi lehet a hiánypótlási felhívás tartalma? Az ajánlatkérõ felszólítja az ajánlattevõt arra, hogy ajánlatát megfelelõen nyújtsa be, ami új ajánlat benyújtását jelentené? Ez semmiképpen nem szolgálja a versenytisztaság elvét. Ez esetben – véleményem szerint – megalapozott az ajánlat érvénytelenségének megállapítása arra hivatkozva, hogy az nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban elõírtaknak. Bár szidjuk, mégis tagadhatatlan elõnyökkel jár a banki szolgáltatások közbeszereztetése. Az értékhatár (2 millió Ft.), valóban szükségtelenül alacsony, de nagyobb értékû banki szolgáltatások esetében a közbeszerzési eljárás lefolytatásával igazi versenyre kényszeríthetõk a bankok. Õk ezt nem szeretik! Az önkormányzati ajánlatkérõk azonban elõnyös szerzõdéseket köthetnek, ha az ajánlati felhívásban a banki szakma specialitásaira alapozott, "okos" , szakmailag kifogástalan és pontos feltételrendszert határoznak meg. Várom észrevételeiket és kérem, osszák meg velem tapasztalataikat!

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail: [email protected]

www.kozbeszerzes.hu 2005. június

25

Visszatekintõ


Májusban történt – Májusban történt Budapesten több pénz jut turisztikára A Budapestet népszerûsítõ nemzetközi médiakampányára költi a nemrég 263 millióról 402 millió forintra növelt önkormányzati támogatásának jelentõs részét a fõváros turisztikai cége, a BTH Kht. A turisztikai bizottság elfogadta a közhasznú társaság múlt évi beszámolóját és ez évi üzleti tervét. Tavaly a tervezett 4 százalék helyett mintegy 17 százalékkal nõtt a vendégéjszakák száma, s így 30 százalékkal nagyobb lett a cég bevétele. Ennek az eredménye az is, hogy a tervezetet meghaladóan, több mint 120 millió forintra nõtt a turisztikai kht. adózott eredménye. Az idén több mint egymilliárd forintos kiadást tervezõ cég a tavalyit 30 százalékkal meghaladó összeget, mintegy 600 millió forintot szán marketingtevékenységre. 2005.05.03.

Újabb gyógyszálló épülhet Gyulán Négycsillagos gyógyszálló és gyógyászati központ építését tervezi a Csaba Center Invest Kft. Gyulán – jelentette be Laczó Szabolcs, a békéscsabai székhelyû társaság egyik ügyvezetõ-tulajdonosa. Elmondta: a kft. tagjai a Gyulai Várfürdõ területén egy 2-300 ágyas, több szintes gyógyszálló megépítését tervezik, s annak elõkészítõ munkálataihoz kikérték a várfürdõ többségi tulajdonosának, Gyula Város Önkormányzatának véleményét is. "A testület a közelmúltban úgy döntött, támogatja a kft.-t, hogy készüljön el a gyógyszállónak és a hozzá tartozó gyógyászati központnak a megvalósíthatósági tanulmánya, s annak ismertében fognak a gyulai képviselõk végleges döntést hozni a programról" – tette hozzá. 2005.05.05.

Japán abroncsgyár Tatabányán A japán gumiabroncs gyártó Bridgestone Corporation bejelentette, hogy európai leányvállalata, a Bridgestone Europe NV/SA új üzemet hoz létre Magyarországon, mégpedig Tatabányán. A gyár építése 2006-ban, a termelés 2008-ban indul, 185 szakképzett dolgozónak adva munkát. A beruházás értéke 190 millió euró (50 milliárd forint). A japán cég a Tatabánya és Környe közötti ipari parkban épülõ üzemben személyautókra és kis teherautókra kíván nagy teljesítményû, speciális minõségû, radiál gumiabroncsokat gyártani, saját fejlesztésû, teljesen automatizált gyártási technológiával. A tervek szerint a termelés volumene 2009. év elsõ felére már elérheti a napi nyolcezres darabszámot. 2005.05.10. 28

2005. június

Újabb balatoni közmunkaprogram Nagyszabású közmunkaprogram indul a Balatonon kormányzati támogatásból a MÁV Rt. részvételével. A program keretében 700 millió forintból az elõzõ évinek majd ötszörösét, csaknem ezer munkanélkülit foglalkoztathatnak október közepéig – jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Közölte: három város – Siófok, Balatonfüred és Keszthely – koordinálásával a 45 tóparti településen, 232 kilométernyi partszakaszon, a parttól mintegy másfél kilométeres sávban megtisztítják a területet, valamennyi vasúti átjárót, és parlagfû-mentesítést is végeznek a közhasznú munkában foglalkoztatottak. A tárca vezetõje elmondta, a balatonival együtt az idén összesen 8 közhasznú programot indítanak az országban, 6 milliárd forint ráfordítással 10 ezer munkanélkülinek adnak munkát. 2005.05.12.

Mûködési hiánnyal küzd Körmend A város éves költségvetése mûködési hiányt tartalmaz, a tervezett hitelfelvétel összegébõl ezt kívánják finanszírozni. Az önkormányzat tavaly 100 milliós folyószámlahitelt vett igénybe, amelynek törlesztési ideje május 24-én jár le. A most igényelt kölcsön futamideje szintén egy év, a hitelt a bevételek alakulásának függvényében folyamatosan törleszti a város. 2005.05.12.

Bérlakásprogram Szegeden Elkezdõdött a szegedi bérlakásprogram elsõ lakásainak átadása; a napokban huszonnyolc otthonba költözhetnek be a rászorulók – közölte Szeged polgármestere, az egyik bérlakás átadásán. Botka László tájékoztatása szerint a város 350 millió forintból ötven használt panellakást vásárolt, amelyet késõbb pályázat útján utalt ki; a program anyagi fedezetének hetven százaléka belügyminisztériumi támogatás. A felújított, nagyobb alapterületû vagy komfortosabb lakásokba elsõsorban a korábban is bérlakásban élõk költözhetnek be – tette hozzá Szeged város elsõ embere. Közölte, a pályázat során figyelembe vették az egy családban élõ felnõttek és gyermekek számát, valamint a lakás méreteit. Csak azok jelentkezhettek, akiknek nem volt közüzemi tartozása. Az átadáson Cselszi Mária, az egyik új bérlõ elmondta: férjével, valamint három- és tízéves kisfiával korábban egy harminc négyzetméteres garzonban laktak, így nagyon örülnek a másfél szobás panellakásnak. 2005.05.19.


Visszatekintõ

Májusban történt – Májusban történt Teherkomp Esztergom és Párkány között Teherkomp indul Esztergom és Párkány között jövõre – tájékoztatott az esztergomi önkormányzat. A teherkomp terveivel foglalkozó munkacsoport megtartotta a harmadik értekezletét az esztergomi vármegyeházán. Az Európai Unió Phare pályázatán 10 millió forint felhasználásával folynak a jövõ õsszel induló teherkomp tervezési munkái. Nyár közepére készülnek el a kiviteli tervek, illetve gazdasági-szociológiai tanulmány is készül a komp hasznáról. 2005.05.20.

Civil népújságot indítanak Zalában A Zala megyében mûködõ, mintegy háromszáz civil szervezet tájékoztatása érdekében lapot indított a közelmúltban a Dél-zalai Civil Fórum Egyesület. Riersch Zoltán, a Zalai Civil Népújság fõszerkesztõje elmondta: az egyesület a Nemzeti Civil Alapprogramból elnyert másfél millió forintból hatszor, havi egy alkalommal jelenteti meg a lapot, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek a legfrissebb pályázati lehetõségek bemutatására. A fõszerkesztõ közölte: a havonta háromezer példányban, huszonnyolc oldalon megjelenõ újság eladásából származó bevételt hátrányos helyzetû gyermekek táboroztatásának megszervezésére fordítják. 2005.05.24.

Korszerûsítés a nyíregyházi kórházban Új onkoradiológiai ambuláns kezelõt, 30 ágyas részleget, négy sterilszobát és alváslaboratóriumot adtak át a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórházban, ahol idén több mint egymilliárd forint értékû intézmény-korszerûsítés kezdõdik. A beruházás során 50 millió forintból a daganatos betegek ellátását javító, valamint az éjszakai légzési problémákkal küzdõ emberek gyógyítását szolgáló létesítmény épül. Az alváslaboratóriumba 6 millió forint értékû diagnosztikai készüléket kapott a kórház a Linde Gáz Magyarország Részvénytársaságtól – közölte Ivanon Georghi, a cég munkatársa. A készülék a mély, pihentetõ alvásból, levegõhiány miatt gyakran felébredõ beteg diagnosztizálását teszi lehetõvé – mondta Vinkler Ilona, megyei tüdõgyógyász szakfõorvos. Hozzátette: a lakosság 3 százaléka bajlódik ezzel a kórral, fõként a súlyproblémákkal, horkolással küzdõ emberek, akik a betegség miatt kialvatlanok, fáradtak és a veszélyes munkahelyeken, például a gépjármûvezetésnél hibáznak, okoznak balesetet. 2005.05.26.

Drágulhat a távhõ Pécsett Hat százalékkal drágulhat a távhõellátás Pécsett, amenynyiben az önkormányzat közgyûlése megszavazza az erre vonatkozó rendeletmódosítást. A díjemelésrõl a város Közlekedési és Kommunális Bizottsága is tárgyalt. Tavaly az önkormányzat csak az infláció mértékének megfelelõen hajtott végre díjtétel emelést, amelyet minden esetben költségalapon hajtottak végre. Idén ez megközelítõleg 12 százalékos nagyságrendû, viszont a szolgáltatás tarifáira vonatkozóan a PÉTÁV kft. csak 6 százalékos módosítást terjesztett elõ, amit a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság legutóbbi ülésén el is fogadott. 2005.05.26.

Civilek is pályázhatnak távmunkahelyekre Újabb 980 távmunkahely jöhet létre az idén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával – jelentette be a távmunka programiroda vezetõje egy nyíregyháza-sóstógyógyfürdõi konferencián, amelyen az egész életen át tartó tanulás volt a téma. A pályázat kiírása napokon belül megjelenik, s a gazdasági szféra mellett, ezúttal önkormányzatok, alapítványok és non profit szervezetek is jelentkezhetnek támogatásért – mondta Képes János. Az irodavezetõ közölte: Magyarországon jelenleg még csak 1,5-2 százalék arányú a távmunka, amíg például Németországban 18, Ausztriában 20, a skandináv államokban pedig 30 százalék fölötti az aktív munkavállalók körében. 2005. 05. 30.

Hatvanöt helyett marad a hetven év Sürgõsséggel tárgyalta az országgyûlés azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében visszaáll a korábbi állapot, s 70 éves korig lehet valaki köztisztviselõ. A korhatárt a 2005. évi költségvetési törvény csökkentette le 65 évre, alkalmazására 2005. július elsejétõl került volna sor. A közalkalmazotti jogviszony szintén 70 éves korig tarthat. A költségvetési törvényben szereplõ szabályozással a köztisztviselõk esetében a korábbi 70 éves korhatár 65 évre csökkent volna, közalkalmazottaknál pedig újonnan került bevezetésre az életkorhoz kötött jogviszonymegszüntetés jogintézménye. Az elfogadott módosítás alapján mindkét esetben 70 év a korhatár. A sürgõsséget az indokolta, hogy a jogalkalmazási tennivalókról minél elõbb értesüljenek a munkáltatók, a közszférában dolgozók egzisztenciális biztonsága érdekében. 2005. 05. 31. 2005. június

29

Településmarketing


Gyõr: harc a városképért Jogszabályokkal akadályozzák, hogy piaccá változzon a belváros Az utóbbi idõben egyre inkább elszaporodtak azok a belvárosi boltok, amelyek tönkreteszik Gyõr városképét, ezért szükség volt a régi jogszabály módosítására – nyilatkozta a Localinfonak Gergely Zoltán, önkormányzati képviselõ. Hozzátette: a legnagyobb problémát a külföldi – elsõsorban távol-kkeleti – tulajdonban lévõ boltok külsõ megjelenése okozza. Az önkormányzati képviselõ egy kétlépcsõs megbeszélést szervezett a kereskedõknek, hogy egyeztetni tudjanak az új jogszabályról. Elsõ alkalommal a távol-keleti vállalkozókkal próbált egy találkozót szervezni, azonban egy, a szervezésben segítõ férfin kívül senki sem ment el a megbeszélésre. Gergely Zoltán szerint ennek oka a bizalmatlanságban keresendõ. Jelenleg zajlanak velük a tárgyalások, mivel a külföldi kereskedõk egy érdekvédelmi szervezetet szeretnének létrehozni – ebben az önkormányzat jogi segítséget nyújt számukra. A második találkozót a hazai kereskedõknek hirdették meg, akik szép számban el is jöttek – közölte a képviselõ. Hozzátette: velük sikerült konstruktív párbeszédet folytatni, amely során az érintettek egyetértettek a jogszabály módosításának szükségességével. A határozat betartását a helyi közterület-felügyelõk ellenõrzik. Gergely Zoltán szerint a rendelet világosan szabályozza, hogy mit lehet és mit nem, így nem kell attól tartani, hogy a felügyelõk önkényesen bírságolnak. A kihirdetés után volt egy egyhónapos türelmi idõ – ezalatt lakossági fórumokat szerveztek, ahol kiderült, hogy az itt élõk is támogatják a szigort. A közterület-felügyelet munkatársai eddig csak figyelmeztetéseket osztottak, szankcióra még nem volt szükség. A kiszabható helyszíni bírság felsõ határa a 30 ezer forint.

Néhány a gyõriek15 lépésébõl

(1) Az üzlet kirakatának tisztának kell lennie. (2) A kirakat megjelenésének rendezettnek, gondozottnak és tisztának kell lennie. Ennek érdekében kerülni kell a kirakatban elhelyezett áruk zsúfolását, a termékek bemutatását pedig úgy kell megoldani, hogy az ehhez felhasznált anyagok, polcok, rácsok, stb. minõsége legyen összhangban a belváros idegenforgalom szempontjából kiemelt szerepével. (3) A kirakatba csak olyan termék helyezhetõ el, amely az üzlet jellegének, profiljának megfelel. Tilos a kirakatban oda nem illõ tárgyak elhelyezése (göngyöleg, stb.). (4) Tilos a kirakatok eltakarása, kivéve a kirakatrendezéshez kapcsolódó, legfeljebb három napig tartó eltakarást. (5) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából eltakarni, igénybe venni. (6) A kirakatot úgy kell berendezni a nagyobb ünnepek (Karácsony, Húsvét) elõtt legalább 14 nappal, hogy az tükrözze az ünnepi hangulatot. Az ünnepi hangulatot tükrözõ dekorációt az ünnep elmúltát követõ 30 napon belül el kell távolítani.

Dzindzisz Sztefan [email protected]

Localinfo

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

30

2005. június

PARK PRO 4WD - a négykerékmeghajtású csoda

Magyarországi kizárólagos forgalmazó

KERT + PLUSZ Kft. Minõség svédacélból A STIGA PARK gépcsalád új tagjai a PARK PRO 4WD gépek - hidrosztatikus összkerékhajtás - 16, 20 és 25 LE motor - szervo kormány a 20 és 25 LE tipusnál Munkaeszközei: - 8 féle fûkasza, pázsittól a bozótig - gyepszélvágó - kaszalék-és lombgyüjtõ - gyüjtõ seprõgép - saraboló és gereblye a kavicsos utakra - hómaró, hótolólap, seprõhenger - pótsúly, hólánc - homok- és sószóró - 3 féle billenõ pótkocsi

KERT + PLUSZ Kft. 1016 Budapest. Galeotti u. 8. Telefon: (1)-3 355-2 2131, (30)-9 9517-2 218 (26)-3 316-7 783, (30)-9 9902-8 870 Telefax: (1)-3 356-8 8272, (26)-3 316-7 783 e-m mail: [email protected]

Energiamegtakarítás felsõ fokon

Recommend Documents