Energiamegtakarítás felsõ fokon

Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).

Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.

Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail: [email protected]

Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Mintha

Tartalomjegyzék X

Reflektorban az akadálymentesítés 4–6. oldal

X

Fehér Füzet a hivatali diszkriminációról 7. oldal

X

Szociális városrehabilitáció 8. oldal

X

Brüsszelbõl jelentjük 9. oldal

X

Román-magyar közeledés 10–11. oldal

X

Törvény az információszabadságról 12–13. oldal

X

Közbeszerzési tanácsok 14. oldal

X

Szelektív hulladékkezelés 19. oldal

X

A jegyzõ, aki nyugodtan kihúzhatja magát 20–21. oldal

X

Vidéki repülõterek 22–23. oldal

X

Ász-jelentés az ISPA-programról 24. oldal

X

Hó csiki-csuki 25. oldal

X

Visszatekintõ 28–29. oldal

X

Üveghegy épülne Debrecenben 30. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Mintha-ország vagyunk. Nagy buzgalommal látunk neki a feladatoknak, felületes szemlélõ számára úgy is tûnik, mintha komolyan gondolnánk, mintha tényleg meg akarnánk csinálni, és mintha azon a módon egyáltalán meg lehetne valósítani a kitûzött célt. Persze elsõ pillanattól tudja valamennyi résztvevõ - a feladat meghatározója és címzettje egyaránt -, hogy ez az egész megint csak amolyan "mintha". Nos nem volt ez másképpen az ország akadálymentesítésével kapcsoltban sem. Komolyabb kalkulációk nélkül is könnyû volt belátni, hogy a központi költségvetés nem tud annyi pénzt adni, amennyibõl valamennyi közintézményt megközelíthetõvé lehet tenni a mozgáskorlátozottak számára. Mint, ahogyan az sem lehetett titok, hogy a helyi önkormányzatoknál még kevésbé van erre pénz. Sebaj, a törvény megszületett, és mindenki úgy kezdett viselkedni, mintha ennek ellenére elhinné, a feladat teljesíthetõ a kitûzött határidõig. Aztán eljött a bûvös dátum, és az épületeknek alig több mint tíz százaléka lett akadálymentes - épp, ahogyan várni lehetett. Na és akkor mi van? Eggyel több teljesíthetetlen, végre nem hajtott jogszabály. A törvény amúgy sem tartalmazott szankciót, hisz, akik megírták, azok is tudták, hogy lehetetlent kérnek a településektõl. A polgár pedig csóválja csak nyugodtan a fejét, mármint, hogy milyen érdekes is ez. Azok a törvények, amelyek rá rónak kötelezettséget, mindig behajthatók, számon kérhetõk és büntetéssel sújthatók. Az államra rótt határidõs feladatok elmulasztása ellenben szinte valamennyi esetben bocsánatos bûn. Már olyannyira, hogy ezúttal a jogalkotók még azt a fáradtságot sem vették, hogy a határidõ lejárta elõtt módosítsák a jogszabályt. Kinek jó ez? A mozgáskorlátozottakat mélyen sérti ez az eljárás, jogaikat megnyirbálja, azt üzeni nekik, senki nem gondolja komolyan, hogy számukra is élhetõvé kell tenni a világot. Az önkormányzatokat tovább frusztrálja, hogy újabb teljesíthetetlen feladattal kell birkózniuk, teli lelkifurdalással, hisz õk nap, mint nap találkoznak a rászorulókkal. A polgárokban tovább erodálja a jogbiztonságba vetett hitet. A törvényhozókat, a végrehajtó hatalmat tragikomikusan nevetségessé teszi - még önmaga elõtt is, hogy miért megy bele újra és újra ezekbe a jogi színjátékokba. Ennyire vagyunk képesek? Miért nem tud tárgyilagosan, õszintén szembenézni az elõttünk álló problémákkal az ország vezetésével megbízott elit? Miért nem társadalmasítja a kérdést, miért nem fordul segítségért a civilekhez, a gazdasági élet szereplõihez, ha a saját köreiben nincs annyi innováció, amit e kihívás megkövetelne? De jut kérdés saját magunknak is. Miért nyugszunk bele mindannyian, miért asszisztálunk magunk is visszatérõen ahhoz a lélekromboló öncsaláshoz, amit ez a "mintha" hozzáállás mér ránk? L. László János [email protected]

2005. február

3

Reflektor – Esélyegyenlõség


Próbaperre készülnek a mozgássérültek Csak a töredéke lett akadálymentes a középületeknek határidõig Becslések szerint több mint százmilliárd forintba kerülne a középületek akadálymentesítése. A határidõ lejárt, de az önkormányzati fenntartású épületeknek mindössze 13 százaléka akadálymentes. Sokhelyütt azonban úgy tûnik, azt sem tudják, mi az az akadálymentesítés: az e célra benyújtott önkormányzati pályázatok 80 (!) százaléka nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) próbaperek sorozatát tervezi indítani. A kormány viszont - utólagos - határidõ módosítással odázná el a problémát. idõ-módosításról csak beszélnek hónapok-évek óta, de nem került kormány elé. Az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal tavaly júniusban írt ki pályázatot önkormányzati épületek akadálymentesítésére, a Magyar Hírlap híradása szerint azonban a pályázatnak a mai napig nincs elbírált eredménye, noha azt tavaly szeptember közepére ígérték. Igaz, a nagy érdeklõdés miatt a kiíró 150 millió forinttal megemelte a 360 milliós keretet. Mindebbõl becslések szerint közel 200 önkormányzati fenntartású épületet szerelhetnének fel rámpákkal.

Hatósági hozzá nem értés

Egyelõre marad az utca Utólagosan szeretné módosítani a kormány az akadálymentesítésre évekkel ezelõtt kitûzött 2005. január elsejei határidõt. Az erre vonatkozó kormány-elõterjesztés már elkészült, de lapzártánkig nem került a kabinet asztalára. A határidõ lejártakor a középületeknek töredéke volt akadálymentesnek nevezhetõ. A minisztériumi fenntartásban lévõ épületekre még mintegy 14 milliárd forintot kellene költeni ennek érdekében, az önkormányzati fenntartásúakra ennek több mint hatszorosát.

Szeptemberre várták a pályázati eredményeket Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, a fenntartásukban lévõ középületek mintegy 13,3 százaléka akadálymentes. Az, hogy a 2005. január elsejei határidõ nem lesz tartható, évek óta nem kétséges. Ennek ellenére a határX

4

www.meosz.hu 2005. február

Korántsem biztos azonban, hogy a nagy érdeklõdés ellenére lesz ennyi alkalmas pályázat. Az önkormányzatok által a középületek akadálymentesítésére benyújtott 600 pályázathoz kapcsolódó építési tervek 80 százaléka nem felelt meg az akadálymentesen hozzáférhetõ környezet követelményeinek - derül ki az elõterjesztés-tervezetbõl. Ami ennél is meglepõbb: tíz nem megfelelõ tervbõl kilencre ki is adták az építési engedélyt, holott már hét éve nem lehetne építési engedélyt szerezni nem akadálymentes középületre. A hatóságok hozzáértésének kérdése is joggal felvethetõ tehát, miként azt fel is vetette lapunknak nyilatkozva Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) irodavezetõje. A beérkezett pályázatok szakmai meg nem alapozottságából, valamint, hogy az akadálymentesítés számos településen mintha csak most - a törvényi határidõ közeledtével - kezdõdött volna meg, maga a kormány-elõterjesztés tervezete is megállapítja, hogy "az akadálymentesítésnek elõször nem a fizikai környezetben kell megtörténnie, hanem a társadalmi tudatban, az emberek fejében". Emellett annak szükségességét is megfogalmazza, hogy a szakemberképzésbe be kell épülnie az akadálymentesítés oktatásának.

Önkorlátozó persorozat A MEOSZ a napokban felkérte tagegyesületeit - Szakály József elmondása szerint 91 tagegyesületrõl, és összesen 195 ezer tagról van szó -, hogy február 15-éig mérjék fel a nem akadálymentes, közfeladatokat ellátó intézménye-



Akadálymentesítési naptár

ket. Ezt követõen a szervezet elnöksége dönt arról, melyek legyenek azok a helyszínek, ahol megkezdik a próbapereket. - Nem akarjuk megbénítani a közigazgatást, sem az igazságszolgáltatást, ezért nem akarunk persorozatot a nyakukba zúdítani. Kiválasztunk azonban néhány olyan intézményt, amely jelentõs hátrányt okozott a mozgáskorlátozottaknak, és azokat be fogjuk perelni. Folyamatosan fel akarjuk hívni ugyanis a figyelmet a probléma súlyosságára - fogalmazott Szakály József, aki szerint országgyûlési vizsgálóbizottság felállítása is indokolt lenne az ügyben.

Hiányzó garanciák A MEOSZ nem teljesen érti, hogyan lehet egy lejárt határidõt módosítani, és nem is tartja elfogadhatónak, hogy 2010-re tolják ki az akadálymentesítés határidejét. Pontosabban csak abban az esetben, ha garanciát is építenek be a jogszabályba arra, hogy ez meg is történik. Azt mindenesetre Szakály József nem tartotta túl biztatónak, hogy 2007-ig mindössze 7 milliárd forint ráfordítással számol

Ingyenes szociális taxi Dombóváron Az országban egyedülálló ötlettel rukkolt elõ Dombóvár: márciustól szociális taxit üzemeltet a városban a rászorultak számára. Szabó Loránd, a város polgármestere a Blikknek nyilatkozva elmondta: a hétszemélyes, egy légterû Opel Zafirával az idõsebbek és mozgássérültek kórházba, orvosi rendelõbe, gyógyszertárba járhatnának. Az autót átalakítják, hogy a mozgássérültek is igénybe vehessék. A Gemenc Volán telefonszámát kell majd tárcsázni, ugyanis a társaság telephelyérõl indul a taxi. Az akció további részleteit még ebben a hónapban kidolgozzák.

X

a kormányzat, miközben saját felmérései alapján maga is tisztában van azzal, hogy mai áron több mint százmilliárd forintot kellene erre a célra költeni. A garancia kérdését már 1998-ban az állampolgári jogok országgyûlési biztosa is felvetette. Nincs ugyanis egyértelmûen tisztázva, hogy a közhasználatú építmények (köztük szállodák, bankok, templomok stb.) akadálymentesítésének elmulasztása milyen következményekkel jár, mulasztásnak minõsül-e. További kérdés, hogy amennyiben mulasztásnak minõsül milyen szankciókkal lehet a nem teljesítést értékelni - állapította meg az ombudsman. Nos, ebben a kérdésben a jogszabály-módosítás általunk ismert tervezete sem tartalmaz elõrelépést.

Prioritások prioritása Mivel a fogyatékossággal rendelkezõ személyek sikeres társadalmi integrációjához elengedhetetlen, hogy inaktív, támogatásokból nehézkesen megélõ emberekbõl a munkavállalással aktív, önmagukat eltartani képes állampolgárokká váljanak, a foglalkoztatást megkönnyítõ, az ahhoz segítséget nyújtó intézmények épületeinek akadálymentesítése kiemelten fontos - állapítja meg a tervezet. Ezért a dokumentum az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeinek (Foglalkoztatási Hivatal, munkaügyi központok, kirendeltségek, regionális munkaerõ fejlesztõ és képzõ központok) akadálymentesítését minõsíti elsõrendû prioritásnak, igaz a feladat költségigényét az eltérõ adatszolgáltatásnak köszönhetõen nem tudják pontosan megbecsülni: 500-2000 millió forintra teszik. Az elõterjesztõk szerint az akadálymentesítést prioritásként kell meghatározni a II. Európa Tervben. Emellett pályázati rendszer kidolgozása szükséges, amelynek keretében támogatás nyújtható a már meglévõ középületek tulajdonosainak az akadálymentesítéssel kapcsolatos feladataik teljesítéséhez. Nagy Ildikó Emese [email protected]

www.eselyegyenloseg.hu 2005. február

5



Pilisvörösvár: nem csak a pénzen múlik A középületek nagy részében már sikerült megoldani az akadálymentesítést, jelenleg csak néhány épületben kellene munkálatokat végezni - jelentette ki a Localinfonak Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár elsõ embere. Hozzátette: bármennyire is igyekezzen egy önkorGrószné Krupp Erzsébet mányzat, a törvényi elõírásoknak - hogy minden középület minden szintjén meg legyen oldva az akadálymentesítés - szinte lehetetlen eleget tenni, hiszen az állam nem biztosít elegendõ pályázati pénzt. Pilisvörösváron az elmúlt években sok épületet felújítottak és a törvényi elõírásoknak megfelelõen akadálymentesítettek, így könynyebben megközelíthetõvé vált a Német Nemzetiségi

Gimnázium, a 100 férõhelyes óvoda, a könyvtár valamint a városháza egy része is. A településen a két általános iskola, négy óvoda és a szakorvosi rendelõ akadálymentesítése nincs még megoldva - a felmerülõ több százmilliós költségekre valószínûleg célzott támogatást próbál elnyerni a város. A polgármester asszony szerencsés helyzetnek nevezte, hogy a két általános iskolában csak egy mozgáskorlátozott diák tanul. Az õ helyzetén a tanári kar órabeosztással kívánt segíteni: a tanuló osztálya mindig a földszinten tarja az órákat. Ugyancsak a földszintre helyezték az igazgatói szobát, illetve a tanárit, hogy szükség esetén a diák könnyen megközelíthesse azokat. Az ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban is a földszinten mûködik, így bármelyik tisztségviselõ az akadálymentesített részen tudja fogadni az arra rászoruló mozgáskorlátozott polgárokat. A városvezetõ kiemelte, hogy nemcsak pénzzel, hanem körültekintéssel is lehet segíteni a rászorulók helyzetén és ehhez csak az ott élõk és a városvezetés elhatározására van szükség.

Nagyrábé állami támogatásra vár Nagyrábéban összesen öt középületet kellene akadálymentesíteni, ám a január elsejei határidõre mindössze egyben sikerült elvégezni a munkálatokat - nyilatkozta a Localinfonak Józsa Kálmán, a település polgármestere. Elmondta: a legnagyobb probléma a Józsa Kálmán pénzhiány, hiszen a település saját erõbõl nem tudja finanszírozni az akadálymentesítést. Ezért benyújtották a pályázatukat az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal-

hoz, ahonnan elegendõ célzott támogatást nyertek el a helyi idõsek otthona korszerûsítésére. Késõbb még egyszer pályáztak egy másik épület modernizálására, ezt azonban határidõn kívül nyújtották be, így a gyógyszertár, az orvosi rendelõ, az iskola és a polgármesteri hivatal akadálymentesítése még hátravan. Az ehhez szükséges több mint egymillió forintot szinte teljes mértékben pályázat útján kívánják megszerezni, mivel önerõt csak minimális mértékben tudnak hozzátenni. Józsa Kálmán szerint nem is az õ dolguk lenne a szükséges pénz elõteremtése, mivel szavai szerint "aki létrehozta a rendeletet, az adjon is pénzt rá". A legnagyobb gondot az orvosi rendelõ felújítása jelenti, mivel szûk a terület, így csak az épület nagyobb átépítésével lehetne biztosítani az akadálymentes közlekedést.

Dunakiliti önerõbõl akadálymentesít

Szokoli Sándor X

6

www.nagyrabe.hu

X

A január elsejei határidõre egy épület akadálymentesítését sikerült megoldani, a többi épület korszerûsítésére az idei költségvetésbõl kíván Dunakiliti elegendõ összeget elkülöníteni nyilatkozta a Localinfonak Szokoli Sándor polgármester. Hozzátette: korábban próbálkozwww.pilisvorosvar.hu

2005. február

tak a címzett támogatás elnyerésével, azonban nemrég érkezett meg a nemleges válasz, így a településnek saját erejébõl kell megoldani az akadálymentesítést. Mivel az idei költségvetés még nem készült el, ezért nem biztos, hogy még 2005-ben meg tudják oldani a teljes akadálymentesítést. Ha nem sikerülne - a városvezetõ elmondása szerinti - kétmillió forintos összeget elõteremteni, akkor valószínûleg legalább egy év halasztást kérnek az államtól a munkálatok befejezésére. Dunakilitiben az orvosi rendelõt már akadálymentesítették, jelenleg a gyógyszertár, a fogorvosi rendelõ, a faluház és az iskola modernizálása várat magára.


Kisebbségügy

Csökkenõben a hivatali diszkrimináció Megjelent a 2004-e es Fehér Füzet - Már csak három önkormányzat érintett A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda (NEKI) 10 éve, 1995 január óta jelenteti meg a Fehér Füzetet, amelyben a magyarországi romák elleni diszkriminációs jelenségekrõl és azok jogi orvoslásáról vagy éppen orvosolhatatlanságáról tudósít. Tavaly három önkormányzatokat érintõ esetük volt. Bõ egy évtized alatt érezhetõ változás következett be a cigány kisebbség és a többségi magyar társadalom, valamint annak hatóságai és erõszakszervezetei között - olvasható a Fehér Füzet bevezetõjében. "A '90-es évek a gyûlöletbeszéd évtizede volt Magyarországon, s ebbõl a romáknak átlagon felül jutott. (…) A mai kép árnyaltabb, a hivatalos hangvétel körültekintõbb lett. A magyar közbeszédben megszûnõben van a cigányozás: új, civilizáltabb diskurzus vette kezdetét a nyilvános hencegõ megkülönböztetés egyre kevésbé szalonképes." - indokolja értékelését a szerzõ, Miszlivetz Ferenc. Ugyanakkor azt is megállapítja: az engedelmesség elvére épülõ állam, az alattvalói (az erõset tisztelõ, a gyengét megvetõ) mentalitás és a kudarcokért a felelõsséget áthárító bûnbakkeresés a változó felszín alatt még sokáig fogja nyomasztani mindennapjainkat.

Néhány a NEKI esetei közül - egy mondatban Az egyik település óvodájának konyháján elõzetes felkérés ellenére sem alkalmaztak egy roma asszonyt. A polgármester azzal indokolta megváltozott álláspontját, hogy a helybéliek "nem hajlandók cigány asszony kezébõl elfogadni az ételt." Az elõzetes telefon-megbeszélés értelmében hajnali ötkor munkaruhában és munkaeszközzel munkára jelentkezõ három roma fiatalasszonyt a cég ügyvezetõje azzal a kísérõmondattal bocsátotta útjára, hogy "tegnap is itt volt egy ilyen lány, mint te és õt is el kellett küldenem". Az egyik budapesti önkormányzat ügyfélszolgálatára a kiközvetítéssel megbízott vagyonvédelmi cég a roma származású fiatalembert nem tartotta alkalmasnak, mert mint közölték vele "snájdig embert" keresnek a posztra. Szabolcs-Szatmárban a megye leghíresebb diszkójába nem engedik be a roma fiatalokat, egy debreceni panzió pedig még az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal képzési programjára érkezõ "kisebbséghez tartozókat" sem hajlandó fogadni.

Cigánymentes falunap A tavalyi évben a NEKI három olyan ügyben járt el, amelyben önkormányzatok is érintettek voltak. (Ez egyébként az elmúlt évek legalacsonyabb száma: 2000-ben például még kilenc önkormányzati ügye volt a Furmann Imre által vezetett jogvédõ irodának). X

Az elsõ ügy egy városi eset, amely végül "happy end"-del végzõdött - ami nem túl gyakori. A megaláztatás azonban mindig maradandóbb nyomot hagy az emberben, mint a - kényszeredett - bocsánatkérés. K. városban az történt, hogy egy nyugdíjas klub által szervezett falunapra kerek-perec nem engedték be a cigányokat. Indokul azt közölték a romákkal: zárt a rendezvény, noha azt a helyi újságban is nyilvánosként hirdették meg. A településrészi önkormányzat azonban gyorsan lépett. A cigány önkormányzat felkérésére - a NEKI jelenlétében - tárgyalta az ügyet: elítélõ határozatot fogadott el, és felkérte a nyugdíjas egyesületet, kérjen bocsánatot. Ez meg is történt.

"Kényszermunka" terhesen Nem volt ilyen egyszerû a helyzet, és a bírósági eljárás jelenleg is folyamatban van egy községi önkormányzatnál történtek ügyében. A NEKI álláspontja szerint az önkormányzat törvénytelen eszközöket használt fel a szociális segélykérelmek elutasítása érdekében azért, hogy ily módon csökkentse szociális kiadásait. Volt, akinek azért nem folyósították a törvény szerint járó rendszeres gyermekvédelmi támogatást, mert szerintük a szülõk nem tesznek meg mindent gyermekeik eltartása érdekében. Ebben a községben fordult elõ az is, hogy mindenféle szerzõdés nélkül munkára utasították a cigány embereket, a szociális segély megvonásával fenyegetve õket. Egy hatodik, és egy hetedik hónapban lévõ terhes cigány asszonnyal árkot és egyéb közterületeket takaríttattak, kilométereken át cipeltetve velük a szemetes zsákokat. Más idõs roma asszonyokkal havat lapátoltattak, védõital és megfelelõ felszerelés nélkül. Ráadásul a rendõrségi vizsgálat is igen vitatható volt az ügyben, olyannyira, hogy az ügyészség kötelezte a nyomozó hatóságot a rendõrség által befejezettnek nyilvánított ügy folytatására, hivatali visszaélés gyanúja miatt. Egy másik városban jogszabályellenesen plusz feltételt szabtak meg az ápolási díj igényléséhez és attól tették függõvé annak megítélését, hogy a kérelmezõnek volt-e munkaviszonya az ápolás megkezdése elõtt. A NEKI ellenvetéseit a helyi közigazgatási hivatal is alaposnak tartotta és felszólította az önkormányzatot, gondoskodjon a törvénysértés megszüntetésérõl. Munkatársunktól

www.neki.hu 2005. február

7

Szociálpolitika


Szociális szempontok a városrehabilitációban Nem hagyják kiszorítani a szegényeket a megújuló területekrõl A szociális szempontok érvényesítését kívánja elérni a fõvárosi önkormányzat a városmegújítás során. Ennek érdekében két célterületen komplex rehabilitációs programba kezdenek. A közgyûlés januári ülésén a városrehabilitációs alapba évek óta nem fizetõ kerületeknek is engedményt tettek.

Múlt és jövõ Ferencvárosban A fõváros - legalábbis a belsõ kerületek - egyik legégetõbb gondja a városrehabilitáció. A megújulás helyenként látványosan és évekkel ezelõtt megkezdõdött, a IX. kerület például évtizedes - viszonylag pozitív - tapasztalatot tudhat e téren a háta mögött. Viszonylag - jegyzem meg - mivel azt a problémát itt sem tudták megoldani, hogy a polgárosodó környezet nem akarja megtûrni maga között az elesetteket. Éppen ezért jogvédõ szervezetek újra és újra arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy a megújulással megengedhetetlen lakosságcsere párosul. A fõvárosi önkormányzat két akkut problémának is igyekszik kihúzni a méregfogát: januári közgyûlésén szociális városrehabilitációs modellprogramot fogadott el, és úgy módosította a városrehabilitációs keretrõl szóló rendeletet, hogy az adós kerületek akkor is pályázhatnak a városrehabilitációs alapra, ha van fennálló tartozásuk, de megállapodást kötnek a törlesztésrõl és meg is kezdik azt. Most már a renitens önkormányzatokon van a sor, hogy döntsenek, hajlandók-e betartani a lakástörvény vonatkozó passzusát, és megkezdeni a befizetést, vagy sem. A Fõvárosi Önkormányzatnak egyébként mintegy 45 milliárd forintnyi kinntlevõsége származik a nemfizetésbõl, amire X

8

www.varoskutatas.hu/kezdolap_magyar.htm 2005. február

nem tartalmaz szankciót a jogszabály. Ígéretes kezdeményezésnek tûnik a szociális városrehabilitáció is, talán ezért is szavazták meg az elõzõhöz hasonlóan ezt az elõterjesztést is egyhangúlag a képviselõk. A szociális városrehabilitáció 4 éves kísérleti programját két konkrét területen indítják el: Kõbányán a Bihari út térségében, és a középsõ-Józsefvárosban a Magdolna-negyedben. Jövõre pedig megindulhat a szociális felújítás a ferencvárosi Dzsumbujban (a Gubacsi út-Illatos út térségében). Ha valaki kicsit is ismeri Pestet, tudja, hogy itt a leginkább krízises (szlömmös) területekrõl van szó. Az hogy ezekhez hozzá kell nyúlni, évtizedek óta nem volt kétséges, de a "hogyan", a "mibõl" és "ki", nyitott kérdései máig odázták a problémát. A 24. órában vagyunk - szokták mondani, de valóban errõl van szó. A koncepció szembenéz azzal a helyzettel, hogy itt nem fognak megjelenni maguktól a befektetõk, és nem lesznek képesek az emberek maguktól elindítani látványos folyamatokat. A szociális rehabilitáció nem csak a lakóépületek, közterületek fizikai, de az ott élõk gazdasági-szociális és kulturális esélyeinek javítását is célul tûzi. Az épületek és közterületek felújítása, az infrastruktúra fejlesztése mellett a szociális háló kiterjesztését, a helyi közbiztonság, a környezet, az oktatás színvonalának javítását és komoly gazdaságélénkítõ, munkahelyteremtõ beruházásokat is terveznek. Csak így kezelhetõk ugyanis olyan speciális problémák, mint például a roma kisebbség munkaerõ-piaci reintegrációja, vagy a diszkrimináció visszaszorítása. Idén 300 millió, 2006-2008-ban 500-500 millió forintot biztosít a programokra a fõváros, erre a célra is megnyílik ugyanis a városrehabilitációs keret. Alapvetõ szempont, hogy - a részletes pályázati kiírás alapján a városrehabilitációs keretbõl szociális városrehabilitációra (fizikai megújításra) csak akkor adható pénzügyi támogatás, ha más ágazati forrásokból egyéb programok is elindulnak a területen, és ezek mûködéséhez és fenntarthatóságához szükséges források biztosíthatók. A szociális városrehabilitáció már nem jelenthet lakosságcserét: a társadalmi program fõ célkitûzései a lakosságmegtartás - amelynek legalább 70 százalékosnak kell lennie -, a helyi lakosság szociális státusz romlásának megakadályozása és a hátrányok felszámolása, a helyi gazdasági és társadalmi hálózat megerõsítése és a fizikai életfeltételek javítása. Nagy Ildikó Emese [email protected]


Európai Unió

EU-m milliárdokat érõ szomszédság Uniós programok a határrégiók közötti kapcsolatok javítására Kilenc, az új EU-ttagállamok, szomszédos tagjelölt országok és harmadik államok közötti határon átnyúló együttmûködés erõsítését célzó programot hagyott jóvá nemrég az Európai Bizottság. Az új programok nyomán eurómilliárdok áradhatnak hazánk határok menti térségeibe, elõsegítve a felzárkózást. A határ innensõ és túlsó oldala közötti gazdasági, szociális és területi együttmûködés szorosabbra fûzését elõirányzó programok közül háromnak magyar vonatkozása is van: az egyik Magyarországot, Szlovákiát és Ukrajnát, egy másik Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot, míg egy harmadik hazánkat, Romániát és Szerbia és Montenegrót érinti. A meghirdetett programokra 2004 és 2006 között összesen 260 millió eurót költ az Európai Unió, úgy, hogy az összeg javát - 215 millió eurót - az európai regionális politika határmenti együttmûködést támogató kezdeményezése, az INTERREG állja, a fennmaradó 45 millió eurót pedig az unión kívüli országoknak létrehozott alapokból, a Tacis, a Phare és a CARDS programokból finanszírozzák. Az érintett országok további 76 millió euróval járulnak hozzá a projektekhez társfinanszírozás formájában. Megfigyelõk a programok lebonyolításának legfõbb akadályát abban látják, hogy a négy program esetében a pénzfelhasználás feltételei nagyon eltérõek. A magyar-szlovák-ukrán határmenti együttmûködést támogató programhoz összesen 27,8 millió euróval járul hozzá az EU (23,8 millióval a strukturális alapokból, 4 millióval pedig az Ukrajna számára létrehozott Tacis-programból. A program a nemzeti társfinanszírozást is beszámítva 31,73 millió euróval gazdálkodik majd, stratégiai célja a határmenti régiók gazdasági és szociális integrációjának elõmozdítása lesz. Az Európai Bizottság két prioritást jelölt ki. Az egyik a határokon átnyúló társadalmi és gazdasági együttmûködés elõmozdítása, konkrétan a humán erõforrások, a kapcsolatépítés, a természeti és kulturális örökségek megóvása és helyi kezdeményezések (mikro-projekt eszköz) támogatása. A másiknak a határon átnyúló környezetvédelem és közlekedés a célterülete: a résztvevõ országok közötti közvetlen kontaktusok lehetõvé tétele érdekében a technikai és kommunikációs infrastruktúra, illetve a határ minden oldalán hatást kiváltó környezetvédelmi infrastruktúra javítása. A háromoldalú határon átnyúló együttmûködési program 83 ezer 182 négyzetkilométert és közel 11 millió embert fed le. A bizottság rámutat, hogy a program által érintett térség nagy része természetvédelmi terület. A program irányító hatósága a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (1015 Budapest, Hattyú utca 14.). A magyar-román-szerb (montenegrói) programra összesen 42 millió eurót szán az Európai Unió. Ebbõl 23,9 millió euró az uniós strukturális alapokból, 15 millió X

www.europa.eu.int/comm

X

euró a román Phare-programból, 3 millió euró pedig a szerb-montenegrói CARDS-programból ered. A teljes költségvetés eléri a 47 millió eurót. A program általános célja a határmenti térségekben lakó emberek, közösségek és gazdasági szereplõk közelebb hozása egymáshoz, a szilárd és egészséges alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlõdés érdekében. A program két prioritása: a határkörzet területi, fizikai és infrastrukturális egységének megerõsítése, a piaci integrációt és a helyi társadalmak közötti összetartozás javítását elõsegítõ együttmûködési kezdeményezések elõmozdítása. A Bizottság részérõl emlékeztetnek rá, hogy a térség gyengesége a regionális közlekedési- és autópálya-hálózat hiánya, a határátkelõk elmaradott infrastruktúrája, a csatornahálózatok alacsony kapacitása. A térség súlyos ipari szennyezéstõl is szenved és a közös árvízvédelmi- és elõrejelzési rendszer is hiányzik. Ennek a programnak a menedzseléséért is a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal lesz a felelõs. A szlovén-magyar-horvát határszakaszt átölelõ program teljes költségvetése 27,4 millió euró lesz. Ebbõl 26 millió euró származik majd az uniós kasszából (20 millió a strukturális alapokból és 6 millió a horvát CARDS-programból). A programstratégia célja a háromoldalú határvidék közös, jövõorientált gazdasági és élõhellyé való fejlesztése, versenyképességének európai kontextusban történõ javítása és a nemzeti határok jelentette regionális fejlesztési hátrányok kiküszöbölése. A gazdasági-szociális kohézió és humán-erõforrás fejlesztés az egyik, a fenntartható fejlõdés a másik prioritás. A Bizottság megemlíti, hogy a magyar-szlovén határszakaszon az utóbbi években sûrûbbé vált az árucsere és az emberek közötti kontaktusok is könnyebbé váltak. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy Horvátország külsõ EU-határrá válásával a hagyományosan intenzív kapcsolattartás (különösen Szlovénia és Horvátország között) megnehezedik. A dokumentum a turizmust, a kulturális örökséget, a nagy számban elõforduló természeti szépségeket, és a kedvezõ stratégiai helyzetet (európai közlekedési folyosók haladnak át a térségen) sorolja a régió különleges elõnyei közé. A program menedzselésért a szlovén nemzeti regionális fejlesztési ügynökség felel majd. Gyévai Zoltán/Brüsszel

www.nth.hu 2005. február

9

Kárpát – medence


Román-m magyar közeledés A bukaresti kormányfõ elsõ külföldi útja Budapestre vezetett „Áttörés“ - értékelték egy szóval optimista megfigyelõk a román-m magyar csúcs fejleményeit. A két kormány közös európai fejlesztési stratégiában egyezett meg, emellett eldöntötték, hogy a bukaresti és a budapesti kormányok, évente egy alkalommal közösen üléseznek. A megfigyelõk mindkét részrõl megjegyezték: Bukarestnek, amely 2007-b ben csatlakozna az Európai Unióhoz, elemi érdeke, hogy sokkal intenzívebb és érdemibb legyen a két ország közötti kapcsolattartás.

Együtt a magyar és román zászló a budapesti csúcstalálkozón Határon átívelõ utakról, a természeti erõforrások védelmérõl és a vasúti fejlesztési programok összehangolásáról is tárgyalt a magyar és a román kormányfõ Budapesten. Gyurcsány Ferenc a konzultációk után bejelentette: 2005 õszétõl évente közös kormányülést tart a román és a magyar kabinet. Az elsõ találkozó Bukarestben lesz, ahol a következõ hét-tíz év regionális fejlesztési programját vitatják meg. Calin Popescu Tariceanu szerint az évenkénti találkozók új fejezetet jelentenek a magyar-román kapcsolatokban. Mint mondta: el kell érni, hogy a viszonyt ne csak a nemzetiségi kérdések határozzák meg. A köztévé Este címû mûsorában a román kormányfõ azt mondta: Románia jelenleg az EU-ra koncentrál, így a magyar-román kapcsolat nemcsak fontos, de hasznos is. Sokat tanulhatnak a magyar tapasztalatokból. A Verespatakon tervezett bányaberuházással kapcsolatban a román kormány megteszi azt, ami elvárható - állította a kétoldalú megbeszélések végén a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc emlékeztetett, Románia X

10

www.erdely.com 2005. február

hivatalos diplomáciai jegyzékben tájékoztatta Magyarországot arról, hogy bevonja a bányaengedélyeztetési folyamatba. A kormányfõ kilátásba helyezte, ha kiderül, hogy a választott technológia semmilyen mértékben nem tudja garantálni a régió környezetének védelmét, "akkor majd elkezdünk tisztességgel fellépni". Mint mondta: nem kíván azzal fenyegetõzni, amivel a magyar ellenzék, hogy Magyarország vétózza meg Románia uniós csatlakozását. Hozzátette: Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy Európának ez a fele a stabilitás szigete legyen; de ez nem azt jelenti, hogy nem kell megkövetelni azt, amit Románia vállalt a csatlakozási szerzõdésben.

Vizsgálják az autópálya-sszerzõdéseket Rablást hajtott végre az elõzõ kormány a közpénzeken megkötött szerzõdések révén - nyilatkozta a román sajtó képviselõi elõtt Calin Popescu Tariceanu román kormányfõ Brassóban. Mint mondta, minden esetben csupán

Localinfo Önkormányzati Havilap egyetlen résztvevõ cég jelent meg a tárgyalásokon, így természetesen megnyerte a megbízásokat. A BukarestBrassó autópálya egyik útszakaszát a francia Vinci cég építheti. Egy másik szakaszt a Strabag, megint egy másikat egy izraeli vállalat, de hasonló helyzet áll fenn ezekben az esetekben is: egyetlen résztvevõ, egyetlen nyertes. - Ami a Bechtel céggel kötött szerzõdést illeti, még a látszatot sem õrizték meg. Egyszerûen egy kormányrendelettel oldották meg a helyzetet - mondta Tariceanu, hangsúlyozva, hogy nem hunyhatnak szemet ezek felett. A múlt héten a miniszterelnök értesítette a kormányt, hogy jogi és pénzügyi kivizsgálást kér az autópálya-építési szerzõdések ügyében. Borbély László (RMDSZ) a Szállításügyi -, Építkezési -és Turisztikai Minisztérium Közmunkálatügyi és Területrendezési megbízott minisztere ugyanakkor hangsúlyozta: folytatódik az autópálya-építés, de a Bechtel amerikai cég esetében a Világbank elkészíti azt a pénzügyi jelentést, amelynek alapján elemezni lehet a beruházást. Borbély szerint az észak-erdélyi autópálya megépítése nagymértékben javítaná az adott régióban élõ lakosok helyzetét. Az elmaradott infrastruktúrával rendelkezõ, jelentõs számban magyarok által is lakott megyék remélhetõleg hamarosan élvezni fogják a már megkezdett és kibõvített

Kárpát – medence programok elõnyeit - jelentette be Borbély László. Példaként említette a falvak vízellátását segítõ programot, amely 1998-ban indult, és amire a Világbank összesen 340 millió dollárt hitelt adott. Ebbõl az összegbõl a tárca idén költheti el az utolsó részletet, azaz 35 millió dollárt, melyet más hitelekbõl további 90 millió dollárral egészítettek ki.

Fejlesztések a magyar megyékben A következõ esztendõkben 150 faluba szeretnék bevezetni az ivóvizet, utalva arra, hogy a programba további erdélyi megyéket (Arad, Temes, Kolozs, Fehér) is be fognak vonni. Emlékeztetett, hogy a programnak már részese Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros megye. A miniszter szerint a korábban meghirdetett sportcsarnok-akciót módosítani kell, erre februárban pályázatot írnak ki. A mainál nagyobb, a célnak jobban megfelelõ csarnokokat szeretnének létrehozni, számukat még az idén 123-mal gyarapítani. A tárca fontosnak tartja a földrengés-veszélyes zónában lévõ épületek megerõsítését is. E tervek megvalósításához azonban kevés a pénz - tette hozzá Borbély. Munkatársunktól

HÍRHASÁB Szlovákiában tabu a Felvidék autonómiája

"Szlovákia számára az autonómia kérdése rendkívül érzékeny téma" - mondta Juraj Migas, Szlovákia budapesti nagykövete a magyarországi újságírókkal tartott találkozón. Szlovákia kész tárgyalni Magyarországgal a kétoldalú kapcsolatok legkülönbözõbb területeirõl, de kizárja a vitát a szlovákiai magyarok esetleges autonómiájáról. A szlovák külügyminisztérium tájékoztatást kapott és tanulmányozza a magyar kormánynak a határon túli magyarok támogatására felvázolt ötpontos javaslatát - mondta Juraj Migas. A magyar miniszterelnök a hónap elején sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány a nemzetközi tárgyalásokon politikailag támogatni fogja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de ezeknek illeszkedniük kell az EU elvárásaihoz. Az elmúlt hetekben Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök és Pavol Hrusovsky házelnök is azt mondta, az autonómia minden lehetséges formáját elvetik.

Lemondott az MPSZ ügyvezetõ elnöke

Lemondott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség ügyvezetõ elnöke, Nagy Pál, aki már októberben jelezte az elnökségnek személyes döntését. Kérését akkor az országos elnökség nem fogadta el, ezért döntését most megerõsítette és visszavonul, de mint a sajtónak nyilatkozta "nem hagyja cserben a szövetséget, hiszen ez nem tisztség, hanem tisztesség dolga". Nagy szerint nem kell megváltoztatni az MPSZ politikáját, hanem profi stratégiát és programot kell kidolgozni a következõ idõszakra. Munkájára továbbra is számíthatnak. X

Magyar Gazdasági Klub Gömörben

Nyolc alapító taggal kezdte és harminckettõvel zárta a 2005. évet a Magyar Gazdasági Klub. A szervezet alapvetõ céljai között határozta meg a Gömör-Kishont és Nógrád régiók gazdasági életének fellendítését és kulturális örökségének megóvását. Tavaly kilenc informális klubtalálkozó zajlott, a 2004-es év fõleg az újonnan megalakult szervezet bemutatásával, szervezésével és bõvítésével telt el. A találkozókon a térség gazdasági életét meghatározó üzleti, államigazgatási, banki szférák képviselõivel találkoztak a tagok és az érdeklõdõk. Az egyelõre túlnyomórészt mezõgazdasági vállalkozókat soraiban tudó szervezõdés a régióban a hagyományos mezõgazdasági termelés mellett a faluturizmus, agroturizmus ágazatai felé kíván nyitni.

Liberalizálási tervek a szlovák postánál

A Szlovák Posta idén ugyan 266 alkalmazottat bocsát el, amivel a cég munkatársainak száma 16 421-re csökken, a posta azonban így is az egyik legnagyobb munkáltató marad. Az átlagbérek 900 koronával, 15 ezer koronára nõhetnek. Tavaly az átlagbér még 14 099 korona volt. A cég átszervezésének köszönhetõen idén 254 millió korona nyereségre számítanak. A profit fenntartása már csak azért is fontos, mivel 2009-re szeretnének áttérni a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára. 2006 júliusától vagy 2007-tõl a posta változtatni szeretne az irányítószámok jelenlegi rendszerén is. Sikerült növelni a levelek és csomagok számát, pedig egyre többen veszik igénybe a mobilszolgáltatók SMSszolgáltatásait.

www.transindex.ro 2005. február

11

Jogalkotás


Átlátható állam - védett magánélet Születõben az elektronikus információszabadságról szóló törvény A helyi önkormányzatok, de az egész közszféra számára üzenet értékû javaslat-ccsomagról tárgyalt február elején a kormány. Annyit máris látni: a saját honlappal nem rendelkezõ kisebb helyhatóságok számára alaposan feladja a leckét a születendõ törvény, amelybõl a jogkeresõ polgárok milliói viszont egyértelmûen profitálnak. Napfényre a közérdekû adatokkal! - hangzik a sokat ígérõ mottó, amelynek jegyében megindult az elektronikus információszabadságról szóló törvény koncepciójának szakmai vitája, azonban a szabályozási elvek a vártnál lassabban érnek jogszabállyá. Fordulatos közigazgatási egyeztetések után csak január végén ütötte rá a koncepcióra a jóváhagyó pecsétet a kabinet, de a munka neheze, a normaszöveg elkészítése, az átláthatóság és az adatvédelmi érdekek egyeztetése a két szaktárca - az Informatikai Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium jogászaira vár. Bár a jogalkotók szándéka lényegében egy irányba mutat, kétséges, hogy egyetlen törvényben szabályozható-e az adatvédelem és az elektronikus információszabadság.

Nagy Testvér és a Kis Testvérek Napfényre tehát a közérdekû adatokkal! Kérdés, hogyan. Az állam, az államigazgatási hatóságok, az önkormányzatok városatyák, a jegyzõk érdekei, vagy az ügyintézõk személyiségi jogai vajon képesek-e elviselni a közszféra parttalan nyilvánosságát? Aligha. A törvény születése nem lesz fájdalommentes. Az információs szabadságjogok közös filozófiája: a polgár magánéletét átláthatatlanná, az államot pedig átláthatóvá kell tennünk. Az információs hatalom sokak szerint már ma sem az állam "monopóliuma". A Nagy Testvér és a Kis Testvérek hatalmát jószerivel együtt emlegetik manapság, s - Orwell nyomán - a Nagy Testvér alatt az államot, a Kis Testvéreken pedig leginkább a piac hatalmasságait értik. S mitagadás, az utóbbi 15 évben e tejtestvérek egyike sem nyerte el a magyar polgárok feltétlen bizalmát… Az állam a nyilvánosság csatornáit tágítva is elszántan védelmezi a maga jól fölfogott érdekeit. A döntés-elõkészítõ anyagok szinte automatikus védelme mellett érvelõ szakértõk például az alkotmánybíróság döntése után is fenntartják véleményüket, miszerint nem maga a korlátozás alkotmányellenes, hanem az, ha nem szabályozza részletes törvényi elõírás e korlátozás tartalmát. A parlamentre vár, hogy a hiányt törvényi szinten pótolják, s az önkormányzatok csak ezt követõen alkalmazhatják. Az Alkotmány a közérdekû adatok nyilvánosságát (az információszabadságot) 1989 óta alapvetõ jogként biztosítja, de nem lebecsülendõ dilemma, hogy e törvény elfogadásához a képviselõk kétharmadának szavazata X

12

www.ihm.gov.hu/infoszabadsag 2005. február

szükséges. Ezért - bár az Országgyûlés 1992-ben a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról, a két információs szabadságjog szabályairól egy jogforrásban rendelkezett - most minimum két törvény elõkészítése van a várólistán. Magyarország a maga idejében jelentõs lépést tett a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló (1992. évi LXIII.) törvénnyel az információszabadság, a közérdekû adatokhoz való hozzáférés szabályozása terén. Az elmúlt évtizedben azonban az informatika hatalmas ütemben fejlõdött, de Magyarország sem az információszabadsággal kapcsolatos jogalkotás, sem az informatikai infrastruktúra terén nem tudott lépést tartani a világgal. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény célja, hogy az információs társadalom fejlõdésével elõállt új helyzetre reagálva, magasabb színvonalon biztosítsuk a közérdekû információkhoz való hozzáférést és egyúttal a személyes információk, a személyes adatok védelmét. A formálódó törvény-tervezet az elektronikus közzétételi kötelezettségét valamennyi közfeladatot ellátó szervre, így az önkormányzatokra is kiterjeszti. Az elektronikus információszabadsághoz tartozik az adatok elektronikus úton történõ igénylésének lehetõvé tétele.

Bírósági úton is kikényszeríthetõ adatok Mivel az adatvédelmi törvény a közérdekû adatok tekintetében a nyilvánosságot tette fõszabállyá, az önkormányzatoknak is lehetõvé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévõ közérdekû adatot bárki megismerhesse. Az Alkotmánybíróság a parlamentet is lépéskényszerbe hozta, amikor - 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában - megsemmisített két információszabadsággal kapcsolatos rendelkezést, és felszólította az Országgyûlést, hogy az alkotmányellenesség következtében elõállt szabályozási feladatának 2004. december 31-ig tegyen eleget. Jegyezzük meg: a közérdekû adat nem feltétlen nyilvános, de a nyilvánosságot csak törvény korlátozhatja. (Voltaképp az államtitok, a szolgálati titok, üzleti titok, döntés-elõkészítéssel összefüggõ adat is közérdekû, jóllehet honvédelmi, nemzetbiztonsági, bûnüldözési vagy bûnmegelõzési, központi pénzügyi, devizapolitikai érdekbõl, netán a bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatják a nyilvánosságát.) Az adatvédelmi törvény a kérelemre tör-

Localinfo Önkormányzati Havilap ténõ adatszolgáltatást tekinti tipikusnak, de önkormányzati szervek számára ma is elõírják bizonyos közérdekû adatok külön adatkérés nélküli közzétételét. Például a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben (így különösen az önkormányzat költségvetése, az önkormányzati vagyon kezelése, a közpénzek felhasználása és az erre kötött szerzõdések esetében) köteles biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A törvény részletesen rendezi a közérdekû adat iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást is. A közérdekû adatokhoz való hozzáférés legtöbb esetben követett procedúrája vázlatosan: A közérdekû adat megismerése iránt kérelmet kell eljuttatni az adatot kezelõ szervhez, amely a kérelemnek a tudomására jutását követõ legrövidebb idõ alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthetõ formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrõl - költségtérítés ellenében - a kérelmezõ másolatot kérhet. Amennyiben a szerv a kérelmet megtagadja, úgy arról 8 napon belül kell írásban értesítenie a kérelmezõt, és az elutasítást indokolni kell. A közérdekû adatot kezelõ szerveknek évente értesíteniük kell az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekrõl, valamint az elutasítás okairól. Elutasítás esetén a kérelmezõ bíróság elõtt szerezhet érvényt jogainak. A megtagadás jogszerûségét a bíróság elõtt az adatot kezelõ szerv köteles bizonyítani; a pert a megtagadás közlésétõl számított 30 napon belül kell megindítani a megtagadó szerv ellen. Az önkormányzatok hatósági ügyintézõi elõtt sem ismeretlen az adatvédelmi törvénynek az úgynevezett belsõ használatú és döntés-elõkészítõ iratokban fellelhetõ adatok nyilvánosságát korlátozó szabálya. Bár az iménti adatok megismerését az adott szerv vezetõje engedélyezheti, a bürokrácia kényelmi szempontjai jobbára felülírják a lehetõséget. Ugyanakkor jogos elvárás, ha már egyfajta jogi automatizmus védi az államigazgatás titkait, hogy az önkormányzati ügyekben is egyértelmû jogszabályok rögzítsék a nyilvánosság korlátait. Ha pedig nem minõsíti sem törvény, sem titokköri jegyzék az inkriminált iratot, jobb, ha önként "napvilágra kerül" a közérdekû adat, mint ha bírósági verdikt kötelezné erre az önkormányzatokat.

Honlapjárás Az elektronikus információszabadság érvényesülésének technikai elõfeltétele, hogy a helyhatóságok mindegyikének legyen honlapja. Amíg központi államigazgatási szervek, megyei jogú, illetve nagyobb városok rendelkeznek is ezzel, a kisebb önkormányzatok közül jó ha minden második elmondhatja ezt magáról. A települési önkormányzatok honlapjai tartalmukban, küllemükben és céljukban is eltérnek egymástól, de azok, akik létrehozták, voltaképp megtették az elsõ lépést az elektronikus információszabadság helyi megvalósulásáért. Ettõl kezdve ugyanis nincs akadálya annak, hogy honlapjukra felkerüljön a törvény által megkívánt bármilyen tartalom, s ha egy-egy közérdekû adatfajta hiányzik, X

Jogalkotás a hiány pótolható. Az önkormányzatok esetében az üvegzseb-törvény végrehajtása kapcsán jelentkezett elõször közérdekû adatok elektronikus közzétételi igénye. (Az államháztartási törvény szerint a közpénzek felhasználásával kötött nettó ötmillió forintot elérõ, vagy azt meghaladó szerzõdések fõbb adatait közzé kell tenni.) A technikai fejlõdés lehetõvé teszi, hogy az önkormányzathoz fordulók elektronikus úton is kérhessenek közérdekû adatokat, például az okmányiroda, a közigazgatási hivatalok nyitvatartási idejérõl, az építési engedély kérelem kitöltési útmutatójáról. A belügyi tárca felmérése szerint az önkormányzatok számára további forrásokat kellene biztosítani a megfelelõ informatikai környezet elõteremtéséhez. Az önkormányzatok várhatóan pályázati úton juthatnak hozzá az eszközparkjuk fejlesztését célzó forrásokhoz. Üzleti stratégiaként azonban az sem utolsó, ha a kisebb települések e projektek megvalósítása érdekében összefognak. Ha a 3200 települési önkormányzat társulásokban koncentrálhatja forrásait, honlap-fenntartási kötelezettségének is könnyebben tud eleget tenni. Az informatikai szakértõk szerint egy központi önkormányzati portál mûködtetése további komoly megtakarítást jelenthet. Mások szerint azonban a partikularizmus, a Nagy testvértõl való mitikus félelem könnyen keresztezheti e terveket…

Jó reggelt! Nincs közlöny! Az internet a jogismeret frontján is komoly lehetõségeket tartogat. Magyarországon ma a jogszabályok és a joggyakorlat megismerésének nehézsége is tetemes. S egy kisebb önkormányzat aligha engedheti meg magának, hogy a Magyar Közlöny 70 ezer forintot meghaladó éves elõfizetési díját állja, s több ügyintézõjének is megrendelje a tárcalapokat. Egyes jogszabályok szövegéhez a viszonylag drágán megvásárolható Magyar Közlönybõl (egyes lapszámok ára akár a 7000 forintot is elérheti), vagy a piaci árat alkalmazó elektronikus jogszabály-nyilvántartásokból (CD-jogtár, CD-jogász) lehet hozzájutni. Miközben már az uniós jogtárat kellene böngészni... A Magyar Közlönyt az ország meghatározott területeire egyébként is csak a megjelenés dátumaként feltüntetettnél késõbb kézbesíti a posta. A rövid felkészülési idõ a helyi önkormányzatok számára komoly gazdasági hátrányt jelenthet, mivel a kötelezettségek sok esetben a közlöny megjelenési napjához kötõdnek. (Nem járható az az út sem - bár évekkel ezelõtt a decemberi törvényhozási hajrában éltek vele -, hogy büdzsé kihirdetését tartalmazó kötetet a kiadó szilveszter éjszaka mutatóba kivitte a Nyugati-téri aluljáróba, bizonyítván ország-világ elõtt: a Magyar Közlöny még január 1. elõtt megjelent…) E problémát is orvosolná, ha a hatályos joghoz az interneten a Magyar Közlönyhöz a megjelenés napján, bárki ingyenesen hozzáférhetne. S a körjegyzõ irodájában toporgó önkormányzati tisztviselõk sem esnének kétségbe, ha a beköszönõ postástól azt hallanák: -Jó reggelt, nincs közlöny!... Bodnár Lajos

www.e-onkormanyzat.lap.hu 2005. február

13

Közbeszerzés


Közbeszerzés a szakértõ szemével

L

A Localinfo szerkesztõsége igyekszik friss, hasznosítható információkkal és gyakorlati tanácsokkal segíteni az önkormányzatokat a közbeszerzés útvesztõjében. Ennek érdekében kértük fel dr. Littmann Évát, e terület szakértõjét, hogy hónapról hónapra foglalja össze a tapasztalatait e témakörben.

Az alvállalkozói igazolások kérdése, azaz hogy mikor követelheti meg az ajánlatkérõ az alvállalkozói igazolások becsatolását. Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban (vagy egyéb eljárást megindító felhívásában) elõírhatja, hogy az ajánlattevõ nevezze meg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat (71.§ (1) bekezdés b) pont). Ez esetben az alvállalkozók is kötelesek a kizáró okok és az alkalmassági feltételek tekintetében a megfelelõ igazolásokat becsatolni. Ha az ajánlatkérõ nem írta elõ a 10%-os értéket meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését, igazolások benyújtását sem követelheti meg tõlük. Ettõl függetlenül törvényi kötelezettség az ajánlattevõre nézve, hogy nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki a 60. illetve a 61.§ szerinti kizáró okok hatálya alá esik (akár megnevezte az alvállalkozót, akár nem). A 62.§ is kötelezõ kizáró okokat ír elõ. Az a) pontban szakmai kötelezettségszegés, szakmai etikai szabályokba ütközõ cselekedet vagy a közbeszerzési eljárás alapján vállalt kötelezettség súlyos megszegése, a b) pontban a hamis adatszolgáltatás a kizárási ok. Ezen kizáró okokat elõ kell írni az ajánlatkérõnek az ajánlati/ ajánlattételi felhívásban, de igazolás nem követelhetõ az ajánlattevõktõl, hiszen az a) pontban meghatározott kizárási ok fennállását az ajánlatkérõnek kell bizonyítani, a b) pontban meghatározott kizáró ok pedig az adott eljárásban merülhet fel. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásának kérdése. A Közbeszerzések Tanácsa névjegyzéket vezet a hivatalos közbeszerzési tanácsadókról. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó lehet személy vagy szervezet. Már több alkalommal kitértünk e lap hasábjain arra, hogy mely esetekben kötelezõ a hivatalos közbeszerzési tanácsadó eljárásba történõ bevonása, de a folyamatos olvasói kérdések azt bizonyítják, hogy érdemes e témáról újra szót ejteni. Hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles az eljárásba bevonni az ajánlatkérõ akkor, ha az adott közbeszerzés becsült értéke eléri a közösségi értékhatárt. Tehát

X

ez alatti értékû beszerzések esetében nem kötelezõ a hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása. Minden eljárásba be kell vonni azonban olyan személyt, aki közbeszerzési szakértelemmel rendelkezik. Ez a személy nem csak hivatalos közbeszerzési tanácsadó lehet. Elkészítendõ statisztikai összegezések. Az ajánlatkérõk feladata az, hogy 2004. évben lefolytatott beszerzéseikrõl és közbeszerzéseikrõl statisztikai összegezést készítsenek és azt a Közbeszerzések Tanácsának megküldjék. Figyelem! Kétféle statisztikai összegezést kell készíteni, tekintettel az új közbeszerzési 2004. május 1-én történt teljes körû hatályba lépésére. Tehát 1.) az új közbeszerzési törvény hatályba lépését megelõzõen történt közbeszerzésekrõl a " régi", 1995. évi XL.tv. 7. számú melléklete szerinti összegezést kell elkészíteni és 2005. március 31ig megküldeni a Közbeszerzések Tanácsának, 2.) a 2003. évi CXXIX.tv., "új" közbeszerzési törvény hatályba lépését követõen megkezdett közbeszerzéseikrõl a 15/2004.(IV.25.) IM rendelet 30. számú melléklete szerinti összegezést kell elkészíteni és megküldeni a Tanácsnak 2005. május 31-ig. Ne feledkezzünk meg a közbeszerzési eljárások 2005. évi tervezésérõl! A költségvetési év elején, lehetõség szerint április 15-ig éves összesített közbeszerzési tervet kell készíteni. Ettõl eltérõ az elõzetes összesített tájékoztató, amelyet a költségvetési év kezdetét követõen haladéktalanul, de legkésõbb április 15-ig kell elkészíteni a Kbt. 42.§ (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérõ közbeszerzések esetében. Az éves összesített közbeszerzési tervet nem kell megküldeni a Közbeszerzések Tanácsának, de öt évig meg kell õrizni. Az elõzetes összesített tájékoztatót meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának. Kötelezõ olvasmány: a Közbeszerzések Tanácsa 5/2004.(K.É.147.) ajánlása a helyi önkormányzati költségvetési szervek beszerzéseirõl

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail: [email protected]

www.kozbeszerzes.hu

Hirdetés A Nyíregyházi Fõiskola Képzési és Továbbképzési Intézete 2005. februárjában, 120 órás közbeszerzési referens képzést indít (OKJ 52 3435 10). A képzés helye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u.31/b., a tanfolyam elõadója:

14

2005. február

Dr.Littmann Éva, az SDR Közbeszerzési Iroda ügyvezetõje. A képzés nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazására. Jelentkezni lehet: Béres Tamásnál a 42/599-421-es telefonszámon.

Válaszok a Térharmonizáló Szennyvíztisztítóval kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekre Kutatásainkhoz a megfelelõ tudományos hátteret az Eötvös József Fõiskola Mûszaki Fakultása VízellátásCsatornázás Tanszéke biztosította és már 2002-ben javasolta a szükséges engedélyek kiadását. Beadott engedélykérelmünkre 2004. szeptember 24-én (többszöri egyeztetést követõen) kaptunk választ az OKTV Fõigazgatóság Vízügyi Igazgatóságának Vízgyûjtõ-gazdálkodási fõosztályától, melyben az alábbi nyilatkozat szerepel: "A ... dokumentumok megfelelnek az építõipari mûszaki engedély (ÉME) kiadását megalapozó tartalmi és formai követelményeknek. Az okiratok kiadásához szükséges, folyamatban lévõ feljogosítás kiadásáig és közzétételéig szíves türelmét kérjük." Tehát Magyarországon a szükséges engedély nem volt megszerezhetõ. A jelenlegi helyzetrõl nincs információnk. Bízunk benne, hogy ez az áldatlan állapot rövidesen megszûnik.

Jogszabályi háttér

S

TérHarmonizáló SzennyvízTisztító

Az utóbbi idõben mind több megkeresést kaptunk, önkormányzatoktól és magánszemélyektõl is, ahol már nagyon is gyakorlati kérdéseket fogalmaztak meg az érdeklõdõk. Mivel használatától, bevezetésétõl jelentõs gazdasági elõnyöket remélnek, és meg tudják oldani településük szennyvíztisztítását az eddig használatos módszerekhez képest töredék költségráfordítással. E cikk keretében most a leggyakrabban felvetõdõ problémákra válaszolunk. A Localinfoban már több ízben is bemutattuk a Térharmonizáló Szennyvíztisztítót. Örömmel tapasztaljuk, hogy sokak érdeklõdését felkeltettük a szennyvíztisztítás környezetkímélõ, vízkímélõ és költségkímélõ lehetõsége iránt. Korábbi írásainkban nagyobb hangsúlyt fektettünk magának a berendezés mûködési elvének, valamint a piramisenergia szinte végtelen felhasználási módjának kifejtésére. Erre szükség is volt, hiszen olyan új elvekrõl van szó, amelyet mindössze néhány éve ismerünk, fedeztünk fel. A 90-es évek végén már világossá vált, hogy nem kifizetõdõ minden ingatlan csatornára történõ rákötése. Számos esetben irreálisan magas költségeket eredményez, melyet a világon sehol sem támogatnak értelmes megfontolások alapján. Ennyire mi sem vagyunk gazdagok. Több százezer az ilyen ingatlanoknak a száma az országban. Ezért is fejlesztettük ki a Térharmonizáló Szennyvíztisztító berendezést. A Térharmonizáló Szennyvíztisztító 2000. óta kifogástalanul üzemel referencia helyeinken. Elõnye, a rendkívül kis mennyiségû stabilizált szennyvíziszap is.

Tényleges engedélyre elvileg eddig sem volt szükség, mert a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. §-ának 28. pontja a), ill. aa) bekezdése egyértelmûen települési jegyzõi hatáskörbe utalja a kommunális (lakossági) szennyvíztisztítás jóváhagyását, 500 m3/év szennyvízmennyiség alatt. Ez napi 1,37 m3/nap szennyvíz kibocsátásnak felel meg, mely kb. 6 fõ napi vízfelhasználását jelenti. Ezt megerõsítette a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete, mely 600 lakosegyenérték alatt a szennyezõkomponensek határértékeit az alábbiakban maximálja: KOIk 300 mg/l vagy 70%; BOI5 - 80 mg/l vagy 75%; összes lebegõanyag - 100 mg/l, ahol az elsõ érték a koncentrációt, a második a minimális eltávolítás hatásfokát jelöli. Foszforra ill. össznitrogénre vonatkozó értékeket a rendelet nem ad meg. Ezek az értékek egyedi szennyvíztisztító kisberendezések esetén is érvényesek A Térharmonizáló Szennyvíztisztító alkalmazásának egyik akadálya az önkormányzatok (ellen)érdekeltségében keresendõ, mivel a talajterhelési díj kedvezményezettjei az önkormányzatok. A talajterhelési díj kiszabását a 2003. évi LXXXIX. tv. szabályozza. Ezen törvény 12. § (2) bek. b. pontja alapján tisztított szennyvíz és a 13. § (2) bek. alapján talajba történõ kibocsátása (házi szennyvíztisztító esetén) nem talajterhelési díj köteles. Sajnos a jogszabály nem a tisztított víz minõségéhez köti a talajterhelési díj fizetését, hanem egy berendezés vagy csatornabekötés hiányához. Kérdés: Beépíthetõ-e a Térharmonizáló Szennyvíztisztító olyan területen, ahol már van szennyvízcsatorna? Válasz: Erre jelenleg szabályozás nincs, sem tiltás, sem jóváhagyás formájában. X Kérdés: Milyen követelményeknek felel meg a tisztított szennyvíz? X

Válasz: A berendezésbõl a környezetbe távozó szennyvíz minõsége megfelelt a fenti rendelkezéseknek, szaghatás nincs. A rendszer gyökérzónás öntözésre alkalmas. Ha a tisztított vizet kultúrnövények locsolására kívánjuk felhasználni, a szennyvíz fertõtlenítését meg kell oldani. A rendszer továbbfejlesztése folyamatban van, mely során olyan eljárást dolgoztunk ki, mellyel a keletkezõ szennyvíz vegyszermentesen fertõtleníthetõ. A referencia-berendezés által kibocsátott víz minõségét az ÁNTSZ Fõvárosi Intézetének akkreditált laboratóriuma segítségével vizsgáljuk. (Magyarázat: közmegegyezés szerint az öntözõvíz kifejezés a fák, szabad szántóterületek és nem közvetlen fogyasztásra kerülõ növények vízellátására használható, míg a locsolóvíz a kerti locsolás, virágok, zöldségek vízigényének utánpótlását jelenti.)

Mûszaki kérdések Az emésztõ kiépítése, méretezése A Térharmonizáló Szennyvíztisztító felhasználásának alapvetõ feltétele olyan meglévõ vagy megépítendõ emésztõ, szennyvíztározó, amely a lakóingatlanból kifolyó szennyvizet tárolja a további elszállításig, szippantásig. Az olyan tározó, mely kellõ ideig nem tárolja a szennyvizet, nem alkalmas a Térharmonizáló Szennyvíztisztító fogadására, felszerelésére. A megépítendõ emésztõ méretezéséhez - természetesen betartva az építésügyi hatósági elõírásokat - általában 400 liter/fõ minimális térfogattal kell számolni. Praktikusan azonban legalább 6 m3-es tározót érdemes készíteni, hiszen a Térharmonizáló Szennyvíztisztító esetén is szükség van szippantásra, a legkisebb szippantó kocsi tartálya pedig ekkora. Az oldómedence mellé célszerû szikkasztót kiépíteni, kialakítását, méretezését szakemberrel végeztessük (szaktanácsadással állunk rendelkezésükre). Kérdés: Mennyi idõ után, hogyan használhatjuk fel a tisztított vizet Válasz: Az egyik fontos tényezõ, hogy a beüzemelést követõ legalább két hétben - amíg a rendszer biológiai egyensúlya kialakul - ne vegyünk ki vizet az oldómedencébõl. Ezalól természetesen kivétel, ha ez alatt a tározó túltelne. Ezután a szabályszerû üzemeltetés esetén a szagmentes víz felhasználható az igényeknek megfelelõen öntözõvízként (ld. a korábbi meghatározást). Ügyeljünk arra, hogy a rendszer szivattyúja ne kerüljön szárazra. X Kérdés: Mennyibe kerül az üzemeltetés? Válasz: Számítások szerint a berendezés üzemeltetése egy négytagú család esetén kb. 50-70 Ft közötti van. Ez nagyjából megfelel egy háztartási fagyasztó üzemeltetési költségének. Ezzel szembe állítható az ismételten felhasználható víz ára, nem is beszélve arról a kedvezõ hatásról, amelyet az energetizált víz, ill. a benne lévõ tápanyagok, amelyeket a növények hasznosítani képesek. A szennyvíz elszállításának költsége jelentõsen csökken, elmaradnak továbbá olyan költségek, mint a talajterhelési díj, közüzemi hozzájárulás (csatornázás esetén), a csatorna kiépítési költsége, ill. csatornadíj. X

Kérdés: Milyen idõközönként kell elszállíttatni a szennyvíziszapot? Válasz: A szennyvíziszapot akkor kell elszállíttatni, amikor a lebegõanyag tartalom megjelenik az egységben, a cirkuláló vízben és azt sûrûbbé teszi. Mivel a Térharmonizáló Szennyvíztisztító iszaplebontó képessége jó, ezért elõfordulhat, hogy több éven keresztül nem kell iszapot szippantani. X Kérdés: Szükséges-e téliesíteni, vízteleníteni befagyás ellen a Térharmonizáló Szennyvíztisztító-t? Válasz: Az egységet sem téliesíteni (takarni), sem vízteleníteni nem szükséges. Automatikus kikapcsoláskor a rendszerbõl a víz visszajut az oldómedencébe, így a föld feletti egységet nem fenyegeti a fagyveszély. Télen is biztonsággal üzemeltethetõ. A piramisenergiával kezelt szennyvíz hõmérséklete egyébként is magasabb, mint egy normál oldómedence esetében. X

Az alábbiakban néhány alapvetõ szabályt ismerte tünk, amelyek betartása mellett a Térharmonizáló Szennyvíztisztító mûködése optimális: 1. Víz nélkül a Térharmonizáló Szennyvíztisztító nem üzemel, így tisztítóhatását nem tudja kifejteni, ezt a vízkivételnél figyelembe kell venni, valamint olyan területeken nem telepíthetõ, ahol az emésztõ olyan rossz állapotban van, hogy azonnal elnyeli a bevezetett szennyvizet. 2. Nyaralóknál, és egyéb ritkán használt épületeknél, ahol a folyamatos szennyvíz ellátás nincs biztosítva, fokozottan oda kell figyelni, és esetleg utántölteni az újraindítás elõtt! 3. Hosszabb leállás esetére a rendszer folyamatos szagtalanításához szükséges adalékanyagot megrendelés esetén postai utánvéttel biztosítjuk. 4. A szennyvíztisztító nem alkalmas vegyi anyagoknak a szennyvízbõl való eltávolítására, közömbösítésére (növényvédõszerek, ipari szennyvíz, állati trágya feldolgozása, antibiotikumok és egyéb gyógyszer- és vegyszermaradványok, háztartási fertõtlenítõszerek). A felsoroltak gátolhatják a szennyvíz tisztításában résztvevõ mikroorganizmusokat, a tisztító hatás kifejtésében, mivel ez a folyamat ezeknek a hasznos baktériumok segítségével történik. 5. A szennyvíztisztítás minõségét javítja, ha tisztítóba gyorsan lebomló anyagok kerülnek, pl. cukor- vagy szesztartalmú hulladékok. Referenciahely: 2049 Diósd, Kõbányai út 10, Tel/Fax: 06 (23) 380-0 011 Mobil: 06 (30) 9348-9 985 Honlap: www.lappiramis.hu E-m mail: [email protected]

Ajánlatunk önkormányzatok részére: Azokon a településeken, ahol az önkormányzat engedélyével a lakosok a Térharmonizáló Szennyvíztisztító segítségével oldják meg a szennyvíztisztítást, cégünk minden egyes megvásárolt szennyvíztisztító egység megvásárlása után az ár 3%-át juttatja vissza támogatásként. Szükség esetén magánszemélyek részére bank hitelkonstrukciót ajánlunk az egység megvásárlásához.


Környezetvédelem

Még városi módi a szelektív gyûjtés Persányi: Három éven belül beérjük az EU-tt a hulladékkezelésben Év végéig 3,5 millió embert szeretne bevonni a szelektív hulladékgyûjtésbe az ÖKO-P Pannon Kht. A vállalat ennek elérése, illetve a szelektív hulladékgyûjtés népszerûsítése érdekében - a környezetvédelmi minisztérium fõvédnökségével - januárban megállapodást kötött a hét önkormányzati szövetséggel. A szövetségek is bekapcsolódnak ugyanis a lakossági és iskolai tájékoztatásba. A kampányra 100 millió forintot fordít az ÖKO-P Pannon. A vonatkozó EU direktíva szerint 2005-végére a csomagolási hulladéknak legalább 50 tömeg százalékát kell hasznosítani. Az ÖKO-Pannon Kht. - egy nonprofit gazdasági társaság - ezt a célt képes is lesz teljesíteni a partnerei tekintetében, fõleg a városok körében, országosan viszont aligha tudunk megfelelni a direktívának. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter mindenesetre optimistán nyilatkozik: "a szelektíven gyûjtött hulladék egy fõre vetített hasznosítása terén három éven belül Magyarország meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagát" - közölte az aláírási ceremóniát követõ sajtótájékoztatón. A miniszter elmondta: a szelektív hulladékkezelésre alkalmas gyûjtõszigetek terjedésével és a háttéripar fejlõdésével a tavaly válogatottan színes kukákba juttatott 8 kilogrammos fejenkénti hulladékmennyiség az idén 10 kilogrammra, három éven belül pedig több mint 20 kilogrammra nõ. "A 20 kilogrammos uniós átlag olyan értékekbõl adódik, mint Németország 78 kilogrammos, Portugália 16-17 kilogrammos illetve Görögország alig pár kilogrammos mutatója" - tette hozzá Viszkei György, a csomagolási hulladékok kezelését koordináló ÖKO-Pannon Kht. ügyvezetõ igazgatója. Az ÖKO-Pannon Kht. rendszerében ma már 2 000 szelektív hulladékgyûjtõ-szigeten több mint 2 millióan gyûjthetik ilyen módon az otthonukban képzõdött csomagolási hulladékokat. Az érintett 253 település 72 iskolájában már közel 144 000 gyermek tanulhat a szelektív hulladékgyûjtés fontosságáról és helyes módszerérõl a kht. oktató programjának segítségével. A tervek szerint a kht. rendszerében 2005 végére már 3,5 millió ember gyûjti szelektíven a háztartási hulladékot. A most aláírt megállapodás értelmében az országos önkormányzati szövetségek, valamint az általuk képviselt tagönkormányzatok és az ÖKO-Pannon Kht. együttmûködnek a hulladékká vált csomagolás szelektív gyûjtését ösztönzõ tájékoztató és oktató program megvalósításában és kiterjesztésében. "A települések számára különösen értékes egy komplex lakossági tájékoztató és oktató program, hiszen a hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyûjtés ma még sajnos nem része a környezeti nevelésnek." - mondta Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. A szelektív hulladékgyûjtés kiterjesztésére, országos X

méretûvé szélesítésére új programok indulnak el az idei évtõl, például egységes szín- és jelrendszert dolgoz ki a környezetvédelmi tárca, elindul az országos biohulladék kezelési program, illetve partnerséget alakít ki a zöldtárca más minisztériumokkal a szelektív hulladékgyûjtés háttériparának fejlesztése érdekében" - jelentette ki Persányi Miklós a sajtótájékoztatón. Munkatársunktól

Évi nyolc kilogramm fejenként

Ingyen szemétszállítás Edelényben Eltörölték a szemétszállítási díjat a Borsod megyei Edelényben. A város képviselõtestülete úgy döntött, hogy idén januártól átvállalják a lakosoktól a szemétszállítási díj költségét. A döntésnek köszönhetõen az edelényiek ezután csaknem ezer forintot spórolnak meg havonta. A borsodi városban valamivel több mint 11 ezren laknak. Mindezzel évi 20 millió forintos terhet vállalt át a helybéliektõl az önkormányzat. A szemétszállítási díj eltörlésének sikerén felbuzdulva jövõre újabb hangulatjavító döntésre készülnek a város vezetõi. A tervek szerint 2006-tól bármennyivel is emelkedik majd a víz- és csatornadíj ára, Edelényben változatlan marad.

www.okopannon.hu 2005. február

19

Közigazgatás - Interjú


A jegyzõ, aki nyugodtan kihúzhatja magát Azt hiszem, a XVII. kerület Budapest egyik legszegényebb városrésze, lélekszámához képest öszszehasonlíthatatlanul kevesebbõl kell gazdálkodnia, mint a hasonló méretû városoknak. Ennek ellenére büszkén húzhatja ki magát az ember, ha arra gondol, hogy szaporodnak az aszfaltozott utcák, 70 százalékos a csatornázottság, a vezetékes vízellátás pedig teljeskörû, s eközben még iskolabõvítésre is futotta - nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy István, a XVII. kerület jegyzõje. Több mint egy évtizede hivatalvezetõ, ezalatt rend kívüli módon megszaporodott a jegyzõk feladata. Milyen fõbb kihívásokkal kell szembenéznie és hogyan bírja a megnövekedett terhelést?

Dr. Nagy István, Budapest XVII. kerület jegyzõje Mikor és hogyan került a közigazgatásba? Itt kezdtem a közigazgatási pályát a XVII. kerületi polgármesteri hivatalban, még 1991-ben. Álláspályázat útján történt a felvételem, az akkori jegyzõ asszony mellé jöttem jogi munkatársnak. Abban az idõben kezdõdött a hivatal szervezeti átalakítása, és annak a munkálataiban kellett részt vennem. Aránylag gyorsan, jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a hivatal munkatársaival, s az akkori polgármesterrel, Dóczi József úrral. 1992 tavaszán a polgármester úr - akkor még õ volt a munkáltatói jogkör gyakorlója - eléggé egyedülálló módon, létrehozta a hivatalban az aljegyzõi posztot, amit velem töltetett be. Akkoriban a törvény ezt a beosztást nem ismerte. A mindenkori jegyzõ helyettesítése, a képviselõ-testület és a tisztségviselõk munkájának a segítése volt a feladatom. Azt kell, hogy mondjam, a kezdeti idõszak nehézségei közé tartozott a gyakori jegyzõ váltás, de gondolom, ez más hivatalokban is így volt, hisz gyakran változott a jegyzõi státusz, a jegyzõi feladat. 1994-ben a polgármester javaslatára én lettem a jegyzõ. Éppen ebben az évben a jegyzõi feladat, státusz is változott, hisz a ciklus végére a jegyzõ hivatalosan is megkapta a hivatal vezetését. Majdnem korlátlan munkáltatói jogokkal rendelkezünk, ami jelentõsen felértékelte, megerõsítette a jegyzõ státuszát. El kell mondanom, hogy kevés olyan jegyzõ van, aki ciklusonként változó politikai irányvonalat képviselõ testülettel dolgozott, de nekem mindig sikerült jó munkakapcsolatot kialakítanom. X

20

www.rakosmente.hu 2005. február

A jegyzõnek, mint jogalkalmazónak önálló hatáskörei vannak. A régi tanácsi rendszerbõl az úgynevezett szakigazgatási szervek tevékenységének jelentõs részét jegyzõi hatáskörbe utalták. A jegyzõi hatáskörben lévõ jogszabályok száma eléri a 10 ezret. Egy-két dolgot megemlítenék: adó hatóság, építési hatóság, állattartás, birtokháborítási ügyek stb. Természetesen nem mindent a jegyzõ egymaga old meg, a munkatársak részint a jegyzõ nevében, részint önállóan dolgoznak, de a végrehajtásért a jegyzõ felelõs. A másik nagyon komoly feladat a polgármesteri hivatal vezetése, amelynek esetében a feladatai közé tartozik a képviselõ-testület határozatainak elõkészítése, a képviselõ testület határozatainak végrehajtásában való közremûködés, ami a polgármester munkáját segíti. Harmadikként kiemelném a hivatalnak azt a tevékenységét, amit szolgáltatásnak szoktam nevezni, ezek nincsenek tételesen leírva, de a kerülettel való kapcsolattartás fogalmába beletartoznak például az e-önkormányzat honlapon való megjelenése, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, ezek számára információszolgáltatás stb. Tehát a jegyzõi feladatok nagyon sokszínûek, sokrétûek. Én úgy gondolom, a jó jegyzõ, jó menedzser, és igazán akkor tud jól mûködni, ha jó kollegákkal veszi körül magát, s én elmondhatom kiváló kollégákkal dolgozom a hivatalban.

Mennyire nehéz vagy könnyû dolgozni a XVII. kerületben, a kerületért? Egy nyugodt bástya a XVII. kerület, nem alvóváros, és nagyon jó emberek élnek itt, de nagyon szegény a kerület. Azt hiszem, a fõváros legszegényebb kerülete, és ha figyelembe veszem a 80 ezres lélekszámát, összehasonlítva a többi kerülettel, hasonló nagyságú városok költségvetésével, nagyon kevés pénzeszközzel rendelkezünk. Ezt azért lényeges kiemelni, mert ennek következtében a képviselõtestületnek folyamatosan az együttmûködésre kellett törekednie, és ez mindig sikerült. Amikor idekerültem, azt kell mondanom, a fõváros legelmaradottabb kerülete volt a mienk. Nem volt csatorna, és nem volt teljesen megoldott a vezetékes ivóvíz. Talán furcsa, hogy a jegyzõ mondja mindezt, hisz nem az õ érdeme, hogy ezek megoldódtak, õ a szakmai hátteret kell, hogy biztosítsa a megoldáshoz.


Közigazgatás - Interjú

Ma elmondhatjuk, hogy a kerület útjainak az 50 százaléka aszfaltozott, a 70 százaléka csatornázott és a vezetékes vízhálózat 100 százalékosan megoldott, és míg máshol iskolabezárások vannak, nálunk iskolabõvítések, fejlesztések történnek, akkor az ember nyugodtan húzhatja ki magát, hogy egy jó kerületnek a jegyzõje, egy jó csapattal dolgozik. Ezt azért emelem ki, mert nem szeretném azt mondani, hogy ez a mindenkori vezetésnek köszönhetõ, ebben az ellenzéknek, a hatalmon lévõknek, és a lakosság egészének a munkája is benne van. A külsõ kerületekre jellemzõ, így nálunk is, hogy a lakosság anyagilag, munkával és erkölcsileg nagyon sokat tesz be a közösbe. Gondolok itt a csatornázásra, útépítésre, ez lakossági segítség nélkül nem lett volna megvalósítható.

lapon keresztül az összes nyilvános ülés anyagához hozzájuthat, és bizonyos keretek között véleményt is mondhat. Ez azt jelenti, hogy a testületi ülés elõtt 20 nappal bárki hozzáférhet az elõterjesztésekhez. Ez azért különleges, mert más önkormányzatoknál a képviselõk a testületi ülés elõtt 7-8 nappal kapják meg az anyagot. Külön érdekesség, hogy a polgármester úr havonta egyszer úgynevezett chatelõs (internetes) félfogadási napot tart, ami egyedülálló. Perutek János [email protected]

A polgármester a jegyzõrõl

Mennyire haladnak a korral, gondolok itt a polgármesteri hivatal honlapjára, használják, illetve kihasználják-e e ezt a lehetõséget? Meg kell, mondjam, hogy a honlap nem túl dizájnos, de jó. Saját erõbõl fejlesztjük, és talán túl sok információt tartalmaz. A lakossággal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás, információ szolgáltatás érdekében igyekszünk minden fontos információt feltenni. Mondanék néhány olyan dolgot, amit más önkormányzati honlapon nem láttam. Mi például fontosnak tartjuk, hogy az összes nyilvános önkormányzati jegyzõkönyvünk fönt van a honlapon, és le is tölthetõ. Az elmúlt évben elkezdtük 7-8 nappal elõbb feltenni a képviselõ-testületi ülés meghívóját, és az ehhez kapcsolódó összes nyilvános elõterjesztést. Most januártól kezdõdõen kísérleti jelleggel mûködik, hogy a képviselõ-testület tagjaival egyidõben, a lakosság a hon-

Dr. Hoffman Attila polgármester Nagyon jó a kapcsolatunk a jegyzõ úrral. Nagy tudású, munkabírású szakember, akinek minden esetben kikérem a véleményét, közösen átbeszéljük az elõttünk álló feladatokat, együtt járunk lakossági fórumokra. Csak annyit kívánhatok minden polgármester kollegámnak, hogy hasonló kvalitású jegyzõ vezesse a hivatalát.

Hirdetés

"ADJON LENDÜLETET VÁLLALKOZÁSÁNAK!" Vállalkozása meg kíván felelni az EU követelményeinek? Felkutatjuk az Ön igényeinek legmegfelelõbb finanszírozási konstrukciót. Komplex pénzügyi tanácsadás és ügyintézés vállalkozások részére. Minden típusú vállalkozói hitel teljes körû ügyintézése, üzleti terv készítése. EUpályázatkészítés, tanácsadás, Önkormányzatoknak is! Korrekt és szakszerû ügyintézés! Célunk, hogy üzleti vállalkozások és költségvetési intézmények részére szakmai tudásunk és tapasztalataink révén európai színvonalú szolgáltatásokat biztosítsunk. SZOLGÁLTATÁSAINK: " Pályázatok összeállítása vállalkozások és költségvetési intézmények részére " Üzletviteli tanácsadás, likviditás és kockázatkezelés " Hitelügyintézés " Projekt kidolgozás, üzleti tervkészítés " Cégek gazdasági átvilágítása " Új termékek piaci bevezetésének támogatása " Marketing-szolgáltatás, rendezvény szervezés,

PARTNERS Business Consulting Kft. Cím: 1092 Budapest, Kinizsi u. 17. II. 2. Telefon: 217-8114 Azonnali elérhetõség: 06-30-256-4516 E-mail: [email protected] 2005. február

21

Infrastruktúra


Befektetõcsalogató vidéki repülõterek Sármellékre a Lufthansa és a Swiss Airlines is szállít utasokat Az optimista forgatókönyvek szerint néhány éven belül 3-4 4 hazai regionális repülõtér is felkerülhet a világ légiforgalmi térképére, vagyis fogadhat nagygépes személy- és teherjáratokat. Tény: az elmúlt fél évtizedben a kormányok, az önkormányzatok és a magánbefektetõk több milliárd forintot költöttek légikikötõ fejlesztésekre, így vált két kiemelt vidéki reptér, Sármellék és Debrecen szép csendben nemzetközi vám- és határállomássá. Pécsett idén fejezik be az új utasforgalmi épület kivitelezését, s a hazai viszonyok között Ferihegy után, a legjobb feltételekkel és technikával rendelkezõ taszári repülõtérnek is tisztázódott a tulajdonosi szerkezete: az állam három önkormányzatnak adta az ingatlant. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az utolsók között kullog a belföldi légiforgalom mutatóiban. Bár repülõterekbõl több mint harminc mûködik, többségük kisgépes forgalom bonylítására szakosodott, vagyis komolyabb utas- és áruszállító gépek fogadására alkalmatlan. Az is igaz, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kisgépes kikötõk üzemeltetõi, tulajdonosai jelentõs fejlesztéseket hajtottak végre, így bizton állítható, a bel- és külföldi

túragépek gond nélkül találnak komfortos leszállóhelyet. Ez azonban korántsem pótolja az egységes regionális repülõtér-hálózatot, ami a hazai földrajzi, települési, lakosságeloszlási, valamint gazdasági viszonyokra vetítve azt jelenti, hogy a ferihegyi központ mellett legalább 6-7 reptér kialakítása lenne optimális. Az önkormányzatoknak a modern légikikötõ nem csak egyfajta státuszszimbólum - az is -, hanem befektetõcsalogató, gazdaság-

A kis- és nagy gépek egyaránt válogathatnak a leszállóhelyek közt X

22

www.aeromedia.hu/taxi/repter.html 2005. február

Localinfo Önkormányzati Havilap élénkítõ eszköz. 1990 óta rohamléptékkel fejlõdik a légiszállítási piac, de a megfelelõ minõségû létesítmények sok helyen továbbra is hiányoznak. Így karácsonyi ajándéknak is beillett, amikor tavaly év végén a kormány regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs minisztere bejelentette, hogy a kabinet nagy hangsúlyt fektet a regionális repterek kiépítésére és korszerûsítésére. Kolber István úgy nyilatkozott, hogy a legfontosabb feladat a debreceni és a sármelléki repülõtér nemzetközi légikikötõvé fejlesztése, amelyhez a központi költségvetés jelentõs támogatást biztosít. Hozzátette: a két kiemelt jelentõségû vidéki leszállóhely mellett további regionális légikikötõket így a nyíregyházit, pécsit, szegedit, taszárit és a gyõr-périt - is bevonnak a fejlesztésekbe - tette hozzá. Tavaly 1,1 milliárd forintot fordított a költségvetés a repterek infrastruktúrájának kiépítésére. A sármelléki repülõtér 365 millió forint támogatást kapott, s így sikerült megteremteni annak feltételeit, hogy külföldi befektetõk is érdeklõdjenek az objektum iránt. Erre nem is kellett sokat várni, hiszen tavaly óta a Balaton West Airport bérlõ-üzemeltetõje, a többségi ír-észak-ír tulajdonú Cape Clear Aviation Repülõtér Üzemeltetõ és Fejlesztõ Kft-é lett. A társaság az elsõ néhány évben a személyforgalmat fejleszti, ám 4-5 év múlva a teherforgalomra is koncentrálni kíván. Most a diszkont és a hagyományos légitársaságokra fókuszálnak az írek, hiszen a térség gyógyturizmusa miatt továbbra is fontos az év egészében folytatott charter-forgalom. A nemzetközi forgalom fellendítése érdekében 9 millió euró értékû beruházást kezdtek meg az üzemeltetõk, a fejlesztés idén nyárra fejezõdhet be. A sármelléki reptér fejlõdését jelzi, hogy 2004-ben már a Lufthansa, a Swiss Airlines, az Eurowing, a Cirrus Airlines és a Danish Air is hozott utasokat.

Demján Tökölön landolt Nem fapadosokat fogad majd a tököli repülõtér, hanem logisztikai bázisként használják a jövõben. A repülõteret egy december 26-i határozat alapján az Uvaterv MBO Kft., a TriGránit Fejlesztési Rt. és az Euroinvest veheti meg. A vételár 2,5 milliárd forint. A környékbeli települések - Szigethalom, Halásztelek, Tököl - lakói tiltakoztak az ellen, hogy fapados gépek repülõtere legyen az egykori orosz katonai bázis. - Halljuk a helyi lakosság tiltakozását. Elõkészítõ munkát végzünk és van egy jelentõs igény logisztikai bázis, raktározási funkcióra - nyugtatta a kedélyeket a Magyar Rádió élõ mûsorában Nyúl Sándor, a Trigránit vezérigazgatója. Amennyiben a fapados repülés iránt az igény tovább nõ, tehát a repülõgépeknek megfelelõ leszállópályát, kiszolgáló helyet keresnek, akkor Budapest közelében lehet találni más, jobb megközelítésû helyszínt - tette hozzá. A légikikötõ területe egyébként négymillió négyzetméter, ebbõl a repülési funkció durván a 60 százalékot foglalja el. Polgári és egyéb javításokra érkeznek oda gépek, jelenleg is folyik mellette egyéb kiegészítõ tevékenység, raktározás, szolgáltatás. X

Infrastruktúra

Hárman osztoznak Taszáron Az amerikai kivonulás után a Magyar Honvédség nem tartott igényt a taszári repülõtérre. A kifutópályák és a technikai létesítmények ugyanakkor polgári légikikötõként használhatóak lennének, ezért másfél éve félmilliárd forintos beruházással elkészült egy civileket kiszolgáló terminál. Néhány hete úgy döntött a kormány, hogy ingyen átadja a polgári terminálhoz tartozó területek tulajdonjogát Somogy Megye, Kaposvár és Taszár önkormányzatainak. Az önkormányzatok azóta befektetõt keresnek, akik vállalnák a szükséges fejlesztéseket, és üzemeltetnék a repülõteret. A három önkormányzat közösen kérte a kormánytól, hogy engedje át nekik az állami tulajdont, hogy a jövõben tulajdonosként könnyebben tárgyalhassanak a befektetõkkel, és elkészíthessék fejlesztési terveiket. A most kialakult tulajdonosi szerkezet a következõ: Somogy megye és Kaposvár 4545, Taszár 10 százalék részt kapott a polgári terminálhoz tartozó területekbõl. Az önkormányzatok abban bíznak, hogy turisztikai és gazdasági szempontok, például a Balaton vagy a Kaposvári Ipari Park közelsége felkeltik a befektetõk érdeklõdését a ferihegyi után a legkomolyabb infrastruktúrával rendelkezõ repülõtér iránt. A debreceni légikikötõ státusza lassabban rendezõdött. Az ország második legnépesebb városa csak 2002. májusában Fónagy János minisztersége idején nyerte el a "nemzetközi" minõsítést, ezt követõen 2004. februárjában született meg a kormányrendelet, amely vámúttá, és nemzetközi légi határátkelõhellyé minõsítette a civis repteret. Ez azt jelenti, hogy a légikikötõ gyakorlatilag a ferihegyivel azonos besorolásba került. A hosszúra nyúlt engedélyeztetési eljárással párhuzamosan a fejlesztések is megindultak. Az önkormányzatnak mélyen a zsebébe kellett nyúlni: 2003-2004-ben 400 millió forintot költött modernizációra. A 2004. áprilisban átadott határõr- és vámállomás fenntartási költségeit ugyanakkor az államnak kell állni. Pécsett az elmúlt három év hozott áttörést. A reptérberuházás elsõ ütemében a másfél kilométeres pálya készült el, ezután kezdõdött az optikai és navigációs rendszer kiépítése. A kifutót és a gurulókat övezõ három kilométeres fényfüzér mellett a pilótákat egy rádiónavigációs berendezés is segíti, így a rossz látási körülmények között is biztonságosan landolhatnak. Még ebben az évben elkészül egy új utasforgalmi épület, üzemanyagtöltõ állomás, valamint a belsõ úthálózat is. Végsõ cél, egy nem túlzott méretû, de korszerû repülõtér építése, mely fogadhat menetrend szerinti és charter járatokat is. Pécs eddig kétmilliárd forintot fordított a létesítményre. A pénz nagy részét pályázati úton teremtették elõ, de jelentõs volt a helyi erõ is. Az optimista tervek pedig máris arról szólnak, hogy 2007-2008-ra évente 120-160 ezer utas fordul majd meg a terminálban. Sengel Ferenc [email protected]

www.nth.hu 2005. február

23

Állami Számvevõszék


ÁSZ-llátlelet az ISPA-p programokról Rosszul használtuk fel a környezetvédelemre szánt uniós támogatást Az Állami Számvevõszék szerint az unió álltal folyósított ISPA környezetvédelmi támogatások gördülékeny és hatékony felhasználását nem biztosították a megvalósítás magyarországi feltételei és körülményei. Több éves késéssel indult az ISPA-p program, több éves késéssel fejezõdnek be az elsõ támogatott projektek. Folyamatosan változó és követõ jellegû volt az állami felkészülés és maguk a projektek is rosszul elõkészítettek. Nem foglalkoztak például a társadalmi érdekegyeztetéssel, ami csúszásokat, a költségek növekedését eredményezte a végrehajtásnál.

Terepszemlén a környezetvédelmi miniszter Az ISPA támogatások igénybevételével a magyarországi környezetvédelmi infrastruktúra, a környezetvédelmi programok megvalósítása felgyorsult. Az Európai Unió 2000 óta évi 88 millió euró támogatási keretet különített el Magyarország számára, 50-50%-ban megosztva a környezetvédelmi és a közlekedési fejlesztési célok között. Magyarország a 2000-2003. évi környezetvédelmi célokra rendelkezésre álló ISPA keretet 332,7 millió euró értékben kötötte le. Az ISPA program intézményeinek és szabályozásának kialakítása 2000-2004 közötti idõszakban folyamatosan változó és követõ jellegû volt, a beruházási folyamatokban két-három éves késedelmek tapasztalhatók, így az elsõként támogatott ISPA beruházásokat 2006-2008. évek között fejezik be. A hazai források felhasználását nem hangolták öszsze a stratégiai fejlesztési célokkal. A vonatkozó szabályozás nem tisztázta a projekt-tervezés, elõkészítés felelõsségét, a forráselosztás koncepcionális kérdéseit, a fejlesztések finanszírozási forrásainak rendelkezésre bocsátását. 2000-ben, a program indulásakor a feltételeknek megfelelõ, jól elõkészített projektek kevés száma miatt korlátozottan valósulhatott meg az ISPA támogatási források kihasználására kialakított stratégia. 2002-2003-ban javult a forráslekötési képesség. A projektjavaslatok nem tartalmazták a tervezés és elõkészítés fázisában a partnerség érvényesítésének és a társadalmi érdekegyeztetés lefolytatásának kritériumait és finanszírozásának forrásait. Az elõzetes társadalmi egyezX

24

www.asz.hu 2005. február

tetés elmaradása miatt a már támogatott projektek helyszíne kérdésessé vált. A társadalmi érdekegyeztetés utólagos lefolytatása többletköltségeket, több hónapos csúszásokat eredményezett, ami rontotta a fejlesztési források felhasználásának gazdaságosságát. A projektek elõkészítése, tervezése és mûszaki menedzsmentje nem kapta meg a feladatnak megfelelõ hangsúlyt. A szükséges szakmai felkészültség, tapasztalat, valamint a kapacitás hiánya miatt nem volt kielégítõ a projektmenedzsment mûködése, a közbeszerzések lebonyolítása, a végsõ kedvezményezettek forráselosztási rendszere. Mindezek a hiányosságok a végrehajtás kockázatát jelentik. Az ISPA támogatásból 2000-2004 közötti idõszakban lekötött keretek a csatlakozástól a Kohéziós Alap részét képezik, így felhasználásukra ettõl az idõponttól a Kohéziós Alapra vonatkozó elõírások vonatkoznak. Az ISPA intézményrendszer uniós eljárásrendre való áttéréséhez kapcsolódó akkreditációs folyamat nem fejezõdött be a csatlakozás idejére, mivel az Európai Bizottság az ISPA környezetvédelmi szektor intézményrendszerének felkészültségét nem találta teljes körûnek. A sikertelenség nem akadályozta a támogatási források felhasználását, de a feltárt hiányosságok pótlása a Kohéziós Alap mûködtetésekor jelent többletfeladatot az intézményeknek. Kedvezõ irányú változást jelez, hogy az ellenõrzés lezárásakor öt projektjavaslat elbírálás alatt volt, amely a 2004-2006-ra leköthetõ környezetvédelmi keretet 80 millió euróval meghaladta. Az Állami Számvevõszék azt javasolta a Kormánynak, hogy az érintett tárcákkal együttmûködve koordinálja a környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési stratégiához illeszkedõ, az uniós és a hazai lehetséges támogatásokat is tartalmazó, egymásra épülõ és egymást kiegészítõ forrásszerkezet kialakítását. Javasolta továbbá, hogy gondoskodjon a hazai társfinanszírozás jóváhagyott ütemezésének megfelelõ rendelkezésre bocsátásáról a költségvetés tervezése és végrehajtása során, figyelemmel az önkormányzati forrásokra is, valamint gondoskodjon az EU követelményeknek megfelelõ részletességû projektjavaslatok elõkészítésének finanszírozási forrásairól, továbbá javítsa az elõkészítõ munka hatékonyságát, az ország abszorpciós képességének növelése érdekében. Munkatársunktól


Településügy

Hó csiki-ccsuki országszerte Polgármesterek szállították a kenyeret a megközelíthetetlen falvakba Tucatnyi falu elvágva a külvilágtól, elakadt kamionok, buszok és mínusz húsz fok alatti hidegrekord - ezzel köszöntött be január végén az idei tél elsõ komoly erõpróbája. A legnehezebb helyzetû önkormányzatoknál az élelmiszer-e ellátást a polgármesterek vezette traktor- és dzsipkommandók oldották meg. A meterológusok februárra is havat, hideget, egyszóval telet jósolnak. Február elsõ felében ugyanakkor további havazást, hófúvást és rekord hideget jelez a barométer, ami várhatóan újabb fennakadásokat okoz a közlekedésben és nem várt tételekkel növeli a kistelepülések kiadásait. A belügyi tárca ígérete szerint azoknak a falvaknak, amelyeknek "felborítja" büdzséjét a rendkívüli idõjárás, pluszpénzt juttat a minisztérium. Munkatársunktól

Fogságba esett Európa

Februárra is nagy havat ígérnek Talán csak a mezõgazdászok örvendtek, amikor európai tombolása után - január utolsó tíz napjában - Magyarországra is megérkezett a havazás és a dermesztõ hideg. A napokon keresztül fújó viharos szél miatt több megyében megbénult az élet: azokat a hótorlaszokat, amelyeket a közterület-fenntartók eltakarítottak, fél órán belül "helyreállította" a hófúvás. A szerencsésebb - szélcsendesebb helyen fekvõ - kistelepülések legalább egy sávon megközelíthetõk voltak, de tucatnyi falut teljesen elzárt a külvilágtól tél tábornok. Az oktatási miniszter rendkívüli iskolaszünetet hirdetett, mert a szülõk sok helyen még akkor sem engedték buszra szállni gyermekeiket, ha "garantálható" volt a célba érés. A posta egyelõre jól vizsgázott, így minden településre, ha késéssel is, de eljutottak a küldemények. Az eddigi legkritikusabb idõszakban 120 település esett ki a postaforgalomból, végül a mobil járatok is utat törtek valamennyi címzetthez. Január utolsó elõtti napján egy nagyvárosnak is meggyûlt a baja a zimankóval. Miskolcon kilyukadt egy nagy átmérõjû távhõvezeték és mintegy 15 ezer lakás maradt fûtés nélkül 20-24 órára. A helyieket nem vigasztalta, de Magyarországon tíz éve nem fordult elõ hasonló méretû távhõleállás: 1995-ben ugyancsak Miskolcon dideregtek tízezrek. A mostani meghibásodást korrózió okozta, ennek kapcsán szakértõk felhívták a figyelmet, hogy a távfûtéses rendszereket mûködtetõ települések bármelyikén történhet hasonló üzemzavar, ugyanis a több ezer kilométer csõhálózat módszeres átvizsgálása várat magára. X

www.met.hu

X

Lengyelországban a nagy mennyiségû hó miatt nem tudott Krakkóból az Európai Parlament székhelyére, Strasbourgba utazni Viktor Juscsenko új ukrán elnök, aki kénytelen volt látogatását lemondani. Montenegróban a sûrû havazás miatt lezárták a fõváros, Podgorica repülõterét, az utakon sok helyütt autók ragadtak a hó fogságába. Horvátország középsõ részén és tengerparti vidékén a közlekedést bénította a három napig szakadó hó. Az Adriai-tenger partján számos települést és a partok elõtt több szigetet zárt el a külvilágtól a nagy mennyiségben lezúdult csapadék. A tengerparti országutat több helyütt lezárták a kamionok elõl, s a széllökések sebessége meghaladta az óránkénti 180 kilométert is. A közép-horvátországi Lika környékén 1,2 méter vastag a hótakaró, s ezzel megdõlt az 1954-ben mért csúcs. Romániában, Hargita megyében 14 falut zárt el a külvilágtól a hó. Több autóúton megszûnt a közlekedés, számos villamos vezeték leszakadt. Bulgáriában a heves szélvihar és hózápor következtében több területet elöntött a víz, kilencven településen nincs áram. Áldozatokról egyelõre nem érkeztek jelentések. Az ország déli részén, Kardzsali és Szmoljan térségében a szél helyenként elérte az óránkénti 100 kilométeres sebességet. Hatvanöt falu maradt áram nélkül. Tucatnyi házat elöntött az ár, mivel helyenként egy méterrel emelkedett meg a folyók vízszintje. Ukrajnában a Balkánról érkezett ciklon 400 települést terített be hóval. A széllökések, fõleg a Kárpátokban elérték a másodpercenkénti 30-35 méteres sebességet. A heves hóesés és széllökések hatására az elektromos vezetékek biztonsági rendszerei leállították az áramszolgáltatást, s a nyugat- és közép-ukrajnai megyékben több tucatnyi településen lapzártánkkor sem volt áramellátás.

www.katasztrofavedelem.hu 2005. február

25

Visszatekintõ


Januárban történt - Januárban történt Sípark a Mátrában A Mátraszentistván és Mátraszentlászló között elterülõ, elvadult, bokros-cserjés kaszálók helyén kialakított sípark építése 2002 októberében kezdõdött el, a Heves Megyei Önkormányzat és vállalkozók összefogásával. A több mint 300 millió forintos beruházást folytatni kívánják, a tervek szerint kártyás beléptetõ rendszert alakítanak ki a sílifteknél, rönkfából épített gyorsétterem épül a hegygerincen, és a jelenlegi "korongos" lift mellett négyes ülõliftet építenek a jövõben. A 9 hektáron elterülõ síparkban a 3520 méter hosszú pályán, a szezonra üzembe helyezett hóágyúknak köszönhetõen a hóréteg vastagsága 15-25 centiméteres. A hóellátáshoz szükséges vizet egy 8 és egy 3 ezer köbméteres tározó tóból biztosítják. A 6 különbözõ nehézségû pályát egy 100 méteres síovi egészíti ki, igaz, ez utóbbi egyelõre nem mûködik. 2005.01.03.

Elkerülõ út Gyöngyösnek Elkerülõ út építését kezdik meg az idén Gyöngyösön. A 3,5 kilométer hosszú útszakasz lehetõvé teszi, hogy eltereljék az átmenõ forgalmat a belvárosból. Hiesz György polgármester elmondta, hogy sok gondot okoz a várost átszelõ 3-as fõút igen nagy forgalma. A helyzetet tovább rontotta, hogy a néhány évvel ezelõtt kialakított sétáló utcákról kitiltott autók más utcák forgalmát erõsen megterhelték. Az ott élõk több alkalommal is tiltakoztak a zaj- és porártalom miatt. A kormány döntése nyomán már 2005 nyarán elkezdõdhet az elkerülõ út építése, amelyet a tervek szerint 2006 májusában adnak át. Az új szakasz a Gyöngyösrõl Szurdokpüspöki, illetve Salgótarján felé vezetõ utat köti össze az M3-as autópálya bekötõ szakaszával. A beruházás 700 millió forintos költségébõl a város 200 millió forintot vállalt, 500 millió forint pedig a közlekedési tárca közútfejlesztési célelõirányzatából származik. 2005.01.05.

Nappali menedékhely hajléktalanoknak Nappali menedékhelyet alakított ki a hatvani önkormányzat a városban élõ hajléktalanok számára. A melegedõ január elsõ napjaitól várja a fedél nélkülieket. Az önkormányzat egymillió forintos költséggel felújított egy használaton kívüli épületet, amelyben nappal 25-30 fõ tartózkodhat. Vészhelyzet, vagyis rendkívüli hideg esetén a menhely akár éjszakai szállássá is átalakítható. 2005.01.07.

28

2005. február

11 milliárd forint e-ö önkormányzatra Az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztésére az év végéig 11 milliárd forint támogatás odaítélésérõl döntött a GVOP Irányító Hatósága. Az év végéig 31 szerencsés nyertest hirdettek ki "Az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése" néven kiírt pályázat keretében. A támogatás célja a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, valamint az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése. A pályázat segítségével egyaránt lehetõség nyílhat az e-ügyintézés megvalósítására, on-line közigazgatási információk szolgáltatására, de közigazgatási és adminisztratív alkalmazások integrált alrendszereinek létrehozására vagy továbbfejlesztésére is. 2005.01.12.

300 milliót nyert Székesfehérvár Székesfehérvár Önkormányzata "Székesfehérvár a térség szolgáltató e-önkormányzata“ címmel pályázatot adott be 2004. júliusában. A pályázat elnyerte a Gazdasági Minisztérium támogatását. A támogatás összege 298,5 millió forint, melyhez a város önkormányzata 42,5 millió forint önrészt biztosít. Így a projekt összköltsége meghaladja a 340 millió forintot. A terv megvalósításában a város partnere lesz a további 17 települést magába foglaló Székesfehérvár és vonzáskörzete Önkormányzati Területfejlesztési Társulás, illetve a Vállalkozói Központ Közalapítvány. 2005.01.12.

Ráfizethetnek a lassú hivatalok A jövõben visszakaphatja befizetett eljárási illetékét az, akinek valamelyik állami vagy önkormányzati szerv - a hivatal hibájából - nem intézi el határidõre az ügyét. Bizonyos esetekben, akár félmillió forintot is vissza lehet kapni a késedelmes eljárás után. A rendelkezés széles körre kiterjed: az engedélyezési eljárásoktól az adóügyekig. (A vagyonszerzési vagy örökösödési illetéket a törvény módosítása nem érinti.) Becslések szerint csak Budapesten évente több százmilliósra tehetõ az ilyen-olyan jogcímen befizetett eljárási illetékek összege, s ha a hivatal hibája miatt az ügyintézés késlekedne, a pénzt nyolc napon belül vissza kell téríteni. Kibúvó persze akad: az ügyintézési határidõ - amely a legtöbbször 30, esetenként 60 nap legfeljebb egyszer továbbra is meghosszabbítható, mégpedig egy újabb hónappal. 2005.01.15.


Visszatekintõ

Januárban történt - Januárban történt Illetékbélyeg helyett csekk Sokan hamisították, ezért megszûnik az illetékbélyeg. Áprilistól postai csekken vagy az önkormányzat házipénztárában kell befizetni az illetéket. A 23 budapesti kerület okmányirodái közül azonban csak hétben van kihelyezett postahivatal. Így az ügyfelek többségének ingáznia kell majd a legközelebbi posta és az okmányiroda között. A Belügyminisztérium hivatalvezetõje szerint az eddigieknél több sorban állás mégis megspórolható. "Ha az ügyfelek tájékozódnak arról, hogy az adott eljárás milyen illetéket igényel, akkor az illetéket a postán elõre is be lehet fizetni. Tulajdonképpen ugyanazt a folyamatot kell végig csinálnia az ügyfeleknek, mint eddig" - mondta Urbán György, a Belügyminisztérium hivatalvezetõje. 2005.01.17.

Több milliárdos közmunkaprogramok 2010-re várhatóan drasztikusan csökkeni fog a munkaképes korú lakosság, ami az ország fejlõdésének is gátat szabhat - jelentette ki Sándor László, az Országos Közmunkatanács elnöke Debrecenben. A munkaképes lakosság csökkenése miatt most az egyik legfontosabb teendõ, hogy tréningben tartsák azokat az embereket, akiket az elsõdleges munkaerõpiacra visszajuttathatnak, elsõsorban a dolgozni akaró, tartósan munkanélkülieket és a szociális segélyen élõket. Õk képezik ugyanis azt a tartalékállományt, akik majdan bevethetõk lesznek - mondta Sándor László a kormány idei közmunkaprogramjairól. Hozzátette: ennek érdekében idén is lesznek közmunkaprogramok. Nemzeti fejlesztési célokhoz kapcsolódóan elsõsorban az észak-alföldi régió körzetében várhatóak jelentõs mértékben. 2005.01.21.

Kórház-á átalakítási tervek Budapesten Alakítsák közhasznú társasággá a Budai Gyermekkórházat és a Fõvárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórházát - ezt javasolta elfogadásra a Fõvárosi Közgyûlésnek a fõpolgármesteri kabinet január végi ülésén. Szolnoki Andrea egészségügyi fõpolgármester-helyettes elõterjesztése elveiben és szerkezetében megegyezik a Schöpf-Merei Kórház átalakítási javaslatával, amelyrõl decemberben döntött a közgyûlés. Az ülésen Demszky Gábor bejelentette, hogy Bakonyi Tibor fõpolgármesterhelyettes képviseli majd személyét a kormány által rövidesen újból létrehozandó Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban. 2005.01.24.

Uniós pénzre pályázik Kecskemét Pályázatot nyújt be Kecskemét önkormányzata, egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó, 370 millió forint összegû beruházás megvalósításának támogatására - döntött Kecskemét közgyûlése. Az elõterjesztés szerint, a beruházás több mint 90 százalékát az Európai Unió Strukturális Alapja és az állami költségvetés finanszírozza, ha a tender eredményes lesz. A pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen írta ki a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében. Ha megvalósul a beruházás, akkor Kecskeméten és a társuló településeken egy komplex építési és bontási (inert) hulladékgazdálkodási rendszer épülne ki. 2005.01.26.

Élményváros épül Bezenyén Évente nyolcmillió látogatót várnak a magyar-osztrákszlovák határ menti Bezenyére, ha felépül a tervezett élményváros. Falufórumon mutatták be Bezenyén azokat a terveket, amelyek egy élményváros felépítését irányozzák elõ az 1650 lelkes Gyõr-Moson-Sopron megyei településen. Az ismertetett terv szerint a beruházás elsõ ütemében hatvanezer négyzetméteres fedett bevásárlóközpontot, négycsillagos szállodát, attraktív játszóparkot létesítenek, és megkezdik egy ötcsillagos szálló építését is. Az elképzelések szerint az élményvárosban a világ különbözõ híres tájegységeinek és városainak jellegzetességeit mutatják be. Velence hangulatát például úgy idézik meg, hogy megépítik a Szent Márk tér mását. Az elsõ ütemet az õsszel el akarják kezdeni, és azt tervezik, hogy egy éven belül be is fejezik. A teljes beruházás 400 millió euróba kerül, az elsõ ütem költsége 228 millió euró. A program 2007-ben egy élményfürdõ létesítésével folytatódik. 2005.01.28

Új pályázatok a munkaügy honlapján A tavalyi 9,7 milliárd forinttal szemben az idén 11 milliárd jut közhasznú munkára, míg közmunka-programokra az elõzõ évi 5,2 milliárd forintot meghaladva 6 milliárd forint - mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egy túrkevei sajtótájékoztatón. A minisztérium honlapján már megtalálható egy 1,5 milliárd forintos pályázati kiírás - közölte a miniszter. Hangsúlyozta: a hazai kis- és középvállalkozások képesek a fejlõdésre, jól élnek a piaci lehetõséggel. 2005.01.31. 2005. február

29

Településmarketing


Üvegheggyel is pályázik Debrecen A Nagytemplomnál is magasabb üveghegyet építenek 2010-b ben Debrecenben, ha a város elnyeri Európa kulturális fõvárosi címét. A tizenegy magyarországi pályázó település ötletei közül egyelõre ez látszik a legnagyobb „dobásnak“. Építészeti attrakcióval rukkolna elõ a Kósa Lajos fideszes polgármester vezette Debrecen. A civis város vezetõi úgy vélik, hogy olyan figyelemfelkeltõ alkotással érdemes ringbe szállni, amire rácsodálkozik az egész világ. Ezért nem bízzák a véletlenre a város fõterén álló ódon nagytemplom mellé szánt üveghegy tervezését sem. Az önkormányzat megkereste Tanaguchi Yoshiót, aki egyebek mellett a modern mûvészetek New York-i múzeumának tervezõje. A világhírû japán építész elsõ körben pozitívan reagált, így ha a debreceni pályázat révbe ér, Yoshió a Hortobágy szomszédságában tölt néhány munkás hetet. A nemzeti park területe egyébként fontos szerepet játszik

majd az üveghegy-történetben. A tervezett létesítmény amely olyan nagy lenne, hogy alatta járna a villamos egy évig magasodna a Nagytemplom fölé, majd a Hortobágyon lenne végleg elhelyezve. Debrecenben a PR-hegy mellett egy tízezer négyzetméteres központ is épülne, amelyben új színházépületek mellett, mûcsarnok, modern mûvészetek múzeuma, illetve Európa elsõ romakiállítása és kutató központja is helyet kapna. A városvezetõk ígérik: a beruházások egy része akkor is megvalósul, ha nem a civis város nyer a pályázaton. Munkatársunktól

Városi eredetiség-vvizsga 2005 õszén hirdet gyõztest a hazai és külföldi tagokból álló bizottság. Nézzük a ki mivel gyõzködi a zsûrit és a közvéleményt. Veszprém - A város megszervezné az európai királynék találkozóját. Kiderült, olyan kulturseregszemléket is tartanának, amelyeken egy-egy mûfaj, mûvészeti ág "királynõi", azaz legkiválóbb nõi elõadói lépnének fel. Budapest - A fõváros "Víz és metropolisz" mottóval indította kampányát. A tervek között többek között "science park", úszó sziget, új Mûszaki Múzeum és az évtizede ígért aquincumi Duna-híd megépítése szerepel. Sopron - A programsorozat fõként Liszt Ferenc kultuszára építene, de megemlékeznének a rendszerváltás egyik szimbólumáról, az 1989-ben lezajlott sopronpusztai páneurópai piknikrõl is. Kecskemét - Egyelõre nagy a titoktartás, annyit tudni, hogy a város kulturális intézményeinek szakemberei és a mûvészeti ágak képviselõi aktívan részt vesznek az elõkészítésben. Székesfehérvár - Biztosra mennek: a koronázótemplom-

Localinfo

ból nemzeti emlékhelyet alakítanának ki, emellett felújítanák a Hiemer-házat is. Eger - Az érseki palota alatti pincerendszert hasznosítanák, itt mutatnák be a város történelmét. Gyõr - A település nem hozta nyilvánosságra teljes pályamunkáját, mert tartanak a plagizálóktól. Annyit lehet tudni, hogy "nem a történelmi múlt, hanem a jövõ üzenetét" hordozza majd valamennyi "nagy dobás". Kaposvár - A régi kaposvári vár környékén épülne egy Európa-vár, plusz egy "szabadságmúzeum", amelyben az európai népek és a magyar szabadságharcok történetét mutatnák be. Pécs - Ugyancsak a történelmi múlt a pályaanyag fundamentuma az ország legkellemesebb klímájú városában, ahol tervek készülnek a nemrégiben régészeti világszenzációt okozó ókeresztény bazilika romjainak rekonstruálására. Miskolc - A legsúlyosabb pályázati csomaggal (bruttó 20 kiló) elõrukkoló település nem csak a szûken vett városmag, hanem a régió bemutatására fókuszál.

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

30

2005. február

Energiamegtakarítás felsõ fokon

Recommend Documents