Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).
Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.
Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail:
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Jegyzet
Hiány
Tartalomjegyzék X
Reflektorban a helyi költségvetések 4–8. oldal
X
Brüsszelbõl jelentjük 9. oldal
X
A számháború vége 10. oldal
X
EU miniszterek Budapesten 11. oldal
X
Kárpát-medence 12. oldal
X
Közbeszerzési tanácsok 13. oldal
X
Az ÁSZ a temetõkrõl 20–21. oldal
X
Áramliberalizáció 22–23. oldal
X
Új közigazgatási perrend 24–25. oldal
X
Visszatekintõ 28–29. oldal
X
Taszári légibázis 30. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Meddig tartható a tarthatatlan? - ez jut eszembe minden évben, legalább kétszer. Egyszer, amikor a központi költségvetést - és annak önkormányzati fejezeteit - megszavazza a parlament, másodszor, amikor a településeken elfogadják a helyi büdzséket. És persze évrõl-évre azt kell látnom, hogy bizony még mindig fenntartható, még mindig elfogadtatható a társadalommal, a döntéshozókkal, hogy az önkormányzatok maradjanak az a puha korlát, ahol az állam megteheti - meg meri tenni -, hogy a kötelezõ feladatokat csak kiszabja - sõt egyre szaporítja -, de annak finanszírozásáról nem gondoskodik. Ha csak e havi lapunkat tekintené át valaki, nyilatkozóink szájából egyértelmûvé és kristálytisztává válna a látlelet. A helyi költségvetések alapképlete: A kistelepüléseken gyakorlatilag nem keletkezik személyi jövedelemadó, nincs számottevõ iparûzési adó, már nincs mit eladni (bár eddig sem nagyon volt), így szinte elképzelhetetlen, hogyan képesek majd pótolni - mondjuk az oktatás esetében - azt a hiányt, ami a központi támogatás és a tényleges ráfordítások különbözete. Ecseny polgármestere szerint egy kilométer aszfaltozott út majdnem annyiba kerül, mint amennyi a település egész évi költségvetése. Vajon mit gondolnak a politikusok, hogyan lesz itt valaha az európai életnívó legalsóbb szintjén is minimumként elvárható úthálózat? Vagy itt van a kistérségi társulások ügye. Gerjen jegyzõje kristálytiszta logikával mutatja ki, hogy ebben az esetben is a könnyebb ellenállás irányába keresi a kiutat a hatalom, miközben mindenki tudja: ez a kísérlet sem pótolhatja az önkormányzati rendszer alapos reformját. Ugyanõ írja fájdalmas pontossággal az ÖNHIKI-rõl, a lehetetlen helyzetbe jutott településeket támogató pénzalapról: "…a politikai szféra a mûködõképesség határáig tartó pénzügyi forráselvonáshoz hozzájárul, de az önkormányzati csõd ómenét nem vállalja fel." A taszári polgármester arra panaszkodik, hogy a döntéshozók tehetetlensége miatt évek óta hever parlagon egy minden igényt kielégíteni képes repülõtér, s mindeközben, javaslataikat még csak válaszra sem érdemesítik. Még a szocializmus idején született Kornai János legendás közgazdasági mûve, a Hiány. Ezzel az egyetlen szóval ragadta meg a szerzõ az akkori rendszer lényegét. Bármilyen hihetetlen, de másfél évtizeddel a rendszerváltás után ugyanez a szó alkalmas az önkormányzati rendszer gondjainak összefoglalására is. Vagyis hiány minden téren. Elsõsorban hiány a pénzbõl, hiány merész tervekben és tettekben, hiány az együttmûködésben, az elemi udvariasságban, a méltóság tiszteletben tartásában. Hiány a helyi demokráciában - ugyanis ahogyan ezt az EU önkormányzati miniszterei fogalmazták, az sem létezik pénz nélkül. És persze a hiány jelen van abban is, hogy a politikának bizony nem hiányzik: a parlament körül a traktorok mellé csatlakozzon néhány ezer polgármester is. L. László János
[email protected] 2005. március
3
Reflektor – Költségvetés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Helyi költségvetés: hiány és hitel A bevételek egyre nagyobb hányadát emésztik fel a mûködési költségek A kistelepüléseken az állandó forráshiány, a városokban a rendre elmaradó fejlesztések és felújítások okozzák a legnagyobb gondot. Szinte mindenhol jelenlévõ probléma a közalkalmazottak béremelése, sok helyen várhatóak elbocsátások. A falvak helyzete egyre reménytelenebb, így ha az ország rövid idõn belül nem indul meg a fellendülés útján, akkor a kistelepülések teljesen el fognak lehetetlenülni - véli a Magyar Faluszövetség elnöke. A kistelepülések legnagyobb problémája a forráshiány, hiszen a legtöbb falu csak jelentõs hitel felvételével tudta elkészíteni a költségvetését - nyilatkozta a Localinfonak Becze Lajos, a Magyar Faluszövetség elnöke. Hozzátette: a szövetséghez tartozó mintegy 350 településen szinte mindenhol állandó gondot jelent a munkanélküliség, így az önkormányzatok még személyi jövedelemadót sem tudnak beszedni. Iparûzési adóról ezek a települések még csak nem is álmodnak, hiszen csak elvétve található a falvakban társas vállalkozás - emelte ki Becze Lajos. A kisfalvaknak ráadásul a nagyvárosokkal szemben nincsen semmije, amit el tudnának adni - így innen sem juthatnak pluszpénzhez. Ezen a helyzeten javítanának az Adóreform Bizottság legutóbbi javaslatai, ami a szövetség vezetõje szerint egy igazságosabb rendszer lenne, ám az alapgondokat nem oldaná meg, hiszen a szegény így is szegény maradna. (Keretes írásunk a 8. oldalon.) Ugyancsak állandó probléma forrása a közalkalmazotti béremelés, amihez az állam nem nyújt fedezetet mondta a Faluszövetség elnöke. Hozzátette: ennek következtében a kistelepülések gyakran a költségvetésük száz százalékát fordítják mûködésre, így nemhogy a fejlesztésekre, de a felújításokra sem marad pénz. Példaként említette, hogy Taron, ahol õ a polgármester, az iskola fenntartási költsége 77 millió forint egy évben, amibõl 66 milliót tesz ki az alkalmazottak fizetése és az egyéb járulékok. Ehhez az állam mindössze 40 millió forintnyi támogatást ad, ami a költségek 52 százaléka, így a fennmaradó részt a falunak kellene kigazdálkodni, ám ez szinte lehetetlen feladat. Becze Lajos szerint a központi költségvetésnek kötelessége lenne nagyobb mértékben támogatni a közintézmények mûködtetését, hiszen magyarázata szerint az alapellátás színvonalának nem szabadna az önkormányzat anyagi helyzetétõl függenie. Becze Lajos szerint a kistelepülések jövõje teljes mértékben az ország helyzetétõl függ. Ha az ország az EU csatlakozásnak köszönhetõen nem indul meg a felemelkedés útján, akkor a kistelepülések elõbb-utóbb teljesen el fognak lehetetlenülni - hangsúlyozta a Faluszövetség vezetõje.
Ecsenyben a túlélés a cél Ecseny idén, akárcsak az elmúlt években, 45 millió forintból gazdálkodik - közölte a Localinfo érdeklõdésére Máj Péter polgármester. Hozzátette: ez az összeg éppen arra X
4
www.ecseny.hu 2005. március
elég, hogy valahogy túléljük ezt az évet, hiszen 13 millió forint az elõre tervezett forráshiány. A településen az infrastruktúra teljesen leépült, sürgõs fejújításokra lenne szükség, ennek azonban nincs meg a pénzügyi fedezete. Példaként említette, hogy Ecseny 15 kilométernyi útjából, csak három a jó minõségû, a többi földút. Ugyancsak gondot okoz, hogy a járdákat még 25 éve építették, azóta viszont nem volt pénz a felújításra, így az emberek már nem is használják a járdákat, mindenki az utakon közlekedik - közölte a település vezetõje. Hogy érzékeltesse a probléma anyagi oldalát, Máj Péter elmondta, hogy egy kilométernyi út elkészítése 25 millió forintba kerül - ez ugyebár majdnem a falu teljes éves költségvetésének felel meg, így a polgármester nem lát esélyt arra, hogy a közeljövõben javulna a helyzet. Pályázatokon gyakran vesz részt a falu, azonban a beadványaikat, mivel nem tudnak önrészt felmutatni, szinte mindig visszautasítják. Máj Péter elmondta, hogy falu fellendítése érdekében õk hirdették meg elõször az egyforintos telkeket, azonban az elvárásokkal ellentétben, ez sem hozott eredményt. Így az elmúlt évek állandó problémája maradt az elnéptelenedés és a munkanélküliség, aminek következtében a településnek egy fillérnyi bevétele sincs. A befektetõk pedig továbbra sem érdeklõdnek, így elesnek az iparûzési adótól. Itt is gondot okoz a közalkalmazottak béremelése, erre Ecsenyben, akárcsak máshol, nincs meg a fedezet.
Kósa a visszatartott SZJA-rról Kósa Lajos szerint világos határidõhöz és feltételhez kellene kötni, hogy meddig szabad a kormánynak visszatartania az önkormányzatokat megilletõ személyi jövedelemadót. Ennek érdekében Debrecen polgármestere országgyûlési határozati javaslatot kezdeményez, hogy a kormány vagy terjessze elõ október 31-ig a pótköltségvetést, vagy november 30-ig szabadítsa fel az államháztartási céltartalékot az önkormányzatoknak. Kósa Lajos úgy fogalmazott: mostanra minden település költségvetését elfogadták és az a tapasztalat, hogy "elég nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok", a leggazdagabb városok is csak hitelbõl tudnak fejleszteni, a többség azonban hitelt kénytelen felvenni a mûködés finanszírozására.
Localinfo Önkormányzati Havilap
Reflektor – Költségvetés
Szolnokon kevés jut felújításokra Szolnok idei költségvetése három fõ pillérre épül: az állami költségvetés forrás- és szabályozó rendszerére, a helyi erõforrásokra, valamint a többcélú térségi együttmûködésbõl eredõ lehetõségekre - nyilatkozta a Localinfonak Kéri József, a szolnoki Polgármesteri Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Fõosztályának vezetõje. Hozzátette: a város idén 21,4 milliárd forintból gazdálkodhat - ez az öszszeg 750 millió forinttal több mint tavaly. A költségvetés 73 százalékát mûködésre, 23 százalékát fejlesztésekre költi az önkormányzat, míg négy százalék a korábbi adósságok visszafizetésére megy el. A legkevesebb forrás a költségvetésbõl az intézményi felújításokra, illetve az eszközök pótlására jut. A hiányzó összeget pályázati úton próbálják fedezni, így a tervek szerint idén 153 millió forint értékû felújítás valósulhat meg, amibõl 129 milliót szereznének külsõ forrásból - pályázat, kedvezményes hitel. Ugyancsak pályázati pénzbõl kívánja a város többek közt a tömegközlekedés fejlesztését, valamint egy helyi köztér felújítását megoldani. 539 millió forintos önerõbõl fejlesztik viszont a Városi Zenei és Mûvelõdési Központot, valamint egy regionális hulladéklerakót is építenek megközelítõleg 2,5 milliárd forintos költséggel. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Szolnok bevételei
33%
39% 4,3%
1,8%
16% 1,2%
4,1%
Több száz beruházás indul Budapesten A nagyobb fejlesztéseket a fõváros is csak hitelbõl képes finanszírozni A Fõvárosi Közgyûlés februári rendes ülésén elfogadták a városatyák Budapest 2005-ö ös költségvetését. A képviselõk az új büdzsé birtokában zöld utat adtak 418 beruházásnak, mintegy 150 milliárd forint értékben. Atkári János fõpolgármester-h helyettes éles hangon szólalt fel az immár nem általa készített rendelet-ttervezet ellen. Demszky Gábor fõpolgármester expozéjában hangsúlyozta: a tervezett adósságállomány az elviselhetõ mértéken belül marad. A javaslat szerint 2005-ben 399 milliárd forintból gazdálkodik a Fõváros, ami 13 százalékkal magasabb, mint az elõzõ évi eredeti elõirányzat. A tervezett kiadások 55 százaléka mûködési célokat, 2 százaléka a felvett hitelek tõketörlesztését, 44 százaléka pedig felújítási és felhalmozási célú kiadásokra szolgál. A központi költségvetési kapcsolatokból származó források 2004-hez képest 4,24 milliárd forinttal, mintegy 7,9 százalékkal bõvülnek idén. A kötelezõ tartalék képzése 6,5 milliárd forintot jelent Budapesten, amelybõl 3,1 milliárd forint érinti a Fõvárosi Önkormányzatot. A zárolt részt figyelembe véve a központi források növekedése 2,1 százalék. A 2005. évi költségvetési törvény alapján helyi közforgalmú közlekedési normatív támogatás címén 11,9 X
milliárd forint várható 2005-ben, amihez ugyanennyit tesz hozzá a Fõváros az önkormányzat hétéves fejlesztési tervében meghatározottak szerint. A Fõváros hétéves fejlesztési tervében közutak burkolat-felújításának támogatására 10,5 milliárd forint szerepel, amibõl 4,1 milliárd forint a tervezett központi forrás. A költségvetés 70 milliárd forint iparûzési adóbevétellel, 10,1 milliárd forint illetékbevétellel, és 1,1 milliárd forint idegenforgalmi adóbevétellel számol. A felhalmozási és tõkejellegû bevételeknél tervezett 13 milliárd forintból részvény- és részesedés eladásból 4, osztalék- és hozambevételbõl 3, egyéb eszközeladásból 5,7 milliárd forint bevételt tervez a költségvetés. Emellett az egyes fejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan 36 milliárd forintnyi felhalmozási célú pénzeszközátvétel várható. A fejlesztések finanszírozását szolgálja továbbá a 42 milliárd forintnyi értékpapír-állomány tervezett beváltása,
www.szolnok.hu 2005. március
5
Reflektor – Költségvetés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Elégedetlen romák Budapest költségvetésének vitája során, Zsigó Jenõ, a Fõvárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke annak ellenére igen élesen fogalmazott, hogy õ a Fõvárosi Önkormányzat által fenntartott Cigány Ház - Romano Kher elnöke. Zsigó részletekbe menõen sorolta fel a költségvetés cigányságot érintõ negatív hatásait. Az intézményvezetõ azért kért szót, mert a Fõvárosi Önkormányzat cigány módszertani központja - a Cigány Ház - a fõvárosi roma tanulók ösztöndíjazására évek óta változatlan összeget kap. Ezért legutóbb már 170 jogosult igényt kellett visszautasítaniuk, holott eleve nagyon szigorú feltételeket voltak kénytelenek szabni. Ahhoz, hogy minden jogos igény ki legyen elégítve, 78 millió forinttal kellene többet kapnia az intézménynek erre a célra. Utalt rá, hogy szociológiai felmérésük szerint az ösztöndíjasok 70 százaléka lehetetlen körülmények között él. Az intézmény tavaly 6,2 millió forintos hiányt halmozott fel. Zsigó Jenõ elmondta: tisztában van vele, hogy nagyrészt reménytelen a szükséges pénzek elõteremtése, ám a Fõvárosi Cigány Önkormányzat elnökeként, több mint százezer budapesti roma képviselõjeként kötelességének érezte, hogy rögzítse az égetõ hiányokat. A jogos ösztöndíjkérelmek támogatásához szükséges összegek mellett az alábbiakról ejtett szót: - 7,6 millió forint Zsigó Jenõ hiányzik a Cigány Ház 20 dolgozója alapbérének kifizetéséhez - 42 millió a felújítás végéhez közeledõ, fonyódi üdülõ üzemeltetéséhez, ahol kötelezõ alapfeladatként cigány gyermekeket táboroztatnának, 120 millió pedig a berendezéséhez - 240 millió a Budapesti Cigány Mûvészeti, Mûvelõdési, Módszertani Központ 15 éve halogatott beruházási programjának elõkészítéséhez (további 1 milliárd pedig 2006-ban magára a beruházásra) - Szakmai programokra a Cigányháznál 10 millió, a Fõvárosi Cigány Önkormányzatnál mintegy 50 millió forint hiányzik. Mint megtudtuk, a Fõvárosi Cigány Önkormányzat határozatot hozott arról, hogy nem fogadja el a 2005-ös költségvetésére vonatkozó fõvárosi ajánlatot, és magával a forráselosztási rendszerrel sem ért egyet, amely nem veszi figyelembe az adott kisebbségi önkormányzat által képviselt népcsoport létszámát. Az FCÖ a jövõben részt kíván venni a költségvetési koncepció véleményezésében is.
X
6
www.budapest.hu
X
www.pilisvorosvar.hu
2005. március
és 15,7 milliárdnyi pénzmaradvány is. A költségvetés összesen 48 milliárd forint hitelfelvételi lehetõséggel számol. Ebbõl 23 milliárd forint az egyes fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó célhitel, 25 milliárd forint pedig egy olyan hitelfelvételi keret, melynek konkrét összegét a beruházások megvalósulásának függvényében, év közben határoznak majd meg - természetesen közgyûlési döntéssel - tette hozzá Demszky Gábor ellenzéki kérdésre. Összességében 2005-ben több mint 156 milliárd forint felhalmozási kiadással számol a költségvetés, amelybõl mintegy 144 milliárd az adott évi beruházásokra szánt fedezet, 12 milliárd pedig a következõ évek fejlesztéseinek fedezete, kötvényvásárlással. A költségvetés kiemelten kezeli az út-, híd- és aluljáró fenntartáshoz kapcsolódó feladatokat. Ezen célokra az elõzõ évhez képest a 2005. évi költségvetés 36 százalékkal, 1,3 milliárd forinttal magasabb összegû elõirányzatot tartalmaz, amihez év közben pénzmaradványokból még további egymilliárd forint hozzájön. A személyi juttatások elõirányzata a közalkalmazottakat foglalkoztató körben 10,3 százalékkal növekszik. Az adósságállomány az elviselhetõ mértéken belül marad. A Fõváros korrigált mûködési eredményét 9 százalékra tervezi. A célként megjelölt 20 százalékos mûködési eredményt pedig 2010-re kívánják elérni. Az ellenzéki képviselõk mellett Atkári János fõpolgármester-helyettes támadta legélesebben a költségvetést. Mint ismert, korábban éveken keresztül Atkári feladata volt a költségvetés elkészítése, tavaly novemberben azonban Demszky Gábor fõpolgármester elvonta tõle ezt a feladatot. Atkári János véleménye szerint a költségvetés nem jogszerû, mivel annak koncepcióját nem tárgyalták meg a bizottságok, sõt a közgyûlés sem. Másik kifogása, ami miatt nem szavazta meg a tervezetet, hogy véleménye szerint 2005-ben feléli a város a jövõjét. Pro forma ugyan megvan az egyensúly, de a folyamatok meglátása szerint nem ebbe az irányba hatnak. Kifogásolta továbbá, hogy egyre késõbbre tolódik a 20 százalékos mûködési eredmény elérésének kitûzött idõpontja. Kijelentette: nincs esély arra, hogy a Fõváros valaha is visszanyerje a 2000-ben tapasztalt relatív jó helyzetét az ország gazdaságában. Úgy vélte: a Fõvárosnak radikálisan végre kellene hajtania saját államháztartási reformját, racionalizálásra lenne szükség, de az erre irányuló erõfeszítésnek a nyoma sem jelenik meg a költségvetésben. A beterjesztett javaslathoz Atkári János képest végül mind-
Localinfo Önkormányzati Havilap
Reflektor - Költségvetés össze egy módosító indítványt támogattak a honatyák, a többi 300 - ellenzék által benyújtott módosítást elutasították. Az elfogadott MSZP-SZDSZ-es közös módosító indítvány 4,5 milliárd forintot csoportosított át az elõterjesztetthez képest, többek között környezetvédelmi, kulturális, idegenforgalmi, kisebbségi, sport célokat támogatva a tervezettnél nagyobb összeggel. A Közgyûlés a költségvetés elfogadását követõen áldását adta 418 olyan engedélyokiratra, amelyek alapján elindulhatnak a fejlesztések. Mindezek alapján 150 milliárd forintos fejlesztési program indul Budapesten. A projektek a környezetvédelem, a közmûvek, a közlekedés és az intézményfejlesztés területén hoznak javulást.
A háromszáz módosító javaslat közül csak egyet fogadtak el
Munkatársunktól
Költségvetés egy jegyzõ szemével A szûkös pénzügyi források korlátozzák az önkormányzás alkotmányos jogát A települési önkormányzatok finanszírozási rendszere kiállta az idõk próbáját. Korrekciókra szükség lenne, de a rendszer alapjait nem kell megváltoztatni. A 2005. év költségvetési vesztesei ismét az önkormányzatok lesznek, de nem azért, mert nem kapnak elég forrást, hanem azért, mert a rendelkezésre álló elosztható pénzmennyiséget pazarlóan, rossz hatékonysággal kénytelenek elkölteni. Az ágazati, szakmai jogszabályok nincsenek összhangban a pénzügyi lehetõségekkel. A minisztériumok, jelenleg a szakmai szervezetük elsõ lobbistái és nem a kormányzati akarat végrehajtói. Az ágazati szakmai jogszabályok úgy születnek, hogy nincs meg rá az anyagi fedezet, és a mesterségesen generált forráshiány az önkormányzatoknál jelentkezik. Az önkormányzáshoz való alkotmányos jog a rendszerváltás óta folyamatosan csorbul, mert a települések mozgástere az ágazati szabályok szigorodása, és a pénzügyi lehetõségek szûkülése folytán csökken. A jelenlegi pénzügyi forrás nagysága elégséges lenne az önkormányzatok megfelelõ finanszírozására, de nem a jelenlegi ágazati szabályok mellett. A minisztériumi jogalkotás nem áll ellen a szakmai szervezetek törekvéseinek, mert a miniszter nem kapja meg a kormányzati támogatást az érdekérvényesítõ szervezetek lobbi tevékenységének fékezésére. A minisztérium nem, vagy nagyon nehezen vállalja fel az érdekütköztetést az ágazati X
szervezetével. Az országban az elosztható pénzmennyiség nem változik, ezért az ágazati jogalkotás és a pénzügyi lehetõségek ütközése az önkormányzatoknál okoz megoldhatatlan finanszírozási nehézségeket. A szakmai szervezetek, ágazatok által kiharcolt jogok csorbítására is kicsi a kormányzati, minisztériumi hajlandóság. Az ország költségvetésében a kiadási oldal megosztását befolyásolja a szakmai szervezetek érdekérvényesítõ képessége, és ezen a terepen a települési önkormányzatok nem mozognak otthonosan. A sokszínûségük, eltérõ helyzetük miatt, nem tudják az érdekeiket megfelelõen képviselni, így a forrásokért indított verseny örök vesztesei. Forrásokat csökkentõ tényezõ a közigazgatásban a minisztériumokra jellemzõ dekoncentrált-szerv alapítási kedv, amit semmi nem korlátoz. A hatáskörökért, és a pénzügyi szervezeti forrásokért való törekvés jellemzõ mindegyik közigazgatási szervre. A minisztériumtól függõ, vele alárendeltségi, közvetlen viszonyban lévõ dekoncent-
www.jegyzo.hu 2005. március
7
Reflektor - Költségvetés rált szerv ebben a törekvésben elõnnyel indul. Nagyságrendekkel több forrást tud magának kilobbizni, mint egy önkormányzat. Az állami irányítás költségei folyamatosan növekednek, vagy az elosztás egyre differenciáltabb lesz, ha a jelenlegi folyamat folytatódik. Felélték vagyonukat az önkormányzatok, további szervezeti racionalizálásra kevés a lehetõségük, illetve a hajlandóságuk. Ahogy a minisztérium, úgy a helyi önkormányzat sem vállal fel konfliktusokat a különbözõ szakmai szervezetekkel. A településeket az ágazati jogi szabályozás sem segíti abból a szempontból, hogy a hatékonyságukon javítsanak. A létszámleépítés, tevékenység racionalizálás nehezen keresztülvihetõ akarat, ugyanúgy, mint az állami alkalmazotti szférában a minõségi csere. A kistérségi szervezõdésben is az a nagy kérdõjel, hogy a tervek szerinti olcsóbb és hatékonyabb közigazgatásunk lesz, vagy létrehoz a törvényalkotó egy negyedik irányítási szintet, az eredeti célokkal ellentétesen. A jogalkotás a legkisebb ellenállás irányába mozdult el, amikor a kistelepülési önkormányzatoktól vett el forrást, a kistérségi kezdeményezések finanszírozásához. A kistérségi rendszer egyik alapja, hogy pénzügyi ösztönzõkön keresztül kényszerítik a kistelepüléseket egyes önkormányzati tevékenységek felhagyására. Kevesebb forrást kapnak, és amit „megtakarított“ rajtuk a kormányzat azt csoportosította át a kistérségbe. A legkisebb politikai ellenállás irányába történõ elmozdulás meglétét támasztja alá az is, hogy hatáskört „csak“ felfelé telepítettek. A dekoncentrált szervek egyikétõl sem csoportosítottak át hatáskört, forrást, feladatot a kistérség részére. A kistérségi rendszer kialakításának egyik fõ mozgatórugója az oktatási rendszerünk racionalizálása. Látszik a politikai bizonytalanság az oktatás kistérségbe emelésekor abban is, hogy az ágazati jogszabályok nem változtak, nem történt meg az illeszkedésük a kistérségi rendszerhez. Érzi mindenki, hogy az oktatás további kistérségi átalakítása nagyon nagy politikai és társadalmi ellenállásba ütközne. Ezért a kormányzat már az alapfokú oktatási rendszer kistérségi átalakítása megkezdésekor megtorpant, és nem vállalta fel a társadalmi konfliktust. A jelenlegi struktúra, a munkáltatói szabályok változatlansága mellett, nem lesz sikeres az alapfokú oktatás átalakítása. A gyereklétszám folyamatosan csökken, de a pedagógus létszám nem változik, mert az érdekvédelmi szervezetek sikeresen lobbiznak az ágazati jogszabály-alkotásnál, a többletfeladatok elérésére. A finanszírozási nehézségek, az hogy az elõírt oktatási szolgáltatást meg is kell fizetni, ez a probléma önkormányzatoknál jelentkezik. A települések szembesülnek azzal, hogy nincs igény egyes olyan szolgáltatásokra, vagy azon az áron, amit fenn kell tartani. Szembesülnek azzal, hogy nem lehet az adott szolgáltatást másként megszervezni, csak drágán, az elõírt jogszabályi módon. A kormányzat segíthette volna a településeket abban is, hogy ha fenn kell tartani az adott szolgáltatást, az ágazati szabályok alkalmazásában, a feladat ellátásának a módjában nagyobb szabadságot ad a településeknek. De nem tette, nem ment szembe az állami irányítás a minisztérium a szakmája érdekvédelmi szervezetével. A kisebb ellenállás felé mozdult el X
8
www.gerjen.htm 2005. március
Localinfo Önkormányzati Havilap a jogalkotás, így az önkormányzati rendszer további nehézségekkel fog szembesülni. De nem következetes a finanszírozási rendszer sem. Az önkormányzatok, a fizetõképesség határáig ragaszkodnak egyes szolgáltatások helyben való megszervezéséhez. Még akkor is, ha a fiskális politika ellenkezõjére kényszerítené õket. Az ÖNHIKI-s és a mûködésképtelen önkormányzatok támogatási rendszere az egész fenti folyamattal szembe megy abból a szempontból, hogy az erejükön felül szolgáltatást ellátó, illetve a rosszul és felelõtlenül gazdálkodó önkormányzatokat megsegíti. Megsegíti, azért, mert a politikai szféra a mûködõképesség határáig való pénzügyi forráselvonáshoz hozzájárul, de az önkormányzati csõd ómenét nem vállalja fel. A 2005. évben a fentebb felsorolt tendenciák alapvetõen nem fognak változni. Erõsödik az a tendencia, hogy az állam az elõírt szolgáltatások ellátására egyre kevésbé biztosítja a forrást. Változásra akkor lenne lehetõség, hogy ha a politikai szféra meg tudna egyezni a nagy elosztó rendszerek átalakításában. Abban kell egyezségre jutniuk, hogy az átalakítási nehézségeket ne használják ki politikai céljaik elérése érdekében. A kistérség sem kitörési pont, mert nem oldja meg az alapvetõ strukturális problémákat. A "rendszerben" lévõ pénzmennyiség nem változik, de az elosztása központosodik. Létrejöhet egy negyedik igazgatási szint, mely a bürokratikus eljárást még bonyolultabbá teszi. Nem látszik, hogy megvalósulna a kistérség elindításának két célja: olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás. A kistérségek már most elkezdték kialakítani szervezeti struktúrájukat, vezetõvel, ügyintézõvel és apparátussal, annak ellenére, hogy nem látszik mindehhez a forrás. A szolgáltatások biztosítása nem lesz attól jobb, hogy a település átadja a kistérségi központnak. A kistérségen belüli feladat ellátás átadására nem azért kerül sor, mert a kistelepülés nem akarja biztosítani, hanem azért, mert a költségvetés erre kényszeríti. A feladat ellátását elõíró szabályok változatlansága esetén a problémát egy újabb szintre emeli a törvényalkotó, és nem megoldja. Persze az biztos, hogy a szakmai szabályok átalakítása, egy rugalmasabb rendszer kialakítása sokkal nehezebb, de hatékonyabb lenne. Dr. Letenyei Róbert Gerjen község jegyzõje
Eltörölnék az iparûzési adót Az Adóreform Bizottság lényeges változtatást javasol 2007-tõl az önkormányzati finanszírozásban, ami összefügg az iparûzési adó eltörlésével - jelentette ki Akar László, a testület elnöke. A tervezet szerint az önkormányzatok, amelyek jelenleg az szja-bevételek 40 százalékát kapják meg két jogcímen (10 illetve 30 százalékos összetételben), 2007-tõl adót vethetnek ki minden személyi jövedelemre, s a 18 százalékos kulcshoz tartozó összegek hozzájuk folynak majd be, miközben kedvezményeket az adózók nem érvényesíthetnek - magyarázta Akar László.
Localinfo Önkormányzati Havilap
Európai Unió
Készül az EU költségvetése is Magyar prioritások a regionális pénzekrõl folyó tárgyalásokon Június közepére szeretné nyélbe ütni az EU soros luxemburgi elnöksége a 2007 és 2013 közötti költségvetési keretrõl szóló alkut, amelynek szerves része a felzárkóztatásra (strukturális és kohéziós politikára) fordítandó források összegének meghatározása. A magyar kormány a támogatások mértékének maximalizálását tekinti legfontosabb céljának az alkufolyamatban. Egyre inkább úgy tûnik, hogy a hazai régiók felzárkóztatására elnyerhetõ összeg a 2007-tõl induló hétéves idõszakban kevesebb lesz, mint azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta. Brüsszel elképzelései szerint Magyarország nagyjából 33 és fél milliárd euróra lenne minden évben joGottfried Péter gosult 2007 és 2013 között. Magyar részrõl ugyanakkor nem hivatalosan elismerik, hogy ennyivel kevesebbel is beérnénk, hiszen közelrõl sincs garancia arra, hogy hazánk képes lesz felhasználni ezt a forrástömeget. Éppen ezért a kormány a tárgyalásokon a minõségre is nagy hangsúlyt helyez, vagyis arra, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés szabályai minél rugalmasabbak, felhasználói szempontból minél ésszerûbbek legyenek. A legnagyobb fejtörést kormánykörökben a Budapestet is magába foglaló Központi Régió jövõbeni helyzete és finanszírozása okozza. Közép-Magyarország az uniós GDP 75 százalékánál magasabb fejlettségi szinttel 2007-tõl kikerül a legbõkezûbb strukturális támogatások körébõl (az eddigi elsõ számú célterületbõl, vagy Objective 1-bõl). A hasonló helyzetben lévõ európai régiók új, eddiginél alacsonyabb támogatási szintjét az Európai Bizottság az elõzõ évek támogatási intenzitásából vezeti majd le és éppen ez itt a bökkenõ. A Közép-Magyarországi Régió ugyanis a csatlakozási tárgyalásokon elfogadott megállapodás értelmében 2004 és 2006 között messze nem részesült olyan bõkezû egy fõre jutó támogatásban, mint a hasonló kategóriába tartozó térségek. Ezért fennáll a veszély, hogy a diszkrepancia 2007 után is fennmarad, ha csak az Unió nem orvosolja ezt a problémát. A magyar fél nemrég két lehetséges eljárást ajánlott a soros EU-elnökség figyelmébe. Egyrészt a központi régiónak megállapítandó támogatások mértékét illetõen speciális megoldásra van szükség, másrészt a támogatások minõségében (vagyis, hogy milyen célokra és milyen feltételek mellett használhassa fel a támogatásokat) a strukturális alap elsõ számú célterületének megfelelõ elbírálásra lenne szükség. Bár még X
semmit sem lehet biztosra venni, úgy tûnik, hogy a kormány nyitott ajtón kopogtat. Legalábbis hasonló helyzetekben az EU eddig mindig megértést tanúsított a tagállamokkal szemben. Így volt ez például Lisszabon esetében is 1999-ben, amikor a portugál fõváros besorolásakor és támogatási rendszerének kialakításakor figyelembe vették, hogy a metropolisz a portugál gazdaság ütõere, ami Magyarország esetében Budapestre is érvényes. A gondok enyhítéséért Magyarország is tehet egyet, s mást. Például, ha Pest megye és Budapest statisztikai régióként egyszer és mindenkorra kettéválna, hiszen ebben az esetben 1,1 millióval több ember maradna abban a strukturális alapban, ahol a legmagasabb a támogatás. Pest megyei képviselõk már törvénytervezetet is benyújtottak a válás kimondására, ám Budapest problémáját még ez sem oldaná meg - figyelmeztetett a minap Gottfried Péter, az európai ügyek hivatalának államtitkára. A magyar szívfájdalmak közé tartozik még annak a szabálynak a kohéziós alapokra való kiterjesztése, amelynek értelmében az egy adott tárgyévre lekötött forrásokat (pénzügyi kötelezettségvállalást) legkésõbb két év után fel kell használni, különben elvész a támogatás. Nem egész projekteket kell 2-3 év alatt rohamtempóban befejezni, hanem a projekthez megítélt támogatás adott évre szóló részét kell tudni felhasználni. Az úgynevezett n+2-es szabály kohéziós alapokra való kiterjesztése magyar félelmek szerint könnyen akadálya lehet a pénzek felhasználásának, hiszen itt nagy volumenû beruházásokról van szó. A Bizottság és a kohéziós politika cechhét nagyrészt finanszírozó nettó befizetõk viszont kötik az ebet a karóhoz: szerintük mindenképpen szükség van olyan eszközre, ami a pénzügyi fegyelmet szavatolja. Magyarország a tárgyalásokon annak érdekében is oda kíván hatni, hogy az uniós társfinanszírozási arányt a strukturális és kohéziós alapok esetén egyaránt a jelenlegi 50-80 százalékról 85 százalékra emeljék fel. A technikai szabályok lazítása azért is fontos, mert így lehet a leghatékonyabban ellensúlyozni azt, hogy a pénzforrások esetleg a kívántnál korlátozottabb mértékben állnak majd rendelkezésre a tárgyalások eredményeként. Magyar részrõl nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy képesek legyünk minél közelebb kerülni a GDP 4 százalékának megfelelõ szinthez, amelynél több felzárkóztatási támogatásban a jelenlegi és valószínûleg a jövõbeni szabályok szerint is egyetlen tagállam sem részesülhet. Gyévai Zoltán/Brüsszel
www.europa.eu.int 2005. március
9
Európai Unió
Localinfo Önkormányzati Havilap
A számháború vége Magyarország 300 millió euró pluszforráshoz jutott a csatlakozás elsõ évében Magyarország a költségvetés terhére 2004-b ben 106,716 milliárd forintot fizetett be az Európai Unió közösségi büdzséjébe. Ugyanebben az idõszakban, vagyis napra pontosan 2004. december 31-iig a hazai költségvetés bevétele az EU-ss támogatásokból 183,196 milliárd forint volt. A két adat összevetésébõl kiderül, hogy 2004-rre több mint 76 milliárd forint támogatást folyósított Brüsszel - a hivatalos adatok szerint. Hetekig tartó számháború végére került egyelõre pont, miután Baráth Etele, az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter bejelentette: a legfrissebb adatok "arra utalnak", hogy a közösségbe befizetett, illetve az onnan kapott támogatások különbözete plusz 76 milliárd forintra rúg. Korábban - egy januári kormányszóvívõi értekezleten - Baráth az európai uniós mérleget 51 milliárd forintos nettó pluszbevételre taksálta. Egyes sajtóinformációk ennek ellenére arról szólnak, hogy hazánk negatív egyenleggel zárta a tavalyi évet. Ezen számítások azonban olyan mutatókat hasonlítanak össze, amelyek összevetése nem ad választ nettó pozíciónkra. Magyarország a költségvetés terhére 2004-ben 106,716 milliárd forintot fizetett be a közösségi költségvetésbe. Ugyanebben az idõben (2004. december 31-ig) a magyar költségvetés bevétele az EU-s támogatásokból 183,196 milliárd forint volt. Ez a különbség jelzi a nettó pozíciót, amely több mint 76 milliárd forint 2004-re. Az is az igazsághoz tartozik, hogy Danuta Hübner regionális politikáért felelõs EU-biztos nemrégiben Magyarországot külön példaként említette, mint a közösségi források iránt leginkább érdeklõdõ és azokra az egyik legnagyobb arányban pályázó országot. Nyilatkozata szerint hazánkban alig hét hónap alatt 15 620 pályázat érkezett uniós pénzekre, amelyek közül 2004. november végéig 3 705 vált támogatottá. A mezõgazdasági szerkezetváltást támogató elõcsatlakozási alap, a SAPARD rendelkezésre álló pénzeszközeibõl felhasznált források há-
Lendületben Baráth Etele Tovább folytatódik a magyar politikai és diplomáciai offenzíva annak érdekében, hogy az Európai Unió közös költségvetésébõl minél több támogatáshoz, minél kedvezõbb feltételekkel jusson hozzá Magyarország a 2007-2013 közötti idõszakban. A cél érdekében Baráth Etele, európai ügyekért felelõs tárcanélküli miniszter három tagország állami vezetõjével tárgyalt március elsõ napjaiban. Elõször a szlovák miniszterelnök-helyettessel, majd a belga EUminiszterrel, végül a brit Európa-ügyi miniszterrel munkaebéd keretében vitatta meg a magyar álláspontot és a lehetséges együttmûködéseket. A tárgyalásokon elsõsorban a közös költségvetés vitájáról, illetve a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos európai szintû teendõkrõl esett szó. X
10
www.nfh.hu 2005. március
Plusz ellenõrzési jog az Uniónak Az Európai Unió tagországaiban készülõ pénzügyi statisztikák szigorúbb ellenõrzésére tett javaslatokat szerdán az Európai Bizottság, kísérletet téve egyúttal önnön ellenõrzési jogkörének kiterjesztésére. Az EU brüsszeli végrehajtó szervének közleménye szerint a nemzeti költségvetési statisztikák "minõsége javításra szorul". Ezért a bizottság egyebek közt azt javasolja, hogy saját, illetve az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szakemberei a tagországokban is folytathassanak alapos ellenõrzést. nyadát tekintve Magyarország teljesítménye (23,40%) átlagosnak (23,58%) mondható. Ebbõl a szempontból a 2000-2004-es idõszakban megelõztük Szlovákiát, Lengyelországot és Bulgáriát. Hazánk a legtöbb EU-s forrást a SAPARD keretében mezõgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, termékmarketingre, illetve a vidéki infrastruktúra fejlesztésére kapta. Érdekes számszaki összefüggésre jut ugyanakkor, aki
figyelmesen követi a pályázat-elõkészítõ alap (PEA I.) eddigi kimutatását. Az idén 171 projektötletbõl készül pályázat, és további öt központi projekt kidolgozása fejezõdik be a pályázat-elõkészítõ alap (PEA I.) támogatásával. A PEA I.-re tavaly 115 milliárd forint értékben 290 pályázat és 9 központi projekt készült el a PHARE 2002. évi programja és az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás támogatásával. Ezek közül 109 (nagyjából 60 százalék) nyert összesen 78 milliárd forintot (2 milliárddal többet, mint amennyi pluszforrás érkezett a hivatalos adatok szerint az Európai Uniótól 2004-ben) a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Annyi biztos, hogy a PEA-n keresztül pályázók átlagosan mintegy háromszor olyan sikeresen vettek részt az uniós forrásokért folytatott versenyben, mint a nem PEA-segítséggel aspirálók. Sengel Ferenc
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Európai Unió
Pénz nélkül demokrácia sincs Európai önkormányzati miniszterek Budapesten A helyi közügyekben, így az önkormányzati választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozta Lamperth Mónika belügyminiszter Budapesten, az Európa Tanács önkormányzati ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozásán.
Nemcsak a fényképezkedés, a célok is közösek A február 24-25-én tartott konferenciának két fõbb témaköre volt: a "kihívások és prioritások a helyi és regionális demokrácia terén", míg a második témakör során számba vették a regionális önkormányzatokra vonatkozó jogi eszközök tárgyában a legutóbbi miniszteri konferencia (Helsinki 2002) óta végzett munka eredményeit. Az elsõ témában a magyar belügyminiszter tartotta a vitaindító beszédet, amelyben kiemelte, hogy az önkormányzati ügyekkel foglalkozó szakemberek nem lehetnek elégedettek a helyi közéletben az állampolgárok aktivitásával. Példaként említette José Saramago Nobel-díjas író legutóbbi regényét, amely egy városi önkormányzati választásról szól. Lamperth szerint ez önmagában is jelzi, hogy az önkormányzati szakemberek egyre fontosabb szerepet kapnak a világban. A történet szerint a választásokon minden párt csak pár százalékot kap, ellenben 83 százalék az üresen hagyott szavazócédulák száma - a belügyminiszter szerint a feladat tömören az, hogy sikerüljön elkerülni az ilyen helyzeteket. Lamperth Mónika kiemelte, hogy a világ, és benne Európa új kihívásokkal kell, hogy szembenézzen: az állam, a politika szerepe és tekintélye változik, a demokrácia fogyatékosságai egyre-másra kiütköznek. Ebben a helyzetben minden nemzetközi szervezet megpróbálja újrafogalmazni önmagát, elég ha csak az EU Alkotmányára, vagy az ENSZ reformjára gondolunk - jelentette ki a belügyminiszter. Hozzátette: a folyamat alól nem lehet kivétel az Európa Tanács sem, amely hosszú évtizedeken át kiemelkedõ szerepet játszott a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok értelmezése és érvényesítése terén, s amely ma - immár 46 tagállammal - új stratégiát és X
programot kell, hogy kidolgozzon magának. Ebben a tervben az önkormányzatiság, az állampolgárok részvétele a helyi ügyek intézésében, a korrupció elleni küzdelem, a decentralizáció és a szubszidiaritás kell, hogy kiemelkedõ helyet kapjon - jelentette ki a miniszterasszony. A helyi ügyekrõl, a helyi önkormányzatiságról szólva Lamperth Mónika kiemelte: az önkormányzatok legyenek "megfelelõ saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkezhetnek". Ez azért lenne hasznos, mert így a bevételi oldalon a helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi forrásainak aránya kiválóan alkalmas a decentralizáció mértékének mérésére - tette hozzá. Az állampolgárokhoz közel álló közügyek intézésének haszna csak akkor jelenhet meg, ha a helyi és regionális önkormányzatok képesek finanszírozni a feladataikat és minõségi szolgáltatásokat tudnak nyújtani a helyben lakóknak. A feladatok decentralizálása megfelelõ forrás-decentralizáció nélkül csak a helyi és regionális intézményekbe vetett bizalmat csökkentheti. Mindnyájunk számára kihívás, hogy megteremtsük a helyi és regionális önkormányzatok számára a források azon mértékét, amely arányos a feladataikkal - emelte ki a belügyminiszter. Hozzátette: számos állam tervezi az önkormányzati bevételek struktúrájának módosítását, többségük a saját források növelésén és a pénzügyi transzferek csökkentésén dolgozik. Ugyanakkor nem lehetünk közömbösek a hátrányos helyzetû önkormányzatokkal szemben, hiszen nekik a reformok folyamatában is mûködniük kell. Munkatársunktól
www.bm.hu 2005. március
11
Kárpát - medence
Localinfo Önkormányzati Havilap
A Kárpát-m medence önkormányzatai Szövetségben 200 hazai, erdélyi, vajdasági és felvidéki település A Kárpát-m medencébe irányuló befektetések ösztönzése érdekében alakítottak érdekképviseletet a magyarországi és a határon túli magyar önkormányzatok, amelyek létrehozták a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetségét (MÖESZ). A székesfehérvári központtal mûködõ szervezet elnökétõl lapunk megtudta: a szövetség létrehozását a SzerbiaMontenegróban található Pacsér önkormányzata mellett szlovákiai és erdélyi, valamint vajdasági települések és hazai kistérségi társulások kezdeményezték. Ehhez csatlakozott három magyarországi régió, mintegy félszáz települése, s mára ott tartanak, hogy 200 önkormányzat alkotja a kezdeményezést. Janzsó Tamás kifejtette: a szövetség fõ célja, hogy érdekképviseletet biztosítson a Magyarországra és a Kárpát-medence más területeire irányuló beruházások ösztönzéséhez, részt vegyen a régiók fejlesztésében, a munkahelyteremtésben. A minden magyarországi és határon túli önkormányzat számára nyitott MÖESZ piaci adatbázis létrehozásával segíti majd a külföldi befektetõk minél szélesebb körû tájékozódását, illetve kiépíti kapcsolatait az Európai Unió, valamint a térség államainak megfelelõ intézményeivel. A terjeszkedés elsõ lépéseként regionális irodát nyitottak Makón idén januárban. A makói képviseleti iroda indításának célja, hogy a szövetség közvetlen kapcsolatot alakítson ki a dél-alföldi régió, illetve a romániai, a szerbiai és montenegrói tagönkormányzatokkal - tájékoztatott Janzsó Tamás. Az elnök hozzátette: az iroda összefogja a magyar, a román és a szerb önkormányzatokat annak érdekében, hogy megfeleljenek az unió elvárásainak. A
makói kirendeltség nélkülözhetetlen a befektetõk minél hatékonyabb elérése szempontjából. Az irodának is helyet adó épület nagytermében a szövetség negyedévente konferenciákat szervez majd, amelyeken a hármas határ adta régió fejlesztési programjait tárgyalják. Janzsó Tamás kitért arra is, hogy az irodanyitó ünnepség alkalmával eszmecserét folytatott a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. ügyvezetõ igazgatójával. A találkozón szó esett a 17 települést összefogó kistérség fejlesztési programjáról is, amelynek kidolgozására a Kht. 55 ezer euro uniós támogatást nyert el a Kísérleti Kisprojekt Alapból. A Makó kistérség és Szabadka járás közötti határon átnyúló gazdaságfejlesztési és turisztikai program célja a tartós munkanélküliség csökkentése, az esélyegyenlõség megteremtése, illetve a kisebbségben élõ hátrányos helyzetû családok életkörülményeink javítása és a vállalkozások ösztönzése. Emellett a projekt segíti a helyi, fõként a falusi turizmus fellendítését, a határátkelõhelyek és a mezõgazdasági mûvelési ágak fejlesztését. A program részeként közös gazdaságfejlesztési iroda nyílik Szabadkán. A program keretében lehetõség lesz arra is, hogy az európai típusú határmenti települési integráción alapuló kistérségi programok valósuljanak meg. Sengel Ferenc
[email protected]
HÍRHASÁB Több területfejlesztési régiót akar az RMDSZ
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a területi-fejlesztési régiók újragondolását javasolja. Markó Béla, aki a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese, a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a Romániában jelenleg létezõ nyolc fejlesztési régió nem elegendõ, többre van szükség. Ezeket pedig elsõsorban gazdasági kritériumok szerint kell majd kialakítani.
Magyar befektetõkre vár a Vajdaság
A befektetõket Vajdaságba vonzani hivatott vegyes üzleti tanács alapításának lehetõségeirõl folytatott megbeszélést Budapesten Bojan Pajtiæ, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszterrel. Pajtiæ azon meggyõzõdésének adott hangot, hogy Vajdaság a maga hagyományával, kulturális, nyelvi sokszínûségével, nemkülönben természeti adottságaival vonzó befektetési terület lehet. Hangsúlyozta: munkatársaival minden alkalmat megragadnak, hogy bemutassák fejlesztési programjaikat. A budapesti konX
12
www.moesz.com 2005. március
ferencián - melyet Draskovics Tibor nyitott meg - az üzleti, gazdasági- és pénzügyi szféra több tucat magyar csúcsvezetõje vett részt.
Százmilliós városfejlesztés Érsekújváron
A város bevételei 2004-ben 19,8 millió koronával növekedtek: az ingatlanadó emelésével egy év alatt 15 millió koronával gyarapodott a település költségvetése. Idén Érsekújvár mintegy 102 millió koronát fordít fejlesztési tervekre és azok megvalósítására; az összeg 45 százaléka vissza nem térítendõ támogatás.
Demján befektetés Bukarestben Egymilliárd euró beruházásával épít fel egy új városrészt Bukarestben a Demján Sándorhoz köthetõ TriGránit. A multifunkcionális városközpont 104 ezer négyzetméteres területet foglal majd el, s helyet kapnak benne bevásárló- és szórakoztatóközpontok, kulturális létesítmények, irodaházak, szállodák és parkolóházak.
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés
Közbeszerzés a szakértõ szemével
L
Kedves Olvasók! Figyelemre méltó és elgondolkodtató véleményt kaptam Nardai Dánieltõl a Kbt. 72.§-á ának értelmezésére vonatkozóan. A levélíró hozzájárulásával közzéteszem gondolatait. Önök is írják meg véleményüket! Kedves Dr. Littmann Éva! Gyakran olvasom a Localinfoban megjelenõ közbeszerzési tanácsait, javaslatait, amiket rendkívül hasznosnak és a gyakorlatban is alkalmazhatónak tartok. A 2005. januári számban megjelenõ "Zûrök a 72.§. értelmezése körül" címûvel kapcsolatban lenne észrevételem, megjegyzésem, mivel úgy gondolom esetleg segít az egyértelmû álláspont kialakításában. Véleményem szerint, egyszerû közbeszerzési eljárás esetén nem kell alkalmazni a 72.§-t, a 1/2004.(I.9.) FMM rendelet ellenére sem. Pontosan azért, mert a Kbt. nem írja elõ a 72.§. alkalmazását. Az pedig hogy a 1/2004.(I.9.) FMM rendelet díjtételeiben szerepel az "egyszerû eljárás is", ez nem azt jelenti, hogy ezért kötelezõ lenne a 72.§. alkalmazása, hiszen a Kbt. nem teszi lehetõvé, hogy az eljárás során más, ráadásul alacsonyabb rendû jogszabály alapján egyéb nyilatkozatot és követelményt, igazolást határozzon meg az ajánlatkérõ erre vonatkozóan. Ugyanígy nem lehet pl. egybeszámításnál, vagy becsült értéknél a számviteli törvény szabályait figyelembe venni, hiszen a Kbt. leírta ennek módját és annak logikáját kötelezõ alkalmazni. Véleményem szerint az 1/2004.(I.9.) FMM rendeletbe az Ön által említettek nem a nyilatkozat benyújtása miatt kerültek. Mégpedig azért, mert szolgáltatás és építési beruházás esetén az ajánlatkérõ köteles dokumentációt készíteni, amiben az 55.§. szerint kötelezõen fel kell tüntetni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetõségét), amelyektõl az ajánlattevõ megfelelõ tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekrõl, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerzõdés teljesítése során meg kell felelni. Ezek után az ajánlattevõre van bízva, hogy él-e ezzel a lehetõséggel, bekéri-e ezeket az információkat az 1/2004.(I.9.) FMM rendelet szerint, de semmiképp nem kötelezõ errõl nyilatkozni, igazolást benyújtani egyszerû eljárás esetén. Sajnos nem rendelkezem átfogó jogi ismeretekkel így véleményem inkább az olvasott és a hallott információkból levont következtetések összessége, mintsem alapos jogi ismeretekkel alátámasztott, megbízható és megdönthetetlen vélemény. (Bár azt hiszem ilyen, a jelen közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan nem is lehet senkinek.) Remélem véleményem, észrevételem segít megtalálni a megfellebbezhetetlen igazságot. Tisztelettel: Nardai Dániel települési menedzser A magam részérõl meggyõzõnek tartom és elfogadom Nardai Dániel érvelését. X
Számos közétkeztetéssel kapcsolatos olvasói kérdést kaptam az utóbbi idõben, ezért ismertetek egy Közbeszerzési Értesítõben közzétett döntõbizottsági esetet, amely több tanulsággal szolgál. X Önkormányzat egy megyei lapban pályázati felhívást tett közzé általános iskolai, óvodai és szociális intézményekben történõ közétkeztetés tárgyában, majd szerzõdést is kötött a pályázati felhívásra jelentkezõ Y Kft.-vel. Z Bt. jogorvoslati eljárást kezdeményezett X Önkormányzat ellen, hivatkozva arra, hogy a megyei lapból értesült az üzemeltetésre vonatkozó szerzõdés megkötésérõl, de tudomása szerint nem folytattak le közbeszerzési eljárást annak ellenére, hogy a beszerzési érték 40 millió Ft. A beszerzésért járó ellenszolgáltatást X Önkormányzat fizeti, akkor is, ha annak alapja a szolgáltatást igénybe vevõk térítési díja, a becsült érték eléri a közbeszerzési értékhatárt, tehát a Kbt. szerinti eljárást kellett volna lefolytatni X Önkormányzatnak. Z Bt. kérte még Y Kft.-nek a közbeszerzési eljárásban való részvételtõl való eltiltását, hiszen a Kbt. nem csak az ajánlatkérõket, de az ajánlattevõket is köti, tehát nem köthetett volna az ajánlattevõ sem a Kbt. megkerülésével szerzõdést. X Önkormányzat elõadta, hogy valóban a Kbt. 22.§ (1) bekezdése d) pontja alá tartozó szervezet, de a felhívás megrendelõje ténylegesen nem az Önkormányzat, hanem annak intézményei, alkalmazottai, nyugdíjasai, és a közétkeztetést igénybe vevõk közvetlenül fizetnek térítést az üzemeltetõnek. A térítési díjat az Önkormányzat és az ehhez járó támogatási összeget az Önkormányzat állapítja meg és tervezi meg költségvetési rendeletében. Az Önkormányzat a szerzõdéskötéssel ellátási feladatait helyezte ki, az általa nyújtandó támogatás összege tervezetten 11.418 ezer Ft. A Döntõbizottság szerint X Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. Az általa, közétkeztetésre megkötött szerzõdés visszterhes szerzõdés, mely alapján az ellenértéket az Önkormányzat fizeti meg. A nyertes ajánlat és a megkötött szerzõdés nem tartalmaz ugyan konkrét szolgáltatási összeget, de tartalmazza az árképzés módját, amely alapján azonban a becsült érték összege 46.672 .000,- Ft.-ban állapítható meg. Tehát az Önkormányzat elmulasztotta a nemzeti értékhatárokra megállapított közbeszerzési eljárás lefolytatását, így megsértette a közbeszerzési törvényt, így terhére 1 millió Ft öszszegû bírságot állapított meg.
Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
www.kozbeszerzes.hu 2005. március
13
FÉNY-IINVEST Rt. 1143 Budapest, Zászlós u. 54. Tel.: 460-3 3073 Fax: 460-3 3071
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Energetikai beruházások Önkormányzatok részére A Fény-Invest Rt. felkészült arra, hogy jelentõs segítséget nyújtson az Önkormányzatok energetikai beruházásaihoz villamos és kalorikus rendszerek korszerûsítéséhez, az üzemeltetést is felvállalva. További elõnye lehet a saját beruházásokkal szemben, hogy a felmerülõ költségeket a keletkezõ energia-megtakarításból lehet finanszírozni, így a forrásokat más, vissza nem térülõ beruházásokra lehet fordítani.
Ajánlati csomagjaink: -
Consulting EU pályázatkészítés ESCO finanszírozás EIB megállapodás Üzemeltetés
A szolgáltatásokkal kapcsolatos információk elérhetõek: Snakovszky Árpád Önkormányzati igazgató: 20/388-1733 e-mail:
[email protected]
www.fenyinvest.hu
Szajli Attila Project igazgató: 20/343-0997 e-mail:
[email protected]
„CSAK TAKARÉKOSAN
„CSAK TAKARÉKOSAN AZ ENERGIÁVAL“ AZ ENERGIÁVAL“
PARK PRO 4WD - a négykerékmeghajtású csoda
Magyarországi kizárólagos forgalmazó
KERT + PLUSZ Kft. Minõség svédacélból A STIGA PARK gépcsalád új tagjai a PARK PRO 4WD gépek - hidrosztatikus összkerékhajtás - 16, 20 és 25 LE motor - szervo kormány a 20 és 25 LE tipusnál Munkaeszközei: - 8 féle fûkasza, pázsittól a bozótig - gyepszélvágó - kaszalék-és lombgyüjtõ - gyüjtõ seprõgép - saraboló és gereblye a kavicsos utakra - hómaró, hótolólap, seprõhenger - pótsúly, hólánc - homok- és sószóró - 3 féle billenõ pótkocsi
KERT + PLUSZ Kft. 1016 Budapest. Galeotti u. 8. Telefon: (1)-3 355-2 2131, (30)-9 9517-2 218 (26)-3 316-7 783, (30)-9 9902-8 870 Telefax: (1)-3 356-8 8272, (26)-3 316-7 783 e-m mail:
[email protected]
Localinfo Önkormányzati Havilap
Hirdetés
Elõnyök sorát nyújtja az MKB Egészségpénztár Az önkéntes egészségpénztári piac dinamikusan bõvül. Nem csoda, hiszen a munkáltatók, felmérve a dolgozói tagságból eredõ elõnyöket, gyors ütemben váltják fel a költséges vállalati kedvezményeket egységes munkáltatói egészségpénztári hozzájárulásra. Az MKB Egészségpénztár példája egyértelmûen bemutatja a pénztár számszerû elõnyeit. Példánkban havi 10.000.- Ft Egészségpénztári hozzájárulásként vagy munkabérként történõ kifizetésével járó költségeket és a dolgozók számára megjelenõ nettó "jövedelmet" hasonlítjuk össze:
A számszerû elõnyökön túl számos egyéb kedvezmény is segíti a pénztár "népszerûségét": a szerzõdött szolgáltatóknál a tagok akár 50 százalékos kedvezményt
is érvényesíthetnek egy-egy termék megvásárlása, szolgáltatás igénybe vétele esetén. Sokszínû az MKB kedvezményeinek palettája is, a pénztártagok kiadásaik finanszírozásához díjmentesen igényelhetõ, rendelkezésre tartási jutaléktól mentes folyószámlahitelt vehetnek igénybe. A bank a hitelkeret elsõ éves díját is elengedi, ráadásul ingyen nyújt hitelfedezeti életbiztosítást. Emellett a legalább hat hónapos tagsági viszonnyal rendelkezõ, havonta minimum 5000 forintot befizetõ, az adósnyilvántartó rendszerben nem szereplõ tagok részére az MKB az elsõ évben ingyenes, 150 ezer forint keretösszegû hitelkártyát ajánl fel adminisztrációmentesen, egyedi hitelbírálat nélkül. Lakás és szabad felhasználású magánhiteleinél a bank a szerzõdéskötési díj felét elengedi, az államilag nem támogatott lakáskonstrukciókat pedig kedvezményesen ajánlja a csoport tagoknak és azok közvetlen hozzátartozóinak. Így a pénztártagok már évi 2,85 %-os kamattal - THM: 5,815,85%- juthatnak például svájci frank alapú lakáshitelhez. Az MKB kedvezmények körét még tovább bõvítik az MKBEuroleasing által nyújtott elõnyök, így egyszázalékos kamat- és 8 százalékos casco-kedvezményre formálhat jogot az a pénztártag, aki gépkocsiját az MKB-Euroleasing Rt. hitelébõl vásárolja meg. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a konstrukció révén mindenki jól jár. Az egészségpénztári belépéssel és munkáltatói támogatással a munkáltató tervezhetõen, igazságosan és költségtakarékosan támogatja alkalmazottait, akik kedvezmények széles körét vehetik igénybe.
"ADJON LENDÜLETET VÁLLALKOZÁSÁNAK!" Vállalkozása meg kíván felelni az EU követelményeinek? Felkutatjuk az Ön igényeinek legmegfelelõbb finanszírozási konstrukciót. Komplex pénzügyi tanácsadás és ügyintézés vállalkozások részére. Minden típusú vállalkozói hitel teljes körû ügyintézése, üzleti terv készítése. EUpályázatkészítés, tanácsadás, Önkormányzatoknak is! Korrekt és szakszerû ügyintézés! Célunk, hogy üzleti vállalkozások és költségvetési intézmények részére szakmai tudásunk és tapasztalataink révén európai színvonalú szolgáltatásokat biztosítsunk. SZOLGÁLTATÁSAINK: " Pályázatok összeállítása vállalkozások és költségvetési intézmények részére " Üzletviteli tanácsadás, likviditás és kockázatkezelés " Hitelügyintézés " Projekt kidolgozás, üzleti tervkészítés " Cégek gazdasági átvilágítása " Új termékek piaci bevezetésének támogatása " Marketing-szolgáltatás, rendezvény szervezés,
PARTNERS Business Consulting Kft. Cím: 1092 Budapest, Kinizsi u. 17. II. 2. Telefon: 217-8114 Azonnali elérhetõség: 06-30-256-4516 E-mail:
[email protected]
2005. március
19
Állami Számvevõszék
Localinfo Önkormányzati Havilap
ÁSZ: gyászos temetõi állapotok Újabb önkormányzati feladatok finanszírozás nélkül A temetõkrõl szóló önkormányzati rendeletek 78 százaléka nem felel meg a magasabb szintû jogszabályoknak. Az önkormányzatok nem kellõen körültekintõen határozták meg a temetõi szolgáltatások díját, például nem egyeztetnek az érintett érdekképviseletekkel. Az Állami Számvevõszék jelentése szerint az önkormányzatok is ludasak a temetõk körüli kusza viszonyok kialakulásában, de a jogi szabályozással is alapvetõ gondok vannak. Nem véletlen, hogy a Parlament épp most tárgyal a temetõkrõl szóló törvény módosításáról.
A fõvárosban háromszor drágábbak egyes szolgáltatások mint vidéken Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzatok kötelezõ feladata a köztemetõ fenntartás. Ezt - a korábbi jogszabályi ellentmondást megszüntetve - az 1999-es temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló törvény is megerõsítette, nem adva felmentést azoknak a településeknek sem a fenntartási, sõt üzemeltetési kötelezettség alól, ahol már mûködik felekezeti temetõ. A jogszabályok közötti ellentmondás ilyen módon való megszüntetése azonban az Állami Számvevõszék szerint nem volt célszerû. Sem igény nem volt ugyanis ezeken a településeken újabb temetõ létrehozására, sem forrásuk nem volt erre az önkormányzatoknak. Úgy próbálták áthidalni a helyzetet, hogy különbözõ tartalmú szerzõdéseket kötöttek a felekezeti temetõket fenntartó egyházakkal, viszont ezt a lehetõséget nem szabályozta a temetõkrõl szóló törvény; az ellátási szerzõdés tartalmi követelményeire nem ad útmutatást. Ráadásul a köztemetõ fenntartási feladat a jogszabály szerint nem teljesíthetõ a temetõ egy részében, mert az magában foglalja a temetõ rendeltetésszerû használatához szükséges építmények, közmûvek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartását, szükség X
20
www.asz.hu 2005. március
szerinti felújítását, gondozását. A temetõ kijelölt részében csak a köztemetés végezhetõ el, ami nem azonos a köztemetõ fenntartással. Összességében azt lehet mondani, hogy a kegyeleti közszolgáltatásról való gondoskodás önkormányzati feladatként való egységes elõírása nélkül nem oldható meg a köztemetõvel nem rendelkezõ helyi önkormányzatok szabályszerû feladatteljesítése. A jogszabály módosítására vonatkozó törvényt épp a napokban fogadja el a Parlament. A módosítás bizonyos problémákat orvosol, de korántsem szüntet meg minden, az ÁSZ által kifogásolt hibát. Így például a közszolgáltatási szerzõdés mibenlétérõl továbbra sem ejt szót a jogszabály. Egy jogszabályi ellentmondást azonban megszüntet a módosítás, amelyre az ÁSZ is felhívta a figyelmet: ezentúl csak a köztemetõkre vonatkozóan kell rendeletet alkotniuk az önkormányzatoknak, egyéb temetõk esetében temetõszabályzatban kell rendelkezni a temetõ használatának rendjét. A temetõkrõl szóló jogszabálynak a temetõ tulajdonosának jogairól szóló részei eddig is úgy rendelkeztek, hogy a temetõ tulajdonosa állapítja meg a hasz-
Localinfo Önkormányzati Havilap nálat és az igénybevétel szabályait, másutt mégis elõírta azt is, hogy önkormányzati rendeletet kell a tárgyban alkotni. A rendeletalkotási kötelezettségének egyébként az önkormányzatok 94 százaléka már eleget tett. A rendeletet alkotó önkormányzatok 18 százalékának azonban nem volt a tulajdonában mûködõ köztemetõ, a fõvárosban a Budapesti Temetkezési Intézet Rt., a többi ilyen önkormányzat területén pedig egyházi tulajdonban vannak a temetõk. A temetõk használatára vonatkozó önkormányzati rendeleteknek mindössze 22 százaléka felelt meg a temetõi törvény elõírásainak. A többibõl hiányzott a sírhelyek méretének meghatározása, a temetõben végezhetõ vállalkozási tevékenység szabályozása, a létesítmények vállalkozó részérõl történõ igénybevételi díjának meghatározása. Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége kiterjed a köztemetõben a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért fizetendõ díjak fajtáinak és mértékének meghatározására. Az önkormányzatok 55 százalékának rendelete tartalmazott 2004. évben hagyományos sírhelyre és hamvak elhelyezési helyére vonatkozó díj-megállapítást is. A rendeletek 47 százalékában azonban a kolumbárium 10 éves megváltási díja magasabb volt a hagyományos sírhely 25 éves megváltási díjánál. Ez a díj-megállapítási gyakorlat nem ösztönzi a helytakarékosabb temetkezési mód elterjesztését - hívta fel a figyelmet az Állami Számvevõszék. A hatékony ösztönzés csak a fõvárosban érvényesül. A temetõ használatáért és a kegyeleti közszolgáltatásért megállapított díjakat az önkormányzatok nem kellõ körültekintéssel állapították meg, nem követelték meg sem a kegyeleti közszolgáltatás más gazdasági tevékenységtõl, így a temetkezési szolgáltatástól való elkülönítését, sem az üzemeltetéssel összefüggõ bevételekrõl és kiadásokról az évenkénti tájékoztatást, és nem kérték ki a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét. A megállapított díjak a település típusától és az üzemeltetés módjától függõen változtak. A fõvárosban alkalmazott díjak - amelyek emelése rendszeresen az inflációt meghaladó mértékû volt - a legalacsonyabb díjú egyes sírhelybe való temetés, illetve urnaelhelyezés esetében a Debrecenben alkalmazott díjak háromszorosát tették ki. A hasonlóan nagy forgalmú temetõk esetében az ilyen arányú díjkülönbség közgazdaságilag nem indokolható húzta alá a Számvevõszék -, a temetõk szolgáltatási színvonalában ugyanis nincs értékelhetõ eltérés. A községek esetében a nyereségérdekeltségû gazdasági társaságok bekapcsolása a feladatellátásba a díjakat a városi díjak átlagát meghaladó szintre emelte. Ahol a temetõ fenntartást és üzemeltetést az önkormányzat maga látja el, illetve részfeladatokat megbízási szerzõdéssel végeztetnek el, a köztemetõi díjak az átlagosnál alacsonyabb szintûek. Itt viszont a köztemetõi bevételek nem fedezik az üzemeltetési ráfordításokat sem. A díjmegállapítás esetlegességének három esetben igyekszik elejét venni a Parlament elõtt fekvõ törvénymódosítás: a temetési hely, illetõleg az újraváltás díját, a teX
Állami Számvevõszék
Beszéljünk róla! A fõvárosi felnõtt lakosság közel háromnegyede szerint "fontos lenne nyíltan beszélni a temetésrõl, temetõkrõl, de ez nem valósul meg, bár mindenkit érdekel a téma" - derül ki a Budapesti Temetkezési Intézet megbízásából a Capital Research Piac- és Közvéleménykutató Intézet által végzett reprezentatív kutatásból. A budapestiek 40 százaléka úgy érzi, hogy temetõrõl, temetésrõl beszélni ma Magyarországon egyenesen tabunak számít. A temetõkkel, temetkezési ügyekkel kapcsolatban a megkérdezettek csupán ötöde érzi magát megfelelõen informáltnak, az emberek háromötöde szívesen venne további információkat a témával kapcsolatban. A lakosság elvárása a temetkezési szolgáltatókkal szemben: a megbízhatóság, a teljes körû szolgáltatáspaletta, valamint a gyászolókkal való megértõ bánásmód. metkezési szolgáltatók kivételével a temetõben vállalkozásszerûen munkát végzõk által fizetendõ temetõ-fenntartási hozzájárulás díját, valamint a temetõi létesítmények, illetve az üzemeltetõ által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendõ díjat ezentúl csak a temetõ üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatban felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapíthatja meg a temetõ tulajdonosa. A jogszabály módosítás új határidõt szab a temetõi létesítmények és közmûvek kialakítására - utólag, hisz tavaly október 1-éig kellett volna ezt megtenni. A korábban elõírt határidõt részben 2006, részben 2009 december 31-éig tolja ki, de továbbra sem tesz különbséget a települések nagysága szerint. Hogy utóbbi valóban helyes-e, azt elgondolkodtatónak tartják a számvevõk, és megfontolásra javasolják a belügyminiszternek. Arra is rámutatnak, hogy ismét egy olyan önkormányzati kötelezettséggel állunk szemben, amelynek nincs forrása: az önkormányzatok nem igényelhettek erre a célra nevesített támogatást a központi költségvetésbõl - ezért ennek biztosítására is javaslatot tesznek. Az Állami Számvevõszék mindezek mellett rámutatott jelentésében, hogy a temetõ fenntartásával és üzemeltetésével összefüggõ feladatok ellátását csak a vizsgált önkormányzatok negyedénél ellenõrizte, illetve ellenõriztette az illetékes jegyzõ. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok 18 százaléka forgalomképesnek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minõsítette a köztemetõ vagyonát, vagy annak egy részét, holott azt 1/2002. BM irányelv szerint forgalomképtelen vagyonként kell nyilvántartani. Az Állami Számvevõszék egyebek között azt javasolta a Belügyminiszternek, hogy kezdeményezze az önkormányzati törvény módosítását annak érdekében, hogy az a köztemetõ fenntartása helyett, a kegyeleti közszolgáltatás biztosítására kötelezze az önkormányzatokat. Ismét egy újabb ok, ha épp nem akarnák folyamatosan módosítani az önkormányzati törvényt… Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.btirt.hu 2005. március
21
Energia
Localinfo Önkormányzati Havilap
Áramliberalizáció: ébredezõ települések Egy beszerzési társaság akár 5-1 10 százalékos megtakarítást is elérhet Úgy tûnik, a külsõ kerületek lépnek elõször a liberalizált energiapiacra: a tervek szerint még március hónapban dönt a szövetség közgyûlése arról a koncepcióról, amely alapján közös beszerzési társaságot alapítanak az energiaárak leszorítása érdekében. A TÖOSZ szintén a napokban tárgyalt a lehetõségekrõl, felmérésük szerint az önkormányzatok több mint fele szakítana a biztonságos közszolgáltatással, ha legalább ötszázalékos megtakarítást tudna elérni intézményei energiaszámláin. A 2001-ben elfogadott villamosenergia-törvény 2003. január 1-jén lépett hatályba, és ezzel megindult a liberalizáció: az addig egységes piac két, egymással párhuzamosan futó piaccá alakult át. Eleinte csak a 6,5 gigawatt feletti nagyfogyasztók számára nyílt meg a szabad piac, tavaly július elseje óta azonban már minden nem háztartási fogyasztó eldöntheti, hogy honnan szerzi be a villamosenergiát A tavaly május óta hatályos közbeszerzési szabályok szerint ráadásul, ahol lejár a szolgáltatóval kötött szerzõdés, és közbeszerzési értékhatár feletti az éves fogyasztás, már most közbeszerzési eljárást kell kiírni.
Elõnyök és hátrányok a mérlegen A dolog mégsem ilyen egyszerû. A piacra lépésnek vannak bizonyos elõkészítési, illetve tranzakciós költségei, ami megfontolásra készteti a fogyasztókat. Megéri-e számára a bonyolult procedúra, vagy inkább megmarad a jól bevált, hatósági áras közüzemnél. Nem véletlen, hogy az elmúlt több mint fél évben nem hallhattunk arról, hogy az önkormányzatok intézményeik áramellátására árampiaci lehetõségek iránt érdeklõdtek volna, bár arra van precedens, hogy közvilágításuk energiaigényét szabadpiaci csatornákon elégítsék ki. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy több önkormányzati szövetséget is foglalkoztat a kérdés. A Budapesti Külsõ Kerületek Önkormányzati Szövetségénél (BKKÖSZ) nemrégiben francia vendégek jártak. A nyolc évtizedes múlttal rendelkezõ francia - Párizs-környéki agglomerációs - önkormányzati társulás, a SIPPEREC (Syndicat Intercommunal de la Périphérie de la Paris pour l' Electricité et les Réseaux de Communication.) egy beszerzési szindikátus, amely az energetikai és hírközlési szolgáltatások egységes igénybevételére hivatott - tudtuk meg Szabó Lajos Mátyás, XVI. kerületi polgármestertõl, a külsõ kerületi szövetség korábbi elnökétõl. A liberalizált piacon elõnyösebb alkupozíciót biztosító tömörülés meghívását is a polgármester kezdeményezte a BKKÖSZ soros elnökeként.
Alkupozícióra készülnek "A SIPPEREC-kel folytatott eszmecserén meggyõzõdtünk arról, hogy itthon is szükséges egy hasonló célú tömörüX
22
www.sipperec.fr 2005. március
Szabad az áram-vvásár lés létrehozása. A Magyarországon különösen erõs piaci elõnyöket élvezõ energia- és hírközlési szolgáltatók ugyanis az EU-csatlakozással kénytelenek az önkormányzatok képviselõivel tárgyalásba bocsátkozni. A BKKÖSZ eltökélt szándéka, hogy - az újonnan csatlakozott országok térségében valószínûleg elsõként - egy speciális beszerzési szervezet létrehívásával tesz kísérletet az önkormányzatok szabadpiaci pozícióinak intézményesített védelmére." - fogalmazott Szabó Lajos Mátyás, aki bízik benne, hogy nyárra, kora õszre létrehozzák hasonló szervezetüket. Székely Attila, XVI kerületi titkár érdeklõdésünkre azt is hozzátette: 2004. május elseje óta, a "víz és vezetékes
Localinfo Önkormányzati Havilap
Villamosenergia-kkereskedõk AES Borsodi Energetikai Kft. 3704 Kazincbarcika, Ipari u. 7. Tel.: (48) 510-451 APT Hungária Kft. 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 1. Árpád Energia Kft. www.arpadenergia.hu Atel Energia Tanácsadó Kft. 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 12. Tel.: 486-2200 D-E Energia Kereskedelmi Kft. www.d-energia.hu DUNAFERR Központi Beszerzõ Kft. 2400 Dunaújváros, Vasmû tér 1-3. Tel.: (25) 583-367 EFT Budapest Rt. 1051 Budapest, Sas u. 10-12. Tel.: 301-87-24 Electrabel Magyarország Kft. 2440 Százhalombatta, Csentrics u. 6. Tel.: (23) 359-133 Elektra Energia Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 43-47. Tel.: 279-2870 ENERGY CAPITAL Kft. 1054 Budapest, Báthory u. 15. Tel.: 269-1398 ENKER-T TEAM Kft. www.enkerteam.hu Entrade Hungary Kft. www.entrade.hu E.ON Energiakereskedõ Kft. www.eon-energiakereskedo.com Észak-B Budai Energiakereskedõ Kft. 1037 Budapest, Kunigunda útja 76. Tel.: 238-3793 ETC Hungary Kft. 1036 Budapest, Bécsi u. 37. JAS Budapest Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. www.jas.hu Magyar Áramszolgáltató Kft. www.masz.co.hu Mátrai Erõmû Rt. www.mert.hu MVM Partner Rt. www.mvmpartner.hu PANNONTRADING Kft. www.pannontrading.hu PCC Energie Kft. 3530 Miskolc, Szemere u. 5. Tel.: (46) 506-231 Sempra Energy Europe Kft. 1122 Budapest, Magyar jakobinusok tere 2-3., IV. em. Tel.: 214-8204 System Consulting Rt. 1026 Budapest, Béla király út 30/c Tel.: 395-14 energiahordozók beszerzése" már nem szerepel az új Közbeszerzési törvény tárgyi kivételei között (Vö. 1995. évi. XL. tv. 6. § g) pont). Vagyis a lejáró villamosenergiaX
Energia szerzõdések után közbeszereztetni kell a vezetékes energia beszerzést. A közös fellépés nemcsak a villamosenergia, hanem a földgáz, illetve a telekommunikáció-beszerzésekre is vonatkozhat. Érdekességként megjegyezte: francia vendégeiknek utóbbi területen 60 százalékos árelõnyre sikerült szert tenniük. A liberalizált energiapiac lehetõségeinek kiaknázására, konkrét energiabeszerzési projekt kialakítására, a 23/2004. (XI. 17.) BKKÖSZ határozata hívja fel a budapesti külsõ kerületeket. Ebben a közgyûlés felkérte "a soros elnököt, hogy dolgozzon ki javaslatot a beszerzõ szervezet optimális felépítési modelljére." Március folyamán a tervek szerint már ezt tárgyalja a kerületi szövetség. Több lehetséges megoldás is kínálkozik. A legvalószínûbb, hogy közös beszerzési társaságot alakítanak, de az is elképzelhetõ, hogy csak közös beszerzést célzó szándéknyilatkozatot tesznek és megkeresnek egy ügyvédi irodát. Ezt követõen a megbízási szerzõdés(tervezete)t mindegyik csatlakozni kívánó polgármester jóváhagyatja - minõsített többségû testületi határozattal.
A teljes liberalizáció elõszobájában Drucker György az energetikai jogterület szakértõje a Localinfo érdeklõdésére elmondta: jelenleg gyakorlatilag minden nem háztartási fogyasztó megjelenhet a piacon, ám bizonyos mértékû fogyasztás alatt ez nem éri meg. Hogy mekkora megtakarításra lehet számítani, arra vonatkozóan nem tudott becslésekbe bocsátkozni. Azt azonban elmondta: a hagyományos közüzemi ellátásban maximált hatósági árak vannak, minthogy ez egy monopol jellegû szolgáltatás. Árengedményt tehát nem fognak maguktól adni. Minél nagyobb a fogyasztói kör, érthetõen annál nagyobb engedmények érhetõk el. Erre alkalmas a beszerzési társaság, amelyen keresztül tudják központosítani a közbeszerzést, egyúttal csökkenteni a tranzakciós költségeket is, minthogy azt csak egyszer kell majd megfizetni. Ugyanakkor az is köztudott, hogy ha egy település önkormányzata szolgáltatót vált, a lakossági fogyasztók is utána mennek. Ez 2007, a teljes liberalizáció után lesz lehetséges, hiszen akkor már a lakossági fogyasztók is választhatnak az energiakereskedõk közül.
A bûvös öt százalék A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél is napirenden van a kérdés, legutóbbi elnökségi ülésén is tárgyalta a szövetség. Boda Boglárka, a téma szakértõje megkeresésünkre arról tájékoztatott: felmérést végeztek a kérdésrõl az önkormányzatok között. A több mint ötszáz visszaérkezett válasz alapján az önkormányzatok több mint fele jelezte azt, hogy érdekelné a szolgáltató váltás, ha ebbõl legalább ötszázalékos árelõnye keletkezne. A TÖOSZ szakértõi szerint évi 4-6 milliárd forintos beszerzés esetén érhetõ el az 5-9 százalékos árengedmény. A TÖOSZ tovább tárgyal az ügyrõl, s lapunk is visszatér még a kérdésre. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.mvmpiacter.hu 2005. március
23
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Megújul a közigazgatási perrend Az ügyfél is kötelezheti eljárásra a hatóságot Az Országgyûlés decemberi döntésével új jogi alapokra helyezte a közigazgatási eljárást. A kodifikációs munka eredményeként megszületett törvény 2005. november 1-jjén lép hatályba, s egyes rendelkezéseit csak 2006. január 1-jjétõl alkalmazzák az önkormányzatok, az államigazgatás. E regulák gyökeres megváltozása afféle dominó effektusként maga után vonja további jogi kódexek korrekcióját. Ezek közül az "elsõ fecske" a Polgári Perrendtartás. A paragrafusok közötti mélyszántást mostanra végezte el az igazságügyi tárca, amely a napokban beterjesztette az új törvényjavaslatot az Országgyûléshez. A bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét - mondja ki az Alkotmány, s ma már kézenfekvõ, hogy a hatósági döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk, perelhetõ az állam. A települési önkormányzatok szakigazgatási szerveit széles körben érintõ közigazgatási perekkel szemben támasztott követelmények alkotmányos katalógusát csak tovább bõvítette az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amikor 6. cikkelye kimondta: biztosítani kell a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ez az intenció - a pártállamtól örökölt, a bürokrácia önmagát túlélt védekezõ reflexei ellenére - ott is érvényes, ahol az állam, az önkormányzati hatóság az alperes.
Új regulák - magyarázatok helyett Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerû idõn belül tárgyalja és hozzon határozatot. Az Egyezmény megköveteli a bírósági ítélet nyilvános kihirdetését is. S e XXI. századi követelmények természetesen irányadóak a magyar közigazgatási perrend új szabályainak kidolgozásánál is. A szûkszavú alkotmányos rendelkezések mellett, a magyar közigazgatási bíráskodás törvényi alapját, a közigazgatási döntések törvényessége feletti bírói kontrollt, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl a rendszerváltás utáni elsõ törvényeink egyike megteremtette. E törvény indokolása maga is utalt arra, hogy a közigazgatási bíráskodás kiszélesítése érdekében csak az elengedhetetlenül szükséges módosításokat végezték el. Az eltelt több mint tíz évben a bírósági gyakorlat megkísérelte pótolni a hiányzó eljárási törvényi rendelkezéseket. A Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma számos kollégiumi állásfoglalásában adott iránymutatást. Ám hovatovább felborul a jogszabályi rendelkezések és azok magyarázatainak optimális aránya. Magyarán: a jogértelmezõ aktusok tartalma megérett a törvénybe foglalásra. E jogszabály-módosítások lehetõvé teszik, hogy a közigazgatási per az új közigazgatási eljárás szabályaihoz igazodva, modern bírósági eljárási formát öltsön. A közigazgatás jogellenes hallgatásának nevezett esettel már foglalkozik az új közigazgatási eljárás. Az X
24
www.im.hu 2005. március
ügyfél (önkormányzati hatósági ügyekben a megyei közigazgatási hivatal vezetõje is) végsõ esetben a megyei bíróságtól kérheti, hogy eljárásra kötelezzék a hatóságot.
A határozat is felülvizsgálható A még hatályos törvény ezt úgynevezett nemperes eljárásban biztosítja. Célszerû a nemperes jelleg fenntartása - tették le a garast a törvény-elõkészítõk. Indok: olyan, kötelezést tartalmazó végzés kiadásáról van szó, amelynek meghozatalához voltaképp nincs szükség a felek meghallgatására. Magából az okiratokból is kitûnik, hogy az adott ügy az érintett közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik-e vagy sem, illetve hogy a nyitva álló elintézési határidõ letelt-e vagy sem. A szûk elintézési idõkeret pedig épp azt szolgálja - érvelnek -, hogy a közigazgatási eljárás mihamarabb megkezdõdhessen. Ugyanis ekkor már rendszerint több mint két hónapja vár az ügyfél az elsõfokú közigazgatási határozat meghozatalára… Ám a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának igazi sarokköve a felülvizsgálat tárgyává tehetõ határozatok köre. A javaslat a közigazgatási határozat fogalmát a hatósági határozat jogi fogalmához köti, de továbbra is lehetõséget ad arra, hogy egyes törvények nem kifejezetten közigazgatási jellegû szerv (szervezet, személy) határozatának felülvizsgálatára is a Polgári Perrendtartás alkalmazását rendelje el. (Tipikusan ilyenek az egyes szakmai kamarák etikai, illetve fegyelmi eljárásai során hozott határozatok.) Az önkormányzatok számára gyakorlati jelentõséggel bír, hogy pontosították: mely önkormányzati döntések felülvizsgálatára kerülhet sor a Polgári Perrendtartás alapján. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis a helyi önkormányzat döntése rendelet vagy határozat lehet. Márpedig rendeletekre kiterjed az Alkotmánybíróság védõernyõje. Így, értelemszerûen, „csak“ a határozatok felülvizsgálatára vonatkozhat a perrendtartás. A jövõben a hatósági szerzõdésekbõl eredõ jogviták elbírálása osztja a közigazgatási perek sorsát. Ennek kézenfekvõ okát az elhíresült Metró-perben fejtette ki világosan a Fõvárosi Bíróság, mondván: saját szerzõdéses
Localinfo Önkormányzati Havilap
Fõváros Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyõr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Együtt
Közigazgatás Érkezett peres ügyek száma 4 654 408 414 230 520 358 343 329 470 241 241 213 188 1 165 345 411 166 209 377 304 11 586
Ítéletek száma 1 756 188 226 144 268 181 206 176 267 139 97 75 110 568 213 184 86 77 223 133 5 317
Megyei bíróságok elsõfokú közigazgatási peres ügyeinek alakulása 2004-b ben, elõzetes adatok alapján ügyeiben az állam sem viselkedhet közhatalomként. A hatósági szerzõdés miatt keletkezett jogviták általában nem illeszthetõk bele a közigazgatási per konstrukciójába.
Egyszemélyi vagy kollektív bölcsesség A megyei bíróság elsõ fokon ma - fõszabály szerint egyesbíróként jár el a közigazgatási perekben. Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a 30 millió forintot meghaladja, a bíróság elsõ fokon három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ezt a logikát azonban kikezdte az idõ. Tekintettel arra, hogy közigazgatási perben általános szabály kizárja a fellebbezést, elsõ fokon jogerõs ítélet születik. Az önmagára adó jogállamnak és jogalkotónak persze arra is fokozott figyelemmel kell lennie, hogy az ítélethozatalkor ne érvényesülhessen a bírói önkény, ne születhessenek rossz ítéletek. Másrészt az ügy bonyolultsága sem feltétlenül a pertárgy értékétõl függ. Ezért indokolatlan a perértékhez kötni a tanácsban történõ elbírálást. A javaslat nem is teszi! A büntetõeljárásról szóló törvény analógiájára lehetõséget ad az egyesbírónak, hogy az ügy bonyolultságától függõen elrendelje a tanácsban történõ elbírálást. Ez a megoldás - legalábbis a hivatalos álláspont szerint - ötvözi az egyesbíráskodás és a társasbíráskodás elõnyeit, bõvíti a bíróság mozgásterét. Elõnyös az ügyfélnek is, aki (feltehetõen) megalapozottabb, több bíró által jegyzett ítéletet kap kézhez. Elõnyös a bíróságnak is, amely körültekintõbben tud ítélkezni, és ítéletét nagyobb meggyõzõerõvel tudja kihirdetni. Tény: a peres felek a társasbíráskodásban általában nagyobb garanciát látnak, bár a jogkeresõk szívesebben vennék, ha õk maguk döntenék el, mikor várható el a pulpituson ülõktõl a "kollektív bölcsesség". Ugyancsak pontosító célzattal rögzíti a javaslat azt a X
szabályt is, miszerint ha a közigazgatási szerv székhelye a mûködési területén kívül található (tipikusan a Pest megyei szervek esetében), az elsõfokú közigazgatási szerv mûködési területe határozza meg a bíróság illetékességét. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának további sarkalatos kérdése az eljárás megindítására jogosultak körének meghatározása. A jogában, jogos érdekében érintett természetes és jogi személyen, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeten túlmenõen ügyfél az is, akinek a jogi helyzetét az ügy érinti. Önkormányzati hatósági határozatok esetében is elõfordulhat, hogy a jogaiban érintett fél a rá nézve kedvezõ határozat tekintetében nem él jogorvoslati lehetõségével. A törvényjavaslat perindítási jogosultságot biztosít az ügyésznek is, amennyiben a határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, és az továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, az alkotmányos követelményeknek. Végül a keresetlevél benyújtására vonatkozóan a meglévõ áldatlan kettõsséget szünteti meg a törvényjavaslat azzal, hogy kimondja: a fél a keresetlevelet a jövõben kizárólag az elsõfokú eljárást lefolytató közigazgatási szervnél nyújthatja be. Persze, számítanak arra törvényelõkészítõk is, hogy - a korábbi gyakorlatot követve - a keresetet nem az elsõfokú közigazgatási, önkormányzati szervnél, hanem közvetlenül a bíróságnál nyújtják be. A bíróság a keresetlevelet ilyenkor mindennemû vizsgálat nélkül meg fogja küldeni az elsõfokon eljáró hatósághoz. S az, hogy az ügyet késõbb bírálja el a bíróság, a tévedésre önmagában is alighanem elegendõ „szankció“… Kedvezõ hír viszont, hogy a keresetlevél benyújtásától az elsõ tárgyalás megtartásáig nyitva álló határidõt az általános szabályok szerinti négy hónappal szemben a közigazgatási perekben 60 napra csökkenti törvény. Bodnár Lajos
[email protected]
www.birosag.hu 2005. március
25
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Februárban történt - Februárban történt Hulladéklerakó épül Bodrogkeresztúron Hatvanhat abaúji és zempléni önkormányzat összefogásával félmilliárd forintból építési, bontási hulladék feldolgozására alkalmas üzem épül Bodrogkeresztúron, a már meglévõ regionális települési szilárdhulladék-lerakó területén. Évente 50 ezer tonna építési és bontási hulladékot, betont, aszfaltot, üveget dolgozhat fel az új üzem, az így nyert anyagot út- és gátépítésekre lehet használni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelem és infrastruktúra operatív programja (kiop) keretében, pályázaton nyert pénzbõl valósul meg a 497 millió forint értékû beruházás. Az összeg háromnegyedét az Európai Unió, 20 százalékát a központi költségvetés biztosítja, a települési önkormányzatoknak csupán a fennmaradó 5 százalékot kell állniuk. 2005.02.01.
Kerékpárút tervezése Sopronnál EU-fforrásból A Sopron és Balf közötti kerékpárút megtervezésére 90 ezer eurót - mintegy 23 millió forintot - nyert az Európai Unió Phare CBC pályázatán a soproni önkormányzat. A 10 kilométeres kerékpárút engedélyezési és kivitelezési terveinek elkészítése mintegy 25 millió forintba kerül, a költségek 90 százalékát az EU-s pályázati pénz biztosítja, 10 százalékát pedig az önkormányzat fedezi. A projekt célja a Fertõ-tó körüli kerékpárút és a Sopron közötti kerékpáros kapcsolat engedélyezési, valamint kivitelezési terveinek elkészítése. Ha megépül a szóban forgó kerékpárút-szakasz, az megteremtené a kerékpáros kapcsolatot a magyar-osztrák határmenti Pamhagennel (Pomoggyal). 2005.02.02.
Szombaton ingyenes parkolás a fõvárosban Lakos Imre, a fõvárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának elnöke elmondta: a parkoló-automatákat folyamatosan állítják át az új rendre. A Fõvárosi Közgyûlés január végén rendeletmódosítással határozott arról, hogy szombatonként ingyenessé teszik a parkolást, illetve hogy több kerületben kibõvítik, valamint néhány helyen szûkítik a fizetési övezeteket. Ottóné Tóth Margit, a fõpolgármesteri hivatal jogi ügyosztályának vezetõje elmondta, hogy a rendeletmódosításokat tartalmazó Fõvárosi Közlöny február 10-én jelenik meg. Az új szabályozások a kihirdetés napjával lépnek hatályba, tehát jogszerûen csak a közlöny megjelenésétõl alkalmazhatók az új szabályok. 2005.02.07.
28
2005. március
Területfejlesztési pályázatok februárban Elkészültek azok a jogszabályok, amelyek lehetõvé teszik a regionális fejlesztési tanácsoknak a 2005. évi területfejlesztési pályázatok kiírását még februárban - mondta Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter az Országos Területfejlesztési Tanács ülésén Budapesten. Magyar Bálint oktatási miniszter arról beszélt, hogy a felsõoktatási törvényjavaslat több területen hoz változást és jelentõs területfejlesztési vonzatai is vannak. Kijelentette: a tudásközpontokban lévõ egyetemek bázisai lehetnek a helyi fejlesztéseknek. A miniszter szerint a felsõoktatási intézményekben a PPP-program keretében beinduló infrastruktúra-fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy itthon a felsõoktatás iparágként jelenjen meg a hazai és az európai piacon. A készülõ új felsõoktatási törvény megerõsíti a gazdasági kamarák szerepét annak érdekében, hogy a felsõoktatásban is érvényesüljenek a munkaerõ-piaci igények. Hangsúlyozta: fontos a felsõoktatás átalakítása azért is, hogy a magyar munkaerõ az európai piacon könnyebben tudjon mozogni, illetve a külföldi diákokat ide lehessen vonzani. 2005.02.11.
Tolna része marad Mözs Érvénytelen lett a vasárnapi helyi népszavazás Tolna és városrésze, Mözs különválásáról. Az 1769 választásra jogosult állampolgárból 835-en jelentek meg az urnáknál, ez 47,2 százalékos részvételt jelent, azaz a népszavazás nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot - közölte a helyi választási bizottság vezetõje. Korábban Szilák Mihály polgármester elmondta: Mözs 1966-ig önálló település volt, a helybeliek most a nyolcosztályos iskola megtartásáért kezdeményezték a népszavazást. 2005.02.14.
Késõbb döntenek a Margitsziget sorsáról Késõbbre halasztotta a jövõ évi margitszigeti úszó Európa-bajnoksághoz szükséges beruházások, csatornaépítések közterület-használati engedélyezését a fõvárosi önkormányzat városképvédelmi bizottsága. A testület kormánypárti indítványra döntött az elnapolás mellett. A bizottság két héttel korábbi ülésén, az akkor többségben lévõ ellenzékiek szavazataival nem járult hozzá a szükséges engedélyek kiadásához. A 15 fõs bizottságból ezúttal heten, fõként kormánypártiak hiányoztak. 2005.02.15.
Localinfo Önkormányzati Havilap
Visszatekintõ
Februárban történt - Februárban történt Ötezren biztosan fedél nélkül Budapesten legalább háromezren, a február eleji felmérésben részt vett tíz vidéki nagyvárosban pedig több mint kétezren éjszakáznak az utcákon, parkokban és aluljárókban - ez derült ki a Február Harmadika Munkacsoport háromnapos adatgyûjtésébõl. Gyõri Péter, a Budapesti Módszertani Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese állította: a szakembereket is meglepte, hogy sokkal több a hajléktalan, mint arról eddig tudomásuk volt. A fõvárost százharminckét körzetre osztották föl, ebbõl negyvennyolcban számláltak, tehát bõven maradtak még fehér foltok. A budapesti önkéntesek ténylegesen ezerkétszáz fedél nélkül élõt írtak össze, ezt a számot kerekítették föl becsléssel háromezerre. 2005.02.16.
Kétszer több pénz a kistérségi társulásoknak Az idén a tavalyinál kétszer több, összesen 15,4 milliárd forintot kaphatnak támogatásként a kistérségek, ennek egy része, pontosan 6,4 milliárd forint az újonnan megalakuló kistérségek ösztönzését szolgálja - errõl a belügyminiszter beszélt Szentendrén egy szakmai fórumon. Eddig a 165 leendõ kistérségbõl már 118 társulás alakult meg, ami jelzi, hogy a kezdeményezés kedvezõ visszhangra talált. Gondot jelent viszont, hogy mûködtetésük szabályozása még nem eléggé kiforrott. Ez elsõsorban annak tulajdonítható, hogy nagyok az eltérések az egyes kistérségek között. Például az Alföldön átlagosan húsz kilométer távolságra esnek a települések egymástól, míg Somogy megyében az elnéptelenedõ, csupán néhány száz lelket számláló községek alkotnak egy-egy kistérséget, ahol az idõsek ellátása, s néhány gyerek megfelelõ iskoláztatása jelent feladatot. Mindebbõl következik, hogy a rendszer kialakítása állandó korrekciót igényel. 2005.02.18.
Gyógyfürdõ épül Vásárosnaményban Gyógy- és wellness fürdõt épít Vásárosnaményban a helyi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévõ Vitka Városüzemeltetési Közhasznú Társaság. A 807 millió forintos költségbõl épülõ létesítmény alapozását márciusban kezdi el a nyíregyházi NYÍRÉP Kft., amely közbeszerzési pályázaton nyerte el a kivitelezõi megbízást. A legjobb ajánlatot tett cég 14 hónap alatt építi fel a mozgásszervi megbetegedéseket gyógyító fürdõt, amely így a 2006-os idegenforgalmi fõszezon indulásától már fogadni tudja vendégeit. 2005.02.22.
Egymilliárd Debrecen sportéletére Ebben az évben több mint egymilliárd forint jut Debrecen sportéletének támogatására. Ez mintegy 50 millió forinttal magasabb, mint a tavalyi összeg. Asbóth Endre, a sportbizottság elnöke elmondta: a költségvetés még nem tartalmazza azt az összeget, amelyet a Vágóhíd utcai sporttelep megvásárlására különített el a város. Az biztos, hogy az ingatlant megveszi az önkormányzat, a tulajdonlásról azonban még nem döntöttek - mondta a bizottság elnöke. Idén a legnagyobb támogatást, 100-100 millió forintot a DVSC Futballszervezõ Rt és a városi-egyetemi kosárlabda Rt kapja, és szintén 100 millió fölötti összeget fordítanak 4 kiemelt európai és világverseny támogatására. Ebben az évben a jégkorong, a duatlon, az atlétika és a tornasport kiválóságai érkeznek Debrecenbe. 2005.02.24.
Újra megnyílik a kispesti "öreg" temetõ Harminc év után ismételten használatba veszi a Fõváros a kispesti Zalaegerszeg u. 67-69 sz. alatti lezárt köztemetõt. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. megfelelve a kor által támasztott követelményeknek, igényes, európai színvonalú sírkert kialakítására törekszik a kispesti "öreg" temetõben. A Fõvárosi Önkormányzat céltámogatásából, valamint a BTI Rt. saját forrásából 2004-ben elkészült az új, magas színvonalú, minden igényt kielégítõ ravatalozó komplexum, amely elõfeltétele volt a temetõ újranyitásának. A ravatalozó épületére 2005. január 14-én megkapta a BTI a használatbavételi engedélyt. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. a 3-as parcellát újraváltja, a többi parcellát pedig teljesen kiüríti. 2005.02.25.
Fejlesztési támogatás a Tisza-ttóra A tározó körül megvalósuló turisztikai beruházásokra százmillió forintot nyújt a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal ebben az évben, jelentette be Szegvári Péter, a szervezet vezetõje. Az összeg felhasználásáról helyben döntenek, azaz a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (TTFT) pályázatok útján osztja el a forrást. Az idei támogatási keretet elsõsorban turisztikai attrakciók, strandok és természetvédelmi tanösvényekhez vezetõ utak, kerékpárutak kiépítéséhez és egységes információs táblarendszer megvalósításához biztosítják. Emellett további 200 millió forintra számíthat a területfejlesztési tanács a turisztikai célelõirányzatból. Az összeg nagy részét a turisztikai infrastruktúra javítására fordítják. 2005.02.28. 2005. március
29
Településügy
Localinfo Önkormányzati Havilap
Taszári légibázis zuhanórepülésben A kormányra és befektetõkre várnak a helyiek Taszáron, amelyre néhány éve még a magyar haderõ büszke ékköveként és a NATO szövetségi politikájának mintamodelljeként tekintett a fél világ, mára egyre nagyobb az elkeseredés, és mindezt - akár a szárnyalást - a repülõtér okozza. Pataki Sándor polgármester szerint évek óta egyhelyben topog a taszáriak ügye: azóta az amerikaiak elmentek, a munkanélküliség soha nem látott méreteket ölt, a település elöljárói pedig a sajtóból értesülnek a változásokról, arra sem méltatják õket az állami "notabilitások", hogy kezdeményezéseikre válaszoljanak. 1990 óta rohamléptékkel fejlõdik a légiszállítási piac, de a megfelelõ minõségû létesítmények sok helyen továbbra is hiányoznak. Tavaly év végén a kormány regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs minisztere bejelentette, hogy a kabinet nagy hangsúlyt fektet a regionális repterek kiépítésére és korszerûsítésére. Kolber István úgy nyilatkozott, hogy a legfontosabb feladat a debreceni és a sármelléki repülõtér nemzetközi légikikötõvé fejlesztése, amelyhez a központi költségvetés jelentõs támogatást biztosít. Hozzátette: a két kiemelt jelentõségû vidéki mellett, további regionális légikikötõket - így a nyíregyházit, a pécsit, a szegedit, a taszárit és a gyõr-périt - is bevonnak a fejlesztésekbe - tette hozzá. Na, ez a megjegyzés "kicsapta a biztosítékot" Taszáron, hiszen a somogyi helység (és lakóinak) benyomása, hogy az aktuális kormányzat elfelejtette, településük nem kevés áldozatot (és bevételt) hozott Magyarországnak, amikor a délszláv háborúk idején amerikai katonai bázisként használták az ország egyik legmodernebb katonai bázisát. Az elõzményekhez tartozik, hogy az amerikai kivonulás után a Magyar Honvédség nem tartott igényt a taszári repülõtérre, s bár a tulajdonjog a katonaságnál maradt - és 600 fõs alakulat ma is állomásozik a faluban -, a helyiek úgy érzik, a halogatás egyenlõ az átveréssel. Annál is inkább, mert a szakértõk állítják: a kifutópályák és a technikai létesítmények polgári légikikötõként hasz-
Localinfo
nálhatóak lennének, amit alátámaszt, hogy másfél éve, félmilliárd forintos beruházással a kabinet egy, a civil légiközlekedést kiszolgáló terminált építtetett. Néhány hónapja az a döntés is megszületett, hogy a kormány ingyen átadja a polgári terminálhoz tartozó 7 hektáros terület tulajdonjogát Somogy Megye, Kaposvár és Taszár önkormányzatainak. Csakhogy a "maradék" 550 hektárról egyelõre nincs kormánydöntés. Pataki Sándor polgármester lapunknak elmondta: állítólag márciusban lesz verdikt, de mivel eddig sem a honvédelmi tárcavezetõ, sem a kormányfõ nem reagált a kezdeményezéseikre, a türelmük és a bizalmuk fogytán. Az önkormányzat ugyanis befektetõt keresne, aki vállalná a szükséges fejlesztéseket, és üzemeltetné a repülõteret, de ebben a bizonytalan helyzetben mindenki tovább áll. A 7 hektár három tulajdonos-önkormányzata ezért közösen kérte a kormánytól, hogy engedje át nekik az állami hányadot, hogy a jövõben "gazdaként" könynyebben tárgyalhassanak a befektetõkkel, és elkészíthessék fejlesztési terveiket. Pataki Sándor, aki 11 évig katonatisztként szolgált mielõtt polgármester lett, megjegyezte, évek óta egyhelyben topog a taszáriak ügye. Hozzátette: kevesen tudják, hogy Taszáron két leszállópálya is alkalmas arra, hogy a világ jelenlegi legnagyobb katonai gépeit, a Herckules C5 Galaxy-kat is fogadni tudja. Sengel Ferenc
[email protected]
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
30
2005. március