Energiamegtakarítás felsõ fokon

Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).

Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.

Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail: [email protected]

Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Százból, ha…

Tartalomjegyzék !

Reflektorban az önkormányzati reform 4–8. oldal

!

Támogatott kistérségek 9. oldal

!

Brüsszelbõl jelentjük 10. oldal

!

Kárpát-medence 11. oldal

!

Interjú Szegvári Péterrel 12–13. oldal

!

Közbeszerzési tanácsok 14. oldal

!

Mûemlékek befektetõkre várva 19. oldal

!

Konferencia a helyi médiáról 20–21. oldal

!

Ombudsman a zárt ülésekrõl 23. oldal

!

A fõváros közlekedése 24–25. oldal

!

Visszatekintõ 28–29. oldal

!

Elsodort falvak 30. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Megint remény. Most éppen a száz lépésre várunk, hátha akad közötte majd olyan is, amely kedvez az önkormányzatoknak – vagy legalábbis nem árt. A kormányfõ bejelentését – miszerint apró, de radikális lépésekkel próbálnának elõrejutni a régóta magunk elõtt görgetett ügyekben – politikai beállítottságunk és vérmérsékletünk szerint legalább kétféleképpen értékelhetjük. Az egyik, az ellenzéki verzió szerint: a "duma kormány" újabb trükkjével állunk szemben, áltatás, mellébeszélés az egész, semmi lényeges nem történhet már a ciklus hátralévõ idõszakában. Ezzel szemben a kormánypárti értelmezés üdvözli a "gyurcsányi elszántságot" és valódi esélyt lát arra, hogy egy nagy törvénykezési hajrával még sok minden keresztülvihetõ legyen a következõ választásokig. Mi, amennyire csak lehet, próbáljunk meg tárgyilagosak maradni. A polgármesterek, az önkormányzati döntéshozók nem is igen tehetnek mást, õk kénytelenek mindig a földön járni. Fura egy kormányzati idõszak ez a mostani, hisz egy cikluson belül két kormányprogramot kellett-kellene megvalósítani. A Medgyessy-érát kezdetben az – utólag gazdaságilag megalapozatlannak bizonyult – osztogatási politika és a kudarcba fulladt konszenzus-keresés jellemezte. Így hát az õt kiszorító Gyurcsánynak jórészt a válságkezelés jutott, miközben a hatalom megszerzésével foglalkozva, nemigen maradt energiája megalapozott kormányprogramot készíteni. Kormányfõ-buktató üzenetével, az, "így nem mehet tovább"-bal ugyan mindenki egyetértett, ám ahogy telt-múlt az idõ, lassan arra is választ vártak szimpatizánsai, hogyan lehet másképpen? Úgy sejtem, az üzleti szférából érkezõ, valós teljesítményekre szocializált Gyurcsány nem áltatja magát, "kasszát csinált", és megpróbálta komolyan átgondolni, hogy lehet-e itt még valamit tenni 2006 közepéig. Mivel az összes nagy probléma megoldásának kulcsa a politikai konszenzusban – kétharmados törvények keresztülvitele – rejlik, s ez – sajnos – nyilvánvalóan lehetetlen, logikailag sem marad más lehetõség, mint a gyors, elszánt, sok kis lépés politikája. Esetleg még a bénultan várakozás, de ez nem Gyurcsány stílusa. Mellesleg a Belügyminisztérium kistérség-politikáját is hasonló kényszer szülte, mégis hozott némi elõrelépést ezen a területen, miközben persze ellenérzéseket is kiváltott. Feltehetõen az önkormányzatok is akkor teszik jól, ha élve a kormányfõ ígéretével, miszerint három napon belül foglalkozik reform javaslataikkal, olyan követeléseket tárnak a kormányfõ elé, amelyek gyorsan, és "feles" törvényekkel keresztülvihetõk. Komoly kérdés, hogy ebbõl a kapkodásból kisülhete valami jó. Egy biztos, a százból, ha legalább néhány intézkedés javít az önkormányzatok helyzetén, már azt is komoly eredményként kellene üdvözölnünk. Ha nem, akkor ez sem volt más, mint száz bolha. L. László János [email protected] 2005. május

3

Reflektor – Önkormányzati reform


Reformígéretek, pénz nélkül Javaslatcsomagon dolgozik a legnagyobb önkormányzati szövetség Nincs több pénz az önkormányzati reformokra, ezért a belsõ átrendezésben látja a megoldás kulcsát Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a legnagyobb önkormányzati szövetség küldöttgyûlésén beszélt errõl a Parlamentben. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) parlamenti küldöttgyûlésén a résztvevõk egyetértettek abban, hogy a 15 éves önkormányzati rendszerben változásokra van szükség. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ajánlatot tett a gyûlésen résztvevõknek, hogy dolgozzák ki saját javaslataikat, amit ígérete szerint a kormány a benyújtás után három munkanapon belül megvitat velük. Az eseményre reagáló ellenzék támogatná a reformokat, Demszky Gábor jogi eszközökkel garantálná az önkormányzati szféra stabil részarányát az államháztartásban, míg Lamperth Mónika a kétharmados törvényekben látja az önkormányzati fejlõdés gátját.

és ember, a polgár és állam, hanem az önkormányzatok és a települések között is mûködjön az átlátható, világos elvû szolidaritás – emelte ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök beszédében elismerte, hogy az elmúlt 15 évben az állam "semmi mást nem csinált, mint folyamatosan feladatokat fogalmazott meg az önkormányzatok számára" mégpedig azért, mert folyamatosan fejleszteni, modernizálni akarták a közszolgáltatás rendszerét. Így azonban az elmúlt években túl sok feladat hárult a helyhatóságokra, amelyekkel az önkormányzatok már nem tudnak megküzdeni.

Pluszforrások helyett belsõ átrendezés

- Nagyon komoly kihívás elõtt áll most a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, hiszen a miniszterelnök ajánlatára érdemi javaslatokat kell tenni – nyilatkozta a Localinfonak Bargyin József, a szervezet társelnöke. Hozzátette: a munka megkezdõdött, hiszen fõtitkárságukról körlevelet küldtek a szervezet tagjainak, akiket javaslattételre kértek. A javaslatcsomagot azonban várhatóan csak a május 24-ei elnökségi ülés után juttatják el a kormányfõnek, hiszen a szervezet elnökségének elõbb határozatot kell hoznia az ügyben.

Mivel nincs több pénz az önkormányzati reformokra, ezért a kormány a belsõ átrendezést tartja a megfelelõ megoldásnak – közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a küldöttgyûlésen. Elmondta: az állami, önkormányzati, nem kormányzati és civil együttmûködés alapvetõ keretei kiállták ugyan az elmúlt 15 év próbáját, de az együttmûködésnek, a felelõsség- és jogkörmegosztásnak vannak gyenge pontjai. Gyurcsány Ferenc szerint megérett az idõ annak végiggondolására, hogy hol, milyen pontokon szorul érdemi átalakításra az együttmûködés, melyek azok a pontok, ahol több lehetõséget és több felelõsséget kell adni az önkormányzatoknak, és hol kell az államnak többletfeladatot és -felelõsséget vállalni.

Újragondolnák a normatívák rendszerét A miniszterelnök megemlítette, hogy az önkormányzatok költségvetésének nagyobbik része állami forrásból származik: a 2 ezer milliárd forintból összesen 1200 milliárd, ami az önkormányzatok hatáskörébe tartozó településeken élõ polgárok és az ott mûködõ vállalkozások, vagy egyéb tevékenységet is végzõ szervezetek befizetéseibõl kerül be a központi költségvetésbe. Éppen ezért újra kell gondolni a finanszírozásban a normatíváknak a jelenleg létezõ rendkívül bonyolult, ellentmondásos és az önkormányzati gazdálkodást nagyon sok esetben gúzsba kötõ rendszerét is – emelte ki a kormányfõ. Hozzátette: olyan, az önkormányzati rendszer létrehozásakor megfogalmazott szándékoknak kell meghatározó szerepet játszania az új rendszerben, mint az önfinanszírozás képessége. Azaz a helyben elõállított jövedelmek legyenek közvetlen hatással a helyi lehetõségekre, ugyanakkor ne csak az ember ! 4

www.toosz.hu 2005. május

Várja a javaslatokat az önkormányzatoktól

Feladatdömping és forráshiány Bargyin József elmondta: az általuk felkínált változások alapja a már korábban meghirdetett 12 pont lesz – lásd keretes anyagunkat –, hiszen ezekben tömören már megfogalmazták, hogy mely területeken lenne a legszükségesebb a változtatás. A társelnök ezek közül is kiemelte az esélyegyenlõséget, ami nélkül véleménye szerint nem lehet érdemben elõrelépni az önkormányzati fejlõdés útján. Ugyancsak állandó és visszatérõ probléma a helyhatóságok alulfinanszírozottsága, hiszen az utóbbi években csak az önkormányzatokra kirótt feladatok nõttek, a támogatás mértéke nem. Ha ezen az áldatlan állapoton nem változtat a mindenkori kormány, akkor Bargyin József véleménye szerint pár éven belül összeomlik az önkormányzati rendszer, mert a helyhatóságok már mind anyagilag, mind fizikailag a teljesítõképességük határához értek. A helyzet fonákságát jól mutatja, hogy a társelnök szerint legalább öt év kell, mire az általuk benyújtott javaslatokat törvényi erõre emelik, hiszen mind a 12 pont törvények és rendeletek változását vonná maga után. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy az állami tulajdonban lévõ Kincstári Vagyon Igazgatóságtól kapjanak egy


fõvárosi épületet – mondta el Bargyin József. Hozzátette: erre azért lenne nagy szüksége a szervezetnek, mert így nyugati mintára lenne egy központi épületük, amiben végre komplett szervezeti életet tudnának élni.

Túlburjánzó közigazgatás A Fidesz készen áll az önkormányzati reformok végrehajtására, hiszen ez mindenki közös érdeke – jelentette ki Kovács Zoltán, az Országgyûlés Önkormányzati Bizottságának fideszes elnöke. Hozzátette: a rendszer modernizálásába mindenképpen be kell vonni a szakmát, hiszen a jól elõkészített munkamenet csak így garantálható. Az ellenzéki politikus szerint a legnagyobb problémát jelen pillanatban az okozza, hogy túlterheltek az önkormányzatok –


a többletfeladatokhoz ráadásul nem párosulnak megfelelõ pénzügyi források. Ugyancsak gondokat okoz Kovács Zoltán szerint az, hogy a közigazgatási rendszer átláthatatlan, bonyolult és túlburjánzó – ennek egyszerûsítésére lenne szükség. Bár fontosak a négypárti egyeztetések, a kétharmados törvények mégis olyan hatalmas gátat jelentenek az önkormányzati reformban, amit jó lett volna már régen átlépni – jelentette ki Lamperth Mónika. A belügyminiszter hozzátette: ha ezeket a törvényeket még idõben megváltoztattuk volna, akkor ma már jóval elõrébb tarthatnánk. A belügyi tárca vezetõje elmondta, hogy a rendszer átalakításánál a fõ szempont az állampolgárok számára nyújtott közszolgáltatások színvonalának emelése.

MIT KÍVÁNNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK 1. Gazdasági autonómiát az önkormányzatoknak! 2. Állami feladathoz állami forrást, kiszámítható finanszírozást! 3. Mindenütt kielégítõ, elérhetõ közszolgáltatást! 4. Esélyegyenlõséget a fejlõdéshez! 5. A diszkriminációt kizáró és áttekinthetõ pályázati rendszert! 6. Államilag támogatott helyi tervezést! 7. A területfejlesztés erõteljesebb decentralizálását, társadalmi kontrollját! 8. Összehangolt törvényi szabályozást, betartható jogszabályokat! 9. Kényszertársítás helyett a társulások ésszerû támogatását! 10. A választott tisztségviselõ és a köztisztviselõ viszonyának szabályozását! 11. A hátrányos helyzetû településeket és térségeket támogató vidékfejlesztést! 12. Állami segítséget ahhoz, hogy az önkormányzatoknak háza legyen Budapesten! !

www.parlament.hu 2005. május

5

Reflektor – Önkormányzati reform A rendszerváltás sikertörténete

Demszky Gábor Demszky Gábor szerint az elmúlt 15 év bebizonyította, hogy a magyar rendszerváltás legnagyobb sikerterülete a mára már megkérdõjelezhetetlen önkormányzati rendszer. Hozzátette: ez azonban csak akkor lehet egyértelmûen sikertörténet, ha megszûnnek a financiális gondok, a forráshiányos állapotok, hiszen amíg egyre több feladatot delegáltak az önkormányzatokhoz, a fõpolgármester szerint az utóbbi években reálértéken folyamatosan csökkent az önkormányzati szféra állami forrásokból származó bevétele. A városvezetõ szerint ahhoz, hogy egyetlen jövõbeli kormány se térhessen le a most megkezdett útról, jogi eszközökkel kell garantálni az önkormányzati szféra stabil részarányát az államháztartásban. Ennek megfelelõen meg kell határozni azokat az önkormányzati fejlesztéseket – bevezetõ és elkerülõ utak, elõvárosi vasutak, hidak, metróvonalak, légikikötõk építését –, amelyek a további-

Localinfo Önkormányzati Havilap akban állami beruházásban készülnek. A fõpolgármester kijelentette: a magyar városok, önkormányzatok legnagyobb problémája továbbra is az utak állapota, hiszen az elöregedõ úthálózat felújítására a rendszerváltás óta egyre kevesebb pénze volt a helyhatóságoknak. Paradox módon minél jobban fejlõdött egy település, annál nagyobb volt a gond, hiszen annál több új autó jelent meg. Demszky Gábor szerint a városi utak kijavítására összesen mintegy 1000 milliárd forintra lenne szükség – ami az idei országos költségvetés egytizede. A hiány egyik oka az lehet, hogy míg a legtöbb országban az autósok által a benzinkútnál fizetett adóból az állam vagy az önkormányzat karbantartja az úthálózatot, itthon az üzemanyag mintegy 60 százalékát kitevõ adót az állam nem forgatja vissza erre a célra. Példaként említette Budapestet, ahol évente 620 millió liter benzint tankolnak, amibõl az államnak 80 milliárdos plusz bevétele származik, de 2004-ig a Fõvárosi Önkormányzat egyetlen fillért sem kapott ebbõl a pénzbõl.

Vitatott megyei szint Hogy a jelenleg túl bonyolult rendszer jobban mûködjön, radikális változtatásokra van szükség. Így egy merész lépéssel meg kellene szüntetni a hagyományos megyerendszert, a megyék feladatait pedig a kistérségek – járások – és a választott testületek vezetése alatt álló régiók között kellene szétosztani – jelentette ki a fõpolgármester. Hozzátette: véleménye szerint ez a besorolás sokkal jobban illeszkedne az Európai Unió régiókon alapuló támogatási rendszeréhez. Dzindzisz Sztefan [email protected]

A „Száz lépés“ elsõ tizede A foglalkozás-p politikához nyúl elõször a kormány Május másodikán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben ismertette a Száz lépés névre keresztelt kormányzati reformprogram elsõ intézkedéseit. A miniszterelnök beszédében utalt arra, hogy az önkormányzati szférában is terveznek változásokat, ám ezek részleteit egyelõre nem ismertette, s a Belügyminisztérium sem tudott tájékoztatást adni a bejelentés várható idõpontjáról. A munka ünnepét követõ napon nyilvánosságra hozott elsõ "alcsomag" a foglalkoztatást érinti. – A következõ hetekben a köztársaság kormánya egymás után fog javaslatokat hol az Országgyûlés elé terjeszteni, hol saját jogalkotási felhatalmazásával jogszabályokat hozni – közölte Gyurcsány Ferenc az elsõ Száz lépés ismertetésekor. A javaslatok érintik a foglalkoztatáspolitikát, az egészségügyi rendszert, a nyugdíjrendszert, az oktatást, a szakképzést, az adó- és járulékpolitikát, az önkormányzatok világát, az állami, önkormányzati és civil együttmûködést; lényegében a kormányzás és az állam mûködésének majd' minden fontos elemét. ! 6

www.demszky.hu 2005. május

A kormányfõ elsõként azoknak az állam által teremtett akadályoknak a lebontását helyezte kilátásba, amelyek jelenleg meggátolják, hogy a szociális, illetve munkanélküli ellátásban, család- és gyermektámogatásban részesülõk is legálisan végezhessenek munkát. "Mondjuk azt, hogy a munka világa és a szociális ellátás közötti, ma nagyon kemény falat bontsuk le, tegyük sokkal rugalmasabbá és átjárhatóvá, és legyenek fokozatosak az átmenetek" – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Localinfo Önkormányzati Havilap Ennek jegyében átalakítják a munkanélküli ellátás rendszerét. A munkanélküli segélybõl például álláskeresési támogatás lesz, ami azt jelenti, hogy az elsõ három hónapban, amikor még a legtöbb lehetõség van az új munkahely megtalálására, több szolgáltatást, több pénzt nyújtanának, közelítve a támogatás összegét a korábbi keresethez. (Beszédében Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy hétrõl hétre ki kell tûznie a munkakeresõnek a feladatokat, hogy melyik állást pályázza meg, amibõl a munkaügyi központ heti rendszerességû látogatásának kötelezettsége is kiolvasható.) A kormányfõ a háztartás körüli, tradicionálisan a feketemunkák közé sorolható tevékenységek kifehérítését is szeretné elérni, s bevezette az úgynevezett "kék munka fogalmát", ami a magánszemélyeknél végzett takarítási, gyermekvigyázási, kertészkedési és más kisegítõ munkák kifehérítését célozza. "A közérdekû és közterhet viselõ munkát hívjuk kékmunkának mostantól" – fogalmazott. A magánszemélyeknél, közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzõk után kedvezményes közteherjeggyel, átalányban lehet leróni a járulékokat. Az ilyen jellegû munkák legalizálását, sõt várhatóan bõvülését szolgálja, hogy a magánszemély munkáltató a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. A miniszterelnök elmondta: a mezõgazdaságban oktalanul túlszabályozott az alkalmi munkavégzés, pedig

Reflektor – Önkormányzati reform az idényjellegû munkák esetében nagy igény van a könynyen, kis adminisztrációval és teherrel járó, törvényes foglalkoztatásra. A miniszterelnök elítélõen szólt arról, hogy sok munkahelyen a teljesítmény-bérezésénél alkalmazott norma csak arra alkalmas, hogy törvényesen lehessen a minimálbérnél kevesebbet fizetni. Leszögezte: védeni kell a munkavállalók minimálbérhez fûzõdõ jogait, és a munkaügyi ellenõrzést úgy kell átalakítani, hogy az ne a papírokat, hanem a papírok mögötti, valóságos folyamatokat vizsgálja. "Ha valaki ennek ellenére mégis azt mondja, hogy õ szürkén és feketén foglalkoztat, akkor azt kell mondani, hogy esetükben nagyobb, erõsebb és egyértelmûbb szankciókkal lépünk fel" – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Sõt, kilátásba helyezte a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetõjogi számonkérését is. Jelezte: célzottabbá kell tenni a közmunka, a közcélú és közhasznú munka támogatására rendelkezésre álló források felhasználását és el kell érni, hogy a szakképzés sokkal inkább a munkaerõpiac, mint az oktatási piac oldaláról legyen szabályozva. Hangsúlyozta: az állami szerepvállalás bõvítésével átmenetileg ugyan orvosolhatóak bizonyos problémák, ám ezzel nem alakítható át Magyarország a teljes lakosság számára élhetõ országgá, olyan hellyé, ahol a tisztességesen megfizetett munka teremti meg az élet lehetõségét. Munkatársunktól

Néhány az elsõ 15 lépésbõl ! Átalakul a munkanélküli ellátás rendszere. Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást kívánnak nyújtani a munkájukat elvesztõknek, hogy a lehetõ legrövidebb idõ alatt találhassák meg új munkahelyüket. - A jelenleg 9 hónapig legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintot jelentõ munkanélküli járadék helyett bevezetésre kerül az álláskeresési támogatás - Az elsõ három hónapban jobban fog igazodni a keresethez, felsõ határa a minimálbér 120%-ára emelkedik. - A következõ 6 hónapra járó ellátás összege egységesen a minimálbér 60%-ában kerül meghatározásra. - A legnehezebb munkaerõpiaci helyzetben lévõk számára az ellátás további 3 hónappal meghosszabbítható lesz. (50 éven felülieknél 6 hónappal, a nyugdíj elõtt állóknál 5 évvel) Az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele lesz az intenzív álláskeresés, a szoros együttmûködés, amihez a munkaügyi szervezet a mainál szélesebb körû, kiterjedt szolgáltatást biztosít. ! A közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, így többek között nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk. Ugyanez a szabály lesz érvényes az állami támogatások odaítélésénél is. Lebontják azokat a korlátokat, amelyek a munkaügyigyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülõknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést: - Lehetõvé kívánják tenni, hogy az álláskeresési támo!

gatás elsõ három hónapját követõen, illetve a szociális segély mellett is lehetõség nyíljon alkalmi munkavállalásra, segítve ezzel a munkába történõ visszatérést. - A gyes folyósítása mellett a kismamák a jövõben nem csupán részmunkaidõben, hanem teljes munkaidõben is állást vállalhatnak. ! Célzottabbá és a munkába való visszatérést hatékonyabban segítõvé válik a legnehezebb munkaerõ-piaci helyzetben lévõk számára munkalehetõséget biztosító közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználása. Még az idén új közmunkaprogram indul a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére. ! A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttmûködésével aktív álláskeresésre ösztönözik majd azokat a szociális segélybõl élõ embereket, akik az elmúlt évtizedben kilátástalan, reménytelen helyzetükben lemondtak arról, hogy valaha munkát találhatnak. ! Átalakul a felnõttképzés támogatási rendszere. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben résztvevõk megfelelõ arányban tudtak új képességeik birtokában munkát találni. A jövõben a szakképzés egész rendszerének jobban kell igazodnia a munkaerõpiac igényeihez. ! Átalakulnak a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételei, hogy e jelentõs összeg valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja, és ne adjon lehetõséget a súlyos visszaélésekre, a nehéz helyzetben élõk kárán történõ meggazdagodásra.

www.magyarorszag.hu/dosszie/100lepes 2005. május

7



Ikervár az alkotmányt változtatná meg Leginkább egy új alkotmányra lenne szüksége az országnak, amely nem tenné lehetõvé, hogy a mindenkori kormány olyan törvényt alkosson, amely csak plusz feladatokat teremt, forrást nem – nyilatkozta a Localinfonak Szabó Béla, Ikervár polgármestere. Hozzátette: erre azért lenne szükség, mert az állam évek óta csak növeli az

Szabó Béla

önkormányzatok terheit, támogatást azonban nem nyújt hozzá. Példaként említette a tavaly szeptemberi közalkalmazotti bérfejlesztést, amit csak a helyi adókból tudtak fedezni, így viszont nem jutott semmi a fejlesztésekre. Szabó Béla véleménye szerint az államnak nagyobb felelõsséget kellene vállalnia az önkormányzati rendszer mûködtetésében, valamint mindenképpen szükséges lenne egy világos kormányzati szándék arra, hogyan képzelik el a helyhatóságok jövõjét. Ennek szükségessége a városvezetõ szerint abban mutatkozik meg, hogy jelen pillanatban nem a kormány irányítja a költségvetést, hanem fordítva, a költségvetés irányítja a kormányprogramot. Ikervár polgármestere elmondta: jó megoldásnak tartaná, ha a személyi-jövedelemadóból az önkormányzatok nem a jelenlegi tíz, hanem 50 százalékot kapnának.

Balmazújváros: adjanak több forrást Az önkormányzati rendszer jelenlegi legnagyobb gondja, hogy vannak olyan kötelezõ feladatok, amelynek ellátásához az állam nem biztosítja a megfelelõ anyagi bázist – közölte a Localinfo érdeklõdésére Gál István, Balmazújváros elsõ embere. Elmondta: ezt a problémát még viszonylagosan át le-

Gál István

hetne vészelni pályázatokkal, azonban a legtöbb kistelepülésen még a szükséges önrészt sem tudják elõteremteni. Éppen ezért az önkormányzatok többsége a túlélésre játszik, hiszen amíg évrõl-évre több lesz a helyhatóságok feladata, addig a GDP-bõl egyre kisebb mértékben részesednek. Az így kiesõ összeget esetlegesen létszámcsökkentéssel lehetne valamennyire pótolni, azonban a polgármester szerint ez sem megoldás, hiszen a bõvülõ feladatokhoz, nemhogy kevesebb, hanem inkább több munkatársra lenne szükség. Ugyancsak megoldást jelenthetne a városvezetõ szerint az intézménymegszüntetés – például iskolabezárás –, az viszont egy polgármestertõl sem várható el, hogy "saját maga rakja kötélbe a fejét", hiszen így nem csak az iskolázottság, de a település megtartó ereje is csökkenhet.

Eger: túl sok a kötelezõ feladat Alapvetõ gondokat okozott az elmúlt idõszakban az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége és hogy az ehhez kapcsoló gazdasági támogatás köszönõ viszonyban sincs egymással – nyilatkozta lapunknak Nagy Imre, Eger polgármestere is. Hozzátette: ennek köszönhetõen idõnként a piaci szereplõknél sok-

Nagy Imre ! 8

www.balmazujvaros.hu

!

2005. május

www.eger.hu

kal rosszabb helyzetbe kényszerítik a helyhatóságokat, amelyek így nem tudják felvenni velük a versenyt. Ugyancsak problémásnak nevezte az egri városvezetõ, hogy a kistérségi, régiós ellátáshoz nincsenek meg a megfelelõ törvényi feltételek. Ennek köszönhetõen gyakran pazarló az állam – Nagy Imre szerint jobb feladatellátással olcsóbban lehetne költségvetést készíteni. Ebben véleménye szerint nemcsak az állam, hanem az önkormányzati vezetõk is hibásak, hiszen sokan attól félnek, hogy a kistérségi rendszer bevezetésével csorbul az önállóságuk. Nagy Imre kijelentette: az önkormányzati szereplõknek változtatniuk kellene a hozzáállásukon, hiszen bár egyelõre bizonytalan a gazdasági helyzetük, a kistérségi rendszer bevezetésével többlettámogatáshoz juthatnak.


Kistérségek

Tovább nõ a kistérségek támogatása Még az idén felülvizsgálják a települési szintû besorolást Nyár elõtt közvetlen egyeztetést javasol a Belügyminisztérium a "leghátrányosabb" kistérségek polgármestereivel és jegyzõivel arról, hogy milyen lehetõségeket látnak ezen térségek területfejlesztési és önkormányzati társulásai a feladatellátásban – jelentette be Lamperth Mónika az "Elmaradott kistérségek felzárkózási esélyei" címû konferencián. A felelõs kormányzás alapfeltétele, hogy külön figyelmet fordít az elmaradott térségekre és az ott élõk gondjaira, valamint érdemi lépéseket tesz, hogy ki tudjanak törni a lemaradásukból – kezdte nyitóbeszédét a belügyminiszter. Hozzátette: a kistérségi rendszer létrehozásakor több kategóriát különítettek el egymástól. Az elsõ csoport a leghátrányosabb kistérségeket foglalja magába, ami 48 többcélú társulást jelent – ide területfejlesztési szempontból 918 település tartozik, azonban további 235 települést is ebbe a kategóriába sorolt a miniszterasszony, amelyek ugyan nincsenek a kistérségi rendszerbe besorolva, ám mégis illik rájuk a „leghátrányosabb helyzet“ kategória. A második csoportba az úgynevezett hátrányos helyzetben lévõk tartoznak – ez 47 kistérségi társulás 866 települését foglalja magába. Ezeken a területeken a legnagyobb problémát az infrastrukturális hiányosság, a munkanélküliség, a közszolgáltatások minõsége (pl. oktatás, egészségügy), a vízminõség, az úthálózat és a hulladékkezelés okozza. A közszolgáltatások minõségével kapcsolatban Lamperth Mónika elmondta: az a céljuk, hogy 2006 január elsejétõl mind a 95 hátrányos helyzetû kistérségben mûködjön okmányiroda. Ugyancsak növelni szeretnék a tûzoltók létszámát – itt a cél az, hogy 20 percen belül az ország bármely pontjára odaérjenek a lánglovagok. Jelen pillanatban a 48 leghátrányosabb térségbõl 18-ban van hivatásos tûzoltóság, kilenc helyen önkéntesek végzik ezt a munkát, míg 21 kistérségben még csak az elõkészületek folynak. A kistérségekben mára sikerült elérni, hogy a rendõrség arányos létszámmal van jelen a hátrányos helyzetû kistérségekben is – jelentette ki a belügyminiszter. Hozzátette: a leghátrányosabb 48 kistérségben másfél millió emberre jut 3 ezer 500 rendõr, míg a hátrányos helyzetben lévõ területeken 1,7 millió lakos biztonságára figyel a 4 ezer 400 fõs állomány. Hogy a jövõben jobban tudjanak ezeknek a kistérségeknek a problémáival foglalkozni, a Belügyminisztérium még az idén felül szeretné vizsgálni a települési szintû besorolást – jelentette be a tárca vezetõje. Hozzátette: ennek eredménye várhatóan csak az év vége felé várható, hiszen a 2004-es adatok csak októberben állnak majd a minisztérium rendelkezésére. A támogatásokról szólva Lamperth Mónika elmondta: 2002 õszén a kormány egymilliárd forintot különített el a leghátrányosabb kistérségek részére, majd a következõ évben már mint a Kistérségi Támogatási Alap kedvezményezettjei, kettõ milliárd forint vissza nem térintendõ tá!

A leghátrányosabb kistérségek

forrás: BM mogatást kaptak a hátrányos helyzetben lévõk. Tavaly pedig nagyságrendekkel nagyobb összeget igényelhettek az érintettek, hiszen 2004-ben 7,7 milliárd forint támogatást nyújtott a Belügyminisztérium a kistérségi társulások megalakításához. Idén a támogatások összege tovább növekedett, így 2005-ben 9 milliárd forint normatív támogatás szolgálja a létrejött kistérségi társulásokban a közös feladatellátást. Országos szinten, de akár egy régión belül is nagy különbségek lehetnek település és település között, például a munkahelyszerzésben, hiszen van, ahol szinte csak közmunkára van lehetõség, míg máshol könnyedén lehet munkát találni – jelentette ki Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter. Hozzátette: ugyancsak elõsegíti a települések közötti szakadék növekedését, hogy a munkaképes lakosság gyakran elköltözik a hátrányos helyzetû kistérségekbõl, míg a városokból többnyire pont a munkaképtelen, elszegényedett családok költöznek vidékre. Ezeken a településeken a helyi közösségeken belüli kapcsolatok erõsítése a cél, ugyanis az együttmûködés fejlõdésével nõhet a településen a megtartó erõ. A hátrányos térségek problémáival nem lehet különkülön foglalkozni, mindenképpen egy komplex, több minisztérium által közösen kidolgozott tervre lenne szükség – emelte ki Göncz Kinga. Hozzátette: ennek kidolgozása folyamatban van. Amíg nem készül el a program, a különféle minisztériumok pályázatain indulhatnak az önkormányzatok. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.mtrfh.hu/kistersegek.php 2005. május

9

Európai Unió


Magyar munkavállalók Brüsszelben Vezetõ állásokat is szereztek honfitársaink az uniós hivatalokban Számos honfitársunk kerekedett fel az Európai Unió hívó szavára, és sokan közülük – eddig nagyobb arányban, mint a legtöbb új tagország állampolgárai – sikerrel is pályáztak brüsszeli állásokra – derül ki egy, az Európai Bizottság által nemrég közzétett kimutatásból. Egy évvel a csatlakozás után a magyar mérleg meglehetõsen pozitív. Kiváltképpen érvényes ez a vezetõi posztokra, ahol a magyarok ígéretesen haladnak az új tagállamok fõtisztviselõi számára fenntartott tisztségek betöltésében. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az eddig kinevezett öt bizottsági Kazatsay Zoltán fõigazgató-helyettes közül egy, hét igazgató közül pedig kettõ magyar. Mindez azért sem lebecsülendõ teljesítmény, mert a legnagyobb és legnépesebb új tagállamnak, Lengyelországnak eddig még nem sikerült senkit sem bejuttatnia a legmagasabb vezetõi posztokra. Honfitársaink közül eddig Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábbi államtitkárhelyettese szerezte meg a legmagasabb tisztséget: tavaly december közepe óta a közlekedési és energiaügyi fõigazgatóságon a közlekedési politikáért felelõs fõigazgató-helyettes. Rajta kívül csak két csehnek, egy-egy szlovénnek és egy ciprusinak sikerült bekerülnie a legmagasabb rangú és legjobban fizetett bizottsági fõhivatalnokok közé. Az Európai Bizottság 10 fõigazgatói vagy fõigazgató-helyettesi tisztséget szán a bõvítés utáni elsõ években az új tagállamoknak, eddig a fele kelt el a posztoknak. A 41 igazgatói és fõtanácsadói posztból eddig 22-re írtak ki pályázatot és hét esetben már a kinevezésekre is sor került. A hét szerencsés közül ketten magyarok: Siegler András (ugyancsak korábbi államtitkár-helyettes) a kutatási fõigazgatóságnál, Terták Elemér pedig a belsõ piaci fõigazgatóságnál kapott fontos igazgatói megbízást. A további öt kinevezett igazgató közül egy szlovák, egy cseh, egy ciprusi, egy szlovén és egy észt. A biztosok kabinetfõnökeit is ideszámítva (Szûcs Tamás, Kovács László kabinetfõnöke) Magyarország már hármat betöltött a Bizottságban a számára "fenntartott" bizottsági igazgatói posztokból, noha, mint a lengyelek esete is mutatja, nem kötelezõ kvótáról van szó. Bár a bizottsági kimutatás külön nem tesz említést róla, az EU-Tanács (tagállamok képviselõit tömörítõ intézmény) fõtitkárságán az új tagállamok állampolgárai számára eddig 3 vezetõi posztot pályáztattak meg, ebbõl az egyiket Szabó Sándor, a külügyminisztériumi integrációs ! 10

www.europa.eu.int 2005. május

államtitkárság korábbi fõcsoportfõnöke nyerte el. Szintén a vezetõi kategóriába lehet sorolni, hogy az Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központnak Jakab Ferencné, az Egészségügyi Minisztérium korábbi államtitkára lett a vezetõje. Hogy egy-egy poszt megszerzéséért milyen kiélezett verseny folyt, azt a pillanatnyilag legmagasabb rangú magyar eurokrata, Kazatsay Zoltán esete is bizonyítja. Tudomása szerint a tíz új tagországból 95-en pályáztak arra a funkcióra, amelyet a fél éves megfeszített versenyvizsgát követõen végül õ nyert el. Kazatsaynak összesen hat szûrõn kellett átmennie, az írásos vizsgától kezdve a szóbeliken át egy nagyszabású, egy álló napon át tartó gyakorlatig, ahol a jelöltek vezetõi és problémamegoldó készségét tesztelték. Bár kétségkívül ez volt a legnehezebb állomás, utána még egy fõigazgatókból álló testület és két illetékes biztos is meghallgatta a magyar jelöltet, mielõtt meghozták a kedvezõ döntést. Az alacsonyabb tisztviselõi és más alkalmazotti (titkárnõi, fordítói, kisegítõi stb.) szinteken is jól teljesítenek honfitársaink az eddigi tapasztalatok szerint. Április elejéig 173 magyar állampolgár vette fel a munkát a Bizottságban, ami a lengyelek után (249) a második legnagyobb létszám. És ez még korántsem a végleges létszám, hiszen a felvételik tovább tartanak. Az összképhez hozzátartozik, hogy az Európai Parlament apparátusában körülbelül 70, az Európai Bíróságnál pedig 44 magyar dolgozik. Az Európai Bizottság 2004 és 2010 között összesen 3441 – köztük 50 vezetõi és 189 középvezetõi – posztot irányzott elõ a tíz új tagállamból érkezett pályázóknak. Idén április elejére a Bizottság 1081 tisztviselõt és más kategóriába tartozó alkalmazottat (A, B és C kategória együtt) toborzott a 2004-re és 2005-re megcélzott 1529 fõbõl. Siim Kallas, az Európai Bizottság személyzeti politikáért felelõs tagja mégsem maradéktalanul elégedett. A középvezetõi szinteken például a kívántnál lassabban és körülményesebben halad az új funkcionáriusok toborzása és jogászokból, valamint könyvvizsgálókból is hiány van. A lengyelek is méltatlankodnak, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a magasabb posztokért folytatott versenyfutásban jelöltjeik eddig rendre alulmaradtak. Brüsszel szerint ugyanakkor túl rövid idõ telt még el ahhoz, hogy messzemenõ következtetéseket lehessen levonni, másfelõl nem engedhetnek abból az elvbõl, hogy mindig az arra legrátermettebbeket veszik fel az állásokra. Gyévai Zoltán / Brüsszel


Kultúra

Másfél milliárd a vidéki kultúrára Az új miniszter szakít az eddigi Budapest-ccentrikus szemlélettel A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának új vezetõje, Bozóki András azt szeretné elérni, hogy a kultúra ne csak a fõvárosban, hanem vidéken is egyre nagyobb szerepet kaphasson. Ennek érdekében a minisztérium meghirdette a Közkincsprogramot, melynek keretében a kistelepülések a különbözõ kulturális szolgáltatások javítására pályázhatnak. Ugyancsak új programként elindítanának egy bibliobusz szolgáltatást, amellyel a vidéki könyvtári ellátottságot javítanák. A Közkincsprogram a kulturális együttmûködés programja, az olvasás megszerettetésére, a kulturális esélyegyenlõség megteremtésére, olyan közösségek életre hívására irányul, amelyek képesek a fiatalok megtartására - jelentette be Bozóki András, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetõje. Hozzátette: a települések fejenként legfeljebb 20 millió forintot tudnak felvenni, amihez állniuk kell a 10 százalékos önrészt, míg a hitelek kamatterhét és a tõketörlesztés egy részét a kulturális tárca vállalja magára. További kedvezményt adnak az ezernél kisebb lélekszámú településeknek, hiszen nekik csak a tõke felét kell visszafizetniük. Az elnyert pályázati összeget az önkormányzatok kiállítóhelyek, mûvelõdési házak, klubok, közösségi terek felújítására költhetik.

Könyvtári ellátottság Magyarországon Megye

K nyvtÆrak szÆma

BÆcs - Kiskun Baranya BØkØs Borsod - Abaœj - ZemplØn CsongrÆd FejØr Gyı r - Moson - Sopron Hajdœ- Bihar Heves JÆsz - Nagykun- Szolnok KomÆrom- Esztergom N grÆd Pest Somogy Szabolcs - SzatmÆr- Bereg Tolna Vas VeszprØm Zala

78 75 65 159 63 72 161 89 103 78 47 91 156 182 139 89 34 136 230

Pályázni lehet könyvtárbusz beindítására Hogy az országban mindenhol megfelelõ könyvtári ellátás legyen, pályázni lehet egy úgynevezett könyvtárbusz beindítására is. Az audio-vizuális és informatikai eszközökkel felszerelt bibliobusz mintegy ötezer könyvet, CDket, DVD-ket szállíthat majd, valamint a modern kor követelményeinek megfelelõen elérhetõ lesz róla az internet !

is. A könyvtárbuszra egyenként 50 millió forintnyi kamatmentes hitelt lehet felvenni, a feltétele mindössze annyi, hogy a szolgáltatásokat legalább 35 település lakói vehessék igénybe.

Megtartó erõ lehet a kultúra Az összesen 1,5 milliárd forintnyi hitelprogramban szereplõ források legalább egyharmada az élõ zene, a helyi amatõr együttesek támogatását szolgálja – emelte ki Bozóki András. Hozzátette: ennek célja, hogy a kultúra segítségével növeljék a kistelepülések megtartó erejét, így megakadályozandó az értelmiség elvándorlását, a fiatalság szétszóródását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az esélyegyenlõség nem csak gazdasági, szociális, hanem kulturális kérdés is, hiszen azok fognak jobban elhelyezkedni, akik kulturáltabbak, tehát a kultúra ilyen értelemben a versenyképesség elõsegítését szolgáló eszközként is felfogható.

Egy millió forint a Kultúra Magyar Városa címért A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által újonnan alapított elismerést évente három település kapja, a kategóriákat a lakosság száma szerint határozták meg: 5 ezer fõ alatti, 5-30 ezer fõ közötti és 30 ezer fõnél népesebb városok szállhatnak versenybe. A címet csak azok az önkormányzatok kaphatják meg, amelyek kiemelkedõen támogatják a település kulturális és mûvészeti életét. Ugyancsak fontos szempont a fiatalok bevonása a kultúrába: elõ kell segíteni a kulturális tevékenységüket különbözõ klubok, próbatermek kialakításával, valamint kezdõ zenekarok, tánccsoportok támogatásával. A pályázatok elbírálásakor a minisztérium szakemberei figyelembe veszik, a közmûvelõdés helyzetét, a turisztikai infrastruktúrát, az esélyegyenlõség biztosítását, valamint azt, hogy az adott település fejlesztési terveiben mekkora szerepet kap a kultúra. A cím fõleg eszmei értékû, hiszen a Belügyminisztérium mindössze egy-egy millió forintot ajánlott fel a nyerteseknek, a Magyar Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. pedig segíti a nyertes városok kommunikációjának erõsítését. A Külügyminisztérium pedig a városok külföldi megjelenítésének segítését vállalta magára. Munkatársunktól

www.kultura.hu 2005. május

11

Területfejlesztés


Munkában a jövõ mérnökei Szegvári Péter: "Cselekedj helyben, de gondolkodj térségben!" Egy évvel a 2006-o os választások elõtt dr. Szegvári Pétert, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnökét a területfejlesztés intézményrendszere elõtt álló aktuális feladatokról, a közjogi fékekrõl s a térségi gondolkodás fontosságáról kérdeztük. stratégia meghatározza az egyes térségek szerepét, helyét, nem mellékesen azzal a szándékkal, hogy ebben tükrözõdjön a hét régió és a Balaton stratégiai jövõképe is. – Ez nem csupán kormányzati, de szélesebb nemzeti összefogást is igényel, egyenesen feltételez. Elég egyetlen hívó szót említeni: kétharmados törvények – s máris újra kell gombolni a mellényt. – Az említett koncepció "gyártása" és elfogadása egyértelmûen a partnerség elvén alapul. A tárgyalóasztalhoz leültettük az ágazatok képviselõit, s áprilisban már valamennyi regionális fejlesztési tanács megejtette a vitát a kistérségekrõl. Megvitatták a gazdasági szervezetek, civil szervezetek képviselõivel, hogy 2020-ig egy-egy régióban milyen stratégiai célokat határozzanak meg. S az országos területfejlesztési tanács ülésén is megtárgyaltuk, véleményeztettük a két nagy stratégiai dokumentumot.

Szegvári Péter – Akik négyéves választási periódusokban gondolkodnak, úgy vélik, a ciklus utolsó 12 hónapja már az öszszegzés ideje. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal azonban, úgy sejtem, nem engedheti meg magának ezt a luxust: kormányzati cikluson áthúzódó távlati terveket kell, hogy készítsen. Aktuálisan, 2005 derekán ez Ön számára mit jelent? – A távlatos gondolkodásnak most van itt az ideje! Nekünk tehát már 2005-ben is távlatosan kell gondolkodnunk, nem csak a területfejlesztésre szánt idei források elosztásakor. Mint ismert, 2004-ben lejárt az Országgyûlés által 1998-ban elfogadott országos területfejlesztési koncepció "futamideje". Újat kellene az Országgyûlés elé terjesztenie a kormánynak. Ugyanakkor készülünk egy országos stratégia elfogadására is, megalapozandó a Nemzeti Fejlesztési Terv készítését. – A hivatal tehát messzebbre tekint. – Természetesen, hiszen az országos területfejlesztési stratégia kidolgozásával párhuzamosan idén készítjük a 2020-ig tartó távlati koncepciónkat is, azzal a szándékkal, hogy elõbb a kormány, majd õsszel – társadalmi, szakmai vitát követõen – a parlament több cikluson átnyúlóan meghatározza, mi legyen Magyarország 2020-ig szóló fejlesztési koncepciója. Az országos területfejlesztési ! 12

www.nfh.hu 2005. május

– Olykor úgy tûnik, a területfejlesztés gúzsba kötve próbál táncolni. Ugyanakkor a csikorgó hazai közjogi fékek mûködése közben egyre erõteljesebben kopogtatnak a kapun a "zsebbe vágó" uniós lehetõségek. Számolnak ezzel? – Az európai uniós forrásokhoz is akkor lehet hozzáférni, ha a provinciális gondolkodást a településfejlesztés stratégiájában felváltja az európai gondolkodásmód. A területfejlesztési intézményrendszer már ma is "ösztönzi" az ilyen közös cselekvést. A stratégiai gondolkodásban természetesen az is benne van, hogy az Európai Unióban 2007–2013 közötti idõszakra szól a stratégiai tervezés, amelyhez nekünk is célszerû hozzáigazítani elképzeléseinket. Ilyen módon, a hosszútávú koncepció máris stratégiai szintre emelkedik. Jövõre el kellene fogadni a középtávú terveket, de 2005 arra is jó alapot, s reális reményt ad, hogy 2006-ra ne csupán a kormánynak legyen 2007–2013 közötti idõszakra szóló "üzemképes" fejlesztési terve, de az ország valamennyi régiója és a Balaton is rendelkezzen középtávú fejlesztési tervvel. A hazai és az európai uniós források többségének regionális célokat kell szolgálniuk. – Normatív-,, vagy egyedi elbírálás alapján nyílnak meg e források? – Ami az ütemezést, a célokat illeti – ellentétben a korábbi gyakorlattal – nem egységes területalapú programot kívánunk az országra erõltetni. Az a szándékunk, hogy 2007 és 2020 között valamennyi régió saját fejlesztési programmal rendelkezzék; feltüntetve, hogy ehhez

Localinfo Önkormányzati Havilap mennyi hazai költségvetési, és milyen arányú uniós forrást vennének igénybe. – A települési önkormányzatok hogyan kapcsolódhatnak be a tervezési folyamatba? – Februárban a regionális tanácsok mellett mûködõ fejlesztési ügynökségek a mi felhívásunkra bevonták a stratégia-gyártásba a kistérségeket, a településeket. Párhuzamosan a miniszter úr valamennyi kistérség elnökét megkereste, hogy vegyen részt az országos területfejlesztési koncepció véleményezésében. Attól kezdõdõen, hogy a kormány dönt, indulhat a széles körû szakmai és társadalmi vita arról, hogy a kormány szándékai mennyiben találkoznak a helyi igényekkel. – Ha nem titok, milyen fõ irányokat javasolnak, mire helyezik a hangsúlyt? – Mi azt javasoltuk, hogy két fõ célt tûzzön ki az ország 2020-ig. Egyrészt a térségi versenyképesség erõsítését, másrészt a területi felzárkózást; az esélyeiben kiegyenlítettebb mûködést és fejlesztést. Magyarország esetében történetesen nemcsak Budapestet és térségét kívánjuk európai méretekben fejlõdési pólussá fejleszteni (amely versenyezhetne például Béccsel, Prágával, és más nagy területû fõvárosok körül kiépült régiókkal), hanem az úgynevezett multipoláris fejlõdés híveiként, azt támogatjuk, hogy a régióinkban is alakuljon ki mindenütt ilyen fejlõdési centrum, a nagyvárosok, és a hozzájuk szorosan kapcsolódó településhálózat részvételével. – A "jövõ mérnökei" a területfejlesztésrõl milyen léptékben gondolkodnak? Mi változott egy évvel az uniós csatlakozás után? – A területfejlesztési politikánk legfontosabb eleme a térségi gondolkodás. Integrálódás Európába. Ma fõleg a határmenti települések esetén jelenik meg a hátrányos helyzet, ugyanakkor meggyõzõdésem, hogy ennek felszámolását össze lehet kapcsolni olyan korszerû stratégiával, amely új dimenziókat nyithat a határmenti települések számára is. A csatlakozással megnyílt a lehetõségek tárháza. Virtuálisan és a valóságban is, például ahogy felépült a híd Esztergom és Párkány között a csatlakozás után. Új elem, egyben újabb kihívás a nem európai uniós országokkal határos térségek számára az unió további bõvítése. Az új szomszédság-politika jegyében a fejlõdési, kitörési pontokat nem egyedül az országhatárainkon belül kell keresni, megtalálni. – Van-e e közjogi "fedezete" a változásnak? Ezek az elképzelések milyen közjogi térben valósulnak meg a következõ esztendõkben? Mert, mint tudjuk, nem egy nagyívû reformgondolat pályafutása ért már véget – a fiókban… – Kétségtelen, ahhoz, hogy mindez megvalósítható legyen, megfelelõ közjogi intézményrendszer, s ehhez kellõ politikai támogatás is szükséges. Ne feledjük: 2007 és 2023 között Magyarországra 24, 6 milliárd eurónyi forrás áramlik, elsõsorban a strukturális és kohéziós politika jegyében. Ezek nagy részét regionális célokra kívánjuk !

Területfejlesztés felhasználni; mintegy 78 százalékát az elmaradott régióknál, 4 százalékát a határon átívelõ együttmûködés keretében. Ezért aztán rendkívül fontos feltétel, hogy van-e ennek közigazgatási intézményi megfelelõje. – S van? – Az a furcsaság, hogy Magyarországon a hatékony területfejlesztési politika tulajdonképpen a régiót és a kistérséget célozza. Ugyanakkor ennek nincs meg a közigazgatási, adminisztratív politikai megfelelõje. Tehát igazi kihívás, hogy miként tudunk megfelelõ intézményeket hatékonyan létrehozni, olyan területeken, ahol ilyen intézmények közigazgatási, közjogi értelemben még nincsenek. Hiszen tudvalevõ: nem a régió, hanem a megye létezik; nem a kistérség, hanem a település egzisztál, közigazgatási értelemben. – Mi a megoldás? – Ma a területfejlesztés magyar intézményrendszere, az európai partnerség elve alapján, csak úgy tudja virtuálisan megjeleníteni a kistérséget és a régiót, hogy azokat tulajdonképpen az abban szereplõ megyék, városok, települések hozzák létre, a közmegegyezéses politizálás elve alapján. Ráadásul nem csupán a politikai szereplõk vannak jelen "keményen" ebben az intézményrendszerben, hanem a vállalkozók, a civil szervezetek, a munkáltatói, munkavállalói oldal képviselõi, s a kormány képviselõi is. Az azonban biztos, hogy meg kell erõsítenünk a kistérségek és a régiók intézményes kapacitását is. Azt a képességüket, hogy össze tudjanak hangolni településfejlesztési stratégiákat, és azt kistérségi szinten el tudják fogadtatni. Vagyis ne egymást kioltó verseny alakuljon ki a települések között. S ugyanezt a régiók, a megyék szintjén is elmondhatjuk. – A források elosztásával erre is lehet ösztönözni… – A források elosztásával lehet és kell is ösztönözni az integrált térségi szerkezetek kialakítását és intézményesülését. A kormány ezért már tavaly elkülönített forrásokat a több célú kistérségi társulások ösztönzésére. A 166 pályázható kistérségbõl 22 kivételével mindenütt létrejött ez a forma, amely más közszolgáltatási, közigazgatási funkciókat is betölt. Ha kellett, a megyék, megyei városok is össze tudtak állni, hogy regionális szinten határozzák meg a források elosztási szempontjait. A kistérségek is akkor kapnak pénzt, ha elképzeléseik illeszkednek a megyei és a regionális programokba, azok pedig összhangban állnak az országos területfejlesztési stratégiával. Egyfajta decentralizációs folyamat is elkezdõdött, s erõsödik a felismerés: akkor jár jól a települési polgármester, ha térségben gondolkodik. Ezért aztán továbbra is fenntartom korábbi véleményemet, a helyi politikusokkal szembeni elvárást: "Cselekedj helyben, de gondolkodj térségben!". Közigazgatási oldalról is tovább lehet erõsíteni ezt a tendenciát, például azzal, ha lejjebb viszi az állam az igazgatás szereplõit. Bodnár Lajos [email protected]

www.teruletfejlesztes.hu 2005. május

13

Közbeszerzés


Közbeszerzés a szakértõ szemével A Közbeszerzési Döntõbizottság elvi jelentõségû döntést hozott az irreális megajánlások témakörében. Bár még nem tudható, hogy e területen milyen bírósági gyakorlat alakul ki, de az alább ismertetett döntõbizottsági eset iránymutatásul szolgálhat a Kbt. 86–87. paragrafusainak alkalmazásához.

!

Az irreális megajánlás gyûjtõ-fogalom. E körbe tartozik egyrészt az az eset, amikor az ajánlattevõ kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot tesz („irreális ár“, Kbt. 86.§ (1) bekezdése), másrészt, amikor az ajánlat bírálati szempontok szerinti valamely tartami eleme (pl. kötbér, garancia) lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékû, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz („irreális kötelezettségvállalás”, Kbt. 87.§ (1) bekezdése). Az ajánlatkérõnek kötelessége vizsgálni, hogy az ajánlattevõ által megajánlott ár, illetõleg kötelezettségvállalás reálisnak tekinthetõ-e. Ez a kötelezettség nagy terhet és felelõsséget jelent az ajánlatkérõkre nézve. Mivel az irreális megajánlások köre új terület a közbeszerzésekben, a gyakorlati alkalmazás számos kérdést vet fel. Ezért tartom nagyon fontosnak a Közbeszerzési Döntõbizottság D.857/10/2005. számú határozatát (KÉ 2005/28.szám), amely részletes állásfoglalást tartalmaz e kérdéskörben. Természetesen a végsõ álláspontot a bírósági döntések fogják tartalmazni, de úgy gondolom, hogy a hivatkozott döntõbizottsági határozat addig is eligazításul szolgálhat. A teljesség igénye nélkül szeretném ismertetni a döntõbizottsági határozat néhány elvi jelentõségû megállapítását. Az adott ügyben a közbeszerzés tárgya építési beruházás volt, amelyben az ajánlatkérõ tételes árazott költségvetés benyújtását kérte az ajánlattevõktõl és a megajánlott árat egyösszegû árként kérte megadni. A benyújtott ajánlatok körében a legalacsonyabb ár és a legmagasabb ár között 25 százalékos eltérés volt, és az ajánlatkérõ által megállapított becsült értékhez képest a legalacsonyabb ár 11,1 százalékkal volt kevesebb. Az ajánlatkérõ – a Kbt. 86.§ (1) bekezdése alapján eljárva – indokolást kért a legalacsonyabb árajánlatot benyújtó ajánlattevõtõl, úgy hogy a tételes költségvetés egyes tételeire kérdezett rá (pl. a gipszkarton munkák esetében alacsony a díjtétel, vagy a klímagépek anyagára töredéke a nagykereskedelmi beszerzési áraknak). A felszólított ajánlattevõ indokolását nem fogadta el az ajánlatkérõ és erre tekintettel – alkalmazva a Kbt. 86.§ (3) bekezdését alkalmazva – érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot, mivel az a becsült értékhez viszonyítottan irreálisan alacsony. Az érintett ajánlattevõ jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amely eljárás során többek között elõadta azt is, hogy az ajánlati árat egyösszegû átalányárként adta meg – ahogyan azt az ajánlatkérõ is kérte – ezért indokolatlan az egyes költségvetési tételek vizsgálata. ! 14

www.kozbeszerzes.hu 2005. május

Mit mond a Döntõbizottság? A Döntõbizottság megállapítja, hogy a Kbt. nem rendelkezik tételesen, konkrétan a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapíthatóságáról. Ennek meghatározása mindig az ajánlat konkrét tárgya, mennyisége, az ajánlatok egymáshoz (nem a becsült értékhez!) viszonyított mértéke, és a konkrét beszerzés specifikumai alapján lehetséges. A megajánlott ár tekintetében az ár indokolásának objektív alapúnak és olyannak kell lenni, hogy az ajánlatkérõ meggyõzõdhessen az ajánlati elem valós helyzetérõl. Tehát az adott ügyben helyesen járt el az ajánlatkérõ, amikor nem fogadta el az ajánlattevõ olyan jellegû indokolását mi szerint „a díjoldal álláspontja szerint reális“ a normakönyvnek és a piaci környezetnek megfelelõ” vagy „az anyagárban érvényesítette a beszállítótól kapott kedvezményeket”, „neki megajánlott árak alapján lett az ára megállapítva”, „az ajánlattevõvel rendszeresen együtt dolgozó partnerek árai alapján lettek az árak kidolgozva”. A Döntõbizottság megítélése szerint ezek szubjektív alapú nyilatkozatok és nem objektív alapú érvek. Az ár indokolását konkrét adatokkal, okiratokkal, dokumentumokkal kell alátámasztani az ajánlattevõnek pl. a hivatkozott alvállalkozói, vagy beszállítói ajánlatok, szerzõdések, szándéknyilatkozatok, árelemzések, az ár megállapítás alapjául szolgáló normakönyv pontos megjelölése. Az indokolásra felszólított ajánlattevõ érdekkörében merül fel annak bizonyítása, hogy az általa megajánlott ár reális, nem tekinthetõ kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak, és ennek bizonyítása teljes egészében az ajánlattevõ kötelezettsége. Az ajánlattevõ a konkrét esetben ugyan gazdaságilag értékelhetõ indokokra hivatkozott, állításait azonban nem támasztotta alá objektív alapú adatokkal, így az ajánlatkérõ nem volt abban a helyzetben, hogy az ajánlat valós helyzetérõl meggyõzõdhessen. A Döntõbizottság határozata szerint helyesen alkalmazta az ajánlatkérõ a Kbt. 88. § (3) bekezdését és állapította meg az ajánlat érvénytelenségét kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt. A fenti eset tehát tanulságul szolgál az irreálisan alacsony ár mérlegelésére vonatkozóan!

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail: [email protected]

KIOSZK

INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL

Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁCIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a SelectradeComputer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk.

Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe

A KIOSZK szolgáltatásai: -

internet hozzáférés reklámhordozó egyedi információ elérés felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató)

- egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is.

Információkérés: [email protected]

1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: 264-3333, Fax: 264-3232, www.selectrade.hu

A házi szennyvíztisztítás elõnyei a XXI. század kistelepülésein "Nemrég vásároltam családi házat, melyet szép, parkosított kert vesz körül - mesélte egy kedves THSZT felhasználó - sajnos olyan területen, ahol nincs csatornahálózat, s úgy tûnik, a terepviszonyok miatt talán nem is lesz. THSZT számos elõnyõs tulajdonsága mellett azért keltette fel az érdeklõdésemet, mert a sok munkával és anyagi ráfordítással kialakított kert megbolygatása nélkül, egyszerûen telepíthetõ a meglévõ emésztõre. Hamar kiderült, hogy a meglévõ emésztõ és a THSZT együttesen megoldotta gondjainkat. Közel egy év alatt nem volt szükség szennyvízszippantásra, a háztartásban felhasznált víz pedig a nyári idõszakban a gyökérzónás öntözés segítségével virágzó, szép növényzetet biztosított számunkra. Sõt az elzsírosodott, használhatatlan szikkasztó is kb. 2-3 hónap után kitisztult."

Az egység megtérülése során nem csak a szippantási költségek drasztikus lefaragását érdemes figyelembe venni, hanem azt is, hogy a szolgáltatások (csatornadíj, szennyvízszállítás) költségei sokszor az inflációt meghaladó mértékben növekszenek - a felhasználó pedig kiszolgáltatott. Legálisan nem tehet semmit, nem tudja nem igénybe venni a "szolgáltatást". Az ismételten felhasználható víz értéke is számottevõ kertes ház esetén, hiszen az igénybevehetõ ún. locsolási kedvezmény mértéke mennyiségileg elhanyagolható (a klórozott ivóvíz locsolásra való felhasználása egyébként sem ideális). A THSZT népszerûségét tovább növeli, hogy akár a csatorna hálózat kiépítése, akár más rendszerû házi szennyvíztisztítóra való áttérés - eltekintve a berendezés árától - jelentõs földmunkával jár, majd a megbolygatott területet (közút, járda, gyep, egyéb

növényzet) helyre kell állítani, ami szintén emeli a költségeket. Az ehhez szükséges idõrõl és kényelmetlenségrõl még nem is beszéltünk. A THSZT különleges elõnye, hogy meglévõ (jó állapotú) szennyvíztározóra, emésztõre építhetõ fel, erre más rendszerek alkalmatlanok. Legfontosabb eleme a speciális összetételû és kialakítású lappiramis, melynek hatására nõ a víz pH-ja, elbomlik a cellulóz és zsír, valamint háromszor gyorsabban válnak ki a lebegõ szennyezõdések, tisztul a szennyvíz. A lappiramis hatására létrejövõ nagyobb, 3-5 Gauss, mágneses térerõ mellett gyorsabban fejlõdnek és dolgoznak a szennyvíztisztító baktériumok is. A víz különleges érték, az élet alapja, a rendezett szerkezetû víz még inkább. A THSZT ilyen vizet bocsát ki, a víz szikkasztásra és gyökérzónás öntözésre alkalmas. A házi szennyvíztisztítókra - így a THSZT-re is - vonatkozó szennyvízkibocsátási értékek lehetõvé teszik, hogy a tisztított szennyvizet a gyökérzónás öntözés, ill. szikkasztás mellett élõvízbe is kiengedjék, ahol erre lehetõség van. A tisztított víz különleges táperõvel bír a növényzet számára, megtisztítja a talajt, szikkasztót már pár hónapos üzemeltetés után is, erre egyetlen más rendszer nem képes. A szennyvíztisztítókat körülvevõ bûz itt ismeretlen fogalom. A szennyvíztisztítók bûze, a csatorna "illat" sok család életét keseríti meg az egész világon, bár nem általános és mindennapos, de rendkívül gyakori. Ugyanígy ismeretlen a szennyvíztisztító vízfelületén lévõ uszadék, hab, amely más rendszerekre nem mondható el. A fenti elõnyöket tekintetbe véve a THSZT nem csak kis területek, hanem teljes települések szennyvíztisztítását és elhelyezését is meg tudja oldani - ha erre van közös akarat - mert a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. §-ának 28. pontja a), ill. aa) bekezdése egyértelmûen települési jegyzõi hatáskörbe utalja a kommunális (lakossági) szennyvíztisztítás jóváhagyását, az ingatlanonként (családonként) 500 m3/év szennyvízmennyiség alatt. Ez 1,37 m3/nap szennyvíz kibocsátásnak felel meg, mely kb. 6 fõ napi vízfelhasználását jelenti. Ezt megerõsítette a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete, mely 600 lakosegyenérték alatt a szennyezõkomponensek határértékeit az alábbiakban maximálja: KOIk - 300 mg/l vagy 70%; BOI5 - 80 mg/l vagy 75%; összes lebegõanyag - 100 mg/l, ahol az elsõ érték a koncentrációt, a második a minimális eltávolítás hatásfokát jelöli. Foszforra ill. össznitrogénre vonatkozó értékeket a rendelet nem ad meg. Ezek az értékek egyedi szennyvíztisztító kisberendezések esetén is érvényesek Végezetül, hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez a rendszer nem csak a szennyvíztisztításra alkalmas, hanem ásott kutak, csapadékvíz tározók vizének javítására is. A rendszer viszonylagos újdonsága miatt, kérjük hiteles tájékoztatásért forduljon közvetlenül cégünkhöz:

PIPECON Csõkötéstechnika Szövetkezet,

2049 Diósd, Kõbányai út 10. Tel/Fax: 06-2 23-3 380-0 011

"

TérHarmonizáló SzennyvízTisztító


Mûemlékvédelem

Befektetõre váró mûemlékek Kimerült a kastélyok felújítására szánt keret Idén egyelõre még nem írtak ki pályázatot a kúriák, kastélyok felújítására, az elõzõ évi keretöszszeg pedig már elfogyott. Szakértõk a legszerencsésebb megoldásnak azt tartják, ha az önkormányzatok külföldi befektetõknek adják el a mûemlékeket.

A magyar kastélyok, kúriák mintegy 35 százaléka van önkormányzati tulajdonban – nyilatkozta a Localinfonak Virág Zsolt, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesületének elnökségi tagja. Hozzátette: a körülbelül 1500 mûemlék nagy része természetesen közfunkciót tölt be, így sok esetben polgármesteri hivatal, általános iskola, szociális otthon, kultúrház mûködik az építészeti értékekben. Az épületek állapota nagyon változó képet mutat, általában azokat tartják jobban rendben, amelyiket valamire használja a helyhatóság. Sokkal rosszabb a helyzet azokkal a kastélyokkal, amiket nem hasznosít az önkormányzat, hiszen az évek során ezek az ingatlanok teljesen leromlottak. Az ilyen épületegyütteseket sok település legszívesebben eladná, azonban elõfordul, hogy a mûemlék tulajdoni háttere rendezetlen, ami jelentõsen megnehezíti, vagy akár meg is hiúsítja az eladást. Ugyancsak problémákat okoz, hogy a helyhatóságok esetenként bérlakásként hasznosítják a mûemlékeket, amiket a lakók az évek során lassan, de biztosan lepusztítanak. Szerencsére az elmúlt években egyre kevesebb az ilyen eset, hiszen az önkormányzatok sok esetben magánkézbe adták ezeket a lakásokat. Általánosságban nézve a kúriák jobb állapotban vannak, mint a kastélyok, hiszen elõbbieknek mintegy 60 százalékát felújították az elmúlt 15 évben, míg a maradék 40 százalék többségénél is elindult egy pozitív folyamat. Ezzel szemben a kastélyok nagy része továbbra is nagyon rossz állapotban van, aminek Virág Zsolt szerint az lehet az oka, hogy a kúriákat sokkal könnyebb hasznosítani mint egy kastélyt. Utóbbi esetében ugyanis az önkormányzatok csak olyan funkciót telepíthetnek az épületegyüttesbe, ami illeszkedik annak mûemléki jellegéhez, valamint hosszú távon biztosítja a fenntartását is. Ilyen lehet például egy oktatási intézmény, vagy egy szálloda. !

A kúriák és fõleg a kastélyok egyre szükségesebb felújítására korábban a Regionális Operatív Program keretében pályázhattak az önkormányzatok, azonban a több évre elõirányzott 19,6 milliárd forint már elfogyott – jelentette ki Virág Zsolt. Elmondta: idén egyelõre nincs jel arra, hogy nagyobb pályázatot írnának ki ebben a témában, mindössze a Nemzeti Kulturális Alapprogram néhány fejezete foglalkozik a mûemlékekkel, de az itt elnyerhetõ összeg lényegesen kevesebb, mint amit az elmúlt években pályázni lehetett. Az Európai Uniótól tavaly 100 millió forintos támogatást lehetett elnyerni, de ehhez 50 millió forintos önrészt kellett biztosítani, ami sok településnek megoldhatatlan problémát okozott. Az idei pályázatokat még nem írták ki. Virág Zsolt szerint ideális megoldást jelent, ha az önkormányzat egy külföldi vállalkozót bíz meg a kastély fenntartásával, hiszen így legalább van esély, hogy ezek a mûemlékek megmaradjanak. Példaként említette, hogy ha egy község közepén van egy romos kastély, akkor az nem befolyásolja pozitívan a faluképet, viszont egy külföldi befektetõ segítségével új funkciót kaphat az épület – mely napjainkban elsõsorban kastélyszállót és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat jelenti –, akkor több legyet ütünk egy csapásra, hiszen a falu megszabadul egy szégyenfoltjától és egy reprezentatív épülettel gazdagodik – magyarázta Virág Zsolt. További pozitívum, hogy ebben az esetben akár a falu gazdasága is fellendülhet, hiszen turizmus növekedése szinte mindig a gazdaság fellendülését hozza magával. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Mi a mûemlék? Minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegû alkotás, valamint azok rendeltetésszerûen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetõleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedõ jelentõségû építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képzõ- és iparmûvészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy mûszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerûen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó, vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létezõ melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

www.kastely.hu 2005. május

19

Helyi média


Helyi média: cenzúra és szakemberhiány Ciklusokon átívelõ, határozott idejû szerzõdéseket szeretnének a szerkesztõk A Helyi Médiumok Országos Konferenciájának résztvevõi egyetértettek abban, hogy a helyi újságoknak, rádióknak, tévéknek a jelenleginél jóval függetlenebbé kellene válniuk a helyi politikától. Állandó visszatérõ gondjuk a finanszírozás. A helyi vállalkozók még nem olyan tõkeerõsek, hogy eltartsák a médiát, így a vidéki orgánumok sok esetben nem tudnak az önállóság útjára lépni és az önkormányzatok szócsöveivé válnak.

Az elmúlt években pozitív folyamatok indultak el az önkormányzati újságoknál, ez a laptípus egyre népszerûbbé vált a lakosság körében – jelentette ki Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke a DFT-Hungária által szervezett konferencián. Hozzátette: miközben országos tendencia a politikától való elfordulás, ezzel egy idõben nõ a helyi ügyek iránti érdeklõdés, az ezekben való részvétel igénye, aminek köszönhetõen sok új önkormányzati lap indult az elmúlt idõszakban. Eötvös Pál utalt arra, hogy több kutatás is azt mutatja, az önkormányzati szavazások után a saját környezetük felé fordulnak az emberek, ezért az ilyen típusú híreket az önkormányzati médiumoknak kell szolgáltatniuk. Ennek ellenére a helyi lapok gyakran elhanyagoltak, a minõségük sokszor kívánnivalót hagy maga után – mondta el a MÚOSZ elnöke. Hozzátette: szerencsére vannak kivételek, ez azonban a kisebbség, a legtöbb lap rosszul szerkesztett és nem képzett újságírók által megírt cikkek töltik meg. Az önkormányzati médiumok legnagyobb problémája, hogy – mint azt a megnevezés is mutatja – a helyhatóság tulajdonában vannak, így a befolyásuk gyakran sokkal nagyobb a kelleténél – jelentette ki. Mivel az önkormányzatot a lakosság tartja el, így tulajdonképpen a közösség tulajdonát képezik a helyi lapok, így a többség érdekeit kellene, hogy szolgálják a politikusoké helyett. Ez ! 20

www.muosz.hu 2005. május

jelenleg még nem így van, ezért fordulhat gyakran elõ, hogy választások után – fõleg ha egy új párt kerül vezetõ pozícióba – elbocsátják a helyi lapok szerkesztõit. A szövetség elnöke szerint erre a problémára az lehetne a megoldás, ha az újságírók ciklusokon átívelõ, határozott idejû szerzõdéseket kapnának.

A jó hír is hír A helyi rádiók tematikáját és a szereplõit alapvetõen meghatározza a lokalitás, hiszen ezernyi szállal kötõdnek a helyi társadalomhoz: területileg, hagyományok-adottságok tekintetében, szociokulturális vonatkozásaikban, esetleg nyelvileg – mondta el Péterfi Ferenc, a Civil Rádió elnöke. Hozzátette: ezeknek a független, közösségi adóknak hatalmas elõnyük, hogy mentesülnek a profitszerzés kényszerétõl, így nem kell állandó kompromisszumokat kötniük a tulajdonosokkal. További pozitívum, hogy nincsenek rákényszerítve arra – ellentétben a kereskedelmi rádiókkal –, hogy minél nagyobb hallgatótábort szólítsanak meg, hiszen egy meghatározott körhöz fordulnak, így a helybeliség a leglényegesebb szempontjuk. Péterfi Ferenc is kiemelte a lakossági aktivitást, hiszen mint mondta, a mûsorkészítõknek meg kell próbálniuk ledönteni a közöttük és a hallgatóság között lévõ falakat, el kell érniük hogy "a társadalom vegyen részt a társadalomról szóló diskurzusban".

Localinfo Önkormányzati Havilap A közösségi rádiók nagy ereje lehet – éppen a profitszerzés kényszerétõl való mentesülés miatt, hogy a "jó hír, nem hír" közhelytõl el tudnak távolodni, egyre kevesebb szenzációhajhász hírt közölnek, helyette megjelenik egy szelídebb, jókedvûbb hangvétel. Jelen pillanatban a politika kisajátítja a hírek nagy részét, hiszen a legnépszerûbb hírek gyakran nem lényegi dolgokkal törõdnek: például hol nyaralnak a politikusok. A civil szervezetek egyelõre nem jó médiaszereplõk, hiszen – magyarázta Péterfi Ferenc – nem tudnak elég nagy szenzációt produkálni, többnyire nincs a megjelenítéshez megfelelõ gyakorlatuk, bátorságuk és elég felkészültségük sem, így nem valósulhat meg az a fontos célkitûzés, hogy a médiumok a társadalmi kontrollt, a közhatalom valódi ellenõrzését végezzék.

Szakembereket a helyi lapokhoz A legnagyobb probléma a helyi lapoknál a minõség hiánya, ezek az újságok általában ezer sebbõl véreznek – jelentette ki Kleer László, a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának elnöke. Hozzátette: gyakori hiba, hogy keverik a mûfajokat, nem tarják be a sajtóetikai szabályokat és sajnálatos módon nagyon sok esetben sérülnek cikkek kapcsán a személyiségi jogok. Ez a legtöbb esetben nem szándékos, hanem a készítõk tapasztalatlansága miatt van. A falvakban, kistelepüléseken készülõ lapokat a leggyakrabban "jó szándékú amatõrök készítik" (könyvtáros, óvónõ, tanár), akikre ráadásul a helyi polgármesternek túl nagy befolyása van. Ennél is rosszabb eset a szakosztály vezetõje szerint, ha egy köztisztviselõt bíznak meg a szerkesztõi feladattal, hiszen õt eskü kötelezi a szolgálati titok megtartására, míg a szerkesztõnek pont a minél nagyobb nyilvánosság elérése a célja. További problémát okoz, hogy a polgármesterek igen gyakran cenzúrázzak a helyi lapokat, így ezekben az újságokban semmilyen negatív kritika nem érheti õket. Kleer László szerint is a megoldás a szerkesztõk ciklusokon átívelõ megbízási ideje és a szakmai továbbképzés.

Közszolgálati státuszra várnak a helyi tévék A helyi televíziók legfõbb célja, hogy a helyi közélet színterei lehessenek - közölte Keresnyei Ákos, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke. Ahhoz, hogy e célkitûzéshez minél közelebb kerüljenek, el kellene érniük a közszolgálati státuszt, amivel már állami támogatásokat is el lehetne nyerni. Erre azért lenne szükség, mert a helyi piac, a helyi vállalkozók egyelõre még nem tudják eltartani ezeket a kis tévéket. Példaként említette, hogy egy falusi csatorna éves költségvetése pár százezer és 10 millió forint között mozog, de egy nagyobb kisvárosban már 10-30, míg a megyeszékhelyeken 40-150 millió forintot költenek a tévére évente. Ezenkívül már csak egy-két nagyobb helyi televíziót lehet találni, amelyek éves költségvetése eléri a 300 millió forintot is. !

Helyi média

A helyi tévék nagy gondja, hogy nem tudják, hogyan kellene viszonyulniuk a politikához – jelentette ki Keresnyei Ákos. Elmondta: ezen tud segíteni, ha a TV vezetése és a politika egy úgynevezett Kommunikációs Együttmûködési Programot (KEP) köt egymással. Ebben meghatározzák, hogy mekkora garantált mûsorfelületet tartanak fenn a politika számára. Létrehozhatnak egy interaktív fórumot, ahol a polgármesteren és az alpolgármesteren kívül az ellenzéki politikusok és frakciók is helyet kaphatnának. A további problémák elkerülése érdekében több éves költségvetésre lenne szükség, hogy a televíziók gazdasági stabilitása növekedni tudjon, valamint meg kellene állapodni a mûsorkészítési garanciákban, hogy a szerkesztõk nyugodt légkörben tudjanak dolgozni – jelentette ki a szövetség elnöke.

Nõ a vidék vásárlóereje A közhiedelemtõl eltérõen a vidék fogyasztási szempontból egyre növekvõ vásárlóerõvel rendelkezik, sok területen utolérte a fõvárost is – jelentette be Gyõri Adél, a TGI Magyarország ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette: cége egy reprezentatív, 16 ezer fõs nagymintás kutatást végzett, mely során a 14-69 éves magyar állampolgárokat kérdeztek meg nem, kor és a településtípus szerint. A felmérés kimutatta, hogy míg a megyeszékhelyeken a lakosság 17 százaléka tartozik az úgynevezett sikeres kategóriába, a fõvárosban mindössze 10 százalék mondhatja el ezt magáról. Ennek a számadatnak hirdetési szempontból nagyon fontos szerepe van, hiszen ennek a rétegnek nagy a vásárlókedve – emelte ki Gyõri Adél. Így a megyeszékhelyen élõk vásárlóereje gyakran vetekszik a fõvárossal, néhány esetben meg is elõzve Budapestet. A kutatás kimutatta, hogy a kisebb településeken élõk leginkább a nyomtatott újságokat kedvelik, így ezeken a területeken a helyi lapoknak sokkal nagyobb súlya van, mint az országos terjesztésû médiumoknak. Hirdetési szempontból ugyancsak fontos kiemelni, hogy a megyeszékhelyen élõk 58 százalékát a helyi hírek érdeklik, ezekhez kötõdnek igazán. A 30 éven felüli lakosságnál ez az arány már 60 százalék fölött van. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.localtv.hu 2005. május

21

Ön mikor frissítette utoljára honlapját?

Sikerül rendszeresen tartalmas információkat szolgáltatnia?

Nem? Segítünk! Hasznos hírek egyenesen az Ön honlapjára! A helyi önkormányzati honlapok általános problémája, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják azokat folyamatosan tartalmas, közérdeklõdésre számot tartó információkkal ellátni. Márpedig látogatottságot, ezáltal lakossági elégedettséget csakis

megfelelõ minõségû tartalomszolgáltatással

lehet elérni.

A Localinfo Önkormányzati Információs Központ – több éves tartalomszolgáltatási tapasztalattal maga mögött – ebben kíván segítséget nyújtani Önöknek, felajánlva közhasznú információs szolgáltatását.

Összeállításaink nem pusztán cikkeket tartalmaznak, hanem az internet adta lehetõségeket kihasználva megmutatjuk az utat a továbblépéshez, egy-egy ügy elintézéséhez, mélyebb tanulmányozásához. Mellékeljük az adott téma fontosabb dokumentumait, azoknak az internetes helyeknek a címeit, ahol még teljesebb körû információk találhatók a témáról. Az általunk végzett általános tartalom szolgáltatás révén hetente 15 hírbõl álló válogatást állítunk össze és juttatunk el/töltünk fel Önöknek.

az adóváltozásoktól a pályázati lehetõségeken át a legkülönbözõbb élethelyzetekben (pl. felvételi, gyes, nyaralás, lakáshitelek, stb.) fontos információkig. A

Elõfizetõink kedvezményben is részesülnek, így 50 százalékos árengedménnyel vehetik igénybe a Localinfo által kifejlesztett "Üvegzseb" modult, amelybe egy informatikai elõképzettség nélküli adminisztrátor is könnyedén, rendszerezetten feltöltheti az "üvegzseb" törvény által kötelezõen elõírt információkat (lásd: www.localinfo.hu/uvegzseb)

hozzásegítenek az országos szintû változások nyomon követéséhez, gyakorlati tanácsokat adnak a hétköznapi életben való eligazodáshoz, s kielégítik a közélet és a kultúra iránti kíváncsiságot.

A szolgáltatás részleteirõl és településtípusra szabott áráról a 06-30-210-2847-es számon vagy az [email protected] email címen keresztül kérhetnek tájékoztatást.

A közhasznú hírekbõl hetente küldünk megrendelõink számára egy, a mindennapi életet megkönnyítõ,

praktikus hírcsokrot

"Hasznos hírek"

Keressen bennünket, legyen velünk sikeres! Bõvebb információ: Localinfo Önkormányzati Információs Központ

www.localinfo.hu


Közigazgatás

Az adatvédelmi biztos a zárt ülésekrõl "A zárt tárgyaláson meghozott döntések is nyilvánosak" Az elmúlt esztendõben megszaporodtak azok a beadványok, melyekben polgármesterek, jegyzõk és állampolgárok a zárt önkormányzati testületi ülések dokumentumainak kezelésével kapcsolatos panasz kivizsgálását vagy az erre vonatkozó jogszabályok értelmezést kérték az adatvédelmi biztostól. Péterfalvi Attila állásfoglalása elsõsorban azt hangsúlyozza, hogy pusztán az iratkezelési elõírások érvényesítése nem nyújt garanciát arra, hogy az érintettek jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák. képviselõ-testület kötve van az érintett nyilatkozatához, azt nem bírálhatja felül, az érintett rendelkezési jogát nem vonhatja el. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselõ-testületnek zárt ülést kell tartania. A késõbbi viták elkerülése érdekében célszerû, ha akár az elõterjesztéshez, akár a jegyzõkönyvhöz csatolják az érintett nyilatkozatát, amely alapján megállapítható, hogy az ülés nyíltnak vagy zártnak tekintendõ-e (a nyilatkozat elmulasztása esetén e tényt célszerû az elõterjesztõ által a jegyzõkönyvben rögzíteni). Amennyiben az ülés jellege megváltozik, ezt a jegyzõkönyv megfelelõ részénél záradék formájában ugyancsak célszerû feltüntetni.

Közérdekbõl nyilvános adatok Péterfalvi Attila Az adatvédelmi biztos gyakorlatának tapasztalatai, valamint a jogalkalmazóktól származó jelzések szerint a helyi önkormányzat képviselõ-testületének zárt ülésén szereplõ ügyek elõterjesztéseinek kezelése több esetben aggályokat vet fel. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat szervei egyes esetekben helytelenül értelmezik, illetve alkalmazzák a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), illetve a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szabályait, másrészt nem alakították ki azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az említett törvények betartását biztosíthatják.

Ha hiányzik a nyilatkozat Az Avtv. és a személyes adatok védelmével összefüggõ alkotmánybírósági határozatok szerint az információs önrendelkezési jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. E jogot az Ötv. 12. §-a (4) bekezdésének a) pontjának elsõ fordulata azzal biztosítja, hogy nyilatkozattételi lehetõséget ad az érintettnek a zárt ülés kérdésében. E nyilatkozat megtételéhez azonban az érintettnek tudnia kell, milyen ügyben milyen személyes adatai feltárására kerülhet sor. Az információs önrendelkezési jogból következõen a !

Az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint a zárt tárgyalás tartása nem jelenthet hivatkozási alapot arra, hogy a tárgyaláson meghozott döntést is elzárják a nyilvánosság elõl. A törvény hivatkozott szabálya ezt teszi egyértelmûvé. A közérdekû adatok és a közérdekbõl nyilvános adatok elhatárolása érdekében az adatvédelmi biztos fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Avtv. 2. §-ának 4. és 5. pontja alapján a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adatai nem válnak közérdekû adattá pusztán amiatt, mert bekerülnek egy közfeladatot ellátó szerv kezelésébe. Közfeladatot ellátó szervnek, személynek nem minõsülõ természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozóan törvénynek kell kimondania valamely adat nyilvánosságát, megjelölve a nyilvánosságra hozandó adatkört is. A teljesség igénye nélkül: biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képviselõk, a polgármester öszszeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képviselõ mandátumára kihatással vannak. Hasonlóképpen nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képviselõ-testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó személyek – külön törvény szerinti – nyilvános adatait tartalmazzák. A vagyonnal történõ gazdálkodás, a pályázatok elbírálása során az Ötv-n kívül figyelembe kell venni egyéb törvényeket is. Munkatársunktól

www.obh.hu 2005. május

23

Budapest


Toldozzák-ffoldozzák a fõváros közlekedését Milliárdokat fordít Budapest önkormányzata az áldatlan helyzet javítására Budapesten immár 15 éve próbálják több-kkevesebb sikerrel rendezni a közlekedést. A városvezetés – a nyilatkozatok alapján legalábbis – szeretné visszaszorítani a belváros személyautó forgalmát, és rábeszélni az embereket, hogy inkább a tömegközlekedést használják. A naponta közlekedõk elégedetlenek, bármivel utaznak is: a személygépkocsisok szidják a kátyúkat, a dugókat, azok, akik tömegközlekedési eszközökön utaznak, a tömeget, a sokszor nem megfelelõ sûrûséggel közlekedõ buszokat, trolikat, villamosokat. A fõvárosban idén több új rendelet lép életbe, amellyel egyfajta közlekedési rendet szeretne elérni a város vezetõsége. Ezen kívül folytatódik a piros metró felújítása, a 4es építése. Egyre több szó esik a kerékpárutakról, amelyekbõl nagyon kevés van. A városvezetés ígérete szerint hamarosan 200 alá szorítják a kátyúkat is, és újrafestik az útjelzések egy részét.

Komfortosabb parkolási rend Júniustól új parkolási rend lép életbe Budapesten. Jó hír az autósoknak, hogy nem változik a parkolás díja, a zónák pedig csak kismértékben módosulnak: a Gellérthegy egyes részei ingyenesek lesznek, Angyalföldön viszont a Rákos-patakig tolják ki a határt. Még az idén egységes lesz a Budapesten tevékenykedõ három parkolási társulás ügyfélszolgálata, a különbözõ típusú automatákat pedig az év végére állítják át úgy, hogy elfogadják az egységes parkoló kártyát. Általánossá teszik a mobiltelefonon történõ díjfizetést. A jövõben minden parkoló automatán kell lennie chipkártya-leolvasónak, és azokat a várakozóhelyek ötven méteres körzetén belül kell elhelyezni. Az eddigi kétórás várakozási idõ három, illetve bizonyos területeken négy órára nõ, de lesznek olyan mellékutcák, ahol egész nap lehet majd jeggyel parkírozni, karácsony és újév között pedig ingyenes a várakozás. Kerékbilincset csak a balesetveszélyt nem okozó, a forgalmat nem akadályozó autókra tesznek, és egységesen 7500 forintba kerül majd a béklyó eltávolítása. A pótdíj az egyórás várakozás díjának tízszerese lesz, ha a bliccelõ autós öt napon belül kifizeti. Rövidül a türelmi idõ: egy óránál hosszabb parkolás esetén ez az eddigi félóra helyett 15 perc lesz. A korábbi elképzelésekkel ellentétben továbbra is ingyen parkolhatnának a helyi lakosok, sõt, nyártól nemcsak a saját, hanem a tartósan használt, lízingelt vagy céges kocsikhoz is kaphatnak kedvezményes parkolókártyát. A P+R parkolók nappali díját a mindenkori BKV-jegy árához igazítják. A jelenlegi 160 forintos tarifáért reggel hattól este hétig várakozhatnak az autósok az õrzött parkolókban. Az éjszakai díj ennek 60 százaléka lesz, azaz jelenleg 96 forint.

! 24

www.budapest.hu 2005. május

Az elsõ számú közellenség Minden eddiginél több pénzt fordít a fõváros az idén az utak javítására és a közterületek megtisztítására, ezt ígérik legalábbis. Az 1050 kilométeres úthálózatról – ennyirõl gondoskodik a Fõpolgármesteri Hivatal – május végére eltûnnek a kátyúk. A burkolatjavítási munkálatokat éjjel-nappal több mint két tucat brigád végzi, amelyek mûszakonként átlagosan félszáz négyzetméternyi felületet tudnak rendbe hozni. Rajtuk kívül négy brigád az újonnan keletkezett, balesetveszélyes úthibákat fogja megszüntetni. A kátyúkat március közepén mérték fel, kijavításuk még annak a hónapnak a végén elkezdõdött. Ennek a munkának azonban soha sincs vége, hiszen naponta legkevesebb kétszáz újabb kátyú keletkezik. Az idén, május elejéig 47 ezer 800 kátyút regisztráltak, amelybõl eddig majdnem 47 ezret be is tömtek. A nyilvántartás szerint maximum 1000 kátyú található az utakon. Az autósok azonban mást tapasztalnak: az úthibák száma szerény becslések szerint is eléri a tízezret. A fõváros azzal menti magát, hogy õ csak azokon az utakon tömi be a kátyúkat, amelyek a fõvárosi önkormányzat hatáskörébe tartoznak, a többi, mintegy 3 ezer 400 kilométerrõl a kerületeknek kell gondoskodniuk. További gondot jelent, hogy nem mindig végeznek megfelelõ munkát, vagy az anyag, amibõl dolgoznak, rossz. A felmérések szerint a tavalyi hasonló idõszakhoz képest harminc százalékkal nõtt a kátyúk száma, ami azt jelenti, hogy az utak átlagos állapota rohamosan romlik. A fõvárosi kezelésû utak burkolatának átlagéletkora 38 év. Átlagos terhelés mellett húszévente lenne indokolt felújításuk. Jelenleg a Városháza gondjára bízott utcáknak évente csupán egy-két százaléka esik át javításon. A budapesti utak 46 százaléka rossz minõségû, átépítése elengedhetetlen. Az idén csaknem százezer négyzetméternyi útburkolati jelet is felújít a fõváros. E programra 600 millió forintot fordítanak. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyalogátkelõhelyekre (1100 zebránál 35 ezer négyzetméternyi elkopott jelet tesznek ismét láthatóvá), a kerékpáros közlekedéshez szükséges jelekre, valamint az iskolák környékére. Húsz helyszínen sárga burkolatjelet kapnak a különösen veszélyes közlekedési csomópontok. Összesen 50-50 ezer négyzetméternyi tartós és festett jelet hoznak rendbe. A munkálatok áprilisban indulnak, és szeptember végére fejezõdhetnek be.

Localinfo Önkormányzati Havilap Életveszély: kerékpárral Budapesten A fõvárosban ma körülbelül ugyanannyi kerékpár van, mint személygépkocsi. A budapestiek 30 százaléka szokott is biciklizni, a hétköznapi közlekedésben azonban csak egy-két százalékot tesz ki a kerékpározók aránya. A 2001-ben elfogadott Közlekedésfejlesztési Terv azt tûzte célul, hogy 2015-re a Budapesten belüli napi közlekedésben a kerékpározás részaránya érje el az 5 százalékot. A felmérések szerint a kerékpározás legfõbb akadálya a forgalom veszélyessége. A városvezetés elképzelései szerint azokon a helyeken, ahol az autóforgalmat nem tudják csökkenteni, vagy lassítani, kerékpársávokkal vagy kerékpárutakkal kell segíteni a biztonságos közlekedést. Az így fokozatosan kialakuló, Budapestet átszövõ kerékpáros fõhálózat terveik szerint 2015-re több mint 300 km-es lesz. Ma ez a hossz 141 km, amelynek többsége – 108 km – a fõváros beruházásában épült meg. Sajnos a nagyobb útfelújítások, útépítések során sem mindig sikerül az átépítéssel együtt a biztonságos kerékpározást is megoldani. Sokszor a környéken lakók illetve a kerületi önkormányzatok fontosabbnak tartják a közterületeken az autóparkolás lehetõségének bõvítését, mint a kerékpárutakat. 2005-re a költségvetés tervezete 180 millió forintot irányoz elõ a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. Ebbõl a korábbi években megterveztetett és jelenleg engedélyezés alatt álló kerékpárút-szakaszokat kezdik el kiépíteni.

Totális ellenõrzés a metrókon

Budapest A társaságnak most sem az a célja, hogy a pótdíjas eljárások számát növelje, hanem hogy a menetdíjban jusson hozzá a pénzéhez. Az utazási jegyekbõl és bérletekbõl a cégnek évente csaknem 39 milliárd forint bevétele van, a nem fizetõ utasok többmilliárd forinttal károsítják meg a szolgáltatót. A cég azt reméli, hogy a hónapokig tartó "nyomás" a megrögzött bliccelõket – az utasok 1012 százaléka – is jegy-, vagy bérletvásárlásra kényszeríti. A Baross téren folytatódik a 4-es metró építése, ezért március 6-tól teljesen lezárták a Baross tér Keleti pályaudvar elõtti részét. A helyszínen új aluljárót és kijáratot építenek, amire elsõsorban azért van szükség, hogy a 4-es metró miatt megnövekedõ utasforgalmat magasabb színvonalon tudják kiszolgálni, másodsorban pedig azért, mert az új metró Baross téri állomásának építésekor a most üzemelõ kijáratot egy idõre teljesen le kell zárni. Ez a forgalmi rend a tervek szerint júniusig lesz érvényben, de az építkezés teljes befejezésig, 2006 elejéig több alkalommal lesz szükség újabb forgalomterelés bevezetésére. Június 11-én kezdõdik a Batthyány tér, a Keleti pályaudvar és az Astoria metrómegállóinak felújítása. A Deák tér és a Stadionok között pedig – június 11. és augusztus 19. között – újraszigetelik a bal oldali vonalalagutat. Ugyanakkor banki (EIB) hitelbõl várhatóan több mint 37 milliárd forintért cserélik le a 2-es metró 110 metró kocsiját. Az ígéretek szerint a szerelvényenként 950 utas szállítására képes és kisebb költséggel fenntartható jármûvek egyterûek, "vandálbiztos" belsõ kialakításúak és légkondicionáltak lesznek.

Közlekedési szövetség a láthatáron

Szigorított ellenõrzés kezdõdött áprilisban a metróban: a biztonsági õrökkel megerõsített BKV jegyellenõrök már a bejáratnál kontrollnak vetnek alá mindenkit, így az állomás területére csak az jut be, akinek érvényes jegye van. Megerõsítik a szolgálatot az év végéig a felszíni járatokon is, az eddig megszokottnál jóval gyakrabban ellenõriznek. A BKV saját bevétele növelése érdekében fektet ennyi energiát és pénzt a bliccelés visszaszorításába. Az akció több millió forintjába kerül a cégnek, az õrök munkájáért ugyanis fizetni kell. !

Szeptembertõl közös bérletet válthatnak az utasok a Budapest közigazgatási határain belül közlekedõ BKV-, Volán- és MÁV-járatokra, amely tíz százalékkal lesz drágább a hagyományos BKV-bérletnél. A fõváros és a környezõ 185 település közötti utazásoknál a város határától helyközi bérletet, illetve kiegészítõ/csatlakozó menetjegyet lehet majd váltani. A Budapesti Közlekedési Szövetség – amely szintén a közeljövõben alakul meg – bevezetése 3,3 millió embernek könnyíti meg az utazást. A következõ években fokozatosan terjesztik ki a BKSZ szolgáltatásait és területét. A következõ lépés januártól az éves bérletek bevezetése a teljes hálózaton. 2006 és 2010 között az elektronikus jegyrendszer bevezetésével létrehozzák a teljes tarifaközösséget, amelyben már a viteldíjak és a kedvezmények is egységesek, átláthatóak lesznek. Ezt követõen pedig a közlekedési társaságok már a menetrendjüket is összehangolják, egységesen fejlesztik járataikat, így nem csupán olcsóbb, de gyorsabb és kiszámíthatóbb is lesz közlekedni Budapesten és környékén. A BKSZ bevezetése mellett folytatják a jármûkorszerûsítési programot: a korszerû, alacsonypadlós trolik után, 2006 végéig 150 új Volvo-buszt vásárol a fõváros, és megérkeznek az elsõ nagykörúti villamosok is. Leopold Erika [email protected]

www.bksz.hu 2005. május

25

Visszatekintõ


Áprilisban történt - Áprilisban történt Házi segítségnyújtás Egerben Idõs, beteg és mozgássérült emberek számára kiépítették a jelzõrendszeres házi segítségnyújtást Egerben. A most mûködésbe lépett rendszer célja, hogy krízishelyzetben lévõ, saját otthonukban élõ embereken segítsen. Kézér Karolina, az egri családsegítõ intézet munkatársa elmondta, hogy a rendszer egy átjátszóantennából és egy diszpécserközpontból áll. Része továbbá, hogy az idõs emberek lakásába egy falra szerelhetõ és egy hordozható jeladót helyeznek el. Ha a rászorulók a készülékrõl jelzést adnak, az ügyeletes gondozónõ azonnal a helyszínre siet. A jelzõrendszeres segítségnyújtás programját uniós forrásból, pályázat útján elnyert összegbõl valósították meg. 2005.04.04.

Borsodban csökkent a lakásépítések száma Az országos átlaghoz képest jelentõsen csökkent a lakásépítési kedv Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt évben. Miközben tavaly az országban 44 ezer új lakást vettek használatba tulajdonosaik, ami 23,5 százalékkal haladta meg a 2003-as adatot, addig a megyében csupán 1.240 lakás épült, 1 százalékkal kevesebb a megelõzõ évinél. Leginkább szembetûnõ volt a lakásépítkezések mérséklõdése a megyeszékhelyen, Miskolcon, a kisebb városokban, községekben inkább a növekedés volt jellemzõ. Az új otthonok 80 százaléka magánerõbõl épült meg tavaly a megyében, 2003-ban 63 százalékos volt ez az arány. A KSH adatai szerint Borsodban megnõtt a kettõ, illetve a négy és több szobával épült lakások száma, ugyanakkor csökkent az egy- és háromszobásoké, miközben 7 négyzetméterrel nõtt az átlagos alapterület. 2005.04.06.

Pszichiátriai közösségi ellátás Debrecenben Új szociális alapszolgáltatást indított Debrecenben a "Lelkierõ" Fiatalon a Fiatalokért Egyesület. A városban mintegy ezer olyan 18 év feletti pszichiátriai beteg él, akiknek segíthetik a közösségbe való visszailleszkedését. Elsõdlegesen azokon a szenvedélybetegeken, ideggyógyászati károsodottakon, illetve intézeti ellátottakon próbálnak segíteni, akik egyrészt igénylik a támogatást, másrészt betegségük ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható. Olyan betegeken, akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igénylik a segítséget, valamint azokon, akik a pszichés zavar kialakulása szempontjából veszélyeztetettek. 2005.04.07. 28

2005. május

Bemutatkoztak a kulturális fõvárosok Közel száz magyar és nemzetközi nagyvállalat vezetõi elõtt mutatta be fejlesztési terveit az Európa kulturális fõvárosa 2010 címért versengõ hét város Budapesten. A fõváros, Debrecen, Eger, Gyõr, Miskolc, Pécs, Sopron egy-egy tizenegy perces kisfilmmel mutatkozott be. Bozóki András kulturális miniszter felidézte, hogy 11 város vágott neki a versengésnek, március elején pedig a zsûri hét várost választott ki a második fordulóba. "A pályázatnak az a célja, hogy az induló városok, és az ott lakó emberek elgondolkodjanak a napi problémákon túl, azon is, hogy milyennek képzelik el a saját várusokat tíz év múlva". Ezért, tette hozzá, ebben a fordulóban a zsûri fokozottabban figyeli majd, hogy melyek azok a pályázatok, amelyek a helyi közösség, a civil társadalom bevonásával készültek. 2005.04.11.

Lemondott a domaszéki polgármester Egy testületi ülésen benyújtotta lemondását Börcsök Lajos domaszéki polgármester, akit 2004 tavaszán ítélt jogerõsen 378 ezer forint pénzbüntetésre sikkasztás és hivatali visszaélés miatt a Szegedi Városi Bíróság. A Csongrád megyei település polgármestere azt követõen mondott le, hogy a Békés Megyei Bíróság jogerõs döntésével hatályon kívül helyezte a község képviselõ-testületének azt a döntését, mely szerint Börcsök Lajos tisztsége nem szûnt meg az õt jogerõsen elmarasztaló bírósági ítélettel. Börcsök Lajos közleményében azt írta, bár meggyõzõdése, hogy "a bíróság ítélete téves és alkotmánysértõ", be kell látnia: a további jogi harc és az ezzel járó bizonytalanság óriási károkat okozna a községnek, ezért úgy döntött, lemond polgármesteri tisztségérõl. 2005.04.13.

Elektronikus adóbevallás Egerben Az egri önkormányzat elektronikus közigazgatás programja keretében, májustól már az internetrõl is letölthetik az iparûzési adó bevallásához szükséges nyomtatványokat a helyi vállalkozások. Ezzel egy idõben a város honlapján egy olyan szoftver kezdi meg mûködését, amelynek segítségével az adózók ellenõrizni tudják a bevallás kitöltésének helyességét. Az e-közigazgatási program keretében az önkormányzat reményei szerint 2006-tól már valamennyi helyi adót hasonló módon lehet bevallani és az úgynevezett önkormányzati azonosító jel bevezetése után már akár elektronikus módon is be lehet nyújtani – tette hozzá a polgármester. 2005.04.15.


Visszatekintõ

Áprilisban történt - Áprilisban történt Támogatás a tûzoltók béremelésére a BM-ttõl Június végéig minden önkormányzat megkapja a tûzoltók béremeléséhez szükséges, összesen 750 millió forintot – jelentette be a belügyminiszter. A hivatásos tûzoltók 6 százalékos béremelésben részesültek idén azzal, hogy 35 ezer forintra emelték az illetményalapjukat. Lamperth Mónika elmondta, hogy nem tud olyan helyrõl, ahol eddig nem tettek eleget a béremelési elõírásoknak, ugyanakkor jelzéseket kapott arról, hogy több településen nincs meg az egész évre szóló fedezet. 2005.04.20.

Nagykanizsa: 500 új lakás Városkapu lakópark néven 500 otthont befogadó, 2-3 szintes épületegyüttest hoz létre Nagykanizsa egykori Dózsa utcai téglagyára helyén a Balusztrád Ingatlanfejlesztõ Rt. Az 1,2 milliárd forint értékû beruházás alapkövét áprilisban helyezték el a város és a társaság vezetõi. Saját menedzsmentje irányításával, de régióbeli vállalkozókkal indítja a Balusztrád a piaci értékesítésû, 5-6 év alatt megépülõ félezer lakás, illetve a 89 lakóegységbõl álló elsõ, 2006 tavaszán átadandó tömbjének kivitelezését. Az utóbbi évtizedek legnagyobb kanizsai lakásépítési programjáról Litter Nándor polgármester elmondta: az elhagyott "téglagyári gödör eddig a város tátongó sebe volt, s begyógyítása fejlesztõ cégeket is vonzhat majd" a stratégiai fekvésû Nagykanizsára. 2005.04.20.

EU: naponta 4 milliárd fejlesztésre Fejlesztésekre naponta mintegy 4 milliárd forint pénzügyi forrás juthat Magyarországon az Európai Unió 2007-tõl kezdõdõ költségvetési idõszakában – mondta Veress József. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának tájékoztatása szerint a 2007-tõl 2013-ig terjedõ idõszakban hozzáférhetõ, 2015-ig felhasználható mintegy 15 ezer milliárd forintnyi modernizációs forrás EU támogatásokból, külföldi mûködõ tõkébõl, magyarországi állami forrásokból és a magánszféra ráfordításaiból adódik majd. A fejlesztési források 2004-2007 között mintegy 1.350 milliárd forintot tesznek ki – tette hozzá Veress József. A 2007-tõl kezdõdõ idõszakban az ugrásszerûen megnövekvõ források felhasználására hasonló hatékonysággal kell felkészülni, mint ahogy az a jelenlegi idõszakra történt 2004-et megelõzõen. Utalt arra, hogy az uniós csatlakozás elõtt mûködõ Széchenyi terv összesen 153 milliárd forintos fejlesztést tett lehetõvé. 2005.04.21.

Sopronban újra szavaznak A szavazásra jogosultak több, mint fele helyett csak 28,31 százalékuk járult az urnákhoz a soproni idõközi választáson, így nem tudtak egyéni képviselõt választani az Európai Parlamentbe jutott fideszes Szájer József helyére. A voksoláson a fideszes Firtl Mátyás a szavazatok 64,73 %-át szerezte meg, így fölényesen megelõzte a szocialista Csák Ferencet (24,36 %). A további sorrend: Nagy Tamás (MDF) 3,43 %, Sárdy Barbara (MIÉP) 3,18 %, Kóczán Zoltán (SZDSZ) 2,5 %, Kirkovits Balázs (Jobbik) 1,01 %, Friedl László Mihály (Magyar Vidék és Polgári Párt) 0,8 %. Az érvénytelen elsõ forduló után két hét múlva, május 8-án második fordulót kell rendezni Sopronban és környékén. Az újabb fordulóban már csak a választópolgárok negyedének kell részt vennie ahhoz, hogy az eredményes legyen, és az lehet képviselõ, aki a szavazatok egyszerû többségét megszerzi. 2005.04.26.

Iskolaösszevonások a fõvárosban Négy középiskola összevonásáról, illetve megszüntetésérõl döntött a Fõvárosi Közgyûlés. A Bay Zoltán, az Ihász Dániel, a Móricz Zsigmond és a Podmaniczki Frigyes Szakközépiskola jogutóddal szûnik meg, a diákok kimenõ rendszerben két év múlva távoznak az intézményekbõl. Az ellenzék által kezdeményezett név szerinti szavazásoknál csak a kormánypártiak voksoltak a megszüntetések mellett. Schiffer János, az oktatásért felelõs fõpolgármester-helyettes statisztikai adatokat idézve szükségszerûnek tartotta az oktatási, a szakképzési rendszer átalakítását, a megváltozott körülményekhez igazítását. Emlékeztetett rá, hogy az önkormányzat hét évvel korábbi iskolaracionalizálási programja óta 97 iskolával lett több Budapesten, miközben 16 ezerrel csökkent a tanulók létszáma. Hangsúlyozta: politikai felelõssége van az önkormányzatnak, hogy hatékonyabb, takarékosabb, a piaci igényekhez igazodó szakképzési, oktatási rendszert hozzon létre. A fõpolgármester-helyettes közölte, hogy a jelenlegi tanulók számára az összevonások nem okoznak hátrányt. Ezt követõen 800 millió forintos megtakarítás keletkezik, amit visszaforgatnak az oktatási rendszerbe. Az ellenzéki képviselõk és a hozzászóló diákok, tanárok, szülõk egyaránt elfogadhatatlannak tartották a javasoltakat, ami szerintük csak a pénzügyi megtakarítás oldaláról közelíti a kérdést. Sérelmezték, hogy szakbizottság sem tárgyalt a közgyûlés elé került anyagról. Az elõterjesztés elfogadását a közoktatás szakmai szervezetei törvényességi szempontból aggályosnak tartották, s képviselõjük jelezte, hogy a kötelezõ egyeztetések elmaradása miatt várhatóan semmisségi eljárást kezdeményeznek. 2005.04.28. 2005. május

29

Kistelepülések


Elsodort falvak – vitatott katasztrófák Abból, hogy egy területet katasztrófa sújt, még korántsem következik, hogy az katasztrófa sújtotta terület. Pásztó polgármestere kezdeményezte ugyan Mátrakeresztes katasztrófa sújtottá nyilvánítását, ám a kormány még csak nem is tárgyalta ezt. A helyzet megítélésén túl már csak a károk mértékében nem tudnak megegyezni. Idõközben Mádon hasonlóan súlyos helyzet alakult ki. Szakértõi becslések szerint április 17-én egy óra leforgása alatt 4,5 millió köbméter esõvíz hullott le Mátrakeresztes vízgyûjtõ területére. Az árvíz következtében Mátrakeresztes településrészben az elektromos hálózat, az ivóvíz, a csatorna és a telefonszolgáltatás megszûnt. A kábeltévé hálózat szintén tönkrement. Mivel a település domborzati viszonyai miatt más televíziót nem lehet fogni, mobil szolgáltatás pedig eleve nincs, így teljesen megszûntek a kommunikációs lehetõségek. Sisák Imre polgármester szakértõi becslésekre hivatkozva egymilliárd forintra teszi a kárt és azt kérte a kormánytól, nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területté a településrészt. A kormányszóvivõi irodán azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kabinet nem is tárgyalt a kérésrõl, mivel nem állnak fent a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás jogszabályi feltételei. Abban az esetben lehetne ugyanis ilyené nyilvánítani a területet, ha nem lennének biztosítottak az alapellátás feltételei. Ezzel természetesen vitatkozik a polgármester, Sisák Imre, ill. Bakondi György szakértõ is arról nyilatkozott a magyar Rádiónak, hogy a helyzet kimeríti a katasztrófa sújtotta terület kategóriáját. Miért is fontos ez? Amennyiben megtörténne a kormányzati minõsítés, az államnak át kellene vállalnia a helyreállítás teljes költségét. Egymilliárd, vagy 800 millió forint – akárhogy is, igen sok pénz. Hasonló számadatok hangzanak el a mádi felhõszakadás kapcsán is, ahol a károk és személyes tragédiák mellett még haláleset is történt: egy férfit elsodort az ár, édesanyja pedig végignézvén a drámát, infarktusban halt meg.

Localinfo

A kormány mindkét településnek 35 millió forintos támogatást, és 100 millió forintos kamatmentes hitelt nyújtott. Az ország azonban megmozdult, a katasztrófák károsultjai számára adományokat gyûjtenek különbözõ csatornákon. Munkatársunktól

A katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályai (1) Ha a katasztrófa a megyét vagy Budapest fõvárost súlyosan érinti, a megyei, fõvárosi védelmi bizottság kezdeményezésére, a KKB javaslatára a Kormány a megyét vagy a fõvárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja. (2) A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál, a) ha a bekövetkezett katasztrófa a megye területének túlnyomó többségét érinti, b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb idõn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet. (3) Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester errõl tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

30

2005. május

Energiamegtakarítás felsõ fokon

Recommend Documents