Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).
Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.
Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail:
[email protected]
Jegyzet
Localinfo Önkormányzati Havilap
Válni
Tartalomjegyzék !
Reflektor - Lamperth Mónika a kistelepülésekrõl 4–7. oldal
!
Európai Unió 8. oldal
!
Kárpát-medence 9. oldal
!
Roma telepek rehabilitációja 10–11. oldal
!
Szétváló települések 12–14. oldal
!
Közbeszerzési tanácsok 19. oldal
!
A vagyonkezelõi jogról 20–21. oldal
!
Emlékezés Gödöllõn 22. oldal
!
Biciklispártiak a budapestiek 23. oldal
!
Játszótéri gondok 25. oldal
!
Visszatekintõ 28–29. oldal
!
Szélerõmû Vépen 30. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Elválni, szétválni, vagy valamivé válni. Mély bölcsesség van a magyar nyelvben, hogy ilyen, látszólag távol esõ minõségeket ugyanazzal a szóval fejez ki. Hiszen, ha jobban belegondolunk, az elválás, a szétválás tényleg magában foglalja azt is, hogy a részek valami újjá, mássá válnak. Valamivé válni azonban mégsem csak válással lehet, arra meg végképp nincs garancia, hogy a válás utáni részek jobbak lesznek, mint az egész volt. Bár természetesen erre is van esély. Azok a települések, amelyek a leválásról, szétválásról döntenek – évrõl-évre vagy fél-tucatnyian –, feltehetõen úgy okoskodnak, hogy nekik sikerülni fog. Noha ezzel az amúgy is irreálisan szétaprózott hazai településszerkezet csak tovább töredezik, az állam – nagyon helyesen –, mégsem gördít teljesíthetetlen adminisztratív akadályokat e folyamat elé. Hiszen – ha már a szavaknál tartunk – az „önkormányzás“ lényege éppen az, hogy helyben dönthessék el az emberek, mi a jó nekik. A rózsaszínû álmokat kergetõket féken tartja az a néhány követelmény, amit megkíván a hatalom az önállósodás feltételeként. Lényegében arról van szó, hogy nem romolhatnak az ott élõk életkörülményei a változások nyomán. Azt hiszem, ezúttal elegendõ szabadságot és féket építettek be a törvényhozók ahhoz, hogy a valóban változásra érett konfliktusok ilyen módon megoldhatók legyenek, de ne „szaladhasson el a ló“ azokkal sem, akik megalapozatlan igényeket támasztanak. Más típusú igénnyel lépnek fel azok a települések, amelyek valamivé válni szeretnének, méghozzá várossá, vagy épp megyei jogú várossá. Esetükben a szakértõk véleménye már jobban megoszlik. A többség szerint túl sok a város Magyarországon, olyan községek szerezték meg ezt a címet tucatjával, amelyek nyugat-európai mércével mérve megmosolyogtató lélekszámmal és infrastruktúrával rendelkeznek. Így az ellenzõk. Jómagam az engedékenyebbek pártján vagyok. Eszerint a városi ranghoz – a mi viszonyaink szerint – igenis kemény követelményeknek kell megfelelni. Komoly intézményhálózattal, szinte teljeskörû infrastruktúra ellátottsággal, térségi szolgáltatásokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy eséllyel pályázhasson egy önkormányzat a városi rangra. De még ennél is fontosabbak a szubjektív tényezõk: egy ilyen cél érdekében összefog a település lakossága, s ez a kihívás olyan hajtóerõt jelent, amely a források koncentrálására, célorientált cselekvésre sarkallhatja a települések vezetését. A vágyott rang elérése pedig növeli az öntudatot és valódi tõkevonzó, turistacsalogató hatása is lehet. Ebben az évben kiemelkedõ számú település várossá válását hagyta jóvá a köztársasági elnök. Gratulálunk nekik. Legyenek méltók az új címre. Akiknek pedig válniuk kell, váljanak bátran, ha kell, szét, de inkább valamivé. L. László János
[email protected] 2005. július
3
Reflektor – Kistelepülések – Interjú
Localinfo Önkormányzati Havilap
Lamperth Mónika: „A többcélú kistérségi társulások meggyõzõdéses híve vagyok“ A kistelepüléseken élõk gondjainak egyik forrása hazánk településszerkezetének torzulásaiból adódik. Ez a szerkezet – amelynek lényege a túlzott elaprózottság – immár európai kitekintésben is túlhaladottnak, diszfunkcionálisnak mondható. Az ebbõl fakadó ellentmondások feloldásának reális útja a térségi összefogás, amely késõbb a területi önkormányzás megerõsítéséhez is elvezethet – nyilatkozta a Localinfonak Lamperth Mónika belügyminiszter.
– A kistelepülések vezetõi óriási problémákról számolnak be pénzügyi helyzetüket illetõen. Ön hogy látja, javult, vagy romlott idén a kistelepülések pozíciója? A kormány a kistelepüléseken élõk problémáival kiemelten foglalkozik, már csak azért is, mert a hazai településszerkezetre a kistelepülések túlsúlya jellemzõ. Tény, hogy az ezer fõ alatti települések aránya jelenleg 53 százalék, ám máig nincs pontosan definiálva a kistelepülés fogalma. Az olyan, országosan megfigyelhetõ tendenciák, mint a csökkenõ születésszám, az elöregedõ lakosság hatványozottan érezteti hatását a kistelepüléseken. Közismert tény az is, hogy a kistelepüléseken üzemeltetett – elsõsorban közoktatási – intézmények fajlagosan többe kerülnek. A költségvetési normatív támogatás pontosan ezen többletköltségekhez nyújt segítséget, az intézmények jövõbeni sorsa esetenként mégis nehéz döntés elé állítja a helyi képviselõ-testületet. Az intézmények megszüntetése helyett az önkormányzatok ma inkább keresik a fenntartás egyéb lehetõségeit, a közös feladatellátás lehetséges módjait. A költségvetési törvényben biztosított pénzügyi lehetõségek pedig felgyorsíthatják e folyamatot. ! 4
A pénzügyi ösztönzés tekintetében kiemelkedõ volt a 2004. év, amikor az önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak támogatására 7,7 milliárd forint állt rendelkezésre. A támogatásból az önkormányzatok számtalan, követendõ elképzelést valósítottak meg. Több kistérségben döntöttek iskolabuszok beszerzésérõl, melyek a gyermekek biztonságos utaztatása mellett a településeken jelentkezõ egyéb igények kielégítésére is alkalmasak. Azon társulások, amelyek mégis intézményeik megszüntetésérõl döntöttek, igyekeztek a megüresedõ épületeknek új funkciót találni. Így több esetben döntöttek arról, hogy az ingatlant közösségi térré, vagy az idõsek ellátását biztosító intézménnyé alakítják át. A többcélú kistérségi társulások ösztönzése idén is folytatódik. A határidõre megalakult társulások az idén 9 milliárd forint normatív támogatásban részesültek, az újabb társulások megalakulását pedig további 6,4 milliárd forintnyi fejlesztési célú támogatás segíti. A fenti támogatáson túl a decentralizált fejlesztési források is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az esetlegesen megszûnõ intézményeket új funkcióval töltsék meg, vagy a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen fejlesztések – akár kisbuszok beszerzése is – megvalósuljanak. A decentralizált döntéshozatal ugyanakkor lehetõséget biztosít arra is, hogy a fejlesztések koordináltan, a párhuzamosságok kiszûrésével valósuljanak meg. Úgy vélem, e lehetõségek megteremtésével, a támogatásokkal olyan helyzetbe hozzuk a kistelepülések vezetõit, amely segíti a pénzügyi és egyéb problémáik megoldását. – A tapasztalatok szerint van-e e esélye egy kistelepülésnek EU-ttámogatáshoz jutni? Hogyan mérhetõk számokban az ide áramló források? Konkrét adatokkal a kistelepülésekre áramló Európai Uniós forrásokról az Irányító Hatóságok tudnak szolgálni. Belügyminiszterként a kistelepüléseknek a tárca ún. EU Önerõ Alap pályázatán való részvételérõl szólnék. Tavaly 4,4 milliárd forint segítette a helyi önkormányzatokat és társulásaikat abban, hogy támogatást kapjanak az elõcsatlakozási, Strukturális és Kohéziós Alapok fejlesztési pályázatainál elõírt saját forrás kiegészítéséhez. Legnagyobb örömömre e támogatást az önkormányzatok teljes köre igen kedvezõen fogadta, mivel e központi segítséggel még a legkisebb települések is esély-
www.bm.hu 2005. július
Reflektor – Kistelepülések – Interjú
Localinfo Önkormányzati Havilap lyel indultak az EU támogatások elnyeréséért. Az elnyerhetõ támogatás mértéke a település elmaradottságától függõen változik. E támogatási forma idén is folytatódik, ám a rendelkezésre álló forrás 7,4 milliárd forintra emelkedett. A kistelepülések esélyeinek szemléltetésére elárulom, hogy a jelenleg ígérvénnyel rendelkezõ több, mint ezer projekt közül az 1500 fõ alatti kistelepülések 410 beruházása bírja a Belügyminisztérium elõzetes támogatását. – Kényszer, érdek vagy tényleg hasznos a kistérségi többcélú társulás a kistelepüléseknek? Említene néhány konkrét példát, ahol igazolódott az összefogás? Elõrebocsátom, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény éppen a települési önkormányzatok szabad társulásának alkotmányos alapelvét juttatja érvényre. Kényszerrõl tehát legfeljebb abban az értelemben beszélhetünk, ha a képviselõtestületek, polgármesterek belsõ kényszert éreznek arra, hogy az állampolgárok minél magasabb színvonalú közszolgáltatásokhoz juttatását a társulás eszközével is elõsegítsék. Belügyminiszterként és a többcélú társulások meggyõzõdéses híveként elégedettséggel tölt el, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt rövid idõ ellenére az elsõ eredmények már mutatkoznak, amit néhány példával illusztrálnék. A kisebb települések állandó félelme, hogy elveszítik közoktatási intézményüket. Az óvodások és az alsó tagozatos gyermekek helyben történõ oktatása a lakosság részérõl olyan igény, amit a többcélú kistérségi társulások szabályozása figyelembe is vesz. A kapuvári kistérségben például néhány kisebb településen felmerült, hogy a csökkenõ gyereklétszám miatt be kell zárniuk az iskolájukat. A többcélú társulás létrehozása és a normatív mûködési támogatás feltételeinek megismerése után olyan megoldást találtak, hogy az alsó tagozatosoknak továbbra is helyben indítottak osztályokat, a felsõ tagozatos tanulókat, pedig a szomszéd település nagyobb iskolájába utaztatják. A felsõ tagozatos osztályok esetében viszont az a lakossági elvárás, hogy a tanulók megfelelõ színvonalon tanuljanak nyelveket, informatikát és más szaktantárgyakat, ami majd segíti õket a továbbtanulásban. A közoktatási intézményeket fenntartó kisebb teleüléseken a problémát az jelenti, hogy az önkormányzati források jelentõs részét a közoktatási feladat ellátása köti le, ugyanakkor a közoktatásra fordított források már nem elegendõek a fejlesztésekre. A térségi együttmûködés lehetõvé teszi, hogy olyan helyszínen történjen az oktatás, ahol a szükséges fejlesztéseket biztosítani tudja a társulás. A többcélú kistérségi társulások elsõsorban a társulásokat alkotó települési önkormányzatok kötelezõ közszolgáltatási feladatainak közös ellátását vállalják a támogatás elnyeréséhez, így az erõforrásokkal hatékonyabban tudnak gazdálkodni. A felszabaduló eszközöket például infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatják, ami azt eredményezheti, hogy a térség turisztikailag és gazdaságilag is vonzóbbá válik, ami az ott élõk életkörülményeit alapvetõen megváltoztatja azzal, hogy nõ a munkalehetõség. A pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása kap!
csán például minden kistérségben megszervezték, hogy „utazó“ szakemberek (logopédus, pszichológus, ill. szaktanárok) helyben és folyamatosan foglalkozzanak az ezt igénylõ gyermekekkel. Így már az óvodában, majd az általános iskolákban kiemelten foglalkoznak a szociálisan hátrányos helyzetû, illetve beilleszkedési nehézségekkel küzdõ gyermekekkel. Azért is fontos, hogy a kistérségen belül helyben kapják meg a szakszerû ellátást, mert a földrajzi adottságok és a rossz közlekedési viszonyok miatt a megyei központosított rendszer nem tudta hatékonyan ellátni a rászorulókat. Társulva a kisebb teljesítõképességû önkormányzatok megszabadulnak azon kötelezõ feladatoktól, amelyeket eddig nem, vagy csak rossz hatásfokkal tudtak ellátni. Az így felszabaduló pénzt és energiát a helyi ügyek megoldására fordíthatják. A csurgói kistérségben például az 500-nál is kevesebb lakosú Szenta településen 12 gyermek járt iskolába. Az önkormányzatnak jelentõs megterhelést jelentett az intézmény fenntartása, a 3 pedagógus bérének elõteremtése. Ugyanakkor ezen a településen több idõs, szociális szolgáltatásokra rászoruló ember él, akikrõl az önkormányzat nem tudott gondoskodni. A többcélú kistérségi társulás szervezésével Szenta intézményfenntartó társulást hozott létre a szomszédos településsel, és a gyermekek iskolabusszal utaznak a társult településen mûködõ iskolába. A társulás hozzájárul az iskolabusz mûködtetéséhez, amelyhez a központi költségvetésbõl többlettámogatást igényelhet. Szentán eközben az iskola épületében szociális intézményt alakítanak ki, amely nemcsak az adott település lakosságának nyújt szolgáltatásokat, hanem mikrotérségi szinten is jelentõs intézménnyé válik. Ezenkívül helyet kap még az épületben egy teleház is, így a falu lakosai számára is elérhetõvé válnak az internetes technológia lehetõségei. Szociális területen több társulás vállalta a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás kiépítését, amelynek segítségével a kistelepüléseken élõ egyedülálló idõs emberek helyzetén javítanak. De példaként említhetõ a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, foglalkoztatáspolitikai problémák összefogással való megoldása, a mozgókönyvtári szolgáltatás, melynek köszönhetõen ott is elérhetõvé válik a könyvtári szolgáltatás, ahol egyébként nem volt könyvtár. – Milyen programok, jogi lépések várhatók még ebben a ciklusban, amelyek javítanak a kistelepülések helyzetén? A térségi összefogás erõsítése, a kistelepüléseken élõk helyzetének javítása érdekében úgy vélem, a legfontosabb az önkormányzati pénzügyi szabályozás, a feladat- és hatáskör-telepítés teljes rendszerének átdolgozása lenne, amihez az Ötv. módosítása szükséges. Arra kell törekedni, hogy a helyben megtermelt jövedelmeknek nagyobb szerepe legyen, a központi források elosztásában pedig erõsíteni kell a szolidaritást. Emellett oldani szükséges a kötelezõ, különbözõ ágazati törvényekben, jogszabályokban elõírt elõírásokat. Így a munkakörök döntõ részét ajánlottá kellene tenni, a közoktatásban a pedagógusok kötelezõ óraszámának emelésével ésszerûsíteni lehet a feladatszervezést. Véleményem szerint, a kötelezõen el-
www.kistelepülések.hu 2005. július
5
Reflektor – Kistelepülések – Interjú
Localinfo Önkormányzati Havilap
látandó feladatokat szûkíteni és differenciálni kellene. A feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzattípusok között a jelenleginél koncentráltabban kell telepíteni. A szociális ellátásban meg kell szüntetni a családsegítési, gyerekjóléti alapellátás feladati-szervezeti párhuzamosságait. Csökkenteni kell a normatív állami hozzájárulások és támogatások számát, valamint a központi pályázatokat, annak érdekében, hogy minél több forrás váljon decentralizálhatóvá regionális, megyei, kistérségi szinten. A társulások által ellátható közszolgáltatások körének bõvítése érdekében a társulások szerepét erõsíteni, számukat pedig növelni szükséges. Ez elsõsorban az ösztönzõ támogatások szélesítésével, a rendelkezésre álló központi költségvetési források átcsoportosításával valósítható meg. Ennek keretében szükséges, hogy a társulások normatív állami hozzájárulása a költségvetési törvénybõl idõben ismert és kiszámítható legyen, valamint az e célt szolgáló elõirányzat 2006-ban tovább növekedjen. A támogatási rendszert egyszerûsíteni kell. Az „általános mûködési támogatásnak“ szerintem nagyobb szerepet kell juttatni, míg a fejkvóta alapú támogatásokat csak néhány feladat esetében szabad továbbra is megtartani. A védõnõi ellátás, valamint az ügyeleti rendszer kistérségi ellátásának szervezését az Egészségbiztosítási Alapból kell ösztönözni úgy, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében elegendõ forrás legyen a kistérségi központi ügyelet biztosításához. Itt is lényeges hangsúlyozni, hogy az ágazati jogszabályok enyhítése szükséges ahhoz, hogy az elõírt feltételeket biztosítani tudják az önkormányzatok. A közmunkaprogramra rendelkezésre álló forrásokat decentralizálni szükséges, valamint a többcélú kistérségi társulások pályázatait továbbra is elõnyben kell részesíteni. A 2006. évtõl folytatni kívánjuk az iskolabuszok beszerzésének és mûködtetésének támogatását is. Elõnyben kívánjuk részesíteni a közösségi buszok beszerzését, melyek – az iskolabusz funkciója mellett – a kistelepüléseken élõk szociális, egészségügyi, kulturális, szabadidõs és más igényeinek a kielégítését is biztosítják. Az EU-s és hazai központi, ill. decentralizált fejlesztési célú pályázatok során többlettámogatásban kell részesíteni a társulások pályázatait. – Folyamatosan hallani arról, hogy egyes településeken kezdeményezik a szétválást, vagyis tovább aprózódik az önkormányzati rendszer. Mi a kiút? Épp a közelmúltban tekintettük át a többcélú kistérségi társulások önértékelésének dokumentumait. Ezek azonban nem támasztják alá azon híreszteléseket, hogy több felé megindult a „bomlási folyamat“. A néhány helyen fel-felbukkanó kilépési szándékok mögött általában jogi eszközökkel fel nem oldható személyes feszültségek, ellentétek húzódnak meg. Mi inkább ellenkezõ tendenciát tapasztalunk: egyre több helyen gondolkodnak az együttmûködési területek bõvítésén és szélesítésén. ! 6
– A kisebbségi törvény módosítása érdekében sikerült megegyeznie a kormánypártoknak és az ellenzéknek, így módosíthatták a kétharmados törvényt. Van-e e remény hasonló megegyezésre az önkormányzati törvény módosítását illetõen? A parlamenti ciklust megelõzõ választási programjában az MSZP úgy ítélte meg, hogy megérett az idõ a szolgáltató közigazgatás kialakítását célzó reformra, választási gyõzelmét követõen pedig ezen törekvéseket konkretizálták a kormányprogramok és más kormányzati döntések. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés olyan, hogy a közigazgatási rendszert, ezen belül különösen az önkormányzati rendszert érintõ alapvetõ változtatásokhoz a parlamentben kétharmados többségre van szükség, de ezt a többséget nem, vagy csak kivételesen lehet elérni az ellenzék közremûködésével. Mindennek pedig az a következménye, hogy a reform számos célkitûzését az eredeti elgondolásokhoz képest máshogy és máskor lehet megvalósítani. A tizenöt esztendõs önkormányzati rendszer mûködését értékelõ közigazgatási, tudományos mûhelyek egybehangzó véleménye, hogy a társadalmi, gazdasági környezet folyamatos változásai, a hatékonysággal, a szakszerûséggel szemben támasztott állampolgári igények idõszerûvé teszik az összegyûlt tapasztalatok átfogó rendszerezését, a továbbfejlesztés indokainak és céljainak megfogalmazását, megoldási javaslatok kimunkálását. Kormányunk ezt megtette. Nagy jelentõségû tény, hogy az önkormányzati rendszer létrehozása széles körû nemzeti konszenzus mentén történt. Kívánatos, hogy ez az egyetértés hosszú távon megmaradjon és a továbbfejlesztés minden lépésében megnyilvánuljon. Ezért is indokolt, hogy a reformfolyamat minden szakaszában továbbra is az együttgondolkodás igényével lépjünk fel, és minden formálódó elképzelést a legszélesebb szakmai közvélemény elé tárjunk. Így õrizhetjük meg az önkormányzati rendszer elért stabilitását. – A kormány 2008-rra ígéri az iparûzési adó eltörlését. Ez csak komoly ellentételezéssel oldható meg. Elképzelhetõnek tartja-e e a Belügyminisztérium, hogy hozzányúljanak az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrásához? Az iparûzési adó szabályozásának megváltoztatásával kapcsolatos aggodalmakat megértem, hiszen a helyi önkormányzatok legnagyobb helyi adóbevételét jelentõ adónemrõl van szó. Az önkormányzatok 2004. évi iparûzési adóbevétele meghaladta a 310 milliárd forintot. Az iparûzési adót érintõ szakmai javaslatok kidolgozása jelenleg zajlik a Pénzügyminisztériumban. Szeretnék azonban mindenkit megnyugtatni, a Belügyminisztérium csak olyan javaslatot tart elfogadhatónak, amely alapján az esetlegesen kiesõ bevételeket pótolják az önkormányzatoknak. L. László János
[email protected]
www.p-m.hu 2005. július
Reflektor – Kistelepülések – Alulnézet
Localinfo Önkormányzati Havilap
A társulás növeli a megtartó erõt
Szalai László
A kistérségi társulásnak köszönhetõen több önkormányzati feladatot tudunk jobb minõségben ellátni – nyilatkozta lapunknak Szalai László, Medina elsõ embere. Példaként említette, hogy önállóan nem képesek fenntartani az orvosi ügyeletet, a gyermekvédelmi- és a védõnõi szolgálatot, azonban a Szekszárdi Többcélú Kistérségi Társulásnak köszönhetõen el tud-
ják látni ezeket a feladatokat. Medina 3-4 éve tagja a szövetségnek, aminek legnagyobb elõnye a polgármester szerint az, hogy így az önkormányzatok együtt tudnak dolgozni, párhuzamosan tudják a feladatokat ellátni, valamint a közös pályázatoknak köszönhetõen állandó a tapasztalatcsere. Szalai László elismerte, hogy a többcélú társulásokba való belépés egyfajta kényszerpálya – hiszen így kaphatnak a helyhatóságok plusz állami forrást – de eredményeit tekintve mindenképpen jó rendszernek tartja. A többcélú társulások további elõnye, hogy növeli a faluban a megtartó erõt, hiszen a több település együtt képes munkahelyteremtõ beruházást létrehozni – magyarázta Szalai László. Hozzátette: Medinában a lakosság egyharmada nyugdíjas, egyharmada fiatalkorú, így a munkaképes lakosság mindössze 33 százalék – nekik kell eltartani a maradék kétharmadot –, így itt kifejezetten fontos, hogy a fiatal munkabíró lakosság helyben maradjon.
„Ha nem lépünk be, ellehetetlenülünk“
Balázs Tibor
Sajókaza több társulásnak is a tagja, a többcélú kistérségi szövetségbe idén lépett be – nyilatkozta a Localinfonak Balázs Tibor, a település vezetõje. Hozzátette: a kistérségi rendszert jónak tartja, hiszen ezáltal nõ a kistelepülések érdekérvényesítési lehetõsége, több helyre, nagyobb összegre tudnak pályázni. Példaként említette az okta-
tási rendszer problémáit, hiszen a környéken található önkormányzatok sokáig csak erõlködtek az iskoláztatási gondokkal, ám ezt együtt, szövetségben sikerült megoldani, így most már a környékbeli gyerekek is Sajókazára járnak tanulni. Balázs Tibor szerint minden téren van jövõje a kistérségi rendszernek, mert a mai gazdasági helyzetben a kistelepülés szinte biztosan ellehetetlenül, ha nem lépnek be egy társulásba. A polgármester elmondta, hogy õk tagjai a Sajó-Boldva és Környéke Hulladékkezelési Társulásnak, amelynek köszönhetõen 106 település szemét-problémáit tudják megoldani. Hozzátette: a társulás nélkül állandó gondot okozna a hulladékkezelés, meg valószínûleg nem tudták volna felvenni a mintegy 4,5 milliárd forintos beruházásra az EU-s (50 százalék) és az állami (40 százalék) forrást sem.
Finomítani kellene a rendszeren Általában véve jó rendszer a kistérségi, azonban több helyen kisebb finomításokra lenne szükség – közölte a Localinfo érdeklõdésére Gémes László, Demjén polgármestere. Hozzátette: változtatni leginkább a kötelezõen elõírt feladatokon kellene, hiszen a szociális és oktatási feladatoknál gyakran jobb lenne, ha az adott önkormányzat egymaga oldhatná meg ezeket a problémákat, és nem kellene mindent a társulás keretein belül orvosolni. Demjén már az 1990-es évektõl kezdve tagja volt egy 14 települést magába foglaló szövetségnek, akkor !
www.demjen.hu
!
egy közös gázhálózatot építettek ki. Ehhez kapcsolódóan Gémes László elmondta: igaz, hogy jelen pillanatban sokan kényszernek érzik a kistérségi többcélú társulásokba való belépést, azonban az alulról jövõ – helyi – kezdeményezések gyakran jó eredményekkel zárulnak. Amióta Demjén belépett az Eger Környéki Többcélú Kistérségi Társulásba, a település több központi forráshoz jutott, létre tudtak hozni egy szociális szolgáltató központot, megoldódtak az oktatással kapcsolatos feladatok, valamint megalakult az orvosi ügyeleti szolgálat.
www.sajokaza.hu 2005. július
7
Európai Unió
Localinfo Önkormányzati Havilap
A szegények nagyvonalú ajánlata A kelet-e európai országok próbálták megmenteni a brüsszeli EU-ccsúcsot Csúnyán keresztülhúzták az új EU-ttagállamok számításait gazdagabb partnereik a brüszszeli csúcstalálkozón, amikor „filléres“ problémák miatt nem járultak hozzá a 2007 és 2013 közötti következõ keretterv elfogadásához. A maratoni tárgyalások 15-ik órájában olyasvalami történt, amire nem volt még példa az Európai Unió történetében. A felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) támogatások legfõbb kedvezményezettjeinek számító új tagországok vezetõi egyenként felálltak és jelezték, készek lemondani a nekik járó pénz egy részérõl, ha ezzel elõmozdíthatják a megállapodást. A legszegényebbek nagyvonalú ajánlatával megspórolt pénzt olyan gazdag országok anyagi igényeinek kielégítésére fordították volna, mint Nagy-Britannia és Hollandia. Utóbbiak azonban nem fogadták el a kétségtelenül gáláns, ugyanakkor inkább politikai jelentõséggel bíró ajánlatot, így aztán a vezetõk dolgavégezetlenül álltak fel a tárgyalóasztaltól. A tíz új tagország iparkodása azzal magyarázható, hogy a többéves költségvetési keret (amely mindenekelõtt magába foglalja a kiadási fõösszeget) késõi elfogadása miatt nekik a legtöbb a veszítenivalójuk. Miután a pénzfelhasználás szabályait rögzítõ rendeletek és egyéb jogszabályok kidolgozásához, továbbá az elõkészületek elvégzéséhez a politikai megállapodástól számítva legalább 12-18 hónap szükséges, félõ, hogy a mostani kudarcnak az lesz az eredménye, hogy a tagállamok 2007 január elsején nem járulhatnak a kasszához. Könnyen ugyanaz történhet, mint a legutóbbi, 2000-tõl érvényes költségvetési keret elfogadásakor, amirõl csak 1999 márciusában sikerült megállapodni, és aminek következtében két évet csúsztak a kifizetések. Egy ilyen forgatókönyv elsõsorban az új tagállamokat sújtaná, hiszen õk szorulnak rá leginkább a közösségi támogatásokra és azok folyamatos biztosítására. Az átfogó pénzügyi terv hiánya mindenesetre nem akadályozza meg Magyarországot és a többieket abban, hogy folytassák az elõkészületeket a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozására. Más kérdés, hogy fontos részleteket illetõen továbbra is a sötétben tapogatóznak, ami egyáltalán nem könnyíti meg a munkát. A csúcs kudarca azért is fájó, mert az EU soros, luxemburgi elnöksége által elõterjesztett kompromisszumos szöveg meglehetõsen méltányos bánásmódban részesítette az új tagállamokat, hozzájuk irányítva a strukturális és kohéziós felzárkóztatási támogatások egy jelentõs részét. Bár az asztalon lévõ javaslat bõkezûségében elmaradt az Európai Bizottság eredeti ajánlatától, becsléseink szerint a hét év alatt így is körülbelül 20-21 milliárd euró fejlesztési segélyt ígért Magyarországnak. Kormányzati illetékesek váltig állítják, hogy hazánk az egy fõre jutó támogatások mértékét tekintve is az elsõ öt között lenne a 25 tagú EUban, ha végül ez a csomag futna be. ! 8
Egy dolog a kiadások felsõ szintje és megint más a pénzfelhasználás szabálya. A magyar tárgyalási stratégia szinte kezdettõl fogva az volt, hogy a rendelkezésre álló pénz mennyisége mellett legalább annyira fontos, hogy azt milyen szabályok mellett lehet lehívni. Ennek megfelelõen az egyik fõ magyar törekvés annak a rendelkezésnek a módosítása volt, amely az úgynevezett n+2-es szabályt a strukturális alapokról a kohéziós alapokra is kiterjeszti. A szabály lényege, hogy az adott tárgyévre lekötött támogatást legkésõbb a második év végéig fel kell tudni használni, különben elvész a pénz. Magyar részrõl azonban attól tartottak, hogy a nagy finanszírozási igényû, gyakran több millió eurós közlekedési és környezetvédelmi projektek esetén rendkívül kockázatos az n+2-es szabály bevezetése. Nos, a tárgyalások végjátékában az n+2-es szabály mégsem változott, annyiban ugyanakkor rugalmasabbá vált, hogy az elvet az egyes operatív programok helyett az adott évben járó teljes pénzügyi allokációra alkalmazzák majd. Az új tagállamok erõfeszítéseinek ellenére úgy tûnik, hogy általános szabályként a vissza nem igényelhetõ áfát sem lehet majd költségként elszámolni, mint eddig. Jó hír ugyanakkor, hogy az önkormányzatok felmentést kapnak e szabály alól, vagyis az õ esetükben mégis nagyobb lehet az uniós és kisebb a saját társfinanszírozás mértéke. Az EU a dolgok jelenlegi állása szerint Közép-Magyarország problémájára is kész tekintettel lenni. Itt az jelenthetett volna nehézséget, hogy a központi régió 2007tõl esedékes támogatási mértékének meghatározásakor alacsonyabb kiinduló szintet vettek volna figyelembe azon az alapon, hogy a térség 2004 és 2006 közötti támogatása alacsonyabb volt a régi tagállamok hasonló helyzetû térségeinél. Ehelyett azonban egy olyan statisztikai szorzót vesznek majd alapul, ami sokkal közelebb lesz ahhoz, mintha a központi régió is 2000 és 2006 között teljes értékû támogatást vett volna igénybe. Mint ismeretes, a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régiónak 2007tõl viszonylagos fejlettsége miatt búcsút kell intenie a strukturális alapok elsõ számú, legbõkezûbb forrásokat kínáló célterületének. A központi régió ehelyett fokozatosan beilleszkedik az újonnan létrehozandó második célterületbe (regionális versenyképesség és foglalkoztatás), ami átmenetileg nagyobb támogatást is jelent majd. A másik hat magyarországi régió továbbra is a legelmaradottabb térségek számára létrehozott célterületbõl kap majd felzárkóztatási támogatást. Gyévai Zoltán / Brüsszel
www.europa.eu.int 2005. július
Kárpát-medence
Localinfo Önkormányzati Havilap
Információs társadalom a Székelyföldön Z. Karvalics László: az összekapcsoltság mértéke a demokrácia fokmérõje Le kell számolni azokkal a tipikusan erdélyi mítoszokkal, mint például az „anyanyelv misztériuma“, a „megtartó anyaföld“, az „ezeréves kultúra“, ha azt akarjuk, hogy Székelyföld is kitörjön elmaradottságából és modern régióvá váljon – állítja Z. Karvalics László, a Budapesti Mûszaki Egyetem és az Unesco Információs Társadalom- és Trendkutató Központja (ITTK) alapító-iigazgatója, aki a Sapientia-E EMTE csíkszeredai karán is vezet információs társadalom-kkutató csoportot. A szakember szerint az illúzióknak a pincében, az élethazugságoknak a szemétdombon a helyük. Mivel azt már lehet tudni, hogyan nem mûködik a jövõ formálása, csak a kizáró okokat kell elkerülni, és máris lehet kezdeni a Z. Karvalics László válaszok keresését. Z. Karvalics szerint természetesen figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a régió gyakorlatilag agrártársadalomként mûködik, ahol ráadásul 1989 óta a mezõgazdasággal foglalkozók száma és aránya emelkedett. Ezért nem az internet-penetráció mértéke, hanem a társadalom hosszú ciklusú átalakulása a fõ szempont, mikor az információs társadalom kiépülésének lehetõségeit vizsgáljuk. Mekkora az információs munkakörben foglalkoztatottak száma és aránya? Kik és hogyan termelik, illetve fogyasztják az információs javakat? Mekkora a mérete és jelentõsége a gazdaság információs szektorának? – ezek a fõ kérdések. A székelyföldi modernizáció útakadálya a tudatosság és a döntéshozók hiánya. Tehát egyrészt a kihívás felismerésére és tudatosítására lenne szükség, másrészt olyan vezetõkre, akik félreértést nem tûrõ módon a modernizáció élére állnak. A folyamatban két kitörési pontot lehet azonosítani: a gazdasági felhajtóerõt, vagyis a szakadatlan keresést és próbálkozást, illetve a tudásvagyon bõvített újratermelését. A kölcsönös összekapcsoltság a cselekedetek koordinációjának és a tapasztalatok felhalmozásának alapfeltétele – figyelmeztet a kutató. Az információs társadalom kiépülésének tétje továbbá a demokrácia minõsége. Az összekapcsoltság mértéke szoros korrelációban áll a demokrácia színvonalával, vagyis ahol a demokrácia fejlett, ott az összekapcsoltság mértéke is nõ, és fordítva. !
A kutató szerint mihamarabb információs írástudást kell biztosítani mindenkinek, növelni kell az információs szolgáltatások számát. Ennek érdekében fiatalokat kell kulcspozíciókba juttatni, az észt példára konszenzust kell kötni a lényegi kérdésekrõl. Továbbá az EU-támogatásokat nagy sikerrel becsatornázó Portugália példájára következetességet és eltökéltséget kell mutatni a megvalósításban. A részletekrõl állandó diskurzust kell folytatni – ajánlja a szakértõ. A Székelyföldön egészen konkrétan kétféle cselekvési irány képzelhetõ Z. Karvalics László szerint. Az egyik eredménye rövid idõn belül megmutatkozik: ez az úgynevezett információs tudatosság felkeltése, az információs kultúra terjesztése. Ez különbözõ rendezvényeket, médiaeseményeket jelent, amelyek során közismertté válnak a különbözõ kulcskérdések. Ez azért fontos, véli a szakember, mert ha valaki „helyzetbe kerül“, már tudja, hogy mirõl van szó, így azonnal képes reagálni. Az információs társadalom kérdéseiben való jártasság felkeltése bármikor elkezdhetõ, ez nem csak pénz kérdése. Természetesen ide tartozik a számítógépek, az internet, a telefonok elterjedése is. A kezdeményezés persze többszereplõs: elképzelhetõ európai uniós, nemzetállami vagy regionális szinten. Ráadásul Székelyföldön létezik egy lokális meghatározottság, de a szakember szerint mégis akkor érhetõ el a legjobb eredmény, ha a sok szereplõ egyesíti erejét. Helyi szinten kezdeményezhetnek a kormányzat, a civil szféra, az üzleti ágazat vagy a tudományos élet szereplõi, de a legszerencsésebb ez esetben is az, ha együtt lépnek fel. Karvalics megítélése szerint a régióban jelenleg – a magyar nyelvû felsõoktatásnak köszönhetõen – a tudományos élet szereplõi vannak lépéselõnyben. Ha õk szövetségest találnak a kormányzati oldalon, akkor rövid idõn belül komoly eredményekre lehet számítani. A hosszabb távú és bonyolultabb változások közé tartozik például a végzettségi szerkezet átalakítása. Ennél azonban figyelembe kell venni, hogy alapvetõen mezõgazdaságból élõ emberekrõl van szó, a Székelyföldön jelenleg még mindig egy számjegyû a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya. Ennek megváltozásához azonban 10-20 év szükséges, és még ekkor is maximum 25 százalékról beszélhetünk, mondta a szakember. Leopold Erika
[email protected]
www.ittk.hu 2005. július
9
Szociálpolitika
Localinfo Önkormányzati Havilap
Milliárdok helyett modellprogram Kilenc településen kezdõdhet el a roma telepek rehabilitációja Októberben megtörténnek az elsõ kapavágások azon a kilenc településen, amelyek összesen 680 millió forintot nyertek a telepfelszámolási pályázaton. Az összeg kevesebb mint, tizede a korábban hangoztatottnak, ám legalább valami történik valahol. Azonban hogy hol, azzal kapcsolatban is tehetõ néhány kérdõjel.
Képünk illusztráció (fotó: Hernád Géza)
Noha korábban 10-15 milliárd forintokról volt szó, amelybõl 2006-ra a telepek felének felszámolását tervezte a romaügyi államtitkár, idénre ez az összeg 680 millió forintra apadt. A százmillió forintok felhasználására meghívásos pályázatot hirdetett az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICSSZEM), s június közepén ki is derült, melyik az a kilenc szerencsés település, ahol megkezdõdhet a telepfelszámolás, illetve -rehabilitáció. De hogy ne vágjunk a dolgok elébe, érdemes szót ejteni arról, hogy a pályázat kiírása elõtt, a helyzetet feltárandó a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája 12 megyére kiterjedõ vizsgálatot végzett. Összesen 557 telepen jártak, legtöbb ilyet Bács, Borsod és Tolna megyékben feltárva. (A kutatók a következõképp definiálták a telepet: legalább 4 lakásból álló településrészek, amelyek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minõséggel, magasabb laksûrûséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétõl.) Az egyetem korábban vizsgálta már Hajdú és Szabolcs megye telepeit is (Borsoddal együtt akkor három ! 10
megyét elemztek), ám a zárótanulmányban ezek adatai sajnálatos módon nem szerepelnek összesítve. A 3 megyés vizsgálat szerint Hencida, Csökmõ, GörbeházaBagota, Hajdúsámson, Komádi, Mezõsas és Vámospércs helyzete a legrosszabb – valamennyien Hajdú megyei települések. A 12 megyés vizsgálatban a telepeken élõk száma alapján a legrosszabb helyzetû Borsod-Abaúj-Zemplén
A telepeken vizsgált kedvezõtlen adottságok -
www.iszcsm.hu 2005. július
a telepen a házak többségének falazata nem épített szemétlerakó közelsége dögkút közelsége vizenyõs terület közelsége vezetékes gáz hiánya vezetékes víz hiánya csatornázás hiánya áramellátás hiánya a lakosok száma az 50 f õ t meghaladja szilárd burkolatú út több mint félóra távolságra van
Szociálpolitika
Localinfo Önkormányzati Havilap megye, amely a 12 felmért megye telepein élõk 30 százalékának a lakóhelye. Az adatok szerint Heves megyében az összlakosság 4 százaléka, Borsod-Abaúj-Zemplénben 3,5 százaléka, Jász-Nagykun-Szolnok megyében több, mint 3 százaléka telepeken él. A halmozottan kedvezõtlen adottságokat és az 50 fõnél magasabb lélekszámot együttesen vizsgálva Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyékben a legmagasabb az ilyen telepek aránya. (A 12 vizsgált megye: Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, JászNagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Zala) A vizsgálódásig egyébként korábban is eljutottak már a kormányok, de a konzekvenciák súlyos milliárdokba kerültek, így aztán ennél a fázisnál le is állt a dolog. 2001-ben az akkori Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium még 40 milliárd forintra taksálta a teleprehabilitáció költségeit, igaz, a munkálatok abban a ciklusban meg sem kezdõdtek. Javára írandó a jelen kormányzatnak, hogy elsõként lépett túl a papírgyártáson. Sõt, tán még papírra sem lett volna szüksége: a nyertes kilenc pályázóból ugyanis egyetlen egy szerepel csupán a felmérés leghátrányosabbnak minõsített települései között (Hencida). A 12 megyés vizsgálatban a kutatók 10 olyan telepet azonosítottak, ahol a kedvezõtlen adottságokból legalább hat megtalálható. Összesen pedig 46 olyan települést találtak a 12 megyében, ahol ötven fõnél népesebb a telep, és legalább öt kedvezõtlen adottság halmozódik. A nyertes települések azonban nem ezek közül kerültek ki: nem találunk egyetlen átfedést sem. Végül abban a felsorolásban, ahol a 12 megyében összesen 112 darab 200 fõsnél népesebb telep került felsorolásra, fellelhetünk egyet, amely a támogatottak között van (Kerecsend). De nem is állítja a kormány, hogy a legrászorultabbakat választotta ki, inkább modellprogramok lesznek ezek, amelyek a különbözõ típusú problémákra próbálnak eltérõ megoldásokat kidolgozni. Másrészt egy többszáz fõs, lesújtó helyzetû telepen egymagán sem segítene sokat a 680 millió. A támogatott telepek kialakulásának oka, története és struktúrája eltérõ, ezért a 9 településen más-más koncepciót dolgoztak ki a telepeken élõk helyzetének javítására – áll az ICSZSEM közleményében. A támogatott településeken lakók közel 40 százaléka, azaz négy és félezer fõ él telepen vagy telepszerû környezetben. Táskán és Galambokon például az úgynevezett „vadtelepek“ – ahol a családok a településeken kívül, kezdetleges, háznak nem minõsíthetõ építményekben húzzák meg magukat – teljes felszámolása valósul meg. A jelenlegi embertelen körülmények között élõ, összesen 17 családot – köztük kisgyermekeket – költöztetnek újonnan épülõ önkormányzati lakásokba. Tiszabõn és Uszkán, ahol a lakosság több, mint 7090 százaléka, a fiatal lakosságnak pedig 100 százaléka roma, és az egész település elmaradott infrastruktúrájú, lerobbant házakból áll, elsõsorban az életveszélyes állapotban lévõ lakások felújítása és a település infrastrukturális fejlesztése a cél. Dencsházán és Szentgálon a településektõl elkülö!
nülten régi uradalmi majorságokból vagy volt tsz-épületekbõl létrejött telepek vannak, míg Kisvaszaron és Kerecsenden a telepek a településen belül létrejött szegregált településrészeket – például külön utcákat – jelentenek, ahol a lakhatási körülmények és az infrastruktúra a település egészétõl jelentõsen elmaradott állapotban van. Hencidán a településen belül szétszórtan, de telepszerû környezetben élnek a családok.
TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLT TELEPÜLÉSEK Település neve Dencsháza Galambok Hencida Kerecsend Kisvaszar Szentgál Táska õ Tiszabo Uszka
Támogatás összege 90 934 000 Ft 64 713 000 Ft 55 547 000 Ft 79 715 000 Ft 87 581 000 Ft 85 000 000 Ft 55 000 000 Ft 87 817 000 Ft 73 693 000 Ft
Az egyes családoknak szóló lakhatási megoldások mellett, ugyanakkor a településeken tervezett infrastrukturális fejlesztések a település egész lakosságának életminõségére kihatnak (út- és járdaépítés, -felújítás, ivóvízellátás bõvítése, iskola-, óvodafejlesztés, hulladékszállítás megoldása, közterület rendezés, szociális ellátások javítása). Az egy településre fordított támogatás 55-90 millió forintig terjed, a megvalósítás idõtartama egy év. A támogatás mintegy harmada szociális, foglalkoztatási programokat támogat, kétharmada pedig a lakhatási gondokon igyekszik segíteni. A lakhatási integráció részprogram célja az elkülönült telepeken (településrészeken, településeken) élõk rossz lakhatási körülményeinek javítása. Ennek formái lehetnek: integrált lakókörnyezetbe történõ mobilizáció; lakókörnyezet rehabilitációja; egyéb, a lakhatási integrációt elõsegítõ megoldások. A szociális integrációs intézkedések négy területet érintenek: a szociális segítségnyújtást, a foglalkoztatást, az egészségügy és az oktatás színvonalának emelését. A program során megvásárolt vagy felépített lakások az önkormányzatok tulajdonába (és nem magántulajdonba) kerülnek, azokat a családok szociális bérlakásként használhatják, aminek feltétele a programban való részvételük és együttmûködésük az önkormányzattal (képzésekben, foglalkoztatásban való részvétel stb.). Az érintett családokat az önkormányzatok már a pályázás során tájékoztatták, s velük egyetértésben adták be szakmai programjaikat. A munkálatok a közbeszerzési eljárásokat követõen várhatóan októberben kezdõdnek meg a kilenc kedvezményezett településen. Munkatársunktól
www.romaweb.hu 2005. július
11
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Települések: válni, vagy nem válni Pozitív hatása is lehet az önállósodásnak, ha megvannak a feltételek Hat közül mindössze három településrész önállósodását támogatta a Belügyminisztérium; a BM megítélése szerint a kérelmek fele nem felelt meg a jogszabályoknak. A döntés szerint Hatvantól elválhat Kerekharaszt, Salgótarjántól Somoskõújfalu, Monortól pedig Monorierdõ. Az idén benyújtott településszétválási igények száma nagyjából megegyezik a korábbi években a belügyminiszterhez eljutatott igényekkel. Az egyetlen eltérés a köztársasági elnök elé terjesztett kezdeményezések száma, hiszen idén több olyan beadvány érkezett, amelyek nem feleltek meg a törvényi feltételeknek, illetve sértették az eljárási törvényt. Ilyen beadványt készített az Ózd városáról leválni akaró Hódoscsépány és Somsály, Mogyoród község esetében Szentjakab, valamint Hódmezõvásárhelyrõl Szikáncs, amelyek kérelmeit a belügyminiszter nem küldte tovább a köztársasági elnöknek. Hódoscsépány és Somsály kérvényét a belügyminiszter azért utasította vissza, mert az önálló mûködés feltételei csak állami forráskiegészítõ támogatás mellett lennének biztosíthatóak, így az új község anyagi alapjai a jelenleginél jóval kevesebb fejlesztést tennének lehetõvé. Ezenkívül elõreláthatólag romlana a közszolgáltatás színvonala, valamint egyes szolgáltatásokat ellátó közüzemek nyilatkozatai szerint a közszolgáltatások területén lakosságot kedvezõtlenül érintõ hatásokkal (pl.: víz és csatorna szolgáltatási díj emelkedése, önkormányzati temetõ hiánya stb.) kellene számolni. A belügyminiszter az indoklásban utalt egy 1996-os népszavazásra, amikor a többség Hódoscsépány és Somsály egyesítésének megszüntetésére voksolt, de mint azt Lamperth Mónika leírja, azóta jelentõsen megváltozott a népesség összetétele, a gazdasági és infrastrukturális mutatók, a lakosság életkörülményei, a közszolgáltatások színvonala stb., így jelenleg az egyesítés megszüntetésének több törvényi feltétele is hiányzik. Külön-külön pedig még kevesebb esélyük lenne önálló településsé válni. Ózd sem kilenc éve, sem most nem támogatja Hódoscsépány és Somsály leválását – nyilatkozta lapunknak Csiszár Miklós, Ózd jegyzõje. Hozzátette: a településszétválás története még 1990-ben kezdõdött, amikor az akkori területi képviselõ kezdeményezte a leválást. Azóta szinte minden évben felmerül ennek a lehetõsége, többször szavaztak is róla. Elõször 1994-ben, amikor mindkét településrészen az elszakadás ellen szavaztak. Késõbb 1999-ben újra az urnák elé járulhattak a választópolgárok, de az alacsony részvétel miatt, ez a népszavazás érvénytelen lett. Az idei kérelmet az ózdi képviselõ-testület is megvizsgálta, majd arra az eredményre jutott, hogy a szétválás nemcsak Ózdnak, hanem a négyezer lakosú Hódoscsépánynak és Somsálynak is rosszat tenne. Csiszár Miklós példaként említette, hogy a különszakadás ! 12
után szinte biztosan emelkednének a buszjegyek árai. A jegyzõ elmondta: Ózd völgyekbõl áll, az egyik ilyen völgyben helyezkedik el Hódoscsépány. Ha leszakadna, akkor félõ, hogy a többi völgyben fekvõ városrész is az önállóságot választaná, így „Ózd pár év múlva csak egy városházából állna“. További problémákat okozhatna, hogy általában a város szélére telepítik a gyárakat, amik nemcsak plusz adóforrást, hanem munkahelyeket is teremtenek. Ezek nélkül – mivel a leszakadás esetén az új önkormányzathoz kerülnének – Ózdnak komoly problémákkal kellene szembenéznie. A Hódoscsépány és Somsály ügyét intézõ leválást elõkészítõ bizottság tavaly decemberben kezdte meg a munkáját egy lakossági fórumon – nyilatkozta a Localinfonak Kormos József, a testület elnöke. Hozzátette: januárban bekérték az ózdi önkormányzattól a településrészekre jutó költségvetést, valamint véleményt kértek a helyi közintézményektõl, hogy mennyire tudnák ellátni egy önálló önkormányzat feladatait. A válaszokból már akkor kiderült, hogy a víz-, a gáz- és a háziorvosi szolgáltatást nem tudják teljes mértékben biztosítani, így a leendõ új helyhatóságnak teljesen új infrastruktúrát kellene kiépítenie. Kormos József elmondta: a köztársasági elnök döntését elfogadják, ez ellen nem fognak fellebbezni. Ennek oka, hogy nem látják az új helyhatóság jövõjét, hiszen Hódoscsépány és Somsály területén jelenleg mindössze egy üzem mûködik, de pillanatnyilag az is csõd-közeli állapotba került, ráadásul nincs semmilyen értékesíthetõ területük sem. További problémát okoz, hogy a fellebbezés utáni pereskedés túl sok pénzbe kerülne, amit a helyiek nem tudnak fedezni. Hogy egy település önálló útra léphessen több törvényi feltételt kell teljesítenie – közölte a Localinfo érdeklõdésére Pajor Pálné, a Belügyminisztérium szakembere. Hozzátette: alapvetõ szempont az elbírálásnál, hogy a kezdeményezõ településrésznek minimum 300 lakosa legyen, teljesen elkülönüljön attól a településtõl, amelyrõl le kíván válni és a leendõ új helyhatóság úgy tudja ellátni a kötelezõ önkormányzati feladatokat, hogy a lakossági szolgáltatások színvonala ne csökkenjen. Ezeket a feltételeket mindig a lakosság által választott leválást elõkészítõ bizottságnak kell kidolgozni, bemutatni, valamint különbözõ dokumentumokkal bizonyítani. A megkapott kérvényeket a belügyminiszter ezek alapján a szempontok alapján bírálja el, és küldi tovább a köztársasági elnöknek.
www.ozd.hu 2005. július
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap Pajor Pálné kiemelte: amennyiben egy településrész az új községgé nyilvánítás törvényi feltételeinek megfelel, az eljárási rendet az elõkészítõ bizottság betartja, alkotmányban biztosított jog az önálló önkormányzás. Fontos viszont, hogy bármely feltétel hiánya gondot okozhat. A kicsi, 300 fõ alatti lakosságszám veszélyeztetheti az önkormányzat mûködõképességét. Ha a településrészek egybeépültek, nem lesz az új helyhatóság területe és vagyona elkülöníthetõ, amely ismét a mûködõképesség rovására mehet. A legfontosabb szempont, hogy a lakosság életkörülményei nem rosszabbodhatnak, ezért vizsgálják aprólékosan a különbözõ szolgáltatásokat. Megfelelõ feltételek esetén az új községgé nyilvánítás pozitív hatással lehet a helyiek életkörülményeire – jelentette ki a szakember. Hozzátette: elõnyt jelenthet az önállóvá váló településre irányuló fokozott önkormányzati figyelem, a közösség belsõ erõinek mozgósíthatósága, az önálló költségvetés, a feladatok településre szabottabb meghatározása és végrehajtása. A feltételek hiánya esetén az önállóság viszont komoly hátrány: a mindennapi életben jelentkezõ gondok megszaporodása problémát jelenthet a polgároknak. Így a törvényi elõírások alapos vizsgálatát és elemzését éppen a hibák kiszûrése teszi indokolttá. Mivel Kerekharaszt az összes törvényi elõírásnak megfelelt, a hatvani képviselõ-testület nem gördít akadályt az elé, hogy a településrész önálló község legyen – nyilatkozta lapunknak Heutschy Csaba, a hatvani önkormányzat fõtanácsadója. Hozzátette: az egyetlen problémát a település szélén található tanmûhely jelenti, ahol jelen pillanatban ipari szakmunkásképzés folyik. Erre az önkormányzat igényt tartana, akárcsak a leendõ helyhatóság, így egyelõre nem tudtak megállapodni a felek. Amennyiben továbbra sem sikerült zöld ágra vergõdni, a végsõ szót a bíróság mondhatja ki. Heutschy Csaba bízik abban, hogy sikerül békés megoldást találni. Hatvannak semmilyen hátránya nem származik a mintegy ezer fõ leválásából, a lakosság nem fog semmit sem megérezni – jelentette ki a fõtanácsadó, aki az önkormányzat részérõl tartotta a kapcsolatot a Közigazgatási Hivatallal, a Belügyminisztériummal és a leválást elõkészítõ bizottsággal is. Hozzátette: egyedül az új település közszolgáltatásainak színvonala ad okot aggodalomra, hiszen például egyelõre nincsen orvosi rendelõjük. – Az igaz, hogy még nincsen egészségügyi ellátásunk, azonban elõrehaladott tárgyalások folynak a helyi cipõgyár tulajdonosával, aki bérbe adna erre a célra egy helyiséget az új önkormányzatnak – közölte a Localinfo érdeklõdésére Jónás József, a leválást elõkészítõ bizottság elnöke. Elmondta: az egész történet egy általános iskola bezárásával kezdõdött, ami ellen hiába tiltakoztak több helyen – közte lakossági fórumon –, szavaik süket fülekre találtak és a polgármester bezáratta az oktatási intézményt. Ezután kezdõdött a mozgalom, aminek eredményeként megalakíthatják saját önkormányzatukat. Legnagyobb problémának azt tartja, hogy a rendszerváltás óta nem forgatták vissza a településrészbe azt az adót, amit az itt élõk fizettek be. Így okozhatott gondot !
15 új város Mádl Ferenc köztársasági elnök az idén a 21 pályázó közül 15 településnek adományázott városi címet. A Belügyminisztérium önkormányzati szakembere szerint ez a szám kiemelkedõen magas, általában ennél kevesebben kapnak városi rangot. Jövõre, mivel önkormányzati választást tartanak, a helyi önkormányzatok nem kérhetik várossá nyilvánításukat. A köztársasági elnök VI-1/1958/2005. számú határozata szerint, a belügyminiszter elõterjesztésére, 2005. június 28-án városi címet adományozott az alábbi településeknek, ami július elsején lépett hatályba: Békés megye: CSORVÁS Borsod-A Abaúj-Z Zemplén megye: PÁLHÁZA Csongrád megye: SÁNDORFALVA Fejér megye: MARTONVÁSÁR Heves megye: KISKÖRE Jász-N Nagykun-S Szolnok megye: ABÁDSZALÓK Pest megye: KISTARCSA, ÓCSA, PILIS, ÜLLÕ Somogy megye: KADARKÚT Szabolcs-S Szatmár-B Bereg megye: KEMECSE, NYÍRLUGOS, NYÍRTELEK Vas megye: ÕRISZENTPÉTER az iskolafenntartás, ám Jónás József szerint az iskola évi 9 milliós költségvetés nem jelenthetett volna olyan mértékû problémát, amit egy akkora település, mint Hatvan ne tudott volna fedezni. A jövõre pozitívan tekintenek, hiszen egyre többen költöznek ebben a városrészbe, valamint szaporodnak a vállalkozások is. A testület elnöke szerint ezekkel sikerül akkora bevételhez jutnia az új önkormányzatnak, hogy könnyedén el tudják tartani a települést. Dzindzisz Sztefan
[email protected]
www.hatvan.hu 2005. július
13
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Új községek 1993. január 1-jjétõl 2004. december 31-é éig
14
2005. július
KIOSZK
INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL
Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁCIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a SelectradeComputer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk.
Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe
A KIOSZK szolgáltatásai: -
internet hozzáférés reklámhordozó egyedi információ elérés felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató)
- egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is.
Információkérés:
[email protected]
1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: 264-3333, Fax: 264-3232, www.selectrade.hu
A házi szennyvíztisztítás elõnyei a XXI. század kistelepülésein „Nemrég vásároltam családi házat, melyet szép, parkosított kert vesz körül – mesélte egy kedves THSZT felhasználó – sajnos olyan területen, ahol nincs csatornahálózat, s úgy tûnik, a terepviszonyok miatt talán nem is lesz. THSZT számos elõnyõs tulajdonsága mellett azért keltette fel az érdeklõdésemet, mert a sok munkával és anyagi ráfordítással kialakított kert megbolygatása nélkül, egyszerûen telepíthetõ a meglévõ emésztõre. Hamar kiderült, hogy a meglévõ emésztõ és a THSZT együttesen megoldotta gondjainkat. Közel egy év alatt nem volt szükség szennyvízszippantásra, a háztartásban felhasznált víz pedig a nyári idõszakban a gyökérzónás öntözés segítségével virágzó, szép növényzetet biztosított számunkra. Sõt az elzsírosodott, használhatatlan szikkasztó is kb. 2-3 hónap után kitisztult.“
Az egység megtérülése során nem csak a szippantási költségek drasztikus lefaragását érdemes figyelembe venni, hanem azt is, hogy a szolgáltatások (csatornadíj, szennyvízszállítás) költségei sokszor az inflációt meghaladó mértékben növekszenek – a felhasználó pedig kiszolgáltatott. Legálisan nem tehet semmit, nem tudja nem igénybe venni a „szolgáltatást“. Az ismételten felhasználható víz értéke is számottevõ kertes ház esetén, hiszen az igénybevehetõ ún. locsolási kedvezmény mértéke mennyiségileg elhanyagolható (a klórozott ivóvíz locsolásra való felhasználása egyébként sem ideális). A THSZT népszerûségét tovább növeli, hogy akár a csatorna hálózat kiépítése, akár más rendszerû házi szennyvíztisztítóra való áttérés – eltekintve a berendezés árától – jelentõs földmunkával jár, majd a megbolygatott területet (közút, járda, gyep, egyéb
növényzet) helyre kell állítani, ami szintén emeli a költségeket. Az ehhez szükséges idõrõl és kényelmetlenségrõl még nem is beszéltünk. A THSZT különleges elõnye, hogy meglévõ (jó állapotú) szennyvíztározóra, emésztõre építhetõ fel, erre más rendszerek alkalmatlanok. Legfontosabb eleme a speciális összetételû és kialakítású lappiramis, melynek hatására nõ a víz pH-ja, elbomlik a cellulóz és zsír, valamint háromszor gyorsabban válnak ki a lebegõ szennyezõdések, tisztul a szennyvíz. A lappiramis hatására létrejövõ nagyobb, 3-5 Gauss, mágneses térerõ mellett gyorsabban fejlõdnek és dolgoznak a szennyvíztisztító baktériumok is. A víz különleges érték, az élet alapja, a rendezett szerkezetû víz még inkább. A THSZT ilyen vizet bocsát ki, a víz szikkasztásra és gyökérzónás öntözésre alkalmas. A házi szennyvíztisztítókra – így a THSZT-re is – vonatkozó szennyvízkibocsátási értékek lehetõvé teszik, hogy a tisztított szennyvizet a gyökérzónás öntözés, ill. szikkasztás mellett élõvízbe is kiengedjék, ahol erre lehetõség van. A tisztított víz különleges táperõvel bír a növényzet számára, megtisztítja a talajt, szikkasztót már pár hónapos üzemeltetés után is, erre egyetlen más rendszer nem képes. A szennyvíztisztítókat körülvevõ bûz itt ismeretlen fogalom. A szennyvíztisztítók bûze, a csatorna „illat“ sok család életét keseríti meg az egész világon, bár nem általános és mindennapos, de rendkívül gyakori. Ugyanígy ismeretlen a szennyvíztisztító vízfelületén lévõ uszadék, hab, amely más rendszerekre nem mondható el. A fenti elõnyöket tekintetbe véve a THSZT nem csak kis területek, hanem teljes települések szennyvíztisztítását és elhelyezését is meg tudja oldani – ha erre van közös akarat – mert a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. §-ának 28. pontja a), ill. aa) bekezdése egyértelmûen települési jegyzõi hatáskörbe utalja a kommunális (lakossági) szennyvíztisztítás jóváhagyását, az ingatlanonként (családonként) 500 m3/év szennyvízmennyiség alatt. Ez 1,37 m3/nap szennyvíz kibocsátásnak felel meg, mely kb. 6 fõ napi vízfelhasználását jelenti. Ezt megerõsítette a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete, mely 600 lakosegyenérték alatt a szennyezõkomponensek határértékeit az alábbiakban maximálja: KOIk – 300 mg/l vagy 70%; BOI5 – 80 mg/l vagy 75%; összes lebegõanyag – 100 mg/l, ahol az elsõ érték a koncentrációt, a második a minimális eltávolítás hatásfokát jelöli. Foszforra ill. össznitrogénre vonatkozó értékeket a rendelet nem ad meg. Ezek az értékek egyedi szennyvíztisztító kisberendezések esetén is érvényesek. Végezetül, hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez a rendszer nem csak a szennyvíztisztításra alkalmas, hanem ásott kutak, csapadékvíz tározók vizének javítására is. A rendszer viszonylagos újdonsága miatt, kérjük hiteles tájékoztatásért forduljon közvetlenül cégünkhöz:
PIPECON Csõkötéstechnika Szövetkezet,
2049 Diósd, Kõbányai út 10. Tel/Fax: 06-2 23-3 380-0 011
"
TérHarmonizáló SzennyvízTisztító
Közbeszerzés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés a szakértõ szemével
!
Kedves Olvasók! E lap hasábjain már szót ejtettünk a közbeszerzési mûszaki leírás fontosságáról. Személyes példámmal szeretném alátámasztani a téma kiemelkedõ jelentõségét. Közbeszerzési Irodánk építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolítására kapott megbízást. A nyílt eljárást nemzeti rezsimben kellett lefolytatnunk. Az ajánlatkérési dokumentáció mûszaki része, a központi fûtéssel kapcsolatos mûszaki követelmények körében részletesen tartalmazta azon mûszaki paramétereket, melyek a választott hõtermelõ berendezésre, azaz a földgázüzemû melegvíz kazánra vonatkoztak. A Mûszaki Tervdokumentáció fûtés szerelés munkáit tartalmazó árazatlan tervezõi költségvetése XYZ gyártmányú kazáncsalád szállítását tartalmazta. Az ajánlatkérési dokumentáció szerint ezen gyártmány-megjelölés a tárgy jellegének egyértelmû és közérthetõ meghatározása, a minõségi minimum követelmények jelzése érdekében történt. A kiváltás csak mûszakilag egyenértékû típussal lehetséges. Az eljárásban hat ajánlat érkezett, melybõl kettõt a Kbt. 88.§ (1) bekezdése f) pontja alapján arra hivatkozva nyilvánított érvénytelenné az ajánlatkérõ, hogy az ajánlattevõ által megajánlott kazán nem felel meg az ajánlatkérõ által megfogalmazott mûszaki követelményeknek. A különbség az alábbi táblázatból látható:
Az eljárás eredményes volt, de az egyik ajánlattevõ, kinek ajánlata a fenti indokok alapján lett érvénytelen, jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz. Álláspontja szerint az általa megajánlott kazán ugyan némely paraméter tekintetében eltér az ajánlatkérõ által megfogalmazott mûszaki elvárásoktól, de egyenértékûnek tekinthetõ az ajánlatkérõ által a mûszaki dokumentációban megadott kazánnal. A Közbeszerzési Döntõbizottság az ügyben tárgyalást tartott, és felszólította az ajánlattevõt arra, hogy az általa ajánlott kazán mûszaki paramétereit igazolja, egyben felszólította az ajánlatkérõt, hogy a mûszaki leírásban megfogalmazott mûszaki paraméterek megalapozottságát igazolja. A felek jelenleg eleget tesznek bizonyítási kötelezett!
ségeiknek, tehát a jogorvoslati eljárásban döntés még nem született, tanúságok azonban már vannak! Az ajánlatkérõ a mûszaki dokumentációban, a mûszaki leírásban követelményként megfogalmazott mûszaki adatokat a megjelölt kazán adatait tartalmazó gyártó által megadott tervezõi segédlettel és katalógussal bizonyítja. Érvelésünk alapja az, hogy a konkrét gyártmány megjelöléssel az ajánlatkérõ egyértelmûvé tette a mûszaki elvárását, annak megítéléséhez pedig, hogy az ajánlattevõk által késõbbiekben ajánlott kazánok melyike felel meg az ajánlatkérõi elvárásoknak, azaz mely kazánok tekinthetõk egyenértékûnek, objektív alapul szolgálnak a mûszaki adatok. Konkrét mûszaki paraméterek nélkül nem lehet dönteni az egyenértékûség kérdésében. A Közbeszerzési Döntõbizottság azon felhívása, hogy az ajánlatkérõ igazolja az általa megadott mûszaki adatok alapját, azt igazolja, hogy a közbeszerzési mûszaki leírásnak, annak objektív szakmai szempontú megalapozottságának kiemelkedõ jelentõsége van. Ez a megállapítás az eljárást lezáró döntés kimenetelétõl függõen levonható. A tenderdokumentációt készítõ mûszaki szakemberek felelõssége, szakmai lelkiismeretessége sorsdöntõ az eljárás sikere - és egy esetleges jogorvoslati eljárás eredménye - szempontjából. Valamennyi mûszaki leírásban szereplõ adatnak, mint mûszaki követelménynek megalapozottnak kell lenni, és szükség esetén igazolni kell az objektív megalapozottságot. A fenti megállapítások értékhatártól függetlenül érvényesek, egy 10 millió Ft. becsült értékû építési beruházás esetében épp úgy alkalmazandók, mint például nemzeti rezsimben. Az eljárások elõkészítésére - a pontos mûszaki megfogalmazások miatt is - elegendõ idõt kell biztosítani. Mindezek alapján ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárásban nem elegendõ a közbeszerzési törvény ismerete, a megfelelõ pénzügyi és szakmai szakértelem megléte, hanem az objektív adatokkal alátámasztott mûszaki dokumentációt is biztosítani kell.
Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
www.kozbeszerzes.hu 2005. július
19
Vagyongazdálkodás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Apportálás helyett vagyonkezelõi jog Bezárulnak a kiskapuk, jön a legális gazdálkodás? Az önkormányzatok, különösen a közmûvek esetében, már nagyon várják a vagyonkezelõi jog bevezetését. A taláros testület úgyszintén, hiszen az Alkotmánybíróság már több határozatában alkotmányellenesnek minõsítette a korlátozottan forgalomképes közmûvagyon gazdasági társaságba történõ apportálását. E felettébb „macerás“ jogi helyzetben azonban most mintha összekacsintottak volna a pártok, gondolván egyet: nem adják tovább egymásnak négyévente a jogi kiskapu kilincsét. A parlamenti ciklus finisében az ellenzék s a kormányoldal számára egyaránt felértékelõdött a kérdés: hogyan sáfárkodnak az ország vagyonával az önkormányzatok. A „konszenzusgyanús“ törvény-tervezet elsõ szakasza rögtön a lényegre tért, kimondva: a képviselõ-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévõ, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletben meghatározott körére – az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – vagyonkezelõi jogot létesíthet. Kivétel az önkormányzati lakóépület, a társasházban lévõ önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség.
Ingyenesen, de garanciákkal A képviselõ-testület az új regulák szerint a vagyonkezelõi jogot vagyonkezelési szerzõdéssel ruházhatja át a majdani vagyonkezelõre. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelõi jogát kijelöléssel szerezheti meg a törvényben meghatározott kör (az önkormányzati közfeladatot átvállaló más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, az önkormányzat által létrehozott közalapítvány, valamint az önkormányzat által többségi részesedéssel létrehozott gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetõleg állam és önkormányzat közös alapításában mûködõ gazdasági társaság, vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság), amennyiben ezek a szervezetek nem üzletszerû vállalkozási tevékenységként végzik a közfeladat ellátását. A vagyonkezelõi jog kijelöléssel, kizárólag ingyenesen szerezhetõ meg. A vagyonkezelõt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, de a vagyont nem idegenítheti el, illetve arra zálogjogot, haszonélvezeti jogot nem alapíthat, és a vagyonkezelõi jogot harmadik személyre sem ruházhatja át. A törvényjavaslat a gyakorlati életben felmerült problémák megoldásához nyújt segítséget azzal, hogy lehetõvé teszi az önkormányzatoknak a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes tulajdonukra vagyonkezelõi jog létesítését – hangsúlyozta Juhász Gábor, belügyminisztériumi államtitkár parlamenti expozéjában. A törvénycsomag módosítja az önkormányzatok hitelfelvételi korlátjára vonatkozó szabályokat, és meghatá! 20
rozza a gazdasági programmal kapcsolatos elvárásokat, szabályozva az önkormányzatok belsõ pénzügyi ellenõrzésének kereteit is. A vagyonkezelõi jog létesítése azonban csupán egy lehetõség a közfeladatok hatékonyabb ellátásához, amelyrõl a helyi önkormányzat képviselõ-testülete helyi rendeletben dönt. A vagyonkezelõi jog átadása nem érinti a közfeladatok ellátásának kötelezettségét, kiszélesíti viszont a közfeladat ellátásának lehetséges módjait, és a kormány várakozása szerint „biztonságosabban védi az önkormányzat tulajdonát“, ugyanis a vagyonkezelésbe átvett vagyon nem idegeníthetõ el, zálogjog, haszonélvezeti jog nem alapítható rá. Elméletben a vagyonkezelés az önkormányzati vagyon állagának, értékének megõrzése, védelme, esetleg értékének növelése mellett történhet. Az önkormányzat tulajdonában lévõ vagyon után elszámolható érték-csökkenés összegét is e célra kell fordítania a vagyonkezelõnek. A vagyonkezelõi jog létesítésével elkerülhetõ, hogy az önkormányzat az általa alapított gazdasági társaságba apportálja közmû- és egyéb korlátozottan forgalomképes vagyonát, ezzel úgymond veszélyeztesse közfeladatainak ellátását. A hitelfelvételi korlát számítására vonatkozó új szabály pedig azért elõnyös az önkormányzatok számára, mert bár nem korlátlanul, de bõvíti a saját bevételként számba vehetõ forrásokat (például az osztalékbevétellel, a megszûnt víziközmû-társulattól átvett, érdekeltségi hozzájárulásokból származó, az önkormányzati vagyon bérbeadásából, üzemeltetésébõl, illetve a koncessziós díjból származó bevételekkel). Az Állami Számvevõszék szorgalmazására elõírják: az önkormányzatoknak a választási ciklusra szólóan olyan programot kell készíteniük, amellyel koncepcionálisan meghatározhatják a fejlesztési elképzeléseiket, adópolitikájukat. A törvényjavaslatot az Országgyûlés bizottságai – a gazdasági bizottság kivételével – általános vitára alkalmasnak találták. A viták során egyesek felvetették: nem vezethet-e az önkormányzatok eladósodásához a hitelkorlát feltételeinek módosítása.
„Nagy egyetértésben“ A kormánypárti képviselõk egyértelmûen egy meglévõ helyzet rendezésére irányuló törekvést láttak a törvényter-
www.parlament.hu 2005. július
Vagyongazdálkodás
Localinfo Önkormányzati Havilap vezet módosításában. A hitelképességre vonatkozó paszszus módosítása kapcsán két vélemény kapott hangot. Az egyik azt fogalmazta meg, hogy érdemes lenne a gépjármûadót helyi adónak minõsíteni és a hitelkorlátnál beszámítani. Erre elsõsorban a kistelepülések érdekében lenne szükség, hiszen a kistelepüléseknek jóformán nincsen olyan bevételük, amely a hitelkorlátnál számításba vehetõ. Sokakban felmerülhet a kérdés: a kezelõi jog visszaállításával vajon a tanácsrendszert hozzuk-e vissza? Végtére is a kezelõi jog általános jog volt a rendszerváltás elõtti tanácsrendszerben. Amíg azonban – tehetõ hozzá – a rendszerváltás elõtt a kezelõi jog alanyi jog volt a tulajdonhoz, most az önkormányzat döntése alapján keletkezik. A törvénytervezet szerint ezt a jogot a képviselõ-testület nem adhatja át sem bizottságnak, sem a polgármesternek, magyarán a képviselõ-testület kollektív joga. Hogyan juthat ehhez a joghoz az a szervezet, amelyik az önkormányzati tulajdonban lévõ eszközöket, ingat-
Csaba képviselõ támogatta a javaslatot. Ezt megokolva, elmondta: önkormányzati vezetõként az a tapasztalata, hogy a vagyonnal való gazdálkodás valódi, szó szerinti értelemben vett gyakorlata ma nagyon kevés önkormányzatra jellemzõ Magyarországon. A törvénymódosítás lehetõséget ad az önkormányzatoknak, amellyel természetesen nem kötelezõ élniük. A szabad demokraták azt is el tudnák képzelni, ha a vagyonkör bõvülne, például a bérlakásokra is kiterjedne, mivel az önkormányzati bérlakás-állomány folyamatosan romlik, s indokolt lenne a bérleti díjak visszaforgatása. Vitatta az SZDSZ, hogy az önkormányzatok életében a törvény a régmúlt idõk gyakorlatát hozná vissza. Tehát a törvénymódosítás szerintük nem azt erõsíti, hogy az önkormányzatok szabaduljanak meg a vagyonuktól, hanem épp ellenkezõleg, inkább hogy gazdálkodjanak vele. Ma ugyanis kiskapun közlekednek az önkormányzatok – fogalmazott az SZDSZ-es honatya.
Tájéloztató az önkormányzati vagyon növekedésének összetevõirõl
Ki sokat markol…
Lezsák Sándor független képviselõ feltette a költõi kérdést: 2000. év „Mekkora is ez a vagyon?“ Ilyen 2001. év horderejû döntés esetén „illetlenségnek“ tartva, hogy semmilyen adatot, semmilyen hatástanulmányt nem mellékelt a törvényjavaslathoz a kabinet. Egy vizsgálat eredménye szerint ugyanis az önkormányzatok vagyona az elmúlt idõszakban évente több száz milliForrás: Állami Számvevõszék árd forinttal növekedett, de ennek a döntõ része nem valós valanokat, vezetékeket mûködtetni akarja? Kétféleképpen: gyonnövekmény, hanem a korábban alacsony áron értéha százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévõ gaz- kelt ingatlanok reális árszínvonalon történõ számbavétedasági társaság vagy önkormányzatok tulajdonában lévõ lébõl adódott. Sok százezer ingatlan nyilvántartási értéke gazdasági társaság mûködteti ezt a tulajdont, vagy keze- irreálisan alacsony áron szerepel az önkormányzatok valõi jogként használja, akkor ki lehet jelölni, és ez a kijelö- gyonmérlegében, következésképp fennáll a veszély, hogy lés szintén a képviselõ-testület joga. Versenyszférába tar- a vagyonátadás is hasonlóan irreális értéken történjen. Szinte visszavonhatatlanul. Mert nem szerepelt a törtozó gazdasági társaság csak nyílt és szabályozott pályávénytervezetben idõkorlát sem. „Akár száz esztendõre is zat útján juthat kezelõi joghoz. Sokféle garanciával próbálja majd biztosítani a tör- vagyonkezelésbe lehetne adni önkormányzati vagyont?“ – vény azt, hogy ez a kezelõi jogként átadott ingatlantömeg firtatták a parlamentben, szorgalmazva, hogy legalább az önkormányzat tulajdonában maradjon, s lehetõleg minden választási ciklusban egyszer meg kelljen vizsgálni olyan mûszaki színvonalon, amilyen színvonalon a gaz- a vagyonkezelés indokoltságát. Ellenzéki aggodalom fogalmazódott meg abban a dasági társaság vagy éppen a kezelõ szerv ezt átvette. is, hogy semmiképpen nem lenne szabad jövõbeli „kijáMikes Éva (Fidesz) nem is emiatt aggódott. A legtöbb nagy- és középvárosban legális módon vagyont kezelnek ratot“ – feles törvényt – hagyni a tárgyalt kétharmados és kezeltetnek – mondta. A mai, erre vonatkozó jogsza- kérdéskör szabályozására. Sokan pedig – fél szemmel a bályokban tehát ennek a lehetõsége teljes mértékben választások utáni idõkre sandítva – az állami és az önkoradott. Nagyon sok város a közmûvagyon, illetve a mû- mányzati feladatok pontosabb definiálását sürgették. A törvényhozási vita ismét megerõsítette: bár névleg ködtetõ vagyon jogi sorsának szétválasztása során a legkevésbé sem az apportkísérletet választotta, hanem olyan a parlament kezében a kassza kulcsa, a kormányzat és az szerzõdéses konstrukció létrehozását, amelyik egyrészt ellenzék máris árgus szemekkel figyeli egymást, nehogy a mûködõképesen, másrészt pedig fejleszthetõen hagyja vagyonkezelõi jog kodifikálása ürügyén a másik fél többet „markoljon“. ezeket a vagyonelemeket. Bodnár Lajos
[email protected] A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Jüttner !
www.mkab.hu 2005. július
21
Protokoll
Localinfo Önkormányzati Havilap
Emlékezések és elismerések Gödöllõn A magyar önkormányzatok tizenöt éve Két rangos önkormányzati eseménynek is színhelye volt júniusban Gödöllõ városa. Átadták az idei ezüstláncot, illetve aranygyûrût, majd pár nappal késõbb a Magyar Szabadság Díj is gazdára talált. Június 15-én, Gödöllõn a királyi kastélyban tartott konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ).
re. Az indoklás szerint tevékenysége nyomán soha nem látott fejlõdésnek indult Tapolca városa. E sorok írója úgy érzi, hogy nagyon jó helyre került az elismerés, hisz aki ellátogat Tapolcára, saját szemével gyõzõdhet meg a város fejlõdésérõl. Az aranygyûrût Basa Antal, Galgahévíz polgármestere kapta áldozatos, fáradtságot nem ismerõ munkásságáért, amit a település érdekében tett, s tesz a mai napig.
Díj a magyar szabadságért
Ács János A konferencia keretében bemutatták A magyar önkormányzatok tizenöt éve címmel megjelent kötetet, amelyben megtalálható a rendszerváltó polgármesterek teljes névsora és a települések fontosabb adatai, valamint az ezüstlánccal, illetve aranygyûrûvel kitüntetett hazai és határontúli polgármesterek bemutatása. Ünnepre gyûlt össze több, mint kétszáz polgármester, hisz ez nap nem csak a visszatekintésé volt: a konferencia végén adták át az idei ezüstlánc és aranygyûrû díjakat. A konferencián Gémesi Györgynek, a MÖSZ elnökének megnyitó beszéde után elõadást tartott Lamperth Mónika belügyminiszter; Kovács Zoltán, Pápa polgármestere; Zongor Gábor, a TÖOSZ fõtitkára valamint Kvarda József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja országgyûlési képviselõje, Csenke polgármestere, az elmúlt év aranygyûrû díjazottja. Beszédet mondott még Boross Péter korábbi miniszterelnök is, aki a könyvrõl, annak fontosságáról és az önkormányzatiságról szólt. A volt miniszterelnök pátoszoktól mentesen, bölcs nyugalommal tekintett vissza az elmúlt tizenöt évre, és derûs bizakodással tekintett elõre. Ezüstláncot kapott Ács János, Tapolca polgármeste! 22
www.tapolca.hu
!
Június 22-én a Magyar Szabadság Díj átadására, illetve a 25-én hagyományosan megrendezésre kerülõ Magyar Szabadság Napja rendezvény tájékoztatójára került sor a Gödöllõi Királyi Kastélyban. A rendezvény programjainak ismertetése végén adták át a megtisztelõ díjakat. Hatalmas tapsvihar tört ki, amikor Gémesi György bejelentette, a Magyar Szabadságért díjat ebben az évben Duray Miklós, szlovákiai országgyûlési képviselõ kapta. Nehéz lenne felsorolni a számtalan elismerést, amit ezidáig átvehetett Duray Miklós. Munkásságát, életét, a magyarság itatja át. Szinte mindig s mindenhol a tisztaságra, erkölcsre tanít. Hitvallása szerint az életünkbõl a lehetetlent kell kiirtani. Hiszi és vallja, hogy hit kérdése minden, hinni kell abban, hogy a jó el fogja nyomni a rosszat, tehát gyõzedelmeskedni fog.
www.mkp.sk 2005. június
Perutek János
[email protected]
Duray Miklós
Budapest
Localinfo Önkormányzati Havilap
Biciklispárti a budapestiek többsége Egy közvélemény-kkutatás szerint több kerékpárutat szeretnének a fõvárosiak A fõvárosiak mindössze egy százaléka közlekedik kizárólag kerékpárral a városban, derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. és a Double Decker Kommunikációs és Vezetõi Tanácsadó Kft. közvélemény-kkutatásából. A budapestiek kétötöde úgy érzi, hogy nagyon jól tud kerékpározni, további kétötödük pedig azt gondolja, hogy elég jól. Különösen a férfiak vélik magukat jó kerékpárosnak, több mint kilenctizedük nyilatkozott így. Azok között, akik nem tudnak biciklizni, jóval több a nõ. Az, hogy valaki tud biciklizni, még korántsem jelenti azt, hogy rendszeresen bringázik, hiszen sokan évek óta nem ültek kerékpáron, és az elmúlt egy évben is csupán a megkérdezettek fele használta biciklijét. Az elmúlt egy évben kerékpározók közül alig több mint tizedük biciklizik napi rendszerességgel, további több, mint negyedük hetente legalább egyszer. Havi néhány alkalommal kerékpározik a megkérdezettek alig több mint negyede, harmaduk azonban még a havi egy alkalomnál is ritkábban. Munkába járni a kerékpározók háromötöde szokott, de csak hat százalékuk biciklizik be a munkahelyére, míg egyetemre, iskolába csak közel kétötödük szokott eltekerni. Azok, akik bár tudnak, mégsem szoktak biciklizni, elsõsorban objektív okokra vezették vissza tartózkodásukat a kerékpározástól. Úgy gondolják, hogy a városi biciklizés veszélyes, nincs elegendõ kerékpárút, nem megfelelõ az útburkolat, rossz a levegõ, de természetesen vannak olyanok is, akik kényelmetlennek érzik a biciklizést vagy egyszerûen lusták. Sokan szeretnék tömegközlekedési eszközökön szállítani kerékpárjukat, ám erre nincs sok lehetõségük, és szintén fontos problémát jelent, hogy a városban kevés helyen van kihelyezett tároló. Bár a megkérdezettek közel kétharmada egyetértett azzal, hogy nincs elég kerékpárút, mégis csupán ötödük vallott úgy, hogy ha a jelenleginél több, jól összefüggõ kerékpárút lenne Budapesten, akkor valószínûleg biciklizne, és további tizedük biztosra ígérte ez esetben a kerékpáros forgalomban való részvételét. Arra a kérdésre, hogy ha a jelenleginél több, jól összefüggõ kerékpárút lenne Budapesten, akkor használnák-e kerékpárjukat a városban is, a fõvárosban jelenleg nem biciklizõk több mint negyede nyilatkozott úgy, hogy ebben az esetben valószínûleg kerékpározna Budapest határain belül is. A budapestiek alapvetõen a biciklisek pártján állnak, leginkább a kerékpárosok problémáit tekintették fontosnak – kevés a kerékpárút, nincs megoldva a kerékpáros közlekedés, nem figyelnek rájuk az autósok –, míg a biciklisek által okozott problémák – szabálytalanok, nem figyelnek a gyalogosokra, túl gyorsan hajtanak – alacsonyabb társadalmi egyetértésre találtak. !
Legtöbben, a válaszadók közel kilenctizede egyetértett azzal az állítással, hogy a városvezetésnek arra kellene törekednie, hogy a kerékpárutak az egész várost behálózzák, a bicikliseknek ne kelljen az autók között haladniuk. A válaszadók kétharmada szerint az autósok nincsenek tekintettel a biciklisekre, és több mint kétötödük sérelmezi, hogy az autósok a kerékpárutakon parkolnak.
Milyen gyakran biciklizik mostanában?
A budapestiek éppen fele szerint a gyalogosok nem tartják tiszteletben a kerékpárutakat, míg mindössze háromtizedük véli úgy, hogy a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra. A „biciklisellenes“ állítások többségével kevesen értettek egyet: a megkérdezettek közel harmada szerint a kerékpárosok nem tartják be a közlekedési szabályokat – különösen a férfiak gondolják így. A biciklisek gyorshajtását csupán az összes válaszadó negyede sérelmezte, s leginkább azok kifogásolták, akik nem, vagy csak ritkán kerékpároznak. A válaszadók közel háromtizede szerint a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra, fõleg az idõsebbek vélekednek így. A rendszeresen autót vezetõ válaszadók fele jelezte, hogy zavarják a kerékpárosok autósként a forgalomban. E válaszadók harmada szerint balesetveszélyesen közlekednek, negyedük pedig arra panaszkodott, hogy feltartják a forgalmat, kerülgetni kell õket. Alig több mint tizedük kiszámíthatatlannak és figyelmetlennek tartja a bicikliseket, kevesebb mint tizedük kifogásolja, hogy nincsenek mindig kivilágítva a kerékpárosok a forgalomban. Leopold Erika
[email protected]
www.studiometropolitana.hu 2005. július
23
Ön mikor frissítette utoljára honlapját?
Sikerül rendszeresen tartalmas információkat szolgáltatnia?
Nem?
Segítünk! Hasznos hírek egyenesen az Ön honlapjára! A helyi önkormányzati honlapok általános problémája, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják azokat folyamatosan tartalmas, közérdeklõdésre számot tartó információkkal ellátni. Márpedig látogatottságot, ezáltal lakossági elégedettséget csakis
megfelelõ minõségû tartalomszolgáltatással
lehet elérni.
A Localinfo Önkormányzati Információs Központ – több éves tartalomszolgáltatási tapasztalattal maga mögött – ebben kíván segítséget nyújtani Önöknek, felajánlva közhasznú információs szolgáltatását.
Összeállításaink nem pusztán cikkeket tartalmaznak, hanem az internet adta lehetõségeket kihasználva megmutatjuk az utat a továbblépéshez, egy-egy ügy elintézéséhez, mélyebb tanulmányozásához. Mellékeljük az adott téma fontosabb dokumentumait, azoknak az internetes helyeknek a címeit, ahol még teljesebb körû információk találhatók a témáról. Az általunk végzett általános tartalomszolgáltatás révén hetente 15 hírbõl álló válogatást állítunk össze és juttatunk el/töltünk fel Önöknek.
az adóváltozásoktól a pályázati lehetõségeken át a legkülönbözõbb élethelyzetekben (pl. felvételi, gyes, nyaralás, lakáshitelek, stb.) fontos információkig. A
Elõfizetõink kedvezményben is részesülnek, így 50 százalékos árengedménnyel vehetik igénybe a Localinfo által kifejlesztett „Üvegzseb“ modult, amelybe egy informatikai elõképzettség nélküli adminisztrátor is könnyedén, rendszerezetten feltöltheti az „üvegzseb“ törvény által kötelezõen elõírt információkat (lásd: www.localinfo.hu/uvegzseb)
hozzásegítenek az országos szintû változások nyomon követéséhez, gyakorlati tanácsokat adnak a hétköznapi életben való eligazodáshoz, s kielégítik a közélet és a kultúra iránti kíváncsiságot.
A szolgáltatás részleteirõl és településtípusra szabott áráról a 06-30-210-2847-es számon vagy az
[email protected] email címen keresztül kérhetnek tájékoztatást.
A közhasznú hírekbõl hetente küldünk megrendelõink számára egy, a mindennapi életet megkönnyítõ,
praktikus hírcsokrot
„Hasznos hírek“
Keressen bennünket, legyen velünk sikeres! Bõvebb információ: Localinfo Önkormányzati Információs Központ
www.localinfo.hu
Településüzemeltetés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Játszóterek: távol Európától Õszre összesíti a gazdasági tárca a játszóterek állapotára, felújításuk költségeire vonatkozó adatokat. Az önkormányzatoknak június 30-á áig kellett (volna) felméretniük az általuk fenntartott játszóterek állapotát. A végsõ határidõ 2008 – addig kell a szabványok szerint átalakítani, vagy – ha nincs más megoldás – leszerelni az elõírásoknak nem megfelelõ játszótereket. Sok helyen azonban nincs más megoldás. Tavaly a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium írt ki pályázatot játszóterek felújítására, idén nyár végére ígérnek egyet százmillió forintos keretösszeggel. Az önkormányzatok rendre a pénzhiányra utalnak a játszótér-felújítási problematika kapcsán. Kétségtelen: ez egyelõre egy újabb feladat, forrás és fedezet nélkül. Sokhelyütt így kerek-perec arról beszélnek, leszerelik a régi, elavult játszótereket, s nem építenek helyettük újat, hacsak nem nyernek erre központi támogatást. Kisújszállás mûszaki osztályának vezetõje, Nagy Magdolna nem fogalmazott ilyen sarkosan, de a problémát érzékeltetendõ elmondta: 4 közösségi és 8-10 intézményi játszóterük közül egy sincs, amelyet az elmúlt években felújítottak volna. Úgy vélte: hasonlóan az ország többi önkormányzatához, a 180 eszköz közül, biztos, hogy náluk is lesznek olyanok, amelyeket leszerelnek majd. Hisz itt is ugyanazok a régi fémeszközök vannak kint a parkokban, mint az országban szinte mindenhol, akárcsak 20-30 évvel ezelõtt. Az osztályvezetõ-asszony azonban arra is rámutatott, hogy nagyon drágák az új játszótéri eszközök, az önkormányzatok anyagi helyzete pedig oly' siralmas, hogy lehetetlen önerõbõl megoldani a helyzetet. Sõt, még arra a kérdésünkre sem volt túl biztató a válasza, hogy pályáznánake, ha lenne kiírás: „most is pályázunk, csak más, fontosabb dolgokra, és pályázni sem lehet nyakló nélkül, hisz önerõ kell hozzájuk“. – A játszótéri eszközök most is pont olyan drágák, mint tavaly voltak, sõt mint tavalyelõtt; mi például két éve nem emeltünk árat – nyilatkozott érdeklõdésünkre Bellavics István, az egyik forgalmazó cég vezetõje. Azért drágállják az önkormányzatok, mert kötelezõen rájuk kényszerítették a szabványosítást - fogalmazott, megjegyezve: az autók is drágák, csak ott, ha nincs pénz, nem kötelezõ megvenni õket. A piaci viszonyokról szólva elmondta: cége 11 éve van a piacon, az uniós csatlakozás hatására azonban hirtelen Portugáliától Olaszországig mindenhonnan ellepték a vállalkozások Magyarországot. Elmondása szerint cége készen állna arra, hogy magyarországi gyártású eszközökkel jelenjen meg a piacon, de egyszerûen olcsóbb külföldrõl importálni, mint Magyarországon legyártani a termékeket. – Óriási a sajtóvisszhang, rengeteg az információ, játszótér meg egy szál se – foglalta össze véleményét a felmérési hullám kapcsán Bellavics István, aki egy szakmai konferencián elhangzottak alapján közölte: a városok 20 százaléka még meg sem rendelte, sõt még árajánlatot sem kért a játszóterek felmérésére. Képzelhetjük, hogy állnak akkor a kistelepülések... Bellavics István arra is felhívta a figyelmet, hogy van a piacon legalább három !
olyan cég, amely azt állítja magáról, hogy szabványos eszközöket árul, s csak a hivatalos bevizsgálásnál derül ki, hogy ez nincs így (egy Pest megyei kistérség nyolc települése épp nemrégiben ment így lépre, s vásárolt meg nem minõsített termékeket.) Ezért fontos, hogy a megvásárolt eszközök a GKM által kijelölt hét szakértõ cég valamelyikének minõsítésével rendelkezzenek. Más kérdés, hogy õk darabonként 5-8 ezer forintot is elkérnek a vizsgálatért. A Hír Tv közlése szerint a Gazdasági Minisztérium 100 ezerre becsüli a szabadtéri játszóeszközök számát, amelyeknek 95 százaléka nem szabványos, sõt balesetveszélyes. Lapunk azonban nem tudta megerõsíttetni a minisztériummal ezt az adatot: Békési László vezetõ fõtanácsos az adatokról szólva annyit közölt, hogy a június 30án lejárt határidõ után elõreláthatólag õszre egyesítik az adatokat, s tudnak tényekkel szolgálni az országos helyzetet, szükséges forrásokat, satöbbit illetõen. Ezt követõen tájékoztatják a Belügyminisztériumot, mint az önkormányzatok felelõsét, a szükséges intézkedésekrõl. Azt az információnkat, miszerint az Európai Unióban Magyarország az egyetlen, amely rendeletileg kötelezõen elõírja a játszótéri szabványokra vonatkozó EU-s ajánlás teljesítését, Békési László nem tudta sem cáfolni, sem megerõsíteni, de utalt arra, hogy Német-, vagy Franciaországban igen komolyan veszik ezeket az elõírásokat. Egyelõre könnyítésben, vagy határidõ-módosításban sem gondolkodnak. A fõtanácsos ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a gazdasági tárca egy óvodai halálos balesetet követõen hozta meg a jogszabályt. Hozzátette: nemcsak az önkormányzatok, az állam is felelõs az általa fenntartott vagyonért, feladata annak karbantartása, üzemeltetése. A veszélyt pedig kötelessége elhárítani, ha kell átalakítással, ha ez nem megy, megszüntetéssel. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.jatszoter.lap.hu 2005. július
25
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Júniusban történt – Júniusban történt Tréning a balatoniak összefogásáért
Zalaegerszeg: szennyvízprogram indul
A partnerség, az együttmûködés jegyében szervez tréningeket a Balatoni Integrációs Kht., hogy ezzel is elõsegítse a kapcsolattartást, a közös gondolkodást a turizmus és a környezetvédelem terén – közölte a kht. kommunikációs menedzsere. „Arra szeretnénk ösztönözni a résztvevõket, hogy közösen alakítsanak ki a régió fejlõdését elõsegítõ környezetvédelmi, vízminõség-védelmi és turisztikai kistérségi együttmûködési modelleket“ – mondta Németh Zsuzsa. Közlése szerint a lehetõséget turisztikai és gazdálkodó szervezetek, oktatási intézmények, kistérségi menedzserek, önkormányzati projektmenedzserek, valamint civil szervezetek képviselõinek ajánlották fel. A 2007 december végéig tartó program során több mint félszáz tréninget tartanak. 2005.06.01.
Megfelelõ ütemben haladnak a Zalaegerszeg és 41 község alkotta társulás közel 12 milliárd forint értékû, az Európai Unió kohéziós alapjának 75 százalékos támogatását elnyert térségi szennyvízprogram szervezési és pályáztatási elõkészületei – állapította meg a zalai megyeszékhely önkormányzati közgyûlése. A februári támogatási szerzõdéskötés óta létrejött a régió eddigi legnagyobb szennyvízberuházását egyeztetõ-irányító munkaszervezet irodája, megjelentetésre kész a tervezési tender, folyik az elsõ szakaszban megvalósuló belvárosi hálózati és a szennyvíztelepi rekonstrukciós pályázat kiírásának elõkészítése, valamint a garantált 10 százalékos önrész összegyûjtése – tájékoztatta a közgyûlést Rigó Csaba, a térségi céltársulás elnöke. 2005.06.10.
Köztisztviselõ képzés Gyõrben
Digitalizálják a fõvárost
Több mint ötszáz Gyõr-Moson-Sopron megyei köztisztviselõt készítenek fel az EU strukturális alapjainak megismerésére, az alapok megszerzésének és felhasználásának mikéntjére a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programja (ROP) keretében még az idén – mondta tájékoztatóján Németh Éva, a megyei közigazgatási hivatal vezetõje. A szakember közölte: a képzésekre 14,5 millió forintot fordítanak, a teljes összeget a ROP uniós és hazai központi forrásból biztosítja. A hivatalvezetõ elmondta: a regionális operatív program a helyi közigazgatás területén célul tûzte, hogy a köztisztviselõk a strukturális alapok megszerzésében és hatékony felhasználásában tegyenek szert szakértelemre. 2005.06.03.
Kerékpárút épül Csongrádon Kerékpárút épül a csongrádi Tisza-gáton; a 312 millió forintos fejlesztésnek köszönhetõen egészen Szentesig lehet majd kerekezni – közölte a csongrádi önkormányzat polgármesteri tanácsadója. A ROP aktív turisztikai pályázatán 95 százalékos támogatást nyert a város, így a 6,7 kilométer hosszú és 3 méter széles kerékpárút mindössze 15-16 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. A közbeszerzési eljárás hamarosan elkezdõdik, és kedvezõ idõjárás esetén akár idén év végére el is készülhet a város fahídja és közúti hídja közötti szakasz. A fejlesztést nehezíti, hogy a Csongrád-Szentes vasútvonal keresztezésénél korszerû vasúti átkelõhelyet kell kiépíteni a töltésen, amely mintegy 30 millió forintba kerül. 2005.06.08. 28
Az infokommunikációs eszközök és az elektronikus szolgáltatások széles körû elterjesztésére kötött megállapodást a fõváros, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – közölte Demszky Gábor fõpolgármester. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter rámutatott: az információs társadalom fejlesztése az egyik legfontosabb motorja a versenyképességnek és a társadalmi jólétnek. A tárca és a fõváros együttmûködése azt célozza, hogy a nemzeti fejlesztési terv második részében fontos, jelentõs forrásokkal finanszírozandó fejezetként jelenjen meg a digitális alapú városüzemeltetés és a papír nélküli e-közigazgatás megvalósítása. Az együttmûködés részeként hamarosan kialakítják Budapest egységes digitális térképét is, ami megkönnyíti például a közmûfelújításokat és a tájékozódást. 2005.06.13.
208 szemétdombot számoltak fel Az illegális hulladéklerakók felszámolására az idén is meghirdetett Tájsebészet program keretében országszerte 208 hulladéklerakót számoltak fel pályázaton jelentkezõ iskolai csoportok, helyi közösségek, civil szervetek – mondta Privigyei Csaba, a kezdeményezést szervezõ Hulladék Munkaszövetség környezeti tanácsadója. Nincsen hivatalos statisztika az országban található illegális hulladéklerakók számát illetõen. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy kistelepülések körül 20-25 helyen, városok környékén 100-as nagyságrendben, Budapesten pedig több ezres számban fordulnak elõ szemétdombok. 2005.06.15.
2005. július
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Júniusban történt – Júniusban történt Pécs: hétmilliárd pályázatokból
Megalakult a BKSZ
Hétmilliárd forint pályázati forrást nyert el a baranyai megyeszékhely tavaly, ekkora összeghez már régen jutott a város – mondta Toller László polgármester. Hozzátette: az elnyert forrásokat munkaerõ-piaci, energiagazdálkodási, humánpolitikai fejlesztésekre fordítják ezzel is elõsegítve a most zajló szerkezetváltást: a bányászat helyébe a kultúra és a tudomány fejlesztése került. A jövõben nagyobb hangsúlyt helyez a város a kultúrára, az egészségés a környezetvédelmi ipar fejlesztésére. Ezt szolgálja az öko-város program, s a teljes egyetemi struktúraváltás az egészségügy terén. 2005.06.16.
Útfelújítás Egerben Több mint 230 millió forintot fordítanak Egerben a belterületi utak felújítására, amelyre 91 millió forintot nyert pályázaton a város, jelentette be a város polgármestere. A kormány most elõször juttat pénzt a településeken belüli utak rendbetételére, az önkormányzat minden erre a célra szánt 1 forintja mellé hozzátesz 1 forintot – mondta Nagy Imre. Közölte: Eger 100 millió forintra pályázott, és 91 millió forintot nyert el a pályázatot elbíráló Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács döntése nyomán. Az összeg azért kevesebb az igényeltnél, mert nem minden munkálatot támogatnak a pályázat keretében, fûzte hozzá Nagy Imre. A nyert pénzhez a város költségvetésébõl 141 millió forintot tesznek hozzá. Az összegbõl a megyeszékhely 26 utcája újul meg. A munkálatokat az idegenforgalmi szezon után, augusztus végén kezdik el. 2005.06.17.
A legtöbb településen kifogástalan az ivóvíz A lakosság 58 százalékának otthonában az ivóvíz minõsége mindenben megfelel az európai közösségi elõírásoknak, a fennmaradó 42 százalékhoz eljuttatott víz néhány összetevõt tekintve még elmarad ezektõl a kívánalmaktól – állapította meg a Országos Víziközmû Konferencia. A soproni rendezvényen a szakma képviselõi hangsúlyozták: fontos lenne helyreállítani a vezetékes ivóvíz presztízsét. A huszonnégyezer dolgozót foglalkoztató, mintegy 600 milliárd forint értékûre becsült hazai víz- és csatornamû vagyont üzemeltetõ ágazat konferenciáján elhangzott, hogy az olcsó, és a legtöbb helyen kifogástalan minõségû ivóvizet szolgáltató ágazat képtelen felvenni a versenyt az ásványvízgyártók gyakorta lejárató kampányaival. 2005.06.24.
Megalakult a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) és a BKSZ Budapesti Közlekedés-Szervezõ Kht. Kóka János az alapszerzõdés aláírását követõen elmondta: elsõ lépésként szeptember 1-jén bevezetik a budapesti egyesített bérletet. Ennek ára 10 százalékkal magasabb lesz ugyan a BKV-bérletekénél, de három közlekedési társaság járatait lehet vele igénybe venni. A mintegy 3,3 millió ingázónak ez éves szinten szeptembertõl 50-70 ezer forint megtakarítást jelent. A második lépésben 2006. január 1-jén éves összhálózati bérleteket vezetnek be, míg a tarifaközösség és az elektronikus jegyrendszer fokozatosan, 2010-ig jön létre. A BKSZ 2005 negyedik negyedévi mûködésére a központi költségvetés a GKM fejezetében 432 millió forintot biztosít. 2005.06.28.
Ingatlanjuttatás önkormányzatoknak A kormány összesen 161 ingatlan, illetve ingatlantulajdoni hányad ingyenes átadásáról döntött 76 önkormányzat számára 11,4 milliárd forintos bruttó nyilvántartási értékben – tájékoztatott Batiz András. A kormányszóvivõ elmondta: az érintett ingatlanok piaci értéke ennek kétszerese is lehet. Az ez év januárjában életbe lépett szabályozás lehetõséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy ezeket az ingatlanokat eladják, az értékesítésbõl származó teljes bevételt pedig feladataik ellátására fordítsák. 2005.06.30.
Megszûnõ iskolák Zalában Szeptembertõl két iskola teljesen, egy részben megszûnik Zala megyében. A dióskáli iskola megszüntetésérõl már döntöttek. Ezt az intézményt összevonják a zalavárival. A két önkormányzat megegyezett egymással, hiszen mindkét településen csak 70 gyerek maradt az iskolában, így túl drága volt a fenntartás. Most Zalaváron 140 gyerekkel már gazdaságosan lehet mûködtetni az iskolát. A kisgörbõi iskola megszüntetésérõl most dönt a 4 fenntartó önkormányzat. Itt is 70-re csökkent a gyereklétszám. Információink szerint azonban ennek az is az oka, hogy a szülõk más településekre járatják iskolába gyerekeiket. Ha megszûnik, akkor a kisgörbõi iskolában mintegy 10 pedagógus veszítheti el állását. Szintén döntöttek már arról, hogy Szentgyörgyvölgyrõl a felsõ tagozat átköltözik Csesztregre. Ezen kívül több óvodai csoport is megszûnik idén Zala megye kistelepülésein. 2005. 06. 30.
2005. július
29
Energia
Localinfo Önkormányzati Havilap
Átadás elõtt az elsõ közösségi szélerõmû A lapzártánk utáni napokban adják át Magyarország elsõ közösségi tulajdonba kerülõ szélerõmûvét Vépen. A 230 millió forintos beruházás 90 százalékát az Európai Unió támogatta. A projekt modellértékûnek bizonyulhat, hisz folyamatosan keresik a vépieket, árulnák el a titkot: hogyan lesz egy alig másfélezer fõs településnek saját szélerõmûve. Persze az erõmû nem teljesen saját: jelenleg öt magánszemély a tulajdonosa annak a kht-nek, amely az erõmûvet építi, ám az önkormányzattal kötött megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a cég állja a község közvilágítását. Ezzel a község évi 5-6 millió forintot takarít meg. A harmadik ütem befejezését követõen pedig a
Localinfo
község alanyi jogon 20 százalék, a helyi földtulajdonosok 5 százalék részesedést kapnak, míg további 40 százalékot a község lakói kedvezményesen megvásárolhatnak. A harmadik ütem azt jelenti, hogy a jelenlegi elsõ után még három, majd még további 16 erõmû épül. Pedig már ez az egy is fedezné a község lakossági energiafogyasztásának felét: az erõmû 1,0-1,2 millió kilowatt áramot termel éves szinten. Ráadásul az üzemeltetésnek alig van költsége – tudtuk meg Boldizsár Sándortól, a Szélerõ Vép Kht. vezetõjétõl, aki elmondta: számítógépes vezérlés mellett, személyzet nélkül mûködik a szerkezet, gyakorlatilag a karbantartás és a biztosítási díj a költség rajta. Mégsem ennyire könnyû belevágni egy ilyen projektbe: a generátor kialakítása 230 millió forintba került, ami 10-12 év alatt térülne meg. A vépiek azonban sikeresen pályáztak egy Phare támogatásra, 860 ezer euró összegben. Nem csoda, hogy már a jövõrõl gondolkodnak, s további 19 erõmû építését tervezik. A megtermelt áramot aztán értékesítik az energiapiacon. A világ olaj, gáz és urán készletei néhány évtizeden belül kimerülnek, a megújuló energiaforrások ezzel szemben kimeríthetetlenek. Ezen energiaforrások – vagyis a nap, a szél, a víz, a biomassza és a földmeleg – kihasználása által az éves nemzetközi energiaigény többszöröse lenne megtermelhetõ. A német alsóház (Deutsche Bundestag) már 1990–ben úgy vélte, hogy 2050-ben az öszszes energiaigénynek kb. 70 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet biztosítani. És még egy érdekesség: minden kilowattóra szélenergiából elõállított villamos energia több, mint 3 kWh káros anyagot elõállító primer energiát takarít meg. Munkatársunktól
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
30
2005. július