Energiamegtakarítás felsõ fokon

Energiamegtakarítás felsõ fokon Közintézményi energetikai létesítmények, ezen belül kazánházak, hõközpontok, távvezeték-rendszerek teljeskörû üzemeltetése és szervize. Partnereink mentesülnek olyan tevékenységek kényszerû végzése alól, mely mûködésüktõl profilidegen. Energetikai rendszerek felújítása korszerûsítése, automatizálása energiamegtakarításból megrendelési költségteher nélkül. Saját tervezés, kivitelezés, üzemeltetés.

Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1106 Budapest Jászberényi u. 24–36. Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-mail: [email protected]

Referenciáink:

Miskolc Megyei Kórház kiemelkedõ – 70 %-os – megtakarítás

Sportlétesítmények elavult hõközpontjai távvezetékrendszereinek felújítása korszerûsítése, üzemeltetése. Garantált 30–50% megtakarítás

Dél-pesti Kórház nekünk átlagos – 50 %-os – megtakarítás

Garancia 10+15 év

Localinfo Önkormányzati Havilap

Jegyzet

Budapest és vidék

Tartalomjegyzék u

Reflektorban az uniós kulturális fõváros 4–6. oldal

u

Brüsszelbõl jelentjük 7. oldal

u

Kárpát-medence 8–9. oldal

u

Készül az agglomerációs törvény 10–11. oldal

u

Nem lesz Kis-Budapest 12. oldal

u

Harc az üres laktanyákért 13. oldal

u

Nem kell a mobilposta 14. oldal

u

Közbeszerzési tanácsok 19. oldal

u

Fészekrakó lakás program 20–21. oldal

u

Interjú 22–23. oldal

u

Megyéknél járt az ÁSZ 25. oldal

u

Visszatekintõ 28–29. oldal

u

Ácsolják Attila palotáját 30. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-mail: [email protected]

Egy tanítás szerint az emberek iszonyú sok energiát pazarolnak el arra, hogy rosszul alkalmazzák az „és“ illetve a „vagy“ kötõszavakat. Amikor több dolgot szeretnének (vagy kellene) egyszerre csinálni, akkor helytelenül, így teszik fel a kérdést maguknak: ezzel foglalkozzak vagy azzal? Ebbõl aztán leginkább az lesz, hogy sem az egyik, sem a másik dolog nem megy. A helyes eljárás, amely gyakran segíthet, az „és“ kötõszó alkalmazása, vagyis megcsinálom ezt is, és aztán megteszem azt is. Ez a megoldás ugyanis jelentõsen csökkenti a „vagy“- ból adódó feszültséget, felszabadítja azt az energiát, amit a meddõ hezitálás von el a tényleges cselekvéstõl. Ez jutott eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogyan fogja eldönteni a kormány - pontosabban a kulturális tárca -, hogy melyik magyar település kapja meg az Európa kulturális fõvárosa címet. Ez az egy évre szóló lehetõség természetesen nem csupán protokolláris rang. A tapasztalatok szerint a nemzetközi figyelem kereszttüzébe kerülõ (gyõztes) városok turisztikai vonzereje hihetetlen mértékben megnõ, ami bevételt, beruházásokat, új munkahelyeket és tartós növekedést eredményez. Vagyis tényleg nem jelentéktelen a tét. A tavaly év végi jelentkezési határidõig 11 város nyújtotta be pályázatát. Hiába ennyi az aspiráns, mindenki tudja, az igazi dilemma az, hogy Budapest, vagy egy vidéki város kapja meg a rendezés jogát. Soha „jobb“ alkalom, hogy ismét egymásnak feszülhessen a fõváros és az ország. Pedig úgy érzem, egyáltalán nem szükségszerû ez. Megpróbálom egy anekdotával megvilágítani a helyzetet. Eszerint egy kanadai azt találta mondani, hogy ha Közép-Európában van az ember, akkor jó, ha magával viszi kutyasétáltatáshoz is az útlevelét, mert könnyen áttévedhet egyik országból a másikba. Neki történetesen 900 kilométerre van a hétvégi háza Torontótól. Szóval ekkorák vagyunk mi onnan nézve, vidékestül, fõvárosostul. Immár túlmagyarázva a fenti történetet: akár a vidék nyeri el a lehetõséget, akár Budapest, azok, akik majd ennek kapcsán látogatnak Magyarországra, azok elmennek majd vidékre és a fõvárosba is, vagy ha úgy jobb, fordítva. Ebben a pici országban, ha tetszik, ha nem, együttmûködésre vagyunk ítélve. L. László János [email protected]

2005. január

3

Reflektor – Kultúra


Tizenegy pályázó a kulturális fõváros címre A nyertes város akár több százezer uniós turistára is számíthat Az elõzõ év utolsó napjára szóló határidõre Budapest, Debrecen, Eger, Gyõr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál az Európa kulturális fõvárosa címre. A kétfordulós tendereztetés után a végsõ döntést várhatóan 2006 elsõ felében hozzák meg a szakemberek. Az Európai Unió kulturális miniszterei 2004 májusában döntöttek arról, hogy 2009-tõl évente két település, egy régi és egy új tagállam városa együtt töltheti be az Európa kulturális fõvárosa címet - nyilatkozta a Localinfonak Mesterházy Balázs, a pályáztatás miniszteri biztosa. Hozzátette: 2010-ben egy német és egy magyar város képviseli a kultúrát Európában. Az adott város kiválasztását az EU a tagállamra bízza, ezért a Nemzeti Kultuális Örökség Minisztériuma októberben pályázatot írt ki a megtisztelõ cím elnyerésére.

Veszprém

Sokat fejlõdhet a gyõztes város Annak a településnek, amely végül elnyeri az Európa kulturális fõvárosa címet, hosszú távon megváltozhat az arculata - jelentette ki Mesterházy Balázs. Elmondta: a programsorozat keretében a városban több nagy beruházás létesülhet, amely során akár több ezer új munkahely jöhet létre, jelentõsen csökkentve a munkanélküliséget. A cím elnyerése nemcsak a város, hanem az egész régióra pozitív hatással lehet, hiszen szinte minden település bevonta az agglomerációt is a programsorozatba. Ugyancsak pozitívan hathat a cím a település turisztikai vonzerejére, hiszen az jó eséllyel u

4

www.kulturalisfovaros.hu 2005. január

kerülhet fel Európa kulturális térképére. A miniszteri biztos példaként említette, hogy a címet 1990-ben elnyert Glasgow-t 8,3 millió turista kereste fel abban az évben, a külföldi látogatók száma 50 százalékkal nõtt, 102 új beruházás jött létre és mintegy 20 ezer új munkahely létesült. A 2003-ban nyertesnek nyilvánított Graz turistáinak a száma 28 százalékkal nõtt, és megváltozott lakóinak viszonya a városhoz. A tender során a városoknak egy 5 oldalas kritériumrendszernek kell megfelelniük, valamint információt kell szolgáltatniuk a település kulturális aktivitásáról, és egy 4-4,5 éves átfogó fejlesztési projectet is be kell mutatniuk. Erre azért van szükség, mert a korábbi európai kulturális városok példái azt mutatják, hogy ennyi idõre van szükség a programok megvalósítására - közölte Mesterházy Balázs. A pályázatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a jövõben milyen szponzori szerzõdéseket kötnének, illetve milyen konkrét beruházásokra gondoltak - például reptér, tudásközpont, koncertterem építése. A projektek megvalósításának költségei négyfelé oszlanak: a város önerõrésze, az állami és az Európai Uniós támogatás, valamint a magántõke. A pályázati kritériumok között prioritásként szerepel 1) a kultúra regionális húzóágazattá válására irányuló hosszú távú fejlõdés biztosítása, 2) a település- és régiófejlesztési elképzelések, 3) a széles körû társadalmi részvétel biztosítása, 4) a fejlesztések, illetve a programsorozat összeurópai kontextusban való elhelyezhetõsége, 5) a természeti és az épített örökségnek a fejlesztési tervekbe való bekapcsolása, 6) a kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A pályázati kiírás szerint a koncepciónak fel kell vázolnia, hogy az egyes kulturális vonatkozású fejlesztési tervek mennyiben adnak lehetõséget a köztér-használat, az építészet és az új mediális mûvészetek különbözõ formáinak olyan összjátékára, amely alkalmas arra, hogy gyökeresen megváltoztassa vagy döntõen növelje a város Európa kulturális életében betöltött szerepét.

Kétfordulós pályázat A benyújtott dokumentumokat az elsõ fordulóban egy államigazgatási és kulturális szakemberekbõl álló héttagú zsûri vizsgálja meg - nyilatkozta a miniszteri biztos. Hozzátette: azért döntöttek a zsûri ilyen összetétele mellett, mert a minisztérium, így tudta elérni, hogy az államapparátusból és attól független személyek is részt

Localinfo Önkormányzati Havilap vehessenek a döntésben. A szakembereknek 45 napjuk van az eredmény kihirdetésére, így várhatóan február végén dõl el, hogy mely városok jutottak a második fordulóba. Ebben a körben egy nemzetközi tagokkal kiegészített tíz fõs zsûri dönt a végleges nyertesrõl. Ekkor a szakmai ötletek részletes kidolgozottságát, a megvalósíthatósági tanulmányt és a többéves pénzügyi terveket nézik át. Õk várhatóan szeptemberben hirdetnek gyõztest. A zsûri döntését késõbb kormányhatározatban erõsítik meg, majd várhatóan 2006 elején küldik el a gyõztes pályázatot Brüsszelbe. Az Európai Unióban a cím odaítélésérõl döntõ testület az európai bizottság, a tanács, a parlament, valamint a régiók bizottságainak a képviselõibõl áll. A grémiumnak csak véleményezési joga van, a város nevét nem választhatják meg. Mesterházy Balázs elmondta, hogy ebben az utolsó fordulóban már csak az uniós elvárásokat nézik át, de mivel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ezeknek a céloknak a maximális figyelembe vételével írta ki a pályázatot, a miniszteri biztos nem hiszi, hogy bármilyen probléma adódna. Amennyiben a testület mégsem tartja megfelelõnek a magyarországi pályázatot, vagy nem fogadja el valamelyik programot, akkor azt visszaadhatja átdolgozásra, ahogy erre korábban már több példa is volt. A nyugati

Reflektor – Kultúra szakemberek várhatóan még 2006 elsõ felében meghozzák döntésüket. Németországban eredetileg tizenhét város pályázott a 2010-es Európa kulturális fõvárosa címre. Ez a kör idõközben tíz városra szûkült: a korábbi nyertes Berlin ezúttal nem pályázott, így jelenleg Halle, Bréma, Lübeck, Essen, Potsdam, Braunschweig, Görlitz, Kassel, Regensburg és Karlsruhe verseng a címért. Dzindzisz Sztefan [email protected]

Budapest

Az Európai kulturális fõváros cím története 1983-ban Melina Mercouri, az akkori görög kultuszminiszter Athénba hívta az Európai Közösség kultuszminisztereit, ahol hangot adott azon véleményének, miszerint a kultúra nem kapja meg azt a kellõ tiszteletet és odafigyelést, amely megilleti. Kifejtette, hogy a mûvészeteknek és a kulturális szektorban tevékenykedõ embereknek ugyanúgy jelen kellene lenniük a közszférában, mint a gazdaságnak, a gazdasággal foglalkozóknak, a politikának és a politikusoknak. Erre a problémára mintegy válaszként született meg az Európa Kulturális Fõvárosa-akció gondolata, melyet a görög színész- és politikusnõ az imént említett találkozón terjesztett az illetékes miniszterek elé. Felszólalásával meggyõzte kollegáit, hogy évente egy várost nevezzenek ki Európa Kulturális Városának. A programsorozat célja, hogy az európai városok kulturális és mûvészeti sokszínûségét demonstrálja, valamint hangsúlyozza közös kulturális örökségüket és ezek kreatív erejét. Melina Mercouri javaslata alapján a Kulturális Miniszterek Tanács 1985. június 13-án fogadta el a programtervezetet. Egyáltalán nem meglepõ, hogy a címet elsõként a kultuszminiszter szülõvárosa, a görögországi Athén kapta 1985-ben. A programsorozat nemcsak beváltotta a hozzáfûzött reményeket, hanem az európai polgárok egyik kedvenc programjává vált, és mint ilyen komoly mértékû gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdést indított el az adott városban éppúgy, ahogy az érintett régió egészében is. u

Az Európa kulturális fõvárosa címet már elnyert települések: 1985 Athén 1986 Firenze 1987 Amszterdam 1988 Berlin 1989 Párizs 1990 Glasgow 1991 Dublin 1992 Madrid 1993 Antwerpen 1994 Lisszabon 1995 Luxembourg 1996 Koppenhága 1997 Theszaloniki 1998 Stockholm 1999 Weimar 2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Prága, Krakkó, Helsinki, Reykjavík, Santiago de Compostela 2001 Rotterdam, Porto 2002 Bruges, Salamanca 2003 Graz 2004 Genova, Lille 2005 Cork 2006 Patras 2007 Luxembourg, Sibiu 2008Liverpool, Stavanger

www.budapest2010.hu 2005. január

5

Reflektor – Kultúra


Budapest pályázata a Dunára „épít“ Budapest Magyarország egyértelmû szellemi centrumaként már most Európa egyik kulturális fõvárosa, és mint ilyen, evidensen a legalkalmasabb magyar város arra, hogy 2010-ben Európa „hivatalos“ kul turális fõvárosa is legyen jelentette ki Demszky Gábor. Demszky Gábor A fõpolgármester szerint Budapest az egyetlen város, amelyik képes lehet valóban kihasználni az ebben a címben rejlõ lehetõségeket, mivel a fõváros tudja a legkisebb

befektetéssel a legnagyobb kulturális, gazdasági és idegenforgalmi hasznot hozni az egész ország számára e rendezvénysorozat helyszíneként. Demszky szerint Budapest további elõnye, hogy a külföldiek csak akkor jönnek a kulturális értékekért Magyarországra, ha az adott településre jó autópályával, vagy nemzetközi reptérrel tudnak eljutni. A fõpolgármester kiemelte: 1985 és 2000 között a korábbi EU 11 fõvárosa kapta meg ezt a címet. Csak miután „elfogytak“ a fõvárosok, jöttek sorra a régebbi tagállamok kisebb városai. Demszky Gábor azonban ígéretet tett arra, hogy amennyiben õk nyernék meg a címet, akkor teret adnak a többi jelentkezõ vidéki városnak is a nemzetközi bemutatkozásra. Budapest mottója a 2010-es kulturális fõváros címre a Víz és Metropolisz.

Pécs: mûvészeké lesz a Zsolnay-gyár Pécs a kulturális hagyományaira építette a pályázatát, valamint arra, tudja hogyan kell ezt a 21. századba átmenteni - nyilatkozta a Localinfonak Kunszt Márta, a település alpolgármestere. Hozzátette: a százoldalas pályázat során ismertették a város kulturális és történelKunszt Márta mi múltját, valamint a helyi infrastruktúra helyzetét, amellyel bizonyítható, hogy a város megfelelõ adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy lebonyolítsa a program-

sorozatot. A központi programot a Zsolnay-gyár területén bonyolítanák, ahol jelenleg sok használaton kívüli épület áll. Ezeket a házakat alkotómûvészeknek adnák ki, akik ott dolgozhatnának. Megkezdenék a városközpont rehabilitációját, valamint a belvárosban építenének egy új, többfunkciós épületet, amely többek közt egy hangversenytermet is tartalmazna. Ugyancsak a város tervei között szerepel egy élményfürdõ megépítése, amit szándékaik szerint magánbefektetõk kiviteleznének. A város vezetõi az egész dél-magyarországi régió felpezsdülését várják a programsorozattól, mivel véleményük szerint, ha Pécs megnyeri a pályázatot, akkor az ország déli fele megkezdheti a felzárkózást a fejlettebb régiókhoz.

Miskolcon rockmúzeum jönne létre Miskolc azért jelentkezett az Európa kulturális fõvárosa címre, mert vissza akarja szerezni a történelem során többször megérdemelt kulturális szerepét - jelentette ki a Localinfonak Fedor Vilmos, a borsodi megyeszékhely alpolgármestere. Példaként említette, hogy a Fedor Vilmos múlt század közepe óta Miskolc a magyar grafika fõvárosa, amit kétévente fesztivállal ünnepelnek; a Diósgyõri várat, amely Nagy Lajos idején az ország u

6

www.budapest.hu

u

www.pecs.hu

2005. január

u

központja volt, valamint azt, hogy annak idején itt indult el az ország elsõ magyar nyelvû színháza. A város természetesen nem csak a múltjából él, hiszen például idén már 25. alkalommal rendezik meg a Kaláka fesztivált, valamint ötödszörre a nemzetközi szinten is egyre népszerûbb Bartók plusz operafesztivált - tette hozzá Fedor Vilmos. A város által szervezett programsorozat központi témája a Herman Ottó által feltárt avashegyi õsember által az utókorra hagyott õskori kultúra. Ennek köszönhetõen az Avashegy lett a vezérmotívum, amelynek a tetején régészeti parkot kíván létrehozni a település. Egy másik beruházás keretében egy sziklába vájt rockmúzeumot hoznának létre. Erre a célra a korábbi Horthybunkert használnák fel. Mivel Miskolc a régió húzóereje, ezért a programsorozatba bevonták az agglomerációt is.

www.miskolc.hu


Európai Unió

Az EU vigyázó szemei Románián Szigorodnak a bányakitermelésre vonatkozó uniós elõírások A keleti országrészben és a Tisza mentén elhelyezkedõ több száz hazai önkormányzat számára sem volt közömbös, hogy milyen eredménnyel zárulnak a román csatlakozási tárgyalások, és milyen garanciákat sikerül beépíteni a román EU-tagság alapjául szolgáló majdani szerzõdésbe a nagybányaihoz hasonló környezetvédelmi katasztrófák megelõzésére és kivédésére. Januárban lesz öt éve, hogy Nagybányán egy bányatavat körülvevõ gát átszakadt és 50-100 tonna ciánt, különbözõ nehézfémeket tartalmazó közel százezer köbméter hordalék került a környezõ folyóvizekbe. A katasztrófa olyan súlyos pusztítást végzett egyik nagy folyónk, a Tisza élõvilágában, amelyre se elõtte, se azóta nem volt példa. A történtek fényében érthetõ, miért kísér fokozott figyelem Magyarországon a határ túloldalán folyó minden olyan beruházást, amely potenciális veszélyt jelent a környezetre. Annál is inkább jogos az aggodalom, mert egy kanadai cég az erdélyi Verespataknál éppen egy olyan aranybánya-beruházásba kezdene, amely magyar és európai környezetvédõk szerint az alkalmazandó eljárás és technológia miatt újabb természeti csapásokkal fenyeget. Hazánk számára kétségtelenül az lenne a leginkább megnyugtató megoldás, ha a beruházásból nem lenne semmi. Ám a magyar diplomáciának hamar rá kellett jönnie arra, hogy nincs olyan uniós jogszabály, amelyre hivatkozva rá lehetne parancsolni a szomszédos országra, hogy ne adjon engedélyt egy, a területére tervezett beruházás megvalósítására. Abba viszont már annál nagyobb beleszólása lehet az Európai Uniónak, hogy a román hatóságok csak akkor adjanak engedélyt a bánya megnyitására, ha a beruházó cég valamennyi környezetvédelmi elõírást lelkiismeretesen teljesítette. A bányakitermelésre vonatkozó uniós joganyag éppen nagy átalakulás elõtt áll, amelyet nagy részt az öt évvel ezelõtti nagybányai események generálnak. Az uniós tagállamok környezetvédelmi miniszterei október közepén jutottak politikai megállapodásra a bányászati hulladékok és melléktermékek kezelésére vonatkozó új irányelvrõl, amelyrõl legkorábban 2005 tavaszán születhet meg a végleges egyezség. Magyar diplomaták úgy vélik, hogy noha a Romániával folytatott tárgyalások a korábbi környezetvédelmi acquis-n alapultak, a csatlakozási szerzõdés nem hagy kétséget afelõl, hogy Bukarestnek az új bányászati hulladék-irányelv rendelkezéseit is maximálisan be kell tartania. Ami az elfogadás alatt álló új jogszabályt illeti, hazánk nem titkolta, hogy még szigorúbb szabályozást szeretett volna elérni. Ezért Ausztria társaságában tartózkodott is a direktíva-tervezet miniszteri tanácsi megszavazásakor. A végleges jóváhagyásra váró jogszabály kitér a hulladékkezelésre vonatkozó tervezési, engedélyeztetési és mûködtetési körülményekre. u

Rendelkezik arról, hogy a már bezárt bányákat, amelyek a környezetre nézve még kockázati tényezõt jelenthetnek, leltárba kell venni. A dokumentum elõzetes pénzügyi garanciát ír elõ a mûködésbõl eredõ környezeti károk helyreállítására. Ez azonban csak a kitermelés helyére vonatkozik, és nem terjed ki a szomszédos országok területeire, holott egy esetleges szennyezés nem áll meg a határoknál. Magyarország a korábbi szennyezés szenvedõ alanyaként éppen emiatt nem tekintette ebben a formában elfogadhatónak a szabályozást. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter Brüsszelben emlékeztetett rá, hogy az új irányelv a bányászati hulladékok esetében „a leghaladóbb technológiának megfelelõ határértékeket“ vezeti be, amelyeket a csatlakozás idõpontjában Romániának is maradéktalanul teljesítenie kell. Arra is felhívta a figyel met, hogy a verespataki beruházás megkezdéséhez egységes környezethasználati engedélyt kell kiadni, ami a szigorú kritériumokat figyelembe véve máris nem teszi annyira kifizetõdõvé a vállalkozást. A környezetvédelmi miniszter szavaival élve „Románia körül van bástyázva“. A magyar diplomácia azt is elérte, hogy a környezetvédelem a bel- és igazságügy és a versenypolitika mellett azon területek közé kerüljön, ahol az Európai Unió a tárgyalások lezárása (2004. decembere) és a tényleges csatlakozás (2007. január 1.) közötti idõszakban alaposabban Románia körmére néz majd. A szigorított figyelõrendszer feladata azoknak a súlyos hiányossá goknak a kiszûrése lesz, amelyek ilyen vagy olyan oknál fogva akadályozhatják az Európai Unió normális mûködését a román taggá válás után. Súlyos mulasztások esetén - és ez a környezetvédelemre is vonatkozik - az Európai Bizottság a román felvétel egy évvel - tehát 2008. januárra - történõ elhalasztását is javasolhatja a tagállamoknak, amelyek alapesetben egyhangú döntést hozhatnak az ügyben. Az úgynevezett „szupervédzáradékon“ kívül három védzáradék is az Unió rendelkezésére áll majd Romániával szemben a tagság elsõ három évében, amelyek segítségével egy-egy területen korlátozhatják az országot tagsággal járó jogainak gyakorlásában. Ez a számos biztosíték részben az EU óvatosságának jele Romániával szemben és elsõsorban az a szándék nyilvánul meg benne, hogy az országot a tagságra való felkészülés következetes végigvitelére ösztönözze. Gyévai Zoltán/Brüsszel

www.europa.eu.int 2005. január

7

Kárpát-medence


Népszavazás: sokkba került Elkeseredett határon túli közvélemény - Mini-Máért - 5 éves vízum „sebtapasznak" Felzaklatott magyar társadalom, egymásra mutogató budapesti politikai elit, és továbbra is a kettõs állampolgárság mellett kardoskodó határon túli közvélemény - ennyit hozott a konyhára a népszavazás. Kettõs állampolgárság egyelõre nincs, de mára világos, kinek nem kell tartani inzultustól, ha Erdélybe kívánkozik.

Népszavazás a kettõs állampolgárságról A részvétel valamivel elmaradt a 38 százaléktól, mivel a választópolgárok több, mint egynegyede egyik kérdésre sem adott azonos választ, így erdeménytelen volt a kétkérdéses népszavazás - derült ki december ötödikén éjszaka, miután a választási szervek a voksok nagy részét átszámolták. A szavazólapon szereplõ elsõ - az egészségügyi privatizációs stopot forszírozó - kérdés eldöntéséhez nem hiányzott túl sok szavazat, mégis ahogy egyébként várható volt - a második, a nemzeti összetartozás ügyét szimbolizáló kettõs állampolgárságot

szorgalmazó mondat „veresége“ váltott ki szenvedélyeket határon innen és túl. Mert bár matematikailag a második kérdést is a kezdeményezõk nyerték 52:48 arányban, a „nemzeti sikertelenség“ széles társadalmi csoportokat traumatizált idehaza, míg a határon túli területen a magyar politikai elit baloldalától (aktuálisan a most regnáló kormánytól) taszította el az ott kisebbségben élõ magyar közvéleményt. Egyes felmérések szerint a Kárpát-medencei (nem magyarországi) magyarok több, mint 80 százaléka elutasítja a „nemek“ mellett agitáló MSZP-t és

Kormányon az RMDSZ Az új liberális-demokrata román kormányban - a korábbi szövetségese, a posztkommunista Szociáldemokrata Párt ölelésébõl váratlanul kibon takozó - Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) négy miniszteri tárcát kapott. A román gyakorlat szerint miniszterelnök-helyettesi hatáskörrel rendelkezõ három tárca nélküli államminiszter közül az egyik Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lett, aki ebben a minõségében az oktatási, a mûvelõdési és az európai integrációs tárcák tevékenységét felügyeli és koordinálja. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke

u

8

www.rmdsz.ro

u

www.valasztas.hu

2005. január

az új román kormány informatikai és távközlési minisztere, Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelõs ügyvezetõ alelnöke a területrendezés és az infrastruktúra (közmû) építés, Winkler Gyula a kereskedelem megbízott minisztere. Az RMDSZ négy prefektusi tisztséghez is jutott. Beszterce-Naszód megyében Szilágyi János, Kovászna megyében György Ervin, Máramaros megyében pedig Böndi Gyöngyike lesz az új román kormány megbízottja. Rövidesen szintén RMDSZ-es prefektust neveznek ki Krassó-Szörény megyében is.

Localinfo Önkormányzati Havilap SZDSZ-t. A kabinetre sem kacsingatnak a székely, a felvidéki vagy a kárpátaljai magyarok: a Gyurcsány-kormány respektje mélypontra süllyedt, több régióban egyenesen „persona non grata“-nak nyilványították helyi civil szervezetek a budapesti kormánytagokat, akik néhány szakértõ szerint a rendszerváltás óta példa nélküli módon sértettek alkotmányt azzal, hogy valamely álláspont mellett kampányolva beavatkoztak a népszavazás lebonyolításába. Talán emiatt is próbálja immár második ízben váratlan ötlettel kihúzni a „nemzeti-ügy“ méregfogát a miniszterelnök. Elõször a Szülõföld-(segély)alap tervét fogadták hûvösen az érintettek, legutóbb pedig az „ötéves nemzeti vízum“ tervét vetették el. A határon túli magyar szervezetek egyértelmûen a kettõs állampolgárság mellett kardoskodnak, s ezt január második hétvégéjén Szabadkán - a budapesti elit nélkül szervezett, úgy-nevezett mini-Máért-en is megerõsítették.

Kárpát-medence A sikertelen népszavazás egyéb kihatása, hogy rövid idõre a nyugati sajtó „ukrán-román-magyar választási csalás-háromszögrõl“ cikkezett, miután elfogadta a kettõs állampolgárságot kezdeményezõ Magyarok Világszövetsége beadványát a Legfelsõbb Bíróság és még az óévben elrendelte a 11.000 szavazókörbõl 1154-ben a jegyzõkönyvek ellenõrzését. A legtöbb helyen az újraszámolás (vagy ellenõrzés) nem változtatott a már kihirdetett eredményen, de például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt olyan szavazókör, ahol rossz helyre írták be a megállapított voksokat. Lapzártánkkor jött a hír, hogy Legfelsõbb Bíróság elutasította az újraszámlálás elleni újabb beadványokat, így az Országos Választási Bizottság 2005 év elején született döntései jogerõre emelkedtek. Eszerint a népszavazás - most már jogilag is - eredménytelen volt. Sengel Ferenc [email protected]

HÍRHASÁB Ingyen szelektív hulladékgyûjtés (észak) Komáromban A tervek szerint január végén kezdi meg mûködését a szelektív hulladékgyûjtésre szolgáló gyûjtõudvar a Harcsási úton. A város tulajdonában lévõ udvart a szemétszállítással is foglalkozó Clean City Kft. üzemelteti majd. A hulladékot - beleértve a veszélyes hulladékot, a nagyméretû tárgyakat, a háztartási gépeket és az építkezési törmeléket is - ingyen adhatják le a polgárok. Komáromban idén a tavalyihoz képest tíz százalékkal: 420-ról 462 koronára emelkedett a szemétdíj. Etnikai-vallási feszültség Nagyváradon Felekezeti- és etnikumközi ellentét alakulhat ki Nagyváradon egy iskolai sportpálya miatt. Január elsõ napjaiban a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna református gimnázium használatában lévõ sportpálya lebontásába kezdett az ortodox egyház. A református gimnázium épületét 2003-ban kapták vissza a magyarok. A sportpályáról az épület visszaszolgáltatásakor 50 évre szóló bérleti megállapodást kötött az egyház a helyi önkormányzattal. Ennek ellenére tavaly a tanács a sportpályát az ortodox egyháznak adta úgy, hogy a városi közgyûlés magyar képviselõi nem tudták mirõl döntöttek, hiszen csupán a telek helyrajzi száma szerepelt a határozattervezetben. Tõkés László püspök, Markó Béla államminiszter, RMDSZ elnök segítségét kérte, aki megígérte, gyorsan intézkedni fog kormányszinten. Márton Áron szobor Kolozsváron? Márton Áron püspök szobrának engedélyezésérõl tárgyal a kolozsvári képviselõ-testület. A megrendelõ a Szent Mihály plébánia, a közel három méter magas egész alakos szobor Bocskay Vince szovátai mûvész alkotása. Korábban Gheorghe Funar szélsõségesen nacionalista kolozsvári expolgármester ellenállására elállt a katolikus egyház a szoborállítás szándékától. A múlt évi helyhatósági választásokat követõen Czirják Árpád kanonok, érseki helynök hozzálátott az egész alakos szobor engedélyeztetéséhez.

Bukaresti újságírók a Ringier ellen „Politikai lefejezéssel“ vádolja a svájci Ringier céget az Evenimentul Zilei napilap szerkesztõgárdája, amelynek harmincöt tagú derékhada mondott fel tiltakozásul a tulajdonos „önkényes“ lépései ellen. A vezetõ román politikai napilappá nõtt újság harmincöt vezetõ szerkesztõje és tényfeltáró riportere január 5-én testületileg benyújtott lemondásával tiltakozott a fõszerkesztõ elmozdítása, a lap bulvárosítása ellen. A felháborodott újságírók szerint a Ringier politikailag sterilizált, semmitmondó bulvártermékké akarja silányítani az Evenimentul Zileit, amely az utóbbi években harcos, erõsen kritikus hangvételével magára haragította a volt kormánypártot. Önkormányzati õrzõ-védõ kft. a közösségi rendõrség Egy tavaly meghozott törvény értelmében 2005. január 1-jétõl Romániában meg kellett volna szûnniük a polgárõrségeknek, és helyüket a közösségi rendõrség intézményének kellett volna átvennie. Ám a rendfenntartást, õrzést és védelmet biztosító, kihágásokat megállapító és bírságolási joggal is rendelkezõ új közszolgálat még nem jött létre, a fenntartásra anyagi keretet nem biztosított az állam, így az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdõ önkormányzatok nem alakítottak ki õrzõvédõ struktúrákat. A Hargita megyei Polgárõrségnek mintegy 250 alkalmazottja van, s hogy a munkanélküliséget elkerüljék, Hargita megye Tanácsa úgy döntött, kft-ként szervezi újjá a polgárõrséget, átvette ennek vagyonát és a még érvényben lévõ szerzõdéseket. Az új õrzõ-védõ kft. Company Grup Paza néven jött létre, a piacon pedig fel kell vennie a versenyt a megye többi õrzõ-védõ vállalkozásával. Magyar feliratok a hargitai kormányhivatalban Dézsi Zoltán alprefektus rendeletére immár kétnyelvû feliratok fogadják az ügyes-bajos dolgaikat intézõket a prefektúra különbözõ irodáiban. Ezeken magyar és román nyelven jelenik meg az adott iroda neve, illetve az itt dolgozók neve és tisztsége. A Hargita megyei prefektúrán 1996 és 2000 között már léteztek kétnyelvû táblák, ám négy évvel ezelõtt Mircea Dusa leszedette.

2005. január

9

Közigazgatás


Nyolcvan önkormányzat jövõképe A T. Ház elõtt a budapesti agglomeráció szabályozása Ha nem is kell azonnal újranyomtatni a térképeket, egy most elkészült törvényjavaslat sok te-kintetben átrajzolja a budapesti agglomerációhoz sorolt települési önkormányzatok jövõképét. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter, Kolber István által jegyzett - a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérõl szóló - törvény-tervezetet februárban kezdõdõ tavaszi ülésszakán tárgyalja az Országgyûlés. A törvény hatálya a fõvárosra és Pest megye budapesti agglomerációjához tartozó 80 településére terjed ki. Jelentõsége azonban ezen túlmutat. Buda-pest és agglomerációja ugyanis Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési és szellemi koncentrációja. A KözépMagyarországi Régió „magterületén“, az ország területének mindössze 2,7 százalékán él a magyar népesség Kolber István több mint negyede, itt termelõdik a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. Akik az utóbbi évek területszervezési vitáit valamelyest figyelemmel kísérték, a törvényelõkészítõk rideg ténymegállapítását csak megerõsíthetik: múltjában, jelenében és jövõjében egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, ám közigazgatásilag megosztott térségrõl van szó.

Kapu-híd szerep Az ország központi térsége, a magyar térszerkezet sajátos eleme, amely a többi régió fejlõdésére is befolyással bír. Lévén az ország egyik legintenzívebben hasznosított térségérõl szó, csak koordinált fejlesztéssel, összehangolt, egymásra épülõ tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezet követelményeinek - ismerték fel a jogszabály elõkészítõi. Az agglomerációs terv az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával összhangban ezt az utat járja, amikor a térség kapu-híd szerepét erõsíti, s a jelenleginél kiegyensúlyozottabb (fenntartható) térbeli fejlõdést és kedvezõbb életminõséget tûz célul. Fõ feladat az agglomeráció távlati térszerkezetének meghatározása mellett, az országos és térségi jelentõségû közlekedési és közmû hálózatok helyének, kapcsou

10

www.budapest.hu 2005. január

latrendszerének megállapítása, az urbanizált, illetve a mezõ-, és erdõgazdasági illetve a természeti területek használatára vonatkozó alapvetõ szabályok meghatározása, a természeti erõforrások megõrzéséhez szükséges keretfeltételek rögzítése. A törvényjavaslat a budapesti agglomeráció térszerkezetének javítása, valamint a terület- és a környezethasználat egyensúlya érdekében a mûszaki infrastruktúra hálózatokat, és a területfelhasználást is átalakítja. Ennek eszközeiként új fogalmakat honosít meg, s e kategóriákra szabályokat alapoz, korlátokat állít fel. A szerkezeti tervben lehatárolt területen a területfelhasználás módjáról és részletes szabályairól - a törvényjavaslat keretei között - természetesen maguk a helyi önkormányzatok döntenek. A törvényjavaslat progresszív szemléletét tükrözi, hogy a beépítésre nem szánt területek átminõsítése és tényleges igénybevétele során alapkövetelmény annak bizonyítása, hogy az adott településen sem a beépített területek rehabilitálásával, sem a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben beépítésre kijelölt területek hasznosításával nincs lehetõség a tervezett funkció elhelyezésére.

„Türelmi zónák“ A települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály: új beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb. E „türelmi zónák“ fontos, jószerivel egyedüli eszközei a strukturált térszerkezet alakításának, a települési identitás erõsítésének, a zöldövezet megõrzésének. Mindezeken túlmutató érdekeket is szolgál, emiatt említést érdemlõ szabály, hogy a hullámtereket a jövõben nem lehet beépíteni, illetve beépítésre kijelölni, csak ha az adott terület az árvízvédelem megfelelõ biztosítása mellett már nem minõsül hullámtérnek. A városias települések szerkezetének meghatározó jelentõségû elemei a nagy kiterjedésû zöldfelületek - mint például a Margitsziget, vagy a Népliget -, amelyek törvényi szintû védelme is indokolt. A magas zöldfelületi arányt képviselõ, alacsony beépítettségû települési térségek fokozott jogi védelme elsõsorban a rekreációt szolgáló területfelhasználás kialakítását segíti. Míg ezek legalább 70 százaléka vál-

Localinfo Önkormányzati Havilap tozatlanul beépítésre nem szánt területként kerül hasznosításra (erdõsítésre vagy zöldterületi kialakításra), a továbbtervezés során legfeljebb a terület 30 százalékán alakíthatók ki a pihenést, rekreációt szolgáló létesítmények. E térségben a tényleges beépítés mértéke nem haladhatja meg az összterület 10 százalékát. Az erdõterületek védelme érdekében a hatályos területrendezési törvényhez képest valamivel szigorúbb szabályok lépnének életbe: 85 százaléka helyett 90 százalékban határozták meg e kategórián belül a ténylegesen erdõterületként kijelölendõ terület arányát. A meglévõ erdõterület mennyiségét abszolút értékben is védi a törvény, de rugalmas módon, lehetõséget nyújtva a visszapótlásra. A törvényjavaslat további, nem mellékes törekvése, hogy biztosítsa a tervezett, még meg nem épült közlekedési útvonalak és más infrastrukturális létesítmények helyigényét. (A közlekedési hálózatok és építmények által érintett településeket a törvényjavaslat tételesen is felsorolja.) A Kelenföldi pályaudvar távlati szerepére vonatkozó elõírás például a fõváros településszerkezeti tervében és közlekedésfejlesztési koncepciójában foglaltakat mintegy megerõsíti. A Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességû vonatok, valamint az elõvárosi vasúti hálózat fogadására. A törvényjavaslat a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat készítés kötelezettségét kiterjeszti az M0-ás gyorsforgalmi út 10-es fõút és az M1-es autópálya közötti szakaszára, az M2-es gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakaszára, valamint a Pomáz települést elkerülõ út esetében a nyomvonal kijelölésére is. Figyelmet érdemlõ mozzanat, hogy a területi hatásvizsgálat a nyomvonallal érintett települések igazgatási területén az eddiginél nagyobb mozgásteret biztosít a végleges nyomvonal kijelölésére. A Ferihegyi repülõtér esetében pedig elõírnák, hogy az érintett települések rendezési terveit összhangba kell hozni a bõvítés céljával, a térség repülési és logisztikai központ szerepével.

Ökológiai folyosók Nem csupán a légifolyosók „karbantartását“ tartják fontosnak a törvényelõkészítõk. A területrendezés eszköze a térségi övezeti rendszer (Övezeti Terv), amely speciális védelmi és funkcionális szempontok figyelembevételével határoz meg afféle ökológiai folyosókat, Pest megye teljes területét érintõ hatókörrel. Alapvetõ kívánalom, hogy olyan egységes zöldövezeti rendszer alakuljon ki, amelyen az aktív élõvilággal rendelkezõ területek arányának növekedése biztosíthatja a hosszú távú fenntartható fejlõdést. A zöldövezet sajátossága, hogy benne a biológiailag aktív, növényzettel fedett területek aránya legalább 90 százalék. A törvényjavaslat szigorú elõírásai e területek megóvását kívánják hosszú távon biztosítani. A fõváros térségének örökzöld problémája az 196070-es években kialakított zártkertek területrendezési u

Közigazgatás kezelése. A tervezet azokat a zártkerteket, amelyek kapcsolódnak egy-egy település beépítésre szánt területeihez, mûszaki infrastruktúrával ellátottak, vagy elláthatók (és amelyek belterületi felhasználását az adott önkormányzat is támogatja), települési területként rögzíti. Azok a területek viszont, amelyek belátható idõn belül nem válhatnak valamely település részévé, a földrészletek elaprózódásának elkerülése, illetve a mezõgazdasági jelleg fenntartása érdekében speciális rendezési szabályozást igényelnek. A T. Ház asztalán fekvõ törvényjavaslat az ivóvízbázisok távlati védelmérõl sem feledkezik meg, a geológiai adottságok figyelembevételével térségi szinten is meghatározza a védendõ területeket. A regionális önkormányzati és közigazgatási reform mal, a településfejlesztési tervekkel kapcsolatos javaslatok nak azonban ki kell állniuk az alkotmányosság próbáját; a korábbi tapasztalatok arra intenek: az autonóm önkormányzatok bevonása, egyetértése nélkül sem a központi kormányzat, sem a törvényhozás nem kényszerítheti a régióra saját bármily indokolt érdekeit! Bodnár Lajos [email protected]

A FÕÚTHÁLÓZAT ELEMEI* 1 . sz. fõút 2. sz. fõút 3 . sz. fõút 4. sz. fõút 5 . sz. fõút 6. sz. fõút 7. sz. fõút 10 . sz. fõút 11 . sz. fõút

Budapest-Budaörs-BiatorbágyHerceghalom- OTrT. szerint Budapest-Fót-Dunakeszi-Göd-SzõdSzõdliget-Vác-OTrT szerint Budapest-Fót-Mogyoród-SzadaGödöllõ-OTrT szerint Budapest-Vecsés*-Üllõ*-OTrT szerint Budapest-Alsónémedi*-Ócsa*-OTrT szerint Budapest-Érd-Százhalombatta-OTrT szerint Budapest-Diósd-Érd-Tárnok-OTrT szerint Budapest-Üröm-PilisborosjenõSolymár-Pilisvörösvár-PiliscsabaPilisjászfalu-OTrT szerint Budapest-Budakalász-SzentendreLeányfalu-TahitótfaluDunabogdány-Visegrád-OTrT szerint

NAGYSEBESSÉGÛ VASÚTVONALAK Törökbálint* -Budapest* -Dunaharaszti -Taksony*Dunavarsány -Délegyháza*-OTrT szerint Törökbálint* -Budapest* -Vecsés -Üllõ*-OTrT szerint (Megjegyzés: -A tervezendõ elemek *-gal szerepelnek , -Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003 . évi XXVI . törvény= OTrT)

www.parlament.hu 2005. január

11

Közigazgatás


Kõ a politika állóvizében Kis-Budapest koncepció: válóper csak közös megegyezéssel Budapest közigazgatása teljesítõképessége határára ért - jelentette ki Demszky Gábor fõpolgármester már hónapokkal ezelõtt, mára azonban a fõvárosi SZDSZ megoldási javaslatokkal is elõállt. Elõbbi kijelentést kevesen vitatják, utóbbiak azonban - vagy legalábbis közülük a kisebb Budapestre vonatkozó - némileg felzaklatta a kedélyeket. Buda és a belvárosi kerületek alkotnák a fõvárost, a nyolc pesti külsõ kerület pedig nagyobb önállóság mellett autonóm településként élné tovább mindennapjait. Nagyjából ez a lényege annak a javaslatnak, amely egyáltalán nem biztos, hogy akárcsak a kidolgozás fázisáig is eljut, minthogy maguk a javaslattevõk is szkeptikusak az ötlet megvalósíthatóságával kapcsolatban. Böhm András, a fõvárosi önkormányzat szabaddemokrata képviselõ-csoportjának vezetõje lapunknak nyilatkozva kiemelte, a kétszintû közigazgatási rendszer alkalmatlan az EU-s források fogadására, de még olyan egyszerûnek tûnõ problémákban is döntésképtelen, mint például a négy önkormányzati érdekeltségû Moszkva tér felújítása. Ugyanakkor ez csupán egy tárgyalási anyag, amellyel meg akarták szondázni a politikát - fogalmazott Böhm András a Localinfonak. A Népszabadságnak nyilatkozva pedig kijelentette: „a szakmai vitaanyaggal az volt a szándékuk, hogy követ dobjanak az állóvízbe". Ha mást nem is, ezt a célt sikerült elérni, a témában megszólalt minden politikai erõ (egy sem támogatta a javaslatot), de még a metrón is errõl beszélnek az emberek. Abban sokan egyetértenek, hogy a jelenlegi rendszer rossz, bár Hajdu László, a XV. kerület szocialista polgármestere szerint, a jelenlegi kétszintû közigazgatási rendszer „az egyik legdemokratikusabb és legmodernebb Európában, csak tudni kellene mûködtetni". A budapesti közigazgatás átalakítása kétharmados egyetértést igényelne, ám még a koalícióstárs sem fogadja jó szívvel a javaslatot. Gy. Németh Erzsébet, a fõvárosi MSZP-frakció vezetõje a „politikai uborkaszezonnak" tudta be az SZDSZ javaslatát. A Népszabadságnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az 1990-es évek elején a fõvárosi Fidesz is két részre bontotta volna Budapestet: a belsõ városrészekbõl álló cityre, valamint a külterületekre. Most azonban õk is komolytalannak tartják az ötletet. - Budapesten nincs széttagoltság. Demszky Gábor fõpolgármester személye miatt egyeztetési nehézségek vannak a városháza és a kerületek között, a közigazgatás zavarai ebbõl adódnak - vélekedett Kupper András, a fõvárosi Fidesz-MKDSZ-frakció vezetõje. Ennek ellenére a Fidesz nem zárkózik el az egyeztetéstõl. Azt jogosnak tartotta érdeklõdésünkre Sándor László, a XVIII. kerület alpolgármestere is, hogy valamit tenni kell az önkormányzatisággal Budapesten, a fõváros felszabdalása azonban szerinte nem járható út. Az alpolgármester magánvéleményeként hangsúlyozta, hogy az elképzelés szerint épp azok a részek szakadnának el a u

12

www.szdsz.hu

u

www.mszp.hu

2005. január

A leválasztásra „ítélt“ kerületek fõvárostól, amelyekben kisebb a helyi adóbevétel, ám több lakost kell ellátniuk, és a legnagyobb fejlesztési hátralékban vannak. Böhm András szerint ez a kiindulópont hamis: a belsõ városrészekben ott a városrehabilitáció, a távfûtés, a tömegközlekedés, a kultúra, stb., aminek sokszoros költségigénye van. Lapunknak nyilatkozva megjegyezte: a belsõ kerületek problémái nem igazán érintik meg a külsõ kerületeket és viszont. Így mindenki jobban járna, ha önállóan dönthetnének ügyeikrõl. - A fõvárosi és a kerületi vezetés között vannak viták és nézeteltérések, ezzel együtt Csepel egységes fõvárosban gondolkodik - nyilatkozott a Localinfonak Tóth Mihály polgármester. Rámutatott: Csepelen 1993-ban volt egy népszavazás arról, hogy leváljon-e a kerület a fõvárosról. Akkor a lakosság több mint 80 százaléka ment el szavazni, és 93 százalékuk azt mondta, hogy nem. Így ezzel a kérdéssel Csepel nem kíván foglalkozni. A hírek szerint az SZDSZ néhány nap múlva visszavonta a koncepciót. Van azonban egy másik javaslatuk is: ez egyszerûen megszüntetné a kerületi önkormányzatokat, s bár a hatósági és egyéb helyi ügyek továbbra is helyben maradnának, de minden olyan döntés, amely több kerületet is érint, a fõvárosi önkormányzat hatáskörébe kerülne. Nagy Ildikó Emese [email protected]


Közigazgatás

Harc az üres laktanyákért Az újpesti önkormányzat nem fogadja el az elutasító döntést Bár tavaly a kormány megígérte, hogy átadja a használaton kívüli laktanyákat az arra igényt tartó önkormányzatoknak, mégsem ilyen egyszerû a helyzet. Újpest például hiába kérte hasznosításra a Petõfi-laktanyát már tavaly májusban, máig nem sikerült megállapodniuk az illetékes minisztériummal. A tárca vezetése szerint mindez csak egy lehetõség, ha tudják, õk maguk is értékesíthetik a feleslegessé vált ingatlanokat. Újpest egyetemet szeretne létrehozni a már régen használaton kívül helyezett Petõfi-laktanya területén, a Honvédelmi Minisztérium (HM) azonban folyamatosan megtagadta a terület átadását - nyilatkozta a Localinfonak Derce Tamás, a városrész polgármestere. Hozzátette: nem érti, hogy miért nem kapják meg azt, ami véleménye szerint alanyi jogon jár nekik, hiszen õk csak azt kérik, ami minden önkormányzatot megillet. A kerület vezetõje elmondta, hogy még áprilisban - amikor a kormány bejelentette, hogy átadják az önkormányzatoknak a használaton kívüli laktanyákat - benyújtották igényüket a Honvédelmi Minisztériumhoz. Egy hónap múlva kapták meg a választ, miszerint az érintett területet tartalék laktanyának nevezték ki, ezért elutasítják az önkormányzat igényét. Augusztusban azonban kaptak egy levelet a HM egyik illetékesétõl, mely szerint a honvédségnél megszüntették a laktanya tartalék státuszát és eladólistára tették, mivel szükségük van az innen befolyó összegre. Ekkor az újpesti önkormányzat, hogy megakadályozza a terület átépítését, változtatási tilalmat rendelt el a földdarabra. Eszerint az adott területen semmit nem lehet megváltoztatni és nem lehet építkezni sem addig, amíg a helyhatóság ki nem dolgoz egy rendezési tervet. Derce Tamás elmondta, hogy ha továbbra sem sikerül megállapodniuk a minisztériummal, akkor zöld területté nyilvánítják a laktanyát, és ezzel akadályozzák meg a HM-et az eladásban. A jelenleg - a polgármester szavai szerint - teljesen leépült terülten nincs fûtés, az épületek romokban állnak, mindent benõtt a gaz, így ha rövid idõn belül nem sikerül megoldást találni, akkor teljesen használhatatlanná válhatnak az épületek. Újpesten eredetileg három laktanya volt, ebbõl a Dobó-laktanya helyén lakásokat építettek, míg a Hunyadi-laktanyát vállalkozóknak adták ki - nyilatkozta a városrész vezetõje. Hozzátette: a Honvédelmi Minisztérium ez utóbbi lépése törvényellenes volt, ugyanis az építésügyi törvény értelmében az önkormányzatnak is jóvá kellett volna hagynia a bérbeadást, õket azonban nem kereste meg senki. Ugyancsak törvényellenesnek tartja a polgármester, hogy míg a nyilvántartásban továbbra is laktanyaként szerepel az érintett terület, addig gyakorlatilag civil területként használják. Ebbõl hátránya is származik az önkormányzatnak, ugyanis így senki nem fizeti ki nekik az elvileg járó építményadót. A honvédelmi tárca a 2004 januárjától hatályos u

www.ujpest.hu

u

jogszabályi elõírások szerint jogosult arra, hogy a felesleges ingatlanait - a kincstári vagyonkörbõl történõ kivonásukat követõen a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) kötendõ megbízási szerzõdés alapján értékesítse - közölte a Localinfo érdeklõdésére Németh Béla ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Fõosztályának vezetõje. Hozzátette: erre tekintettel júniusban az újpesti Petõfi laktanyát Juhász Ferenc miniszter honvédelmi célra feleslegessé nyilvánította és elrendelte az értékesítését - az errõl szóló határozatról július közepén értesítették az újpesti önkormányzatot. A fõosztályvezetõ elmondta, hogy a tárcának továbbra is szándékában áll a Petõfi laktanya értékesítése, ezért a KVI bevonásával folyamatban van a kincstári vagyonkörbõl történõ kivonási és értékesítési eljárás. A HM vagyonkezelõi joga csak a Hunyadi-laktanya felépítményeire terjedt ki, ám ezt a jogot még 2000 júliusában átadták a KVI-nek - jelentette ki Németh Béla ezredes. Hozzátette: az ingatlan sorsáról azóta nincsenek információik. Dzindzisz Sztefan [email protected]

HM ingatlan besorolás A megszûnõ laktanyákat az érintett önkormányzatoknak térítésmentesen adja át majd a Honvédelmi Minisztérium, míg más létesítményeket értékesít, és az ellenértéket a profi hadsereg megteremtésére fordítja - jelentette ki Juhász Ferenc honvédelmi miniszter még novemberben. Hozzátette: az önkormányzatok anyagi lehetõségeikhez mérten dönthetnek arról, hogy átveszik a laktanyákat. Voltak olyan 2500 férõhelyes laktanyák, amelyeket 80-120 fõ használt, a teljesen használaton kívüli objektumok õriztetése pedig több mint egymilliárd forintjába került a honvédségnek. A szóba jöhetõ ingatlanokat - legnagyobb részben laktanya, de számos volt tiszti klub és honvédségi nyaraló - három nagy csoportba osztotta a Honvédelmi Minisztérium. Az egyikbe a forgalomképes, eladásra szánt ingatlanok tartoznak, a másikba a nagy valószínûséggel önkormányzati tulajdonba kerülõ területek, míg a harmadik nagy csoportot azok a honvédségi ingatlanok alkotják, amelyek a nemzeti földalapba kerülnek.

www.honvedelem.hu 2005. január

13

Közszolgálat


Mobilposták - Zemplén ellenáll Aláírásgyûjtésbe kezdett a településszövetség Nem akar csitulni a mobilposták bevezetése elleni tiltakozás. Jónéhányan - feltehetõleg a posta menedzsmentje is - úgy gondolta tavaly nyárra, hogy az elsõ viharok elcsitultak, a helybéliek elégedettek az új pluszszolgáltatásokkal, tulajdonképpen gyökeret vert a mobilposta Magyarországon. A Zempléni Településszövetség szerint ez korántsincs így. A szervezet december végére sikeresen hitelesítette aláírásgyûjtõ ívét az Országos Választási Bizottsággal (OVB), s meg sem állna a Parlamentig, ahol 50 000 aláírás esetén kötelesek a honatyák napirendre tûzni a kérdést (rövidítve): Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Posta Rt. csak az illetékes települési önkormányzattal egyetértésben mûködtethessen mobilposta szolgáltatást? Megkezdheti az aláírások gyûjtését népi kezdeményezéséhez a Zempléni Településszövetség (ZTSZ), miután az Országos Választási Bizottság még az óévben hitelesítette az aláírásgyûjtõ ívet. Az akció célja, hogy az Országgyûlés úgy módosítsa a postáról szóló 2003-as törvényt, s a Magyar Posta Rt. csak ott vezethesse be a mobilpostai szolgáltatást, ahol azt igénylik, és ahol az önkormányzat hozzájárul ahhoz. Az aláírásgyûjtõ íven egy kérdés szerepel, nevezetesen „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés tûzze napirendjére és vitassa meg a postáról szóló 2003. évi CI. tv. módosításának szükségességét annak érdekében, hogy a Magyar Posta Rt. csak az illetékes települési önkormányzattal egyetértésben mûködtethessen mobilposta szolgáltatást?". Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere, aki a kisposták megszüntetése ellen indult mozgalom kezdeményezõje úgy nyilatkozott a Localinfonak, hogy a szükséges ötvenezer hiteles aláírásnál jóval többet szeretnének összegyûjteni. A határidõ január 31., így már néhány nappal korábban Komlóskára kell érkeznie valamennyi szétküldött ívnek, hogy az átszámolást, ellenõrzést többször elvégezhessék a kezdeményezõk, mielõtt átadnák az aláírásokat az OVB-nek - figyelmeztette ezúton is az akcióhoz kapcsolódó településeket, civil szervezeteket Köteles László. Mint mondta, annyi biztos: eddig országszerte 751 település csatlakozott, valamennyi önkormányzat elégedetlen a mobilpostai szolgáltatással. „Ahol korábban állandó postahivatal mûködött, és most mobil járatok helyettesítik a szolgáltatást, szinte sehol sem elégedettek az emberek - fogalmazott lapunknak Köteles, hozzátéve: egyedül ott elégedettek, ahol eddig semmilyen postai szolgáltatás nem volt. A mobilposta ugyan szerte Európában bevett gyakorlat, de idehaza a Magyar Posta Rt. csak 2003-ban - az úgynevezett modernizációs program részeként - vezette be az elsõ 120 járatot, amelyeket tavaly továbbiak követtek. A kistelepülések tiltakozását az okozza, hogy a törvényi rendelkezés szerint 600 fõ alatt nem kell fix postahivatalt mûködtetni, míg a 600-2000 fõs településeken a postának az önkormányzattal kell megegyeznie. A kezdeményezõk egy része épp erre hivatkozva alkotmányossági fenntartásokat is hangoztat. Úgy érvelnek, hogy „nem lehet a lakosságszám alapján u

14

www.ztsz.hu

u

www.posta.hu

2005. január

diszkriminálni". Lapunk úgy tudja, a kezdeményezõk, az ombudsman megkeresésén túl azt sem zárják ki, hogy erre alapozva alkotmánybírósági keresetet nyújtanak be. - Az ügyfelek döntõ többsége elégedett a mobilpostai szolgáltatással - reagált a Localinfo megkeresésére Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivõje. Azt hangsúlyozta, hogy azokon a településeken, ahol bevezették az új megoldást, eddig is 2-3 órára volt nyitva a „posta-sarok". Ebbõl a szempontból nincs változás, hiszen most is ugyanilyen idõtartamban fogad a mobilposta, amely viszont számos új szolgáltatást nyújt. Például kettõ helyett három alkalommal kísérli meg átadni az ajánlott küldeményt és valamennyi csomagot házhozszállít. - A Nemzeti Hírközlési Felügyelet (NHF) a közelmúltban részletesen vizsgálta a mobilpostai szolgáltatás minõségi és egyéb szakmai összetevõit, s nem mellesleg a gyakorlati mûködést. Eszerint apróbb problémák vetõdtek csak fel, amelyeket folyamatosan orvoslunk fejtegette a posta szóvivõje. Érdeklõdésünkre, mégis milyen apró problémákról írt az NHF, Tomecskó példaként azt mondta, „több helyen elõfordult, hogy nem volt kiakasztva az üzletszabályzat“. Sengel Ferenc [email protected]

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK A HONLAPON új, korszerû on-line jogtár-megoldást kínál önkormányzati honlapjain a Via Design Konzorcium A téma aktualitását jelzi, hogy az EU-csatlakozásból eredõ feladatok fontos területe az önkormányzati rendeletek harmonizációja, továbbá kiemelt elvárás a rendeletek nyilvánosságának megteremtése. A nyilvánosság megteremtésének számtalan eszköze közül ma már nem hagyhatjuk figyelmen kívül az önkormányzati honlapot, még akkor sem, ha rendelkezik megfelelõ, egyéb eszközökkel a joganyag feldolgozására és megjelenítésére. A Via Design Konzorcium által megalkotott rendkívül olcsó és korszerû portáltechnológia tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek az említett elvárásoknak eleget tesznek.

Régi joganyagait – ha korábban is szövegszerkesztõvel dolgozott – feltöltheti a honlapra a joganyag újragépelése nélkül. A régi rendeletek csekély munkaráfordítással átalakíthatók az on-line jogtárnak megfelelõ formára.

On-line rendelettár az önkormányzat honlapján

Rendeletek feldolgozása a jól ismert MS Word szövegszerkesztõvel A technológia kidolgozása során szem elõtt tartottuk, hogy az önkormányzatok jelentõs része dokumentumaik elõállítását már régóta számítógépen végzi, de ha nem régóta, ma már biztosan. Az is valószínûsíthetõ, hogy a szerkesztésnél, többnyire, valamilyen MS Word szövegszerkesztõ verziót használ. Az ajánlott, új technológiánál, rendeleteinek szerkesztéséhez továbbra is használhatja megszokott szövegszerkesztõjét.

A word alakban rendelkezésre álló joganyag ún. feltöltési eljárással a központi kiszolgálóra kerül és felhasználáskor (lekéréskor) on-line rendelet alakban, az önkormányzat honlapján jelenik meg. A technológia, az on-line rendelet számára, a word dokumentumhoz hasonló esztétikus megjelenést biztosít.

Az on-line rendelettár az önkormányzati honlap fontos funkcionalitása Az on-line jogtárt bármely látogató, korlátozás nélkül elérheti! Az on-line jogtár ugyan más-más rendeltetéssel, de ugyanúgy, Rendeletek menüpont alatt a honlap két szegmensébõl is elérhetõ.

A technológia kidolgozása során gondoltunk arra, hogy joganyagait továbbra is szeretné, papír alakban is megjelentetni. Tárolja dokumentumait mindkét (on-line és word) dokumentum alakban egyaránt!

Nem kell kidobnia, újra begépelnie régi rendeleteit

Az önkormányzattal összefüggõ információk között fellelhetõ Rendeletek menüponttal az on-line jogtár fõoldalára jutunk:

Az on-line joganyag kezelése biztonságos, a rendelettár karbantartását csak felhatalmazott személy végezheti A biztonság megõrzését a rendelet karbantartás, -feltöltés és -megjelenítés funkciók szétválasztása biztosítja. Amíg a rendeletek lekérdezése a nyilvános honlapon keresztül minden érdeklõdõ számára megengedett, addig az on-line rendelettár karbantartása csak az elkülönülõ, önálló karbantartási felületrõl történhet.

Itt található a jogtár-elérés fõmenüje, a jogtár teljes funkcionalitásával. A funkciók szerepe, részben a rendeletek egyfajta logikai szempont (pl. rendeletek/határozatok vagy összes joganyag/hatályos joganyag stb.) szerinti csoportosításban történõ rendelkezésre bocsátása; másrészt különbözõ keresõ motorokat kínál a keresés hatékonyságának növelésére.

Az on-line joganyag kezelésénél használható eszközök, hatékonyabb feldolgozást tesznek lehetõvé, mint ha csak papír alapú rendelettárak állnak rendelkezésre Az on-line dokumentum használata rendkívül hatékony. Jellemzésként, itt a joganyagban elõforduló szokásos csatolásokban – olyanokban, mint a lábjegyzet vagy rendeletszám szerinti hivatkozás – a hivatkozott dokumentum, a hivatkozásra kattintva közvetlen elérhetõ. Továbbá, a rendelkezésre álló keresõ funkciók jelentõs mértékben lerövidítik a kívánt joganyag(ok) megtalálásának idejét.

A legfrissebb joganyag egyszerûen elérhetõ A friss rendeletek szekcióban megjelenik az utoljára felvitt öt rendelet. A rendelet címére kattintva egybõl a rendelethez jutunk.

A (rég) múltban keletkezett joganyag felkutatását fejlett keresõgépek támogatják Az Idõgép funkció segítségével lekérdezhetjük az adott idõpontban hatályos joganyagok körét. A Keresés funkció szöveg szerinti keresést biztosít. Nemcsak, hogy felsorolja a beírt szöveget/szöveg részletet tartalmazó rendeleteket, de a rendeleten belül színjelöléssel kiemeli a szöveg elõfordulásait. Ha tárgyszavakkal definiáljuk szerkesztés közben a rendelet tárgyát, akkor a Tárgyszó szerinti keresés funkció felsorolja a megadott tárgyszót tartalmazó rendeleteket.

A belépés csak jogosult személyek számára engedélyezett. A személyes azonosítókat a központi, illetve helyi honlap adminisztrátora adja ki.

Az on-line rendelettár alkalmazása

Amint azt bemutattuk, az on-line rendelettár kezelése nem bonyolult, hiszen a rendeletek szerkesztése a már ismert eszközökkel, szövegszerkesztõvel történik. Nem kell kidobni a régi, fáradságos munkával rögzített rendeleteket. A rendelet feltöltése az on-line rendelettárba egyszerû és gyors mûvelet. És ne feledjék, a fenti eszköz alkalmazásával nem egyszerûen egy kötelezettséget teljesítenek, de akár a belsõ (hivatali), akár a külsõ (lakossági) felhasználók körében emelkedik az önkormányzattal szembeni elégedettség szintje.

Nem kell aggódnia, a rendeletek feltöltését részletesen elmagyarázzuk

A rendeletek kezelése nem bonyolult és a szükséges technikákat a Web Porta Oktató Kabinet CD legújabb verziója már tartalmazza. Az on-line jogtár gyakorlati bemutatását tekintse meg minta portálunkon: www.webporta.hu!

Érdeklõdését szívesen fogadjuk! Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató Localinfo Kft. 06-30-210-2847 [email protected] Huszka József Leo marketingigazgató Via Design Studio Kft. 06-30-940-2902 [email protected]


Közbeszerzés

Közbeszerzés a szakértõ szemével

i

Kedves Olvasók! Az új év új közbeszerzési eljárásokat hoz. Egyes statisztikák szerint 2004. évben 1 600 milliárd forintot tett ki a közbeszerzések piacán kötött szerzõdések értéke, a 2005. évre prognosztizált érték akár 2 800 - 3 000 milliárd forint is lehet. Ez a növekedés nem csak az Európai Uniótól érkezõ források felhasználásának köszönhetõ, hanem annak is, hogy a közbeszerzési törvény alacsony értékhatárokat állapít meg, így az egyszerû eljárások száma igen nagy és egyre növekvõ tendenciát mutat. Az alábbiakban „kis színeseket“ adok közre, csapongva az olvasói kérdések és felvetések között.

2005. január elsejétõl bizonyos értékhatárok változnak. Építési beruházások esetében a VI. fejezet szerinti általános közbeszerzési eljárások alsó értékhatára (így az egyszerû eljárások felsõ értékhatára is) építési beruházás esetében 60 millióról 70 millió forintra, a szolgáltatás megrendelése esetében 15-rõl 20 millióra emelkedik. Erre figyelemmel kell lenni az ajánlattételi felhívás hirdetményi közzétételével induló egyszerû eljárásoknál (299.§ (1) bekezdés a) pont), hisz a nemzeti értékhatár felét elérõ vagy meghaladó beszerzések ajánlattételi felhívását kell a Közbeszerzési Értesítõben közzé tenni.

Mikor kell az ajánlatkérõnek referenciát igazoló nyilatkozatot kérni az ajánlattevõtõl? A referencia igazolást az ajánlattevõ által referenciaként feltüntetett munkát megrendelõ személy vagy szervezet adja ki annak igazolására, hogy az ajánlattevõ a hivatkozott munkát szerzõdésszerûen, az elõírásoknak megfelelõen teljesítette. A referencia igazolást a mûszaki, szakmai alkalmasság bizonyítására az ajánlatkérõ elõírására csatolhatja be az ajánlattevõ. Szolgáltatás megrendelése vagy árubeszerzés esetében referencia igazolást akkor kötelezõ becsatolni, ha a referenciát adó szervezet a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott ún. klasszikus ajánlatkérõ (pl. minisztérium, állam, önkormányzat). Építési beruházásoknál, ha az ajánlatkérõ elõírta az elõzõ évek építési beruházásainak ismertetését, kötelezõ ezt referencia igazolásokkal igazolni az ajánlattevõnek. Tehát ez esetben az ajánlatkérõnek igazolásként elõ kell írni a referencia igazolások becsatolását. Az egyszerû eljárásoknál némi bizonytalanságot érezhetünk e kérdésben, hiszen a 299.§ (5) bekezdése szerint az alkalmassági követelményeket a 66., 67. és 69.§-ok alapján lehet meghatározni. Tehát az építési beruházások körében alkalmassági feltétel lehet az építési munkák ismertetése, de nem írja elõ a Kbt. a 69.§ (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazását, amely a fenti referencia igazolásra vonatkozó szabályozást tartalmazza. Álláspontom szerint egyszerû eljárások körében az építési munkák igazolására megkövetelheti az ajánu

latkérõ a referencia nyilatkozat csatolását, hiszen erre a 299.§ (5) bekezdése egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel és igazolási mód elõírására ad lehetõséget az ajánlatkérõnek.

Zûrök a 72.§ értelmezése körül Építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetében az ajánlattevõ köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és munkafeltételeire vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Közösségi és nemzeti értékhatárok esetében egyértelmû, hogy ez az elõírás alkalmazandó. Az egyszerû eljárások esetében a 300.§ (6) bekezdése nem utal a 72.§ alkalmazására. „Ebbõl az következik, hogy ezt az elõírást nem kell az egyszerû eljárásoknál alkalmazni.“ - válaszoltam egy igen kedves jegyzõ aszszony kérdésére. Majd elbizonytalanodtam az ellenérvet hallgatva. Az ellenérv alapja az 1/2004.(I.9.) FMM rendelet 1. számú melléklete. Ez a rendelet szabályozza, hogy a 72.§ szerinti tájékoztatást milyen módon és térítés mellett kérhetik az ajánlattevõk a hatóságoktól. Az 1. számú melléklet a díjtételeket a közbeszerzési eljárások típusához köti, így külön tételként szerepel az egyszerû eljárások esetében adandó tájékoztatás térítési díja. Ebbõl tehát az következik, hogy ilyen szolgáltatást nyújtanak a hatóságok, tehát egyszerû eljárások esetében is alkalmazandó a 72.§. A megfellebbezhetetlen igazságot még nem sikerült megtalálnom, de kitartóan kutatok utána. Ami az alakiságot illeti, akár közösségi, akár nemzeti, akár egyszerû eljárásnál az igazolásokat eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített formában kell benyújtani (a mérleget sem fénymásolatban!). A Közbeszerzések Tanácsa 4/2004. (K.É. 128.) ajánlása G) pontja egyértelmûvé teszi a 20.§ (3) bekezdésének alkalmazását ebben a kérdésben.

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0421 E-mail: [email protected]

www.kozbeszerzes.hu 2005. január

19

Szociálpolitika


Fészekrakó-program - nem a gólya hozta Népességnövelõ kedvezmény lehet az albérleti támogatás Harmincmilliárdos lakásprogramról döntött január elsõ hetében a kormány. A program részeként az albérletben élõ családoknak is támogatás nyújtható, amely ugyan nem nagy összegû, ám ha az önkormányzat munkát is teremt, kecsegtetõ ajánlatot tehet a betelepülni szándékozók számára. A Fészekrakó-program legfontosabb eleme a „szocpol“ összegének emelése és az állami garanciavállalás a fiatalok lakáshiteleinél. Lakosságcsalogató albérlettámogatás

A kormány január 5-ei ülésén döntött a Fészekrakó-program elindításáról, a részletszabályokról azonban lapzártánkkor még folytak az egyeztetések; a tervek szerint január második hetében öntik végleges formába a február 1-jétõl hatályos elképzeléseket. A Fészekrakóprogram, amely több elembõl áll, mintegy 80-90 ezer család, közel 300 ezer ember lakásproblémájának a megoldására nyújt azonnali lehetõséget - húzta alá Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter a kormányülést követõ kormányszóvivõi tájékoztatón. A kiegészítõ programokkal együtt több mint 1 millió ember vehet igénybe különbözõ támogatásokat - tette hozzá. A program a fiatalok lakáshoz jutását igyekszik elõsegíteni különbözõ eszközökkel, sokan azonban már most is arról beszélnek: elsõsorban a gazdag fiatalokét. A hiteleket ugyanis, akár van rá állami garancia, akár nincs, törleszteni kell. Az albérleti támogatás azonban biztos, hogy nem errõl szól. u

20

www.magyarorszag.hu/otthon 2005. január

A népességfogyással küzdõ kistelepülések kezébe új eszközt adhat a probléma kezelésére a „Fészekrakó" azon eleme, amellyel a piacon - magánszemélytõl vagy vállalkozótól - bérelt lakások albérleti díja támogatható. A lakbér-támogatási programot a gyermekeket nevelõ, rászoruló családok vehetik igénybe. Egyelõre annyi tudható a programról, hogy a támogatás mértéke a lakbér 30 százaléka, de legfeljebb havi 7000 forint, amihez az önkormányzatnak is hozzá kell tennie legalább ugyanennyit. Összesen tehát havi 14 000 forintot, de albérleti költsége legfeljebb 60 százalékát kaphatja meg az albérletben élõ család. A tervezett szabályozás nem tesz területi különbséget, így ez a támogatás azokon a településeken jelenthet igazi segítséget, ahol alacsonyak a piaci lakásbérleti díjak. Budapest belvárosában például már egyszobás garzont sem lehet 50 ezer forint alatt bérelni - más kérdés, hogy a hivatalos bérleti szerzõdésekben „adóelkerülési okokból" többnyire ennél alacsonyabb összegek szerepelnek. A Lakásügyi Hivatal adatai szerint egyébként Székesfehérváron vannak az országban a legmagasabb mintegy 80 ezer forintos - albérletárak. A 14 ezer forintos hozzájárulás tehát a bérleti díj töredékét fedezi a fõvárosban vagy Székesfehérváron. A megyeszékhelyeken is 30 ezer forintnál kezdõdnek az árak, kisebb városokban, községekben azonban még találni olyan lakást, amelyért csupán 23 ezer forintos díjat kérnek, azaz a 14 ezer forint valóban fedezheti a költségek 60 százalékát. Mindenesetre minél alacsonyabb a bérleti díj, annál jelentõsebb segítséget jelent ez a támogatási forma, amelynek jó kihasználásáról az elnéptelenedõ falvaknak érdemes népességpolitikai szempontból is elgondolkodniuk. A kiválasztásról Leitner Józseftõl, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökétõl azt tudtuk meg, hogy az önkormányzatok pályázhatnak majd a 3 milliárd forintos központi alapra, és helyi rendeletben (vagy rendelet-módosítással) kell szabályozniuk, hogy kiket támogatnak a két pilléren nyugvó forrásból. A központi pályázat részletei még nem ismertek, de a jogalkotói szándék az, hogy elõnyben részesüljenek azok a települések, ahol a lakhatáshoz munka is párosul.

Adómentes önkormányzati bérbeadás Az önkormányzati szférát közvetlenül Fészekrakó-program bérlakásállomány

érintik a erõsítését,

Localinfo Önkormányzati Havilap növelését célzó elemei is. Az új rendelkezés szerint, ha a magánszemély az önkormányzaton keresztül öt évre bérbe adja a lakását, nem kell adót fizetnie. Az új lakást építõ beruházókat, vállalkozókat is szeretné hasonlóra ösztönözni az állam: ha az újonnan épített lakást nem tudják, vagy nem akarják eladni, és három évig bérlakásként hasznosítják, a három év lejártával az új lakásokra vonatkozó szabályok és feltételek szerint tudják értékesíteni. Mintegy 600 ezer közalkalmazott javíthat lakhatási feltételein aszerint a rendelkezés szerint, amely már a költségvetési törvényben megjelent. Nevezetesen, hogy ezután a köztisztviselõkéhez hasonló feltételekkel, állami kezességvállalás mellett vehetnek föl hitelt és vásárolhatnak lakást a tanárok, orvosok, ápolónõk, illetõleg bírák és ügyészek.

Ismét nõ a szocpol Kolber István az összességében 30 milliárd forintra taksált program egyik legfontosabb változásaként a fia-talok hiteleinek állami kezességvállalását és a szociálpolitikai támogatások ismételt növelését emelte ki. A szocpol összege egy gyermek után a jelenlegi 800 ezer forintról 900 ezerre, két gyermek után 2 millióról 2,4 millióra, három gyermek esetében 3,2 millióról 3,8 millióra, míg négy gyermek után 4 millióról 4,6 millió forintra emelkedik. A szocpol összege így egy gyermek esetén a 2002-es szint négy és félszeresére, 2-4 gyermek esetén 1,7-2-szeresére emelkedik.

Állami hitelgarancia 30 év alattiaknak Az állami kezességvállalás azoknak kíván segíteni, akik kis önerõvel rendelkeznek, hiányzik a tehetõs szülõi háttér, vagy egy további ingatlan ahhoz, hogy nagyobb összegû hiteleket tudjanak fölvenni - fogalmazott a tárca nélküli miniszter. Õk nem tudnának hitelre lakást vásárolni a bankok által elvárt átlagosan 50 százalékos önerõvel, noha jövedelmük tudná fedezni a lakáshitel törlesztõrészleteit (hiszen azzal közel azonos mértékû albérleti díjat fizetnek). A szabályozás szerint 30 év alatti fiatal párokat, élettársakat, vagy gyermeket nevelõ, egyedülálló szülõket támogat az állam, akik vállalják egy úgynevezett garanciadíj - ez várhatóan a hitel összegének 4-6 százaléka lesz - megfizetését. Luxuslakásokat azonban nem támogatnak: új építésû esetén a fõvárosban legfeljebb 15, vidéken 12 millió forintos lakások vásárolhatók vagy építhetõk a konstrukcióval, használt lakás esetében pedig a fõvárosban 12, vidéken 8 millió a plafon. A jogszabály elõírása szerint a fiataloknak minimum 10 százalék saját erõt kell felmutatniuk, ez azonban lehet munkáltatói támogatás vagy szociálpolitikai kedvezmény is. Bár a szabályozás szintjén nem jelenik meg, de az állami garanciavállalással kapcsolatos hiteleknél elvárás lesz a bankok felé, hogy jobb feltételekkel nyújtsák azokat a piaci, illetve más kedvezményes hiteleknél - válaszolta Kolber István újságírói kérdésre. Példaként elmondta: egy u

Szociálpolitika 12 millió forintos új lakás esetében jelenleg 5,8 millió forintos kedvezményes kamatozású kölcsönt lehet felvenni a meglévõ szabályok alapján. Ehhez járul hozzá az új szabályozás alapján 3,8 millió forint államilag garantált kölcsön, illetve két gyermekkel számolva 2,4 millió forint szociálpolitikai támogatás. Ebben az esetben mintegy 75 ezer forintos havi törlesztõ részletre lehet számítani. A miniszter azt is bejelentette, hogy megszûnik az áfa-visszatérítés lehetõsége, mivel az nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket: nem szolgálta kellõképpen a gazdaság „fehérítését“, ugyanakkor nagy adminisztratív teherrel járt.

Félszocpol használt lakásra A jövõben nemcsak új, hanem használt lakás vásárlására is igénybe lehet venni a szociálpolitikai támogatás felét. Az úgynevezett félszocpol használatának kibõvítése azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen mindenkinek új lakást vásárolnia vagy építenie, aki támogatást szeretne kapni az otthonteremtéséhez. Ezzel a lehetõséggel a 35 év alatti, gyermeket nevelõ házaspárok és élettársi viszonyban élõk, valamint gyermeküket egyedül nevelõ szülõk élhetnek. A miniszter közölte, a teljes programból harmincmilliárd forintot a szocpol emelésére 6,5, a fél szocpol felhasználásának bõvítésére 8,8, az állami hitel garancia rendszerére 3 milliárd forintot szánnak. Ezenkívül a panelfelújítási programra további nyolcmilliárd forintot különítenek el, ebbõl a pénzbõl 27 ezer lakás felújítása oldható meg. Összességében 276 milliárd forint szerepel a 2005-ös költségvetésben különbözõ lakásproblémák megoldására, ami azt jelenti, hogy 2300 forintot költenek havonta minden magyar állampolgárra, csecsemõtõl az aggastyánig ennek a feladatnak az ellátására. Nagy Ildikó Emese [email protected]

www.nth.hu 2005. január

21

Interjú


„A nõi polgármester nyugtató a hivatalnak“ Fodor Antalné: Otthon háziasszonyok vagyunk, nem alkalmazunk bejárónõt Ma több mint 460 önkormányzatot vezet polgármesterasszony, akik jóval érzékenyebbek az egészségügy, a szociálpolitika vagy a kisebbségek gondjai iránt, amit a konferenciák részvételi statisztikája is igazol - nyilatkozta a Localinfonak Fodor Antalné, a TÖOSZ nõtagozatának elnöke. Szigetszentmiklós polgármestere úgy vélte, a kötelezõ esélyegyenlõségi tervkészítésnek akárcsak a többi új ágazati szabályzónak - egy elõnye van: mindenképpen ráirányítja a helyi társadalom figyelmét a kérdéskörre. Nem mellesleg pedig idõvel legalább egy hivatali munkatárs teljesen az új feladatra koncentrál, így a kötelezõ koncepciógyártás mellett a tartalmi, gyakorlati munka is megindulhat. a kormányrúdnál. Talán azért, mert érzékenységünkkel, beleérzõ képességünkkel jobban értjük, jobban tudjuk kezelni a lélektani gondokat. Egyébiránt is vannak olyan kérdések, amelyeket a családok szívesebben osztanak meg egy nõi polgármesterrel, na és ne feledkezzünk meg a békülékenyebb hangnemrõl, ami eltér attól, amit a férfiak uralta nagypolitikában tapasztalunk. A hazai települések „nagyasszonyai“ gyakran jönnek össze? Szili Katalin házelnök asszony kezdeményezésére 2004ben tartottuk meg másodszor a nõi polgármesterek konferenciáját. Ott is, de már az elsõ összejövetelünkön is az volt az alapélményem, hogy ha több nõ kaphatna szerepet a politikában, bizonyára oldódna a hangnem. Ma több, mint 460 önkormányzatot vezet polgármesterasszony. Azt meg kell jegyezni, hogy ez elsõsorban a kistelepülésekre jellemzõ, a nagyobb településeken elvétve akad nõi városvezetõ.

Fodor Antalné A TÖOSZ nõtagozatának elnökeként hogyan látja, van legalább esszenciális szerepe annak, hogy egy pol gármester asszony? Amikor megalakult a nõtagozat, egy nagyon fontos esemény is lezajlott. Éppen itt, Szigetszentmiklóson vitatták meg a polgármesterasszonyok az esélyegyenlõségi törvény tervezetét. Ebbõl lett késõbb a törvény. Mindenesetre az ottani eszmecserén arra jutottak a hölgyek, hogy az elvárásokat tekintve nincs különbség férfi és nõ polgármester között. Tõlünk is ugyanazt a határozottságot várják, mint férfi kollegáinktól, sokszor talán a kelleténél is határozottabbak vagyunk. Viszont abban lehet némi igazság, hogy ebben a felfokozott tempójú világban, a hivatalon belül nyugtatólag hat, ha egy nõ áll u

22

www.toosz.hu 2005. január

Találkozóikon összegzõdött-e valamiféle problémagyûjtemény? Arról például szó esett, hogy milyen sajátos hátránnyal kell küzdenünk. Férfi kollegáinknak ugye biztosított a nyugodt családi háttér, nekünk azonban dupla energiát jelent, hogy bizony otthon anyaként, háziasszonyként egyaránt helyt kell állnunk. Nem bejárónõket alkalmazunk, hanem magunk végzünk mindent. Nem, mintha lebecsülném, de a személyes „mizériákon“ túl csak van valamiféle egyéb sajátosság, ami a hölgypolgármesterekre jellemzõ? Érdekes és statisztikailag is alátámasztható, hogy azokon a szakmai konferenciákon, ahol az egészségügy, a szociálpolitika vagy a kisebbségek gondjai a téma, ott túlnyomó többségben a nõi polgármesterek, alpolgármesterek, egyéb közéleti szereplõk jelennek meg. A mûszaki, gazdasági kérdéseket taglaló eseményekre ugyanakkor az urak ülnek be nagy számban. Nos, itt az alkalom, hogy az elõbb felsorolt „nõi“ témákba az urak is beszálljanak, hiszen valamennyi településnek el kell készíteni a saját esélyegyenlõségi tervét.

Localinfo Önkormányzati Havilap Nem biztos, hogy a nõknek, a kisebbségeknek egy ilyen tervtõl jobb lesz a helyzetük, mindenesetre a társadalom figyelmét ráirányíthatjuk a kérdéskörre. Egyébként azt tapasztalom, hogy számos hiánypótló ágazati jogszabály jelenik meg mostanában, de tartalommal már kevésbé töltõdnek meg. Az az igazság, hogy a terveket, koncepciókat mindenki „legyártja“, mivel a pályázatoknál ez a minimum feltétel. A legtöbb helyen ennek annyi a pozitív hozadéka, hogy elõbb-utóbb érdemben is foglalkoznak a testületek az adott kérdéssel. Remélhetõleg így jár majd az esélyegyenlõség ügye is. Ennél merészebb prognózis elképzelhetetlen? Nézze, legyünk realisták, az már óriási eredmény, hogy idõvel egy-egy ilyen új témakörnek legalább fõállású gazdája lesz a hivatalokban. Itt is persze a pénz, illetõleg a hiánya a legfontosabb tényezõ. Az akadálymentesítés is ezért akadozik. Nálunk például a hivatalban minden adott, kivéve az emeletre való feljutást, amit egyszerûen úgy oldunk meg, hogy fogom magam - akárcsak a kollégáim - és lemegyünk a földszintre, s az erre a célra kijelölt irodában fogadjuk mozgáskorlátozott honfitársainkat. Az új beruházásoknál mi a helyzet? Ott nincs mese, minden feltételt teljesítünk. Pályázati eredményesség? Nehéz dió. Rendkívül színvonalas, a kiírók által is dícsért beadványaink is sokszor sikertelenek, mert azt mondják túl módosak vagyunk. Ráadásul sokszor annyira lassú a döntéshozatal, hogy inkább nem várunk, hanem önerõbõl nekivágunk. Legutóbb is így jártunk, „meguntuk“ a helyben toporgást, elkezdtük a beruházást, majd jött a hír: megnyertük a pályázatot, persze ebbõl már nem kaphattunk egy fillért sem. Szigetszentmiklós tipikus Budapest környéki „kis tigris“, ennek minden elõnyével-hátrányával. Mi a fõ csapásirány a fejlesztésekben? A hirtelen lakosságszám növekedéssel, illetve az ehhez kapcsolódó infrastrukturális gondokkal viaskodunk az utolsó két-három évben. Erre költjük a legtöbbet. A közlekedési rend kialakítása, a tranzitálók „kiszorítása“ a másik falat. Végül egy kényes téma még az óévbõl. A kettõs állampolgárság népszavazás „eredménye“ Szigetszentmiklós testvérvárosát, Gyergyószentmiklóst hidegzuhanyként érte. Hogyan alakul a viszony? Mi is kaptunk biztató levelet, amit a testülettel ismertettem, s bár az új gyergyói polgármester úrral nem sikerült személyesen találkoznom, minden képviselõ nevében mondhatom együttérzésünkrõl biztosítottuk testvérvárosunkat. Remélem az elkövetkezendõ idõszakban még szorosabb lehet a kapcsolat, s ahogy eddig, a jövõben is amiben módunk van, támogatjuk Gyergyószentmiklóst. Sengel Ferenc [email protected] u

Interjú

Szigetszentmiklós „Királyi nemes lovászok“ városa Szigetszentmiklós Pest megye délnyugati részén, a fõváros szomszédságában, a Csepel szigeten elhelyezkedõ több mint 700 éves település. Északon Budapest XXI. kerülete (Csepel), keleten a RáckeveiDunaág, észak-nyugat felõl Halásztelek, dél-nyugaton Tököl, délen pedig Szigethalom határolja. A honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg az õskor óta lakott helyen, amelynek elsõ említése egy 1264-ben kelt oklevélben lelhetõ fel. A középkorban a terület sokszor volt királyi birtok. Igaz lehet tehát, amit a hagyomány tart: „királyi nemes lovászok“ települése. A falu a török hódoltság idejét is átvészelte, a XVIII. században a Savoyai herceg kezére került a többi szigeti településsel együtt. Manapság a Budapestrõl kiköltözõk létszámának rohamos növekedése és a folyamatosan megtelepülõ vállalkozások felbukkanása jellemzi a hétköznapokat. A vállalkozások zömmel kis- és közepes méretûek. 293 esetben az alkalmazottak száma 6 fõ alatti, 29-nél 21-50 fõ közötti, és 5 esetben 51 és 100 fõ között volt. A helyi gazdaság által foglalkoztatottak száma közel 6000 fõ. A város életében rendkívül nagy szerepe van a 2000. december 29-én ipari parkká nyilvánított M0-s melletti területnek, amely 53 hektár kiterjedésû. A településre mindinkább jellemzõ az idegenforgalmi és turisztikai élet fellendülése. A városkörnyék ártéri fûz- és nyárligetei, erdõinek maradványai és a Ráckevei-Duna-ág gazdag állat- és növényvilága sok látnivalót ígér, amelyet 2004-re több ezer horgász, valamint turista fedezett fel. Rádiósok mekkája A település határában található a Lakihegyi antennatorony. Érdekes rácsos tartórendszerével, 314 mes magasságával a XX. század elsõ felének bravúros technikai újdonsága volt. A Rádió Budapest 1925. december 1-jén kezdte meg adását, és az elsõ hónap végén már 17 ezer elõfizetõje volt. Ma a becslések szerint legkevesebb 4 millió rádiókészülék veszi a Lakihegyrõl továbbított adásokat. Muzikális város Szigetszentmiklóson található Magyarország egyik legnagyobb - több mint 100 darabból álló -, Molnár Imre alkotó tulajdonát képezõ citeragyûjtemény. A településen született Ádám Jenõ zeneszerzõ, aki teljes vagyonát a városra hagyta, így egykori lakóházában múzeum mûködik, ahol életének és munkásságának dokumentumait tekinthetik meg a látogatók. Napjainkban sem maradnak zene nélkül a helyiek, hiszen a Budapest környékének legnevesebb zenei általános iskolája és Pest megye egyetlen musicaltársulata, a Sziget Színház is itt mûködik. A komolyabb könnyû mûfajok szerelmeseinek sem kell Budapestre zarándokolni, ha jó zenére vágynak: a településen két jazz klub is otthonra talált.

www.szigetszentmiklos.hu 2005. január

23

Internetes telefonálási lehetõség a MyPhone-tól A Myphone Kft.-t, melynek többségi tulajdonosa a FényInvest Rt. tavaly alakították meg 100 százalékban hazai befektetõk és magánszemélyek. Cégünk nemzetközi hátterét az Európában piacvezetõ VoIP szolgáltatói biztosítják. Célunk, hogy Magyarországon elsõként olyan Internet alapú telefonszolgáltatást vezessünk be, amit világszerte már több millió ember, köztük olyan vezetõ világcégek használnak, mint a BMW, Unilever, Daewoo, Samsung stb. Ennek érdekében az elmúlt hónapban több mint 250 új ügyfelet kapcsoltunk be a SIP hálózatunkba. A Myphone által ajánlott megoldás nyugaton már realitás, itthon azonban még csak álomszerû. Céljaink között szerepel, hogy mindig a FOGYASZTÓ közvetlen igényeinek megfelelõ szolgáltatást tudjunk nyújtani. Hogy melyek ezek? Olcsó távolsági hívások, havidíj mentes szolgáltatás és a rendszeren belüli díjmentes kommunikáció. Ezeknek a céloknak a megvalósításában segít, hogy cégünk Magyarország elsõ szélessávú telefonszolgáltatója. Rendszerünk minden más szolgáltatót nélkülöz, illetve hálózatunk az Internet felhasználók számával arányosan, dinamikusan növekszik. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy szerzõdött nemzetközi partnereink és a MyPhone hazai Internet telefonhálózatát felhasználók tábora ma már több millió fõt számlál. Ráadásul míg a vezetékes telefonok az utóbbi idõben folyamatosan veszítenek a népszerûségükbõl, addig az Internetes telefonálás egyre nagyobb teret hódít az intézményekben, a vállalati szinten és a magánszférában. Cégünk olyan elõnyöket tud nyújtani Önnek, amit más ismert vezetékes telefonszolgáltatók nem. Melyek ezek? Nincs hálózaton belüli hívásköltség (vagyis 0 forint/perc); mivel Internet alapú, ezért nincs helyhez kötve, tehát bárhonnan igénybe vehetõ a telefonos hívószám (itthon és külföldön egyaránt); nincs kötelezõ havidíj; nincs kapcsolási díj; nincs barangolási díj; nemzetközi hívásoknál az általunk ismert legjobb percdíjak; napszaktól független nagyon kedvezõ hazai díjszabás (nincs csúcsidõ); akár ingyenes átjárás biztosítása különbözõ GSM flották, illetve távoli elérés az egyes telefonszolgáltatók között (pl. budapesti hivatal nyíregyházi tárcsahangot rendelhet); online rendelkezésre állás. Amit a MyPhone nyújt Önnek: saját egyedi Internet telefonszám (MyPhone világszám); ingyenes Internet alapú (PC-to-PC) híváskezdeményezés lehetõsége az egész világon; Internet alapú (PC-to-Phone) telefonszolgáltatás igénybevételét bármely hagyományos (PSTN) hálózatra a legkedvezõbb percdíjakkal; Pre-Paid (elõre fizetett) alapú, vagy havi elszámolási üzemeltetés; kedvezõ nemzetközi és hazai percdíjak; költség nélküli hívásátirányítás Pc-to-Phone és Phone-to-PC irányokba; hívószám kijelzõ szolgáltatás; igény szerinti hangposta szolgáltatás e-mailen (SIP). A MyPhone szolgáltatásainak köszönhetõen Ön díjmentesen beszélhet a telephelyek között; akár 80 százalékkal csökkentheti a nemzetközi és 30 százalékkal a belföldi hívások költségeit, valamint teljesen megtakaríthatja a roaming költségeket. FÉNY-INVEST Rt. 1143.Bp.Zászlós u. 54. Tel: 460-3073 Fax: 460-3071

Hogy használni tudja cégünk szolgáltatásait Önnek csak egy Internet kapcsolatra (ADSL, KábelNet, Bérelt vonal, Mikrohullám, Mûholdas kapcsolat, analóg vagy ISDN modemes kapcsolat, kivéve GPRS), egy hangdigitalizáló eszközre (amely képes az emberi hangot az Internet hálózatára továbbítani, illetve onnan fogadni azt) és egy szolgáltatóra van szüksége, aki a telefonszolgáltatást biztosítja a készülékben. Az Ön által használt Internet telefon lehet PC-hez köthetõ hardver eszköz, LAN hálózatra köthetõ önálló IP telefonkészülék, telefonalközpontra illeszthetõ átjáró, illetve IP Telefon szerver, mely Irodai, vagy otthoni számítógépen fut (ilyen esetben szüksége lesz egy hangszóróra és egy mikrofonra is)

Mi is az a VoIP? A VoIP (internetprotokolon keresztüli hangtovábbítás) egy új módja a hívások küldésének és fogadásának. A MyPhone átalakítja a hívását adattá, amit átjuttat az Ön nagysebességû Internet kapcsolatán. A MyPhone nagy elõnye, hogy Ön bárhonnan, bármikor, kevesebb pénzért telefonálhat, így Ön korlátlanul hordozhatja a telefonszámát. Jobb a hagyományos vezetékes telefonvonalnál, mert kiszélesíti telefonja határait. Cégünk további elõnye, hogy a MyPhone szolgáltatás bármilyen tone üzemmódú asztali vagy vezeték nélküli készülékrõl használható, Ön akár egy számítógépen keresztül is telefonálhat egy MyPhone jogosultsággal rendelkezõ Tachi vagy más termékkel, illetve bármilyen módon telefonálhat a Föld akármelyik pontjára, ráadásul az Ön által hívott személynek nem szükséges rendelkeznie MyPhone szolgáltatással vagy Internet kapcsolattal. Természetesen olcsóbb, ha az Ön által hívott fél is rendelkezik MyPhone szolgáltatással, hiszen ekkor a beszélgetés senkinek sem kerül semmibe! A szolgáltatás megrendelése után ingyenesen telepítjük a rendszert. A MyPhone Kft. jövõbeni tervei között szerepel a bankkártyás fizetés bevezetése, a híváslista Excel táblázatba exportálása, a díjtáblázat egyszerûbb kezelhetõsége, illetve hamarosan bevezetjük a magyar hívószámok weben keresztül történõ hozzárendelését az IP készülékhez. Az interneten keresztül bonyolított hangátvitelre más minõségi követelmények érvényesek, mint a hagyományos telefonokra, ám a beszédátvitel a világhálón keresztül is messze kielégítõ. Ismert IP alapokra épül például a mobiltársaságok +0 elnevezésû szolgáltatása, mely szintén VoIP technológiát használ. A telefonos szolgáltatók ritkán emlegetik, de egyes földrészek (mint például Amerika, Ausztrália) ma már elsõsorban Internet alapon érhetõk el telefonon. A MyPhone jelenleg az Internetes világ két legelterjedtebb VoIP protokollján mûködõ szolgáltatást képviseli: Peerto-Peer (P2P): Pont-pont kapcsolat, valamint a Session Initiation Protocol (SIP): Nyitott szerver-kliens alapú kapcsolat. A financiális kérdésekre választ ad a FÉNY-INVEST Rt.


ÁSZ - vizsgálat

Szabálytalan alapítványi támogatások Megyéket vizsgált az Állami Számvevõszék Az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenõrzése során 2004 decemberében két megyei önkormányzat (Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén) ellenõrzését zárta le az Állami Számvevõszék, illetve az õsz folyamán tette le az asztalra a hajdú-bihari jelentést. A három önkormányzat közül Hajdú-Biharban találta a legtöbb javítani valót: míg a borsodiak csak másfél oldalas „jegyzéket“ kaptak a teendõkrõl, a hajdú-bihariaknak több mint négy oldalon keresztül sorolták a hiányosságokat. Noha a fõbb gazdálkodási szabályzókat rendben találta a Számvevõszék, azért vannak olyan kifogások, amelyek mindhárom megyei önkormányzatnál elõfordultak. Ilyen kritikus terület például az alapítványok, egyesületek támogatása, amelyet egyik megyében sem intéztek teljesen szabályosan. Az önkormányzati törvény értelmében ugyanis nem dönthetnének alapítványi támogatásokról közgyûlési elnökök, vagy bizottságok, tudniillik az alapítványok részére történõ forrásátadás nem ruházható át a közgyûlés hatáskörébõl. Ehhez képest Komáromban az önkormányzati bizottságok, valamint a közgyûlés elnöke a 2003. évben 14 alapítvány, összesen 4 987 ezer forintnyi támogatásáról döntött. Hajdú-Biharban a bizottságok 21, a közgyûlés elnöke 13 esetben juttatott támogatást nonprofit szervezeteknek. Utóbbi megyében más problémák is voltak ezen a téren. A közgyûlés által odaítélt támogatások közül ugyanis kettõ, a közgyûlés elnöke által támogatottak közül 11 szervezet számára nem írtak elõ számadási kötelezettséget, megsértve ezzel az államháztartási törvény rendelkezését. A közhasznú szervezetek részére odaítélt támogatások esetében megsértették a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény elõírásait is, mivel öt esetben a kötelezõ szerzõdéskötés elmaradt, további öt esetben pedig a számadási kötelezettséget nem a szerzõdésben írták elõ. Borsodban is elõfordultak hasonló problémák. Itt 78 alapítvány, illetve közalapítvány kapott 2003-ban úgy támogatást, hogy arról nem a közgyûlés döntött. 2004ben azonban beszüntették ezt a gyakorlatot. Kapott viszont nyolc olyan szervezet támogatást, amely 2003-ban nem számolt el a felhasznált összeggel. Az önkormányzatok számára munkájuk kisebbnagyobb javítására tett javaslatot a Számvevõszék a jogszabályi elõírások maradéktalan betartása érdekében - mindhárom megyében felhívta például a figyelmet, hogy a költségvetési rendelettervezethez csatolni szükséges a Pénzügyi Bizottság véleményét. Emellett a munka színvonalának javítása érdekében is tett javaslatokat, ezek között mindenhol megjelenik a középületek akadálymentessé tétele, tekintettel a 2005. január 1-jei teljesítési határidõre. Munkatársunktól u

ÁSZ-számtan

www.asz.hu 2005. január

25

Visszatekintõ


Decemberben történt - Decemberben történt Népszerûek a szelektív hulladékgyûjtõ szigetek Még a nem elkötelezett környezetvédõk is örömmel fogadták, hogy a fõvárosban megjelentek a szelektív hulladékgyûjtõ szigetek. Annyira népszerûek lettek, hogy sok helyen már nem tudják beléjük tömni a szétválogatva hozott szemetet, néhány helyen körberakják üvegekkel a tárolókat. Siklósi Mihály, az FKFV fõosztályvezetõje szerint: az ürítés alkalmazkodik a fõvárosi igényekhez. Hozzátette: havonta a száz szigeten összegyûjtött 250260 tonna mennyiség azt mutatja, hogy a lakosság használja a szigeteket. 2004.12.06.

Önkormányzati hitel az MFB-tõl Mintegy 80 milliárd forint értékben újabb hitelprogramokat dolgoz ki a kormány a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A konstrukcióban 5-7 százalékos kamat mellett az önkormányzatok és kisvállalkozók juthatnak pluszforrásokhoz, de hamarosan agrárkörnyezetvédelmi és kutatás-fejlesztési programokat is indítanak. A gazdasági minisztérium szerint a magyar vállalatok legnagyobb problémája, hogy tõkeés finanszírozás-éhesek, így ezek már nem tudnak megélni a szellemi tõkéjükbõl, ehhez szükségük van pénztõkére is. Kóka János, gazdasági miniszter: „A Magyar Fejlesztési Bank egy olyan 80 milliárd forintos hitelprogramot jelentett ma be, amely önkormányzatoknak és magyar vállalkozóknak olcsó, hosszútávú és alacsony garanciális igényû, tehát könnyen felvehetõ hiteleket helyez ki a piacra.“ A programok személyreszabottak, ezért akár 75 százalékos fedezet mellett is hitelhez juthatnak az önkormányzatok és kisvállalkozók. 2004.12.07.

Mórahalom: bérlakások határõröknek A határõrizeti feladatok ellátásához szükséges személyi állomány Mórahalmon történõ elhelyezése érdekében önkormányzati bérlakásokat épített a település. Az önkormányzat felajánlott a fentiek megvalósítására öt bérlakást belügyminisztériumi, határozatlan idõre szóló bérlõkijelölési joggal, azzal a feltétellel, hogy a BM Határõrség személyi állományának és azok családtagjai elhelyezésére szolgáljon. Az együttmûködés következõ beruházása, hogy egy, a mórahalmi önkormányzat tulajdonát képezõ ingatlanból 1.840 m2 területet átad a BM tulajdonába, akik ezen a telken kihelyezett határõrizeti szolgálati helyet létesítenek. 2004.12.09.

28

2005. január

Szakmai nap jegyzõknek Az ügyfélközpontú közigazgatás és az azt biztosítani hivatott rendszer kiterjesztése, általánossá tétele a közeljövõ egyik legfontosabb, az Európai Unió által is elõírt feladata - hangzott el a JNSZ Megyei Közigazgatási Hivatal által Kenderesen megtartott jegyzõi szakmai napon. A fórum egyik kiemelt témája az ügyfélközpontú közigazgatás volt. A JNSZ Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje szerint a hivatalnokoknak a törvényi elõírások betartásán túl meg kell látniuk az ügy mögött az ügyfelet. A feladat: minden elõírásnak megfelelõ, az állampolgár számára is megfelelõ megoldást találni a felvetõdõ problémára. Ehhez a személyi feltételek mellett az ezt biztosítani hivatott rendszer kiépítése is a közeljövõ feladata, egyben európai uniós elõírás teljesítése is. 2004.12.09.

Uniós támogatás Telkibányának Telkibánya régi táróinak és horpáinak felmérésére nyertek Uniós pályázati pénzt. A Miskolci és a Kassai Egyetem illetve Telkibánya önkormányzata közösen nyert pályázatot az EU PHARE alprogramjában. A projekt tervezett összege mintegy 30 millió forint, idõtartama egy év. A program célkitûzései: a terület természeti, környezeti állapotának, valamint a telkibányai területen többkilométernyi, középkorban kihajtott és ma is üresen álló vágatrendszer felmérése, valamint egy magyarszlovák környezetgazdálkodási-geotechnikai oktatási mintaterület kialakítása. 2004.12.13.

Munkalehetõség a visszailleszkedésért Pályázati pénzbõl mintaprogram kezdõdik Békés megyében, amelynek célja, hogy megkönnyítsék a szabadságvesztés büntetésbõl szabadulók visszailleszkedését a társadalomba. A Békés Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet gyulai börtönében szabadságvesztését töltõ mintegy 110 elítélt 60-70 százaléka munkanélküli volt büntetése megkezdése elõtt. Egy részük családtagjai is munkanélküliek. Mivel nincs jövedelmük, szabadulásuk után nagy az esélye, hogy ismét bûncselekményt követnek el. E veszélyt hivatott csökkenteni a 2003ban elfogadott Társadalmi Bûnmegelõzés Nemzeti Stratégiája, amelynek jegyében pályázatot írtak ki a szabadult elítéltek visszailleszkedésének segítésére. A Békés megyeiek pályázatában pozitívum, hogy gyakorlati ismeretek megszerzését is kínálják az elítélteknek. 2004.12.15.


Visszatekintõ

Decemberben történt - Decemberben történt Új városrehabilitációs program Budapesten Másfél éves szociális városrehabilitációs programot indít kísérleti jelleggel a fõváros. A cél, hogy növekedjen a krízisterületeknek számító városrészekben lakók életesélye. Ezzel együtt új lendületet vehet a hagyományos értelemben vett városrehabilitáció is: állami, vállalkozói és európai uniós forrásokat kíván igénybe venni a fõváros a leromlott negyedek felélesztésére. A szakértõk szerint 1000 milliárd forintra lenne szükség Budapest revitalizációjához, ám az elmúlt 8 évben összesen 40 milliárdot tudtak erre fordítani. A jövõben nem csak a leromlott állapotú negyedek mûszaki, építészeti megújítását szeretné elérni a fõváros, hanem kísérletképpen beindítja a területek szociális városrehabilitációját is. Ez nemcsak ingatlanfejlesztést jelent, hanem azt is, hogy segítik a krízisterületeknek számító városrészekben lakók társadalmi felemelését. 2004.12.16.

PM-mentõöv az önkormányzatoknak A pénzügyminiszter döntése alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ helyi önkormányzatok összesen több mint 800 millió forint támogatásban részesülnek. A támogatásokat az érintett önkormányzatok decemberben kapták meg. Az I. ütemû támogatásról, melynek összege közel 15 milliárd forint volt, Draskovics Tibor pénzügyminiszter 2004. júliusában döntött, s a pénzt a helyi közösségek akkor meg is kapták. 2004.12.17.

Bérbe adnák a parlagon hagyott földeket A terv szerint az önkormányzatok bérbe adhatnák azokat a területeket, amelyeket évek óta nem mûvelnek, tulajdonosaikat pedig senki nem tudja elérni. A törvénymódosítás elsõsorban az osztatlan közös tulajdonokat érintené. Magyarországon nem ritka, hogy egy 90 hektáros termõterületet 10 hektárnyi föld miatt kell parlagon hagyni. Az osztatlan, közös tulajdonban lévõ földtáblákat ugyanis csak akkor lehet bérbe adni, ha abba az összes tulajdonos beleegyezik. Vannak azonban olyan gazdák, akiket nem lehet utolérni. A gyakran évtizedek óta gazdátlan területeken az agrártárca kényszerhasznosítást vezetne be. Az elképzelés szerint az, aki használni szeretné a földet, egy önkormányzati hirdetõtáblán meghirdeti azt, és ha nem jelentkezik a tulajdonosa, akkor a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy bérbe adja-e a földet. 2004.12.21.

Gerje Menti Területfejlesztési Társulás Hat Pest megyei település - Pilis, Mikebuda, Albertirsa, Nyáregyháza, Ceglédbercel és Dánszentmiklós -, noha nem ugyanahhoz a kistérséghez tartoznak valamennyien, mégis szükségét érezték az összefogásnak. A hat település épp ezért megalakította a Gerje Menti Területfejlesztési Társulást. Közös terveik vannak munkahelyteremtésre, tájrehabilitációra, turisztikai fejlesztésre de az együttmûködésnek már eredményeit is fel tudják mutatni. Együtt foglalkoztatják például azt a vállalkozást, amely a belsõ ellenõri feladatokat végzi. Az önkormányzati gazdálkodás átvilágítását, a vagyonbiztosítást is egyazon cégre bízták. Van már olyan pályázat is, amelyet együtt nyújtottak be. 2004.12.23.

Ezer új munkahely Szombathelyen Egy 15 ezer négyzetméteres üzemcsarnokkal bõvül az amerikai központú Jabil vállalat szombathelyi egysége. Az új gyár a Claudius Ipari Parkban épül fel, és várhatóan ezer alkalmazottnak fog munkát adni. Szûcs Gábor a szombathelyi önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke elmondta, hogy az errõl szóló szerzõdést már karácsony elõtt aláírták. A gyárban akár augusztusban megindulhat a termelés. A cég megvásárolt egy tízhektáros területet az ipari parkban, a vételárból pedig négyszázmillió forintot már ki is fizetett. Szûcs Gábor úgy tudja, hogy a Jabil pályázatot kíván beadni munkahelyteremtés címén a munkaügyi tárcához. 2004.12.28.

Ipari termelési csúcs Komárom-Esztergomban Az országos 8,9 százaléknál erõteljesebben, a KSH adatai szerint csaknem 14 százalékkal növekedett az ipari termelés a közép-dunántúli régióban az esztendõ kilenc hónapjában. Ezzel az elsõ helyen áll a régiók rangsorában, s ezt várhatóan az egész évet tekintve is megõrzi. Különösen számottevõ volt a növekedés Komárom-Esztergom megyében, ahol az 50 fõnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások a múlt év azonos idõszakához képest 25,9 százalékkal termeltek többet. A régióban elõállított 2627 milliárd forintnyi termelési érték csaknem felét Komárom-Esztergom megyében állították elõ. Így ebben a megyében az egy lakosra jutó ipari termelés 4,1 millió forintot tett ki, Fejér megyében 2,3 millió forintot, míg Veszprém megyében az országos átlag alatti, 0,9 millió forint volt. 2004.12.29. 2005. január

29

Településmarketing


Ácsolják Attila palotáját Tápiószentmártonban az energiadombon áll majd a hun királyi vár Ezerötszáz évvel a nyugati hun birodalom összeomlása után újra állhat Attila király palotája. A kõ alapokra, de jórészt fából épülõ várat Tápiószentmárton nevezetes "energiadombján" ácsoltatná a település. Az egymilliárd forintot meghaladó végösszegbõl - a mértéktartó hunluxus jegyében - szálloda, uszoda és konferenciaterem is épülne Attila legújabbkori székhelyén. Az elmúlt évtizedekben több tucat település határában vélték holtbiztosra, hogy ott van valahol Attila hun nagykirály nyughelye - az viszont tény, hogy mindmáig hiába. A kutakodók, így a kérdéskör nemrégiben elhunyt szakértõje, Bóna István történész is rövid választ adnak, ha a pontos földrajzi leírást firtatja az érdeklõdõ. Ez pedig annyi, hogy Attila sírja a Duna-Tisza közének több tízezer négyzetkilométeres körzetében keresendõ. Ennek következtében a kunsági településeken virágzik leginkább az Attila-sírkeresés kultusza. Így szálltak ringbe Dombegyháza, Zsadány és további települések, változó erõbedobással. Az Attila-jelenség "hasznosításában" Tápiószentmárton szerzett eddig orrhossznyi elõnyt. A településre buszokkal, autókkal ezrek érkeztek az elmúlt években, hogy elzarándokoljanak a Kincsem Lovaspark területén található Attiladombra, amelyet Kocsi János tulajdonos parkosított, miután egyértelmûvé vált, hogy „gyógyító földsugarak törnek fel a környéken". Van, aki megmosolyogta a kezdeményezést, de úgy fest, leginkább a szentmártoniak örömködhetnek, a településre soha nem látott turistaáradat özönlik, ami egyre komolyabb bevételi forrást jelent a helyieknek. Kocsi János úgy döntött, hogy további fejlesztésekkel erõsíti a hun imázst. Elsõ lépésben felépíttetné Attila legendás fapalotájának mását. Az építkezés 2006 második felében kezdõdhet, a beruházás költsége 1,21,5 milliárd forint. Hiteles források nincsenek arról, hogyan nézett ki a fapalota. A most épülõt kis tornyocskák veszik majd körül, ebben Attila alvezérei lakhattak. A fából és kõbõl épülõ palotában szálloda, uszoda és kon-

Localinfo

Az Országgyûlés dönt a hunokról Az Országos Választási Bizottság tudomásul vette az Országos Választási Iroda jelentését, melyben a hun kisebbség alakítására összegyûjtött aláírások ellenõrzésérõl számolt be. Rytkó Emília, az OVI vezetõje közölte: a hun kisebbség bejegyzésére 2.381 aláírást juttattak el az irodához. Az ezekbõl vett minta alapján megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelõ aláírás biztosan összegyûlt ahhoz, hogy parlament döntést hozhasson. Az aláírásgyûjtést egy magánszemély kezdeményezte, aki az univerzum egyházának hírnökeként és a hunok szentegyházának papjaként jegyezte az OVB-nek írt kérelmét. A népi kezdeményezés jogszabályi hátterét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény adja, amely kimondja: lehetõség van arra, hogy a jogszabályban meghatározott 12 nemzetiségen és egy etnikumon kívül további kisebbség is bizonyosságot tegyen arról, hogy megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. ferenciaterem kap helyet. De nemcsak a gyógyító energiák hivei látogatják a lovasparkot, hanem azok is akik hagyományos környezetben szeretnék megtekinteni a szürke marhát, a rackát, mangalicát és Közép Eúropa legnagyobb lipicai ménesét is. Általános iskolák szervezett formában díjmentesen látogathatják, és természetes közegében csodálhatják meg ezt az állatvilágot, tarthatnak szabadtéri biológia órát. Munkatársunktól

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

30

2005. január

Energiamegtakarítás felsõ fokon

Recommend Documents