Energiamegtakarítás felsõ fokon KIPSZER Kazántechnológiai Rt. vállalja energetikai létesítmények és hõellátó rendszerek: - állapot-ff elmérését, - engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítését, - hatósági engedélyek beszerzését, - komplett kivitelezését, - üzembe helyezését, - üzemeltetését, - karbantartását. Meglévõ energetikai létesítmények és hõellátó rendszereknél lehetõséget kínál üzletfeleinek, hogy a modernizálás költségeinek fedezése a korszerûsítés során jelentkezõ megtakarításból történjen. Ezt nevezik ESCO létesítésnek, aminek lényege a következõ: a vállalkozó: - felméri a meglévõ rendszert, - meghatározza a korszerûsítéssel elérhetõ megtakarítást, - ajánlata elfogadása esetén gondoskodik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásról, tehát nem jelent anyagi megterhelést a megrendelõnek, - elvégzi a korszerûsítési munkákat, - üzemelteti a létesítményt, így biztosítja a megrendelõ hõenergia (hideg és meleg)-,, melegvíz- és villamosenergia igényének problémamentes kielégítését, - a futamidõ lejárta után (5-1 1 5 év) minimális költség fejében átadja a tulajdonjogot a megrendelõnek. a megrendelõ: - folyamatosan figyelemmel kísérheti és véleményezheti a létesítést és az üzemeltetést, - a futamidõ alatt törleszti a megvalósítás költségeit (az évenkénti törlesztés nem haladja meg a korszerûsítés elõtti év energiaelõállítási költségeit), - részesül az elõzetes számításnál nagyobb költségmegtakarításból, - a futamidõ végén minimális áron tulajdonába veheti és üzemeltetheti a korszerûsítés során beépített berendezéseket, hálózatokat, amelyek még hosszú ideig - a folyamatos karbantartás eredményeként - biztonsággal ellátják a telep energiaigényét, de dönthet úgy is, hogy az üzemeltetési feladatokat továbbra is a vállalkozóra bízza. Fõbb referenciáink: - MÁV Rt. (közel 100 vasútállomás). - Egészségügyi létesítmények (Szent Rókus-,, Irgalmasrendi-,, B.A.Z. Megyei-,, Kaposi Mór-,, Jahn Ferenc-K K órház). - Büntetésvégrehajtási létesítmények (Szegedi Fegyház és Börtön, Pálhalmai Börtön). - Fõvárosi Gázmûvek Rt. (székhely és telephelyek). - Termelõ üzemek (Herz Szalámigyár Rt., SOLVENT Rt., UNILEVER Rt., SCA Rt., BVM Rt., Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., NESTLÉ Kft., MÁV Északi Jármûjavító Kft., MOL Rt.). - Önkormányzatok (Pest Megyei létesítmények). - Rendõrségek (Paks, Csopak, Kecskemét, ORFK).
Kipszer Kazántechnológiai Részvénytársaság H-1 1106 Budapest Jászberényi u. 24–36.
Telefon: (+36-1) 431-7700 Fax: (+36-1) 431-7701 E-m mail:
[email protected]
Jegyzet
Localinfo Önkormányzati Havilap
K.-n né
Tartalomjegyzék !
Reflektorban a turizmus 4–6. oldal
!
Európai Unió 7. oldal
!
Kárpát-medence 8. oldal
!
Dél-dunántúli kísérlet 9–11. oldal
!
Viharkárok 12. oldal
!
Közbeszerzési tanácsok 13. oldal
!
ÁSZ: jól vizsgáztak a városok 19. oldal
!
Bajban az iparûzési adó 20–21. oldal
!
Új területfejlesztési koncepció 22–23. oldal
!
Lakásépítési láz Budapesten 24–25. oldal
!
Visszatekintõ 28–29. oldal
!
Településmarketing 30. oldal
A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az Önök véleményét, álláspontját az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail:
[email protected]
Egy év börtön, három évre felfüggesztve. Szárazon kopognak a betûk a távirati iroda közleményében. K.-nét, X. városka polgármesterét, több évi jogi huzavona után, bûnösnek találta a bíróság, nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen és hanyag kezelésben. A rövid hírbõl az is kiderül, hogy a bíróság szerint nem származott anyagi haszna a vádlottnak a bûncselekménybõl. Mindig tudtam, hogy Magyarország összes polgármestere valóságos lõporos hordón ül, méghozzá olyanon, amely körül nagyon sokan – néha rossz szándékú politikustársak is – szaladgálnak égõ gyufával. K.-nét lassan két évtizede ismerem. Már a tanácsi idõkben települése elsõ számú vezetõje volt, s kommunistázás ide, "átkos rendszer"-ezés oda, az ott élõk rá voksoltak az elsõ szabad választáson is, mi több 1994-ben, 1998-ban, sõt 2002-ben megint újraválasztották. A nagyközség az õ irányítása alatt lett várossá, megannyi beruházás õrzi keze nyomát, miközben az önkormányzatok érdekvédelmének egyik élharcosaként országosan is ismertté vált a neve. Már-már unalmas történetnek tûnt az övé, akirõl elõre lehet tudni, hogy örökös díszpolgára lesz majd városkájának, és az emberek kalapjukat illedelmesen levéve köszöntik, ha nyugdíjas napjaiban körbesétál. Hát nem így alakult. Két kis bomba éppen alatta robbant. Tucat-ügy volt mind a kettõ. Az egyikben bonyolult tervdokumentációkkal telerakott dossziét toltak elé, írná alá az idõszaki teljesítést. Nem lévén mûszaki képzettsége, csak annyit látott, hogy jó nagy a paksaméta, és a hozzáértõknek sem volt ellenvetése – hát aláírta. Már egy nagyobbacska település polgármestere is naponta ír alá dokumentumokat bizalmi alapon, amikor a tartalom megítélésében jórészt lojális munkatársaira támaszkodik. A felelõsség mégis az övé. A másikban, egy földterület cseréjérõl döntött a testület, méghozzá név szerinti szavazással – az egyszemélyi felelõsség mégis a polgármesteré. Ez esetben a földek csereberéjére csak azért volt szükség, hogy egy pályázaton indulhassanak. Ugye milyen ismerõs ez is? Eleinte rossz tréfának tûnt, hogy azok indítanak fegyelmit ellene, akik részt vettek a döntésekben. Hosszabb idõ kellett a rádöbbenéshez: mivel évek hosszú során át, tiszta politikai küzdelemben nem sikerült õt legyõzni, valakik úgy döntöttek, a cél érdekében semmi sem számít. A bíróságot azonban nem érdekelték a mögöttes szempontok, sem a jó szándék, sem a gaz indítékok, se az, hogy pénz nem vándorolt magánzsebbe, fõleg nem Kné zsebébe. Az pedig végképpen hidegen hagyta, hogy milyen a mai magyar valóság: a kiskapuk, a kétségbeesett bûvészmutatványok világa. Bár ezúttal K.-néról írtam, valójában 3200 magyar polgármesterrõl van szó, akik közül egyik pillanatról a másikra, bárki válhat K.-névá. L. László János
[email protected]
2005. augusztus
3
Reflektor – Turizmus
Localinfo Önkormányzati Havilap
Évtizedes rekord a turizmusban Pénz és/vagy kreatív ötletek kellenek a sikerhez Augusztus: politikai uborkaszezon, turisztikai fõszezon. Országszerte fesztiválok, falunapok igyekeznek csalogatni a hazai és külföldi turistákat. Noha az idegenforgalmi adó az önkormányzati forrásoknak mindössze egy ezrelékét teszi ki, mégis fontos és a turizmus fellendülésével párhuzamosan egyre bõvülõ bevételt jelent, amelynek növelése az önkormányzati ágazatnak elemi érdeke. Ráadásul a szektor gazdaságélénkítõ hatása rendkívül jelentõs.
A Hungaroring környékén a futam alatt még a kertek is megtelnek Csaknem 328 ezer ember él közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalomból, amely önmagában a bruttó nemzeti össztermék 8,8 százalékát, megközelítõleg 900 milliárd forintot „termel ki“. Míg az önkormányzatok bevételeit 3,5 milliárd forinttal növelte az ágazat a tavalyi évben, idegenforgalmi-adó formájában. Az idei év elsõ öt hónapja országos szinten 11 százalékos bevétel emelkedést hozott a turizmusban az elõzõ év azonos idõszakához képest, amely az utóbbi évtized legjobb eredménye a turizmusban – közölte Kolber István, a területért felelõs miniszter a témában tartott sajtótájékoztatóján. A szálláshelyek csaknem 74 milliárd forint bevételt realizáltak, ami 16 százalékos növekedést jelent. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter elmondta: a vendégek száma 7,1 százalékkal, a szállodai forgalom 12,6 százalékkal nõtt 20022004 között. Ebben az idõszakban a turisztikai célelõi! 4
rányzatból 77 milliárdot, az Európa Terv regionális programjából 30 milliárd forintot fordítottak turisztikai fejlesztésekre. A május végén összesített vendégéjszakák száma idén lépte át elõször, s haladta meg az 5,8 milliós határt, s ezzel 16 százalékkal túlszárnyalja a turizmus szempontjából kiemelkedõ évnek számító 2000. év azonos idõszakának adatait, s mintegy 10 százalékos a bõvülés a 2002-es év elsõ öt hónapjához képest is.
A vártnál jobban alakult 2004 is A növekedés már tavaly megindult: a KSH legfrissebb, végleges adatai szerint az elmúlt évben kedvezõbben alakult Magyarország turizmusa, mint az elõzetes adatok szerint várható volt. Nemcsak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma (4,8%), hanem a vendégéjszakák száma (1,5%) is növekedést mutatott.
www.bm.hu 2005. augusztus
Reflektor – Turizmus
Localinfo Önkormányzati Havilap 2004-ben az elõzõ évinél 11 százalékkal több külföldi vendég érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5 százalékkal növekedett és meghaladta a 10,5 milliót. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák minden korábbinál jobb évet zártak a belföldi turizmusban is: az elmúlt évben 6,4 százalékkal több belföldi vendéget, és 4,1 százalékkal több belföldi vendégéjszakát regisztráltak.
Ordító regionális különbségek A turizmus-szektor gazdaságélénkítõ hatása rendkívül jelentõs, az iparágba fektetett minden egyes forint három forint megtérülést hoz – emelte ki Kolber István. Az egyes nemzetgazdasági ágazatokkal összehasonlítva ennél az adatnál mindössze egyetlen ágazat, a pénzügyi tevékenység mutat magasabb értéket. A GDP 9 százalékát, és a foglalkoztatottak 10 százalékát adó iparág jelentõs mértékben hozzájárul a fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. – Dübörög, de a fõvárosra koncentrálódik a magyarországi idegenforgalom, ezért különösen fontos a régiók turisztikai fejlesztése – mondta Kolber István, miután a kormány megvitatta az idegenforgalom helyzetét. Ezt a megállapítást alátámasztják a dél-dunántúli adatok: "a dübörgés" közepette ugyanis a régióban (Baranya, Somogy a Balatoni régió partközeli és további települései nélkül, Tolna) a külföldiek száma 5,6 százalékkal, a belföldi vendégeké 5,5 százalékkal csökkent. Öszszességében 5,2 százalékkal kevesebb vendéget fogadott a régió, mint 2004 hasonló idõszakában.
A Balaton is hozhat meglepetést Kovács Miklós, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a balatoni vendégforgalom elsõ öt havi adatai növekedést mutatnak ugyan, de a fõszezon alakulása az igazi kérdés. A vendégek száma 15 százalékkal, a vendégéjszakák 1 százalékkal nõttek, májusig azonban a belföldi forgalom túlsúlya a jellemzõ. Kolber István a balatoni fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, most adták át az M7-es autópálya egy szakaszát, amely 2006 végére teljesen elkészül. Jelentõsnek nevezte a térségben történt fürdõfejlesztéseket, és a Balatonturizmus kártya bevezetését. Kolber István elmondta: a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben és a regionális operatív programban is szeretné, ha a turizmus "vastagon" jelen lenne. A turisztikai marketing tevékenységben a Balaton továbbra is kiemelten jelenik meg, összességében eddig csaknem 850 marketingakciót hajtottak, hajtanak végre – emelte ki a miniszter a sajtó képviselõi elõtt. A vendégek csábításában szerepet játszik emellett a sármelléki reptér fejlesztése, ahova menetrend szerinti járatok érkeznek Németországból és Svájcból is. Fontos az is, hogy a víz minõsége nagyon jó, az átlagos vízmélység 3,5 méter. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szakértõi becslések vélhetõen igazolódnak, tehát nincs szükség arra, hogy – ezzel súlyos környezeti terhelést okozva – máshonnan kelljen pótolni a Balaton vizét. !
A magyarok utazási szokásai A magyarok legkedveltebb belföldi úti célja még mindig a Balaton, valamint a fõváros és a KözépDunavidék. A külföldi nyaralóhelyek közül Horvátországot, Romániát és Olaszországot keresik fel a legtöbben. A Magyar Turizmus Rt. felmérést készített a magyar lakosság idei nyári utazási terveirõl. A felmérés szerint a háztartásoknak mintegy 53 százaléka tervez utazást a nyári szezonban. Az átlagnál magasabb arányban a 18-30 és a 31-40 éves korosztály, elsõsorban a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régiókban élõk fognak utazni. Azok, akik nem terveznek nyaralást, többségükben anyagi és egészségügyi okokra, valamint életkorukra hivatkoznak. A háztartások tervezett úti célja 64 százalékban csak belföldi, 19 százalékban csak külföldi és a fennmaradó 17 százalékban pedig mindkettõ. A felmérés eredményei szerint a csak belföldre utazók átlagosan 68 100 forintot, a csak külföldre kirándulók 215 100-at, a mindkét helyre elutazni szándékozók pedig 295 700 forintot költenek majd az idén. Egy belföldi fõutazás várhatóan 67 100 forintba, a külföldi 206 400-ba fog kerülni. A napi költés 4900, illetve 10 300 forint körül alakulhat. A legtöbben rokonokat és ismerõsöket keresnek fel. A Magyar Turizmus Rt. egy másik tanulmányában felmérést készített a 2004-es év utazási szokásairól is. Ebbõl kiderült, hogy az átlagos tartózkodási idõ a Balaton régióban volt a legmagasabb (4,6 éjszaka), míg a Budapest-Közép-Dunavidéken a legalacsonyabb (3 éjszaka). A belföldi úticél kiválasztásánál leggyakrabban (44 százalékban) a kedvezõ tapasztalat és a rokoni, baráti meghívás döntött. Ugyanakkor a befolyásoló tényezõk között voltak a régió kedvezõ természeti adottságai is.
www.mth.gov.hu 2005. augusztus
5
Reflektor – Turizmus
Localinfo Önkormányzati Havilap
Pénz, pályázat, kreativitás Mit lehet tenni? A Regionális Operatív Program (ROP) forrásainak segítségével jelenleg is számos turisztikai beruházás zajlik az országban. A ROP-keret mintegy negyede turisztikai pályázatokra fordítható, a beruházások ösztönzésére; 2005-ben és 2006-ban 4,2 milliárd forint áll erre rendelkezésre. Jelenleg is vannak és augusztus 31-éig még beadhatók a szálláshely- és vonzerõfejlesztésre vonatkozó pályázatok. Emellett idén a kormányzat pályázatot ír ki a mûemlékfürdõk fejlesztésének elõkészítésére is, a 2006-ban megvalósuló nagyszabású fejlesztések megalapozása így már idén augusztusban megkezdõdik. Érdemes tehát igyekezni, hisz számos helyen a Regionális Operatív Program segítségével valósulhatnak meg végre a régi álmok. Pécsett például 1,5 milliárd forintos támogatással mentik meg az egyedülálló, 1600 éves freskókat és temetõkápolnát, ami olyan kuriózum, amely a világ minden tájáról vonzza majd a turistákat, ha elkészül. Ez 2006 novembere után várható. ROP-támogatással újul meg Balatonfüred óvárosa vagy a gyöngyösi Orczy-kastély, épül továbbá bicikliút a Szigetközben, turisztikai központ a kõszegi arborétumnál, hogy csak egy-kettõt említsünk. A források megszerzése mellett elengedhetetlen a marketing, az ötletes megoldások, ami gyakran nem is pénz, mint inkább odafigyelés, odaadás és ötletesség kérdése. A nagykanizsai polgármester például buszos városnézést szervezett, ahol maga volt az idegenvezetõ. Ez esetben inkább a városi beruházások megismertetése volt a cél a helyi lakosokkal, de az ötlet biztos beválna akkor is, ha az idegenforgalom fellendítését célozná, s a turistáknak hirdette volna meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az összefogás szerepét sem, hisz a turisztikai szolgáltatások megfelelõen széles skáláját csak együttmûködéssel lehet prezentálni. Ezt ismerték fel sóstóiak is, amikor július elején megalakították vállalkozói klubjukat. A klub a Sóstó Online idegenforgalmi portál köré szervezõdött, melyen a vidék legnagyobb nyári, szabadtéri eseménye, a Sóstó Fiesta képei mellett az idilli városrész jelentõs kulturális és egyéb eseményei is helyet kapnak. A klub alapítóinak és tagjainak nem titkolt célja az, hogy a térséget összefogó információkat közzétegyék elõször még csak magyar, majd a késõbbiekben angol nyelven is.
Még csak gyógyvíz sem kell a wellnesshez Minden különösebb természeti adottság nélkül is megtérülõ fejlesztés lehet például az egyre népszerûbb wellness-iparág kiépítése. A magyar turisztikai szokásokon belül is egyre nagyobb szerepe van az egy-két napos, hétvégi "feltöltõdõ" kikapcsolódásoknak. Ehhez leginkább csak egy uszoda és egy szauna szükséges, persze azért nem árt, ha sportolási lehetõséggel is igyekszik vonzóvá tenni szolgáltatásait a wellness-re szakosodó szálláshely. ! 6
A statisztikák szerint a német vendégek száma is növekszik a hazai gyógy- és wellness-szállodákban: 2004ben a Németországból érkezõ vendégek a korábbi évhez képest közel 6 százalékkal többet, összesen 736 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez komoly szerkezeti változást jelent a német beutazásban, ugyanis így már minden harmadik német szállodai vendégéjszaka az egészségturisztikai létesítményeinket érinti. Németország mindazonáltal továbbra is tartja vezetõ szerepét a fõ küldõpiacaink sorában.
Új varázsszó: településmarketing Eközben a Magyar Turizmus Rt. is teszi a dolgát, és kampányol, különösen külföldön. A kampányok hatására Magyarországra érkezõk helybe csalogatása azonban már a településmarketing feladata. Az MT Rt. tavaly is folytatta "élményalapú" marketing tevékenységét, kiemelten kezelve az egészség-, és a hivatásturizmust. (A Hungary Keeps The World Healthy címû reklámfilm, amelyet több mint 400 alkalommal vetítettek a nemzetközi televíziós csatornák, Karlovy Vary-ban a világ turisztikai filmjeinek seregszemléjén különdíjat kapott.) Figyelemreméltó, hogy a gyógyszállodák vendégeinek jelentõs része az EU 15 ország-csoportból érkezett. Az MT Rt. már az uniós csatlakozást megelõzõen felvette a kapcsolatot a Magyarországra készülõ low cost légitársaságokkal és a május elsejét követõ rendkívüli forgalomnövekedést kihasználva – számos piacon – közös akciókkal népszerûsítette Magyarországot. A tavalyi év folyamán ennek is köszönhetõen közel 400 ezer külföldi vendég érkezett hazánkba a diszkont légitársaságokkal, ami közel 110 millió eurós közvetlen idegenforgalmi bevételt generált. A Magyar Turizmus Rt. továbbra is erõteljes lobbitevékenységet folytat a járatszámok növelése, valamint a Magyarországra még nem repülõ fapadosok meggyõzése érdekében. A magyarországi turizmus népszerûsítése során az MT Rt. szerint bevált az az újszerû megoldás, hogy ismert személyiségeket állítottak kampányaik fókuszába. A marketing mellett – vagy inkább annak részeként – meghatározó jelentõsége van a lobbitevékenységnek is a turizmus fellendítésében. Tapasztalatok bizonyítják például, hogy az éves üléseiket, konferenciáikat külföldön tartó szakmai szövetségek rendezvényei jótékony hatással vannak a fogadó ország turizmusára. Az MT Rt. e téren is iparkodik: Konferencia Nagyköveti programot indított, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk még kedveltebb konferencia-helyszín legyen: egy nagy presztizzsel bíró ranglista szerint a nemzetközi mezõnyben, a közép-kelet európai városok között Budapest a 2. helyezett. Az ígéretek szerint hamarosan megjelenik egy 5 ezer fõs kongresszusi központ megvalósítását célzó pályázati kiírás is: itt a lehetõség ebbõl az ágazatból is kihasítani egy szeletet, ellensúlyozva némileg a fõváros egyeduralmát. Nagy Ildikó Emese
[email protected]
www.sostoonline.hu 2005. augusztus
Európai Unió
Localinfo Önkormányzati Havilap
Az unió a nagy sokk után Nagyobb rugalmasság várható a regionális támogatások felhasználásában Bár az Európai Unió tagállamai júniusban látványosan kudarcot vallottak a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési keretterv elfogadásával, attól még nem állt meg az élet. Annak ellenére, hogy a felzárkóztatási politikára fordítandó összegek egyelõre nem ismeretesek, az uniós intézmények között javában folyik az egyeztetés az új kohéziós politika hangsúlyairól és a támogatások felhasználásának szabályairól.
Danuta Hübner Ahhoz, hogy a strukturális és kohéziós programok 2007. január elsején elindulhassanak, három feltételnek kell teljesülnie: rendelkezésre kell állnia a pénzügyi keretnek (magyarán mennyi pénzt lehet ilyen célra költeni), a közösségi stratégiai irányelveknek (vagyis, hogy az egyes országok milyen célokra fordíthatják majd a támogatásokat), és végül el kell fogadni a pénzek felhasználásának szabályait rögzítõ rendeleteket is. Miközben az elsõ feltétel teljesülésére még várni kell, a másik két területen biztatóan haladnak az elõkészületek. Az Európai Bizottság még a múlt hónapban bemutatta a közösségi stratégiai irányelveket (lásd Localinfo elõzõ szám), júliusban pedig az Európai Parlament (EP) elsõ olvasatban állást foglalt a pénzfelhasználás szabályait rögzítõ rendeletekrõl. Az EP-ben elsõ nekifutásra csak részben jártak sikerrel azok az új tagállamokból érkezett képviselõk, akik a tavaly csatlakozott országok számára kedvezõ szabályok révén szeretnék megkönnyíteni az uniós támogatások minél hatékonyabb felhasználását. Jórészt a régi tagállamok képviselõinek ellenállásán bukott meg például az a törekvés, hogy a strukturális alapok után a kohéziós alapra ne terjedjen ki az a szabály, amely elõírja, hogy az adott tárgyévre odaítélt támogatást legkésõbb az onnan számított második év végéig le kell hívni, különben elvész a pénz. Az új tagállamokban azért berzenkednek az "n+2"-es szabálytól, mert attól tartanak, hogy a természetüknél fogva nagyobb volumenû kohéziós (közlekedési és környezetvédelmi) projekteket nem lehet ilyen rövid idõ alatt lebonyolítani. !
Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelõs biztosa ugyanakkor világossá tette, hogy a Bizottság a végleges szabályok kialakításakor nem megy majd el süket fülekkel a panaszok mellett. A lengyel biztos, aki a pénzfelhasználási fegyelem javítása miatt amúgy az n+2-es szabály feltétlen híve, legalább négy olyan módszert is felsorolt nemrég újságíróknak, amely tágíthatja az új tagországok és azok régióinak mozgásterét. Hübner a lehetséges megoldások között említette az egyéves elõleg fizetését, amely segíthet útjára indítani a projekteket. Az elõleg a strukturális alapoknál a költségek 7, a kohéziós alapoknál pedig 10 és fél százalékáig mehet fel. A biztos arra is készséget mutat, hogy rugalmasan kezeljék azt az idõpontot is, amikor az n+2-es szabály értelmében elkezd ketyegni az óra. Hübner szerint ezzel a módszerrel akár fél- egy évet is nyerni lehet majd. A Bizottság tagja a jelek szerint a visszamenõleges fizetések lehetõségétõl sem zárkózik el, vagyis attól, hogy még a projekt hivatalos kezdete elõtt keletkezett költségeket, vagy azok egy részét is elszámolják. Szakértõk szerint itt az a kulcskérdés, hogy mikortól lehetne érvényesíteni a visszamenõlegességet. Sokkal szkeptikusabban fogadják az érintettek a biztos asszonynak azt a tervét, amely lehetõséget adna a források operatív programokon belül – tehát projektek között – történõ átcsoportosítására. Az új tagállamokban ugyanis úgy vélik, hogy az általános forráshiány miatt nem igazán van mit átcsoportosítani. Az Európai Parlament elsõ olvasatban elutasította azt, hogy az új áfa-szabály engedélyezze az önkormányzatok és a civil szervezetek által elvégzett beruházások esetén a vissza nem téríthetõ áfa költségként való elszámolását. Ez azért lenne létfontosságú az önkormányzatok számára, mert ellenkezõ esetben megnõne az önrészük, miközben a többségüknek így is erõn felüli terhet jelent a források elõteremtése. Az illetékes uniós biztos ugyanakkor arra emlékeztet, hogy az EU elõzõ – luxemburgi – elnöksége a végül kudarcba fulladt júniusi tárgyalásokon egy olyan javaslatot terjesztett elõ, ami az önkormányzatokat és a civil szervezeteket kivonná az új, az áfa költségként való elszámolását nem engedélyezõ szabály hatálya alól. Szakdiplomaták szerint ugyanakkor a szöveg korántsem ennyire egyértelmû, így errõl a továbbiakban még viták lesznek. Gyévai Zoltán / Brüsszel
www.europa.eu.int 2005. augusztus
7
Kárpát-medence
Localinfo Önkormányzati Havilap
Magyar önkormányzati portál Erdélyben Új szakmai honlap indul a határon túl, amely a tervek szerint az erdélyi polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselõk munkájához nyújt segítséget, figyelembe véve az egyre közeledõ romániai uniós csatlakozást. A www.onkormanyzat.ro internetes oldal – amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány mûködtet – legfontosabb eleme a híroldal, hiszen a portál 7-8 fõs szerkesztõsége naponta többször is frissíti ezt a rovatot. Az oldal készítõi leggyakrabban az RMDSZ és az önkormányzatok saját híreit, tudósításait használják fel, de természetesen a helyi, illetve a magyarországi sajtó híradásait is nyomon követik. Az önkormányzati tisztségviselõk munkáját segítheti, hogy a portálon megtalálhatóak az aktuális pályázati lehetõségek, valamint a törvényi szabályozásokat is ismertetik. A híreket három alapvetõ rovatra osztották, amelyekben a város-, a vidék-, és a regionális fejlesztésekrõl olvashatnak az érdeklõdõk. A legrészletesebben a vidékfejlesztési oldalt fejlesztették ki a készítõk, akik szerint ezt használhatják ki a legjobban az érdeklõdõ szakemberek. Ennek némileg ellentmond, hogy Erdélyben és Romániában a vidéken szinte mindenhol elég szûk körû az inter-
nethasználat, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendszeresen papírhordozón is terjeszti az ágazati tudnivalókat. A portálnak több alrovata is van, amelyek közül kiemelkednek a tanulmányok, ahol fõleg gazdasági-jogi témájú szakmai jellegû anyagokat lehet letölteni. Az internetes oldal ugyanúgy tájékoztatja az érdeklõdõket az aktuális eseményekrõl – konferenciák, kulturális fesztiválok –, mint az üzleti ajánlatokról. A jogszabályok címszó alatt az önkormányzatokat érintõ törvények, rendeletek és nemzetközi szerzõdések találhatóak, igaz egyelõre nagyrészt románul. Az önkormányzati ábécé egy lexikonszerû oldal, ahol az ágazati törvénykezésben és a sajtóban használt szakkifejezések pontos jelentését ismertetik. Hasonló célt szolgál a szótár rovat, ahol a román kifejezések magyar megfelelõjének közlésével próbálják megóvni az érintetteket a tévedésektõl. Munkatársunktól
HÍRHASÁB genforgalmi kiadványokra, szakembercserére költhetik a nyertesek.
Alpok-D Duna-A Adria Gazdasági Fórum Zágrábban rendezik az Alpok-Duna-Adria Regionális Gazdasági Fórumot, 2005. szeptember 15-16-án a Zágrábi Nemzetközi Vásár keretében, a vásár konferenciatermében. A fórum szervezõje a Profuturo – Nemzetközi Együttmûködési és Fejlesztési Központ. A fórumon résztvesznek az állami szervek, üzleti egyesületek, szakmai és tudományos intézmények képviselõi, valamint cégek a régió országaiból.
Pályázat Hajdú-B Bihar és Bihor megyének A Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió számára harmadik alkalommal hirdet közös pályázati lehetõséget a megyei és debreceni önkormányzat. A programok célja a határmenti megyék közötti kapcsolatok fejlesztése, ápolása. A nagy érdeklõdésre való tekintettel a korábbi 400 ezer forintos minimum pályázható összeget 100 ezer forintra csökkentették, ami azért jelent könnyebbséget a civil szervezeteknek, mert így a kevesebb önerõt õk is ki tudják fizetni. A felsõ határ 1 millió forint. Magyar oldalon az elnyerhetõ keretösszeg összesen 6 millió forint, míg román oldalon ennél jelentõsebb mintegy 16 millió forintra pályázhatnak szeptember 30-ig. A pénzt többek között rendezvények, kiállítások, konferenciák szervezésére, testvérvárosi kapcsolat erõsítésére, turisztikai, ide-
! 8
www.alpedunavadria.hr
!
Kézmûvesség ezer éve a Kárpát-m medencében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos rendezvényére a "Kézmûvesség ezer éve a Kárpát-medencében" címmel az idén ötödik alkalommal 2005. július 14-16-a között került sor, amely a kézmûvesség és a gasztronómia nagyon sikeres három napja volt Gyulán.A szakmai konferencián közel száz vállalkozó volt jelen az ország kereskedelmi és iparkamaráinak képviseletében. Az Erkel Hotel parkolójában felállított fesztiválsátorban naponta több ezer látogató fordult meg. A 30 kiállító közül négyen a Magyar Kézmûves Remek cím díjazottai voltak, négyen Erdélybõl érkeztek, a fodrász-show-n pedig a Vajdaságból meghívott Európa bajnok mutatkozott be.
Új országos magyar napilap Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétõl az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. A szervezõk szerint azért van szükség a lap elindítására, mert a Romániai Magyar Szó megszûntével hiány keletkezett a magyar közvélemény tájékoztatásában.
www.profuturo.biz 2005. augusztus
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
Régiós kísérlet a Dél-D Dunántúlon Lamperth: ez a közigazgatási reform második nagy lépése Összesen 10 szolgáltatás 39 feladatára vállalt felelõsséget három dél-d dunántúli megye és két város újonnan létrehozott szövetsége egy modellkísérlet keretében. Bár már most a társulás rendelkezésére áll 100 millió forint, az érdemi munkát még nem kezdték meg. A jobb feladatellátás érdekében a szövetség elnöke mindenkit meghívna a társulásba, ám a térség egyik központja, Kaposvár egyelõre kivár. A területi közigazgatás átrendezõdésének politikai, nemzetközi és praktikus okai vannak – jelentette ki Gyenesei István, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke, a Regionális Önkormányzati Társulás alapító ülésén. Hozzátette: politikai, mert a kormány részérõl érzõdik a decentralizációs szándék, nemzetközi, mivel az így létrejött régió nagyobb eséllyel pályázhat európai uniós forrásokra és praktikus, mert mód nyílik új lehetõségek és tartalékok feltárására. Gyenesei István szerint a legfontosabb a bizalom, mert csak így valósulhat meg az a célkitûzés, hogy olyan együttmûködés jöjjön létre, amely biztosítja az önkormányzati autonómiát is. A napnál is világosabb, hogy csak együttmûködéssel, szoros kapcsolatokkal indulhat el az ország a fejlõdés útján – szögezte le Lamperth Mónika, belügyminiszter. Hozzátette: a modellkísérlet a kistérségi rendszer után a közigazgatási reform második nagy lépése, hiszen az alapcélkitûzései hasonlóak: az önkéntesség, az autonómia, illeszkedés a jogrendszerbe, illetve a hatékonyabb feladatellátás. A belügyminiszter kiemelte: a kormányzat határozott szándéka a megyei rendszer és a tervezési-statisztikai régiók fejlesztési régiókká alakítása. Ez azonban olyan horderejû lépés, amely az alkotmány és az önkormányzati törvény módosítását igényli, amihez széleskörû politikai egyetértésre van szükség. Erre egyelõre nincs lehetõség, ám mivel a jelenlegi jogrendszer megengedi, hogy az önkormányzatok társuljanak egyes közszolgáltatások, területfejlesztési feladatok ellátására, intézmények közös fenntartására, ezért egy modellkísérlet elindítása mellett döntöttek. Azért esett a választás a dél-dunántúli régióra, mert az országban elõször itt alakult meg mindenhol a többcélú kistérségi társulás – tette hozzá a belügyminiszter.
Negyven közös feladat Lamperth Mónika elmondta, hogy a Regionális Önkormányzati Társulás résztvevõi 10 közszolgáltatási hatáskör, és ezen belül 39 feladat ellátására vállaltak felelõséget: " szakosított szociális szolgáltatások (megyei szociálpolitikai kerekasztal mûködésének, a szenvedélybetegekkel, súlyos magatartászavarral küszködõ gyermekek ellátásának koordinációja, a személyes gondoskodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátásának összehangolása) " gyermekvédelmi szakellátás (speciális gyermekotthon mûködtetése) !
Fejlesztenék a közúthálózatot is... " közoktatási feladatok (hallás-, látás-, mozgássérült és beszédfogyatékos tanulók oktatásának szervezése) " közmûvelõdési feladatok (szakmai tanácsadás és szolgáltatás szervezésének koordinálása) " egészségügyi ellátás (az ellátás regionális koncepciójának, intézménystruktúrájának, kapacitás-lekötésénekáttekintése, a fejlesztési pályázatok kidolgozása, véleményezése; együttmûködés a Regionális Egészségügyi Tanáccsal, javaslat készítése a tanács döntéseinek elõkészítéséhez, az egészségügyi ágazathoz tartozó, úgynevezett egészségügyi iparág egyes területei (szív, onkológia) kialakításának segítése, helikopteres mentõszolgálat üzemeltetése) " idegenforgalom (együttmûködés a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, illetve – a jogszabály változtatás után – a Regionális Területfejlesztési Tanáccsal; az idegenforgalom regionális érdekeinek összehangolása, az idegenforgalmi értékek feltárására, bemutatására és propagálására irányuló tevékenység támogatása, segítség az idegenforgalmi fejlesztések összehangolásában, elemzésében) " környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok (a regionális környezetpolitika alakításának, a regionális megyei környezetvédelmi programok készítésének, végrehajtásának, a környezetvédelemmel összefüggõ regionális jelentõségû koncepciók, fejlesztések kidolgozásának koordinálása, segítése; a megyék területén található helyi jelentõségû védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenység összehangolása)
www.deldunantul.com 2005. augusztus
9
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap
" hulladékgazdálkodás (a helyi önkormányzatok közös hulladéktelephelyei létesítésének és a regionális hulladékgazdálkodási tervek végrehajtásának elõsegítése és koordinálása; együttmûködés a szilárd hulladék kezelésére alakult társulásokkal, szervezõdésekkel) " sportfeladatok (részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban; az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggõ területi feladatok koordinációja; közremûködés a sport népszerûsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében; közremûködés a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában; a Regionális Ifjúsági Tanács tevékenységének támogatása) " közúti közlekedési feladatok (beruházási feladatok – például útépítés – ellátása)
Változtatni kell a jogszabályon A törvényi feltételek hiányában egyelõre az alulról érkezõ kezdeményezéseknek van jövõje – jelentette ki Toller László, a Regionális Önkormányzati Társulás egyhangúlag megválasztott elnöke. Hozzátette: a legfontosabb lépés az egymás javára való lemondás, hogy a különbözõ helyhatóságok vezetõi megtanulják: a közös cél néha elõrevalóbb, mint az egyéni érdekek. Pécs polgármestere elmondta: fontos, hogy minél hamarabb változtassanak a jogszabályokon, hogy rajtuk kívül más önkormányzatoknak is lehetõsége legyen az elõrelépésre.
Az elsõ lépések Elsõ feladatunk a pontos, meghatározott feladatrendszer felépítése lesz – nyilatkozta a Localinfo kérdésére válaszolva Toller László. Elmondta: ugyancsak kiemelt ügyként foglalkoznak a regionális önkormányzati intézményrendszerrel, a vasúti hálózattal és a helyi közlekedés problémáival. A szociális Toller László hálózatot is át akarják alakítani, hiszen az elnök elmondása szerint teljesen fölösleges, hogy mindenhol legyen speciális otthon, vakok intézete stb. Ugyanez a helyzet az egészségüggyel, ahol megyei és nem városi kórházakat hoznának létre, amivel Toller László véleménye szerint javulna a betegellátás, valamint új munkahelyeket tudnának létrehozni.
Százmillióval indul a program Az önkormányzati régió modellkísérletének forrásait a Belügyminisztérium és az érintett önkormányzatok közö-
A magyarországi régiók összehasonlító adatai
! 10
www.pecs.hu 2005. augusztus
Közigazgatás
Localinfo Önkormányzati Havilap sen biztosítják – közölte a Localinfo érdeklõdésére Toller László. Hozzátette: a tárca 80 millió, míg a helyhatóságok 5-5 millió forinttal támogatják a kísérletet. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta: jelenleg nem pénzben kell gondolkodni, hanem azon, hogy hogyan lehet mindent olcsóbbá tenni. Épp ezért meglátása szerint mindössze egy szûk munkaszervezetre lenne szükség, hiszen "4-5 ember elég, hogy az agya legyen ennek a szervezetnek". A késõbb felmerülõ költségeket pályázati forrásokból kívánja fedezni a társulás. Toller László szerint a lakosság egy éven belül meg fogja érezni az új önkormányzati társulás pozitív hatásait, elsõsorban a közlekedésszervezés és a szociális ellátás területén. Ehhez azonban mindenképpen szükséges lenne, hogy minden kistelepülés, illetve kistérségi társulás csatlakozzon a szövetséghez. Ide tartozik a térség egyetlen olyan nagyvárosa, Kaposvár is, amelyik eddig még nem társult velük. Az elnök elmondta: õk nyitottak, a somogyi megyeszékhelyen múlik, hogy élnek-e ezzel a lehetõséggel, vagy kimaradnak a jelentõs elõnyökbõl.
Kaposvár egyelõre kivár – Bár az elõkészítõ munkában részt vettünk, az ott elhangzott elképzelésekkel nem mindig értettünk egyet, ezért nem csatlakoztunk a Regionális Önkormányzati Társuláshoz – nyilatkozta a Localinfonak Szita Károly, Kaposvár elsõ embere. Hozzátette: a jelenlegi jogszabályok szerint nem is léphetnének be, mivel a törvény elõírja, hogy csak az csatlakozhat, akinek a képviselõ-testülete jóváhagyta ezt. A somogyi megyeszékhelyen a helyi képviselõk elõreláthatólag szeptemberben fogják megtárgyalni ezt a kérdést, addig biztosan nem társulnak. Szita Károly kiemelte: a modellkísérlet résztvevõinek konkrét feladatokkal kellene foglalkozniuk, fõleg a kulturális és szociális ügyekben. Ha ez megvan, akkor a polgármester szerint a közgyûlés is könnyebben szavazza meg a csatlakozást.
Nõhet a feszültség A városvezetõ szerint feszültségeket okozhat, hogy tisztán érzékelhetõ a kormányzó pártok részérõl az ország terv szerinti felosztása, de a legnagyobb problémának mégis a források elosztását látja. Példaként említette, hogy véleménye szerint a legfontosabb beruházás egy régiós reptér létrehozása, de a dél-dunántúli térségnek nincsen szüksége 2-3 légikikötõre. Ilyen szempontból ideális megoldás lenne Szita Károly szerint a Kaposvárhoz közeli – és a térség földrajzi középpontjában fekvõ – taszári reptér, amely jelen pillanatban a második legnagyobb az országban. Ez viszont várhatóan vitákat fog kavarni, hiszen mindenki a saját maga közelében szeretné tudni a repteret – tette hozzá a városatya. További problémákat okozhat a közlekedés-fejlesztés, hiszen a meghatározott sorrendet nem biztos, hogy minden helyhatóság örömmel fogja venni.
Szita Károly
1,8 milliárdos területfejlesztési támogatás A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásának köszönhetõen mintegy 3,3 milliárd forint értékû beruházás valósulhat meg a térségben. A Terület- és Régiófejlesztési Célelõirányzat (TRFC) pályázatán egyebek mellett munkahelyteremtõ, illetve –megtartó beruházásra, a vállalkozóvá válás elõsegítésére, közlekedést javító fejlesztésekre, közmunkaprogramhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, egészségügyi, oktatási szociális ellátás javítására lehetett támogatást kérni. A meghirdetett 1,8 milliárdos összegre összesen 5,5 milliárd támogatási igénnyel 213-an adtak be pályázatot, ám közülük csak 78-an jutottak támogatáshoz. A térség három megyéje közül a baranyaiak nyerték el a legtöbb pénzt, összesen 765 millió forintot, ami 26 pályázó között oszlik meg. A legtöbb nyertes pályázat viszont Somogy megyében volt, az ottani 33 gyõztes 490 millió forintot nyert el. Tolna megyében 19 pályázó 514 millió forinthoz jutott. A szerencsések az elnyert támogatás jelentõs részéhez még idén hozzájuthatnak, míg a fennmaradó összeget a következõ két évben kapják meg. A pályázat második köre májusban zárult le, amelyre Somogyból 15, Baranyából 12 pályázat érkezett. Az erre a célra még rendelkezésre álló 174 millió forint odaítélésérõl szeptemberben döntenek.
Dzindzisz Sztefan
[email protected] !
www.kaposvar.hu 2005. augusztus
11
Katasztrófavédelem
Localinfo Önkormányzati Havilap
Esõ – ez most nem esett jól A legsúlyosabb viharkárok Kisújszálláson és Tolna megyében voltak A július hónap végén hazánkra lezúduló csapadékmennyiség az egész országban kisebbnagyobb fennakadásokat okozott, több helyen családokat kellett kiköltöztetni. A bajba került települések a megyék, illetve az állam segítségét várják, mivel önerõbõl képtelenek finanszírozni a helyreállítási munkálatokat. A csapadék a kukoricában nem, de a búza- és a szõlõtermésben tetemes károkat okozott.
Fotó: Szepesi Jenõ A több napon át tartó esõzés Kisújszálláson okozta a legnagyobb gondot, ahol összesen 57 magán- és 15 önkormányzati tulajdonú házat rongált meg a csapadék. A településen lapzártánkkal egyidõben fejezték be a lakóházak és porták fertõtlenítését. A mintegy 160 ház klórmeszes, hipós oldattal történõ fertõtlenítésére azért volt szükség, mert a nagy mennyiségû csapadék a mélyen fekvõ házaknál megrekedt, felgyülemlett, elöntötte az emésztõgödröket és a még használatos udvari árnyékszékeket, azok tartalma pedig szétfolyt a környezetben, ami ártalmas lehet az ott élõk egészségére. Hogy ezt megelõzzék az Állami Népegészségügyi és Tisztifõorvosi Szolgálat munkatársai házról-házra látogatják a helyieket és tájékoztatják õket a járvány megelõzésének lehetõségeirõl. Ugyancsak a megelõzést szolgálja, hogy Kisújszálláson mindenkit akinek a házát, vagy a portáját elöntötte a víz, védõoltást kap. A településen elõször a magánházakban keletkezett károkat mérték fel, amibõl kiderült, hogy összesen 57 épületben fordult elõ kár, ezek közül két lakóépület és egy melléképület állapota lapzártánkkor még mindig életveszélyes volt. A kár megközelítõleg 42-47 millió forint. Az esõzések levonultával megvizsgálták az önkormányzati tulajdonú épületeket is, itt 15 épületnél ázott be a tetõ, nedvesedett meg a fal és történt más károsodás – ezeknek a házaknak a helyreállítása mintegy 41 millió forintot emésztene fel. Kisújszállás polgármestere a távirati irodának nyilatkozva elmondta: a város védekezési költségei – lapzártánkkor – 15 millió forintnál tartottak, de egyelõre egyetlen egy számlát sem fizettek ki. Palágyi Gábor hozzátette: bíznak benne, hogy a település kap támogatást a katasztrófavédelmi alapból, amivel fedezni tudják az elõre nem látott költségeket. A város vízelvezetõ-rendszerét már kita! 12
karították, egy "normál" mennyiségû csapadékkal már megbirkózik. Ugyancsak nagy károkat okozott az esõ Pest megyében, ahol a hatalmas mennyiségû víz sok esetben pincéket árasztott el. A legtöbb esõ Érden esett, ahol a csapadék – mivel a lehulló vízmennyiséget az utcai csatornák nem tudták elvezetni – 5 utcát öntött el, valamint 25 családi ház került veszélybe, végül azonban senkit sem kellett kiköltöztetni. Ellenben kilépett a medrébõl a Sulák-patak, ezért ideiglenesen le kellett zárni a 6-os út érdi szakaszát, valamint át kellett vágni a balatoni utat, hogy a vizet a lakóterületrõl a közeli szántóföldre vezessék. Nem voltak ilyen szerencsések a Tolna megyeiek, ahol az esõzések miatt több családnak kellett elhagynia az otthonát. Bátán két egymással szemben álló ház indult omlásnak az esõzéstõl – már mindkét családot elhelyezték átmenetileg a település évek óta üresen álló óvodaépületébe. Nagyobb problémát okozott a lezúduló özönvíz szerû esõzés Dombóváron, ahol egy négyemeletes épület vált lakhatatlanná. Az ingatlanban már korábban is észlelték, hogy mozognak a falak és a vizsgálatokkor kiderült, hogy az épület alatt vezetett villamos-kábel mentén beszivárgott a víz, ami csaknem négy méter mélyen üregessé tette a talajt. Elõször még sikerült megállítani a mozgást, késõbb azonban újabb nagy mennyiségû csapadék érkezett, így összesen 28 családnak kellett elhagynia a lakhelyét. A helyreállítási munkálatok akár három hétig is eltarthatnak, a helyiek addig rokonoknál, ismerõsöknél, vagy a közelben lévõ szakmunkásképzõ kollégiumában várják a visszaköltözést. A helyreállítási munkák eddig mintegy 10-12 millió forintot emésztettek föl, amihez a város a megyei rendkívüli alapból kér segítséget.
www.kisujszallas.hu 2005. augusztus
Dzindzisz Sztefan
[email protected]
Közbeszerzés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Közbeszerzés a szakértõ szemével
!
Kedves Olvasók! A júliusi számban ismertetett jogorvoslati eljárás az ajánlatkérõ szempontjából sikeres véget ért. A Közbeszerzési Döntõbizottság elutasította a jogorvoslati kérelmet. Mindezekrõl egy kicsit bõvebben. Az ajánlatkérõ a dokumentációban mûszaki paraméterek megadásával pontosan megjelölte milyen mûszaki adatok tekintetében várja el az ajánlattevõk által megajánlott kazánok mûszaki megfelelését. Az ajánlati felhívás és dokumentáció ellen egyik ajánlattevõ sem élt jogorvoslattal, az ajánlatkérõ sem módosította a felhívás és dokumentáció feltételeit, erre tekintettel tehát az ajánlati kötöttség beállt. Azaz az ajánlattevõknek a felhívásban és dokumentációban foglaltaknak megfelelõ ajánlatot kell tenni. Az ajánlatkérõ pedig csak azon ajánlatokat tekintheti érvényesnek, amelyek az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglalt feltételeknek megfelelnek. A jogorvoslati eljárást kezdeményezõ ajánlattevõ megajánlotta a ZXY típusú kazánt és közölte annak néhány mûszaki paraméterét. Ezen túl adatot nem szolgáltatott. Az ajánlatkérõ ezen adatokat összehasonlította az általa elvárt adatokkal. A Közbeszerzési Döntõbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérõnek joga volt egyes mûszaki paraméterekre (pl. káros anyag kibocsátás, hõteljesítmény) külön hangsúlyt helyezni és jogosan állapította meg, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményezõ ajánlattevõ által megajánlott kazán ezen kritériumoknak nem felel meg, tehát az ajánlat érvénytelen. Egy másik esetben a közbeszerzés tárgyának pontos megfogalmazásán múlott a jogorvoslati eljárás kimenetele. Itt a Közbeszerzési Irodánk ajánlattételi felhívás közzétételével induló egyszerû eljárás lefolytatására kapott megbízást. A szerzõdés tárgya építési feladatok elvégzése, az ehhez kapcsolódó vagyonvédelmi és tûzjelzõ rendszer tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése volt. Az ajánlattételi felhívásban rögzített feladat: tervezés és kivitelezés. A dokumentációban az ajánlatkérõ megadta, hogy átalányáras, fix összegû szerzõdést kíván kötni, amely átalányár a befejezési határidõre prognosztizált ár. X Kft. az ajánlatát úgy adta meg, hogy az ajánlatadási ártáblázatban a vállalási díj mindösszesen tétele után azt a megjegyzést szerepeltette, hogy „Kivitelezési igény esetén a tûzjelzõ ára: 900.000,- Ft. + ÁFA, a vagyonvédelmi rendszer ára 650.000,- Ft. + ÁFA.”
X Kft. ajánlattevõtõl felvilágosítást kért az ajánlatkérõ, amelyre adott válaszból kiderült, hogy X Kft. nem tekintette feladatnak a vagyonvédelmi és tûzvédelmi rendszer tervezését és kivitelezését. Az ajánlatkérõ X Kft. ajánlatát a Kbt. 88.§ (1) bekezdése f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, tekintettel arra, hogy az ajánlattevõ nem tett teljes körû ajánlatot. X Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció nem adta meg kellõ pontossággal a szerzõdés tárgyát, azokból nem volt egyértelmûen megállapítható, hogy az ajánlatkérõ az elõzõekben ismertetett rendszerek tervezését és kivitelezését is elvárja. A Közbeszerzési Döntõbizottság nem adott helyt a kérelemnek, elfogadva az ajánlatkérõ érvelését. A Döntõbizottság fontosnak tartotta kiemelni, azon túl, hogy az ajánlattételi felhívás egyértelmûen megadta az elvégzendõ feladatokat, hogy az ajánlatkérõ a dokumentációban meghatározta milyen tartalommal készítsék el az ajánlattevõk a pénzügyi ajánlatot. Eszerint, ha a tételes árazatlan költségvetésben nem szerepelt a vagyonvédelmi és tûzjelzõ rendszer tervezése és kivitelezése, a pénzügyi ajánlat tartalmára vonatkozó elõírás alapján az ajánlattevõknek ezeket a tételeket külön soron, a vállalási díj mindösszesen tételén belül kellett szerepeltetni. A Döntõbizottság is megállapította, hogy X Kft. ajánlata érvénytelen, hiszen nem tartalmazott minden elemre kiterjedõ ajánlatot. Az utóbbi eset jól mutatja, hogy a közbeszerzési eljárás elõkészítése során alapos munkát igényel a közbeszerzés tárgyának és a megkötendõ szerzõdés tartalmának szakszerû, pontos meghatározása. Az ismertetett példák jól mutatják, hogy a részletes és alapos ajánlatkérési dokumentáció nemcsak az eredményes közbeszerzési eljárás alapja, hanem a jogorvoslati eljárásban is a siker záloga lehet. Várjuk kérdéseiket!
Dr. Littmann Éva elérhetõségei: Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail:
[email protected]
Hirdetés A Nyíregyházi Fõiskola Képzési és Továbbképzési Intézete 2005. októbertõl kezdõdõen két helyszínen, a Nyíregyházi Fõiskolán (Nyíregyháza , Sóstói út 31/b) és Budapesten (késõbb megjelölt helyen) közbeszerzési referens képzést indít (OKJ 52343510). A tanfolyam idõtartama: 120 óra. !
A képzést Dr. Littmann Éva az SDR Közbeszerzési Iroda Kft. (hivatalos közbeszerzési tanácsadó szervezet) ügyvezetõje vezeti. További információ: Béres Tamás 06/42/599-421
www.kozbeszerzes.hu 2005. augusztus
13
Ön mikor frissítette utoljára honlapját?
Sikerül rendszeresen tartalmas információkat szolgáltatnia?
Nem?
Segítünk! Hasznos hírek egyenesen az Ön honlapjára! A helyi önkormányzati honlapok általános problémája, hogy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják azokat folyamatosan tartalmas, közérdeklõdésre számot tartó információkkal ellátni. Márpedig látogatottságot, ezáltal lakossági elégedettséget csakis
megfelelõ minõségû tartalomszolgáltatással
lehet elérni.
A Localinfo Önkormányzati Információs Központ – több éves tartalomszolgáltatási tapasztalattal maga mögött – ebben kíván segítséget nyújtani Önöknek, felajánlva közhasznú információs szolgáltatását.
Összeállításaink nem pusztán cikkeket tartalmaznak, hanem az internet adta lehetõségeket kihasználva megmutatjuk az utat a továbblépéshez, egy-egy ügy elintézéséhez, mélyebb tanulmányozásához. Mellékeljük az adott téma fontosabb dokumentumait, azoknak az internetes helyeknek a címeit, ahol még teljesebb körû információk találhatók a témáról. Az általunk végzett általános tartalomszolgáltatás révén hetente 15 hírbõl álló válogatást állítunk össze és juttatunk el/töltünk fel Önöknek.
az adóváltozásoktól a pályázati lehetõségeken át a legkülönbözõbb élethelyzetekben (pl. felvételi, gyes, nyaralás, lakáshitelek, stb.) fontos információkig. A
Elõfizetõink kedvezményben is részesülnek, így 50 százalékos árengedménnyel vehetik igénybe a Localinfo által kifejlesztett „Üvegzseb“ modult, amelybe egy informatikai elõképzettség nélküli adminisztrátor is könnyedén, rendszerezetten feltöltheti az „üvegzseb“ törvény által kötelezõen elõírt információkat (lásd: www.localinfo.hu/uvegzseb)
hozzásegítenek az országos szintû változások nyomon követéséhez, gyakorlati tanácsokat adnak a hétköznapi életben való eligazodáshoz, s kielégítik a közélet és a kultúra iránti kíváncsiságot.
A szolgáltatás részleteirõl és településtípusra szabott áráról a 06-30-210-2847-es számon vagy az
[email protected] email címen keresztül kérhetnek tájékoztatást.
A közhasznú hírekbõl hetente küldünk megrendelõink számára egy, a mindennapi életet megkönnyítõ,
praktikus hírcsokrot
„Hasznos hírek“
Keressen bennünket, legyen velünk sikeres! Bõvebb információ: Localinfo Önkormányzati Információs Központ
www.localinfo.hu
KIOSZK
INTELLIGENS INFORMÁCIÓS TERMINÁL
Gyorsan fejlõdõ informatikai világunkban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. A kioszk révén lehetõvé válik az INFORMÁCIÓ korlátozás nélküli elérése egy olyan eszközzel, amely nem igényel számítástechnikai elõképzettséget. A Selectrade fejlesztõ csapatának tevékenysége eredményeként létrejött egy olyan Intelligens Információs Terminál, /KIOSZK/ amely segítségével ez az elvárás kompromisszumok nélkül teljesíthetõ. Elsõdleges célunk a megbízhatóság, emellett a kedvezõ ár kialakítása. Cégünkhöz bizalommal fordulhat, hiszen a SelectradeComputer Kft. már számos olyan munkában vállalt eddig oroszlánszerepet, aminek köszönhetõen biztosította az Európai Unió elvárásainak megfelelõ önkormányzati informatika kialakítását. Ezáltal Cégünk országos hatáskörû lett, de megbízhatóságunkkal, termékeink minõségével (ISO 9001:2000) és az önkormányzatok számára nyújtott átfogó megoldásokkal is sok partnert szereztünk.
Az általunk javasolt KIOSZK hardverek elõnyei: - gyors processzor és nagy memória kapacitás - könnyen integrálható bármely környezetbe
A KIOSZK szolgáltatásai: -
internet hozzáférés reklámhordozó egyedi információ elérés felhasználástól függõ kiegészítõk (chipkártya, vonalkód olvasó, nyomtató)
- egyedi kialakítás igény szerint, akár kültérre is.
Információkérés:
[email protected]
1106 Budapest, Fehér út 10., Tel.: 264-3333, Fax: 264-3232, www.selectrade.hu
Pénzügyek
Localinfo Önkormányzati Havilap
Példaértékû gazdálkodás Kaposvárott Jól vizsgázott a többi nagyváros is – Megfogadták a korábbi tanácsokat Mindössze három javítanivalóra hívta fel az Állami Számvevõszék (ÁSZ) a kaposvári polgármester figyelmét a város gazdálkodásával kapcsolatban, közülük kettõ minden magyar önkormányzatra érvényes. Sepsey Tamás, az ÁSZ fõigazgató-h helyettese szerint ilyenre még nem volt példa. Igen jó tapasztalatokkal zárták a szegedi vizsgálatot is, ott csupán hat javaslatot tettek a polgármesternek a számvevõk. "Érzékelhetõ, hogy elõrelátó, tudatos városvezetéssel állunk szemben" – hangsúlyozta a fõigazgató-helyettes Kaposvár önkormányzatának gazdálkodását vizsgáló átfogó ellenõrzés eredményét ismertetõ sajtótájékoztatón. Hozzátette: látszik a törekvés, hogy az önkormányzat minél több külsõ forrást igyekszik bevonni, a mûködési kiadások és bevételek aránya mindig pozitív szaldót mutat, "nem terjeszkedik túl az önkormányzat annál, ameddig a takarója ér". Az elmúlt két évben vizsgált önkormányzatok közül ez az elsõ, ahol a polgármesternek tett javaslataik száma összesen három – mondta Sepsey Tamás. Megjegyezte: "ilyen még nem volt". Kaposvár önkormányzatának ellenõrzésével párhuzamosan zajlott a vizsgálat Pécs és Szeged önkormányzatánál is. A három nagyváros mûködése összességében is jónak mondható: Kaposváron a polgármesternek és a jegyzõnek együttesen hét, Szegeden szintén hét, Pécsett viszont 27 észrevételt tett a számvevõszék. Mindhárom önkormányzat rendelkezett a választási ciklus idejére vonatkozó gazdasági programmal – állapítja meg az összegzõ jelentés. Az önkormányzatok a költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelettervezetet a jogszabályban elõírt határidõben beterjesztették a közgyûléseknek. Az operatív gazdálkodással összefüggõ döntési és ellenõrzési jogköröket mindhárom önkormányzatnál szabályozták. A polgármesteri hivatalok és az intézmények a kiemelt költségvetési elõirányzatokat összességében betartották. Mindhárom önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendelkezésre álltak a munkavégzés informatikai támogatásához szükséges eszközök. A könyvviteli mérlegben szereplõ eszközök és források értékét leltárral, vagy a részletezõ nyilvántartásokból készített összesítõ kimutatásokkal alátámasztották. A jogszabályi elõírásoknak megfelelõen egyedül a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatalában leltározták mennyiségi felvétellel az ingatlanokat. A számviteli törvény elõírásai ellenére Szegeden az értékpapírok, Pécsett a részesedések, Kaposváron a követelések év végi értékelését nem végezték el. A törvényben elõírt feltételeknek megfelelõ céljellegû fejlesztési támogatásra, árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás vásárlására, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra irányuló szerzõdés adatainak a nyilvánosságra hozatalá!
ról hiánytalanul egyedül Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodott. Az önkormányzatok a törvény elõírása alapján rendeletben rögzítették azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet vagyont értékesíteni, azonban figyelmen kívül hagyva a törvényi elõírást, lehetõvé tették a versenyeztetés mellõzését, ami nem biztosította a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát. Mindhárom önkormányzat jelentõs összegben nyújtott – nem szociális céllal – támogatást non-profit szervezeteknek, gazdasági társaságoknak és a lakosságnak. A támogatások odaítélésének, nyilvántartásának és a felhasználás ellenõrzésének rendjét Kaposvár és Szeged városok önkormányzatainál szabályozták. Az ellenõrzött városi önkormányzatok és a mellettük mûködõ helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodásban rögzítették az együttmûködéssel, a gazdálkodással összefüggõ kérdéseket. Az önkormányzati feladatok ellátását a költségvetési intézmények mellett mindhárom önkormányzat a nonprofit szervezetek és a kizárólagos vagy többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságai bevonásával, illetve szolgáltatás vásárlással biztosította. Az ellenõrzött idõszakban a célszerûbb mûködtetés érdekében a feladatellátás szervezeti rendszerét módosították, az intézményrendszert racionalizálták. A vizsgált önkormányzatok a 2002-2004. években költségvetésükben a mûködési és a felhalmozási célú bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a forráshiány megszüntetése érdekében hitelfelvételt terveztek. A költségvetés teljesítése során a mûködési bevételek és kiadások egyensúlyban voltak. A beruházási, felújítási feladatok finanszírozásához részben mûködési források felhasználásával, vagyon értékesítésével, illetve felhalmozási célú hitelfelvétellel, valamint pályázatokon való részvétellel biztosították a forrásokat, mindhárom önkormányzatnál számottevõ bevételi forrást jelentettek a helyi adók. A 2002-2004. évek között eltelt idõszakban az Állami Számvevõszék mindhárom önkormányzatnál több vizsgálatot folytatott le. E vizsgálatok nyomán készült jelentésekben a jogszabályi elõírások betartása, valamint a munka színvonalának javítása érdekében több javaslatot is tett az ÁSZ. Mint kiderült, e javaslatok 92 százalékos arányban megvalósultak. Munkatársunktól
www.asz.hu 2005. augusztus
19
Pénzügyek
Localinfo Önkormányzati Havilap
Nem ûznék tovább az iparûzési adózást Mulasztási bírságot von maga után a fizetési kötelezettség megtagadása Egyre nagyobb számban tagadják meg a vállalkozók az iparûzési adó befizetését, holott a hatályos szabályozás szerint ezt nem tehetnék meg. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint még csak az érvelésük sem állja meg a helyét, miszerint a helyi iparûzési adó léte ellentétes lenne a közösségi szabályozással. A helyi adóhatóságok álláspontja alapján pedig a nemfizetõk késedelmi kamatra és mulasztási bírságra számíthatnak. A TÖOSZ értékarányos telekadó bevezetését javasolja az iparûzési adó helyett. Országszerte nagy az aggodalom az iparûzési adó körül kialakult helyzet miatt. Az önkormányzatok jogosan féltik fõ bevételi forrásukat: az iparûzési adóbevétel tavaly éves szinten 310 milliárd forintot jelentett az önkormányzati büdzsékben, ami a GDP több mint 1,5 százalékának felelt meg. Az idei évre ezen a címen 318,9 milliárd forint bevételt terveztek.
2008 elõtt aligha lesz változás Az utóbbi idõben egyre több önkormányzat szembesül azzal, hogy cégek megtagadják az iparûzési adó befizetését, vagy 2004. május 1-éig visszamenõleg visszakövetelik a már befizetett összegeket, az Európai Unió irányelvére hivatkozva. A hivatkozás alapja a forgalmi típusú adókra vonatkozó uniós szabályozás, amely szerint minden tagállam csak egy forgalmi típusú adónemet tarthat fenn, ez pedig az áfa. Mint arról korábban a Localinfo is beszámolt, az Európai Bíróság (EB) õsszel dönt a Magyarországon alkalmazott iparûzési adóhoz hasonló rendszerû olasz regionális adó sorsáról. Amennyiben elmarasztaló ítéletet hoz, az EU a magyar kormányt is felkérheti arra, hogy szüntesse meg a helyi adónemet – mondta Kovács László adó- és vámügyi biztos a Reutersnek. Ám még ebben az esetben sem valószínû, hogy visszamenõleges hatállyal kellene az országnak lépnie. A bevételkiesés, illetve az eddigi befizetések visszamenõleges megtérítése ugyanis a konvergenciaprogram teljesülését is veszélyeztethetné, így az EB-nek sem feltétlen érdeke erre utasítani a magyar kormányt. Erdõs Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértõje a Hiradónak nyilatkozva úgy vélte: akár felkéri az EB a magyar kormányt az adónem visszavonására, akár nem, 2008 január elõtt nem valószínû, hogy valóban megszüntetik azt, mert az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításához legalább ennyi idõre van szükség. 2008-ra viszont magától is meg kívánja szüntetni Magyarország az iparûzési adó rendszerét. Errõl nemrégiben kormánydöntés is született. A Pénzügyminisztérium szerint ráadásul, ha a magyar iparûzési adó az Európai Bíróság elé kerülne, jó esélye lenne az országnak megnyernie az ügyet. Az egyik uniótól kapott derogáció szerint ugyanis az iparûzési adóban nyújtott kedvezmények, mentességek 2007. decem! 20
ber 31-ig hatályban maradhatnak, ami implicite azt is jelenti, hogy az EU magát az adónemet is elfogadta, hisz a Csatlakozási Okmány X. számú mellékletének 1. fejezetébe ilyen módon bekerült az iparûzési adó konstrukciója is (adóalap, adómérték). Így aztán az iparûzési adó jogszerû és EU-konform" – állítja a PM. Kónya László fõosztályvezetõ az MTI-nek arra is rámutatott: a hivatkozott uniós irányelv a közvetett adók – ilyen az áfa – harmonizációjáról szól, mivel pedig az iparûzési adó közvetlen adó, az irányelv hatálya nem terjed ki rá.
A PM nem enged Májusban és júniusban – az uniós szabályozásra hivatkozva – összesen 79 cég jelezte a fõvárosban, hogy 2004. május 1-jétõl nem tartja jogszerûnek az iparûzési adó kivetését. Deli Lajos, a fõpolgármesteri hivatal adóügyosztályának vezetõje a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy az érintettek egy része azt közölte, nem kívánja befizetni az adót. Mások befizették ugyan, de külön nyilatkozatban arra hívták fel az adóhatóság figyelmét, hogy vissza kívánják majd igényelni, ha döntés születik az adónem jogszerûtlenségérõl. Voltak olyan cégek is, amelyek az uniós csatlakozás óta befizetett adóelõleg visszaigénylését jelezték. Más adókkal is vannak gondok
A szakértõk szerint nem csak az iparûzési adó, valamint az áfa arányosítás, hanem az innovációs járulék, valamint több egyéb adózási szabályozás is ellentétes az EU jogszabályaival – adta hírül több sajtóorgánum. Az Allen&Overy tanácsadó cég szerint az osztalékadózás, a követelésengedményezés, a faktoring áfa megítélése, valamint az ingatlanügyletek hazai szabályozása is eltér az EU jogszabályoktól. Oszkó Péter, a Deloitte adószakértõje arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy más tagállamokban is vannak hasonló EU kompatibilitási problémák, elég csak az olasz és a spanyol eljárásokra gondolni. A többi tavaly csatlakozott tagországban azonban egyelõre nem került ez a kérdés a figyelem középpontjába, pedig például Litvániában is létezik a magyar iparûzési adóhoz hasonló elvû helyi adózás.
www.parlament.hu 2005. augusztus
Pénzügyek
Localinfo Önkormányzati Havilap
T-M Mobile-ü ügy: Aki szegény, az (lesz) a legszegényebb…
Helytelen volt a T-Mobile iparûzési adófizetési gyakorlata, ezért közel 850 önkormányzatnak 2,4 milliárd forintot vissza kell fizetnie. A helyzet a Fõvárosi Bíróság közelmúltban hozott ítélete nyomán alakult ki. A mobilcég a fõvárosnak az elvonás 75, a megyei jogú városoknak (ahol ügyfélszolgálati irodát üzemeltet a cég) 15 százalékát fizette, azok a települések, ahol bázisállomás van, a fennmaradó 10 százalékon osztoztak. A bírósági döntés szerint ez utóbbi összeg is Budapestet illette volna meg, így a Fõvárosi Önkormányzat már be is hajtotta a 2,4 milliárd forintot 600 millió forintos büntetõkamattal. A T-Mobile ezt az összeget kéri most vissza az érintett önkormányzatoktól. Mint azt Sugár András vezérigazgató elmondta, cége szerinte helyesen járt el, amikor a bázisállomások karbantartására, így a helyi infrastruktúra terhelésére hivatkozva a 850 önkormányzatnak is fizetett iparûzési adót. A cégvezetõ elképzelhetõnek tartja, hogy az érintett önkormányzatok valamelyike pert indít ellenük, amelynek kapcsán a Fõvárosi Bíróságéval ellentétes ítélet születik. A T-Mobile továbbá a Legfelsõbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) júniusban még a fizetés megtagadására szólított fel, most azonban egyértelmûvé vált, hogy vissza kell adni a pénzt. Ez leginkább a kisebb önkormányzatok pénzügyi helyzetét veszélyezteti, ezek július 31-éig kérhetik adó-erõ képességük korrigálását – vagyis nagyobb összeget a központi büdzsébõl – , vagy fordulhatnak a Belügyminisztériumhoz, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára létrehozott alaphoz. A Budapest Fõváros Közigazgatási Hivatalához már majdnem húsz cég nyújtott be fellebbezést, mivel 2004. május elsejétõl nem akarnak iparûzési adót fizetni. A hivatal a közeljövõben dönt az ügyekrõl, de elõbb szeretné megtudni az érintettektõl, hogy beadványaikat fellebbezésnek vagy önellenõrzésnek szánják-e. A kettõ között jogi és eljárási szempontból is lényeges a különbség. A PM júliusban levelet küldött szét az önkormányzatoknak, felkészítendõ õket a hasonló esetekre. Ebben egyrészt az áll, hogy az iparûzési adó a magyar jogrend része, hatályos törvények szabályozzák a kivetését és beszedését. Amennyiben az adóalanyok adóbevallási és fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hatályos törvények szerint szankcionálhatók. A legtöbb vitás esetben az adózó a 2004. évrõl szóló éves bevallása benyújtásával együtt olyan kiegészítõ nyilatkozatot mellékelt, amely a bevallás formátumához hasonló, ám csak a 2004. január 1. és a 2004. április 30. közötti idõszakra vallja be adóját, s kéri ez alapján a túlfizetés megállapítását. A PM szerint az önkormányzat akkor jár el helyesen ilyen esetben, ha az adózó számára tisztázza, hogy a kiegészítõ nyilatkozatot mindössze az adózó álláspontját tartalmazó, joghatást ki nem váltó véleménynek minõsíti, amely alapján túlfizetési igény nem támasztható. !
Joghatást kiváltó irat csak a meghatározott formátumú bevallás, illetve annak korrigálására szolgáló – szintén formához kötött – önellenõrzési nyomtatvány lehet. Abban az esetben, ha az adóalany – ragaszkodva a kiegészítõ nyilatkozatban leírt álláspontjához – adókötelezettségét a 2004. január 1. és április 30. közötti tört adóév vonatkozásában ismeri el, s nyújt be ennek megfelelõ önellenõrzést, akkor az a PM álláspontja szerint helytelen adatokat tartalmaz. Az éves adót tehát adóigazgatási eljárás keretében kell megállapítani, annak minden jogkövetkezményével együtt. A PM végkövetkeztetésével azonos állásponton van a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a tanácsadó cégek, köztük a KPMG is: azaz az adót egyelõre mindenképp fizetni kell, legalábbis amíg hivatalosan hatályban van.
Alternatíva: értékarányos telekadó Az iparûzési adó órái mindenképp meg vannak számlálva, a már említett kormányrendelet miatt. Kérdés azonban, hogyan pótolják a kiesõ milliárdokat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége egy értékarányos telekadó bevezetésének ötletével állt elõ, amelyrõl õsszel folytatnak egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal. A telekadó bevezetésével – amely becslések szerint mintegy 330 milliárd forintnyi bevételt eredményezhetne – párhuzamosan megszüntetni javasolja a TÖOSZ a magánszemélyek kommunális adóját és a vállalkozások építményadóját is – tudta meg a Localinfo Dióssy Lászlótól, a szervezet elnökétõl. Az adó alanyai nemcsak a vállalkozások, hanem magánszemélyek is lennének. A rendszert persze nem lehet egyik napról a másikra átalakítani – tette hozzá Dióssy László – több éves felkészülésre van szükség, hiszen a telekadó bevezetését hosszadalmas ingatlanértékeléseknek kell megelõznie. Emellett jogorvoslati lehetõséget is biztosítani szükséges. Az önkormányzati szövetség szakértõi szerint az iparûzési, kommunális és építmény adókból befolyó jelenlegi összegek felét, kétharmadát lehetne ilyen úton kiváltani. Az adónemek megszüntetését indokolva Dióssy László rámutatott: az iparûzési adó amellett hogy nem EU-konform, nem is méltányos, hiszen nyereséges és nem nyereséges – köztük induló, inkubációra szoruló – vállalkozásoknak ugyanúgy fizetniük kell. De méltánytalan a kommunális adó is, amelynek százmilliós ingatlanok esetében is 12 ezer forint a felsõ határa, 3-4 ezer forintot viszont még a legrosszabb minõségû panellakások után is fizetni kell. A maradék legalább egyharmadnyi bevételkiesés pótlásával kapcsolatban Dióssy kifejtette: amit csak lehet, azt az ingatlanadózás körébe kellene vonni, amely igazságosabb teherviselést eredményezne. Viszonylag egyszerû lenne a társasági adót megemelni, de ez ellenkezne a kormány politikájával. Így marad az a lehetõség, hogy egyéb állami bevételt is megosszon az önkormányzatokkal. Nagy Ildikó Emese
www.mkab.hu 2005. augusztus
21
Területfejlesztés
Localinfo Önkormányzati Havilap
Milyen lesz Magyarország 2030-b ban? Elkészült az új Országos Területfejlesztési Koncepció "munkaverziója" Az Országos Területfejlesztési Koncepció elõzõ verzióját még a kilencvenes évek végén szentesítette a parlament. A hatévenkénti felülvizsgálat most vált esedékessé. A szakértõk által felvázolt több évtizedes vízió fõ célkitûzése a területi egyenlõtlenségek megszüntetése, a versenyképesség növelése, és Magyarország fejlõdésének dinamizálása. A távlatos gondolkodást részletes helyzetértékelésre alapozó anyag elemei bizonyára még sokat csiszolódnak, de akik a települési önkormányzatoknál a sötétben tapogatózás helyett, már ma is szakmai fogódzókat keresnek, haszonnal tanulmányozhatják, meríthetnek belõle. Ám a jövõ mérnökei jó, ha megszívlelik az ismert mondást: kétszer mérj, egyszer vágj! Mert a területfejlesztés frontján óriási a "mûtéti" kockázat – amennyiben a sebészi pontossághoz nem társul a megalapozott társadalmi, gazdasági, közjogi diagnózis, no meg – jobbára kétharmados döntésekben megtestesülõ politikai konszenzus.
Diagnózis és terápia A kilencvenes évek végén megformált elõzõ koncepció legfontosabb célkitûzése a területi egyenlõtlenségek felszámolása volt. Az eddigi intézkedések azonban az egyenlõtlenségeket fokozó folyamatokat csak mérsékelni tudták, megállítani nem. A fõváros túlzott dominanciája évtizedek óta az egyik legnagyobb és egyre fokozódó térszerkezeti aránytalanság. Az ország 3145 településébõl, 2004 végén 274 volt városi jogállású, a városlakók aránya így elérte a 74,9 százalékot. Az elmúlt idõszak nagyarányú növekedésének oka, hogy a várossá nyilvánítás folyamatának (már 1985tõl felgyorsuló) üteme nem mérséklõdött a rendszerváltozást követõen sem: 1990 óta 109 település kapott városi rangot. (2005-ben újabb 15) S a városi, mi több megyei jogú városi rang iránti hatalmas (ét)vágy is olthatatlan. (Ez utóbbira Érd törekvése a friss példa.) Holott nem a városi cím, ami üdvözít. Városi státuszból ugyanis jól állunk, de városi életminõség szempontjából európai mércével még komoly deficittel küzd Magyarország. Bár városhiányos térség alig van az országban, több város – különösen a legfiatalabbak – nagyságukból, funkcióikból eredõen még nem képesek betölteni térségszervezõ feladataikat, infrastruktúrájuk is elmarad a városoknál egyébként elvárható szinttõl. A városállomány fõ problémája – mondják a szakemberek – a fõváros egyeduralma. Bûnbaknak azonban dõreség volna Budapestet kikiáltatni. Nagyobb baj, hogy hiányzik a valódi nagyvárosok (500-800 ezer fõ) szintje. A 100 000 fõnél népesebb nyolc regionális központ szerény ellensúly, akárcsak az erõs középvárosi hálózat (a népesség közel ötöde a 10 000-50 000 fõs városok lakó! 22
ja). Az alföldi területek jelentõs kis- és középvárosi hálózattal, a Közép- és Nyugat-Dunántúli régiók szám szerint kevesebb középvárossal rendelkeznek. 1998 óta eltelt idõszak tapasztalatai és a számottevõen megváltozott körülmények – például EU tagság – alapján szükségessé vált az ország területpolitikájának gyökeres megújítása. Az új értelmezés szerint a területpolitika céljai öt pilléren nyugszanak, úgy mint: területfejlesztési beavatkozások, területileg integrált szakpolitikák, területrendezés, regionális politikák és a vidékfejlesztés. Az új megközelítés szerint országos szinten minden tárcától megkívánt a térségi gondolkodás és tér-érzékeny tervezés, ebben a területpolitikáért felelõs kormányzati szerv (hivatal) területi koordinációs szerepkört lát el. Ugyanakkor a területi célok érvényesítésében hosszabb távon meghatározó szerepet kapnak a régiók is.
"Határtalan" fejlesztések Az egyes tevékenységek más-más térfelosztási egységekben alkotnak összefüggõ rendszereket – vallják a koncepció készítõi, s ennek megfelelõen más-más területi léptékben kezelhetõk optimálisan. Jelesül: a turizmus a tájakhoz kötõdik, az adminisztráció a közigazgatási egységekhez. A vonzáskörzetek, tájak, agglomerációk, településhálózati szervezõdések, közlekedési tengelyek pedig ma már átnyúlnak a belsõ és külsõ határokon. A hazai helyzetet színesíti, hogy a területfejlesztés újabb egységeinek (például régiók) határai önálló identitással nemigen rendelkezõ, sokszor rendkívül heterogén területek körül húzódnak. De még a tradicionálisabb területi közigazgatási egységek (megye) határa is gyakran viták tárgya. Bár a koncepció erre kifejezetten nem tér ki, a területi vonatkozású tervezés során a régiókon, kistérségeken belüli térstruktúrák mellett, alighanem tekintettel kell lenni a döcögõs államreform vargabetûire is, s a parlamenti pártok idevágó kampány ízû nyilatkozataira. A megyék megszüntetését célzó, enervált politikai kísérletek, a regionális önkormányzatok ideáját rendre elbizonytalanító kétharmados kötélhúzás nem segíti elõ a tisztánlátást, a legitimitásról nem is beszélve. A fejlesztéspolitika Magyarországot az EU egyik legdinamikusabb országaként vizionálja, amely legkésõbb 2030-ra az alábbi jellemzõket mutatja: Az ország szervesen illeszkedik az európai térszerke-
www.mth.hu 2005. augusztus
Területfejlesztés
Localinfo Önkormányzati Havilap
zetbe, intenzív gazdasági, kulturális kap- Regionális pólusok és tengelyek / forrás: VÁTI csolatokkal rendelkezik Közép-Európában és a Balkán térségében, különösen a határ menti és a magyarlakta területeken, Budapest Közép- és Délkelet-Európa vezetõ innovációs, üzleti, kulturális és turisztikai központja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk és tágabb környezete bekapcsolódjon az európai, illetve a globális gazdasági, kulturális vérkeringésbe. Budapest a Dunát, gyógyvizeit, kulturális örökségét birtokba véve Európa egyik leglátogatottabb városa lesz, amelyet több regionális és európai kormányzati intézmény választ székhelyéül. A policentrikusság jegyében a fõváros dominanciáját az országon belüli térstruktúrában kiegészítik a megerõsödött regionális központok (pólusok). A regionális pólusok a nemzetközi közlekedési folyosók mentén szervezõdõ nö- rábbi tervezési statisztikai funkció mellett határozott fejvekedési tengelyek (például München-Bécs-Budapest) ak- lesztéspolitikai szerepet kapna. Ugyanakkor fontos feltív tagjaivá válnak, a kiépült gyorsforgalmi út- és vasúthá- adat hárul az alulról jövõ kezdeményezéseket megjelenílózat segítségével kapcsolódnak az európai térbe. tõ, integrált kistérségi szintre is. A központ szerepet betöltõ városok tágabb környeA következõ tíz évben, tehát a 2015-ig terjedõ idõzetükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló kapcsola- szakra szóló területi célok tükrében a fõváros és az elõvátokat alakítanak ki, és ezzel létrejön a központok és kör- rosi gyûrû alkotta budapesti agglomeráció az ország legnyezetük harmonikusan szervezõdõ, egymással szorosan versenyképesebb területe, az ország legfontosabb pontja, kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül elmélyül a falvak és a város közti funkciómegosztás, mely- hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, illetve a glonek a központok magas színvonalú elérhetõsége az alap- bális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. ja. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, A vidéki térségeket többé nem problémáik fûzik egy- hanem más, elsõsorban közép-európai, nagyvárosi térsébe, és nem is a városi problémák befogadó területei, ha- gekkel kell versenyeznie. Budapest térségének informánem felértékelõdõ adottságaik. A Tisza-völgy lakóinak ciómenedzselési és gazdaságszervezési funkciói révén életkörülményei a társadalmi, gazdasági és környezeti Nyugat-Európa számára a Balkán és részben Kelet-Eurógondok felszámolásával jelentõsen javulnak; a Balaton pa térségének legfontosabb gazdasági kapujává kell váltérségének magas minõségû turisztikai kínálatának kiala- nia. Annak érdekében, hogy a fejlõdés ne korlátozódjon kítását környezetvédelmi erõfeszítések támogatják. A területi tervezés hatóköre az EU csatlakozás után a fõváros térségére, oldódjon a Budapest-központú térimmár nem állhat meg az országhatárnál. Az európai in- szerkezet, szükség van az ország egészének versenykétegráció folyamata Európa és a magyarság, valamint Kö- pessé válását katalizáló pólusokra is. Távlatilag a perifézép-Európa és a Kárpát-medence újraegyesítésének mo- riáknak, tartósan elmaradott területeknek szintén esélyt dern kerete, ahol a politikai, intézményi, jogi és területi kell, kellene kapniuk, hogy bekapcsolódhassanak az orhatárok elválasztó jellege mérséklõdik, az Unión belüli szág gazdasági-társadalmi vérkeringésébe; ennek jelenlegi hiányát ugyanis az országos területi rendszer is megtagállamok között pedig fokozatosan megszûnik. sínyli. (Az ország hagyományosan legelmaradottabb perifériális térségei fõként a Dél-Dunántúl déli területei és az észak-keleti országrész kistérségei.) A fejlesztéspolitika meghatározó szintje a politikailag legiMég túl sok a fehér folt az ország térképén ahhoz, tim régió, amely önálló forrással rendelkezik a fejleszté- hogy elhihetnénk: a gyökeres változást egy tollvonással el sek megvalósításához. A regionalizmus meggyökeresedik lehet érni. Ehhez önmagában a legjobb koncepció, vagy a választott regionális önkormányzatok létrejöttével – törvény is kevés. S félõ, hogy a vázolt prioritásokhoz a tehangzik a kincstári optimizmustól nem mentes állami pró- rületi politika helyi letéteményeseit, a települési önkorfécia. Annyi bizonyos: legitim régióknak választás az mányzatokat egy civakodó – választások elõtt álló – paralapja! Ehhez azonban politikai konszenzus kellene. Az lament nem tudja megnyerni. oktrojált regionális önkormányzat ugyanis nem jogállami Márpedig az ókori rómaiak is tudták: késedelemben alternatíva. a veszély. S hogyne tudnák akkor ezt a jövõ mérnökei?! A fejlesztéspolitika elsõdleges területi egysége a jövõben az ország hét NUTS2 szintû régiója, amely a koBodnár Lajos
[email protected]
Felértékelõdõ régiók
!
www.mfh.hu 2005. augusztus
23
Budapest - Ingatlan
Localinfo Önkormányzati Havilap
Több tízezer lakás épül Budapesten Augusztustól 20 milliárdos panel-ffelújítási hitelre lehet pályázni Budapesten egyre inkább beépülnek a rozsdaövezetek – az egykori gyárak területei –, ami Demszky Gábor fõpolgármester szerint a város dinamikus fejlõdésének egyik biztos jele. A lakáspiac az elmúlt években rohamos módon fejlõdött, van olyan kerület, ahol öt év alatt 36-sszorosára nõtt a kiadott használatbavételi engedélyek száma, csak a következõ két évben több, mint 20 ezer új lakást adnak át. Angyalföldi látványterv
A budapesti lakásépítési folyamatok legfontosabb elõrelépésének tartom, hogy az elmúlt években a volt ipari negyedek egyre inkább beépülnek – jelentette ki Demszky Gábor fõpolgármester a témában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: az elmúlt évben a fõvárosban a legalább 50 lakásos magánberuházások 31 százaléka, azaz 6 ezer 162 lakás a rozsdaövezetben kapott helyet. Ráadásul Budapesten fõleg az 50 lakásnál nagyobb projektek a jellemzõek, tavaly összesen 8356 ilyen beruházásban készült lakást adták át, ami 74 százalékos növekedés 2003hoz képest. Eközben a kisebb projektek esetében is növekedett a fõvárosi lakáspiac, hiszen az elmúlt évben közel háromszor annyi ilyen beruházásban épült lakást adtak át, szám szerint 9699-t, mint 2000-ben, amikor csupán ! 24
3555-t. Demszky Gábor szerint mindez összhangban van a Podmaniczky Programmal, amely kimondja, hogy a volt ipari területeket újra kell hasznosítani, mert így garantálható a város dinamikus fejlõdése, ésszerûbb és kiegyensúlyozottabb szerkezete. A fõpolgármester szerint a legideálisabb az lenne, ha a rozsdaövezet meglévõ értékeinek, épületeinek megõrzésével, felhasználásával jönnek létre az új projektek.
Angyalföld és Zugló a lista élén Az utóbbi öt évben összesen 58 ezer 748 építési engedélyt adtak ki Budapesten, ezen belül a legtöbbet a XIII. kerületben, szám szerint 7847-et, míg a XIV. kerület 7482 en-
www.budapest.hu 2005. augusztus
Budapest - Ingatlan
Localinfo Önkormányzati Havilap
gedéllyel büszkélkedhet. Ugyancsak ez Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek a két kerület vezet a használatbavételi engedélyezések számában is. AngyalfölBudapesten Pest megyében dön például a korábbi évekhez képest kiadott kiadott ebbõl: ebbõl: 2003-ban és 2004-ben is szinte megÉv, idõszak épített épített építési építési 4 és 4 és duplázódott ezeknek a száma. Hatalmas lakás lakás engeengetöbb több fejlõdésnek indult a VIII. kerület is, ahol dély dély szobás szobás 2000-ben még csak 16 engedélyt adtak ki, tavaly azonban már harminchatszor annyit, összesen 579-et. 2003 6 313 1 640 11 847 6 890 3 544 10 710 A lakásépítések lendülete minden 2004 10 152 2 066 14 340 8 190 4 478 10 089 valószínûség szerint tovább tart, hiszen tavaly év végén még csaknem 20 ezer 2005. I. negyedév 2 825 282 3 752 1 370 708 1 543 lakás építése volt folyamatban. A tervek 2005. I. félév 4 619 566 7 638 2 587 1 373 4 285 szerint az elkövetkezõ két évben 20 ezer 537 beköltözhetõ lakással bõvül a budapesti ingatlanpiac: idén 9867-el, míg Elõzõ év azonos id õszaka = 100,0 jövõre 10 ezer 670-el. Természetesen ezt a statisztikát is a XIII. kerület vezeti, hiszen 2005-ben 2300, 2006-ban pe2003 97,5 86,4 115,9 114,4 125,0 114,1 dig 2500 lakás átadását tervezik. 2004 160,8 126,0 121,0 118,9 126,4 94,2 Mindezek ellenére az idei elsõ negyedév kiugróan magas teljesítménye 2005. I. negyedév 276,7 89,2 154,7 118,4 115,7 74,2 után, a másodikban kicsit lassult a la2005. I. félév 178,8 85,0 114,5 108,2 106,8 90,7 kásépítések számának növekedése – állapította meg nemrég készült felmérésében a KSH. A jelentés azonban kimutatja, hogy az elsõ ház, megkezdõdött a Rácz-fürdõ melletti terület hasznosíhat hónapban összesen 4619 lakásra adtak ki használat- tása, valamint további szállodákat terveznek a Millenniubavételi engedélyt, közel kétszer annyira, mint az elõzõ év mi Városközpontban, a Duna Plaza mögötti területeken és azonos idõszakában. Érdekesség, hogy a készülõ lakások a Kopaszi-gát északi részén is. nagytöbbsége kis, vagy közepes méretû, míg a legnagyobb értékkategóriába tartozó 4, vagy több szobás lakások részesedése az egy évvel korábbinál jelentõsen, öszA Magyar Fejlesztési Bank keretében megvalósuló szesen 14 százalékponttal, 12 százalékra csökkent. Bár a fõvárosi lakásépítések többsége magánberu- pályázat során lakásonként legfeljebb 400 ezer forint igéházás, kis mértékben az új építésû önkormányzati lakások nyelhetõ, amit burkolatok, ablakok és fûtõberendezések is megjelennek. Az elmúlt öt év során összesen 1102 ilyen cseréjére lehet felhasználni. A pénzintézettõl elnyert támoingatlan épült, a legtöbb a IV. kerületben, szám szerint gatás csak az egész beruházás harmadára terjed ki, hi288 darab. Ebben a sorrendben a második helyen áll An- szen egyharmad részt az önkormányzatnak, míg a fenngyalföld, a maga 163 lakásával, míg a képzeletbeli maradó részt a lakóközösségnek, vagy a lakásszövetkebronzérmet Ferencváros kapta meg – itt 142 ingatlan ké- zetnek kell biztosítani. Az esetlegesen elnyert hitel után – szült el. Ezeknek a lakásoknak mintegy harmadát adják ki bár az összeget forintban veszik fel – euró alapú kamatot fizetnek az érintettek, amire a kormány árfolyamgaranciát szociális alapon a helyhatóságok. biztosít. A hitel 15 éves futamidejû, de a visszafizetést nem most, hanem csak három év múlva kell elkezdeni. Az érdeklõdõ társasházaknak elõször a helyi önkormányzattal Az utóbbi években nemcsak a lakás, hanem az iroda- és kell felvenniük a kapcsolatot, akik az Építésügyi Hatósászállodaépítés is jelentõs lendületet kapott. Tavaly az elõ- gokhoz továbbítják a kérelmet. A programra, amelyre a zõ évihez képest 31 százalékkal több, összesen 503 ezer kormány 20 milliárd forintot különített el, várhatóan aunégyzetméteren. Egyes szakértõk szerint ez a befektetõk gusztus 15-tõl, szeptember végéig lehet pályázni. bizalmát jelzi a magyar fõváros felé; ami biztos, hogy Az MFB készít egy másik hitelcsomagot is, amely a 2004-ben 15 új irodaház építését kezdték meg, melyek jövõ év végéig tenderezhetõ. A pénzintézet ezzel azoknak alapterülete több mint 260 ezer négyzetméter. Az ugyan- kíván segítni, akik az elõbbi pályázattal nem tudtak, vagy ebben az évben átadott irodaépületek összes területe hoz- nem akartak élni. Ebben a formában a bank olyan lakóközösségeknek hitelez, akik fel tudnak mutatni legalább závetõleg 178 ezer négyzetméter volt. A szállodaépítõk elsõsorban a hosszú ideje kihasz- 25 százalékos önerõt. Ha ez megvan, akkor az MFB lakánálatlanul álló ingatlanokat vásárolják és újítják fel. En- sonként maximálisan 900 ezer forintnyi hitelt tud folyósínek megfelelõen hotellé alakul az egykori Balettintézet, a tani. Dzindzisz Sztefan
[email protected] korábbi Sajtószékház a Blaha Lujza téren, az Úttörõ Áru-
Húsz milliárd panel-ffelújításra
Bõvülõ irodapiac
!
www.ksh.hu 2005. augusztus
25
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Júliusban történt – Júliusban történt Törvény készül a polgárõrségrõl
Lakótelepi rendõrség az Avason
Törvény készül a polgárõrökrõl, akik a 2006-os költségvetésben az ideit meghaladó pénzügyi támogatást kapnak – jelentette be a belügyminiszter Hajdúböszörményben. Lamperth Mónika a X. Országos Polgárõr napon elmondta, hogy még a nyáron a kormány elé terjeszti a polgárõrségrõl szóló törvényt, amit várhatóan az õsszel tárgyalhat meg az Országgyûlés. Lamperth Mónika a polgárõröknek arról beszélt, hogy a közbiztonság javításában, a biztonságérzet fokozásában és a bûnmegelõzésben nem elég a hatóság tevékenysége, szükség van a civil szervezetekre, a társadalom összefogására is. Túrós András, az Országos Polgárõr Szövetség elnöke elmondta: a szövetségnek jelenleg 70 ezer tagja van, tevékenységüket a polgárõrök önkéntesen, ingyenesen látják el. Mûködésükhöz az ország önkormányzatai mintegy 400500 millió forinttal járulnak hozzá, a központi költségvetés az idén 160 millió forinttal támogatta a polgárõr szervezetek mûködését. 2005.07.04.
Észak-A Alföld: 131 millió turisztikára Az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) javaslata alapján csaknem 131 millió forint támogatást ítélt meg turisztikai rendezvények támogatására legutóbbi ülésén a térségi fejlesztési tanács – közölte Tóth József, a RIB elnöke. Tájékoztatása szerint a tanácsnak ilyen célra rendelkezésre álló 232,8 millió forintos támogatási keretébõl ítéltek oda 130,9 milliót, a többi forrás felhasználásáról az év második felében döntenek. Hajdú-Biharban 9 pályázó 30,5 millió, Jász-NagykunSzolnok megyében 7 pályázó 37,2 millió, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében 11 pályázó 63,3 millió forintot kapott. Hanusz Árpád, a RIB alelnöke elmondta: elsõsorban olyan rendezvények kaptak támogatást, amelyeknek nagy a regionális vonzereje, s több település összefogásával hozzák létre. Példaként említette, hogy SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a hét települést érintõ Jeles Napok a Beregben címû rendezvény, valamint a mátészalkai Fényes Napok 10-10 millió forintos támogatást kapott, a beregi Szilva út programjait pedig 9 millió forinttal támogatják. Tóth József hozzátette: a debreceni Fõnix Kht-nak mind a három pályázata sikeres volt, így a Cívis Korzót és a Dzsessz Napokat 3-3 millió forinttal, a debreceni Borkarnevált 2 millió forinttal támogatják. "Öt település összefogásával az idén hagyományteremtõ szándékkal rendezik meg a bihari Morzsóka Fesztivált, amelyet 5,46 millió forinttal támogat a régió fejlesztési tanácsa“ – mondta el a sajtótájékoztatón Tóth József. 2005.07.06. 28
Lakótelepi rendõrséget hozott létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság és a Miskolci Rendõrkapitányság Miskolc avasi városrészen – közölte a fõkapitányság szóvivõje. A fokozott rendõri jelenlét elsõsorban a lakótelepen élõ 40 ezer ember nyugalmát szolgálja, ezentúl a városrészben a korábbiaknál szemmel láthatóan több rendõr lesz a közterületeken – mondta Kompoltiné Jakab Ilona. Tájékoztatása szerint a rendõrség a megyében a közlekedésbiztonsági helyzet javítását, a körzeti megbízotti létszám emelését és a lakótelepi rendõrség megteremtését egyaránt fontosnak tekinti. Az avasi lakótelepi rendõrség a városi rendõrkapitányság szervezeti keretén belül jött létre, a miskolci önkormányzat ehhez 11 millió, a megyei fõkapitányság 5 millió forinttal járult hozzá. 2005.07.08.
Börtönbüntetés Sásd volt polgármesterének Egy év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta Kovács Magdolna volt sásdi polgármestert, társát, Peti Lõrincet pedig egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a Pécsi Városi Bíróság nem jogerõs ítéletében. Az elsõ fokon eljárt bíróság Schadt Krisztián vezette büntetõ tanácsa Kovács Magdolnát nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen és hanyag kezelésben, az önkormányzati tulajdonú Hegyhát Kht. egykori ügyvezetõjét, Peti Lõrincet pedig sikkasztásban és csalásban mondta ki bûnösnek. A tényállás szerint a sásdi önkormányzat 2001-ben, testületi ülésen úgy döntött, építési telkek közmûvesítéséért pályázik a Széchenyiterv forrásaira. Ehhez szabályozási tervekre volt szükség, elkészítésükkel az önkormányzati tulajdonú Hegyhát Kht-t bízták meg. Bár az önkormányzat fizetett a munkáért, az ügyvezetõje a terveket másfél éven belül sem tudta bemutatni. A polgármester pedig úgy ellenjegyezte a számlákat, hogy a dokumentumok mindegyikének meglétét nem ellenõrizte. A bíróság megállapította, hogy a vádlottaknak a cselekményekbõl anyagi haszna nem származott. 2005.07.14.
Prevenciós program elhízott gyermekeknek Elhízott gyermekek gondozását vállaló prevenciós program kezdõdött Gyõrött: az elméleti és gyakorlati képzés fõ célja, hogy testsúlycsökkentéssel megelõzzék a gyerekek felnõttkori szív- és érrendszeri betegségeit – közölte Somlai András, a programot végrehajtó Háziorvosok Ügyelete Kht. szakmai igazgatója. 2005.07.18.
2005. augusztus
Visszatekintõ
Localinfo Önkormányzati Havilap
Júliusban történt – Júliusban történt 45-5 50 milliárd az Orczy-kkertre
Támogatás a fõvárosi Art-m moziknak
A befektetõi, önkormányzati és európai uniós források bevonásával megvalósítani tervezett, 45-50 milliárd forintos beruházás nyomán a 11 hektáros Orczy-kertet színvonalas közparkká, kulturális és sportcentrummá fejlesztené a fõvárosi önkormányzat és a Józsefváros. Jövõ év elején kezdõdhetne az a munka, melynek elsõ lépéseként 2008-ban nyílna meg várhatóan a VIII. kerületi Orczy-kert területén egy új közpark, majd további fejlesztésekkel a fõváros második Városligete válhatna a Nagyvárad tér és a Klinikák között elterülõ kertbõl. A ma meglehetõsen lepusztult és elhanyagolt terület teljes átalakítási és felújítási költségei elérhetik a 45, de akár az 50 milliárd forintot is. 2005.07.18.
Új környezetvédelmi program Pécsett A légszennyezettség csökkentését, a bányarekultiváció befejezését és egyebek mellett a zöldterületek növelését helyezi elõtérbe Pécs jelenleg készülõ új, 2005-2010 közötti idõszakra érvényes környezetvédelmi programja – mondta Horváth Zoltán alpolgármester. "A dokumentum várhatóan idén szeptemberben kerül a közgyûlés elé, elfogadása pedig hozzájárulhat az eddiginél egészségesebb, élhetõbb környezet kialakításához" – hangsúlyozta Horváth Zoltán, majd hozzátette: a végleges programhoz a következõ két hónapban kikérik a lakosság, a civil szervezetek véleményét is. Az alpolgármester utalt rá, hogy az önkormányzat, annak közszolgáltató cégei, a megyei tisztiorvosi szolgálat és egyebek mellett a zöldhatóság bevonásával megfogalmazott új koncepció a korábbi, 2004-ben lejárt ötéves programra épül. Bizonyos részeit átírtuk, aktualizáltuk, tekintettel a várható gazdasági fejlõdésre, az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti, települési környezet megteremtésének igényére – közölte Horváth Zoltán. 2005.07.20.
Bóly: újabb fejlesztés A település önkormányzata a közelmúltban építtette fel új egészségügyi centrumát. Ennek eredményeként ma már nem csak az orvosi rendelõ, a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök felelnek meg az uniós követelményeknek, az új épületszárnyon belül a teljes akadálymentesítés is megtörtént. Ennek eredményeként a mosdók, illetve az illemhelyek használata már nem okoz gondot a kerekesszékben érkezõ pácienseknek sem. 2005.07.21.
Az Art-mozihálózat hosszú távú fennmaradása, és szükségszerû mûszaki fejlesztése érdekében eladhatja a Budapest Film Rt. az egyik kft.-jét – közölték fõvárosi képviselõk. Geberle Erzsébet (SZDSZ) és Hegedûs Zoltán (Fidesz) elmondta, hogy a fõvárosi önkormányzat kulturális bizottsága rendkívüli ülésén csaknem egyhangúlag, egy tartózkodás mellett járult hozzá a kft. eladásához. Az elõterjesztõ helyszíni indítványára zárt ülésen tárgyaltak a javaslatról, és egyöntetûen elismerõleg szóltak az rt. tevékenységérõl. A zárt ülés miatt a képviselõk részleteket nem kívántak elmondani, csupán a határozatokat ismertették. E szerint a szakbizottság támogatja, hogy a Budapest Film Rt. és a tulajdonában lévõ Budapest Film Kft. alapítványt hozzon létre a Margit körút-1 Kft.-jük eladásából. A befolyt összeg 70 százalékát az alapítvány rendelkezésére bocsátják, a többibõl pedig mûszaki céltartalékot képeznek. 2005.07.26.
Miskolcról kérdezték a miskolciakat A városukról, helyzetükrõl, lehetõségeikrõl és esélyeikrõl kérdezték a miskolciakat egy felmérésben; a szociológiai kutatás eredményei szerint a megkérdezettek számára a legvonzóbb jövõkép az, hogy Miskolc legyen a megújulás városa – mondta a Miskolci Egyetem Társadalomkutató Központjának vezetõje. Ez már a második közvélemény-kutatási program, az elsõt 2003-ban készítették. Az akkori adatokból kiderült, hogy "a miskolciak túlnyomó többsége szereti városát, szeret itt élni, itt akar boldogulni" – közölte Pankucsi Márta. A kérdõíves felmérésben egyrészt visszatértek a korábban feltett kérdések némelyikére, hogy megismerjék az esetleges változások irányát, emellett megkísérelték feltárni "a Miskolcon élõ emberek által kívánatosnak és megvalósíthatónak talált jövõképet" – tette hozzá. Az adatok szerint a megkérdezettek számára a legvonzóbb jövõkép az, hogy Miskolc legyen a megújulás városa. A felkínált kilenc válaszlehetõségbõl elsõ helyen ezt jelölte meg a válaszolók 26,7 százaléka, vagyis a válaszok több mint egynegyede a megújulást preferálja jövõképként. A felkínált jövõképek közül második lett az, hogy legyen a borsodi megyeszékhely a kultúra és a tudomány városa. A válaszolók közül minden ötödik ember ezt az elképzelést támogatta elsõ helyen. 2003ban a legproblematikusabbnak talált témakörnek a foglalkoztatási helyzet bizonyult, ebben a kérdésben a miskolciak a hazai és elsõsorban a helyi vállalkozók önkormányzat általi támogatásától remélnek olyan gazdasági fellendülést, amely a munkahelyek számának növelésével, a foglalkoztatás bõvülésével jár együtt. 2005.07.28.
2005. augusztus
29
Településmarketing
Localinfo Önkormányzati Havilap
Szövetségben a puszták népe Egyezteti fesztiváljait Apaj, Bugac és Hortobágy Elõreláthatólag szeptemberben alakul meg a Puszták Szövetsége, amelynek célja a három legnagyobb magyarországi puszta értékeinek védelme.
A szövetség leendõ alapítói egyelõre egy szándéknyilatkozatot írtak alá, melynek eredményeképpen várhatóan szeptemberben jöhet létre a társulás – nyilatkozta a Localinfonak Hegedûs Lajosné, Apaj polgármestere. Hozzátette: a Puszták Szövetsége három taggal fog elindulni, Apajon kívül Hortobágy és Bugac csatlakozott az elképzeléshez. A szövetség fõbb célkitûzései közé tartozik a táj szépségének, madárvilágának megóvása, valamint a sok évszázados életmód és tájegységi hagyományok megõrzése – magyarázta Apaj elsõ embere. Elmondta: a hortobágyi, a bugaci és az apaji puszta egyedülálló értékekkel bír – sok helyen még villanypózna sincs. Meg kell védeni az utókor számára is a természet érintetlenségét. További céljuk, hogy közösen képviseljék ezt az értékvilágot különbözõ kulturális, zenei és szórakoztató rendezvényekkel – lovasfogathajtóverseny, a lótenyésztés fellendítése –, amelyek akár az idegenforgalom számára is
Localinfo
vonzóak lehetnek. Ezeket a fesztiválokat úgy fogják megrendezni a különbözõ helyszíneken, hogy legyen köztük átmenet, tehát például tavasszal Hortobágyon, nyáron Bugacon, míg õsszel Apajon tartanak kulturális eseményeket. A puszták népszerûsítését a tervek szerint különbözõ kiadványokkal is növelni fogják. A tervezett költségeket pályázat útján kívánják elõteremteni, de bíznak az olyan magánszemélyek támogatásában is, akik látnak fantáziát a pusztai turizmusban. Hegedûs Lajosné kiemelte: úgy kell kihasználni a puszta értékeit, hogy közben oda tudjanak figyelni annak védelmére is. Bár a Puszták Szövetsége egyelõre három településbõl áll, az apaji polgármester szerint nyitottak minden érdeklõdõ iránt, és terveik szerint egy idõ után felvehetik a kapcsolatot a többi európai pusztával, és közösen dolgozhatnak e különleges érték védelméért. Munkatársunktól
Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja
Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Tervezõszerkesztõ: Bánffy Csaba
Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail:
[email protected] Mágus Média Bt. 1141 Bp. Verbó u. 3. telefon: 06-30-311-3853 422-0161, 422-0162 fax: 422-0163
Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft
A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.
30
2005. augusztus
A gyümölcsök tiszta íze Fiatalkorban is már elengedhetetlen az egészség, a jó közérzet megteremtése és megõrzése, ezért rendkívül fontos, hogy a fiatalok már iskoláskorukban is egészséges, vitamindús italokat fogyasszanak nap mint nap. A Rauch termékeinek széles választékával és különféle kiszerelési formáival gondoskodik nemcsak az egészen kiskorúak, hanem a kamaszok egészségérõl is. Legyen szó hazai gyümölcsökbõl készült, vagy egzotikus gyümölcslérõl, a Rauch termékek garantálják, hogy bennük van maga a természet. Válogatott alapanyagokból, tartósítószer nélkül, kíméletes feldolgozási eljárással, világszínvonalon készül valamennyi, így biztosítva termékeink állandóan magas minõségét és egészségességét. Rauch termékek minden korosztálynak A 2-10 éves korosztály számára készülõ Yippy gyümölcslevünket kalciummal és 8 féle vitaminnal gazdagítottuk. A 0,2 literes csomagolásban, teleszkópos szívószállal ellátott Yippy öt ízváltozatban - alma, õszibarack, eper-kiwi, cseresznye-banán és narancs - kapható, fogyasztását kifejezetten az alsó tagozatos gyermekek számára ajánljuk. A 0,2 literes kiszerelésben is kapható Bravo gyümölcsitalok 5 féle ízben gondoskodnak a szomjoltás élvezetérõl. Az alma, narancs, szõlõ, kajszi- és õszibarack ízekben elérhetõ gyümölcsitalok értékes vitamin-, tápanyag- és ásványianyag tartalmuknak köszönhetõen egészségesek és biztosítják az aktív életmódhoz nélkülözhetetlen ener-
giát a gyermekek számára. Praktikus kiszerelésük révén bárki könnyen magával viheti õket, így ideális társai egy iskolai kirándulásnak, vagy akár a tízórainak is. A 0,2 literes Happy Day alma és narancs termékek kiszerelésük révén ideálisak az általános- és középiskolai tanulók számára. A Happy Day narancslébõl már egy pohár (0,2 liter) fedezi a tizenévesek napi C-vitamin szükségletét és megfelelõ mennyiségû energiát biztosít számukra. A Happy Day termékek 100%-ban természetesek, színezõ-, tartósító- és aromaanyag hozzáadása nélkül készülnek. A Rauch Happy Day gyümölcslevei csak válogatott és ellenõrzött gyümölcsökbõl, világszínvonalú technológiával készülnek. Gyártó, forgalmazó: Rauch Hungária Kft. 1171 Bp., Kiskároshíd u. 2. Ügyfélszolgálat/rendelésfelvétel: Kereskedelmi osztály, tel: 253-1237, 253-1278, fax: 253-1222.
Forgókéses fûkasza
“Y” késes aprító
Forgósarlós mulcsoló
A biztonságos és kényelmes forgatható markolat vezérli a hidromotorokat, melyek folyamatos és fokozat nélküli elõre- és hátramenetet biztosítanak. A hidrosztatikus meghajtás miatt nincs szükség kupplungra, sebességváltóra és fékre. Gyomtalanító
Por- és levélszívó
Utcaseprõ
Szállító kocsi
A gépekhez kapcsolható tartozékok pillanatok alatt külön szerszámok nélkül, puszta kézzel cserélhetõk.
Seprõ kefe
Kultivátor
Sószóró
Hómaró
Hóeke
A megbízhatóságukról, sokrétû felhasználhatóságukról és utolérhetetlen minõségükrõl ismert svájci RAPID egytengelyes kisgépek az önkormányzatok szol gálatában. — — — — —
hidrosztatikus hajtás és irányítás több, mint 40 féle adapter még 45° -o os lejtõn is képes dolgozni széles kerék és gumiabroncs választék svájci minõség, folyamatos fejlesztés, ISO 9001 szerinti gyártás — 75 éves gyártási tapasztalat — országos szervíz
A széles motorválaszték az egyhengeres 7.5 LE-tõl a kéthengeres 20 LE-sig terjed. Lehetõség van háromutas katalizátorral illetve 12V-os indítómotorral felszerelt környezetbarát modellek szállítására is.
Richter Mérnöki Iroda Kft. 1188 Budapest, Tölgy u. 3. Tel.: (1) 294-6556; (20) 9333-245 Fax: (1) 295-4018 e-mail:
[email protected] WEB: http://www.rapid.ch