ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

2013-2015

STRATÉGIA Az OTKA Bizottsága a 2013-2015 időszakban megvalósítandó célok legfontosabb stratégiai eszközének a szakmai kiválóság biztosítását, a bírálati rendszer áttekintését, a magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítését, az Open Access politika

alkalmazását,

teljesítményének

az

értékelését,

OTKA az

Programok OTKA

és

Programok

Iroda által

támogatott kutatások finanszírozásának fenntarthatóságát és az OTKA

Iroda

infrastrukturális

fejlesztését tekinti.

és

személyi

állományának


ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK S T R AT É G I A 2 0 1 3 - 2 0 1 5

1. BEVEZETŐ Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) olyan független nemzeti intézmény, amely több mint negyedszázada magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedő felfedező kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat pályázati rendszerben, hazai és külföldi bírálók bevonásával. Az OTKA tevékenységét döntő részben az állami költségvetés fedezi. Pályázataival a legkiválóbb kutatókhoz és magyar kutatási intézményekhez juttat többletforrást. Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Nemzetközi pályázati rendszerekhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban. Az OTKA a korábban is megfogalmazott célok fenntartása érdekében - tekintettel a folyamatosan változó hazai igényekre és saját tapasztalataira – kész megújítani a pályázati rendszerét, beépíteni működésébe a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatékony technikákat, tudományfinanszírozási és tudománypolitikai javaslatokat. Ennek érdekében az OTKA Bizottsága a 2013-2015 időszakban megvalósítandó célok legfontosabb stratégiai eszközének a fenntartható szakmai kiválóság biztosítását, a bírálati rendszer áttekintését, a magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítését, az Open Access politika alkalmazását, az OTKA Programok és Iroda teljesítményének értékelését, az OTKA Programok által támogatott kutatások finanszírozásának fenntarthatóságát és az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztését tekinti. Az OTKA Bizottság a működése során figyelembe veszi a Kormány tudomány-, technológia és innovációpolitikai (TTI) stratégiáját.

2. AZ OTKA SZEREPE, FELADATA Az 1986-ban létrehozott, 1991. óta független alapként, 1993. óta törvény alapján működő OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan, illetve a Science Europe alapító tagjaként a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvető fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idő alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhető. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenően az alapkutatásnak jelentős társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis bővítéséhez, elősegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel előfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsőoktatást, erősíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az „agy-elszívást”. Az OTKA jelentős számban támogat pályakezdő kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. 1


2.1.

Az OTKA célkitűzései

Az OTKA létrehozása óta, az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak:         

felfedező jellegű tudományos kutatások támogatása a tudomány minden területén a legkiválóbb, nemzetközi mércével is kiemelkedő jelentőségű kutatások támogatása hazai intézményben megvalósuló, hazai kutatók által végzett kutatások támogatása a kutatók által kezdeményezett témájú („bottom-up”) kutatások támogatása a teljes kutatói életpályára kiterjedő pályázati rendszer működtetése a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közreműködésével működő pályázatértékelési rendszer fenntartása („peer review system”) átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott működés közpénzekkel való felelős gazdálkodás

2.1.1. Felfedező alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA, a vezető európai kutatási alaphoz, az European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a kutatás-fejlesztés-innováció láncolat első és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatást támogatja. A felfedező kutatások nélkül károsodna az innovációs lánc, elapadna az alkalmazott kutatás, sem technológiai fejlesztés vagy ipari innováció, a gazdasági és társadalmi hasznosítás forrása. Az alapkutatásoktól – jellegüknél fogva – azonnali hasznosíthatóság legtöbb esetben nem is várható el. Az OTKA az alapkutatást minden tudományágban támogatja: az irodalomtól, a fizikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalomés bölcsészettudomány, műszaki és természettudomány, valamint élettudomány) minden részterületről fogad pályázatokat és biztosítja azok szakszerű elbírálását. Emellett kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. 2.1.2. Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, tudományos ötletet tekintve a leginkább kreatív, várhatóan a legjelentősebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és eddigi teljesítménye egyaránt szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fő cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedőek, és nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak. 2


2.1.3. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási támogatásra. A kutatási témát befogadó intézmények 2011-ben a támogatási összeg 15 %-át, 2012-től a 20%át rezsiköltségekre és a tudományos információhoz való hozzájutás elősegítésére használhatják fel, amivel – közvetve – az OTKA a kutatást befogadó intézmények fejlesztéséhez is hozzájárul. Az OTKA által támogatott kutatások keretében beszerezhető tudományos műszerek az intézmények eszközparkjához nyújtanak segítséget. 2.1.4. Kutatók által kezdeményezett témák A felfedező kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA nem szabja meg központilag, hogy milyen témák támogatását tartja kiemelten fontosnak. Így a kutatók szabadon gondolkodhatnak, valóban eredeti, kiemelkedő színvonalú kutatások valósulhatnak meg. Ugyanakkor az OTKA nyitott arra is, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat, annak érdekében, hogy az ország ezeken a területeken különösen nagy előrehaladást érjen el. 2.1.5. Teljes kutatói életpálya támogatása Az OTKA céljának tekinti minden kutatói korosztály támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy mind a pályakezdő posztdoktorok, mind a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, mind a már jelentősebb kutatói háttérrel rendelkező kutatók, mind pedig a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók tudjanak pályázni. A tudományos kutatói utánpótlás elősegítése érdekében az OTKA kiemelten támogatja tehetséges fiatalok kutatásait, valamint külföldről történő hazatérésüket. A PhD-hallgatók támogatására az OTKA szenior kutatók pályázatain keresztül nyílik lehetőség. 2.1.6. Tudományos eredmények, gazdasági, társadalmi haszon Az OTKA kiemelt figyelemmel kíséri a támogatott kutatások megfelelő eredményességét. A projektek értékelése során döntő szempont, hogy a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények mennyiben teljesültek, a minősítés pedig kihat a kutató jövőbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. Szintén fontos szempont, hogy a kutatás eredményei mennyiben hasznosíthatók gazdaságilag vagy társadalmilag, milyen konkrét eredmények (pl.: szabadalom) születtek a munka során.

3


2.1.7. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA pályázatértékelési rendszere külső, független, és jelentős számban külföldi szakértők bevonásán alapul. Mindez három, egymást ellenőrző értékelési szintet foglal magában. Mivel a kutatók véleményezik egymás kutatásait, magas tudományos színvonalon történik a pályázatok értékelése. Az OTKA elektronikus pályázati rendszere (EPR) is nemzetközi színvonalú. 2.1.8. Átlátható, korszerű, hatékony működés Az OTKA működését szigorú összeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelező ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok jellemzik. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektől. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a kutatókat kiszolgáló, az ő érdekükben működő ügyintézést valósítson meg. Az OTKA működésével kapcsolatos információk, működését meghatározó ügyrendek, szabályzatok az OTKA honlapján mindenki számára hozzáférhetők (www.otka.hu). 2.1.9. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenőrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA kutatások Teljesítési szabályzata rendelkezik az OTKA támogatások szigorú felhasználási szabályairól, Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az „OTKA Programok” fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi tervének megvalósulásáról. 2.2.

Az OTKA pályázatai

Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A pályázati portfólió 2012-ben is a korábbi évekhez hasonlóan alapvetően két nagy pályázati típust és egy, ezeket kiegészítő típust tartalmazott. A pályázás nyelve az angol. Az első, legnépszerűbb típus a kutatási pályázatok köre. Ide három altípus tartozik: a K jelű, egyéni, vagy néhány kutatót bevonó, átlagos költségigényű (44 millió Ft-ig); az NK jelű, nagyobb összegű, akár kutatócsoportok számára is pályázható típus (44 millió Ft feletti); valamint az NN jelű, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó, kifejezetten nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási pályázat. A kutatói pályázatok futamideje legfeljebb 4 év, rendkívüli esetben 5 év lehet. A második nagyobb egység a fiatal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldről hazatérők segítésére és már támogatott, sikeres OTKA projektekhez való csatlakozás lehetővé tételére kiírt, PD jelű (három kategóriával); és a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, tapasztaltabb fiatal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelű) tartozik. Fiatal kutatói pályázatot 40 évnél nem idősebb, PhD fokozattal rendelkező kutató adhat be. 4


Posztdoktori pályázat a PhD fokozat megszerzését követő 8 éven belül nyújtható be és a pályázónak vállalnia kell, hogy munkaideje 80 %-ban (egyetemi oktató esetén 70 %) a pályázatban meghatározott feladatok teljesítésén dolgozik. Posztdoktori álláspályázat csak egy alkalommal nyerhető el. Az NF típusnak feltétele a fokozat megszerzése utáni legalább két év önálló kutatói tapasztalat. A PD pályázatok futamideje maximum 3 év, az NF pályázatoké maximum 4 év. A kutatási pályázatokat kiegészítő pályázati típus a publikációs pályázat. Már támogatott OTKA kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerűsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három kategóriában. A publikációnak egy éven belül meg kell jelennie. Az OTKA Bizottság évente dönt az adott évi költségvetésből az egyes pályázattípusokra elkülöníthető összegekről. A beérkezett pályázatok igénye alapján meghatározza az egyes tudományterületekre jutó támogatási arányokat. A támogatott kutatások jelentős részét a K jelű kutatások teszik ki. 3. PRIORITÁSOK 2013-2015 3.1.

Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása

Az OTKA ereje egyrészt az, hogy alapvető célkitűzése, struktúrája közel 25 éve állandó, másrészt pedig az, hogy folyamatosan változik, megújul; alkalmazkodik a hazai igényekhez, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat és tanul a saját gyakorlatából is.

A következő években, tekintettel a hazai alapkutatást támogató egyéb finanszírozási források és struktúrák jelenlétére, az OTKA - azokkal összhangban - tervezi a pályázatok típusainak átstrukturálását, az egyes típusok által kínált pályázható összegek újradefiniálását. A jövőben az OTKA Bizottsága az egyes pályázati formák meghirdetésekor fokozott figyelmet fordít a más kutatásfinanszírozók által hirdetett pályázatokra, az egyes döntési ciklusok összehangolására.

Ez a folyamat már részben elindult azáltal, hogy az OTKA a 2012. évi megnövekedett költségvetése (mely 41%-al haladta meg a korábbi év költségvetését) terhére, egyik kiemelt kedvezményezett csoportja, a nemzetközi elismertséggel is rendelkező fiatal kutatók csoportindítását segítő „Starting Grant” pályázatában (NF), erősíti a fiatalok alkalmazását. A „Starting Grant” kutatók túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb időt külföldön tölt, ami színvonalas előrehaladásuknak meghatározó része, de az ország érdekében alapvető fontosságú, hogy olyan lehetőségeket biztosítsunk számukra, hogy a kutatómunkájukat itthon is folytatni tudják. Ebben játszik szerepet az OTKA is, de megjegyezzük, hogy e nemzetstratégiailag alapvető fontosságú kérdésben az OTKA csak az egyik közreműködő intézmény, működését a többi résztvevővel összhangban kell kialakítania. További célkitűzése jelentősen növelni a posztdoktori helyek számát, illetve áttekinteni a K és NK típus kutatási pályázatait is (K és K+ pályázattípusok). 5


Az OTKA támogatja a pályázati úton nyerhető személyi típusú költségek kérdésének átgondolását. Az országos gyakorlat nagyon eltérő, egyes pályázati formák engedik, mások (pl. az OTKA) tiltják a kutatási pályázatokban részt vevő (nem az OTKA forrás terhére alkalmazott) nevesített kutatók számára a személyi jellegű kifizetéseket. Az OTKA, más stratégiai kulcsfontosságú szereplők mellett szívesen részt vesz e kérdéskör megvitatásában. Az OTKA szintén 2012-től a kutatások infrastruktúráját biztosító egyetemek és kutatóintézetek OTKA pályázatokban tervezhető rezsiköltségét 20%-ra emelte a korábbi 15%-ról, mely költségarányt fenntartja a következő években is. 3.2.

Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése

Az OTKA működése – hasonlóan a legtöbb nemzetközi kutatástámogató szervezet gyakorlatához – a tudományos kutatást végző széles kutatói közösség együttműködésén alapul (peer review system). Ezért a hazai és külföldi kutatók közösségének széles körét vonja be az értékelési folyamatába, minden döntést előkészítő és döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakzsűrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét.

Az OTKA további célja a nemzetközi szakértői adatbázis folyamatos bővítése, illetve az egyes bizottságok angol nyelvű üléseinek bevezetése. Első lépésként a nagyösszegű pályázatokat bíráló szakértői bizottságok üléseit kívánja angol nyelvűvé tenni, jelentős számú külföldi szakértő részvételével.

A többéves hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az OTKA felülvizsgálja egyes bizottságok esetében a bírálati folyamatot, a döntési szintek esetleges átalakítását.

3.3.

A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítése

Az OTKA e stratégiai célkitűzésnek több szempontból is eleget kíván tenni. Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal, a European Heads of Research Council-lal és a Science Europe-pal tartott kapcsolatai révén működteti a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszerét

6


Az OTKA a már meglévő nemzetközi együttműködéseket folytatva és kiterjesztve„Lead Agency” (vagy szükség esetén ettől eltérő) nemzetközi megállapodások keretében kívánja ösztönözni a kutatókat magas színvonalú, nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ígérő kutatásokra. (AKA-OTKA, FWFOTKA megállapodás 2012-2015) A EUROHORCS tagjaként szorgalmazza az európai kutatástámogatási unió létrehozását, melynek alapja a „Lead Agency” modellben történő együttműködés. Éppen ezért, a már meglévő LA együttműködések folytatásaként, azok tapasztalataira építve, fontosnak tartja más európai országokkal is a hasonló együttműködések kialakítását. Az OTKA meg kívánja vizsgálni annak lehetőségét, hogy tudja-e alkalmazni az Európában szorgalmazott azon kutatástámogatási szabályokat , melyek szerint a támogatás követi az együttműködést, illetve a kutatókat („Money follows Researcher Scheme”, „Money follows Cooperation Line Scheme” The EUROHORCS and ESF Vision).

3.4.

Open Access politika biztosítása

Az OTKA a nemzetközi szervezetek tagjaként a jövőben is szorgalmazza a nyílt hozzáférés (Open Access) normáinak betartását, részt vesz a SE Open Access munkacsoport ülésein, munkaanyagainak kidolgozásában. Az OTKA az általa támogatott kutatások esetében előírja az eredmények nyílt hozzáférésű repozitóriumokban való elhelyezését, valamint gondoskodik a saját honlapján a jelentések nyilvános felületen való megjelentetéséről.

3.5.

Az OTKA Programok és Iroda teljesítményének értékelése

Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenőrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Úgyszintén fontos, hogy az OTKA Bizottság a pályázattípusok és a pályázható támogatás meghatározásakor a társadalmi és kutatói igényekkel összhangban hozzon döntést. A kiválóság és egy munka tudományos eredménye és hatása – alapkutatások esetén – viszonylag objektíven mérhető a publikációk és a hivatkozások alapján, de a kutatásoknak vannak (nehezebben mérhető) társadalmi hatásai is. Az OTKA Bizottság ezért a 2013-2015 időszakban megrendeli egy teljesítményértékelő tanulmány elkészíttetését az OTKA Programok teljes körű hatékonyságának megismerésére nemzetközi értékelő szervezeten keresztül.

7


3.6.

Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása

Az agyelszívás csökkentése, a kutatói életpályamodell kiépítése, a felsőoktatás támogatása, valamint a fenntartható innováció érdekében alapvető fontosságú, hogy a felfedező kutatásokat támogató OTKA GDP-arányos támogatása a következő négy évben jelentősen növekedjék A lisszaboni, majd az EU 2020 stratégiákkal összhangban, hazánkban is fontos, hogy ez a terület kiemelt jelentőségű legyen. Az Európa Tanács által 2000-ben elindított lisszaboni folyamat a kutatás-fejlesztésre fordítandó költségvetést a GDP 3%-ában határozta meg és felhívta a figyelmet a tagállamok szerepére, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa hosszú távon az egyik legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá váljék. A felfedező kutatás és az innováció együtt jár. A felfedező kutatás eredményei alapozzák meg mind az alkalmazott kutatásokat, mind pedig a fejlesztéseket, az alapkutatás az innovációs lánc első eleme, amelyet – hosszú megtérülése és alapvető fontossága miatt - a világon mindenhol az állam támogat. Ezért hangsúlyozza a lisszaboni egyezmény is az alapkutatások jelentőségét. Fontos kiemelni, hogy a felfedező kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentős társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hosszabb távon érzékelhetők. A világ valamennyi vezető egyetemén jelentős felfedező kutatás folyik. Az alapkutatások szerepe meghatározó a kulturális örökség megőrzésében, a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedező kutatások támogatása képes itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. (A PhD fokozatot szerzők jelentős hányada tölt egy évet vagy hosszabb időt külföldön.) A kutatásfinanszírozás GDP-arányos támogatása ma hazánkban jelentősen elmarad az európai országok átlagától. Az 1000 fő lakosra jutó kutatói FTE értékeket („full time equivalent” - teljes kutatói kapacitás egyenérték) mutatják az alábbi ábrák a Nyugat- és Közép-Európai régióban.

8


Ezek az arányok – az agyelszívás folyamatát is figyelembe véve – nemcsak az innovációt megalapozó kutatások sorvadását, hanem a magas szintű felsőoktatás utánpótlásának zsugorodását is eredményezik. E folyamatok megfordításában tud szerepet vállalni az OTKA. A beérkezett pályázatok több mint a felét színvonaluk alapján kiválóra értékelték, ezek többsége azonban forráshiány miatt immár évek óta nem kap támogatást. Ezt a jövőben orvosolni kell. A nemzetközileg egészségesnek tartott (a 20%-ost jelentősen meghaladó) támogatási arányhoz az szükséges, hogy az OTKA támogatása fenntartható és emelkedő legyen. A nemzetközi trendet mutatják az alábbi ábrák, amelyek a GDP K+F-re fordított arányáról adnak tájékoztatást az egyes Nyugat-Európai és Közép-Európai országokban.

Az OTKA stratégiai feladata, hogy a felgyűlt tudását és tapasztalatát, a nemzetközi kapcsolatok révén összegyűjtött információkat folyamatosan átadja a tudománypolitikai döntéshozóknak. Át kell adni azt az információt is hogy az igényes kutatásfinanszírozás országos gyakorlata csak a feladatoknak, kiszámítható, több évre tervezhető finanszírozásával alakítható ki. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a K+F+I folyamataiban ritka a gyorsan 1-2 év alatt megvalósítható és befejezhető kutatási feladat, a hosszabb kutatási feladatoknak időtartamuknak megfelelően kialakított finanszírozásra van szükségük. A stratégia feltételezi a tervezhető, megfelelő forrást és annak a pályázati kiírásoknak megfelelő szabad felhasználhatóságát.

9


3.7.

Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett számú pályázatok kezelése indokolttá teszi azt, hogy az OTKA Iroda létszámát néhány tudományos referens és zsűri ügyintéző munkatárssal növeljük. A kutatásfinanszírozásban, elemzésekben nagyobb arányban kell, hogy részt vegyenek a kutatásban képzett (PhD) és gyakorlattal/tapasztalattal rendelkező munkatársak az OTKA Iroda szervezetében, akik a pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatos olyan feladatokat végzik, melyhez tudományos előképzettség is kell, akik segítik a bizottságok munkáját, biztosítják az egész szervezet professzionalizmusát. Az információs társadalom folyamatos fejlődése szükségszerűvé teszi az Elektronikus Pályázatkezelési Rendszer (EPR) folyamatos fejlesztését. A következő lépések: MTMT on-line kapcsolat biztosítása, űrlap fejlesztések, szakértői nyilvántartás, összeférhetetlenségi szempontok elemzése, eredmények nyilvános bemutatását szolgáló rendszerek, nemzetközi nyilvánosságot biztosító rendszer kialakítása az európai kutatásfinanszírozó szervezetekkel együttműködésben.

Budapest, 2012. szeptember. 30.

Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke

10

ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

Recommend Documents