Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2006. évi tevékenységéről Rövid összefoglaló Az OTKA Programokra a 2006. évi költségvetési törvényben előirányzott támogatás összege 5.626 MFt volt. A tudományos kutatásra szánt költségvetési támogatás az OTKA pályázati rendszerén keresztül 2006-ban csökkent az előző évi 5.850 MFt-hoz képest. Az MTA - külön Kormányhatározat alapján - 300 MFt-t csoportosított át az OTKA részére, így az OTKA Programok 2006. évi módosított költségvetési támogatása 5.926 MFt lett. Az OTKA kutatások támogatását tovább nehezítette, hogy a költségvetési törvény kötelező maradványképzést írt elő, amelyet csak a támogatások visszatartásával tudott az OTKA teljesíteni. Az OTKA Bizottság 210 pályázattal kevesebb új pályázatot tudott támogatni, mint 2005-ben, és a kutatási szerződések egy részénél az éves támogatási keret felét tudta megnyitni, míg a másik felét át kellett ütemezni 2007. év elejére. Az OTKA 2006-ban sem fizetett szakértői díjakat. Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 1504 kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2006-ban, amelyek közül 2006-ban 378 indult, ez fele (54%) a 2003-ban újonnan indult kutatásoknak. Az OTKA Bizottság 2006-ban könyvtári adatbázis pályázatra 114 MFt-ot ítélt meg a pályázó konzorciumoknak. A 2005-ben lezárult 642 kutatás eredményeképpen 12269 publikáció készült, 15 szabadalmat jelentettek be, 267 kutatásról jelezték, hogy a kutatási eredmények olyanok, amelyek a gazdaságban hasznosíthatók. Az OTKA működésében 2006-ban történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, és jelentős számban vont be külföldi szakértőket a pályázatok véleményezésébe, valamint az egyes bizottságok munkájába. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatásától. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2006-ban már teljeskörűen működött. Ezen túlmenően lehetővé vált az, hogy az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények, a vezető kutatókkal együttesen az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtsák be, valamint ezek ellenőrzése is ott történjék. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányultak. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszeren keresztül történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. A pályázatokkal, a szerződésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda 2005. december 1. óta működő három tudományterületi osztálya munkájába összesen 7 (PhD-vel rendelkező) szakértő referenst vont be.
Az OTKA Bizottság jövőben megoldandó feladatai 1. az évenkénti két pályázati határidő bevezetése; 2. az angol nyelvű pályázatbenyújtás kiterjesztése csaknem minden tudományági zsűrire, a hungarikumok eseteinek kivételével; 3. a pályázatok értékelésének nemzetközi szakértők bevonásával történő további bővítése, az értékelés színvonalának további emelése; 4. az OTKA tudományági rendszerének felülvizsgálata, hozzáigazítása a nemzetközi gyakorlathoz; 5. a tudományterületek, tudományágak, pályázattípusok közötti támogatási arányok felülvizsgálata; 6. fiatal kutatók, posztdoktorok kiemelt támogatása, tudományos egzisztenciájuk, tudományos pályájuk elősegítése a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében; 7. a kiemelkedő minőségű pályázatok kiemelt összegű támogatása; 8. a kutatási eredmények hasznosulásának nyomon követése, monitorozása; 9. a kutatási eredmények értékelésének tapasztalatai alapján a pályázatok értékelési rendszerének folyamatos korrekciója; 10. a kutatások pénzfelhasználásának fokozott ellenőrzése, az OTKA pénzeszközeinek optimális felhasználása; 11. az OTKA pályázati, továbbfejlesztése;
támogatási
és
ellenőrzési
információs
rendszerének
12. az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok informatikai támogatása, elektronikus pénzügyi rendszer elkészítése; 13. integrált pályázati, támogatási ügyviteli rendszer kialakítása; 14. az OTKA működésének értékelése külföldi szakértők bevonásával. Az OTKA Bizottság javaslata a Kormánynak Az OTKA Bizottság javasolja a Kormánynak, hogy a Kormány középtávú tudomány-, technológiaés innováció-politikai stratégiájának tükrében vizsgálja felül a következő feltételek javításának lehetőségeit: a) az alapkutatások támogatásának növelését a Kormány tudománypolitikai stratégiájában foglaltaknak megfelelően, b) az OTKA által támogatott több éves kutatási programok költségvetési támogatásának garanciáját; c) a kutatások finanszírozási rendszerének, szabályainak racionalizálását, hogy azok a kutatások felhasználási gyakorlatát jobban megközelítsék; d) a fiatal kutatók, posztdoktorok hazatelepülésének, pályán tartásának elősegítését kutatási programjaik támogatásával.
Bevezető A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2006. évi működéséről. Jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. hat.) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Műszaki és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak 2006. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes tudományos szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv. 2006-ban az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2006-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzatból, bel- és külföldi jogi és
természetes személyek befizetéseiből, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseiből tevődnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által szükséges ütemezésben. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezető kutató évente köteles elszámolni. 2003-tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatók lehetőségeit korlátozza, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 51.§ (3) bekezdésében az Országgyűlés elrendelte, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2005. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Az OTKA Programok által teljesítendő 2006. évi maradvány összege 618,4 MFt, mely kötelezettség kizárólag a szerződések 2006. évi támogatása bizonyos részének 2007. elejére történő átütemezésével, valamint 2007. évre ütemezett kötelezettségvállalással volt teljesíthető. Az OTKA működésében 2006-ban történt változások Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, a pályázatok véleményezésébe jelentős számban vont be külföldi szakértőket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése, a rész- és a zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2006-ban már teljes körűen működött. Ezen túlmenően lehetővé vált, hogy az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezető kutatókkal együttesen az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtsák be, valamint ezek ellenőrzése is ott történjen. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányultak. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszeren keresztül történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, az OTKA szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. Az intézmények rendkívüli módon együttműködtek az OTKAval a pénzügyi rendszer hatékonyan kialakításában. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, műszaki és természettudományok, élettudományok - között a támogatási arány a 2005-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében 18,8/39,2/42,0% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente külön határozzák meg. Az egyes tudományági zsűrikben a támogatott pályázatok elfogadási arányszámának nagy szórása miatt az OTKA Bizottság külföldi szakértők bevonásával külön szakértői bizottságot kért fel a pénzügyi források tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti támogatási arányainak meghatározására. A Bizottság javaslatának megvitatására 2007-ben kerül sor.
Az OTKA 2006. évi működése Az OTKA Programok 2006. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2006. évi költségvetési támogatása a Kutatási témapályázatokra 5.626 MFt volt. A „források 2006. évi növelése miatt” az MTA 40 MFt, majd a 2019/2006. Korm. határozat alapján 260 MFt többlettámogatást biztosított. Ezen módosítás után az OTKA Programok 2006. évi költségvetési támogatása 5.926 MFt volt. Az OTKA Programok 2006. évi nyitó állománya 628 MFt volt, amelyből függő-átfutó tétel 9,6 MFt, a 2005. évről fennmaradó előirányzat-maradvány 618,4 MFt. A 2005-ről áthúzódó 578,5 MFt tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 39,9 MFt maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez irányozta elő. Az év végi likviditási probléma elkerülése érdekében az MTA 100 MFt-ot biztosított az OTKA Programok részére. További bevételt jelentett a műszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 66,9 MFt volt. A 2006 decemberében jóváírtuk EURYI pályázat támogatását 7,4 MFt összegben, amelyet 2007-ben szerződés alapján a kedvezményezett részére továbbítottunk. Az OTKA Programok 2006. évi összes bevétele – a függő, átfutó tételekkel együtt – 6.091,7 MFt volt. Kiadások Az OTKA Programok 2006. évi kiadása összesen 6.085,6 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések 2006. évi támogatására a kutatási pályázatok esetében 4.065,2 MFt, ifjúsági pályázatok esetében 382,8 MFt, a tudományos iskolák pályázatra 738,6 MFt adtunk át a kutatóhelyeknek. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2006-ban 485,2 MFt-ot, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 75,7 MFt-ot, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 39,7 MFt-ot, könyvtári adatbázis pályázatra 114,2 MFt-ot, az elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 39,9 MFt-ot biztosítottunk, a fejezeti likviditási összeg 143,8 MFt volt. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok 2006. évi maradványa 634,1 MFt, amelyből 0,9 MFt a függő-átfutó tétel. A maradványból 589,3 MFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, a kötelező maradványtartalékolási kötelezettség miatti visszatartásából adódik, 100 MFt az év végi likviditási probléma miatt az MTA által biztosított forrás. Az OTKA Bizottság döntésének megfelelően a maradványból 43,9 MFt-ot, az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, szakmai és pénzügyi jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges további szoftverfejlesztéshez kívánnak felhasználni.
Az OTKA Iroda 2006. évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda egyetlen bevételi forrása költségvetési támogatás; vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nincs. Ennek következtében az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását, és szükségessé tették az OTKA Programoktól
forrásátcsoportosítást az Iroda működési költségeinek, főleg az OTKA új elektronikus pályázati rendszere fejlesztési költségeinek fedezésére. Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy a személyi juttatások jelentős részének – külső személyi juttatások – kifizetése az év második felében történik. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott 2006. évi előirányzata 346,4 MFt. Az Iroda 2006. évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 42 fő volt. Az OTKA Iroda 2005. évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 22,2 MFt volt, amelyből 8,4 MFt-ot az áthúzódó külső személyi juttatások kifizetésére és ezek járulékaira, 4,0 MFt-ot az informatikai rendszer fejlesztésére és programozására, 8,4 MFt-ot számítástechnikai eszközök beszerzésére és 1,4 MFt-ot a decemberi számlák kifizetésére használtak fel. Az OTKA Bizottság döntése értelmében az OTKA elektronikus pályázati rendszerének 2004-ben kezdődött fejlesztése 2006-ban is folytatódott. Erre a célra 2006-ban az OTKA Programokból 39,9 MFt-ot csoportosítottak át az Iroda részére. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzatot saját hatáskörben az előző évi pénzmaradvány terhére 22,2 MFt-tal, az előző évi előirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 39.9 MFt-tal, illetve a fejezettől átvett 11,2 MFt-tal módosították. 2006-ban folytatódott az OTKA komplex elektronikus pályázati rendszerének fejlesztése. A pályázatok elektronikusan történő benyújtása, értékelése, az éves jelentések beküldése és ellenőrzése mellett 2006-ban megvalósult a pénzügyi elszámolások internetes adatbázison keresztüli benyújtása és ellenőrzése. Előirányzat - maradvány Az OTKA Iroda 2006. évi kötelező maradványképzési összege 21,7 MFt, amelyet a 2006. évről áthúzódó kötelezettségek terhelnek (2006. évi szolgáltatások, áthúzódó megbízási szerződések és azok járulékai, 2006. évi beruházási számlák 2007. első negyedévére áthúzódó teljesítése). Az OTKA Programok keretéből 2006-ban támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződésekkel együtt összesen 1504 kutatási és ifjúsági, valamint nagyösszegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2006-ban, amelyek közül 2006-ban 378 indult. Kutatási és ifjúsági pályázatok A 2005. májusi határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1321 pályázat közül az OTKA Bizottság 342 új kutatási és ifjúsági pályázat támogatásáról döntött, amelyek finanszírozása 2006-tól kezdve indult. A 2006. áprilisi határidővel a 2007-2010. időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1081 kutatási és ifjúsági pályázat érkezett be, amelynek bírálata 2006. év végéig megtörtént, támogatásukról 2007-ben dönt az OTKA Bizottság. Nagyösszegű kutatási és tudományos iskola pályázatok A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében az OTKA Bizottság a kutatási pályázatokkal egyidejűleg külön kategóriát hirdetett a nagy költségkihatású, nagy kutatócsoportok közös kutatásának támogatására nagyösszegű kutatási pályázati (átlagos évi 5 MFt feletti)
lehetőséggel. A 2005. május 5-i határidőre 46 db, 1.820 MFt/4év igényű pályázat érkezett be, 12 kapott a 2006-2009. időszakra 498 MFt/4év összegű támogatást. A 2006. évi pályázati felhívásra, ugyanerre a kategóriára 35 pályázat érkezett be, amelyről döntést 2007-ben hoz az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság nemzetközi ismertséggel rendelkező fiatal kutatók támogatására egzisztenciájuk megalapozására, saját új kutatócsoport létrehozására nagyösszegű ifjúsági pályázatot hirdetett 2006-ban, amelyen előnyben részesültek az EURYI Awards pályázaton jó helyezést elért kutatások. A pályázati felhívásra 25 pályázat érkezett be, amelyből az OTKA Bizottság 6 pályázatot tudott támogatásban részesíteni a 2006-2008. időszakra vonatkozóan, 147 MFt/3év összegben. A 2006. évi pályázati felhívásra 21 pályázat érkezett be, amelyről 2007-ben dönt az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság ismét meghirdette a kiemelkedő kutatók által vezetett tudományos iskolákban dolgozó fiatal kutatókra épülő kutatások támogatására kiírt tudományos iskola pályázatát. A kért támogatás elsősorban a kutatásban tervezett doktorandusz, doktorjelölt és posztdoktor alkalmazására fordítható. A 2005. májusi határidővel meghirdetett pályázatra 51 db. pályázat érkezett be, amelyek közül 18 pályázóval történt szerződéskötés 2006-ban, a 2006-2008. időszakra, 794 MFt/3év összegben. A 2006. évi pályázati felhívásra 30 pályázat érkezett be, amelynek támogatásáról 2007-ben dönt az OTKA Bizottság. Posztdoktori kutatási pályázat A PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók részére korábbi években odaítélt posztdoktori kutatási pályázat keretében 85 kutató folytathatta kutatását 2006-ban. A 2005. június 2-i határidővel meghirdetett posztdoktori álláspályázatra jelentkezett 33 pályázó közül a Posztdoktori Bizottság 12 fő támogatását javasolta 2005. október 1-től kezdődően, három évre. Az ugyanarra a határidőre meghirdetett posztdoktori kutatási pályázatra beérkezett 84 pályázat közül az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló keret függvényében - 20 fő támogatásáról döntött, 2006. február 1-től kezdődően, három éven át. Az OTKA Bizottság 1994. óta minden évben támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot: 2006-ban 10 MFt támogatást ítélt meg a pályázók kutatási költségeihez való hozzájárulásra. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA 1996. óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételi díjat. 2006-ban az OTKA az ESF tagdíjra 6,7 MFt-t fizetett ki, és az ESF által koordinált tudományos programok közül 12-ben vett részt. A programokban való részvétel 5,1 MFt, az ezzel kapcsolatos kiutazások 0,6 MFt költséget jelentettek. Az OTKA Bizottság elnöke 2003 májusában társult tagként csatlakozott a EuroHORCs-hoz (European Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EuroHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) kialakításában, az Európai Tudományos Tanáccsal (ERC) együttműködve. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által harmadik alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A 2005. november 30-i határidőre az egyes országokhoz beérkezett 457 pályázat közül 17 pályázatot az OTKA-hoz nyújtottak be. Az OTKAMTA közös EURYI Bizottság három pályázatot küldhetett ki a nemzetközi elbírálásra. Az európai szintű bizottság döntését 2006 júliusában hozta meg, amelynek eredményeként kiválasztott 25 nyertes közé ismét bekerült egy hazai kutató, akivel a szerződéskötés 2006-ban megtörtént. A
EURYI pályázatot hasonló feltételekkel, negyedik alakalommal 2006. november 30-i határidővel ismételten meghirdették, amelyre 10 pályázat érkezett az OTKA-hoz. Az MTA-OTKA-EURYI Bizottság szintén három pályázatot továbbíthatott a nemzetközi elbírálásra, amelyről 2007 júliusában születik döntés. A nemzetközi együttműködés keretében a korábbi évekről áthúzódó, a holland NWO-val és a német DFG-vel közösen támogatott kutatások közül 1-1 téma folytatódott 2006-ban. Az MTA-OTKANSF közösen meghirdetett együttműködési pályázat keretében 2006-ban 12 pályázat kapott támogatást 3,1 MFt összegben. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2006-ban két határidővel meghirdetett pályázatra 16 pályázat érkezett be, melyek közül 15 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a 2006-2008. időszakra, 36 MFt összegben. Publikáció és tudományos ismeretterjesztési pályázat Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére, valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2006-ban két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 52 pályázat közül 46 támogatásáról döntött az erre kijelölt ad hoc bizottság, 30 MFt összegben. Könyvtári adatbázis pályázat Az OTKA Bizottság 2006. november 15-i határidővel hirdette meg a könyvtári adatbázis pályázatot – az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM) közösen - a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozón elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok beszerzésére. A beérkezett 14 pályázat közül az OKM-OTKA közös Könyvtárbizottság 12 pályázat 154 MFt összegű támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság 2006-ban bevezetett illetve fenntartott intézkedései
A pályázati űrlapokat minden évben felülvizsgálják az előző évi tapasztalatok alapján. Az OTKA elektronikus pályázati rendszere folyamatosan fejlődik az igényeknek megfelelően.
Csaknem minden pályázattípus benyújtása az OTKA pályázati rendszerébe kötelezően az OTKA Internetes adatbázisán keresztül történik.
A pályázatok pártatlan értékelése érdekében az évi 5 MFt-nál nagyobb igényű OTKA pályázatokat angol nyelven kell beadni, amelyeket külföldi szakértők bevonásával értékelnek. A következő pályázati fordulókban az élettudományok területén kötelező lesz az angol nyelven történő benyújtás a független, külföldi szakértők minél szélesebb körben való bevonása érdekében.
Egy kutatónak - vezető kutatóként - egyidejűleg több támogatott OTKA kutatási témája lehet, de igazolnia kell azok tematikai különbözőségét.
A pályázatokban meg kell adni az egyes résztvevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó munkaidő-, illetve kutatásiidő-ráfordításuk százalékát, amelyet az OTKA összevet a korábbi kutatási szerződésekben megadott kutatásiidő-ráfordításokkal.
Az OTKA pénzügyi helyzete miatt a pályázatok értékelését a szakértők térítésmentesen végzik, ezt a kutatási szerződések is előírják.
A pályázatokat véleményezők esetében az OTKA kidolgozta szigorú összeférhetetlenségi szabályait. Az OTKA megköveteli ezen szabályok betartását, alkalmasint a bizottsági tagok mandátumának egy évre való szüneteltetésével.
Az OTKA szigorúan megköveteli a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése előtti információk kiszivárogtatásának elkerülését.
A pályázatok értékelése az eljárások időigényét jelentősen lecsökkentve az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használnak,
A 2006. évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, interneten keresztül történik.
Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie.
Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépít.
Az OTKA folyamatosan egyszerűsíti, ezzel gyorsítja a szerződéskötések ügymenetét.
A pályázatokkal, szerződésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájába tudományos fokozattal rendelkező kollégiumi referenseket vontak be. A pályázatok elbírálásának folyamata
Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és a külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázisát. Külön szabályokban rögzítette az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezők, értékelők esetében következetesen betartat. A kutatási pályázatok értékelésének főbb szempontjai: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi realitása; a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás realitása; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási és fiatal kutatói pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelöl ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolja a pályázatokat. A szakmai zsűrik észrevételei alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A 2005-ben benyújtott pályázatok támogatásáról szóló végső döntést az OTKA Bizottság két lépcsőben hozta meg: 2005. decemberi ülésén döntött a rangsorolt pályázatok első részéről - az OTKA költségvetése 85%-a erejéig -, majd a második döntését 2006. február elején hozta meg a költségvetési támogatás ismeretében. Mind a nagyösszegű (5 MFt éves támogatási összeg feletti) kutatási, mind a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknél a külföldi szakértő nem adhatott eredményes bírálatot. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az értékelésére külön felkért
Tudományterületi Bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára vonatkozóan. A 2005-ben benyújtott pályázatokról a végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg, szintén két részletben: egy részéről 2005 decemberében, második feléről 2006 februárjában döntött. A 2006-ban benyújtott pályázatok támogatásáról 2007-ben születik döntés. A posztdoktori állás és a kutatási pályázatok pályázóinak kiválasztását, értékelését az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői voltak. A szakértői vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után került sor a pályázati rangsorok felállítására: külön az álláspályázatokra, külön a kutatási pályázatokra. A kutatási pályázatok kutatási részét a szakzsűrik szakértők bevonásával értékelték és rangsorolták is. A kutatási pályázatok végső rangsora a Posztdoktori Bizottság és a szakzsűri rangsorának összevetése alapján dőlt el. A végső döntést - mindkét pályázattípus esetében - a rangsorok alapján az OTKA Bizottság hozta meg. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Bizottság szakértők bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végső döntést az OTKA Operatív Bizottsága hozta meg az OTKA Bizottság utólagos jóváhagyásával. A 2006-ban beérkezett publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat az erre a célra létrehozott szakértői Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az Operatív Bizottság hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos engedélyével. A könyvtári adatbázis pályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OKM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A szakértői vélemények alapján a Bizottság rangsorolta a pályázatokat, a döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra.
A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat a zsűri és a szakértői vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte a Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembe vételével. A szerződések mellékletét képező munkatervet a zsűrik ellenőrizték szakmailag. A 2006-ban indult kutatási szerződések esetében az OTKA új eljárást vezetett be a szerződéskötéseket illetően. A várhatóan nyertes pályázatok esetében a szerződések előkészítése: munkatervének zsűrik általi ellenőrzése, az Iroda általi formai és pénzügyi ellenőrzése az OTKA Bizottság végső döntése előtt megtörtént. Az OTKA Bizottság döntését követően a támogatott kutatások vezetőinek az Iroda postázta aláírásra a pályázatuk és az előzetes egyeztetések alapján kialakított szerződésajánlatot. Ezzel az eljárással csak néhány esetben kellett a szerződést visszaküldeni javításra, így a szerződéskötési eljárás gyorsult. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége.
Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben előírt kötelező év végi maradványképzési kötelezettség miatt a 2006-ban indult „K” jelű kutatási témák 2006. évi keretének 50%-t vissza kellett tartani, amelyet 2007-ben lehetett teljesíteni. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. 2006-ban a 2005. évi kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést az internetes rendszerben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is az Interneten keresztül történt. A 2005. évről beküldött 1699 részjelentés között 3 volt olyan, amelyet nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, a szakértők 50 esetben kértek pótinformációt vagy újabb jelentést, illetve sor került személyes meghallgatásra. A 2005. évről a pénzügyi jelentést az OTKA internetes rendszerén keresztül kellett benyújtani. Az elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegei készítették el, és azokat a vezető kutató is jóváhagyta. A pénzügyi elszámolások alapján a szerződések mintegy 30%-áról kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, öt kutatóhelyen pedig helyszíni ellenőrzést tartott. A 2006. évről várható 1470 részjelentés szakmai részét a vezető kutatóknak szintén az OTKA internetes rendszerébe kellett beküldeniük, amelyeknek értékelése is az elektronikus módszerrel történik. A 2006. évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA internetes rendszerében elkészíteni. A vezető kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidő megjelölésével. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kutatásfejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely 2005-től kezdődően az Interneten keresztül történik, a zsűrik egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrzi. 2005-ben 642 kutatás zárult le, minden témavezető beküldte a zárójelentését. A 642 zárójelentésből 8 (1,2%) értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 634 zárójelentés közül 337 (53,1%) kiválóan megfelelt, 208 (32,8%) jól megfelelt, 80 (12,6%) megfelelt minősítést kapott, és 9 (1,4%) zárójelentést nem fogadott el az OTKA. A témavezetők az OTKA rendszerében tekinthetik meg a kutatási eredmények értékelését: a zárójelentések értékeléséről készített szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását. Azok a témavezetőket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság – a többszöri hiánypótlás után – sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetőségekből. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A beküldött 642 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján – 12269, a bejelentett szabadalmak száma: 15. Az értékelt zárójelentések közül 489
tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 267 témavezető jelezte, hogy kutatási eredményei gazdaságilag hasznosulnak. A 2005-ben lezárult kutatások közül jelenleg zajlik azoknak a témáknak a kiválasztása, amelyeket az OTKA Bizottság továbbít az NKTH felé innovációra való alkalmazásra alkalmasnak javasolva. 2006-ban az új jelentésbenyújtási és értékelési szoftver fejlesztése miatt húzódott el ezek kiválasztása. A jelen beszámoló mellékleteiben szerepel a tudományterületi kollégiumok 2005-ben lezárult és 2006-ban értékelt kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetése, amelyek terjedelmük miatt kerültek mellékletként a jelentéshez Az OTKA kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról 2003-ban háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az 1998-2000. időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként. 2003-ban a 2001-ben lezárult, 2004-ben a 2002ben lezárult, 2005. elején pedig a 2003-ban lezárult kutatások eredményei rövid összefoglalójának egykötetes kiadványa jelent meg. Az OTKA Bizottság a további években megjelent kutatások eredményeinek rövid összefoglalóit az OTKA honlapján, kereshető módon jeleníti meg, amelynek fejlesztése megkezdődött. Az OTKA Bizottság a 2004-ben lezárult kutatások közül a mintegy 30 legkiválóbbról, a nagyközönség számára közérthető módon rövid bemutatást jelentetett meg 2007-ben „Szemelvények az OTKA támogatásával készült kutatások újabb eredményeiből” címmel, színes könyv formájában. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2003-ban megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárba. 2006-ban 2821 korábban lezárult kutatást, valamint a nem támogatott pályázatok közül 1911-et adtak le a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente – a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az 2006. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor 6 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA 2006. november 9-10-én rendezte meg közös konferenciáját a Keszthelyi Pannon Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA Hírlevél 2006-ban 2 alkalommal jelent meg, amelyet kb. 3000 példányban küldtek ki térítésmentesen az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, az újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot is.
Az OTKA új, portálrendszerű honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, útmutatók, pályázati döntések, szerződés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói, az OTKA Hírlevelek. Jelenleg folyik az OTKA honlapján a kutatási eredmények adatbázisának elkészítése. Budapest, 2007. május 30.
Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke
A 2005-ben zárult legkiemelkedőbb társadalomtudományi kutatások A humán- és társadalomtudományok területén 137 kutatás zárult le, ezek közül 80 kapott „kiváló” minősítést. A bírálók és minősítők, valamint a Társadalomtudományi Kollégium véleménye alapján az alábbiakat emeljük ki. A nemzeti fejlődés, világgazdasági és regionális versenyképesség a globalizáció felgyorsulása korában című kutatás az említett három folyamat, illetve jelenség összefüggéseinek és a versenyképesség meghatározó tényezőinek vizsgálatára irányult. Egyik legfőbb eredménye a szakirodalomban és különösen a politikai közéletben tapasztalható leegyszerűsítő koncepciók és módszerek kritikája, a félreértések vagy félremagyarázások felfedése. A főbb következtetések kiterjednek a tudomány, a K+F nemzeti fejlődést meghatározó szerepére, valamint a húzóágazatok és a fenntarthatóság kérdéskörére. Másfelől érintik az állam és a piac dilemmájának, a protekcionizmusnak, a civil szervezeteknek és a közigazgatásnak az aktuális problematikáját. A kutatási eredmények a gazdaságpolitikai döntéshozók számára is relevánsak. A versenyképességi politikában útmutató lehet a versenyképesség fogalmának konkretizálása. A kutatást véleményező szakértők szerint az eredmények egyaránt jól hasznosíthatók hazánk európai uniós piaci együttműködésében, továbbá a monetáris politika és a kereskedelempolitika terén. Az Autonómiák Magyarországon 1848–1998 című kutatás feltárta, összegyűjtötte, és három kötetben közzétette az időszak magyarországi önkormányzatainak működésére vonatkozó legfontosabb forrásokat. A munka magában foglalja a közigazgatási, kamarai, társadalombiztosítási, egyházi, egyetemi és akadémiai autonómiák dokumentációját, valamint az azokról készített elemzéseket. A szerkesztés az összegyűjtött anyagot részint kronológiailag, részint tematikusan tagolta. A kutatás megerősítette azt az előfeltevést, hogy a jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező magyarországi autonómiák működése fontos biztosítéka az egyes állampolgárok - és tágabb vagy szűkebb közösségeik önérvényesítésének, önmegvalósításának. Tevékenységük nélkülözhetetlen eleme, része a társadalom szerves működésének. Az önkormányzati autonómiák hatékony intézményei alapvető biztosítékai a politikai demokrácia kibontakozásának és érvényesülésének. A kutatás összegezése szerint az autonómiák nélkül aligha képzelhető el a magyar társadalom XXI. századi élete és a magyar nemzet beilleszkedése az autonómiákat érvényre juttató európai közösségbe. Az állam- és jogtudomány terén kiemelkedett Az európai polgári eljárásjog alapintézményei című kutatás. Ennek keretében eddig nem vizsgált témakört dolgoztak fel. Az európai polgári eljárásjog az Unió tagállamaiban egységesen vagy harmonizáltan alkalmazott nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok összessége. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásától kezdve – átmeneti időszak nélkül – alkalmaznia kell ezeket a szabályokat, amelyek - mint közösségi jogi normák - elsőbbséget élveznek a nemzeti joghoz képest. A kutatás feltárta a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyát, magyarázatot és részletes útmutatást adva a jogalkalmazók számára. Elméleti alapvetések kidolgozása mellett eredményei a joggyakorlat számára is kiemelkedőek. A pszichológiai tárgyú kutatások közül a Genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása a csecsemőkori kötődés alakulásában című igen kedvező nemzetközi fogadtatásban részesült. Megvizsgálták a genetikai és a környezeti tényezők hatásait a korai kötődés jellemzőire, valamint a gén–környezet kölcsönhatást. Kimutatták, hogy az apai kötődés biztonsága összefügg a csecsemő DRD4 genotípusával. Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy a szerotonin transzporter gén 5-HTTLPR genotípusa a DRD4 genotípussal együtt hat az idegenfélelem mértékére. Fontos újszerű összefüggést tártak fel a dezorganizált kötődés, az anyai atipikus viselkedés és a csecsemő DRD4 genotípusa között. Kidolgozták a jelentős életesemények súlyozásának módját a magyar kisgyermekes családokban, és felmérték a környezeti stressz hatását a csecsemők első életévére. A magyar folklórszövegek tematikus chrestomathiaja című nagyszabású kutatási program a magyar folklorisztika régóta aktuális, igen sürgető feladatát teljesíti. A kutatás
végső eredményének tekinthető szöveggyűjtemény időrendi-kutatástörténeti áttekintésben közöl reprezentatív anyagot a legfontosabb népköltészeti műfajokból. Ez a szövegösszeállítás bemutatja a magyar folklór „alapkincsét”, szemlélteti a textológia fejlődését, valamint annak korszerű alkalmazását. Mind tartalmában, mind a szöveggondozás színvonalában, elméleti megalapozottságában kiemelkedő tudományos eredmény. A munka nélkülözhetetlen kézikönyve lehet mind a szövegfolklór kutatásnak, mind az egyetemi oktatásnak. Kiemelkedő eredményt hozott a XIX. századi magyar irodalom és művelődéstörténet elfeledett forrásait (mintegy 7000 nyomtatott oldalnyi terjedelemben) digitális módon hozzáférhetővé tevő szöveggyűjtemény. Ez az adatbázis több száz elsőrendűen fontos szöveget tartalmaz, köztük részleteket az első irodalmi folyóiratokból. A készítők szándéka szerint háromféle funkciót is ellát: a világhálón megjelenő szövegek eddig kiaknázatlan forrásokat kínálnak az irodalom- és művelődéstörténeti kutatás, valamint az egyetemi oktatás számára. Egyesíti a facsimile minőségű nyomtatott források filológiai igényeit egy relációs adatbázis keresési és kombinációs lehetőségeivel, valamint a legfrissebb irodalom- és művelődéstörténeti iskolák kutatási szempontjaival. Az adatbázisfejlesztés igényes elméleti meggondolásokon alapul, textológiai és technikai színvonala az élvonalba tartozik. A tudománytörténeti kutatások terén jelentős eredmények születtek az állatorvoslás magyarországi történetének feltárását illetően. Korai nyelvemlékektől indulva - régi magyarországi és külföldi, magyar vonatkozású nyomtatványokon át – dolgoz fel jelentős fordításokat és hazai szakcikkeket, valamint szakkönyveket. Ezek segítségével összegezi a kiemelkedő személyiségekre vonatkozó biográfiákat. A kutatás eredménye két kötet: az első a kultúrtörténet korszakok szerinti elemzését tartalmazza a megfelelő magyarázó jegyzetekkel és kitér az állatorvostörténet-írás kiemelkedő személyiségei munkásságának bemutatására. A második kötet az állatorvostörténet-írás szemszögéből tekinti át az egyes szakterületek forrásait, az alapműveket és a legfontosabb szakcikkeket, a nagy egységekhez pedig összegző tanulmányokat ad. A korábban megjelent, egy-egy szűkebb szakterületre vonatkozó, állatorvoslással, járványokkal foglalkozó monográfiák, tanulmányok és cikkek után olyan összefoglaló mű született, amely a magyar állatorvoslás kultúrtörténetét teljes egészében feldolgozza.
Az OTKA támogatással végzett, 2005-ben zárult műszaki és természettudományi kutatások néhány reprezentánsa A műszaki és természettudományi kutatások területén 2005-ben 252 db, OTKA által támogatott projekt fejeződött be, ezek közül 142 db kiváló minősítéssel. Ezen kutatások sok kutatási témát öleltek fel és igen sok témában látványos, nemzetközi sikereket értek el. Jelen beszámolóban csupán három kiválasztott témát ismertetünk röviden. Fizika – nagyenergiájú magfizika (T038406) A nagyenergiás magfizika területén zajló kutatások fő célja, hogy tanulmányozzuk az anyag viselkedését és tulajdonságait az elérhető legmagasabb hőmérsékleteken és nyomásokon, és létrehozzuk azt az anyagot, amelyből a Világegyetem közvetlenül az Ősrobbanás után, az első néhány milliomod másodpercben állt. A terület vezető kutatásai jelenleg az USA Brookhaveni Nemzeti Kutató Intézetében (BNL, New York, USA), az ott felépített Relativisztikus Nehézion Ütköztető (azaz a RHIC gyorsító) kísérleteiben zajlanak. Ezen kísérletekben közel fénysebességű arany-arany, réz-réz, deuteron-arany és proton-proton ütközéseket hoznak létre és tanulmányoznak a kutatók, hogy választ kaphassanak a Világegyetem létrejöttével kapcsolatos alapvető kérdéseinkre. A RHIC kísérletek közül a legnagyobb a PHENIX együttműködés, melynek Magyarország 2003 óta hivatalosan is résztvevője. A Debreceni Egyetem, az ELTE és a KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet intézményes tagja ennek a 13 országra kiterjedő, mintegy 500 fős kísérleti együttműködésnek. A PHENIX együttműködés kutatói (köztük 10 magyar tudós) által jegyzett "Formation of dense partonic matter in relativistic nucleusnucleus collisions at RHIC: Experimental evaluation by the PHENIX collaboration" (Nucl.Phys.A757:184-283, 2005) című cikk a tudományos közlemények visszhangját mérő idézettségi rangsorban igen szépen szerepelt: “Ezüstérmes” lett, azaz a 2006-os év során ezen a szakterületen erre a cikkre hivatkozott a második legtöbb új tudományos közlemény. Ebben a szakcikkben a PHENIX kísérlet, több éves adatgyűjtési munka után, összegzést adott kutatásai első három évének eredményeiről. Legfontosabb megállapítása, hogy a jelenleg ismert legforróbb anyag folyadék halmazállapotú: a RHIC nehézionütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, ami a korai Világegyetem egyfajta mása, az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. Noha ez a tűzgömb az atommagok már ismert elemi építőköveiből: kvarkokból és gluonokból áll, tulajdonságai eltérnek az elméleti várakozástól, mivel nem gyengén kölcsönható kvarkok és gluonok gázaként, hanem sokkal inkább egymással erősen kölcsönható kvarkok és gluonok alkotta folyadékként viselkedik. Ez az eredmény a másik három RHIC kísérlet egyidejű bejelentésével együtt az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) szerint 2005 vezető eseménye volt a fizikában. Gépészet - Polimer szerkezeti elemek hegesztésének optimalizálása ( T037864) Az egyre bonyolultabb geometriájú, tagolt polimer termékek alkatrészeinek összeszerelése megköveteli a fémeknél már régóta használatos hegesztéses kötési technikák adaptálását és továbbfejlesztését a polimer anyagok területén is. A hegesztési technológia nemcsak a gyártás és javítás, hanem az újrafeldolgozás szempontjából is elsődleges, amelynek környezetvédelmi hatásai is vannak a csökkenő hulladékképződés következtében. A T037864 jelű OTKA pályázatban a kézi hőlégfúvós hegesztési eljárást automatizálták saját tervezésű és kivitelezésű számítógép-vezérlésű hegesztőportál segítségével, amelynek célja az emberi tényezők kizárása, az ellenőrizhetőség kialakítása és a reprodukálhatóság biztosítása volt a hegesztés során. Mérhetővé, valamint szabályozhatóvá tették a hegesztési paramétereket, ezáltal lehetőség nyílt a hegesztési paraméterek közötti összefüggések feltárására. A független hegesztési paramétereket (hegesztési hőmérséklet, hegesztési térfogatáram) öt szinten, a hegesztő szakembertől függő paramétereket (hegesztési sebesség, hegesztőerő) három szinten vizsgálták. Két faktor szerinti keresztosztályozású varianciaanalízis segítségével bebizonyították, hogy a varrat szilárdságára mind a négy
hegesztési paraméter hatása szignifikáns és a hegesztett varrat minősége komplexen függ a négy hegesztési paramétertől. Mikro-szakítóvizsgálatokkal elemezték a varrat deformációját, valamint a hegesztett varrat hőhatásövezetének polarizált fényű mikroszkópos vizsgálata alapján megalkották a forrógázos hegesztés során kialakult hőhatásövezet szupermolekuláris szerkezetének modelljét. A külső, mérhető geometria és a varrat szilárdsága közötti kapcsolat elemzéséhez bevezettek egy dimenzió nélküli mennyiséget, a varratgeometriai tényezőt, amelynek segítségével az ipari gyakorlatban is közvetlenül megállapítható a varrat jósága, roncsolásos vizsgálatok nélkül. Földtudomány - földtani és őslénytani vizsgálatok (T38045) A “Bakonyi felsőkréta dinoszaurusz lelőhelyek földtani és őslénytani vizsgálata” c. (OTKA 38045) projekt keretében az iharkúti felső-kréta dinoszaurusz lelőhelyen 2002-2006 között éves rendszerességgel szervezett gyűjtőexpedíciók munkájának eredményeként megtörtént a 2000-ben felfedezett lelőhely szisztematikus feltárása. Az expedíciók 14-22 fős létszámmal, a Bakonyi Bauxitbánya által rendelkezésre bocsátott infrastruktúra (táborhely, kiszolgáló létesítmények, földmunkagépek), valamint az OTKA támogatásával beszerzett felszerelés felhasználásával mintegy 40+50 m összhosszban tárták fel a leletes réteget. A begyűjtött anyag több ezer izolált csont és fogmaradvány, számos puhatestű (kagylók, csigák), és több tucat növénymaradvány (köztük egy 7,5 m-es Araucaria törzs) mellett négy részleges páncélos dinoszaurusz csontváz, egy teljes pteroszaurusz állkapocs, több tucat állkapocstöredék, csigolyák, végtagcsontok, háromféle krokodil, halak, kétéltűek, teknősök, gyikok és madarak maradványait tartalmazza. A páncélos dinoszauruszok (Ankylosauria) közé tartozó, 450 csontelemet tartalmazó legteljesebb összefüggő csontváz alapján a magyar dinoszaurusz új taxonnak bizonyult, neve: Hungarosaurus tormai. A leletanyag őslénytani feldolgozását végző és magát a lelőhelyet felfedező Ősi Attila ugyancsak új taxonként írta le az első hazai pteroszauruszt. Ennek neve: Bakonydraco galaczi lett. A leletek, a tervek szerint, a Magyar Természettudományi Múzeum gondozásába kerülnek. A begyűjtött fauna alapjaiban hasonlít a többi európai dinoszaurusz lelőhely faunájához, részletekben azonban lényeges eltérések mutatkoznak, nálunk pl. nincsenek sem Sauropoda, sem Hadrosaurida dinoszauruszok. Ennek valószínű oka, hogy a hazai fauna jó néhány millió évvel idősebb a többi Európából ismert késő-kréta faunánál, e két csoport pedig csak a késő-kréta még későbbi szakaszában (a késő campaniaiban) érte el az európai szigetvilágot. A részleges csontvázakat az e fölött települő finom, sötétbarnásszürke iszap zárta magába (egykori holtág, vagy ártéri „tó”). Az expediciók során begyűjtött puhatestűek és halak többsége egyértelműen édesvízi környezetet jelez, de akadnak közöttük olyan euryök szervezetek, pl. korallevő halak (Pycnodontiformes) és moszaszaurusz-félék (Mosasauridae), amelyek elképzelhető, hogy a tenger felől vándoroltak fel a folyóvízi környezet felé.
Beszámoló az OTKA támogatással végzett 2005-ben zárult élettudományi kutatásokról 2005-ben 253 db élettudományok körébe tartozó, OTKA támogatással végzett kutatási projekt zárult le. A pályázatok között 28-ban pályakezdő fiatal kutató volt a projekt vezetője, és 8 db ún. Iskola pályázat volt, melyek kiemelt célja a tudományos utánpótlás képzésének támogatása. A záró beszámolók szakértők által készített értékelései és a szakterületek nemzetközileg jelentős szakirodalmában megjelent tudományos beszámolók ill. azok hatékonysági faktor értékei alapján megállapítható, hogy a pályázatok döntő többsége kiemelkedően sikeres és eredményes volt. 115 projekt kapott kiválóan teljesített minősítést, és a projektek 94%-nak eredményeiről készült a szakirodalomban nyomtatott formában megjelent közlemény. Összességében a projektek eredményeiről a résztvevők 1874 tudományos közleményt jelentettek meg, melyek együttes hatékonysági tényező értéke (IF) 3178. Az élettudományok több területén, az orvostudomány, általános biológia és az agrárium specifikus kérdéseit érintő kutatásokban is születtek nemzetközi vonatkozásban jelentős, új alapkutatási eredmények. Számos ezekből közvetlen gyakorlati alkalmazási és hasznosítási lehetőséget megteremtő új ismeret, és hasznosításukra a további lépések több esetben megtörténtek. Az alábbiakban néhány, nemzetközi vonatkozásban is nagyon sikeres projekt eredményeit említjük, hangsúlyozva azonban, hogy a kiemelés korántsem teljes, és sok további projekt zárult hasonlóan sikeresen 2005-ben. Nemzetközi összevetésben is igen jelentős eredmények születtek immunológiai folyamatok jobb megértésére végzett alapkutatások során az élő sejtekben és szervezetekben lezajló egyes molekuláris mechanizmusok feltárásával. Az egyik kutatási program eredményei egyes fehérvérsejteknek baktériumok pusztításában játszott szerepéről és két emberi megbetegedés (CGD, Gaucher kór) kialakulásának tisztázásához szolgáltatnak jelentős új adatokat. Egy másik programban újszülöttek és felnőttek fagocitózisban szerepet játszó sejtjeinek szerepét vizsgálva tártak fel olyan alapvető különbségeket az újszülött és felnőtt emberek makrofágjai között, melyek magyarázzák a patogénekre adott immunválasz életkori sajátosságait. A kutatás során új vizsgáló módszert állítottak be, valamint veleszületett immundefektusok új típusát és lymphoproliferatív betegségben szerepet játszó Xkromoszómához kötött új génmutációt azonosítottak. Egy harmadik munkacsoportban a hasnyálmirigy-gyulladás során szerepet játszó intracelluláris védekező mechanizmusokat és a gyulladásban részt vevő hormonszerű molekulák szerepét vizsgálták. Olyan peptideket állítottak elő és vizsgáltak, amelyek maguk és rokon származékaik a gyulladási folyamatokban szerepet játszó molekulákra hatnak, és gyógyszerek kiindulási molekulái lehetnek. A pancreatitis mellett a vizsgált peptidanalógok egyéb gyulladásos folyamatok (izületi, vastagbél, stb.) befolyásolására is alkalmasak lehetnek. Az agykutatási témakörökben elért eredmények között kiemelendőek az öregedéssel járó hormonális változások és az idegrendszer működésének kapcsolatáról tett megállapítások, a nagy terápiás kihívást jelentő neurodegeneratív betegségek és az epilepszia molekuláris mechanizmusaival kapcsolatban szerzett új ismeretek. Az epilepsziás rohamok alatt bekövetkező események megismerése új utakat nyithat az epilepszia kezelésében. Szelektív gyökfogó vegyületeken alapuló neuroprotektív stratégiák dolgozhatók ki az epilepszia progressziójának fékezésére, a nitrogén monoxidnak a rohamok kialakulásában játszott szerepének tisztázása pedig új típusú antiepileptikumokok kidolgozására kínál lehetőséget. Az orvostudomány közvetlen gyakorlati kérdéseihez közelebb álló kutatási projektekben beszédfejlődés előtt kezdődő nagyothallás okát, hazai előfordulási gyakoriságát és diagnózisának lehetőségét vizsgálták. Kimutatták, hogy milyen genetikai defektusok állnak a magyar populációban előforduló percepciós nagyothallások hátterében. Nemzetközileg is jelentős eredmény annak kimutatása, hogy a vezetéses halláscsökkenés nem
egységes kórkép és egyik típusa heterogén kórfolyamatok gyűjtőcsoportjának tekintendő. A percepciós nagyothallás genetikai hátterének és az otosclerosis etiologiájának kutatása terén elért új adatok gazdaságilag hasznosítható megállapításokat eredményeztek, amennyiben a nagyothallások egyik típusában kimutatható kanyaróellenes IgG detektálására szolgáló gyors szerológiai kit, mint a vezetéses nagyothallások differenciáldiagnosztikai módszere klinikailag is hasznosíthatónak látszik, és a betegség preoperatív diagnózisára lehet alkalmas. Egy másik kutatási programban a szaruhártya refraktív sebészeti műtéteit követően egyes betegeknél kialakuló látást rontó homály okának és kezelési lehetőségének felismerésében értek el jelentős új eredményeket. Megfigyelték, hogy a homály kialakulásának hátterében az urokináz típusú plazminogén aktivátor alacsony szintje áll, és hogy szemcsepp formájában a plazminogén aktivátor alkalmas lehet a homály kialakulásának megelőzésére. A kísérleti eredmények jelentős nemzetközi visszhangot okoztak, várható a szemcsepp elkészítése és forgalomba hozatala, amely jelentős gyógyítási és gazdasági hatással bír. Az agrárterületen több eredményes pályázat foglalkozott a gazdasági növények növekedését és fejlődését, vagyis a végeredményt tekintve a termésmennyiségben és minőségben megnyilvánuló produktumot károsan befolyásoló stressztényezők (abiotikus és biotikus) hatásainak detektálásával, valamint a növények oldaláról meglévő védekező folyamatok mechanizmusainak tanulmányozásával. A növények stresszre adott válaszainak megismerése és az egyes fajok, fajták eltérő stressztoleranciájának molekuláris szintű megértése a modern növényfiziológiai kutatások egyik legfontosabb feladata. Mindez a nemesítési és termesztői munkákat is segíti, így az ilyen típusú vizsgálatok az általános ismeretek gyarapítása mellett a gyakorlati és végső soron gazdaságorientált kutatások előfutárának is tekinthetők. Ehhez kapcsolódóan megemlíthető a növényekben fontos jelátvivő anyag, a szalicilsav különféle abiotikus stresszkörülmények között mutatott hatásainak vizsgálata gabonafélékben, az antioxidánsok szerepének vizsgálata a gabonafélék abiotikus stresszek által indukált öregedése során, a biotikus stressztoleranciával kapcsolatos kutatások, valamint új, lisztharmatgombák által okozott betegséget azonosítása. A stressz hatásának vizsgálatával kapcsolatos további érdekes eredmény az is, hogy lymphomás kutyákkal végzett vizsgálatokkal igazolták, hogy a sejtek proliferációjának fokozódásával nő a nyirokszövetben a szabad gyökök koncentrációja és romlik a nyirokcsomók és a vér antioxidáns státusza. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a humán onkológiai terápiában érdemes a kezelések kiegészítése antioxidáns készítményekkel.
