Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről. Rövid összefoglaló

Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2007. évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A 2007. évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra előirányzott támogatás összege 5.178 MFt volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 394 MFt-t csoportosított át az OTKA részére, így az OTKA Programok 2007. évi módosított költségvetési támogatása 5.572 MFt lett. A Kormány középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) Stratégiájában megfogalmazottak értelmében az OTKA Programok költségvetési támogatását - lehetőségekhez mérten - évente 10%-kal növelni kell. Ezzel szemben az OTKA Programok 2007. évi költségvetése a 2006. évi költségvetési támogatáshoz (5.926 MFt) képest, 6%-kal csökkent. A 2007. évi költségvetésről szóló törvény értelmében az OTKA Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) kerete terhére, további 1.000 MFt összegben tehetett javaslatot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására. Az OTKA kutatások éves finanszírozását 2007-ben is korlátozta az, hogy a költségvetési törvény kötelező maradványképzést írt elő, amelyet csak a támogatások visszatartásával, a finanszírozások 2008. év elejére történő átütemezésével tudott az OTKA teljesíteni. Az OTKA 2007-ben sem fizetett szakértői díjat a pályázatok/projektek szakmai értékelésért. 2007-ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetősége. A korábban érvényben lévő, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. A kutatási szerződések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetősége értelmében - az egyes évek között át kellett ütemezni. Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 2064 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2007-ben, amelyek közül 2007-ben 486 indult, ebből 348 OTKA, 138 NKTH-OTKA közös támogatással. A 2006-ban lezárult 615 és a 2007-ben lezárult 541 kutatás eredményeképpen 12338 ill. 11465 publikáció jelent meg, 21 ill.12 szabadalmat jelentettek be. A 2006-ban lezárult kutatások értékelése alapján a zsűrik 273 kutatásról jelezték, hogy eredményeik a gazdaságban hasznosíthatók, ezeket továbbítottuk az NKTH-nak. Az OTKA működésében 2007-ben történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság elkészítette a 2008-2010. időszakra vonatkozó Stratégiáját, amelyet az érintett tudományos fórumok – MTA, MAB, FTT, Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottsága – megtárgyaltak és egyetértésüket fejezték ki. A Magyar Rektori Konferencia 2008ban tűzte napirendre az OTKA Stratégia megvitatását. Az OTKA Bizottság aktualizálta pályázati űrlapjait, a pályázatok véleményezésébe jelentős számban vont be külföldi szakértőket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól, figyelembe vette a kutatói időráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. 1

A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2007-ben teljes körűen működött. Ezen túlmenően, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezető kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenőrzése is ott történt. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetővé tette az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és előbbre tart, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az NKTH-OTKA együttműködési megállapodás értelmében az OTKA intézte a közös pályázatok ügyintézését, amely az OTKA részére többlet feladatot jelentett. A jövőben törekedni kell arra, hogy az együttműködés gördülékenyebbé váljék. A pályázatokkal, a szerződésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan von be munkatársai közé PhDvel, valamint kutatói múlttal rendelkező szakértő referenseket. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló belső intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelően Intézkedési tervet készít a jövőbeni feladatairól, amelyek közül 2008-ban a következőket tervezi megvalósítani: az OTKA pályáztatás területén: - a kétlépcsős pályáztatási rendszer bevezetése, - az angol nyelvű pályázatbenyújtás kiterjesztése csaknem minden tudományági zsűrire, - nemzetközi szakértői adatbázis létrehozása, - fiatal kutatók részére további pályázati lehetőségek biztosítása. az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenőrzéseinek bővítése, - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerűsíthető indikátorok beépítése. az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenőrzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körű informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszere alkalmazásával együttműködés hazai és nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel. Az OTKA működtetésének javítására szolgáló külső intézkedések 1. A Kormány tudománypolitikai stratégiájában foglaltaknak megfelelően az OTKA előirányzat tárgyévre vetített évi 10%-os növelése (2009-ben 7,0 Mrd forint; 2010-ben 7,7 Mrd forint). 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében.

2

Bevezető A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2007. évi működéséről. Jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. hat.) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KuTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium Társadalomtudományi, Műszaki és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak 2007. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség javaslatai alapján - döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. A társadalomtudományok területén a korábbi zsűrikből, a szakterületek átcsoportosításával, összevonásával négy új zsűri alakult, így 11 zsűri működött 2007-ben. Az élettudományok területén működő 10 zsűri a korábbi szakterületek összevonásával és új szakterületek felvételével átalakult. A műszaki és természettudományok területén 2007-ben 9 zsűri működött. A kollégiumok és zsűrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján megtekinthető.

3

Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv. 2007-ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2007-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseiből, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseiből tevődnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezető kutató évente köteles elszámolni. 2003-tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII törvény 52. § (4) bekezdésében az Országgyűlés elrendelte, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2006. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. Ezt a kötelezettséget a kutatási szerződések támogatásának részbeni átütemezésével tudta az OTKA teljesíteni. 2007-ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetősége. A korábban érvényben lévő, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA tv 4.§. (8) bekezdése értelmében „Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával.” Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását. A kutatási szerződések költségteveit - az új szabályozás teljesíthetősége értelmében – az egyes évek között át kellett ütemezni. A 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 68. §. (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 MFt-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok előszűrését az OTKA Bizottság végzi. Az NKTH és OTKA együttműködési megállapodása értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását. A gazdasági és közlekedési miniszter hagyja jóvá az OTKA Bizottság által a pályázatok támogatására benyújtott javaslatot. A kutatási szerződések előkészítését az OTKA Iroda végzi. A támogatások közös NKTH-OTKA finanszírozását az NKTH végzi, így a célzott alapkutatási pályázatokra előirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok előirányzatára. Erre a programra az OTKA 2009-re és 2010-re vállalt pénzügyi kötelezettséget, összesen 1059,8 MFt összegben.

4

Az OTKA működésében 2007-ben történt változások Az OTKA Bizottság elkészítette a 2008-2010. időszakra vonatkozó Stratégiáját, amelyet az érintett tudományos fórumok – MTA, MAB, FTT, Országgyűlés Kutatási és innovációs eseti bizottsága – megtárgyaltak és egyetértésüket fejezték ki. A Magyar Rektori Konferencia 2008ban tűzte napirendre az OTKA Stratégia megvitatását. Az OTKA Bizottság aktualizálta pályázati űrlapjait, a pályázatok véleményezésébe jelentős számban vont be külföldi szakértőket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói időráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történő benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2007-ben teljes körűen működött. Ezen túlmenően, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezető kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenőrzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetővé tette, a zsűrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél a konszenzusos bíráltatás bevezetését, valamint az elektronikus szavazást. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és előbbre tart fejlődésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetővé tette az elektronikus rendszeren keresztül történő kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyűjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történő finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetéről, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. Az OTKA Bizottság a pénzügyi források tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti támogatási arányok meghatározására, külföldi szakértők bevonásával külön ad hoc bizottságot kért fel. A „Forrásbizottság” javaslata alapján az OTKA Bizottság kialakította finanszírozási politikáját, amelyet az OTKA honlapján közzétett. A 2007-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében már ennek megfelelően alakította ki a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, műszaki és természettudományok, élettudományok között a támogatási arányt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA 2007. évi működése Az OTKA Programok 2007. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2007. évi előirányzata Kutatási témapályázatokra 5.178 MFt volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 393,8 MFt-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amellyel az előirányzat módosult, de az OTKA Programok bázisa nem. A EURYI Awards pályázathoz való MTA-OTKA közös hozzájárulást az OTKA teljesítette, amelynek 50%-át, 19,7 MFt-t az MTA-tól visszakapta az OTKA. 5

Ezen módosítás után az OTKA Programok 2007. évi költségvetési bevétele 5.591,5 MFt volt. További bevételt jelentett a műszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 126,8 MFt. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (104,2 MFt). Ezen módosításokkal és az átfutó tételekkel (1,6 MFt) együtt az OTKA Programok 2007. évi bevétele összesen 5.824,1 EFt. Az OTKA Programok 2007. évi nyitó állománya 634 MFt, amelyből 0,9 MFt függő–átfutó tétel. A 2006. évi 633,1 MFt maradványból az 589,3 MFt tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 43,9 MFt maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez, valamint az új helyszínre való költözésre irányozta elő az OTKA Iroda részére. Kiadások Az OTKA Programok 2007. évi kiadása összesen 5.705,6 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések 2007. évi támogatására a kutatási pályázatok esetében 3.507,1 MFt, ifjúsági pályázatok esetében 458 MFt, a tudományos iskolák pályázatra 785,8 MFt került átadásra a kutatóhelyeknek. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2007-ben 323,5 MFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 113,5 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 60,2 MFt-ot, könyvtári adatbázis pályázatra 151,4 MFt, EISZ adatbázisokhoz hozzájárulásra 50 MFt, MÁK bankköltségre 0,6MFt, az OTKA elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 43,9 MFt került átadásra, az MTA által 2006-ban megelőlegezett összeg visszafizetése 100 MFt összegben történt, valamint a EURYI pályázati támogatás továbbutalása 111,6 MFt összegben történt. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok 2007. évi záró egyenlege 752,6 MFt, amelyből 2,5 MFt átfutó tétel. A maradványból 674,9 MFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, 75,1 MFt pedig az OTKA Bizottság döntésének megfelelően, az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszerének - OTKA Iroda által koordinált szoftverfejlesztéséhez, valamint az Iroda költözésével, új bérleményével kapcsolatos többletkiadásokra kerül felhasználásra. (2. sz. melléklet) Az OTKA Iroda 2007. évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai 2007. évben az Iroda egyetlen bevételi forrása költségvetési támogatás volt; vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nem volt. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását, és szükségessé tették az OTKA Programoktól forrásátcsoportosítást az Iroda működési költségeinek, főleg az OTKA elektronikus pályázati rendszere továbbfejlesztési költségeinek fedezésére. 2007-ben az Iroda új bérleménybe költözött, ami jelentős egyszeri többletkiadással járt (közbeszerzés, irodahelyiségek kialakítása, irodabútor vásárlás, új számítógép és telefonhálózat kiépítése, informatikai berendezések, telefonközpont stb.). Bevételek Az OTKA Iroda 2006. évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 21,7 MFt volt, amelyből 12,3 MFt az áthúzódó külső személyi juttatások kifizetésére és ezek járulékaira, 2 MFt az informatikai rendszer fejlesztésére, 3,6 MFt számítástechnikai eszközök beszerzésére és 1,6 MFt a „Szemelvények az OTKA támogatással készült alapkutatások újabb eredményeiből” 6

című kiadvány kifizetésére történt. Az MTA maradványszámlájára 2,2 MFt került befizetésre, 2006. évi előirányzat tartalékolás elvonás miatt. Az OTKA Bizottság döntése értelmében az OTKA elektronikus pályázati rendszerének fejlesztése 2007-ben is folytatódott. Erre a célra, és az Iroda költöztetésére 2007-ben az OTKA Programokból 43,9 MFt került átcsoportosításra az Iroda részére. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzatot - saját hatáskörben - az előző évi pénzmaradvány terhére 21,7 MFt-tal, az előző évi előirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 43,9 MFt-tal, illetve a fejezettől átvett 18,6 MFt-tal (7 MFt többlettámogatás, 11,6 MFt egyensúlyi tartalék visszarendezése) módosítottuk. Maradvány Az OTKA Iroda 2007. évi maradványa összege 20,5 MFt, amelyet a 2007. évről áthúzódó kötelezettségek (decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, informatikai szolgáltatások) terhelnek. (3. sz. melléklet) Az OTKA Programok keretéből 2007-ben támogatott pályázatok Az OTKA előirányzatából teljesíthető kiadások: a tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó (személyi és dologi) ráfordítások fedezete (kutatási pályázat), nemzetközi tudományos kutatásban való részvétel, fiatal kutatói és posztdoktori pályázat (fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítése), publikációs támogatás, a tudományos kutatáshoz (kutatási pályázat, infrastrukturális fejlesztés keretében) szükséges műszerek, eszközök, adatbázisok beszerzése. Az OTKA Bizottság által 2007-ben támogatott pályázatok: kutatási pályázat, nagyösszegű és tudományos iskolák támogatására kiírt pályázat, posztdoktori kutatási és állás pályázat, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások pályázata, publikációs és tudományos ismeretterjesztő pályázat. Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 2064 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegű és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2007-ben, amelyek közül 486 indult 2007-ben. A 2007. évi költségvetésről szóló törvény értelmében 1000 MFt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból kerülhet felhasználásra a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatásra. Az NKTH-OTKA együttműködési megállapodás értelmében a 2006. évi OTKA pályázatok közül a tiszta alapkutatások az OTKA keretből kerülnek finanszírozásra, a célzott alapkutatásokat pedig az NKTH-OTKA közösen támogatja. A 2006. májusi határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1075 kutatási és ifjúsági pályázat közül az OTKA Bizottság 328, az NKTH-OTKA közösen pedig 123 támogatásáról döntött, amelyek finanszírozása 2007-től kezdve indult. Az ugyanerre a pályázati határidőre beérkezett 89 nagyösszegű és tudományos iskola pályázat közül az OTKA keretből 20 kap, NKTH-OTKA közös keretből 15 kap támogatást 2007-től kezdődően. (4/1., 4/2. sz. mellékletek) A 2007. szeptemberi határidővel a 2008-2011. időszakra meghirdetett újabb kutatási, posztdoktori és nagyösszegű pályázatok pályázati felhívására 1149 pályázat érkezett be, amelynek értékelése 2007. év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2007 decemberében, valamint 2008 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 809 kutatási pályázat közül 167, a 236 posztdoktori pályázat közül 58, a 104 nagyösszegű pályázat közül 42 részesülhet támogatásban 2008-tól kezdődően. (4/3., 4/4 sz. mellékletek) 7

A 2008. február 12-i határidővel a 2009-2012 időszakra meghirdetett újabb kutatási és posztdoktori pályázatra 948 pályázat érkezett be, amelyből kutatási pályázat 722, posztdoktori pályázat 226. A kutatási pályázat futamideje legfeljebb négy év, az igényelhető összeg felső határa átlagosan 6-10 MFt, kutatói alkalmazástól függően. A posztdoktori pályázat célja fiatal kutatók segítése önálló tudományos programjuk elindításában, ehhez támogatás kérhető ígéretes kutatási projekt költségeire évi 5 MFt/év összegben, valamint kutatási alkalmazás bérköltségére. A pályázatok értékelése folyamatban van. Az OTKA Bizottság 1994. óta minden évben támogatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot. 2007-ben 41 MFt támogatást ítélt meg hozzájárulásként a pályázók ösztöndíj és kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködés Az OTKA 1996. óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző network programokban való részvételi díjat. Az OTKA Bizottság 2003. májusában társult tagként csatlakozott a EUROHORCs-hoz (European Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EUROHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) formálásában, az Európai Tudományos Tanáccsal (ERC) együttműködve. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által negyedik alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A 2006. november 30-i határidőre az egyes országokhoz beérkezett pályázatok közül 10 pályázatot az OTKA-hoz nyújtottak be. Az OTKA-MTA közös EURYI Bizottság három pályázatot küldhetett ki a nemzetközi bíráltatásra. Az európai szintű bizottság az 474 pályázat támogatásáról döntését 2007. júliusban hozta meg. A negyedik pályázati kör 25 nyertes pályázói között nem volt hazai pályázó, csak a korábbi második és harmadik pályázati körben nyert egy-egy magyar kutató. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkező pályázatok közül 2007-ben 3 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A European Science Foundation (ESF) keretében meghirdetett EUROCORES HumVIB pályázaton két pályázat kaphatott OTKA keretből támogatást, a EUROCORES TECT pályázaton 3 pályázat. Valamint az ERA-NET Chemistry nemzetközi pályázaton egy hazai pályázó pályázatának támogatását vállalta az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2007-ben két határidővel meghirdetett pályázatra beérkezett pályázatok közül 11 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a 2007-2009 időszakra. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2007-ben két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 43 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 35 támogatásáról döntött 40,3 MFt összegben.

8

Az OTKA Bizottság 2007-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az előző évi tapasztalatok alapján 2007-ben is pontosította a pályázati űrlapokat. - Egy kutatónak - vezető kutatóként - egyidejűleg két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó munkaidő-, illetve kutatási idő ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértővel való értékelhetősége érdekében, 2007-2008-ban – a társadalomtudományi pályázatok kivételével – minden pályázatot, és az évi 6 MFt-nál nagyobb igényű társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni. - A pályázatokat véleményezők, testületi tagok esetében az OTKA szigorúan ellenőrizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése előtti információk kiszivárogtatását. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenőrzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek előző évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében (EPR) 2007-ben lehetővé vált a bíráltatás folyamatában a konszenzusos vélemény kialakítása. - A pályázatok értékelése, az eljárások időigényét jelentősen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használnak. - A 2007. évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kellett az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerűsíti, ezzel gyorsítja a szerződéskötések ügymenetét. A legutolsó pályázati forduló esetében a pályázat benyújtás után 7 hónappal a szerződések megkötésre kerültek. - A pályázatokkal, szerződésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkező kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történő levelezést elsősorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerű iktatására új iktatóprogram került beszerzésre. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és a külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázisát. Szükségesnek tartja az európai kutatást 9

támogató szervezetekkel együttműködve egy nemzetközi szakértői adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezők, értékelőknek kötelezően be kell tartani. A kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelöl ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolja a pályázatokat. A szakmai zsűrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A posztdoktori álláspályázatra benyújtott pályázatok esetében több pályázó személyes meghallgatására is sor került. A nagyösszegű (átlagosan évi 6 MFt támogatási összeg feletti) kutatási és a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvű beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértők tudják megfelelően értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére külön felkért bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára és támogatására vonatkozóan. A 2006-ban benyújtott OTKA kutatási, ifjúsági, nagyösszegű és tudományos iskola pályázatok értékelése az OTKA értékelési rendszere alapján megtörtént. Ekkor került sor arra az NKTHOTKA megállapodásra, amely a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 1000 MFt-nak a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására való felhasználhatóságáról szólt. Az NKTH-OTKA döntés értelmében, a 2006ban benyújtott pályázatok vezető kutatóinak nyilatkozniuk kellett arról, hogy pályázatukat innovációra alkalmasnak tartják-e. Az OTKA Bizottság a szakzsűrik által felállított rangsorok alapján kiválasztotta azokat a tiszta alapkutatás pályázatokat, amelyeket OTKA keret terhére lehet támogatni és javaslatot készített az GKM minisztere részére azokról a pályázatokról, amelyeket támogatásra javasolnak a KTIA terhére. Az OTKA terhére történő támogatási javaslatot az OTKA Bizottság, a KTIA keretből finanszírozandó pályázatokról szóló döntést pedig a GKM minisztere hagyta jóvá. A 2007-ben benyújtott kutatási, posztdoktori és nagyösszegű OTKA pályázatok támogatásáról a döntést az OTKA Bizottság két részletben hozta meg: első részéről 2007. decemberben, második feléről 2008. januárban döntött. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Bizottság szakértők bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végső döntést az OTKA Operatív Bizottsága hozta meg az OTKA Bizottság utólagos jóváhagyásával.

10

A 2007-ben beérkezett publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat az erre a célra létrehozott szakértői Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértői véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerződés esetén az NKTH is) szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerződés ajánlatokat az OTKA Iroda előzetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követően küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, előre kitöltött nyomtatványon. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, az előre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda (az NKTH-OTKA szerződésekre az NKTH utalta) a költségvetési intézmények részére előirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerződések tárgyévi támogatásainak keretnyitásai - a költségvetési törvényben előírt maradványtartalékolási kötelezettség miatt - az egyes projekteken jelentkező előző évi maradványok figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2006. évi kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2006. évről beküldött 1541 részjelentés közül a zsűrik 56 esetben kértek pótinformációt vagy újabb jelentést, így kerültek a szakmai értékelés alapján elfogadásra. A 2006. évről a pénzügyi jelentéseket is az OTKA internetes adatbázisába kellett rögzíteni. Az elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegei készítették el, és azokat a vezető kutató is jóváhagyta. A pénzügyi elszámolások alapján a szerződések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, öt kutatóhelyen pedig helyszíni ellenőrzést tartott. A 2007. évről, az EPR-en keresztül, beküldött 925 részjelentés szakmai beszámolói közül a zsűrik 903 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2007. évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. Ezek ellenőrzése és jóváhagyása most van folyamatban. 11

Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA internetes rendszerében elkészíteni. A vezető kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidő megjelölésével. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsűrik projektenként egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte. 2006-ban 615 kutatás zárult le, amelyek közül 3 határidő módosítást kapott. A beküldött 612 zárójelentésből 9 értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 603 zárójelentés közül 330 kiválóan megfelelt, 189 jól megfelelt, 77 megfelelt minősítést kapott, és 7 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. A 7 el nem fogadott zárójelentés közül egy újraértékelése még folyamatban van, egy kutatást határidő előtt le kellett zárni, három esetben a vezető kutatók lehetőséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, két esetben pedig az OTKA kizárta a kutatókat 2-3 évre a pályázati lehetőségből. A beküldött 612 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján – 12338, a bejelentett szabadalmak száma: 21. Az értékelt zárójelentések közül 469 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 273 témáról jelezték a zsűrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. Az utóbbiak továbbításra kerülnek az NKTH-hoz. (5. sz. melléklet) A 2007-ben lezárult és beküldött 541 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen 11465 publikáció jelen meg, 12 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenőrzése folyamatban van. A vezető kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredmények értékelését: a zárójelentések értékeléséről készített szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását. Azokat a témavezetőket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság – a többszöri hiánypótlás után – sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetőségekből. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A jelen beszámoló mellékleteiben (6., 7., 8. sz. mellékletek) szerepelnek a tudományterületi kollégiumok 2006-ban lezárult és 2007-ben értékelt kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetései. Az OTKA Bizottság a 2004-ben lezárult kutatások közül a mintegy 30 legkiválóbbról, a nagyközönség számára közérthető módon rövid bemutatást jelentetett meg 2007-ben „Szemelvények az OTKA támogatásával készült kutatások újabb eredményeiből” címmel, színes könyv formájában. A 2005-ben lezárult kutatásokról hasonló kiadvány készül. Az OTKA Bizottság tervezi, hogy a kutatási eredményeket az OTKA honlapján, kereshető formában 12

megjeleníti, amelynek fejlesztése folyamatban van. Ugyanakkor célul tűzte ki, hogy az OTKA által támogatott kutatások eredményei bekerüljenek egy országos központi adatbázisba, amely mindenki számára elérhető lesz. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása folyamatosan történik az MTA Levéltárába. 2007-ben 4103 korábban lezárult kutatás, valamint 1154 nem támogatott pályázat került leadásra a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A 2007. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 7 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az Európai Tudományos Alapítvány (ESF - European Research Foundation) csúcsbizottsága (Governing Council) és az európai tudománytámogató intézmények elnökeiből álló európai szervezet (EUROHORCs) 2007. első féléves ülését Budapesten tartotta 2007. április 19-21. között, amelynek megszervezése az OTKA feladata volt. A mintegy 50 fő részvételével megtartott nemzetközi rendezvény első napján, plenáris ülés keretében „A nemzeti tudománytámogató szervezetek szerepe az európai tudomány alakításában” címmel tudománypolitikai fórumot tartottak hazai és nemzetközi szakértők részvételével. A rendezvény sikere az OTKA nemzetközi elismertségét, hírnevét erősítette. Az OTKA Bizottság az „OTKA 21 éves története” címmel, Andorka Rudolf akadémikus, az OTKA hajdani elnöke halálának 10 éves évfordulója alakalmából Emlékülést rendezett 2007. május 24-én. Az OTKA hajdani elnökének méltatása és az OTKA 21 éves történetének bemutatása után három kiváló fiatal kutató ismertette előadásában az OTKA támogatás során elért eredményeit. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA 2007. november 22-23-án rendezte meg közös konferenciáját a Győri Széchenyi István Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Hírlevél 2007-ben egy alkalommal jelent meg, amelyet kb. 2000 példányban postáztunk az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, az újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. Az OTKA honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerződés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeiről, eredményeiről készült beszámolók, valamint „A hónap kutatója” tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Budapest, 2008. április 29. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke 13

MELLÉKLETEK

14

1. sz. melléklet

OTKA Bizottság tagjai 2007

Elnök:

Makara B. Gábor

Alelnökök: Bélyácz Iván

(FK képviseletében)

Meskó Attila Tagok:

(AKT képviseletében)

Bakács András

**

(GKM képviseletében)

Balogh Tamás

***

(GKM képviseletében)

Bodó Sándor

(Közgyűjtemények képviseletében)

Boros Imre

(Élettudományi Kollégium elnöke)

Csóka Péter

***

(FVM képviseletében)

Falus András

(EüM Képviseletében)

Hudecz Ferenc


Jánosi Zoltán

**


Kiss János

**

(FVM képviseletében)

Kollár László

(Műszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke)

Lamm Vanda Ligetiné Nechay Erzsébet

**

Lőrincz Lajos

*

(MTA elnöke képviseletében) (KvVM képviseletében) (MTA elnöke képviseletében)

Némethné Jároli Erika

(KuTIT képviseletében)

Nagy János


Spät András

(MTA elnöke képviseletében)

Takács Jánosné

(OKM képviseletében)

Taxner Ernő

(Társadalomtudományi Kollégium elnöke)

Zsengellér József

**** (FK képviseletében)

Rövidítések, jelölések: AKT - Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa FK - Felsőoktatási Konferenciák KuTIT - Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács * év közben megszűnt a mandátuma ** év közben felkérést kapott *** év közben munkahelyet változtatott **** év közben lemondott

15

2. sz. melléklet

OTKA Programok 2007. évi pénzforgalmi elszámolása (EFt-ban) Nyitó állomány: (maradvány 633.145 + átfutó 941)

634 086

Költségvetési támogatás

5 591 486

Műszertörlesztés

150

Maradványok tematikus

124 528

Egyéb maradvány

2 117

EURYI (2007.évi átfutó)

104 212

Átfutó

1 619

Bevétel összesen:

5 824 112

F/03 ifjúsági pályázat

3 665


57 481


80 476


89 700


117 565

NF/06 ifjúsági pályázat

84 448

NF/07 ifjúsági pályázat

24 616

Magyary Z. posztdoktori pályázat

21 720

PD/06 posztdoktori pályázat

200 044

PF/06 posztdoktori pályázat

101 759

K/03 kutatási pályázat

41 654


773 306


994 207


1 012 232


375 120

NK/05 kutatási pályázat

67 300


188 874


54 437

NI/05 tudományos iskola pályázat

447 312


290 893


47 635

IN/06 nemzetközi együttműködés

37 610

IN/07 nemzetközi együttműködés

13 076

NN/07 nemzetközi együttműködés

1 101

ESF nemzetközi együttműködés

457 951

323 523

3 507 130

785 840

18 909

NSF nemzetközi együttműködés

858

EURYI nemzetközi együttműködés

41 917

NP/06 publikációs pályázat

15 014

PU/06 publikációs pályázat

29 840

PU/07 publikációs pályázat

15 314

LI/06 könyvtárpályázat

151 369

NKTH EISZ programok

50 000

MÁK díj

113 471

60 168

604

Informatikai fejlesztés (Iroda)

43 875

Fejezeti likviditási összeg visszafizetése

100 000

EURYI (2006.évi átfutó)

7 438

EURYI (2007.évi átfutó )

104 212

Kiadások összesen:

5 705 581

Záró állomány: (maradvány 750.057 + átfutó 2.560)

752 617

16

3. sz. melléklet Az OTKA Iroda 2007. évi pénzfelhasználása (EFt)

Bevételek Eredeti előirányzat (költségvetési támogatás) Többlettámogatás Előirányzat-maradvány átvétel OTKA Programoktól Egyensúly tartalékának visszarendezése 2006.évi pénzmaradvány igénybevétele Összesen:

383.800 7.034 43.875 11.600 21.699 468.008

Kiadások Megnevezés 1. Személyi juttatások 2. Munkáltatót terhelő járulékok 3. Dologi és egyéb folyó kiadások 4. Felhalmozási kiadások Összesen: Kiadások részleteiben

Iroda közv. 174.338 53.672 81.675 8.078 317.763

Bizottságok 61.775 12.684 53.585 1.701 129.745

Összesen 236.113 66.356 135.260 9.779 447.508

1. Személyi juttatások: 1.1 Rendsz.személyi juttatás 141.104 (alapbér, pótlékok,13.havi bér)

-

141.104

1.2. Nem rendsz.szem.juttatatások (jutalom, term.beni juttatás)

-

33.234

20.795

20.795

21.541

21.541

18.033

18.033

1.406 61.775

1.406 236.11

1.3. Külső személyi juttatások - tiszteletdíjak (OB elnök, kollégiumi elnökök, ) - megbízási díjak (koll.tagok, zsűri elnökök,tagok, egyéb biz.elnökök, tagok) - egyéb. megbíz. szerződések (zsűri admin., egyéb admin.) - Ipolyi Arnold díj Személyi juttatások összesen:

33.234

174.338

17

Megnevezés 2.

Iroda közv.

Bizottságok

Összesen

Munkáltatót terhelő járulékok

2.1. TB járulékok 2.2. Munkaadói járulék 2.3. Eü-i hozzájárulás 2.4. Táppénz hozzájárulás Járulékok összesen:

47.658 4.974 910 130 53.672

11.385 1.299 12.684

59.043 4.974 2.209 130 66.356

3.1. Készletbeszerz.(papír,nyomtat- 12.600 vány,irodaszer,folyóirat,kis ért. tárgyi eszközök, stb.)

4.300

16.900

3.2. Kommunikációs szolgáltatás telefon, fax, Internet)

1.621

1.623

3.244

3.3. Szolgáltatások (bérleti díj, szállítás,karbantart.,posta, kiadvány,nyomda,jogászok, egyéb szakmai )

50.341

32.250

82.591

3.4. Vásár.term. és szolg.Áfa-ja

8.935

7.581

16.516

500

7.831

8.331

7.678 81.675

53.585

7.678 135.260

8.078 Felhalmozási kiadások (számítástechnikai eszközök, szoftverek,egyéb berendezés) Mindösszesen: 317.763

1.701

9.779

129.745

447.508

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások

3.5. Kiküldetés,reprezentáció, reklám,propaganda 3.6. Egyéb folyó kiadások (munkáltatói SZJA, egyéb) Dologi kiadások összesen: 4.

.

18

4.1. sz. melléklet

2006. május 5-i határidővel beadott OTKA-NKTH közös finanszírozású pályázatok statisztikája (K, F, N)

Támogatott pályázatok (db) Pályázat

F – fiatal K – kutatási N – nagyösszegű Összesen Tudományterület: Társadalomtudományok Műszaki és természettud. Élettudományok Összesen Budapest/Vidék: Budapest Vidék Összesen Intézmény jellege: Egyetem, Főiskola MTA Múzeum, Levéltár Egyéb kutatóhely Egyéb Összesen

Támogatás (EFt)

Beadott OTKA Db % 237 20,36 838 71,99 89 7,65 1 164 100,00

231 19,85 426 36,60 507 43,56 1 164 100,00

648 55,67 516 44,33 1 164 100,00

749 64,35 313 26,89 25 2,15 63 5,41 14 1,20 1 164 100,00

OTKA -NKTH

Σ

OTKA

EFt 1 785 149 9 969 478 3 088 416

% 12,03 67,17 20,81

db 92 236 20

% 26,44 67,82 5,75

db 7 116 15

% 5,07 84,06 10,87

db 99 352 35

% 20,37 72,43 7,20

14 843 043

100,00

348

100,00

138

100,00

486

100,00

2 264 150 5 316 001 7 262 892

15,25 35,81 48,93

110 116 122

31,61 33,33 35,06

0 70 68

0,00 50,72 49,28

110 186 190

22,63 38,27 39,09

14 843 043

100,00

348

100,00

138

100,00

486

100,00

8 044 930 6 798 113

54,20 45,80

212 136

60,92 39,08

75 63

54,35 45,65

287 199

59,05 40,95

14 843 043

100,00

348

100,00

138

100,00

486

100,00

9 663 901 3 947 765 287 385 827 195 116 797

65,11 26,60 1,94 5,57 0,79

206 107 14 13 8

59,20 30,75 4,02 3,74 2,30

80 50 0 8 0

57,97 36,23 0,00 5,80 0,00

286 157 14 21 8

58,85 32,30 2,88 4,32 1,65

14 843 043

100,00

348

100,00

138

100,00

486

100,00

19

EFt 577 472 2 416 429 655 257

OTKA -NKTH % 15,82 66,22 17,96

EFt 88 623 1 749 535 617 217

% 3,61 71,25 25,14

támogatási arány %

Σ

Σ

EFt 666 095 4 165 964 1 272 474

% 10,91 68,24 20,84

db

Összeg

41,77 42,00 39,33

37,31 41,79 41,20

3 649 158 100,00

2 455 375 100,00

6 104 533 100,00

41,75

41,13

966 838 1 138 662 1 543 658

0 1 131 367 1 324 008

966 838 2 270 029 2 867 666

15,84 37,19 46,98

47,62 43,66 37,48

42,70 42,70 39,48

26,49 31,20 42,30

0,00 46,08 53,92

3 649 158 100,00

2 455 375 100,00

6 104 533 100,00

41,75

41,13

2 121 618 1 527 540

1 211 885 1 243 490

3 333 503 2 771 030

54,61 45,39

44,29 38,57

41,44 40,76

58,14 41,86

49,36 50,64

3 649 158 100,00

2 455 375 100,00

6 104 533 100,00

41,75

41,13

2 230 763 1 018 095 165 375 189 480 45 445

1 486 933 868 876 0 99 566 0

3 717 696 1 886 971 165 375 289 046 45 445

60,90 30,91 2,71 4,73 0,74

38,18 50,16 56,00 33,33 57,14

38,47 47,80 57,54 34,94 38,91

6 104 533 100,00

41,75

41,13

61,13 27,90 4,53 5,19 1,25

3 649 158 100,00

60,56 35,39 0,00 4,06 0,00

2 455 375 100,00

4.2. sz. melléklet

2006. május 5-i határidővel beadott pályázatok statisztikája (K, F, N) Támogatott Beadott

Élettudományok

Műszaki és természettudományok

Társadalomtudományok

Zsűri

Állam- és Jogtudomány - Politikatudomány Filozófia Közgazdaságtan - Jövőkutatás Magyar Irodalomtörténet - Modern Filológia Művészeti és Kulturális tárgyú Kutatások Néprajz Nyelvtudomány Ókortudomány - Orientalisztika Pszichológia - Pedagógia Régészet - Magyar Őstörténet Statisztika - Demográfia Szociológia Történettudomány - Tudomány- és Technikatörténet Társadalomtudomány - Fiatal Nagyösszegü Összesen Elektrotechnikai - Elektronikai Építési - Építészeti - Közlekedési Fizika Földtudomány 1 Földtudomány 2 Gépészeti – Kohászati Kémia 1 Kémia 2 Matematika Műszaki és Természettudomány - Fiatal Nagyösszegű Összesen Agrár 1 Agrár 2 Agrár 3 Agrár 4 Élettani Tudományok Ember- és Idegtudomány Infraindividuális Biológia 1 Infraindividuális Biológia 2 Konzervatív Orvostudomány Kórtani Tudományok Operatív Orvostudomány Supraindividuális Biológia Élettudomány - Fiatal Nagyösszegű Összesen

db

%

15 9 30 18 3 5 10 8 25 5 5 16 23 40 19 231 21 11 62 34 25 9 61 50 36 78 39 426 33 17 27 33 36 22 53 33 33 24 18 28 119 31 507

6,49 3,90 12,99 7,79 1,30 2,16 4,33 3,46 10,82 2,16 2,16 6,93 9,96 17,32 8,23 100,00 4,93 2,58 14,55 7,98 5,87 2,11 14,32 11,74 8,45 18,31 9,15 100,00 6,51 3,35 5,33 6,51 7,10 4,34 10,45 6,51 6,51 4,73 3,55 5,52 23,47 6,11 100,00

EFt 132 923 96 316 242 071 170 959 26 886 55 434 70 940 82 134 236 687 65 049 36 317 148 050 179 473 179 280 514 631 2237150 256 903 101 031 779 505 361 271 213 078 137 155 620 573 652 742 349 359 436 649 1 407 735 5316001 435 709 239 394 359 467 323 178 479 321 329 756 805 003 544 389 480 201 345 775 236 904 316 653 1 169 220 1 197 922 7 262 892

OTKA NKTH

OTKA %

db

5,94 7 4,31 4 10,82 14 7,64 7 1,20 2 2,48 3 3,17 6 3,67 4 10,58 9 2,91 2 1,62 2 6,62 7 8,02 10 8,01 24 23,00 9 100,00 110 4,83 2 1,90 3 14,66 16 6,80 12 4,01 8 2,58 0 11,67 15 12,28 5 6,57 17 8,21 29 26,48 9 100,00 116 6,00 1 3,30 3 4,95 7 4,45 9 6,60 8 4,54 5 11,08 12 7,50 6 6,61 9 4,76 4 3,26 6 4,36 11 16,10 39 16,49 2 100,00 122

%

db

6,36 3,64 12,73 6,36 1,82 2,73 5,45 3,64 8,18 1,82 1,82 6,36 9,09 21,82 8,18 100,00 1,72 2,59 13,79 10,34 6,90 0,00 12,93 4,31 14,66 25,00 7,76 100,00 0,82 2,46 5,74 7,38 6,56 4,10 9,84 4,92 7,38 3,28 4,92 9,02 31,97 1,64 100,00

7 3 13 4 3 5 12 16 0 0 7 70 13 3 3 3 5 3 8 6 3 5 1 0 7 2 62

20

∑

OTKA

%

db

%

10,00 4,29 18,57 5,71 4,29 7,14 17,14 22,86 0,00 0,00 10,00 100,00 20,97 4,84 4,84 4,84 8,06 4,84 12,90 9,68 4,84 8,06 1,61 0,00 11,29 3,23 100,00

7 4 14 7 2 3 6 4 9 2 2 7 10 24 9 110 9 6 29 16 11 5 27 21 17 29 16 186 14 6 10 12 13 8 20 12 12 9 7 11 46 10 190

6,36 3,64 12,73 6,36 1,82 2,73 5,45 3,64 8,18 1,82 1,82 6,36 9,09 21,82 8,18 100,00 4,84 3,23 15,59 8,60 5,91 2,69 14,52 11,29 9,14 15,59 8,60 100,00 7,37 3,16 5,26 6,32 6,84 4,21 10,53 6,32 6,32 4,74 3,68 5,79 24,21 5,26 100,00

E Ft 49 467 32 252 86 692 94 378 22 383 36 884 28 728 32 365 77 487 32 403 17 275 59 581 65 038 93 389 238 516 966838 20 656 18 062 158 781 111 705 58 968 0 120 608 30 002 161 232 131258 3 273 290 4084562 15 220 47 493 76 859 75 166 97 328 67 018 208 834 111 405 141 108 65 949 83 601 111 501 352 825 89 351 1 543 658

OTKA - NKTH % 5,12 3,34 8,97 9,76 2,32 3,81 2,97 3,35 8,01 3,35 1,79 6,16 6,73 9,66 24,67 100,00 0,51 0,44 3,89 2,73 1,44 0,00 2,95 0,73 3,95 3,21 80,14 100,00 0,99 3,08 4,98 4,87 6,31 4,34 13,53 7,22 9,14 4,27 5,42 7,22 22,86 5,79 100,00

E Ft

90 996 39 921 206 183 42 855 15 787 73 013 173 120 252 788 0 0 236704 1131367 169 418 49 923 46 000 39 481 93 516 51 388 148 896 108 123 56 376 76 751 15 000 0 88 623 380 513 1 324 008

%

8,04 3,53 18,22 3,79 1,40 6,45 15,30 22,34 0,00 0,00 20,92 100,00 12,80 3,77 3,47 2,98 7,06 3,88 11,25 8,17 4,26 5,80 1,13 0,00 6,69 28,74 100,00


∑ E Ft 49 467 32 252 86 692 94 378 22 383 36 884 28 728 32 365 77 487 32 403 17 275 59 581 65 038 93 389 238 516 966838 111 652 57 983 364 964 154 560 74 755 73 013 293 728 282 790 161 232 131 258 564 094 2270029 184 638 97 416 122 859 114 647 190 844 118 406 357 730 219 528 197 484 142 700 98 601 111 501 441 448 469 864 2 867 666

%

db

5,12 3,34 8,97 9,76 2,32 3,81 2,97 3,35 8,01 3,35 1,79 6,16 6,73 9,66 24,67 100,00 4,92 2,55 16,08 6,81 3,29 3,22 12,94 12,46 7,10 5,78 24,85 100,00 6,44 3,40 4,28 4,00 6,66 4,13 12,47 7,66 6,89 4,98 3,44 3,89 15,39 16,38 100,00

46,67 44,44 46,67 38,89 66,67 60,00 60,00 50,00 36,00 40,00 40,00 43,75 43,48 60,00 47,37 47,62 42,86 54,55 46,77 47,06 44,00 55,56 44,26 42,00 47,22 37,18 41,03 43,66 42,42 35,29 37,04 36,36 36,11 36,36 37,74 36,36 36,36 37,50 38,89 39,29 38,66 32,26 37,48

E Ft 37,21 33,49 35,81 55,21 83,25 66,54 40,50 39,41 32,74 49,81 47,57 40,24 36,24 52,09 46,35 43,22 43,46 57,39 46,82 42,78 35,08 53,23 47,33 43,32 46,15 30,06 40,07 42,70 42,38 40,69 34,18 35,47 39,82 35,91 44,44 40,33 41,13 41,27 41,62 35,21 37,76 39,22 39,48

4.3 sz. melléklet

2007. szeptember 5-i határidővel beadott pályázatok statisztikája (K, PD, NK, NF)

Beadott

Pályázat db

%


Támogatott

EFt

%

db

%

%

EFt

db

EFt

K – kutatási

809

70,41

13 357 263

59,58

167

62,55

2 882 938

52,48

20,64

21,58

PD - posztdoktori

236

20,54

3 339 311

14,89

58

21,72

744 509

13,55

24,58

22,30

NK - nagyösszegű kutatási

74

6,44

4 368 083

19,48

32

11,99

1 561 079

28,42

43,24

35,74

NF - nagyösszegű fiatal

30

2,61

1 354 908

6,04

10

3,75

304 477

5,54

33,33

22,47

1 149

100,00

22 419 565

100,00

267

100,00

5 493 003

100,00

23,24

24,50

Összesen

Tudományterület: Társadalomtudományok

271

23,59

4 111 772

18,34

60

22,47

1 020 369

18,58

22,14

24,82


409

35,60

6 991 041

31,18

102

38,20

1 745 552

31,78

24,94

24,97

Élettudományok

469

40,82

11 316 752

50,48

105

39,33

2 727 082

49,65

22,39

24,10

1 149

100,00

22 419 565

100,00

267

100,00

5 493 003

100,00

23,24

24,50

Összesen

Budapest/Vidék: Budapest

691

60,14

13 454 021

60,01

179

67,04

3 729 293

67,89

25,90

27,72

Vidék

458

39,86

8 965 544

39,99

88

32,96

1 763 710

32,11

19,21

19,67

1 149

100,00

22 419 565

100,00

267

100,00

5 493 003

100,00

23,24

24,50

Egyetem, Főiskola

727

63,27

13 231 485

59,02

162

60,67

3 103 689

56,50

22,28

23,46

MTA

328

28,55

7 489 103

33,40

83

31,09

2 064 362

37,58

25,30

27,56

Múzeum, Levéltár

32

2,79

409 856

1,83

10

3,75

130 942

2,38

31,25

31,95

Egyéb kutatóhely

35

3,05

854 275

3,81

6

2,25

104 916

1,91

17,14

12,28

Egyéb

27

2,35

434 846

1,94

6

2,25

89 094

1,62

22,22

20,49

1 149

100,00

22 419 565

100,00

267

100,00

5 493 003

100,00

23,24

24,50

Összesen

Intézmény jellege:

Összesen

21

4.4 sz. melléklet

2007. szeptember 5-i határidővel beadott K és PD pályázatok zsűrinkénti statisztikája


Zsűri

Támogatott

EFt

%

db

%

EFt

támogatási arány % %

db

EFt

21

8,37

277 796

8,92

7

14,00

56 408

8,64

33,33

20,31

Filozófia

13

5,18

138 052

4,43

3

6,00

24 482

3,75

23,08

17,73

Közgazdaságtan - Jövőkutatás

29

11,55

281 152

9,02

5

10,00

52 454

8,03

17,24

18,66

Magyar Irodalomtörténet - Modern Filológia

24

9,56

228 347

7,33

3

6,00

39 536

6,05

12,50

17,31

Művészeti és Kulturális tárgyú Kutatások

25

9,96

282 276

9,06

4

8,00

75 832

11,61

16,00

26,86

Nyelvtudomány

17

6,77

232 993

7,48

5

10,00

78 746

12,06

29,41

33,80

Ókortudomány - Orientalisztika

13

5,18

197 463

6,34

4

8,00

61 919

9,48

30,77

31,36

Pszichológia - Pedagógia

34

13,55

370 981

11,91

4

8,00

28 646

4,39

11,76

7,72

Régészet - Magyar Őstörténet

15

5,98

253 364

8,13

4

8,00

65 573

10,04

26,67

25,88

Szociológia - Demográfia

28

11,16

425 041

13,64

5

10,00

60 418

9,25

17,86

14,21

13,74

6

12,00

109 055

16,70

18,75

25,47

100,00 50

100,00

653 069

100,00

19,92

20,96

32

12,75

428 193

251

100,00

3 115 658

Elektrotechnikai - Elektronikai

38

10,00

635 825

11,41

8

8,33

156 505

12,01

21,05

24,61

Építési - Építészeti - Közlekedési

11

2,89

129 801

2,33

4

4,17

33 729

2,59

36,36

25,99

Fizika

69

18,16

1 006 768

18,07 20

20,83

254 771

19,54

28,99

25,31

Földtudomány 1

35

9,21

402 064

7,22 14

14,58

99 060

7,60

40,00

24,64

Összesen


%

Állam- és Jogtudomány - Politikatudomány

Történettudomány - Tudomány- és Technikatörténet

Földtudomány 2

36

9,47

437 595

7,85

8

8,33

81 003

6,21

22,22

18,51

Gépészeti - Kohászati

21

5,53

374 135

6,71

6

6,25

73 793

5,66

28,57

19,72

Kémia 1

72

18,95

1 019 291

18,29 14

14,58

217 648

16,70

19,44

21,35

Kémia 2

63

16,58

1 158 945

20,80 14

14,58

277 809

21,31

22,22

23,97

Matematika

35

9,21

407 623

380

100,00

5 572 047

Agrár 1

28

6,76

469 515

5,86

Agrár 2

29

7,00

493 736

6,16

Agrár 3

42

10,14

674 072

8,42

9

2,17

142 457

1,78

Idegtudományok

45

10,87

942 962

11,77

9

10,84

192 406

11,52

20,00

20,40

Infraindividuális biológia

36

8,70

916 492

11,44

7

8,43

173 823

10,41

19,44

18,97

Összesen

Élettudományok

Beadott db

Bioinformtika

8

8,33

109 316

8,39

22,86

26,82

100,00 96

7,32

100,00

1 303 634

100,00

25,26

23,40

5

6,02

95 805

5,74

17,86

20,41

5

6,02

93 532

5,60

17,24

18,94

8

9,64

131 870

7,90

19,05

19,56

3

3,61

78 846

4,72

33,33

55,35

Kísérletes orvostudományok

67

16,18

1 297 534

16,20 14

16,87

265 075

15,88

20,90

20,43

Klinikai orvostudományok

61

14,73

1 154 493

14,42 14

16,87

231 573

13,87

22,95

20,06

Molekuláris biológia és molekuláris interakciók

49

11,84

1 217 199

15,20

9

10,84

250 804

15,02

18,37

20,61

Szupraindividuális biológia

48

11,59

700 409

8,75

9

10,84

155 943

9,34

18,75

22,26

414

100,00

8 008 869

100,00 83

100,00

1 669 677

100,00

20,05

20,85

Összesen

22

5. sz. melléklet

2006-ban lezárult OTKA kutatások

Értékelt kutatások minősítése Tudományterület

Lezárult kutatások (db)

SzerkeszJelentésköteles Jelentett tés alatt

Az értékelés folyamatban van

Kiválóan megfelelt

Jól megfelelt

Megfelelt

Publikációk

Nem felelt meg

Tudományos ismeretterjesztésre alkalmas

Gazdasági haszon

Szabadalomra bejelentett

folyóirat

db

IF

könyv

könyvfejezet

konferencia absztrakt kiadvány

Egyéb

Σ (db)


160

1

1

158

1

83

43

28

3

136

43

732

3 842,6

263

686

237

106

219

2 243

0


237

0

1

236

5

141

74

16

0

179

127

3488

4 548,7

55

322

1526

532

691

6 614

11

Élettudományok

218

0

0

218

3

106

72

33

4

154

103

1792

4 055,0

20

183

619

725

142

3 481

10

Összesen:

615

1

2

612

9

330

189

77

7

469

273

6012

12 446,2

338

1191

2382

1363

1052

12 338

21

23

6. sz. melléklet A 2006-ban zárult, legkiemelkedőbb humán- és társadalomtudományi OTKA kutatások A humán- és társadalomtudományok területén 160 kutatás zárult le, ezek közül 83 kapott „kiváló” minősítést. A bírálók és minősítők, valamint a Társadalomtudományi Kollégium véleménye alapján az alábbiakban kiemelünk néhányat ezek közül. A lezárult állam- és jogtudományi pályázatok széles tematikai kört fogtak át, és jellemző volt az összehasonlító szemlélet alkalmazása. Gyakorlati vonzata különösen az Európai Unió intézményei működéséhez vagy eljárásaihoz kapcsolódó témáknak van, ilyen például az európai polgári eljárásjog alapintézményeinek vizsgálata, melynek legfontosabb eredménye az európai polgári eljárásjog alkalmazásához, oktatásához és kutatásához szükséges tudományos háttér megteremtése lett. A politikatudományok területén a regionális együttműködések kereteinek kutatása hozta a legfontosabb új eredményt: az elvégzett vizsgálat azt támasztja alá, hogy a határ menti együttműködés intézményesült formája (euro-régió) keretében koordinálható társadalmigazdasági együttműködés gyorsabb kohéziós fejlődést tesz lehetővé, növeli a határ menti versenyképességet és foglalkoztatást. A filozófiai kutatások közül kiemelendők voltak a tudományelméleti-tudományfilozófiai indíttatású munkálatok, melyek egyebek mellett a valószínűségi elméletek, valamint a speciális relativitáselmélet filozófiai problémáival foglalkoztak. Egy másik érdekes projek a tudomány fogalmának változásait kutatta, valamint a tanult mágiát a középkori Nyugat- és KeletEurópában, nagy figyelmet szentelt okkultizmus, mágia és tudomány viszonyának KeletEurópában, mely terület korábban teljesen elhanyagolt volt. A kutatásokból készült könyvek egyike az Egyesült Államokban jelent meg. Egy közgazdasági tárgyú kutatásban a rugalmas nyugdíjrendszerben korábban alkalmazott biztosításmatematikai szabály módosításának szükségességét bizonyították. Következtetése, hogy a népesség elöregedése miatt veszélybe kerültek a jóléti rendszerek, különösen a nyugdíj- és az egészségügyi ellátás fenntarthatósága. Egy másik vizsgálat igazolta az iskolai végzettség döntő szerepét a munkaerő-piaci teljesítmény alakulásában és ezen keresztül a relatív nyugdíj szintjében. Következtetéseket is megfogalmaztak a 2010-es években nyugdíjba menők nyugdíjszintjére vonatkozóan. Egy további kutatás rámutatott az Európai Unió szomszédságpolitikájának gyengeségeire, amely különösen Törökország EU-perspektívája szempontjából hosszabb távon is releváns kérdés. A legjobb eredményeket hozó irodalomtudományi és filológiai munkák keretében megszületett a késő középkori prédikációirodalom alkotásmódjának leírására alkalmas paradigma, s elkészült a magyarországi közgyűjteményekben őrzött kódexek és kódextöredékek anyagát feltáró könyvsorozat újabb kötete. Egy másik kutatócsoport pedig összeállította Márai Sándor 19191928 közti publicisztikájának bibliográfiáját. A művészettörténeti és zenei kutatások közül kiemelkedik a Bartók Béla hangszeres magyar népzenét érintő gyűjtőmunkáját feldolgozó úttörő jellegű forráskutatás, mely Bartók munkásságának olyan szeletét dolgozta fel, amelyről eddig minden részletre kiterjedő és átfogó ismeretekkel nem rendelkeztünk. Egy másik munkálat a magyarországi kertépítészet még feltáratlan és elfeledett 18-19. századi fehér foltjainak felszámolásában hozott jelentős eredményeket, és fontos elem a jelenleg folyó állami kastély-rekonstrukciós munkák számára.

24

A lezárult néprajzi tárgyú kutatások többsége az anyagi kultúra témakörében hozott eredményt, részben jelentős méretű történeti forrásfeltárás révén, részben a táplálkozáskultúra és eszközhasználat vizsgálata során, ami a lokális tradíciók és történeti tapasztalatok érvényesülésével kapcsolatos elvi és gyakorlati lehetőségekre irányítja a figyelmet az EUstruktúrán belül. Legjelentősebbnek az a kutatás tekinthető, amely a néprajztudomány számára nélkülözhetetlen kézikönyv-sorozat utolsó kötetének előmunkálatait fogta össze. E munkálatok fontos eredménye a magyar nép kulturális adaptációjának történeti végigkövetése az ökológiai potenciál feltárásával összefüggésben. A másik kiemelkedő eredményt hozó pályázat a középkori és újkori egyházi, apokrif, népi legendairodalom és ezek egymással való kapcsolatainak feltárása, mely munka magas színvonalon kapcsolódott be az európai kutatásokba is. A nyelvtudomány területén figyelemre méltó a történeti nyelvészeti tematikájú kutatások nagy aránya. Kiemelkednek a sikeresen lezárt projektumok közül a lexikológiai és névtani munkák, jelesül az Akadémiai nagyszótár, a Frazeológiai kézikönyv és az erdélyi helynévtörténeti gyűjteményének közzététele. Jelentős nemzetközi érdeklődésre tart számot az ugyancsak elkészült Középkori olasz nyelv mondattana. A pszichológia területén a talán legkiemelkedőbb színvonalú kutatás a téri tájékozódás és szorongás kapcsolatának bio-pszichológiai megközelítését állította középpontba, és megállapította, hogy a virtuális ill. valós útvesztő arénában milyen navigációs stratégiák regisztrálhatók. Fontos eredmény, hogy a komputeres virtuális valóságban végzett gyakorlatok lehetővé teszik endoszkópos orvosi beavatkozások technikai gyakorlását, óriás munkagépekkel, valamint repülőgép-vezetéssel kapcsolatos különleges események szimulációját, továbbá az űrkutatásban tevékenykedő robotok irányításával kapcsolatos humán problémák megoldását és ezen a téren speciális kognitív képességek fejlesztését. Egy másik kutatás családi történetek és mítoszok elemzését végezte el droghasználó fiatalok elbeszéléseiben; a kutatás kimutatta, hogy a droghasználat a szabályozhatatlanság elkerülésére tett kísérletnek értelmezhető. A pedagógiai tárgyú kutatások közül kiemelhetünk egy a tudásszerző képesség tantárgyi tartalmakkal való kritériumorientált fejlesztését vizsgáló projektumot, melyben empirikus megerősítést nyert több széles körben használatos tanulásszervezési eljárás (pl. a kooperatív tanulás) hatékonysága. E kutatás módszertani fejlesztő hozadéka országszerte használt mérőeszközök kifejlesztése volt. Az ókortudomány-orientalisztika területén feltétlenül említést érdemel az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményének feldolgozása: a teljes katalógussorozat elkészítése a magyar tudománynak régi adóssága. A pályázat keretében elkészült a tibeti anyag, valamint a Stein Aurél-hagyaték kéziratainak katalógusa. A lezárult régészettudományi munkálatok közül kiemelkedik egy a török kor időszakát kutató, nemzetközi mércével mérve is sikeres, kiváló minősítésű pályázat: „Keleti kerámia a hódoltságban”, melynek keretében a nagy magyarországi feltárások leletanyagának részletes vizsgálatával a nemzetközi szakirodalomban is kevéssé ismert „hétköznapi” típusokat sikerült azonosítani. Az eredményeket különös jelentőségűvé teszi a gondos fotódokumentációval kiegészülő átfogó gyűjtés, a modern külföldi feldolgozásokra, illetve természettudományos anyagvizsgálatokra támaszkodó feldolgozás és a bemutatás igényessége. A szociológia és a demográfia területén számos kutatás zárult kiváló eredménnyel, köztük az “Informális piacok a mai Magyarországon” című projektum: megerősítette azon kutatások eredményeit, amelyek a rejtett gazdaság magyarországi hatókörének csökkenését figyelték meg 1995 és 2001 között. A kutatás a tartalmi elemeken túl fontos módszertani kísérletet is megvalósított: a hazai társadalomkutatásban példaértékűen kivitelezte a nem-résztvevő megfigyelés módszerét. Ezzel olyan módszertani eszközt próbált ki és alkalmazott sikeresen, 25

amelyet e kutatás nyomán további kutatások is alkalmazni tudnak. Kiemelkedő eredmények születtek még a társadalmi és vallási változások összefüggéseinek, valamint a fiatal magyar férfiak biológiai-egészségi állapotára ható demográfiai tényezők vizsgálatában. A történettudományban elért kiemelkedő eredmények jól tükrözik azt a tematikai sokszínűséget, mely a jelenkori magyar történetírást jellemzi. Elkészült az Erdély középkori okleveles forrásainak teljes körű feltárását célzó sorozat újabb kötete: a XIV. századi Erdély forrásanyagának közzététele elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a középkori Erdélyt előítéletektől mentesen, a tényekre alapozva lehessen feltárni. Az újkori külföldi magyar egyetemjárás adattárának összegyűjtése és kiadása is nélkülözhetetlen adatokat tárt fel a magyar művelődéstörténet számára. Bizonyítja e kutatás, hogy a magyarországi fiatalok tudományos kapcsolatrendszere 1526 óta sokirányú volt, és mindig elsősorban a legkiválóbb európai egyetemek felé irányult.

26

7. sz. melléklet A 2006-ban zárult, legkiemelkedőbb műszaki- és természettudományi OTKA kutatások 2006-ban 237 db, a műszaki- és természettudományok körébe tartozó, OTKA támogatással végzett kutatási projekt zárult le. A záró beszámolók szakértők által készített értékelései alapján megállapítható, hogy a pályázatok döntő többsége kiemelkedően sikeres és eredményes volt. 141 projekt kapott kiválóan teljesített minősítést. A projektek eredményeiről a résztvevők 3488 tudományos közleményt jelentettek meg rangos folyóiratokban, melyek együttes hatékonysági tényező értéke (IF) 4549. A műszaki- és természettudományok több területén is születtek nemzetközi vonatkozásban jelentős, új alapkutatási eredmények. A matematikai tudományok területén az „Additív és multiplikatív számelmélet” című projekt keretében a következő eredmények születtek. A számelmélet és az egész matematika leghíresebb problémái közé tartozik a Goldbach-sejtés és az ikerprím sejtés. A 1742-ből származó Goldbach sejtés szerint bármely 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. A projekt kutatóinak sikerült először bizonyítani, hogy ezt a sejtest esetleg megsértő páros számok aránya az összes páros számhoz képest egy nagy X határig (amennyiben egyáltalán létezik ilyen kivétel) nem haladhatja meg az X szám 2/3-ik hatványát. A projekt kutatói azt is kimutatták, hogy ha a két prímszám mellett összeadandóként megengedünk még 8 db 2-hatványt is, akkor már ily módon minden páros szám előállítható lesz. Korábban ehhez 2250 db 2-hatvány felhasználását tartottak szükségesnek. A 2300 éves ikerprím sejtés (mely szerint végtelen sokszor lesz 2 szomszédos páratlan szám egyszerre prímszám) egyik megközelítése az, hogy az egymást követő prímek közti legkisebb távolságok aránya az átlagos távolsághoz képest milyen kicsi lehet. Nemrégiben D. Goldston, Pintz János és C. Yildirim igazolta, hogy valóban előfordul az átlagos távolság bármilyen kis tört részénél kisebb különbség is. Az eredményt az amerikai Discover Magazine a 2005-ös év 100 legfontosabb tudományos felfedezése közé sorolta, az egyedüli matematikai eredményként. Az eredményről beszámolt a Science folyóirat, továbbá hazai és külföldi napilapok, többek közt a brit Guardian, a Wall Street Journal, a Népszabadság és az amerikai PBS TV-csatorna. Az eredmény megtárgyalására az Egyesült Államok-beli Palo Altoban nemzetközi konferenciát szervezett az American Institute of Mathematics. Az eredményről világszerte száznál több előadást tartottak, 7 egyetem vette fel tananyagába; köztük az igen neves amerikai MIT egyetem külön kurzust szentelt a probléma megoldásának. Az áramlástan területén, a „Turbulens áramlások szimulációja” című kutatásban születtek nemzetközi figyelemre méltó eredmények a radiális átömlésű és oldalcsatornás üzemanyag szivattyúban kialakuló 3D turbulens áramlás szimulációjával. A kutatási projekt keretében Magyarországon elsőként alkalmazták az áramlások numerikus szimulációját uszodatechnika és vegyvédelem területén, és ugyancsak elsőként alkalmazták a nagy örvény szimuláció (LES) módszert FLUENT rendszerben. Lehetővé tették, hogy CFD kóddal számolhatók legyenek az atmoszférában lejátszódó folyamatok, pl. a klímaváltozás következtében fölértékelődött hősziget jelenség. Nemzetközileg elismert eredmények születtek a POD alkalmazása örvénystruktúrák kimutatása, valamint a turbulencia zajkeltő hatásának LES módszerrel történő vizsgálata terén is. A fizika területén, a „Rugalmas röntgenszórás a szerkezetkutatásban” című OTKA kutatásban a kutatások a természettudomány területén alapvető fontosságú atomi szerkezet röntgensugárzással való vizsgálatát célozták. Igen jelentős eredmények születtek az egyedi, kis molekulák, atomfürtök atomi szerkezetének meghatározásában. Megmutatták, hogy a sikeres szerkezetmeghatározáshoz a tervezettnél rövidebb impulzushosszal rendelkező forrásokra lesz szükség, a közeljövőben épülő, lineáris gyorsítókon alapuló, szabad elektron lézer típusú röntgenforrásoknál 27

is (XFEL Hamburg és LCLS Standford). Megtalálták a mért 2 dimenziós (2D) szórásképekből történő teljes 3 dimenziós (3D) szóráskép előállításának feltételeit. Továbbfejlesztették a 2D szórásképekre alkalmazott osztályozási eljárást, ami a gyakorlati megvalósításhoz vezethet el. Bizonyították, hogy a létrehozott 3D folytonos szórásképből egy iteratív kiértékelő algoritmussal az eredeti atomi szerkezet rekonstruálható. A holografikus módszerekkel rokon mérési eljárások elméleti és gyakorlati megvalósításában lényegesen kiszélesítették a korábban általuk kidolgozott atomi felbontású röntgen fluoreszcens holográfia alkalmazási területét. Szinkrotronsugárzás felhasználásával két új anyagot, a ThAs Se Kondo rendszert és a La1-xSrxMnO3 mágneses kolosszális ellenállást mutató rendszert vizsgálták és mindkét esetben olyan szerkezeti információkat tudtak meghatározni, amelyeket más módszerekkel eddig nem sikerült. Ez igen fontos olyan alkalmazásokban, mint pl. a mágneses adattárolás. Egy olyan új mérési eljárást vezettek be, a szögintegrált rugalmas szórást, mely rokon a holográfiával, és számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik a hagyományos szerkezet-meghatározó mérésekkel összehasonlítva. A hagyományos röntgendiffrakciós módszereken alapuló kutatásokban a vizsgált anyagminták vezettek érdekes eredményekre. Több ismeretlen, új anyagok szerkezet vizsgálata közül a fullerén és kubán molekulák alkotta vegyületek voltak a legfontosabbak. Ezeknek egy egész családját szintetizálták, felderítették szerkezetüket és olyan fázisátalakulásokat, amelyek a hőmérsékletváltozás eredményeként jönnek létre. A földtudományok területén a „Mio/Pliocén freatomagmás vulkanizmus a Pannon-medencében: átfogó vulkano-szedimentológiai tanulmány” OTKA által támogatott kutatások célkitűzése a Pannon-medence fiatal, miocén és pliocén korú vulkáni tevékenységének feltárása és megértése volt. A projekt a főleg víz alatti, robbanásos kitörések (ún. freatomagmás folyamatok) során keletkezett vulkáni üledékeket üledékföldtani, kőzettani és geokémiai módszerekkel vizsgálta. A kutatások homlokterében a Pannon-medence nyugati és északi területein található, kis térfogatú, bazaltos magmatizmushoz kötődő kitörések képződményei álltak. A Balaton-felvidéki vulkanizmus idejét modern radiometrikus kormeghatározási módszerekkel 7,9 és 2,5 millió évek között rögzítették. Igazolták, hogy a robbanásos vulkanizmus legfontosabb tényezője a magmavíz kölcsönhatás. Kimutatták, hogy a magma és víztelített üledékek robbanás nélküli keveredése során jellegzetes kőzettípus, az ún. peperit keletkezett. Meghatározták a freatomagmás vulkáni működéshez kapcsolódó felszínformákat, azok magyarországi elterjedését és vizsgálták azok lepusztulási folyamatait. Ezzel több regionális geomorfológiai probléma értelmezését tették lehetővé. Elkülönítették a vulkáni kráterben lejátszódó események és a krátert körülvevő tefra gyűrűk üledékeit, részletesen vizsgálva a krátertavak ún. maar üledékeit. Kimutatták, hogy a Pannon-medence, mint folyóvízi síkság a miocén és pliocén idején hasonló vulkáni folyamatok helyszíne lehetett, mint számos, a nemzetközi szakirodalomból jól ismert terület (pl. Idaho, Patagónia). A projekt kiterjedt nemzetközi együttműködést eredményezett. Nagyban hozzájárult a hazai vulkanológiai kutatások fellendüléséhez. Ezen kutatásokhoz kapcsolódó sikeres nemzetközi konferencia, annak kiadványai és számos, rangos nemzetközi folyóiratban közölt tanulmány igazolják a kutatási eredmények értékeit. A mechanikai technológia területén, a „Numerikus modellezés és szimuláció az anyagtudományban és az anyagtechnológiákba”, című OTKA kutatás kimagasló eredményeket hozott a felülettechnológiák, a hegesztés, a képlékenyalakítás és az anyagvizsgálatok területén. Nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el az anyagtudományban és technológiában kifejlesztett makro- és mikro szinten történő modellezés és szimuláció területén. Ezek az z eredmények hasznosultak az EU6 és TéT, valamint Leonardo és Inco-Copernicus projektekben is. és 101 jelentős mértékben külföldön publikációban jelentek meg.

28

A katalízis kémia területén a „Homogén katalízis többfázisú folyadékrendszerekben” című OTKA kutatás igen fontos eredményekre vezetett. Számos új, vízben oldható, katalitikus aktivitást mutató ruténium(II)-, ródium(I)- és iridium(I) komplexet állítottak elő. Ezek egykristályainak röntgendiffrakciós vizsgálatával többnek sikerült meghatározni a szerkezetét. Kimutatták, hogy megfelelő ligandumokkal képzett komplexekkel enyhe körülmények között megvalósítható a széndioxid és származékainak katalitikus hidrogénezése, továbbá azt, hogy célszerűen kiválasztott telítetlen szénhidrogének katalitikus hidrogénezése során képződő izomerek aránya a reakcióelegy pH-jával szabályozható. Bizonyították, hogy néhány, a projekt keretében szintetizált komplex hatékonyan katalizálja az olefinek, aldehidek és ketonok hidrogénezését és alkalmasak természetes és szintetikus lipdek hidrogénezésére is. Kimutatták, hogy az ionos foszfin ligandumot tartalmazó fémkomplexek könnyen és stabilisan rögzíthetők megfelelő ioncserélőkön és az így immobilizált fémkomplexek mind szerves, mind vizes közegben hasznosíthatók aktív katalitikus centrumként. Nagy jelentőségű, hogy az ioncserével rögzített katalizátorok kiválóan alkalmasak szelektív hidrogénezésekre a Thales Nanotechnology Inc. által kifejlesztett átáramlásos reaktorban (H-Cube). A szerves kémia területén „Foszforheterociklusok szintézise és hasznosítása” című OTKA kutatás kutatócsoportja igen jelentős alapismeretekkel bővítette a szerves foszforkémia tudományterületét. Újfajta foszfor l- és a 3-as helyzetben foszforfunkciót tartalmazó 1,2,3,6-tetraés 1,2,3,4,5,6-hexahidrofoszfinin foszfor-ligandokat (ill. ez utóbbiak prekurzorait) tették hozzáférhetővé, amelyeket átmeneti fémkomplexekké is átalakítottak. Felderítették a foszforligandok és a komplexek térszerkezetét, és ez utóbbiak egy részét katalizátorként is kipróbálták. Több dibenzooxafoszforint – közöttük optikai aktivitással rendelkező származékokat is – állítottak elő. Új szubsztituensek, másrészt új dienofilek alkalmazásával új 7-foszfanorbornén, ill. 2-foszfabiciklo[2.2.2]oktén 2-oxid származékokat vezettek be. A prekurzorokat reakcióképes intermedierek képzésén át foszforilezési reakciókban hasznosították. Vizsgáltak oxafoszfabiciklookténeket is és feltárták a reakciók mechanizmusát. A harmadik témában a foszfor atomon aril csoportot viselő gyűrűs foszfin-oxidok és a dialkilacetilén-dikarboxilát βoxofoszforánokat eredményező reakcióinak mechanizmusát derítették fel, és vizsgálták az oxafoszfetének mint intermedierek alkalmazási lehetőségét. A β-oxofoszforánokat kerülő szintézissel is hozzáférhetővé tették, és néhány jellemző reakciójukat tanulmányozták. A sok fiatal bevonásával a kutatás kiemelkedően sok és magas színvonalú tudományos publikációt eredményezett.

29

8. sz. melléklet A 2006-ban zárult, legkiemelkedőbb élettudományi OTKA kutatások 2006-ban 218 db, az élettudományok körébe tartozó, OTKA támogatással végzett kutatási projekt zárult le. A pályázatok között 38-ban pályakezdő fiatal kutató volt a projekt vezetője. A záró beszámolók szakértők által készített értékelései és a szakterületek nemzetközileg jelentős szakirodalmában megjelent tudományos beszámolók, ill. azok hatékonysági faktor értékei alapján megállapítható, hogy a pályázatok döntő többsége kiemelkedően sikeres és eredményes volt. 106 projekt kapott kiválóan teljesített minősítést. Összességében a projektek eredményeiről a résztvevők 1795 tudományos közleményt jelentettek meg rangos folyóiratokban, melyek együttes hatékonysági tényező értéke (IF) 4055. Az élettudományok több területén, az orvostudomány, általános biológia és az agrárium specifikus kérdéseit érintő kutatásokban is születtek nemzetközi vonatkozásban jelentős, új alapkutatási eredmények. Számos ezekből közvetlen gyakorlati alkalmazási és hasznosítási lehetőséget megteremtő új ismeret, és hasznosításukra a további lépések több esetben megtörténtek. Az alábbiakban néhány, nemzetközi vonatkozásban is nagyon sikeres projekt eredményeit említjük, hangsúlyozva azonban, hogy a kiemelés korántsem teljes, és sok további projekt zárult hasonlóan sikeresen 2006-ban. Az agykutatási témakörben nemzetközi összevetésben is igen jelentős eredmények születtek különböző neurodegeneratív betegséggel (amyotrophiás laterálsclerosis (ALS), humán motoneuron betegség, Parkinson kór) kapcsolatos kutatásokban. Nemcsak a betegségek kialakulásának mechanizmusával kapcsolatban bővültek ismereteink, de a betegség befolyásolására vonatkozóan is, mely új terápiás lehetőséget ígér. Ez utóbbi kutatással több 2006-ban befejezett projekt is foglalkozott. Az egyik kutatási program célja az emberi mozgás fontos, részleteiben máig ismeretlen funkciójú komponensének, a tremornak a vizsgálata volt. Bizonyos betegségekben (pl. Parkinson kór) az életminőséget drámaian rontó tényező a tremor, melynek kezeléséhez szolgáltattak értékes adatokat az elektrofiziológiai megfigyelések. Ugyancsak jelentős előrelépést jelentenek az „óragénekkel” kapcsolatos kutatási eredmények. A melatonin elválasztás szabályozásának vizsgálata a szervezetre jellemző napi és évszakos ritmust meghatározó tényezőkkel kapcsolatban adott új ismereteket. Jelen megfigyelések alapjául szolgálhatnak további vizsgálatoknak állattenyésztési és az éjszakai munka okozta humán egészségügyi problémák tisztázására. A szív- és érrendszeri alapkutatások közül a szív elektrofiziológiai ismeretek kapcsán születtek átütő eredmények. Kiderült, hogy a népbetegségnek számító cukorbetegség hatással van a szívizom ingerlékenységére, azaz fokozott kockázatot jelent ritmuszavar kialakulására. Hagyományosan nagy jelentőségű eredmények születtek a véralvadás XIII-as faktorával kapcsolatban. Nemcsak új metodikát mutattak be a kutatók a pontosabb aktivitásmérés érdekében, de igazolták, hogy a XIII-as faktor hiánya sebgyógyulási zavart okoz. Epidemiológiai megfigyelésekkel kimutatták, hogy myocardiális infarctuson (MI) átesett nőkben emelkedett a plasma FXIII szintje és az emelkedett FXIII szint 2,5-3,0-szorosra fokozza a szívizominfarktus kockázatát, ami kizárólag nőkön érvényesül. Sebészeti vonatkozású jelentős eredmény, hogy igazolták azt, hogy a mellkasi epidurális érzéstelenítés (TEA) javítja a károsodott keringésű csőgyomor mikrocirkulációját, egyben javítja a szöveti oxigenizációt és a belek motilitását is. Ez a kutatócsoport kimutatta azt is, hogy a glükokortikoidok lényeges szerepet játszanak a heveny hasnyálmirigy gyulladás által előidézett gyulladásos válaszreakció kontrolljában és a hasnyálmirigyen kívüli szervek (tüdő, máj) károsodásainak mérséklésében.

30

Jelentős új eredmények születtek a retrovírusok kutatása területén, ami – tekintettel az általuk okozott betegségekre (pl. AIDS) – a modern virológia egyik legfontosabb kutatási területe. Számos, gyógyszerrezisztenciában megjelenő mutációt tartalmazó HIV-1 proteináz enzim specificitását, gátolhatóságát és dimerstabilitását jellemezték. A gátolhatósági mérésekhez új, fluoreszcencián alapuló módszert állítottak be. A módszert használva új, nem kompetitív módon ható HIV-1 proteáz gátló molekulákat azonosítottak. Nemzetközileg is kimagasló eredmények születtek a növényi sejtek és szervezetek alapvető élettani és molekuláris mechanizmusainak a környezeti hatások (fény, hőmérséklet) általi szabályozottságának kutatása során. A fitokróm-A fotoreceptor fehérje által szabályozott jelátviteli lánc aktiválásában meghatározó szerepet játszó fehérjéket azonosítottak és ezek működését jellemezték. A különböző életfolyamatok ritmikus szabályozását biztosító cirkadián óra olyan új komponensét azonosították, amely az óra periódushosszának fényintenzitásfüggéséért felelős. Egy másik kutatócsoportban igazolták, hogy a növényi RNS interferencia (RNSi) rendszer egyes útvonalai erősen hőmérsékletfüggőek, alacsony hőmérsékleten alig működnek, míg normál hőmérsékleten igen aktívak. Ennek következményeként a vírusindukálta RNSi rendszer, mely a növények leghatékonyabb antivirális rendszere, hidegben alig működik, így a tünetek felerősödnek, a víruskártétel jelentős. Ugyanakkor melegben a hatékony RNSi rendszer tünetcsökkenéshez, vírusellenállósághoz vezet. Egy harmadik csoport a brasszinoszteroidok (növényi szteroid hormonok) bioszintézisében részt vevő gének funkcióit és szabályozását vizsgálta. Eredményeink alapján a brasszinoszteroid bioszintézis új modelljét dolgozták ki, valamint kimutatták, hogy a bioszintézis génjeinek transzkripciós szabályozása áll a hormonszint változásának hátterében. Bizonyították a fény indukáló szerepét, valamint felismerték a fitokróm-B fotoreceptorról kiinduló szignálátviteli út jelentőségét a fényhatás közvetítésében. Az egyre jelentősebb természetvédelmi problémát okozó inváziós növényekkel kapcsolatos kutatás a növényi invázió ökofiziológiai hátterét elemezte mérsékeltövi pázsitfű fajokon. A kutatási hipotézis szerint az inváziós fajok jelentősebb környezeti heterogenitást élnek meg, mint nem terjedő honos rokonaik, így élettani működésük és kapcsolódó morfológiájuk – anatómiájuk szorosabban illeszkedik fenotípusosan a változó környezethez. E hipotézist igazoló nagyfokú fotokémiai, morfológiai, fenológiai és mikorrhizáltsági plasztikusságot mutattak ki a lösz erdőspusztai lokális térfoglaló C3-as fotoszintézisű Brachypodium pinnatum faj esetében. A fényintenzitás gyors változásaira a C4-es fotoszintézisű füvek között az inváziósak levél CO2 és H2O gázcseréje érzékenyebben reagált, mint a nem inváziósaké, ahol a vízhasznosítási hatékonyság megőrzése a prioritás. C4-es füveknél a levél morfológia és durva szerkezet gyenge fénnyel szemben plasztikusabb az inváziósaknál, mint a nem inváziósaknál. Az agrárterületen több eredményes pályázat foglalkozott a gazdasági növények növekedését és fejlődését, vagyis a végeredményt tekintve a termésmennyiségben és minőségben megnyilvánuló produktumot károsan befolyásoló stressztényezők (abiotikus és biotikus) jellemzésével, hatásainak tanulmányozásával. Kimutatták, hogy a vetésváltás termésnövelő hatása öntözött körülmények között a nem trágyázott parcellákon a legjelentősebb. Trágyázás nélkül az elmúlt négy év (2003-2006) átlagában az öntözés csökkentette a kukorica termését. Amennyiben az öntözést műtrágyázással kombináljuk, kedvezőtlen csapadék ellátottságú években a terméstöbblet kiemelkedő. A kutatás során kapott kukoricatermesztési agrotechnikai eredmények sikerrel alkalmazhatók a gyakorlati termesztés során. A mézelő méh vírusainak vizsgálatára irányuló kutatások keretében polimeráz láncreakcióra alapozott felmérő vizsgálatokat végeztek magyarországi és ausztriai méhészetekben a hat legfontosabb vírus előfordulási gyakoriságának megismerésére. Elsőként mutatták ki a méhek szárnydeformitását okozó vírus, a fekete anyabölcső vírus, a lárvatömlősödés vírus és a krónikus méhbénulás vírus előfordulását hazai és ausztriai méhészetekben. Három méhvírus egyidejű kimutatására alkalmas új diagnosztikai módszert fejlesztettek ki. 31

A növénynemesítési célú kutatásokban idegen fajú (árpa, kecskebúza, tarackbúza) kromoszómákat, szegmentumokat hordozó búza genotípusokat állítottak elő, majd azokat fluoreszcens in situ hibridizációval és molekuláris markerekkel azonosították. Szelektált akácklónok mikroszaporítással előállított ültetési anyagával – a nemzetközi gyakorlatban elsők között – magtermesztő ültetvényt és magtermelő állományt létesítettek.

32

Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről. Rövid összefoglaló

Recommend Documents