Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2005. évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A tudományos kutatás támogatása az OTKA pályázati rendszerén keresztül 2005-ben ismételten csökkent. A 2005. évi tényleges támogatás a költségvetési törvényben jóváhagyott 6.500 MFt támogatás helyett, a 10%-os elvonás miatt 5.850 MFt volt. Az OTKA kutatások támogatását tovább nehezítette, hogy a költségvetési törvény kötelező maradványképzést írt elő, amelyet csak a támogatások visszatartásával tudta az OTKA teljesíteni. Az OTKA Bizottság az elvonások következtében kénytelen volt a korábbi években indult kutatási szerződések 2005. évi támogatását egységesen 10%-kal csökkenteni, és további programjait átütemezni. Az OTKA Bizottság 2005-ben sem tudott fizetni szakértői díjakat. 2005-ben az OTKA Bizottság 588 új kutatási témát támogatott, amelyből a fiatal kutatói és posztdoktori kutatások száma 90, új tudományos iskola szerződés 27 volt. Az OTKA a 2005. évi könyvtári adatbázis pályázat keretében 115 MFt összeget ítélt oda a tudományos adatbázisokon keresztül történő információellátás támogatására. A 2004. évben lezárult OTKA kutatások keretében mintegy 14000 publikáció és 25 szabadalom született. A 2005ben érvényben lévő kutatási szerződések keretében további 25 szabadalmat jelentettek be. Az OTKA működésében 2005-ben történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság hosszú távú Stratégiai tervét egyeztette a szakmai fórumokon és a kormányzati szervekkel: MTA, FTT, MRK, TTPK. Az OTKA Bizottság az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) módosította, amellyel a Kormány a 2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozatban leírtak értelmében egyetértett. Az új SZMSZ értelmében az OTKA Operatív Bizottsága rendszeresen, de minimum havonta ülésezett, ugyancsak megkezdte működését az Eljárási és Etikai Bizottság, amelyik az OTKA-hoz beérkezett felülvizsgálati kérelmekkel foglalkozott. Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, igen nagy számban vont be külföldi szakértőket a pályázatok véleményezésébe, és hívott meg a bizottságok munkájába. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, hogy milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatásból. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a pályázatok benyújtása, értékelése, a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi részének benyújtása és értékelése internetes adatbázison keresztül történjen. Folytatódott az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének két szinten történő fejlesztése, elkészült az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányulnak.
1
A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete 2005. december 1-vel átalakult: három tudományterületi osztály alakult korábbi négy osztály átszervezésével. Az OTKA Bizottság jövőben megoldandó feladatai 1) a pályázatok értékelésének nemzetközi szakértők bevonásával történő további bővítése, az értékelés színvonalának további emelése; 2) a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3) a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4) a tudományterületi és tudományági támogatási arányok felülvizsgálata; 5) az OTKA kutatási eredmények hasznosulásának nyomon követése, monitorozása; 6) az OTKA SZMSZ-hez kapcsolódó ügyrendek folyamatos készítése; 7) az OTKA pályázati, továbbfejlesztése;
támogatási
és
ellenőrzési
információs
rendszerének
8) az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok informatikai támogatása, elektronikus pénzügyi rendszer elkészítése; 9) az OTKA pályázatok, rész- és zárójelentések elektronikus benyújtásának és értékelésének gyorsítása, 10) integrált pályázati, támogatási ügyviteli rendszer kialakítása; 11) az OTKA működésének értékelése külföldi szakértők bevonásával. Az OTKA Bizottság javaslata a Kormánynak Az OTKA Bizottság javasolja a Kormánynak, hogy vizsgálja felül a következő feltételek javításának lehetőségeit: a) a kutatástámogatások pályázati forrásainak hosszú távú kiszámíthatóságát, garanciáját; b) a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátáshoz, a folyóiratokhoz, adatbankokhoz történő hozzáférést; c) a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását.
2
Bevezető A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2005. évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium Társadalomtudományi, Műszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium elnökei. Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak 2005. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes tudományos szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv. 2005-ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az
3
MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2005-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzat, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és belföldiek visszafizetései. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén keresztül történik, a kutatási programok által szükséges ütemezésben. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni. 2003-tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatók lehetőségeit korlátozza, mivel egy alapkutatási témánál nehezen ütemezhetők a tényleges kiadások. Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2005. évi 6.500 MFt előirányzatából a 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 51.§ (1) bekezdése 10% államháztartási tartalék előirányzat képzését írta elő, majd a Kormány 2275/2005. (XII. 9.) Korm. határozata alapján az MTA tájékoztatta az OTKA-t arról, hogy az OTKA Programok 650 MFt zárolt összege véglegesen elvonásra került. Az OTKA Bizottság az OTKA Programok eredeti 6.500 MFt keretének csökkentése miatt arra kényszerült, hogy a nemzetközi kutatások, a publikációs pályázatok, a könyvtárpályázat tervezett keretének csökkentésén felül az érvényben lévő kutatási szerződések 2005. évi keretét is csökkentse 10%-kal. A 2005. évi költségvetésről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 51.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá az államháztartási törvény 48.§-ának b) pontja alapján a Kormány a 2166/2005.(VIII.2.) határozatával a fejezetek részére maradvány-tartalékolási kötelezettséget rendelt el. A Kormányhatározat alapján az OTKA Programok által teljesítendő maradvány összeg összesen 605 MFt volt, mely kötelezettség kizárólag a szerződések 2005. évi támogatása bizonyos részének 2006. elejére történő átütemezésével volt teljesíthető. Az OTKA működésében 2005-ben történt változások Az OTKA Bizottság hosszú távú Stratégiai tervét egyeztette a szakmai fórumokon és a kormányzati szervekkel: MTA, FTT, MRK, TTPK. Az OTKA Bizottság az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) módosította, amellyel a Kormány a 2141/2005. (VII. 14.) Kormányhatározatban leírtak értelmében egyetértett. Az új SZMSZ értelmében az OTKA Operatív Bizottsága rendszeresen, de minimum havonta ülésezett, ugyancsak megkezdte működését az Eljárási és Etikai Bizottság, amelyik az OTKA-hoz beérkezett felülvizsgálati kérelmekkel foglalkozott.
4
Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, igen nagy számban vont be külföldi szakértőket a pályázatok véleményezésébe, és meghívott a bizottságok munkájába. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, hogy milyen eredményesség, hasznosulás, gazdasági, társadalmi hatékonyság várható el az OTKA támogatásból megszületett eredményektől. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a pályázatok benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi részének benyújtása és értékelése internetes adatbázison keresztül történjen. Folytatódott az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének két szinten történő fejlesztése, elkészült az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányulnak. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület társadalomtudományok, műszaki- és természettudományok, élettudományok - között a támogatási arány a 2005-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Az egyes tudományági zsűrikben a támogatott pályázatok elfogadási arányszámának nagy szórása miatt az OTKA Bizottság – külön szakértői bizottság bevonásával - felül kívánja vizsgálni a tudományterületek és a tudományágak közötti támogatási arányokat. A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete 2005. december 1-vel átalakult: a Tudományterületi Kollégiumoknak megfelelően három tudományterületi osztály alakult, korábbi négy osztály átszervezésével. Az OTKA 2005. évi működése Az OTKA Programok 2005. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2005. évi támogatása Kutatási témapályázatokra 6.500 MFt volt. A 2275/2005. (XII. 9.) Korm. határozat alapján a korábban zárolt 650 MFt véglegesen elvonásra került. Így az OTKA Programok 2005. évi tényleges költségvetési támogatása 5.850 MFt volt. Az év végi likviditási probléma elkerülése érdekében az MTA 143,8 MFt-ot biztosított az OTKA Programok által támogatott kutatások részére. További bevételt jelentettek a műszerprogram törlesztése, a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 36,7 MFt volt, valamint a 2005-ben nyertes EURYI Awards pályázatra decemberben beérkezett 12,3 MFt külföldi támogatás, amely a következő évben került a kutatóhelyre továbbításra. Ezen módosításokkal az OTKA Programok 2005. évi bevétele összesen 6.045,8 MFt volt. Az OTKA Programok 2004. évi maradványa 529,1 MFt volt, amelyből 6,6 MFt függő, átfutó tétel. A maradványból 490,9 MFt tételes kötelezettség teljesítése mellett, a fennmaradó 31,6
5
MFt összeget az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez irányozta elő.
Kiadások Az OTKA Programok 2005. évi kiadása összesen 5.946,9 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések 2005. évi támogatására a kutatási pályázatok esetében 3.844,6 MFt, ifjúsági pályázatok esetében 269,4 MFt, a tudományos iskolák pályázatra 968,3 MFt került átadásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2005-ben 497,4 MFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 38,9 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 8,1 MFt, könyvtári adatbázis pályázatra 287,7 MFt, az elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 31,6 MFt került átadásra. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok 2005. évi maradványa 628 MFt, amelyből 9,5 MFt függő, átfutó tétel. Az előirányzat maradványból 422 MFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött maradvány-tartalékolási kötelezettség miatti visszatartásából adódik, 143,8 MFt az év végi likviditási probléma miatt az MTA által biztosított forrás. A maradványból 39,9 MFt-ot az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, pénzügyi ellenőrzési rendszeréhez szükséges, az OTKA Iroda által koordinált további szoftverfejlesztéshez kívánja felhasználni.
Az OTKA Iroda 2005. évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 70-75%-át személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. A személyi juttatások jelentős része – külső személyi juttatások -, melyek kifizetése az év második felében történt. Az Iroda egyetlen bevételi forrása a költségvetési támogatás; vállalkozási kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nincs. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását. Az OTKA pályázatok bírálati rendszerének átalakítása (feladat-átcsoportosítás szakmai zsűrik és tudományterületi kollégiumok között, külföldi véleményezők felkérése) lehetőséget teremtett átcsoportosításra a külső személyi juttatásokról a dologi kiadások szükségszerű kiegészítésére. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott 2005. évi előirányzata 310,8 MFt, módosított előirányzata 358,3 MFt volt. Az Iroda 2005. évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 37 fő volt. 6
Az OTKA Iroda 2004. évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 19 MFt volt, amelyből 6,5 MFt áthúzódó külső személyi juttatások kifizetésére és ezek járulékaira, 11 MFt új rendszertervezésre és programozásra, 1,5 MFt OTKA kiadványra, valamint a decemberi számlák kifizetésére került felhasználásra. Az OTKA Bizottság döntése értelmében, 2004-ben kezdődött és 2005-ben folytatódott az OTKA elektronikus pályázati rendszerének fejlesztése. Erre a célra 2005-ben az OTKA Programokból 31,6 MFt került átcsoportosításra az Iroda részére. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest – Kormány hatáskörben – 3,1 MFt elvonásra került, ami a dologi kiadások csökkenését jelentette. Az Iroda saját hatáskörben átcsoportosított a személyi juttatásokról és járulékokról a dologi kiadásokra 10,5 MFt.-ot. Ugyancsak saját hatáskörben az előző évi pénzmaradvány terhére 19 MFt-al, illetve a pénzeszközként az OTKA Programoktól átvett 31,5 MFt-al módosította az eredeti előirányzatot. 2005-ben elkészült az OTKA komplex elektronikus pályázati rendszere koncepcióterve és logikai rendszerterve. Ugyancsak megtörtént az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Emellett a pályázatok benyújtása, bíráltatása és a jelentések szakmai ellenőrzése 2005-ben már internetes adatbázison keresztül történt. Előirányzat maradvány Az OTKA Iroda 2005. évi kötelező maradványképzési összege 22,2 MFt, amelyet a 2005. évről áthúzódó kötelezettségek terhelik (2005. évi szolgáltatások, áthúzódó megbízási szerződések, 2005. évi beruházási számlák 2006. első negyedévére áthúzódó teljesítése). Az OTKA Programok keretéből 2005-ben támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok Az OTKA Bizottság az előző években indult, többéves kutatási szerződései alapján 1662 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2005-ben. A 2004. május 17-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1251 db pályázat (1091 tematikus, 160 ifjúsági), 10.947 MFt teljes időszakra kért támogatásáról az OTKA Bizottság 539-et (461 tematikus, 78 ifjúsági) támogatott, 4.334 MFt/4év, teljes (2005-2008) kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2005-ben indult, a 2005 évre jutó új pályázati támogatás 1.216 MFt volt. A 2005. május 18-i határidővel a 2006-2009. időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1326 db (1083 tematikus és 243 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra 13.704 MFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata 2005. év végéig megtörtént. Ezek közül 343 kutatásra történik szerződéskötés 2006-tól kezdődően. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, az OTKA Bizottság a kutatási pályázatokkal egyidejűleg, külön kategóriát hirdetett a nagy költségkihatású, nagy kutatócsoportok közös kutatásának támogatására nagy összegű kutatási pályázati (átlagos évi 5 MFt feletti) lehetőséggel. A 2004. május 17-i határidőre 38 db, 1.218 MFt/4év támogatási igényű pályázat érkezett be, amelyből - a tudományos iskola pályázatokkal 7
együttesen készült rangsor alapján - 10 kapott, a 2005-2008. időszakra 286 MFt/4év összegű támogatást. A 2005. május 5-i határidőre 46 db, 1.820 MFt/4év igényű pályázat érkezett be, 12 kapott, a 2006-2009. időszakra 498 MFt/4év összegű támogatást. Az OTKA Bizottság nemzetközi ismertséggel rendelkező a fiatal kutatók támogatására egzisztenciájukat megalapozására, saját új kutatócsoport létrehozására, nagyösszegű ifjúsági pályázatot hirdetett 2005-ben, amelyen előnyben részesültek a EURYI Awards pályázaton jó helyezést elért kutatások. A pályázati felhívásra 25 pályázat érkezett be, amelyből az OTKA Bizottság 6-t tudott támogatásban részesíteni a 2006-2008. időszakra vonatkozóan, mintegy 148 MFt/3év összegben. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság ismét meghirdette a kiemelkedő kutatók által vezetett tudományos iskolákban dolgozó fiatal kutatókra épülő kutatások támogatására a „Tudományos iskola” pályázatát. A kért támogatás elsősorban a kutatásban tervezett doktorandusz, doktorjelölt és posztdoktor alkalmazására fordítható. A korábbi évekről áthúzódóan 23 tudományos iskola szerződés volt folyamatban 2005-ben. A 2004. június 15-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra 84 pályázat érkezett be, amelyek közül 27-tel történt szerződéskötés 2005-ben a 2005-2007 időszakra, összesen 1.399 MFt/3év összegben. A 2005. május 18-i határidővel ismét meghirdetett pályázatra 50 db pályázat érkezett be, 2.746 MFt/3év igénnyel, amelyek rangsorolása a nagyösszegű pályázatokkal együttesen történt. Közülük 18-cal történt szerződéskötés 2006-ban, a 2006-2008. időszakra, mintegy 798 MFt/3év összegben. Posztdoktori kutatási pályázat A PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók részére korábbi években odaítélt posztdoktori kutatási pályázat keretében 74 kutató folytathatta kutatását 2005-ben. A 2005. június 2-i határidővel meghirdetett posztdoktori álláspályázatra beérkezett 33 pályázó közül a Posztdoktori Bizottság 12 fő támogatását javasolta 2005. október 1-től kezdődően, három évre. Az ugyanarra a határidőre meghirdetett posztdoktori kutatási pályázatra beérkezett 84 pályázat közül az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló keret függvényében - 20 fő pályázat támogatásáról döntött, 2006. február 1-től kezdődően, három éven át. Az OTKA Bizottság 1994. óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot. 2005-ben 5 MFt támogatást ítélt meg a pályázók kutatási költségeihez való hozzájárulásra. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA 1996. óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételi díjat. 2005-ben az OTKA az ESF tagdíjra 5,5 MFt-t fizetett ki, és az ESF által koordinált tudományos programok közül 10-ben vett részt. A programokban való részvétel 4,1 MFt, és az ezzel kapcsolatos kiutazások 1,8 MFt költséget jelentettek. .
8
A nemzetközi együttműködés keretében a korábbi évekről áthúzódó, a holland NWO-val közösen támogatott kutatások közül 2 téma folytatódott 2005-ben. Az MTA-OTKA az amerikai NSF-el közösen meghirdetett és az MTA-OTKA által 50-50%-ban finanszírozott, együttműködési pályázatokra 2005-ben 13 kapott támogatást, az OTKA részéről 2 MFt összegben. Az OTKA Bizottság elnöke 2003. májusában társult tagként csatlakozott a EuroHORCs-hoz (European Union Research Organisations Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EuroHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) kialakításában, az Európai Tudományos Tanács (ERC) létrehozásában. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az Akadémiával (MTA) közösen részt vett a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 15 országa 20 tudománytámogató intézménye által második alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A programban való részvételként vállalt alaptagdíjat az MTA és OTKA 50-50%-ban fizette, amelyből az OTKA-t 2005-ben 4,9 MFt-t terhelte. A 2004. november 30-i határidőre az OTKA-hoz 14 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül az OTKA-MTA közös EURYI Bizottság – a programhoz való hozzájárulásuk függvényében - két pályázatot választhatott a nemzetközi bíráltatásra. Az európai szintű bizottság döntését 2005. júliusában hozta meg, amelynek eredményeként kiválasztott 25 nyertes közé egy hazai kutató is bekerült, akivel a szerződéskötés 2006-ban történt. A támogatás 5 évre szól, összesen 982.525 EURO támogatással. A EURYI pályázat hasonló feltételekkel 2005. november 30-i határidővel ismételten meghirdetésre került, amelyre 17 pályázat érkezett az OTKA-hoz. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2005-ben meghirdetett pályázatra 22 érkezett be, melyek közül 18 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a 2006-2008 időszakra, 49,7 MFt összegben. Publikáció és tudományos ismeretterjesztési pályázat Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2005-ben meghirdetett pályázatára beérkezett 25 pályázat közül 19 kaphatott támogatást, 20,3 MFt összegben. A társadalomtudományok területére tudományos művek kiadási költségeinek támogatására 2005-ben külön meghirdetett nagyösszegű publikációs pályázatra beérkezett 12 pályázat közül az OTKA Bizottság 5-t tudott támogatásban részesíteni, 9,4 MFt összegben. A többletbevétel terhére támogatta az OTKA a Szociológiai Szemlében megjelent kutatási eredmények közlését, mintegy 3 MFt összegben, valamint 5 MFt-tal járult hozzá az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által a fiatal kutatók részére szervezett Országos Tudományok Diákköri Konferencia költségeihez. Műszerpályázat Az OTKA Bizottság a korábbi években, 3-15 MFt értékű tudományos műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a 9
felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. Kerethiány miatt az OTKA Bizottság két éve nem tud műszerpályázatot kiírni. Könyvtári adatbázis pályázat Az OTKA Bizottság 2005. szeptember 15-i határidővel ismét meghirdetette könyvtári adatbázis pályázatát – az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen - a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozón elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok beszerzésére. A beérkezett 16 pályázat közül az OM-OTKA közös Könyvtárbizottsága 9 pályázat támogatásáról döntött, mintegy 115 MFt összegben.
Az OTKA Bizottság 2005-ben bevezetett illetve fenntartott intézkedései
A pályázatokat 2005-ben Internetes felületen keresztül kellett elektronikusan benyújtani az OTKA pályázati rendszerébe.
A pályázatok objektív értékelése érdekében az évi 5 MFt feletti igényű OTKA pályázatokat angol nyelven kellett beadni, amelyeket külföldi szakértők bevonásával értékeltek. A Fizika zsűri esetében, kísérletképpen, az ifjúsági pályázat kivételével, minden pályázatot angol nyelven kellett beadni.
Egy kutatónak - vezető kutatóként - egyidejűleg több támogatott OTKA kutatási témája lehet, de igazolnia kell azok tematikai különbözőségét.
A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idő ráfordításuk százalékát, amelyet az OTKA összevet a korábbi kutatási szerződésekben megadott kutatási idő ráfordításokkal.
Az OTKA pénzügyi helyzete következtében a pályázatok értékelését a szakértők térítésmentesen végzik, amelyet a kutatási szerződések is előírnak.
A pályázatokat véleményezők esetében az OTKA szigorúan ügyel az összeférhetetlenségi szabályok betartására, alkalmasint a bizottsági tagok mandátumának egy évre való szüneteltetésével.
Az OTKA szigorúan megköveteli a titkossági szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását.
A pályázatok értékelése az OTKA internetes adatbázisán keresztül történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használtak.
A 2005. évi rész- és zárójelentések szakmai jelentésének benyújtása és értékelése Interneten keresztül történik.
Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisába rögzíteni.
Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait pontosította, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépített.
Az OTKA egyszerűsítette és gyorsította a szerződéskötéseket.
10
A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete 2005. december 1-vel átalakult: három tudományterületi osztály alakult korábbi négy osztály átszervezésével. A pályázatok elbírálásának folyamata
Az OTKA pályázatok, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázisát. Külön szabályokban rögzítette az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyet a pályázatokat véleményezők, értékelők esetében következetesen betartat. A kutatási pályázatok értékelésének főbb szempontjai a következők voltak: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi realitása; a tervezett kutatói munkaidő ráfordítás realitása; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont volt a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő ráfordítás realitása és arányossága. A tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelölt ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolta a pályázatokat és javaslatot tett a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tettek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg két lépcsőben: 2005. decemberi ülésén döntött a rangsorolt pályázatok első részéről - az OTKA költségvetése 85%-a erejéig, majd a második döntését 2006. február elején hozta meg a költségvetési támogatás ismeretében. Mind a nagyösszegű (5 MFt éves támogatási összeg feletti) kutatási, mind a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, ahol a külföldi szakértő nem adhatott eredményes bírálatot. A tudományos iskola pályázatnál feltétel volt, hogy a vezető kutató legalább az MTA/tudomány doktora címmel rendelkezzék. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján, hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc bizottságok rangsorolták a pályázatokat és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az értékelésére külön felkért Tudományterületi Bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg, szintén két részletben: egy részéről 2005. decemberében, második feléről 2006. februárjában döntött. A posztdoktori állás és kutatási pályázatok pályázóinak kiválasztását, értékelését az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői voltak. A szakértői vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után került sor a pályázati rangsorok felállítására: külön az álláspályázatokra, külön a kutatási pályázatokra. A kutatási pályázatok kutatási részét a szakzsűrik, szákértők bevonásával értékelték és rangsorolták is. A kutatási pályázatok végső rangsora a Posztdoktori Bizottság és a szakzsűri rangsorának összevetése
11
alapján dőlt el. A végső döntést, mindkét pályázattípus esetében, a rangsorok alapján az OTKA Bizottság hozta meg. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Bizottság, szakértők bevonásával, véleményezte, rangsorolta és javaslatot tett támogatásukra. A végső döntést az OTKA Operatív Bizottsága hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos jóváhagyásával. A 2005-ben beérkezett publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat, az erre a célra létrehozott szakértői Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az Operatív Bizottság hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos engedélyével. A könyvtári adatbázis pályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási Minisztériummal (OM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A pályázatokat több szakértő véleményezte, majd a szakértői vélemények alapján a Bizottság rangsorolta a pályázatokat. A döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat a zsűri és a szakértői vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, amelynél figyelembe vette a Bizottság által meghatározott kritériumokat. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrizték. A 2005-ben beadott pályázatok esetében az OTKA új eljárást vezetett be a szerződéskötéseket illetően. A várhatóan nyertes pályázatok esetében a szerződések előkészítése: munkatervének zsűrik általi ellenőrzése, az Iroda általi formai és pénzügyi ellenőrzése az OTKA Bizottság végső döntése előtt megtörtént. Az OTKA Bizottság döntését követően a támogatott kutatások vezetőinek az Iroda postázta aláírásra a pályázatuk és az előzetes egyeztetések alapján előállt szerződésajánlatot. Ezzel az eljárással csak néhány esetben kellett a szerződést visszaküldeni javításra. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége. Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben előírt 10%-os tartalékolási kötelezettség következtében meghozott OTKA Bizottsági döntés értelmében, a kutatások 2005 évi keretének 90%-át tudta az Iroda megnyitni, valamint a 10%-os elvonásról szóló Kormányrendelet megjelenése után az érintett 2262 kutatási szerződést módosítani kellett. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett 12
beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. 2005-ben a 2004 évi kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést internetes adatbázisba kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is az Interneten keresztül történt. A 2004. évről beküldött 1802 részjelentés között 1 volt olyan, amelyet nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, a szakértők 106 esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést, illetve sor került személyes meghallgatásra. A 2004. évről a pénzügyi jelentést az intézmények gazdasági részlegei készítették el, amelyet a vezető kutató is ellátott aláírásával. A pénzügyi elszámolások mintegy 30%-tól kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, két kutatóhelyen pedig helyszíni ellenőrzést tartott. A 2005. évről várható 1643 részjelentés szakmai részét a vezető kutatóknak szintén az OTKA internetes adatbázisába kellett beküldeniük, amelyeknek értékelése is az adatbázisban történik. A 2005. évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlege készíti el az OTKA Internetes adatbázisába rögzítve, valamint kinyomtatva, aláírva is be kell küldeniük. A posztdoktori kutatási szerződésekről a kutatók féléves szakmai, valamint éves szakmai és pénzügyi jelentést küldtek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékeltek 2005-ben. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelent meg az OTKA Hírlevélben és az OTKA külön kiadványában. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a kutatási pályázatokhoz hasonlóan éves- és zárójelentést kellett a vezető kutatóknak készíteni. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek, a beszerzést követő öt éven át, évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítettek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készült az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben jelenik meg a kutatók tájékoztatása céljából. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA internetes adatbázisában elkészíteni. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőköz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott 13
kutatásra, kutatásfejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az Interneten keresztül történik 2005-től kezdődően, a zsűrik egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizi. 2004-ben 708 kutatás zárult le. 5 (0,7%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 703 zárójelentésből 70 (9,9.%) értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 633 zárójelentés közül 395 (62,4%) kiválóan megfelelt, 181 (28,6%) jól megfelelt, 48 (7,5%) megfelelt minősítést kapott, és 13 (2,0%) zárójelentést nem fogadott el a zsűri. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapták – név nélkül – a szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. (Azon témavezetők, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság nem fogadta el, 3-5 évig kizárásra kerülnek az OTKA pályázási lehetőségekből.) A beküldött 703 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján – 14161, a bejelentett szabadalmak száma: 25. A 2004-ben lezárult kutatások közül jelenleg folyik azoknak a témáknak a kiválasztása, amelyeket az OTKA Bizottság továbbít az NKTH felé innovációra való alkalmazásra alkalmasnak javasolva. 2005-ben az új jelentésbenyújtási és értékelési szoftver fejlesztése miatt húzódott el ennek kiválasztása. A jelen beszámolóhoz csatoltuk a Tudományterületi Kollégiumok 2004-ben lezárult és 2005ben értékelt kutatásai közül, az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Az OTKA kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül: Az 1999-ben megjelent háromkötetes - az 1991-1996. időszakot bemutató, - valamint az egykötetes – az 1997-ben lezárult kutatásokról szóló – kiadványok után 2003-ban ismét háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az 1998-2000. időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként. 2003-ban a 2001ben lezárult, 2004-ben a 2002-ben lezárult, 2005. elején pedig a 2003-ban lezárult kutatások eredményei rövid összefoglalójának egykötetes kiadványa jelent meg. Az OTKA Bizottság a további években megjelent kutatások eredményeinek rövid összefoglalóit az OTKA honlapján fogja kereshető módon megjeleníteni, amelynek fejlesztése most van folyamatban. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2003-ban megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának folyamatos leadása az MTA Levéltárba. 2005-ben 2644 korábban lezárult kutatás, valamint a nem támogatott pályázatok közül 3052 került a Levéltárba leadásra. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold
14
Díjat adományoz évente – a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az 2005. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 9 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat.
Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei 2005. november 9-én a Magyar Tudományos Akadémián, a Tudomány Világfóruma 2005 rendezvény keretében került sor, az OTKA és az MTA meghívására, a 2005. évi EURYI Awards pályázatok nyerteseinek ünnepélyes díjátadására (EURYI Awards Ceremony). Ez a nemzetközi esemény azért volt fontos számunkra, mert a nyertesek között volt egy hazai kutatónk is. Az ünnepség sikerét emelték a megjelent hazai és külföldi vendégek (közöttük a EuroHORCs elnöke, az ESF főtitkára, egy Nobel díjas kutató és számos külföldi vendég) és a díszes előadások, amelyekből néhány megtalálható az OTKA Hírlevél 2005/4. számában. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA 2005. november 17-18-án rendezte meg közös konferenciáját a Kaposvári Egyetemen, a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA és az Élet és Tudomány Egyesület által meghirdetett tudományismertető cikkpályázat nyerteseinek eredményhirdetésére szintén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, ahol az OTKA kutatások eredményeit ismertető pályázók első, második és harmadik díjban részesülhettek. Cikkeiket az Élet és Tudomány folyóirat folyamatosan közli. Az OTKA Hírlevél 2004-ben 4 alkalommal jelent meg, amely kb. 4000 példányban került térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot is. Az OTKA új, portálrendszerű honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, útmutatók, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói. Jelenleg folyik az OTKA honlapján a kutatási eredmények adatbázisának elkészítése. Budapest, 2006. május 29.
Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke 15
________________ Összefoglaló jelentés az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumához tartozó, 2004-ben lezárult és 2005-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A tudományfilozófia általános érvénnyel figyelmeztet a tények és elméletek viszonyára. Az elmúlt két évtizedben beáramló újabb társadalomtudományi elméletek alkalmazása és továbbfejlesztése a kutatásban, megnövelte a befogadás (megértés) nehézségét: Részben anyagi gondok miatt sem sikerült az eredmények közvetítésének kellően hatásos módját megtalálni. Másfelől az elméleti igényesség sürgetővé tette a forrásfeltárások hiányosságainak betöltését, s az eredmények közzététele itt is gondot jelent. A kutatói kedvet jelzi, hogy nőtt a támogatási kérelmek igénye, illetve csökkent az OTKA költségvetésből a benyújtott pályázatok támogatási számaránya. A kettősség fokozott fontosságot adott az eredmények számbavételének. A 2004-ben zárult kutatások eredményeit már három szinten vizsgálták az OTKA testületei, s ennek eredményeként 184 lezárt kutatásból 4 pályázatot kellett eredménytelennek minősíteni, 116 pedig kiválónak minősült. Az alábbi összefoglaló az utóbbiak legfontosabb eredményeit ismerteti. Az állam- és jogtudományi kutatások közül kiemelhető „A nemzeti és a szupranacionális alkotmányos berendezkedések közötti összefüggések és a magyar alkotmányos rendszer fejlesztési lehetőségei az európai uniós csatlakozásra tekintettel” című kutatás. Eredményeként a szerző javaslatokat fogalmazott meg a magyar alapjogi rendszer továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére, az Alkotmánybíróság EU-tagsággal kapcsolatos újszerű hatásköreire, továbbá összegezte a magyar Alkotmány EU-tagsággal összefüggő módosításával kapcsolatos hiányosságokat és javaslatot tett azok korrekciójára. Különösen időszerű „A környezetvédelmi szabályozás időszerű kérdései”-nek vizsgálata. Földolgozták, hogyan érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai az energiajogban, Európa alkotmányaiban, és az információk szabadságára vonatkozó elvárásokban. „A nukleáris jog modernizálásának egyes kérdései, különös tekintettel a kelet-közép-európai államok fejlődésére” című kutatás fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy eredményei a nemzeti nukleáris hatóságok, valamint az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek szakembereinek körében is figyelmet keltettek. A politikatudományok terén egyértelműen a „Demokráciaelméletek összehasonlító elemzése – Az előfeltevések szerepe a politikaelméletben” c. kutatást kell elsőként kiemelnünk: a hiányos magyar politikaelméleti vizsgálatok egyik igen fontos eredményeként. A kutatás középpontjában a képviselet és demokrácia, a vezetés és demokrácia összeegyeztethetőségének kérdései álltak, fő konklúziója, hogy demokrácia és képviselet elveinek a szimmetrikus kombinációja nem lehetséges: a modern képviseleti demokrácia nem a demokrácia képviseleti altípusa, nem a közvetlen demokrácia átértelmezése, hanem a képviseleti rendszer egalitárius átértelmezését jelenti. Ugyancsak kiemelt minőségű „A diszkurzív politikatudomány alapjai” című kutatás, mely elméleti témák kidolgozásával és empirikus elemzésekkel körvonalazta egy lehetséges diszkurzív politikatudomány szemléletét és sajátosságait, megvizsgálva, hogy mi módon lehetséges olyan társadalomtudomány, amely a társadalom létezését és működését a szöveg és a jelentés középpontba állítása révén végzi el. A szövegközpontú társadalomtudomány lehetősége kapcsán számos fontos szerző (pl. HansGeorg Gadamer, Paul Ricoeur, Norman Fairclough) munkásságát elemzik, és vizsgálják, mi 16
módon jelenik meg a diszkurzív szemlélet a politika vizsgálatában. (Többek között Carl Schmitt, Michael Oakeshott, Reinhart Koselleck munkáinak szempontjai szerint.) A filozófia területén a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kutatás (Lélek és mechanika) a barokk Európa morál- és természetfilozófiájával foglalkozik. Eredményei közül nemzetközileg is jelentős az újkor első századaitól meghatározó természettudományos szemléletmód és a "mindennapi én" morálisan értelmezhető cselekvésének kényes viszonyát bemutató rész, valamint e két megközelítés ma is eleven konfliktusának az elemzése. A szintézis az Újvilág felfedezésének antropológiai és jogelméleti következményeit veszi számba. Hiánypótló a Bergson filozófiáját középpontba állító kutatás, amelynek alapján megjelent tanulmányok átlátják az életmű aktuális vonatkozásait, és döntő pontokon módosítják a hazai fogadtatás történetét. Szakmai körökben elismeréssel fogadták a „Tapasztalat, nyelv és módszer a hermeneutikai és a fenomenológiai tradícióban” című kutatás eredményeit is. A zenetudomány területén a magyar népzene forráskiadása előkészítése a legfontosabb eredmény: A földolgozás több réteget vizsgált, olyan válogatott dallamokat, melyekben a zenei strófa két belső sora egymással azonos, egymással hasonló vagy hasonló magasságban mozog. A Magyar Népzene Tára XI. és XII. kötetének munkálatai a kiadásra várnak. Elkészült a magyar nyelvű kézirat és folyik a dallamok végleges szerkesztése. A kötetek 1000-1100 dallamot tartalmaznak, egy-egy kötet 1000-1200 oldal terjedelmű. A művészettörténeti kutatások közül kiemelkedik Rippl-Rónai József festőművész teljes levelezésének, a hozzájuk tartozó válaszlevelek összegyűjtése és a levelek jegyzetekkel való ellátása. A teljes levél- és dokumentumanyag számítógépre került, az összegyűjtött és kronológiába rendezett mintegy 640 levelet és számos ügyiratot a Nemzeti Galéria Adattárába helyezték el. Az irodalomtudományi kutatások közül kiemelkedő jelentőségűek a Kazinczy Ferenc művei kritikai kiadásának munkálati. Elkészült a kiadás koncepciója a hagyományos és az elektronikus változatról. Elektronikusan rögzítették a Kazinczy-kéziratkatalógust, javították és kiegészítették a Kazinczy-bibliográfia megjelent köteteit. A levelezés kivételével digitálisan archiválták az MTA Könyvtárában található Kazinczy-hagyatékot, s megtörtént több Kazinczy-mű és a teljes Kazinczy-levelezés elektronikus rögzítése, mely CD-ROM-on hozzáférhető. Kapcsolatok létesültek más szövegkiadó műhelyekkel, nemzetközi együttműködés jött létre az elektronikus kiadás fejlesztésére. Megjelent a két legfontosabb magyar nyelvű irodalmi folyóirat (Orpheus; Magyar Museum) kritikai kiadása, mintegy 1300 oldal terjedelemben, három kötetben. Négy további kötet sajtó alá rendezése befejezés előtt áll. Különböző részletkérdésekről összesen öt műhelytanulmány készült. A magyarországi német irodalom kapcsolatrendszerét európai összefüggéseiben vizsgáló kutatás jelentős mértékben módosította az irodalomtörténet-írás korábbi értékelését. Elkészült két szövegkiadás Sopron irodalmáról és 1848/49 német szövegeiről. Megjelent két tanulmánykötet „A levél műfajról az osztrák és a magyar irodalomban”, illetőleg „Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből” címmel. Új eredmények születtek a magyarországi német nyelvű kultúra magyar és német kapcsolatrendszeréről, a magyarországi német nyelvű zsidóság identitás-váltásáról, különös tekintettel az önéletrajzi írásokban, naplókban és levelezésekben tükröződő asszimilációs folyamatokra. A kutatás keretében több disszertáció készült és jutott el a védésig. A kutatói utánpótlás nevelésében kiemelkedő eredményeket értek el. Az egyházi irodalom XVII-XVIII. századi műfajait vizsgáló kutatás eredményeként korábban nem sejtett tartalmi, szerkezeti, motivikus és ikonográfiai
17
sajátosságok, eddig rejtett társadalmi, gazdasági és irodalomelméleti összefüggések váltak világosabbá. Ennek keretében a nemzeti és latin nyelvű irodalom kapcsolatáról alkotott kép, a szóbeli hagyomány, valamint a bibliai hermeneutika alkalmazásának szerepéről, a reformáció és ellenreformáció irodalmának kapcsolatrendszeréről, és a nemzeti önértelmezés toposzairól kaptunk új értelmezést. További figyelemreméltó a XVI-XIX. századi magyar tudósok levelezésének összegyűjtése, a nemzetközi reneszánsz bibliográfia magyar anyagának előkészítése a nemzetközi CD-ROM kiadáshoz. A magyar néprajztudomány pályázatainak sorában számottevő helyet kapott a helyszíni terepkutatás, főképpen a határon túli magyarság körében, elsősorban Erdély és a Székelyföld területén, ahol mind a településkutatás, a népi építészet, mind a népi vallásosság, az egykori egyházlátogatási jegyzőkönyvek és megyebíró jegyzékek gazdag anyagának eredményes feltárására került sor. A lezárult kutatások és kutatási eredmények közül két témakör emelkedik ki: A Kárpát-medence antropogén ökológiai változásait vizsgáló kutatás, amely a táj felszínének alakulását a földhasználat és az életmódváltozás szempontjából elemezte. Az eredeti terepkutatásokra és jelentős forrásfeltárásokra épülő munka a természettudományos, ökológiai szemléletet egyesítette a néprajzi látásmóddal, aminek eredményeként a sokrétű vizsgálatok konkrét adatokkal és eredményekkel rögzítették azt a hátrányos történeti tendenciát, amely a 18. század végétől napjainkig a biodiverzitás folyamatos sérülését, a biológiai sokféleség egyre határozottabb szűkülését, pusztulását eredményezte. Kiemelkedő fontosságú a Duna-mappáció térképlapjainak és kommentárjainak közreadása, továbbá a számottevő mértékű jelenkutatások által a korszerű, a tájegységeknek megfelelő környezetvédelem gyakorlati megvalósításához nyújtott hasznosítható példák, valamint szemléletmód felsorakoztatása. Ugyancsak kiemelhető az a kutatás, amely a falusi és mezővárosi agrárnépesség egészségügyének vizsgálata során az egész Kárpát-medence területéről jelentős mértékű történeti forrásfeltárást valósított meg. A 18-19. századi népegészségügyi helyzetre vonatkozóan mindeddig kevésbé vizsgált összefüggéseket hozott napvilágra. A szoptatós dajka témakör monografikus feldolgozásával és adatbázisának összeállításával a nemzetközi szakkutatás számára is kiemelkedő jelentőségű eredményt vehetünk számba. A történettudományi kutatások területén elért kiemelkedő eredmények híven tükrözik azt a tematikai sokszínűséget, mely a jelenkori magyar történetírást jellemzi. A szakma jövőjét tekintve megnyugtató és örvendetes, hogy az idősebb, sok évtizedes eredményes kutatói múlttal rendelkező generáció tagjai mellett a fiatalabb nemzedék képviselői is ott találhatóak a kiváló munkát végzettek között. Különösen figyelemre méltó eredmények születtek a gazdaság- és társadalomtörténet eszköztárának egyidejű felhasználását előtérbe helyező kutatások esetében. Így került sor a tradicionális agrárrendszer 1848 előtti átalakulásának vizsgálatára, illetve az 1873 és 1938 közötti nagyvállalati menedzsmentek átfogó feltárására. Intenzív kutatások foglalkoztak a középkori magyar historiográfia történetével az utóbbi évek megélénkülő nemzetközi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. A történettudományi alapkutatások egyik klasszikus területe, a forrásfeltárás terén komoly nemzetközi visszhangot keltett a moldvai és erdélyi katolikus missziók római iratainak mintaszerű publikálása, mely a téma 17–18. századi anyagát tette a hazai és a nemzetközi kutatás számára elérhetővé. További intézmény- és a társadalomtörténeti kutatások megalapozásához járult hozzá hatalmas tömegű anyag feltárásával és rendszerezésével a török kori (1526–1699) magyar katonai elit életrajzi lexikonjának összeállítása. Számos új és megbízható adatot tárt fel az 1939 és 1950 közötti közép-kelet-európai népmozgások kérdését vizsgáló kutatás, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a mindmáig kényesnek számító témáról szóló diskurzusban a szakszerű tudományosság kiszorítsa a nemzeti elfogultságok és politikai indulatok vezérelte
18
álláspontokat. A tudománytörténet terén kiemelkedő eredményeket hoztak a magyar felsőoktatás 20. századi történetével, illetve a klebelsbergi kulturpolitikával foglalkozó vizsgálatok. A magyarországi fémfonalas textilemlékek természettudományos vizsgálatainak eredményeit felhasználva a kulturális örökség ezen fontos emlékeinek megőrzése előtt nyílnak új lehetőségek. A lezárult kutatások a régészet és rokontudományai (magyar őstörténet, archaeometria, történeti anthropológia) örvendetesen nagy területét ölelték fel. Kiemelkedő eredményeket hozott a „Komplex őskori településarcheológiai kutatások az Alföldön” című projektjét, mely az Alföld északi részén elhelyezkedő két településre (Polgár, Sajópetri) és ezek szűkebb régiójára koncentrált, ahol egy újkőkori, illetve szkíta- és kelta kori település agglomeráció feltárása és mintaszerű feldolgozását végezték el. Az M 3-as autópálya építéséhez kapcsolódó munkák igen fontos tanulsága, hogy a nagy beruházásokat megelőző, beruházói oldalról gyakran feleslegesnek és indokolatlanul időrablónak, illetve költségesnek tekintett feltárások feltétlenül szükségesek, hiszen jelentős régészeti emlékanyagot mentenek meg. E nagy kiterjedésű ásatások anyaga, további roncsolásmentes és átfogó interdiszciplináris vizsgálatokkal kiegészítve eredményes tudományos műhelyekben fontos monográfiák alapját képezik. A pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy – nemzetközi hírű professzor vezetésével – a terepkutatástól a valós eredményekkel járó értékelésig tartó úton a kutatásba a graduális és posztgraduális képzésben résztvevőket is bevonják, ezzel elősegítsék tudományos igényű egyetemi szakdolgozatok, illetve PhD-disszertációk elkészítését, illetve posztdoktorok önálló munkájának kibontakozását. „A balácai római kori villa” című pályázat célkitűzése az egykori Pannonia provincia legnagyobb római kori villagazdaságának további kutatása és a nyert ismeretanyag folyamatos publikálása volt, melyben jelentős szerepet nyert a nagy kiterjedésű lelőhely roncsolásmentes, georadaros kutatása. Az eredmények, köztük a Pompejjel összevethető kvalitású falfestményekhez kapcsolódó vizsgálatok két gyűjteményes kötetben láttak napvilágot és egy harmadik kötetet is sikerült nyomdába juttatni. A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye szobrászati és márványgyűjteményi anyagot, ciprusi régiségeket, kopt textilgyűjteményt, dél-itáliai terrakottákat, ékszereket, vésett köveket, korinthosi vázákat foglal magában. Magyarország egyetlen, Európa szerte számon tartott klasszika archaeológiai gyűjteményének tudományos katalógusai rangos kiadónál (L’Erma di Bretschneider, Róma) nemzetközi együttműködés és kitekintés keretében jelenhettek meg. Az ókortudomány-orientalisztika tudományterületein kiemelhető az indiai filozófia egy kevéssé vizsgált ágának alapszövegeiről készült kritikai kiadás. Az ókori India és az antik világ kapcsolatait több új eredmény gazdagítja. A sumér nyelvtan kidolgozását szolgáló, nemzetközi viszonylatban új utat kutatás. A török nyelvtörténet szempontjából ugyancsak jelentős eredmények születtek: mind a török eredetű magyar szavak számát illetően, mind az ótörök nyelvi állapottal kapcsolatban. A thébai ásatások a temetkezéssel kapcsolatos ismereteket mélyítették el. A most lezárult kutatások azt bizonyították, hogy az óbabiloni kori mezopotámiai településrendszer sűrűbb szerkezetű volt, mint azt korábban vélték. Az ókortudomány témakörében olyan kiemelkedő fontosságú forrásmunkák láttak napvilágot magyarul mint a „Historia Augusta” és „Szent István Intelmeinek” kritikai kiadása és fordítása. A tematika tekintetében a támogatott nyelvtudományi kutatások itt értékelt csoportja a nagy nemzetközi trendekhez kapcsolódik. A neuro- és pszicholingvisztika terén, amelyhez hozzárendelhetők a jelnyelvi és a fonetikai témák, sőt, a kognitív nyelvészet is, kiemelten sikeres volt a bal agyi félteke nyelvi funkcióit elemző (Syntax, semantics and phonology of
19
the left periphery), a sérült mentális képességű egyéneken végzett vizsgálatok alapján a diszlexiát elemző (Cross-linguistic comparison of spoken language development in normal readers and developmental dyslexia), és a nyelvi regresszió egyes (fonológiai és morfolexikai) jelenségeit vizsgáló (Nyelvi regresszió az afáziában) projektum: révükön nem csupán a nyelvi képességek mechanizmusai tárulnak fel, de közvetve hozamot jelenthetnek például az orvostudomány stb. számára is. Külön említést érdemel a (hazánkban évtizedeken át elhanyagolt) siket jelnyelvvel foglalkozó kutatás. Ugyancsak fontos nemzetközi vonatkozásai is vannak a német-magyar, olasz-magyar összevető vizsgálatoknak (Mondatfajták és modalitás a német és a magyar nyelvben, Olasz és magyar vonzatkutatás), valamint a német grammatika-történeti vizsgálatnak. Külön említendő egy magyar-holland kétoldalú együttműködésre épülő munka (Language in Use) az elméleti nyelvészet területén. (Minden kétséget kizáróan a hazai, igen magas presztízsű elméleti nyelvészeti kutatások tették lehetővé ezt a partneri együttműködést, amely példamutató lehetne egyéb területeken is.) A nyelvfilozófiai kutatások Magyarországon szerényebb körű, de nemzetközileg annál elismertebb területet képviselnek. A „Nyelvészeti elméletek referenciája” című kutatás a különféle elméleti keretekben használt, kialakított terminusok mineműségére, ontológiájára reflektál. Nagyra értékelendők azok a pályázatok is, amelyek az erdélyi dialektológiai, névtani vizsgálatokat támogatták. Egyik egy feldolgozás-, illetőleg közzététel-sorozat folytatása („Az erdélyi magyar nyelvjárások anyagának feldolgozása és közzététele” (9. szakasz)), másik pedig az erdélyi személynevek történetét vizsgálja, fontos kultúrtörténeti ismereteket szolgáltatva a társtudományok számára („Az erdélyi személynevek történetéről és jelenéről”). A pszichológia és a pedagógia területén a két tudományág számos részkérdését vizsgálták átfogó tanulságokat is magukban hordozó eredménnyel. A témakörök sokszínűségére jellemző, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzettsége vagy a nemzeti identitás vizsgálata éppúgy szerepet játszott az alapkutatásokban, mint az iskolások erkölcsi kompetenciájának fejlesztése vagy az összetett hangkörnyezetek leképezése. Kiemelkedő eredményeket hoztak a következő kutatási programok: „Az intencionális cselekvés reprezentációja csecsemő- és kisgyermekkorban” című kutatás a célazonosítást és céltulajdonítást meghatározó faktorokat vizsgálta az elvárás-megszegési és utánzásos kísérleti helyzetekben . Új elméletet vezetett elő az emberi kulturális tanulásra vonatkozóan, melyben az utánzás az emberi kulturális tudás gyors és hatékony átadását szolgáló humán-specifikus adaptáció, a pedagógia kettős felépítésű összetett kognitív rendszeréhez rendelve, annak irányítása és korlátozása alatt áll. Megállapítható, hogy a korai utánzásos tanulás szelektív értelmező természete a csecsemő „pedagógiai hozzáállásának” az utánzásos tanulást korlátozó és irányító beépített hallgatólagos feltételezéseiből következően magyarázható, ezeket pedig az új és releváns kulturális információt a csecsemő számára tanulás céljából megjelenítő nagy tudású társak látványos kommunikatív kulcsingerei aktiválják. „A magánének oktatásának története Magyarországon a kezdetektől 1948-ig” című kutatási téma a neveléstörténet speciális ágának – a magánének (szólóénekes képzés) oktatásának története a korabeli Magyarországon a kialakulástól 1948-ig. Ennek a feltáratlan területnek gyűjti össze az adatait alapkutatásként, amelyek előre eltervezett szempontok szerint jelennek meg könyv, kotta és CD formájában. „Az elsajátítási motiváció szerepe a szociális kompetencia fejlődésében” című kutatásban a szociális kompetencia és az elsajátítási motiváció kapcsolódási pontjait tárták fel. Körülhatárolták az alapvető jelentőségűnek tekinthető készségeket és motívumokat, amelyek elsajátítása a későbbiekben fejlesztendő célként jelölhető meg. A kutatás eredményeként jellemezni lehet a szociális készségek és motívumok fejlődési folyamatát, ismertté válik az elsajátítási motívumok és a szociális készségek összefüggésrendszere, ennek életkori változása, valamint körülhatárolódik a gyermekkorban alapvető jelentőségűnek tekinthető szociális készségek és motívumok köre. Az eredmények ismeretében lehetőség
20
nyílik átfogó, optimális begyakorlottságot, elsajátítást megcélzó fejlesztési programok elméleti hátterének kidolgozására. A közgazdaságtan és jövőkutatás terén zárult kutatásokat a sokszínűség (vállalat/vállalkozás, befektetések, pénzügyek, EU integráció, fogyasztói magatartás, közgazdasági elméletek, információgazdaság, önkormányzat, stratégiai irányítás, üzleti kapcsolatok, e-kereskedelem, prognosztizálás, visionary management és ökológiai marketing stratégiák) jellemezte. Különböző nézőpontok szerinti vizsgálatokat végeztek, s ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: tisztán gazdasági és társadalmi-gazdasági problémakörök, regionális, makro-, mezo- (önkormányzat) és mikroszintű (vállalat, fogyasztó) témakörök, gyakorlati, történelmi és elméleti/módszertani megközelítés. A „Paradigmák a jövőkutatásban” című kutatás kimutatja, hogy az evolúciós és a kritikai jövőkutatási paradigma egymással versengő és alternatív paradigmákká váltak. Versengésük főként abban érhető tetten, hogy a modellezéshez, a kvalitatív és kreatív jövőinformációk előállításához koncepcionálisan eltérő módon viszonyulnak. Az evolúciós paradigma szerint az eljövendő jövő idő objektív és szubjektív lehetőségeinek a számbavétele, a kritikai szerint a jelenben létező jövők különféle megközelítésű kreatív vízióinak és narratíváinak az előállítása a fontosabb. Kiemelhető az integráció mérésének elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseit elemző kutatás. Az integráció költség-haszon mérlegére az EU teljesítménye alapján számos elemzés készült (egységes piac - Cecchini Jelentés, valamint az utólagos hatásokra a Bizottság anyagai, vagy az EMU és az egységes valuta költségei és megtakarításai). A statisztika és a demográfia területén két kiemelkedő jelentőségű eredmény említhető. „Az egyenlőtlenségek és mobilitás a magyar és az európai háztartások jövedelmeiben és kiadásaiban” című vizsgálat a háztartások jövedelmi és kiadási struktúrájának alakulását elemezte. Az elmúlt évek keresztmetszeti vizsgálataival szemben a társadalmon belül zajló folyamatok átfogó elemzését valósította meg, beleértve a jelenségek tipizálását is. A meglévő adatforrások újszerű feldolgozásával, harmonizációjával egyben megalapozta a további kutatásokat is. „A demográfiai dinamika: státuszváltások a hazai népesség körében” című kutatás keretében végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a női munkavállalással kapcsolatos attitűdök alakulása nem csak a nők munkaerő-piaci helyzetét, hanem más demográfiai folyamatokat is alapvetőn befolyásolnak. A kutatás női munkavállalással kapcsolatos eredményei elsőként helyezték hosszabb időperspektívába a magyarországi jelenségek alakulását. Az alkalmazott módszer felhasználásával a magyarországi demográfia nagy lépést tett az Európa más országaiban már elterjedt, dinamikus szemléletű elemzések lehetőségeinek megteremtése irányába. A lezárult szociológiai kutatások tartalmilag rendkívül széles területet ölelnek fel, és az alkalmazott módszereket tekintve is igen változatosak. A kutatások jelentős része a mai magyar társadalom legaktuálisabb problémáival foglalkozott, egyebek között a hazai kisvállalkozásokkal, a különféle etnikai csoportokkal – mindenekelőtt a romákkal – kapcsolatos attitűdökkel, a családformák változásaival, valamint a regionális társadalmi egyenlőtlenségekkel. Az alkalmazott módszerek között ugyanúgy megtaláljuk a szociológiai kutatás „keményebb”, alapvetően kvantitatív elemzésre épülő technikáit, mint a mélyinterjú és a fókuszcsoportos vizsgálat „puhább”, kvalitatív eljárásait. Fontos kiemelni, hogy az elvégzett vizsgálatok – alapkutatás jellegük ellenére – nem „elefántcsonttoronyban” készültek, nem szakadtak el a valóságtól, hanem a társadalomban felmerülő problémákra reagáltak, azokra kerestek megoldást. A kutatások és kutatási eredmények közül kiemelhető a „Vállalkozás és kultúra” című, amelynek eredményeként kimutatták, hogy – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – az 1980–as évektől kezdve Magyarországon is csökkent a
21
különbség a kisvállalkozók és a nagyvállalatok között. Az önálló vállalkozásba kezdők pályafutásuk során az átlagot meghaladó iskolai végzettségüknek köszönhetően rendkívül gyorsan átvették a fejlett piacgazdaságokra jellemző gazdasági, műszaki tudást, így képessé váltak arra, hogy bekapcsolódjanak a nagyvállalatok hálózataiba. Az „Etnikai és politikai attitűdök longitudinális vizsgálata” c. kutatás feltárta, hogy a 90–es évekhez képest napjainkra csökkent a nyílt cigányellenesség, az idegenellenesség és az antiszemitizmus mértéke nem változott, a lakosság saját észlelése szerint ugyanakkor épp a cigányellenesség növekedett a legjobban. A tudományos kutatások infrastruktúrájának a fejlődése szempontjából igen fontos volt a TÁRKI Társadalomtudományi Adatbank vállalkozása, amelynek keretében 2001 és 2004 között megkeresték azokat a kutatókat, akik az OTKA által finanszírozott szociológiai, demográfiai, közgazdaság-tudományi, a pszichológiai és politikatudományi kutatásokat végeztek. A cél az volt, hogy az említett tudományterületeken a lezárult OTKA kutatások adatbázisait archiválják, és hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság, a szélesebb kutatói közösség számára. Összesen 84 - részben vagy teljes egészében - az OTKA által finanszírozott kutatás archiválására és nyilvános terjesztésre való előkészítésére került sor. ____________________ Összefoglaló jelentés az OTKA Műszaki- és Természettudományi Kollégiumához tartozó, 2004-ben lezárult és 2005-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A természettudományi és műszaki kutatások gyors fejlődése változatlan világjelenség. Az OTKA az igen korlátozott anyagi lehetőségei ellenére igyekszik a leghatékonyabb módon, rugalmas lehetőséget biztosítani új kutatási témák, területek beindítására vagy éppen a már folyó, igen fontos kutatások elmélyítésére. Ezek az erőfeszítések elengedhetetlenül szükségesek, hogy jelen lehessünk a nemzetközi technikai haladás alapjait képező alapkutatások versenyében. Ebben a feladatban az igen jelentős anyagi korlátok ellenére az OTKA sok kutatási területen, igen sok témában látványos, nemzetközi elismerést kiváltó sikereket ért el. A rövid beszámoló csak ezen tudományterülethez tartozó témák főbb eredményei közül egyegy reprezentatív eredmény megemlítésére ad lehetőséget. A matematikai, fizikai, kémiai, műszaki, földtudományi kutatások számos eredményét lehet felsorakoztatni az elméleti jellegű eredményektől, a kémiai, az anyagszerkezeti kutatásoktól és az informatika fejlesztések területén elért sikerektől a műszaki, vagy a földtudományokban született eredményekig. A Műszaki és Természettudományi Kollégium két fő kutatási területen (természettudományok és műszaki-tudományok) kilenc zsűri munkáját koordinálja. Az OTKA által támogatott alapkutatások számtalan nemzetközileg elismert eredménye, vagy akár a hazai sikerek alkalmazásai is egyaránt a hazai alapkutatások támogatásának igen jó megtérülését bizonyítják. Az egyes szakterületek nemzetközileg jelentős vagy hazai szempontból kiemelkedő kutatási eredményei közül az alábbiakat emeljük ki:
22
Elektrotechnika- Elektronika (automatizálás és számítástechnika, elektronikus eszközök és technológiák, informatika, távközlés) Az elektronika, elektrotechnika és informatika területén a 2004-ben lezárult OTKA pályázatok számos új elméleti eredményt hoztak, miközben több esetben közvetlen gyakorlati alkalmazásokat is megalapoztak. A „Virtuális telemanipuláció” projekt keretében erős japán-magyar tudományos együttműködéssel egy 3D virtuális laboratóriumot intelligenciával ruháztak fel. A "Virtuális telemanipuláció" első lépés lehet a szuperflexibilis robotprogramozáshoz vezető úton. Az uniformizált struktúrákon és procedúrákon alapulva a lágy számítási eljárások egy olyan új ágát sikerült kialakítani, amely új robotszabályozási stratégiák kimunkálását teszi lehetővé. Az elért eredmények a mechanikai rendszerek tág osztályának szabályozásában működőképesek. A távközlő rendszerek forgalmi méretezésére és optimális kialakítására kifejlesztett módszerek olyan szoftverbe épültek be, amelyek a Nokia forgalmi tervezésében hasznosultak. A földi légkörben és a Naprendszerben keletkező tetszőleges alakú (UWB) jelek terjedési elmélete terén elért eredmények a világon is egyedi automata whistlerdetektor szoftver kifejlesztését tették lehetővé, amelynek eredményeként - nemzetközi együttműködések keretében - megkezdődött a whistlerdetektor kiterjedt alkalmazása különböző földi és űrbéli mérésekben. Az elért eredmények alkalmazhatók szeizmológia kockázatok vizsgálataiban (műholdas földrengés-előrejelzés kutatások) illetve a plazmaszféra-diagnosztikán keresztül az űr-időjárási kutatásokban is. Erős nemzetközi együttműködésekben értékes új elméleti eredmények jöttek létre az úgynevezett fuzzy rendszerek területén is. Az elért eredmények például közlekedésirányítási rendszerekben már a közeljövőben is sikeresen kerülhetnek felhasználásra. ÉpítésÉpítészetKözlekedés (közlekedéstudomány, műszaki mechanika, településtudomány, vízgazdálkodás, építészettörténet és –elmélet, építészettudomány) Az Építés- Építészet- Közlekedés szak területén folyó kutatások széles spektrumában nagyszámú, kiemelkedő eredmény született. Ezek közül reprezentánsként csak néhányat sorolunk fel. Ezeken a szakterületeken végzett kutatásokban két markáns törekvés megerősödése figyelhető meg. Az egyik az építési tervezés egységes szemléletű európai szabványainak (EUROCODE) hazai alkalmazásaihoz kapcsolódó elméleti és laboratóriumi vizsgálatok, a másik a hagyományos anyagú tartószerkezetek erőtani vizsgálatára kialakított eljárások alkalmazási körének kiterjesztése újszerű szerkezeti anyagok és az élő szervezetek tartószerkezeti szerepű anyagainak vizsgálatára. Mindkét irányban, önmagukban is értékes, közvetlenül hasznosítható eredmények születtek a pályázati ciklusban. Gépész-Kohász (anyagtudomány és technológia, energetika, gépszerkezet, metallurgia, szálés rosttechnológia, áramlás- és hőtechnológia) A Gépész-Kohász Zsűrihez tartozó, 2004-es évben lezárt OTKA pályázatok tudományterület tekintetében a gépészet és kohászat széles spektrumát fogták át, ugyanakkor jól mutatták a
23
szakterület kutatóinak a nemzetközi tudományos élettel való szoros kapcsolatát: projektjeink témaválasztása és megközelítései jól harmonizálnak a nemzetközi trendekkel. Így jelentős számú és jó minőségű projekt működött az anyagszerkezettan, és annak műszaki, gépészeti felhasználásával kapcsolatos területen. Számos támogatott kutatás foglalkozott a kompozitokra vonatkozó új ismeretek szerzésével és a megszerzett ismeretek gyakorlati felhasználás szempontjából történő értékelésével. A rendkívül gyorsan fejlődő nanotechnológia ugyancsak megjelent a 2001-ben induló projektek között. Ugyancsak a nemzetközi folyamatokkal összhangban számos projekt foglalkozott a környezetvédelemmel és az azzal összefüggő energetikai, hőtechnikai kérdésekkel. Hagyományosan kiváló kutatások folytak a gyártástechnológia területén is, a különböző technológiáktól (vízsugaras vágás, lézerhegesztés) a gyártórendszerekig. Különleges és a nemzetközi trendekhez ugyancsak jól illeszkedő új kutatási irány jelent meg a projektek között: az ember érrendszerében kialakuló áramlási jelenségek megismerése és leírása. Fizika (csillagászat, fizika, szilárdtestfizika) Előremutató eredmények születtek a spintronika (ígéretes mágneses félvezetők) területén. A korszerű elektronikában áttörést jelentenek azok az alkalmazások, amelyek az elektron töltése helyett az elektron saját mágneses momentumához kapcsolódó jelenségekre épülnek. A spintronika ígéretes területe a mágneses félvezetők alkalmazása. A félvezető-ipari csúcstechnológia lehetőséget nyújt előre tervezett tulajdonságú, mágneses ionokkal adalékolt félvezető nanorétegek létrehozására. Az ilyen anyagokon végzett alapkutatások az elmúlt években számos meglepő és ígéretes jelenséget fedtek fel (pl.: elektromos térrel kapcsolható ferromágneses viselkedés). A kutatások a mágnesség kialakulásának mikroszkopikus eredetét vizsgálták. Az alacsony hőmérsékleteken, nagy nyomáson és nagy mágneses térben végzett kísérletek sorozata bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a mágneses ionok egyszerre biztosítják a lokalizált mágneses momentumokat és a vezetéshez szükséges töltéshordozókat. A momentumok közti kölcsönhatást, ami a ferromágnesség forrása, a félvezetőben terjedő lyukak közvetítik. Figyelemre méltóak a metabolikus hálózatok kutatása területén született eredmények is. A sejtek anyagcseréje során rengeteg bonyolult biokémiai reakció játszódik le. Ezt, a szinte áttekinthetetlen bonyolultságú, mikroszkopikus vegyipari gyárra emlékeztető reakciósort legjobban egy komplex hálózat formájában lehet ábrázolni. Amit mostanáig nem sikerült egy teljes szervezetre meghatározni, az éppen az egyes reakciók intenzitásának mértéke. A módszer, amit alkalmaztak, a bioinformatika eszköztárához tartozik, és lehetővé tette, hogy az egyik Coli baktériumfajta esetében meghatározzák a folyamatok sebességét. Kiderült, hogy a reakciók döntő többsége viszonylag kis tempóban zajlik, míg, a várakozással ellentétben, a biokémiai szupersztráda, a legnagyobb sebességgel zajló reakciók láncolata, viszonylag kicsi része a hálózatnak. Másfelől, paradox módon, ha a külső körülmények változnak, éppen ez a legaktívabb rész az, ami teljesen átrendeződik, és a hálózat többi részének aktivitása alig változik, úgy mondjuk: robusztus. A sejtek metabolizmusával kapcsolatos modellezési technika kifejlesztése a (például gyógyszerek miatt bekövetkező) biokémiai eredetű hatások kvantitatív megjósolása következtében rövidesen fontos eszközzé válik a gyógyszerkutatásban is.
24
Földtudományok (földtan, geofizika, hidrológia, hidrogeológia, ásványtan, geokémia, őslénytan, bányászat, földrajz, geodézia, meteorológia, regionális kutatások) A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó c. projekt keretében a résztvevő kutatók elvégezték a Pannon-medence és földtani környezetének neotektonikai ill. jelenkori geodinamikai szintézisét. A komplex adatrendszer elemeit, valamint az azokból levonható fontosabb tektonikai és geodinamikai következtetéseket egy tematikus térképsorozaton ábrázolták. A Pannon-medence jelenkori geodinamikai atlasza, és főleg a térképsorozat mögött álló térinformatikai alapú geo-adatbázis alapot nyújt az aktív tektonikai folyamatok kvantitatív és kvalitatív jellemzéséhez, valamint az ezen folyamatokból fakadó veszélyforrások kutatásához. A filloszilikátok, mint a kezdeti metamorfózis jelzői reakció-fejlődésének vizsgálata témakörben a litológiai viszonyok (kőzet- és ásványkémizmus, modális összetétel) filloszilikát fejlődésre gyakorolt hatásainak tisztázása történt meg. Infravörös abszorpciós spektroszkópiai módszerrel sikerült igazolni a szervetlen fázishoz kapcsolódó ammóniumion jelenlétét a mintákban. Kurrens alkalmazási terület a radioaktív hulladékok és más veszélyes hulladékok földalatti tárolására potenciálisan alkalmas földtani képződmények egyike: az agyagos képződmények vizsgálata. Triász platformháttéri és platformközi medencékben képződött üledékes kőzetek összehasonlító szervesgeokémiai jellemzése c. témakörben a platform óceán felé nyitott és az óceán-kontinens közötti medencéinek összehasonlítását végezték több formáció komplex szerves geokémiai vizsgálatával. A paleokörnyezeti változások jelentős ásványtani és szénhidrogén-genetikai különbségeket eredményeztek. A projekt keretében végzett kutatások eredményei is megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy az észlelt ásványtani különbség a klímaváltozás következménye. A földrajz tudományi szakterületen a Kárpát-medence etnikai térszerkezetét és annak változását kutatták eredményesen. A vizsgálat a Kárpát-medencebeli cigányság helyzetét is elemezte, ami azért kiemelkedő, mert erre az etnikumra vonatkozó népszámlálási adatok nem megbízhatóak. A számítógépes feldolgozás segítségével informatív, gazdag szakmai tartalmú térképek készültek. A környezetföldrajzi kutatásban felszínalatti vizek áramlási modelljét készítették el a talajok fizikai paraméterei alapján, amely a lappangó és havária-szerű szennyezések lokalizálására alkalmazható a gyakorlatban. A bányászati tudományterületen, a szénhidrogén bányászatban a tároló réteget károsító, a technológiába bevitt barit részecskék és vízkőkiválás eltávolításának módszerét kutatták. A tároló kőzet ásványtársulása miatt szelektív, szabályozott és kíméletes módszert dolgoztak ki. Műszaki-technológiai szempontból hatékony megoldásnak a komplex-képzőkkel történő kioldást találták. A módszer a gyakorlatban gazdaságosan alkalmazható. A geodéziai kutatások foglalkoztak a lokális geodinamikai mozgások vizsgálatával. Fúrólyuk dőlésmérők segítségével tesztvizsgálatokat végeztek törésvonalon, s analizáltak partfalmozgásokat, valamint értékelték az épületmozgások és a talajmozgások kapcsolatát. Eredményeik a veszélyes ipari létesítmények tervezésénél jól hasznosíthatóak.
25
A meteorológiai kutatások radar és műholdas méréseken alapuló felhőparaméter meghatározására és előrejelzésére alkalmas módszert dolgoztak ki a kis skálájú, nagy veszélyt hordozó meteorológiai jelenségek felmérése és nyomon követése céljából. Az eredmények az ultrarövidtávú előrejelzésben alkalmazhatók. Kémia I. (analitikai kémia, fizikai kémia, szervetlen kémia, radiokémia) Folyadékkristályok deutérium jelzett származékait állították elő és meghatározták a különböző típusú folyadékkristályok alkotóinak molekuladinamikai sajátságait. Tanulmányozták számos folyadékkristály fázisátalakulásait mágneses és elektromos térben. Valószínűsítették, majd igazolták, hogy bizonyos királis fázis csavarszerkezetének kialakulását gátolja az elektromos, illetve erős mágneses tér. Deutériummal jelzett hajlított törzsű folyadékkristályokat szintetizáltak. Ez az első olyan hajlított törzsű folyadékkristály, melynél az elektromos tér által rendezett molekulák kapcsoláskor teljes kioltást, illetve fényességet, azaz erős kontrasztot adnak. Ezt a sajátságot ferroelekromos kijelzőkben lehet hasznosítani. Fémoxid hordozókon rögzített fém nanorészecskéken (arany, palládium, ezüst, kobalt, rénium) alapuló új katalizátor rendszereket állítottak elő különböző, hagyományos és modern eljárásokkal. A katalizátorokat korszerű felületkémiai módszerekkel, mint pl. transzmissziós elektronmikroszkópia, röntgendiffrakció, röntgenfotoelektron-spektroszkópia, röntgenfluoreszcencia, jellemezték. A katalizátorokat környezetvédelmi szempontból fontos tesztreakciók alapján is minősítették. Kémia II. (szerves kémia, műszaki kémia, makromolekuláris kémia, élelmiszer-tudomány) A sok kiváló eredmény közül csak szemelvényszerűen sorolunk fel néhányat. A biológiailag aktív O-heterociklusok területén számos antifungális és antioxidáns hatású Oheterociklusos vegyületet izoláltak, melyek szerkezetét a modern spektroszkópiai és elválasztástechnikai módszerek kombinált felhasználásával, valamint szintetikus átalakításokkal igazolták. Behatóan tanulmányozták a potenciálisan biológiailag aktív Oheterociklusos vegyületek előállítására alkalmas szintézis módszereket. E kutatómunka során a pterokarpánok enantioszelektív előállítására új eljárást dolgoztak ki, valamint a fenolos hidroxilcsoport eltávolítására olyan új módszert ismertek fel, amely széles körben alkalmazható a természetes anyagok kémiája területén. Az aliciklusos β-aminosavak területén környezetkímélő enzimkatalizálta módszerekkel nagy enantiomertisztaságú vegyületeket állítottak elő. Ennek segítségével megoldották a ciszpentacin nevű természetes antibiotikus hatású vegyület egyszerű szintézisét. A módszer különös előnye, hogy a végtermékek szétválasztása rendkívül könnyű. Egyszerű, új stratégiát dolgoztak ki ciklusos β-aminosav elemet tartalmazó peptidek szilárd hordozón végzett szintézisére. A stabilis szabad gyökös nitroxid vegyületek területén olyan öt- és hattagú nitrogén heterociklusokat állítottak elő, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a biológia- és az orvostudományok területén. A vegyületek egyik fő felhasználási területe a fehérjék szerkezet és funkció vizsgálata. A fehérjék módosítására a fehérje láncba beépíthető aminosavakat
26
szintetizáltak. Olyan kísérleti gyógyszereket állítottak elő, amelyek az eredeti hatás megtartása mellett alkalmasak a reaktív oxigén, ill. nitrogén származékok okozta patológiás elváltozások megakadályozására, mérséklésére. A megbetegedések száma sürgetővé teszi olyan vegyületek szintézisét, amelyek a károsodásokat már a keletkezésük helyén, in statu nascendi képesek mérsékelni. A nanomotorok kutatása során megfigyelték, hogy alkoxi-karbonil-kobalt-komplexek („rotalicének”) optikai antipódokként vannak jelen, és megfelelő impulzus hatására totális szelektivitással alakulnak át egymásba. A bináris információk tárolására alkalmas molekuláris kapcsolók, nanomotorok új típusát fejlesztették ki, és megteremtették az alkalmazott kutatások folytatásának alapját. A kutatómunka hajtóereje nagy. Az 1-1,5 nm átmérőjű rotalicén molekulákból monomolekuláris borítottság esetén 1 mm2 felületen 1012 bit információt hordozó memóriafelület hozható létre. Matematika (matematika, operációkutatás, számítástudomány) A 260 éve megoldatlan Goldbach-sejtés szerint minden kettőnél nagyobb páros szám felírható két prímszám (olyan szám, amely csak eggyel és önmagával osztható) összegeként. Az esetleges kivételes számok (olyan 2-nél nagyobb páros számok, amik nem állnak elő két prímszám összegeként) számára minden eddiginél jobb aszimptotikus becslést sikerült adni. Továbbá bizonyítást nyert az is, hogy minden elég nagy páros szám előáll két prím és hét 2hatvány összegeként. A téridő elmélet (relativitáselmélet, fekete lyukak stb.) következetes logikai megalapozásában fontos előrehaladás történt. Eddig a speciális relativitáselmélet elsőrendű logikai axiomatizálása történt meg. Az általános relativitáselmélet irányába történő jelentős továbblépéssel fontos téridő elméleti elvek bizonyítását és pontos megfogalmazását sikerült megadni. Az algebra és analízis határterületére sorolható algebrai struktúrákon értelmezett függvényegyenletek elmélete terén egy közel negyven éve alapvetőnek vélt tételről sikerült kimutatni, hogy annak nem csupán a bizonyítása hibás, de az állítás sem igaz, s ezzel egy új kutatási irány nyílt. Az eredmények többek között a többváltozós differenciaegyenletek, a digitális filtrálás, a polinomideálok leírása és a klasszikus függvényegyenletek elmélete területein alkalmazhatók. Az analízis területén, véges intervallumon definiált Schrödinger operátorra egy kifejezetten nehéz problémát sikerült megoldani: olyan optimális feltételek megadása a spektrális tulajdonságokra, amelyekből a differenciáloperátor meghatározható. A kapott mély eredmények ennek a klasszikus területnek szinte minden korábban ismert eredményeit tartalmazzák. Nemlineáris reakció-diffúzió egyenletek haladó hullám megoldásainak a létezését egy megfelelő szinguláris integrálegyenlet megoldhatóságára sikerült redukálni.
27
______________________ Összefoglaló jelentés az OTKA Élettudományi Kollégiumához tartozó, 2004-ben lezárult és 2005-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről Az OTKA támogatással folytatott, 2004-ben lezárult agrártudományi, biológiai és orvostudományi alapkutatások között számos nem csupán hazai, de nemzetközi vonatkozásban is kimagasló eredmény született. Az Élettudományi Kollégiumhoz tartozó tudományterületek kutatási munkáját koordináló szakzsűrik által készített záró értékelések alapján megállapítható, hogy támogatások – a korábbi évekhez hasonlóan -, eredményesen kerültek felhasználásra, a kutatások sok olyan eredeti tudományos szempontból értékes felismeréshez vezettek, melyek további kutatások kiinduló pontját jelenthetik, jelentős részük a gyakorlati felhasználás szempontjából is számottevő. Az alábbi összegzés a teljességre való törekvés igénye nélkül, a három nagy tudományterület szerinti csoportosításban ad rövid áttekintést néhány, a fentiekben is jelzett, különösen figyelemre méltó eredményről. Agrártudományok A magyar növénytermesztés és vízgazdálkodás egyre gyakrabban visszatérő problémája a belvizes területek nagy arányú növekedése. Az időszakos víztöbblet kialakulásának okait és következményeit különböző termőhelyeken vizsgálva a kutatók arra kerestek választ, hogy mekkora szerepe van az alkalmazott talajhasználati rendszernek az időszakos vízborítottság kialakulásában. Vizsgálataik alapján megállapítható, hogy a felszínen vagy a művelési mélység határán kialakult tömör záróréteg, a nátriumsók jelenléte a művelt rétegben, az agyagos rétegek előfordulása a belvíz kialakulásának esélyét viszonylag kis mennyiségű csapadék esetén is növeli. A szántóföldi mérések, valamint a tenyészedényes kísérletek felhívták a figyelmet arra, hogy az időszakos csapadéktöbblet káros hatásai akkor érvényesülnek, amikor egyszerűsített a vetésszerkezet, sablonos a növényi sorrend, rossz az alapművelés minősége, nagymértékű az elgyomosodás, és elmaradnak a talajmeliorációs eljárások. Két kiváló kutatás is foglalkozott az abiotikus rezisztencia genetikai hátterének vizsgálatával, amit a növénynemesítők nagy hatékonysággal használhatnak fel a jövőben. Az egyik ilyen jellegű program célja termesztett növényeink biotechnológiai módszereken alapuló nemesítésének elősegítése – új, szárazság indukálható promoterek keresése és jellemzése volt. Megállapították, hogy a burgonya DS2 gén kifejeződése burgonya levélben kizárólag vízvesztéssel indukálható, míg a virágban és a termésben állandóan jelen van. A DS2 promotert és az élesztő trehalóz-foszfát-szintáz génjét fuzionáltatva sikerült szárazságtűrő burgonya vonalakat előállítani. Ezek további jellemzése NKFP támogatás keretében folyik, kiváló példát adva az alapkutatási eredmények felhasználására az alkalmazott kutatás során. A virológia és a vírusdiagnosztika területén érdeklődésre tart számot azoknak a kutatásoknak az eredménye, melyek szerint a kérődzőkből és madarakból izolált egyes különleges adenovírusok (atadenovírusok) hüllő-eredetűek. Számos kígyó- és gyíkfajból mutattak ki adenovírust, és ezek mindegyike atadenovírusnak bizonyult. A vizsgált kígyó-adenovírussal együtt szaporodó adenoasszociált parvovírust is klónoztak és szekvenáltak, és
28
megállapították, hogy ezeket a dependovírusokhoz lehet besorolni. A jelenleg ismert egyetlen hal-adenovírus izolátum genomjának középső részét szekvenálva és az azonosított génekkel filogenetikai számításokat végezve bizonyították, hogy e vírus egy új, ötödik nemzetség első tagjának tekinthető. Nagy előrelépést jelent az eddig ismeretlen atadenovírusok kimutatására kidolgozott, a virális DNS-polimeráz-gént felismerő PCR-eljárás. Utóbbi váratlanul nagyon hasznos diagnosztikai módszernek bizonyul, mellyel mind az öt adenovírus nemzetséghez tartozó vírusok hatékonyan kimutathatók. Az új módszerrel eddig ismeretlen aviadenovírusokat és egy új siadenovírust is sikerült azonosítani. A megváltozott humán-táplálkozási igényeknek megfelelő zsírsav-összetételű hús biztosítása nagy kihívást jelent mind az állattenyésztők, mind az élelmiszer-előállítók számára. A hazai szarvasmarha fajták húsának zsírsavösszetételét illetően eddig gyakorlatilag nem rendelkezünk adatokkal. Ezen a hiányt pótolta az a kutatómunka, amely során egyrészt meghatározták a fontosabb hazai szarvasmarhafajták húsának zsírsavösszetételét, másrészt vizsgálták a genetikai (fajta, ivar) és a környezeti (takarmányozás) tényezők hatását a zsírsav-összetételre. Az eredmények szerint a takarmányozásnak jelentősebb hatása van a marhahús zsírsavösszetételére, mint magának a fajtának. Azt is kimutatták, hogy a magyar szürke marhában a zsírsavak aránya kedvezőbb, mint a holstein-fríz fajtáé. A charolais tinók húsa kevesebb telített zsírsavat és nagyobb arányú n-3 zsírsavat tartalmaz, mint a bikáké. Általánosságban elmondható, hogy az extenzív takarmányozás kedvezően befolyásolja a hús zsírsavösszetételét. A hízlalás utolsó időszakában etetett lenmagdara hatására jelentős mértékben növelhető a húsban az n-3 zsírsavak mennyisége. Az eredmények alapján kidolgozhatóvá vált egy olyan hústermelési stratégia, amelynek révén a jelenlegi humántáplálkozási irányelveknek és a fogyasztók igényeinek jobban megfelelő marhahús állítható elő. Egy sikeres reprodukciós kutatás középpontjában egy másik őshonos háziállatunk, a mangalica sertés állt. Napjainkban reneszánszát éli a fajta. A gazdaságos termelés alapja a megfelelő számú utód nyerése a kocáktól. Az egyik kutatócsoport a fajta alacsony szaporodó képességének okát kutatva a méh implantáció körüli változásának jellegzetességeit kívánta felderíteni. A fajta méhkapacitását féloldali petefészek- és méheltávolítás segítségével és embrió-átültetésekkel elemezték. A korai vemhesség során felvett méh, embrió és magzati jellemzők alaktani és endokrinológiai paraméterei arra utalnak, hogy a mangalica mind ovariális mind uterinális méretei alulmaradnak a modern fajtákhoz képest. A fajta méhkapacitása 8-9 malacra korlátozódik, amit a jelenleg tenyésztésben lévő kocák közül is csupán a legjobban termelő egyedek teljesítenek. A korai vemhességek vizsgálata során arra is fény derült, hogy az egy malacra jutó implantációs terület jóval elmarad a modern fajtáknál leírtaktól. A növényvédelem illetve talajtan terén végzett kutatások szintén számos jelentős eredményt hoztak. Az egyik kiemelkedő kutatás során az alkalmazott kísérleti kezelések olyan talajszennyezettségi viszonyokat modelleztek, amelyek ipari létesítmények, autóutak és települések szennyezett környezetében vagy városi kiskertekben ma is előfordulnak, ill. a jövőben előfordulhatnak. A pályázati munkatervben foglaltaknak megfelelően több növénykísérlet (borsó, cékla, spenót, búza, napraforgó, sóska, repce és mák) eredményét dolgozták fel, értékelték és publikálták. Választ kerestek arra a kérdésre, hogy a fenti fontos szántóföldi növények hogyan reagálnak a talajszennyezésre, milyen mértékben halmozzák fel szöveteikben a talajban található káros elemeket, továbbá hogyan módosul termésük, minőségük, betegségekkel szembeni ellenálló képességük, illetve állományuk gyomosodása. Ezen túlmenően rendszeresen vizsgálták az egyes parcellák oldható elemtartalmát, hogy a
29
mérgezéshez vezető talajbani koncentrációkat megismerjék. A feltárt terhelési/szennyezettségi határkoncentrációk, mint referencia adatok a jövőben jól orientálják a szaktanácsadást, illetve szolgálják a környezet védelmét. Biológiai tudományok A 2004-ben zárult pályázatok közül kiemelkedően sikeresnek mondható több, a molekulárisbiológia, genetika, sejtbiológia és immunológia területén végzett kutatás. Ilyen volt az a munka is melynek témája a plazmamembrán típusú calcium-pumpa (PMCA) izoformák szabályozásának molekuláris alapjai voltak. Ennek keretében sikerült azonosítani egy a PMCA enzim proteolízisében szerepet játszó intracelluláris proteáz (kaszpáz 3) enzimet. Megállapították, hogy ezen hasításnak, illetve az ezt követő pumpaaktiválódásnak fontos szerepe lehet a programozott sejthalál folyamatának szabályozásában. Az eredmények továbbvitele a daganatképződés értelmezéséhez, daganatellenes beavatkozások elméleti megalapozásához járulhat hozzá. Kiemelkedő eredmények születtek egy cianobaktérium (Synechocyistis 6803) stresszválasz reakcióinak funkcionális genomikai tisztázása során. Ennek keretében 400 gént tartalmazó DNS microarrayt (chip-et) fejlesztettek ki, mely alkalmasnak bizonyult a legfontosabb UV fény, illetve egyéb stresszorok hatására aktiválódó gének azonosítására, illetve ezt követően ezek funkcionális jellemzésére is. Az elért eredmények a növényi stresszadaptáció alapjelenségeinek megértésében segítik a szakembereket. A makromolekuláris evolúció egyik alapkérdésének megértéséhez vitt közelebb az a kutatás, mely a dUTPáz enzim szerkezete és működése nagyfelbontású jellemzése alapján adott elfogadható magyarázatot arra az eddig evidenciaként kezelt jelenségre, hogy miért nincs Uracil a DNS-ben. Az eredmények számos gyakorlati felhasználásra is alkalmas további vizsgálatot indítottak el. A mikrobiológiai irányú kutatások közül két sikeres munka foglalkozott a különböző cianobaktérium törzsekben a karotinoidok membránt módosító szerepével, a fény és hőmérsékleti stressz okozta fotoszintetikus membránszerkezeti változásokkal. Alapkutatási eredményeik felhasználhatók a stressz ellenes tolerancia fokozását célzó transzgenikus szervezetek létrehozásával kapcsolatos kutatásokban. Szintén e területen értek el kiemelkedő eredményt a Streptomyces fajok differenciálódását és antibiotikum termelését befolyásoló autoregulátor fehérje tanulmányozása során. A kísérletek nem csak a fehérje funkcióját tárták fel, de a legkorszerűbb molekuláris genetikai és proteomikai módszereket is beállították az adott vizsgálati rendszerekben. A fentihez hasonló, két további kutatás során Aspergillus fajokat vizsgálva új anti-fungális szerként is esélyes fehérjék izolálása, jellemzése és hatásmechanizmusuk felderítése is megtörtént. Az ugyanezen fajokban szintetizálódó ochratoxinok genetikai és biokémiai vizsgálata pedig fontos információkkal szolgált az élelmiszerek ochratoxin szennyezettségének mérését célzó vizsgálatokhoz. A szupraindividuális biológia területén végzett kutatások szintén számos érdekes eredményt szolgáltattak. Egy énekes madárfaj, az örvös légykapó (Ficedula albicollis) természetes populációjában az ivari kiválasztódás egyik mechanizmusának, a spermiumversengésnek a gyakoriságát és környezetfüggését elemezték. A vizsgált esetben a fiókák 23%-a származott idegen (nem a szociális) apától. Kísérletesen bizonyították, hogy a kifejezettebb tollazati
30
szignállal és nagyobb fehér homlokfolttal rendelkező hímek tojói nem csalják meg párjukat, míg a kis homlokfoltú hímek tojóinak többsége sikeresen párosodik idegen hímmel. Kimutatták, hogy a félrelépések időzítettek, és a tojó szabályozza a viselkedést. Fontos eredménynek számít az is, hogy az elmúlt kutatási periódus alatt sikerült létrehozni a hazánkban ritka és veszélyeztetett kriptogám (moha, zuzmó, nagygomba) fajok lelőhelyi adatbázisát (kb. 15 000 rekord), amely ellenőrzött vagy revideált herbáriumi példányokon és irodalmi adatokon alapszik, s komoly segítséget jelent számos faj törvényes védettségének kihirdetéséhez. Az OTKA támogatással végzett kutatások eredménye, hogy az Északi-középhegység területéről 77 televényféregfajt (Enchytraeidae) mutattak ki, amelyek közül 7 a tudományra, 14 pedig a hazai faunára új. Fentiek mellett két halastórendszeren és a Duna-Dráva Nemzeti Park természetközeli élőhelyein a vidrapopulációk létszámát és dinamikáját vizsgálták korszerű módszerekkel, elemezték a populációk közötti genetikai kapcsolatokat, ezzel is hozzájárulva a fajmegőrzési program kidolgozásához. Az ökológiai vízminősítési rendszer gyakorlati alkalmazása során egy új mutató, a veszélyeztetettségi állapot (perniciozitás) bevezetése iránti igény merült fel, ezért egyre fontosabb, hogy a mérgező anyagoknak arról a tartományáról is információt kapjunk, amelyre az élőlények még nem reagálnak pusztulással. Az új tipológiai rendszer minta-jellegű kidolgozására a Tisza és a Lónyay-főcsatorna vízrendszerének 42 mintavételi helyén gyűjtött halfajok nehézfémtartalmának mérési eredményei alapján került sor A neurobiológia és embertan tudományterületeken folyó intenzív, számos értékes új megállapítást felmutató kutatómunka eredményeinek áttekintése során is több kutatási területen született nemzetközi szempontból is jelentős eredmény. Ilyen volt az a munka, melyben klónozott idegi modell-őssejteken vizsgálták az idegsejt-sors kialakulásának és az őssejtek agyszöveti integrációjának folyamatait. Az NE-4C őssejtekből GABA-, glutamát- és szerotonerg neuronok is fejlődnek. A fejlődés kezdetén minden sejt tartalmaz GABA-t, de csak kb. 50% fejlődik GABAerg idegsejtté. Az autokrin/parakrin GABA-termelés és recepció a neuronális fejlődés szükségszerű lépése. Az embrionális eredetű NE-4C sejtek testtengely szerinti elkötelezettséggel nem rendelkeznek. A regionális gének aktiválódása késik a proneuronális génaktivációhoz képest. Az idegi sejtfejlődés megindulása után dorzális és ventrális előagyi, középagyi és utóagyi pozícióra jellemző gének is aktiválódnak. Asztroglia sejtek jelenléte indukálja az NE-4C őssejtek neuronális differenciálódását. Az NE-4C őssejtek intracerebrális sorsát a befogadó agyszövet determinálja. Felnőtt agyban az őssejtek nem vándorolnak be a gazda-szövetbe, hosszú idejű túlélésre csak az ún. neurogenikus zónákban képesek. Korai embrionális agyszövetben az őssejtek beépülnek a gazdasejtek közé, morfológiailag érett idegsejtekké fejlődnek. Újszülött-posztnatális agyban az őssejtek folyamatosan osztódnak, tumor-szerű zárványokat képeznek, a gazda-szövetbe nem vándorolnak be. Agyi léziót modellező egér-agyban az őssejtek nőnek a penumbra régióban, de szöveti integrációt nem mutatnak. Tumor-modell egéragyban az NE-4C őssejtek nem vándorolnak be a tumoros területre, tumorba való célzott gén-bejuttatásra nem használhatók.
31
Orvostudományok Az agyalapi mirigy ép és kóros működésének diagnosztikus és terápiás célú vizsgálata során számos eredeti megfigyelést tettek. Ennek kapcsán értékes adatok születtek egyes endokrin megbetegedéseknél használt terápiás beavatkozások eddig kevéssé ismert hatásmechanizmusáról. Sejtszintű vizsgálatok során újabb információt nyertek a növekedési hormon elválasztásának szabályozásáról. Humán vizsgálatokban korszerű módszerekkel több, részben összefüggő kérdést analizáltak. A vizsgálatok rámutattak olyan összefüggésekre is (pl. az exogén mellékvesekéreghormon kezelés és a prolaktin felszabadulás gátlása), amelyek hatékonyabbá tehetik az endokrin betegek kezelését (a növekedési hormon adagolása és a csontsűrűség/összetétel finomabb összefüggéseinek feltárása), továbbá magyarázatot adhatnak eddig nem ismert mellékhatások megértéséhez. Az alkoholbetegség mind hazánkban, mind az egész világon súlyos egészségügyi és társadalmi problémát jelent. Ezért fontos az alkoholelvonás hatásának vizsgálata az idegrendszer működésére, az alkoholelvonás során tapasztalható magatartási minták leírása, a hozzájuk kapcsolódó központi idegrendszeri szabályozó mechanizmusok ismerete. A neuropeptidek hatásainak vizsgálata során új, érdekes megfigyelések születtek, melyek nagy nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Az ehhez kapcsolódó jól tervezett, gondosan kivitelezett kísérleteket egereken végezték. A modellekben részletesen vizsgálták a vazopresszin és az atriális natriuretikus peptid hatását, valamint a plazma katekolaminok változásait. E munkák során alapvető megfigyeléseket tettek az ismételt alkohol elvonás és a glutamáterg rendszer fokozott ingerelhetőségére vonatkozóan. A fájdalomérző idegvégződéseket blokkoló teljesen új hatásmechanizmusú fájdalomcsillapító gyógyszerek felfedezésének lehetőségét nyitotta meg a paprika csípős anyagával, a kapszaicinnel kapcsolatos hazai alapkutatás. A kutatás vezetője által posztulált kapszaicin receptor sejtmembrán-jelfelfogó fehérje klónozását követően jelen pályázati periódus alatt olyan génhiányos egereken végeztek vizsgálatokat, melyekben ez a kapszaicin receptor hiányzik. Kimutatták, hogy ezekben az egerekben a kísérletes krónikus izületi gyulladás és hiperalgézia vagy a forró ingerrel kiváltott fájdalomreakció jelentősen kisebb, de az idegsérülést követő neuropátiás fájdalom változatlanul megmarad. Ez utóbbi megfigyelés alátámasztotta azt a korábbi koncepciót, mely szerint ezen idegvégződésekből felszabaduló fájdalomcsillapító/gyulladásgátló szomatosztatin receptorát blokkoló vegyületek további ígéretes fájdalomcsillapító család felfedezéséhez vezethetnek. Utóbbiak szabadalmaztatását és gyógyszerfejlesztését egy NKFP pályázati támogatás biztosítja. Az élvezeti szerekkel való visszaélés jelentős és megoldandó társadalmi problémát jelent. Az agyban lévő mezolimbikus dopamin rendszer fontos szerepet játszik az élvezeti szerekkel való visszaélés jelenségének kialakulásában. Aktivitásának fokozodása örömérzést okoz. Az önjutalmazáshoz kapcsolódó nucleus accumbens-ben, illetve a bulbus olfactoriusban vizsgálták az amfetamin, az ecstasy (MDMA), a kokain és a nikotin dopamin felszabadulásra kifejtett hatását és elemezték ezen drogok hatásmechanizmusait. A négy drog adását követően elvégzett immunhisztokémia segítségével megállapították, hogy ezen drogok az önjutalmazáshoz kapcsolódó agyi területeken hasonló idegsejtaktiváció mintázatot váltanak ki. A génaktiváció mintázatban megjelenő hasonlóság ellenére a szinaptikus és extraszinaptikus térben a preszinaptikus dopamin felszabadulás mechanizmusa azonban jelentősen különbözik. Először mutatták ki ezen önjutalmazáshoz kapcsolódó agyi területeken, hogy deszenzitizáció alakul ki az ismételt nikotin adással kiváltott dopamin
32
felszabadulással szemben. A kokain, szemben a másik három droggal, nem okozott nyugalmi dopamin felszabadulást, de megemelte az elektromos ingerléssel kiváltottat. A kutatás további adatokat szolgáltat az agyműködés szabályozásának egyik új elméletéhez, nevezetesen, hogy a nitrogén monoxid (NO) szerepet játszik a dopamin neurotranszmisszióban. Az agy speciális területeiben, NO hatására csökken a dopamin felvétel, míg a NOS gátlás jelenlétében nő. Mivel az NMDA receptorok aktiválásakor az excitátoros Glu transzmissziót NO képződés kíséri a diffúzibilis NO eljut a környező dopaminerg végződésekhez és gátolja a dopamin felvételét. Az NO ezáltal növeli a dopamin extracelluláris szintjét, így a dopaminerg rendszer szinaptikus kapcsolat és Glu receptorok nélkül képes a Glu-erg aktivációra válaszolni, azaz nem-szinaptikus módon szabályozódni. A nukleozid kinázok, köztük a dezoxicitidin kináz (dCK) fontos szerepet töltenek be a nukleozid analóg típusú kemoterápiás gyógyszerek aktiválásában. A dezoxicitidin kináz enzimaktivitása limfociták genotoxikus szerekkel történő kezelésénél fokozódik. Ez az aktiválódás a DNS közvetlen károsításával (pl. gamma-besugárzás) is kiváltható, és hozzájárulhat az apoptózis folyamatának beindításához. Az enzim aktiválódása poszttranszlációs módosítással, az enzim konformáció megváltozása révén alakul ki. A támogatott kutatások során azokat a mutációkat és polimorfizmusokat elemezték, amelyek valamilyen módon hatással vannak az enzim aktivitására, illetve aktiválhatóságára. A projekt során számos módszert dolgoztak ki mutációk, polimorfizmusok és haplotípusok meghatározására. Ezeket a módszereket felhasználták a dezoxicitidin kináz génexpresszióban esetlegesen szerepet játszó polimorfizmusok hazai előfordulásának vizsgálatánál. Az eredmények több szempontból is felhasználhatók a hatékony antitumor és antivirális terápia kialakításában: egyrészt kiemelik a radio- és a kemoterápia megfelelő kombinációjának jelentőségét, másrészt felvetik a személyre szóló kezelés fontosságát a dezoxinukleozid analógok alkalmazási területén. Az összefoglaló zárásaként meg kell még említenünk klinikum területéről az egyik vezető hazai kutatócsoport eredményeit. Ők több előző OTKA pályázat, valamint egyéb források alapján dolgozták ki a combnyaktáji törések-instabilitás fokozataihoz adaptált műtéti módszert, illetve egy ehhez szükséges implantátum rendszert, ennek műszerkészletét, valamint számos kiegészítő implantátumot. A húzóhurok hatású vékony lemez és a legnagyobb stabilitást adó szöglettartó (dynamic collo-dyaphyseal, DCD) toldaléklemezek közé további, egyszerűbben alkalmazható fokozatokat iktattak be. Az implantátumokon végrehajtott módosítások mindegyike a jobb és könnyebb alkalmazhatóságot, a biztosabb műtéti eredmény elérését célozta. Ugyanezen célból történtek jelentős fejlesztések a műszerkészlet területén is. A kifejlesztett eszközökkel elérhető műtéti eredmények klinikai értékelése nemzetközi együttműködés keretében valósult meg, s az eszközrendszer nemzetközi elterjedésének is segítségére lehet. Nagyon fontos, hogy az OTKA által támogatott kutatásból megvalósult eszközrendszer egy hazai cég által piaci környezetbe vitt termékké vált. A munka nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a klinikai medicina területén működő egyik legnagyobb kiadó, Springer (Wien, Tokyo, New York) - mely még sohasem adott ki magyar (közép-kelet-európai) kutatócsoport által írt klinikai szakkönyvet -, a módszert leíró könyv német kiadásának szándékával kereste fel a kutatócsoportot. __________________
33
A Kormány 2139/2006. (VIII. 14.) Korm. határozata az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének az OTKA 2005. évi működéséről készített beszámolója elfogadásáról A Kormány elfogadja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének az 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerinti beszámolóját az OTKA 2005. évi működéséről. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter
34
