Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2009. évi tevékenységérıl Rövid összefoglaló Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása. Az 1986-ban létrehozott OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvetı fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és hasznosítás sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idı alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhetı. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenıen az alapkutatásnak jelentıs társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázist bıvítéséhez, elısegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel elıfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsıoktatást, erısíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az „agy-elszívást”. Az OTKA az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentıs számban támogatja a pályakezdı kutatókat is. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetıséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A 2009. év költségvetési törvényében az OTKA Programokra elıirányzott támogatás összege 5.235,8 MFt volt, amely a fejezeti hatáskörben történt 374 MFt egyensúlyi tartalék visszarendezésével módosult, így az OTKA Programok 2009. évi módosított költségvetési támogatása 5.609,8 MFt lett. Ez az összeg a 2008. évi 5.198 MFt támogatáshoz képest nominálisan növekedett, de az elmúlt 2001-2008 idıszakhoz képest csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a 2001-2009 idıszakban Az OTKA részesedése az ország GDP-jébıl ezrelék
OTKA támogatás M Ft
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2001
7000 6800 6600 6400 6200 6000 5800 5600 5400 5200 5000
0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10
A Nemzeti technológiai és Kutatási Hivatal (továbbiakban: NKTH) és az OTKA együttmőködési megállapodása és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) határozata értelmében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (a továbbiakban: KTIA), a 2008-2010 idıszakban, 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani. A támogatott kutatások 2009-re esı támogatási összege mintegy 1700 MFt volt. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatot is a 20082010 idıszakban, 3 milliárd Ft összegben, amelybıl az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az NKTH és OTKA együttmőködési megállapodás értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, elsı rangsorolását. A támogatási rangsort az OTKA szervezésében felálló eseti bizottság készíti el, amelyben az OTKA és az NKTH delegált szakértıi egyaránt részt vesznek. Az NKTH elnöke hagyja jóvá az OTKA által a pályázatok támogatására összeállított javaslatot. A kutatási szerzıdések elıkészítését az OTKA Iroda végzi, a támogatások finanszírozását az NKTH. Az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatokkal kapcsolatosan 2009-ben, két pályázati forduló keretében, 3184 MFt-ról született támogatási döntés, a mobilitás pályázatok támogatására 574 MFt-ról. 1
Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segíti elı a 20092010 idıszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt. 2009-ben is problémát okozott az OTKA törvényben szereplı éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig vállalhat kötelezettséget a tárgyévet követı elsı évben; az ezt követı második és harmadik évre pedig csupán a tárgyévi költségvetés 50 illetve 25%-áig. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások finanszírozását. Mindenképpen szükségesnek tarjuk ezzel kapcsolatosan az OTKA törvény módosítását. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 1255 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2009-ben, amelyek közül 2009-ben 305 indult. Az egyes pályázattípusokra a következı arányban történtek kifizetések 2009-ben: kutatási projektekre az össztámogatás 59,3%-a került kifizetésre, a nagyösszegő- és tudományos iskola projektekre 15,0%, az ifjúsági és posztdoktori, valamint nagyösszegő ifjúsági kutatási projektekre 19,4%, a nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és együttmőködésekre 5,4%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 0,8%. A 2009. évben, az OTKA tudományterületi besorolása szerint, a kutatóhelyekre átadott támogatás 23%a a társadalom- és bölcsészettudományok területén, 33%-a a mőszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A kutatók 2009. évben benyújtott elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következı költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (28%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (47%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (10%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (15%). 2009. évi pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbıl - a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerzıdések keretében 84 fiatal vezetı kutatónak, valamint további 38 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, a kutatási és nagyösszegő projektek esetében további 296 fınek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a támogatott pályázatok száma: az utóbbi öt év alatt az egy pályázatra jutó összegek több mint kétszeresére emelkedtek, az újonnan indult pályázatok darabszáma felére csökkent. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál elınyben részesíti a fiatal kutatókat, így számottevı a vezetı kutatók átlagéletkorának az utóbbi években való csökkenése. (2009-ben a vezetı kutatók átlagéletkora 50,4 év volt, (ebbıl a fiatal kutatóké 35,8), a kutatásban részt vevı kutatók átlagéletkora 42,7 év volt, (ebbıl a fiatal kutatói pályázatokban résztvevıké 28,8.) Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2008-ban lezárult és 2009-ben értékelt kutatások zárójelentései alapján a zsőrik a projektek 52%-át minısítették kiválónak. A 2008-ban lezárult 469 és a 2009-ben lezárult 330 OTKA kutatás eredményeképpen 10774, illetve 7490 tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 12 folyóiratcikk/projekt), továbbá 29, illetve 16 szabadalmat jelentettek be. A mérıszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedı eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi pályázatokban, együttmőködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos mőhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elısegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetıséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdı kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. 2
A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokat segítik elı. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendı. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt a legjobb gyakorlatot terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelı technikájú és szellemiségő rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmőködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttmőködésben végeznek fontos kutatásokat. Az OTKA fokozatosan tért át a pályázatok angol nyelven történı beadására. 2004-ben a tudományos iskola pályázatokat kellett angol nyelven benyújtani, 2005-ben a nagyösszegő pályázatokat. A kisebb összegő kutatási pályázatoknál elıször egy zsőriben (Fizika) vezette be az OTKA a kötelezı angol nyelvő pályáztatást (2006), majd ezt követte az Élettudományi- (2007), és a Mőszaki- és Természettudományi Kollégium összes pályázata (2008). 2010-tıl pedig a Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumhoz tartozó pályázatokat is angol nyelven kell benyújtani. (Ez alól csak azok a pályázatok kivételek, amelyek szakszerő megítélése csak magyar nyelvő bírálóktól várható el.) Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló belsı intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelıen 2010-ben a következıket tervezi megvalósítani illetve erısíteni: Az OTKA pályáztatás területén: - a pályázati típusok integrálása, egyszerősítése, - a nemzetközi szakértık még intenzívebb bevonása a pályázatok értékelésébe, valamint - a fiatal kutatók részére pályázati lehetıségek biztosítása. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - az OTKA kutatási eredmények közzététele nyílt hozzáféréső adatbázisokban, - az OTKA által támogatott kutatások adataihoz nyílt hozzáférés biztosítása az OTKA honlapján keresztül, - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenırzéseinek bıvítése, valamint - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerősíthetı indikátorok beépítése. Az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenırzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körő informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszerének alkalmazásával együttmőködés a hazai és a nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel, - az OTKA rendszerének és az MTMT hazai publikációs adatbázisának összekapcsolása, valamint - videokonferencia bevezetése nemzetközi szakértık bevonásának biztosításához. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló külsı intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 3
Bevezetı A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2009. évi mőködésérıl. Jelen beszámoló az elızmények tekintetében támaszkodik az elızı évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Jelen beszámoló sajátossága, hogy 2009. december 10-én az OTKA Bizottság korábbi elnökének Makara B. Gábornak a mandátuma lejárt, az új elnök Kollár László Péter lett, aki a jelen beszámolót a korábbi elnökkel egyetértésben készítette el. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA mőködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA elıirányzatából olyan tudományos kutatások, illetıleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektıl új tudományos törvényszerőségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA elıirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elısegítı infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezetı testülete az OTKA Bizottság, amely elnökbıl, két alelnökbıl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a szakminisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) és a közgyőjtemények által javasolt szakértık, valamint az OTKA Bizottság keretében mőködı három tudományterületi kollégium – Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelıen a tudományterületi kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak 2009. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: az MTA tudományos osztályai, a tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetıi, az OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A kollégiumok irányítása alatt mőködı, az egyes szakterületeket képviselı tudományági zsőrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a fıváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelı arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelı testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsőri mőködött 2009-ben, a mőszaki- és természettudományok területén 9 zsőri, az élettudományok területén 10 zsőri. A kollégiumok és zsőrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján (www.otka.hu) megtekinthetı. Az OTKA Programok mőködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségő, önállóan mőködı és gazdálkodó közszolgáltató központi költségvetési szerv. 2009-ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA elnöke látta el, mőködését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet 4
Az OTKA Programok 2009-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezeléső elıirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elıirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási elıirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseibıl, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseibıl tevıdnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az MTA-ról szóló törvényt módosító 2009. évi XX. törvény 20.§ának (4.) bekezdése kimondja, hogy „az OTKA költségvetését sem az Akadémia köztestületi költségvetési szervek, sem a központi akadémiai feladatok (fejezeti kezeléső elıirányzatok) céljaira nem lehet sem az éves tervezéskor, sem év közben átcsoportosítani.” Az egyes kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az OTKA Iroda az adott munkaszakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezetı kutató a munkaszakasz végén köteles elszámolni. 2003-tól kezdıdıen az OTKA támogatások elıirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történı átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történı felhasználhatósága a kutatás lehetıségeit nehezítı adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elıirányzat-átadással történı finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. 2009-ben is problémát okozott az OTKA törvényben szereplı éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. Mindenképpen szükséges az OTKA törvényt módosítani ezzel kapcsolatosan. Az NKTH és az OTKA együttmőködési megállapodása és a KUTIT határozata értelmében, a KTIA-ból 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani a 2008-2010. idıszakban. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatot, 3 milliárd Ft összegben, a 2008-2010. idıszakban, amelybıl az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segíti elı a 2009-2010 idıszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 MFt kiegészítı támogatást vállalt. Az OTKA 2009. évi mőködését meghatározó események Az OTKA Bizottság 2009-ben a 2008-2010 idıszakra vonatkozó, hosszú távú Stratégiai terve alapján, valamint a Kormány által 2005-ben elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) szerint mőködött.
5
Az NKTH és az OTKA együttmőködési megállapodást írt alá 2009-ben az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok és a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatok kezelésére. A megállapodás értelmében az OTKA Iroda intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, elıszőrését, az NKTH elnöke által jóváhagyott pályázatok kutatási szerzıdéseinek elıkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenırzését. A támogatások szerzıdés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látja el. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, 13 ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és 2009-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában, bizottsági munkájában. A közpénzekbıl finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körő terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetısége érdekében 2008-ban az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett „Open Access” publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott „Berlini Deklarációt”. A folyamat kiteljesítése érdekében az OTKA támogatta az MTA Könyvtárában megvalósított REAL adatbázist, amelybe 2009-ben az eddig lezárult, OTKA által támogatott kutatások rendelkezésre álló zárójelentései feltöltésre kerültek. Az OTKA elkészítette a honlapján azt a felületet, ahol az OTKA által támogatott kutatások legfontosabb adatai, rövid téma összefoglalójuk és - áttérve a REAL adatbázisba - zárójelentésük is megtekinthetı. Az OTKA korábbi elnöke irányításával, az MTA kezelésében, létrejött a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes portál, amelybıl a közeljövıben az OTKA elektronikus pályázatkezelı rendszere átveheti a kutatók publikációs adatait, ami lehetıvé teszi a kutatások eredményeképpen késıbb megjelenı publikációk indikátorkénti használatát. Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál 2009-ben is fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsőrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA Bizottság aktualizálta, pontosította pályázati őrlapjait, törekedve annak minél világosabbá, egyszerőbbé tételére. A pályázatok véleményezésébe jelentıs számban vont be külföldi szakértıket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói idıráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemzı, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történı benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2009-ben teljes körően mőködött. Ezen túlmenıen, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezetı kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi 6
ellenırzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetıvé tette, a zsőrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél, a konszenzusos (elektronikus véleményegyeztetéses) bíráltatás alkalmazását, valamint az elektronikus titkos szavazást. Az OTKA Iroda elindította a bizottságok munkáját elısegítı videokonferencia beszerzését, amellyel a vidéki és külföldi bizottsági tagok idıt és költséget takaríthatnak meg. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer (EPR) egyedülálló a hazai viszonylatban, és elıbbre tart fejlıdésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA integrált vezetıi információs rendszere bevezetése lehetıvé tette az elektronikus pályázatkezelı rendszerbıl átvett projekt adatok alapján történı kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyőjtését, valamint a projektek finanszírozását, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetérıl, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. A pályázatokkal, a szerzıdésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan vont be munkatársai közé PhD-vel és kutatói tapasztalattal rendelkezı szakértı referenseket. Az OTKA Irodán bevezetett integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint a bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer a hatékonyabb ügyviteli munkát segítette. 2008-tól kezdıdıen az OTKA Iroda belsı munkatársakkal oldja meg a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését. Az OTKA 2009. évi mőködése Az OTKA Programok 2009. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2009. évi elıirányzata Kutatási témapályázatokra 5.235,8 MFt volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 374,0 MFt-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amely módosítás után az OTKA Programok 2009. évi költségvetési támogatása 5.609,8 MFt volt. További bevételt jelentett a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése 58,2 MFt összegben, és a támogatások szabálytalan igénybevétele miatt visszafizetett 7,7 MFt támogatási elıleg. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére 111,0MFt összegben. A bevételek között szerepel 3,0 MFt átfutó tétel. A 2009. évi költségvetési támogatással és a részletezett évközi bevételek szerinti módosításokkal együtt az OTKA Programok 2009. évi bevétele összesen 5.789,7 MFt-ra módosult. . Az OTKA Programok 2008. évi maradványa 459,9 MFt volt, amelybıl a költségvetési elıirányzatok 2009. évi összegét 456,3 MFt növelte, az átfutó tételek összege 3,6 MFt volt. Kiadások Az OTKA Programok 2009. évi kiadása összesen 5.417,0 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az elızı évekrıl áthúzódó és újonnan indított kutatási szerzıdések 2009. évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.161,4 MFt, ifjúsági és posztdoktori projektekre 835,3 MFt, nagyösszegő és tudományos iskolák kutatási projektjeire 814,0 MFt, nagy összegő fiatal kutatói projektekre 126,0 MFt került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttmőködésre és együttmőködés keretében végzett kutatásra 183,8 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 44,8 MFt, banköltségekre 0,4 MFt 7
került felhasználásra. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az OTKA közös pályázatot hirdetett a „Nemzetközi ismertséggel rendelkezı fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése" témában. Az OTKA a nyertes pályázók részére - hazai társfinanszírozásként - 90,6 MFt támogatást folyósított 2009-ben az OTKA Irodán keresztül.
Az NKTH-OTKA-EU közös finanszírozású MB08 mobilitás pályázatok támogatott projektjeinek finanszírozásához 2009-ben az OTKA 49,7 MFt-tal járult hozzá. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázójának kutatási támogatását az OTKA továbbította a pályázók kutatóhelyére 111,0 MFt összegben. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok 2009. évi pénzmaradványa 832,6 MFt, amelybıl az elıirányzatmaradvány összege 826,0 MFt, az átfutó tételek összege 6,6 MFt. Az OTKA Programok 2009. évi elıirányzat-maradványából a kutatási témapályázatokat érintı kötelezettségvállalás összege 795,2 MFt, valamint az OTKA Bizottság döntése értelmében, 30,8 MFt az OTKA Iroda többletfeladataira került átcsoportosításra. Az OTKA Iroda 2009. évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti elıirányzata 428,1 MFt volt. A tárgyévben többlettámogatást jelentett a közalkalmazottak 2009. évi kereset-kiegészítésének 4,9 MFt összege és az egyensúlyi tartalék terhére visszarendezett támogatás 10,2 MFt-os összege. További bevételt jelentett az Iroda számára 2009. évben az OTKA és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (NFM) keretében meghirdetett pályázatok hazai forrásának OTKA Programoktól történı átvétele 90,6 MFt összegben, továbbá az NFÜ-tıl a nyertes pályázatok finanszírozásához átvett pénzeszköz 293,7 MFt összegben. Az OTKA Programokat terhelı, de az Iroda által megelılegezett nemzetközi kapcsolatokkal (ESF/NSF) összefüggı kiküldetések költségeinek megtérítése címén 0,4 MFt került átcsoportosításra az OTKA Programokból. A tárgyévi bevételeket tovább növelte az OTKA Iroda és az NKTH együttmőködési szerzıdése alapján 2009. évben bevételezett 33,8 MFt. Az évközi bevételekkel és az elızı évi kötelezettségvállalással terhelt 47,4 MFt maradványával együtt az OTKA Iroda 2009. évi összes bevétele 909,1 MFt volt. Kiadások Az eredeti kiadási elıirányzat - saját hatáskörben - az elızı évi pénzmaradvány terhére 20,5 MFt-tal, az elızı évi elıirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 75,1 MFt-tal, illetve a fejezettıl átvett 23,9 MFt-tal (11,5 MFt többlettámogatás, 12,4 MFt egyensúlyi tartalék visszarendezése), valamint a 6,0 MFt saját bevétellel került módosításra. Az OTKA Iroda kiadásainak részletezése az Iroda közvetlen költségeire (430,1 MFt) és az OTKA pályázatokkal kapcsolatos költségekre (464,1 MFt) bontva külön mellékleten megtalálható. Az utóbbiból a Norvég pályázatokra átadott pénzeszköz 375,7 MFt volt. Maradvány Az OTKA Iroda 2009. évi maradványának összege 14,5 MFt, amelyet a 2009. évrıl áthúzódó kötelezettségek (személyi juttatások adó- és járulékvonzatai, decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, NFM-tıl átvett pénzeszköz áthúzódó összege) terhelnek.
8
Az OTKA által 2009-ben értékelt, illetve az OTKA Programok által 2009-ben támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 1255 OTKA kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta az OTKA Programok kerete terhére 2009-ben, ezek közül 2009-ben 305 indult. A 2008. májusi határidıvel a 2009-2012. idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagy összegő (kutatási és ifjúsági) pályázatok pályázati felhívására 725 pályázat érkezett be, amelynek értékelése 2009. év januárjáig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2009 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 510 kutatási pályázat közül 122, a 181 posztdoktori pályázat közül 40, és a 34 nagy összegő pályázat közül 14 részesülhetett támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A 2009. szeptemberi határidıvel a 2010-2013. idıszakra meghirdetett kutatási és nagyösszegő pályázati felhívásra 571 pályázat érkezett be, amelynek támogatásáról az OTKA Bizottság 2010 januárjában hozta meg döntését. A beérkezett 528 db kutatási pályázat közül 197, a 43 nagyösszegő pályázat közül 12 kezdheti kutatását 2010-ben. Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítésére, 2008. október 15-i határidıvel, Norvég pályázatot hirdetett. A pályázat célja volt, hogy a nemzetközi viszonylatban is elismert fiatal kutatók kiemelkedı eredményeket ígérı alapkutatásait, és a külföldön kutató, Magyarországra települı fiatalok pályaindítását támogassa. A pályázati felhívásra beérkezett 64
pályázat értékelése 2008-ban megtörtént, az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló támogatási összeg alapján, 33 pályázat támogatásáról hozott döntést 2009. januárban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jóváhagyása után kerülhetett sor a pályázókkal a szerzıdéskötésre. Az NFM megkésett támogatási döntése miatt a projektek leghamarabb 2009. április 1-vel indulhattak, és a futamidı maximum 24 hónap lehetett, mert a NFM projektek végsı lezárási határideje 2011. március 31. Az OTKA Bizottság vállalta, hogy a sikeresen teljesített projektek támogatását OTKA forrásból további egy évre meghosszabbítja. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra a 2008. szeptemberi határidıre 170 kutatási és 45 nagyösszegő pályázat érkezett be, amelyek közül 43 támogatásáról döntött az NKTH elnöke 2009 márciusában. Ezek a kutatási projektek 2009-ben indultak. A 2009. áprilisi újabb pályázati határidıre 127 db kutatási és 18 db nagyösszegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról, az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság elızetes rangsor javaslata alapján, az NKTH elnöke 2009 szeptemberében hozott döntést: 21 kutatási és 5 nagyösszegő projekt részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A 2009. júniusi határidıre 150 db kutatási és 43 db nagyösszegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság 2009 decemberében hozta meg döntés javaslatát. A pályázatok végsı támogatásáról az NKTH elnöke 2010. februárban hozta meg döntését. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett mobilitás pályázatra, a 2009. április határidıre 31 pályázat érkezett be, amelyek közül 17 részesülhetett támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A pályázatok értékelését az OTKA külön felkért bizottsága végezte, a végsı döntést az NKTH elnöke hozta meg (4/5. sz. melléklet). A 2009. novemberi újabb pályázati határidıre beérkezett 59 pályázat OTKA általi értékelése, valamint az NKTH elnökének a támogatásokról szóló döntése is áthúzódott 2010-re. 9
A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett 14 pályázat közül 2009-ben 10 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások kiegészítı támogatására 2009-ben beérkezett 8 pályázat közül mindegyik támogatásban részesült, a folyamatban lévı kutatási szerzıdéseik kiegészítésképpen. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elısegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2009-ban két határidıvel meghirdetett pályázatára beérkezett 57 pályázat közül az erre kijelölt külön bizottság 53 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság által, a felsıoktatásban, közgyőjteményekben vagy más kutatóhelyen, nem kutatói munkakörben dolgozók kutatóévének támogatására, 2009. júniusi határidıvel meghirdetett „sabbatical” pályázatára beérkezett 14 pályázat közül 11 részesül támogatásban 2010-tıl kezdıdıen Az OTKA Bizottság által 2009-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedések A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az elızı évi tapasztalatok alapján 2009-ben is pontosította, aktualizálta a pályázati őrlapokat. - Egy kutatónak - vezetı kutatóként – egyidejőleg legfeljebb két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevı kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idı ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértıvel való értékelhetısége érdekében, 2009-ben – a társadalomtudományi pályázatok kivételével – minden pályázatot, és az évi 6 MFt-nál nagyobb igényő társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni. 2010-ben már minden tudományterület esetén, angol nyelven kell beadni a pályázatokat. - A pályázatokat véleményezık, testületi tagok esetében az OTKA ismételten áttekintette és szigorúan ellenırizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezık nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése elıtti információk kiszivárogtatásának elkerülését. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenırzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerzıdésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek elızı évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. - Az OTKA Iroda 2009-ben belsı munkatársaival végezte a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését, amelyek kiválasztása kockázatelemzés alapján történt.
10
Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében 2009-ben a bíráltatás folyamatban a konszenzusos vélemény (elektronikus vélemény-egyeztetés) kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetısége is biztosított volt. - A pályázatok értékelése, az eljárások idıigényét jelentısen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértık szívesen használnak. - A 2009. évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, Interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetık, intézményvezetık folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerősíti, ezzel gyorsítja a szerzıdéskötések ügymenetét. - A pályázatokkal, szerzıdésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkezı kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történı kapcsolattartást elsısorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerő iktatására új iktatóprogram kerül beszerzésre. - Az OTKA Iroda, az NKTH-OTKA pályázatokkal kapcsolatosan megnövekedett feladatok miatt, további négy fıvel bıvítette létszámát, összesen 49 fıre. - Az OTKA Iroda ügyviteli munkáját a 2009-ben használatba vett új integrált gazdálkodási információs rendszer, új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer, valamint új dokumentumkezelı rendszer segítette. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsőrizés objektivitását a különbözı testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bıvíti a hazai és a külföldi szakértıkbıl álló szakértıi listáját. Szükségesnek tartja az európai kutatást támogató szervezetekkel együttmőködve egy nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezıknek, értékelıknek, valamint az OTKA Iroda munkatársainak is kötelezıen be kell tartani. Az OTKA kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentısége, újszerősége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévı személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidı-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévı OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidı-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsőri jelöl ki szakértıket. A szakértıi vélemények alapján a zsőri tagjai referálják és rangsorolják a 11
pályázatokat. A szakmai zsőrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A nagyösszegő (átlagosan évi 6 MFt támogatási összeg feletti) kutatási pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvő beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértık tudják megfelelıen értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsőrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértıket jelöltek ki. A szakértıi vélemények alapján hazai és külföldi szakértıkbıl álló szakértıi ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására az OTKA Bizottság elnöke külön interdiszciplináris bizottságot kért fel, amely javaslatot tett az OTKA Bizottságnak a pályázatok végsı rangsorára és támogatására vonatkozóan. A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (NFM) és az OTKA által, nemzetközileg elismert fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése érdekében, közösen meghirdetett Norvég pályázatok értékelése hazai és külföldi szakértık véleménye alapján történt. A szakzsőrik, majd a kollégiumok is rangsorolták a pályázatokat. A pályázatok végsı szakmai rangsorolását, külföldi szakértıkkel kibıvített, interdiszciplináris Norvég-OTKA Szakértıi Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az egész pályáztatási, bírálati folyamat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyetértésével és jóváhagyásával történt. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külsı, hazai és külföldi szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre – mőszaki- és természettudományok, valamint élettudományok – felállított NKTH-OTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. Az általuk javasolt pályázati rangsor alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásról. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatok értékelése külsı szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsor javaslat alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásáról. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és az együttmőködések kiegészítı támogatására beérkezett pályázatokat külön OTKA Nemzetközi Bizottság, külsı szakértık bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztı pályázatokat az erre a célra létrehozott OTKA Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, javaslatuk alapján a végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere használatát és 2009-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban mőködött közre, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több 12
esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerzıdéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenırzés Az OTKA Bizottság döntésérıl az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértıi véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerzıdés esetén az NKTH-val együttesen) szerzıdést kötött a vezetı kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerzıdések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerzıdés ajánlatokat az OTKA Iroda elızetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követıen küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, elıre kitöltött nyomtatványon. A szerzıdések formai és pénzügyi ellenırzését az Iroda végezte, az elıre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére elıirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerzıdésben jóváhagyott összeget, amelyrıl a vezetı kutató munkaszakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerzıdések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezetı kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerzıdések adott munkaszakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkezı elızı elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az NKTH-OTKA szerzıdések esetében a pénzügyi utalásokat az NKTH intézte. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka elırehaladásáról a vezetı kutatóknak munkaszakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük, amelyek ellenırzése folyamatos. A következı támogatási részlet finanszírozásának feltétele az elızı jelentés elfogadása. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsőri értékelte, ellenırizte zsőritag vagy - egyedi esetekben - külsı szakértı bevonásával. A formai és pénzügyi ellenırzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenırzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2009-ben a kutatómunkáról a vezetı kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2009-ben beküldött 1437 OTKA részjelentés szakmai beszámolói közül a zsőrik 1420 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2009-ben beküldött részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. A 2009-ben beküldött pénzügyi rész-elszámolások száma 2049, amely több mint a szakmai jelentések száma. Ennek oka az, hogy esetenként az intézményváltás, illetve elılegkérés miatt közbensı elszámolást kellett beküldeni. A pénzügyi jelentések közül 2029 ellenırzése és jóváhagyása az Iroda részérıl 2009-ben megtörtént, a többi folyamatban van. A 2008-ban lezárult 469 kutatás zárójelentése pénzügyi elszámolásának ellenırzése 2009ben 463 projekt estében lezárult, 6 projekt záró-elszámolásának ellenırzése még folyamatban van. A pénzügyi elszámolások alapján a szerzıdések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, amelyek részben az Irodában végzett rendszeres, valamint a helyszíni pénzügyi ellenırzések során kerülnek figyelembevételre. A jövıben a helyszíni ellenırzésekre kijelölt projektek esetében nem kéri be az Iroda a tételes bizonylatokat, hanem a helyszínen ellenırzi azokat. 13
Az OTKA Iroda 2008-ban indította el belsı munkatársaival a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését. A 2009. évi éves ellenırzési terv az 1255 aktív projekt kb. 10%-ának ellenırzését irányozta elı (139 db). Az OTKA Iroda 2009-ben összesen 37 helyszínen, 104 projekt ellenırzését végezte el. A tervben szereplı további projektek ellenırzése az OTKA Irodában történt, amelyekrıl a helyszíni ellenırzésekhez hasonló ellenırzési jegyzıkönyv készült. Az ellenırzések általános tapasztalatai: • A projektek általános adminisztrációja jellemzıen megfelelıen történik. • A projekteket terhelı kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. • A vezetı kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettıl eltekintve) megfelelı. • A projektek teljes körő gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. A külföldi beszerzések és utazások során más államok területén kapott bizonylatok elszámolása a kutatóhelyek szakembereinek problémát jelent, ennek megoldására az OTKA Iroda munkatársai segítséget nyújtottak. Az ellenırzések tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy az OTKA által folyósított állami támogatásokat a kutatási szerzıdésekben foglaltak és a vonatkozó szabályok szerint, a tudományos kutatási tevékenységre fordították.
Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességérıl és az elıirányzatok felhasználásáról a vezetı kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidıre - zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezetı kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidı megjelölésével. Ha a vezetı kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentısége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végzı szakértıkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektıl milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsőrik projektenként egy-egy véleményezıt jelöltek ki. A zsőrik a szakértıi vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minısítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenırizte. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2008-ban lezárult, OTKA által támogatott kutatásokról beküldött 469 zárójelentés értékelése 2009-ben történt meg. Az értékelt zárójelentések közül 12 értékelése még folyamatban van. A zsőrik értékelése alapján a zárójelentések közül 240 „kiválóan megfelelt”, 165 „jól megfelelt”, 46 „megfelelt” minısítést kapott, és 6 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. Azok a vezetı kutatók, akiknek a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetıséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, illetve az OTKA Bizottság élt a szankciók alkalmazásával. A beküldött zárójelentésbıl a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetık által megadott számok alapján - 10774 (átlagosan 12 folyóiratcikk/projekt), a bejelentett szabadalmak száma 14
29. Az értékelt zárójelentések közül 383 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 218 témáról jelezték a zsőrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. A 2009-ben lezárult OTKA kutatásokról beküldött 330 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen 7490 publikáció jelen meg, 16 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenırzése folyamatban van. A vezetı kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredményeik értékelését: a zárójelentések értékelésérıl készített szakértıi véleményt, valamint a zsőri indoklását. Azokat a témavezetıket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság – a többszöri hiánypótlás után – sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetıségekbıl. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A jelen beszámoló mellékletében szerepelnek a 2009-ben lezárult OTKA kutatások közül az egyes tudományterületi kollégiumok által - a kiválóak közül is - kiemelkedınek tartott eredmények ismertetése. Az átláthatóság növelése érdekében, az OTKA Bizottság kifejlesztetett az OTKA honlapján egy külön felületet, ahol az OTKA által támogatott projektek fıbb adatai, a kutatási eredményei, kereshetı formában megtekinthetık. Ezen keresztül az MTA Könyvtárában kifejlesztett REAL adatbázisban a zárójelentések teljes szövege is megtekinthetı. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárába folyamatos. 2009-ben 629 lezárult kutatás, 749 db nem támogatott pályázat dossziéja került leadásra a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a tudományterületi kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A 2009. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 7 fı részesült a tudományfejlesztési díjban. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány és az OTKA 2009. november 12-13-án rendezte meg közös konferenciáját Egerben az Eszterházy Károly Fıiskolán, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentısége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Bizottság az Élet- és Tudomány Szerkesztıséggel közösen hirdetett meg OTKA által támogatott kutatások eredményeirıl készített tudományismertetı cikkpályázatot. A díjkiosztásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A pályázatra rendkívül érdekes, kiváló kutatási eredményeket bemutató, fiatal kutatói cikkek érkeztek be, amelyeket a folyóirat folyamatosan leközöl. Az OTKA Iroda több nemzetközi rendezvénynek (ESF, ERA Chemistry) adott otthont, segítve ezek megszervezését. Az OTKA honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a tudományterületi kollégiumok, zsőrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerzıdés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA mőködésérıl készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeirıl, eredményeirıl készült beszámolók, valamint „A hónap 15
kutatója” tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Az Archívumban pedig hajdani OTKA munkatársak, bizottsági tagok emlékeznek meg az OTKA múltjáról. Budapest, 2010. április 22. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke
16
2009-ben zárult, legkiemelkedıbb OTKA kutatások Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium A társadalom- és bölcsészettudományokban a 2009-es évben a következı kiemelkedı kutatások zárultak, amelyek reprezentálják a napjainkban fontosnak tartott irányvonalakat. Társadalomtudományok: A politológiai kutatások terén kiemelkedı eredményt az „Etnopolitikai modellek Európában” címő kutatás hozta (Szarka László, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet). A kutatás eredményeként az európai országokban kialakult etnopolitikai modellek elemzı bemutatása és a két összefoglaló kötet („Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában”, valamint „Etnikai politika Európában”) jelentıs mértékben hozzájárulnak az etnikai, nemzeti kisebbségek társadalmi-politikai szerepének tanulmányozásához. A kutatók jól összegezték a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekérvényesítési tapasztalatait és lehetıségeit, elısegítve ezzel az e téren meglevı akut problémák gyakorlati megoldását. Kamarás István (Pannon Egyetem – Antropológia és Etika Tanszék) kutatása („Vallásosság, életstílus, ízlés”) a hazai és a nemzetközi szociológiában egyaránt kevéssé vizsgált témakört dolgozott fel. Alapja az a kutatástörténeti hagyomány volt, amely összefüggést lát a társadalmi magatartás, a személyiségjellemzık és a világnézeti-vallási csoport-hovatartozás között. Fontos feladatot teljesített azzal, hogy az ízlés- és a vallásszociológia határterületén interdiszciplináris kapcsolatot létesített. Egy a matematikai képességek fejlıdését vizsgáló pszichológiai kutatás („Az emberi agy számreprezentációs készségének normál és sérült funkciója és fejlıdése”, Szőcs Dénes, MTA Pszichológiai Kutatóintézet) megállapította, hogy a matematikai feldolgozás automatikus voltát mérı feladatokban a motoros folyamatok éretlensége jelentıs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy gyermekek rosszabb teljesítményt mutatnak, mint felnıttek. Diszkalkuliásokkal végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a jelenleg domináns elméletek nem képesek megmagyarázni a diszkalkulia jelenségét. Az OTKA által támogatott vizsgálat ezzel szemben kimutatta, hogy a figyelmi folyamatok éretlensége jelentıs tényezı lehet a matematikai képességzavarokban. Egy közel száz óvodáson végzett kutatás ugyancsak arra utal, hogy a nagyságreprezentáció fejlıdése nem képes megmagyarázni a matematikai képességek fejlıdését. Ezen eredmények elméletileg is jelentısek, mivel a jelenlegi elméleti keretek újragondolására késztetnek. Másfelıl megálapítható, hogy mivel a diszkalkulia okait illetıen a kutatók eddig jobbára sötétben tapogatóztak, ezért a jelen adatokra alapozott hipotézisek rendkívül fontosak lesznek. A jövıben a diszkalkulia felismerésével és pontos diagnózisával az iskolai évismétlések száma jelentısen csökkenthetı lesz, így a közoktatásra feleslegesen költött közpénzek is csökkenhetnek. Bölcsészettudományok: Debreczeni Attila (Debreceni Egyetem) „Kazinczy Ferenc mővei (kritikai kiadás)” címő kutatása különösen eredményes projektnek bizonyult: öt forráskötet készült el. Kazinczy köztudottan kiemelkedı alakja a magyar nyelvi és irodalmi kultúra történetének, egy korszakot neveztek el róla a magyar irodalomban kutatásában. Ám az eddigi kutatások szegényes forrásbázisra épültek. Ez a projekt döntı fordulatot hozott: feltárt, áttekinthetıvé és hozzáférhetıvé tett eddig feltáratlan, áttekinthetetlen és hozzáférhetetlen szövegeket és forrásokat. E szövegek szerzıjérıl egy korszakot neveztek el a magyar irodalomban. Kiderülhet, hogy a nyelv iránti általános érdeklıdés - talán a nem is olyan távoli jövıben - a nemzetközi tudományosság számára is izgalmassá teszi a magyar nyelv kérdését, amely 17
megújításának egyik fıszereplıje Kazinczy volt. E kötetek és a hozzájuk kapcsolódó közlemények egyaránt fontosak a nyelvtudomány és az irodalomtudomány számára, de még a történettudomány számára is, hiszen éppen ebben az idıszakban került elıtérbe a nyelvikulturális nemzetfogalom a korábban meghatározó szerepet játszó rendi-korporatív nemzetfogalommal szemben – e szemlélet sokfelé él ma is Európában! A Kubinyi András akadémikus által elindított, majd a halála után Szende Katalin vezetésével mőködı középkori várostörténeti kutatócsoport (MTA Történettudományi Intézet) négy magyar város: Sopron, Buda, Sátoraljaújhely és Kecskemét európai szempontrendszer alapján történı topográfiai feldolgozását végezte el a „Magyarország városainak történeti atlasza” címő projektum keretében. A kutatás a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság nagy, összeurópai történeti városatlasz programjához kapcsolódott. A térbeli feldolgozások alkalmanként egészen a 20. századig követték a városfejlıdést. A jellegzetes magyar várostípusokat bemutató feltárás a nemzetközi normarendszer felhasználása révén lehetıvé tette, hogy azokat az európai városfejlıdés folyamatába illesszék. Az eredményeket részint egy topográfiai adattárban, részint egy grafikai anyagban tették közzé. Az elvégzett kutatás több tudomány számára kínál kutatási-feldolgozási lehetıségeket (építészettörténet, mővészettörténet, térképészet, társadalomtörténet, muzeológia) , ami mellett a turizmus, városmarketing is kiaknázhatja az adattáraikat, térképeiket. (Eredményeiket CD-ROM formájában is publikálták.) A „Felvilágosodás és ellen-felvilágosodás” címő filozófiai kutatás (Ludassy Mária, ELTE Filozófiai Intézet) fı eredménye egy a magyar filozófiai–történelmi kultúrában hiánypótló könyv megalkotása: A felvilágosodás álmai és árnyai. A kutatás során a csoport összesen 42 cikket adott közre, amelyek elsısorban a felvilágosodás és a forradalom-felfogás kérdéseivel, annak jelentésváltozásaival foglalkoznak. Hatásosan hívják fel a figyelmet a felvilágosodás értékeinek aktualitására, szakítva azzal a nézettel, mely szerint a tudományos ismeretek automatikusan vallás elleni küzdelemhez vezetnek. A tekintélyelvő, vallásos irracionalizmus elleni sikeres fellépéshez éppen olyan kategóriák szükségesek, mint amilyen az individuális szabadság vagy a morális autonómia. A kutatás sikeresen bizonyítja, hogy ezek a XXI. században sem bizonyulnak elavultaknak. Szendrei Janka (MTA Zenetudományi Intézet) kutatásának témája a gregorián responzórium mőfajának részletezı feltárása és kritikai közreadása („Monumenta Monodica Medii Aevi – Responsorien”). Az énekelt zsolozsma ısi hagyományokban gyökerezı, gazdagon díszített tételének vizsgálandó sajátosságai közé tartozott a dallamainak nagy variabilitása és melizmatikussága, a szájhagyományosság és a tudatos kompozíciós elgondolások együttes jelenléte, regionális különbségek érvényre jutása a dallam- és hangnemválasztás szempontjából, továbbá a szöveg és dallam összekapcsolódásából levonható következtetések. A kutatás alapján elkészült 1500 oldalas, jelentıs kottaanyagot tartalmazó közreadás a magyar forrásanyagon belül az esztergomi és ferences tradíciót mutatja be nemzetközi mőfaji összefüggésekbe helyezve azáltal, hogy zenei típusokba rendezve, és sokrétő elemzéssel, zenei összevetéssel együtt adja közre. Külön eredmény még a jelentıs adatbázis és a digitalizált fakszimile kódexanyag is. É. Kiss Katalin (MTA Nyelvtudományi Intézet) kutatása („Az adverbiumok mondattani és jelentéstani kérdései”) a határozószók és a határozói funkciójú egyéb kifejezések alaktani, mondattani és funkcionális kérdéseit vizsgálta a generatív nyelvelmélet keretében. Szorosan kapcsolódott a nyelvelmélet legújabb eredményeihez, megközelítése kiemelten interdiszciplináris volt, ezzel jelentıs új szemléletet és eredményeket felmutatva. A kutatási eredmények rangos nemzetközi kiadványokban jelentek meg. Horváth László (ELTE Eötvös Collegium) kutatása („Attikai szónokok, papirusztöredékek kutatása, illetve feldolgozása”) öt kiemelt területen folyt: 1. a Hypereidés-szövegkiadás elıkészítése mellett elkészült két beszéd kritikai kiadása és több résztanulmány. (A témavezetı felkérést kapott a Walter de Gruyter kiadótól, hogy Hypereidés összes mőveit a Bibliotheca Teubneriana sorozatban jelentesse meg.) – ez az ókortudományban különösen nagy elismerésnek számít. 18
2. 3. 4. 5.
Antiphón beszédeinek filológiai magyarázata. Janus Pannonius Vocabulariumának, az ÖNB Suppl. Gr. 45 kódexnek feldolgozása. Papirusztöredékek az ÖNB Papyrussamlungjában. Nemzetközi szónoklattani konferencia (Archimedes Palimpsest Colloquium) 2007-ben az Eötvös Collegiumban. A magyar ókortudománynak ez az utóbbi évtizedek egyik legjelentısebb eredménye: sikerült bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, külföldi kutatókat nagy elismerést kiváltó konferenciákra hívni és rangos nemzetközi publikálási megbízásokat szerezni.
Mőszaki- és Természettudományi Kollégium A mőszaki és természettudományok területén a 2009-ben zárult kutatások közül a földtudományok, a mőszaki tudományok és a fizika részterületekrıl egy-egy kutatási pályázatot, valamint egy multidiszciplináris iskola pályázatát tartottuk célszerőnek kiemelni és bemutatni. Földtudományok: A földtudományok területén Nádor Annamária és csoportja (Magyar Állami Földtani Intézet) azt vizsgálta, hogy mi „A neotektonika és a klímaváltozások szerepe a Körös medence késıpleisztocén – holocén vízhálózatának fejlıdésében”. A pályázat célkitőzése az Alföld keleti részén, a Berettyó, a Sebes-Körös és Kettıs-Körösök vidékén az elmúlt kb. 25 ezer év (késıpleisztocén–holocén) folyóvízhálózat változásainak rekonstruálása, az ezeket meghatározó földtani folyamatok (tektonika és klímaváltozások) hatásainak elemzése, a folyófejlıdés fıbb fázisai korának meghatározása volt. A célkitőzések teljesítéséhez komplex kutatási módszereket alkalmaztak. Légi és őrfelvételek, valamint a 19. századi folyószabályozást megelızı történelmi topográfiai térképek együttes kiértékelése alapján azonosították a legjelentısebb egykori medreket, meghatározták azok típusait. A különbözı mederformák anyagának megismerése céljából 15 új, folyamatos, teljes szelvényő magfúrást mélyítettek és azok, valamint környékbeli agyag- és homokfejtık rétegsorait részletes ásvány-kızettani, üledékföldtani, ıslénytani és kormeghatározási elemzéseknek vetették alá. A felszínközeli rétegek térbeli elterjedését sekély-geofizikai (geoelektromos és nagyfelbontású vízi szeizmikus) mérésekkel pontosították. Az eredmények együttes értékelése alapján megállapították, hogy a terület É-i részén (az Érmelléken át a mai Berettyó mentén) kb. 14 ezer évvel ezelıttig a Tisza ıse folyt két nagy meanderezı ágban felfelé finomodó néhány m-es homokos-agyagos ciklusos felépítéső üledék-egységeket lerakva. Ezt a folyásirányt nagy valószínőséggel egy akkoriban még aktív oldaleltolódásos szerkezeti vonal határozta meg. A két egykori folyóág egy kisebb agyagos üledékekkel kitöltött ártéri medencét fogott közre. A terület vízhálózat fejlıdésében kb. 10-15 ezer évvel ezelıtt jelentıs változás következett be, amikor DK-felıl a Körösök fonatos vízhálózattal jellemzett ıse jelent meg az alluviális síkságon, nagy valószínőséggel a háttér terület (Erdélyi-középhegység) felgyorsult kiemelkedése következtében. Ez a nagyobb energiájú folyórendszer a felszín közelében összefüggı homokleplet rakott le. Ugyanezen idıszak során az ıs-Tisza elhagyta az Érmelléken keresztül vezetı medrét, és folyásirányát megváltoztatva észak felé, a süllyedı Bodrogköz irányának vette útját. A vizsgált idıszak folyóhálózat-változásai egyértelmően igazolták, hogy a mindenkori szerkezeti mozgásoknak kiemelt szerepe volt a terület ısföldrajzi-ısvízrajzi képének kialakításában. Ugyanakkor az elmúlt néhány tízezer évre jellemzı ezer éves léptékő klímaingadozások és a folyók változó jellege között nem sikerült egyértelmő korrelációt kimutatni.
19
Mőszaki tudományok: A természetben gyakran figyelhetünk meg közel szimmetrikus megoldásokat (ilyen például maga az emberi test), ezzel szemben a mérnöki gyakorlatban vagy tökéletesen szimmetrikus, vagy a szimmetrikustól jelentısen eltérı szerkezeteket alkalmaznak (például hidak). A mőszaki tudományok területén a "Szimmetria és optimumok elágazásai" címő projekt keretében Domokos Gábor témavezetésével (Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon a természetben tapasztalt kis szimmetriasértés az evolúciós folyamat tökéletlenségébıl adódik-e, vagy lehetséges-e, hogy egy szimmetrikus szerkezetet kis megzavarással megjavítunk? Bebizonyították, hogy az evolúció jelenleg használt matematikai modellje szerint a szimmetriasértések kialakulása szükségszerő. Ez az eredmény egybecseng a jelenleg rendelkezésünkre álló paleontológiai ismeretekkel. Mérnöki szerkezetek esetén bebizonyítottuk, hogy míg véletlenszerően kiválasztott szimmetria-sértés tipikusan rontja a szerkezet teherbírását, vannak speciális szimmetria-sértések, melyek javíthatják ezt, ezen utóbbi esetekre konkrét példákat mutattak. Mérnöki szempontból kétség kívül meglepı, hogy a szimmetria kis megzavarásának pozitív hatása lehet, ugyanez azonban nem csak a biológiában, de a képzımővészetben is ismert. Kutatásaik (a matematikai eredményeken, és azok mérnöki hasznosításán túl) arra mutatott példát, hogy ami természetes és szép, az sokszor hasznos is lehet. Fizikai tudományok: A fizikai tudományok területén a „Élılények kollektív viselkedésének statisztikus fizikája” címő kutatásban Vicsek Tamás és kutatócsoportja (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Fizika Tanszék) a kollektív mozgás alapmodelljében vizsgálja a sebesség és a perturbációk jellegének hatását a rendezett mozgásba való, fázisátalakulás-típusú átmenet tulajdonságaira. Megmutatták, hogy az átalakulás és a csoportos mozgás jellege jelentısen függhet a modellekben használt sebesség jellegő mennyiség értékétıl. Az alapmodellt továbbfejlesztették, és így lehetıvé tették annak a vizsgálatát, hogy milyen hatással van a részecskék viselkedésének egyik aspektusa (a gyorsulás) az átmenet jellegére. Új fázisátalakulást találtak a gyorsulási tag súlyának függvényében. Továbbá kifejlesztettek egy ultra könnyő GPS logger-t, amelyet madarak hátára rögzítve követni tudták azok ú.n. termikelését (felszálló légáramlatban való siklását). Az eredményeket kvantitatívan kiértékelték, összevetették az emberi siklórepülés adataival, ill. az optimális repülési stratégiára vonatkozó elmélet predikcióival. A fent említett mini GPS legújabb generációját sikerült olyan könnyővé tenniük, hogy ezekkel a készülékekkel már a postagalambok is viszonylag zavartalanul tudnak repülni. 10-12 galambból álló rajjal kísérleteztek, és az egyes madarak repülés közbeni, egymáshoz képest elfoglalt pozícióit rögzítı egyedülálló adatrendszert feldolgozva megmutatták, hogy a madárcsapatok belsı követési viszonyai hierarchikus szervezıdésőek Tanulmányt publikáltak a Nature címő folyóirat 2007. április 4-i számában a társas csoportok fejlıdésének kvantitatív elemzésérıl. E munkával kapcsolatban a folyóirat a kutatócsoport vezetıjével interjút is közölt. Egy évvel késıbb, a Nature News Features rovatában egy hosszabb cikk keretében részletesen ismertetik az eredeti publikáció fıbb eredményeit is. Harmincezer tudós együttmőködési, valamint 4 millió mobiltelefonos felhasználó hívási hálózatában fellehetı közösségek fejlıdésében találtak érdekes, statisztikai analízissel alátámasztott törvényszerőségeket. Többek között kimutatták, hogy a tudományok területén létezik a csoportok közötti együttmőködésnek egy optimális szintje. Az eredmények azért is fontosak, mert lehetıvé teszik a nagy populációkon belüli társas csoportok életében várhatóan bekövetkezı jelentıs fejlemények elırejelzését. Az eredmények alkalmazása folyamatban van, egy kis innovációs cég például vállalati tevékenységek optimalizációjára használja a vonatkozó programcsomagot. Egy korábban publikált eljárásukból kiindulva kifejlesztettek három újabb algoritmust, amelyek immár lehetıvé teszik a súlyozott, az irányított, valamint a nagyon sőrő hálózatok komplex belsı struktúrájának feltárását a bennük fellelhetı csoportosulások beazonosítása útján. Kifejlesztettek egy 20
keretrendszert, amelyik különösen alkalmas nagyon nagy társas és biológiai hálózatok fıbb tulajdonságainak meghatározására. Ezzel a szoftverrel könnyen feltárhatóak a hálózatokban különbözı szempontokból kulcsfontosságú szerepet játszó egységek. A csoport által kifejlesztett szoftvert sok százan letöltötték és – a visszajelzések és hivatkozások szerint használják szerte a világban. Multidiszciplináris kutatás: Az „Info-Bionika, Nanoelektronika és Mesterséges értés - Multidiszciplináris Információs Technológia” címő multidiszciplináris kutatás (vezetı kutató: Roska Tamás, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar) három tudományága: az informatikai tudományok, a villamosmérnöki tudományok és a biológiai tudományok. A multidiszciplináris doktori iskola három programban folyik, most bontakozik ki a negyedik, a bionikai irány, amely egyelıre az 1. sz program keretében fejlıdik. 1. sz. program: Infobionika, érzékelı és mozgató analogikai számítógépek, neuromorf információtechnika 2. sz. program: Az elektronikai és optikai eszközök megvalósíthatósága, molekuláris és nanotechnológiák, nanoarchitektúrák, virtuális celluláris számítógépek 3. sz. program: Humán nyelvtechnológiák, mesterséges értés, távjelenlét Az eredmények jelentısen hozzájárulnak az Európában úttörı Molekuláris Bionika alapszak kibontakozásához. A Doktori Iskola eredményeit jellemezve kiemelendı egy újfajta multidiszciplináris gondolkodás és metodika kialakulása, a kvantitatív idegtudományok felé megtett lépések és a kvantumelektrodinamikai interakciók néhány biológiai modellezése. Az 1. sz. Programban az érzékelı számítógépek területén fontos új fejlemény volt a Bionikus szemüveg projekt megindítása és az elsı kísérletek sikeres elvégzése egy kiváló, vak számítástechnikai szakember közremőködésével. Ugyancsak áttörést jelentett a dinamikus, emberi mozgással tanított, kétlábú robot mőködésének demonstrálása legutóbb egy tokiói nemzetközi bemutatón, valamint a gerincsérült mozgásképtelen betegek nem-invaziv lábmozgatása biciklivel. A 2. program új kihívása kettıs: egyrészt a kilo-processzoros chip-ek megjelenésével a számítástechnika egy új fejlıdési szakasza indul, akár a CMOS, de a nem-CMOS technológiákkal is az 50 nm alatti tartományban. Másik kérdés az élı sejtek és a szövetek elektromágneses térrel való interakciójának modellezése és mérése, beleértve a kvantumelektrodinamikai hatásokat. A 3. programban a nyelvtechnológiai eszközök speciális szakterületeken, pl. adott klinikai szakterületen való alkalmazása és új eszközök kidolgozása a feladat. A távjelenlét és ehhez kapcsolódó kommunikáció új programozott hardver eszközei új jelkezelési technikákat igényelnek (pl. szoftver rádió), a mesterséges értésben pedig elıtérbe kerül a sok-modalitású érzékelés (látás, hallás, tapintás, gyorsulás, helyzet, stb.) és a téridıbeli szemantikus beágyazás.
Élettudományi Kollégium Az élettudományt reprezentáló három tudományterületen a 2009-es évben a következı kiemelkedı kutatások zárultak, amelyek reprezentálják az orvostudományban, a biológiai tudományokban, valamint az agrárterületen napjainkban fontosnak tartott irányvonalakat. 21
Agrártudomány: „A ferritin szerepe a szılı stressztőrı képességének fokozásában” címő projekt (Hideg Éva, MTA Szegedi Biológiai Központ, Növénybiológiai Intézet) egy tipikusan agrár alapkutatási pályázat, mely egy korábbi, modellnövény kapott eredményt dolgozott tovább egy gazdasági növény, jelen esetben szılı, felhasználásával. A munka elsı lépéseként Richter110 (alany) és Chardonnay (nemes) szılıfajták portokjaiból embriogén kalluszt állítottak elı. Ezekbe lucernából származó ferritint gént (MsFerr) transzformáltak. Poliklonális ellenanyag segítségével megállapították, hogy a transzláció magas szintő volt, a transzkriptumból nagy mennyiségő, megfelelı fehérjetermék keletkezett. A transzgenikus szılınövények elkészültéig kiegészítı kísérletekben dohányban tesztelték az MsFerr gént tartalmazó konstrukciókat. A teljes növényeken végzett UV-B kezelés, ill. levélkorongok közvetlen oxidatív stresszre adott válaszai alapján megállapították, hogy az MsFerr növények toleránsabbak voltak, mint a nem expresszáló kontrollok. A kiválasztott szılıfajták közül az MsFerr Richter 110 növények regenerálása, szelekciója és felszaporítása sikeres volt. Megállapították, hogy egyes, a leveleket érı hatásokkal, mint például parakvát, sóstressz, valamint és mesterségesen indukált lipidperoxidációval szemben az MsFerr-t expresszáló vonalak toleránsabbak voltak, vagyis kisebb stressz-indukált fotoszintézis csökkenést mutattak, mint a transzformálatlanok. Az eredmények gyakorlati felhasználásához természetesen további kísérletek szükségesek, melyekben az elıállított lucerna ferritint expresszáló szılı alanynövények hasznosításához in vitro és üvegházi körülmények között a transzformált alany hatását kell tisztázni. Amennyiben a bevitt gén alanyra gyakorolt pozitív hatása az egész oltványra, tehát a nemesre is kiterjed, akkor szántóföldi teszteléssel lehet majd végleg eldönteni az új alanyfajta termesztési értékét és a fajta hasznosításának gyakorlati lehetıségeit. Az elvégzett munkáról harminckét közlemény jelent meg, amelyek közül tizenegy impakt faktoros folyóiratban került közlésre, ami agrár területen kiemelkedınek számít. A publikációk összesített impakt faktora meghaladja a 11-et. Az eredmények alapján egy disszertáció készült el. Biológiai tudományok: A „Kooperáció és kommunikáció az állatvilágban: játékelméleti vizsgálatok” címő projekt résztvevıi (Scheuring István, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék) fıként elméleti vizsgálatokat végeztek az evolúciós játékelmélet és rokon kutatási problémák területén (kommunikáció és kooperáció; evolúciós játékelméleti alapvizsgálatok; kooperáció evolúciója; kooperációs viselkedési kísérletek). A vizsgálatok részben hagyományos, a tudományterületen régóta kutatott problémák felderítésére irányultak (pl. jelzések ıszinteségének kérdése), részben a résztvevık újabb modellezéses vizsgálatainak kiterjesztését jelentették. A kutatás a vizsgált problémák tekintetében új eredményeket hozott, amelyek nemzetközi mércével mérve is jelentısen elıre vitték számos evolúciós probléma megértését, valamit hozzájárultak a kutatási területre jellemzı vizsgálati módszerek fejlıdéséhez. A problémakört több irányból megközelítı, szerteágazó vizsgálatok közül itt csak néhányat emelünk ki. (1) Egy játékelméleti kommunikációs modell keretein belül vizsgálták két küzdı fél közötti távolság szerepét a kommunikáció ıszinteségére. Kimutatták, hogy egy erıforrásért zajló kompetitív szituációban az egyedek szándékát és erejét közlı szignálok csak egy adott távolságon belül ıszinték, ez a távolság függ az erıforrás értékétıl, a küzdelem költségétıl és a fajra jellemzı fegyverektıl és harci taktikától. (2) Kidolgoztak egy, az ökológiai kölcsönhatások dinamikájára épülı koevolúciós fajkeletkezési modellt. E modell keretében az ökológiai dinamika stabilitási tulajdonságai szabják meg mind az evolúciós stabilitást, mind a faj sikeres beépülését az adott ökoszisztémába. A korábbi megközelítésekkel ellentétben az általuk kidolgozott modellezési módszer nem csak folytonos, hanem diszkrét skálán mozgó tulajdonságok evolválódásának leírására és vizsgálatára is használható. Az újonnan bevezetett evolúciós stabilitási fogalom alkalmas a paleontológia egyik fı elméletének, a „pontozott egyensúlyra” vonatkozó elméletnek a matematikai kezelésére. (3) Vizsgálták az 22
ember és kutyák közötti együttmőködést és az ezzel kapcsolatos kommunikációt. A kísérletekben azt elemezték, hogy a kutyák illetve az emberek milyen jeleket használnak arra, hogy egy együttmőködésen alapuló helyzetben a másikat kisegítsék. A kísérletek eredménye azt mutatja, hogy a kutya domesztikációja során felerısödtek azok a képességek, amelyek az emberrel való kooperációt segítik, és így megfelelı tréning illetve tapasztalat nyomán a kutyák olyan feladatokban is közre tudnak mőködni, amelyet az ember egyedül nem képes elvégezni (komplementer kooperáció). A projektbıl több mint 30 publikáció született, köztük néhány összefoglaló, áttekintı tanulmány is, amelyeket a szakterület legjobb folyóirataiban közöltek (összes impakt faktor: 85,2). Orvostudomány: A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében mőködı egyik nemzetközi hírő kutatócsoport (vezetı: Ligeti Erzsébet) a sejtkommunikációban fontos szerepet játszó egyik fehérjecsaládot és az azt szabályozó mechanizmusokat vizsgálta részletesen („GTPáz aktiváló fehérjék (GAPok) élettani szerepe és szabályozása”). A GTPáz aktiváló proteinek (GAPok) serkentik a monomer G-fehérjék GTP hidrolizisét, és ezzel lerövidítik a G-fehérje által szabályozott jelátviteli lépés idıtartamát. A különbözı kísérleti rendszerekben nyert korábbi eredményeik arra utaltak, hogy számos sejtélettani folyamatot állandó GAP-szabályozás tart féken, amelynek kiesése súlyos következményekkel jár, mint pl. tumor keletkezés, vagy a szövetek agresszív oxidatív károsítása. A kutatási terv néhány RhoGAP élettani szerepének és szabályozásának vizsgálatát tőzte ki célul sejtmentes rendszerekben, izolált és tenyésztett sejten, valamint genetikailag módosított állatokból kinyert sejteken végzett kísérletek alapján. A kutatók a transzferrin- valamint EGF-receptorokkal végzett kolokalizációs vizsgálatok alapján megállapították, hogy a p50GAP Sec-14 doménje felelıs a Rab11-et tartalmazó késıi endoszómákon történı lokalizációért valamint a transzferrin-felvétel gátlásáért. Elıször írták le a kapcsolatot a Rho valamint a Rab családba tartozó kis G-fehérjék között a receptor-mediált endocitózis szabályozásában. Felfedeztek egy eddig ismeretlen GAP-ot, ami in vitro körülmények között Rac-specifikusnak bizonyult és elsısorban hemopoetikus sejtekben fejezıdött ki. Az elvégzett munkáról tíz közlemény jelent meg, amelyek közül kettı a téma vezetı tudományos folyóiratában (Journal of Biological Chemistry) került közlésre. A publikációk összesített impakt faktora meghaladja a 31-et. A munkacsoport két pályakezdı tagja ezen kísérleti eredményekre alapozva készítette el PhD téziseit.
23
