Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységérıl

Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2008. évi tevékenységérıl

Rövid összefoglaló Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása. Az OTKA az egyetlen kifejezetten célzott alapkutatási forrás Magyarországon. Hatása megkérdıjelezhetetlen, mivel színvonalas alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és hasznosítás sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idı alatt hasznosítható a fejlesztésekben, más része a nemzeti tudásbázist bıvíti és – számos áttétellel – befolyásolja a társadalom és a gazdaság mőködését. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan. Az OTKA támogatással megszületett kutatási eredmények számos olyan elméleti kutatást alapoztak meg, amelybıl gyakorlatban hasznosult eredmény született. Az eredmények többsége azonban több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhetı. Az OTKA az egyetlen olyan magyarországi forrás, amely jelentıs számban támogatja a pályakezdı kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetıséget biztosít arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A 2008. évi költségvetési törvényben az OTKA Programokra elıirányzott támogatás összege 5.198 M Ft volt, amely a fejezeti hatáskörben történt egyensúlyi tartalék visszarendezésével 261 M Ft-tal módosult, így az OTKA Programok 2008. évi módosított költségvetési támogatása 5.459 M Ft lett. Ez az összeg a 2007. évi 5.592 M Ft támogatáshoz, valamint az elmúlt 20012006 idıszakhoz képest további csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a 2001-2008 idıszakban Az OTKA ré sze s e dés e az ors zág GDP-jé bıl e zre lé k

OTKA tám ogatás (MFt)

0,45

7000 6800 6600

0,40

6400 6200 6000 5800 5600

0,35

0,30

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

0,20

2001

5400 5200 5000

0,25

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésrıl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 68. §. (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. A közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH végezte, így a célzott alapkutatási pályázatokra elıirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok elıirányzatai közé. Az OTKA 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítése céljából, 550 M Ft továbbpályáztatásra fordítható összeget nyert el a 2009-2010 idıszakra. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt. 1

2007-ben szőkült az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetısége. A korábban érvényben lévı, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. A kutatási szerzıdések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetısége értelmében - az egyes évek között át kellett ütemezni. Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 2315 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2008-ban, amelyek közül 2008-ban 440 indult. Az egyes pályázattípusokra a következı arányban történtek kifizetések 2008-ban: kutatási projektekre az össztámogatás 55%a került kifizetésre, a nagyösszegő- és tudományos iskola projektekre 26%, az ifjúsági és posztdoktori, valamint nagyösszegő ifjúsági kutatási projektekre 16%, a nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és együttmőködésekre 2%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 1%. A 2008. évben, az OTKA által használt tudományterületi besorolás alapján, a kutatóhelyekre átadott támogatás kb. 18%-a a társadalom és bölcsészettudományok területén, 38%-a a mőszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A Kormány középtávú TTI Stratégiájában megfogalmazott „mőszaki és természettudományok” terminológiának megfelelı tudományterületre az OTKA támogatások kb. 50%-a jutott. A kutatók 2008. évi elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következı költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (29%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (48%), a kutatóhely rezsiköltsége (10%), más kutatóhellyel való közös kutatásra átadott pénzeszköz (1%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (12%). 2008. évi pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbıl - a posztdoktori pályázat keretében kb. 41 fiatal vezetı kutatónak, valamint további kb. 45 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, 202 kutatási és nagyösszegő pályázat keretében további 510 fınek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte, ezzel párhuzamosan csökkent a támogatott pályázatok száma: az utóbbi öt év alatt az egy pályázatra jutó összegek több mint kétszeresére emelkedtek, az újonnan indult pályázatok darabszáma felére csökkent. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál elınyben részesíti a fiatal kutatókat, így számottevı a vezetı kutatók átlagéletkorának az utóbbi években való csökkenése. (2008-ban 50,3 év) Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2007-ben lezárult és 2008-ban értékelt kutatások eredménye alapján a zsőrik a projektek 53%-át kiválónak minısítették. A 2007-ben lezárult 573 és a 2008-ban lezárult 446 OTKA kutatás eredményeképpen 11244, illetve 10715 tudományos publikáció jelent meg, továbbá 14 illetve 24 szabadalmat jelentettek be. A 2008. évrıl beküldött zárójelentések szakmai értékelése 2009ben történik. A mérıszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedı eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi 2

pályázatokban, együttmőködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos mőhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elısegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetıséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdı kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokat segítik elı. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind a hazai elavult eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendı. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USAbeli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt a legjobb gyakorlatot terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelı technikájú és szellemiségő rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmőködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttmőködésben végeznek fontos kutatásokat. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló belsı intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelıen 2009-ben a következıket tervezi megvalósítani: az OTKA pályáztatás területén: - az angol nyelvő pályázatbenyújtás kiterjesztése csaknem minden tudományági zsőrire, - nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozása, - fiatal kutatók részére további pályázati lehetıségek biztosítása. az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenırzéseinek bıvítése, - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerősíthetı indikátorok beépítése. az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenırzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körő informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszere alkalmazásával együttmőködés hazai és nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló külsı intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 3

Bevezetı A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2008. évi mőködésérıl. Jelen beszámoló az elızmények tekintetében támaszkodik az elızı évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA mőködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA elıirányzatából olyan tudományos kutatások, illetıleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektıl új tudományos törvényszerőségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA elıirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elısegítı infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezetı testülete az OTKA Bizottság, amely elnökbıl, két alelnökbıl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), és a közgyőjtemények által javasolt szakértık, valamint az OTKA Bizottság keretében mőködı három Tudományterületi Kollégium – Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelıen a Tudományterületi Kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak 2008. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: MTA tudományos osztályai, tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetıi, OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt mőködı, az egyes szakterületeket képviselı tudományági zsőrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a fıváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelı arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelı testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsőri mőködött 2008-ban, a mőszaki- és természettudományok területén 9 zsőri, az élettudományok területén 10 zsőri. A kollégiumok és zsőrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján (www.otka.hu) megtekinthetı. Az OTKA Programok mőködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségő, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv. 2008-ban az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA fıtitkára látta el, mőködését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. 4

Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2008-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezeléső elıirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elıirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási elıirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseibıl, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseibıl tevıdnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az MTA-ról szóló törvényt módosító 2009. évi XX. törvény 20.§ának (4.) bekezdése kimondja, hogy „az OTKA költségvetését sem az Akadémia köztestületi költségvetési szervek, sem a központi akadémiai feladatok (fejezeti kezeléső elıirányzatok) céljaira nem lehet sem az éves tervezéskor, sem év közben átcsoportosítani.” Az egyes kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezetı kutató évente köteles elszámolni. 2003-tól kezdıdıen az OTKA támogatások elıirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történı átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történı felhasználhatósága a kutatás lehetıségeit nehezítı adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elıirányzat-átadással történı finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. 2007-ben szigorodott az OTKA Programok éven túli kötelezettségvállalásának lehetısége. A korábban érvényben lévı, további két évre vállalható 85%-os szabály megváltozott: az OTKA törvény 4.§. (8) bekezdése értelmében „Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával.” Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását. A kutatási szerzıdések költségterveit - az új szabályozás teljesíthetısége értelmében – az egyes évek között át kellett ütemezni. A 2008. évi költségvetésrıl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 68. §. (7) bekezdése értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 1000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. A közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH végezte, így a célzott alapkutatási pályázatokra elıirányzott összeg nem kerül át az OTKA Programok elıirányzatai közé. Az OTKA 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítése céljából, 550 M Ft továbbpályáztatásra fordítható összeget nyert el a 2009-2010 idıszakra. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt. Az OTKA mőködésében 2008-ban történt változások Az OTKA Bizottság véglegesítette a 2008-2010. idıszakra vonatkozó Stratégiáját (www.otka.hu), amelyet elızetesen egyeztetett az érintett tudományos fórumokkal – MTA, MRK, MAB, FTT, Országgyőlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottsága. 5

A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KUTIT) döntése értelmében, összhangban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérıl szóló. törvénnyel, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 6000 M Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani a 2008-2010. idıszakban, amely pályázatok elıszőrését az OTKA Bizottság végzi. Az NKTH és OTKA együttmőködési megállapodás értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását. Az NKTH elnöke hagyja jóvá az OTKA Bizottság által a pályázatok támogatására benyújtott javaslatot. A kutatási szerzıdések elıkészítését az OTKA Iroda végzi, a közös NKTH-OTKA kutatások finanszírozását az NKTH. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, 13 ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában, bizottsági munkájában. A közpénzekbıl finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körő terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetısége érdekében az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett „Open Access” publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott „Berlini Deklarációt”. A folyamat kiteljesítése érdekében az OTKA támogatta tudományos közlemény-repozitórium létrehozatalát az MTA Könyvtárában, és fejlesztéssel segíti a támogatott projektek zárójelentésének internetes elérhetıségét biztosító repozitóriumi mőködést. Az OTKA részt vesz egy magyar tudományos bibliográfiai internetes portál kialakításában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Magyar Rektori Konferencia közös akciójában terveznek létrehozni. Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsőrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA Bizottság aktualizálta, pontosította pályázati őrlapjait, törekedve annak minél világosabbá, egyszerőbbé tételére. A pályázatok véleményezésébe jelentıs számban vont be külföldi szakértıket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói idıráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemzı, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történı benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2008-ban teljes körően mőködött. Ezen túlmenıen, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezetı kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi ellenırzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetıvé tette, a zsőrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél a konszenzusos (elektronikus 6

véleményegyeztetéses) bíráltatás bevezetését, valamint az elektronikus titkos szavazást. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer egyedülálló a hazai viszonylatban, és elıbbre tart fejlıdésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer továbbfejlesztése lehetıvé tette az elektronikus rendszeren keresztül történı kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyőjtését, valamint az ugyancsak elektronikus rendszer segítségével történı finanszírozások, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetérıl, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. A pályázatokkal, a szerzıdésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan von be munkatársai közé PhDvel, valamint kutatói tapasztalattal rendelkezı szakértı referenseket. Az OTKA Iroda integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint egy új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer bevezetését kezdte el 2008-ban a hatékonyabb ügyviteli munka elısegítése érdekében. Az OTKA 2008. évi mőködése Az OTKA Programok 2008. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2008. évi elıirányzata Kutatási témapályázatokra 5.198 M Ft volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 260,6 M Ft-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amely módosítás után az OTKA Programok 2008. évi költségvetési támogatása 5.458,6 M Ft volt. További bevételt jelentett a mőszerprogram törlesztése és a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 67,9 M Ft. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (99,5 M Ft átfutó tétel). Ezen módosításokkal és az átfutó tételekkel (0,9 M Ft) együtt az OTKA Programok 2008. évi bevétele összesen 5.627 M Ft. Az OTKA Programok 2008. évi nyitó állománya 752,6 M Ft, amelybıl 2,6 M Ft függı–átfutó tétel. A 2007. évi 750,1 M Ft maradványból a 674,9 M Ft tételes kötelezettség teljesítése után fennmaradó 75,1 M Ft maradványt az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenırzési informatikai rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez, valamint az új helyszínre való költözés költségeire irányozta elı az OTKA Iroda részére. Kiadások Az OTKA Programok 2008. évi kiadása összesen 5.920 M Ft volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az elızı évekrıl áthúzódó és újonnan indított kutatási szerzıdések 2008. évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.155,9 M Ft, ifjúsági és posztdoktori projektekre 703,8 M Ft, nagyösszegő és tudományos iskolák kutatási projektekre 1515,8 M Ft, nagyösszegő fiatal kutatói projektre 225 M Ft került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásra 66,2 M Ft, nemzetközi együttmőködésre 46,9 M Ft, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 31,1 M Ft, MÁK kezelési költségre 0,4 M Ft, az OTKA elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 75,1 M Ft került átadásra. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére (99,5 M Ft - átfutó tétel).

7

Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok 2008. évi záró egyenlege 460 M Ft, amelybıl 3,6 M Ft átfutó tétel. Az OTKA Programok 2008. évi 456,4 M Ft maradványa, teljes mértékben kutatási témapályázatokat érintı kötelezettségvállalásokkal terhelt. (2. sz. melléklet) Az OTKA Iroda 2008. évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti elıirányzata 371,4 M Ft volt. További bevételt jelentett: a központi intézkedés alapján 11,5 M Ft többlettámogatás, az ERA Chemistry nemzetközi pályázatban való közremőködésért kapott 6 M Ft intézményi mőködési bevétel, az OTKA Programoktól 75,1 M Ft elıirányzat maradvány átvétel, egyensúlyi tartalék visszarendezése 12,4 M Ft összegben, és az OTKA Iroda 2007. évi pénzmaradványa 20,5 M Ft. Az OTKA Iroda 2008. évi összes bevétele 497 M Ft volt. Kiadások Az eredeti kiadási elıirányzat - saját hatáskörben - az elızı évi pénzmaradvány terhére 20,5 M Ft-tal, az elızı évi elıirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 75,1 M Ft-tal, illetve a fejezettıl átvett 23,9 M Ft-tal (11,5 M Ft többlettámogatás, 12,4 M Ft egyensúlyi tartalék visszarendezése), valamint a 6 M Ft saját bevétellel került módosításra. Maradvány Az OTKA Iroda 2008. évi maradványának összege 47,4 M Ft, amelyet a 2008. évrıl áthúzódó kötelezettségek (decemberi megbízási díjak és járulékaik, bizottsági ülések költségei, szolgáltatások számlái, informatikai szolgáltatások) terhelnek. (3. sz. melléklet) Az OTKA Programok keretébıl 2008-ban támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 2315 kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2008-ban, amelyek közül 2008-ban 440 indult. A 2007. szeptemberi határidıvel a 2008-2011. idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegő (kutatási és ifjúsági) pályázatok pályázati felhívására 1149 pályázat érkezett be, amelynek értékelése 2007. év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2007 decemberében, valamint 2008 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 809 kutatási pályázat közül 167, a 236 posztdoktori pályázat közül 58, a 74 nagy összegő és 30 nagy összegő ifjúsági pályázat közül 32 illetve 10 részesülhet támogatásban 2008-tól kezdıdıen. (4.1. sz. melléklet) A 2008. februári határidıvel a 2008-2011. idıszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2008/2 forduló) pályázati felhívására 944 pályázat érkezett be, amelynek támogatásáról az OTKA Bizottság 2008. júniusban és decemberben hozta meg döntését. A beérkezett 719 kutatási pályázat közül 165, a 225 posztdoktori pályázat közül 56 részesülhet támogatásban 2008-2009-tıl kezdıdıen. (4.2. sz. melléklet) A 2008. szeptemberi határidıvel a 2009-2012. idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagy összegő kutatási pályázatok (2009/1 forduló) pályázati felhívására 725 pályázat érkezett be, amelynek értékelése 2008. év végéig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2009 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 510 kutatási pályázat közül 122, a 181 posztdoktori pályázat közül 40, a 34 nagy összegő pályázat közül 14 részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. (4.3 sz. melléklet) 8

A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és OTKA közös támogatásában, a nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítésére 2008. október 15-i határidıvel került a Norvég pályázat meghirdetésre. A beérkezett 64 pályázat értékelése 2008ban megtörtént, az OTKA Bizottság 33 pályázat támogatásáról hozott döntést 2009. januárban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jóváhagyása után kerülhettek a pályázók kiértesítésre. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra 169 db kutatási és 44 db nagy összegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2009. februárban hozta meg döntését. Az NKTH elnöke jóváhagyása alapján 21 kutatási és 22 nagy összegő pályázat részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen, 2.200 M Ft teljes kutatási idıszakra történı támogatással. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett 27 pályázat közül 2008-ban 15 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások kiegészítı támogatására 2008-ban beérkezett 42 pályázat közül 12 részesülhetett – a folyamatban lévı kutatási szerzıdéseik kiegészítéseképpen – támogatásban. Az OTKA 1996. óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különbözı network programokban való részvételi díjat. Az OTKA Bizottság 2003. májusában társult tagként csatlakozott a EuroHORCs-hoz (European Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EuroHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) formálásában, az Európai Tudományos Tanáccsal (ERC) együttmőködve. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elısegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el korábban támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2008-ban két határidıvel meghirdetett pályázatára beérkezett 77 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 66 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság 2008-ban bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az elızı évi tapasztalatok alapján 2008-ban is pontosította a pályázati őrlapokat. - Egy kutatónak - vezetı kutatóként - egyidejőleg két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevı kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó munkaidı-, illetve kutatási idı ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértıvel való értékelhetısége érdekében, 2008-ban – a társadalomtudományi pályázatok kivételével – minden pályázatot, és az évi 6 M Ft-nál nagyobb igényő társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni. 9

- A pályázatokat véleményezık, testületi tagok esetében az OTKA szigorúan ellenırizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezık nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése elıtti információk kiszivárogtatását. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenırzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerzıdésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek elızı évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. - Az OTKA Iroda 2008-ban belsı munkatársaival elkezdte a projektek pénzügyi elszámolásai szabályosságának helyszíni ellenırzését. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében (EPR) 2008-ban a bíráltatás folyamatban a konszenzusos vélemény (elektronikus vélemény-egyeztetés) kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetısége is biztosítottá vált. - A pályázatok értékelése, az eljárások idıigényét jelentısen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértık szívesen használnak. - A 2008. évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetık, intézményvezetık folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerősíti, ezzel gyorsítja a szerzıdéskötések ügymenetét - A pályázatokkal, szerzıdésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkezı kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történı levelezést elsısorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerő iktatására új iktatóprogram kerül beszerzésre. - Az Iroda szervezetében mőködı Titkárság és a három tudományterületi (Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi, Élettudományi) osztály mellett a korábbi Gazdasági Osztály és Pénzügyi Osztály összevonásra került Gazdasági Szervezet néven. - Az OTKA Iroda integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint egy új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer bevezetését kezdte el 2008-ban a hatékonyabb ügyviteli munka elısegítése érdekében A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsőrizés objektivitását a különbözı testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bıvíti a hazai és a külföldi szakértıkbıl álló szakértıi adatbázisát. Szükségesnek tartja az európai kutatást támogató szervezetekkel együttmőködve egy nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezıknek, értékelıknek kötelezıen be kell tartani. 10

A kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentısége, újszerősége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévı személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidı-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévı OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidı-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsőri jelöl ki szakértıket. A szakértıi vélemények alapján a zsőri rangsorolja a pályázatokat. A szakmai zsőrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A posztdoktori álláspályázatra benyújtott pályázatok esetében több pályázó személyes meghallgatására is sor került. A nagyösszegő (átlagosan évi 6 M Ft támogatási összeg feletti) kutatási és a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvő beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértık tudják megfelelıen értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsőrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértıket jelöltek ki. A szakértıi vélemények alapján hazai és külföldi szakértıkbıl álló szakértıi ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására külön felkért interdiszciplináris bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végsı rangsorára és támogatására vonatkozóan. A 2008. október 15-i határidıvel beérkezett, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és OTKA által közösen, nemzetközileg elismert fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése érdekében meghirdetett Norvég pályázatok értékelése hazai és külföldi szakértık véleménye alapján történt. A szakzsőrik, majd a kollégiumok is rangsorolták a pályázatokat. A pályázatok végsı szakmai rangsorolását, külföldi szakértıkkel kibıvített, interdiszciplináris Norvég OTKA Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az egész pályáztatási, bírálati folyamat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyetértésével és jóváhagyásával történt. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külsı szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre – mőszaki- és természettudományok és élettudományok – felállított NKTH-OTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsort az OTKA Bizottság és az NKTH elnöke javaslata alapján, a kutatás–fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter hagyta jóvá. Ennek alapján történt a vezetı kutatókkal a szerzıdéskötés 2009-tıl kezdıdıen. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és az együttmőködések kiegészítı támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Nemzetközi Bizottság szakértık bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztı pályázatokat az erre a célra létrehozott Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az OTKA Bizottság hozta meg.

11

Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerzıdéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenırzés Az OTKA Bizottság döntésérıl az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértıi véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerzıdés esetén az NKTH is) szerzıdést kötött a vezetı kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerzıdések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerzıdés ajánlatokat az OTKA Iroda elızetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követıen küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, elıre kitöltött nyomtatványon. A szerzıdések formai és pénzügyi ellenırzését az Iroda végezte, az elıre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az Iroda (az NKTH-OTKA szerzıdésekre az NKTH utalta) a költségvetési intézmények részére elıirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerzıdésben jóváhagyott összeget, amelyrıl a vezetı kutató munkaszakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerzıdések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezetı kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerzıdések adott munkaszakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkezı elızı elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka elırehaladásáról a vezetı kutatóknak munkaszakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsőri értékelte, ellenırizte zsőritag vagy - egyedi esetekben - külsı szakértı bevonásával. A formai és pénzügyi ellenırzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenırzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2007. évi kutatómunkáról a vezetı kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2007. évrıl beküldött 1066 részjelentés a zsőrik szakmai értékelése alapján került elfogadásra. A 2007. évrıl a pénzügyi jelentéseket is az OTKA internetes adatbázisába kellett rögzíteni. Az elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegei készítették el, és azokat a vezetı kutató is jóváhagyta. A pénzügyi elszámolások alapján a szerzıdések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást. Az OTKA Iroda 2008-ban elindította a saját dolgozókkal történı helyszíni ellenırzéseket.

12

A 2008. évrıl, az EPR-en keresztül, beküldött 858 részjelentés szakmai beszámolói közül a zsőrik 529 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2008. évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. Ezek nagy részének az ellenırzése és jóváhagyása az Iroda részérıl már megtörtént. Az OTKA Iroda 2008-ban elindította a saját dolgozókkal történı helyszíni pénzügyi ellenırzéseket. Az éves ellenırzési terv az aktív projektek 10%-ának ellenırzését célozza meg. Az OTKA Iroda az elmúlt idıszakban (2009. március-június között) összesen 17 helyszínen, elsıdlegesen államháztartáson kívüli intézményekben 48 projekt ellenırzését végezte el. Az ellenırzések általános tapasztalatai: • A projektek általános adminisztrációja jellemzıen megfelelıen történik. • A projekteket terhelı kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. • A vezetı kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettıl eltekintve) megfelelı. • A projektek teljes körő gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. A külföldi beszerzések és utazások során más államok területén kapott bizonylatok elszámolása a kutatóhelyek szakembereinek problémát jelent, ennek megoldására az OTKA Iroda munkatársai segítséget nyújtottak. Az ellenırzések tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy az OTKA által folyósított állami támogatásokat a kutatási szerzıdésekben foglaltak és a vonatkozó szabályok szerint, a tudományos kutatási tevékenységre fordították.

Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességérıl és az elıirányzatok felhasználásáról a vezetı kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidıre - zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezetı kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidı megjelölésével. Ha a vezetı kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentısége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végzı szakértıkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektıl milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsőrik projektenként egy-egy véleményezıt jelöltek ki. A zsőrik a szakértıi vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minısítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenırizte. 2007-ben lezárult és beküldött 573 zárójelentés közül 17 értékelése még nem fejezıdött be. Az értékelt 556 zárójelentés közül 304 kiválóan megfelelt, 180 jól megfelelt, 66 megfelelt minısítést kapott, és 6 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. Azok a vezetı kutatók, akiknek 13

a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetıséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére. A beküldött zárójelentésbıl a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetık által megadott számok alapján – 11244, a bejelentett szabadalmak száma: 14. Az értékelt zárójelentések közül 444 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 272 témáról jelezték a zsőrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. (5. sz. melléklet) A 2008-ban lezárult és beküldött 466 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen 10715 publikáció jelen meg, 24 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenırzése folyamatban van. A vezetı kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredmények értékelését: a zárójelentések értékelésérıl készített szakértıi véleményt, valamint a zsőri indoklását. Azokat a témavezetıket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság – a többszöri hiánypótlás után – sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetıségekbıl. A pénzügyi elszámolást ebben az esetben is be kell küldeniük az OTKA-nak. A jelen beszámoló mellékleteiben (6., 7., 8. sz. mellékletek) szerepelnek a tudományterületi kollégiumok 2007-ben lezárult és 2008-ban értékelt kutatásai közül az egyes kollégiumok által kiemelkedınek tartott eredmények ismertetése. Az OTKA Bizottság új fejlesztése, hogy az átláthatóság növelésére a kutatási eredményeket az OTKA honlapján, kereshetı formában megjeleníti. Ennek próbaüzeme jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor célul tőzte ki, hogy az OTKA által támogatott kutatások eredményei bekerüljenek egy országos központi adatbázisba, amely mindenki számára elérhetı lesz. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárába folyamatos. 2008-ban 350 lezárult kutatás, 1183 db nem támogatott pályázat dossziéja, valamint további 499 pénzügyi jelentés és 4229 egyéb pénzügyi dosszié került leadásra a Levéltárba. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A 2008. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 8 fınek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány és az OTKA 2008. november 13-14-én rendezte meg közös konferenciáját Sopronban a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentısége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Bizottság az Élet- és Tudomány Szerkesztıséggel közösen hirdetett meg tudományismertetı cikkpályázatot. A díjkiosztásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A pályázatra rendkívül érdekes, kiváló kutatási eredményeket bemutató, fiatal kutatói cikkek érkeztek be, amelyeket a folyóirat folyamatosan leközöl. 14

Az OTKA Iroda több nemzetközi rendezvénynek (ESF, ERA Chemistry) adott otthont, segítve ezek megszervezését. Az OTKA Hírlevél 2008-ban egy alkalommal jelent meg, amelyet kb. 2000 példányban elektronikusan postáztunk az OTKA pályázatok értékelésében részt vevı testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetıinek, a megrendelıknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, az újságíróknak és az Országgyőlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. Az OTKA honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsőrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerzıdés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA mőködésérıl készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeirıl, eredményeirıl készült beszámolók, valamint „A hónap kutatója” tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Az Archívumban pedig hajdani OTKA munkatársak, bizottsági tagok emlékeznek meg az OTKA múltjáról. Budapest, 2009. április 30. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke

15

MELLÉKLETEK

16

1. sz. melléklet

OTKA Bizottság tagjai 2008.

Elnök: Makara B. Gábor Alelnökök: Bélyácz Iván

*

(MRK képviseletében)

Németh Tamás

** (AKT képviseletében)

Meskó Attila

*

Szabó Gábor

** (MRK képviseletében)

Tagok: Bakács András

(NFGM képviseletében)

Bálint Csanád Beke Dezsı

(AKT képviseletében)

(Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium elnöke) ** (Mőszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke)

Bodó Sándor

(Közgyőjtemények képviseletében)

Boros Imre

*

(Élettudományi Kollégium elnöke)

Erdei Anna

** (Élettudományi Kollégium elnöke)

Falus András

(EüM Képviseletében)

Hudecz Ferenc

(MRK képviseletében)

Jánosi Zoltán

(MRK képviseletében)

Kollár László

*

(Mőszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke)

Lamm Vanda

(MTA elnöke képviseletében)

Ligetiné Nechay Erzsébet

(KvVM képviseletében)

Némethné Jároli Erika

(NKTH elnöke képviseletében)

Nagy János

(MRK képviseletében)

Sándor István

(FVM képviseletében)

Spät András

(MTA elnöke képviseletében)

Takács Jánosné

(OKM képviseletében)

Rövidítések, jelölések: AKT - Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa MRK - Magyar Rektori Konferencia NKTH - Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal * év közben megszőnt a mandátuma ** év közben felkérést kapott

17

2. sz. melléklet

OTKA Programok 2008. évi pénzforgalmi elszámolása (EFt-ban) Nyitó állomány: (maradvány 750 057 + átfutó 2 560)

752 617

Költségvetési támogatás Mőszertörlesztés Maradványok tematikus Egyéb maradvány EURYI (2008.évi átfutó) Átfutó Bevétel összesen:

5 458 600 136 65 001 2 718 99 510 992

K kutatási pályázat F ifjúsági pályázat Magyary Z. posztdoktori pályázat (2007) PD posztdoktori pályázat PF posztdoktori pályázat NK kutatási pályázat NI tudományos iskola pályázat NF ifjúsági pályázat IN nemzetközi kiegészítı pályázat NN nemzetközi együttmőködési pályázat ESF tagdíj ESF programokhoz hozzájárulás ESF utazás hozzájárulás ESF ERIH NSF együttmőködési pályázatok EURYI pályázati hozzájárulás NP publikációs pályázat PUB-C publikációs pályázat PUB-F publikációs pályázat PUB-I publikációs pályázat PUB-K publikációs pályázat MÁK, MNB kezelési díj Informatikai fejlesztés (Iroda) EURYI (2008.évi átfutó) Kiadások összesen:

3 155 927 299 047 19 440 290 864 94 411 1 119 993 395 838 225 007 23 514 42 654 8 172 4 361 695 1 314 833 31 546 5 000 5 362 2 758 12 930 5 010 371 75 112 99 510

67 855

5 626 957 3 155 927

703 762 1 515 831 225 007 66 168

46 921

31 060

5 919 669

Záró állomány: (maradvány 456 353 + átfutó 3 552)

459 905

18

3. sz. melléklet

Az OTKA Iroda 2008. évi gazdálkodási adatai (EFt) Bevételek Bevételi kategóriák

Összeg

Eredeti elıirányzat (költségvetési támogatás)

371 400

Többlet támogatás( központi intézkedések)

11 533

Intézményi mőködési bevétel

6 005

Elıirányzat-maradvány átvétel OTKA Programoktól

75 112

Egyensúly tartalékának visszarendezése

12 400

2007.évi pénzmaradvány igénybevétele

20 500

Összesen

496 950

Kiadások Kiadási kategóriák

Iroda

Bizottságok

Összesen

Személyi juttatások

192 779

63 141

255 920

Munkaadókat terhelı járulékok

57 472

13 333

70 805

Dologi és egyéb folyó kiadások

55 418

42 744

98 162

Felhalmozási kiadások Összesen:

6 774

17 890

24 664

312 443

137 108

449 551

A költségvetés 2008. évi pénzmaradványa:

47 399

Kiadások részletezése Ssz.

Kiadási kategóriák

Iroda

Bizottságok

Összesen

1.

Személyi juttatások

192 779

63 141

255 920

1.1

Rendszeres személyi juttatások

154 572

0

154 572

1.2

Nem rendszeres juttatások

38 207

0

38 207

1.3

Külsı személyi juttatások

0

63 141

63 141

0

23 545

23 545

1.3.1

- tiszteletdíjak

1.3.2

- megbízási díjak

0

25 359

25 359

1.3.3

- egyéb megbízási szerzıdések

0

11 491

11 491

1.3.4

- Ipolyi Arnold díj

0

1 875

1 875

1.3.5

0

871

871

2.

Munkaadókat terhelı járulékok

- útiköltség térítések

57 472

13 333

70 805

2.1

TB járulékok

50 837

11 364

62 201

2.2

Munkaadói járulék

5 235

0

5 235

2.3

Egészségügyi hozzájárulás

939

1 969

2 908

2.4

Táppénz 1/3 hozzájárulás

461

0

461

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások

55 418

42 744

98 162

3.1

Készletbeszerzés

4 107

1 368

5 475

3.2

Kommunikációs szolgáltatás

1 649

1 649

3 298

3.3

Egyéb szolgáltatások

40 209

25 707

65 916

3.4

Vásárolt termékek és szolg. forgalmi adója

7 658

6 498

14 156

3.5

Kiküldetés, reprezentáció, reklám

480

7 522

8 002

3.6

Egyéb folyó kiadások

1 315

0

1 315

4.

Felhalmozási kiadások

6 774

17 890

24 664

312 443

137108

449 551

Mindösszesen

19

4.1. sz. melléklet 2007. évben beadott K, PD, NK, NF pályázatok statisztikája

Beadott pályázatok Pályázat típusonként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

K típus

809

70,4

13 357 263

59,6

3 580

3 309,5

167

62,5

PD típus

236

20,5

3 339 311

14,9

236

465,7

58

NK típus

74

6,4

4 368 083

19,5

671

642,3

32

NF típus Összesen

52,5

21,7

744 509

12,0

1 561 079

Társadalomtudomány

20,64

21,58

13,6

58

122,8

24,58

22,30

28,4

289

316,2

43,24

35,74

1 354 908

6,0

126

174,1

10

3,7

304 477

5,5

43

65,7

33,33

22,47

22 419 565

100,0

4 613

4 591,6

267,00

100,0

5 493 003

100,00

1 223

1365,4

23,24

24,50

db

%

409

Élettudomány

469 1 149

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

db

%

Résztvevık száma

db

EFt

1 074

929,0

60

22,5

1 020 369

18,6

234

249,4

22,14

24,82

35,6

6 991 041

31,2

1 610

1 761,9

102

38,2

1 745 552

31,8

474

555,7

24,94

24,97

40,8

11 316 752

50,5

1 929

1 900,7

105

39,3

2 727 082

49,6

515

560,3

22,39

24,10

100

22 419 565

100,0

4 613

4 591,6

267

100

5 493 003

100,0

1 223

1 365,4

23,24

24,50

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Résztvevık száma

727

63,3

13 231 485

59,0

2 929

2 674,6

162

60,7

3 103 689

56,5

743

MTA

328

28,5

7 489 103

33,4

1 298

1 588,0

83

31,1

2 064 362

37,6

32

2,8

409 856

1,8

119

104,1

10

3,7

130 942

2,4

Egyéb kutatóhely

35

3,0

854 275

3,8

164

150,2

6

2,2

104 916

Egyéb

27

2,3

434 846

1,9

103

74,7

6

2,2

89 094

1 149

100,0

22 419 565

100,0

4 613

4 591,6

267,00

100,0

5 493 003

Beadott pályázatok db

Támogatási arány %

18,3

Egyetem / Fıiskola

Budapest - vidék megoszlás

FTE

4 111 772

Beadott pályázatok

Összesen

EFt

860,7

2,6

Mőszaki- és Természettud.

Múzeum, Levéltár

db

833

100,0

23,6

Kutatóhely típusonként

Támogatási arány %

30

271

Összesen

FTE

1 149

Beadott pályázatok Tudomány-területenként

%

2 882 938

Résztvevık száma

%

Kért összeg EFt

%

FTE

db

FTE

db

%

22,28

23,46

393

512

25,30

27,56

45

36,6

31,25

31,95

1,9

15

20,7

17,14

12,28

1,6

27

12,9

22,22

20,49

100,00

1 223

1365,4

23,24

24,50

Javasolt összeg EFt

EFt

783,2

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

Támogatási arány %

%

Résztvevık száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

Budapest

691

60,1

13 454 021

60,0

2 824

2 865,6

179

67,0

3 729 293

67,9

834

920

25,90

27,72

Vidék

458

39,9

8 965 544

40,0

1 789

1 726,0

88

33,0

1 763 710

32,1

389

445,4

19,21

19,67

1 149

100,0

22 419 565

100,0

4 613

4 591,6

267,00

100,0

5 493 003

100,00

1 223

1365,4

23,24

24,50

Összesen

20

4.2. sz. melléklet

2008/2 pályázati forduló K, PD pályázatok statisztikája Beadott pályázatok Pályázat típusonként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

K típus

719

76,2

11 754 294

79,5

3 215

3 530,5

165

74,7

2 674 798

79,0

779

948

22,95

22,76

PD típus

225

23,8

3 026 767

20,5

225

482,5

56

25,3

710 617

21,0

56

121

24,89

23,48

Összesen

944

100,0

14 781 061

100,0

3 440

4 013,0

221

100,0

3 385 415

100,00

835

1069,1

23,41

22,90

Beadott pályázatok Tudomány-területenként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

Társadalomtudomány Mőszaki- és Természettud.

265

28,1

3 087 626

20,9

910

887,8

60

27,1

597 419

17,6

185

196

22,64

19,35

303

32,1

4 300 614

29,1

1 134

1 498,0

89

40,3

1 169 918

34,6

340

467

29,37

27,20

Élettudomány

376

39,8

7 392 821

50,0

1 396

1 627,2

72

32,6

1 618 078

47,8

310

406

19,15

21,89

Összesen

944

100

14 781 061

100,0

3 440

4 013,0

221

100

3 385 415

100,0

835

1 069,1

23,41

22,90

Beadott pályázatok Kutatóhely típusonként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

Egyetem / Fıiskola

614

65,0

9 252 202

62,6

2 238

2 507,0

141

63,8

2 128 051

62,9

560

689

22,96

23,00

MTA

251

26,6

4 148 358

28,1

890

1 178,2

66

29,9

1 069 256

31,6

224

324

26,29

25,78

Múzeum, Levéltár

23

2,4

289 217

2,0

93

95,9

3

1,4

35 092

1,0

8

10

13,04

12,13

Egyéb kutatóhely

26

2,8

562 232

3,8

173

177,6

6

2,7

94 572

2,8

36

41

23,08

16,82

Egyéb intézmény

30

3,2

529 052

3,6

46

54,3

5

2,3

58 444

1,7

7

6

16,67

11,05

944

100,0

14 781 061

100,0

3 440

4 013,0

221

100,0

3 385 415

100,00

835

1069,1

23,41

22,90

Összesen

Beadott pályázatok Budapest - vidék megoszlás

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

%

Javasolt összeg EFt

%

Résztvevık száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

Budapest

540

57,2

8 325 771

56,3

1 965

2 340,4

134

60,6

1 932 310

57,1

489

620

24,81

23,21

Vidék

404

42,8

6 455 290

43,7

1 475

1 672,6

87

39,4

1 453 105

42,9

346

449

21,53

22,51

Összesen

944

100,0

14 781 061

100,0

3 440

4 013,0

221

100,0

3 385 415

100,00

835

1069,1

23,41

22,90

21

4.3. sz. melléklet

2009/1 pályázati forduló K, PD, NK pályázatok statisztikája Beadott pályázatok Pályázat típusonként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

K típus

510

70,3

8 177 117

62,5

2 307

2 639,7

122

69,3

1 742 107

53,0

543

695,1

23,92

21,30

PD típus

181

25,0

2 374 592

18,2

181

384,1

40

22,7

511 385

15,6

40

88,9

22,10

21,54

NK típus

34

4,7

2 528 586

19,3

324

497,6

14

8,0

1 033 595

31,4

162

239,5

41,18

40,88

725

100,0

13 080 295

100,0

2 812

3 521,4

176

100,0

3 287 087

100,00

745

1 023,5

24,28

25,13

Összesen

Beadott pályázatok Tudomány-területenként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

Társadalomtudomány Mőszaki- és Természettud.

211

29,1

3 136 567

24,0

761

866,2

70

39,8

923 716

28,1

269

313,6

33,18

29,45

210

29,0

3 133 675

24,0

800

1 124,6

55

31,3

891 032

27,1

229

347,3

26,19

28,43

Élettudomány

304

41,9

6 810 053

52,1

1 251

1 530,6

51

29,0

1 472 339

44,8

247

362,6

16,78

21,62

Összesen

725

100

13 080 295

100,0

2 812

3 521,4

176

100

3 287 087

100,0

745

1 023,5

24,28

25,13

Beadott pályázatok Kutatóhely típusonként

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

Javasolt összeg

%

EFt

%

Támogatási arány %

FTE

Résztvevık száma

db

EFt

Egyetem / Fıiskola

455

62,8

7 657 229

58,5

1 791

2 122,7

106

60,2

1 862 252

56,7

432

569,1

23,30

24,32

MTA

206

28,4

4 134 550

31,6

795

1 146,4

58

33,0

1 241 022

37,8

273

404,8

28,16

30,02

Múzeum, Levéltár

18

2,5

231 604

1,8

89

75,3

5

2,8

53 002

1,6

21

18,4

27,78

22,88

Egyéb kutatóhely

23

3,2

610 492

4,7

64

94,3

5

2,8

116 221

3,5

15

27

21,74

19,04

Egyéb

23

3,2

446 420

3,4

73

82,7

2

1,1

14 590

0,4

4

4,2

8,70

3,27

725

100,0

13 080 295

100,0

2 812

3 521,4

176,00

100,0

3 287 087

100,00

745

1 023,5

24,28

25,13

Összesen

Beadott pályázatok Budapest - vidék megoszlás

db

%

Kért összeg EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevık száma

FTE

db

%

Javasolt összeg EFt

%

Résztvevık száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

Budapest

392

54,1

7 082 861

54,1

1 511

1 928,4

108

61,4

1 872 471

57,0

450

590

27,55

26,44

Vidék

333

45,9

5 997 434

45,9

1 301

1 593,0

68

38,6

1 414 616

43,0

295

433,5

20,42

23,59

Összesen

725

100,0

13 080 295

100,0

2 812

3 521,4

176,00

100,0

3 287 087

100,00

745

1 023,5

24,28

25,13

22

5. sz. melléklet

2007-ben lezárult OTKA kutatások

Tudományterület

Lezárult kutatások (db)

Szerkesztés alatt

Jelentésköteles

Jelentett

Az értékelés folyamatban van

Értékelt kutatások minısítése

Nem Kiválóan Jól Megfelelt felelt megfelelt megfelelt meg

Tudományos ismeretterjesztés re alkalmas

Publikációk Gazda sági haszon

folyóirat db

IF

könyv

könyvfejezet

Konferencia kiadvány

absztra egyéb kt

Σ (db)

Szabadalomra bejelentett

Társadalomés Bölcsészettudományok

142

0

0

142

1

73

57

9

2

127

36

885

277

291

837

256

134

276

2 679

0

Mőszaki- és Természettudományok

221

1

0

220

14

122

62

21

1

156

116

3017 4801

53

218

1153

433

358

5 232

9

Élettudományok

211

0

0

211

2

109

61

36

3

161

120

1781 4510

20

174

522

675

161

3 333

5

574

1

0

573

17

304

180

66

6

444

272

5683 9588

364

1229

1931

1242

795

11 244

14

Összesen:

23

6. sz. melléklet 2007-ben lezárult jelentıs OTKA kutatások a társadalom- és bölcsészettudományok területén A Gazda(g)ság és kultúra - a jövıorientált versenyképesség kulturális meghatározottsága címő közgazdaságtani projektum egy már évtizede folyó nemzetközileg elismert kutatási módszertannak és keretrendszer (GLOBE) továbbgondolásának nyomvonalán haladt, hazai ill. kelet-európai kontextusban. Egy igen régi és a gyakorlati szakembereket is mélyen érdeklı kérdésre ad kvantitatív módszerekkel igazolt választ: a nemzeti-szervezeti kultúra és a gazdasági (és társadalmi) hatékonyság összefüggéseire. Az elkészült részletes tanulmány az univerzalista kultúrakutatások minden iskoláját jól integrálja a GLOBE kutatások gondolati keretrendszerébe. Fontos új empirikus eredményeket közöl Magyarország és Kelet-Európa vonatkozásában. A nemzeti és a szervezeti kultúra szintjén is azonosít a kutatás gazdasági fejlettséghez köthetı jellemzıket. Vállalatvezetıi és gazdaságfejlesztıi szinten közvetlen gyakorlati alkalmazhatósága is számottevı: vezetıképzéseken és tréningeken is jól hasznosítható eredményeket tartalmaz. Egy másik projektum keretében elkészült az MTA Nyelvtudományi Intézetének égisze alatt folyó strukturális magyar nyelvtani kutatások utolsó szakaszának fı eredménye, a könyvsorozat negyedik, egyben utolsó kötete, melynek témája: a magyar anyanyelvő beszélık mentális szókincsének szerkezete. A kutatás egyetlen nagy terület, a szótártan legkülönfélébb közelítési módjait kapcsolja egybe, olyan új aspektusok figyelembe vételével, melyek jogosan tartanak igényt akár a nemzetközi nyelvészet érdeklıdésére is. A kutatás egészének megítélésénél még egy fontos pozitív szempontot, hogy a különbözı részterületek kutatói többféle magyarországi iskolát jelenítenek meg, az egyes területek kutatóinak legjobbjai mőködtek itt együtt. Nemzetközi színvonalú és igényességő anyag jött létre, egyértelmően kijelenthetı, hogy soha nem volt még a hazai szótártudományban ehhez hasonlóan átfogó kutatás, mely a morfofonológiai, a mondattani, a jelentéstani, sıt a pszicholingvisztikai szempontokat is egyidejőleg, összefüggéseikben vizsgálta volna. Ugyancsak elkészült OTKA-támogatással a leideni Brill kiadónál folyamatosan megjelenı többkötetes egyiptomi etimológiai szótár 3. és 4. kötete. A nemzetközi egyiptológia egyik legnagyobb egyéni kutatási vállalkozásáról van szó, az elkészült mő hatása igen jelentıs lesz a sémi-hámi nyelvészetben is. Az etimológiai szótár valamennyi szócikke új megfontolásokat, szempontokat vagy eredményeket hoz, a mellett, hogy új kontextusba illeszti a korábbi eredményeket és feltárásokat. Erre a kutatásra már több mint száz éve vár az egyiptológia, ám eddig megfelelı tudományos elszántság hiányában senki nem vágott bele a feladatba, így különösen kiemelkedı fontosságú, a jövıben is folytatódó projektum egy jelentıs állomása ez. Szintén kiemelt nemzetközi érdeklıdésre számot tartó eredményeket hozott a Pariai Történeti Antropológiai Kutatóprogram. A bolíviai Pariai-medence régészeti és néprajzi feltárása, a leletek radiocarbonos vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy az inka hódítás ebben a régióban mintegy 50 évvel korábban zajlott, mint azt az eddigi források feltételezték — ez az adat mostantól fontos kiindulásként szolgálhat más tudományágak kutatói számára is. A munkák során többféle épületet is feltártak (raktárak, lakóépületek, közösségi épületek, fiatal nık háza), rekonstruálták az inka hódítás által okozott változásokat a régió népcsoportjainak életében. A középkori és koraújkori magyar írott források feltárása és feldolgozása terén két egymástól független kutatás is kiemelkedı fontosságú és színvonalú volt. A középkori magyarországi latin liturgikus források szövegének kiadását célzó projektumban létrejött egy olyan 24

tudományos mőhely, mely kutatási területének a magyar mővelıdéstörténet egy fontos területét, a középkori liturgikus forrásokat tekinti. Mivel a magyar liturgiatörténet csak európai összefüggésekben értelmezhetı, a kutatási eredmények európai érdekőek is. A legjelentısebb eredmények a liturgia végzését irányító normaszövegek tekintetében születtek, mind a rubrikás mőfaj történetét, mind a fennmaradt szövegek kiadását tekintve. Ezek a munkák hosszú távra megalapozzák az egész tudományos vállalkozás nemzetközi hírnevét. A másik kutatás témája: a reformáció irodalmának kora újkori kommunikációs stratégiái a Kárpát-medencében a XVI.–XVII. században. A munka legfıbb kitőzött célja volt a szövegkiadás, és ahhoz kötıdı feldolgozó monográfiák megírása. Több területen egészen kiváló, korábban nem is remélhetı eredmények születtek. Különösen ilyen a vizsolyi Biblia egyik kéziratos forrásának felfedezése és összehasonlításokra alkalmas szövegközléssel való feltárása, valamint a XVI. századi verses bibliai históriák és prédikációk teljes online kiadásra való elıkészítése. A puritánus irodalom rekanonizációját számos puritánus imádságoskönyv és prédikáció szövegkiadása segíti. Mindezek mellett a kutatócsoport számos tanulmányban rajzolta meg a közreadott szövegek kommunikációelméleti, retorikai, homiletikai, történeti antropológiai és könyvtörténeti értelmezési lehetıségeit.

25

7. sz. melléklet 2007-ben zárult, legkiemelkedıbb mőszaki- és természettudományi OTKA kutatások A földtudományok területén a sikeresen megvalósított OTKA projektek egyikének célkitőzése „A metamorfózis és a tektonikai deformáció összefüggéseinek vizsgálata” volt. A kutatások tárgyát a Kárpát-medence és környezete geodinamikai rekonstrukciója szempontjából kiemelkedı fontosságú tektonikai egységei, és azok metamorf kızetegyüttesei jelentették. Az esettanulmányok egyes magyarországi szerkezeti egységekre (Bükk, Uppony, Szendrı) és a tágabb Alp-Kárpát-Pannon-térség nemzetközi együttmőködések keretében meglátogatott és megmintázott területeire (pl. szlovéniai Pohorje hegység, horvátországi Szlavóniai-hegység) összpontosítottak. Az elért eredmények a tektonikai deformáció különbözı nyomás-hımérséklet tartományokban végbemenı ásvány- és kızetátalakulási folyamatokra gyakorolt hatásainak tisztázásához szolgáltattak új adatokat. Pontosították a metamorf fokot jelzı módszerek alkalmazásait, valamint regionális kızettani és mikrotektonikai eredményekkel szolgáltak a Kárpát-medence és tágabb környezete metamorf fejlıdéstörténetérıl. A kutatás egyik fontos módszere volt a kvantitatív fázisdiagramok alkalmazása a vizsgált metamorf kızetek fejlıdésének jellemzésére. A módszer hazai bevezetése és alkalmazása sok új ismeretet hozott. Különbözı kızeteken új kormeghatározásokat végeztek: a Szlavóniai-hegység metamorfitjaiban meghatározott, az eddig ismerteknél mintegy 100 millió évvel idısebb korok új megvilágításba helyezik a Tiszai-egység metamorf fejlıdéstörténetét. A Szlovákiában feltárt, az egykori Mellétei-óceán üledékes kızetsorozatának nagynyomású átalakulásával keletkezett kékpala kızetein igazolták, hogy a metamorfózis csúcs nyomás-hımérséklet körülményein létrejött ásványegyüttes akkor marad meg, ha a kızet retrográd fejlıdése során a nyomás és a hımérséklet együtt csökken, valamint a kızet zárt rendszerként viselkedik és nem éri jelentıs, külsı fluidumhatás. A kutatás során keletkezett új ismeretek pozitív fogadtatását a nagyszámú nemzetközi és hazai folyóiratban publikált cikk bizonyítja, melyek közül több elsırangú, magas impakt faktorú nemzetközi folyóiratban jelent meg. A matematikai tudományok területén a "Számelmélet és kombinatorikus vonatkozásai" címő projekt keretében a kutatók a kombinatorikus számelmélet, geometria, gráfelmélet, diofantikus approximáció területén értek el eredményeket. Ezek egy részérıl teszünk említést az alábbiakban. Ruzsa Imre a madridi nemzetközi matematikai kongresszuson (ICM, 2006) meghívott elıadóként tartott elıadást. Ennek írott változatában azt vizsgálja, hogyan kapcsolódnak rácspontokból álló halmazok geometriai tulajdonságai (dimenzió, konvex burok mérete) additív tulajdonságokhoz. A cikkben foglalt új eredmények egyike az optimális becslés arra az esetre, ha az egyik halmaz egy tégla rácspontjaiból áll. T. Sós Vera Ch. Borgs, J. Chayes, Lovász László, Vesztergombi Katalin társszerzıkkel az alábbi alapkérdést vizsgálja: "nagy" struktúrák, pl. gráfok karakterizálása, mikor hasonlít egymáshoz két (nagy) gráf. Alkalmasan értelmezve gráfokon metrikát, többféle módon konvergenciát, többek között az derül ki, hogy a "hasonlóságnak" több ekvivalens értelmezése, mérése lehetséges. Mindezek kapcsolatban vannak különbözı alkalmazásokkal, statisztikus fizikában szereplı fizikai paraméterekkel, a Szemerédi regularitási lemmával, property testing-el. A kombinatorikus geometria két nevezetes megoldatlan problémája n síkbeli pont között az egységtávolságok maximális, illetve a különbözı távolságok minimális száma. E kérdések fıleg azért nehezek, mert eddig nem sikerült a körseregeket az egyenesektıl kombinatorikus eszközökkel megkülönböztetni. Ez irányban sikerült Elekes Györgynek Simonovits Miklóssal és Szabó Endrével áttörést elérnie. Bíró András az egész számok parkettázására (azaz egy adott halmaz eltoltjaival való kitöltésére) vonatkozóan ér el az eddig ismertnél erısebb eredményt. 26

Szemerédi Endre V. Vu-val bebizonyítja Folkman egy jól ismert sejtését, amely egy egészekbıl álló halmaz részösszegei által tartalmazott számtani sorozatokról szólt. A mőszaki tudományok területén a „Nemlineáris peremérték-feladatok numerikus vizsgálata és kvalitatív leírása” címő kutatás az élı és élettelen természet sajátos jelenségcsoportjának modellezésére kidolgozott, korszerő szemlélető matematikai elmélet és vizsgálati módszer által egymás mellé rendelt, egymástól távoli szakterületeken hozott elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt újszerő és értékes eredményeket. Fontos szerepet játszott ebben a „felemelkedı” kihajlás vizsgálata, éppúgy, mint a stabil algoritmus kidolgozása erısen nemlineáris viselkedéső, rugalmas, berepedt vasbeton szerkezetek deformációinak számítása és a komplex bifurkációs diagramok szerkezetének feltárása véletlen folyamatokon alapuló modellekkel. Érdekes eredményt hozott a periodikus határfeltételekkel ellátott, zárt áramlásban kaotikusan sodródó populációk vizsgálata; az ún. plankton-paradoxon magyarázata. A növényi indák váltakozó orientációjú spirál-alakjainak mechanikai modellezése nagy érdeklıdést váltott ki. A szerkezetek optimális alakja és szimmetria-tulajdonságai közötti összefüggés vizsgálatából, nem szimmetrikus optimumok létezésének igazolásából szimmetrikus szerkezeteken és a dinamikai rendszerek diszkrét és folytonos modelljei közötti kapcsolat vizsgálatából olyan fontos elméleti eredmények születtek, amelyeknek gyakorlati jelentısége is igen nagy. Külön érdekességet jelentett az idıben változó fraktál-dimenzió szerepe a szálas kolóniák növekedésében. A kutatási eredményekrıl 11 idegen nyelvő és három magyar nyelvő folyóiratcikkben számoltak be a résztvevık, ugyanezek az eredmények egy akadémiai doktori disszertáció és három PhD. disszertáció alapját is képzik.

27

8. sz. melléklet 2007-ben zárult, legkiemelkedıbb élettudományi OTKA kutatások

Biológiai kutatások: Az MTA SzBK Enzimológiai Intézetében több igen sikeres fehérjebiokémiai kutatás foglalkozott annak a kérdésnek a tanulmányozásával, hogy egy fehérje szerkezete hogyan határozza meg az adott fehérje stabilitását valamint funkcióját. A növényi sejtfalban található hemicellulóz egyik alkotóelemének a hidrolízisét végzı és ezért ipari jelentıséggel bíró xilanáz enzim különbözı hıstabilitással rendelkezı változataiból a molekula egyes szegmenseinek egymás közötti kicserélésével kiméra enzimeket hoztak létre. Ezek hıstabilitásának és aktivitásának jellemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az N- illetve C- terminális szakaszok egymáshoz való közelsége és a közöttük levı kölcsönhatások erıssége jelentısen befolyásolja a fehérje stabilitását. A terminális régiók közötti kölcsönhatás erısítésével lehetıség nyílik a xilanáz optimális mőködési hımérsékletének és hıstabilitásának növelésére (K-46412). Egy másik kutatócsoport a magyar lakosság több mint egy százalékát érintı bipoláris zavar (mániás depresszió) betegség kialakulásában feltételezett szerepet játszó prolil oligopeptidáz enzimrıl bizonyította, hogy a betegség kezelésében alkalmazott hangulatstabilizáló gyógyszer, a valproinsav a szokásos terápiás dózisban jelentısen gátolja ennek az enzimnek az aktivitását. Ezzel is igazolták, hogy a prolil oligopetidáz enzim megfelelı terápiás célpont. Az enzim szubsztrátkötı helyének részletes szerkezeti jellemzése révén a gyógyszerkutatás számára is fontos adatokkal járultak hozzá az oligopeptidáz enzimcsalád jobb megismeréséhez (K-46507). A harmadik kutatócsoport egy új agyspecifikus fehérje, a TPPP/p25 valamint két ugyancsak humán homológja szerkezeti és funkcionális jellemzésében ért el jelentıs eredményeket. Megállapították, hogy a szerkezet nélküli fehérje funkciója szempontjából kulcsfontosságú a tubulin fehérjével való kölcsönhatásban szerepet játszó, különösen rendezetlen N-terminális szakasza. Bizonyították, hogy a TPPP/p25 felhalmozódik agyszöveti zárványtestekben, melyek pl. Parkinson kór esetén alakulnak ki. Olyan antitesteket állítottak elı, melyek specifikusan jelzik a normál agyszöveti sejteket illetve a zárványtesteket, ami rendkívüli jelentıséggel bír humán patológiai kutatásokban, valamint biomarkerként szolgálhat idegrendszeri kórképek azonosítására . Orvostudomány: Freund Tamás vezette a „Az endocannabinoid-mediált szignalizáció funkciója a hippocampus neuronhálózatainak normális és kóros mőködéseiben” címmel az Idegtudományok zsőriben. Az OTKA támogatással folyó kutatásoknak köszönhetıen a munkacsoport alapvetı felismeréseket tett egy új sejten belüli jelátviteli rendszer –az endokannabinoid rendszer- molekuláris és anatómiai szervezıdésérıl, élettani és kórélettani jelentıségérıl. Kimutatták azt, hogy az endokannabinoid rendszer szabályozni képes az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszis) mőködését speciális jelentıséggel, annak függvényében, hogy az egymással kapcsolatot létesítı idegsejtek mennyire aktívak. Elsıként írták le egy endokannabinoid molekula kulcsszerepét (2arachidonilglicerol) ebben a szabályozási folyamatban, és azt is feltárták, hogy milyen molekuláris mechanizmusok szabályozzák ennek a molekulának a keletkezését, illetve lebontását. Leírták azt is, hogy az agy mely területein található meg ez a jelátviteli rendszer (agykéreg, hippocampus, nucleus accumbens, ventrális tegmentális area). Ezzel párhuzamosan azt is felfedezték, hogy az endokannabinoid jelátviteli rendszer mőködési zavarai kulcsszerepet játszhatnak a homloklebenyhez köthetı epilepszia, valamint a szorongásos és poszttraumatikus stressz okozta panaszok kialakulásában. Ezek az eredményeik egyben új molekulás gyógyszercélpontokat is kijelölnek, és számos idegrendszeri megbetegedésben (például: epilepszia, szorongás, posztraumatikuas stressz) vezethetnek hatékonyabb és szelektívebb farmakoterápia kidolgozásához. Eredményeiket a kutatás 4 éve során 22 angol nyelvő és 1 magyar nyelvő folyóiratcikkben jelentették meg, igen színvonalas nemzetközi szaklapokban (Neuron, PNAS, Journal of Neuroscinece, Neuroscience, stb), összesen 147.42 impakt faktort 28

győjtöttek össze; ezek a számok azt jelzik, hogy a projekt rendkívüli nemzetközi jelentıséggel bír. Agrártudomány: „A Balaton és vízrendszere halfajainak parazitológiai vizsgálata” OTKA projekt kutatói a kutatás négy éve alatt a Balaton és vízrendszere több mintavételi helyén rendszeres halbefogásokkal követték nyomon a halak parazita-fertızöttségét. Parazita-anyagot (elsısorban nyálkaspórás és coccidium-fajokat) győjtöttek kísérletes- és molekuláris biológiai vizsgálatokhoz, az egyes parazita-fajok szokásos évszakos megjelenésének idejében évente ismétlıdıen. Tisztázták egy nyálkaspórás faj intraoligochaeta-fejlıdésmenetét, valamint bizonyították a copepoda-rákok actinosporák eliminálásában való szerepét. Kísérletesen vizsgálták, hogy az anguillicolózis hogyan befolyásolja az angolnák vándorló-képességét, ill. vizsgálták az úszás hatását az angolna petefejlıdésére. Röntgendiagnosztikai eljárást alkalmaztak az egyes angolnaegyedek úszóhólyag-fertızöttség dinamikájának, ill. az úszóhólyagok regenerációs képességének megállapítása céljából. Az angolna úszóhólyagférgességének monitorozása során egy korábban Magyarországról még le nem írt fonálféreg fajt mutattak ki. Vizsgálták a vérélısködı métely fajok halakban való fejlıdését és kórtani hatását. Adatokat győjtöttek a kokcidium fajokkal való fertızıdés dinamikájára és kísérletesen tanulmányozták, hogy az oligochaeták mellett milyen vízi szervezetek játszhatnak szerepet a gócos kokcidiózis évszakos megjelenésében. A kutatás során elsısorban alapkutatásba sorolható eredmények születtek. Egyes alapkutatási eredményeik, mint például a copepoda rákok actinospora-szőrését, -fogyasztását igazoló munkájuk azonban alapot nyújthatnak ennek a felismerésnek a tógazdasági technológiába való illesztésére, és ezzel a nyálkaspórás halparaziták elleni biológiai védekezésre. A pályázatra kapott 10,062 millió Ft eredményeként 15 folyóiratcikk született. Összesített impakt faktor: 17,32.

29