Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének éves részletes beszámolója az OTKA 2012. évi működéséről
2012
1
© ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK, 2013 Cím: Studium Irodaház 1093 Budapest, Czuczor u. 10. I. emelet Magyarország Levélcím: 1476 Bp. 100. Pf. 289. Telefon: (06-1) 219-8700 Fax: (06-1) 219-8756 A dokumentum elérhető az OTKA honlapján: www.otka.hu Általános tudnivalók az OTKA-ról: http://www.otka.hu/otka-rol Aktuális pályázatok és pályázati archívum: http://www.otka.hu/palyazatok Támogatott projektek adatbázisa: http://www.otka.hu/projektek-tamogatott-palyazatok OTKA-projektek nyilvános adatainak kereshető adatbázisa: http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/ Támogatott kutatások, könyvek és kutatók bemutatása, valamint az OTKA főbb eseményei: http://www.otka.hu/otka-magazin Valamennyi jog fenntartva. A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével sokszorosítható. A jelentésben szereplő adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2012. december 28. ISSN 2063-5184
2
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ .................................................................................................................................................... 5 1.
2.
3.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 8 1.1.
A beszámoló célja .................................................................................................................... 8
1.2.
Az OTKA jogállása, működési feltételei ................................................................................... 8
1.3.
Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége .................. 8
1.4.
Tartalmi elszámolás ................................................................................................................. 9
1.5.
Tudományos eredményesség ................................................................................................ 16
1.6.
Az OTKA nemzetközi szerepe ................................................................................................ 17
1.7.
Jogszabályi korlátok ............................................................................................................... 18
1.8.
A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei ....................................................................... 19
AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI .................................................................................................................. 24 2.1
Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén .................................................. 24
2.2
Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása.................................................................. 24
2.3
Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon................................................. 25
2.4
Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása ............................................. 25
2.5
Kutatók által kezdeményezett témák.................................................................................... 25
2.6
Teljes kutatói életpálya támogatása ..................................................................................... 25
2.7
Nemzetközi együttműködések .............................................................................................. 26
2.8
Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer ............................................................. 26
2.9
Átlátható, korszerű, hatékony működés ............................................................................... 27
2.10
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás .............................................................................. 27
AZ OTKA MŰKÖDÉSE ..................................................................................................................... 29 3.1.
Az OTKA küldetése................................................................................................................. 29
3.2.
Az OTKA szervezeti felépítése ............................................................................................... 29
3.2.1.
Szakmai zsűrik.................................................................................................................... 29
3.2.2.
Tudományterületi kollégiumok ......................................................................................... 30
3.2.3.
OTKA Bizottság .................................................................................................................. 30
3.2.4.
OTKA Iroda......................................................................................................................... 31
3.3.
A pályázástól a döntésig ........................................................................................................ 31
3.3.1.
Pályázattípusok.................................................................................................................. 31
3.3.2.
A döntési folyamatok 2012-ben ........................................................................................ 32
3.3.3.
Értékelési szempontok ...................................................................................................... 33
3
3.3.4.
Átláthatóság ...................................................................................................................... 34
3.3.5.
Projektkövetés ................................................................................................................... 35
3.3.6.
Hatékony, gyors ügyintézés ............................................................................................... 36
3.4. 4.
OTKA-kutatások hatása ......................................................................................................... 37
A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA ................................................................ 40 4.1.
Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium .................................................................. 40
4.2.
Műszaki és Természettudományi Kollégium ......................................................................... 42
4.3.
Élettudományi Kollégium ...................................................................................................... 44
5.
PÁLYÁZATOK: TÉNYEK ÉS ADATOK……………………………………………………………………………………….46 5.1. Kutatási pályázat (K)………………………………………….……………………………………………………….…………46 5.2. Nagy költségű kutatási pályázat (NK)……………..…………………………………………………………………….48 5.3. Fiatal kutatói posztdoktori pályázat (PD)…………..………………………………………………………………….50 5.4. Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF)……………….……………………………………………………………52 5.5. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN)………………………………………….54 5.6. Publikációs pályázat (PUB)……………………………………………………………………………………………………56
6.
AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK....................................................................................... 59 6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei ........................................................................ 59 6.2. OTKA – Élet és Tudomány közös tudománynépszerűsítő cikkpályázat nyertesei...................... 63
7.
NÉHÁNY KIMELKEDŐ KUTATÁS BEMUTATÁSA.............................................................................. 67 7.1
Társadalom- és bölcsészettudományok ................................................................................ 67
7.2
Műszaki és természettudományok ....................................................................................... 73
7.3
Élettudományok .................................................................................................................... 79
8.
VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2012-BEN ........................................................................................ 84
9.
A JÖVŐ KIHÍVÁSAI .......................................................................................................................... 87 9.1.
Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása .......................................................................... 87
9.2.
Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése ........................................................................... 88
9.3.
A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítése ...................................................... 88
9.4.
Open Access-politika biztosítása ........................................................................................... 89
9.5.
Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése .................................... 89
9.6.
Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása ............................................................. 89
9.7.
Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése ................................ 91
FÜGGELÉK .............................................................................................................................................. 92
4
ELŐSZÓ
Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke Építőmérnök, mérnöki matematikai szakmérnök. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezeti és Szilárdságtani Tanszékén egyetemi tanár. Szakterülete a tartószerkezetek, kompozitok, héjak és ezek földrengésállósága. Ösztöndíjasként kutatott a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Stanford Egyetemen, utóbbi helyen több alkalommal vendégtanárként is előadott. Számos nemzetközi és magyar tudományos egyesület, szervezet tagja, illetve nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 2003 és 2008 között az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiumának elnöke. Az OTKA Bizottság elnöki tisztét 2009 decembere óta tölti be, 2012 decemberétől második ciklusban.
A mai OTKA jogelődje az „Országos Tudományos Kutatási Alap” a felfedező (alap)kutatások támogatása céljából 1986. január 1-én jött létre, mely akkor az első nyílt, országos pályázati rendszer volt. Az OTKA legnagyobb ereje az, hogy bár alapvető célkitűzése, struktúrája több mint huszonöt éve állandó, mégis folyamatosan változik és megújul; alkalmazkodik a hazai igényekhez, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat és nem utolsósorban tanul saját gyakorlatából. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négy évre szólnak. Jóllehet vannak különbségek a pályázók életkora és a kért összeg nagysága terén, a kiválasztás mégis minden esetben döntően két szempont alapján történik: az egyik a pályázat és a pályázók szakmai kiválósága, a másik a kutatás várható eredménye, hatása. Az OTKA döntéshozatala – több mint két évtizede – nyilvános; átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályok és a bírálók anonimitása figyelembevételével történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtől eltekintve) ma már egységesen az angol. Az OTKA eddigi sikerességét mutatja pályázóinak nemzetközi elismertsége, a nemzetközi tudományos életben való részvétele, eredményessége, hiszen évről évre számos – az OTKA által finanszírozott kutatáshoz kapcsolódó – publikáció születik, melyek a legmagasabb rangú nemzetközi tudományos folyóiratokban jelennek meg. A felfedező kutatás fontos bázisa lehet az innovációnak. A felfedező kutatás alapozza meg mind az alkalmazott kutatásokat, mind pedig a fejlesztéseket. Az alapkutatás az innovációs lánc első eleme, melyet a világon minden állam, hazánk is kiemelten kezel és támogat. Az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződés 185. cikke az alapkutatások jelentőségét hangsúlyozza. Fontos kiemelni, hogy a felfedező kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentős a társadalmi hatása is, bár következményei csak hosszabb távon érzékelhetők. Formálja a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsőoktatást, valamint meghatározó fontosságú a kulturális örökség megőrzésében és a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedező kutatások támogatásával lehetőség nyílik itthon tartani legkiválóbb kutatóinkat, akik tudásukkal, 5
rendkívüli képességeikkel és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerükkel erősítik a hazai tudományos életet. Az OTKA és így a felfedező kutatások támogatása 2012-ben a korábbi évekhez képest jelentősen, 41%-kal emelkedett. Ez több kiváló pályázat támogatását tette lehetővé, mint a korábbi években. A beérkezett pályázatok száma a korábbi évekhez képest másfélszeres volt, melynek több mint felét a színvonaluk alapján kiválóra értékelték. A többlettámogatás hatására lehetővé vált, hogy a kiváló kutatások nyerési aránya az áthúzódó 2011-es pályázati ciklusból 30% fölé, míg a 2012-es pályázati ciklusból 20% fölé emelkedjék. A forrástöbblet ellenére is tapasztalható, hogy a kiváló pályázatok jelentős része nem kapott támogatást. Az OTKA törekszik arra, hogy eszközeivel hatékonyan tudja támogatni a magyar és a nemzetközi tudományt és ezen keresztül egyetemeinket, intézeteinket és egész társadalmunkat.
Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke
6
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A beszámoló célja 1.2. Az OTKA jogállása, működési feltételei 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége 1.4. Tartalmi elszámolás 1.5. Tudományos eredményesség 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe 1.7. Jogszabályi korlátok 1.8. A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei
7
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1.
A beszámoló célja
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette jelen beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2012. évi működéséről.
1.2.
Az OTKA jogállása, működési feltételei
Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény és annak a 2012. évi L. törvény révén módosított változata, valamint a Kormány egyetértésével hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzata biztosítja. Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását döntő részben a központi költségvetés elkülönített előirányzata biztosítja, valamint bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és a belföldiek visszafizetései fedezik.
Az OTKA feladata, hogy előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételeket biztosítsa nyilvános pályázati rendszeren keresztül, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, új ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Előirányzata felhasználható tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is.
1.3.
Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége
Az 1986-ban létrehozott, 1991 óta független alapként, 1993 óta törvény alapján működő OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvető fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idő alatt hasznosítható a fejlesztésekben, többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhető. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenően az alapkutatásnak jelentős társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis 8
bővítéséhez, elősegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel előfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsőoktatást, erősíti a kutatóegyetemeket és nem utolsó sorban fékezi az „agyelszívást”.
Az OTKA – ha csak közvetetten is – hozzájárul a Kormány Nemzeti Együttműködés Programja, valamint a Horizont 2020 Program (az EU kutatási és innovációs keretprogramja) hazánk által vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az OTKA jelentős számban támogat pályakezdő kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Az OTKA nemzetközi elismertségét bizonyítja az a tény, hogy 1996-tól teljes jogú tagja az Európai Tudományos Alapnak (ESF), 2002 óta tagja az európai tudománytámogató szervezetek elnökeiből álló EUROHORCs-nak. Tagja továbbá a 2011 szeptemberétől a korábbi szervezetekből alakult Science Europe-nak (SE), és részt vesz annak különböző munkacsoportjaiban. Az OTKA fokozatosan építi nemzetközi kapcsolatait, egyre szélesebb körben vesz részt közösen támogatott kutatásokban, nemzetközi pályázatok értékelésében.
1.4.
Tartalmi elszámolás
Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben 2012-re előirányzott támogatás összege 7 686 MFt volt, amely 41%-kal magasabb, mint a 2011. évi támogatás (5 436 MFt). A felfedező kutatások támogatása jelentősen emelkedett, így lényegesen több kiváló pályázat támogatására kerülhetett sor, mint a korábbi években.
Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az előző évekről áthúzódó és az adott évben induló többéves kutatási szerződések alapján 1 615 db kutatási (K), posztdoktori (PD), valamint nagyösszegű kutatási (NK) és fiatal pályakezdő (NF) pályázat kutatási programját
9
támogatta 2012-ben, amelyek közül 2012-ben 466 db új kutatási program indult (a 2011/1es és 2012/1-es pályázati fordulóból).
Az OTKA Bizottság 2011. július 6-án döntött a 2011/1 ciklusban benyújtott 273 db posztdoktori pályázat közül 64 db támogatásáról. Az ugyancsak a 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott kutatási és nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2011. december 7-én döntött, mely döntés a 2012. évi költségvetési törvény hatálybalépésével egyidejűleg vált jogerőssé 2012 januárjában. Ennek értelmében a 2011/1-es pályázati fordulóból 211 db kutatási pályázat és 30 db nagyösszegű pályázat részesülhetett támogatásban, a kutatók 2012-től kezdhették el kutatásaikat. (lásd 1. sz. melléklet)
A 2012. februári határidővel a 2012-2016. időszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok (2012/1 forduló) pályázati felhívására 1551 db pályázat érkezett be. A pályázatok értékelése 2012 júliusáig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 353 db posztdoktori pályázat közül 103 db támogatásáról döntött, amelyek többsége 2012 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 1049 db volt, amelyek közül 208 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nagyösszegű (kutatási és fiatal pályakezdő) pályázatok száma 149 db volt, melyek közül 28 db pályázatot támogatott az OTKA Bizottság, amelyek résztvevői 2012-től illetve 2013-tól kezdhették el kutatásaikat. (lásd 2. sz. melléklet)
Az OTKA Bizottság 2012 októberében jelentette meg 2013. évi kiírását kutatási és posztdoktori pályázatokra (2013/1). A 2013. februári határidőre 1178 db pályázat érkezett be, 25 milliárd Ft támogatási igénnyel. A pályázatok értékelése 2013 júliusáig megtörténik. A 2013. évi pályázati kiírásban az NF pályázattípus - a párhuzamos finanszírozás elkerülése miatt - szüneteltetésre került, mert az MTA a fiatal kutatók részére hasonló feltételekkel hirdette meg „Lendület”- pályázatát.
Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók pályájának elősegítésére 2008-ban meghirdetett Norvég pályázati felhívás keretében 33 db kutatási pályázat támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég projektek egy éves meghosszabbítására kiegészítő pályázatot írt ki, mintegy 80 MFt összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatta kutatását 2011. és 2012. között.
10
Az NKTH és az OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási A08/4 pályázat kiírására a 2010. májusi határidőre 109 db kutatási és 35 db nagyösszegű pályázat érkezett be. A pályázatok értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte és az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság támogatási rangsorjavaslatát 2010. november 16-án az NKTH-nak végső döntéshozatalra átküldte. Az NKTH döntése nem születhetett meg, mert a 2010 júniusában megjelent 1132/2010.(VI.18.) Kormányhatározat hatására az NKTH minden kifizetést, szerződéskötést leállított. A 1003/2010.(I.19.) Kormányhatározat értelmében 2010. április 1-től a döntéshozatal is felfüggesztésre került. 2011-től a KTIA kezelése az NFÜ hatáskörébe tartozik. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) 2012. évi döntése értelmében az A08/4 pályázatok támogatásban részesülhetnek a KTIA forrás 2012. évi kerete terhére 1.000 MFt erejéig. Azonban a 1132/2011.(V.2.) Kormányhatározatra való hivatkozással az NFÜ 2012. október 8-án a pályázatok forráshiány miatti elutasításáról döntött és ennek megfelelően a MAG Zrt. az elutasításról értesítette a pályázókat.
A 2010. májusi határidőre beérkezett 25 db MB08/3 mobilitás pályázat értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte, és az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság rangsorjavaslatát az NKTH-nak 2010 szeptemberében átküldte. A 18 db pályázat támogatásáról 2011. június 15-én hozta meg döntését a jogutód NFÜ. A késedelmes döntés miatt 3 pályázó visszamondta a megítélt támogatást. A szerződések csökkentett összeggel kerültek megkötésre, mert az EU FP7 COFUND program által társfinanszírozott TRANSMOB_HU projekt szerződése, amely a MB08/3 mobilitás pályázat alapját képezte, a szerződés szerint eredetileg 2013. április 20-án lejárt volna. A NIH (az NKTH jogutódja) kezdeményezte a TRANSMOB_HU szerződés határidejének 2014. december 31-ig való meghosszabbítását, melyre az Európai Bizottság engedélyt adott, lehetővé téve ezáltal azt is, hogy a projektek az eredetileg megítélt támogatást megkaphassák.
Az OTKA Bizottság által meghirdetett, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására vonatkozó kiírásra 2011/2-es fordulóban beérkezett 13 db pályázat közül - az OTKA Nemzetközi Bizottsága javaslata alapján - 8 db támogatásáról született döntés 2012ben. Az érintett pályázók 2012-ben kezdhették el kutatásaikat. A 2012/1 és 2012/2 pályázati fordulóban meghirdetett felhívásra 45 pályázat érkezett be, melyek közül 14 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság 2012-ben.
Az FWF-OTKA Lead Agency megállapodás keretében meghirdetett pályázati felhívásra az OTKA-hoz 12 db pályázatot nyújtottak be, melyek közül az FWF egyetértése esetén 3 db pályázat támogatásáról dönt az OTKA Bizottság. Az osztrák FWF 2013 tavaszán hozta meg az OTKA támogatási javaslatának jóváhagyásáról szóló döntését. 11
Az AKA-OTKA együttműködési felhívásra 2012 szeptemberében 9 db pályázatot nyújtottak be az OTKA Elektronikus Pályázati Rendszerébe (EPR), mely pályázatok támogatására a megállapodás értelmében – a Nemzetközi Bizottság javaslata alapján - a finn partner tesz javaslatot 2013 tavaszán.
Az OTKA 1996 óta tagja a European Science Foundation-nak (ESF). Az egyes tagországok tagdíját az ESF közgyűlése határozta meg. Magyarország esetében a két tagszervezet, az MTA és az OTKA közösen, 50-50%-ban vállalta a tagdíj befizetését. A tagszervezetek többsége úgy döntött, hogy 2011 szeptemberében létrehozza a Science Europe (SE) nevű szervezetet, így az ESF néhány éven belül meg fog szűnni. Az új szervezethez az OTKA és az MTA is csatlakozott. A tagszervezetek megállapodtak abban, hogy az átmeneti időszakban az ESF-nek és a SE-nak fizetendő tagdíj összege nem lesz nagyobb, mint az ESF-nek 2011-ben kifizetett tagdíj összege. Az ESF várható megszűnése miatt az általa koordinált Research Networking (RNP) és EUROCORES programok is meg fognak szűnni.
Az OTKA a EUROHORCs (European Heads of Research Councils) tagjaként az MTA-val közösen vett részt a kiváló fiatal kutatók egzisztenciájának megteremtését szolgáló, Európa 16 országának 18 tudománytámogató intézménye által a 2004. és 2007. közötti időszakban négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards programjában. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt-öt éven keresztül, amely kötelezettség 2012-ben lejárt. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét.
Az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázata keretében, amelynek értékelésében az OTKA is részt vett, 2012-ben a beérkezett 10 db hazai részvételű pályázat közül 3 db új kutatási projekt kapott OTKA támogatást a 2012. és 2014. közötti időszakra.
Az ERA-NET PathoGenoMics pályázat keretében 2012-ben nem volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az ennek folytatására létrejött Infect-ERA konzorciumban az MTA-val közösen szintén részt vesz az OTKA.
Az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közlésére, valamint azok tudományos ismeretterjesztésére 2012-ben két határidővel meghirdetett pályázatra beérkezett 46 db 12
pályázat közül, az OTKA Publikációs Bizottságának javaslata alapján, az OTKA Bizottság 35 db támogatásáról döntött.
Az egyes pályázattípusokra a következő arányban történtek kifizetések 2012-ben: kutatási projektekre (K) az összkiadás 60,99%-a, a nagyösszegű kutatási (NK) projektekre 16,90%-a, az ifjúsági és posztdoktori (PD) kutatási projektekre 11,96%-a, a nagyösszegű fiatal kutatási (NF, NNF2) projektekre 2,96%-a, a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és együttműködésekre (NN, IN) 5,28%-a, az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek publikálására (PUB) 0,69%-a. Az OTKA-forrás 0,73%-a az OTKA Iroda többletköltségeire, 0,003%-a a Magyar Államkincstárnál vezetett számlával kapcsolatos kiadásaira és 0,49%-a egyéb kiadásokra (pl. SE, ESF programokhoz kapcsolódó tagdíjak fedezésére) került felhasználásra.
Adatok EFt-ban K 4 741 986 NK 1 313 782 PD 930 154 NF, NNF2 230 192 NN,IN 410 228 PUB 53 399 Iroda 56 974 MÁK 255 Egyéb 38 196
13
2012/1-es fordulóban K, NK, PD és NF típusú pályázatokra az OTKA tudományterületi besorolása szerint a kutatóhelyekre átadott támogatás 20,4%-a a társadalom- és bölcsészettudományok (TBTK) területén, 31,8%-a a műszaki és természettudományok (MTTK) területén és 47,7%-a az élettudományok (ÉTK) területén segítette az alapkutatásokat.
Tudományterület TBTK MTTK ÉTK Összesen
Támogatási összeg (EFt) 1 556 949 2 425 969 3 638 788 7 621 706
A kutatóhelyek típusait tekintve a 2012/1-es fordulóban K, NK, PD és NF típusú pályázatokra odaítélt összegek 58,1%-a került átadásra egyetemeken, főiskolákon, 34,2%-a az MTA kutatóintézeteiben, 1,8%-a múzeumokban, levéltárakban, 5,8%-a egyéb kutatóhelyeken folytatott kutatások támogatására.
14
Kutatóhely típus Egyetem / Főiskola MTA Múzeum, Levéltár Egyéb kutatóhely Összesen
Támogatási összeg (EFt) 4 431 836 2 607 342 139 489 443 039 7 621 706
A kutatók 2012-ben benyújtott elszámolásai alapján az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következő költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (33,0%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások költsége (43,0%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (15,0%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök költsége (9,0%). A 2012-ben benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekből a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerződések keretében 83 fiatal vezető kutatónak, valamint további 21 fiatalnak biztosította kutatói bérét, míg a kutatási és nagyösszegű projektek esetében további 273 főnek (doktorandusz, posztdoktor, asszisztens) biztosította ideiglenes alkalmazotti bérét.
Az OTKA Bizottság az utóbbi években a pályázatok támogatási összegét fokozatosan emelte. A pályázatok keretében többletforrás igényelhető kutatói állások (fiatal kutatók, posztdoktorok, doktoranduszok személyi költségei) és a tudományos műszerek beszerzésére. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál előnyben részesíti a fiatal kutatókat. 2012-ben a vezető kutatók átlagéletkora 50,6 (ebből a fiatal kutatóké 35,6) év, a kutatásban részt vevő kutatók átlagéletkora 42,1 év volt.
15
A nők részvételi aránya a 2012/1 fordulóban a benyújtott és nyertes pályázatok esetében közel azonos volt. A fiatal kutatói kategóriában a benyújtott pályázatok esetében a vezető kutatók 43,0%-a volt nő, a nyertes pályázatok esetében ez 44,5% volt. A szenior kutatói kategóriában a benyújtott pályázatok esetében a vezető kutatók 25,6%-a volt nő, a nyertes pályázatok esetében 27,5%-a.
1.5.
Tudományos eredményesség
Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján értékelhető. A 2011-ben lezárult projektek beküldött zárójelentései közül a 2012-ben értékelt 357 zárójelentésből a szakmai zsűrik 63,6%-ot kiválóan megfeleltnek, 27,5%-ot jól megfeleltnek, 7,3%-ot megfeleltnek minősítettek. Az értékelt projektek 1,6%-a nem hozta a vállalt eredményeket. A zárójelentések 72,0%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 39,0%-át pedig gazdaságban hasznosíthatónak minősítette az illetékes szakmai zsűri. A 2011ben és 2012-ben lezárult 396 db és 350 db OTKA-kutatás zárójelentése alapján a kutatások eredményeképpen 8418 db, illetve 8593 db tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 23 publikáció/projekt), továbbá 9 db, illetve 15 db szabadalmat jelentettek be. A publikációk között az OTKA kutatási támogatásából 2011-ben 96 db (TBTK: 26, MTTK: 45, ÉTK: 25), míg 2012-ben 94 db (TBTK: 20, MTTK: 67, ÉTK: 7) doktori disszertáció született. A 2012-ben lezárult kutatások eredményeinek értékelése jelentős részben most van folyamatban. 2012-ben 667 db részjelentés került benyújtásra, amelyeknek szakmai és pénzügyi ellenőrzése szintén folyamatban van.
16
Mérőszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: új tudományos, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredmények, módszerek; nemzetközi pályázatokban, együttműködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos műhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk előkészítése.
A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás- és kutatási lehetőséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdő kutatók részére. A posztdoktori pályázatok és az önálló kutatócsoport létrehozását elősegítő nagyösszegű fiatal kutatói pályázatok társadalmi hatása: a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen való megtartása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése.
A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatainak építését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokat segítenek elő. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark frissítése szempontjából elengedhetetlenek.
1.6.
Az OTKA nemzetközi szerepe
Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal és a Science Europe-pal tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerűbb tudományos pályázati gyakorlatot. Az OTKA munkatársai részt vesznek a Science Europe Open Access to Scientific Publications, Open Access to Data, Create a European Grant Union munkacsoportjában. Az OTKA pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban. Az OTKA az MTA-val együttesen tagja a European Science Foundation-nak és a Science Europe-nak. Közösen vállalják a tagdíjak és a Research Networking programokban való részvétel költségeit, a jövőre nézve pedig közösen vesznek részt az ERA-NET PathoGenoMics folytatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban. 2012-ben az OTKA további ERA-NET programok előkészítésében is részt vett, mint az energetikai kutatásokkal kapcsolatos CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, a ritka betegségek kutatására kiírt ERare. 17
Az OTKA 2010 óta vesz részt az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázatának kiírásában, értékelésében, finanszírozásában.
Az OTKA Bizottság az osztrák FWF-fel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására van lehetőség. A Lead Agency értékelési forma keretében a felek elfogadják azon alap támogatási rangsorát, ahová nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelése nemzetközi szinten folyik. Ugyancsak megállapodás született az Academy of Finland képviselőivel előzetesen egyeztetett témákban közösen meghirdetett pályázatok támogatására.
1.7.
Jogszabályi korlátok
Az 1997. évi CXXXVI. OTKA-törvény módosításának tárgyalását a Kormány 2012 első negyedévében tűzte napirendre. A módosított törvény – mely 2012. június 6-tól hatályos – lehetővé teszi, hogy az OTKA Bizottság a tárgyévet követő első évre a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzata 90%-áig, a második évre annak 70%-áig, a harmadik évre 40%-áig, azon túl legfeljebb 20%-áig vállalhasson kötelezettséget, beleszámítva az előző években vállaltakat. Ezen új szabályozást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról a 2012. évi L. törvény 3. § (2) állapította meg. Ez a jogszabályi változás lehetővé tette, hogy az OTKA Bizottság a rendelkezésére álló forrásait optimálisan használhassa fel.
A szerződések alapján az OTKA az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhely irányába megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95%-a) előirányzatátadással, egyéb intézményekhez átutalással. A kutatások számára megítélt OTKAtámogatások előirányzat-átadással történő finanszírozása, valamint havonta egyenlő részletekben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az előirányzat-átadással történő finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges lenne a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása.
A Kormány 1036/2012. (II. 21.) határozatának 6. pontja értelmében az irányítása alá tartozó fejezeteknél beszerzési tilalmat rendelt el az intézményi beruházás keretében történő bútor, személygépjármű-, informatikai eszköz- és telefonbeszerzések tekintetében. A fenti 18
rendelkezést a Kormány irányítása alá tartozó kutatóhelyek érvényesítették az OTKA Programok fejezeti kezelésű előirányzatából támogatott OTKA-kutatások keretében beszerzendő informatikai eszközöknél. Ez a korlátozás akadályozta az érintett kutatókat abban, hogy a kutatási tervükben vállaltakat határidőre teljesíteni tudják. A kutatók és az intézmények a kormányhatározat 8. pontja értelmében számos alkalommal nyújtották be rendkívül indokolt, egyedi kérelmeiket a Magyar Államkincstár Elnökének, mindezidáig sikertelenül. Az OTKA-kutatók által jelzett problémák miatt az OTKA Bizottság elnöke a korlátozással kapcsolatosan több alkalommal küldött levelet a NEFMI, az EMMI és a KIM miniszteréhez, az MRK elnökének majd 2013-ban a MEH vezető államtitkára részére kérve azt, hogy a kormányhatározat 7. pontja alapján az OTKA kutatási támogatásaihoz közvetlenül kapcsolódó informatikai beszerzések a kormányhatározatban leírtak alól egységes és általános érvényű felmentést kapjanak. Sajnos mindezek a felmentési kérelmek az OTKAkutatások esetében nem jártak sikerrel.
1.8.
A 2012-es év legfontosabb OTKA-eseményei
Január – február
a KTIA (NKTH)-OTKA projektdossziék átadása az NFÜ (MAG Zrt.) részére a 2012/1. évi OTKA-pályázatok benyújtása tájékoztató a 2012-ben belépő új zsűritagok és zsűrielnökök részére tájékoztató az OTKA-val kapcsolatban álló intézmények pénzügyi szakemberei részére OTKA Iroda és OTKA Programok költségvetési beszámolóinak megküldése az MTA részére
Március – április – május
az OTKA 2011. évi működéséről készített beszámoló megküldése a Kormánynak a beérkezett pályázatok bíráltatása, zsűriülések Taiwan National Science Council képviselőinek fogadása ESF Social Sciences Standing Committee budapesti plenáris ülése az OTKA Irodában az Országgyűlés elfogadja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi L. törvényt National Science Foundation konferenciája (Global Summit on Merit Review) az OTKA részvételével
Június – július – augusztus
bizottsági és kollégiumi ülések OTKA Bizottság döntése a 2012-ben benyújtott K, PD, NK, NF, publikációs és 19
nemzetközi együttműködésben végzett pályázatokról támogatási szerződések előkészítése
Szeptember – október
Academy of Finland (AKA) és az OTKA közös pályázati felhívásának megjelentetése Osztrák Tudományos Alap (FWF) és az OTKA közös pályázati felhívásának megjelenése OTKA módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának a Kormány részére egyetértés céljából való megküldése, amely ezt követően 2012. december 20-án lépett hatályba OTKA 2013-2015-re vonatkozó stratégiájának közzététele CONCERT-Japan pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével M-ERA.NET pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével Science Europe Open Access Working Group és Officials Co-ordination Group megbeszélései az OTKA részvételével National Research Foundation of Korea küldöttségének látogatása az OTKA Irodán
November – december
OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj kiosztása Élet és Tudomány – OTKA közös cikkpályázatának díjkiosztása OTKA Bizottság döntése a publikációs és nemzetközi együttműködésben végzett pályázatok második fordulójáról, valamint az ERA-Chemistry pályázatokról OTKA-zsűrik és -kollégiumok rotációjának lebonyolítása 2013. évi OTKA-pályázati felhívás megjelenése OTKA új honlapjának elindulása ESF- és Science Europe-közgyűlés az OTKA részvételével Infect-ERA pályázati felhívás előkészítése az OTKA részvételével ERA-NET ERare pályázati felhívás megjelenése az OTKA részvételével National Research Foundation of Korea konferenciája az OTKA részvételével Kollár László Péter OTKA bizottsági elnöki megbízatásának meghosszabbítása
20
1. számú melléklet: A 2011/1-es pályázati forduló K, PD, NK és NF pályázatai Pályázat típusonként K típus
db
%
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
666
64,348
11 867 658
NF típus
20
1,932
NK típus PD típus
76 273
7,343 26,377
1 035 100,000
Összesen
Tudomány-területenként
db
%
%
száma
FTE
56,229
3 429
1 012 191
4,796
104
4 671 817 3 554 276
22,135 16,840
798 273
21 105 942
100,000
4 604
6 359,724
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
%
száma
4 364,524
db
%
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt
FTE
69,180
188,322
7
2,295
354 686
5,120
38
1 204,695 602,183
23 64
7,541 20,984
1 578 249 845 109
22,782 12,199
242 64
1 459 2 107,9
FTE
db
%
59,900
száma
211
305 100,000
4 149 693
%
6 927 737 100,000
1 115 1545,3
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt
%
száma
Támogatási arány % db
EFt
31,68
34,97
61,5
35,00
35,04
356,1 145,0
30,26 23,44
33,78 23,78
29,47
32,82
FTE
Támogatási arány % db
EFt
Társadalom- és Bölcsészettudomány 283 27,343
4 198 503
19,893
1 172
1 554,561
84
27,541
1 411 940
20,381
374
474,9
29,68
33,63
Műszaki- és Természettudomány 331 421 Élettudomány
31,981 40,676
6 916 301 9 991 138
32,769 47,338
1 547 1 885
2 267,769 2 537,394
102 119
33,443 39,016
2 219 752 3 296 045
32,042 47,578
526 559
791,3 841,7
30,82 28,27
32,09 32,99
1 035 100,000
21 105 942
100,000
4 604
6 359,724
305 100,000
1 459 2 107,9
29,47
32,82
Összesen
Kutatóhely típusonként
db
%
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
db
%
6 927 737 100,000
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt
%
FTE
száma
Támogatási arány % db
EFt
Egyetem / Főiskola
666
64,348
12 723 947
60,286
2893
3 805,195
176
57,705
3 813 818
55,051
853 1 175,3
26,43
29,97
MTA
291
28,116
6 805 909
32,246
1447
2 190,731
108
35,410
2 746 868
39,650
533
839,7
37,11
40,36
Múzeum, Levéltár
15
1,449
326 313
1,546
63
84,674
5
1,639
95 356
1,376
30
36,5
33,33
29,22
Egyéb kutatóhely Egyéb
37 26
3,575 2,512
849 358 400 415
4,024 1,897
114 87
164,152 114,972
8 8
2,623 2,623
148 098 123 597
2,138 1,784
19 24
24,4 32,0
21,62 30,77
17,44 30,87
1 035 100,000
21 105 942
100,000
4 604
6 359,724
1 459 2 107,9
29,47
32,82
Összesen
Budapest - vidék megoszlás Budapest Vidék Összesen
db 564 471
%
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
305 100,000
db
%
54,493 45,507
11 668 157 9 437 785
55,284 44,716
2580 2024
3 695,910 2 663,814
192 113
62,951 37,049
1 035 100,000
21 105 942
100,000
4 604
6 359,724
305 100,000
6 927 737 100,000
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt 4 247 004 2 680 733
%
száma
FTE
Támogatási arány % db
EFt
61,304 38,696
917 1 324,4 542 783,5
34,04 23,99
36,40 28,40
6 927 737 100,000
1 459 2 107,9
29,47
32,82
21
2. számú melléklet: A 2012/1-es pályázati forduló K, PD, NK és NF pályázatai Pályázat típusonként K típus NF típus NK típus PD típus Összesen
Tudomány-területenként
db
%
1 049 67,634 47
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt 22 291 559
%
száma
61,489
5 739
FTE 7168,85
db
%
208
61,357
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt 4 431 022
% 58,137
száma
FTE
1 164 1505,80
db
EFt
19,83
19,88
3,030
2 558 311
7,057
221
416,14
7
2,065
385 196
5,054
55,10
14,89
15,06
102 6,576 353 22,760
6 463 880 4 939 282
17,830 13,624
968 353
1407,74 792,03
21 103
6,195 30,383
1 348 866 1 456 622
17,698 19,111
209 356,86 103 232,17
20,59 29,18
20,87 29,49
36 253 032 100,000
7 281
9784,76
339 100,000
7 621 706 100,000
1 500 2149,93
21,86
21,02
1 551 100,000
db
%
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
db
%
24
Támogatási arány %
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
Támogatási arány % db
EFt
Társadalom- és Bölcsészettudomány 444 28,627
7 608 616
20,988
1 890
2552,37
101
29,794
1 556 949
20,428
386 535,86
22,75
20,46
Műszaki- és Természettudomány 482 31,077 625 40,297 Élettudomány
11 713 492 16 930 924
32,310 46,702
2 331 3 060
3307,81 3924,58
106 132
31,268 38,938
2 425 969 3 638 788
31,830 47,742
499 756,04 615 858,03
21,99 21,12
20,71 21,49
Összesen
36 253 032 100,000
7 281
9784,76
339 100,000
7 621 706 100,000
1 500 2149,93
21,86
21,02
Kutatóhely típusonként Egyetem / Főiskola MTA Múzeum, Levéltár Egyéb kutatóhely Összesen
Budapest - vidék megoszlás Budapest Vidék Összesen
1 551 100,000
db
%
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
db
%
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt
%
száma
FTE
Támogatási arány % db
EFt
1014 65,377
23 130 551
63,803
4657
6182,93
202
59,587
4 431 836
58,148
892 1233,92
19,92
19,16
424 27,337
10 287 851
28,378
2077
2938,92
113
33,333
2 607 342
34,209
503 781,29
26,65
25,34
586 340 2 248 290
1,617 6,202
147 400
186,91 476,00
8 16
2,360 4,720
139 489 443 039
1,830 5,813
53,24 81,48
30,77 18,39
23,79 19,71
36 253 032 100,000
7 281
9784,76
1 500 2149,93
21,86
21,02
26 87
1,676 5,609
1 551 100,000
db
%
866 55,835 685 44,165 1 551 100,000
Beadott pályázatok Kért összeg Résztvevők EFt 20 777 632 15 475 400
%
száma
FTE
339,0 100,000
db
%
57,313 42,687
4046 3235
5566,61 4218,15
212 127
62,537 37,463
36 253 032 100,000
7 281
9784,76
339 100,000
7 621 706,0 100,000
45 60
Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők EFt 4 405 667 3 216 039
%
száma
FTE
Támogatási arány % db
EFt
57,804 42,196
842 1246,77 658 903,16
24,48 18,54
21,20 20,78
7 621 706 100,000
1 500 2149,93
21,86
21,02
22
2. AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI 2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén 2.2. Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása 2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon 2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása 2.5. Kutatók által kezdeményezett témák 2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása 2.7. Nemzetközi együttműködések 2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer 2.9. Átlátható, korszerű, hatékony működés 2.10. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás
23
2. AZ OTKA CÉLKITŰZÉSEI Az OTKA létrehozása óta az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak:
felfedező jellegű tudományos kutatások támogatása a tudomány minden területén a legkiválóbb, nemzetközi mércével is kiemelkedő jelentőségű kutatások támogatása a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése hazai intézményben megvalósuló, hazai kutatók által végzett kutatások támogatása a kutatók által kezdeményezett témájú („bottom-up”) kutatások támogatása a teljes kutatói életpályára kiterjedő pályázati rendszer működtetése nemzetközi szervezetekkel való együttműködés nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közreműködésével működő pályázatértékelési rendszer fenntartása („peer review system”) átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott működés közpénzekkel való felelős gazdálkodás
2.1 Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA a vezető európai kutatási alaphoz, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) láncolat első és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatásokat támogatja. Olyan kísérleti és elméleti munkákat, melyek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről. Az alapkutatások hatást gyakorolnak a fejlesztésre, mely a versenyképesség feltétele, illetve az innovációra, mely a tudásalkalmazás folyamatának elengedhetetlen feltétele. E bázison valósulhat meg a gazdasági növekedés, melyre az egészséges nemzeti létezés épül. Az OTKA minden tudományágban támogat alapkutatást: az irodalomtól a fizikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány, műszaki és természettudomány, valamint élettudomány) minden részterületről fogad pályázatokat és biztosítja azok szakszerű elbírálását. Emellett kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. 2.2 Kiváló, nemzetközi szintű kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, tudományos ötletet tekintve a leginkább kreatív, várhatóan a legjelentősebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és korábbi teljesítménye egyaránt fontos szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fő cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedőek, és nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak. 24
2.3 Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon Az OTKA fokozott figyelemmel kíséri a támogatott kutatások eredményességét. A projektek értékelése során döntő szempont a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények teljesülése, a minősítés pedig kihat a kutató jövőbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. A kutatások során megvalósult konkrét eredmények (pl. szabadalmak, publikációk) gazdasági és/vagy társadalmi hasznosíthatósága alapvető fontosságú. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid időn belül alkalmazható a fejlesztésekben, többségük azonban csak évek múltán épül be közvetetten/közvetlenül az innováció folyamatába, ezért hasznosulásuk nehezen mérhető.
2.4 Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási témájával támogatásra. Az intézmények 2012-től az ez évben és ezt követően induló projekteken keresztül a támogatási összeg 20%-át rezsiköltségekre és a tudományos információhoz való hozzájutás elősegítésére használhatták fel, amivel az OTKA a kutatást befogadó intézmények közvetett fejlesztéséhez is hozzájárult. Az OTKA által támogatott kutatások keretében beszerzett tudományos műszerek az intézmények eszközparkját gazdagították. 2.5 Kutatók által kezdeményezett témák A felfedező kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA Bizottság 2012-ben nem tett tudományterületi megkötéseket. Ugyanakkor az OTKA-törvény lehetővé teszi az OTKA Bizottság számára, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat annak érdekében, hogy az ország ezeken a területeken különösen nagy előrehaladást érjen el.
2.6 Teljes kutatói életpálya támogatása Az OTKA céljának tekinti a kutatók minden korosztályának támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy a pályakezdő posztdoktorok, a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, a már jelentősebb kutatói háttérrel rendelkező kutatók, valamint a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók külön kategóriában pályázhassanak. A tudományos kutatói utánpótlás elősegítése érdekében az OTKA támogatja a tehetséges fiatalok kutatásait, a kutatók külföldről való hazatérését, a szenior kutatók pályázatain keresztül pedig a PhD-hallgatókat. Az OTKA támogatási stratégiája tulajdonképpen a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására.
25
2.7 Nemzetközi együttműködések Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Az OTKA tagja a European Science Foundation-nek (ESF) és a Science Europe-nak (SE), a Magyar Tudományos Akadémiával együtt közösen vállalja a tagdíjak és a Research Networking programokban (RNP) való részvétel költségeit. Az európai és USA-beli társintézményekkel tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerűbb tudományos pályázati gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra és biztosítja a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszer üzemeltetését. Saját forrásaival kapcsolódik a nemzetközi pályázati rendszerekhez és részt vesz az európai kutatási alapok együttműködésében indított kutatás-finanszírozási programokban. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal kutatók egzisztenciájának támogatását szolgáló European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az ERA-NET PathoGenoMics folyatatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban is az MTA-val közösen. 2012-ben az OTKA további ERA-NET programok előkészítésében is részt vett, mint az energetikai kutatásokkal kapcsolatos CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, illetve a ritka betegségek kutatására kiírt ERA-NET ERare előkészületi szakasza. Az OTKA Bizottság az osztrák FWF-fel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására van lehetőség. A Lead Agency értékelési forma keretében a felek elfogadják annak a félnek a támogatási rangsorát, ahová a kutatók nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelése nemzetközi szinten folyik. Ugyancsak megállapodás született a Finn Akadémiával (AKA) előzetesen egyeztetett témákban közösen meghirdetett pályázatok támogatására. Mindkét alappal való közös felhívás és bíráltatás az év folyamán sikeresen lezajlott, a döntés 2013 első felében várható. Az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázata keretében az OTKA felajánlotta a saját Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR) használatát és részt vett a pályázatok értékelésében, finanszírozásában.
2.8 Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA nemzetközi színvonalú Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR) három egymást ellenőrző értékelési szintet (szakmai zsűrik, tudományterületi kollégiumok, OTKA Bizottság)
26
foglal magában. A pályázatok értékelése külső, független és jelentős számú külföldi szakértő bevonásán alapul, ezért magas tudományos színvonalon valósul meg.
2.9 Átlátható, korszerű, hatékony működés Az OTKA működését szigorú összeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelező ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok jellemzik. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja ki, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektől. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a kutatókat kiszolgáló, az ő érdekükben működő ügyintézést valósítson meg. Az OTKA működésével kapcsolatos információk, működését meghatározó ügyrendek, szabályzatok az OTKA honlapján (www.otka.hu) mindenki számára hozzáférhetők.
2.10
A közpénzekkel való felelős gazdálkodás
Az OTKA a pályázati rendszerének mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenőrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA Programok fejezeti kezelésű előirányzatának és az OTKA Iroda pénzügyi tervének megvalósulásáról.
27
3. AZ OTKA MŰKÖDÉSE 3.1. Az OTKA küldetése 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése 3.2.1. Szakmai zsűrik 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok 3.2.3. OTKA Bizottság 3.2.4. OTKA Iroda 3.3. A pályázástól a döntésig 3.3.1. Pályázattípusok 3.3.2. Értékelési szempontok 3.3.3. Átláthatóság 3.3.4. Projektkövetés 3.3.5. Hatékony, gyors ügyintézés 3.4. OTKA-kutatások hatása
28
3. AZ OTKA MŰKÖDÉSE
3.1.
Az OTKA küldetése
Az OTKA független nemzeti intézményként a magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedő felfedező kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat a tudomány minden területén. Hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközileg elismert pályázati rendszeren keresztül bíráltatja el a pályázatokat. Tekintettel a folyamatosan változó hazai és nemzetközi igényekre, az OTKA folyamatosan újítja pályázati rendszerét, beépíti működésébe a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatékony technikákat, valamint tudományfinanszírozási és tudománypolitikai javaslatokat tesz. Pályázataival a legkiválóbb kutatókhoz és magyarországi kutatási intézményekhez juttat többletforrást, valamint a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA tevékenységét az állami költségvetés fedezi. Saját forrásaival, nemzetközi pályázati rendszerekhez társulva, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kutatásfinanszírozási programokban.
3.2.
Az OTKA szervezeti felépítése
Az OTKA felépítése számokban (2012): -
3 tudományterületi kollégium 29 szakmai zsűri 450 testületi tag 8 000-10 000 pályázati résztvevő 5 000 fő kerül kapcsolatba évente a pályázati rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag)
Az OTKA működése – hasonlóan a kutatást támogató legtöbb nemzetközi szervezet gyakorlatához – a tudományos kutatást végző széles kutatói közösség együttműködésén alapul („peer review system”). Ezért az OTKA külső szakértők széles körét vonja be pályázatértékelési folyamatába, mind a döntés-előkészítési, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakmai zsűrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét.
A zsűrik főbb feladatai:
3.2.1. Szakmai zsűrik -
pályázatok véleményeztetése külső szakértőkkel pályázatok szakmai minősítése, rangsorolása projektek szakmai jelentésének értékelése javaslat zsűritagok rotációjára tapasztalatok továbbítása az illetékes kollégiumnak
A széles kutatói bázis munkáján alapul az OTKA szervezetének első minősítési szintje: a szakmai zsűrik rendszere. Ezekben a testületekben 29
összpontosul az adott szaktudomány, tudomány-csoport szaktudása. A szakmai zsűrik végzik a benyújtott pályázatok külső, független szakvéleményeken alapuló elsődleges minősítését, és elkészítik azok szakmai rangsorjavaslatát. A zsűrik munkájában részt vevő szakértők megfelelő arányban képviselik az egyes tudományterületeket, az egyes intézménytípusokat, valamint a főváros, a vidék kutatóintézeteit.
3.2.2. Tudományterületi kollégiumok A zsűrik javaslatai az OTKA második A kollégiumok főbb feladatai: értékelési szintjére, a tudományterületi kollégiumok elé - rangsorok megvitatása és véglegesítése kerülnek megvitatásra és ellenőrzésre. - zárójelentések minősítésének jóváhagyása problémás szakmai jelentések megtárgyalása Három kollégium működik: a zsűrielnökök és zsűritagok megválasztása Társadalom- és a zsűri munkájának irányítása és ellenőrzése tapasztalatok, javaslatok továbbítása az OTKA Bölcsészettudományi Bizottságnak Kollégium Műszaki és Természettudományi Kollégium Élettudományi Kollégium A kollégium irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakmai zsűrik munkáját. Megvitatja, jóváhagyja a zsűrik által elkészített rangsorjavaslatot, egyben átfogóbb, össz-tudományterületi, tudománypolitikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsora mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság számára a pályázati rendszer, a zsűristruktúra, az értékelési szempontok és a pályázati ügyrend módosítására.
3.2.3. OTKA Bizottság Az értékelés harmadik, egyben legfelsőbb szintje az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetőit és tagjait – a tudományterületi kollégiumok elnökeinek kivételével - hároméves időtartamra a miniszterelnök bízza meg. Az OTKA-törvény adta felhatalmazás alapján az OTKA Bizottság hozza meg a végső támogatási döntést a benyújtott pályázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait.
30
Az OTKA Bizottság tagjai 2012-ben: *** Kollár László Péter (elnök), Németh Tamás (alelnök), Szolcsányi János (alelnök), Bálint *** * Csanád, Beke Dezső, Cseri Miklós, Darvas Béla, Erdei Anna, Falus András, Fekete András, ** Hudecz Ferenc, Jakab Éva, Kardon Béla, Kissné Marjay Márta, Kolossváryné Juhász Györgyi, * Spät András. További öt fő kinevezése folyamatban van. * évközben megszűnt a mandátuma ** évközben lemondott *** újabb felkérést kapott
3.2.4. OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat végzi. Segíti a szakértők és a testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Közreműködik a pályázatok véleményeztetésének ügyintézésében és megszervezi a különböző szintű testületek ülését. Intézi a projektek szerződéskötését, gondoskodik a finanszírozásukról, a szakmai és pénzügyi jelentések ellenőrzésének lebonyolításáról. Fontos feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, más országok kutatási alapjaival való együttműködés.
3.3.
A pályázástól a döntésig
3.3.1. Pályázattípusok Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, a pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A pályázati portfólió 2012-ben is a korábbi évekhez hasonlóan alapvetően két nagy pályázati típust és egy ezeket kiegészítő típust tartalmazott. A pályázás nyelve – néhány kivételtől eltekintve – egységesen az angol. Az OTKA Bizottság évente dönt az adott évi költségvetésből az egyes pályázattípusokra elkülöníthető összegekről. A beérkezett pályázatok igénye alapján meghatározza az egyes tudományterületekre jutó támogatási arányokat. A támogatott kutatások jelentős részét az ún. kutatási pályázatok teszik ki. A kutatási pályázatok futamideje legfeljebb 4 év, rendkívüli esetben 5 év lehet. A pályázható összeg nagysága szerint megkülönböztetünk K jelű kutatási pályázatot, NK jelű nagy költségigényű kutatási pályázatot és NN jelű, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó, kifejezetten nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási pályázatot. A másik pályázattípus a fiatal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus tartozik: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldről hazatérők 31
támogatására és már támogatott, sikeres OTKA-projektekhez való csatlakozás lehetővé tételére kiírt PD jelű (három kategóriában) pályázat; a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, tapasztaltabb fiatal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelű). Fiatal kutatói pályázatot 40 évnél nem idősebb, PhD fokozattal rendelkező kutató adhat be.
Posztdoktori pályázat a PhD fokozat megszerzését követő 8 éven belül nyújtható be és a pályázónak vállalnia kell, hogy munkaideje 80%-ában (egyetemi oktató esetén 70%-ában) a pályázatban meghatározott feladatok teljesítésén dolgozik. Az NF típusnak feltétele a fokozat megszerzése utáni legalább kétéves önálló kutatói tapasztalat. A PD pályázatok futamideje maximum 3 éves, az NF pályázatoké maximum 4 év. A kutatási pályázatokat kiegészítő pályázati típus a publikációs pályázat. A már támogatott OTKA-kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerűsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három kategóriában. A publikációnak egy éven belül meg kell jelennie. 3.3.2. A döntési folyamatok 2012-ben Egy OTKA-hoz benyújtott pályázat az alábbi utat járja be a döntés megszületéséig: K: szakértők szakmai zsűri kollégium OTKA Bizottság benyújtás, PD: szakértők szakmai zsűri résztudomány formai ellenőrzés, területi PD bizottság tudományterületi PD bizottság OTKA Bizottság véleményeztetés, NK, NF: szakértők szakmai zsűri tudományterületi rangsorolás, NK-NF bizottság OTKA Bizottság döntés-előkészítés, NN: szakértők nemzetközi bizottság OTKA Bizottság támogatási döntés, PUB: szakértők publikációs bizottság OTKA kiértesítés. Bizottság A benyújtást a pályázat vezető kutatója végzi, de a pályázatot a kutatást befogadó intézmény is jóváhagyja. A kutató felelős a pályázat tudományos részéért, míg a költségtervet az intézmény gazdasági részlegével közösen készítik el, s ezt az intézménynek külön is jóvá kell hagynia. Az OTKA Iroda végzi el a benyújtás utáni szabályossági ellenőrzést. Ezt követően a zsűri elnöke – a zsűritagok javaslatait is figyelembe véve – felkér minden pályázathoz több külső, a pályázattal nem összeférhetetlen szakértőt. Döntési folyamat az egyes pályázati típusoknál
32
Minden pályázathoz lehetőség szerint három külső szakértői vélemény szükséges ahhoz, hogy azt a zsűri érdemben tárgyalni tudja. A pályázatok angol nyelven történő benyújtása lehetővé teszi, hogy külföldi szakértőket is be lehessen vonni a véleményeztetésbe, elősegítve ezzel nemzetközi szempontok érvényesülését a bíráltatásban. (A hungarikumok esetében kivételesen, egyedi elbírálás alapján, van lehetőség a pályázat magyar nyelven történő benyújtására.) Ezután kerül sor a szakmai zsűri ülésére, melyen a referáló zsűritagok véleményét meghallgatva részletes vitát folytatnak a pályázatok szakmai minősítéséről, a költségtervek realitásáról, kialakítják a zsűri szöveges véleményét és titkos szavazással a pályázatok rangsorát és támogatási javaslatukat. A zsűriülés szabályosságára a kollégium egy jelenlévő tagja, valamint az OTKA Iroda szintén jelenlévő illetékes munkatársai ügyelnek. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A zsűri rangsorjavaslata és szöveges véleménye ezután a tudományterületi kollégium elé kerül, amely megvitatja azt. A kollégium véglegesíti a rangsorokat, a támogatási javaslatokat, a testületi véleményeket, és előkészíti ezeket a döntéshozó szint, az OTKA Bizottság számára. A kollégium csak kivételes esetben, alapos okkal és megfelelő szakmai indoklással változtathatja meg a zsűrik által javasolt rangsorokat. A végső döntést a támogatott pályázatokról az OTKA Bizottság hozza meg. A döntési folyamat három szintje egymásra épül, ugyanakkor egymást ellenőrzi is. A különböző szakmai szintek csak erősen szabályozottan tudnak módosítani az előző szint javaslatán, ami biztosítja a döntések szakmai megalapozottságát. Ha egy pályázó eljárásbeli szabálytalanságot vélelmez a bírálati eljárásban, akkor lehetősége van az OTKA Bizottság elnökéhez fordulni, aki az OTKA Bizottság javaslata alapján az OTKA Eljárási és Etikai Bizottságát bízhatja meg a panasz kivizsgálásával.
3.3.3. Értékelési szempontok A pályázatok értékelésének legfőbb szempontja a kiválóság. Ebbe munkahelyi alá- vagy fölérendeltség az elmúlt 5 beletartozik a pályázati ötlet, évben, közvetlen munkatársi vagy munkakapcsolat tudományos hipotézis újszerűsége, közeli hozzátartozói kapcsolat innovatív jellege, a kutatástól várható doktori hallgató/témavezető kapcsolat (bármikor) tudományos, gazdasági vagy társadalmi közös publikáció az elmúlt 5 évben egyéb ok hatás, a pályázó vezető kutató és a kutatócsoport eddigi tudományos teljesítménye, a projekt megvalósítására fordított kutatási kapacitás; a lezárult OTKA-kutatások eredményessége, minősítése és a kutatást befogadó intézményi háttér, tudományos infrastruktúra megfelelő volta. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében vizsgálják azt is, hogy az adott kutatási téma részesült-e már támogatásban, van-e átfedés a pályázó korábbi vagy éppen folyamatban lévő kutatásaival. Ugyancsak fontos szempont a pályázati terv megvalósíthatósága, realitása, valamint a pályázat szabályossága. A támogatott pályázatok között előfordulhat kockázatos Az összeférhetetlenség esetei:
33
megvalósíthatóságú projekt, amelyet az OTKA úgy ítél meg, hogy abból olyan kimagasló jelentőségű tudományos eredmény várható, amely a tudomány jellegéből fakadóan nem biztosan teljesül. Az OTKA külön kezeli az interdiszciplináris pályázatokat és a fiatal kutatók támogatását. Előbbi esetében a különböző területek, módszerek, intézmények együttműködése különösen széleskörű szinergiát indíthat el, és váratlan eredményeket hozhat létre több tudományterületen is. A fiatal kutatók támogatása (PD, NF pályázatok, kutatói álláshelyek a pályázatokban) pedig elősegítheti a tudományos utánpótlás erősítését, tehetséges fiatal kutatók hazatérését.
3.3.4. Átláthatóság Az OTKA fontos jellemzője az átláthatóság minden területen. Az OTKA működését meghatározó alapvető szabályzatok és az értékelő testületek összetétele nyilvános és elérhető az OTKA honlapján. Nyilvánosan kereshető adatbázisban megtekinthetők a 2005 óta támogatott projektek főbb adatai, a kutatás során keletkezett publikációk bibliográfiai adatai, valamint a lezárult projektek zárójelentései. Az OTKA minden pályázati forduló végén a honlapján közzéteszi a támogatásban részesített pályázatok főbb adatait, valamint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók a lehető legteljesebb információhoz juthassanak pályázatuk minősítését illetően. A pályázatok tartalmát, valamint a véleményezők személyét ugyanakkor az OTKA hivatali titokként kezeli. Ugyancsak bizalmas információnak minősülnek a különböző testületi ülésen elhangzottak, ezért a részt vevő bizottsági tagok az ülés előtt aláírásukkal vállalják a titoktartást. Az OTKA a berlini nyilatkozat aláírásával csatlakozott a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetőségét elősegítő Open Access kezdeményezéshez, ezért a támogatott kutatásokból származó eredmények esetében előírja, hogy ezek teljes szövegű változatát a kutatónak el kell helyeznie a tudományos közösség számára szabadon hozzáférhető nyilvános felületen. Az OTKA részletes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz a pályázatok értékelésekor. Ezen kívül minden testületi tagnak a bizottsági ülés előtt írásban nyilatkoznia kell az esetleges összeférhetetlenségről, ahogy ugyanerről a külső bírálóknak is nyilatkozniuk kell szakmai véleményük rögzítése előtt. Az OTKA testületeinek mindhárom szintjén érvényesül a tagok szabályozott, az OTKA-törvényben előírt és egyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő rotációja. Minden tag mandátuma 3 évre szól, és minden rotációnál hozzávetőleg a testületek tagságának egyharmada megújul. Az OTKA az új tagokra a széles tudományos közösségtől kér javaslatokat, így testületei az adott tudományterület legjobb kutatóiból állnak össze.
34
3.3.5. Projektkövetés Kutatási szakaszonként (általában 12 hónaponként) a projekt vezető kutatójának szakmai jelentést, a projekt intézményének pedig pénzügyi elszámolást kell készítenie az OTKA elektronikus rendszerében. Amennyiben a szakmai jelentést a zsűrielnök, a pénzügyi jelentést pedig az OTKA Iroda jóváhagyja, sor kerül a következő kutatási szakasz támogatásának finanszírozására. A projekt futamidejének letelte után szakmai zárójelentést és pénzügyi záróelszámolást kell készíteni. A szakmai záróbeszámolóban részletesen ismertetni kell a kutatás során elvégzett munkát, az elért eredményeket, azok jelentőségét és publikációkban, szabadalmakban történő megtestesülését. A zsűri minősítési javaslatát a kollégium megtárgyalja és véglegesíti. Ha egy szakmai rész- vagy zárójelentés a zsűrielnök értékelése szerint problémákat vet fel, vagy nem megfelelőnek minősül, akkor a kollégium elé kerül, amely dönt a további lépésekről. Súlyosabb szankciókról (pályázásból történő időleges kizárásról, a támogatási összeg részleges vagy teljes visszafizettetéséről) a kollégium véleményét figyelembe véve az OTKA Bizottság elnöke dönt. A pénzügyi elszámolást az OTKA Iroda gazdasági részlege vizsgálja meg. Az Iroda munkatársai a helyszínen részletesen is vizsgálják a támogatást kezelő intézményekben az OTKA-kutatások pénzügyi elszámolásait, elkülönített pénzügyi nyilvántartásait, elszámolásaik szabályosságát, amiről jegyzőkönyvet vesznek fel. Természetesen indokolt esetben van mód az eredeti kutatási és költségtervtől való eltérésre, melynek szakmai elfogadhatóságáról az illetékes kollégiumi elnök dönt.
35
3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés A pályázat- és projektkezelési folyamat legfontosabb technikai eszköze az OTKA saját fejlesztésű, kifejezetten erre a feladatra létrehozott Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR). Az EPR átfogja a pályázat benyújtásától az értékelésen és finanszírozáson át a jelentéskészítés és minősítés folyamatáig az OTKA működésének teljes körét. Ez jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a pályázatértékelési folyamatot, lehetővé téve azt, hogy az internet segítségével a pályázók, az intézmények és az OTKA testületi tagjai bárhol és bármikor kapcsolódjanak a rendszerhez, elvégezhessék feladataikat, információhoz juthassanak a pályázatokról vagy projektekről, az Iroda munkatársai pedig dokumentáltan és naprakészen elvégezhessék a pályázatokkal kapcsolatos teendőiket. Az OTKA arra törekszik, hogy minél egyszerűbb, a felesleges adminisztrációtól mentes pályázati rendszert működtessen. Ezért pl. lehetővé tette, hogy az EPR-be a pályázók az MTA Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és a BME Publikációs Adattára adatbázisaiból is átvehessenek adatokat és ne kelljen azokat külön beírni. Az OTKA megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy ügyintézése a kutatók iránti tiszteleten alapuljon, segítse és felesleges adminisztratív akadályokkal ne gátolja a pályázati döntési folyamatot és a kutatások előrehaladását. A szakszerű pályázatkezelést segíti, hogy az OTKA Iroda minden szakmai osztályán alkalmaz PhDfokozattal és kutatási tapasztalattal rendelkező tudományos referenseket, akik szakmai szempontból is meg tudják ítélni az egyes ügyeket, kérelmeket.
36
3.4.
OTKA-kutatások hatása
Az OTKA által támogatott kiemelkedő színvonalú felfedező kutatások igen jelentős hatást fejtenek ki a magyar gazdaság, a társadalom, a kultúra és a felsőoktatás különböző területein. A tudományos kutatók életpályájára gyakorolt hatás többrétű. A kezdő, tehetséges kutatók számára álláshelyeket biztosít, ami lehetővé teszi, hogy elindulhassanak a kutatói pályán. Elősegíti a fiatal koruk ellenére már komoly eredményeket felmutató posztdoktorok pályán maradását, saját kutatócsoportjuk megalapítását. Jelentős kutatócsoportok kutatásait is támogatja azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket érhessenek el. Jelenleg külföldön dolgozó, kiemelkedő magyar kutatók „visszacsábításában”, illetve hazai kutatók végleges külföldre költözésének („agyelszívás”) megakadályozásában is fontos szerepe van az OTKA-támogatásoknak, így a kutatói életpálya bármely szakaszán lévő tudományos kutató számára hasznos lehet. Ezért az OTKA alapvető stratégiája, hogy nagy számban támogassa a pályakezdő kutatókat, illetve a kutatói életpálya minden szakaszában az arra érdemes kutatások megvalósítását. Az OTKA kutatásoknak pozitív hatásuk van a kutatást befogadó intézményekre is, hiszen az elnyert pályázatok révén hozzájárul az intézmények infrastruktúrájának, eszközparkjának (műszer, számítógép, könyvtár) fejlesztéséhez, segíti kutatási pénzek becsatolását a felsőoktatásba, hogy az egyetemeken és a főiskolákon több területen folyhassanak jelentős kutatások. Ezen felül elősegíti, hogy egy kutatóhelyen, intézményben kialakulhasson a szükséges kutatási kapacitás. Támogatja a hazai és külföldi tudományos kutatók és kutatást befogadó intézmények együttműködését és közvetett módon hozzájárul ahhoz is, hogy kiemelkedő színvonalú kutatások megvalósulásával az azoknak kutatóhelyi hátteret biztosító intézmények tudományos rangja, nemzetközi elismertsége is növekedjék. A tudományos hatás a legjelentősebb, mert az emberi kíváncsiságra, a nemzetközi kutatásban megfogalmazódott kérdésekre tudományos értékű válasz születik; nemzetközileg jegyzett publikációk jönnek így létre, ami elősegíti a kutatók nemzetközi elismertségét és átfogó, nagy volumenű, vagy több tudományterületre kiterjedő interdiszciplináris kutatások valósulnak meg. Fontos továbbá, hogy a magyar kutatási eredmények bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe; élvonalbeli módszerek, eljárások honosodnak meg Magyarországon és nem várt alkalmazási lehetőségek is felbukkannak. A kifejezetten pénzben, gazdasági haszonban mérhető, bár nem mindig közvetlen hatás is számottevő a felfedező kutatások esetében. A tudományos ötlet és az alapkutatási eredmény megléte kifejezett előfeltétele az alkalmazott kutatásoknak és az ipari innovációnak. Szabadalmak jönnek létre alapkutatási eredményként, melyek gazdaságilag hasznosíthatók; technológiák, iparágak fejlődését szolgálhatják az alapkutatási eredmények, valamint nemzetközi színvonalon megalapozott gazdaságpolitikai javaslatok születhetnek, melyek rendszerszinten segítik a gazdasági tervezést. A felfedező kutatások makrogazdasági kitörési pontokat jelölhetnek meg Magyarország fejlődése érdekében. A társadalom egésze 37
számára hasznot jelent, ha a társadalmat érintő stratégiai döntések előkészítése, tudományos megalapozása az alapkutatások eredményein nyugszik. Ezen kívül a közérthetően megfogalmazott kutatási célok és tudományos eredmények hozzájárulnak az emberek felelős és tájékozott polgárrá válásához; a közpénzen támogatott tudományos kutatások eredményei széleskörűen és mindenki számára szabadon hozzáférhetők; a kutatás, a kutató, és általában a felsőfokú iskolázottság társadalmi elismertségének növekedésével pedig nőhet a felsőfokú végzettség és a kutatói pálya iránti igény, többen választhatják a kutatói életpályát. A kultúra területén jelentkező fontos eredmény a magyar kulturális örökség tudományos feltárása és megőrzése a jelen és a következő generációk számára, a kollektív nemzeti emlékezet és pozitív nemzeti hagyományok szakszerű és valós meghatározása és fenntartása, a múlt tanulságaiból való okulás és a sikerektől való erősödés a közösségek szintjén, és nem utolsó sorban a magyarság nemzeti identitásának és közösségi kohéziójának megerősítése országhatáron belül és kívül.
38
4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium 4.2. Műszaki és Természettudományi Kollégium 4.3. Élettudományi Kollégium
39
4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA
4.1.
Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium
A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Bálint Csanád (elnök), Barna Gábor, Bereczkei Tamás, Bernáth Árpád, Csejtei Dezső, Elekes Zsuzsanna, Falus Iván, Fertő Imre, Gergely András, Jankovich-Bésán Dénes, Kákai László, Károlyiné Berlász Melinda, Lővei Pál, Pál József, Prószéky Gábor, Tóth Mihály, Tóth Pál Péter, Vásáry István, Bartos Huba (titkár), Szigeti István (titkár)
A kollégium elnöke 2008 óta Bálint Csanád akadémikus, régész, aki 2012. december 31-ig az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója volt. Szakterülete a koraközépkori régészet, Bizánc és az avarok régészete és története. Poitiers-ben és Belgrádban volt kutatási ösztöndíjas, vendégprofesszorként tanított Párizsban és Nápolyban. Több nemzetközi és magyar tudományos bizottság és szervezet tagja, illetve elnöke. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium az elnökön kívül 17 tagból áll, akik a kollégiumhoz tartozó tudományágak képviseletét látják el. A kollégiumhoz, melynek munkáját két kollégiumi titkár, Bartos Huba és Szigeti István segíti, 11 szakmai zsűri tartozik. A kollégium 2012-ben 3 ülést tartott. Alapvető feladatai (a zsűrirangsorok és szakmai minősítések tárgyalása, döntés-előkészítés az OTKA Bizottság számára, a zsűrik esedékes rotációjának jóváhagyása) mellett folyamatosan tárgyalta a lezárult kutatások zárójelentéseinek minősítését. Minden esetben először a zsűri vizsgálja meg a jelentést és ad egy minősítésjavaslatot, majd a kollégium véglegesíti a szakmai minősítést. 2012-ben 96 db kutatás zárójelentését tárgyalták, ebből 33 db nemzetközileg is kiemelkedő” (10 pont), 20 db „kiváló” (9 pont), 28 db „jól megfelelt” (7-8 pont), 11 db pedig „megfelelt” (5-6 pont) minősítést kapott. Három jelentés esetén a kollégium elhalasztotta a döntést. Pótinformációt kért a vezető kutatótól a kutatás eredményeként létrejött kéziratok kiadásának idejéről; magyarázatot kért arra, hogy miért nem került sor nagyszámú publikációnál az OTKA-támogatás feltüntetésére; illetve új külső szakértői vélemény bekérését tartotta szükségesnek. Egy esetben, mivel háromszori felszólításra sem készítette el a vezető kutató a zárójelentését, azt javasolta az OTKA Bizottságnak, hogy a vezető kutatót 5 évre zárja ki a pályázás lehetőségéből és – mivel részeredmények születtek a kutatásból – a támogatási összeg részbeni visszafizetését tartotta szükségesnek. A kizárási és visszafizetési javaslattal az OTKA Bizottság egyetértett. A kollégium a zsűrielnökök jelenlétében foglalkozott még a 2011. év zsűritapasztalatainak értékelésével, a pályázatok kutatási terveinek két nyelven történő beadásának lehetőségével, valamint a 2013. évi pályázati kiírás tervezetével is. A kollégium különösen fontosnak tartja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok területén is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nemzetközi szabályokat (az angol nyelvű pályázást, külföldi szakértők bevonását a véleményezésbe, a nemzetközi együttműködések támogatását, a tudománymetriai adatok használatát) annak 40
érdekében, hogy az ezeken a tudományterületeken működő kutatók és kutatások is minél nagyobb számban kerüljenek be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, a magyar kutatóknak és kutatási eredményeiknek nemzetközi elismertsége minél nagyobb mértékben növekedjék. Ugyanakkor szintén hangsúlyosnak tartja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok tudományági jellegzetességei továbbra is megjelenjenek a pályázati kiírásokban, értékelésekben és az OTKA munkájában. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium zsűrijei: -
Állam- és jogtudomány, politikatudomány (ÁJP) Filozófia (FIL) Közgazdaságtudomány, jövőkutatás, statisztika (KJS) Magyar irodalomtörténet, modern filológia (MIF) Művészeti és kulturális tárgyú kutatások, néprajz, zenetudomány és művészettörténet (MKK) Nyelvtudomány (NYE) Ókortudomány, orientalisztika (ÓKR) Pszichológia, pedagógia (PSP) Régészet, magyar őstörténet (RGM) Szociológia, demográfia (SZD) Történettudomány, tudomány- és technikatörténet (TRT)
41
4.2.
Műszaki és Természettudományi Kollégium
A Műszaki és Természettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Beke Dezső (elnök), Bíró László Péter, Csikor Ferenc,* Demény Attila, Dobróka Mihály, Gáspár Vilmos, , Geresdi István, Györfi László, Hajós György, Hazai László, Kamarás Katalin* Kertész János, Kollár László, * Lévai Géza, Márki László, Michalkó Gábor, Molnár Lajos, Monostori László, Pap Gyula, Patkós András, Pálfy József, Perczel András, Pécz Béla, Pokol György, Szeidl György, Szőnyi Tamás,* Vajk István, Wesztergom Viktor, Wolf György,* Katona Gábor (titkár) * tagsága évközben megszűnt
A Műszaki és Természettudományi Kollégium elnöke Beke Dezső egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora. Szakterülete az alakmemória-ötvözetek, a nano-diffúzió, a nanoszegregáció, a nano-mágnesség, illetve a térfogati és szemcsehatár diffúzió szilárdtestekben. Az Amszterdami Egyetemen fél évig, illetve több más egyetemen (pl. Marseille, Besançon) egy-két hónapig vendégprofesszorként dolgozott, több nemzetközi tudományos szervezet és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Elnyerte az MTA elnökének díját, a Gyulai Zoltán-díjat és az Akadémiai díjat. 2011-ben Szentgyörgyi Albert-díjat kapott. 1998-tól az OTKA Fizika zsűrijének tagjává, majd elnökévé, 2008-tól pedig az OTKA Műszaki és Természettudományi Kollégiumának elnökévé választották. A Kollégiumnak 2012-ben az elnökön kívül 23 tagja volt, munkájukat Katona Gábor titkár segítette. A tagok száma az OTKA Bizottság döntésének megfelelően a korábbi 27-ről fokozatosan csökkent, 2013-tól 20 taggal működik a Kollégium. A tagok tudományterületei megegyeznek a zsűrik szakterületeivel, figyelembe véve a pályázatok számát is. 2012-ben az előző év végén kialakított zsűristruktúrának megfelelően 8 zsűriben folyt a pályázatok értékelése és szakmai nyomonkövetése. A Gépész-, Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki zsűri a korábbi Gépészeti-Kohászati zsűri és az Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki zsűri összevonásából született; a Matematika zsűri nevében is kiegészült a Számítástudományokkal; az Elektrotechnikai-Elektronikai zsűri nevét pedig Informatikai és Villamosmérnöki zsűrire változtatta a Kollégium. 2012-ben a Kollégium két ülést tartott. Az első ülésen tárgyalták a 2012/1-es pályázati forduló PD és K pályázatait, kialakították a pályázatok támogatási rangsorára vonatkozó javaslatot a zsűrik szakmai értékelése és rangsorjavaslata alapján. Áttekintették továbbá az NF és NK jelű pályázatok értékelésének folyamatát. A novemberi ülésén értékelték a lezárt pályázatok zárójelentéseit, továbbá az esedékes rotációhoz kapcsolódóan javaslatokat tettek a zsűrik illetve a Kollégium új tagjaira, valamint a zsűrik új elnökeire, figyelembe véve a – pályázatok alapján indokolt – szakterületi megoszlásokat. A nem megfelelő eredményeket
42
felmutató projektek részjelentéseit megvizsgálták, és értékelték a lezárt pályázatok zárójelentéseit. Összesen 124 db zárójelentést fogadtak el, melyek közül 73% kapott „kiváló” minősítést. Ebből 38 db 10 pontot, 52 db pedig 9 pontot ért el. A projektek 23%-a „jól megfelelt” minősítést ért el, 23 db értékelése 8 pontos lett, míg 7 pontot 6 db projekt zárójelentése kapott. Összesen 5 projekt kapott „megfelelt” értékelést, és a Kollégium nem utasította el egy projekt zárójelentését sem. A Kollégium részletes vitát folytatott le az interdiszciplináris pályázatok kezelésével kapcsolatban az egyik kollégiumi tag kezdeményezésére. A pályázatok rangsoráról és a szakértők által adott pontok viszonyáról egy részletes elemzés keretében a Kollégium fontos elvi kérdéseket érintő napirend keretében foglalkozott. A Műszaki és Természettudományi Kollégium zsűrijei: -
Fizika (FIZ) Földtudomány I. (FT1) Földtudomány II. (FT2) Gépész-, Építő-, Építész-, Közlekedésmérnöki (GÉK) Informatikai és Villamosmérnöki (IVM) Kémia I. (KM1) Kémia II. (KM 2) Matematika és Számítástudományok (MAT)
43
4.3.
Élettudományi Kollégium
Az Élettudományi Kollégium tagjai 2012-ben Erdei Anna (elnök), Acsády László, Báldi András, Barnabás Beáta, Bartha Tibor, Bíró Péter, Burgyán József, Cseh Sándor, Illés Zsolt, Jancsó Gábor, Kiss Levente, Minárovits János, Nagy László, Papp Zoltán, Rajnavölgyi * ** Éva, Siklós László, Széll Márta, Szűcs Géza, Tóth Gábor (titkár), Vadadi-Fülöp Csaba (titkár) *megbízatása évközben megszűnt ** évközben megbízott
Az Élettudományi Kollégium elnöke 2008 óta Erdei Anna akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézete Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szakterülete a celluláris immunológia. Mainzban, Oxfordban, Bázelben, Berlinben és az izraeli Weizmann Intézetben kutatott. Számos nemzetközi és magyar tudományos társaság vezetőségének tagja, illetve elnöke. Több nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Kollégiumnak 2012-ben az elnökön kívül 17 tagja volt. A kollégiumi tagok által művelt tudományterületek nagyon szerteágazóak és lefedik az agrárium, a biológia és az orvostudomány teljes vertikumát. Az Élettudományi Kollégiumhoz 2012-ben 10 szakmai zsűri tartozott, a Kollégium munkáját Tóth Gábor segítette titkárként, 2012. december 1-től pedig Vadadi-Fülöp Csaba. 2012-ben 2 ülést tartottak, ezeken a zsűrielnökök beszámoltak a zsűriülésekről, a pályázati forduló illetve a 2011. év tapasztalatairól. A Kollégium megtárgyalta és elfogadta a PD és K típusú pályázatok sorrendjére tett javaslatokat, megvitatta és jóváhagyta a zsűrielnökök és zsűritagok tisztújítására beérkezett javaslatokat, javaslatot tett a bírálói pontozási skála módosítására, a zsűrik véleménye és minősítése alapján áttekintette és elfogadta a beérkezett zárójelentéseket. A 2012. év során a Kollégium 136 db zárójelentést tárgyalt meg, amelyek közül 80 db „kiváló”, 43 db „jól megfelelt”, 10 db „megfelelt” volt, három esetben azonban a kollégium szakmai szempontból nem fogadta el a zárójelentést. Az Élettudományi Kollégium zsűrijei: -
Agrártudományok, növényeket érintő tudományterületek (AGR1) Agrártudományok, állatokat érintő tudományterületek (AGR2) Talajtan, növényvédelem, erdészet (AGR3) Bioinformatika, rendszerbiológia, biofizika és szerkezeti biológia (BIOIN) Idegtudomány (IDEGT) Sejtbiológia, immunológia, mikrobiológia, növényélettan, toxikológia (INFRA) Kísérletes orvostudomány (KISOR) Klinikai orvostudomány (KLINO) Molekuláris biológia és molekuláris interakciók (MOLBI) Botanika, hidrobiológia, természetvédelmi biológia, zoológia, ökológia, antropológia (SUPRA)
44
5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 5.1. Kutatási pályázat (K) 5.2. Nagy költségű kutatási pályázat (NK) 5.3. Fiatal kutatói pályázat (PD) 5.4. Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF) 5.5. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN) 5.6. Publikációs pályázat (PUB)
45
5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 5.1.
Kutatási pályázat (K)
Pályázat célja
kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos műhelyek támogatása
Futamidő
legfeljebb 4 év
Pályázható összeg
alsó határa évi minimum 0,5 M Ft felső határa átlagosan évi 7 M Ft, amely egyik évben sem haladhatja meg a 9 M Ft-ot teljes munkaidejű kutatói alkalmazás, és/vagy jelentős eszköz, műszerbeszerzés esetén a megpályázható összeg felső határa átlagosan évi 11 M Ft (a többlet kizárólag a kutatói alkalmazásra és/vagy az első évben beszerzett eszközre, műszerre tervezhető)
A 2012-es évben 1243 db kutatási projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 335 db volt (a 2011/1-es pályázat fordulóban támogatott pályázatok közül 211 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 124 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 666 db kutatási pályázat közül 211 db (a TBTK területén 58 db, az MTTK területén 75 db, míg az ÉTK területén 78 db) részesülhetett támogatásban . A megítélt támogatási összeg 17,9%-át a TBTK-hoz, 33,0%-át az MTTK-hoz és 49,1%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 122 projektnél felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 75 projektnél az MTA kutatóintézeteiben, 4 projektnél könyvtárban, levéltárban, múzeumban és további 10 projekt esetében egyéb kutatóhelyen történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 55,5%-a a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek vagy főiskoláknak), 38,4%-a az MTA kutatóintézeteinek, 4,6%-a egyéb kutatóhelyeknek és 1,4%-a könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak került átadásra.
46
A 2012/1 fordulóban 1049 db K típusú pályázatot nyújtottak be, jelentősen többet, mint a korábbi években. Ebből 208 db pályázat került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 69 db, az MTTK-hoz tartozó kutatásokból 65 db és az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 74 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 21,3%-át a TBTK, 30,9%-át az MTTK és 47,8%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 120 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 72 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 9 esetben egyéb kutatóhelyen, 7 esetben pedig könyvtárban, levéltárban vagy múzeumban történik az alapkutatás. A támogatási összegek 58,9%-a a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 33,0%-a az MTA kutatóintézeteinek, 5,4%-a egyéb kutatóhelyeknek, 2,7%-a pedig könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak kerül átadásra a teljes futamidő során.
5,4%
A támogatási összegek megoszlása intézménytípusonként a kutatási projekteknél (2012/1) Egyetem, Főiskola
2,7% 33,0% 58,9%
MTA Könyvtár, Levéltár, Múzeum
A 2012-es évben lezárult K típusú projektek vezetői 228 db zárójelentést készítettek, melyben 3248 db folyóiratcikk (5706,19 IF), 142 db könyv, 605 db könyvfejezet, 548 db konferencia- kiadványban megjelent tanulmány, 795 db absztrakt és 1200 egyéb publikáció (köztük 62 disszertáció) megjelenéséről számoltak be. A 2012-ben lezárult K típusú projektek keretében 14 db szabadalmat jelentettek be, aminek fele az MTTK-hoz, másik fele az ÉTK-hoz tartozó projektek eredménye.
47
5.2.
Nagy költségű kutatási pályázat (NK) Pályázat célja
Futamidő
Pályázható összeg
kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos műhelyek támogatása. legfeljebb 4 év felső határa nincs, de megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok (a K típus költségvetési korlátait meghaladó pályázatok)
A 2012-es évben 94 db nagy költségű kutatási projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 31 db volt (a 2011/1-es pályázat fordulóban támogatott pályázatok közül 23 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 8 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 76 db nagyköltségű kutatási pályázat közül 23 db (a TBTK területén 7 db, az MTTK területén 7 db, míg az ÉTK területén 9 db) részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg 25,0%-át a TBTK-hoz, 31,4%-át az MTTK-hoz és 43,6%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 11 projekt esetében felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán) és 12 projekt esetében az MTA kutatóintézeteiben történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 50,8%-a a felsőoktatási intézményeknek, 49,2%-a az MTA kutatóintézeteinek került átadásra.
A 2012/1 fordulóban 102 db NK típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 21 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 4 db, az MTTK-hoz tartozó kutatások közül 8 db, az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 9 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 16,5%-át a TBTK, 35,8%-át az MTTK, és 47,7%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 8 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 10 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 3 esetben pedig egyéb kutatóhelyen történik az alapkutatás. A támogatási összegek 46,1%-a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 43,2%-a az MTA
48
kutatóintézeteinek, 10,7%-a pedig egyéb kutatóhelyeknek kerül átadásra a teljes futamidő során.
A 2012-es évben lezárult NK típusú projektek vezetői 15 db zárójelentést készítettek, melyben 224 db folyóiratcikk (645,6 IF), 2 db könyv, 7 db könyvfejezet, 60 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 40 db absztrakt és 210 egyéb publikáció (köztük 16 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be.
49
5.3.
Fiatal kutatói, posztdoktori pályázat (PD) Pályázat célja
40 év (társadalomtudományi kutatások esetén 45 év) alatti fiatal kutatók támogatása önálló tudományos programjuk elindításában külföldről hazatérő kutatók itthoni munkakezdésének segítése OTKA által már támogatott, kiemelkedően sikeres projektekben fiatal kutatók részvételének biztosítása
Futamidő
legfeljebb 3 év
Pályázható összeg
önálló, ígéretes kutatási projekt esetén alsó határa évi 0,5 M Ft, felső határa átlagosan évi 4 M Ft, de az egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot a pályázó posztdoktori alkalmazása esetén a munkabér havi összege (bruttó 280 ezer Ft) és törvényben meghatározott járulékai kutatási projekt és alkalmazás együttesénél átlagosan évi 4 M Ft kutatási projektre, de az egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot, valamint havi bruttó 280 ezer Ft munkabérre és járulékaira. jelentős eszköz- vagy műszerbeszerzés esetén a kutatási típusú pályázatok által a megpályázható kutatási összeg felső határa átlagosan (a munkabéren felül) évi 5 M Ft, de ebben az esetben a többlet kizárólag az első évben beszerzett anyagra, eszközre, műszerre tervezhető
A 2012-es évben 316 db posztdoktori projektnek volt érvényes szerződése. Ebből a 2012ben újonnan induló kutatások száma 124 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 45 db, a 2012/2 pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 79 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2012/1-es pályázati ciklusban 353 db PD típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 103 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 26 db, az MTTKhoz tartozó kutatásokból 31 db és az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 46 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 19,6%-át a TBTK, 30,4%-át az MTTK és 50,0%át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 70 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 28 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 4 esetben egyéb kutatóhelyen, 1 esetben pedig könyvtárban, levéltárban, múzeumban történik az alapkutatás. A támogatási összegek 65,8%-a felsőoktatási intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak), 28,6%-a az MTA kutatóintézeteinek, 4,2%-a egyéb kutatóhelyeknek, 1,4%-a pedig könyvtárnak,levéltárnak,múzeumnak került átadásra a teljes futamidő során.
50
A 2012-es évben a lezárult PD típusú projektek vezetői 61 db zárójelentést készítettek, melyben 1 db szabadalmat jelentettek be, 443 db folyóiratcikk (916,8 IF), 18 db könyv, 70 db könyvfejezet, 193 db konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 127 db absztrakt és 149 egyéb publikáció (köztük 2 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be.
51
5.4.
Nagy költségű fiatal kutatói pályázat (NF) Pályázat célja
nemzetközi ismertséggel rendelkező 40 év (társadalomtudományi kutatások esetén 45 év) alatti fiatal kutatók támogatása önálló - új – kutatócsoport létrehozásában
Futamidő
legfeljebb 4 év
Pályázható összeg
felső határa nincs
Az OTKA a 2012-es évben 20 db nagy költségű fiatal (NF) és 10 db norvég nagy költségű fiatal (NNF) projektet gondozott. Ebből a 2012-ben újonnan induló NF kutatások száma 9 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 6 db, a 2012/2 pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db projektnél indult el a kutatás 2012-ben). A 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott 20 db nagy költségű fiatal pályázat közül 7 db (a TBTK területén 1 db, az MTTK területén 3 db, míg az ÉTK területén 3 db) részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg tekintetében 16,4%-át a TBTK-hoz, 38,4%-át az MTTK-hoz és 45,2%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 5 projekt esetén felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán) és 1-1 projekt esetében az MTA kutatóintézetében illetve könyvtárban, múzeumban, levéltárban történik a kutatás. A támogatási összeg intézménytípusonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy annak 76,3%-a a felsőoktatási intézményeknek, 13,4%-a az MTA kutatóintézeteinek, 10,3%-a pedig könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak került átadásra.
A 2012/1 fordulóban 47 darab NF típusú pályázatot nyújtottak be. Ebből 7 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 2 db, az MTTK-hoz tartozó kutatásokból 2 db, az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 3 db finanszírozásáról döntött. A támogatási összegek 27,8%-át a TBTK, 33,7% -át az MTTK és 38,5%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 4 esetben felsőoktatási intézményben (egyetemen vagy főiskolán), 3 esetben pedig az MTA kutatóintézeteiben történik az alapkutatás. A támogatási összeg 62,0%-a felsőoktatási intézményeknek, míg 38,0%-a az MTA kutatóintézeteinek kerül átadásra a teljes futamidő során. 52
A 2012-es évben lezárult NF típusú projektek vezetői 4 db zárójelentést készítettek, melyben 77 db folyóiratcikk (234,46 IF), 18 db könyvfejezet, 1 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 42 db absztrakt és 116 egyéb publikáció (köztük 2 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be.
2012-ben 8 db NNF projekt zárult le. Ezek eredményeként 38 db folyóiratcikk (99,9 IF), 2 könyv, 2 db könyvfejezet, 4 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 35 db absztrakt és 2 egyéb publikáció (köztük 1 db disszertáció) megjelenéséről számoltak be.
53
5.5.
Nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázat (NN) Pályázat célja
nemzetközi együttműködésen alapuló, kiemelkedő eredményeket ígérő alapkutatások támogatása
Futamidő
javasolt futamideje 3 év, de illeszkednie kell mindkét partner pályázati rendszeréhez
Pályázható összeg
a megpályázható összegnek felső korlátja megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok
nincs,
de
a
Az OTKA a 2012-es évben 67 db nemzetközi együttműködésben végzett projektet gondozott. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 18 db volt (a 2011/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db, a 2011/2-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 8 db, a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 4 db, a 2012/2-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db projektnél indult el a kutatás a 2012-es évben). A 2011/2-es fordulóban beérkezett 13 pályázat közül az OTKA Nemzetközi Bizottsága javaslata alapján 8 támogatásáról döntött 2012-ben az OTKA Bizottság. Ezen pályázók 2012től kezdhették el a kutatásokat. A 2012/1-es és 2012/2-es pályázati fordulóban meghirdetett felhívásra 45 db pályázat érkezett be, melyek közül 14 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A 2012-es évben az OTKA Bizottság további 3 db ERA-Chemistry pályázatot részesített támogatásban. A támogatott pályázatok közül 2 db a TBTK-hoz, 6 db az MTTK-hoz és 9 db az ÉTK tudományterületeihez tartozik. A támogatási összegek 19,0%-át a TBTK, 30,4%-át az MTTK és 50,6%-át az ÉTK projektjei kapták. A 2012-es évben 10 egyetem és 7 MTA-s kutatóintézet részesült támogatásban. A támogatási összegek 62,3 %-a egyetemeknek, 37,7 %-a az MTA kutatóintézeteinek kerül átadásra a teljes futamidő során.
54
A 2012-es évben az NN típusú projekt vezetői 7 db zárójelentést készítettek, melyben 35 db folyóiratcikk (75,1 IF), 3 db könyv, 8 db könyvfejezet, 6 db konferencia kiadványban megjelent tanulmány, 4 db absztrakt és 23 egyéb publikáció megjelenéséről számoltak be.
55
5.6.
Publikációs pályázat (PUB) Pályázat célja
OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közérthető ismertetése, források kiadásának támogatása
Pályázat nyelve
magyar (tudományterülettől függetlenül)
Futamidő
legfeljebb 1 év
Pályázható összeg
a megpályázható összegnek sem alsó, sem felső korlátja nincs, de a megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok az igazoltan teljesített számlák összegét a megjelentetés után téríti meg az OTKA
Az OTKA a 2012-es évben 59 db az eredmények közlését és az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztését célzó projektet gondozott. Ebből a 2012-ben újonnan induló kutatások száma 31 db volt. Az eredmények közlésére 2012-ben két határidővel meghirdetett pályázatra 46 pályázat beérkezett be, melyek közül az OTKA Publikációs Bizottsága javaslata alapján, az OTKA Bizottság 35 támogatásáról döntött. A 35 projekt közül 6 db tudományos ismeretterjesztésre, 9 db tudományos forrás kiadásra, 20 db pedig tudományos könyv megjelentetésére kapott támogatást. Az összes támogatási összeg 12,8%-át PUB-I (ismeretterjesztés) pályázatra, 24,6%-át PUB-F (forráskiadás) pályázatra és 62,6%-át PUB-K (könyv) pályázatra fordították. A 2012-es évben 13 MTA- kutatóintézet, 11 kiadó, 4 egyetem és 7 egyéb kutatóhely részesült publikációs támogatásban. A támogatási összegek 12,1 %-a egyetemeken, 45,2 %-a az MTA kutatóintézetein, 29,6%-a kiadókon, 13,1%-a pedig egyéb kutatóhelyeken keresztül támogatta publikációk megjelentetését.
56
A 2012-es évben a PUB típusú projektek vezetői 27 db zárójelentést készítettek, melyben 55 folyóiratcikk, 16 könyv, és 24 egyéb mű megjelenéséről számoltak be.
57
6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK 6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei Társadalom- és bölcsészettudományok területéről: Barna Gábor és Tóth Pál Péter Műszaki és természettudományok területéről: Czigány Tibor és Hajós György Élettudományok területéről: Barthóné Szekeres Júlia és Páldi Emil 6.2. OTKA – Élet és Tudomány közös tudománynépszerűsítő cikkpályázat nyertesei Kiss Erika és Viskolcz Noémi: A 17. század arisztokrata udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján Góth Miklós, Dénes Judit és Korbonits Márta: Óriások birodalma, avagy veleszületett agyalapi mirigydaganatok Dombrádi Zsolt és Elekes Zoltán: Egzotikus atommagok vizsgálata – kóbor vándorneutronok 58
6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK
6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei Az OTKA Bizottság elnöke Juhász-Nagy Sándor professzor, az Élettudományi Kollégium akkori elnöke javaslatára 1995-ben alapította meg az Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat. A díjat az OTKA Bizottság elnöke adományozza évente a hazai kutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sokéves munkásság elismeréseként, melyet az élettudományok, a műszaki és természettudományok, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok területéről minden évben két-két kutatónak ítélik oda. A díjak átadására 2012. november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A társadalom- és bölcsészettudományi területről 2012-ben Barna Gábor és Tóth Pál Péter nyerte el az Ipolyi Arnold Díjat.
Barna Gábor néprajzkutató, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék tanára. Számos kitüntetéssel rendelkezik, többek között Janó János-díjas, elnyerte a Nagykunságért díjat is. 2001-től Széchenyi Professzori díjas. Szerkesztője az Acta Ethnographica Hungarica akadémiai folyóiratnak és több könyvsorozatnak. 1992-től számos eredményes OTKA-projekt vezetője. A szegedi folklorisztikai és vallási néprajzi kutatások megújítója. Érdeklődéséhez több témakör tartozik. Elsősorban a vallási kultúrát kutatja, ezen belül is különös hangsúllyal a zarándoklatokat, a búcsújárást. Vizsgálja az ünnepek és az ünneplés világát, a szokásokat és a rítusokat, a szentek tiszteletének korhoz kötött sajátosságait, s főleg a 20. századi boldoggá és szentté avatások, illetve a tisztelet társadalmi hátterét, mozgatórugóit. Kutatja az identitás (etnikai, vallási stb.) megőrzésének és változásának jellemzőit. Tanulmányozza az újkori vallási egyesületek és lelkiségi mozgalmak közösségteremtő szerepét, a kántorok és más laikus oltárszolgák tevékenységét, a kéziratos énekes- és imádságoskönyveket. Érdekli a kultúra helyhez- és térhez kötöttsége. E témakörökben több könyvet és többszáz tanulmányt közreadott; számos nemzetközi szakmai társaság tagja. Terepmunkát a Kárpát-medence majd’ minden tájegységében végzett.
59
Tóth Pál Péter demográfus. Kutatómunkája elsősorban a Kárpát-medencei magyar népességfejlődés folyamatainak, valamit a legújabbkori migrációs mozgások népességszámát befolyásoló szerepének feltárására irányul. 1971-ben avatták bölcsészdoktorrá, kandidátusi értekezését 1979-ben védte meg, 2009-ben pedig az MTA doktora lett. 1974 és 1986 között az ELTE BTK Szociológiai Tanszékének munkatársa, docense, majd 1986 és 1992 között a Magyarságkutató Csoport, majd Intézet tudományos főmunkatársa volt. Ezt követően a KSH Népességtudományi Kutatóintézetében folytatta kutatómunkáját, ahol előbb tudományos főmunkatárs, majd az intézet tudományos tanácsadója lett. Közben az Oktatási Minisztérium Szociológiai Szakbizottságának titkáraként dolgozott (1984–1989); a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (a mai Budapesti Corvinus Egyetem) Széchenyi István Szakkollégiumában a kisebbségek szociológiáját tanította (1991–1993); Széchenyi Professzori ösztöndíjasként a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanított (1999–2004). A Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola törzstagja. Évek óta tagja az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának. Ösztöndíjasként a Columbia University-n, az Újvidéki Egyetemen, és az Illinois State University-n járt. Több szerkesztőbizottság, illetve hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Két cikluson át elnöke volt az MTA Demográfiai Bizottságának. Kutatásai során történetszociológiai kérdésekkel, az etnikumok szociológiai problémáival, az etnikai konfliktusok kérdéskörével, a környező országokban élő magyar nemzetiségűek szociológiai, demográfiai problémáival, az országot érintő nemzetközi vándorlás jelenidejű folyamataival, az új állampolgárok szociodemográfiai jellemzőivel, a szórványosodás kérdéskörével, az asszimilációs folyamatokkal, az idegenellenességgel valamint a magyar népességfejlődést meghatározó törvényszerűségek feltárásával foglalkozott. Doktori értekezésében a nemzetközi vándorlás Kárpát-medencei magyar népességfejlődésben játszott szerepét tárta fel s arra a kérdésre adott választ, hogy 1918-ig – az addig elszenvedett jelentős mértékű népességveszteség ellenére – mi biztosította a magyarok természetes szaporodást meghaladó lélekszám-növekedését. Kutatási eredményei közel 300 közleményben láttak napvilágot. Ezek között 14 önálló kötet, 23 szerkesztett könyv jelent meg.
60
A műszaki és természettudományi területről 2012-ben Czigány Tibor, valamint Hajós György kapott Ipolyi Arnold Díjat. Czigány Tibor 49 éves, okleveles gépészmérnök, az MTA doktora, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja, a Polimertechnika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA Kompozittechnológiai kutatócsoportjának vezetője. Szakterülete a gépészeti anyagtudományok, azon belül is a kompozit szerkezeti anyagok. Jelentős eredményeket ért el az új kompozit anyagok és kompozit előállítási technológiák fejlesztésében, valamint ipari bevezetésében. Publikációinak száma 248, konferenciaelőadásainak száma több mint 100, az összes ismert független hivatkozásának száma 1540, H-indexe 24, cikkeinek kumulatív impakt faktora 111. Kutatási eredményeinek újszerűségét igazolják az azokra kapott nagyszámú független hivatkozásokon túl a különböző ösztöndíjak és elismerések (pl. Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj). Számos nemzetközi és hazai szakmai-tudományos szervezet tisztségviselője, folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja, az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja, az European Society of Composite Materials Council választott tagja, amelynek két évig volt a főtitkára. Három évig volt az OTKA Gépészeti-kohászati zsűri elnöke. Tagja a Magyar Mérnökakadémiának, az MTA Doktori Tanácsának, valamint a Jelölő Bizottságnak is. Az MTA Szál- és Kompozittechnológiai Bizottság elnöke, doktor-képviselő. Iskolateremtő kutató, a Mestertanár Aranyérem kitüntetés tulajdonosa, akinek eddig 14 PhD-hallgatója szerzett fokozatot, valamint 5 hallgatója OTDK I. helyezést ért el. Tanítványai közül került ki a 2005. évi Ifjúsági Bolyai-díjas, a 2007. évi egyik Junior Prima-díjas és a 2011. évi Pro Scientia–díjas is. Hajós György az MTA doktora, egyetemi magántanár, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézetének igazgatója. Kutatásait a preparatív szerves kémia területén, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében végzi. Munkáját elsősorban a nitrogéntartalmú gyűrűs vegyületek szintézisére, szerkezetvizsgálatára és reakciókészségének felderítésére összpontosítja. Munkatársaival számos új gyűrűváz első szintézisében vett részt. Rendszeresen törekedett ezen heterociklusos származékok biológiai hatékonyságának feltárására, így korábban gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és központi idegrendszerre ható vegyületeket ismert fel. Az EU által támogatott egyik program (COST) keretében az utóbbi évtizedben ezirányú kutatásait az ún. „multidrog-rezisztencia” gátlására irányította: e gátlás csökkentésével ugyanis hatékonnyá válhat a gyógyszeres terápia, mely különösen a rákbetegségek és a tuberkulózis kezelésénél jelenthet lényeges fejlődést. A tudományos kutatómunka mellett komoly erőfeszítéseket tesz az oktatás terén is: az ELTE Doktori Iskolájának törzstagja, számos doktori munkát irányított és irányít ma is. Rendszeresen vesz részt és tart előadásokat nemzetközi konferenciákon, tagja az Európai Heterociklusos Kémiai Kollokvium
61
tudományos szervező bizottságának. 1986-ban az MTA Zemplén Géza-díjjal, 2009-ben Akadémiai díjjal tüntette ki. Jelenleg intézetében professor emeritusként tevékenykedik.
2012-ben az élettudományok területéről Barthóné Szekeres Júlia és Páldi Emil kapta meg az Ipolyi Arnold díjat.
Szekeres Júlia az MTA doktora egyetemi tanár, a PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetének vezetője. Egy cikluson keresztül a POTE tudományos rektorhelyettese, majd a PTE ÁOK tudományos dékánhelyettese volt. A European Society for Immunology of Reproduction és a Magyar Immunológiai Társaság, vezetőségének tagja (utóbbinak 2002 és 2005 között elnöke). Az International Society for Immunology of Reproduction elnöke. Széchenyi Professzori ösztöndíjas, két nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagja. A MTA Immunológiai Bizottságának tagja (2002 és 2005 között elnöke) Két ciklusban a MAB Plénum, majd a MAB Felülvizsgálati Bizottságának tagja, illetve elnöke volt. Egy cikluson át tagja volt az OTKA Infraindividuális zsűrijének, majd az Élettudományi Kollégiumnak. Kutatási területe anya és magzata immunológia kapcsolatának vizsgálata. Egy monográfia, több könyvfejezet és 160 tudományos közlemény szerzője. Számos hazai és nemzetközi kutatási pályázatot nyert el.
Páldi Emil az MTA doktora 1960-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán mezőgazdasági mérnöki, majd 1966-ban az ELTE TTK-n vegyész diplomát szerzett, míg ugyanitt 1969-ben pedig fizikai és szervetlen kémiából doktorál ugyanott. 1970 szeptemberétől egészen 2006-ig az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében növénybiokémikusként dolgozott. Az első időszakban feladata a növényi stresszélettani, és biokémiai kutatások megszervezése, beindítása, majd irányítása. 1981 és 2002 között a Növényélettani és Biokémiai Osztályt vezette. Kutatási területe az abiotikus stressztényezők – elsősorban az alacsony hőmérséklet – hatása az őszi kalászosok és a kukorica anyagcseréjére. Kandidátusi disszertációját 1976ban védte meg, melynek témája a vernalizáció nukleinsav–anyagcseréje volt. 1999-ben habilitált a Pannon Egyetem (PE) Georgikon Karán, 2000-ben tézisei alapján elnyerte az MTA Doktora címet. 2001-től a PE egyetemi magántanára. A PE veszprémi Mérnök Karán 2001 és 2008 között környezettudományi szakosoknak biokémiát oktatott, jelenleg az MScképzésben az Ökológia élettani és biokémiai alapjai című tárgyat tanítja. 1993 és 2011 között a PE Georgikon Kar Doktori Iskolájában két tárgynak volt a felelőse. 1992-től 8 éven át volt a COST 814 Európai Stresszélettani Kutatási Program hazai vezetője. 2006 és 2011 között az Acta Agronomica Hungarica tudományos szerkesztője. Angol nyelven 76 közleménye jelent meg. Az OTKA munkájában annak megalakulása óta vesz részt: 9 éven át mint az AGR1 és az AGR3 zsűrik tagja, másrészt mint bíráló.
62
6.2. OTKA – Élet és Tudomány közös tudománynépszerűsítő cikkpályázat nyertesei Az OTKA és az Élet és Tudomány folyóirat szerkesztősége 1997 óta hirdet pályázatot olyan kutatók számára, akik közérthető és figyelemfelkeltő tanulmány formájában számolnak be OTKA által támogatott kutatásuk eredményeiről a tudomány iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. Ahogy az elmúlt években, a pályamunkák elbírálásánál 2012-ben is az volt a legfőbb szempont, hogy a legújabb OTKA-kutatásokat a nagyközönség számára is érthető módon mutassák be a kutatók. A díjakat Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke és Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője adta át az OTKA Irodában 2012. november 21-én. A szakértő zsűri az első díjat Kiss Erikának és Viskolcz Noéminek ítélte oda A 17. századi arisztokrata udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján című munkájáért, mely magyar-osztrák együttműködésben valósult meg. Kiss Erika a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, művészettörténész. Kutatási területe a kora újkori Magyar Királyság és Erdély műgyűjteményei, kincstárai és műtárgyai. Viskolcz Noémi a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanára, művelődéstörténész. Kutatási területe a kultúra és művelődés jelenségei a Magyar Királyságban és Erdélyben a korai újkorban, a könyv-, a könyvtár- és a nyomdatörténet, valamint a műgyűjtés története. A magyar arisztokrácia gazdagságát és európai kultúráját az Esterházyak és a Széchenyiek mellett Nádasdy III. Ferenc országbíró is képviselte. A kutatócsoport tagjai (Buzási Enikő, Kiss Erika, Király Péter, Toma Katalin és Viskolcz Noémi) Nádasdy Ferenc (1623–1671) udvarát, annak kulturális-reprezentációs centrumként meghatározható szerepét a mecenatúra különböző szféráiban vizsgálták. Munkájuk az 1671-ben teljes vagyonelkobzásra ítélt arisztokrata ingó és ingatlan vagyonát tartalmazó levéltári és kézirati források, elsősorban a várak, városi házak és gyűjteményi leltárak minél teljesebb körű összegyűjtésére és feldolgozására irányult. Támaszkodva a forráseredményekre, és hasznosítva a hazai és nemzetközi rokon kutatások módszertani tapasztalatait, az eddigieknél korszerűbb vizsgálati szempontok szerint került elemezésre Nádasdy Ferenc mecénási alkata, gyűjtő-, illetve gyűjteményépítő tevékenysége. A tetemes mennyiségű forrásanyagot feldolgozó kutatás az I. Lipót király ellen szerveződött Wesselényi-összeesküvésben jelentős szerepet vállaló Nádasdyt nem egy gazdag, vagyonszerző mágnásként mutatja be, sokkal inkább a kultúrát értő és támogató államférfiként. A második helyezést Góth Miklós, Dénes Judit és Korbonits Márta Óriások birodalma, avagy veleszületett agyalapi mirigydaganatok című munkája nyerte el.
63
Szoros tudományos együttműködés alakult ki Dénes Judit (a Semmelweis Egyetem ösztöndíjas PhD hallgatója), Korbonits Márta (egyetemi tanár, az MTA doktora, a londoni Szent Bertalan Kórház Endokrinológiai Kutatólaboratóriumának vezetője, az öröklődő agyalapi mirigydaganatok világviszonylatban egyik legelismertebb kutatója) és Góth Miklós (egyetemi tanár, az MTA doktora) között. Az agyalapi mirigy (hipofízis) daganatok gyakran előforduló, legtöbbször jóindulatú tumorok, de anatómiai elhelyezkedésük illetve abnormális hormontermelésük miatt súlyos szövődményeket okozhatnak. Az utóbbi két évtizedben sokrétű kutatás irányult annak megismerésére, hogy milyen genetikai eltérés állhat a betegség kialakulásának hátterében. Ennek köszönhetően ma már több génmutáció ismert, amely felelőssé tehető az agyalapi mirigydaganatok kialakulásáért, bár ismereteink még korántsem teljesek. A több mint egy évtizede zajló együttműködés elsősorban agyalapi mirigyhormonok működésével, az általuk okozott betegségekkel, illetve ezek genetikájával kapcsolatos. A közös projekt témája a családi halmozódást mutató agyalapi mirigydaganatok kialakulásában fontos szerepet játszó AIP gén szabályozásának megismerése, különös tekintettel a nemrégiben leírt microRNS-ek szerepére. Ezen kívül dolgoznak egyéb genetikai tényezők feltárásán, illetve a magyarországi családi halmozódást mutató hipofízisadenoma-családok genetikai szűrésén. A debreceni MTA Atommagkutató Intézetében dolgozó Elekes Zoltán és Dombrádi Zsolt az Egzotikus atommagok vizsgálata – kóbor vándorneutronok című közös munkája kapta a harmadik díjat. Dombrádi Zsolt a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének tudományos tanácsadója, az atommag szerkezetének a feltárásával foglalkozik elsősorban a gammaspektroszkópiai módszerek alkalmazásával. Kezdetben az MTA Atomki gyorsítóin dolgozott, majd az európai nehézion-laboratóriumokban (Niels Bohr Institute, Legnaro National Laboratory, Strasbourgi Egyetem) tanulmányozta a stabilitási sávtól távoli atommagok szerkezetét. Egy bő évtizede folytat magszerkezeti kutatásokat radioaktív nyalábokon európai (GANIL, GSI) és japán (RIKEN) laboratóriumokban. Elekes Zoltán az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos főmunkatársa. Jelenleg a németországi Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf Intézetében kutat kiküldetésben. Érdeklődési területe az asztrofizikai jelentőségű magreakciók vizsgálata, melynek segítségével az égi objektumok működésének és az univerzumban található elemek keletkezésének megértéséhez járul hozzá. Ebből a szempontból a radioaktív atommagok egzotikus tulajdonságai rendkívül érdekesek, mert jelentősen módosíthatnak egyes asztrofizikai folyamatokat. Ezeket a tulajdonságokat kutatja kollégájával együtt a már említett nemzetközi laboratóriumokban. A világ egyik vezető radioaktív ionnyaláb-laboratóriumában, a RIKEN-ben különleges eredményt értek el a magyar magfizikusok. Ismert, hogy a nemesgázok rendkívül nehezen 64
reagálnak más elemekkel, mert legkülső elektronhéjuk is teljesen betöltött. Az atommagok között is léteznek ilyen „nemes” atommagok, melyek bizonyos mágikus neutron- vagy protonszámmal rendelkeznek. A magyar kutatók közvetlen kísérleti bizonyítékot adtak a stabil atommagok mágikus neutronszám-eltolódására. Japánban elért figyelemre méltó eredményük, a valencianeutronok magtörzsről való lecsatolódásának kimutatása. Sikerült nekik egy neutrongazdag atommagban az így „elkóborolt valencianeutronok” és a magtörzs ellentétes fázisú oszcillációját is feltérképezni Elekes Zoltánnak és munkatársainak, akik a mérésekhez szükséges eszközök kifejlesztéséhez jelentősen hozzájárultak: egy gyorsneutronok detektálására képes rendszer és egy töltöttrészecske detektorrendszer kifejlesztésében is részt vettek. A kutatócsoport jelenleg gyengén kötött atommagokban valenciaprotonok és neutronok kölcsönhatásának változását tanulmányozza az OTKA támogatásával.
65
7. NÉHÁNY KIMELKEDŐ KUTATÁS BEMUTATÁSA 7.1. Társadalom- és bölcsészettudományok Pállné Lakatos Ilona: Informatizált nyelvi korpusz többdimenziós nyelvföldrajzi ábrázolása Bató Szilvia: Élet és testi épség elleni bűncselekmények a 19. század első felében 7.2. Műszaki és természettudományok Szabó György: Evolúciós játékok gráfokon Antal Péter: Bayesi módszerek a releváns változók kiválasztásának problémájára és alkalmazása az orvosbiológiában 7.3. Élettudomány Szathmáry Eörs: Az élet keletkezésének és jelenkori modellorganizmusok evolúciójának számítógépes vizsgálata Papp Balázs: Az E. coli genomjának és metabolikus hálózatának minimalizálása integratív rendszerbiológiai megközelítéssel 66
7. NÉHÁNY KIMELKEDŐ KUTATÁS BEMUTATÁSA
7.1 Társadalom- és bölcsészettudományok
OTKA K 76239 Pállné Lakatos Ilona Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Magyar Nyelvészeti Tanszék Informatizált nyelvi korpusz többdimenziós nyelvföldrajzi ábrázolása 2009-2012 A Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében az OTKA K 76239 számú támogatásával végzett elméleti és módszertani jellegű munkánk előzményeit jelentő korábbi munkáink (köztük az OTKA támogatásával A magyar nyelvjárások atlasza szabolcsszatmár-beregi kutatópontjain végzett közösségi szempontú valóságosidő-vizsgálat) eredményei arra a felismerésre vezettek bennünket, hogy az északkeleti nyelvjárási régió jellemző sajátságait a maguk teljességében a történelmi megye határainkon túli területein lehet megtalálni. Kutatópont-hálózatunkat így kiterjesztettük a közvetlenül az országhatár túlsó oldalán lévő kárpátaljai és romániai magyarok lakta településekre. Kutatásainkhoz olyan, a határ két oldalán álló településeket állítottunk párba, amelyek a történelmi Szatmár, Bereg, Ugocsa megyékhez tartoztak, az északkeleti nyelvjárási régió részei, a trianoni határok előtt kommunikációs, kulturális, gazdasági kapcsolatban álltak egymással, jelenleg pedig népek, nyelvek, kultúrák, nyelvideológiák metszéspontjában helyezkednek el. Nyelvföldrajzi és változásvizsgálatainkat kezdetektől a szociodialektológiai és a labovi variacionalista megközelítés mellett a dimenzionális szemlélet határozta meg: a nyelvi adatokat a tér, az idő és a humán/társadalmi dimenziók metszéspontjában értékeltük. A kutatópont-hálózat őshonos kisebbségi beszélőközösségekre való kiterjesztése lehetővé tette a térbeliség dimenziójának sajátos geopolitikai meghatározottságában való értelmezését, a mesterségesen meghúzott országhatár nyelvhasználatot és nyelvi változást befolyásoló szerepének a feltárását. A társadalmi dimenzió vizsgálatában is meghatározó szemponttá vált a geopolitikai oppozíció, vagyis a különböző nyelvi szituációkban élő, másmás beszélőközösségekhez tartozó, azonos szociokulturális státusú csoportok nyelvhasználati mutatóinak összevetése, csakúgy mint a nyelvi változások szinkrón dinamizmusának érzékeltetése lokálisan és regionálisan a magyar–ukrán és a magyar–román határ két oldalán. Kutatásunkban fő célkitűzésünkké vált, hogy a 18 településről (8 magyarországi, 6 kárpátaljai, 4 romániai) meghatározott szociolingvisztikai szempontok, ún. reprezentatív, rétegzett, szelektív mintavétel alapján kiválasztott 537 adatközlőtől különböző módszerekkel gyűjtött nyelvi (morfológiai és lexikai) korpuszt informatizált adatbázisba rendezzük, és az adatbázis alapján eredményeinket többdimenziós nyelvföldrajzi térképekre vetítsük. Az 67
adatok informatizálásához kidolgozott szoftver – többek között – biztosítja a 143 000 nyelvi adat többszempontú lekérdezhetőségét, lehetővé teszi a többdimenziós térképezéshez szükséges összefüggések kimutatását, célkitűzéseinknek megfelelően a nyelvi (függő) és a társadalmi (független) változók korrelációba állítását. Az adatbázis alapján kutatópontjaink közül hat településpárt (Lónya–Bótrágy; Barabás– Mezőkaszony; Tiszabecs–Tiszaújlak; Rozsály–Kispeleske; Csengersima–Szamosdara; Bátorliget–Börvely) kiemelve készítettünk el 141 többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapot. Térképlapjainkhoz kidolgoztunk egy olyan, magyar és nemzetközi viszonylatban is új ábrázolási technikát, amely alkalmas arra, hogy a nyelvi adatokat a tér, az idő és a társadalmi dimenziók metszéspontjában elhelyezve kartográfiailag mutassa be a nyelvi változások szinkrón dinamizmusát. Különböző típusú térképlapjaink érzékeltetni tudják, hogy a trianoni politikai határ hogyan hatott a nyelvhasználatra a határok két-két oldalán, mi jellemzi a XX. század végi nyelvállapotot. Adalékot adnak a különböző beszélőközösségek nyelvhasználati normarendszerének működéséhez, a különböző társadalmi és nyelvi szocializáció során megismert nyelvváltozat(ok) adott közösség (és annak rétegei) által elismert értékének változásához, valamint a nyelvi változók változatainak szociokulturális, szocioregionális okokkal összefüggő választásához. A projekt ideje alatt – elméleti és módszertani problémáinkat, kérdésfelvetéseinket is megfogalmazva – 15 publikációnk született, 11 konferencia-előadást tartottunk. Munkánk összegzése A változó nyelvhasználat a hármas határ mentén (Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai) címmel és a 141 térképlapot és elemzését tartalmazó CD-melléklettel a TINTA Könyvkiadónál jelent meg (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 146, Budapest, 2012, 141 lap). Többdimenziós térképlapjaink igazolták, hogy az északkeleti hármas határ menti nyelvhasználat változásában fontos szerepe van az országhatárnak, a sajátos geopolitikai helyzetnek: a mesterséges határ nyelvi elkülönülést (is) kiváltó tényező, hozzájárult a határon túli területek „nyelvjárásba zártságának” fenntartásához; ezzel függ össze, hogy a határon túl általában az eredeti nyelvjárási változatok gyakorisága nagyobb. Fontos ugyanakkor, hogy az országhatár szerepe a nyelvi adatok társadalmi megoszlásában jobban megragadható, mint a nyelvi adatok közötti különbségekben. A nagyobb múltra visszatekintő táji, néprajzi, közigazgatási egységek – bár a politikai határral ezek egy része is megszűnt – ma is összekapcsoló szerepűek. Meghatározó az a peremhelyzetből adódó multikulturális– multietnikus hatás s az ezzel szorosan összefüggő beszélői/beszélőközösségi attitűd is, amely a régiót jellemzi, s amely a nyelvmegőrzés szempontjából a határ mentén erősebb az országhatár elkülönítő funkciójánál, mely politikai, gazdasági, mentális stb. voltából adódik, és a magyarországi standard terjedésével is összefügg. Eredményeink azt mutatják, hogy azokon a mikroterületeken a legnagyobb a nyelvi variabilitás, ahol a globális és regionális tényezők hatásai – köznyelv, országhatár, multikulturalitás – leginkább összegződnek.
68
Eredményeink amellett, hogy alapot adhatnak a szociolingvisztikában egyre jellemzőbbé váló ún. követéses, megismételt vizsgálatokhoz, a nyelvhasználat változásainak megragadhatóságához, hosszabb távon segítséget adhatnak az országhatárokon átnyúló interregionális anyanyelvű kommunikáció fejlesztéséhez, hozzájárulhatnak az interkulturális hatások nyelvi/nyelvhasználati következményeinek hasznosításához. A valós nyelvhasználatból származó nagy számú empirikus adat felhasználható az oktatásban, de a mindennapi nyelvi szemléletformálásban arra is, hogy tudatosabbá váljon a nyelv változásának, változatosságának, a nyelvváltozatok egyenrangúságának a ténye, illetve számos – a nyelvjárási beszélőkről és a határon túli magyarokról kialakult – sztereotípiáról más vélemény formálódjon. Az OTKA-kutatás keretében megjelent publikációk:
Folyóiratcikk Könyv Könyvfejezet Konferenciacikk Absztrakt Összesen
Közlemények darabszáma 3 1 7 4 1 16
Impakt faktor összes -
69
OTKA PD 78211 Bató Szilvia Szegedi Tudományegyetem Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék Élet és testi épség elleni bűncselekmények a 19. század első felében 2009-2012 A kutatási projekt célja három vármegye (Békés, Csanád és Csongrád) büntető törvényszékeinek 19. század első felében folytatott ítélkezési gyakorlata alapján a személy elleni erőszakos bűncselekmények jellemzőinek büntetőjog-történeti és történeti kriminológiai szempontú feltárása és bemutatása volt. Ezt a célkitűzést a feltárt források sajátosságai és a korábbi kutatások menet közben nyilvánvalóvá váló hiányosságai felülírták. A támogatott időszak arra volt elegendő, hogy elkészüljön az 1848 előtti hazai büntetőjogi szakirodalom és a jogforrások számbavétele, értékelése, majd ennek nyomán az élet és testi épség elleni cselekményekre vonatkozó információk feldolgozása. Ez képezi a későbbi levéltári kutatások kiindulópontját: a bemutatott jogtudományi álláspontokhoz és a jogalkotási termékekhez (kísérletekhez) lehet hasonlítani az egyes bíróságok joggyakorlatát. Erre alapozva meg lehet határozni, hogy a helyi szokásjog és a jogirodalom, valamint a törvényekben és rendeletekben megnyilvánuló központi akarat mennyiben tért el egymástól. A Magyar Országos Levéltárban és a Csongrád Megyei Levéltárban folytatott kutatómunka számos új felfedezéssel szolgált, ilyen az 1724 és 1848 közötti periódusra vonatkozó – eddig csak részben és kivonatban ismert – büntetőjogi tárgyú rendeletek és előkészítő anyagaik összegyűjtése. A helyi levéltári kutatás felszínre hozott olyan fogalmi kérdéseket (pl.: gondatlanság sajátos értelmezése), amelyek további kutatási témát szolgáltatnak. A könyvtári kutatás a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár állományára épült. Ennek során felgyűjtésre került 1880-ig az összes büntetőjogi kézikönyv, kommentár és tankönyv, valamint a szakfolyóiratok élet és testi épség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos cikkei, sőt sikerült két kéziratban maradt büntetőjogi előadás-jegyzetet is beazonosítani. A projekt futamideje alatt könyvtári és levéltári kutatásokkal feltárásra és részben feldolgozásra kerültek a büntetőjogi tartalmú hazai vagy jogexporttal bekerült jogforrások (törvények, rendeletek, Praxis Criminalis, Josephina), tervezetek (1795, 1830) és javaslatok (1843), kézikönyvek (Huszty 1745, 1794; Gochetz 1746; Bodó 1751; Szlemenics 1817, 1827, 1833, 1836, 1847; Vuchetich 1819; Fabriczy 1819; Kassay 1848; Szokolay 1848), valamint kéziratok (Kövy 1814; Henfner 1849). A kortársak eltérő felfogása ellenére a források egységes metódusra épülő elemzésével rendszerezhetőek és csoportokba oszthatóak az élet és testi épség elleni bűncselekmények. 70
Az eddig is ismert volt, hogy a 19. század közepéig nem lehet egyértelműen elkülöníteni az egyszerű emberölést (homicidium simplex) a megfontolt gyilkosságtól (homicidium deliberatum), ezt sikerült szakirodalmi szinten is alátámasztani. A felelősségtani bizonytalanságok és a 19. század elején bekövetkező dogmatikai változások miatt a korabeli jogtudomány a halált okozó testi sértést és a gondatlan emberölést (homicidium culposum) ellentmondásosan kezelte, részben ezért önálló bűncselekmény a verekedésben elkövetett emberölés (homicidium in rixa). A gyilkosságon kívül minősített eset a rokongyilkosság (parricidium), a közhivatalt viselő megölése (homicidium in officiales publicos commissum), a rablógyilkosság (latrocinium), a bérgyilkosság (assassinium), a megétetés (veneficium) és az álnok gyilkosság (homicidium proditorium). A 18-19. században zajló – és a vizsgált forrásokban kimutatható – differenciálódási folyamat eredménye a „sajátos ölési cselekmények” csoportja, amelybe a privilegizált esetté váló csecsemőgyilkosság (infanticidium), a kettős természetű gyermekkitétel (expositio infantum) és a teljesen önállósodó magzatelhajtás (abactio partus) tartozik. Megállapítást nyert az is, hogy a testi sértés egészen 1848-ig részben magánjogi kérdés, csak a szülők sérelmére megvalósított bántalmazás, valamint a súlyos eredménnyel járó sebesítések tartoznak egyértelműen a büntetőjog területére. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények közé szokás sorolni a párbajt (duellum), az öngyilkosságot és az öncsonkítást is, azonban ezek a cselekmények a jogi tárgyak vizsgálata alapján „rendszer-idegenek”: a védett érték (érdek) nem, vagy elsődlegesen nem az emberi élet és a testi épség, hanem valamilyen vallási alaptétel, vagy az állam és annak működése.
A projekt történeti kriminológiai (kriminálstatisztika, kriminálpolitika, deviáns magatartások), dogmatika-történeti (bűncselekmény-fogalom, anyagi jogi legalitás), alkotmánytörténeti (jogbiztonság), eljárásjog-történeti (statárium), közigazgatás-történeti (bírósági igazgatás) eredményekkel is szolgált. A kutatási projekt ideje alatt összesen 25 publikáció jelent meg, ebből 6 korábbi kutatáshoz kapcsolódik (1 könyv, 3 tanulmány, 2 konferenciacikk), 2 absztrakt és 4 recenzió. A támogatott magyar nyelvű tanulmányok (6) mellett 2 német nyelvű tanulmány, 2 német és 2 magyar konferenciacikk jelent meg. A büntetőjog-történeti eredményeket a Mert az Ördög velem volt. Élet elleni bűncselekmények a 19. század első felében (L’Harmattan, Budapest, 2012) című kötet foglalja össze. Megjelenés alatt van 2 konferenciacikk (perkivonatok, öngyilkosság) és készül 1 tanulmány (párbaj). A kutatási időszakban 5 német és 4 magyar nyelvű konferencia előadásra, valamint 2 német nyelvű poszter bemutatására került sor. A kutatómunka eredményei tehetséggondozó szakkollégiumi foglalkozások keretében kerülnek oktatási hasznosításra.
71
Az élet és testi épség elleni cselekmények elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy a büntetőjogi felelősség kérdéseinek tisztázására nem vállalkozott még szerző, pedig a 18-19. század fordulóján egy alapvető koncepcióváltás tapasztalható. Ezt a kutatást jelenleg egy Bolyai-ösztöndíj keretében (A szokásjog működési mechanizmusai és a büntetőjogi modernizáció: a vegyes bűnösség a 19. század első felében) folytatom.
72
7.2 Műszaki és természettudományok OTKA K 73449 Szabó György MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Evolúciós játékok gráfokon 2008-2012 Az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni különösen akkor, amikor éppen annak hiányában egy közösség gyengébben teljesít a szűklátókörű egyéni élősködés érvényesülése miatt. Az egyéni és közösségi érdek konfliktusának fényében az a meglepő, hogy ennek ellenére mennyire elterjedt az együttműködés, aminek a mélyebb megértése az evolúciós játékelmélet egyik központi problémája. A leírás jelentőségét nagyban növeli az a tény, hogy nem csupán az emberi közösségek, hanem biológiai élőlények (állatok, növények, baktériumok vagy vírusok), vagy akár gondolatok, nyelvek és kultúrák kollektív kölcsönhatását is lehet a fent említett matematikai eszközökkel tárgyalni, ami a darwini evolúció analógiájára segíti a sikeresebb játékos stratégiájának vagy azok stratégia társulásainak életben maradását, illetve elterjedését. Közel két évtizede ismert, hogy a lehetséges megoldások, illetve az együttműködés mértéke erősen függenek attól a ténytől, hogy a játékosok nem véletlenszerűen, hanem a közeli szomszédokat előnyben részesítő módon kölcsönösen hatnak egymásra. Ez a lehetőség adta azt a kihívást a statisztikus fizikával foglalkozók számára, hogy módszereiket a hálózatkutatás eredményeivel kiegészítve az említett jelenségek megértésére fordítsák. A modellvizsgálatok egyik igen inspiráló felismerése volt, hogy az inhomogenitás, azaz egyfajta hierarchia a játékosok kapcsolatrendszerében hosszabb távon előnyös az együttműködés számára, ha a dinamika segíti a sikeresebb egyén stratégiájának terjedését, ugyanis ekkor felerősödik az eltérő stratégiát képviselő csoportok teljesítménykülönbsége. Természetesen a játékosok közötti különbség sokféleképpen megnyilvánulhat, pl. stratégiaátadási vagy -átvételi képességben. A hatások közös gyökere, hogy a „befolyásos” játékos viselkedését utánzók „sleppje” növeli a tisztességes (vagyis a közösség számára előnyös) példa sikerét és rontja az egymáson élősködők eredményét. Fontos kihangsúlyozni, hogy az említett inhomogenitás spontán módon, egyfajta önszerveződés révén is kialakulhat, amennyiben a játékosok sikere a stratégia terjedési képességet közvetlenül is befolyásolja. Az együttműködés mértékét direkt módon is lehet ösztönözni például azzal, hogy az élősködők nyereményét csökkentjük. Ez a fajta - büntetésnek nevezhető - lehetőség ugyanakkor új kérdéseket vet fel, mert ennek a költségét vállaló, ún. büntető együttműködők hátrányban lesznek azokkal az egyénekkel szemben, akik ugyan tisztességesek, de az élősködőkkel szembeni büntetés terheit nem vállalják. Egy jól kevert 73
rendszerben az utóbbiak, egyfajta másodrendű élősködőkként, kiszorítják a büntető játékosokat, azok hiányában viszont maguk is elbuknak az élősködőkkel szemben. Kiderült, hogy ez az ún. másodrendű élősködés problémája automatikusan megoldódhat, ha a kölcsönhatás a szomszédságra (vagy a kisszámú állandó partnerre) korlátozódik. Az ábra azt illusztrálja, hogy a zöld színnel jelölt büntetők a korlátos kapcsolati rendszer miatt képesek elkülönülni a kékkel jelölt tiszta együttműködőktől és ezt követően külön-külön küzdenek az élősködők ellen. Ennek az indirekt territoriális harcnak a vesztesei a másodrendű élősködők, amelyek hiányában az élősködés már alacsony szinten tartható. A valóságos helyzetekhez közelítve a modelleket, a büntetés fogalmát is finomíthatjuk, megkülönböztetve egyénileg büntetőket az ún. intézményes büntetést választóktól. A két stratégia közötti lényeges különbség az, hogy az utóbbinak az élősködők számától függetlenül egy állandó költsége van, amely révén fenntartja a büntetés intézményét. Ennek következtében a viszonya is változik a többi stratégiához. Egy érdekes lehetőséget mutat a második ábra bal oldala, ahol három különböző megoldás ciklikusan dominálja egymást, ezért a térbeli rendszerben egy dinamikusan fejlődő, de összetételében nem változó mintázat fog kialakulni. Az ábra különlegességét az adja, hogy az egymást ciklikusan felülmúló tartományok egy részét stratégia-társulások alkotják. Vizsgáltuk például az egyéni és intézményes büntetés evolúciós versengését. A modellvizsgálatok szerint a lehetséges paramétertér nagy részében az egyéni büntetés sikeresebbnek tűnik, de természetesen a másik kizárólagosságára, sőt a két büntetési mód együttélésére is van lehetőség. Paradox módon még az is előállhat, hogy a kétféle büntetés egymás hatását lerontva kipusztul olyankor, amikor külön-külön életképesek is lehetnének. A második ábra jobb oldalán egy olyan helyzetet mutatunk be, ahol az élősködés, a tiszta együttműködés és a büntető stratégia együttélése egy különleges módon valósul meg. Az adott paraméterértékeknél a büntető stratégia képes legyőzni az élősködőket, de ha találkozásuknál- a tiszta együttműködő is jelen van, akkor a büntetés nagy mértéke és nagy költsége miatt az utóbbi dominálja mindkét említett stratégiát és egy vékony réteget alkotva képesek életben maradni a két nagy tábort elválasztó határmezsgyén és ezzel együtt lényegében semlegesítik a büntetés hatását és egyúttal megteremtik a közösségi tragédiaként emlegetett állapot kialakulását. Természetesen sok egyéb vizsgált eredményt is meg lehetne említeni. A leírásul szolgáló modellek „evolúciója” folyamatos. Ennek hozamaként derült ki az, hogy az ún. feltételesen együttműködő stratégia, amely csak akkor együttműködő, ha bizonyos szintű hasonló vállalást a csoport tagjaitól tapasztal, kimagaslóan sikeres lehet strukturált populációban, ugyanakkor egy jól kevert (globális) rendszerben ennek semmi nyomát nem találnánk. Érdekesek azok a vizsgálatok is, amikor a stratégiák átadása mellett más, a játékos sikerességét indirekt módon befolyásoló képesség is változhat, lehetővé téve az említett mennyiségek „koevolúcióját”. Ezek a vizsgálatok segíthetnek annak a felderítésében is, hogy
74
a lehetséges paraméterek közül melyek az igazán relevánsak, amelyeket a későbbi modellalkotásnál figyelembe kell venni. A projekt támogatása révén 34 publikáció jelent meg, amelyek kumulatív impakt-faktora 84,3.
75
OTKA PD 76348 Antal Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Bayesi módszerek a releváns változók kiválasztásának problémájára és alkalmazása az orvosbiológiában 2008-2012 A molekuláris biológiai méréstechnikák gyors fejlődése egy viszonylagos adatgazdagságot eredményezett az orvosbiológiai területen, amely illeszkedik az általános tudománytörténeti, az ipari, a gazdasági és a társadalmi trendek egyre adatcentrikusabb voltához is. Egyes trendkutatók egyenesen egy új számítástechnikai és tudománytörténeti korszakváltásnak is tekintik ezt, amelyben a 20. század második felére jellemző, tipikusan fizikai kutatásokhoz kapcsolódó számításintenzív, szimulációs korszakot egy adatintenzív, adatelemző korszak váltja fel. Bár orvosbiológiai területeken a számításintenzív szimulációk hiánya inkább az átfogó, generatív modellek hiányából fakadó kényszerűség, - amely az adatelemzés kiteljesedésével és a tudás felhalmozódásával várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni,- jelen pillanatban valóban a nagy mennyiségű, heterogén adatok integrált elemzése jelent egy szűk keresztmetszet. Ezt jól példázza az új diagnosztikai markerek, az új gyógyszercélpontok és hatóanyagok vártnál lassabb felfedezése és klinikai gyakorlatba történő bevezetése. Az utóbbi két évtizedben egyre gyorsuló ütemben felhalmozódó, rendkívül sokrétű, heterogén és nagy mennyiségű orvosbiológiai adatra és tudásra gondolva valóban paradoxonnak tűnik a gyógyszerkutatások egyre romló költséghatékonysága vagy akár a személyre szabott medicina reméltnél lassabb fejlődése. Megoldást az új, egyre részletesebb és kiterjedtebb molekuláris biológiai adatok mellett legalább annyira az egyre hatékonyabb, tudásgazdag informatikai és statisztikai elemzésektől is várnak a szakértők, különösen a betegségek genetikai - hátterének felderítése kapcsán.
Az adatok és a tudás integrált elemzésére több keretrendszerben is folynak kutatások, mint például logikai, valószínűségi logikai vonalon az adatok relációs voltára tekintettel lévő módszerek, vagy (leíró) hálózati vonalon a nagyléptékű hálózatok szabályszerűségeit vizsgáló módszerek. Kutatásunkban egy rendszeralapú megközelítés bayesi statisztikai keretrendszerben történő felhasználására dolgoztunk ki egy módszertant, a Bayes-háló alapú bayesi többszintű relevancia-elemzést (Bayesian network-based Bayesian multi-level analysis of relevance - BN-BMLA), amely komplex modellek felett átlagolva származtatja a változók erős relevanciájára és azok egyre magasabb szintű interakcióihoz a posteriori valószínűségeket. A rendszeralapú megközelítést és a bayesi statisztikai keretrendszert integráló módszertan kidolgozását az motiválta, hogy egyrészt a komplex modell identifikációjához nincs elég adat, de a bayesi megközelítés lehetővé teszi érdekes modelltulajdonságok kikövetkeztetését is, másrészt maga a rendszeralapú megközelítés 76
biztosítja, hogy a priori ismeretek elérhetőek legyenek az induktív következtetésbe való integráláshoz. A rendszeralapú megközelítésben Bayes- hálózatokat használtunk, mivel unikális, háromféle értelmezést is lehetővé tevő modellezést kínálnak, nevezetesen egy tárgyterület valószínűségi eloszlásának hatékony algebrai reprezentálását,- a feltételes függetlenségek átfogó rendszerének reprezentálását és az oksági modell leírását. A modellosztály további előnye, hogy adott esetekben a modellparaméterek feletti átlagolás analitikusan kezelhető, amely analitikus kezelést részben sikerült a modellstruktúrák feletti átlagolásra is kiterjesztenünk többváltozós relevancia-elemzések esetében is. A fennmaradó mintavételi eljárásokat pedig Monte Carlo-módszerek párhuzamosításával tettük hatékonnyá, kihasználva a számítástechnika ilyen irányú fejlődését.
Bevezettük a k-as rész- és fedőrelevancia-tulajdonságokat, amelyek változópárok, változóhármasok, és rendre k darab változók együttes erősen releváns státuszait írják le. Mivel számosságuk polinomiális, ez egy adatmennyiséghez és modellkomplexitáshoz (részben változószámhoz) igazított átmenetet tesz lehetővé. A faktorok nem lineáris együttes hatásának jellemzésére bevezettünk strukturális dekomponálhatóságon (modellbeli közös előforduláson) alapuló interakció- és redundancia-pontszámokat. Az egyes, statisztikai asszociációban lévő magyarázó változók szerepe többféle is lehet, különösen több célváltozó esetében, amelyek szisztematikus jellemzésére a Bayes-hálók jellemzőit használtuk fel Bayes-statisztikai keretben, kiegészítve a többcélváltozós esetre. A k-as rész- és fedőrelevancia tulajdonságok a változók számában nyitottak meg egy új vizsgálati dimenziót az asszociációs elemzésekben, amit az interakció és a változók szerepeinek tisztázása is gazdagíthat. A bayesi statisztikai keretben megjelenő többváltozós relevancia-viszonyok átfogó jellemzésére és vizualizációjára egy új eszközt vezettünk be a relevancia-térképet, amely a részhalmazok hálóján alapul. A térkép topológiája a vizualizáláson túl egyedi lehetőséget kínál azon változóhalmazok karakterizációjára, amelyekben a változók együttes erős relevanciájának a posteriori valószínűsége egy adott küszöbértéket meghalad, mivel definiálható egy olyan részhalmazokat tartalmazó (al)relevancia-határ, amely ezeket a részhalmazokat tartalmazza. Az ábra bemutat egy adott küszöbértékhez tartozó részhalmazokat tartalmazó relevancia-fát, amely egy határon belüli változóhalmazokat reprezentál. Az alrelevancia határ analógiájára bevezettük a komplementer fedőrelevancia-határt is, amely a nem erősen releváns, azaz kizárható, változókat jelzi egy adott bizonyossággal. Egy duális értelmezésben az alrelevancia-határ kizárja a túlságosan egyszerű, a fedőrelevanciahatár pedig kizárja a túlságosan komplex változóhalmazokat (modelleket), és így a két határ közrefogja az adat által megerősített változóhalmazokat (modelleket).
77
A nagy számú változó és nagyságrendekkel nagyobb számosságú részhalmazaik és interakciós modelljeik a frekventista/hipotézis-tesztelési statisztikai keretben többszörös hipotézistesztelési problémához vezetnek. A bayesi statisztikai keret normatív megoldást kínál erre a problémára, amely komplex, teljes tárgyterületi modellek használatára és azok együttes, a posteriori eloszlásuk szerinti vizsgálatára épül. Természetesen a statisztikai alapprobléma ebben a bayesi keretben is jelen van: a nagy változószám, a komplex modell és a viszonylagosan kevés adat egy „lapos” posteriorban fog megjelenni. A Monte Carlomódszerek használata miatt azonban a többszörös hipotézistesztelési probléma más módon is megjelenik, amit a kutatásunkban szintén vizsgáltunk, és kezelésére klasszikus és false discovery rate (FDR) alapú korrekciós módszereket alkalmaztunk.
A BN-BMLA elemzésből származó a posteriori valószínűségek felhasználhatóak az eredmények szemantikai aggregálására is. Nevezetesen például az egyes genetikai variánsokra (egynukleotidos-polimorfizmusokra, SNP-kre) vonatkozó eredményeket génekre, majd Gene Ontology kifejezésekre tudjuk aggregálni (4. ábra). A módszertan további előnye, hogy eredményei egy valószínűségi tudásbázisként is használhatóak és későbbi kísérletek optimális megtervezését is segítik, amelyeket szintén vizsgáltunk. Összességében a módszertan egy új, széleskörű rálátás biztosításával terjesztette ki az asszociációs elemzéseket, amely komplex fenotípusok esetén is képes feltárni a releváns változók és interakcióik részletes szerepét és az azokon alapuló hipotézisek hierarchiáit. A módszertant allergia, asthma, különböző autoimmun betegségek, leukémia, drogfüggőség, impulzivitás és depresszió genetikai hátterének vizsgálatában alkalmaztuk. A módszertan fejlesztését több irányban is tervezzük, amelyek közül kiemelkedik a sok tekintetben komplementer kernel-fúziós módszerek integrálása. Az OTKA-kutatás keretében megjelent publikációk:
Folyóiratcikk Absztrakt Könyvfejezet Konferenciaközlemény Konferenciacikk Összesen
Közlemények darabszáma 9 4 2 6 6 21
Impakt-faktor összes 20,011
20,011
78
7.3 Élettudományok
OTKA NK 73047 Szathmáry Eörs Eötvös Lóránd Tudományegyetem – Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport Az élet keletkezésének és jelenkori modellorganizmusok evolúciójának számítógépes vizsgálata 2008-2011
Az OTKA támogatásával folytatott kutatómunka súlyponti témája az élet keletkezésének és korai evolúciójának vizsgálata volt. A feladat rendkívül nehéz, mivel a folyamat legkorábbi lépéseiről nem maradtak fenn kövületek, és a ma ismert élőlények is nagyon kevés támpontot nyújtanak. A legegyszerűbb baktérium is hihetetlenül bonyolult szervezet, amelynek kialakulásához sok-sok egyszerűbb – és mára nyomtalanul elveszett – forma átmenetén vezethetett az út. Kutatásaink során ennek az útnak vizsgáltuk néhány kiemelt állomását olyan átmeneti formákat keresve, amelyek a fizika és a kémia törvényeivel összhangban kínálhatnak megoldást a bonyolultság fokozatos növekedésére, az élet előtti világból az élő szerveződés megjelenésére. A megfogalmazott elméleteket matematikai és számítógépes modellezés segítségével elemeztük. Az élet gyökerei a sejtes szerveződést megelőző időkbe nyúlnak vissza. Nagyon nehéz kérdés, hogy az anyagcsere összetettsége hogyan növekedhetett, mikor a sejt összetartó ereje („szerveződési szintje”) nélkül az egyes funkciókért felelős molekulák („replikátorok”) még egymással is versengtek a rendelkezésre álló erőforrásokért. Számítógépes szimulációk segítségével megmutattuk, hogy ha az anyagcsere molekulái felszínhez kötöttek (így a szomszédos molekulák sorsa sejt nélkül is összekapcsolódik), akkor a versengés ellenére is fennmaradhat, sőt bővülhet a rendszer. A sejtes szerveződés mellett a maihoz hasonló gének sem jelenhettek meg egy csapásra: többféle elmélet próbálja felvázolni az információ tárolásának korábbi lehetséges módjait. Egy nagy figyelmet kapott hipotézis szerint különböző lipidekből álló és növekvő aggregátumok (micellák, liposzómák stb.) osztódása megteremtheti az öröklődés és a darwini evolúció feltételeit. Részletesebb vizsgálattal azonban azt találtuk, hogy ez a mechanizmus nem működhetett, mivel a rendkívül magas mutációs ráták megakadályozzák a természetes szelekció működését. Egy másik elmélet reflektíve autokatalitikus (megfelelő alapanyagok jelenlétében valamennyi elemük képződését katalizálni képes) fehérjehálózatok evolúcióját feltételezi. Ez – legnagyobb meglepetésünkre – valóban lehetségesnek tűnik, de
79
megmutattuk, hogy ehhez a hálózatot feltétlenül szaporodó kompartmentekbe („elősejtbe”) kell helyezni, és az evolúció működéséhez még gátló kölcsönhatásokra is szükség van. A „valódi” élő szervezetek állomásához akkor jutunk el, amikor az anyagcsere mellett megjelenik az információtárolás alrendszere és az egész rendszert körbezáró „sejthártya”: ezt a stádiumot írja le a chemoton-modell. Sztochasztikusan (valószínűségekkel számolva) szimuláltunk egy olyan chemoton-modellt, melyben kétféle építőegységből (monomer) is képződhetnek makromolekulák (templát), másolódáson alapuló replikáció révén. Megerősítettük, hogy a chemoton a sztochasztikus dinamika esetén is stabilan működik: mindkét templát fennmarad, noha monomerjeik közös előanyaga révén versengenek egymással. Következő két vizsgálatunk az élet keletkezésének azt a feltételezett stádiumát célozta, amikor RNS-molekulák látták el mind az információtárolás, mind az enzimatikus katalízis funkcióját. Az RNS másolása komplementer szálat eredményez, amely a bázispárosodás révén hajlamos a másolt szálhoz kötődni, a kettős szálú állapotban azonban az RNS nem működőképes. Szimulációkkal megállapítottuk, hogy spontán szálszétválás rendszerint csak nagyon magas hőmérsékleten megy végbe, ugyanakkor egy kis méretű oligonukleotid képes lehet „ékként” beékelődve elérni a szál fokozatos szétválását. Ezzel lehetséges megoldást adtunk a szálszétválás ősi, erre szakosodott enzimek előtti mechanizmusára. További szerkezeti modellezéssel vizsgáltuk, hogy a rövid RNS-molekulák mekkora mutációs ráta mellett képesek megőrizni a szerkezetükben tárolt funkcionális információt. A vizsgált chemoton modell sémája. Az M az Kísérleti evolúcióval létrehozott, valós anyagcsereciklus Ai intermedierekkel, a T’ a ribozimek (RNS-enzimek) elemzésével határhártya előanyaga. A V és W monomerekből álló templátok közös előanyaga az U, amelyet megállapítottuk, hogy az enzimfunkcióval szintén az anyagcsereciklus termel. rendelkező RNS-molekulák igen ellenállóak a mutációkkal szemben. Korábbi kutatásainkat folytatva tovább vizsgáltuk a genetikai kód fokozatos evolúcióját, illetve szimulációs modellezéssel megmutattuk, hogy specializált enzimekre épülő komplex anyagcsere csak azt követően alakulhatott ki, hogy az egyes enzimek génjei kromoszómákká kapcsolódtak össze. Végül a korai evolúció súlyponti témája mellett további evolúciós kérdésekkel is foglalkoztunk. Ezek címszavakban: a replikátorok fogalma, illetve típusaik osztályozása; a kooperáció eredete és fennmaradása; új szekvenciaelemző módszer kidolgozása; a HIV-vírus megbetegítő képességének változása; a természetes szelekció szerepe az agyműködés folyamataiban; a nyelvkészség eredete és evolúciója.
80
Az OTKA-kutatás keretében megjelent publikációk:
Folyóiratcikk Könyvfejezet Absztrakt Összesen
Közlemények darabszáma 18 7 2 27
Impakt-faktor összes 150,527
150,527
81
OTKA PD 75261 Papp Balázs Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Az E. coli genomjának és metabolikus hálózatának minimalizálása integratív rendszerbiológiai megközelítéssel 2008-2011 A géntérképezési és molekuláris biológiai eljárásoknak köszönhetően az elmúlt években hatalmas mennyiségű információ vált elérhetővé az élőlényeket alkotó génekről, molekulákról és a köztük lévő kapcsolatokról. Különösen sokat tudtunk meg a laboratóriumban régóta vizsgált egysejtű szervezetek működéséről, mint pl. az emberi bélcsatornában is élő kólibaktériumról (E. coli) vagy a sörélesztőről. Az élőlények genetikai állománya tipikusan több ezer gént kódol, melyek a legkülönbözőbb feladatokat végzik a sejtben, a tápanyagok lebontásától a sejt osztódásának szabályozásáig. Vajon a több ezer génből melyek szükségesek feltétlenül a sejt túléléséhez? Meg tudjuk-e jósolni mi történik, ha egyszerre több gén szenved mutációt és vannak-e olyan génpárok, amelyek egyszerre nem mutálhatók el? E kérdések megválaszolása gyakorlati szempontból is fontos. Először is, ha sikerülne olyan számítógépes eljárásokat kidolgozni, amelyekkel előre jelezhetők a mutációk hatásai, akkor az örökletes emberi betegségeket is jobban megértenénk, és ezen eszközök segítenének a mikrobiális sejtek biotechnológiai szempontból hasznos genetikai átprogramozásában is. Másodszor, egy ilyen számítógépes eljárásra alapozva mérnöki úton egyszerűsíthető lenne a sejt genetikai állománya: meg lehetne tervezni, hogy mely gének törölhetők bizonyos tulajdonságok elrontása nélkül. Egy leegyszerűsített genetikai állományú mikroba nemcsak a sejt működésének további megismerését célzó kutatásokat segítené, hanem iparilag fontos vegyületek termelését is hatékonyabbá tehetné. A kutatás elsősorban azt az alapvető kérdést vizsgálta, hogy több gén együttes mutációjának hatása előrejelezhető-e számítógépes eszközökkel, illetve tudunk-e olyan új eljárást fejleszteni, amellyel az ilyen típusú előrejelzések hatékonysága növelhető. Ehhez az anyagcsere-folyamatok matematikai modellezését végeztük el és megvizsgáltuk, mely génpár együttes mutációja (kiejtése) mutat olyan hatást, amely a két gén egyedi mutációjából nem vezethető le (pl. a két gén külön-külön büntetlenül elmutálható, de együttesen kiejtve életképtelen sejtet eredményez). A kanadai együttműködő partner (Charles Boone, Toronto) nemrég kísérletesen is azonosított ilyen tulajdonságú génpárokat és ezt a páratlan adatsort rendelkezésünkre bocsájtotta. A számítógépes előrejelzések és kísérletes adatok összevetése rávilágított, hogy ugyan a gének együttes mutációs hatásai részben előre jelezhetők, számos olyan génpárt azonosítottunk kísérletesen, amelyek életképtelenségét a jelenleg elérhető számítógépes eljárások képtelenek voltak helyesen jósolni. E problémára válaszul munkatársainkkal kifejlesztettünk és teszteltünk egy újfajta mesterséges intelligencián alapuló számítógépes eljárást, amely az adatsorok alapján automatizáltan javítja az anyagcsere-hálózati modellt. Módszerünk lényege, hogy az 82
anyagcsere-hálózat működését szimuláló modellben egy kereső algoritmussal olyan változtatásokat keressünk, amelyek növelik a kísérleti adatokkal való egyezést. Eljárásunkat további célzott kísérletekkel ellenőriztük és eredményeinket a Nature Genetics szaklapban közöltük. Munkánk továbblépéseként teszteltük, hogy az anyagcsere-hálózat számítógépes szimulációjával előrejelezhető-e, mely gének törölhetők a kólibaktérium genomjából. Jóslatainkat a természetben lezajlott genomegyszerűsödés példáján teszteltük és kimutattuk, hogy az eljárás a gének elvesztésének sorrendjét is képes előre jelezni. Az OTKA-kutatás keretében megjelent publikációk:
Folyóiratcikk Könyvfejezet Összesen
Közlemények darabszáma 8 1 9
Impakt-faktor összes 136,844 136,844
83
8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2012-BEN 2012-ben több változtatásra is sor került mind a pályáztatás folyamatában, mind a korábban megítélt OTKA-támogatásokkal kapcsolatos teljesítési szabályozásban, mind pedig az irodai ügymenetben Ezek célja egyrészt a támogatási lehetőségek kiszélesítése, másrészt a pontosabb és gördülékenyebb ügyintézés segítése volt. Az OTKA Bizottságnak a pályáztatás folyamatára vonatkozó döntései közül (melyek hatásai már a 2013-as pályázati fordulóban érzékelhetők) az alábbiak a legfontosabbak: A 2012-re meghirdetett pályázati kiírásban az egyes pályázati kategóriákban kérhető támogatási összegeket az OTKA Bizottság megemelte. Magasabb összegű támogatás kérhető kutatói alkalmazások (posztdoktor, doktorandusz hallgató) esetén. A nagyösszegű fiatal kutatói pályázat (NF) keretében a vezető kutatók részére személyi bér és bérkiegészítés is tervezhető. A 2013. évi pályázati kiírásban az NF pályázattípus a párhuzamos finanszírozás elkerülése miatt szüneteltetésre került, mert az MTA a fiatal kutatók részére hasonló feltételekkel hirdette meg a Lendület-pályázatát. A kutatásokhoz jelentős eszközbeszerzés tervezhető a kutatások első évére. A pályázati űrlap struktúrája, a munkaterv, az összefoglaló és a kutatási terv felépítése jelentősen megváltozott az előző évekhez viszonyítva. Az intézmények általános (rezsi-) költsége a kutatással kapcsolatos közvetlen költségek korábbi 15%-áról 20%-ára emelkedett, amelyből 5 %-ot továbbra is tudományos információk (könyvtár, adatbázis) beszerzésére kell fordítani. A 2013. évi pályázati kiírás felhívja az intézmények figyelmét arra, hogy a tudományos információra fordítandó 5% a publikációk Open Access-költségeinek fedezetére is szolgál. Az MTA kezelésében létrejött Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes adatbázisból a kutatók az OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszerébe egyszerűbben átvehetik a publikációs, valamint azokkal kapcsolatos szcientometriai adataikat. Az OTKA Bizottság elkészítette az OTKA módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz), amelyet megküldött a Kormány részére egyetértés céljából. Az új SZMSZ 2012. december 20-án lépett hatályba. Az OTKA Bizottság elkészítette a 2013-2017 évekre vonatkozó Stratégáját, amely 2012 októberében került elfogadásra. Az OTKA aktualizálta a pályázati útmutatókat, a bizottságok ügyrendjeit és belső szabályzatait.
84
Az OTKA-támogatások teljesítésének ellenőrzése terén a következő főbb változások történtek 2012-ben: Az OTKA Bizottság az ellenőrzések tapasztalatai alapján pontosította és egyszerűsítette a kutatások pénzfelhasználási szabályait, és e módosításokat a pályázati kiírásokba és a szerződésekbe beépítette. Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek megelőző kutatási szakaszának maradványára; ennek függvényében történt a következő kutatási szakasz finanszírozása. Az OTKA Iroda belső munkatársaival elvégezte a kockázatelemzés alapján kiválasztott projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenőrzését.
85
9. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI
9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.7.
Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítése Open Access-politika biztosítása Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése
86
9. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI
Az OTKA Bizottság a 2013 és 2015 közötti időszakban megvalósítandó célok legfontosabb stratégiai eszközének a fenntartható szakmai kiválóság biztosítását, a bírálati rendszer áttekintését, a magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítését, az Open Accesspolitika alkalmazását, az OTKA Programok és Iroda teljesítményének értékelését, az OTKA Programok által támogatott kutatások finanszírozásának fenntarthatóságát és az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztését tekinti. 9.1.
Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása
Az OTKA ereje egyrészt abban áll, hogy alapvető célkitűzése és struktúrája közel 25 éve állandó, másrészt pedig abban, hogy képes az igényekhez igazodva változni, megújulni. Nemcsak a hazai igényekhez alkalmazkodik, de beépíti gyakorlatába a nemzetközi tapasztalatokat is. A következő években, tekintettel a hazai alapkutatást támogató egyéb finanszírozási források és struktúrák jelenlétére, az OTKA - azokkal összhangban- tervezi a pályázatok típusainak átstrukturálását, az egyes típusok által kínált pályázható összegek újradefiniálását. A jövőben az OTKA Bizottság az egyes pályázati formák meghirdetésekor fokozott figyelmet fordít a más kutatásfinanszírozók által meghirdetett pályázatokra, az egyes döntési ciklusok összehangolására.
Ez a folyamat már részben elindult azáltal, hogy az OTKA 2012. évi megnövekedett költségvetése (mely 41%-kal haladta meg a korábbi év költségvetését) terhére egyik kiemelt kedvezményezett csoportja, a nemzetközi elismertséggel is rendelkező fiatal kutatók csoportindítását segítő „Starting Grant” pályázatában (NF) erősíti a fiatalok alkalmazását. A „Starting Grant”-kutatók túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb időt külföldön tölt, ami színvonalas előrehaladásuknak meghatározó része. Hazánk alapvető érdeke, hogy olyan lehetőségeket biztosítson a fiatal kutatók számára, amellyel biztosítani tudja itthoni kutatómunkájuk folytatását. Ebben a nemzetstratégiailag alapvető fontosságú folyamatban jelentős szerepet játszik az OTKA közreműködő intézményként úgy, hogy a többi résztvevővel összhangot valósít meg. Az OTKA támogatja a pályázati úton nyerhető személyi típusú költségek kérdésének átgondolását. Az országos gyakorlat nagyon eltérő, egyes pályázati formák engedik, mások (pl. az OTKA) tiltják a kutatási pályázatokban részt vevő (nem az OTKA-forrás terhére alkalmazott) nevesített kutatók számára a személyi jellegű kifizetéseket. Az OTKA más stratégiai kulcsfontosságú szereplők mellett szívesen vesz részt e kérdéskör megvitatásában. Az OTKA szintén 2012-től a kutatások infrastruktúráját biztosító egyetemek és kutatóintézetek OTKA-pályázatokban tervezhető rezsiköltségét 20%-ra emelte a korábbi 15%-ról, mely költségarányt fenntartja a következő években is. A növekményt az 87
intézményeknek tudományos információszerzésére kell fordítaniuk (könyvtári folyóiratok, adatbázisok beszerzésére, publikációk Open Accessá-költségeinek fedezésére). 9.2.
Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése
A nemzetközi kutatásokat támogató szervezetek tapasztalatainak és metodikáinak megfelelően, a tudományos kutatást végző széles kutatói közösség együttműködésére épül (peer review system) épül az OTKA működése. Az OTKA a pályázatok értékelési folyamatába a hazai és külföldi kutatók széles körét vonja be mind a döntést előkészítő, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete három pilléren (tudományági szakmai zsűrik, tudományterületi kollégiumok és OTKA Bizottság) nyugszik.
Az OTKA további célja a nemzetközi szakértői adatbázis folyamatos bővítése, illetve az egyes bizottságok angol nyelvű üléseinek bevezetése. Első lépésként a nagyösszegű pályázatokat bíráló szakértői bizottságok üléseit kívánja angol nyelvűvé tenni, jelentős számú külföldi szakértő részvételével.
A többéves hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az OTKA felülvizsgálja egyes bizottságok esetében a bírálati folyamatot és a döntési szintek esetleges átalakításának lehetőségét.
9.3.
A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erősítése
Az OTKA ezen stratégiai célkitűzésének több szempontból is eleget kíván tenni. Nemzetközi szervezetekben vállal aktív szerepet, a pályázati rendszert az EU-tagországok és az északamerikai nagy pályázati rendszerek elveihez igazítja, valamint az európai és USA-beli társintézményekkel (European Research Council, European Science Foundation és a Science Europe) szoros kapcsolatot tart. Az OTKA a már meglévő nemzetközi együttműködéseket folytatva és kiterjesztve„Lead Agency” (vagy szükség esetén ettől eltérő) nemzetközi megállapodások keretében kívánja ösztönözni a kutatókat magas színvonalú, nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ígérő, nemzetközi együttműködésekben végzett kutatásokra (AKA-OTKA, FWF-OTKA megállapodás 2012-2015). A EUROHORCs tagjaként szorgalmazza az európai kutatástámogatási unió létrehozását, melynek alapja a „Lead Agency” (LA) modellben történő együttműködés. Éppen ezért a már meglévő LA-együttműködések folytatásaként, azok tapasztalataira építve, fontosnak tartja más európai országokkal is hasonló együttműködések kialakítását. Az OTKA meg kívánja vizsgálni annak lehetőségét, hogy tudja-e alkalmazni az Európában szorgalmazott azon kutatástámogatási szabályokat, melyek szerint a támogatás követi a kutatókat, illetve az együttműködést („Money Follows Researcher”, „Money Follows Cooperation Line”).
88
9.4.
Open Access-politika biztosítása
Az OTKA a nemzetközi szervezetek tagjaként a jövőben is szorgalmazza a nyílt hozzáférés (Open Access) normáinak betartását, részt vesz a Science Europe Open Access-munkacsoport ülésein, munkaanyagainak kidolgozásában. Az OTKA az általa támogatott kutatások esetében előírja az eredmények nyílt hozzáférésű repozitóriumokban való elhelyezését, valamint gondoskodik a saját honlapján a jelentések nyilvános felületen való megjelentetéséről.
9.5.
Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése
Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA-pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenőrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Úgyszintén fontos, hogy az OTKA Bizottság a pályázattípusok és a pályázható támogatás meghatározásakor a társadalmi és kutatói igényekkel összhangban hozzon döntést. A kiválóság és egy munka tudományos eredménye és hatása – alapkutatások esetén – viszonylag objektíven mérhető a publikációk és a hivatkozások alapján, de a kutatásoknak vannak (nehezebben mérhető) társadalmi hatásai is. Az OTKA Bizottság ezért a 2013 és 2015 közötti időszakban megrendeli egy teljesítményértékelő tanulmány elkészíttetését az OTKA Programok teljes körű hatékonyságának megismerésére egy nemzetközi értékelő szervezettől.
9.6.
Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása
Az agyelszívás csökkentése, a kutatói életpályamodell kiépítése, a felsőoktatás támogatása, valamint a fenntartható innováció érdekében alapvető fontosságú, hogy a felfedező
89
kutatásokat támogató OTKA GDP-arányos támogatása a következő négy évben jelentősen növekedjék. A Lisszaboni Szerződés, majd az EU 2020 stratégiákkal összhangban, hazánkban is fontos, hogy ez a terület kiemelt jelentőségű legyen. Az Európa Tanács által 2000-ben elindított lisszaboni folyamat a kutatás-fejlesztésre fordítandó költségvetést a GDP 3%-ában határozta meg és felhívta a figyelmet a tagállamok szerepére, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa hosszú távon az egyik legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá váljék. Ezért hangsúlyozza a Lisszaboni Szerződés is az alapkutatások jelentőségét. Fontos kiemelni, hogy a felfedező kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentős társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hosszabb távon érzékelhetők. A világ valamennyi vezető egyetemén jelentős felfedező kutatás folyik. Az alapkutatások szerepe meghatározó a kulturális örökség megőrzésében, a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedező kutatások támogatása képes itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. (A PhD fokozatot szerzők jelentős hányada tölt legalább egy évet külföldön.) A kutatásfinanszírozás GDP-arányos támogatása ma hazánkban jelentősen elmarad az európai országok átlagától. Az 1000 lakosra jutó kutatói FTE-értékeket (full time equivalent teljes kutatói kapacitás-egyenérték) mutatják az alábbi ábrák Nyugat- és Közép-Európában. Ezek az arányok – az agyelszívás folyamatát is figyelembe véve – nemcsak az innovációt megalapozó kutatások sorvadását, hanem a magas szintű felsőoktatás utánpótlásának zsugorodását is eredményezik. E folyamatok megfordításában tud szerepet vállalni az OTKA.
Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database; http://www.ksh.hu/
A beérkezett pályázatok több mint felét színvonaluk alapján kiválóra értékelték, ezek többsége azonban forráshiány miatt immár évek óta nem kap támogatást. Ezt a jövőben orvosolni kell. A nemzetközileg egészségesnek tartott (a 20%-ot jelentősen meghaladó) támogatási arányhoz az szükséges, hogy az OTKA támogatása fenntartható és emelkedő legyen. A nemzetközi trendet mutatják az alábbi ábrák, amelyek a GDP K+F-re fordított arányáról adnak tájékoztatást Nyugat- és Közép-Európában.
90
Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database; http://www.ksh.hu/ Az OTKA stratégiai feladata, hogy felgyűlt tudását és tapasztalatát, a nemzetközi kapcsolatok révén összegyűjtött információkat folyamatosan átadja a tudománypolitikai döntéshozóknak. Át kell adni azt a tapasztalatot is, hogy az igényes kutatásfinanszírozás országos gyakorlata csak a feladatoknak kiszámítható, több évre tervezhető finanszírozásával alakítható ki. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a K+F+I folyamataiban ritka a gyorsan 1-2 év alatt megvalósítható és befejezhető kutatási feladat, a hosszabb kutatási feladatoknak időtartamuknak megfelelően kialakított finanszírozásra van szükségük. A stratégia feltételezi a tervezhető, megfelelő forrást és annak a pályázati kiírásoknak megfelelő szabad felhasználhatóságát.
9.7.
Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése
Az utóbbi években a jelentősen megnövekedett számú pályázat kezelése indokolttá teszi azt, hogy az OTKA Iroda létszámát néhány tudományos referens és zsűri ügyintéző munkatárssal növeljük. A kutatásfinanszírozásban, elemzésekben nagyobb arányban kell, hogy részt vegyenek a kutatásban képzett (PhD) és gyakorlattal/tapasztalattal rendelkező munkatársak az OTKA Iroda szervezetében, akik a pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatos olyan feladatokat végzik, melyhez tudományos előképzettség is kell, továbbá akik segítik a bizottságok munkáját, biztosítják az egész szervezet szakmaiságát. Az információs társadalom folyamatos fejlődése szükségszerűvé teszi az Elektronikus Pályázati Rendszer (EPR) folyamatos fejlesztését. A következő lépések: on-line MTMTkapcsolat biztosítása, űrlap-fejlesztések, szakértői nyilvántartás, összeférhetetlenségi szempontok elemzése, eredmények nyilvános bemutatását szolgáló rendszerek, nemzetközi nyilvánosságot biztosító rendszer kialakítása az európai kutatásfinanszírozó szervezetekkel együttműködésben.
91
FÜGGELÉK Az OTKA TESTÜLETI TAGJAI 2012-BEN TÁRSADALOM- ÉS BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ZSŰRIK Állam- és jogtudomány – politikatudomány – ÁJP Arató Krisztina (elnök), Bencze Mátyás, Fleck Zoltán, Gajdushek György, Homoki Nagy Mária, Jakab András, Kaiser Tamás, Kecskés László, Kiss Balázs, Laczkóné Tuka Ágnes, Wopera Zsuzsa Filozófia – FIL Margitay Tihamér (elnök), Borbély Gábor, Forrai Gábor, Pavlovits Tamás, Perecz László, Somlyó Bálint, Weiss János Közgazdaságtan, jövőkutatás, statisztika – KJS Szerb László (elnök), Benczúr Péter*, Czakó Erzsébet, Csóka Péter, Csorba Gergely***, Farkas Szilveszter***, Gál Zoltán, Kapás Judit, Kézdi Gábor, Kiss Károly Miklós, Lengyel Imre, Major Iván, Muraközy Balázs, Pataki György, Rappai Gábor, Szép Katalin, Tóth József Magyar irodalomtörténet – modern filológia – MIF Kecskeméti Gábor (elnök), Császtvay Tünde***, Hites Sándor Balázs, Horváth Kornélia, Kelevéz Ágnes, Kiss Attila, Kroó Katalin*, Madas Edit, Szentesi Zsolt, Szirák Péter***, Tasi Réka Emese***, Vizkeletyné Ecsedy Judit* Művészeti és kulturális tárgyú kutatások – MKK Sisa József (elnök), Bartha Elek, Czagány Zsuzsa, Domokos Zsuzsanna, Farbaky Péter, Fejős Zoltán***, Fülemile Ágnes, Gergely Mariann, Jernyei-Kiss János, Kővári Réka, Mikusi Balázs, Papp Szilárd, Pócs Dániel Dávid, Ratkó Lujza, Simon András, Vargyas Gábor Nyelvtudomány – NYE Cser András (elnök), Fenyvesi Anna, Gerstner Károly, Lukács Ágnes, Giampaolo Salvi, Szentgyörgyi Szilárd, Váradi Tamás Ókortudomány – orientalisztika – ÓKR Horváth László (elnök), Dávid Géza, Farkas Zoltán, Hamar Imre, Mayer Gyula, Nagyillés János, Szombathy Zoltán, Wojtilla Gyula*** Pszichológia – pedagógia – PSP Csíkos Csaba (elnök), Ambrusné Kéri Katalin, Demetrovics Zsolt***, Fülöp Márta, Horváth János György, Krajcsi Attila, Orosz Gábor, Pusztai Gabriella*, Szokolszky Ágnes***, Tárnok Zsanett, Zsolnai Anikó Régészet – magyar őstörténet – RGM Vida Tivadar (elnök), Bálintné Tóth Ágnes***, Facsády Annamária, Kulcsár Gabriella, Kulcsár Valéria, Pusztai Tamás, Szabó Ádám, Szabó Gábor, Szatmári Imre Szociológia, demográfia – SZD
92
Janky Béla (elnök), Bartha Anikó Eszter***, Bartus Tamás, Blaskó Zsuzsa, Csizmadia Zoltán, Csizmady Adrienne*, Feischmidt Margit, Fényes Zs. Hajnalka, Kapitány Fövény Gábor, Keller Tamás, Melegh Attila, Neményi Mária, Papp Z. Attila, Szikra Dorottya***, Utasi Ágnes* Történettudomány – tudomány- és technikatörténet zsűri – TRT Pálffy Géza (elnök), ifj. Bertényi Iván, Cieger András, Kalmár János, Koszta László, Kozáry Andrea, Kubassek János, Püski Levente, Zeidler Miklós, Zemplén Gábor
93
MŰSZAKI -ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ZSŰRIK Fizika – FIZ Menyhárd Miklós (elnök), Balog János, Buka Ágnes, Cynolter Máté, Csanád Máté, Cserti József, Érdi Bálint***, Fülöp József András, Langer Gábor, Nguyen Quang***, Rácz Zoltán*, Sulik Béla, Szatmáry Károly, Török János***, Virosztek Attila Földtudomány I. – FT1 M. Tóth Tivadar (elnök), Bodoky Tamás János, Dobosi Gábor***, Dulai Alfréd, Fodor László, Fórizs István, Harangi Szabolcs, Horváth Ferenc, Kázmér Miklós, Less György, Raucsik Béla ***, Székely Ferenc Földtudomány II. – FT2 Bartholy Judit (elnök), Bozó László***, Buga László, Csatári Bálint, Horváth Erzsébet, Illés Sándor, M. Tóthné Andrea***, Papp Gábor, Pappné Ferenczi Zita, Rózsa Szabolcs, Szabó Szilárd, Trócsányi András, Unger János Gépész-, építő-, építész-, közlekedésmérnöki – GEK Gáspár Zsolt (elnök), Ádányi Sándor, Bárány Tamás, Baranyi László, Csébfalvi Anikó, Csernák Gábor***, Dobránszky János, Gácsi Zoltán*, Goda Tibor János, Hajnal Géza***, Koncsos László*, Koren Csaba, Kovács Ádám, Kundrák János, Lukács János, Paál György, Simon Mariann *** Informatikai és villamosmérnöki –IVM Sallai Gyula (elnök), Bars Ruth, Battistig Gábor, Csendes Tibor, Földesy Péter, Kaptay György***, Mizsei János, Piglerné Lakner Rozália, Sztrik János, Takács György, Tar József, Veszprémi Károly Kémia I. – KM1 Sóvágó Imre (elnök), Császár Attila Géza***, Gajda Tamás, Hannus Tamás, Horváth Ottó***, Hórvölgyi Zoltán, Kaizer József, Kilár Ferenc, Lázár István, Nagyné László Krisztina, Pápai Imre, Salma Imre***, Turányi Tamás, Túri László, Vékey Károly Kémia II. – KM2 Keglevich György (elnök), Bélafiné Bakó Katalin, Deák György, Deli György, Faigl Ferenc, Gelencsér Éva***, Gulácsi Katalin**, Iván Béla, Pukánszky Béla***, Riedl Zsuzsanna, Schneider Gyula***, Somsák László, Szarka András, Valyon József, Vatai Gyula Matematika és számítástudományok – MAT Simon Károly (elnök), Benzúr András, Domokos Mátyás, Hajnal Péter, Illés Tibor, Király Zoltán, Krámli András***, Maksa Gyula, Maróti Miklós, Némethi András, Pintér Ákos, Rontó Miklós, Telcs András, Zádori László***
94
ÉLETTUDOMÁNYI ZSŰRIK
Agrártudományok 1 – AGR1 Galiba Gábor (elnök), Bánfalvi Zsófia***, Bartók Tibor***, Berzsenyi Zoltán, Hegedűs Attila***, Hoffmann Borbála***, Jenes Barnabás, Kiss Erzsébet, Kiss György Botond, Kocsy Gábor, Lángné Molnár Márta, Linc Gabriella***, Mórocz Sándor, Nagyné Sárdi Éva, Papp István, Polgár Zsolt, Popp József, Silhavy Dániel***, Szabó Endréné***, Székely Csaba***, Tamás László, Vida Gyula Agrártudományok 2 – AGR2 Mézes Miklós (elnök), Gábor György***, Gálfi Péter, Hullár István, Husvéth Ferenc, Komlósi István, Magyar Tibor, Romvári Róbert, Rusvai Miklós, Sterczer Ágnes, Szemethy László, Szenci Ottó, Tóth Tamás, Tuboly Tamás***, Urbányi Béla Agrártudományok 3 – AGR3 Rajkai Kálmán (elnök), Beke János, Czinkota Imre, Csákiné Michéli Erika, Dudásné Posta Katalin***, Érsek Tibor, Farkas Csilla, Fenyvesi László***, Führer Ernő, Holb Imre János, Huzsvai László***, Kaló Péter, Király Lóránt, Lehoczky Éva, Neményi Miklós, Páldi Emil, Palkovics László, Szili Kovács Tibor, Tóbiás István, Tóth Miklós, Tóth Tibor, Winkler András Bioinformatika, rendszerbiológia, biofizika és szerkezeti biológia – BIOIN Patthy László (elnök), Derényi Imre, Füst György, Hetényi Csaba***, Meszéna Géza, Miklós István, Pál Csaba, Sarkadi Balázs, Szalontai Balázs, Váró György Idegtudományok – IDEGT Gábriel Róbert (elnök), Janszky József, Katona István, Kéri Szabolcs, Kisvárday Zoltán, Krizbai István Adorján, Liposits Zsolt, Nagy M. György, Puskár Zita, Reglődi Dóra, Tamás Gábor, Ulbert István Infraindividuális biológia – INFRA Buzás Edit Irén (elnök), Berencsi György, Berki Tímea, Endre Gabriella, Kónya József, Kovács Gábor, Kozma Bognár László, Lányi Árpád, Lőw Péter, Lukács Noémi, Magyar Zoltán, Pócsi István, Sármay Gabriella, Sipiczki Mátyás, Vágvölgyi Csaba Kísérletes orvostudományok – KISOR Enyedi Péter (elnök), Bagdy György, Boros Mihály, Csanády László, Csernoch László József, Domoki Ferenc, Erdődi Ferenc***, Ferdinandy Péter, Hamar Péter, Helyes Zsuzsanna, Kovács L. Gábor, Leprán István, Panyi György, Pethő Gábor, Sasvári Mária, Sperlágh Beáta, Szabó Gyula, Tósaki Árpád, Tóvári Árpád, Túri Sándor***, Végh Ágnes* Klinikai orvostudományok – KLINO Schaff Zsuzsa (elnök), Csiba László, Ertl Tibor, Hunyady Béla, Járai Zoltán ***, Kóbori László, Komoly Sámuel, Kovács Gábor***, Préda István, Rigó János, Romics Imre, Somogyi Anikó, Strausz János, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella***, Tímár József, Túri Sándor, Varga József, Molekuláris biológia és molekuláris interakciók – MOLBI Szöllősi János (elnök), Bíró Tamás, Bősze Zsuzsanna, Erdődi Ferenc, Gallyas Ferenc, Haracska Lajos, Kardos József, Mihály József, Nyitrai Miklós, Nyitray László, Szabados László, Szabó Gábor, Török Zsolt, Tőzsér József***, Virág László, Zimányi László 95
Szupraindividuális biológia – SUPRA Török János (elnök), Barta Zoltán, Botta Dukát Zoltán, Erős Tibor, Farkas Edit, Fehér Zoltán, Gallé László, Kalapos Tibor, Körmöczi László, Nagy Péter István, Rosivall Balázs, Samu Ferenc, Szentesi Árpád, Vörös Lajos * tagsága évközben megszűnt **tagsága évközben felkért ***egy pályázati ciklusra felkért
Külön bizottságok Nemzetközi együttműködési bizottság – COOP Kertész János (elnök), Bélyácz Iván, Huszthy Péter, Podani János, Tegze Miklós, Váradi András, Varró András Publikációs bizottság – PUB Török László (elnök), Hermann Róbert, Kulcsár Szabó Zoltán, Laki Ildikó, Sárkány Mihály, Sass Miklós, Szatmáry Zoltán
96
1. A K típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2012/1)
97
2. NK típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2012/1)
98
3. PD típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2012/1)
99
4. NF típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2012/1)
100
2012. év röviden számokban A 2012. évre előirányzott támogatás összege 7686 MFt volt. A 2012. évi pályázati felhívásra (2012/1) 1049 db kutatási, 353 db posztdoktori és 102+47 db nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) pályázat érkezett be, melyből az OTKA Bizottság 208 db kutatási, 103 db posztdoktori és 21+7 db nagyösszegű pályázat támogatásáról döntött. Az OTKA-hoz 2012-ben két fordulóban 45 db nemzetközi és 46 db publikációs pályázatot nyújtottak be, melyek közül az OTKA Bizottság 14 db nemzetközi együttműködésben végzett kutatást, 3 db ERA-Chemistry pályázatot és 35 db publikációs projekt támogatásáról döntött. 2012-ben az érvényben lévő szerződések száma 1615 db volt, 548 db projekt indult a tárgyévben. Az OTKA által is támogatott nemzetközi együttműködések valósultak meg az OTKA és az ERA-Chemistry, az ESF EUROCORES, az ERA-NET PathoGenoMics, a Finn Akadémia és az osztrák FWF közötti megállapodása alapján. 5000 szakértő került kapcsolatba a pályázati rendszerrel (bírálóként, bizottsági tagként). A 2012-ben lezárult OTKA-kutatásokról beküldött 350 db zárójelentés alapján 8593 db publikáció jelent meg, és 15 db szabadalmat jelentettek be.
101
A 2012. évi jelentés az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnökének irányításával készült a Kormány részére. © Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, 2013 A kiadásért felel: Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke Készítették: Baloghné Balla Andrea, Farkas Johanna, Kalmár Viktória, Balázs Ildikó Design, nyomdai előkészítés: Restyánszki Design Studio Nyomdai kivitelezés: M és M Goldprint Kft. Felelős vezető: Szabó Istvánné ügyvezető igazgató ISSN 2063-5184
102
