É v e S. jelentés ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

o T K A É

v

e

S

je l e n t é S 2 O 1 3

ORSZÁGOS T U D O M Á N Y O S K U TAT Á S I ALAPPROGRAMOK

OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 3

2014.09.03. 11:54

T

TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ

6

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A beszámoló célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. Az OTKA jogállása, mûködési feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentôsége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Tartalmi elszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.5. Tudományos eredményesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.7. Jogszabályi környezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.8. A 2013-as év legfontosabb OTKA-eseményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8 8 8 8 10 15 16 17 18

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI 21 2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén. . . . . . . . . . . . . . 21 2.2. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon . . . . . . . . . . . . 22 2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása . . . . . . . . . . 22 2.5. Kutatók által kezdeményezett témák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 2.7. Nemzetközi együttmûködések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2.9. Átlátható, korszerû, hatékony mûködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2.10. A közpénzekkel való felelôs gazdálkodás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE 26 3.1. Az OTKA küldetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3.2.1. Szakmai zsûrik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 3.2.3. OTKA Bizottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 3.2.4. OTKA Iroda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 3.3. A pályázástól a döntésig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3.3.1. Pályázattípusok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 3.3.2. Döntési folyamatok 2013-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 3.3.3. Értékelési szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 3.3.4. Átláthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4

ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK • ÉVES JELENTÉS 2013


2014.09.03. 11:54

TARTALOMJEGYZÉK

3.3.5. Projektkövetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.4. OTKA-kutatások hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 35 36

4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 38 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4.2. Mûszaki és Természettudományi Kollégium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4.3. Élettudományi Kollégium. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 44 5.1. Nem nagy költségû kutatási pályázat (K). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 5.2. Nagy költségû kutatási pályázat (K, korábbi NK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 5.3. Fiatal kutatói pályázat (PD) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 5.4. Nagy költségû fiatal kutatói pályázat (NF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 5.5. Publikációs pályázat (PUB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 5.6. Nemzetközi együttmûködésben végzett kutatási pályázat (NN) . . . . . . . . 56 6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK 58 6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 6.2. OTKA – Élet és Tudomány közös tudománynépszerûsítô cikkpályázat nyertesei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 7. NÉHÁNY KIMELKEDÔ KUTATÁS BEMUTATÁSA 74 7.1. Társadalom- és Bölcsészettudományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 7.2. Mûszaki és Természettudományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 7.3. Élettudományok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2013-BAN

98

9. A JÖVÔ KIHÍVÁSAI 100 9.1. Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 9.2. Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 9.3. A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erôsítése. . . . . . . . . . . . . . . 102 9.4. Open Access-politika biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 9.5. Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése . . . 103 9.6. Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 9.7. Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése. . . 106 2013. ÉV SZÁMOKBAN

107

FÜGGELÉK

108

ÉVES JELENTÉS 2013 • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK


5

2014.09.03. 11:54

E

ELÔSZÓ Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke Építômérnök, mérnöki matematikai szakmérnök. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építômérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékén egyetemi tanár. Szakterülete a tartószerkezetek, kompozitok, héjak és ezek földrengésállósága. Ösztöndíjasként kutatott a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Stanford Egyetemen, utóbbi helyen több alkalommal vendégtanárként is elôadott. Számos nemzetközi és magyar tudományos egyesület, szervezet tagja, illetve nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztôbizottsági tagja. 2003 és 2008 között az OTKA Mûszaki és Természettudományi Kollégiumának elnöke. Az OTKA Bizottság elnöki tisztét 2009 decembere óta tölti be, 2012 decemberétôl második ciklusban.

6

Egy ország gazdasági sikeressége közép- és hosszútávon is összefügg az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított támogatással. Az OTKA nyílt pályázati rendszerrel támogatja azokat az alapkutatásokat, amelyek egyrészt a kutatás-fejlesztés elsô, megkerülhetetlen elemeit, másrészt a versenyképes felsôoktatás alapját képezik. Az OTKA több mint negyedszázada próbál – az anyagi lehetôségének határain belül – ennek a szerepnek megfelelni. Költségvetése 2012-ben jelentôsen (41%-kal) megnôtt, és bár ezt nem követte további emelés, a 2012-es megemelt költségvetési támogatás megmaradt. Bár az OTKA



2014.09.03. 11:54

ELÔSZÓ

támogatása valós értéken csak a 10 évvel ezelôttinek mintegy 70%-a, a megemelt támogatás lehetôvé tette, hogy az elmúlt éveknél lényegesen nagyobb mértékben támogassunk kutatókat, kutatási projekteket. A megemelt támogatási összeg ellenére azonban a beérkezett pályázatok közül a támogatásra javasolt kiváló pályázatok mintegy fele nem részesülhet évek óta támogatásban. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négyévesek. A felfedezô kutatásokban fontos, hogy a témák alapvetôen a kutatók kezdeményezésére jöjjenek létre (ún. „blue sky research”), lehetôséget adva nekik ezzel, hogy új területeket vonjanak be a kutatásokba. A téma szabadsága nem jelenti azt, hogy a pályázati döntés meghozatalánál nem vizsgáljuk a kutatás lehetséges impaktját: a pályázat és a pályázó szakmai kiválósága mellett fontos szempont a kutatás várható hatása is. Az OTKA döntéshozatala – több mint két és fél évtizede – nyilvános; átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat és a bírálók anonimitását figyelembe véve történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtôl eltekintve) ma már az angol.

Az OTKA, bár alapvetô célkitûzése nem változott, számos területen folyamatosan megújul. Ezek közül kiemeljük, hogy a pályázati kiírásunkat összehangoltuk a többi magyarországi pályázati rendszerrel, elindítottuk – külföldiek bevonásával – az angol nyelvû zsûrizést és az OTKA nemzetközi átvilágítását is. A felfedezô kutatások támogatásának jelentôs társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hoszszabb távon érzékelhetôk: formálják a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsôoktatást is. Alapkutatási támogatás nélkül nincs versenyképes, korszerû oktatás. Az OTKA szerepe meghatározó a kulturális örökség megôrzésében, közgyûjtemények támogatásában, a nemzeti tudat alakításában. Az OTKA a felfedezô kutatások támogatása révén törekszik itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik.

Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke ÉVES JELENTÉS 2013 • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK


7

2014.09.03. 11:54

V

1. VEZETÔI

ÖSSZEFOGLALÓ

1.1. A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette jelen beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2013. évi mûködésérôl.

1.2. Az OTKA jogállása, mûködési feltételei

és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és a belföldiek visszafizetései fedezik. Az OTKA feladata, hogy elôirányzatából olyan tudományos kutatások, illetôleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételeket biztosítsa nyilvános pályázati rendszeren keresztül, amelyektôl új tudományos törvényszerûségek felismerése, új ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elôsegítô infrastruktúra-fejlesztésre is.

Hungarian Scientific Research Fund

1.3. Az OTKA által Az OTKA logója támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, Az OTKA mûködését az Országos jelentôsége Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény, valamint a Kormány egyetértésével hatályba lépett Szervezeti és Mûködési Szabályzat biztosítja. Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását döntô részben a központi költségvetés elkülönített elôirányzata biztosítja, valamint bel8

Az 1986-ban létrehozott, 1991 óta független alapként, 1993 óta törvény alapján mûködô OTKA az egyetlen, kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja, az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvetô fontosságú,



2014.09.03. 11:54

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ

mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. 2012-ben az OTKA Programok költségvetési támogatása a korábbi évekhez képest jelentôsen,

mintegy 41%-kal emelkedett, így az ország GDP-jébôl való részesedése is nôtt. 2013-ban az OTKA Programok költségvetési támogatása azonos volt a 2012. évivel.

Az OTKA Programok részesedése az ország GDP-jébôl (ezrelék)

0.8000 0.7000 0.6000 0.5000 0.4000 0.3000 0.2000 0.1000

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2009

2010

2011

2012

2013

2007

2008

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0.0000

Az OTKA Programok költségvetési támogatása (M HUF)

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0

www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt002j.html

Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idô alatt hasznosítható a fejlesztésekben, többsé-

ge azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem



9

2014.09.03. 11:54


mérhetô. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenôen, az alapkutatásnak jelentôs társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis bôvítéséhez, elôsegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel elôfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsôoktatást, erôsíti a kutatóegyetemeket és nem utolsósorban fékezi az „agyelszívást”. Az OTKA jelentôs számban támogat pályakezdô kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget kíván biztosítani az arra érdemes kutatások megvalósítására. Az OTKA nemzetközi elismertségét bizonyítja az a tény, hogy 1996-tól teljes jogú tagja a European Science Foundation-nek (ESF), 2011 szeptemberétôl a korábbi szervezetekbôl alakult Science Europe-nak (SE), és tevékenyen vesz részt a szervezetek különbözô munkacsoportjaiban. Az OTKA fokozatosan építi nemzetközi kapcsolatait, melynek eredményeként egyre szélesebb körben vesz részt nemzetközileg támogatott pályázatok kiírásában és azok értékelésében, illetve teremt új együttmûködési lehetôségeket más európai kutatásfinanszírozási alapokkal. 10

1.4. Tartalmi elszámolás Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2013. évi eredeti elôirányzati fôösszege az OTKA Kutatási témapályázatokra 7.686 MFt volt, amely azonos a 2012. évi elôirányzattal. A 2012-ben jelentôsen megemelkedett költségvetési támogatás 2013-ban is rendelkezésre állt, ezáltal lehetôség nyílt a kiváló pályázatok szélesebb körben való támogatására. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az elôzô évekrôl áthúzódó és az adott évben induló többéves kutatási szerzôdések alapján 1499 db kutatási (K), posztdoktori (PD), valamint nagy összegû kutatási (NK) és fiatal pályakezdô (NF) pályázat kutatási programját támogatta 2013-ban, melyek közül 2013-ban 337 db új kutatási program indult (a 2012/1-es és 2013/1-es pályázati fordulóban). A 2013. februári határidôvel a 20132017. idôszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2013/1 forduló) felhívására 1178 db pályázat érkezett be, melyek értékelése 2013 júliusáig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 294 db posztdoktori pályázat közül 78 db támo-



2014.09.03. 11:55


gatásáról döntött, amelyek többsége 2013 szeptemberétôl kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 884 db volt, ebbôl 52 db nagy költségigényû. Az OTKA Bizottság 237 db pályázat támogatásáról döntött, melybôl 16 db nagy költségû. Az OTKA Bizottság által két pályázati fordulóban meghirdetett, nemzetközi együttmûködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan benyújtható pályázatra (NN) 2013-ban összesen 65 db: a 2013/1-es fordulóban 21 db, a 2013/2-es fordulóban 44 db pályázat érkezett be, melyek közül összesen 28 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az FWF-OTKA Lead Agency megállapodás keretében meghirdetett pályázati felhívásra az OTKA-hoz 13 pályázatot (ANN) nyújtottak be, melyek közül 5 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az osztrák FWF 2014 tavaszán hozza meg az OTKA támogatási javaslatának jóváhagyásáról szóló döntését. Az OTKA évek óta részt vesz az ERAChemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázatának értékelésében. 2013-ban a beérkezett 9 db hazai részvételû pá-

lyázat közül 2 db új kutatási projekt kapott OTKA támogatást a 20142016 idôszakra vonatkozóan.

Az ERA-NET PathoGenoMics pályázat folytatására létrejött Infect-ERA konzorciumban az MTA-val közösen vett részt az OTKA. A pályázat keretében 2013-ban nem volt nyertes hazai alapkutatási pályázat. Az anyagtudományi M-ERA.NET pályázat keretében 2013-ban 2 db magyar pályázat részesült támogatásban. A Photonic Manufacturing témájú Concert-Japan ERA-NET pályázat keretében 1 db magyar pályázat került támogatásra. Az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közlésére, valamint azok tudományos ismeretterjesztésére 2013-ban márciusi és szeptemberi határidôvel meghirdetett pályázatra (PUB) beérkezett 37 db pályázat közül, az OTKA Publikációs Bizottságának javaslata alapján, az OTKA Bizottság 30 db támogatásáról döntött.



11

2014.09.03. 11:55


Az egyes pályázattípusokra 2013-ban a következô arányban történtek a kifizetések: kutatási projektekre (K) az összkiadás 58,3%-a (4.643.497 EFt), a nagy költségû kutatási projektekre (NK) 14,6%-a (1.164.557 EFt), az ifjúsági és a posztdoktori (PD) kutatási projektekre 15,1%-a (1.202.235 EFt), a nagy költségû fiatal kutatási projektekre (NF) 3,1%-a (243.778 EFt), a nemzetközi együttmûködésben vég-

zett kutatásokra (NN, ANN) és a nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatos költségekre (pl. tagdíjakra) 6,9%-a (552.149 EFt), az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek publikálására (PUB) 0,6%-a (48.745 EFt). Az OTKA-forrás 1,4%-át (111.978 EFt-ot) az OTKA Iroda többletköltségeire, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlával kapcsolatos kiadásaira fordították.

OTKA Programokból történt 2013. évi kifizetések megoszlása 0.6% 3.1%

1.4%

6.9% K NK PD NF

15.1%

58.3%

14.6%

NN PUB Egyéb

2013-ban az OTKA tudományterületi besorolása szerint a kutatóhelyekre átadott támogatás 23,1%-a (1.815.009 EFt) a társadalom- és bölcsészettudományok (TBTK) területén, 32,0%-a 12

(2.513.973 EFt) a mûszaki és természettudományok (MTTK) területén és 44,9%-a (3.525.979 EFt) az élettudományok (ÉTK) területén segítette az alapkutatásokat.



2014.09.03. 11:55


2013-ban kifizetett összegek tudományterület szerinti megoszlása

23.1%

44.9%

32.0%

TBTK MTTK ÉTK

A kutatóhelyek típusait tekintve a 2013-ban kifizetett összegek 54,4%-a (4.276.757 EFt) egyetemeknek, fôiskoláknak, 39,0%-a (3.061.838 EFt) az MTA kutatóintézeteinek, 1,2%-a (92.199 EFt) közgyûjteményeknek, 5,4%-a (424.168 EFt) egyéb kutatóhelyeknek került átadásra. A kutatók 2013-ban benyújtott elszá-

molásai alapján az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következô költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (31%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások költsége (41%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (17%), valamint beszerzett tudományos mûszerek és segédeszközök költsége (11%).

2013-ban kifizetett összegek intézménytípus szerinti megoszlása 5.4% 1.2%

Egyetem, fôiskola 39.0%

54.4%

MTA

Közgyûjtemények

Egyéb



13

2014.09.03. 11:55


A 2013-ban benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbôl a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerzôdések keretében 103 fiatal vezetô kutatónak, valamint további 42 fiatalnak biztosította kutatói bérét, míg a kutatási és nagy összegû projektek esetében további 762 fônek (doktorandusz, posztdoktor, asszisztens) biztosította idôszakos illetményét vagy ideiglenes alkalmazotti bérét, esetenként többszöri, illetve több projektben történt alkalmazás keretében. Az OTKA Bizottság az utóbbi években a pályázatok támogatási összegét fokozatosan emelte. A pályázatok keretében többletforrás igényelhetô kutatói állások (fiatal kutatók, posztdoktorok, doktoranduszok) személyi

költségeire és tudományos mûszerek beszerzésére. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál általában elônyben részesíti a fiatal kutatókat. 2013-ban a vezetô kutatók átlagéletkora 55,8 (ebbôl a fiatal kutatóké 38,4) év, a kutatásban részt vevô kutatók átlagéletkora pedig 42,2 év volt. A nôk részvételi aránya a 2013/1 fordulóban, a benyújtott és a nyertes pályázatok esetében közel azonos volt. A fiatal kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 46,3%-a volt nô, a nyertes pályázatok esetében ez az arány 38,5% volt. A szenior kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 23,5%-a volt nô, a nyertes pályázatok esetében 24,5%.

2013/1 fordulóban a nôk részvételi aránya

50% 46.3%

40%

38.5% 30% 20% Benyújtott pályázatok Támogatott pályázatok

14

24.5%

23.5%

10% 0%

K

PD



2014.09.03. 11:55


1.5. Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, a publikációk minôségére utaló mérôszámok és a szabadalmak száma alapján mérhetô. A 2012-ben lezárult projektek beküldött 376 zárójelentései közül a 2013-ban értékelt 358 zárójelentésbôl a szakmai zsûrik 68,1%-ot kiválóan megfeleltnek, 24,9%-ot jól megfeleltnek, 6,2%-ot megfeleltnek minôsítettek. Az értékeltek 0,8 %-a nem a vállalt eredményeket hozták kutatásaik során, ezek ismételt zárójelentés benyújtására kaptak felszólítást, amelyek értékelése jelenleg van folyamatban. A zárójelentések 79,3%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 47,2%-át pedig gazdaságban hasznosíthatónak minôsítette az illetékes szakmai zsûri. A 2013-ban benyújtott 318 zárójelentés értékelése 2014-ben folytatódik. 2013-ban 950 részjelentést nyújtottak be, amelyeknek szakmai és pénzügyi ellenôrzése szintén folyamatos. A 2012-ben és 2013-ban lezárult és beküldött, 694 db projekt zárójelentése alapján, az OTKA kutatások eredményeképpen 8167 folyóiratcikk, 395 db könyv, 1422 db könyvfejezet, 1621

db konferenciakiadvány, 2103 db absztrakt, valamint 2354 egyéb publikáció jelent meg. Összesen 27 db szabadalmat jelentettek be. A publikációk között, az OTKA kutatási támogatásából 2012-ben 104 db (TBTK: 20 db, MTTK: 66 db, ÉTK: 18 db), míg 2013-ban 122 db (TBTK: 28 db, MTTK: 75 db, ÉTK: 19 db) doktori disszertáció született. Mérôszámokkal nem alátámasztható produktumok is születtek az OTKA támogatásoknak köszönhetôen. Új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedô eredmények létrejöttéhez, új módszerek, eljárások felfedezéséhez, új kutatócsoportok, tudományos mûhelyek megalakulásához, és számos fiatal kutató kutatásba történô bevonásához járult hozzá közvetetten az OTKA. A nemzetközi pályázatokban, együttmûködésekben való sikeres részvétel a nemzetközi kapcsolatok elmélyülését, az érintett kutatók szakmai beágyazottságát teremtette meg. A tudományos eredmények oktatási folyamatban való kamatoztatása; a doktori (PhD) képzés, valamint a disszertációk feltételeinek támogatása pedig a kutatói utánpótlás, a kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen való maradását, tulajdonképpen a kutatói karrier stabilitását biztosította.



15

2014.09.03. 11:55


Az OTKA támogatások elôsegítik az intézmények eszközparkjának fejlesztését, a kutatók konferenciákon való részvételét, mely felbecsülhetetlen értékkel bír a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak építésében, a tudományos eredmények bemutatásában, valamint a nemzetközi együttmûködésben végzett kutatások megvalósulásában.

1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Az OTKA 1996 óta tagja a European Science Foundation-nek (ESF), melynek tagdíját a két magyar tagszervezet – az MTA és az OTKA – közösen, 50-50%-ban vállalta. A tagszervezetek többsége úgy döntött, hogy 2011 szeptemberében létrehozza a Science Europe (SE) nevû szervezetet, melyhez az OTKA és az MTA is csatlakozott. Az ESF várható megszûnése, az általa koordinált Research Networking (RNP) és EUROCORES programok megszûnését is maga után von16

ja. Az OTKA az MTA-val szintén közösen vett részt az ERA-NET PathoGenoMics folytatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban. Az OTKA munkatársai aktívan részt vesznek a Science Europe Open Access to Scientific Publications, Open Access to Data, a European Grant Union, Research Integrity és a Cross-border Collaboration munkacsoportjaiban. Az OTKA pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelô technikájú és szellemiségû rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerekhez társul saját forrásaival, valamint részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban. 2013-ban az OTKA további ERA-NET programok elôkészítésében is részt vett, úgy mint a Photonic Manufacturing témájú CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, a ritka betegségek kutatására kiírt ERA-NET E-Rare, valamint az ERA-Chemistry programokban. Az OTKA Bizottság az osztrák FWFfel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására volt lehetôség. A Lead Agency értékelési



2014.09.03. 11:55


forma keretében a felek elfogadják annak a félnek a támogatási rangsorát, ahová a kutatók nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelését nemzetközi szinten valósították meg. Az OTKA 2013-2015 Stratégiájának szellemében 2013 novemberében az OTKA megállapodást kötött az European Science Foundation (ESF) képviselôivel: az ESF azt a megbízást kapta, hogy tervezze meg és végezze el az OTKA, mint nemzeti alapkutatásokat támogató szervezet független értékelését a magyar és az európai kutatástámogatás összefüggésében. Az értékelés a következô szempontokra terjed ki: az OTKA irányítási, ügyintézési és pályázati szerkezete (illetve ezek összhangja az OTKA stratégiai céljaival), támogatási rendszerének hatékonysága, ügyvitelének átláthatósága és nemzetközi kapcsolatai. Az ESF munkatársai létrehoztak egy a kutatásfinanszírozásban jártas, nemzetközi szaktekintéllyel rendelkezô tudósokból álló értékelô bizottságot, amelynek közremûködésével 2014. második felére elkészítenek egy független értékelô tanulmányt.

1.7. Jogszabályi környezet A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széleskörû

támogatása, a fiatal kutatók segítése, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozása érdekében az Országgyûlés, a 99/1990. (XII.3.) Kormányrendelet jogutódjaként, az Országos Tudományos Kutatási Alapról 1993. március 16-án az 1993. évi XXII. sz. törvényt fogadta el, amelyet az 1995. évi CXXI. törvény egyes pontjaiban módosított, majd ennek jogutódjaként az Országgyûlés 1997. december 9-én az 1997. évi CXXXI. törvényt alkotta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA). Az 1997. évi CXXXI. törvényt a 2012. június 6-tól hatályos 2012. évi L. törvény révén módosította az Országgyûlés. Az OTKA szerzôdések alapján az OTKA Iroda az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95,0%-a) elôirányzat-átadással, egyéb intézményekhez átutalással teljesíti. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások elôirányzat-átadással havonta egyenlô részletekben történô finanszírozása a kutatás lehetôségeit nehezítô adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elôirányzat-átadással történô finanszírozás másik hátránya, hogy a



17

2014.09.03. 11:55


fejezetek közötti elôirányzat-átadások miatt a keretnyitások akár kéthárom hónapot is igénybe vehetnek. A 2012. június 6-tól hatályos módosított OTKA törvény 5. § (1) értelmében módosult a korábbi éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévet követô elsô évre a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elôirányzat 90%-áig, a második évre 70%-áig, a harmadik évre 40%-áig, azon túl legfeljebb 20%-áig vállalhat kötelezettséget, beleszámítva az elôzô években vállaltakat. A Kormány 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozata 6. pontja értelmében a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél beszerzési tilalmat rendelt el az intézményi beruházás keretében történô bútor, személygépjármû, informatikai eszköz és telefon beszerzések tekintetében. A fenti rendelkezést a Kormány irányítása alá tartozó intézményeknek 2013-ban is érvényesíteniük kellett az OTKA Programok fejezeti kezelésû elôirányzatból támogatott OTKA kutatások keretében beszerzendô eszközöknél. Ez a korlátozás akadályozta a kutatókat abban, hogy a kutatási tervükben vállaltakat határidôre teljesíteni tudják. 2014. január 1-tôl ez a korlátozás az OTKA kutatásokra vonatkozóan megszûnt. 18

Az OTKA Programok 2013-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésû elôirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elôirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik.

1.8. A 2013-as év legfontosabb OTKA-eseményei OTKA Bizottság, testületek • OTKA Bizottsági ülések (április, július, október, december); • Tudományterületi kollégiumok ülései (június, november); • Az OTKA Bizottság döntése a 2013-ban benyújtott K, nagy költségû K és PD pályázatokról (július); • Az OTKA Bizottság döntése a nemzetközi együttmûködésben (NN, ANN, ERA-Chemistry, Concert-Japan) végzett kutatási és a publikációs pályázatokról (július, december); • OTKA MTA-val közös Open Access stratégiája (október); • OTKA Bizottság döntése a 2014/1 pályázati forduló új elemeirôl: a



2014.09.03. 11:55


vezetô kutató elôzetesen megállapított kategóriák szerinti bérkiegészítésben részesülhet; új bírálati rendszer bevezetése egyes zsûrikben; • Az OTKA-zsûrik, kollégiumok elnökeinek és tagjainak rotációja (december); • Új kollégiumi elnökök: Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium: Prószéky Gábor profeszszor, Élettudományi Kollégium: Acsády László professzor (2014. január közepétôl). Pályázatok • A 2013/1. évi OTKA-pályázatok benyújtása (február); • A beérkezett pályázatok bíráltatása (március-június), • Zsûrik, kollégiumok és ad hoc bizottságok üléseinek lebonyolítása (április, május); • Támogatási szerzôdések megkötése (augusztus, szeptember); • Az OTKA Bizottság 2014/1 OTKA-pályázati felhívása (október).

Nemzetközi együttmûködések • High-Level Workshop az OTKA Bizottság elnökének részvételével (február); • Global Research Council konferencia az OTKA részvételével (május); • Science Europe Open Access Working Group és Officials Coordination Group megbeszélései az OTKA részvételével (május, június); • Science Europe Cross-border Collaboration Working Group munkacsoport megbeszélés az OTKA részvételével (július, szeptember); • Global Research Council European regional meeting az OTKA részvételével (október); • World Science Forum ülése az OTKA Bizottság elnöke részvételével (november); • Az OTKA Lead Agency együttmûködési megállapodás a Szlovén Alappal (december); • A Humboldt Kolleg konferenciája az OTKA Bizottság elnökének részvételével (december); • Az ERA-Chemistry együttmûködés aláírása további egy évre (december); • Az ESF és Science Europe General Assembly az OTKA Bizottság elnökének részvételével (május, november).



19

2014.09.03. 11:55


Beszámolók, értékelések

Tájékoztatók, díjátadások

• Az OTKA Iroda és az OTKA Programok költségvetési beszámolója (február); • Az OTKA 2012. évi mûködésérôl készített beszámoló megküldése a Kormánynak (április), Kormány általi elfogadása (július); • 2012 Éves jelentés megjelentetése magyar és angol nyelven (június); • Az OTKA és a European Science Foundation (ESF) közötti megállapodás az OTKA nemzetközi átvilágításáról (november); • Az ESF munkatársainak tájékozódó látogatása (december).

• Tájékoztató a 2013-ban belépô új zsûritagok és zsûrielnökök részére (január); • Tájékoztató az OTKA-val kapcsolatban álló intézmények pénzügyi szakemberei részére (január); • Az OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj kiosztása (november); • Az Élet és Tudomány – OTKA közös cikkpályázatának díjkiosztása (november).

OTKA szabályzatok, OTKA honlap • Az OTKA Iroda Alapító Okiratának hatályba lépése (január); • Az MTA elnökének egyetértése és az OTKA Bizottság elnökének jóváhagyása alapján, az OTKA Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatának hatályba lépése (május); • OTKA honlap megújulása (január); • OTKA-blog elindulása (november).

20



2014.09.03. 11:55

C

2. AZ OTKA

CÉLKITÛZÉSEI

Az OTKA létrehozása óta, az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak: • Felfedezô jellegû tudo omá mány nyos os kkut utat atás ások ok ttám ámog ogat atás ásaa a tu tudo domá mány ny minden területén; • a legkiválóbb, nemzetkköz özii mé mérc rcév ével el iiss ki kiem emel elke kedô dô jel elen entô tôsé ségû gû kkut utaatások támogatása; • a kutatások eredményeine nek, k, ggaz azda dasá sági gi ééss tá társ rsad adal alm mi has aszn znos ossá ságá gána nakk ki kiemelt kezelése; • hazai intézményben meggva való lósu suló ó, ha haza zaii ku kuta tató tókk ál álta tall vé végz gzet ett ku kuta tatá táso ok támogatása; • a kutatók által kezdemén énye yeze zett tt ttém émáj ájú ú („ („bl blue ue ssky ky res esea earc rch” h”)) ku kuta tatá táso ok támogatása; • a teljes kutatói életpályáára kit kiterrje jedô dô pál ályá yáza zati t rends dsze zerr mû mûködtetés ése; e; • nemzetközi szervezetekkke kell va való ló eegy gyüt üttm tmûk ûköd ödés és;; • nemzetközi színvonalú, a ttud udom ományo os kö közö zösség ég kköz özre remû mûkö ködé désé sévvel mûködô pályázat-értékelésii rren ends dsze zerr fe fenn nnta tart rtás ásaa („ („pe peer er rrev e ie i w sy syst stem em”)); • átlátható, hatékony, de ne nem m tú túls lszaabá bály lyoz ozot ottt mû mûkö ködé dés; s; • közpénzekkel való felelô ôs ga gazd zdál álko kodá dás. s.

2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA, a vezetô európai kutatási alaphoz, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan a kutatásfejlesztés-innováció (K+F+I) láncolat elsô és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatásokat támogatja. Olyan kísérleti és elméleti munkákat,

melyek elsôdleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvetô lényegérôl és a megfigyelhetô tényekrôl. Az alapkutatások hatást gyakorolnak a fejlesztésre, mely a versenyképesség feltétele, illetve az innovációra, mely a tudásalkalmazás folyamatának elengedhetetlen eleme. E bázison valósulhat meg a gazdasági növekedés, melyre az egészséges nemzeti létezés épül.



21

2014.09.03. 11:55

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI

Az OTKA minden tudományágban támogat alapkutatást: az irodalomtól, a fizikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány; mûszaki és természettudomány; élettudomány) minden részterületrôl fogad pályázatokat, és biztosítja azok szakszerû elbírálását, valamint kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is.

2.2. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, – tudományos ötletet tekintve – a leginkább kreatív, várhatóan a legjelentôsebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és addigi teljesítménye egyaránt fontos szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fô cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedôek, és nemzetközi érdeklôdésre is számot tartanak.

22

2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon Az OTKA fokozott figyelemmel kíséri a támogatott kutatások eredményességét. A projektek értékelése során döntô szempont a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények teljesülése, a minôsítés pedig kihat a kutató jövôbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. A kutatások során megvalósult konkrét eredmények (pl.: szabadalmak, publikációk) gazdasági és/vagy társadalmi hasznosíthatósága alapvetô fontosságú. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idôn belül alkalmazható a fejlesztésekben, többségük azonban csak évek múltán épül be közvetetten/közvetlenül az innováció folyamatába.

2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási témájával támogatásra. Az intézmények 2012-tôl kezdôdôen a támogatási összeg közvetlen költségekre esô összegének 20%-át rezsiköltségekre



2014.09.03. 11:55


2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása

Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára

és a tudományos információhoz való hozzájutás elôsegítésére használhatták fel, amivel az OTKA a kutatást befogadó intézmények közvetett fejlesztéséhez is hozzájárult. Az OTKA által támogatott kutatások keretében beszerzett tudományos mûszerek az intézmények eszközparkját gazdagították.

2.5. Kutatók által kezdeményezett témák A felfedezô kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA Bizottság 2013-ban sem tett tudományterületi megkötéseket. Ugyanakkor az OTKA törvény lehetôvé teszi az OTKA Bizottság számára, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat annak érdekében, hogy Magyarország ezeken a területeken különösen nagy elôrehaladást érjen el.

Az OTKA céljának tekinti a kutatók minden korosztályának támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy a pályakezdô posztdoktorok, a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, a már jelentôsebb kutatói háttérrel rendelkezô kutatók, valamint a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók külön kategóriában pályázhassanak. A tudományos kutatói utánpótlás elôsegítése érdekében az OTKA támogatja a tehetséges fiatalok kutatásait, a kutatók külföldrôl való hazatérését, a szenior kutatók pályázatain keresztül pedig a PhD hallgatók bevonását a kutatásokba. Az OTKA támogatási stratégiája tulajdonképpen a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására.

2.7. Nemzetközi együttmûködések Az OTKA számos nemzetközi szervezet (European Science Foundation, Science Europe) tagja, aktív szerepvállalásával képviseli a magyar tudományt.



23

2014.09.03. 11:55


2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA nemzetközi színvonalú elektronikus pályázati rendszere (EPR) három egymást ellenôrzô értékelési szintet (szakmai zsûrik, tudományterületi kollégiumok, OTKA Bi-

Az OTKA Elektronikus Pályázati Rendszerének logója

zottság) foglal magában. A pályázatok értékelése külsô, független, és jelentôs számú külföldi szakértôk bevonásán alapul, ezért magas tudományos színvonalon valósul meg.

2.9. Átlátható, korszerû, Az európai és USA-beli társintézmé- hatékony mûködés nyekkel tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerûbb tudományos pályázati gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, és biztosítja a nemzetközi szokásoknak megfelelô technikájú és szellemiségû rendszer üzemeltetését. Saját forrásaival kapcsolódik a nemzetközi pályázati rendszerekhez, és részt vesz az európai kutatási alapok együttmûködésében indított kutatásfinanszírozási programokban. 24

Az OTKA mûködését szigorú öszszeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelezô ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok alapozzák meg. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja ki, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektôl. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a kutatókat gyorsan kiszolgáló, a kutatók érdekeit szem elôtt tartó ügyintézést va-



2014.09.03. 11:55


lósítson meg. Az OTKA mûködésével kapcsolatos információk (pl. ügyrendek, szabályzatok) az OTKA honlapján (www.otka.hu) mindenki számára hozzáférhetôk.

2.10. A közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénz-

ügyi szabályok betartatása), mind a kimeneti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenôrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA Programok fejezeti kezelésû elôirányzatának és az OTKA Iroda pénzügyi tervének megvalósulásáról.

Az OTKA 2012-es éves jelentése



25

2014.09.03. 11:55

O

3. AZ OTKA 3.1. Az OTKA küldetése Az OTKA független nemzeti intézményként, a magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedô felfedezô kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogatja a tudomány minden területén. Hazai és külföldi szakértôk bevonásával, nemzetközileg elismert pályázati rendszeren keresztül bíráltatja el a pályázatokat. Tekintettel a folyamatosan változó hazai és nemzetközi igényekre, az OTKA folyamatosan újítja pályázati rendszerét, beépíti mûködésébe a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatékony technikákat, valamint tudományfinanszírozási és tudománypolitikai javaslatokat tesz. Az OTKA által finanszírozott projekteken keresztül a legkiválóbb kutatókhoz és magyarországi kutatási intézményekhez juttat többletforrást. A nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésekben pedig a magyar tudományt képviseli. Saját forrásaival, nemzetközi pályázati rendszerekhez társulva, részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban.

26

MÛKÖDÉSE 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése Az OTKA mûködése – hasonlóan a legtöbb nemzetközi kutatást támogató szervezet gyakorlatához – a tudományos kutatást végzô széles kutatói közösség együttmûködésén alapul (peer Az OTKA felépítése számokban (2013): • • • •

3 tudományterületi kollégium 29 szakmai zsûri 450 testületi tag 8 000-10 000 pályázati résztvevô • 5 000 fô kerül kapcsolatba évente a pályázati rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag) review system). Ezért az OTKA a külsô szakértôk széles körét vonja be a pályázatértékelési folyamatába, mind a döntés-elôkészítési, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakmai zsûrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét.



2014.09.03. 11:55

3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE

3.2.1. Szakmai zsûrik A széles kutatói bázis munkáján alapul az OTKA szervezetének elsô értékelési szintje: a szakmai zsûrik rendszere. Ezekben a testületekben összpontosul az adott szaktudomány, tudománycsoport szaktudása. A szakmai zsûrik végzik a benyújtott pályázatok külsô, független szakvéleményeken alapuló elsôdleges minôsítését, és elkészítik azok szakmai rangsorjavaslatát. A zsûrik munkájában részt vevô szakértôk megfelelô arányban képviselik az egyes tudományterületeket, az egyes intézménytípusokat, valamint a fôváros és a vidék kutatóintézeteit. A zsûrrik fôb ôbb b felaada data tai: i • pályyázat ato ok vél élem mén é ye yezt ztet etés ée külssô szzak akér értô tôkk kkel el • pályyáz ázat atok ok ssza zakm kmai ai m min inôs ôsít ítés ése, e ranggso soro rolá lása sa • projjek ekte tekk sz szak akma maii je jele lentés tésén ének ek értéékelé lése • javaasl slat at zzsû sûrit itago gokk rotá táci ciój ójár áraa • tapaasz szta tala lato tokk to tová vább bbít ítás ásaa az illeté téke kess ko kolllég égiu iumn mnak ak 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok A zsûrik javaslatai az OTKA második értékelési szintjére, a tudományterületi

kollégiumok elé kerülnek megvitatásra és ellenôrzésre. Három kollégium mûködik: • Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium • Mûszaki és Természettudományi Kollégium • Élettudományi Kollégium A ko koll llég égiu iumo mok k fô fôbb bb fel elad adat atai a: • rang rangso soro rokk me megv gvit itat atás ásaa és végl vé gleg eges esít ítés ésee • zá záró rójeele lent ntés ések ek m min inôs ôsít ítés ésén ének ek jóvá jó váha hagy gyás ásaa • pr prob obléémá más szak akma maii je jele lent ntés ések ek megt me gtár á gyal alás ásaa • a zs zsûr ûrie ieln lnök ökök ök ééss zs zsûrit itag agok ok megvvál me álasszt ztás ása • a zs zsûr ûrii mu munk nkáj áján ának ak iirá rány nyít ítás ásaa és ell llen enôr ôrzé zése se • ta tapa pasz szta tala lato tok, k jjav avas asla lato tokk to tová vábbbítá bí tása sa az OT OTKA KA Bizzot otts tság ágna nak A kollégium irányítja, felügyeli és ellenôrzi a szakmai zsûrik munkáját. Megvitatja, jóváhagyja a zsûrik által elkészített rangsorjavaslatot, egyben átfogóbb, össztudomány-területi, tudománypolitikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsorjavaslata mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság



27

2014.09.03. 11:55


Az OTKA Bizottság tagjai 2013-ban: Kollár László Péter (elnök), Németh Tamás (alelnök), Szolcsányi János (alelnök), Bálint Csanád, Beke Dezsô, Blaskó Gábor, Cseri Miklós, Darvas Béla, Erdei Anna, Falus András, Farkas István, Jakab Éva, Kardon Béla, Kissné Marjay Márta, Kolossváryné Juhász Györgyi**, Kovács Péter*, Mészáros Ádám*, Rechnitzer János, Szalay Péter * év közben kapott felkérést ** mandátuma év közben megszûnt

számára a pályázati rendszer, a zsûri struktúra, az értékelési szempontok és a pályázati ügyrend módosítására. 3.2.3. OTKA Bizottság Az értékelés harmadik, egyben legfelsôbb szintje az OTKA Bizottság, amely elnökbôl, két alelnökbôl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetôit és tagjait – a tudományterületi kollégiumok elnökeinek kivételével – hároméves idôtartamra a miniszterelnök bízza meg. Az OTKA törvény adta felhatalmazás alapján az OTKA Bizottság hozza meg a végsô támogatási döntést a benyújtott pá28

lyázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait. 3.2.4. OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat végzi. Segíti a szakértôk és a testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Közremûködik a pályázatok véleményeztetésének ügyintézésében és megszervezi a különbözô szintû testületek ülését. Intézi a projektek szerzôdéskötését, gondoskodik a finanszírozásukról, a szakmai és pénzügyi jelentések ellenôrzésének lebonyolításáról. Fontos feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, más országok kutatási alapjaival való együttmûködés. Legfôbb feladatai közé tartozik: • A pályázatok meghirdetése, nyilvántartásba vétele, formai ellenôrzése, tanácsadás. • A pályázatok értékelésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, pályázatok értékelésének ügyintézé-



2014.09.03. 11:55


•

• •

•

•

• • •

•

se, kijelölése zsûriknek, továbbítása szakértôknek, döntés-elôkészítési feladatok zsûri-, kollégiumi- illetve bizottsági ülésekre. A vezetô kutatókkal és a fogadó intézményekkel történô szerzôdéskötés, levelezés, kapcsolattartás. A kutatási szerzôdések szerinti támogatási elôlegek finanszírozása. A projektek szakmai és pénzügyi beszámoltatása rész- és zárójelentések formájában, a jelentések ellenôrzése az Irodában illetve a projektkezelô szervezet telephelyén. Az ellenôrzéshez szükséges iratok és információk zsûriknek, szakértôknek – szakmai véleményezésre – történô továbbítása. Szervezési és lebonyolítási szolgáltatások biztosítása az OTKA szakértôi bizottságok üléseire. Különféle pályázati anyagok elôkészítése, véleményezése, aktualizálása, kiadványok tervezése és készíttetése. Általános és teljes körû intézménygazdálkodási feladatok ellátása. Az OTKA Programok pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása. Információszolgáltatás, adatszolgáltatás az OTKA testületei, minisztériumok, intézmények vezetôi és a nyilvánosság részére. Nemzetközi együttmûködések, kapcsolattartás a hazai és külföldi

kutatást támogató alapokkal. • Az OTKA elektronikus pályázati rendszerének (EPR) folyamatos karbantartása, mûködtetése, fejlesztése. • Az OTKA honlapjának folyamatos adatfeltöltése, mûködtetése. • Kapcsolattartás az intézmények vezetôivel, referenseivel. • Az OTKA Iroda integrált informatikai rendszerének mûködtetése az Iroda és az OTKA Programok gazdasági, pénzügyi mûveleteinek lebonyolítása érdekében.

3.3. A pályázástól a döntésig 3.3.1. Pályázattípusok Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, a pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A pályázati portfólió 2013-ban is a korábbi évekhez hasonlóan alapvetôen két nagy pályázati típust és egy, ezeket kiegészítô típust tartalmazott. A pályázás nyelve – néhány kivételtôl eltekintve – egységesen az angol. Az OTKA Bizottság évente dönt az adott évi költségvetésbôl az egyes pályázattípusokra elkülöníthetô összegekrôl, és a beérkezett pályázatok igénye alapján meghatározza az



29

2014.09.03. 11:55


egyes tudományterületekre jutó támogatási arányokat. A támogatott kutatások jelentôs részét az ún. kutatási pályázatok teszik ki. A kutatási pályázatok futamideje legfeljebb 4 év. A kutatási pályázatok vezetô kutatóinak tudományos fokozattal kell rendelkezniük és magyarországi kutatóhelyhez kell kötôdniük. A pályázható összeg nagysága szerint megkülönböztetünk: K jelû kutatási pályázatot, a K jelû pályázatok között egy adott összeghatárt meghaladó nagy költségigényû kutatási pályázatot, illetve NN és ANN jelû, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó – kifejezetten nemzetközi együttmûködésen alapuló – kutatási pályázatot. A kutatási pályázatok közül külön bizottságban kerülnek értékelésre a több tudományterületen eredményt ígérô, interdiszciplinárisnak jelölt (ID) pályázatok. OTKA pályázattípusok Ft életkor „Fiatal”

„Szenior”

~ 10-44 M Ft PD

NF

Posztdoktori K

Kutatási

nemzetközi

30

~ 30-120 M Ft

Önálló kutató csoport

NK

Nagy költségû

publikáció

A másik pályázattípus a fiatal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldrôl hazatérôk segítésére és már támogatott, sikeres OTKA projektekhez való csatlakozás lehetôvé tételére kiírt, PD jelû (három kategóriával); és a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, tapasztaltabb fiatal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelû) tartozik. Az OTKA az NF jelû pályázati formát jelenleg szünetelteti. Fiatal kutatói pályázatot 40 évnél nem idôsebb, PhD fokozattal rendelkezô kutató adhat be. Posztdoktori pályázat a PhD fokozat megszerzését követô 8 éven belül nyújtható be és a pályázónak vállalnia kell, hogy munkaideje 80 %-ában (egyetemi oktató esetén 70 %-ában) a pályázatban meghatározott feladatok teljesítésén dolgozik. A PD pályázatok futamideje maximum 3 év. A kutatási pályázatokat kiegészítô pályázati típus a publikációs pályázat (PUB). A már támogatott OTKA kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerûsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három kategóriában. A publikációnak egy éven belül meg kell jelennie.



2014.09.03. 11:55


3.3.2. Döntési folyamatok 2013-ban Egy OTKA-hoz benyújtott pályázat az alábbi utat járja be a döntés megszületéséig: • • • • • • •

benyújtás, formai ellenôrzés, véleményeztetés, rangsorolás, döntés-elôkészítés, támogatási döntés, kiértesítés.

A benyújtást a pályázat vezetô kutatója végzi, de a pályázatot a kutatást befogadó intézmény is jóváhagyja. A kutató felelôs a pályázat tudományos részéért, míg a költségtervet az intézmény gazdasági részlegével közösen készítik el, s ezt az intézménynek külön is jóvá kell hagynia. Az OTKA Iroda végzi el a benyújtás utáni szabályossági ellenôrzést. Ezt követôen a zsûri elnöke – a zsûritagok javaslatait is figyelembe véve – felkér minden pályázathoz több külsô, a pályázattal nem összeférhetetlen hazai és külföldi szakértôt. Minden pályázathoz lehetôség szerint három külsô szakértôi vélemény szükséges ahhoz, hogy azt a zsûri érdemben tárgyalni tudja. A pályázatok angol nyelven történô benyújtása lehetôvé teszi, hogy külföldi szakértôket is be

lehessen vonni a véleményezésbe, elôsegítve ezzel nemzetközi szempontok érvényesülését a bíráltatásban. (A hungarikumok esetében kivételesen, egyedi elbírálás alapján, van lehetôség a pályázat magyar nyelven történô benyújtására.) Ezután kerül sor a szakmai zsûri ülésére, melyen a referáló zsûritagok véleményét meghallgatva, részletes Döntési folyamat az egyes pályázati típusoknál K:

szakértôk › szakmai zsûri › kollégium › OTKA Bizottság PD: szakértôk › szakmai zsûri › rész-tudományterületi PD bizottság › tudományterületi PD bizottság › OTKA Bizottság Nagy költségû K : szakértôk › szakmai zsûri › tudományterületi nemzetközi szakértôi bizottság › OTKA Bizottság ID: szakértôk › szakmai zsûri › interdiszciplináris szakértôi bizottság › OTKA Bizottság NN: szakértôk › Nemzetközi Bizottság › OTKA Bizottság PUB: szakértôk › Publikációs Bizottság › OTKA Bizottság



31

2014.09.03. 11:55


vitát folytatnak a pályázatok szakmai minôsítésérôl, a költségtervek realitásáról, kialakítják a zsûri szöveges véleményét, és titkos szavazással kialakítják a pályázatok rangsorát és támogatási javaslatukat. A zsûriülés szabályosságára a kollégiumnak egy jelen lévô tagja, valamint az OTKA Iroda szintén jelen lévô illetékes munkatársai ügyelnek. Az ülésekrôl jegyzôkönyv készül. A zsûri rangsorjavaslata és szöveges véleménye ezután a tudományterületi kollégium elé kerül, amely megvitatja azt. A kollégium véglegesíti a rangsorokat, a támogatási javaslatokat, a testületi véleményeket, és elôkészíti ezeket a döntéshozó szint, az OTKA Bizottság számára. A kollégium csak kivételes esetben, alapos okkal és megfelelô szakmai indoklással változtathatja meg a zsûrik által javasolt rangsorokat. A végsô döntést a támogatott pályázatokról az OTKA Bizottság hozza meg. A döntési folyamat három szintje egymásra épül, ugyanakkor egymást ellenôrzi is. A különbözô szakmai szintek csak erôsen szabályozottan tudnak beleszólni az elôzô szint javaslatába, ami biztosítja a döntések szakmai megalapozottságát. Ha egy pályázó eljárásbeli szabálytalanságot vélelmez a bírálati eljárásban, akkor lehetôsége van az OTKA Bizottság elnökéhez fordulni, aki az OTKA Bi32

zottság javaslata alapján, az OTKA Eljárási és Etikai Bizottságát bízhatja meg a panasz kivizsgálásával. 3.3.3. Értékelési szempontok Az összeférhetetlenség esetei: • munkahelyi alá-/fölérendeltség az elmúlt 5 évben, közvetlen munkatársi (és munka) kapcsolat • közeli hozzátartozói kapcsolat • doktori hallgató/témavezetô kapcsolat (bármikor) • közös publikáció az elmúlt 5 évben • egyéb eseti ok A pályázatok értékelésének legfôbb szempontja a kiválóság. Ebbe beletartozik a pályázati ötlet, tudományos hipotézis újszerûsége, innovatív jellege; a kutatástól várható tudományos, gazdasági vagy társadalmi hatás; a pályázó vezetô kutató és a kutatócsoport eddigi tudományos teljesítménye; a projekt megvalósítására fordított kutatási kapacitás; a lezárult OTKA kutatások eredményessége, minôsítése és a kutatást befogadó intézményi háttér, tudományos infrastruktúra megfelelô volta. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében, vizsgálják azt is, hogy az adott kutatási téma részesült-e már támogatásban, van-e átfedés



2014.09.03. 11:55


a pályázó korábbi vagy éppen folyamatban lévô kutatásaival. Ugyancsak fontos szempont a pályázati terv megvalósíthatósága, realitása, valamint a pályázat szabályossága. A támogatott pályázatok között elôfordulhat kockázatos megvalósíthatóságú projekt, amely jellegébôl fakadóan nem biztos, hogy teljesül. Erre a szempontra fokozottan ügyelnek a rangsor kialakításakor. Az OTKA külön kezeli az interdiszciplináris pályázatokat és a fiatal kutatók támogatását. Elôbbi esetében a különbözô területek, módszerek, intézmények együttmûködése különösen széleskörû szinergiát indíthat el, és váratlan eredményeket hozhat, akár több tudományterületen is. A fiatal kutatók támogatása (PD, NF pályázatok, kutatói álláshelyek támogatása) esetében pedig elôsegítheti a tudományos utánpótlás erôsítését, és a tehetséges fiatal kutatók hazatérését. 3.3.4. Átláthatóság Az OTKA fontos jellemzôje az átláthatóság kritériuma minden területen. Az OTKA mûködését meghatározó alapvetô szabályzatok és az értékelô testületek összetétele nyilvános és elérhetô az OTKA honlapján. Nyilvánosan kereshetô adatbázisban megtekinthetôk a 2005 óta támogatott projektek fôbb adatai, a kutatás során

keletkezett publikációk bibliográfiai adatai, valamint a lezárult projektek zárójelentései. Az OTKA minden pályázati forduló végén a honlapján közzéteszi a támogatásban részesített pályázatok fôbb adatait, valamint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók a lehetô legteljesebb információhoz juthassanak pályázatuk minôsítését illetôen. A pályázatok tartalmát, valamint a véleményezôk személyét ugyanakkor az OTKA hivatali titokként kezeli. Ugyancsak bizalmas információnak minôsülnek a különbözô testületi ülésen elhangzottak, ezért a részt vevô bizottsági tagok az ülés elôtt aláírásukkal vállalják a titoktartást. Az OTKA a berlini nyilatkozat aláírásával csatlakozott a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetôségét elôsegítô Open Access kezdeményezéshez, ezért a támogatott kutatásokból származó eredmények esetében elôírja, hogy ezek teljes szövegû változatát a kutatónak el kell helyeznie a tudományos közösség számára szabadon hozzáférhetô nyilvános felületen. Az OTKA részletes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz a pályázatok értékelésekor. Ezen kívül minden testületi tagnak a bizottsági ülés elôtt írásban nyilatkoznia kell az esetleges összeférhetetlenségérôl, ahogy ugyanerrôl a külsô bírálóknak is nyilatkozniuk kell a szakmai véle-



33

2014.09.03. 11:55


ményük rögzítése elôtt. Az OTKA testületeinek mindhárom szintjén érvényesül a tagok szabályozott, az OTKA törvényben elôírt és egyben a nemzetközi gyakorlatnak megfelelô rotációja. Minden tag mandátuma 3 évre szól, és minden rotációnál a testületek tagjainak mintegy egyharmada megújul. Az OTKA az új tagok személyére a széles tudományos közösségtôl kér be javaslatokat. 2013ban az OTKA Iroda javaslatkérô levéllel 11587 kutatót keresett meg. Az utolsó 5 évben pályázatot benyújtó vezetô és részt vevô kutatók (függetlenül attól, hogy részesültek-e támogatásban) javaslatot tehettek a zsûri és kollégiumi tagok személyére azokban a testületekben, ahol a pályázatuk elbírálásra került. Összesen 3091 kutató 9186 db javaslatot tett. 3.3.5. Projektkövetés Kutatási szakaszonként (általában 12 hónaponként) a projekt vezetô kutatójának szakmai jelentést, a projekt intézményének pedig pénzügyi elszámolást kell készítenie az OTKA elektronikus rendszerében. Amennyiben a szakmai jelentést a zsûrielnök, a pénzügyi jelentést pedig az OTKA Iroda jóváhagyja, sor kerül a következô kutatási szakasz támogatásának finanszírozására. A projekt futamidejének letelte 34

után szakmai zárójelentést és pénzügyi záró elszámolást kell készíteni. A szakmai záróbeszámolóban részletesen ismertetni kell a kutatás során elvégzett munkát, az elért eredményeket, azok jelentôségét és publikációkban, szabadalmakban történô megtestesülését. A zsûri minôsítési javaslatát az illetékes tudományterületi kollégium megtárgyalja és véglegesíti. Ha egy szakmai rész- vagy zárójelentés a zsûrielnök értékelése szerint problémákat vet fel, vagy nem megfelelônek minôsül, akkor a kollégium elé kerül, amely dönt a további lépésekrôl. Súlyosabb szankciókról (pályázásból történô idôleges kizárásról, a támogatási összeg részleges vagy teljes visszafizettetésérôl) a kollégium véleményét figyelembe véve az OTKA Bizottság elnöke dönt. A pénzügyi elszámolást az OTKA Iroda gazdasági részlege vizsgálja meg. Az Iroda munkatársai a helyszínen részletesen is vizsgálják a támogatást kezelô intézményekben az OTKA kutatások pénzügyi elszámolásait, elkülönített pénzügyi nyilvántartásait, elszámolásaik szabályosságát, amirôl jegyzôkönyvet készítenek. Az eredeti kutatási- és költségtervtôl való eltérés szakmai elfogadhatóságáról, indokoltságáról az illetékes kollégiumi elnök dönt. 2013ban az Iroda Gazdasági Szervezete



2014.09.03. 11:55


2253 – éves, évközi, záró – pénzügyi elszámolást ellenôrzött, helyszíni ellenôrzés 71 projekt estében történt.

OTKA pályázat útja Pályázat

3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés A pályázat- és projektkezelési folyamat legfontosabb technikai eszköze az OTKA saját fejlesztésû, kifejezetten erre a feladatra létrehozott Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR). Az EPR átfogja a pályázat benyújtásától, az értékelésen és finanszírozáson át a jelentéskészítés és értékelés folyamatáig az OTKA mûködésének teljes körét. Ez jelentôsen megkönnyíti és meggyorsítja a pályázatértékelési folyamatot, lehetôvé téve azt, hogy az internet segítségével a pályázók, az intézmények és az OTKA testületi tagjai bárhol és bármikor kapcsolódjanak a rendszerhez, elvégezhessék feladataikat, információkhoz juthassanak a pályázatokról vagy projektekrôl, az Iroda munkatársai pedig dokumentáltan és naprakészen elvégezhessék a pályázatokkal kapcsolatos teendôiket. Az OTKA arra törekszik, hogy minél egyszerûbb, a felesleges adminisztrációtól mentes pályázati rendszert mûködtessen. Ezért például lehetôvé tette, hogy az EPR-be a pályázók az MTA Magyar Tudományos Mûvek Tára (MTMT) és a BME Publikációs Adattára adatbázisaiból is átvehesse-

Külsô szakértôi véleményezés

Zsûri

Kollégium

OTKA Bizottság

Szerzôdéskötés, finanszírozás

Szakmai részjelentés

Pénzügyi rész elszámolás

Zsûri

OTKA Iroda

Finanszírozás

Szakmai zárójelentés

Pénzügyi záró elszámolás

Zsûri

OTKA Iroda

Kollégium

Lezárás, Archiválás



35

2014.09.03. 11:55


nek adatokat, és ne kelljen azokat külön beírni. Az OTKA a megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy az ügyintézése a kutatók tiszteletén alapuljon, segítse és felesleges adminisztratív akadályokkal ne gátolja a pályázati döntési folyamatot és a kutatások elôrehaladását. A szakszerû pályázatkezelést segíti, hogy az OTKA Iroda minden szakmai osztályán alkalmaz PhD-fokozattal és kutatási tapasztalattal rendelkezô tudományos referenseket, akik szakmai szempontból is meg tudják ítélni az egyes ügyeket, kérelmeket.

3.4. OTKA-kutatások hatása Az OTKA által támogatott kiemelkedô színvonalú felfedezô kutatások igen jelentôs hatást fejtenek ki a magyar gazdaság, a társadalom, a kultúra és a felsôoktatás különbözô területeire. A tudományos kutatók életpályájára gyakorolt hatása rendkívül összetett, sokoldalú. A kezdô, tehetséges kutatók számára álláshelyeket biztosít, ami lehetôvé teszi, hogy elindulhassanak a kutatói pályán. Elôsegíti a fiatal koruk ellenére már komoly eredményeket felmutató posztdoktorok pályán tartását, saját kutatócsoportjuk megalapítását. Jelentôs kutatócsoportok kutatásait is támogatja, azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedô 36

eredményeket érhessenek el. Jelenleg külföldön dolgozó, kiemelkedô magyar kutatók „visszacsábításában”, illetve hazai kutatók végleges külföldre költözésének megakadályozásában is fontos szerepe van az OTKA-támogatásoknak, így a kutatói életpálya bármely szakaszában lévô tudományos kutató számára hasznos lehet. Ezért az OTKA alapvetô stratégiája, hogy nagy számban támogassa a pályakezdô kutatókat, illetve a kutatói életpálya minden szakaszában az érdemes kutatások megvalósítását. Az OTKA kutatásoknak pozitív hatásuk van a kutatást befogadó intézményekre is, hiszen az elnyert pályázatok révén hozzájárul az intézmények infrastruktúrájának, eszközparkjának (mûszer, számítógép, könyvtár) fejlesztéséhez; segíti kutatási pénzek becsatolását a felsôoktatásba, hogy az egyetemeken és a fôiskolákon több területen folyhassanak jelentôs kutatások. Ezen felül elôsegíti, hogy egy kutatóhelyen, intézményben kialakulhasson a szükséges kutatási kapacitás; támogatja a hazai és külföldi tudományos kutatók és kutatást befogadó intézmények együttmûködését és közvetett módon hozzájárul ahhoz is, hogy kiemelkedô színvonalú kutatások megvalósulásával az azoknak kutatóhelyi hátteret biztosító intézmé-



2014.09.03. 11:55


nyek tudományos rangja, nemzetközi elismertsége is növekedjen.

gazdasági kitörési pontokat jelölhetnek ki Magyarország fejlôdése érdekében.

A tudományos hatás a legjelentôsebb, mert az emberi kíváncsiságra, a nemzetközi kutatásban megfogalmazódott kérdésekre tudományos értékû válasz születik; nemzetközileg jegyzett publikációk jönnek így létre, ami elôsegíti a kutatók nemzetközi elismertségét és átfogó, nagy volumenû, vagy több tudományterületre kiterjedô interdiszciplináris kutatások valósulnak meg. Fontos továbbá, hogy a magyar kutatási eredmények bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe; élvonalbeli módszerek, eljárások honosodnak meg Magyarországon és nem várt alkalmazási lehetôségek is felbukkannak.

A társadalom egésze számára hasznot jelent, ha a társadalmat érintô stratégiai döntések elôkészítése, tudományos megalapozása az alapkutatások eredményein nyugszik. Ezen kívül a közérthetôen megfogalmazott kutatási célok és tudományos eredmények hozzájárulnak az emberek felelôs és tájékozott polgárrá válásához; a közpénzen támogatott tudományos kutatások eredményei széleskörûen és mindenki számára szabadon hozzáférhetôk. A kutatás, a kutató, és a felsôfokú iskolázottság társadalmi elismertségének növekedésével nôhet a kutatói pálya iránti igény, a kutatói életpálya elismertsége.

A kifejezetten pénzben, gazdasági haszonban mérhetô – bár nem mindig közvetlen – hatás is számottevô a felfedezô kutatások esetében. A tudományos ötlet és az alapkutatási eredmény megléte kifejezett elôfeltétele az alkalmazott kutatásoknak és az ipari innovációnak. Az alapkutatási eredmény során szabadalmak jönnek létre, melyek gazdaságilag hasznosíthatók, és technológiák, iparágak fejlôdését szolgálhatják. A nemzetközi színvonalon megalapozott gazdaságpolitikai javaslatok segítik a gazdasági tervezést és a felfedezô kutatásokat, ezáltal makro-

A kultúra területén jelentkezô fontos eredmény a magyar kulturális örökség tudományos feltárása és megôrzése a jelen és a következô generációk számára. Kiemelt szempont a kollektív nemzeti emlékezet és pozitív nemzeti hagyományok szakszerû és valós meghatározása és fenntartása; a múlt tanulságaiból való okulás és a sikerekbôl való erômerítés a közösségek szintjén, és nem utolsósorban a magyarság nemzeti identitásának és közösségi kohéziójának országhatáron kívül és belül történô megerôsítése.



37

2014.09.03. 11:55

K 4. A

TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA

4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium tagjai 2013-ban Bálint Csanád (elnök), Borsos Balázs, Csapó Benô, Csejtei Dezsô, Elekes Zsuzsanna, Fertô Imre, Gergely András, Horváth László, Jankovich-Bésán Dénes, Janky Béla*, Kákai László, Károlyiné Berlász Melinda, Salvi Giampaolo, Pál József, Sisa József, Szirák Péter, Tóth Mihály, Winkler István, Bartos Huba (titkár), Szigeti István (titkár) * 2013 júliusában lemondott

A Kollégium elnöke 2008 óta Bálint Csanád akadémikus, régész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének volt igazgatója. Szakterülete a koraközépkori régészet, Bizánc és az avarok régészete és története. Poitiers-ben és Belgrádban volt kutatási ösztöndíjas, vendégprofesszorként tanított Párizsban és Nápolyban. Több nemzetközi és magyar tudományos bizottság és szervezet tagja, illetve elnöke. 38

Bálint Csanád

A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium az elnökön kívül 17 tagból áll, akik a kollégiumhoz tartozó tudományágak képviseletét látják el. A Kollégiumhoz, melynek munkáját két kollégiumi titkár, Bartos Huba és Szigeti István segíti, 11 szakmai zsûri tartozik. A Kollégium 2013-ban három ülést tartott. Az elmúlt évekhez hasonlóan megtárgyalta a szakmai zsûrik rangsorjavaslatát a benyújtott pályázatokról, különösen alapos vizsgálat alá véve a zsûrielnökökkel összeférhetetlen pályázatok minôsítését. Döntött azon zsûrielnökök és zsûritagok pótlásáról, akiknek mandátuma 2013-ban lejárt. Emellett folyamatosan tárgyalta



2014.09.03. 11:55

4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA

a lezárult kutatások zárójelentéseinek minôsítését. Minden esetben elôször a zsûri vizsgálja meg a jelentést és ad egy minôsítési javaslatot, majd a kollégium véglegesíti a szakmai minôsítést. 2013-ban 109 db kutatás zárójelentését tárgyaltak, ebbôl 32 db „nemzetközileg is kiemelkedô” (10 pont), 41 db „kiváló” (9 pont), 29 db „jól megfelelt” (7-8 pont), 7 db pedig „megfelelt” (5-6 pont) minôsítést kapott. 2013-ban nem volt olyan zárójelentés, melyet a kollégium nem tartott elfogadhatónak. A Kollégium foglalkozott még a zsûri tapasztalatok értékelésével, valamint a kezelt projektek és a beérkezett pályázatok arányában kis mértékben módosította a zsûrik létszámát. Megtárgyalta a 2014. évi pályázati kiírás tervezetét, áttekintette az OTKA részvételét a nemzetközi együttmûködési programokban társadalom- és bölcsészettudományok területén, valamint megvitatta az Open Access irányelvek megvalósíthatóságát ezeken a szakterületeken. A Kollégium különösen fontosnak tartja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok területén is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nemzetközi sztenderdeket (az angol nyelvû pályázást, külföldi szakértôk bevonását a véleményezésbe, a nemzetközi együttmûködések támogatását, a

tudománymetriai adatok használatát), annak érdekében, hogy az ezeken a tudományterületeken mûködô kutatók és kutatások is minél nagyobb számban kerüljenek be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, a magyar kutatóknak és kutatási eredményeiknek nemzetközi elismertsége minél nagyobb mértékben növekedjen. Ugyanakkor szintén hangsúlyosnak gondolja, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok tudományági jellegzetességei továbbra is megjelenjenek a pályázati kiírásokban, értékelésekben és az OTKA munkájában. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium zsûrijei: • Állam- és Jogtudomány– Politikatudomány (ÁJP) • Filozófia (FIL) • Közgazdaságtudomány– Jövôkutatás–Statisztika (KJS) • Magyar Irodalomtörténet– Modern Filológia (MIF) • Mûvészeti és Kulturális Tárgyú Kutatások (MKK) • Nyelvtudomány (NYE) • Ókortudomány– Orientalisztika (ÓKR) • Pszichológia–Pedagógia (PSP) • Régészet–Magyar Ôstörténet (RGM) • Szociológia–Demográfia (SZD) • Történettudomány–Tudományés Technikatörténet (TRT)



39

2014.09.03. 11:55


4.2. Mûszaki és Természettudományi Kollégium A Mûszaki és Természettudományi Kollégium tagjai 2013-ban Beke Dezsô (elnök), B. Szendrei Mária, Bozó László, Dékány Imre, Dobosi Gábor, Domokos Gábor, Donkó Zoltán, Gáspár Vilmos, Hajós György, Kónya Zoltán, Kun Ferenc, Lendvai János, Michalkó Gábor, Pálfy József, Patkós András, Pécz Béla, Perczel András, Simon Károly, Stépán Gábor, Katona Gábor (titkár) A Mûszaki és Természettudományi Kollégium elnöke Beke Dezsô egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora. Szakterülete az alakmemória ötvözetek, a nano-diffúzió, a nanoszegregáció, a nano-mágnesség, illetve a térfogati és szemcsehatár diffúzió szilárdtestekben. Az Amszterdami Egyetemen félévig, illetve több más egyetemen (pl. Marseille, Besancon), egy-két hónapig vendégprofesszorként dolgozott, több nemzetközi tudományos szervezet és nemzetközi szakfolyóirat szerkesztôbizottságának tagja. Elnyerte az MTA elnökének díját, a Gyulai Zoltán-díjat és az 40

Beke Dezsô

Akadémiai díjat. 2011-ben Szentgyörgyi Albert Díjat kapott. 1998-tól az OTKA Fizika zsûrijének tagjává, majd elnökévé, 2008-tól pedig az OTKA Mûszaki és Természettudományi Kollégiumának elnökévé választották. A Kollégiumnak 2013-ban az elnökön kívül 20 tagja volt, munkájukat Katona Gábor titkár segítette. A tagok tudományterületei megegyeznek a zsûrik szakterületeivel, figyelembe véve a pályázatok számát is. 2013-ban az elôzô év végén kialakított zsûri struktúrának megfelelôen nyolc zsûriben folyt a pályázatok értékelése és szakmai nyomon követése. 2013-ban a Kollégium két ülést tartott. Az elsô ülésen tárgyalták a 2013/1-es pályázati forduló PD és K



2014.09.03. 11:55


pályázatait, kialakították a pályázatok támogatási rangsorára vonatkozó javaslatot a zsûrik szakmai értékelése és rangsorjavaslata alapján. Az ôszi ülésen megvitatták a 2014/1 pályázati ciklusban bevezetésre kerülô új típusú zsûrizéshez kapcsolódó kérdéseket. Javaslatokat tettek az esedékes rotációhoz kapcsolódóan a zsûrik illetve a Kollégium új tagjaira, valamint a zsûrik új elnökeire, figyelembe véve a – pályázatok alapján indokolt – szakterületi megoszlásokat. A nem megfelelô eredményeket felmutató projektek részjelentéseit megvizsgálták, valamint ellenôrizték a lezárt pályázatok zárójelentéseinek érté-

kelését. A 2012-ben lezárt projektek közül a Kollégium 104 db zárójelentést fogadott el, melyek közül 71 db kapott „kiváló” minôsítést. A pályázatok zárójelentései közül „jól megfelelt” minôsítést 31 db pályázat ért el, és „megfelelt” értékelést 2 db kutatás kapott. A Kollégium nem utasította el egyik projekt zárójelentését sem.

A Mû Mûsz szak akii és Te Term rmés észe zetttudo tu domá mány nyii Ko Koll llég égiu ium m zs zsûr ûrij ijei ei: • • • •

• • • •

Fizika Fizi ka ((FI FIZ) Z) Föld Fö ldtu tudo domá mány ny 1 (FT FT1) 1) Föld Fö ldtu tudo domá mány ny 2 ((FT FT2) 2) Gépé Gé pész sz--, É Épí pítô tô-, É Épí píté tész szés K Köz özleeke kedé désm smérrnö nöki ki (GÉK (G ÉK)) Info In form rmat atik ikai ai–– Vill Vi llam amos osmé mérn rnök ökii (I (IVM VM)) Kémi Ké miaa 1 (K (KM1 M1)) Kémi Ké miaa 2 (K (KM2 M2)) Mate Ma tema mati tika ka–– Szám Sz ámít ítás ástu tudo domá mány ny ((MA MAT) T)



41

2014.09.03. 11:55


4.3. Élettudományi Kollégium Élettudományi Kollégium tagjai 2013-ban Erdei Anna (elnök), Acsády László, Báldi András, Bartha Tibor, Bíró Péter, Burgyán József, Cseh Sándor, Illés Zsolt, Jancsó Gábor, Kiss Levente, Kondorosi Éva, Minárovits János, Papp Zoltán, Rajnavölgyi Éva, Siklós László, Széll Márta, Szûcs Géza, Vígh László, Vadadi-Fülöp Csaba (titkár) Az Élettudományi Kollégium elnöke 2008 óta Erdei Anna akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézete Immunológiai Tanszékének tanszékvezetô egyetemi tanára. Szakterülete a celluláris immunológia. Mainzban, Oxfordban, Bázelben, Berlinben és az izraeli Weizmann Intézetben kutatott. Számos nemzetközi és magyar tudományos társaság vezetôségének tagja, illetve elnöke. Több nemzetközi szakfolyóirat szerkesztôbizottságának tagja. A Kollégiumnak 2013-ban az elnökön kívül 17 tagja volt. A kollégiumi tagok által mûvelt tudományterületek nagyon szerteágazóak, és lefedik az agrárium, a biológia és az orvostudomány tel42

Erdei Anna

jes vertikumát. Az Élettudományi Kollégiumhoz 2013-ban tíz szakmai zsûri tartozott, a Kollégium munkáját titkárként Vadadi-Fülöp Csaba segítette. 2013-ban két ülést tartottak, ezeken a zsûrielnökök beszámoltak a zsûriülésekrôl, a pályázati forduló illetve a 2012-es év tapasztalatairól. A Kollégium megtárgyalta és elfogadta a PD és K típusú pályázatok sorrendjére tett javaslatokat, megvitatta és jóváhagyta a zsûrielnökök és zsûritagok tisztújítására beérkezett javaslatokat, javaslatot tett a pályázati ûrlap közleménystatisztikai táblázatának módosítására, a zsûrik véleménye és minôsítése alapján áttekintette és elfogadta a beérkezett zárójelentéseket. A 2013-as év során a Kollégium 99 db zárójelentést tárgyalt meg, amelyek közül 59 db „kiváló”, 31 db „jól megfelelt”, 9 db „megfelelt” minôsítést kapott.



2014.09.03. 11:55


Élettudományi Ko oll llég égiu ium m zsûrijei: • • • •

• • • • •

•

Agrártud dom omán ányy 1 (A (AGR GR1) 1) Agrárttud udom mán ányy 2 (A (AGR GR2) 2) Agráárt rtud udom omán ányy 3 (A (AGR GR3) 3) Bioi oinf n or orma mati tika ka–R –Ren ends d ze zerrbiol bi o óg ógia ia–B –Bio iofifizi zika ka– Szer Sz e ke keze zeti ti B Bio ioló lógi giaa (B (BIO IOIN IN)) Ideg Id egtu tudo domá mány ny (ID IDEG EGT) T Infrraiind In ndiv ivid iduá uáliis Bi Biol ológ ógia ia (INF (I NFRA RA)) Kísé Kí sérl rlet etes es O Orv rvos ostu tudo domá mány ny (KIS (K ISOR OR)) Klin Kl inik ikai ai O Orv rvos ostu tudo domá mány ny (KLI (K LINO NO)) Mole Mo leku ulá lári riss Bi Biollóg ógia ia– Mole Mo leku kulá lári r s In Inte tera rakc kció iókk (MOL (M OLBI BI)) Szup Sz upra rain ndi divi vidu duál ális i Bio iológi giaa (SUP (S UPRA RA)



43

2014.09.03. 11:55

P

5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 5.1. Nem nagy költségû kutatási pályázat (K) Pályázat célja

• kiemelkedô eredményeket ígérô alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos mûhelyek támogatása

Futamidô

• legfeljebb 4 év

Pályázható összeg

• alsó határa évi minimum 0,5 M Ft • felsô határa átlagosan évi 7 M Ft, amely egyik évben sem haladhatja meg a 9 M Ft-ot • teljes munkaidejû kutatói alkalmazás, és/vagy jelentôs eszköz, mûszerbeszerzés esetén a megpályázható öszszeg felsô határa átlagosan évi 11 M Ft (a többlet kizárólag a kutatói alkalmazásra és/vagy az elsô évben beszerzett eszközre, mûszerre tervezhetô) • A 2014/1-es pályázati fordulótól a vezetô kutató tervezhet magának fizetés kiegészítést 3 kategóriában (55/80/115 E Ft/hó), legfeljebb az igényelt összeg 25%-áig

2013-ban 1089 db nem nagy költségû kutatási projektnek volt érvényes kutatási szerzôdése. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló kutatások száma 228 db volt (a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 84 db, a 2013/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 144 db projektnél indult el a kutatás 2013-ban). 44

A 2013/1-es pályázati ciklusban benyújtott 832 db nem nagy költségû kutatási pályázat közül 221 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A TBTK területén 64 db, az MTTK területén 65 db, míg az ÉTK területén 92 db részesülhetett támogatásban. A megítélt támogatási összeg 21,3%-át a TBTK-hoz, 27,6%-át az



2014.09.03. 11:55

5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK

MTTK-hoz és 51,1%-át az ÉTK-hoz tartozó projektek kapták. 124 projektnél felsôoktatási intézményben (egyetemen vagy fôiskolán), 76 projektnél az MTA kutatóintézeteiben, 4 projektnél közgyûjteményekben és további 17 projekt esetében egyéb kutatóhelyen történik az alapkuta-

tás. A támogatási összeg 54,1%-a a felsôoktatási intézményeknek (egyetemeknek, fôiskoláknak), 36,4%-a az MTA kutatóintézeteinek, 8,7%-a egyéb kutatóhelyeknek, 0,8%-a pedig közgyûjteményeknek kerül átadásra a teljes futamidô során.

A támogatási összeg tudományterület szerinti megoszlása a nem nagy költségû kutatási projekteknél (2013/1)

A támogatási összeg intézménytípus szerinti megoszlása a nem nagy költségû kutatási projekteknél (2013/1) 8.7% 0.8%

21.3%

51.1%

36.4%

54.1% %

27.6%

Egyetem, fôiskola TBTK

MTA

MTTK

Közgyûjtemények

ÉTK

Egyéb

2013-ban a nem nagy költségû kutatási projektek vezetôi 218 db zárójelentést (véglegesítettek) készítettek, melyben 3030 db folyóiratcikk (5536,53 IF), 148 db könyv, 668 db könyvfejezet, 617 db konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 933 db absztrakt

és 758 egyéb publikáció (köztük 107 disszertáció) megjelenésérôl számoltak be, illetve 9 db szabadalmat jelentettek be a vezetô kutatók, 5 db-ot az MTTK-hoz, 4 db-ot az ÉTK-hoz tartozó projektek eredményeként.



45

2014.09.03. 11:55


1 projektre jutó publikációk és szabadalmak száma tudományterület szerint (Nem nagy költségû kutatási projekt) 9.9 9.9

10 9.2

8.2 8

6

5.8

4.9 4.9

4

TBTK MTTK ÉTK

2.1 1.9

2

1.9

1.2 1.2 1.0 1.0 0.6 0.6 0.2 0.2 0.0

0 Folyóirat

46

Könyv

Könyvfejezet

Konferencia kiadvány

Absztrakt

Egyéb

0.1 0.1

Szabadalom



2014.09.03. 11:55


5.2. Nagy költségû kutatási pályázat (K, korábbi NK) Pályázat célja

• kiemelkedô eredményeket ígérô alapkutatások, továbbá a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett, nemzetközileg is elismert tudományos mûhelyek támogatása.

Futamidô



• felsô határa nincs, de megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok (a K típus költségvetési korlátait meghaladó pályázatok) • A 2014/1-es pályázati fordulótól a vezetô kutató tervezhet magának fizetés kiegészítést 3 kategóriában (55/80/115 E Ft/hó), legfeljebb az igényelt összeg 25%-áig.

2013-ban 95 db nagy költségû kutatási projektnek volt érvényes szerzôdése. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló kutatások száma 26 db volt (a 2012/1-es pályázati fordulóban és a 2013/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül is 13-13 db projektnél indult el a kutatás 2013-ban). A 2013/1-es fordulóban 52 db nagy költségû kutatási pályázatot nyújtottak be. Ebbôl 16 db kapott támogatást. Az OTKA Bizottság a TBTKhoz tartozó kutatások közül 5 db, az MTTK-hoz tartozó kutatások közül 4 db, az ÉTK-hoz tartozó kutatások közül pedig 7 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 27,7%-át a TBTK, 26,5%-át az

MTTK és 45,8%-át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 6 esetben felsôoktatási intézményben (egyetemen vagy fôiskolán), 9 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 1 esetben pedig egyéb kutatóhelyen történik az alapkutatás. A támogatási összegek 39,7%-a felsôoktatási intézményeknek (egyetemeknek, fôiskoláknak), 57,9%-a az MTA kutatóintézeteinek, 2,4%-a pedig egyéb kutatóhelyeknek kerül átadásra a teljes futamidô során.



47

2014.09.03. 11:55


A támogatási összeg tudományterület szerinti megoszlása a nagy költségû kutatási projekteknél (2013/1)

A támogatási összeg intézménytípus szerinti megoszlása a nagy költségû kutatási projekteknél (2013/1) 2.4%

27.7%

45.8%

57.9%

39.7%

26.5%

TBTK

Egyetem, fôiskola

MTTK

MTA

ÉTK

Egyéb

2013-ban a nagy költségû kutatási projektek vezetôi 12 db zárójelentést (véglegesítettek) készítettek, melyben 717 db folyóiratcikk (2410,8 IF), 27 db könyv, 58 db könyvfejezet, 42 db konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 67 db absztrakt és 131 egyéb publikáció (köztük 13 disszertáció) megjelenésérôl számoltak be; illetve 2 db szabadalmat jelentettek be a vezetô kutatók ÉTK-hoz tartozó projektek eredményeként.

48



2014.09.03. 11:55


1 projektre jutó publikációk és szabadalmak száma tudományterület szerint (Nagy költségû kutatási projekt)

150

135.0

120

90

60

TBTK MTTK ÉTK 28.5

30

20.8 15.8

14.8

12.3

11.0 7.5

6.3 0.8 1.5

0.3 0.3

0 Folyóirat

Könyv

Könyvfejezet

3.0 0.0 Konferencia kiadvány

0.8 1.3 Absztrakt

1.0 Egyéb

0.0 0.0 0.5 Szabadalom



49

2014.09.03. 11:55


5.3. Fiatal kutatói pályázat (PD) Pályázat célja

• 40 év alatti fiatal kutatók segítése önálló tudományos programjuk elindításában • külföldrôl hazatérôk itthoni munkakezdésének segítése • OTKA által már támogatott, kiemelkedôen sikeres projektekben fiatal kutatók részvételének biztosítása

Futamidô



• önálló, ígéretes kutatási projekt esetén alsó határa évi 0,5 M Ft, felsô határa átlagosan évi 4 M Ft (2014/1es fordulótól évi 3 M Ft), de a támogatási összeg egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot • a pályázó posztdoktori alkalmazása esetén a munkabér havi összege bruttó 280 ezer Ft (a 2014/1 fordulótól 300 ezer Ft) és törvényben meghatározott járulékai • kutatási projekt és alkalmazás együttesen, átlagosan évi 4 M Ft (2014/1-es fordulótól évi 3 M Ft) kutatási projektre, de a támogatási összeg egyik évben sem haladhatja meg az 5 M Ft-ot, valamint havi bruttó 280 ezer Ft (2014/1-es fordulótól 300 ezer Ft) munkabérre és járulékaira. • jelentôs eszköz- vagy mûszerbeszerzés esetén a megpályázható kutatási összeg felsô határa átlagosan (a munkabéren felül) évi 5 M Ft (2014/1-es fordulótól évi 4 M Ft), de ebben az esetben a többlet kizárólag az elsô évben beszerzett anyagra, eszközre, mûszerre tervezhetô

2013-ban 296 db fiatal kutatói projektnek volt érvényes szerzôdése. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló kutatások száma 79 db volt (a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 20 db, a 2013/1-es 50

pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 59 db projektnél indult el a kutatás 2013-ban). A 2013/1-es pályázati ciklusban 294 db PD típusú pályázatot nyújtottak



2014.09.03. 11:55


be. Ebbôl 78 db került támogatásra. Az OTKA Bizottság a TBTK-hoz tartozó kutatások közül 24 db, az MTTK-hoz tartozó kutatásokból 21 db, az ÉTKhoz tartozó kutatások közül pedig 33 db kutatás támogatásáról döntött. A támogatási összegek 26,9%-át a TBTK, 24,7%-át az MTTK és 48,4%át az ÉTK projektjei kapták. A támogatott projektek közül 45 esetben felsôoktatási intézményben (egyete-

men vagy fôiskolán), 28 esetben az MTA kutatóintézeteiben, 4 esetben egyéb kutatóhelyen, 1 esetben pedig közgyûjteményeknél történik az alapkutatás. A támogatási összegek 49,6%-a felsôoktatási intézményeknek (egyetemeknek, fôiskoláknak), 43,9%-a az MTA kutatóintézeteinek, 5,5%-a egyéb kutatóhelyeknek, 1,0%a pedig közgyûjteményeknek került átadásra a teljes futamidô során.

A támogatási összeg tudományterület szerinti megoszlása a fiatal kutatói projekteknél (2013/1)

A támogatási összeg intézménytípus szerinti megoszlása a fiatal kutatói projekteknél (2013/1) 5.5% 1.0%

26.9%

48.4%

43.9%

49.6%

24.7%

Egyetem, fôiskola TBTK

MTA

MTTK

Közgyûjtemények

ÉTK

Egyéb

2013-ban a fiatal kutatói projektek vezetôi 46 db zárójelentést (véglegesítettek) készítettek, melyben 1 db szabadalmat jelentettek be, 302 db folyóiratcikk (640,3 IF), 16 db

könyv, 50 db könyvfejezet, 142 db konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 121 db absztrakt és 83 egyéb publikáció (köztük 1 db disszertáció) megjelenésérôl számoltak be.



51

2014.09.03. 11:55


1 projektre jutó publikációk és szabadalmak száma tudományterület szerint (Fiatal kutatói projekt)

8 7.7

7 6.7

6

5 4.6

3.9

4

3.8

3.4 3.1 2.9

3

TBTK MTTK

2.0

2

ÉTK

1.6 1.3 1.1

1.2

1 0.6 0.4 0.0 0.0

0 Folyóirat

52

Könyv

0.0 Könyvfejezet

0.0 0.00.04 Konferencia kiadvány

Absztrakt

Egyéb

Szabadalom



2014.09.03. 11:55


5.4. Nagy költségû fiatal kutatói pályázat (NF) Pályázat célja

• nemzetközi ismertséggel rendelkezô 40 év alatti fiatal kutatók támogatása önálló – új – kutatócsoport létrehozásában

Futamidô



• felsô határa nincs A 2013/1-es fordulóban ez a pályázati forma szünetelt, a kutatók az MTA Lendület pályázati felhívására pályázhattak.

Az OTKA 2013-ban 19 db nagy költségû fiatal (NF) kutatói projektet gondozott. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló NF kutatások száma 4 db volt (ezek mindegyike a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül került ki).

2013-ban az NF típusú projektek vezetôi 3 db zárójelentést nyújtottak be, melyben 39 db folyóiratcikk (190,1 IF), 1 db könyvfejezet, 40 db absztrakt és 1 egyéb publikáció megjelenésérôl számoltak be.



53

2014.09.03. 11:55


5.5. Publikációs pályázat (PUB) Pályázat célja

• OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közérthetô ismertetése, forrásmunkák kiadásának támogatása 3 pályázati kategóriában

Pályázat nyelve • magyar (tudományterülettôl függetlenül) Futamidô



• a megpályázható összegnek sem alsó, sem felsô korlátja nincs, de a megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok • az igazoltan teljesített számlák összegét a megjelentetés után téríti meg az OTKA

Az OTKA 2013-ban 50 db az eredmények közlését és az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztését célzó projektet gondozott. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló támogatások száma 25 db volt. Az eredmények közlésére 2013-ban két határidôvel meghirdetett pályázatra 37 pályázat érkezett be, melyek közül az OTKA Publikációs Bizottságának javaslata alapján, az OTKA Bizottság 30 db pályázat támogatásáról döntött. A támogatásban részesülô projektek közül 8 db tudományos forrás kiadásra, 4 db tudományos ismeretterjesztésre, 18 db pedig tudományos könyv megjelentetésére kapott támogatást. Az összes támogatási összeg 34,7%-át PUB-F pályázatra (tudomá54

nyos forráskiadásra), 13,9 %-át PUB-I pályázatra (tudománynépszerûsítésre) és 51,4%-át PUB-K pályázatra (tudományos könyv megjelentetésére) fordították. 2013-ban 2 egyetem, 8 MTA-kutatóintézet, 13 kiadó és 7 egyéb kutatóhely részesült publikációs támogatásban. A támogatási öszszegek 5,5%-a egyetemeken, 22,7%-a az MTA kutatóintézetein, 40,8%-a kiadókon, 31%-a pedig egyéb kutatóhelyeken keresztül támogatta publikációk megjelentetését.



2014.09.03. 11:55


A támogatási összeg pályázattípus (támogatási kategória) szerinti megoszlása a publikációs projekteknél (2013)

A támogatási összeg intézménytípus szerinti megoszlása a publikációs projekteknél (2013) 5.5%

34.7%

51.4%

31.0%

13.9%

22.7%

40.8%

Egyetem, fôiskola PUB-F

MTA

PUB-I

Kiadó

PUB-K

Egyéb



55

2014.09.03. 11:55


5.6. Nemzetközi együttmûködésben végzett kutatási pályázat (NN) Pályázat célja

• nemzetközi együttmûködésen alapuló, kiemelkedô eredményeket ígérô alapkutatások támogatása

Futamidô

• javasolt futamideje 3 év, de illeszkednie kell mindkét partner pályázati rendszeréhez


• a megpályázható összegnek felsô korlátja nincs, de a megalapozatlan vagy túlzó költségterv kizáró ok • A 2014/1-es pályázati fordulótól a vezetô kutató tervezhet magának fizetés kiegészítést 3 kategóriában (55/80/115 E Ft/hó), legfeljebb az igényelt összeg 25%-áig.

Az OTKA 2013-ban 80 db nemzetközi együttmûködésben végzett projektet gondozott. Ebbôl a 2013-ban újonnan induló kutatások száma 29 db volt (a 2012/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 7 db, a 2012/2-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 9 db, a 2013/1-es pályázati fordulóban támogatott pályázatok közül 10 db projektnél, a 2013/2 fordulóban támogatott pályázatok közül 3 db projektnél indult el a kutatás 2013-ban). A 2013/1-es és 2013/2-es pályázati fordulóban meghirdetett felhívásra 78 db NN és ANN pályázat érkezett be, melyek közül 33 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. 56

2013-ban az OTKA Bizottság további 2 db ERA-Chemistry pályázatot, 2 db M-ERA.NET pályázatot és 1 db Concert-Japan ERA-NET pályázatot részesített támogatásban. A támogatott pályázatok közül 4 db a TBTKhoz, 12 db az MTTK-hoz és 22 db az ÉTK tudományterületeihez tartozik. A támogatási összegek 8,6 %-át a TBTK, 26,3 %-át az MTTK és 65,1 %-át az ÉTK projektjei kapták. 2013ban 25 egyetem, 10 MTA-s kutatóintézet és 3 egyéb kutatóhely részesült támogatásban. A támogatási összegek 62,7 %-a egyetemeknek, 28,2 %-a az MTA kutatóintézeteinek, 9,1 %-a egyéb kutatóhelyeknek kerül átadásra a teljes futamidô során.



2014.09.03. 11:55


A támogatási összeg intézménytípus szerinti megoszlása a nemzetközi együttmûködésben végzett projektekél (2013)

A támogatási összeg tudományterület szerinti megoszlása a nemzetközi együttmûködésben végzett projektekél (2013) 8.6%

65.1%

9.1%

26.3%

28.2%

62.7%

TBTK

Egyetem, fôiskola

MTTK

MTA

ÉTK

Egyéb

2013-ban a nemzetközi együttmûködésben végzett kutatási projektek vezetôi 8 db zárójelentést készítettek, melyben 43 db folyóiratcikk (114,6 IF), 3 db könyvfejezet, 7 db

konferenciakiadványban megjelent tanulmány, 36 db absztrakt és 19 egyéb publikáció (köztük 1 disszertáció) megjelenésérôl számoltak be.

10

TBTK

8

7.5 6.3

6

1 projektre jutó publikációk száma tudományterület szerint (Nemzetközi együttmûködésben végzett projekt)

8.3

8.0

MTTK ÉTK

4

2

1.5

2.0 1.0

0.5

0.5

0.5

0.0

0 Folyóirat

Könyvfejezet

Konferencia kiadvány

1.5

1.5

Absztrakt

Egyéb

0.0

0.0



57

2014.09.03. 11:55

D

6. AZ OTKA

ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK

6.1. Ipolyi Arnold Tudomány- ban két-két kutatónak ítél oda. A díjak átadására 2013. november 13-án a fejlesztési Díj nyertesei Az OTKA Bizottság elnöke 1995-ben alapította meg az Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat, Juhász-Nagy Sándor professzor, az Élettudományi Kollégium akkori elnöke javaslatára. A díjat az OTKA Bizottság elnöke adományozza évente a hazai kutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sokéves munkásság elismeréseként, melyet az élettudományok, a mûszaki és természettudományok, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok területérôl évente általá-

Pál József

58

Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénysorozat keretében került sor. A Társadalom- és Bölcsészettudományi területrôl 2013-ban Pál József és Péli Gábor nyerte el az Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat. Pál József, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Olasz Tanszékének tanszékvezetôje, az MTA doktora 1953-ban született Gyömrôn. 1976ban a Firenzei Egyetemen, 1980-ban a római „La Sapienza” egyetemen, 1983ban a Paris III-Sorbonne Nouvelleen tanult egy-egy féléven keresztül. Olaszországban italianisztikát, Franciaországban komparatisztikát és 18. századi irodalmat hallgatott. Oktatói pályáját a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén kezdte, majd 1989-tôl az Olasz Tanszék vezetôjeként folytatta. Négy éven keresztül a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója volt, majd kultúráért felelôs helyettes államtitkárként tevékenykedett. 2000tôl ismét Szegeden, tanszékvezetô professzorként dolgozik. A Kari Doktori Tanács és az Irodalomtudo-



2014.09.03. 11:55

6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK

mányi Habilitációs Bizottság elnöke. Több egyetemi vezetôi megbízása volt, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Több turnusban a Magyar Akkreditációs Bizottságban és az MTA Irodalomtudományi Bizottságában dolgozott. Nemzetközi komparatisztikai és italianisztikai társaságok tagja, több külföldi egyetemen tanított. Tudományos érdeklôdésének fô területei: összehasonlító irodalomtudomány, ikonológia, szimbólumelmélet, Dante Alighieri, 18. századi irodalom. 240 tudományos közleménye jelent meg. Másfél évtizede a nagy nemzetközi tekintélynek örvendô Neohelicon irodalomtudományi folyóirat egyik fôszerkesztôje, a Tiszatáj Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Az Olasz Köztársaság Tiszteletbeli Konzulja. Munkásságának elismeréseként magas olasz (Olasz Köztársasági Érdemrend, 2003; Flaiano-díj, 2010), magyar állami (Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, 2012) és szakmai díjban részesült (MTA nívódíj, 2010).

tudományi Kollégium tagjaként volt az OTKA segítségére. Ezen felül, több alkalommal kérte fel a kollégium, különbözô ad hoc bizottságok tagjának, illetve elnökének. Mind a nagyösszegû pályázatokat bíráló külön bizottság, mind a posztdoktori pályázatokat rangsoroló testület munkájában több alkalommal részt vett. Zsûrielnöki munkáját kiegyensúlyozottság, a kiválóság szem elôtt tartása és nagyfokú szakmai tájékozottság jellemezte, mely az általában sok pályázatot kezelô és több nagy területet magában foglaló zsûri tevékenységét kifejezetten gördülékennyé tette. Kollégiumi tagként a pályázati folyamatot, a kollégiumot, vagy éppen az OTKA-t érintô átfogó kérdések megtárgyalásakor mindig lehetett számítani szakmailag megalapozott, megfontolt, és mindig elfogulatlan véleményére.

Hosszú OTKA-s pályafutása alatt szinte az összes OTKA által mûködtetett szakmai testületben részt vett. Elôbb 2008-tól 2010-ig zsûrielnökként, a Magyar Irodalomtörténet – Modern Filológia zsûri élén, majd 2011-tôl 2013-ig a Társadalom- és BölcsészetÉVES JELENTÉS 2013 • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK


59

2014.09.03. 11:55


Péli Gábor (1956) jelenleg az Utrechti Egyetem Közgazdasági Iskolájában tanít szervezetelmélettel kapcsolatos témákat. 2011 óta az MTA doktora. Az OTKA nagy összegû pályázatait elbíráló ad hoc bizottságokban 2006 óta vesz részt. 2014 februárjától az OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának tagja. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol elôbb matematika-fizika (1980), majd szociológia (1983) szakokon diplomázott. Az egyetem után a budapesti József Attila Gimnáziumban tanított, majd a Semmelweis Egyetem Társadalomtudományi Intézet szociológia oktatója lett. 1991-re társszerzôivel, Bozóki Andrással és Jakab Györggyel elkészítette az akkor induló középiskolai Társadalomismeret tantárgy elsô tankönyvét. 1991-ben egyéves kutatói meghívást kapott az Amszterdami Egyetemen akkor alakult Center for Computer Science in Organization & Management kutatócsoportba, melynek fô, és a 90-es években teljesen újnak számító kutatási területe a társadalomtudományi elméletek logikai reprezentációja volt. Az egyéves meghívásból három év lett. Ezt követôen 1994-tôl a Groningeni Egyetem Management és Közgazda60

Péli Gábor

sági Karain kutatott és oktatott. Kutatásai alapvetôen interdiszciplináris jellegûek, a társadalom- és természettudományok együttes alkalmazására épülnek. Publikációs területe társadalomtudományi problémák matematikai, illetve logikai eszközökkel való modellezése. Társszerzôivel készített írásai a szociológia, a szervezettudomány, a political science és a computer science nemzetközi folyóirataiban jelentek meg. 2006-tól kezdôdôen számos alkalommal vett részt az OTKA Társadalomés Bölcsészettudomány Kollégiumának nagyösszegû pályázatokat bíráló ad hoc bizottságainak munkájában. Véleményét a kollégium a kifejezetten problémás, szakmai és eljárási kérdésekben is kikérte, mely esetekben mindig nagy körültekintéssel, elfogultság



2014.09.03. 11:55


nélkül, kizárólag a szakmai szempontokat figyelembe véve alakította ki álláspontját. Különösen fontos, hogy minden alkalommal nemzetközi öszszehasonlításban értékelte a pályázatokat, és a szaktudomány nemzetközileg elfogadott szempontjait, trendjeit alkalmazta bírálataiban. Emellett külön kiemelendô, hogy a kollégium segítségére volt a holland pályázati értékelési gyakorlat megismertetésében, ezzel is elôsegítve a nemzetközi tudományosság szempontjainak fokozottabb érvényesítését a magyar bírálati rendszerben. A Mûszaki és Természettudományi területrôl 2013-ban Sallai Gyula, valamint Pécz Béla kapott Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat. Sallai Gyula villamosmérnökként végzett a BME Villamosmérnöki Kara Híradástechnika Szakán. 1976-ban lett a mûszaki tudomány kandidátusa, majd 1989-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Változatos, de mindvégig a távközlés, és annak kiszélesedésével létrejött infokommunikáció terén folytatott tevékenysége eredményeként 1997-tôl a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék professzora, 2002 és 2010 között a tanszékvezetôje. Egy ciklusban a BME stratégiai rektor-helyettese,

Sallai Gyula

egyúttal a rektor általános helyettese is. Meghatározó tudományos és szakmai szerepet játszott a hazai távközlô hálózat technológiai és strukturális korszerûsítésében, egy nemzetközi hírû hálózattervezési iskola megteremtésében és az infokommunikációs stratégiai és szabályozási kultúra hazai kibontakozásában. Dolgozott kutatóként, kutatóintézet vezetôként, a 90-es években felsô vezetôként a MATÁV-nál, majd a Hírközlési Fôfelügyeletnél. Kutatási és oktatási területe kezdetben a távközlési rendszerelmélet, adatátvitel és digitális jelfeldolgozás, majd a távközlô hálózatok számítógépes tervezése és a hálózat digitalizálásának rendszertechnikája volt. Késôbb ez az infokommunikáció stratégiái és szabályozása, majd a digitális kon-



61

2014.09.03. 11:55


vergencia felé tolódott el, amit az is jelez, hogy kezdeményezésére a tanszék profilja bôvült és neve 2003ban Távközlési és Médiainformatikai Tanszékre változott. Az Egyetemen az infokommunikáció menedzsment szakterület kialakítója, a mérnöki menedzsment tárgyak elôadója, az utóbbi években az Internet jövôbeni technológiáinak kutatását koordinálja. A hazai és a nemzetközi tudományos élet aktív tagja, nemzetközi konferenciák szervezôje. A Nemzetközi Távközlési Unió szemináriumainak rendszeres elôadója volt, tagja a Telecommunication Systems (USA) folyóirat szerkesztô bizottságának, és a Networks nemzetközi hálózattervezési konferenciák irányító bizottságának, a Networks2008 elnöke volt. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek 1991 óta vezetôségi tagja, 2005-tôl 2011-ig elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1985 óta tagja, 2005-tôl 2011-ig elnöke az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának, hat éven át az MTA közgyûlési képviselôje is volt. Tagja az MTA Akusztikai Bizottságának és a Magyar Mérnökakadémiának is. Három évig a Hírközlési Választott Bíróság elnöke, hat éven át a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tag62

ja volt. 2011-tôl az OTKA Informatikai és Villamosmérnöki zsûrijének elnöke. Olyan idôszakban lett a zsûri elnöke, amikor az lényeges átalakuláson ment át. Ez a zsûrielnöktôl a szakterület széles áttekintését, bölcsességet, korrekt elvi irányítást követelt. Az általa vezetett zsûri színvonalasan végezte munkáját, melyben konszenzusra törekvô személyiségének fontos szerepe volt. Pécz Béla 1961-ben született Celldömölkön, a gimnáziumot is ott végezte, majd az ELTE fizikus szakán szerzett okleveles fizikus diplomát 1985-ben. Az MTA Mûszaki Fizikai Kutatóintézetében helyezkedett el. Elôbb III-V félvezetôkkel és azok kontaktusaival foglalkozott, majd gyakorlatilag a transzmissziós elektronmikroszkópiára való váltással egyidejûleg érdeklôdése a széles tiltottsávú félvezetôk felé fordult. Elôször SiC-dal, majd a kék lézer dióda anyagaként ismert GaN-del és kontaktusaival foglalkozott. Öt OTKA és hat EU projekt magyar témavezetôjeként kutatta a fenti témákat. Ennek során pl. hozzájárult az európai kék-lézer dióda (OSRAM) élettartamának megnöveléséhez és számos új teljesítményeszköz pl. HEMT (high electron mobility transistor) kifejlesztéséhez. Több jelentôs eredmény



2014.09.03. 11:55


Pécz Béla

fûzôdik nevéhez az ionsugaras szintézis területén is (SiC eltemetett réteg kialakítása természetes gyémántban és ennek a fordítottja, gyémánt létrehozása SiC-ban szén implantálásával). Jelenleg is GaN-del, illetve az ezekbôl

készített nagyteljesítményû eszközökben keletkezett hôt elvezetô gyémánt hordozóval, vagy fedôréteggel foglalkozik. Munkáját végig elsô intézete jogutódánál, jelenlegi nevén az MTA Természettudományi Kutatóközpont Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MTA TTK MFA) végezte, ahol jelenleg a Vékonyrétegfizika Osztály vezetôje. Jelenleg a Magyar Mikroszkópos Társaság elnöke. 1993-ban PhD (kandidátus) címet szerzett, majd 2004-ben sikerrel védte meg MTA Doktora címért benyújtott értekezését. 140 publikációjára eddig 1200 független hivatkozást kapott, H indexe 21. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Szigeti György Díjjal, az MTA Akadémiai Díjjal tüntette ki.



63

2014.09.03. 11:55


2001-2004 között az OTKA Elektrotechnikai - Elektronikai zsûrijének tagja volt, 2011-2014-ig pedig a Mûszaki és Természettudományi Kollégium tagjaként tevékenykedett. Kollégiumi tagként alaposan tanulmányozta a kollégiumi ülésre kerülô anyagokat, fontos, lényegre törô kérdéséket tett fel, érdemben szólt hozzá számos, nemcsak a szakterületét érintô kérdéshez. Az OTKA képviselôje az európai anyagtudományi hálózati együttmûködésben (M-ERA.NET) Ezt a munkáját a tôle megszokott alapossággal végzi, mellyel az ottani testületek elismerését is kivívta.

64

és a Magyar Tudományos Parkinson Társaság vezetôségének tagja, az UEMS Board of Neurology valamint Board of Clinical Neurophysiology magyarországi képviselôje. Az Ideggyógyászati Szemle szerkesztôbizottsági tagja.

2013-ban az élettudományok területérôl Kamondi Anita kapta meg az Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díjat.

Az alvás-ébrenlét szabályozás és a tanulási-emlékezési folyamatok celluláris neurofiziológiai alapjainak kutatásával foglalkozva több évet töltött Kanadában és az USAban. Fô klinikai kutatási területe a Parkinson-kórban és egyéb mozgászavarokban megjelenô tremorok pathomechanizmusának feltárása klinikai neurofiziológiai módszerekkel. Ebben a témakörben a Semmelweis Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolájában témavezetô. Klinikai

Kamondi Anita az MTA doktora, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet neurológiai osztályának vezetôje, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára, a Klinikai Neurofiziológiai Szakképzési Grémium elnöke. Elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és a Széchenyi István Ösztöndíjat valamint a Semmelweis Egyetem Oktatói Merit Díját. A Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság elnöke, a Magyar Neurológiai Társaság

Kamondi Anita



2014.09.03. 11:55


kutatási eredményeire alapozva létrehozta az országban egyedülálló Tremorometria Laboratóriumot, mely kvantitatív módszerekkel segíti a különbözô tremor szindrómák elkülönítô diagnózisát. Konferencia elôadásainak száma több mint 100, 5 tankönyvfejezet és 4 gyakorlati tankönyv szerzôje. Tudományos közleményeinek száma 82, melyek impakt faktora 100 feletti, idézettsége 2029. Számos tudományos közéleti tevékenysége mellett 2007 és 2012 között az OTKA Idegtudományi zsûri titkáraként tevékenykedett. Ez idô alatt a zsûri kiemelkedô munkát végzett a pályázatok értékelésében, és az értékelési rendszer elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében is kulcsszerepet vállalt. Az Idegtudományi zsûri az OTKA-ban elsôként vezette be a pályázatok összefoglalójára, munkatervére és kutatási tervére vonatkozólag a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott formát, melyet a következô pályázati ciklusban az élettudományi zsûrik, majd ezt követôen mindhárom tudományterületi kollégium alkalmazott. Mandátuma alatt jelentôs részt vállalt a beérkezô pályázatok bírálatában, illetve a projektek szakmai monitoringjában is, emellett

szakértôként mûködött közre több ad hoc bizottságban. Titkárként meghatározó szerepe volt a benyújtott pályázatok témájában szakmailag kompetens bírálók felkutatásában, a bizottsági ülések elôkészítésében, illetve a szakzsûri véleményének írásos összefoglalásában, mely utóbbi igen fontos eleme a pályázók felé történô pozitív visszacsatolásnak, s így a pályázási kedv fenntartása szempontjából is jelentôséggel bír. Munkáját mindig szakmai alázattal végezte, miközben az Iroda munkatársaival ösztönzô kapcsolatot teremtett.



65

2014.09.03. 11:55


6.2. OTKA – Élet és Tudomány közös tudománynépszerûsítô cikkpályázat nyertesei Az OTKA és az Élet és Tudomány folyóirat szerkesztôsége 1997 óta hirdet pályázatot olyan kutatók számára, akik közérthetô és érdekes tanulmány formájában számolnak be az OTKA által támogatott kutatásuk eredményeirôl a tudomány iránt érdeklôdô szélesebb közönségnek. Ahogy az elmúlt években, a pályamunkák elbírálásánál 2013-ban is az volt a legfôbb szempont, hogy a legújabb OTKA kutatásokat a nagyközönség számára is érthetô módon mutassák be a kutatók. A díjakat Bálint Csanád, az OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának elnöke és Gózon Ákos, az Élet és Tudomány fôszerkesztôje adta át az OTKA Irodában 2013. november 27-én.

lett, hogy ez megnehezítheti a mindennapi tevékenységet, életveszélyes állapotot is elôidézhet, ezért mûtéti úton lehetôség van a sérvkapu zárására. Jelenleg a klinikai gyakorlatban leggyakrabban szintetikus nem felszívódó hálókat alkalmaznak, melyek használatának számos szövôdménye lehet. A szövôdmények nagy része abból adódhat, hogy a háló nem tûnik el, miután kialakul a megfelelô kötôszövet a sérv helyén, hanem élethosszig a szervezetben marad. Jelenleg világszerte folynak kutatások olyan felszívódó anyagok kifejlesztése céljából, melyek vázként szolgálnak a kötôszövet kialakulásához, azonban a megfelelô hegszövet kialakulását követôen felszívódnak a szervezetbôl. A Semmelweis Egyetem Kísérletes és Sebészeti Mûtéttani Intézetében

A szakértô zsûri az elsô díjat Bata Orsolya Sárának és Dankó Titanillának ítélte oda Az innováció a sebészetben címû munkájáért, mely Wéber György (K 105523) projektjéhez kapcsolódott. Sérvnek nevezzük, ha a hasfal izom, izompólya alkotta rétegén elôboltosul, normális körülmények között a hasüregben elhelyezkedô szerv. Amel66

Bata Orsolya Sára



2014.09.03. 11:55


a Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoporttal együttmûködve olyan polimereket vizsgálunk, melyeket kémiai szálhúzással, úgynevezett elektrospinning technikával alakítunk a sérvkapu zárására alkalmas hálóvá. Ennek során a megfelelô összetételû polimer oldatából az elektromos tér segítségével képzünk mesterséges polimer szálakat, melyeket térhálósítással, azaz keresztkötések kialakításával teszünk stabillá, így létrehozva a gyakorlatban alkalmazni kívánt anyag szerkezetét. Kutatásunk során végsô soron olyan kontrolláltan felszívódó háló létrehozása a célunk, mely ideális vázat biztosít az új hegszövet alakulásának, majd nyomtalanul lebomlik. Elônyös tulajdonságai mellett, jelentôs szempont, hogy elôállítása költséghatékony legyen, széles körben elérhetôvé téve a sérvkapu hálóval történô zárásának lehetôségét, a jelenleg igen költséges nem felszívódó hálók alkalmazása helyett.

In vitro kutatásunk során különbözô, az emberi szervezetet felépítô, a képzôdô kötôszövetben túlnyomó többségében jelen lévô sejttípusok jelenlétében vizsgáljuk a mesterséges háló hatását azok életmûködésére. A sejtek a vizsgált polimer háló, vagy a polimer oldatának közegében felvett morfológiáját, a sejtek szaporodásának intenzitását megfigyelve kapunk információt az anyag biodegradábilitásáról, biokompatibilitásáról.

Mint bármely mesterségesen elôállított anyaggal, az általunk vizsgált hálóval szemben is alapvetô követelmény a biokompatibilitás és biodegradábilitás, azaz, hogy megfelelô reakciót váltanak-e ki a szervezetbôl, melybe beültetésre kerülnek, illetve lebomlásuk során károsítják-e azt. Két, eltérô környezetben,

In vivo vizsgálataink folyamán, az élô szervezetben mesterségesen alakítunk ki sérvet, így élettani körülmények között figyelhetjük meg napokig, hónapokig a polimer háló viselkedését. A hosszú távú követéssel amellett, hogy regisztráljuk a fellépô esetleges szövôdményeket, a háló szakítószilárdságának, mechanikai tulajdonsá-

in vitro és in vivo figyeljük meg a polimer háló ezen tulajdonságait.



67

2014.09.03. 11:55


gainak változásaira is választ kapunk. Jelenleg mind a sejtes, mind az állatokkal végzett vizsgálatok eredményei biztatóak. Kutatásunk során folyamatosan hangoljuk a háló szerkezetét megfelelô molekuláris struktúra elérése céljából. A második helyezést Kiss L. László, Sárneczky Krisztián és Szabó M. Gyula Vadászat a haldokló üstökösre: hogyan fagyott meg a Hale-Bopp magja? címû munkája nyerte el, mely Szatmáry Károly (K 76816) projektjéhez kapcsolódott.

68

Sárneczky Krisztián

A bolygókeletkezésre vonatkozó elméletek egyik izgalmas feltevése a fiatal naprendszerekben akár milliós létszámban hemzsegô óriás üstökösök létezése. Ezek a feltételezett

jeges égitestek 50 km-nél nagyobb átmérôjûek, összetevôik között megtaláljuk a primitív szerves anyagokat, emellett pedig központi csillaguk körül keringve a bolygótestek között nagy mennyiségû víz szállítására képesek. Az elmúlt évszázad szinte öszszes rekordját megdöntô, 1997-ben

Kiss L. László

Szabó M. Gyula



2014.09.03. 11:55


napközelben járt Hale-Bopp-üstökös az egyetlen olyan óriás kométa, amely egy távoli üstökösraktárból származik, és modern csillagászati eszközökkel tudták megfigyelni, hiszen legutóbb 1811-ben járt hasonló üstökös a közelünkben. Magyar kutatók egy csoportja 2007-tôl követte a még tíz évvel napközelsége után is poros légkörrel övezett Hale-Bopp-üstököst a világ különbözô óriástávcsöveivel. A csoport 2010 végén 6 órányi távcsôidôt nyert az Európai Déli Obszervatórium egyik 8,2 m-es óriásteleszkópjára. Az elkészült nagy határfényességû felvételeken már egyértelmûen csillagszerû volt a Hale-Bopp képe, így a felszíni aktivitás 2011-re biztosan megszûnt, az üstökös a Neptunusz átlagos naptávolságában „halálra fagyott”. A régóta várt állapot felismerését követôen elkezdôdhetett az események rekonstruálása, immáron nem új felvételek készítésével, hanem a Hubble-ûrtávcsô archívumának átvizsgálásával. Kiderült, hogy a Hubble idôrôl-idôre felvett képein 2009 szeptemberében már végleg eltûnt a kóma, azaz a teljes kifagyás valamikor 2007 és 2009 között megtörtént. A magyar kutatók hatékony trükkel éltek: a látható fény tartományában készült képeket kombinálták a Herschel infravörös ûrteleszkóp adataival, ame-

lyek 2010 nyarán készültek, és a rendkívül sikeres ûrtávcsô leghoszszabb egyedi objektumról készített felvételének bizonyultak. A két típusú mérés segítségével a Hale-Bopp magjának átmérôjére nagyjából 74 km, fényvisszaverô képességére kb. 8,1% adódott. A két adat közül az utóbbi okozta a nagyobb meglepetést: a Hale-Bopp napközelsége elôtt végzett Hubble-ûrtávcsöves mérésekbôl 3-4% adódott, ami azt jelenti, hogy a Naptól nagy távolságban meglepô változások történtek. Egy friss, zúzmaraszerû réteg fagyhatott ki a felszínre, ami kétszer nagyobb átlagos fényvisszaverô képességet eredményezett, mint ami korábban jellemzô volt. Korábban nem sikerült megfigyelni hasonló jelenséget, bár egy nagyságrenddel nagyobb égitesteknél feltételezték ilyen felszínmegújító folyamat létezését.



69

2014.09.03. 11:55


Mészáros Lukács

A harmadik díjat megosztva Mészáros Lukács és Kiss Viktória nyerte el. Mészáros Lukács Óriási törpék, Kihalt szörnyeteg-cickányok evolúciós centruma a Kárpát-medencében címû írása Bartháné Pazonyi Piroska (K 104506) kutatásához kapcsolódott. A Soricidae család (cickányok) a rovarevô emlôsök legfajgazdagabb csoportja. A középsô-miocén idôszak óta (több mint 15 millió éve) vannak jelen a Kárpát-medencében. Mivel egyes csoportjaik jellegzetes környezeti igényekkel rendelkeznek, elôfordulásukkal vagy eltûnésükkel jól jelzik a környezeti változásokat: az éghajlat, a növényzet és az állatvilág átalakulását. A fiatal hegységként felmagasodó Kárpátok a miocénben elszigetelte a 70

medencét a környezô területektôl. A belsejében elterülô, lassan feltöltôdô Pannon-tó partvidéki galériaerdôiben és a Dunántúli-középhegység kopárabb, szigetként kiálló magaslatain forradalmi evolúciós folyamatok zajlottak le. Olyan „óriási” méretû cickányfajok jelentek meg, amelyek legalább háromszor akkorára nôttek, mint mai, 5-10 cm-es rokonaik. Ezeknek az „Anourosoricini” cickányoknak az evolúciós centruma a fajképzôdéshez ideális körülményeket kínáló Kárpátmedencében volt. Több nemzetségüknek számos faját írták le hazánk területérôl. Legszélsôségesebben specializálódott, legnagyobb méretû fajukat Kordos László professzor után nevezték el „Kordosiának”. A folyamatosan szárazodó környezetben csak úgy maradhattak fenn, ha a rovarevésrôl csigák vagy kisebb gerincesek fogyasztására tértek át, amit fogmorfológiai elemzéseik bizonyítanak. Végtagcsontjaik morfometriai analízise alapján kimutatták, hogy a szárazföldön és a vízben egyaránt otthonosan mozogtak, tehát elôfordulásukkal nyílt víztükör közelségét jelzik. Az Anourosoricini fajok mintegy 3 millió éve – feltehetôen a tovább folytatódó klímaromlás következtében – a pliocén idôszak végére megritkultak, majd végleg eltûntek a területrôl. A



2014.09.03. 11:55


Kárpát-medence azonban nem maradt óriáscickányok nélkül: a Kordosiák helyét egy velük rokonságban nem álló, de nagyon hasonló méretû és életmódú faj, a Beremendia fissidens vette át. Ez a szintén „hatalmas” cickány nemcsak túlélte a pleisztocén jégkorszakok megjelenését, hanem még el is terjedt a hidegben. Úgy alkalmazkodott a rövidebb nappalokhoz és az alacsony hômérséklethez, hogy táplálékot halmozott fel a lakóhelyén. Metszôfoga csatornával ellátott méregfoggá alakult, amellyel az áldozatba (fôleg csigákba) nemcsak azokat megölô, hanem tartósításukra is alkalmas folyadékot juttatott. Az Anourosoricini fajokéhoz hasonló életmódja miatt ugyancsak nagyobb tó vagy vízfolyás közelségét jelzi. Kevesebb, mint 1 millió éve, nem sokkal az általuk is vizsgált somssich-hegyi lelôhely kora után, a Beremendia is kihalt és ezzel az óriáscickányok végleg eltûntek a Kárpát-medencébôl. A vizsgálatok – amellett, hogy a Kárpát-medence földtörténeti múltjának egy szeletét igyekeztek felderíteni – hozzájárultak az élôvilág jelenlegi folyamatainak pontosabb megértéséhez. A cickányfaunák szukcessziója ugyanis nemcsak a klíma változásait segít feltérképezni (hogy ez által jobban megérthessük a mai átalakulásokat),

hanem ahhoz is fontos információkat szolgáltat, hogy mi módon reagál az élôvilág a múltban és a jelenben zajló környezeti változásokra. Kiss Viktória Falvak, várak, fônökök? Új utak a bronzkori társadalom kutatásában címû pályamûve saját kutatásának (F 23581) eredményeit öleli fel. Kiss Viktória PhD, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet fômunkatársa. Fô kutatási területe Közép-Európa és a Kárpátmedence bronzkora. Disszertációját 2003-ban védte meg. 2007-ben, valamint 2010-2013 között Bolyai ösztöndíjas. Egyéb elismerések: Osztrák Akadémia Moritz Csáky díja (2007). Jelenleg a „Migráció és kulturális változások a bronzkori Kárpát-medencében” c. OTKA projekt (K 108597; 2014-2017) témavezetôje.

Kiss Viktória



71

2014.09.03. 11:55


Bronzkincsek

Tanulmánya és az arról megjelent könyv is OTKA támogatás segítségével valósult meg (PU 50093, PUB-K 101976). 2012-ben megjelent könyve (Kiss Viktória: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in western Hungary. Varia Archaeologica Hungarica 27. Budapest 2012) társadalomrégészeti eredményeit és a további kutatás kérdéseit foglalja össze. A kulturális antropológia szempontjai integrálásának is köszönhetô, hogy a közép-európai régészeti kutatás egyik dinamikusan fejlôdô irányzata a társadalomrégészet. A Kárpát-medence nyugati részén Kr. e. 2000–1500 között, a középsô bronzkorban élt népcsoport, a mészbetétes kerámia kultúrája kutatásának egyik fontos kérdése, hogy a társadalmi egyenlôtlenségnek milyen, régészetileg megfigyelhetô lenyomatát találjuk meg, és mikor jöttek létre azok a fônöki társadalmak, amelyekben az emberi történelem során elôször intézményessé váltak a társadalmi egyenlôtlenségek. Az új ered72

mények szerint a korszak társadalma nem felel meg az általában feltételezett komplex fônökségek bonyolult rétegzettségének, mindazonáltal a bronzkincsek a nemzetségi szervezet és gazdaság felbomlásának kezdetét jelzik.

A kutatásból megjelent könyv



2014.09.03. 11:55



73

2014.09.03. 11:55

K

7. NÉHÁNY

KIEMELKEDÔ KUTATÁS BEMUTATÁSA 7.1. Társadalom- és Bölcsészettudományok OTKA K 72428 Tánczosné Bereczki Ibolya Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre „Erdély néprajzi képe a 19-20. században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységéhez” 2008-2012 A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2006-tól vált intenzívvé Erdély elsôsorban magyar népcsoportjainak néprajzi vizsgálata. Az erdélyi néprajzkutatókat tömörítô Kriza János Néprajzi Társasággal közös tanácskozáson koncepcionális döntést hoztunk az Erdély néprajzi csoportjait bemutató tájegység szentendrei felépítésére. Az elôadások tanulmánnyá formált változatait a Ház és Ember 20. kötetében jelentettük meg (Ház és Ember 20. Szerk. Cseri Miklós-Füzes Endre, Szentendre, 2007.) A projektre vonatkozó – a romániai magyar múzeumi szakemberek és kutatók által is

74

messzemenôen támogatott elôzetes koncepció (készítette Vass ErikaBuzás Miklós) alapján benyújtott kutatási program munkálatait 2007-ben egy Homoród mentérôl, Homoródalmásról származó ház kiválasztásával, megvásárlásával, a helyszínen szervezett kutatótáborral kezdtük meg, majd az épület 2008-as lebontásával vette kezdetét a komplex tudományos és muzeológiai program. A kutatás alapvetô célja a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tervezett, Erdély jellemzô magyar néprajzi csoportjainak 19-20. századi építkezését, lakáskultúráját és életmódját bemu-



2014.09.03. 11:55

7. NÉHÁNY KIMELKEDÔ KUTATÁS BEMUTATÁSA

tató épületegyütteshez az alapkutatások folytatása volt. A program fontos célkitûzése volt, hogy a kutatási idôszak végére elkészítsük az Erdély épületegyüttes telepítési koncepcióját. Ez egy olyan terv, amely a megvalósításhoz kiválasztott épületeket terepre ültetve az egyes portákon, a rajtuk felépítendô épülettípusokon túl településképet is megjelenít, valamint javaslatokat fogalmaz meg a Skanzenben történô bemutatás és a hasznosítás módjára vonatkozóan. A kutatási program keretében tájegységfelelôs muzeológusi feladatokra Vass Erika kapott megbízást, a tájegységfelelôs építészi feladatokat Buzás Miklós látta el. A teljes koncepció irányítója Cseri Miklós fôigazgató, az OTKA kutatás témavezetôje Bereczki Ibolya volt. A 2008. szeptember 1-2012. szeptember 30. között az alábbi vidékeken végeztünk a projekt kutatói, építész és

Részlet a kutatási anyagból

néprajz szakos hallgatók bevonásával terepmunkát: Hétfalu (2008, 2009), Háromszék (2009, 2012), ezen belül Csík (2008, 2009, 2012), Sóvidék (2009, 2011), Szilágyság (2009, 2011, 2012), Kalotaszeg (2009, 2011), Mezôség (2010, 2011), Gyimes (2011, 2012), Moldva (2010, 2011), Homoród mente (2008), Hunyad megye (2008-2012), Gyergyó (2011), Küküllô mente (2010), Torockó (2011), és öt székelyföldi unitárius templom (2008).

Néprajzkutatás közben



75

2014.09.03. 11:55


A fényképek és más források feltárása céljával jelentôs mennyiségû erdélyi anyagot tekintettünk át (Magyar Mezôgazdasági Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Nemzeti Múzeum, Déri Múzeum, a sárospataki Református Kollégium adattára, a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy), a zabolai Csángó Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum). Kiemelt szerepbe került a Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját, erdélyi vonatkozású gyûjteménye, ebben különösen lényeges gyûjteményrészek vannak Vargha László hagyatékában (Magyar Népi Építészeti Gyûjtemény). A kolozsvári református és unitárius levéltárakban történt levéltári anyag felmérése (Vass Erika, Szigethy Zsófia), illetve Szôcsné Gazda Enikô

Ház és ember címû kiadvány 23. kötetének borítója

76

a sepsiszentgyörgyi levéltárban is kutatott, az ott megôrzött iratok segítségével történeti aspektussal egészítette ki a terepmunkát. Tötszegi Tekla az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyûjteményében található feliratos kerámiákat dolgozta fel, és tette közzé tanulmány formájában a Ház és Ember 23. kötetében. A kutatási program ideje alatt és ahhoz tematikusan szorosan kapcsolódva a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Homoródalmáson, Lozsádon, Rákosdon és Szilágyerkeden bontottunk le épületeket, melyek a múzeum raktárába kerültek. Szintén a NKA Múzeumi Kollégiumától több pályázat keretében elnyert támogatással berendezési tárgyakat vásároltunk, melyeket az OTKA kutatás során végzett terepmunkák során választottunk ki. A projekt során a történeti vonatkozások kiegészítésére jelentôs mértékû dokumentációvásárlással is gyarapíthattuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti Archívumát (Szôcsné Gazda Enikô, Gazda Klára, Nyisztor Tinka). A projektben a résztvevô egyetemi hallgatók közül többen erdélyi témából készítették egyetemi szakdolgozatukat, és számos elsô tudományos publikáció is született a témából (Kiss Nimród, Dankó Boglárka).



2014.09.03. 11:55


A terepmunka 2008-tól kiegészült videó dokumentáció készítésével. Ezek közül kiemelkednek a homoródalmási és a szilágyerkedi ház bontásáról készült több órás mozgófilmek, a hagyományos erdélyi mesterségek megörökítését és bemutatását célzó sorozatunk: az inaktelki bútorfestés (Vass Erika-Deim Péter), a széki szalmakalap készítés (Vass ErikaDeim Péter), a vargyasi mészégetés és a nagybaconi cserépvetés (Kinda István), a Hunyad megyében és Háromszéken rögzített családtörténeti vonatkozású filmfelvételek 17 dvd-n (Vass Erika, Szegedi Gabriella, Vajda Sándor). Az NKA támogatása révén sikerült megvásárolni a projekt szenior kutató résztvevôje, Pozsony Ferenc több mint 10 ezer darabos saját készítésû fotó- és dia gyûjteményének digitalizált változatát, amely a létrejött Erdélyi Néprajzi Archívum markáns részét képezi, ezáltal egy módszeres és kiterjedt néprajzi kutatás eredményeit teheti közkinccsé az 1980-as évektôl napjainkig. Az összegyûlt felmérések, interjúk, fotók és videofilmek meghatározó alapot jelentenek az erdélyi népi kultúra megismeréséhez és leendô szabadtéri múzeumi prezentációjához. A pro-

jekt idôtartama alatt több mint 8000 fényképfelvétel került a Szabadtéri Néprajzi Múzeum archívumába. Egy olyan adatbázis jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, mely a késôbbiekben segíthet a dinamikusan változó erdélyi népi kultúra tárgyi és szellemi örökségének megôrzésében és továbbadásában. 2007-2012 között több, hazai és erdélyi konferencián mutattuk be a kutatás eredményeit. Ezek közül kiemelkedett a 2011-es kolozsvári Hungarológiai Kongresszuson az elôadói részvételünk. Jelentôs számú publikáció, önálló tanulmány, folyóirat-, évkönyvcikk és egy monográfia – Vass Erika: A Hunyad megyei református szórványmagyarság, Szentendre, 2012 – készült el. 2011-2012ben Erdély virágai. Egy kutatás pillanatképei 2006-2011 címmel fotókiállítást készítettünk terepmunkánkról (Vass Erika - Bereczki Ibolya - Buzás Miklós). Az épületegyüttes muzeológiai és tudományos elôkészítését megörökítô fotókat, videofilmeket négy helyszínen (Szentendre, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda múzeumaiban, valamint egy budapesti iskolában) dekoratív, kétnyelvû kiállítási katalógussal együtt tártuk a közönség elé.



77

2014.09.03. 11:55


Az alapkutatás hosszú távú célja az Erdély épületegyüttes megépítése a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ennek tudományos és muzeológiai elôkészítéséhez elengedhetetlen feltétel volt a kutatás megvalósítása. A hasznosítás kiemelt eleme az Erdély néprajzi képére vonatkozó tudományos ismeretek megszerzése, archiválása és közreadása, a leendô Erdély tájegység felépítését megalapozó komplex kutatási program alapkoncepciójának kidolgozása. Az eredmények közreadásával a tudományos közéletben, és ezen túl a tudománynépszerûsítés révén – elsôsorban a több helyszínen megrendezett Erdély virágai címû kiállítással – a társadalom számos rétege számára reálisabbá tettük az Erdély néprajzi csoportjaira vonatkozó tudást, reflektáltunk az erdélyi társadalmat érô mai, gyorsan zajló társadalmi változásokra. A terepmunka eredményei – építészeti felmérések, hang- és videó anyagok, bontási dokumentációk, néprajzi és történeti források, fotódokumentáció – a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Népi Építészeti Archívumában kutathatóak, a fotók digitális formában a következô évtôl az intézmény honlapján elérhetô adatbázisokban is hozzáférhetôekké válnak a kutatók és érdeklôdôk számára. 78

Az alapkutatás maradéktalanul megvalósította e célokat, és kiváló kiindulópontot jelentett a jelenlegi folytatáshoz (K 105556, Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez. Témavezetô: Vass Erika) majd az alapkutatások kiteljesítését követôen az Erdély épületegyüttes felépítéséhez a Skanzenben. A kutatási programba saját munkatársainkon túl jelentôs számú néprajzos és építész hallgatót vontunk be, akik tanulmányaik elmélyítésére gazdag szakmai ismeretanyagot, tereptapasztalatot szereztek. A projekt során kiszélesítettük a romániai magyar néprajzi intézményekkel a kapcsolatainkat, rendszeressé tettük együttmûködésünket a székelyföldi magyar múzeumokkal, felmértük a legjelentôsebb hazai és erdélyi közgyûjtemények erdélyi vonatkozású tárgy- és dokumentumanyagát. A projekt eredményeként elkészült a tájegység elôzetes telepítési terve, költségtervvel együtt, amelyet a döntéshozatal elôkészítésére benyújtottunk a fenntartó minisztérium számára. Amennyiben rövid idôn belül lehetôség nyílik az Erdély épü-



2014.09.03. 11:55


letegyüttes Szabadtéri Néprajzi Múzeumban történô megvalósítására, az elvégzett kutatások, és azok jelenleg folyó, OTKA program révén megvalósuló folytatásával, és az NKA miniszteri keretébôl 2013-ban a tárgy- és épületvásárlásokra elnyert forrással reális a lehetôség egy, Erdély 20. században történt változásait is érdemben dokumentáló, komplex kiállítási program teljes körû tudományos és jelenleg folyó muzeológiai elôkészítésére. A megvalósulás – a tájegység felépítése – biztosítja, hogy Erdély néprajzi tájairól ne egy statikus, kizárólag a 20. század néprajzi kutatási alapjaira építkezô, hanem a század gazdasági, politikai, társadalmi változásait is bemutató, összetett, ikonikus kép legyen megjeleníthetô a múzeum kiállításaiban és hasznosítási programjai révén. Mindez kiindulópontjává válhat az erdélyi tudományos kutatások további folytatásának, kiteljesítésének. A megépülô tájegység több, mint kiállítás, egyúttal az önálló, a nemzeti identitást erôsítô, a tudásátadási folyamatokba komplex módon történô beépítés lehetôségét adja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és együttmûködô partnerei tevékenysége révén. Az OTKA-kutatás keretében 7 folyóiratcikk és 2 könyv jelent meg. ÉVES JELENTÉS 2013 • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK


79

2014.09.03. 11:55


OTKA PD 79147 Csathó Árpád Pécsi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézet „A mentális fáradtság hatása a figyelmi rendszerek mûködésére” 2009-2013

Fizikai, vagy mentális terhelés szinte azonnal érezhetô fáradtságérzetet, illetve teljesítményromlást okozhat. A fáradtság tehát vitathatatlanul a leggyakoribb életjelenségek közé tartozik, amelynek elôfordulása rendkívül széleskörû, kezdve az egyes izomcsoportok fizikai kifáradásától, a komolyabb intellektuális feladatokban mutatkozó teljesítményromlásig. Mindebbôl az következik, hogy a fáradtság, illetve a kifáradás az idegrendszer egyik alapvetô tulajdonsága, amelynek vizsgálata bio-pszichológiai alapfolyamatok megértéséhez vihet közelebb. A fáradtsággal kapcsolatos vizsgálatok száma természetesen jelentôs, de az erôs történelmi gyökerek ellenére, a fáradtság-kutatás nincs készen a válasszal arra a kérdésre, hogy biológiai, illetve pszichológiai értelemben a fáradtságérzetet milyen mechanizmusok befolyásolják. Az 80

egyik fontos kérdés még mindig az, hogy melyek azok a képességeink, amelyek ellenállnak a fáradtság hatásának, és ezzel szemben melyek azok, amelyek nagyfokú érzékenységet mutatnak arra. A támogatott posztdoktori kutatásom a figyelmi folyamataink fáradékonyságát vizsgálta, azzal a fô célkitûzéssel, hogy – az elôbbiekkel összhangban – olyan figyelmi helyzeteket vizsgáljon, amelyek között a mentális fáradtság differenciál. Más szavakkal, a mentális fáradtságra érzékeny, illetve a fáradtságnak ellenálló figyelmi folyamatok megismerése volt a kutatási projekt általános célja. A módszertani keretet pszichofizikai kísérletek alkották. A támogatott idôszak során összesen 3 kísérletsorozatot végeztem el. Ezek fô kérdései és eredményei röviden a következôk.



2014.09.03. 11:55


(1) Fáradtság hatása a figyelmi kapacitásra és szelektivitásra. A fáradtságnak a figyelmi folyamatainkra egyik legerôteljesebb hatása az, hogy nehezen tudjuk kiszûrni az adott feladatunk végrehajtása szempontjából irreleváns zavaró ingereket (romló figyelmi szelekció). Ezt a hatást soha nem vizsgálták azonban a figyelmi kapacitás függvényében. A mentális fáradtság alatt ugyanis érvényesülhet egy másik hatás is, amely csökkenti idegrendszerünk figyelmi erôforrásait, és ezen keresztül a figyelmi kapacitásunk mértékét. Ugyanakkor, egy csökkenô figyelmi kapacitás, amely egyrészt „kikényszeríti”, hogy az adott feladatra jobban figyeljünk, egy pozitív hatást is eredményezhet: csökkenti azt az erôforrást is, amellyel a zavaró ingerek felé fordulnánk. Ezt a sajátos kölcsönhatást a figyelmi kapacitás és szelekció között vizsgálta az elsô kísérletsorozat. A kísérletben résztvevô személyek hosszú idôn keresztül (2,5 óra) vettek részt olyan figyelmi feladatban, amely során célingereket (betûket) kellett felismerniük vizuális zavaró ingerek jelenlétében (következô oldalon lévô ábra). A zavaró ingereken kívül, az egyes próbák ugyanakkor eltérô figyelmi terhelésûek voltak: kevesebb, illetve több figyelmi kapacitást igényeltek. Az eredmények alátámasztották a hipotézist, vagyis a zavaróinge-

rek hatása valóban felerôsödött fáradt állapotban, de ez a hatás erôteljesen függött attól, hogy mekkora figyelmi kontrollt igényelt az adott feladat. Az erôs kontrollt igénylô, jelentôs figyelmi kapacitást felhasználó feladatok esetén nem jelentkezett a fáradtság egyik legerôsebb következménye, a zavaróingerek negatív hatása. (2) Fáradtság hatása a figyelmünk megosztásának képességére. Egy korábbi vizsgálatban Davis (2005), azt figyelte meg, hogy ha különbözô vizuális ingereket, például egyszerû geometrikus formákat kell összehasonlítanunk, akkor jobban teljesítünk egy olyan helyzetben, amikor a látott formák látszólagosan egy adott tárgyhoz kapcsolódnak. Ezt a megfigyelést próbálták pilótafülkék bonyolult kapcsoló, és kijelzô rendszerének ergonómiai tervezésénél is figyelembe venni. A második kísérletsorozat ezt a jelenséget vizsgálta a fáradtsággal összefüggésben. A fô kérdés az volt, hogy figyelmünk azon képessége, hogy hatékonyabban elemzi az egy adott tárgyhoz kapcsolódó vizuális információt, mennyire áll ellen mentális fáradtság hatásának, olyan kísérletes helyzetekkel szemben, mikor figyelmünket különbözô tárgyak között kell megosztanunk. A számos ingertényezôt alkalmazó kísérletsorozatban (pl. különbözô kontraszt



81

2014.09.03. 11:55


viszonyok, eltérô láthatósági idôk) a vizsgált személyeknek hosszantartó feladat során kellett egyszerû geometrikus formákat összehasonlítaniuk, egy, illetve több tárgyra utaló háttér elôtt (absztrakt formák). Az eredmények egyértelmûen jelzik azt, hogy a humán figyelmi rendszer kevésbé szenzitív a fáradtság hatására olyan helyzetekben, mikor az észlelt információ egy adott tárgyhoz köthetô. Ezzel szemben, a több tárgyhoz kapcsolható információ felismerése jelentôsen romlott a fáradtság növekedésével. (3) Fáradtság hatása a valós környezeti ingerek észlelésére. Az emberi látórendszer egyik legérdekesebb tulajdonsága az a rendkívüli képesség, amellyel képes felismerni a valós mindennapi környezetet. A jelenség azért érdekes,

82

mert egy valós környezeti kép (pl. mindennapi tájkép, vagy épített környezet) vizuális szempontból rendkívül összetett. Egy nem valós környezetet ábrázoló kép beazonosítása, vagy memorizálása, sokkal kisebb vizuális összetettség esetén is már komoly feladatot jelenthet. Amennyiben ez így van, akkor feltételezhetô, hogy ez a képességünk viszonylag ellenáll a növekvô mentális fáradtságnak is. A harmadik kísérletsorozat ezt a hipotézist tesztelte. A kísérletek eredményei arra utalnak, hogy a mindennapi környezet felismerése jelentôs fáradtság növekedés mellett is megtartott marad. Ez azt is valószínûsítheti, hogy az idegrendszerünknek ez a képessége annyira automatizált, hogy a fáradtság okozta komolyabb figyelmi kontroll csökkenés is érintetlenül hagyja.



2014.09.03. 11:55


(A) A zavaró ingerek hatásának változása a figyelmi kapacitás függvényében hosszantartó feladat-végrehajtás alatt. (B) A figyelem megosztásának változása két tárgy (absztrakt forma) között a feladattal töltött idô függvényében. A támogatott kutatás eredményeirôl eddig három publikáció (két angol, egy magyar nyelvû), 11 konferencia részvétel, valamit három meghívott elôadás formájában számoltunk be. A kutatás „utóéleteként” több klinikai vizsgálatot (neurológiai és belgyógyászati betegcsoportokon), valamint gépjármûvezetôk fáradtságát célzó kutatási projektet indítottunk el.

Az OTKA-kutatás keretében 3 folyóiratcikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 2,4.



83

2014.09.03. 11:55


7.2. Mûszaki és Természettudományok OTKA K 71992 Szirmay-Kalos László Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” 2008-2012

84

A kutatási célkitûzés olyan módszerek kidolgozása volt, amelyek mind a virtuális világ felépítését/mûködtetését, mind pedig annak a megjelenítését párhuzamosan, a grafikus kártya (GPU) masszívan párhuzamos architektúráján végzik el.

tottuk. Példaképpen 4096 felbontású effektív rácson szimulált áramláson készítettünk valós idejû többszörös fényszóródás szimulációt (1. ábra). A skálázhatóság demonstrálására hasonló szimulációkat 32 ezer köbös modellekre is végeztünk.

Az áramlás-szimuláció megoldásához rácsalapú, illetve részecske alapú párhuzamos algoritmust javasoltunk. Az áramló közeg megjelenítésének idôigényes lépése a fotonok szabad úthosszának mintavételezése, amelyhez egy egyenes mentén a modellt be kell járni. Procedurális módszerek esetén a térfogati modell nem áll expliciten rendelkezésre, csupán arra van lehetôség, hogy diszkrét pontokban mintavételezzük a sûrûségét. A megoldásunkhoz a Woodcock módszert általánosí-

Egy transzport folyamatot egy integrál egyenlettel lehet leírni, amelynek megoldását nagy- dimenziós integrálokkal kifejezve Monte Carlo eljárásokhoz folyamodhatunk. A Monte Carlo becslés szórása kicsiny, azaz a pontossága statisztikai értelemben nagy, ha a minták valószínûségsûrûségfüggvénye a lehetôségek szerint arányos az integrandussal. A probléma formális vizsgálatára általánosítottuk a kvázi-Monte Carlo módszerek egy alapegyenlôtlenségét, a Koksma-



2014.09.03. 11:55


1. ábra. Fényszóródás-szimuláció 40963 effektív felbontású áramlási modellben.

2. ábra. Alkalmazás számítógépes játékokban: ambiens takarás és többskálás fénytranszfer

Hlawka egyenlôtlenséget olyan esetekre, amikor a minták nem egyenletes eloszlásúak, majd az elméleti következtetések levonása után, optimális mintavételezési eljárásokra tettünk javaslatot. Ezek során sikerült megmutatni a fontosság szerinti mintavételezés, több-dimenziós jelek frekvencia modulációja, illetve deltaszigma modulációja, valamint FloydSteinberg halftoning algoritmus közötti lényegi hasonlóságot. A mód-

szert környezet leképzésben és Pozitron Emissziós Tomográfiás rekonstrukcióban is alkalmaztuk. A memória méreténél nagyobb modellek megjelenítésekor olyan lokális megközelítésekre van szükség, amelyek mindig csak a modell egy kis, összetartozó részét igénylik. A lokális jellemzôkön alapuló képszintézis alapvetô eljárása az ambiens takarás, amely a távolabbi elemek hatását az

3. ábra. A Boeing 777 modell (337 millió háromszög, 15 Gigabájt adat) interaktív bejárása árnyékokkal, direkt megvilágítással és egy szóródási lépést megengedô indirekt megvilágítással. ÉVES JELENTÉS 2013 • ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK


85

2014.09.03. 11:56


átlagukkal helyettesíti, de a közelieket pontosan kezeli. Az ambiens takarási modellhez egy új geometriai értelmezést adtunk, amely hatékonyabban kiszámítható, azaz kevesebb mintával is pontosabb eredményt ad (2. ábra). Másrészt, a memóriaméretnél nagyobb modellekhez speciális sugárkövetéses algoritmust alkottunk, amely interaktív bejárást tesz lehetôvé az elérhetô legbonyolultabb CAD modellek esetében is (3. ábra). A fényterjedés szimuláció alapú képszintézis során a fizikai törvényeket kell megoldani. Az illusztratív képszintézisben azonban egy humán illusztrátor munkáját szimuláljuk. A kutatás

során sikerült olyan vonalkázó, kontúrozó és festô algoritmust kidolgozni, amely egyszerre követi a rajzolás 2D struktúráját és az ábrázolandó 3D felületek deformációját (4. ábra). Az elméleti eredményekrôl 60 publikáció, közöttük 14 folyóiratcikk készült. A projekt során ketten védték meg a PhD értekezésüket. Az elért eredmények hasznosíthatók, illetve hasznosultak CAD rendszerek fizikai szimulátoraiban, virtuális valóságrendszerekben, számítógépes játékokban, a filmkészítés során használt produkciós rendszerekben és orvosi képalkotó berendezésekben.

4. ábra. Gyakorlati alkalmazás filmkészítésben: az Egill címû film DVD borító terve, amely a Lichthof Productions-nál készült a kutatás során létrehozott vonalkázás, festés és kontúrozás algoritmusok felhasználásával. Az OTKA-kutatás keretében 15 folyóiratcikk jelent meg.

86



2014.09.03. 11:56


PD 84244 Tapasztó Levente Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont – Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet „Grafén szuperrács: Újszerû tulajdonságokkal rendelkezô grafén nanoszerkezetek létrehozása és vizsgálata” 2010-2013 A grafén a létezô legvékonyabb anyag, a vastagsága mindössze egyetlen szénatom átmérôjének felel meg. Ugyanakkor a grafén az elsô olyan anyag, amely egyszerre egy rugalmas membrán és egy tökéletes kristály, ami lehetôvé teszi, hogy tulajdonságait mechanikai deformációk segítségével tág határok között hangoljuk. Ezt az eddig ismeretlen tulajdonság-kombinációt használtuk ki jelen kutatás keretében, hogy újszerû elektromos tulajdonságokkal rendelkezô grafén nanoszerkezeteket alakítsunk ki. Amikor a grafén sík lokális görbülete a nanométeres tartományba esik a grafén lokális elektronszerkezete jelentôsen módosulhat. Ahhoz, hogy nanométeres hullámhosszú periodikus hullámokat keltsünk a grafén atomi szerkezetében, nanoméretû felfüggesztett grafén membránokat összenyomó mechanikai feszültségnek tettünk ki.

Ilyen grafén nanomembránok jönnek létre réz egykristály (111) orientációjú felületén a gôzfázisú kémiai lecsapatás módszerével történô grafén növesztés során. A grafén növekedési hômérsékletén (1000°C) a réz egykristály felületén árokszerû rekonstrukciók jönnek létre, amelyek egységesen 5 nm szélesek (1. ábra). Amikor a mintát szobahômérsékletre hûtjük, a réz hordozó összehúzódik, míg a felületére nôtt grafén réteg megpróbál kiterjedni, mivel negatív hôkiterjedési együtthatóval rendelkezik. Következésképpen, a grafénban egy erôs síkbeli összenyomó feszültség jön létre. Az árkok felett azonban, ahol a grafén nincs a rézhez rögzítve, a grafén képes ezt az összenyomó feszültséget a síkra merôleges deformációk segítségével relaxálni, amely periodikus hullámok formájában jelenik meg az adott mechanikai határfeltételeknél.



87

2014.09.03. 11:56


1. ábra a) A réz (111) felület rekonstrukciójának STM képe. b) Nagy felbontású STM kép, amely a felfüggesztett grafén membrán nanométeres szerkezeti hullámzását mutatja az árkok felett. A nanométeres szélességû réz árkok felett felfüggesztett grafén membránon készült nagyfelbontású STM felvételeken jól látható a grafén atomi szerkezetének 0,7 nm hullámhosszú és 0,1 nm amplitúdójú periodikus hullámzása (1. ábra).

ens relaxációs módszer segítségével vizsgáltunk rögzített karosszék élû grafén nanomembránokat az atomi kötések sûrûség-funkcionál alapú modellezésével, amely figyelembe vette a C-C kötések kvantummechanikai jellegét is.

A klasszikus kontinuum mechanika összefüggéseit használva, a grafén membránban kialakuló szerkezeti hullámok hullámhossza 4,2 nm-nek, míg amplitúdójuk 2,6 Å-nek adódik, amely nagy eltérést mutat az általunk mért értékektôl (λexp = 0.7 nm, Aexp = 0.5 Å).

A kontinuum modellel ellentétben az atomi léptékû szimulációk képesek reprodukálni a grafén szubnanométeres hullámhosszú szerkezeti hullámait (2a ábra), így alátámasztva az STM méréseink értelmezését. A klasszikus mechanikával fennálló nyilvánvaló eltérés egyértelmûen mutatja, hogy a klasszikus kontinuum mechanika érvényét veszti a grafén nanoméretû deformációi esetében. Az eltérés oka, hogy egyrétegû grafén esetében a síkbeli és a síkra merôleges deformációk teljesen szét vannak csatolva.

Az a tény, hogy a kontinuum mechanika nem képes értelmezni a kísérletileg észlelt szub-nanométeres szerkezeti hullámokat atomi léptékû szimulációk szükségességét veti fel. Ennek fényében konjugált gradi88



2014.09.03. 11:56


2 ábra a) 5%-os síkbeli összenyomó feszültségnek kitett, 5.7 nm széles grafén nanomembrán, amely 0.8nm hullámhosszú és 1 Å amplitúdójú periodikus hullámzást mutat (b). c) a C-C kötések geometriája. d) Lokális elektron-állapotsûrûség a grafén nanohullámokon. Ahhoz, hogy megvizsgáljuk a grafén nanométeres szerkezeti hullámainak hatását az elektronszerkezetre, alagút-spektroszkópiai méréseket végeztünk. Az így kapott térképek egyértelmûen mutatják az elektronállapotsûrûségnek a szerkezeti hullámzással korrelált térbeli modulációját (2b. ábra), létrehozva egy úgynevezett elektromos szuperrácsot. A kutatás legfôbb eredménye, hogy kifejlesztettünk egy olyan új nanotechnológiai eljárást, amely a jelenleg létezô legpontosabb nanomegmunkálási eljárás grafénra. Az így létrehozott grafén szuperrácsok egyedi és újszerû elektromos tulajdonságokat mutatnak, amelyek a jövôben lehetôvé teszik olyan nanoelektronikai és nano-elektromechanikai eszközök tervezését és megvalósítását, amelyek a klasszikus

mechanika keretein belül eddig elképzelhetetlennek tûntek. A fenti eredmények a Nature Physics folyóiratban kerültek publikálásra. Az OTKA-kutatás keretében 5 folyóiratcikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 34,2.

Nature Physics borítója



89

2014.09.03. 11:56


7.3. Élettudományok OTKA NF 72488 Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézet „A pszichózisok molekuláris architektúrája, valamint ennek kapcsolata a neurokognitív funkciókkal és a pszichoszociális stresszel” 2008-2013 A szkizofrénia jelenségkörének és kóroktanának megközelítése az utóbbi tíz esztendôben gyökeres változáson esett keresztül. A kezdeti elképzelések, miszerint a súlyos hallucinációkkal, téveszmékkel és a társas mûködések hanyatlásával járó állapot mechanikus módon az agy betegségeként értelmezhetô – döntô többségében genetikai tényezôk által determináltan –, megdôlni látszik. Egyre több vizsgálat lát napvilágot, amely szerint a társadalmi és pszichológiai tényezôk (pl. korai traumák, személyes kapcsolatok minôsége, bevándorlás, társas diszkrimináció, nagyvárosi környezet, információtúlterhelés) szerepe igen jelentôs; ezek rendkívül összetett módon kölcsönhatásba lépnek a betegség kóroktanában ismert tényezôkkel (pl. születés alatt bekövetkezô oxi90

génhiányos állapot, genetikai sérülékenység, a magzati fejlôdés alatt lezajlott vírusfertôzés, az idegrendszer fejlôdésének anomáliái), és végül egy kontinuum mentén elhelyezhetô folyamat eredményeként a szkizofrénia kialakulásához vezetnek. Vizsgálataink fô célja a társadalmipszichológiai és biológiai tényezôk kölcsönhatásainak megértése volt. Különösen kíváncsiak voltunk arra, hogy egyszerûbb és összetettebb pszichológiai behatások (pl. zajingerek által kiváltott terhelés, agreszszív kommunikációs stílus, bizalmat igénylô helyzetek) miként függnek össze a szkizofrénia kialakulásában fontos agyi struktúrák (pl. homloklebeny, hippocampus) szerkezetével és mûködésével, és ezeket milyen



2014.09.03. 11:56


molekuláris tényezôk szabályozzák. Igyekeztünk a meglévô állatkísérletes modellek klinikai érvényességét megvizsgálni, humán vizsgálatokban modellezve a „környezet - agy-molekula” összefüggéseket. 1. Az agresszív kommunikáció összefüggése a szkizofrénia tüneteivel és a genetikai sérülékenységgel. Ismert tény, hogy a közeli hozzátartozók és társak felôl érkezô negatív, támadó jellegû kommunikáció (pl. túláltalánosító, igazságtalannak érzett, durva kritika) következtében a szkizofrénia egyes tünetei (hallucinációk, bizarr gondolatok, a beszéd szétesettsége) felerôsödnek. Pszichoterápiás helyzetben kimutattuk, hogy a tüneti fellángolás súlyosabb olyan betegek esetében, akik a szkizofréniával kapcsolatos egyes genetikai variánsokkal rendelkeznek. Vizsgálatunkban elsôsorban a neuregulin-1 génnel foglalkoztunk, majd az eredményeket kiterjesztettük a betegség korszerûbb, poligénes markereire. Ezek a genetikai adottságok tehát sérülékenyebbé teszik a pácienseket a negatív társas behatásokra, akár a mindennapi kommunikáció szintjén is. 2. Bizalmat igénylô kommunikációs helyzet, a szkizofrénia negatív tünetei és a társas kötôdés biológiája. A pszichoterápiás helyzet bizalomra épülô, befogadó

kommunikációt igényel. Ezt modelleztük az úgynevezett titokjátszma segítségével, amelynek során személyes üzeneteket kell elolvasni és másokkal megosztani. Ilyen helyzetekben a társas kötôdésben fontos, evolúciósan konzervatív biológiai mechanizmusok is aktiválódnak, mint az oxitocin nevû hormon felszabadulása. Azon szkizofrén pácienseknél, akik jelentôs társas elszigetelôdést, a személyes kapcsolatok iránti érdeklôdés beszûkülését (úgynevezett negatív tünetek) mutatják, az oxitocin felszabadulása kisebb mértékû. Az oxitocin befolyásolja a társas jelzések alapszintû feldolgozását is, amely a biológiai mozgások detekcióján alapul (pl. mások mozgásának és testbeszédének érzékelése). Mindez terápiás jelentôségû is lehet: jórészt a kutatásaink eredményeként több laboratóriumban kezdôdtek el vizsgálatok, amelyek az oxitocin klinikai használhatóságát hívatottak bizonyítani. 3. Vizsgáltuk, hogy a fent ismertetett biológiai mechanizmusok – különös tekintettel a neuregulin-1 által aktivált sejtszintû biokémiai jelátvitelre – hogyan kapcsolódnak a teljes genom asszociációs vizsgálatok által feltárt, funkcionális szempontból mindmáig kevésbé tisztázott szerepû molekulákhoz. Eredményeink szerint e hálózatot



91

2014.09.03. 11:56


alkotó molekuláris faktorok a sejten belül az AKT-szignalizációs kaszkádon egyesülnek, amely általános szerepet tölt be a sejtek anyagcseréjében, osztódásában, differencionálódásában és a változó környezeti tényezôkhöz történô alkalmazkodásban. Különösen érdekes, hogy az AKT-kaszkád eltérései a fehérvérsejtekben is kimutathatók, nemcsak az agyból nyert szövetmintákban. Nem régen igazolták, hogy az oxitocin is képes modulálni az AKT jelátviteli utat. Mindez felveti annak a lehetôségét, hogy a szkizofrénia genetikájának zavarba ejtô sokszínûsége végeredményben a sejtek általános anyagcsere-folyamataiban okoz funkcionális eltérést. 4. Nyitott kérdés, hogy a fentiekben vázolt molekuláris mechanizmusok miA

lyen kapcsolatban állnak a szkizofréniában szerepet játszó agyi struktúrákkal, különös tekintettel a hippocampusra. E kérdés kapcsán a neuregulin-1/ AKT rendszer vonatkozásában két felismerést tettünk. Egyrészt kimutattuk, hogy a perifériás AKT - aktiváció összefügg a szenzoros kapuzással, vagyis az ismétlôdô hangingerek kiszûrésével kapcsolatos mûködésekkel. Ez rendkívül fontos abban, hogy a jelentôs környezeti behatásokat meg tudjuk különböztetni a zajtól. Másrészt fény derült arra, hogy az AKT - aktiváció nemcsak a hippocampus mûködésével, de a szerkezetével is kapcsolatban áll: csökkent perifériás AKT - aktiváció kisebb hippocampus-térfogattal társult elsô pszichotikus epizódot átélô szkizofrén pácienseknél. B

C

92

D



2014.09.03. 11:56


(A) Az AKT-aktiváció átlagértékei (a foszforilált AKT [pAKT] és a teljes AKT hányadosa) perifériás limfocitákban szkizofrén és kontroll mintából alapállapotban és neuregulin-1-stimulációt követôen. (B) Western-blot minták (pAKT és AKT). (C) Szenzoros kapuzás és habituációt jellemzése P50 auditoros kiváltott válasszal.

(D) A mediotemporalis régióról készült strukturális MRI felvételek egy szkizofrén páciens és egy kontrollszemély esetében. A piros az ábrán a szkizofréniából származó mintákat, a kék az egészséges kontrollszemélyek adatait jelzi. Az OTKA-kutatás keretében 27 folyóiratcikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 139,7.



93

2014.09.03. 11:56


OTKA K 75702 Radák Zsolt Semmelweis Egyetem Sporttudományi Kutatóintézet, Testnevelési és Sporttudományi Kar „A szirtuinok szerepe a vázizom és agy öregedésében és a testedzés molekuláris hatásai” 2009-2012 Az öregedés egy komplex folyamat, és az egyik legelfogadottabb elmélet, amely az öregedés okait, jellemzôit magyarázza, a szabadgyökök károsító hatásain alapul. Becslések szerint a mitokondriumba áramló oxigén egy töredéke, mint szabadgyök meglép az elektron transzfer rendszerbôl és károsítja a sejtalkotókat. Testedzés során nô a felvett oxigén mennyisége és azt is kimutatták, hogy nô a szabadgyök mennyisége a vázizomban és a májban is. A mitokondriumok mellett több enzim is képes szabadgyököket gyártani, így kulcskérdés a szabad gyökök szintjének szabályozása és az okozott sérülések javításának hatékonysága. A testedzés szabadgyök termelô akut hatásai mellett már ismert volt, hogy a rendszeres testedzés serkenti az antioxidáns enzimek aktivitását és az oxidatív sérülés felhalmozódását, ezért befolyásolhatja az öregedés ütemét. 94

A kalória megvonás kísérleti állatokon is jelentôsen megnövelheti a maximális élettartamot (~30%) és több eredmény sugallja azt, hogy ez részben a szirtuin fehérjéknek köszönhetô (Anderson et al., 2003). Vizsgálatainkban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a redox érzékeny szirtuinok részt vesznek-e a testedzés kedvezô hatásaiban, mellyel csökkentik az oxidatív sérülés nagyságát, valamint, hogy a szirtuinok érzékenyek-e a testedzésre. Az egyik elsô cikkünkben megpróbáltuk újra értelmezni a leggyakoribb DNS sérülést, a guanin oxidálását, amit a 8-oxoG mennyiségével mérnek. Ismeretes, hogy a guanin mennyisége magasabb a fejlettebb organizmusokban és jelentôs számban megtalálható a telomerben is (a kromoszóma végen elhelyezkedô „védôsapka”). Rávilágí-



2014.09.03. 11:56


tottunk arra, hogy a 8-oxoG, amit általában sérülés markernek használunk, fontos élettani szerepet is kaphat a gén expresszió szabályozásában is (Radak and Boldogh, 2010). Ebbôl a gondolatmenetbôl származott a másik cikkünk, amelyben arra próbáltunk rávilágítani, hogy az oxidatív sérülés markernek használt biokémiai elváltozások, amik már a nagyon fiatal szervezetben is jelen vannak, molekuláris jelzôrendszerként is mûködhetnek. A lipid peroxidáció például fontos lehet a sejtmembránok folyamatos megújulásához, a már említett 8-oxoG a gének expressziójához, a karbonilkötésék, mellyel az oxidatív fehérje sérülést szoktuk becsülni, pedig a fehérje turn-overben játszhat szerepet. Ezen elméleti munkák mellett megvizsgáltuk, hogy a testedzés és öregedés folyamatában a szirtuin fehérjék szerepet játszanak-e. Fiatal és idôs patkányok vázizmából vett mintákban kiderítettük, hogy a rendszeres aerob futás normalizálja a lecsökkenô SIRT1 (a hét szirtuin enzimbôl a legkiterjedtebb funkciójú izo-enzim) szintet és a hozzá kapcsolódó energetikai hátteret is. Azt is kimutattuk, hogy a testedzés növelte az 8-oxoG-t javító enzim aktivitását (OGG1 rövidítésû enzim), amit kedvezônek értékelünk, hiszen a megnövekedett OGG1 aktivitás csökkentheti a DNS

sérülés felhalmozódását. Ez fontos része lehet a testedzésre adott alkalmazkodási folyamatnak. Egy másik vázizomból készített vizsgálatunk pedig azt mutatta ki, hogy az izomban a mitokondriumok mennyiségének a növelésével csökkenthetô a szabadgyökök mennyisége, az életkorral pedig csökken a minôség kontroll a vázizomban, ami sérülés felhalmozódást eredményez. A testedzés megakadályozta ezt a csökkenést és így képes volt csökkenteni az öregedés ütemét a vázizomban. A vizsgálataink azonban nyitva hagyták a kérdést, hogy a szirtuinok vajon szerepet játszanak–e a mitokondria szám bôvülésében. Ezért rezveratrolt adagoltunk alacsony és magas futó kapacitású patkányoknak, hogy megvizsgáljuk a testedzés és a SIRT1 aktiváció (a rezveratrol aktiválja a SIRT1 enzimet) hatását a mitokondriális biogenezisre. Értelemszerûen a testedzésnek nagyon kedvezô hatásai lettek az állóképességi teljesítményre, ám a rezveratrol adagolás esetében nagyon meglepô eredményeink születtek. Kiderült, hogy az alacsony és magas futókapacitással rendelkezô állatok teljesen másként reagáltak a rezveratrolra. Az alacsonynál csökkentette, a magas futókapacitású állatoknál pedig javította az aerob állóképességet. Vizsgálatunk



95

2014.09.03. 11:56


azt mutatta, hogy az AMPK nevû, az anyagcsere folyamatokra nagyon érzékeny fehérje az oka a különbözô válasznak, amit az alacsony és magas futó kapacitású állatokon megfigyeltünk. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a testedzés erôsebb inger volt, mint a rezveratrol adagolás és hatásai dinamikusabbak voltak az anyagcsere folyamatokra és a mitokondriumok számára nézve is. A vázizom mellett nagyon érdekel minket a testedzés agyra gyakorolt hatása is, különös tekintettel az öregedés folyamatára. Az IGF-1 jelzôrendszer alacsony szintje összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal, ám érdekes módon az IGF-1nek neuroprotektív hatásai vannak és befolyásolja a SIRT1 mennyiségét is. Ez a paradoxonnak tûnô jelenség indított arra bennünket, hogy IGF-1-et adagoljunk fiatal és idôs patkányoknak és megvizsgáljunk bizonyos agyi funkciókat és biokémiai folyamatokat. Vizsgálatunk meglepô eredményt hozott a funkció esetében, amit Morris maze teszttel mértünk. Azt találtuk, hogy az IGF-1 kezelés eltüntette a testedzés agyi funkció-növelô hatásait. Az IGF-1 emellett azonban növelte a neurogenezist, ami várható volt, hiszen anabolikus hormon, ám az eredményeink azt jelezték, hogy az új ideg96

sejtek képzôdése a hippokampuszban nincs szoros kapcsolatban a Morris tesztben mért agyi funkcióval. Nem volt meglepetés a DNS serülés korfüggô emelkedése, amit a 8-oxoG szinttel becsültünk. Az OGG1 enzim javítja a 8-oxoG-t a DNS-ben és ebben a cikkben jelent meg az elsô olyan vizsgálat, ami kimutatta, hogy az OGG1 acetilálódik, ami aktivitás növekedést jelent az OGG1 esetében. Kimutattuk, hogy az életkorral csökken az OGG1 acetilációs szintje és aktivitása. A SIRT1 mennyiségi változásából, úgy gondoltuk, hogy a SIRT1 lehet az OGG1 deacetiláló enzime. Ezért a következô vizsgálatunkhoz már sejtkultúrás méréseket is beiktattunk, és azt találtuk, hogy a SIRT1 csendesítése növelte az OGG1 acetilációját illetve a rezveratrol adagolás csökkentette azt, valószínûleg a SIRT1 aktiválásán keresztül. Összességében a jelenlegi OTKA pályázat segítségével 14 cikk jelent meg, és bebizonyítottuk, hogy a rendszeres testedzés csökkenti az oxidatív sérülés nagyságát a sérülés javító rendszer hatásfokának a növelésével. Azt is kimutattuk, hogy ebben a kedvezô folyamatban szerepet játszik a mitokondriális biogenezis is, több mitokondria ugyanakkora ATP menynyiség megtermelésekor alacsonyabb



2014.09.03. 11:56


intenzitáson mûködhet, így kevesebb szabadgyököt termel. Megállapítottuk, hogy a szirtuin fehérjék részt vesznek a testedzés által kiváltott alkalmazkodási folyamatban és szoros összefüggésben vannak a DNS sérülés javítással is. A vizsgálati eredményeink újabb kérdéseket vetettek fel, és a jövôbeli vizsgálatainkban ezekre szeretnénk választ kapni, mert hiszünk abban, hogy a testedzés hatásainak jobb megismerése fontos eszköz lehet a prevencióban és az életminôség javításában is. Az OTKA-kutatás keretében 12 folyóiratcikk jelent meg, melyek összesített impakt faktora 59,6.



97

2014.09.03. 11:56

V

8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2013-BAN 2013-ban jelentôs változtatásokra került sor a pályáztatás folyamatában. A folyamatos monitoring eredményeként a korábban megítélt OTKA támogatásokkal kapcsolatos projektek teljesítési szabályozása, valamint az irodai ügymenetek felülvizsgálata és módosítása is megtörtént. Ezek célja egyrészt a támogatási lehetôségek kiszélesítése, másrészt a pontosabb és gördülékenyebb ügyintézés segítése volt. Az OTKA Bizottságnak a pályáztatás folyamatára vonatkozó döntései közül az alábbiak a legfontosabbak: • A 2014. évi pályázati kiírás szerint az OTKA támogatás terhére a vezetô kutató a munkaköri besorolása szerint differenciáltan, 3 kategóriában részesülhet kiegészítô személyi kifizetésben, de ez az öszszeg nem haladhatja meg a pályázati fôösszeg 25%-át. • A fogadó intézményt – általános költségekre (rezsi) – a kutatási támogatás közvetlen költségekre esô összegének 20 %-a illeti meg, ezen belül az általános költség egynegyedét tudományos információk beszerzésére (könyvtár, adatbá-

98

•

•

•

•

zis, Open Access) kell fordítania. A tudományos információkra fordítandó összegnek legalább a felét (közvetlen költségek 2,5%-át) az intézmény köteles Open Access költségekre fordítani, amelyrôl el kell számolnia. A 2014. évi pályázati fordulót érintô új bírálati eljárás bevezetése egyes zsûrikben, melynek célja a bírálatok színvonalának emelése, az európai pályázati rendszerek gyakorlatához felzárkózva minél több külföldi bíráló részvétele az értékelési folyamatban, az összeférhetetlenség kiküszöbölése, valamint a bírálati idô lerövidítése. Kellô számú pályázat esetén az interdiszciplináris témájú pályázatok értékelése külön bizottságban történik a nagy költségigényû pályázatokat rangsoroló kollégiumonként tudományterületi szakértôi bizottságok mintájára. A 2013. évi pályázati fordulótól kezdve a nagy költségigényû (korábbi NK) pályázatok más formában kerültek meghirdetésre (nagy költségigényû K). A 2014. évi pályázati kiírásban az NF pályázattípus a párhuzamos fi-



2014.09.03. 11:56

8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2013-BAN

•

•

•

•

•

nanszírozás elkerülése miatt ismételten szüneteltetésre került, mert az MTA a fiatal kutatók részére hasonló feltételekkel hirdette meg a „Lendület” pályázatát. Az OTKA a párhuzamos finanszírozás elkerülése miatt fokozott figyelemmel kíséri a különbözô, szintén közpénzekbôl nyújtott kutatási-projekt támogatásokat (pl. Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj, MTA posztdoktori ösztöndíj). Az MTA kezelésében létrejött Magyar Tudományos Mûvek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes adatbázisból a kutatók az OTKA elektronikus pályázatkezelô rendszerébe egyszerûbben átvehetik a publikációs, valamint azokkal kapcsolatos szcientometriai adataikat. Az OTKA aktualizálta a pályázati útmutatókat, a teljesítési szabályzatot, a bizottságok ügyrendjeit, belsô szabályzatait és újabb szabályzat tervezetek is születtek. Az OTKA tekintettel néhány zsûri egyedi kérésére, aktualizálta a zsûrispecifikumokat és a pályázati ûrlapokat, ugyanakkor a szakértôi bírálatokhoz tartozó értékelési skálákat is finomította. Az OTKA Bizottság fokozott figyelmet fordított a más, fôként

külföldi kutatástámogató alapoktól érkezett együttmûködési javaslattételekre, valamint az ERA-NET pályázatokra. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenôrzése terén a következô fôbb változások történtek 2013-ban: • Az OTKA Bizottság az ellenôrzések tapasztalatai alapján folyamatosan pontosította és egyszerûsítette a kutatások pénzfelhasználási szabályait, és e módosításokat a pályázati kiírásokba és a szerzôdésekbe beépítette. • Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek megelôzô kutatási szakaszának maradványára és ennek függvényében történt a következô kutatási szakasz finanszírozása. • Az OTKA Iroda belsô munkatársaival elvégezte a kockázatelemzés alapján kiválasztott projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenôrzését. • Az OTKA Bizottság megbízásából az OTKA Bizottság elnöke több ízben kérelmezte az OTKA mentesítését a 1036/2012 (II. 21.) Korm. határozat 6. pontjában foglalt beszerzések korlátozásának feloldásával kapcsolatban.



99

2014.09.03. 11:56

J 9. A

JÖVÔ KIHÍVÁSAI

Az OTKA Bizottság a 2013-2015 idôszakban megvalósítandó célok legfontosabb stratégiai eszközének a fenntartható szakmai kiválóság biztosítását, a bírálati rendszer áttekintését, a magyar tudomány nemzetközi helyzetének erôsítését, az Open Access-

politika alkalmazását, az OTKA Programok és Iroda teljesítményének értékelését, az OTKA Programok által támogatott kutatások finanszírozásának fenntarthatóságát és az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztését tekinti.

9.1. Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása Az OTKA ereje egyrészt abban áll, hogy alapvetô célkitûzése és struktúrája több mint 27 éve állandó, másrészt pedig abban, hogy képes az igényeknek megfelelôen változni, megújulni. Nemcsak a hazai igényekhez alkalmazkodik, de beépíti gyakorlatába a nemzetközi tapasztalatokat is. Hazánk alapvetô érdeke, hogy olyan lehetôségeket kínáljon a fiatal kutatók számára, amellyel biztosítani tudja az itthoni kutatómunka feltételeinek megteremtését. Ebben a nemzetstra-

tégiailag alapvetô fontosságú folyamatban jelentôs szerepet játszik az OTKA közremûködô intézményként úgy, hogy a többi résztvevôvel összhangot valósít meg. Az OTKA a 2014. évi pályázati fordulóval támogatja a pályázati úton nyerhetô személyi típusú költségek kifizetését vezetô kutatók számára. Az országos gyakorlat ez idáig is nagyon eltérô, egyes pályázati formák engedik, mások (pl. az OTKA) tiltották a kutatási pályázatokban részt vevô

A következô években, tekintettel a hazai alapkutatást támogató egyéb finanszírozási források és struktúrák jelenlétére, az OTKA – azokkal összhangban – tervezi a pályázatok típusainak felülvizsgálatát, átstrukturálását, az egyes típusok által kínált pályázható összegek újradefiniálását. Az OTKA Bizottság az egyes pályázati formák meghirdetésekor a jövôben is fokozott figyelmet fordít a más kutatásfinanszírozók által hirdetett pályázatokra, az egyes döntési ciklusok összehangolására.

100



2014.09.03. 11:56

9. A JÖVÔ KIHÍVÁSAI

(nem az OTKA forrás terhére alkalmazott) nevesített kutatók számára a személyi jellegû kifizetéseket. Az OTKA, más stratégiai kulcsfontosságú szereplôk mellett, szívesen vesz részt e kérdéskör további megvitatásában, a személyi jellegû kifizetések pályázói körének átgondolásával. Az OTKA 2012-tôl a kutatások infrastruktúráját biztosító egyetemek és kutatóintézetek OTKA pályázatokban tervezhetô rezsiköltségét a köz-

vetlen költségek 20%-ára emelte a korábbi 15%-ról, mely költségarányt fenntartja a következô években is. A növekményt az intézmények tudományos információszerzésére kell fordítani (könyvtári folyóiratok, adatbázisok beszerzésére, publikációk Open Access költségeinek fedezésére). 2014-tôl a tudományos információkra fordítandó összegnek legalább a felét (közvetlen költségek 2,5%-át) az intézmény köteles Open Access költségekre fordítani.

9.2. Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése A nemzetközi kutatásokat támogató szervezetek tapasztalatainak és metodikáinak megfelelôen, a tudományos kutatást végzô széles kutatói közösség együttmûködésére (peer review system) épül az OTKA mûködése. Az OTKA a pályázatok értékelési folyamatába a hazai és külföldi kutatók széles körét vonja be, mind a döntést elôkészítô, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete hármas pilléren (tudományági szakmai zsûrik, tudományterületi kollégiumok és OTKA Bizottság) nyugszik.

Az OTKA a 2012-ben megfogalmazott célkitûzések alapján tovább kívánja fejleszteni a külföldi szakértôk bevonását a pályázatértékelési folyamatba. Ezért 2013-ban, külföldi minták alapján, kidolgozta a pályázatok nemzetközi bizottságok általi értékelésének módszerét. Ez azt jelenti, hogy egyes szakmai zsûrikbe magyar szakértôk mellett külföldi szakembereket is bevon, a pályázatok szakmai értékelését maga a nemzetközi zsûri végzi el és az ülések angol nyelven folynak. Az új bírálati eljárást a 2014-

Az OTK TKA A to tová vább bbii cé célljaa a ne nemz mzet etkö közi zi ssza zaké kért rtôi ôi ada datb tbázzis isán ának ak ffolyaama m to toss bôvítése se, il illeetv tvee az egy gyes es b biz izot ottsság ágok o ang ngol nye yelv lvû û ül üléései eine nekk be beve veze zeté tése se.. Elsô lép épés éské ként nt a nag agy össz s eggû pá pályyáz ázattok okat at bírááló ó szzak akértôi bizo zottsáágokk üléé seit tettte ang ngol ol n nye yelvûvvé azz élett ttud udom omán ányo yok, k, val alam amin intt a mû mûsz szak akii és tter e mé mészettudo domá mány nyok ok tter erül ület etén én,, je jele lent n ôs szá zámú mú kül ülfö föld di sz szak akér értô tô rés észzvét éteeléével el.



101

2014.09.03. 11:56


A többéves hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az OTKA felülvizsgálja egyes bizottságok esetében a bírálati folyamatot, a döntési szintek esetleges átalakítását. Ennek érdekében 2014-tôl egyes szakterületeken új bírálati eljárást vezetett be. ben benyújtott pályázatok értékelése során minden kollégiumban egy-két zsûri fogja kipróbálni. Ennek az értékelési módnak az az elônye, hogy a pályázatok egységesen nemzetközi szakmai kritériumok alapján kerülnek elbírálásra, valamint ez a belsô bírála-

ti rendszer kiváltja a külsô szakértôk felkérését, akik sok esetben visszautasítják a pályázatok értékelését, és többször nehézségekbe ütközik a megfelelô számú és szakértelmû bíráló véleményének begyûjtése.

9.3. A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erôsítése Az OTKA ezen stratégiai célkitûzésének több szempontból is eleget kíván tenni. Nemzetközi szervezetekben vállal aktív szerepet, a pályázati rendszert az EU tagországok és az észak-amerikai nagy pályázati rend-

szerek elveihez igazítja, valamint az európai és USA-beli társintézményekkel (European Research Council-lal és a Science Europe-pal) szoros kapcsolatot tart.

Az OTKA a már meglévô nemzetközi együttmûködéseket folytatva és kiterjesztve „Lead Agency” (vagy szükség esetén ettôl eltérô) nemzetközi megállapodások keretében kívánja ösztönözni a kutatókat magas színvonalú, nemzetközileg kiemelkedô eredményeket ígérô, nemzetközi együttmûködésekben végzett kutatásokra (AKA-OTKA, FWF-OTKA, ARRS-OTKA). A Science Europe tagjaként szorgalmazza az európai kutatástámogatási unió létrehozását, melynek alapja a „Lead Agency” (LA) modellben történô együttmûködés. Éppen ezért, a már meglévô LA együttmûködések folytatásaként, azok tapasztalataira építve, fontosnak tartja más európai országokkal is a hasonló együttmûködések kialakítását. Az OTKA meg kívánja vizsgálni annak lehetôségét, hogy tudja-e alkalmazni az Európában szorgalmazott azon kutatástámogatási szabályokat, melyek szerint a támogatás követi az együttmûködést, illetve a kutatókat („Money Follows Researcher Scheme”, „Money Follows Cooperation Line Scheme”).

102



2014.09.03. 11:56


9.4. Open Access-politika biztosítása Az OTKA a nemzetközi szervezetek tagjaként a jövôben is szorgalmazza a nyílt hozzáférés (Open Access) normáinak betartását, részt vesz a SE Open Access munkacsoport ülésein, munkaanyagainak kidolgozásában. Az OTKA az általa támogatott kutatások esetében elôírja az eredmények nyílt hozzáférésû repozitóriumokban való elhelyezését, valamint gondoskodik a saját honlapján a jelentések nyilvános felületen való megjelentetésérôl.

9.5. Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése

Alkalmazott kutatás megalapozása

Kulturális örökség megôrzése

Tudományos cikk és hivatkozás Felsôoktatás formálása

Kutatások hatása

Nem várt alkalmazások

Társadalmi hatás

Kutatási életpálya felépítése Agyelszívás csökkentése

Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimeneti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenôrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók sza-

bályosan használják fel. Úgyszintén fontos, hogy az OTKA Bizottság a pályázattípusok és a pályázható támogatás meghatározásakor a társadalmi és kutatói igényekkel összhangban hozzon döntést. A kiválóság és egy munka tudományos eredménye és hatása – alapkutatások esetén – viszonylag objektíven mérhetô a publikációk és a hivatkozások alapján, de a kutatásoknak vannak (nehezebben mérhetô) társadalmi hatásai is. Az OTKA Bizottság 2013-ban döntött egy teljesítményértékelô tanulmány elkészítésérôl az OTKA Programok és OTKA Iroda teljes körû hatékonyságának megismerésére. A vizsgálatot a European Science Foundation nemzetközi értékelô szervezet végzi, mely több európai alap esetében végzett hasonló értékelést, így a kapott eredmények összehasonlíthatók lesznek az európai normákkal.



103

2014.09.03. 11:56


European Union (27 countries) Czech Republic Estonia Hungary

Poland Slovenia Slovakia

European Union (27 countries) Germany (incl. former GDR from 1991) France Hungary

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

FTE 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

1000 fô lakosra jutó kutatói FTE értékek egyes NyugatEurópai országokban

2005

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

FTE 5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0

1000 fô lakosra jutó kutatói FTE értékek egyes KözépEurópai országokban

Ezért hangsúlyozza a Lisszaboni Szerzôdés is az alapkutatások jelentôségét. Fontos kiemelni, hogy a felfedezô kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentôs társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hosszabb távon érzékelhetôk. A világ valamennyi vezetô egyetemén jelentôs felfedezô kutatás folyik. Az alapkutatások szerepe meghatározó a kulturális örökség megôrzésében, a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedezô

2004

Az agyelszívás csökkentése, a kutatói életpályamodell kiépítése, a felsôoktatás támogatása, valamint a fenntartható innováció érdekében alapvetô fontosságú, hogy a felfedezô kutatásokat támogató OTKA GDParányos támogatása a következô négy évben jelentôsen növekedjék. A Lisszaboni Szerzôdés, majd az EU 2020 stratégiákkal összhangban, hazánkban is fontos, hogy ez a terület kiemelt jelentôségû legyen. Az Európa Tanács által 2000-ben elindított liszszaboni folyamat a kutatás-fejlesztésre fordítandó költségvetést a GDP 3%ában határozta meg, és felhívta a fi-

gyelmet a tagállamok szerepére, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa hosszú távon az egyik legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá váljék.

2003

9.6. Az OTKA Programok finanszírozásának fenntartása

Austria Finland United Kingdom

Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database (Total R&D personnel by sectors of performance, occupation and sex és Population on 1 January by age and sex táblázatok) adatainak alapján

104



2014.09.03. 11:56


European Union (27 countries) Czech Republic Estonia Hungary

Poland Slovenia Slovakia

European Union (27 countries) Germany France Hungary

2012

2011

2010

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0

2009

1 0.5

2008

1.5

2007

2

2006

2.5

% 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0

2005

% 3

2004

A GDP K+F-re fordított hányada egyes NyugatEurópai országokban

2003

A GDP K+F-re fordított hányada egyes KözépEurópai országokban

2002

A kutatásfinanszírozás GDP-arányos támogatása ma hazánkban jelentôsen elmarad az európai országok átlagától. Az 1000 lakosra jutó kutatói FTE értékeket („full time equivalent” – teljes kutatói kapacitás egyenérték) mutatják az alábbi ábrák a Nyugatés Közép-Európai régióban. Ezek az arányok – az agyelszívás folyamatát is figyelembe véve – nemcsak az inno-

vációt megalapozó kutatások sorvadását, hanem a magas szintû felsôoktatás utánpótlásának zsugorodását is eredményezik. E folyamatok megfordításában tud szerepet vállalni az OTKA. A beérkezett OTKA pályázatok több mint felét színvonaluk alapján kiválóra értékelték, ezek többsége azonban forráshiány miatt évek óta nem kap támogatást. Ezen segített az OTKA 2012. évi támogatásának mintegy 41%-os emelése. Azonban ez a tendencia nem folytatódott, az OTKA 2013 és 2014. évi támogatása nem emelkedett. A nemzetközileg egészségesnek tartott (a 20%-ot jelentôsen meghaladó) támogatási arányhoz az szükséges, hogy az OTKA támogatása fenntartható és emelkedô legyen.

kutatások támogatása képes itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. (A PhD fokozatot szerzôk jelentôs hányada tölt legalább egy évet külföldön.)

Austria Finland United Kingdom United States

Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database (Research and development expenditure, by sectors of performance % of GDP) adatok alapján



105

2014.09.03. 11:56


A nemzetközi trendet mutatják az elôzô oldalon lévô ábrák, amelyek a GDP K+F-re fordított ará-

nyáról adnak egyes nyugati országokban.

tájékoztatást az és közép-európai

Az OTKA stratégiai feladata, hogy a felgyûlt tudását és tapasztalatát, a nemzetközi kapcsolatok révén összegyûjtött információkat folyamatosan átadja a tudománypolitikai döntéshozóknak. Át kell adni azt az információt is, hogy az igényes kutatásfinanszírozás országos gyakorlata csak a feladatoknak kiszámítható, több évre tervezhetô finanszírozásával alakítható ki. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a K+F+I folyamataiban ritka a gyorsan, 1-2 év alatt megvalósítható és befejezhetô kutatási feladat, a hosszabb kutatási feladatoknak idôtartamuknak megfelelôen kialakított finanszírozásra van szükségük. A stratégia feltételezi a tervezhetô, megfelelô forrást és annak a pályázati kiírásoknak megfelelô szabad felhasználhatóságát.

9.7. Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése Célnak tekintjük, hogy a kutatási pályázatok és projektek kezelésében, elemzésében nagyobb arányban vegyenek részt a kutatásban képzett (PhD) és gyakorlattal/ tapasztalattal rendelkezô munkatársak az OTKA Iroda szervezetében. Ôk is segítik a bizottságok munkáját, biztosítják az egész szervezet professzionalizmusát, az OTKA képviseletében tárgyaló partnerként vesznek részt a nemzetközi munkacsoportok közös munkáiban.

106

Az információs társadalom gyors fejlôdése szükségszerûvé teszi az OTKA Elektronikus Pályázati Rendszerének (EPR) folyamatos fejlesztését. Megvalósítani tervezett feladatok: az MTMT és az OTKA elektronikus pályázati rendszere között on-line kapcsolat biztosítása, ûrlap-fejlesztések, szakértôi nyilvántartás, összeférhetetlenségi szempontok elemzése, eredmények nyilvános bemutatását szolgáló rendszerek, nemzetközi nyilvánosságot biztosító rendszer kialakítása az európai kutatásfinanszírozó szervezetekkel együttmûködésben.



2014.09.03. 11:56

É

2013.

ÉV SZÁMOKBAN

• 2013. évre elôirányzott költségvetési támogatás összege 7.686 MFt volt. • A 2013. évi pályázati felhívásra (2013/1) 1178 pályázat érkezett be, melybôl az OTKA Bizottság 221 kutatási (K), 78 posztdoktori (PD) és 16 nagy költségigényû kutatási pályázat támogatásáról döntött. • 2013-ban az érvényben lévô kutatási szerzôdések száma 1499 volt, amelybôl 337 indult a tárgyévben. • Az OTKA-hoz 2013-ban két fordulóban nemzetközi együttmûködésben végzett kutatások támogatására (NN) 65 pályázatot nyújtottak be, melyek közül az OTKA Bizottság 28 projekt támogatásáról döntött. • 2013-ban két pályázati határidôvel meghirdetett publikációs pályázatra 37 pályázatot (PUB) nyújtottak be, melyek közül az OTKA Bizottság 30 publikációs projekt támogatásáról döntött. • A 2012-ben és 2013-ban a kutatók által az OTKA kutatásokról beküldött 694 zárójelentés alapján öszszesen mintegy 16000 publikáció jelent meg és 27 szabadalmat jelentettek be.

• Az OTKA által is támogatott nemzetközi együttmûködések valósultak meg az OTKA és FWF között, valamint a Concert-Japan, M-ERA.NET, az ERA-Chemistry, és az Infect-ERA pályázati forma keretei között. • Kb. 5000 fô szakértô került kapcsolatba a pályázati rendszerrel (bíráló, bizottsági tag). • A rotáció folyamatában az OTKA Iroda 11587 kutatót keresett meg javaslatkérô levelével. • Az utolsó 5 évben pályázatot benyújtott 3091 vezetô és részt vevô kutató 9186 db javaslatot tett a zsûri tagok, illetve kollégiumi tagok személyére.



107

2014.09.03. 11:56

F

FÜGGELÉK OTKA testületek tagjai 2013-ban Társadalom- és Bölcsészettudományi Zsûrik • Állam- és Jogtudomány– Politikatudomány (ÁJP) Arató Krisztina (elnök), Fleck Zoltán*, Gajdushek György, Kaiser Tamás, Karsai Krisztina, Kiss Balázs*, Laczkóné Tuka Ágnes, Soós Gábor, Szabadfalvi József, Tattay Szilárd, Wopera Zsuzsa • Filozófia (FIL) Margitay Tihamér (elnök), Forrai Gábor, Lautner Péter, Papp Zoltán, Pavlovits Tamás, Perecz László, Valastyán Tamás • Közgazdaságtan–Jövôkutatás– Statisztika (KJS) Szerb László (elnök), Csóka Péter, Czakó Erzsébet, Gál Zoltán, Karsai Judit, Kiss Károly Miklós, Lengyel Imre, Major Iván, Málovics György, Muraközy Balázs, Pataki György*, Rappai Gábor, Rózsa Andrea, Szép Katalin, Tóth József, Vigvári András

• Magyar Irodalomtörténet– Modern Filológia (MIF) Kecskeméti Gábor (elnök), Hetényi Zsuzsa, Hites Sándor Balázs, Horváth Kornélia, Kelevéz Ágnes, Kiss Attila, Madas Edit, P. Vásárhelyi Judit, Szentesi Zsolt • Mûvészeti és Kulturális Tárgyú Kutatások (MKK) Felföldi László (elnök), Bartha Elek, Domokos Zsuzsanna, Horányi Attila, Jernyei-Kiss János, Kôvári Réka, Kuti Klára, Mikusi Balázs, Papp Szilárd, Pócs Dániel Dávid, Róka Enikô, Vargyas Gábor, Vass Erika • Nyelvtudomány (NYE) Cser András (elnök), Borbély Anna, Gerstner Károly, Laczkó Tibor, Lukács Ágnes, Sipôcz Katalin, Szentgyörgyi Szilárd • Ókortudomány– Orientalisztika (ÓKR) Sárközi Alice (elnök), Adorjáni Zsolt, Dávid Géza, Dezsô Csaba, Dévényi Kinga, Hamar Imre, Havas László, Mayer Gyula, Nagyillés János, Simon Zoltán • Pszichológia–Pedagógia (PSP) Csíkos Csaba (elnök), Fülöp Márta, Golnhofer Erzsébet, Hegedûs Judit, Kende Anna, Krajcsi Attila*,

108



2014.09.03. 11:56

FÜGGELÉK

Németh Dezsô, Orosz Gábor, Tárnok Zsanett, Zsolnai Anikó • Régészet– Magyar Ôstörténet (RGM) Vida Tivadar (elnök), Anders Alexandra, Bálintné Tóth Ágnes, Facsády Annamária, Kulcsár Gabriella, Pusztai Tamás, Szabó Ádám, Takács Miklós, V. Szabó Gábor* • Szociológia–Demográfia (SZD) Takács Judit (elnök), Bartus Tamás, Blaskó Zsuzsa, Csizmadia Zoltán, Fleischmidt Margit, Fényes Zs. Hajnalka, Gál Róbert Iván, Hamp Gábor, Keller Tamás, Neményi Mária, Papp Z. Attila*, Szikra Dorottya, Wessely Anna • Történettudomány–Tudományés Technikatörténet (TRT) Pálffy Géza (elnök), Cieger András, Draskóczy István, Kalmár János, Kozáry Andrea, Kubassek János, Püski Levente, Szögi László, Tóth Árpád, Zeidler Miklós Mûszaki és Természettudományi Zsûrik • Fizika (FIZ) Menyhárd Miklós (elnök), Börzsönyi Tamás, Buka Ágnes, Cserti József*, Cynolter Gábor, Forgács Péter, Forgácsné Dajka Emese, Fülöp József András, Langer Gábor, Nguyen Quang Chinh, Somorjai Endre, Sulik Béla, Szunyogh László, Vinkó József

• Földtudomány 1 (FT1) M. Tóth Tivadar (elnök), Bodoky Tamás János, Budai Tamás, Drahos Dezsô, Fórizs István, Fôzy István, Hably Lilla, Harangi Szabolcs*, Kázmér Miklós*, Madarász Tamás, Rózsa Péter, Török Kálmán • Földtudomány 2 (FT2) Bartholy Judit (elnök), Buga László, Horváth Erzsébet*, Illés Sándor, Kozma Gábor, Mari László, Papp Gábor, Pappné Ferenczi Zita, Szabó Szilárd, Tóth Gyula, Trócsányi András, Unger János • Gépész-, Építô-, Építész- és Közlekedésmérnöki (GÉK) Monostori László (elnök), Bárány Tamás, Baranyi László, Bertóti Edgár, Csébfalvi Anikó, Goda Tibor János, Hôs Csaba, Károlyi György, Kovács Ádám, Kundrák János, Várkonyi Péter László, Zsoldos Ibolya • Informatikai– Villamosmérnöki (IVM) Sallai Gyula (elnök), Battistig Gábor, Csendes Tibor, Czúni László, Földesy Péter*, Harsányi Gábor, Kovács Szilveszter, Mizsei János*, Sztrik János, Takács György, Tar József, Trampus Péter, Veszprémi Károly • Kémia 1 (KM1) Sóvágó Imre (elnök), Gelencsér András, Hannus István, Horváth



109

2014.09.03. 11:56

FÜGGELÉK

Ottó, Hórvölgyi Zoltán, Kaizer József*, Kilár Ferenc, Lázár István, Nyulászi László, Pápai Imre, Sipos Pál Miklós, Turányi Tamás, Vékey Károly • Kémia 2 (KM2) Keglevich György (elnök), Bélafiné Bakó Katalin, Deli György, Faigl Ferenc, Gelencsér Éva, KargerKocsis József, Riedl Zsuzsanna, Schneider Gyula, Valyon József, Vértessy G. Beáta, Zsuga Miklós • Matematika– Számítástudomány (MAT) Gyôri Ervin (elnök), Balázs Márton, Benczúr András, Domokos Mátyás, Gyarmati Katalin, Hajnal Péter*, Klukovits Lajos, Maróti Miklós*, Némethi András, Páles Zsolt, Pete Gábor, Pintér Ákos, Rontó Miklós, Telcs András Élettudományi Zsûrik • Agrártudomány 1 (AGR1) Galiba Gábor (elnök), Bartók Tibor, Berzsenyi Zoltán, Bratek Zoltán, Cseuz László, Halász Júlia, Havelda Zoltán*, Kiss Erzsébet, Kiss György Botond, Lángné Molnár Márta, Papp István*, Polgár Zsolt, Popp József, Szittya György, Taller János, Tamás László*, Tóth Magdolna, Vágújfalvi Attila, Vida Gyula

110

• Agrártudomány 2 (AGR2) Mézes Miklós (elnök), Fodor László, Gócza Elen*, Hullár István, Husvéth Ferenc, Komlósi István, Kovács Balázs, Romvári Róbert, Sterczer Ágnes, Szemethy László, Szenci Ottó, Tóth Tamás, Tuboly Tamás, Urbányi Béla • Agrártudomány 3 (AGR3) Rajkai Kálmán (elnök), Beke János, Borovics Attila, Czinkota Imre, Érsek Tibor, Farkas Csilla, Führer Ernô, Füleky György, Hodúr Cecilia, Holb Imre János*, Kaló Péter, Király Lóránt, Lehoczky Éva, Neményi Miklós, Szalai Gabriella, Szili Kovács Tibor*, Szôcs Gábor, Takács András Péter, Tóbiás István*, Tóth Tibor • Bioinformatika–Rendszerbiológia–Biofizika–Szerkezeti Biológia (BIOIN) Patthy László (elnök), Csermely Péter, Groma Géza, Mátyus László, Meszéna Géza, Müller Viktor*, Pósfai György, Szalontai Balázs, Tusnády Gábor • Idegtudomány (IDEGT) Gábriel Róbert (elnök), Dóczi Tamás, Hájos Norbert, Hajszán Tibor*, Janka Zoltán, Janszky József, Kálmán János, Katona István, Kiss József, Krizbai István Adorján, Nagy M. György, Puskár Zita, Reglôdi Dóra, Tamás Gábor, Ulbert István, Varga Csaba



2014.09.03. 11:56

FÜGGELÉK

• Infraindividuális Biológia (INFRA) Buzás Edit Irén (elnök), Berencsi György, Berki Tímea, Endre Gabriella, Kónya József, Kovács Gábor, Lányi Árpád*, Lôw Péter, Lukács Noémi, Magyar Zoltán, Pócsi István, Prohászka Zoltán, Sármay Gabriella, Sipiczki Mátyás, Szekeres Miklós, Vágvölgyi Csaba • Kísérletes Orvostudomány (KISOR) Pintér Erika (elnök), Enyedi Péter* (elnök), Bagdy György, Boros Mihály, Csanády László, Csernoch László József*, Dezsô Balázs, Domoki Ferenc, Ferdinandy Péter*, Gyires Klára, Helyes Zsuzsanna, Kovács L. Gábor, Leprán István, Panyi György, Pethô Gábor, Pongrácz Judit E., Sasvári Mária, Sperlágh Beáta, Szabó Gyula, Tósaki Árpád, Tóth Attila, Tóvári József, Várnai Péter • Klinikai Orvostudomány (KLINO) Rácz Károly (elnök), Schaff Zsuzsa* (elnök), Barsi Péter, Csiba László*, Ertl Tibor, Hunyady Béla, Járai Zoltán, Kiss András, Kóbori László, Komoly Sámuel, Patócs Attila, Préda István, Répássy Gábor, Rigó János, Romics Imre, Somogyi Anikó, Strausz János, Szekanecz Zoltán, Tímár József, Túri Sándor, Varga József

• Molekuláris Biológia–Molekuláris Interakciók (MOLBI) Szöllôsi János (elnök), Bíró Tamás, Bôsze Zsuzsanna, Erdôdi Ferenc*, Gallyas Ferenc, Garab Gyôzô, Haracska Lajos, Kardos József, Kovács Mihály, Nagy Ferenc*, Nyitrai Miklós, Nyitray László*, Szabados László, Szabó Gábor, Török Zsolt, Tôzsér József, Virág László, Zimányi László • Szupraindividuális Biológia (SUPRA) Török János (elnök), Barta Zoltán, Botta Dukát Zoltán, Buczkó Krisztina, Erôs Tibor, Farkas Edit, Fehér Zoltán, Gallé László, Kalapos Tibor, Körmöczi László, Nagy Péter István, Rosivall Balázs, Samu Ferenc, Szentesi Árpád, Vörös Lajos Külön bizottságok • Nemzetközi Bizottság (COOP) Kertész János (elnök), Bélyácz Iván, Huszthy Péter, Podani János, Tegze Miklós, Váradi András, Varró András • Publikációs Bizottság (PUB) Török László (elnök), Hermann Róbert, Kulcsár Szabó Zoltán, Laki Ildikó, Sárkány Mihály, Sass Miklós, Szatmáry Zoltán

* Tagsága februártól júliusig szünetelt



111

2014.09.03. 11:56

FÜGGELÉK

1. sz. ábra: A nem nagy költségû K típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2013/1 forduló)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem MTA Természettudományi Kutatóközpont Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Pécsi Tudományegyetem Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Atommagkutató Intézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi... MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Miskolci Egyetem MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet Szent István Egyetem Országos Onkológiai Intézet Budapesti Corvinus Egyetem MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi... Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Pannon Egyetem Országos Vérellátó Szolgálat Debreceni Református Hittudományi Egyetem KSH Népességtudományi Kutató Intézet Európai Munkaügyi Tanulmányok Központja Kft. Nemzeti Közszolgálati Egyetem TÁRKI Zrt MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Magyar Nemzeti Levéltár Szépmûvészeti Múzeum Kaposvári Egyetem Földmérési és Távérzékelési Intézet Pázmány Péter Katolikus Egyetem Néprajzi Múzeum Magyar Külügyi Intézet Károly Róbert Fôiskola Magyar Természettudományi Múzeum Budapesti Gazdasági Fôiskola

112

12.90% 12.56% 6.55% 6.49% 6.32% 6.16% 5.31% 5.11% 3.85% 3.72% 3.14% 2.60% 2.52% 1.79% 1.67% 1.67% 1.42% 1.38% 1.32% 1.32% 1.19% 1.19% 1.10% 1.05% 0.83% 0.82% 0.79% 0.78% 0.51% 0.43% 0.41% 0.41% 0.32% 0.31% 0.29% 0.28% 0.23% 0.22% 0.19% 0.17% 0.17% 0.14% 0.13% 0.12% 0.12% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14%



2014.09.03. 11:56

FÜGGELÉK

2. sz. ábra: A nagy költségû K típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2013/1 forduló) Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fôiskola MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet Pécsi Tudományegyetem TÁRKI Zrt 0%

20.37% 12.85% 9.93% 9.48% 8.21% 7.50% 6.47% 6.37% 5.40% 4.58% 3.44% 3.03% 2.37% 5% 10% 15% 20%

25%

3. sz. ábra: A PD típusú projektek támogatási összegének megoszlása kutatóhely szerint (2013/1 forduló) Semmelweis Egyetem MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MTA Agrártudományi Kutatóközpont Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem MTA Teremészettudományi Kutatóközpont MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Pannon Egyetem MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Pécsi Püspöki Hittudományi Fôiskola Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fôiskola Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. Pázmány Péter Katolikus Egyetem MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Információs Társadalomért Alapítvány MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont Szépmûvészeti Múzeum Miskolci Egyetem MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

12.12% 8.72% 8.68% 7.98% 7.68% 6.33% 6.04% 5.24% 4.77% 4.70% 2.77% 2.56% 1.98% 1.97% 1.87% 1.83% 1.81% 1.60% 1.37% 1.24% 1.18% 1.11% 1.06% 1.05% 1.03% 1.03% 0.97% 0.91% 0.40% 0% 2%

4%

6%

8%

10% 12% 14%



113

2014.09.03. 11:56

A 2013. évi jelentés az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnökének irányításával készült a Kormány részére. © Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, 2014 A kiadásért felel: Kollár László Péter, az OTKA Bizottság elnöke Készítették: Baloghné Balla Andrea, Csákány Anikó, Farkas Johanna, Kalmár Viktória, Balázs Ildikó Design, nyomdai kivitelezés: Restyánszki Design Studio ISSN 2063-5184 Borító fotó forrása: http://www.fromoldbooks.org/Rodwell-South-By-East/pages/ 131-writing-desk/1105x1102-q75.html

114



2014.09.03. 11:56

I R O D A



115

2014.09.03. 11:56

OTKA IRODA

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Baloghné Dr. Balla Andrea igazgató 2013. január 1. – 2013. szeptember 30.

Dr. Csákány Anikó megbízott igazgató 2013. október 1. – 2013. december 31.

Kovács Bernadett osztályvezetô

Baffia Zoltán informatikai vezetô

Balázs Ildikó

Dr. Farkas Johanna tudományos referens

Hajósiné Kovacsics Katalin

Kalmár Viktória tudományos referens

Iroda titkárság

Csúti Karolina

Belsô ellenôrzés Pogány Krisztina

116

Takács István Plámen informatikus

Kriszt János pénzügyi ellenôr



2014.09.03. 11:56

OTKA IRODA

Gazdasági Osztály Mizsei Zsuzsanna gazdasági vezetô

Nagy Erika

Szilvási Katalin

Tompos Zsuzsanna

Tóthné Buzsik Mónika

Zsohárné Bánhegyi Gabriella

Kovács Melinda

Jakab Judit

Laklia Judit

Dr. Sárpátki Árvácska osztályvezetô

Frunza Zsuzsanna

Mátrai Krisztina

Nemeséri Lilla

Pákozdi Eszter

Dr. Szigeti István kollégiumi titkár

Társadalomés Bölcsészettudományi Osztály

Dr. Nemerkényi Elôd nemzetközi és sajtóügyekért felelôs tudományos referens



117

2014.09.03. 11:56

OTKA IRODA

Mûszaki és Természettudományi Osztály

Horváth Mihály

Dr. Bádonyi Krisztina osztályvezetô

Bukovszki Nikolett

Gémesné Deák Júlia

Dr. Hunyadfalvi Zoltán tudományos referens

Kürtösiné Merkel Szilvia

Dr. Pojják Katalin tudományos referens

Dr. Tóth Gábor osztályvezetô

Csémy Tímea

Gáll Zsuzsánna

Dr. Vadadi-Fülöp Csaba kollégiumi titkár

Vécsei Krisztián

Élettudományi Osztály

Sutta Mária

118



2014.09.03. 11:56

É v e S. jelentés ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

Recommend Documents