D E V E C S E R V Á R O S

DEVECSER

VÁROS

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

KÉSZÍTETTE: ADITUS Tanácsadó Zrt. 2012. január

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ---- DEVECSER 2012

Oldal 1

Tartalom I. BEVEZETŐ ................................................................................................................................. 6 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................... 9 1. MÓDSZERTAN ................................................................................................................... 9 2. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE ............................................................................................ 9 3. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................. 10 Társadalmi hatások ............................................................................................................. 10 Gazdasági hatások .............................................................................................................. 11 Környezeti hatások ............................................................................................................. 13 III. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................... 14 1. TÉRSÉGI FUNKCIÓK .......................................................................................................... 14 1.1. Nemzetközi és országos szerepköre ..................................................................................... 14 1.2. Szerepe a régióban ............................................................................................................... 15 1.3. Megyei szintű szerepkörei .................................................................................................... 15 1.4. Szerepe a kistérségben ......................................................................................................... 17 1.5. Összefoglalás ........................................................................................................................ 20 2. VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS ............................................... 21 2.1. Gazdasági helyzetelemzés ...................................................................................................... 21 2.1.1. Bruttó hazai össztermék ...................................................................................................... 21 2.1.2. SZJA változás........................................................................................................................ 23 2.1.3. Külföldi működő tőke .......................................................................................................... 24 2.1.4. Működő vállalkozások száma .............................................................................................. 27 2.1.5. Kiskereskedelem, vendéglátás ............................................................................................ 29 2.1.6. Turizmus (Idegenforgalom) ................................................................................................. 33 2.1.7. Kutatás, fejlesztés ................................................................................................................ 40 2.1.8. Összefoglalás ....................................................................................................................... 42 2.2. Társadalmi helyzetképe .......................................................................................................... 43 2.2.1. A népességszám változása .................................................................................................. 43 2.2.2. Korszerkezet ........................................................................................................................ 47 2.2.3. Kisebbségek ......................................................................................................................... 49 2.2.4. Munkanélküliség ................................................................................................................. 50


Oldal 2

2.2.5. Foglalkoztatottak aránya ..................................................................................................... 52 2.2.6. Foglalkozási szerkezet ......................................................................................................... 53 2.2.7. Iskolázottság-iskolai adatok ................................................................................................ 53 2.2.8. Összefoglalás ....................................................................................................................... 55 2.3. Közszolgáltatások ................................................................................................................... 58 2.3.1. Közoktatás ........................................................................................................................... 58 2.3.2. Sport .................................................................................................................................... 61 2.3.3. Szociális szolgáltatás ............................................................................................................ 62 2.3.4. Egészségügyi ellátás ............................................................................................................ 67 2.3.5. Közigazgatás és kultúra ....................................................................................................... 69 2.3.6. Ivóvíz szolgáltatás, szennyvízkezelés ................................................................................... 72 2.3.7. Távhőszolgáltatás ................................................................................................................ 73 2.3.8. Gáz- és villamos energia ellátás........................................................................................... 73 2.3.9. Hulladékártalmatlanítás ...................................................................................................... 76 2.3.10. Közlekedés ......................................................................................................................... 77 2.3.11. Köztemető fenntartás és üzemeltetés .............................................................................. 95 2.3.12. Parkfenntartás, köztisztaság.............................................................................................. 96 2.3.13. Összefoglalás ................................................................................................................... 101 2.4. Környezeti állapot................................................................................................................. 102 2.4.1. Lakáshelyzet ...................................................................................................................... 102 2.4.2. Természeti környezet ........................................................................................................ 103 2.4.3. Városi zöldfelületek ........................................................................................................... 110 2.4.4. Védett természeti és épített értékek ................................................................................ 111 2.4.5. Összefoglalás ..................................................................................................................... 114 2.5. Városi SWOT- elemzése ....................................................................................................... 115 3. VÁROSRÉSZEINEK HELYZETKÉPE ......................................................................................119 3.1. Lehatárolás ........................................................................................................................... 119 3.2. Forgatókönyvek .................................................................................................................... 120 IV. STRATÉGIAI FEJEZET .............................................................................................................129 1. VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE ....................................................................................129 Társadalmi hatások ............................................................................................................129 Környezeti hatások ............................................................................................................132 2. JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA........................................................133


Oldal 3

2.1. Átfogó cél ............................................................................................................................. 133 2.2. Tematikus célok .................................................................................................................... 136 2.3. Városrészi célok .................................................................................................................... 157 3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ............................................................158 3.1. A Stratégia célrendszerének illeszkedése az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz ..... 158 3.2. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Stratégiai Programjához ........................... 163 3.3. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Operatív Programjához ............................. 165 3.4. Illeszkedés helyi tervekhez ................................................................................................... 166 3.4.1. Városrészi célok illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz ................................... 167 3.4.2. Városrészi célok illeszkedése a településrendezési-szabályozási tervhez ........................ 172 3.5. A városrészi célok koherenciája ........................................................................................... 173 3.6. Agglomerációs együttműködés ............................................................................................ 174 3.6.1. Az agglomeráció elemzése ................................................................................................ 174 3.7. Környezeti állapotváltozások................................................................................................ 176 V. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ....................................179 VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .................................................................................187 1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI, LAKÁSELLÁTÁSI és BERUHÁZÁSI TERV ...................................187 1.1. Az ingatlangazdálkodás és lakásellátás stratégia céljai ........................................................ 187 1.1.1. Központi jogszabályok – Gazdaságpolitikai célkitűzések, fejlesztési irányok .................... 189 1.1.2 Hely jogszabályok, fejlesztési elképzelések ........................................................................ 190 1.2. Az ingatlangazdálkodás Irányelvei – Vagyongazdálkodás .................................................... 194 1.2.1 Általános irányelvek és az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodása .................................... 194 1.3. Az Önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése .................................................................... 198 1.3.1. Nem forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok ................................ 198 1.3.2. Forgalomképes ingatlanok ................................................................................................ 199 1.4. Az ingatlangazdálkodással és közintézményekkel kapcsolatos középtávú fejlesztési célkitűzések ................................................................................................................................. 199 2. VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ..........................................................................................204 2.1. Speciális megállapodások, alkuk befektetőkkel ................................................................... 204 2.2. Kiskereskedelmi egységek szervezése .................................................................................. 206 2.3. Városi marketing .................................................................................................................. 208 2.4. Barnamezős területek hasznosításának ösztönzése ............................................................ 212


Oldal 4

2.5. Helyi, fejlesztési célú adókedvezmények ............................................................................. 215 2.6. Hatósági együttműködés, egyeztetés .................................................................................. 217 2.7. Lakossági együttműködési, konzultációs fórum ................................................................... 218 3. PARTNERSÉG ..................................................................................................................220 3.1. Önkormányzat, képviselőtestület, bizottságok .................................................................... 220 3.2. Lakosság és a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményei.............................................. 220 3.2.1. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: ......................................................................... 220 3.2.2. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: ......................................................................... 221 3.3. Vállalkozók ............................................................................................................................ 229 3.3.1. Interjús módszer lekérdezése............................................................................................ 229 3.3.2. Interjús módszer eredményei ........................................................................................... 230 3.4. Civil szervezetek ................................................................................................................... 231 4. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI ........................................................................233 4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere .................................................................. 233 4.2. A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere ................................................................. 235 5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ...........................................................240 5.1. Nemzetközi fejlesztési projektek.......................................................................................... 240 5.2. Hazai fejlesztési projektek .................................................................................................... 240 5.3. Településen és környékén megvalósuló fejlesztések kapcsolata a stratégiával .................. 241 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA .....................................................242 6.1. Az IVS indikátorrendszere..................................................................................................... 242


Oldal 5

I. BEVEZETŐ Devecser a Dunántúl közepén az egyik legősibb kultúrterületén létrejött város. A település Somló hegy tőszomszédságában, a Bakony és a Kisalföld találkozási pontján helyezkedik el. Közlekedési csomópont, mivel egy országos, és egyre inkább nemzetközi fontosságú közés vasúti vonal mellett helyezkedik el és további fontos útvonalak kereszteződése található itt. Fontos, hogy a vasút és a főútvonal (8-as számú főút) révén megyeszékhelyekkel (Veszprém, Székesfehérvár) és a fővárossal áll összeköttetésben, az erre merőleges, a Bakony nyugati peremén futó útvonal pedig a forgalmas Győr - Pápa - Balaton tengelyt jelenti. A város a Somlói borvidék és a Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi terület része. A természetvédelmi területen az egykori természetet a Kolontári-,Meggyes-, Nagykeszi-, Sárosfői és a védett Széki-erdő őrizte meg. A Széki-erdő jelentős része erdő láp, mocsár. Elsősorban a ritka növényekben gazdag lápértékeinek mikroklímája miatt lett védett. A város főbb nevezetességeként a régi végvár átalakításával létrejött Eszterházy-kastély, és a hozz á tartozó (iszap-pusztította) várkert említhető. Határában jelentős régészeti leletekre bukkantak, melyek igazolják, hogy az őskorban és az ókorban is lakott terület volt. A település fekvése, a céhek sokrétű tevékenysége és a kereskedelem fejlettsége a térség központjává emelte Devecsert. A háborúk és világháborúk megpróbáltatásai ellenére Devecser talpon maradt, megőrizte, egyes időszakokban erősített szerepkörét, amit bizonyít mezővárosi rangja, melyet 1557ben kapott meg és egészen a kiegyezésig megtartott. 1867-től 1971-ig járási székhely volt, 44 település tartozott a területhez. 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Devecser évszázados történetének egyik jellemző dátuma volt 1971. szeptember 8. Ugyanis ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és Devecser, mint járási székhely. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa – 1971. szeptember 8-ai hatállyal – a devecseri járás székhelyét a közeli iparvárosba Ajkára helyezte át, s az ősi járás nevét ajkai járásra változtatta. Ezzel Devecser nagyközség – hajdani mezőváros – több mint fél évezredes járási székhely rangja megszűnt. A régi mezőváros 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111 helyet foglalja el.


Oldal 6

A város egészen 2011-ig az ajkai kistérséghez tartozott. Ez változott meg a 2010. 1 évi CXLIX. törvénynek köszönhetően, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került. (Ekképpen a korábbi Ajkai kistérség immáron csak 12 tagú lett: Ajka, Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, 2 Úrkút, Városlőd, területe 355,76 km², népessége pedig 40 643 fő 2010. január 1-jén .)

Az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser jelentős mezővárosi hagyománnyal rendelkező település, melynek a korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként. Devecser város a környező településekre is kiterjedően (29 település) okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el. A városban működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az állategészségügyi, növényvédelmi, állami erdészeti és falugazdászi térségi feladatokat. A Devecseri kistérség a 116/2011. (VII.7.) Kormány rendelet értelmében a leghátrányosabb helyzetű, kiemelten támogatandó kistérségek közé tartozik.

1

A törvény a Magyar Közlönyben (27236–27237. oldalak): Http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10191.pdf 2 Magyarország helységnévkönyve 2010, KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf


Oldal 7

3. ábra: Devecser városrészei


Oldal 8

II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. MÓDSZERTAN Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (4) bekezdése alapján „Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező önálló munkarésze." Amíg a településfejlesztési koncepció egy hosszú távú dokumentum, addig az Integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy középtávú terv és a koncepcióhoz képest többlet információt tartalmaz. A fejlesztési koncepcióhoz viszonyítva egy kiegészítő dokumentum készült (funkcióanalízis), ami az Integrált településfejlesztési stratégia részének tekinthető. A kiegészítő dokumentum az alábbi fő információkat tartalmazza: 

A tervezett projektek megvalósításának ütemezése



Integrált beavatkozást igénylő akcióterületek kijelölése



Részletesebb információk a stratégia megvalósítási módjáról

Az Integrált városfejlesztési stratégia elkészítését indokolja, hogy szükséges többek között a közterület fejlesztés és a az új városi funkciókat is tartalmazó – KDOP-3.1.1/C-11 város-rehabilitációs célú pályázat benyújtásához.

2. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE Fontos megjegyezni, hogy Devecser és a Devecseri kistréség önállóvá válása nem régen, hanem a közelmúltban, azaz körülbelül egy éve történt meg. Korábban mind gazdaságilag, mind közigazgatásilag mind az oktatást tekintve az ajkai kistérséghez tartozott,

ekként

sokszor

csak

az

ajkai

kistérségről

szóló

adatok

álltak

az

elemzések/fejezetek elkészítése során rendelkezésre. Devecser iszapkatasztrófa utáni életében jelentős szerepet játszik a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás létrejötte, szerepe melyben Devecser városa tölti be a központi szerepet. Az elemzések, helyzetleírások és az elérendő célok megfogalmazásakor több esetben a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás területére (településeire) vonatkozó adatok kerültek meghatározásra, ezek képezik az összehasonlítás alapját. 2011 januárjában, a parlament decemberi döntése nyomán új kistérség született Veszprém megyében, a korábban 39 települést integráló 60.0000 fős ajkai kistérségtől leválva, „Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás” néven. Az új területfejlesztési és


Oldal 9

statisztikai egység 27 települést, 14.700 főt foglal magában. A Somló Környéke társulás tagjai

Devecser,

Adorjánháza,

Apácatorna,

Borszörcsök,

Csögle,

Dabrony,

Doba,

Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős,

Kolontár,

Nagyalásony,

Nagypirit,

Oroszi,

Pusztamiske,

Somlójenő,

Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár és Vid. A társulásba tartoznak az iszapkatasztrófa által sújtott települések, és közvetett hatásai is a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás településeit érintik.

3. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A fejlesztési program koncepciója a teljes megújulás jegyében készült el, mely az alábbi társadalmi – gazdasági – környezetvédelmi hatásokat kívánja elérni:

Társadalmi hatások A vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkból való kitörés Tudvalevő, hogy a vörösiszap következtében a Devecser városa (és a hozzá kapcsolható további két település) helyzete a korábban sem túl kedvező állapothoz sokat romlott. A katasztrófát követően a városnak nemcsak az északi városrésze szűnt meg létezni, hanem az itt élő lakosság is eléggé elkeseredett volt ahhoz, hogy a jövőjét ne a korábbi lakhelyén képzelje el. Ez azért aggasztó, mert mint az a demográfiai adatokból is kitűnik, a város elöregedőben van, melynek megállítására csak akkor van lehetőség, ha a város képes munkahelyet, programokat, szórakozási lehetőségeket teremteni, mely egy élhető, szép környezettel egészül ki. Devecser városának sohasem volt olyan nagy szüksége a megújulásra, és az ehhez köthető infrastrukturális beruházásokra, mint most. A munkahelyek alacsony száma – melynek orvoslására az önkormányzat mindent megtesz – a leromlott infrastrukturális viszonyok, elhanyagolt terek, közterületek, járdák mind-mind olyan elemek, melyek a lakossági kérdőív, fórum kapcsán a felszínre törtek és a lehető leggyorsabb megoldásra várnak. Ebben a helyzetben kerül középpontba a KDOP3.1.1/C-11 pályázat melynek keretében lehetőség nyílna egyrészről a lakosság közösségi és vizuális igényeinek, az ún. Devecser tudatának erősítésére, másrészről az ehhez kapcsolódó állagában leromlott, eredeti funkcióját vesztett köztér felújítására. A pontos irányvonalak megalkotásához, akcióterületi beavatkozásokhoz azonban egy egységes stratégiára van szükség, melyet részben ezen dokumentum kíván bemutatni.


Oldal 10

Ha a stratégiában lefektetetett elképzelések közül a KDOP-3.1.1/C-11 pályázatban foglaltak megvalósulnak, akkor 1. a vörösiszap- katasztrófa hatása, a város negatív megítélése megváltozhat (a település képes a megújulásra). 2. A közösségi (identitásformáló, „soft”) programok következtében létrejöhet a csak csekély mértékben megtapasztalható 3. „Devecser” tudat, az ehhez kapcsolódó 4. erős helyi identitástudat. 5. A helyi közösségi élet felpezsdítésével, 6. megfelelő közösségi és a szabadidő eltöltését szolgáló tér kiépítésével, 7. a roma és gyakran hátrányos helyzetű gyermekeknek a kulturális programokba, vetélkedőkbe történő bevonásával 8. ekként a lakossági felmérés alapján hiányolt kulturális, szórakozási lehetőségek bővítésével, 9. interaktív programokkal egy komplex

pályázat

jöhet

létre,

mely

a

társadalmi

folyamatokra

(pl.:

közösségszervezés) kedvező hatással van.

A projekt képes lehet a 10. társadalmi problémákat és feszültségeket mérsékelni (helyi kisebbség jelentős száma, és a lakosság) 11. a településszerkezeti, funkcionális problémákra választ adni. (Hiányzó Közterületek) Összességében képes kedvező befolyással lenni a negatív településimázsra.

Gazdasági hatások Devecser városában a lakóingatlanok értéke az iszapkatasztrófa előtt sem bírt kiemelkedően magas értékkel. Mindez jelentős mértékben csökkent az iszapömlést követően. Nemcsak az érintett ingatlanok vesztették el az értéküket, hanem a – kedvezőtlen körülmények kialakulása, főként egészségügyi hatások következtében – az iszap által nem érintett lakások is elértéktelenedtek.


Oldal 11

1. Ez ahhoz vezetett, hogy nemcsak a lakosság költözött el, hanem a városba látogatók száma is lecsökkent. A lakosság (folyamatos) csökkenésével idővel a működő gazdasági tevékenységet folytató (főként) kis-és középvállalkozások is kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. 2. Éppen ezért egy a helyi identitástudatot, és a Devecserben maradást elősegítő beruházás, és közösségformálást követően a helyi vállalkozások is kedvezőbb helyzetbe

kerülhetnek.

Különösképpen

akkor,

ha

ezt

olyan

–

külön

a

vállalkozásoknak kialakított tér – is kiegészíti, mint a tervezett „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a szolgáltatásaikat, termékeiket egy-egy rendezvény, kiállítás, vagy fesztivál keretében közvetlenül a téren megforduló közösség számára árusíthatnák. 3. A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat projektterületét körülvevő épületek, és közvetve a devecseri ingatlanok értéke is megnövekedhet, ha a város arculata, köztere is megújul. 4. Ekként

a

településen

gazdasági

tevékenységet

folytató

–

potenciálisan

munkahelyet teremtő – vállalkozások a lehetőségekhez (igényhez) mérten növekedésnek indulhatnak, de legalább képesek lesznek a nehéz (világ)gazdasági helyzethez alkalmazkodó szinten tartáshoz. 5. A város vállalkozásai a térségben az ilyen jellegű károkkal, problémákkal kevésbé érintett településeihez képest a gazdasági fejlettséget tekintve csak csekély mértékben marad le, vagy a legkedvezőbb esetben felzárkózhat az olyan községekhez, melyek a katasztrófa által nem voltak érintve. 6. Mindezek következtében az érintett városrész, de tágabb értelemben közvetlen környezete, és maga a város népességmegtartó ereje és a más településekre történő lakossági kitelepülés mértéke csökkenhet.

Összességében: A javuló gazdasági hatások pl.: vállalkozók aktivitása a növekvő kereslet révén, ezt követő növekvő, de legalább szinten tartó foglalkoztatottsági mutatóira kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás és a turisztikára (turisztikai vonzerőkre) gyakorolt hatás hozzájárul a város katasztrófa utáni életének helyreállításához.


Oldal 12

4. ábra: Devecser Városának építési/beruházási területeit bemutató látványterv számítógépes grafikán

Környezeti hatások Devecser városa felmérhetetlen környezeti károkat szenvedett a katasztrófát követően. Egy teljes korábbi városrésze, egy hatalmas kiterjedésű, értékes fákat rejtő kastélyparkja semmisült meg, vagy roncsolódott jelentősen. A város más területein épen maradt zöldterületek mellett ekként a városvezetés minden lehetőséget megragad, hogy további területeket, főleg olyanokat melyek a város központjában helyezkedjenek el – növényekkel, virágokkal ültessen tele, (és a virágok esetében) hozzájáruljon a terek színesebbé, vonzóbbá tételéhez. A fejlesztés ekként hozzájárul a projektterület 1. környezetvédelmének, 2. a belváros levegőjének javításához, 3. zöldterület növeléséhez


Oldal 13

4. természeti értékek (öreg fák) megóvásához 5. és a porterhelés csökkentéséhez. Ezen

utóbbiak

Kastélyparkban

nagy

jelentősége értéket

azért

jelentenek

kiemelkedő, a

több

ugyanis mint

száz

a

vár éves

előtt

és

tiszafák

a és

vadgesztenyefák. Ezek megőrzésére és szakszerű kezelésére több projekt keretében az Önkormányzatnak kiemelten nagy hangsúlyt kell fektetnie.

III. HELYZETELEMZÉS 1. TÉRSÉGI FUNKCIÓK 1.1. Nemzetközi és országos szerepköre Devecser a Dunántúl közepén az egyik legősibb kultúrterületén létrejött város. A település Somló hegy tőszomszédságában, a Bakony és a Kisalföld találkozási pontján helyezkedik el. Közlekedési csomópont, mivel egy országos, és egyre inkább nemzetközi fontosságú köz- és vasúti vonal mellett helyezkedik el és további fontos útvonalak kereszteződése található itt. Fontos, hogy a vasút és a főútvonal (8-as számú főút) révén megyeszékhelyekkel (Veszprém, Székesfehérvár) és a fővárossal áll összeköttetésben, az erre merőleges, a Bakony nyugati peremén futó útvonal pedig a forgalmas Győr - Pápa Balaton tengelyt jelenti. A város a Somlói borvidék és a Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi terület része. A természetvédelmi területen az egykori természetet a Kolontári-,Meggyes-, Nagykeszi-, Sárosfői és a védett Széki-erdő őrizte meg. A Széki-erdő jelentős része erdő láp, mocsár. Elsősorban a ritka növényekben gazdag lápértékeinek mikroklímája miatt lett védett. A város főbb nevezetességeként a régi végvár átalakításával létrejött Eszterházy-kastély, és a hozz á tartozó (iszap-pusztította) várkert említhető. Határában jelentős régészeti leletekre bukkantak, melyek igazolják, hogy az őskorban és az ókorban is lakott terület volt. A település fekvése, a céhek sokrétű tevékenysége és a kereskedelem fejlettsége a térség központjává emelte Devecsert. A háborúk és világháborúk megpróbáltatásai ellenére Devecser talpon maradt, megőrizte, egyes időszakokban erősített szerepkörét, amit bizonyít mezővárosi rangja, melyet 1557ben kapott meg és egészen a kiegyezésig megtartott. 1867-től 1971-ig járási székhely volt, 44 település tartozott a területhez. 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Devecser évszázados történetének egyik jellemző dátuma volt 1971. szeptember 8. Ugyanis ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és Devecser, mint járási székhely. A


Oldal 14

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa – 1971. szeptember 8-ai hatállyal – a devecseri járás székhelyét a közeli iparvárosba Ajkára helyezte át, s az ősi járás nevét ajkai járásra változtatta. Ezzel Devecser nagyközség – hajdani mezőváros – több mint fél évezredes járási székhely rangja megszűnt.

1.2. Szerepe a régióban Devecser, mint közigazgatási körzetközpont Devecser városa a Közép-dunántúli régióban helyezkedik el. A Közép-Dunántúl régió vagy „Királyi régió” a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom,

Fejér

és

Veszprém

alkotja.

Központja

Székesfehérvár

és

Veszprém. Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrész megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. Devecser a Közép-dunántúli régió három megyéje közül Veszprém megyében található, ennek is a keleti, észak-keleti felében. Közeli (nagy)városoknak Pápa, Ajka, Sümeg és kissé távolabb Tapolca majd Veszprém tekinthető. A környező városok, mint lehetséges központi szerepkört ellátó települések a légvonalban mért 30km-es körzetét tekintve csak Ajka városa van a 30km-es képzeletbeli körön belül. Ekként az Ajkától (Ajkai

kistérségtől)

különvált

város

esetében

nagy

szerep

van

a

közigazgatási

körzetközpont erősítésére, melynek a város a jelenben és a jövőben is meg akar felelni. Devecser

város

a

környező

településekre

is

kiterjedően

(29

település)

okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el.

Földrajzi elhelyezkedését tekintve a város a környező

településekről tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető (a kistérség területén belül 30 km-es körzetben találhatóak a tagtelepülések)

1.3. Megyei szintű szerepkörei Veszprém Megye életében Devecser városa egészen Ajkának a szocializmusban történt megerősödéséig kiemelkedő szerepet játszott, mivel járási központot képezett és a környező települések életét kiemelkedő mértékben határozta meg a város (központi) szervező tevékenysége. Ezen – megyei szintű – szerepköröket az immáron devecseri kistérség központi városa a jövőben is meg kívánja tartani, még ha a régi megyei szerepkört nem is tudja már visszaszerezni.


Oldal 15

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között Veszprém Megyében Járások 1950–1983 között Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén. Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci). Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehetár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi). Városok 1950–1983 között Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszhtelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt. A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város. Városkörnyékek 1970-1983 között Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város


Oldal 16

városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is. Városok és városi jogú nagyközségek 1984-1990 között 1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében. A későbbiek során a régi hagyományok, és a korábbi történelmi tradíciók végett Devecser település is várossá vált, visszakapva ezzel a régi szerepkörét, rangját. Devecser, mint közlekedési csomópont A

Somló

hegyétől

délkeletre

elterülő

térség

valósággal

kínálta

magát

a

letelepedésre, mivel két fontos útvonal kereszteződésénél terül el. A Ny-K-i irányú útvonal nyomvonalán napjainkig ott húzódik a 8. sz. főközlekedési út (SzékesfehérvárKörmend) mely érintve Devecser belterületét, valamint a 20. számú BudapestSzombathely közti vasútvonal szintén a város belterületén halad át. Az északról déli irányba húzódó útvonal Pápáról indul ki, s keletről kerüli meg a Somló hegyét. Itt ágazik le a Pápa-Győr, illetve Tapolca-Sümeg és Keszthely irányába vivő közút, mely összeköti a Kisalföldet a Balatonnal, így Devecser város napjainkban is jelentős közlekedési csomópont a Dunántúl északi területén.

1.4. Szerepe a kistérségben Devecseri kistérség megszervezése A 27 település alkotta területi formáció, melynek tagjai közül csak a kistérségi székhelynek van városi rangja, és rajta kívül csupán Somlóvásárhely népessége éri el az ezer főt. A Devecseri kistérség tagjai: Adorjánháza,

Apácatorna,

Borszörcsök,

Csögle,

Dabrony,

Devecser,

Doba,

Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős,

Kolontár,

Nagyalásony,

Nagypirit,

Oroszi,

Pusztamiske,

Somlójenő,

Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid.


Oldal 17

A Devecseri kistérség nem tekinthet vissza hosszú múltra. Létrejötte a 2010. évi CXLIX. törvénynek3 köszönhető, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került. (Ekképpen

a

korábbi

Ajkai

kistérség

immáron

csak

12

tagú

lett:

Ajka,

Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd, területe 355,76 km², népessége pedig 40 643 fő 2010. január 1-jén4.) Devecser, mint az újonnan megalakult kistérség központi települése5 Noha manapság a vörösiszap-katasztrófa az újonnan létrejövő kistérség központi szervezőerőjeként tartható számon, ennek ellenére, mint a bevezetőben tett rövid utalás erre felhívta a figyelmet, korántsem meglepő a kormányzat döntése. A kisváros már 1971 előtt is a térség központi, koordinációs feladatait látta el. Ekként érdemes megvizsgálni, hogy a korábbi évtizedek Devecser központú járási szerkezete, hagyománya miként alkalmazható a mai körülmények között. Az önálló Devecseri kistérség 2011. január 1-jével jött létre az ajkai kistérséghez tartozó 27 településből. Az új Devecser székhelyű kistérség Társulási Tanácsa január 10én tartotta alakuló ülését, amelyen részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A Belügyminisztérium álláspontja szerint egyrészről azért volt szükség

a

kistérség

létrehozására,

mert

a

2010.

október

4-i

gátszakadással

Magyarország legnagyobb természeti, társadalmi és gazdasági pusztítását elszenvedett településeket minden létező módon és eszközzel segíteni kell. A térség újjáépítése kiemelt támogatást, azonnali és hatékony beavatkozásokat követel meg. Másrészt azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy a kétpólusú ajkai kistérség, amelyet túlzottan sok, 39 település alkotott, nagyságrendjénél fogva nem felelt meg a kívánt céloknak. Gazdasági érdekeket sértett, pénzügyi problémákat vetett fel, és főleg Ajkának kedvezett - érvelt Kontrát Károly. Emellett a korábbi kistérség láthatóan nem szolgálta a 27 település érdekeit, ezért együttesen nyilvánították ki szándékukat az új Devecseri kistérség kialakításáról. Ehhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy Devecser városa az iszapkatasztrófát megelőzően is központi szerepet töltött be a környező települések tekintetében, ezért korábban mezővárosi rangot kapott, majd járási székhely volt.

3

A törvény a Magyar Közlönyben (27236–27237. oldalak): Http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10191.pdf 4 Magyarország helységnévkönyve 2010, KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2010.pdf 5 Forrás: Hatékonyabb devecseri kistérség: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/parlamentiallamtitkarsag/hirek/hatekonyabb-devecseri-kisterseg


Oldal 18

A

kistérségek

2003-ban

történt

kialakítása

során

–

éppen

a

történeti

hagyományokra alapozva - már született javaslat a Devecseri kistérség létrehozására, de azt az akkori kormányzat nem támogatta. Mindazonáltal a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem következett be, mely különösen indokolta volna a külön kistérség létrehozását, és felgyorsította volna az Ajkai kistérségről történő leszakadást. Devecser a környező településekre kiterjedően (2011. január előtt is) igazgatási központként funkcionált. Mindehhez rendelkezésre álltak – és állnak ma is – mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételek. A devecseri rendőrőrs látja el a közbiztonsági feladatokat, a járőrszolgálatot és a körzeti megbízotti feladatokat. Oktatási és kulturális szempontból kiemelendő, hogy az általános iskolában művészetoktatás és zeneiskola, valamint esti tagozatos gimnázium is működik. A település további nevezetessége a XVI. századi Várkastély és a hozzá tartozó kastélypark. Az itt található „Kastély-könyvtár” a maga 270 ezer kötetével több, mint 40 település számára biztosítja a könyvtári ellátást. A Somló-hegy országos - sőt, talán mondhatni - nemzetközi hírű turisztikai központ. Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. évi törvény módosításával 2011. január 1-jei hatállyal hozta létre az ajkai kistérséghez tartozó 27 településből az önálló Devecseri kistérséget. Az új kistérség a tervek szerint hatékonyabban, költségtakarékosabban tudja majd ellátni feladatait. A törvénymódosítást előterjesztők elsősorban Devecser utóbbi évtizedben végbe ment fejlődésével indokolták a jelenlegi ajkai kistérség kettéválasztását, ami a „vörösiszap-katasztrófában összekovácsolódott települések” közös gazdasági, társadalmi fejlődését is segítené. A

területfejlesztési

támogatásokról

és

a

decentralizáció

elveiről,

a

kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY

határozat

fejlesztendő”

módosításával

térségtípus

a

Kormány

kialakítását

új

kedvezményezett,

kezdeményezheti,

és

ún.

„kiemelten

kormányrendeletben

állapíthatja meg a kategóriába tartozó kistérségeket, melynek így része lenne az új Devecseri kistérség is. Az ütemterv szerint 2011. január 15-ig az OGY határozat alapelveit felülvizsgálta egy munkacsoport. Ekként az új határozatot elviekben márciusig kellett volna elkészülnie, majd ezután került volna a parlament elé. A Devecseri kistérség a 116/2011. (VII.7.) Kormány rendelet értelmében a leghátrányosabb helyzetű, kiemelten támogatandó kistérségek közé tartozik. Devecser, mint térségi központ Itt működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az állategészségügyi, növényvédelmi, állami erdészeti és falugazdászi térségi

feladatokat.

Az

Esterházy

barokk

kastély

funkciói

közül

kiemelkedik


Oldal 19

nagyságrendjével és ritkaságaival a „Kastély-könyvtár” a maga 270 ezer kötetével. Az intézmény Észak-Dunántúl jelentős módszertani központjaként 45 település rendszeres könyvtári ellátását biztosítja. Devecserben 2002-ben kialakításra került a járóbeteg szakellátás az alábbi szakmacsoportokban: labor, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, fizikotherápia és gyógytorna, sebészet, nőgyógyászat, szemészet, belgyógyászat, érsebészet, valamint reumatológia. A Somlói Borút Egyesület – aki a hely és környékének szakmai, kulturális programjait koordinálja – Devecser székhellyel működik. Devecseren egy rendőrség található, míg tűzoltóállomás viszont csak Ajkán. Mentőállomással és kórházzal sem rendelkezik, viszont négy háziorvos, fogorvosok és egy szakorvosi rendelőintézet és két gyógyszertár működik a városban. Két bankfiók, Vianni

üzletlánc

egy,

a

Polus-Coop

ABC/CBA

három,

a

Reál

áruházlánc

két

élelmiszerüzlettel, valamint papír- és egy ruhabolt, várja ügyfeleit, vásárlóit.

1.5. Összefoglalás Devecser városa jelentős szerepet játszott a korábbi régiós, de leginkább megyei közigazgatás-szervezésben. Járási székhelyként – egészen Ajka jelentős megerősödéséig – kiemelkedő szerepet foglalt el. Majd egy közel 60 éves időszakra mély álomba zuhant a település, és úgy tűnt, mintha teljesen a feledés homályába merült volna egykori szerepe. És ekkor történt meg a katasztrófa, mely, mint derült égből a villámcsapás érte az ajkai kistérséget, és egyben közvetlenül rámutatott Devecserre, és ezen település szerepére. Ekként az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser

jelentős

mezővárosi

hagyománnyal

rendelkező

település,

melynek

a

korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként. A II. világháború után a megkezdődő iparosodás miatt a mezőgazdasági szerepű városok háttérbe szorultak, és olyan iparhoz kapcsolható városok jöttek létre, mint például a közeli Ajka városa. Ez vezetett ahhoz, hogy 1971-ben a Devecseri járás székhelyét áthelyezték az ipari fejlődés következtében a központ szerepkörök jó részét tőle átvevő Ajkára, ezzel jött létre az Ajkai járás. A kistérségi beosztás 2007. évi felülvizsgálatakor már felmerült önálló Devecseri kistérség létrehozása, erre azonban akkor nem került sor. Az átszervezést végül a 2010. októberi ajkai vörösiszap-katasztrófa után határozta el az Országgyűlés, figyelembe véve Devecser és több környező település érintettségét a balesetben.


Oldal 20

2. VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Gazdasági helyzetelemzés A város mezőgazdasági központ, és élelmiszer-feldolgozás szempontjából is jelentős volument képvisel. Ipari tevékenysége inkább szolgáltató jellegű. A 2010. október 4-i súlyos ipari katasztrófa rombolása indokolta egy új városfejlesztési stratégia, valamint gazdasági program megalkotását. Cél az elvándorlás megakadályozása, és az új térségközponti funkciók, – a volt mezőváros, mint járási székhely – újjáépítése. A 2011-2014 évekre szóló gazdasági program, valamint az új városfejlesztési stratégia

kiemelten

hangsúlyosan

kezeli

az

ipar

fejlesztését,

valamint

a

helyi

vállalkozások támogatását, érvényesülésük segítését. Ennek érdekében az Önkormányzat a következő fejlesztési elképzeléseket fogalmazta meg: 

Vállalkozói térkép kialakítása, mely tartalmazza, a település vállalkozásainak tevékenységi körét, valamint telephelyük címét.



Az

Önkormányzat

honlapján

bemutatkozási

lehetőség

biztosítása

a

helyi

vállalkozásoknak. 

Két vállalkozói övezet kialakítása: o

A város északi felén a vasút vonala és a Torna-patak közti sávban az Erdészettől az Agrokémián túli Csigere patakig, míg a másik a

o

Meggyes erdei volt katonai objektum területein

2.1.1. Bruttó hazai össztermék A bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető. A GDP összetevői Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban


Oldal 21

felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt: GDP = fogyasztás + beruházás + export – import Viszont a közgazdászok a legtöbbször különbontják a magán és közösségi fogyasztást. Az exportból kivonva az importot kapjuk a nettó exportot. A GDP egyenlete így: GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export GDP = C + G + I + NX A GDP előállításában (export megtermelésében) Devecser városa is hozzájárul, hiszen a városban több országos jelentőségű cég is működik. A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler szülőpár baromfineveléssel, és tenyésztéssel,

a

tenyésztés

során

keletkező

tenyésztojás

keltetésével,

valamint

takarmánykeveréssel foglalkozik. A vállalat valamennyi magyarországi élelmiszerláncba beszállítja

termékeit,

valamint

nagymennyiségű

exportot

is

bonyolít,

és

növénytermesztést is folytat. 5. ábra: A Baromfitenyésztő és Keltető Kft. telephelye Devecserben


Oldal 22

Az Agrokémiai Kft. profilja vetőmagok, műtrágyák, talajjavító anyagok és növényvédőszerek

nagy-

és

kiskereskedelme,

mezőgazdasági

gépek

és

gépalkatrészek

forgalmazása, mezőgazdasági termények termeltetése, raktározása. A Vicenter Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. növénytermesztésre; állattenyésztésre; mezőgazdasági gépjárműjavításra szakosodott. A HUNGARO-CHIPS Termelő és Kereskedelmi Kft. termékei a gyümölcs- és zöldség chipsek, saját fejlesztésű vákuumsütési technológia alkalmazásával készülnek. A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte. Ez utóbbira már léteznek megoldási alternatívák. A városban vasútállomás, buszmegálló, parkoló található, ill. kapnak új helyet a város rehabilitáció után. A város belterülete csatornázott, így az infrastrukturális viszonyok kiépítettsége közel 100%-os.

2.1.2. SZJA változás Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés törvényt alkotott, mely többek között kimondja, hogy „Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.” Kimondja, hogy „(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.” továbbá „Az

adókötelezettség

magánszemély

a

törvényben

adókötelezettségével

meghatározott

összefüggésben

a

egyes

kifizetőre

is

esetekben

a

kiterjed.

Az

államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni.”


Oldal 23

Devecser Város Önkormányzata a 2011-2014-es gazdasági programjában a következőket rögzítette a SZJA-val kapcsolatosan: „Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az Önkormányzat Képviselőtestülete az adóbevételek maximalizálására törekszik. Az adóztatás során a Képviselő-testület évente - szintén a költségvetési koncepcióhoz igazodva vizsgálja 

a talajterhelési díj,



a termőföld bérbeadásából származó SZJA

adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket.”

2.1.3. Külföldi működő tőke A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennie Magyarországnak. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele Magyarország gazdasági fejlődésének különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen. Devecser városa esetében – hasonlóan a magyarországi helyzethez nagyon nagy szerepet játszik – az itt települő és működő hazai vállalkozások, cégek mellett, a külföldi tőke jelenléte is. Hatványozottan igaz ez a vörösiszap katasztrófa következtében előállt helyzetben, amikor sokan a város elhagyásán gondolkoztak, mivel a korábbi helyzetüket még kilátástalanabbnak találták. Úgy vélték, hogy nem volt Devecser korábban sem a térség kiemelkedő szereplője, ami a munkahelyeket, ezek csekély számát jelentette. Éppen ezért, a csekély számú munkahely „kínálat” bővítése mellett tört lándzsát, és tervez olyan fejlesztéseket, melyek esetében külföldi tőke kerülne bevonásra. Külföldi tőke bevonásával megvalósítandó fejlesztések - Gazdaságfejlesztési projektcsomag elemei 1. Vállalkozói-innovációs övezet létrehozása A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek


Oldal 24

találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan. Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható

előnyökkel

jár.

A

közúti

infrastruktúra

fejlesztése

és

korszerűsítése

viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző

vállalkozói

igények

változatos

kiszolgálására

kisebb-nagyobb

területű

ingatlanokat lehet kialakítani.

2. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business

Parkban,

Herceghalomban

felépült

Innovációs

Központ

és

inkubátorház

mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében.

3. Meggyeserdei ipari övezet A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását külföldi tőke bevonásával.

4. Megújuló

energia

termeléséhez

(energianövény-telepítés,

biogáz

kapcsolt

üzemek,

tájhasználati

kapcsolódó

projekt

mezőgazdasági

feldolgozóüzemek) A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze. Alapvetések:


Oldal 25

A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása Tevékenység várt eredmények: Három

biogáz

üzem

létrehozása

(900-1000

ha

terület

biomassa

termelésének

feldolgozására) 1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW 2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW 3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek: 1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás 4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva. A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő).

5. Megújuló energia központ A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex

projekt

segítséggel,

egy

körvonalazódik, szászországi,

melyben megújuló

szászországi energia

kormányzati

hasznosításában

koordinációs széles

körű

tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre. A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű


Oldal 26

megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatásfejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül. A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

6. Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben projektjavaslatként felmerült decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve.

egy

Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is. A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

2.1.4. Működő vállalkozások száma A Devecserben működő vállalkozások számának meghatározása előtt célszerű megvizsgálni, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik a kistréségen belül, mely a fent leírtak szerint nem tekinthet vissza hosszú múltra. A Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás egy hónapja alakult, ezért még nem érhetőek el az új egység 27 településére vonatkozó statisztikák. Éppen ezért az Ajkai kistérség statisztikáiból tájékozódunk, melyek iránymutatóak a Somló Környéke szempontjából, hiszen az általunk vizsgált települések gazdasági és társadalmi folyamatainak vizsgálatakor Ajka szerepe még mindig központi jelentőségű. Az Ajkai Kistérségben 2010-ben 5.574 vállalkozást tartottak nyilván, ebből 4075 (73%) egyéni vállalkozás, és 1.499 (27%) társas. A vállalkozási aktivitás a térségben alacsony,

ezer

lakosra

kisvállalkozás, 96%-uk

100 10

vállalkozás főnél

jut.

kevesebb

A

vállalkozások

alkalmazottat

túlnyomó

foglalkoztat. A

többsége kis-

és

középvállalkozások leginkább a kereskedelemre és a mezőgazdaságra jellemzőek. Jelentős részükre elmondhatjuk, hogy önfoglalkoztató kényszervállalkozók, néhány alkalmazottal és feketefoglalkoztatással. Tőkehiánnyal küzdenek, nagyrészük nem képes lépést tartani a piaccal, a szigorodó hatósági előírásokkal. A településszerkezettel megegyezően a vállalkozások szerkezete is koncentrált: háromnegyedük a kistérség két városában, Ajkán és Devecserben működik.


Oldal 27

Vállalkozások megoszlása az ajkai kistérségben a két városbana nagyközségekben az aprófalvakban A mezőgazdasági kisvállalkozások léptékét mutatja, hogy a KSH 2008-as felmérése szerint a megyében 1100 mezőgazdasági profilú, legfeljebb 4 főt foglalkoztató vállalkozást tartottak nyilván. E társaságoknál összesen kb. 4100 ember dolgozott, ebből az iszapkatasztrófában érintett térségben kb. 600-an élnek. Csak egy részüket érinti közvetlenül az iszapkatasztrófa, azonban az értékesítést meghatározó EU-s előírásoknak még éveken át nem felelnek meg a közvetlenül el nem árasztott mezőgazdasági területek sem. A közép- és nagyvállalkozások betelepülésének gátja a hiányos területi és közlekedési infrastruktúra, a kevés ipari terület és a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek köszönhető, hogy kevés az ipari befektető a térségben. A gazdasági válság hatására több nagyfoglalkoztató is elhagyta a térséget, és kelet felé terjeszkedett az olcsóbb előállítási költségek miatt. Ilyen a Somló Csoport, a Somló Coop, a Somló-Zsák, a Kender-Juta, a Pannon-Gabona Feldolgozó cégek és a Bakony Ablaktörlőrendszerek, mely üzemekben acélkereskedelemmel, konfekciós ruhakészítéssel, konténergyártással és

gabona-feldolgozással

foglalkoztak.

Jelenleg

csak

irodai-logisztikai

központjaik

maradtak a környéken. Devecserben megszűnt a tejüzem, melyért a helyiek a technológiai fejletlenséget okolják, és azt, hogy csak nyersanyag-értékesítés volt, nem kapcsolódott hozzá feldolgozóág. A közelmúltban megszűnt cégek közül a legnagyobb veszteséget a ruhaipar szenvedte el: 8-10 varroda ment csődbe vagy helyezte külföldre telephelyét a térségben. Ennek következtében súlyos problémává vált a női munkanélküliség. A gazdasági válság - minden ágazatban - különösen a nőket, és a kis falvakban élőket érintette: az útiköltség-megvonás és a létszámleépítések a falvakból bejárókat sújtották. A válság hatására átszervezett, több műszakos munkarend pedig a nők elhelyezkedési esélyeit rontotta, akik a gyermekvállalás miatt kevésbé rugalmasak és nem tudnak alkalmazkodni a folyamatos váltásokhoz.


Oldal 28

1. táblázat: Regisztrált vállalkozások számának alakulása Devecserben (20022009) Regisztrált vállalkozások száma Mutatók

Regisztrált vállalkozások

Időszak 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

év

év

év

év

év

év

év

év

347

351

350

345

311

306

418

441

254

256

254

249

214

209

318

334

száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

1. diagram: Regisztrált vállalkozások számának alakulása Devecserben (20022009) Regisztrált vállalkozások száma 2002-2009 500 450 Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

400 350 300 250

Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) (db)

200 150 100 50 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. év év év év év év év év

2.1.5. Kiskereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi üzletek száma Devecser esetében követi a Közép-Dunántúli régió általános csökkenő trendjét. A régióban megfigyelhető egyértelmű kiskereskedelmi üzletek számában bekövetkezett fogyás a 2005-2006 évi 2%-os értékről a 2008-as évre már, a 2007-es évhez viszonyítva elérte a 4%-os csökkenést is.


Oldal 29

Ezzel szemben Devecserben nem következett be ilyen nagymértékű fogyás. Somlóvásárhely és Kolontár esetében a kiskereskedelmi üzletek számában sem történt nagy változás. Az értékek (2009-ben: 7 és 3 üzlet) vizsgálatakor megállapítást nyer: az elmúlt esztendőkhöz mérten stagnálás érzékelhető. Mindez azt jelenti, hogy az érintett két településen a jelenleg működő számú kiskereskedelmi üzletekre szükség van, ennyi boltot a lakosság fenn tud tartani. Az egyéni vállalkozások által üzemeltett kiskereskedelmi üzletek vizsgálatakor, Devecserben azt tapasztaljuk, hogy darabszámát tekintve a vizsgált időszak legutóbbi öt évében - egy 2007-es évet kivéve - folyamatosan csökkenő tendenciát figyelhetünk meg. Mindez magyarázható lenne az amúgy is csökkenő kiskereskedelmi vállalkozások számával,

csakhogy

az

összes

működő

üzlet

és

az

ezeket

üzemeltető

egyéni

vállalkozások aránya egyértelműen kedvezőtlen képet mutat. Míg 2004-ben még az összes üzlet közül 65% volt egyéni vállalkozások által működtetett, addig ez a szám – drasztikus évről-évre bekövetkezett csökkenést felmutatva – 2008-ban 50%-ra csökkent.

2. táblázat: Különböző (főként) kiskereskedelemhez köthető üzletek száma (Viszonyításként a vörösiszap katasztrófa által érintett Kolontár és Somlóvásárhely adatai is feltűntetésre kerültek.)

Megnevezés, település (mértékegység: db)

2006

2007

2008

2009

Devecser

68

77

76

n.a.

Kolontár

4

4

4

3

Somlóvásárhely

8

9

9

7

Devecser

n.a.

40

38

n.a.

Kolontár

n.a.

2

2

1

Somlóvásárhely

n.a.

5

5

4

Devecser

n.a.

19

20

n.a.

Kolontár

n.a.

2

2

---

Somlóvásárhely

n.a.

3

3

---

Devecser

20

17

12

n.a.

Kolontár

2

2

2

1

Somlóvásárhely

5

3

3

3


Oldal 30

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Egyéb iparcikkszaküzletek száma

Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma

(Somlóvásárhely és Kolontár esetében az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számában azért nem következett be változás, mert egyrészről maguk a kiskereskedelmi üzletekből sincsen sok a településeken, másodsorban nem is következett be olyan nagyszámú lefelé-vagy felfelé történő elmozdulás.) Mindazonáltal a Devecserben megfigyelt egyéni vállalkozások számarányában bekövetkezett változás nem csak a kisváros sajátja, hanem összességében a régió hasonló statisztikai adatait is megfigyelve beleillik a számarányát tekintve csökkenő tendenciába. (A Közép-Dunántúl területén az összes kiskereskedelmi üzletek közül az egyéni vállalkozók által üzemeltetettek aránya 2007-es évben 44%, míg a 2008-as évben már csak 41% volt, ekképpen Devecserben még kedvezőnek mondhatóak az adatok). A üzletek tevékenységi körét vizsgálva a három érintett településen túlnyomó többségben az élelmiszer vegyesüzletek és az egyéb iparcikk-szaküzletek vannak. Noha Devecserben az utóbbi öt évben csökkent a számuk, ennek ellenére még a 2008-as évben is közel 42%-ot tett ki a két fent említett tevékenységi körű üzletek száma, míg ez az arány Somlóvásárhelyen 66% és Kolontáron pedig 100% volt.

3. táblázat: Vendéglátáshoz kapcsolódó üzletek, éttermek stb. száma

Megnevezés, település (mértékegység: db) Vendéglátóhelyek száma

Éttermek cukrászdák

Bárok, borozók száma

Termelői borkimérések száma

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett éttermek, cukrászdák, bárok, borozók száma mindösszesen

2006

2007

2008

Devecser

23

23

22

2009. június 30-ig n.a.

Kolontár

4

4

4

4

Somlóvásárhely

7

8

9

9

Devecser

n.a.

17

15

n.a.

Kolontár

n.a.

3

3

3

Somlóvásárhely

n.a.

3

4

4

Devecser

n.a.

3

4

n.a.

Kolontár

n.a.

1

1

1

Somlóvásárhely

n.a.

4

4

4

Devecser

n.a.

---

---

---

Kolontár

n.a.

---

---

---

Somlóvásárhely

n.a.

59

57

---

Devecser

16

16

Kolontár

4

4

4

Somlóvásárhely

3

3

3


Oldal 31

A vendéglátóhelyek számát tekintve, az elmúlt 10 évet nézve Devecserben egyértelműen növekedés volt tapasztalható. 1998-ben még csak 18 vendéglátóhely volt, míg 2007-ben már 23 darab. Somlóvásárhely esetében is a 2006-os évhez viszonyítottan 2008-ban 33%-os növekedés volt kimutatható a négy évvel ezelőtti értékhez képest. A legkisebb település, Kolontár esetében az elmúlt esztendőkben semelyik irányba sem történt elmozdulás (4db). Devecserben – kisvárosi jellegéből eredően – megtalálhatóak egyéni vállalkozások által üzemeltetett zöldség- gyümölcs szaküzletek is (2007-ben: 4, 2008-ban 3 üzlet). Somlóvásárhely esetében meg kell említenünk a kiemelkedő mértékű termelői borkimérések számát (körülbelül 60 árusítóhely), mely mutatja a település borászati kultúrához köthető jellegét – mely nem szabad, hogy a katasztrófa után eltűnjön, vagy háttérbe szoruljon, hiszen a borászatból származó nyereség nem egy háztartás kiegészítő, ha nem meghatározó jövedelme. A további, nagyrészt élelmiszert forgalmazó vendéglátó ipari egységek (éttermek, cukrászdák, bárok, borozók) közös jellemzője az, hogy a legnagyobb többségben egyéni vállalkozások üzemeltetik őket. Összességében megállapítható: mindhárom település esetében fontos szerepet tölt be az egyéni vállalkozások rendszere, melyek a kiskereskedelmi üzletek túlnyomó többségét üzemeltetik. Ekképpen fontos, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás után is legalább a 2010. október 4-ei események előtti állapotok álljanak vissza. Mindez azért is fontos, mert régiós szinten, és Ajka városához is viszonyítva igen kedvező az összes üzemeltetett vendéglátó és kiskereskedelmi üzleteken belül az egyéni vállalkozások számaránya.


Oldal 32

2.1.6. Turizmus (Idegenforgalom)

Megyei, kistérségi áttekintés Devecser és Kolontár turizmusának kiépítéséhez látni kell a tágabb és szűkebb térség, a megye, Ajka és nem utolsó sorban Devecser idegenforgalmi mutatóit. Ezen belül csak a legfontosabbakra, a kereskedelmi szálláshelyekre, a vendégforgalomra, a motivációra valamint az ezzel összefüggő tartózkodási időtartamra összpontosítottunk. A motiváció vizsgálatánál el kellett térnünk a Veszprém megye, Ajkai kistérség, Devecser területiségtől, ugyanis ezt a kategóriát csak a Közép-Dunántúli Régióban mérte az adott időszakban a KSH.

4. táblázat: Az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitása, 2009 Terület

Veszprém megye

Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db)

Kiadható szobák száma (db)

Kiadható férőhelyek száma (db)

248

7211

30784

Ajkai

14

176

689

Ajka

8

97

420

1

9

30

Magyarpolány

1

14

35

Noszlop

1

6

15

Somlójenő

1

6

12

Somlóvásárhely

1

19

42

Devecser Halimba Kolontár

Városlőd

1

25

135

Balatonalmádi

62

1365

6811

Balatonfüredi

77

3632

15408

Pápai

15

196

1137

Sümegi

5

163

366

Tapolcai

34

669

3748

Várpalotai

1

10

20

Veszprémi

26

784

1770

Zirci

14

216

835

Forrás, www. ksh. hu


Oldal 33

A fenti táblázat Veszprém megye, valamint azon belül az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek kapacitását mutatja be 2009-ben. A táblázatban nem feltüntetett településeken nem működik kereskedelmi szálláshely. A táblázatból kiolvasható, hogy Veszprém megyében összesen 248 kereskedelmi szálláshely található. Az ezekben kiadható szobák száma 7211, a kiadható férőhelyek száma pedig 30784. Természetes, hogy a megyében a Balaton közeli kistérségeknél található a legtöbb szálláshely, kiadható szoba, valamint férőhely. Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyeinek 5,7 %-át teszi ki az Ajkai kistérség. Itt összesen 14 található 176 kiadható szobával és 689 kiadható férőhellyel. A táblázatból tehát látható, hogy kis részét képzi az Ajkai kistérség a megye összes kereskedelmi szálláshelyeinek. A

14

szálláshely

7

településen

található.

Apácatornán

8,

Halimbán,

Magyarpolányban, Noszlopon, Somlójenőn, Somlóvásárhelyen, valamint Városlődön 1. Tehát a kistérségben a kiadható szobák, valamint, férőhelyek száma e statisztika alapján is elég kevés. A KSH adatai alapján, Devecseren és Kolontáron nem található kereskedelmi szálláshely 2009-ben, bár Devecseren működik egy panzió. Az alábbi táblázat a Veszprém megyében található kereskedelmi szálláshelyek típusait, az itt kiadható szobák, valamint férőhelyek számát mutatja be 2009-ben. A táblázatból látható, hogy a megyében széles szálláshelytípus kínálat található: szálloda, panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház, valamint kemping. A legnagyobb számban panzió, de természetesen a legtöbb kiadható szobával (3847) és férőhellyel (9535) a szállodák rendelkeznek. A megyében 66 szálloda található, ebből a legtöbb a háromcsillagos, de 12 négycsillagos szállodával is rendelkezik. Ötcsillagos szálloda nincs. Ifjúsági szálló a legkevesebb a megyében, viszont szállodák után itt van a legtöbb kiadható szoba. A megye 21 kempingje 10253 férőhelyet biztosít a turisták számára.


Oldal 34

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek típusai és kapacitása Veszprém megyében, 2009 VESZPREM MEGYE Idősza k

Mutatók

Szállástípus

Szálloda összesen 1* szálloda

2009. év

Működő kereskedelmi szálláshely 66 egységek száma (db) 3

Kiadható szobák száma (db) 3847

Kiadható férőhelyek száma (db) 9535

82

270

2* szálloda

14

385

1001

3* szálloda

37

2134

5348

4* szálloda

12

1246

2916

Panzió

88

1001

2683

Turistaszálló

19

323

1441

Ifjúsági szálló

11

1222

4279

Üdülőház

43

818

2593

Kemping

21

5* szálloda

10253

Forrás, www. ksh. hu

Az alábbi táblázatban pedig az Ajkai kistérségben található kereskedelmi szálláshelyek típusait, az itt kiadható szobák, valamint férőhelyek számát mutatja be 2009-ben. 6. táblázat: Az Ajkai kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek típusai és kapacitása, 2009 AJKAI KISTÉRSÉG Időszak

Szállástípus

Szálloda összesen

Mutatók Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) 1

Kiadható szobák száma (db)

Kiadható férőhelyek száma (db)

11

21

1

11

21

5

75

182

Üdülőház

1

11

54

Kemping

1

1* szálloda 2* szálloda 3* szálloda 4* szálloda 2009. év

5* szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló

163

Forrás: www. ksh. hu


Oldal 35

Devecser turisztikai adottságai: vonzerők bemutatása és elemzése 1. Szolgáltatások Devecseren jelenleg egy 8 fő elszállásolására alkalmas panzió működik. (KSH adatai szerint a városban eltöltött vendégéjszakák száma nulla!) Éttermükben igény szerint ellátást is tudnak biztosítani. Rendezvények szervezésére is van lehetőség, nyáron a kerthelységben nagyobb társaságot is ki tudnak szolgálni. Jelenleg á la Carte étkezésre nincs mód. Előnyt jelent az őrzött parkoló biztosítása. A panzió internetes megjelenése is megfelelő. Á la Carte étkezést egy másik vendéglátóhelyen, a nem túl attraktív megjelenésű Pizza Paradiso Étterem és Pizzériában találják meg a vendégek, ahol az étlapról való választás mellett menü is kapható. Csak menüt rendelhetnek a Resti vendéglőben, aminek komoly átalakításon kell átesnie ahhoz, hogy valóban vendégcsalogató külsővel bírjon. A Horváth Zoltán nevével fémjelzett Bohém cukrászda sokféle és attraktív termékkel rendelkezik. A természetes alapanyagok, a tradicionális és helyi receptek felhasználása, az újítás igénye érzékeny reagálást mutatnak napjaink keresleti trendjeire. Igaz ez a marketingre is, jó a honlap, átlátható, könnyen kezelhető. A vendégbarát nyitva tartás külön előny. 2. Devecser és környékének természeti értékei A városnak meghatározóan két nagy vonzereje van: a természet, a környező szép táj, a Széki-tavi erdő, és a kulturális öröksége. Ezt a két területet erősíti fel, hogy a régióközponttá, a „Somló fővárosává” vált, valamint, hogy Veszprém megye roppant gazdag kulturális, természeti értékekben, ami jól átgondolt és összehangolt szervezéssel csomagként értékesíthető devecseri programokkal. A kiinduló pontnak jelen stratégiában Devecsernek és ehhez szorosan kapcsolódva Kolontárnak kell lennie. Széki-tavi természetvédelmi terület Devecser nagy kincse a Széki-tavi természetvédelmi terület. A 68 hektáros tó, amit a Csigere- patak felduzzasztásával hoztak létre, kitűnő lehetőséget nyújt különböző horgászmódszerek

kipróbálására,

alkalmazására,

vagy

akár

kezdő

horgászok

gyakorlására. A sekély rész homokos, kavicsos, a gát felé mélyülő része pedig sziklás. Évente 600 mázsa halat telepítenek a tóba, melynek nagy része ponty, amur, kárász, keszeg, compó, süllő és csuka. Infrastruktúrája kezdetleges, a tó és környezete viszont csendet, nyugalmat áraszt. Védetté a ritka növények miatt nyilvánították, rovar- és


Oldal 36

állatvilága még nem egészen felkutatott. A régió természeti értékei A somlóvásárhelyi Holt-tó, és maga a Somló hegy növénybarátok, és a geológiai képződmények iránt érdeklődők számára jelent vonzerőt. Devecser közvetlen környezetétől eltávolodva is szép számmal találunk természeti értékeket, látnivalókat. Néhány kilométerre található Bakonygyepesen a zergebogláros láp, a nőszirom, az igen ritka fehér szirmú zászpa növénytársulással. A Bakony északi részének talán egyik legnevezetesebb természeti értéke a fenyőfői védett, homoki ős-fenyves. Állománya az őshonos erdeifenyő, amely 12-15 ezer évvel ez előttről maradt fenn. Megtekintése különleges élményt kínál, mikroklímája az asztmások tüneteit enyhíti. A geológia iránt érdeklődők számára a kilométerre

lévő

Úrkút

őskarsztja

ígér

Devecsertől

érdekes

szintén csak néhány

látványosságot.

A

rózsaszín

mészkövekben csigák, kagylók lenyomatai láthatók. Az ajkai Csinger - völgyben bányamúzeumot lehet megtekinteni. Nyírádtól alig két kilométerre találhatók a Darvastói bauxitlencsék. A tó ma már nincs meg, mert a bányászat miatt karsztvízsüllyedés következett be, és kiszáradt. A bauxitfeltárások viszont nagyon érdekesek, de nincsenek jó állapotban. Nehezen megtalálhatók, jelzés nincs, a mélybe vezető lépcső is elég veszélyes. Sümeg mellett a Fehér Kövek természetvédelmi területet kell kiemelni, a Kálimedencében a szentbékállai kőtengert. Idegenforgalmilag jól bevezetett látványosság a tapolcai tavasbarlang. 3. Devecser környékének kulturális értékei Devecser kulturális vonzerői között első helyen hosszú, az őskorra visszanyúló történetét kell megnevezni. A város történetének egyes szakaszai jól meghatározóan egy-egy családnév köré rendeződnek: a város nevét adó Devecseri majd Csórón, a férfiág kihalása után a Nádasdy, majd az Esterházy család, akiknek a szerepe egészen a második világháború utáni évekig tartott. A város jelentőségét mutatja a középkori alapításig nyúló, többször átépített Esterházy kastély is. A történelmi neveken kívül Devecser nevéhez a magyar történelem, irodalom emblematikus

személyisége

kötődik.

Táncsics

Mihály

mindössze

négy

hónapot

segédtanítóskodott itt, de a rövid tartózkodás ellenére megemlékezik a városról feljegyzéseiben. Gárdonyi Géza a 19. század utolsó harmadában tanított a városban, gyengéd érzelmeiről a pék lánya iránt versei tanúskodnak.


Oldal 37

A 16. század óta mezővárosi rangra emelet Devecser gazdasága a föld- és szőlőművelésre, az ipari tevékenységre, a kereskedelemre épült. 16. századtól évi három nagy, és szombati vásár tartási joga volt, és ezt a későbbiekben is megőrizte. A 19. század második felében bekövetkező általános gazdasági, infrastrukturális fejlődéssel összhangban Devecser ipari tevékenysége is fellendült. A várat és a hozzá tartozó uradalmi épületeket ismét átalakították, és megépítették az Első Devecseri Gőzmalmot. Először egy Tej szövetkezet és egy vaj üzem alakult. A második világháború után a szocialista átalakulás ment végbe Devecseren is, földosztás, államosítás, minden az ismert szcenáriók szerint zajlott. A Gőzmalom a Veszprém megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalathoz került. 1988 óta üresen áll. Az Esterházy kastély is új funkciókat kapott. Jelenleg is szociális intézménynek, ill. a könyvtárnak ad otthont. A sportélet és a kulturált szórakozás egyik helyi létesítménye volt az 1956 őszén épített községi strand, amely 1957 nyarán 14 kabinnal rendelkezett és 4544 vendéget fogadott.

Devecser

évszázados

történetének

egyik

jelentős

dátuma

volt

1971

szeptembere. Ekkor megszűnt a közel ötszáz éves devecseri járás és vele a város járási székhely státusza is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közeli szocialista iparvárosba, Ajkára helyezte át, és nevét Ajkai járásra változtatta. Ezt ellensúlyozta, hogy 2011 januárjában megalakult a Somló Környéke Többcélú Kistérségi Társulás. A kistérség központja pedig Devecser lett. A várost történelme során többször érték súlyos csapások, árvizek, tűzvészek. A 2010. október 4-én bekövetkezett iszapömléssel Devecser beíródott a világ katasztrófatörténetébe. Ez az esemény meghatározta a város, Kolontár, Somlóvásárhely arculatát, és a turizmus fejlesztésének kidolgozásakor megkerülhetetlen tényező. Az utazási kedvet erősítő elem lehet az együttérzés, az érdeklődés a térség problémái, és leküzdésük iránt. Az iszapkatasztrófa egyben - a természeti katasztrófákhoz hasonlóan - rádöbbentette az embereket kiszolgáltatottságukra. Az iszap esetén ez még megrázóbb, mert ebben az esetben nem a természet erőinek játékai voltak az ott lakók. A katasztrófa sújtott területek rehabilitációja megteremtette az esélyt egy új, a hagyományokat megőrző/felidéző városarculat kialakítására. Ezek a munkálatok már megkezdődtek, és az idegenforgalmi fejlesztés egyik pillérét is adhatják. Legjelentősebb látnivaló a kastély, a 18. században épült barokk templom, a gyönyörű 1790- es barokk épület, új funkcióra vár a gőzmalom is. A legszebb terv a Süttő-malom és környezetének az eredeti állapotában való visszaállítása. Az őshonos fákkal teli angol stílusú kastélypark is a fejlesztés kiemelt területe lehet. A Devecseri kistérséghez tartozó falvak látványosságai, Somlóhegyet kivéve, inkább


Oldal 38

lokális, regionális vonzerővel bírnak. A „Somló Hangja Fesztivál” összművészeti kínálata tágabb érdeklődésre tarthat számot. Mint már említésre került, Veszprém megye kulturálisan rendkívül gazdag. Szakrális, (Veszprém, Zirc, Tihany, Felsőörs) történelmi, (várak, várromok, kastélyok, reformkori fürdő városi városmag, iskolatörténet) ipartörténeti, (Pápa, Ajka, Várpalota) művészeti emlékei,

múzeumok,

kiállítások

nemzetközi

érdeklődésre

tarthatnak

számot.

Rendezvényei, fesztiváljai egész szezonban garantált és minőségi szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítanak az oda látogatóknak. Az évszázadokra visszatekintő borkultúra borutakban, fesztiválokban jelenik meg.

6. ábra: A több, mint 200 éves Eszterházy Kastély bejárata télen.

Jövőbeli elképzelések – a fejlesztések irányai Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is


Oldal 39

jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: 

Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek.



Idegenforgalmi vonzerőt jelentő múzeum kialakítása időszerű feladat.



Esterházy

kastély

funkcionális

bővítése

(vendéglátás,

szállásadás,

speciális

csomagban kínált programok). 

A megye idegenforgalmi vérkeringéséhez csatlakozva a székpusztai horgász-tó, valamint a somlai turizmus fejlesztése.



Devecser a „Somló fővárosa” bejegyzett címhez kapcsolódóan, kistérségi közös programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb) és új rendezvények programba illesztése hagyományteremtő céllal (kulturális jellegű kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények).



Somlai borok házának kialakítása.



Széki tavi rendezvények a gyönyörű táji környezet kínálja magát turisztikai célként. A vendéglátás infrastruktúra fejlesztése jövőbeni reális cél lehet.



Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása (pad, asztal, szeméttároló edény).



A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.)



Turisztikai kiadványt kell készíteni (pl.: füzet, prospektus, túratérkép stb.).



Testvérvárosi kapcsolat kialakítása.

2.1.7. Kutatás, fejlesztés A kutatás-fejlesztés, röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése. Új termékek tervezése és piacra dobása kulcsfontosságú a piacgazdasági környezetben működő vállalkozások számára. A technológiai fejlődés, a versenytársak tevékenysége és a fogyasztók változó preferenciája változó környezetet teremt, amihez csak folyamatos fejlesztéssel tud egy vállalat alkalmazkodni. A K+F -nek makrogazdasági jelentősége is van: az erre fordított jövedelmek annak a jelzői is, mennyire hajlandők a piaci szereplők feláldozni a jelenbeli anyagi


Oldal 40

jólétüket a jövőbeli helyzetük biztosításáért cserébe. A K+F -kiadások arányát a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. 2004-ben a 15 régi EUtagállam GDP-arányos K+F -kiadása 1,92%-os volt - Magyarországon csak 0,89%-ot ért el. Devecserben K+F tevékenységet a Devecseri Agrokémiai Kft. jóvoltából végeznek. A Kft. közelmúltban megkezdte – egy nyertes pályázat végrehajtásaként – a „A Devecseri

Agrokémiai kereskedelmi és Szolgáltató Kft. automatizált, üzembiztos és

energiatakarékos szárítási technológiájának fejlesztése” projekt végrehajtását, melynek keretében többek között az alábbiak fognak megvalósulni: A K+F+I tevékenység legfőbb újdonságaként a szárító beruházás technológiai folyamata olyan új vezérléssel bővül, mely automata/félautomata visszacsatolással vezérli a szárítási folyamatot. Ehhez innovatív szabályozástechnikai és méréstechnikai kutatatási tevékenységet végzünk, illetve eredményeit felhasználjuk, melynek első lépéseként a teljes folyamat modellje kerül kidolgozásra, hogy a szárító tornyon belüli anyagáramlási sajátságokat és a modell paramétereket fel tudjuk térképezni. A jobb szárítási hatásfok és a nagyobb tűzbiztonság elérése érdekében a vezérlés támogatásához speciálisan a projekt során kialakításra kerülő szárítótípushoz tervezett és telepített új hőérzékelőknek és a kiolvasó, adatelemző rendszernek köszönhetően a rendszer és így az üzemeltető is mindig időben értesül a szárítóban uralkodó hőviszonyokról és az esetlegesen kialakuló tűz keletkezése előtt riasztást kap a K+F+I tevékenység során kialakított műszaki-informatikai megoldásnak köszönhetően. A tevékenység részeként a kitároló zsilip nyitásának szabályozásával fogjuk befolyásolni

a

szárítón

nedvességtartalmának

belül

kívánatos

uralkodó

áramlási

homogenitásának

viszonyokat.

elérése

A

érdekében

a

termény termény

mozgását a kitároló zsilip nyitásával és zárásával egyrészt úgy befolyásoljuk, hogy a vezérlés a különböző terménytípusoknak, azok különböző nedvességtartalmától függően irányítsa

a

kitároló

zsilipet

(a

nyitás

időbeni

ütemezésével

és

a

nyitvatartás

időtartamának szabályozásával). Ezt a betárolási szakasznál a szárítótornyon és toronyban elhelyezett új nedvességérzékelők adataira támaszkodva végzi el a vezérlés. A K+F+I feladatok között szereplő műszaki, informatikai, agrár-technológiai innovatív kutatási tevékenységek elvégzésén kívül gépészeti kutató-tervező, illetve fejlesztési

munkát

végeredményeként

is a

végzünk.

A

tevékenység

szárítótornyokban

lezajló

gépészeti

áramlási

K+F

folyamatok

vizsgálatainak szabályozása

érdekében nagy részletességű anyagáramlási és kitárolási kísérleteket végzünk, ahol különböző profilkialakítású lamellákkal rendelkező kitároló zsilipek összehasonlítását


Oldal 41

kívánjuk végrehajtani. A K+F tevékenység végeztével tehát a kutatási kísérletekben legjobb anyagáramlási hatással, hatásfokkal bíró új profilkialakítású kitároló zsilippel bővül a beruházás. A beruházás hatásfokának növelése érdekében a betárolás módjának, a szárító tornyok, a hűtőzónák, az elő- és utótisztítók számának, illetve kapcsolt technológiai sorának

változtathatóságával

és

helyes

alkalmazásával

a

különböző

fajtájú

és

nedvességtartalmú termények szárítási technológiája optimalizálható. Ennek kapcsán a K+F+I tevékenység további eredményeként elkészül a szárítás technológiai fejlesztésére irányuló műszaki megvalósíthatósági tanulmány. A feladat részeként elkészülő műszaki megvalósíthatósági tanulmány tehát a mechanikai kialakítására és az alkalmazott technológiai folyamatra kiterjedő vizsgálatokon keresztül, ezek hatásfokának javítása érdekében módosító javaslatokat állapít meg.

2.1.8. Összefoglalás Devecser városában több országos jelentőségű cég is működik, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az LHH települések közé tartozó város gazdasági élete fennmaradjon, és biztosítsa a biztos megélhetést az itt dolgozók számára. Devecser kiemelkedő vállalkozásai: A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler szülőpár baromfineveléssel, és tenyésztéssel,

a

tenyésztés

során

keletkező

tenyésztojás

keltetésével,

valamint

takarmánykeveréssel foglalkozik. A vállalat valamennyi magyarországi élelmiszerláncba beszállítja

termékeit,

valamint

nagymennyiségű

exportot

is

bonyolít,

és

növénytermesztést is folytat. Az Agrokémiai Kft. profilja vetőmagok, műtrágyák, talajjavító anyagok és növényvédőszerek

nagy-

és

kiskereskedelme,

mezőgazdasági

gépek

és

gépalkatrészek

forgalmazása, mezőgazdasági termények termeltetése, raktározása. A Vicenter Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. növénytermesztésre; állattenyésztésre; mezőgazdasági gépjárműjavításra szakosodott. A HUNGARO-CHIPS Termelő és Kereskedelmi Kft. termékei a gyümölcs- és zöldség chipsek, saját fejlesztésű vákuumsütési technológia alkalmazásával készülnek. A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte.


Oldal 42

Ez utóbbira már léteznek megoldási alternatívák. A városban vasútállomás, buszmegálló, parkoló található, ill. kapnak új helyet a város rehabilitáció után. A város belterülete csatornázott, így az infrastrukturális viszonyok kiépítettsége közel 100%-os.

Mindazonáltal Devecsernek kiemelkedően nagy szüksége van a külföldi tőke jelentősebb bevonására, és új iparterület létrehozására is mivel csak így tudja biztosítani, hogy a város a nehéz helyzete ellenére is képes legyen megtartani a lakosságát. A gazdaság további fejlesztése kívánatos, de ennek a kedvező gazdasági környezeten túl feltétele az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzett munkaerő megléte. Ez

utóbbira

már

léteznek

megoldási

alternatívák.

A

városban

vasútállomás,

buszpályaudvar, parkoló található, illetve kapnak új helyet a város rehabilitáció után. Továbbá Devecser Város Önkormányzata a város nyugati részén iparterületet jelölt ki – 35 ha nagyságú területen – annak céljából, hogy a város és kistérsége gazdasága az elkövetkező években fellendüljön.

2.2. Társadalmi helyzetképe 2.2.1. A népességszám változása A település lakónépessége: Devecser lakónépessége – a korábbi évtizedek viszonylagos stabilitását követően – az utolsó 8-10 évben egyre súlyosabb fogyást mutat, ez alatt az idő alatt lakossága több, mint 10 %-át vesztette el (2009.: 4641 fő). A vörösiszap-katasztrófa hatása várhatóan újabb 10-12 %-os csökkenést eredményezhet a lakónépesség számában. Jellemző a fiatal, magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya. Devecserben kifejezetten magas a roma etnikumhoz tartozók becsült aránya (lakónépesség 30 %-a, általános iskolások 50 %-a), akik esetében a társadalmi hátrányok halmozottan jelennek meg. A városban a munkahelyek száma és a jövedelemtermelő lehetőségek erősen korlátozottak, melyet tovább rontott a vörösiszap-katasztrófa közvetlen és közvetett pusztítása – így különösen a mezőgazdasági és az ipari termelést. Turizmus gyakorlatilag


Oldal 43

nem létezik a városban, szálláshelyek 2003. óta nincsenek. A regisztrált munkanélküliség kifejezetten magas (2010.feb.: 13,37 %), a megyei átlagot nagymértékben (46,8 %-kal) meghaladó, a megye városai tekintetében a második legrosszabb érték. Megfigyelhető jelenség, hogy a kevés számú magasabb képzettséget igénylő vezetői státuszt nagyrészt Devecserbe távolabbi településekről bejáró munkavállalók töltik be, akik nem telepednek le a városban vagy térségében. Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak. A helyi közösségi élet – többek között megfelelő közösségi terek hiányában – alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A város a közismertségbe az ipari katasztrófa révén került be, negatív imázzsal. 7-8. táblázat: Devecser Városának a rendelkezésre álló KSH adatok alapján elvégzett összefoglalása Időszak

Lakónépesség száma az

Állandó népesség

év végén (fő)

száma (fő)

1996. év

5264

5497

1997. év

5258

5483

1998. év

5257

5469

1999. év

5238

5461

2000. év

5251

5453

2001. év

5232

5414

2002. év

5211

5373

2003. év

5163

5365

2004. év

5084

5301

2005. év

4981

5231

2006. év

4922

5197

2007. év

4875

5184

2008. év

4806

5141

2009. év

4641

5009

2010. év

4733

4963

2011. év

4557

4758


Oldal 44

Időszak

Élveszületések

Halálozások

Házasságkötések

Válások száma

száma (fő)

száma (fő)

száma (eset)

(eset)

1996. év

69

99

28

11

1997. év

66

95

19

7

1998. év

71

93

20

17

1999. év

65

91

18

8

2000. év

50

78

15

14

2001. év

49

82

18

13

2002. év

52

92

20

8

2003. év

53

83

18

13

2004. év

41

70

14

6

2005. év

40

85

25

16

2006. év

49

96

11

12

2007. év

49

86

17

6

2008. év

51

73

10

12

2009. év

31

99

20

4

2. diagram: Devecser népességszámának alakulása Devecser népességszámának alakulása 5600 5400 5200

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

5000

Állandó népesség száma (fő)

4800 4600 4400

2010. év

2009. év

2008. év

2007. év

2006. év

2005. év

2004. év

2003. év

2002. év

2001. év

2000. év

1999. év

1998. év

1997. év

1996. év

4200

Devecser a migráció szemszögéből vizsgálva - be- és elvándorlás mértéke Devecser migrációs helyzete előtt a közeli kistérség vezető városát (Ajka), Veszprém megyét, és egy régiót érintő állapotismertetést tartunk célszerűnek bemutatni.


Oldal 45

A Veszprém megyei be és elvándorlási trendek vizsgálatakor Ajka városánál kedvezőbb képet kapunk. Ajka esetében a csökkenő bevándorlási (odavándorlási) állapot kedvezőbb (az 1999. és 2009. évi időpontok összehasonlítása során) 7%-os csökkenés, míg mindez a megye esetében 8%. A sokkal fontosabb elvándorlási mutató esetében Ajka azonban sokkal aggasztóbb képet mutat. Ugyanúgy az 1999. és 2009. évi időpontok összehasonlítása során, és a folyamatos – nagyrészt évről-évre bekövetkező – csökkenő trend megállapítása mellett, amíg a megye esetében ez az arány 4%, addig Ajka esetében mindez 22%! A

Közép-Dunántúli

régió

a

migrációs

mutatóit

tekintve

egyértelműen

a

Magyarországon belüli belső vándorlás egyik célpontjának számít, hiszen míg 10 éves átlagban 28705 fő vándorol el, addig 29342 fő vándorol be a régióba. (Veszprém megye: átlagban 9764fő vándorol be, és 9485 fő vándorol el, Ajka esetében: 1167 fő és 935 fő a tíz évre viszonyított számadat). Devecser esetében az odavándorlási átlag 131fő, az elvándorlási átlag 141fő . 6

Devecserben

mindkét

mutató

pozitív

irányba

változott

az

elmúlt

évek

során.

Mindazonáltal, míg 2002-höz viszonyítva az odavándorlás 9%-al, addig az elvándorlás 29%-al nőtt 2009-es évre. A kisváros ebben az esetben nem tartozik a régió sereghajtói közé a be és kivándorlási trendek alapján, mivel a migrációs arányok között nincs olyan nagy eltérés, de az elvándorlásból is eredeztethető fogyás kimutatható!

9. táblázat: Oda- és elvándorlási mutatók (Devecser – Ajka –megye – régió) Mutató

Terület

Odavándorlások száma összesen

Devecser Ajka Veszprém megye Közép-Dunántúl Devecser Ajka Veszprém megye Közép-Dunántúl

Elvándorlások száma összesen

2004 224 869 18031

2005 230 992 19089

Időszak 2006 2007 247 247 1055 1086 20996 21599

51810 256 1142 18674

53420 284 1254 19388

61564 265 1332 21430

63338 261 1235 22672

49671 240 1005 16964

45542 284 950 16146

51139

52644

60195

63559

49040

46421

2008 189 729 16540

2009 190 830 15526

6

Devecser esetében csak 2002 – 2009. időintervallumot illetőben vannak idevonatkozó KSH adatok.


Oldal 46

3. diagram: Devecser migrációs szemszögből Devecser migrációs szemszögből 300

250

200

Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)

150

Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (eset)

100

50

2010. év

2009. év

2008. év

2007. év

2006. év

2005. év

2004. év

2003. év

2002. év

2001. év

2000. év

1999. év

1998. év

1997. év

1996. év

0

2.2.2. Korszerkezet Korcsoportonkénti megoszlás a városban A legnagyobb számban a városban a 15-59 évesek vannak. Aggasztó a kép, ha mindezt abból a szemszögből vizslatjuk, hogy 1. állandó népességből a 60-x évesek száma 2002-es évtől kezdve határozottan elemelkedik, 2. ezzel szemben az állandó népességből a 0-14 évesek száma viszont folyamatosan csökken, 3. melyet a többségi lakosságot alkotó 15-59-es korosztály fogyása egészít ki. Ezáltal kapjuk meg a képet: Devecser nem csak fogy, hanem elöregedőben is van. 4. diagram: Devecser korszerkezete Devecser korszerkezete 4000 3500 3000 2500

Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő)

2000

Állandó népességből a 15-59 évesek száma (fő)

1500

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

1000 500

19 96 . 19 év 97 . 19 év 98 . 19 év 99 20 . év 00 . 20 év 01 . 20 év 02 . 20 év 03 . 20 év 04 . 20 év 05 . 20 év 06 20 . év 07 . 20 év 08 . 20 év 09 .é v

0


Oldal 47

10. táblázat: Állandó népesség korcsoportonkénti megoszlása Időszak

Állandó népességből a



0-14 évesek száma (fő)

15-59 évesek száma

60-x évesek száma (fő)

(fő) 1996. év

1063

3424

1010

1997. év

1065

3408

1010

1998. év

1056

3407

1006

1999. év

1037

3417

1007

2000. év

1015

3416

1022

2001. év

990

3385

1039

2002. év

971

3368

1034

2003. év

964

3361

1040

2004. év

932

3320

1049

2005. év

879

3293

1059

2006. év

854

3277

1066

2007. év

858

3252

1074

2008. év

838

3224

1079

2009. év

779

3149

1081

A település korfájából jól látható, hogy magas a 65 éven felüliek és a 0-14 éves korcsoport aránya, ugyanakkor a 30-55 korcsoportban egyenletesség és magas arány jellemző. A településre tehát nem csak az elöregedés, hanem a fiatalosodás is jellemző. A

fiatalkorú

népesség

számából

a

város

esetlegesen növekedésére következtethetünk.

népességének

mérséklődő

fogyására,

Azonban Devecserre jellemző a fiatal,

magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja a korfa is (15-29 éves korcsoport). Illetve, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya.


Oldal 48

7. ábra: Devecser korfája

Forrás: http://www.teir.vati.hu

2.2.3. Kisebbségek Kisebbségek – szociális összetétel Devecserben népes roma kisebbség él, melynek aránya 30%-ra tehető, ami jóval a becsült országos adatok fölött van (7-10%). Magyarországon az 1990. évi népszámlálás során 142 683 fő (a becsült cigány lakosság 32 százaléka), a 2001. évi népszámlálás során 190 046 fő (33–34 százalék) vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Országosan 570-600 ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer – 1 millió fős lélekszámra utalnak. A romák demográfia jellemzőire, szociális helyzetükre, egészségügyi állapotukra, foglalkoztatottsági viszonyaikra, oktatási, lakhatási helyzetükre vonatkozó kutatási adatok nagyságrendje, aránya és az adatok időbeli változásának trendjei alapján megállapítható, hogy a magyarországi cigányok jelentős részét a társadalmi élet szinte minden területén az országos átlagtól kisebb-nagyobb mértékben eltérő mutatók jellemzik, melyek utalnak a magyarországi cigányok kirekesztettségére is. A szegénység előfordulása a többségi adatokkal összehasonlítva a romák körében öt-tízszeres, mely az elmúlt tíz évben – egyes kutatások szerint közel kétszeresére – nőtt. A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. 2003 év elején a 15 és 74 év közötti cigány népesség 21 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a munkaképes korúak 1993. évi 22 százalékával. Nagyok a regionális, és még nagyobbak a településtípusok szerinti különbségek, mivel Budapesttől,


Oldal 49

a vidéki városok, majd a községek felé távolodva egyre csökken a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatott cigányok 70 százaléka segéd vagy betanított munkás, 22 százaléka szakmunkás, s csupán 8 százaléka dolgozik ún. fehérgalléros munkakörben, vagy egyenruhás testület tagjaként. A rossz munkaerő-piaci helyzet okai az alacsony szintű

iskolázottság

kistérségek

közötti

és

a

lakóhelyi

különbségek,

adottságok

hiszen

a

területén

cigányok

keresendők.

döntő

többsége

Nagyok

a

azokban

a

kistérségekben lakik, amelyekben alig, vagy egyáltalán nincs munkalehetőség. További ok, hogy a cigányok azokban a gazdasági ágazatokban helyezkedtek el, amelyek az elmúlt tizenöt évben válságba kerültek (pl. bányászat, kohászat, építőipar). 7 Devecserben a romák jelentős része lomizással, főként ausztriai és németországi lomtalanításokból származó cikkek értékesítésével foglalkozik. Ebből a tevékenységből közel 200 család tartja fent magát. A devecseri romákra is jellemzőek a rossz lakhatási körülmények és a hátrányos helyzet. A helyi általános iskola hátrányos helyzetű tanulói közül csaknem mindenki roma származású.

2.2.4. Munkanélküliség Devecser munkanélküliségi arányait tekintve messze az Ajkai és a megyei átlag alatt van. Egyedül a 2011-es évben csökkent a munkanélküliség – sajnos ideiglenes – jelleggel, amikor is a vörösiszap-katasztrófát követően a helyreállítási munkálatok során sok dolgos kézre volt szükség. 11. táblázat: Devecser munkanélküliségi adatai 2003-2010 Nyilvántartott összes munkanélküli (fő) Folyamatosan nyilvántartott (Hossz>365 nap) (fő) Munkaképes korú népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %ban

Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye

2003 221 821 12442

2004 247 1004 13514

2005 342 1023 12888

2006 335 904 13530

2007 354 997 14111

2008 373 1372 17016

2009 461 1942 22441

2010 412 1417 19656

74 97 1721

99 143 2358

104 177 2336

106 182 2383

147 243 3068

130 209 3280

218 527 4905

192 485 5349

3405 22025 242370

3384 21891 242234

3372 21550 242928

3346 21488 243468

3378 21684 245566

3370 21428 245102

3379 21504 246876

3341 21292 246230

6.49 3.73 5.13

7.3 4.59 5.58

10.14 4.75 5.31

10.01 4.21 5.56

10.48 4.6 5.75

11.07 6.4 6.94

13.64 9.03 9.09

12.33 6.66 7.98

7

Budapesti Művelődési Központ, Kisebbségi adatbázis: http://kisebbsegek.bmknet.hu/index.php?id=439


Oldal 50

5. diagram: Devecser munkanélküliségi adatai 2003-2010

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ban 2000-2010 16 14

13.64 12.33

Százalék

12 10.14 10.01 10.48

10 8

11.07 9.03 9.09 7.98 6.66

7.3 6.94 6.4 6.2 5.91 6.49 5.75 5.58 5.56 5 4.92 4.75 4.83 5.13 4.59 5.31 4.75 4.21 4.6 3.93 3.69 3.73 6.94

6 4

Devecser

2

Ajka

0

.é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v

20 01

20 00

.é

v

Veszprém megye

Időszak

12. táblázat: Devecser munkanélküliségi adatai 2011 Nyilvántartott összes munkanélküli (fő) Folyamatosan nyilvántartott (Hossz>365 nap) (fő) Munkaképes korú népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %ban

Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye Devecser Ajka Veszprém megye

Január 439 1601 22293

Február 437 1610 22293

Március 437 1516 21139

Április 391 1324 18938

Május 331 1225 16764

Június 274 1179 15482

Július 253 1092 15043

Augusztus 254 1090 15157

Szeptember 274 1012 15286

Október 295 1054 15865

199 482 5527

198 474 5544

200 433 5328

183 380 4999

153 348 4640

129 306 4202

114 279 3921

105 262 3804

84 240 3614

72 239 3461

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

3268 21017 244644

13.43 7.62 9.11

13.37 7.66 9.11

13.37 7.21 8.64

11.96 6.3 7.74

10.13 5.83 6.85

8.38 5.61 6.33

7.74 5.2 6.15

7.77 5.19 6.2

8.38 4.82 6.25

9.03 5.01 6.48


Oldal 51

6. diagram: Devecser munkanélküliségi adatai 2011

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ban 2011-ben 16

Devecser

14 12

Százalék

Ajka

13.43 13.37 13.37

Veszprém megye

11.96

10

9.11 7.62

8

9.11 7.66

10.13 8.64 7.21

6

8.38

7.74 6.3

6.85 5.83

7.74

6.33 5.61

6.15 5.2

7.77 6.2 5.19

4

8.38 6.25 4.82

9.03 6.48 5.01

2

Au

gu s

liu Jú

zt us Sz ep te m be r O kt ób er

s

s ni u Jú

M

áj us

is Áp

ril

s ciu

ru ár

ár M

Ja

Fe b

nu á

r

0

Időszak

2.2.5. Foglalkoztatottak aránya Veszprém megyei adatokat alapul véve megállapítható, hogy a teljes népességen belüli gazdasági aktivitás népszámlálási adatai közül a legszembetűnőbb az, hogy 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak száma 23 ezer fővel lett kevesebb, ezen belül a férfiaknál 23-, a nőknél 13%-os visszaesés következett be. Az országosnál kisebb mértékben,

de

tovább

csökkent

a

foglalkoztatottak

népességen

belüli

aránya:

legmagasabb (77%) a 30-49 évesek körében volt, miközben az 50-59 éveseknek alig több mint fele dolgozott. Ez a trend a következő tíz éves intervallumban is folytatódott. A megyében 2001-ben 100 foglalkoztatottra 146 (1990-ben 120) gazdaságilag inaktív személy jutott. A

90-es

évek

elején

zajló

gazdasági,

társadalmi

változások,

szerkezeti

átalakulások hatására jelentősen és eltérően változott a kistérségek népességének gazdasági aktivitása. Az ipar válságágazatai révén a létszámleépítés legtöbb dolgozót az ajkai kistérségben érintett és a megye kilenc kistérsége közül itt csökkent a legnagyobb arányban

(közel

egyötödével)

a

foglalkoztatottak

száma,

de

hasonló

visszaesés

jellemezte a tapolcai térséget is. Devecser – mint akkor az ajkai kistérség egyik települése, is ennek a foglalkoztatottsági aránynak a csökkenését élte át. (A „legnagyobb foglalkoztató”-nak számító veszprémi kistérségben legkisebb a változás. A gazdaságilag


Oldal 52

aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi ráta tartósan a sümegi térségben a legnagyobb és 1990. januárjához képest az állástalanok száma is itt, valamint a tapolcaiban nőtt a legjobban.)

2.2.6. Foglalkozási szerkezet Az oktatás és befektetés összhangja, a fejlesztés irányai - Gazdasági aktivitás Egy korábbi kutatás során megkérdezett interjúalanyok egyetértettek abban, hogy jelenleg

betanított

munkaerő

áll

rendelkezésre

nagy

tömegben,

közvetlenül

a

kistérségben. Egyedül a mezőgazdasági ágazatban van olyan mértékű szakmunkás réteg, amely egyből képes lenne ellátni egy nagyobb üzem szakmunkásigényét, annál is inkább, mert az elmúlt években a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő cégek szűntek meg: a Pannon-Gabona vagy a devecseri tejüzem. Toldi Tamás, devecseri polgármester és hozzá kapcsolódóan Marton László somlóvásárhelyi polgármester is egyaránt azt a véleményt képviseli,

hogy

betanított

munkásokat

foglalkoztató

összeszerelő

üzemet

kellene

létesíteni a térségben. Németh Mária, a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezetője szerint a jelenleg a térségben működő nagyfoglalkoztatók is főleg betanított munkaerővel dolgoznak. Ennek fényében az Amcham és a Rotary Club partnerségével olyan gyorsan felépíthető kisüzemeket kellene a térségbe telepíteni, melyek zömében betanított munkaerővel működtethetőek. Fokozatosan, a munkaerőpiac igényeivel harmonizáló szakmunkásképzés beindulása után lehetne a szakmunkás munkaerőre építeni.

2.2.7. Iskolázottság-iskolai adatok Devecseri kistérség: A Somló Környéke térségéről elmondható, hogy iskolázottsági mutatói az országos és a Veszprém megyei átlagnál egyaránt alacsonyabbak. Ez az aprófalvak magas arányával, az azokban élők magasabb átlagéletkorával és a hátrányos helyzetűek nagy arányával függ össze. A Somló Környéke falvaiban a népesség közel fele maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez az arány kb. 10%-al magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek Veszprém megyei arányánál, és jóval magasabb a Veszprém megyei városi és az országos aránynál.


Oldal 53

8. ábra: Iskolázottsági mutatók: országos, Veszprém megyei, Veszprém megye városi és Veszprém megye falusi népesség (Mikrocenzus 2005. Központi Statisztikai Hivatal)

Devecser városát ha a szomszédos Ajka városához és a megyei adatokhoz viszonyítjuk, akkor ugyanúgy lemaradás mutatható ki, mint például a munkanélküliség esetében. A lemaradás az alapfok (általános iskola esetében) még nem számottevő. A középiskolánál azonban jelentős hátrány mutatkozik, így a szakképzett munkaerő hiánya is ezen a ponton érhető tetten.

13. táblázat: Devecser városának iskolázottsági adatai Ajka város és a megye adatainak tükrében Terület

Devcser Ajka Veszprém megye

Általános iskola első évfolyamát sem végezte el 0.7 0.2 0.4

Legalább általános iskola 8. évfolyam 85.2 92.3 89.5

Legalább középiskolai érettségi

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

23.6 32.6 33.6


6.6 8.8 10.6

Oldal 54

7. diagram: Devecser városának iskolázottsági adatai Ajka város és a megye adatainak tükrében Iskolázottsági adatok

A megfelelő korúak százalékában

100 90 80 70

Devcser

60 Ajka

50

Veszprém megye

40 30 20 10 0 Általános iskola első évfolyamát sem végezte el

Legalább általáno iskola 8. évfolyam

Legalább középiskolai Egyetem, főiskola estb érettségi oklevéllel

2.2.8. Összefoglalás Devecser

a

korosztály

szerinti

megoszlást

vizsgálva

egyértelműen

a

magyarországi népesedési trendeknek megfeleltethető képet mutatja: elöregedőben van a település lakossága. Az

elöregedést

azonban

nemcsak

az

élve

születések

és

a

halálozások

egybevetésével, hanem a településre bevándorló, és onnan elvándorló népesség számával is magyarázhatjuk. Általánosan úgyszintén jellemző a kisvárosokra, hogy a 1518 éves középiskolás korú, majd az ezt követő egyetemi korú (18-24 éves) fiatalok, csak nagyon kis számban maradnak a szülőhelyükön. Devecser városának helyzete a népesedési trendek alapján nem mutat kedvező képet. Éppen ezért kívánja benyújtani a KDOP-3.1.1/C-11 pályázati kiírásra a „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című pályázatát, melynek eredményeképpen többek között az alábbi problémákat szeretnék megoldani, hogy kialakulhasson a kívánt Devecser tudat.


Oldal 55

9. ábra: Devecser Városának főbb statisztikai adatai


Oldal 56

Noha a hat diagram más- és más szemszögből közelíti meg a település jelenlegi helyzetét, ennek ellenére egy közös konklúzió következik minden eredményből: Devecser Városának megújulásra van szüksége: A lakónépesség száma az utolsó 10 évben folyamatosan csökken, melyre a vörösiszap-katasztrófa sem volt kedvező hatással: a lakosság folyamatosan hagyja el a települést. Ez mutatkozik meg a vándorlási egyenlegből is: sokan hagyják el a várost, mely tényt tovább súlyosbítja az, hogy (főként) a fiatal generáció költözik el végleg a városból. Pont az a generáció, akikre a jövő épül. A munkanélküliségi ráta alakulása is kiemelkedő, mely többek között a kérdőíves eredményekből is egyértelműen kimutatható. Az adófizetők arányát tekintve a település – a négy további viszonyítási kategóriához képest – ugyanúgy a legutolsó helyen áll. Ennek következtében, az egy főre jutó belföldi jövedelem kapcsán is sereghajtó a város. Egyedüli vigaszt – a fenti statisztikák fényében – talán csak a közművesítés (közműolló változása) adhat: A kérdőívekben a megkérdezettek igen csekély százaléka jelezte, hogy a közműhálózat hiánya problémát okozna. Ez mutatkozik meg a oszlopdiagramon is: a 2005-ös évtől a város elérte először a kistérség, majd az országos szintet, melyet hamarosan követett a régiós és a megyei szint is.

Megoldás:  Devecser funkcióbővítő városrehabilitációja,  mely kiterjed a lakosság közérzetének, komfortérzetének javítására;  programok, kiállítások, rendezvények keretében a helyi szórakozási lehetőségek bővítésére kerül sor;  melyhez szorosan hozzákapcsolódik a belváros központi részének, a várkastély előtti térnek és a Petőfi térnek a természeti és történeti értékeinek a megőrzése, megújítása.  A tervezett akciók ekként hozzájárulnak a helyi identitás növeléséhez,  közösségformáláshoz, melynek eredményeképpen  egy

az

infrastrukturális

fejlesztéseket

kiegészítő,

komplex

projekt

kerül

megvalósításra.


Oldal 57

10. ábra: A lakosság megoszlása Devecser városában az iszapkatasztrófa előtt. A két legsűrűbben lakott terület (piros, és a rózsaszínnel jelölve) a belvárosban és az elöntött területen található. Utóbbi megszűnésével a belváros lett a legsűrűbben lakott településrész, az ahol a tervezett beruházások (KDOP-3.1.1C-11) is meg fognak valósulni.

2.3. Közszolgáltatások 2.3.1. Közoktatás Devecserben a Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el a közoktatási funkciót. A városban az óvodai ellátás hosszú múltra tekint vissza, Devecserben már 1910 körül létesítettek óvodát. A Rupert kisasszonyok vezetésével kezdődött a kisdedek felügyelete, 30-35 gyermekkel, étkezés és altatás még nem volt. 1913 –tól állami kezelésben működött tovább és az 1920-1930 –as évek fordulóján átlagosan 65 római katolikus felekezetű gyermeket neveltek már a Tausz nővérek. 1945 –ig több helyen is felfedezhető az óvoda mind kedvezőbb feltételekkel, és növekvő gyermeklétszámmal. Az 1960 –as évek az első Országos Alapprogram kiadása után a változás, a


Oldal 58

szakmai fejlődés, kiteljesedés évei voltak a devecseri óvoda számára is. Komoly nevelőmunka folyt, több bemutató foglalkozást tartottak az intézményben az akkori járás óvónőinek. 1972

–ben

megépül

a kétszintes, 6

csoportos, jelenleg is működő

óvodaépület. 1982 –ben a demográfiai hullám szükségessé tette a bővítést. Azóta újabb csoportok indultak és további fejlesztésekkel az Óvoda megkapta jelenlegi formáját. 2008-ban összevonták az Általános iskolával.

11-12 ábra: Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete

A devecseri általános iskola (korábban Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, ma Gárdonyi Géza Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) 1960-ban alapított intézmény 1972 óta folyamatosan körzeti feladatokat lát el, a jelenleg hatályos alapító okirat szerint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely társulási megállapodás alapján ellátja Borszörcsök, Kolontár és Pusztamiske községi önkormányzatok számára a nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás feladatát, valamint alapfokú zeneművészeti oktatást folytat. Az általános iskolában külön épületben alsó- és felső tagozat működik, illetve az általános iskola tagozataként 1998 óta zeneiskola is működik.


Oldal 59

Az iskolában

az

oktatás színvonalas

és

korszerű eszközökkel történik,

s

az

oktatási infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik, részben

az

iszapkatasztrófát követően befolyt adományokból, részben

állami

pályázatok bevételeiből. A TÁMOP-3.3.2-es operatív program keretében „Esélyegyenlőség = egyenlő esély” címmel nagyszabású pályázati program megvalósítása indult el a Gárdonyi Géza általános iskolában és óvodában. Számos pályázati program megvalósult már intézményben, a mostani két évig tart, a felzárkóztatás esélyeit megteremtve biztosítja, hogy minél többen szerezzenek komoly ismereteket, képességeket, amivel be tudnak kapcsolódni a munka világába. Az intézmény évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai és iskolai felzárkóztatása érdekében.

A pályázati programban az óvodában megvalósul a 3 évesnél fiatalabb gyerekek felkeresése és bevonása az óvodai nevelés világába, a szülők bevonása a babamama klub munkájába. Nyitott óvoda program lebonyolítása, egészségügyi állapot javítása a védőnők segítségével, roma származású anyanyelvi dajka és szociális segítő alkalmazása. Az általános iskola alsó tagozatán az alapkészségek fejlesztése a nevelési tanácsadó

és

a

rehabilitációs

bizottságvizsgálatainak

előkészítéséhez.

Visszahelyezett SNI tanulók mentorálása. Az általános iskola felső tagozatán a középiskolai tanulmányok támogatása


Oldal 60

érdekében a HHH és az SNI tanulók felvételire való felkészítése, pályaorientáció keretében iskola- és üzemlátogatások, sulibörzéken való részvétel. Az oktatási infrastruktúra fejlettsége, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására kidolgozott program ellenére az iskola tanulóinak száma az elmúlt 5 évben folyamatosan csökken. A 2007-hez képest 2011-re 192 fővel (37.72%-kal) csökkent a tanulók száma, melynek következményében az intézmény 26-ról 20-ra (23%kal) csökkentette osztályainak számát. Az óvodai létszámban 2007 és 2010 között szintén csökkenés tapasztalható (összesen 44 fővel, 19.64%-kal, ami átlagosan évi 14.67 fő), azonban 2011-ben az előző évihez képest 9 fővel (5%-kal) nőtt az óvodába beíratott gyerekek száma. 14. táblázat: Devecser óvodai és közoktatási adatait összefoglaló táblázat Évek

Óvoda

Általános iskola

Feladatellátási helyek száma

Férőhelyek száma

Beíratott gyerekek száma

Feladatellátási helyek száma

Osztályok száma

Tanulók száma

Első évfolyamosok száma

2007

1

275

224

1

26

509

59

2008

1

275

220

1

26

466

52

2009

1

275

185

1

24

417

61

2010

1

275

180

1

23

377

52

2011

1

275

189

1

20

317

31

2.3.2. Sport A város sportéletét a Devecser Sport Egyesület szervezi, melynek a következő három szakosztálya van: 1. labdarúgó 2. tömegsport 3. sakk A város labdarúgócsapata a Veszprém megyei I. osztályban játszik, míg a 2004-ben alakult kézilabdacsapata 2006 óta indul a Veszprém megyei bajnokságon, illetve a Veszprém Megyei Strandkézilabda Bajnokságon, ahol a 2009/2010-es szezonban I. helyezést szerzett. Jelenleg a csapatok edzései és meccsei vidéki helyszínen zajlanak, mert az iszapkatasztrófa következtében a devecseri Várkertben található futball-pálya és az


Oldal 61

általános iskola betonos kézilabda pályája vélhetően hosszú évekre - talán örökre használhatatlanná vált. Az Önkormányzat városfejlesztési koncepciójában részletesen foglalkozik a városi sportélet feltételeinek helyreállításával. A Várkert helyett az emlékparkban, a károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén tervezik ezt megvalósítani, nemzetközi pályázat útján. Itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet kíván létrehozni, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kap. Mindezt egy olyan többcélú csarnok megépítésével tervezik összekapcsolni, amely más városi tömegrendezvényeknek is befogadója lehet.

2.3.3. Szociális szolgáltatás A modern felfogás szerint a szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során úgy az egyén, mint annak a kisebb – nagyobb közösségei,

különböző

módon

strukturált

csoportjai

számára

adódhatnak

olyan

helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család

hiánya, családi

körülmények változása, hajléktalanság

stb.)

beilleszkedési

zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. Mindazonáltal a szociális gondoskodásra nemcsak akkor van égető szükség, amikor a sajnálatosan mindig fennálló problémákkal szembesülünk (fogyatékosság, munkanélküliség, családi körülmények változása, hajléktalanság stb.) hanem akkor is, ha egy nem várt katasztrófa kapcsán (rövidebb- hosszabb) időszakot illetően megnő a szociális segítségre szorulók száma. Ilyenkor felértékelődnek a különböző hiányzó szociális gondoskodást pótló szervezetek, intézmények , melyek szerepe a válsághelyzet 8

enyhülése után is jelentős marad. Mindez azzal magyarázható, hogy krízishelyzet esetén, amikor

relatív

megnő

az

azonos

helyzetű

emberek

száma

(például:

hajlékukat

vesztettek), abban az esetben a mélyen, akár egy életre is beléjük ivódott közeli emlékek, tapasztalatok révén fel tudják mérni, hogy ténylegesen mekkora szerepe van ezeknek a létesítményeknek, az általuk nyújtott segítségnek. A szociális gondoskodás feladata ekképpen nem kevesebb, mint, hogy a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog 8

mint amilyen a később bemutatni kívánt devecseri Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is


Oldal 62

által biztosított keretek között reagáljon. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon.

Törvényi kötelezettségek - Aktív korúak ellátása: A Szociális szolgáltatások megszervezése a települési önkormányzatok, valamint a megyei

önkormányzatok

feladata.

Azt,

hogy

milyen

típusú

ellátást

kell

egy

önkormányzatnak biztosítania a településen a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. Azon ellátások megszervezéséről, melyeket a jogszabály nem utal a települési önkormányzat hatáskörébe, a megyei önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Ilyen ellátás például a kórházak által nyújtott egészségügyi szolgáltatás. Mindazonáltal a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen illetve a megyében élő szociálisan rászorultak ellátásának megszervezésére különböző mértékben kötelezett. Együttműködésre, szociális ellátásra kijelölt szerv (2000 fő feletti, de 10000 fő alatti település): önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeit elsősorban családsegítő szolgálat útján biztosítja ( Sztv. 37/D.§ (4) bek.), ezért családsegítéshez való hozzáférést minden önkormányzatnak biztosítani kell (Sztv. 86.§ (1) e) pontja). 2000 lakos feletti önkormányzat kötelező feladata családsegítés biztosítása (Sztv. 86.§ (2)bek.),

családsegítés

(intézményeket)

önálló

társulási-

intézményi

megállapodás

keretek

alapján

között

több

mely

intézményt

önkormányzat

közösen

működtetheti. Devecser esetében ez az intézmény a Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkája a vörösiszap-katasztrófa idején, és a helyreállítás során A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 22 településen lát el gyermekjóléti és családsegítési feladatokat, 10 településen házi segítségnyújtást, Devecser településen szociális étkeztetést és idősek nappali ellátását biztosítja. A 2010. október 4. napon történtek örökre bevésődtek a devecseri emberek tudatába, lelkébe. Az ipari katasztrófa pillanatok alatt következett be, ekként a segítőknek is pillanatok alatt kellett alkalmazkodni a rendkívüli helyzethez.


Oldal 63

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

intézményi

telephelye

pillanatok alatt krízisközponttá vált. Ezzel

megkezdődött

rendkívüli ruhátlanul, küszködve

munka.

számukra Az

iszonyú érkezett

első

a

sérült

fájdalmakkal be

hozzájuk.

Sokkos állapotban volt az ijedségtől, és bőrének égető érzésétől. Ekkor az intézetben dolgozók már megsejtették, hogy vegyi anyaggal állnak szemben. Így aztán az elsősegélynyújtás számukra abból állt, hogy zuhanyoztatták az embereket, és a szennyezett ruhák helyett készletükből, és a segítőktől kapott ruhákba öltöztették őket. A sérültek egymást követően érkeztek, az épület rövid idő alatt megtelt velük. Érkeztek a mentősök, és folyamatosan vették át a sérülteket sebellátásra. Ekkora már egyértelmű volt, hogy a lúgos hatású iszap komoly sérüléseket okozott, és minden, az intézmény által befogadott, ellátott áldozat esetében végzett

segítség

fontosságú

volt.

a

későbbi

Az

egészségkárosodások

intézet

munkatársai

elkerülésében

időközben

más

nélkülözhetetlen problémákkal

is

szembetalálkoztak. Ilyen volt a vidéken tanuló gyermekek hazakerülése, biztonsága. Ez a feladat is legnagyobbrészt a gyermekjólétis munkatársakra hárult. Nehéz volt az ügyintézés a telefonvonalak leterheltsége miatt. Este a károsult családok elhelyezésében segítettek az ideiglenesen kialakított szálláshelyeken, ahova orvosi ellátást is szerveztek. A közvetlen krízishelyzet után a mentősök több hónapon keresztül az intézmény telephelyén, a dolgozókkal együtt 24 órás ügyeletet tartott a lakosság ellátása érdekében. Már október 4-én megszervezték 100 fő részére az étkeztetést, melynek lebonyolításában jelentős munkát vállaltak a későbbiekben során is. Már a második nap megkezdték az intézmény dolgozói az érintett utcák, családok feltérképezését, mely közben segítették a mentési munkálatokat is. A sokkos állapotban lévő emberek egy része nem akarta elhagyni az otthonát, ezért különösen fontos volt, főként az idősek esetében az intézményből jól ismert gondozó jelenléte, megnyugtató szava. Emellett kiemelten fontos feladatként hárult rájuk a sérültek feltérképezése, majd az ezt követő, a kórházakból való eltávozásukkor elhelyezésük segítése, nyomon követése.

Közben

folyamatosan

fogadták

az

adományozók

felajánlásait,

illetve

közvetítették azokat a kijelölt gyűjtőhelyekre. A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak lelkesedése a katasztrófa óta sem hagyott alább, melyet a teljesség igénye nélkül a


Oldal 64

következő általuk elvégzett tevékenységek bizonyítanak: A

kijelölt

elosztóhelyen

több

héten

keresztül

fogadták,

és

osztották

az

élelmiszereket, tisztító és tisztálkodási szereket. Az intézmény dolgozóinak feladata volt az elöntött területen lévő ingatlanokban bentlakó családok értesítése a károsult házak bontásának ütemtervéről is. Összességében megállapítható: A reggeltől-estig, hétvégén is tartó feladat mind fizikailag, mind pszichésen nagyfokban terhelte a gyermekjólétis és családsegítős munkatársakat. Feladatuk napról-napra nőtt, bővült, ők pedig igyekeztek ennek megfelelni. Az adományozók közül rengetegen az intézményen keresztül akarták eljuttatni a felajánlandó adományaikat a családoknak, gyermekeknek. Ekként mindenről pontos adminisztrációt vezettek. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a katasztrófa

által

érintett

emberek

az

óriási

trauma

hatására

elvesztették

biztonságérzetüket, döntésképtelenné váltak jövőjüket illetően. Ezért nagy szükségük volt a lelki támogatásra is. A Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakemberek segítségével igyekezett a katasztrófa okozta fájdalmat, feszültséget enyhíteni az érintettek körében.

Törvényi kötelezettségek - Pénzbeli ellátások: A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.) 2009. január 1-jétől hatályos módosítások alapján a munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli személyek esetén két kategória jött létre az eddigi egy (segély) helyett. Ekként a rendszeres szociális segélyre jogosultak: egészségkárosodottak; 55 év felettiek; háztartásukban 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelnek gyermek ellátását napközi ellátást biztosító intézetben nem tudják biztosítani [Sztv. 37/B.§ (1). Feltételként az

került

megjegyzésre,

hogy

az

önkormányzat

által

kijelölt

szervvel

való

együttműködésre törekedni kell (kivéve egészségkárosodottak Sztv. 37/C.§ (1) bek.)]. A rendszeres szociális támogatástól eltérő, további különböző jogcímen járó pénzbeli ellátásokat az önkormányzat rendeletben szabályozza az Sztv. 25.§-a alapján, melyek a következők lehetnek: Az Sztv. 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás, (normatív, helyi); átmeneti segély (Sztv. 45.§) és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A lakásfenntartási támogatás (normatív és helyi ellátást) kötelező szabályozni. A pénzben

megállapított

támogatást

természetbeni

támogatásra

kell

átváltoztatni,


Oldal 65

amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatás összege nem rendeltetésszerűen kerül felhasználásra.

Jogszabálysértő

akkor,

ha

szociális

helyzettől

független

feltételt

határoznak meg [meghatározott ideig történő helyben lakás, életvitelszerűen ott tartózkodás-57/2002. (XI.28.) AB hat., 46/2004. (XII.1.) AB hat.] vagy az igénylők ingó, ingatlan

vagyonnal

rendelkeznek,

amiből

lehetőségük

lenne

jövedelemhez

jutni.

Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

8. diagram: A 2011-es évben lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Devecserben

A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy(ek) részére átmeneti segélyt nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a családban élők esetén a nyugdíjminimum 150 %át, vagy egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 200 %-át, és a kérelmező az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. Az átmeneti segély a rászoruló kérelmére vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megállapítható. (Átmeneti segély egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal adható.)


Oldal 66

15. táblázat: Devecserben a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma az elmúlt két évben jelentősen nem növekedett 2010 HÓ Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

FŐ 13 13 12 12 12 12 12 12 12 11 11 11

2011 ÖSSZEG 328885 328885 298915 298915 298915 298335 298335 281765 277945 258825 258825 258825

HÓ Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

FŐ 11 11 11 11 12 12 13 13 13 13 13 13

ÖSSZEG 258825 258825 258825 258825 279235 279235 354575 341755 341755 341755 341755 341755

Devecserben a teljes lakónépességhez viszonyítottan a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az iszapömlést megelőző 3 évet vizsgálva kiemelkedően magas, stabilan 50% felett volt. 16. táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (20052009.) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma Mutató/Időszak 2005 2006 2007 2008

2009

Lakónépesség (fő)

4981

4922

4875

4806

4611

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma (fő)

1682

1661

1645

1640

1610

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma (fő)

746

729

747

770

740

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban (pl rokkantsági nyugdíj, árvaellátás, hozzátartozói nyugdíj) részesülők száma összesen (fő)

2845

2812

2826

2853

2773

2.3.4. Egészségügyi ellátás Háziorvosi szolgálat Devecserben

önkormányzati

fenntartású

rendszerben

működő

háziorvosi

rendelők, és alapellátást és szakellátást biztosító intézmények is vannak. A városban az


Oldal 67

orvosi

rendelők

a

településen

négy

helyen,

az

ellátási

igényekhez

igazodóan

helyezkednek el. Az orvosi ellátást 4 háziorvos és 1 fogorvos végzi. Devecserben

fekvőbeteg

ellátására

szolgáló egészségügyi

intézmény nincs.

Kórházi ellátásra szoruló betegek Ajkára vagy Veszprémbe kerülnek.

17. táblázat: Devecser városának egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatói Mutatók/Időszak

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Működő háziorvosok száma A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adat (eset) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban (székhely szerinti adatok) (db)

5211

5163

5084

4981

4922

4875

4806

4641

4

4

4

4

4

4

4

4

5131 8

4920 7

5020 9

4937 9

5345 1

4770 0

5188 9

5212 2

n.a.

n.a.

2608 4

2569 1

2409 0

3527

2978

2597

n.a.

n.a.

8116 1

8793 6

8305 8

8229

6877

5399

Védőnői szolgálat A védőnői szolgálat az egészségügyi alapellátás része, körzeti beosztás szerint működik, biztosítva az egységes, magas színvonalú preventív ellátást a nővédelem, a várandós anyák, a gyermekágyas anyák, valamint a 0-16 éves korú gyermekek gondozása területén. Jelenleg a településen 3 védőnő dolgozik.

Szakrendelők Devecseren: Fül-orr-gégészet Nőgyógyászat Fizikoterápia Gyerekgyógyászat Szemészet Sebészet Reumatológia


Oldal 68

2.3.5. Közigazgatás és kultúra A Devecseri Könyvtár története ma már elválaszthatatlan a várkastély épületétől, ekként ennek a patinás építménynek a történetétől is szólnunk kell, melyben a könyvtár 1986. szeptember 12-én kapott otthont. Az Esterházy-kastély9 egészen a XIV. század közepéig a Csoron család birtoka volt. Az írott forrásokban legelőször 1502-ben említett Devecseri Csoron András a mohácsi vész körüli években kastélyt építtetett Devecserben, ennek a kastélynak részleteit sikerült megtalálni az Esterházyak épületének falaiban. Ekkor a belső udvar körül tornyos, bástyás falak védték és a Torna patakból táplált vizesárok vette körül. A középkor és a korai újkor ezt az épületformát, az árokkal, tornyos falakkal körülvett, megerősített nemesi lakóhelyet nevezte kastélynak. Manapság inkább a Jókai Mórtól származó várkastély névvel illetik. 1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot rajta a kastéllyal, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig. A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A 17. század végén vagy a 18. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt. Az átépítés inkább csak a főépületre vonatkozott, a kastély külső falait, tornyait és bástyáit éppen az 1760-as években kezdték bontani. A jelenlegi plébániatemplom 1761-1762-ben történt építése alkalmával a kitermelt földet a vizesárok betöltésére használták fel. A külső falakat olyan mértékben bontották meg akkor, hogy 1766-ban egy szakaszon új kerítés falazását rendelték el. Ugyanekkor a falakon belül már állt a mai melléképületek egy része, amelyekben az uradalmat irányító tisztségviselők laktak. A 18. század végére mindennek ellenére az épületek már nagyon rossz állapotban voltak. Újjáépítésére több terv készült, a megvalósult terv – amelynek a főépület a mostani alakját köszönheti – a pozsonyi német Georg Karl Zillach építész műve lett, akinek rajzai 1945 előtt, a háború végén elpusztult pápai Esterházy levéltárban még láthatók voltak. Az építkezés az 1790-es évek elején történt. A főépület átépítése mellett ekkor készült a mai

9

A devecseri Eszterházy kastély, és az ott elhelyezett könyvtár bemutatása során a Devecseri Városi Könyvtár – A kastély története című bejegyzése alapján készült http://www.vkdevecser.hu/tortenet.html#_A_K%C3%96NYVT%C3%81R_T%C3%96RT%C3%89NETE


Oldal 69

barokk főkapu. A 18. század végén a kastélytól keletre elterülő tó vizét lecsapolták, helyére parkot telepítettek. 1790-től megközelítően egy évszázadig maradt változatlan formában a kastély. Rómer Flóris „A Bakony” című 1860-ban megjelent könyve alapján a főépületet akkor ismét magtárnak használták, a melléképületekben a járási hivatalok székeltek. Véleménye szerint az egész épületegyüttes meglehetősen elhanyagolt volt, külső falai düledeztek. A pápai Esterházy grófok ezt követően újra átépítették az egész épületegyüttest. Az építkezés tervezője Voyta Adolf pápai építész volt. Időpontja és körülménye nem ismert. A főépületben ekkor készültek a faragott famennyezetek és a második emeletre vezető falépcső, az összes ajtó és ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját az udvarban levő díszkúttal együtt – ez ma másolatban látható, eredetijét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi – Velencében vásárolták, mindkettő késői reneszánsz stílusú. Az ettől kezdve itt lakó Esterházyak belső személyzete számára alakították ki a melléképületeket, amelyek közül a barokk kapu és az egykori kaputorony maradványa közé új földszintes épületet emeltek. A keleti oldalra kápolnát építettek. A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd újra a járási hivatalok költöztek be. Azoknak Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület sem a melléképületek erre nem alkalmasak, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott. 14-16. ábra: Képek a kastély helyreállított történeti értékeiről

Mindeközben

a

kastély főépületében

kapott

helyet

a

könyvtár.

Átalakításokat

végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy


Oldal 70

töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is. Közigazgatás és kultúra: A Devecseri Városi Könyvtár elődjét, a Járási Könyvtárat 1952-ben alapították. 1966ban 180 m2 alapterületű új könyvtár átadására került sor a településen. 1978-tól már 3

épületben működött a Könyvtár, mígnem 1986. szeptemberében minisztériumi, megyei és helyi összefogással a felújított Esterházy-kastélyba költözhetett a gyűjtemény. A város lakói azért is örülnek az itt elhelyezett könyvtárnak, mert a kastély évszázadokon keresztül számukra rejtélyes és idegen világ volt, ahova csak nagyon keveseknek volt módjuk belépni. Most mindenkinek, a hét hat napján nyitva áll. A Devecseri Városi Könyvtár a Somló-környék kulturális központjaként számon tartott intézmény. Városi feladatok mellett közel 40 település mozgókönyvtári ellátását is végzi. A könyvállomány nagysága meghaladja a 240 ezer dokumentumot. A Könyvtárban 100 féle folyóirat olvasható, kölcsönözhető. A helytörténeti gyűjtemény felöleli a Somló irodalmát is. 2008. október 1-jétől a Városi Művelődési Házzal összevontan működünk Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház néven.

18. táblázat: A könyvtárral kapcsolatos számadatok A könyvtárral kapcsolatos számadatok Időszak

Könyvtárak száma (db)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

1 1 1 2 2 2 1 1 1 1

Kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 49133 42923 43629 39971 42467 42817 40674 39154 61503 29153

Beiratkozott olvasókszáma (fő) 1614 1488 1506 1426 1483 1498 1287 3088 3138 1106

Művelődési Ház Devecser 5000 fős lakossága művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére az 1960-as években épült és az utóbbi években kívül-belül megújult Művelődési Ház áll rendelkezésre. A 360 férőhelyes, modern hang-és fénytechnikai eszközökkel felszerelt


Oldal 71

színházterem mellett 4 foglalkoztató terem biztosít helyet a kulturált szórakozásnak, kikapcsolódásnak. Az intézményben működő szakkörök, csoportok: Nyugdíjas Klub Ifjúsági-és Felnőtt Képzőművész Kör Sakk-kör Hip-hop tánccsoport Gyógytorna Mozgássérültek Klubja Honvéd Bajtársi Kör Ifjúsági Találka Konditorna

Minden

évben

színházi

előadásokat,

pódiumműsorokat,

szórakoztató

nagytermi

rendezvényeket nyújt a közönség számára. Internethasználatot biztosít, és szakmát, jogosítványt

nyújtó

tanfolyamok

kerülnek

megrendezésre.

A

város

lakosságának

egészségmegőrzése érdekében prevenciós napokat szerveznek a helyi civil szervezetek bevonásával. várjuk a gyermek és felnőtt korosztály tagjait.

2.3.6. Ivóvíz szolgáltatás, szennyvízkezelés Devecser

Város

közműhálózat

szempontjából

megfelelően

ellátott

településnek

minősül. Ez érhető tetten a lakossági igényfelmérés eredményeiből is, hiszen a megkérdezett lakosság körülbelül 2%-a vélte csak úgy, hogy az ivóvíz minősége, a gázellátás, elektromos ellátás, telefonellátás és a csatornahálózat rossz lenne a településen. 19. táblázat: Lakásállomány és a közüzemi ivóvízhez köthető adatok Devecser városában (2002-2009) Az ellátottság 2008 óta egészen napjainkig 100%-os. Mutatók Lakásállomány (db)

2002 1856

200 3 1858

200 4 1858

Időszak 200 200 5 6 1865 1871

200 7 1879

200 8 1883

200 9 1883

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km)

123.5

137. 9

122. 9

119. 8

115. 5

115. 8

112. 6

111. 3

50.8

50.8

53.5

50.7

53.3

53.1

45.3

45.3

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

194.5

202. 9

179. 5

190. 1

161

175. 3

178. 6

145. 1

1831

1848

1858

1865

1871

1873

1880

1883

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)


Oldal 72

2.3.7. Távhőszolgáltatás Devecser város esetében nem releváns, mert a település nincsen rákötve semmilyen távszolgáltatóra, rendszerre sem.

2.3.8. Gáz- és villamos energia ellátás A városban középnyomású földgázelosztó hálózat van kiépítve, PE műanyagcsőből. Devecser északi határban létesült gázátadó állomás, mely felől nagyközépnyomású vezeték épült ki Devecser körül nyugati és keleti oldalán, ez utóbbi biztosítja Pusztamiske földgázellátását. A nyugati oldali a vezetékre csatlakozik egy gázfogadó állomás. Jellemzők: 

A gázfogadó állomástól megtáplálva középnyomású földgáz elosztóhálózat létesült a városban.



A

várost

ellátó

középnyomású

vezetékről

leágazik

a

Kolontár

községet

ellátó

gázvezeték. 

A fő gerincvezeték a Vásárhelyi és Széchenyi utcákban létesült, erről ágaznak le a további gerincvezetékek. A középnyomású vezeték védőtávolsága 4-4 m.



A biztonsági övezeten belül tilos: minden építési tevékenység, fák ültetése és szőlőművelés.



A városban közel minden utcában ki van építve a gerincvezeték, az ingatlanok felé leágazó

vezetékek

épültek,

melyre

csatlakoztatva

telekhatáron

szerelendő

a

nyomásszabályozó és mérő. 

A fogyasztás jellege: lakossági, közületi és vállalkozói.



A szolgáltatást az E-ON-KÖGÁZ ZRt. végzi. Az iszapkatasztrófa után a vasútállomás illetve a Hunyadi u.,Bocskai u., Árpád u. és

Vöröshadsereg u. által bezárt területen lévő lakóházakat lebontják, az ipari - kereskedelmi létesítmények megmaradnak. A gázelosztó hálózat egy része elbontásra került illetve a bontás folyamatban van. A tervezési területen belül a rendezési terv alapján, a következő helyeken lesznek lakóterületek,

illetve

gazdasági

és

kereskedelmi

területek,

melyek

földgázellátása

a

következő módon biztosítható. Lakóterületek találhatók a Hunyadi út északi részének nyugati és keleti oldalán, ahol a földgáz

elosztóhálózat

kiépítése

már

megtörtént,

a

gerincvezetékre

való

csatlakozással lehet biztosítani a lakóépületek földgázellátását.


Oldal 73

Vasútállomás és a Torna patak közt lévő gazdasági - ipari - kereskedelmi terület meglévő, megmaradó földgázellátása jelenleg is biztosított. A vasúttól délre, a Torna pataktól északra és a várostól nyugatra gazdasági - ipari terület létesül. Földgázellátások biztosításának céljából a várostól nyugatra lévő nagyközépnyomású vezetékre csatlakoztatva kell egy nyomásszabályozó állomást kiépíteni,

majd

innen

középnyomású

gázhálózat

létesül

az

ipari

üzemek

és

kereskedelmi egységek földgázellátásához. A földgázigények biztosításának lehetősége: A

ipari

-

kereskedelmi

fejlesztési

területek

a

meglévő

nagy-középnyomású

földgázvezeték mentén találhatók. Az ipari területen a középnyomású vezetéket kell kiépíteni a meglévő illetve kialakításra kerülő utakon, oly módon, hogy a gerincvezeték 4-4 m-es biztonsági

övezete

közterületre

essen.

A

lakóterületek

a

meglévő

középnyomású

elosztóhálózat mellett létesülnek. Hálózatfejlesztési javaslat: Az igényelt földgázmennyiség biztosítására PE középnyomású földgáz-elosztóvezeték kiépítését terveztük minden utcában. A lakóingatlanok részére D32 PE leágazó vezetéket kell majd kiépíteni és telekhatáron belül nyomásszabályzók felszerelése szükséges. Az ipari-, gazdasági létesítményeknél a leágazó

vezeték

méretét

egyedileg

kell

meghatározni.

Nagyobb

gázigények

esetén

szolgáltatóval történő egyeztetés szükséges. A gázvezeték anyaga egységesen PE 80/G sárga-csíkos műanyagcső. A fenti gázigények biztosításának céljából a meglévő gázelosztó-hálózatot, illetve gázfogadó állomást felül kell vizsgálni, el kell végezni a hálózat hidraulikai méretezését, szükség esetén a gázfogadó-állomás kapacitását bővíteni kell, míg a meglévő hálózat keresztmetszetét növelni kell. 20. táblázat: Gáz- és villamos energia ellátás Devecserben

Mutatók

Villamos energia ellátás Időszak 2002 2003 2004 2005 2006

2007

2008

2009

Lakásállomány (db)

1856

1858

1858

1865

1871

1879

1883

1883

Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db) A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh)

1970

1980

1995

2002

2000

2003

1985

1992

4706

4768

4638

4765

4699

4681

4654

4450

21. táblázat: Devecserrel kapcsolatos gázfogyasztási adatok


Oldal 74

Mutatók 2002 Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3)

Gázfogyasztás Időszak 2003 2004 2005 2006

2007

2008

2009

1856

1858

1858

1865

1871

1879

1883

1883

1101

1118

1077

1128

1156

1171

1174

1174

5059

6305

7805

9575

8030

11177

12017

10270

1369

1590

1944

1628

1717

1381

1407

1329.4

Elektromos energia ellátás A terület villamos-energia ellátása biztosított. Az ellátó hálózat kiépített, meglévő, a feltételezett bővítési igényeket hosszú távon ki tudja elégíteni. A területileg illetékes áramszolgáltató az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (Hálózati Régió, Veszprém). Egyes

fogyasztók

esetében

lehetőség

van

más

szolgáltatóktól

történő

szabadpiaci

vételezésre, amelynek a keretei folyamatosan bővülnek. Az

ellátás

középfeszültségű

hálózaton

történik,

súlyponti

középfeszültség/kisfeszültségű transzformátor állomásokkal. Ezek az állomások döntően oszloptranszformátor állomások, a belvárosban földre telepített kompakt állomások. Az oszloptranszformátor állomások ellátása légvezetékkel, a kompakt állomások ellátása pedig földkábelekkel történik. A középfeszültségű oldalon a várost ellátó gerinchálózaton lehetőség van a többirányú betáplálásra, szakaszolásra, amely az ellátási biztonságot szolgálja. Az

érintésvédelem

módja

középfeszültségen

védőföldelés

(TT),

kisfeszültségen

nullázás (TN). A kisfeszültségű hálózat döntően légvezetéki és légkábeles kivitelű, a belvárosi és néhány fejlesztendő területen földkábeles megoldású. A történelmi belváros védett területén belül a közép- és kisfeszültségű ellátás keretein belül kizárólag földkábeles ellátás


Oldal 75

alkalmazható. Az újonnan

kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken

törekedni kell a földkábeles ellátásra. A gazdasági és ipari övezetekben megengedett a légvezetékes, ill. légkábeles ellátás. A városi közvilágítás nagyrészt a kisfeszültségű légvezetéki hálózat oszlopaira szerelt lámpatestekkel, kisebb részt földkábeles ellátású térvilágítási lámpaoszlopokkal történik. Az újonnan kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken itt is törekedni kell a földkábeles ellátásra. Összességében megállapítható, hogy a város villamos-energia ellátása biztosított, a várható fejlesztési igényeket a szolgáltató - esetenként hálózati szakaszbővítésekkel - ki tudja elégíteni.

2.3.9. Hulladékártalmatlanítás Hulladékkezelés A települési hulladék szállítását jelenleg az Avar Kft. (Ajka) végzi a területen. A gyűjtéssel és ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

évi

LXIII.

törvény

valamint

a

Közép-dunántúli

régióra

vonatkozó

Területi

Hulladékgazdálkodási Terv alapján történnek. 22. táblázat: Hulladékgyűjtéssel kapcsolatos adatok

Megnevezés, település (mértékegység: háztartás, 1000m3, db) Lakásállomány (db)

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma

2007

2008

2009

Devecser

1879

1883

1883

Kolontár

258

262

265

Somlóvásárhely

451

453

453

Kolontár

219

220

220

Somlóvásárhely

449

449

449

Devecser


Oldal 76

2.3.10. Közlekedés A település közlekedési hálózata A település közlekedési hálózatát távlatban alapvetően meghatározza a település É-i részét térintő M8 gyorsforgalmi út, valamint a szintén tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főúti nyomvonal. Ez alapvetően a településen áthaladó forgalom nagyságára, a közlekedésben részt vevő nehézgépjárművek arányára is kihatással van. A tervezett nyomvonalak megvalósítását követően a városon áthaladó országos közutak veszítenek jelentőségükből, azok jelentős része várhatóan elveszti az országos közúthálózatban betöltött szerepét, és önkormányzati kezelésben kerül. A

Székesfehérvár-Szombathely

vasútvonal

Devecsert

érintő

szakaszának

rekonstrukciójának előkészítése folyamatban van, a vasúti pálya 160 km/h engedélyezett sebességre történő átépítése tervezett. Ennek a beavatkozásnak a város közlekedési hálózatának tekintetében a vasúti átjárók kialakítása szempontjából van jelentősége. A vasútvonal korszerűsítése során a tervezett főúti nyomvonal vasút feletti átvezetésének megvalósulását követően a jelenlegi Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró megszüntetése a vasútüzem szempontjából optimális helyzetet eredményezhet. Ez azonban a településen belüli közlekedés szempontjából jelentős hátrányt jelent. Ezért a település-szerkezeti terv ismerve a jelenlegi szintbeni átjáró forgalomtechnikai problémáit) közlekedési szempontból az átjáró megtartását tartja szükségesnek. A főút nyomvonala az I. ütemben a település NY-i részén a vasút különszintű keresztezésének kialakításával a 8 sz. főút és a 73315 j. állomási bekötőút között valósul meg. Ez jelentős kihatással van a település jelenlegi, jellemzően É-D-i irányultságú közúthálózati szerkezetére. Az eddigi 8 sz. főút irányába tartó járművek várhatóan a Miskei út-Vásárhelyi út csomópontjától (7324 j. és 7322 j. utak keresztezése) megpróbálja a legrövidebb úton elérni a település ÉNY-i részén lévő csomópontot, így ez a forgalom várhatóan az önkormányzati utakon fog megjelenni. Ez a nehézgépjárművek esetében forgalomtechnikai beavatkozásokkal (súlykorlátozás, behajtási tilalom) kezelhető, azonban a személygépjármű forgalom szempontjából az átmenő- és a településen belüli helyi forgalom által is elfogadott optimális megoldás nehezen található. A forgalomcsillapított útszakaszok (egyirányúsítások, forgalomcsillapító küszöbök, Tempo30 zónák) kialakításával az átmenő forgalom jelentős része távol tartható, azonban ezek a beavatkozások a településen belüli forgalmat is akadályozzák. A

tervezett

főút

további

ütemeinek

megvalósítása

a

település

közúthálózati

szerkezetét, forgalmi viszonyait tovább módosítja, melynek során a jelenlegi É-D-i irányú fő forgalmi irány fokozatosan alakul át K-NY-i irányú forgalmi igénnyé.


Oldal 77

Gyorsforgalmi utak M8 (Ausztria)-Szentgotthárd térsége-Veszprém-DunaújvárosKecskemét térsége-Szolnok-Füzesabony térsége (M3) A

gyorsforgalmi

út

nyomvonalának

kialakítása

jelenleg

előkészítés

alatt

van.

A

gyorsforgalmi út kialakítása a jelenlegi elképzelések szerint a 8 sz. főút bővítésével, rekonstrukciójával, illetőleg a települési elkerülő szakaszok megépítésével valósul meg. A gyorsforgalmi út a település közigazgatási területére NY-i irányból a főút nyomvonalán érkezik, majd a Csigere patak keresztezését követően letér önálló nyomvonalra az É-i irányba. A tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának, valamint a jelenlegi 8402 j. ök út keresztezése után a Balácai rakodó behajtójának térségében tér vissza a főút vonalára. az M8 gyorsforgalmi útnak a szerkezeti terv által szükségesnek tartott és javasolt különszintű csomópontjai, ill. keresztezései a 84103 j. bek. út nyomvonal-korrekciójának különszintű átvezetése különszintű csomópont a tervezett Pápa-Devecser- Tapolca főútvonal keresztezésénél a mai 8402 j. ök. út nyomvonalának különszintű átvezetése különszintű átvezetés a zártkerti terület (Tik-hegy) keleti oldalán vezető út vonalában különszintű átvezetés Székipuszta keleti oldalán Főutak 8 sz. Székesfehérvár (M7)-Veszprém-Szentgotthárd-(Ausztria) főút Az M8 gyorsforgalmi út megvalósítása a 8. sz. főút nyomvonalának bővítésével, korrekciójával, valamint a települési elkerülő szakaszok megépítésével tervezett. Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. tv., valamint ez alapján a VMÖK Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005 (V.27.) sz. rendelete szerkezeti elemként mind az M8 gyorsforgalmi út- , mind a 8 sz. főút nyomvonalát tartalmazza, azonban

a

kettős

vonalvezetés

folytonosságát

sem

az

országos,

sem

a

megyei

területrendezési terv nem biztosítja. Azáltal, hogy a gyorsforgalmi nyomvonal nem önálló létesítményként, hanem a jelenlegi főút felhasználásával kerül kialakításra, az előre látható időtávlaton belül a párhuzamosan vezetett M8-8 közúti tengely megvalósulása valószínűtlen. Függetlenül attól, hogy a végleges kialakítás során a kialakuló nyomvonal a gyorsforgalmi hálózat része lesz, vagy a Várpalota-Székesfehérvár közötti szakaszhoz hasonlóan emelt sebességű főútként fog üzemelni, a lassúforgalom számára (pl. mezőgazdasági- és állati erővel vont járművek) használható nyomvonal biztosítása megoldandó feladat. Összegezve ez azt valószínűsíti, hogy távlatban az OTrT-ben szereplő M8-8 sz. főút nyomvonalak helyett a főút bővítésével és a települési elkerülési szakaszok megvalósításával


Oldal 78

létrejövő gyorsforgalmi út fogja a település számára biztosítani a regionális és nemzetközi közúti kapcsolatokat, míg a jelenlegi főút - különös tekintettel folytonosságának hiányárajelentősen veszít szerepéből. A település szerkezetét ezáltal a gyorsforgalmi úttal kapcsolatot biztosító, Devecsertől ÉNy-ra található külön szintű csomópontra, mint a magasabb rendű közúthálózat elérhetőségét biztosító kapcsolódási pontra kell szervezni. Biztosítani kell továbbá a vasútvonal, illetve a gyorsforgalmi út által leszakított - jellemzően beépítésre nem szánt- településrészek és a beépített területek közötti közlekedési kapcsolatokat is. Pápa-Devecser-Tapolca tervezett főút Az OTrT, valamint Veszprém Megye Területrendezési Terve új É-D-i irányú főúti nyomvonalat tartalmaz, mely részben a 8402 j. Devecser-Pápa, részben a 7317 j. DevecserTapolca

összekötő

utak

meglévő

nyomvonalának

korszerűsítésével

tervezett.

Az

új

nyomvonal a 83 sz. főút, Pápa térségéből a 77 sz. főút, Tapolca irányába biztosít főúti kapcsolatot. A tervezett út felfűzi a regionális átmenő forgalmat lebonyolító országos közutakat (7322, 7324, 7317 j. ök. utak), így annak megvalósítását követően a településen az átmenő forgalom jelentős csökkenésére kell számítani. A főút Devecser térségében új nyomvonalra kerül. A főút a közigazgatási határ É-i részén tér le nyugati irányba az összekötő útról, majd az M8 gyorsforgalmi utat és a Székesfehérvár-Szombathely

vasútvonalat

külön

szintben

keresztezve

az

Agrokémia

telephelye és a vasútállomás közötti területen vezet. A főúton a gyorsforgalmi út mindkét oldalán körforgalmú csomópont létesül, amely biztosítja a főút és a gyorsforgalmi út csomóponti ágainak kapcsolatát. Az M8-as út É-i oldalán lévő körforgalomba kerül bekötésre a csomóponti ágakon kívül a 84103 j. borszörcsöki bekötőút, míg a D-i körforgalomba a csomóponti ágak és a régi 8 sz. főút visszaminősülő nyomvonala csatlakozik. A vasút keresztezését

követően

szintén

körforgalmú

csomópont

létesül,

melybe

a

devecseri

vasútállomáshoz vezető út folytatásaként tervezett új nyomvonal csatlakozik. (Az I. ütemben, a vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódóan a külön szintű vasúti keresztesés valósul meg a hozzá kapcsolódó két körforgalommal együtt.) A főút ezt követően a belterület mentén haladva előbb a 7322 j. Devecser-Somlóvásárhely összekötő utat, majd a Téglagyár és a beépített terület közötti szakaszt követően a 7324 j. Devecser-Sümeg összekötő utat keresztezi. Ezt követően az épülő lakóterület mentén vezet és délen, a Sándor major térségében tér vissza a 7317 j. Devecser-Tapolca összekötő út nyomvonalára. Az elkerülő út I. ütemben a vasút külön szintű keresztezése valósul meg. A műtárgy és a kapcsolódó csomópontok a tervezett főút részét képezik. A település ideiglenes kapcsolatának biztosítása érdekében a 73315 j. Devecser állomáshoz vezető út (Vas út) nyomvonalának meghosszabbítása szükséges a tervezett főútig.


Oldal 79

Országos mellékutak 7324 j. Devecser-Sümeg összekötő út (8 sz. főút-Pápai utca-Kossuth Lajos utca-Deák tér-Miskei utca-Sümegi út) Az út nyomvonala a 8 sz. főút csomópontjától indulva szintben keresztezi a MÁV 20 sz. Székesfehérvár- Szombathely vasútvonalat, majd a vasúti átjárót követően az összekötő útba

csatlakozik

a

73315

j.

állomáshoz

vezető

út

(Vas

út).

A

nyomvonal

a

településközponton áthaladva felfűzi a A főúti csomópont és a vasúti átjáró közötti távolság ~30 m, ez a jelenlegi közúti forgalom mellett zárt sorompó esetén a várakozó járművek felállására nem elégséges, a járműveknek több esetben a főút kanyarodó sávjaiban kell várakozniuk. Erre a problémára adhat megoldást a -részben a vasúti pálya korszerűsítéséhez is kapcsolódóan- a település NY-i oldalán a tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút I. ütemében a vasút feletti különszintű átvezetés megvalósítása. Ekkor a 8 sz. főúti kapcsolatot már nem a 7324 j. ök. úti (Pápai utcai) csomópont, hanem a különszintű átvezetésen keresztül a 73315 j. állomáshoz vezető út, valamint annak folytatásában a tervezett főút nyomvonaláig megvalósítandó új országos közúti nyomvonal biztosítja. Ez azonban szükségszerűen magával vonja a Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró megszüntetését, ami azonban nem csak a majdani főúton lebonyolódó tranzitforgalom, hanem a település vasút által elvágott településrészei közötti belső kapcsolatokat is biztosítja. Ezért a vasúti átjáró megszüntetése a település működése szempontjából jelentős hátrányt jelent, mivel a vasút két oldala közötti kapcsolat ezentúl csak a város É-D-i irányú közlekedési tengelyétől jelentős távolságra eső, elsősorban tranzitforgalmat lebonyolító nyomvonalon tud lebonyolódni. A belső forgalom számára a jelenlegi vasúti kereszte- zési ponthoz képest ez akár ~3,2 km kerülőút megtételét is igényelheti. Devecser szempontjából a kedvező közlekedési szerkezet kialakításához a tervezett főút különszintű keresztezése mellett a jelenlegi szintbeni vasúti átjáró megtartása is szükséges. Az I. ütemben megvalósuló vasút feletti különszintű átvezetésre így valóban nem a Pápai utca szintbeni átjárójának teljes forgalma, hanem annak csak egy része terhelődne át. Az új szakaszon valószínűsíthetően a 8 sz. főúton a NY-i irányból érkező forgalom, illetve a

szintbeni

súlykorlátozás)

csomópontban követően

a

alkalmazott teljes

forgalomtechnikai

nehézgépjármű-forgalom

beavatkozásokat megjelenhet.

(pl.

Ezzel

a

beavatkozással az M8 gyorsforgalmi út megvalósításáig is vélhetően orvosolható a 8 sz. főút és a szintbeni vasúti átjáró közelségéből adódó forgalombiztonsági probléma.


Oldal 80

Az összekötő út a vasúti átjárót, és az állomási hozzájáró út csatlakozását követően keresztezi a Torna patakot, majd a Batthyány utca és a Petőfi tér közötti szakaszon ~ 350400 m hosszban új nyomvonalra kerül. A nyomvonal-korrekcióra a történelmi városközpont tervezett

rehabilitációja

során

a

Pápai

utca-Árpád

utca

csomópontjának

térségében

visszaépítendő Esterházy- (Süttő-) malom rekonstrukciója érdekében kerül sor. Az „új nyomvonalra helyezés” ez esetben az út régi, történelmi nyomvonalra történő visszaépítés szándékát jelenti, ez azonban a jelenleg érvényes tervezési paraméterek biztosítása miatt nem teljes mértékben tudja lefedni a régi út területét. A Deák tér rekonstrukciója során a térre bevezető útszakaszom csomópontjainak korrekciója szükséges. A 7324 j. (Kossuth u.) és a 7339 j. ök. út (Szabadság tér/Széchenyi u.) csomópontjának korrekciója szintén a történelmi városközpont rehabilitációja érdekében szükséges, míg a 7324 j. (Miskei út) és a 7322 j. (Vásárhelyi út) ök. utak keresztezésének felújítása a kedvezőtlen forgalomtechnikai kialakítás és a Damjanich utca szerepének felértékelődése, forgalmának várható növekedése miatt indokolt. Az önkormányzat elképzelései között szerepel a Miskei út és a Sümegi út (7317 j. és 7327 j. ök. utak) csatlakozásában körforgalmi csomópont kiépítése. Ennek megvalósítása a csomópontba beérkező forgalmak eloszlásával, valamint forgalombiztonsági szempontból is indokolható. A tervezett főút települést elkerülő szakaszának megvalósítását követően a 7324 j. összekötő út Pápai utca- Petőfi tér-Kossuth utca szakasza veszít az országos közúthálózatban betöltött szerepéből, várhatóan önkormányzati kezelésbe fog kerülni. A Deák tér-Miskei útSümegi út szakasz (csatlakozva a 7339 j. ök. úthoz) a megyei terv besorolásának megfelelően térségi jelentőségűvé válik. 7317 j. Devecser-Tapolca összekötő út (Miskei út) Az összekötő út nyomvonala a Miskei út-Sümegi út csomópontjától indul, kialakítása a tervezési területre - a csomópont már említett körforgalommá való átépítésén kívül- nincs kihatással. Az összekötő út települési szakaszán a Pápa-Devecser-Tapolca főúti nyomvonal megvalósítását

követően

a

forgalom

erőteljes

csökkenésére

kell

számítani.

Ennek

megfelelően jelentősen veszít szerepéből, távlatban várhatóan önkormányzati kezelésbe kerül.


Oldal 81

7339 j. Ajka-Kolontár-Devecser összekötő út (Széchenyi út-Szabadság tér) A nyomvonal tervezési területtel érintett szakaszán jelentősebb változás a Jókai utca csatlakozásának térségében, valamint a már említett Deák téri, 7324 j. ök. úthoz való csatlakozás térségében valószínűsíthető. A történelmi városközpont rekonstrukciója során a Petőfi téren található autóbusz-állomás megszűnik, áthelyezésre kerül. Az előzetesen szóba került több helyszín közül az új autóbusz-állomást a szerkezeti terv a Szabadság téren javasolja kialakítani. A városközpont rehabilitációjához kapcsolódóan a Jókai utca forgalomcsillapított útszakasszá válik, így az autóbusz-állomás

működésének

biztosítása

érdekében

a

Szabadság

téri

csatlakozás

visszaépítése elfogadható megoldás. Ennek megfelelően az autóbusz-állomás forgalmi rendjéhez igazodva a csomópont rekonstrukciója szükséges oly módon, hogy a jelenlegi útcsatlakozás átalakítását követően az a Jókai utca felé a tér területén egyirányúvá válik, míg az ellenkező irányban a Szabadság téren átalakított parkoló szervizútján, az Ifjúság utcával szemben megnyitott útcsatlakozáson keresztül lehet az összekötő út vonalát elérni. Távlatban az összekötő út nyomvonala a tervezett főút megvalósítását követően is megtartja szerepét, a megyei tervben megfogalmazottaknak megfelelően az országos mellékúthálózat részeként Sümeg-Gyepükaján- Devecser-Kolontár-Ajka irányban térségi szerepet fog betölteni. 73315 j. Devecser állomáshoz vezető út (Vas út) A tervezett főúti nyomvonal részét képző különszintű vasúti keresztezés I. ütemben való megvalósulását követően az állomáshoz vezető út szerepe felerősödik. A közúthálózati kapcsolatok

megfelelő

biztosítása

érdekében

73315

j.

út

folytatásaként

megfelelő

paraméterekkel kiépítendő a vasútállomás (Szent Imre utca) és a tervezett főút közötti nyomvonalszakasz. Az állomáshoz vezető út és annak folytatása távlatban -a főút Devecsert elkerülő szakaszának megvalósítását követően- valószínűsíthetően veszít szerepéből. Országos közúthálózati szerepe a vasútállomás megközelíthetőségének biztosítása érdekében csak az I. ütemben megépítendő főút és vasútállomás közötti vonalnak marad, a vasútállomás és a Pápai utca közötti szakasz valószínűsíthetően önkormányzati kezelésbe kerül.


Oldal 82

Települési gyűjtőutak A

Pápa-Devecser-Tapolca

főút

I.

ütemében

megvalósuló

külön

szintű

vasúti

keresztezés, valamint a Pápai utcai szintbeni vasúti átjáró forgalmának korlátozása a településen áthaladó tranzitforgalom, valamint a cél- és eredőforgalom átrendeződését vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a Deák tér térsége és a különszintű vasúti keresztezés között a járművezetők az időben és úthosszban a legrövidebb eljutási lehetőséget fogják keresni. Ez elsősorban a személygépjármű forgalom tekintetében lehet jellemző, feltételezve, hogy a nehézgép- jármű-forgalom az önkormányzat kezelésében lévő utakról kitiltásra kerül. Annak érdekében, hogy a tranzitforgalom akadályoztatása mellett a település belső forgalmának lehető legkisebb zavarásával a megváltozó forgalmi igények kezelhetők legyenek, a várható forgalmi irányokban a gyűjtőúti funkciónak megfelelő, vagy a gyűjtőúti funkcióra alkalmassá tehető nyomvonalak kijelölése szükséges. A településszerkezeti terv ezeket a gyűjtőutakat az Árpád utca-Bocskai utca-Hunyadi utca, illetőleg a Táncsics utca - Damjanich utca vonalon javasolja kijelölni. Ezáltal a személygépjármű forgalom a felüljáró irányába a Deák tér felől a Kossuth utca-Pápai utcaÁrpád utca-Bocskai utca-Hunyadi utca-Vas út (új szakasz), míg a felüljáró felől a Vas útHunyadi utca-Bocskai utca-Táncsics utca-Damjanich utca-Deák tér vonalon bonyolódhat le. Annak érdekében, hogy a Miskei út felől érkező forgalom ne a Damjanich utcán keresztül próbálja elérni a felüljáró térségét, a Damjanich utca egy (a terv javaslata alapján az Árpád utca - Arany János utca közötti) szakaszának egyirányúsítása szükséges az Árpád utca felől az Arany János utca irányába. A gyűjtőutak kialakításához kapcsolódóan az Árpád utca-Pápai utca csomópontjának átalakítása (ez a már említett malom épületének visszaállítása miatt is indokolt), valamint a Miskei út-Vásárhelyi út csomópontjának átépítése szükséges. Egyéb jelentős mezőgazdasági feltáróutak A

tervezési

gyorsforgalmi

út

területet

északról

nyomvonala

határoló

elvágólag

hat

vasútvonal,

valamint

a

É-D-i

település

a

tervezett

irányú

M8

közlekedési

kapcsolataira. Ezért a meglévő, ill. tervezett magasabb rendű közúthálózati elemek mellett a mezőgazdasági- és erdőgazdasági területek megközelítésének szempontjából ki kell jelölni azokat a nyomvonalakat, amelyek ezen területek megközelítését távlatban is biztosítják. A mezőgazdasági

feltáróutak

vonalát

a

vasútvonal

és

a

gyorsforgalmi

út

potenciális

keresztezési helyeit felfűzve célszerű kijelölni, illetve a jelentősebb utak esetében javaslatot


Oldal 83

kell adni a vasút és a gyorsforgalmi út különszintű keresztezési helyeinek megvalósítására. Ezek alapján a tervezési területet érintően az alábbi jelentősebb feltáróutak kijelölése javasolt: A visszaminősülő 8 sz. főút vonalától a Balácai rakodóhoz vezető út, valamint folytatása a vasútvonal különszintű keresztezésével a 7339 j. ök. útig (Széchenyi út) A 7339 j. ök. úttól indulva a vasút különszintű keresztezését követően a zártkerti terület (Tik-hegy) K-i oldalán vezetett nyomvonal, valamint folytatása az M8 gyorsforgalmi

út

különszintű

keresztezésével

(Víztározó

megközelítése),

csatlakoztatva a 8402 j. ök. úthoz A Széki erdő megközelíthetőségének biztosítása az M8 gyorsforgalmi út különszintű keresztezésével Széki-puszta térségében, valamint a nyomvonal csatlakoztatása a Tik-hegy keleti oldalán vezetett feltáróúthoz. Vegyesforgalmú utak A történelmi településközpont rekonstrukciója során cél egy olyan forgalomcsillapított övezet létrehozása, mely a településközponton átmenő, vagy az azt határoló országos közutak és annak forgalma által a településszerkezetben és magában a közlekedésben okozott hátrányait és káros hatásait csökkenti, emellett a környezet minőségét javítja. A településközpont rehabilitációja során a Árpád utca-Táncsics utca-Damjanich utcaDeák tér-Szabadság tér- Jókai Mór utca-Kastélypark által határolt területen belül a közlekedési területeket az ún. „Shared Space” (Közös Tér) tervezési elvei szerint javasolt kialakítani. Ennek megfelelően a közlekedési területeken az egyes közlekedési módok (gyalogos, kerékpáros, gépjármű) egy térben, azonos felületeken, fizikai elválasztás nélkül kerülnek kialakításra. Ezáltal a gépjárművezetők a forgalomcsillapított környezet részévé válnak, és viselkedésüket (pl. a jármű sebessége) a gyalogosok és kerékpárosok által meghatározott mindennapi viselkedési normák befolyásolják. A fizikai elválasztás nélküli közlekedési területek, valamint a közlekedési jelzések (esetleg teljes) hiánya arra készteti a közlekedésben résztvevőket, hogy minden időpillanatban figyeljenek egymásra, számítsanak egymás

megjelenésére,

ezáltal

várhatóan

konfliktusok

kialakulására,

balesetek

bekövetkezésére nem kell számítani. Tekintettel arra, hogy Shared Space az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján főleg olyan történelmi városmagokban bizonyult hatékonynak, ahol az autóforgalom igen alacsony, ezért a program I. ütemében - a Pápa- Devecser-Tapolca tervezett főút települést NY-ról elkerülő szakaszának megvalósulásáig- a 7324 j. ök. út (Kossuth u.-Pápai utca) Deák tér és


Oldal 84

Árpád utca közötti szakasza nem képezi a program részét, itt a jelentős forgalomnagyságra való tekintettel továbbra is a gépjármű, a kerékpáros és a gyalogos forgalom határozott elválasztása szükséges. Közúti keresztmetszeti forgalmi adatok A közúti forgalomszámlálási adatok az „Országos közutak 2009. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” c. kiadvány alapján kerültek meghatározásra. 23. táblázat: Devecser városának forgalmi adatai út

határ

szám

8

80+57

szgk

ktgk

busz J/n

J/n

J/n

szóló

5802

638

142

0

csukl

tehergépkocsi J/n kntg

ntg

k

k

632

sp

mkp

kp

Lassú

Össz

J/n

J/n

J/n

E/nap

pótk

nyv

622

348

439

40

38

20

16

10839

ec

1 8

92+17

5012

464

120

0

362

333

167

345

30

73

46

35

9027

7317

8 92+17 0+000 8

1746

365

90

0

228

177

144

161

3

87

181

29

3866

7322

98+55 0+000 10+39 8

680

68

6

0

115

84

36

17

0

64

125

83

1687

7324

2 0+000 6+177

2404

330

121

0

210

190

157

161

1

125

270

8

4574

1+186 1+186

1269

258

55

0

53

78

53

58

0

17

194

8

2205

7339

4+410 14+81

1688

197

57

1

239

138

50

13

0

71

374

19

2922

8402

8 0+000 12+39

1376

204

33

0

115

140

78

79

0

17

27

9

2733

7331

8 0+000 19+04

774

102

42

0

149

99

47

34

0

49

112

42

1716

5

6 0+370

A forgalmi adatokból megállapítható, hogy Devecser belterületét érintő utakon (7317, 7322, 7324, 7339 és 73315 j. utak) a közutak kapacitás-kimerülésére távlatban sem kell számítani. Figyelemre

méltó

azonban,

hogy

a

belterületen

áthaladó

járművek

közül

a

nehézgépjárművek aránya már járműszám alapján is meghaladja a 20%-ot (!), egységjármű számítási alapon ez az érték még magasabb (~37%). Ez az érték -tekintettel arra, hogy ez a jelentős teherforgalom nem cél-eredő jelleggel, hanem átmenő forgalomként jelenik meg a településen-

előrevetíti

a

tervezett

Pápa-Devecser-Tapolca

főút

települési

elkerülő

szakaszának mielőbbi megvalósításának igényét. Szintén kiemelkedő az országos közutak belterületi szakaszain, valamint a külterületi szakaszokon a jelentősebb ipari- és gazdasági területekig a kerékpáros forgalom nagysága.


Oldal 85

A nehézgépjármű-forgalom jelentős aránya a beépített területen zavaró hatású, a jelentős kerékpáros-forgalom mellett fokozott és állandó balesetveszélyt jelent. Vasúthálózat A

város

beépített

területének

északi

határán

halad

a

MÁV

20-as

számú

Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonala. A vasútvonal a Dunántúl egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú vasútvonala, Bobánál a 25-ös számú vonalhoz csatlakozva jelentős szerepet tölt be a Budapest-Ausztria-Olaszország közötti vasúti forgalom lebonyolításában. A

vasút

Devecser

térségében

egyvágányú,

villamosított

vonal,

engedélyezett

sebessége 100 km/óra. A devecseri vasútállomás 6 vágányos, ebből 4 vonatfogadó (II-V.), az átmenő fővágánya a III. vágány. Az I. és V. és VI. vágány csonkavágány, illetve iparvágány. A

vasútvonal

korszerűsítésének,

160

km/h

engedélyezett

sebességre

való

átépítésének előkészítése folyamatban van. A nyomvonal átépítése a közlekedési hálózat szerkezetére nincs kihatással, azonban annak elvágó hatása miatt a vasút keresztezési pontjai a közúthálózati szerkezetet alapvetően meghatározzák. Ezért a vasúti keresztezések, valamint az M8 gyorsforgalmi út átvezetéseinek helyét egymással összhangban, lehetőség szerint egy nyomvonalra felfűzve kell kialakítani. Ennek érdekében a vasútvonal engedélyezett sebességének 160 km/h értékre való növelését követően is indokolt a Pápai utca (jelenleg 7324 j. ök. út) folytatásában található szintbeni vasúti átjáró megtartása. Ennek megszüntetése esetén a vasúttól É-ra lévő területek megközelítése csak több, mint 3,2 km-es kerülő megtételével lehetséges, így a szintbeni átjárás biztosítása a település működőképességének megőrzése szempontjából feltétlenül szükséges. (Az Országos Vasúti Szabályzat a 160 km/h-nál nagyobb engedélyezett sebesség esetén tiltja az utak szintbeni keresztezését, míg gyalog- és kerékpárutak esetében ez az érték 120 km/h). A szerkezeti terv által javasolt keresztezési helyek: a tervezett Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának külön szintű átvezetése a 7324 j. ök. út (Pápai utca) meglévő szintbeli átjárójának megtartása a Balácai rakodóhoz vezető út folyatatásában lévő nyomvonal külön szintű átvezetése a zártkerti terület (Tik-hegy) keleti oldalán vezető út külön szintű átvezetése

Iparvágány-kapcsolatok Devecser vasútállomásához kapcsolódóan több telephely rendelkezik iparvágány kapcsolattal: a Devecseri Agrokémia Kft., a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. fatelepe, valamint

a

TIG

Tartalékgazdálkodási

Nonprofit

Kft.

gabonatelepe.

Ezen


iparvágány

Oldal 86

kapcsolatok távlatban is megtartandók. Közúti közösségi közlekedés Devecsert jellemzően átmenő autóbuszjáratok érintik, a legtöbb járat Ajka-Sümeg és Ajka-Somlóvásárhely irányban közlekedik, valamint meghatározó az észak-déli, Pápa-Sümeg irány forgalma is. Az utasforgalom lebonyolítása érdekében Ajka-Devecser és DevecserPusztamiske között önálló viszonylatban is közlekednek autóbuszok. A vasúti forgalom kiszolgálását eseti jelleggel a vasútállomás érintésével közlekedő helyközi járatok biztosítják. Az autóbusz-állomás távlati helyének kijelölésére előzetesen már több helyszín szóba került, többek között a Miskei út mentén a kórház térségében, a vasútállomásnál, illetve a városközpontban a Szabadság tér, vagy a Deák tér térségében. A távlatban a településszerkezet átalakulására, a lakóterületek súlypontjának déli irányban

való

eltolódására

kell

számítani.

Ez

magával

vonja

az

autóbusz-állomás

áthelyezésének igényét is, különös tekintettel arra, hogy a város már rövid távon a településközpontban a jelenlegi terület-felhasználásnál értékesebb, minőségibb rekonstrukciót

kíván

megvalósítani.

Az

autóbusz-állomás

távlati

helyét

célszerű

olyan

településközponti, vagy központhoz közeli területen megvalósítani, amely az utasforgalom szempontjából

nem

jár

jelentős

szolgáltatási-színvonal

csökkenéssel

és

utazási

idő

növekedéssel, valamint a szolgáltató számára komfortosabb környezetet jelent, lehetőség szerint az utas szám megtartásával, valamint az üzemeltetési többletköltséget okozó útvonal hosszabbodás nélkül. A településszerkezeti terv az autóbusz állomást a Szabadság térne javasolja áthelyezni, míg a vasútállomásnál buszforduló és sofőr pihenő kialakítása javasolt. A Szabadság téri autóbusz-állomás elhelyezésére és több változat került tanulmány és szegélyterv szintjén kidolgozásra, ahhoz kapcsolódva, hogy a városközpont rekonstrukciója során a téralakítás milyen elvek szerint történik. Kerékpárúthálózat A település területét Euro-Velo, vagy országos kerékpárút törzshálózati elem nem érinti. Veszprém megye Területrendezési tervében foglaltak alapján Nemeshany-DevecserAjka-Városlőd-Szentgál-

Bánd-Veszprém

nyomvonalon

térségi

jelentőségű

kerékpáros

nyomvonal kijelölése/kiépítése tervezett. A kerékpárút Nemeshany térségében csatlakozik a Veszprém-

(Nagyvázsony-Kapolcs-Tapolca)-Sümeg-Somlóvásárhely-

Pápa-(Árpás-Győr)

települések érintésével vezetett „81. Balaton - Rába” országos törzshálózathoz. Devecsert érintően a kerékpáros létesítmény a Sümegi út-Miskei út vonalon érkezik a Deák térre, majd a Szabadság téren átvezetve a Széchenyi úton indul Kolontár irányába. A


Oldal 87

Lékai utcán keresztül a kerékpárút csatlakozik a Kastélypark rekonstrukciója során tervezett kerékpárúthoz, majd a Malom árok mellett vezetve hagyja el a tervezési területet. A szerkezeti terv helyi jelentőségű kerékpárutak kialakítását javasolja a település beépített

területétől

távol

eső létesítmények, munkahelyek biztonságos

elérhetősége

érdekében a Miskei út mentén Sándor majorig, valamint a Szabadság tér-Jókai utca-Kastély park-Pápai utca vonalon a vasúttól É-ra található területek megközelítésére. Önálló kerékpáros nyomvonal kerül kialakításra továbbá a Kastélyparkon keresztül, valamint a Szent Imre utca Árpád u.- Vasútállomás közötti szakaszán. A kerékpáros nyomvonalakat lehetőség szerint a közúti közlekedéstől elválasztottan, önálló létesítményen kell megvalósítani. Parkolók, parkolási létesítmények A település központjában, valamint a forgalmasabb kereskedelmi létesítményeknél jellemzően

kijelölésre

és

kiépítésre

kerültek

a

parkolóhelyek,

azonban

telítettsége,

kapacitáskihasználtsága és így szolgáltatási színvonaluk is igen változó. A városban díjköteles parkolási

övezetek,

vagy

időkorlátozással

szabályozott

parkolóhelyek

nem

kerültek

kijelölésre. A városközpont térségében három nagyobb tömbparkoló található: a Petőfi téren (a Polgármesteri Hivatal előtt ~17 db, a tér D-i oldalán további ~12 db), a Deák Ferenc téren (~20 db), valamint a Szabadság téren (~30 db). Ideiglenes jelleggel a Jókai Mór utcában, a malom melletti területen is kijelölésre került kb. 28 férőhely. További jelentősebb számú gépjármű elhelyezésére alkalmas út menti párhuzamos parkoló található a Kossuth utcában (~18 db), a Szent Imre utca Petőfi tér és Árpád utca közötti szakaszán (~26 db) és a Szabadság téren, a kolontári út D-i oldalán található szervizút mentén (~12 db). Gépjármű-elhelyezési problémák a városközpont térségében a Deák téren és a Polgármesteri Hivatal előtti parkolóban jelentkeznek, itt a csúcsidőben a parkolók általában telítettek. A parkolóhelyek számának bővítése érdekében további nagyobb befogadóképességű parkolóhelyek kerülhetnek kijelölésre a Polgármesteri Hivatal udvarában (~16 db), a Jókai Mór utcában (~40 db), valamint a Vasútállomás melletti területen.


Oldal 88

17-20.

ábra:

Devecser

Város

Településrendezési

tervének

felülvizsgálata

Közlekedési munkarész ábrái PAPA NAGYBOGDÁNY

+

♦

PUSZTAMISKE

TAPOLCA


Oldal 89

–

forrás: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 200? ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZTI FORGALMA ( MAGYAR KÖZÚT M7r+ , 2010. )

DEVECSER VAROS TELEPULESRENDEZESI TERVE

KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

1

KÖZÚTHÁLÓZAT FORGALMI TERHELÉSE (E/NAP) TERRAquia Településrendezési, Vízgazdálkodási és Közlekedéstervező Kft, - 2011. március


Oldal 90


Oldal 91

PÁPA NAGYBOGDÁNY

*

*

PUSZTAMISKE TAPOLCA fonót: AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 200? ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZTI FORGALMA ( MAGYAR KÖZÚT NZrl.. 2010.)

DEVECSER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ KQZUTHALQZAT FORGALMI TERHELESE (J. NAP) TERRAquIa Tclcpulcjrcndczcil, VUgoidalkodotl cí Korickcdéjfcrvcző Kfl. - 2011.mórciu*


Oldal 92

A településen belüli és a települést feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Devecser város társadalmi-gazdasági helyzetében alapvető változások történtek az elmúlt egy évben, a vörösiszap-katasztrófát követően. A változások egy része lényeges közlekedési, különösen közösségi közlekedési vonzattal is bír. Ilyen változások például: -

a Devecseri kistérség megalakulása, amely az eddigi, sok szempontból Ajkaorientált – és a lehetségesnél alacsonyabb mértékben kihasznált - kistérségi közösségi közlekedési rendszer átszervezését igényli, hogy Devecser városa kistérsége

valódi

vonzáskörzeti

központjává

válhasson,

ez

a

szerepe

erősödhessen, -

a

településszerkezet,

megkívánja

az

településterület

hangsúlyos

autóbusz-közlekedés

megváltozása,

rendszerének

városon

mely belüli

újragondolását, -

a vasútállomás és a Torna-patak közötti terület gazdasági-vállalkozói övezetként történő újonnani kijelölése, melynek révén – ismerve a beruházói érdeklődés intenzitását és a már most előkészítés alatt álló projekteket – nagyszámú új munkahely keletkezik, melynek megfelelő közösségi közlekedési megközelítését biztosítani

kell.

Ebben

a

térségben

a

többféle

(vasúti,

autóbuszos,

személyautós, teherautós, kerékpáros, gyalogos) megközelíthetőség miatt egy valamennyi közlekedési módot integráló intermodális csomópont kialakítása látszik megfelelő megoldásnak.

A város és térsége közösségi közlekedése újragondolásának és fejlesztésének szükségességét erősítik továbbá a térségben tervezett nagyvolumenű és nagyjelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztések. A MÁV fejlesztési főosztályának tájékoztatása alapján Devecsert érintően a 2014-2020-as időszakra ütemezetten tervezett a vasúti hálózat fejlesztés megvalósítása, melyre a tervek jelenleg is rendelkezésre állnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részéről előkészítés alatt áll a 8-as sz. főközlekedési út fejlesztése, továbbá a Devecsert nyugatról elkerülő út és az új közúti-vasúti kétszintű kereszteződés kialakítása. Az Országos Területrendezési Terv új főúti kapcsolatként jelöli meg a Pápa-Devecser-Tapolca vonalat, melynek révén a Győr-Balaton nyugati medencéje közötti legjelentősebb út Devecseren át fog majd vezetni. Emellett kiemelt cél Devecser térségében illetve városközpontjában a közösségi közlekedési módok együttműködésének továbbfejlesztése.


Oldal 93

A lakossági igényfelmérésben sűrűn szereplő útfelületek javítása, Devecser város vezetése ennek ellenére kiemelten kezeli a közúthálózat fejlesztésének kérdését, melynek a következő elemei körvonalazódtak: Pápai út Pápai

út

mindkét

zöldfelületek

oldalán

területen,

kármentesítése,

elkezdődött telken

rehabilitációja.

a

belüli

Az

állami

tulajdonban lévő útpálya mellett önkormányzati területsávok

találhatók.

Mint

a

város

legforgalmasabb bevezető útja a Pápai út nem maradhat ki a város távlati – útfelújításokat tartalmazó

–

beavatkozásainak

köréből.

A

városkapuként rekonstruálandó Esterházy-malommal együtt a város arculati eleme a Torna-pataktól a központig terjedő útszakasz. A kastélypark és az új közpark közötti állami, önkormányzati telkeken az útpályával együtt a zöldfelületeket, csapadékvíz elvezetéseket, hidakat, közvilágítást is rendezni kell. Mivel a (tervezett) rendezés után a Devecserbe látogató – jelenleg - egyből a várat északi irányból takaró - oda nem illő – várfallal találja magát szemben, így ennek elbontása ezen szempontból is indokolt. Szent Imre út A Szent Imre út nyomvonalát a ’30-as években a vasút, vasútállomás megépítésével együtt jelölték ki. Tengelye a Petőfi térről indul és a vízfolyásoknál finoman megtörve célozza meg az állomás épületét. Az új közpark rendezése már tervbe vette a közvetlenül érintett

szakasz

rendezését.

Ehhez

hasonlóan

fasorral

szegélyezett

gyalogos

és

zöldfelületekkel szeretné az önkormányzat rendezni a telekhatárok közötti területsávokat. A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca) A történelmi belváros északi vonala az Árpád utca, Bocskai utcák rehabilitálódó térfala fogja alkotni a település másodlagos városképét, a belváros után. Ezeknek az utcáknak közterületeit egyszerű gyalogos, zöld és útfelületekkel tervezik kialakítani, ahol a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás is megoldást nyer. Körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése) A Miskei és a Sümegi út kereszteződésében 2 országos főút találkozik. A csomópont forgalmát a jelenlegi „T” alakú kereszteződés nehézkesen tudja kezelni, ezért körforgalom kialakítását tervezi az önkormányzat.


Oldal 94

További célok: - lehetővé tenni a kedvezőtlen elhelyezkedésű, korszerűtlen és leromlott állapotú központi buszpályaudvar új, kedvezőbb helyszínen megfelelőbb kapacitással való kialakítását, - új intermodális csomópont kialakítása, amely optimálisan hasznosítja a jelenlegi vasúti pályaudvar számára rendelkezésre álló tereket; - új közlekedési alközpontok kialakítása az igények szerint - minőségi változás elérése preferenciájú életében,

a

városközpont

alapvetően

gyalogos

és

kerékpáros

- akadálymentesítés - korszerű információs kapcsolat biztosítása a vasúti-, a helyközi és távolsági autóbuszos forgalomban résztvevőknek, - biztosítani a tömegközlekedést használók kulturált átszállási, várakozási, megállási feltételeit is. - parkolási lehetőségek kialakítása, P+R, B+R

24. táblázat: Devecser város nyilvántartása alapján készített táblázat mely a gépjárművek számát és fajtáját tartalmazza Gépjárművek Mutatók Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint (db) Motorkerékpárok száma (db) Autóbuszok száma (db) Teherszállító gépjárművek száma összesen (különleges célú gépkocsival együtt) (db)

Időszak 2005 2006

2002

2003

2004

2007

2008

2009

1197

1318

1366

1392

1375

1390

1398

1364

48

46

46

46

48

55

60

58

1

1

1

1

1

1

1

1

163

163

183

214

221

241

240

249

2.3.11. Köztemető fenntartás és üzemeltetés Devecserben egy temető található. A temető karbantartását, üzemeltetését és ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. A Kft. által végzett (Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:) zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások: hulladék szállítás szennyvíz szolgáltatás


Oldal 95

parkgondozás

A fenntartási, karbantartási, esetleges kárelhárítási munkálatokat saját keretein belül oldja meg a fizikai állomány közreműködésével, külső vállalkozót csak a speciális szaktudást igénylő karbantartási munkálatokra bíz meg. A feladatok ellátására minden évben ütemterv készül, a pénzügyi fedezetet az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja a Kft. részére. 22. ábra: Régi síremlék a devecseri Ótemetőben (Fotó: Czeidli József)

2.3.12. Parkfenntartás, köztisztaság Devecser több nagyobb parkkal is rendelkezik, melyek a következőek: 1. Devecseri Eszterházy Kastélypark A

devecseri

Esterházy

kastélypark

mind

műemléki,

mind

természetvédelmi

szempontból kiemelkedő értéket képvisel a Közép-dunántúli Régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert, vagy ismertebb elnevezéssel élve angolpark stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. A Tornapatak egykori öntésterületén, a vizek lecsapolásával kialakított park mély fekvésű vizes


Oldal 96

terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok látogatót vonzott ide. Számtalan rendezvény színtere volt a park, ugyanakkor a kikapcsolódni, sportolni vágyók találkozási pontját is jelentette a településen. A 2010 októberében bekövetkezett vösöriszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna-patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 méter magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteget hagyott a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A park a település életének egyik legmeghatározóbb színtere, ezért fontos, hogy a park a város életbe való visszaintegrálása megvalósuljon mihamarabb, tovább szolgálva ezzel a település és térségének lakosságát. 23- 26. ábra: A Kastélypark egykor


Oldal 97

27-29. ábra: Az vörösiszap katasztrófa után

30- 32. ábra: A Kastélypark ma

2. Az elbontott házak helyén létrejött emlékpark A vörösiszapban károsodott házak elbontása után egy hatalmas méretű terület szabadult fel a városban, melynek eredményeképpen egy három tavat is magában foglaló park alakítottak ki. 33. ábra: Az elbontott házak helyén létrejött emlékpark


Oldal 98

3. Szabadság téren elhelyezkedő park 34. ábra: A Szabadság téren álló Gárdonyi Géza emlékmű

4. Hősök terén elhelyezkedő park 35. ábra: A Hősök terén elhelyezkedő szökőkút


Oldal 99

5. Virágzó utca és Miskei utca park (hrsz: 1453/2) és Virágzó utca (hrsz: 1453/3) 36. ábra: Virágzó utca és Miskei utca park

6. Fehértó közpark (hrsz: 1542) 37. ábra: Fehértó közpark


Oldal 100

Parkok közterületek fenntartása Hasonlóan a temető fenntartásához, a parkok és a közterületek karbantartását, üzemeltetését és ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. A Kft. által

végzett

(Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:)

zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások: hulladék szállítás szennyvíz szolgáltatás parkgondozás

2.3.13. Összefoglalás Devecser a Bakony és a Balaton-felvidék dombos-erdős térségétől nyugatra, a Torna patak völgyében, a Somlótól 7-km-re, Ajka szomszédságában található a város. Megközelíthetősége országos szinten a 8-as számú főúton Budapest ill. Rábafüzes felől, vasúton pedig a Budapest-Szombathely vonalon. Mind a közvetlen, mind pedig a távolabbi térségekkel a kapcsolat változó minőségű utakkal biztosított. A város úthálózata közlekedés szempontjából kiépített. Az utak minősége a jelenleg érvényes nemzeti szabványokban foglalt előírásoknak megfelel. Az utak 99%-ban rendelkeznek

szilárd

útburkolattal,

melyek

–

a

kommunális

szennyvízcsatorna

és

ivóvízhálózat cseréjének beruházása után nagy részben teljesen felújításra került, új burkolatot kaptak – azonban folyamatos karbantartást és javítást igényelnek. Célszerű lenne kerékpárutak létesítése ill. a járdahálózat teljessé tétele, felújítása, korszerűsítése, a lehetőségekhez képest akadálymentesítése a gyalogos közlekedés részére. Az infrastruktúrára jellemző, hogy a vezetékes ivóvízhálózat kiépítettsége 99%-os. 2003-ban kiépítésre került a „téglagyári lakások” ivóvízhálózata. A szennyvízhálózat kiépítésre került, azonban a 8-as számú főút túloldalán, valamint egyéb külterületeken még kiépítés előtt, tervezési és engedélyezési stádiumban van. A szennyvízhálózatra rákötött ingatlanok száma 1409 db, amely 84%-os arányt mutat. A szennyvízcsatorna hossza a gravitációs esetben 1.640 m (NA 300 KG PVC) valamint 23.833 m (NA 200 KG PVC), nyomott esetben pedig 335 m (D 160 KPE) és 1.124 m (D 90 KPE) hosszúságú. A szennyvízminőségi mutatókat a Program 2. számú melléklete tartalmazza. A városban zárt csatornarendszer található – a város központi részén csapadékelvezető funkcióval – , amely szintén felújítást ill. gyakori karbantartást igényel. Az energiaellátás tekintetében az elektromos árammal való ellátottság teljes körű, a lakások közel 70%-a gázfűtésű, jellemző még a vegyes tüzelésű fűtési mód is, amely a téli hónapokban a levegő vonatkozásában szennyezettségi problémákat okozhat.


Oldal 101

Demográfia, kultúra, intézményi ellátottság A város népessége 5.138 fő, a demográfiai folyamatokat stagnálás jellemzi. A regisztrált munkanélküliek – álláskeresők - aránya ~ 11,5%. A város intézményei: Gárdonyi Géza Közös Művészetoktatási Intézmény

Fenntartású

Általános

Iskola

és

Óvoda,

Alapfokú

Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Város Polgármesteri Hivatala Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház Művészek közül számos kiemelkedő egyéniséget nevelt a város. Jelenleg Nyugdíjas népdalkör, Gyermek furulyakör és tánccsoport, fúvós zenekar, valamint Irodalmi baráti kör működik.

2.4. Környezeti állapot 2.4.1. Lakáshelyzet Háztartások és lakáshelyzet Devecserben Devecserben az utolsó 10 évben átlagosan négy lakás épült, melyek teljes egészében a saját használatra, családi házas formában épített lakás besorolásába tartozik bele. (Iszapkatasztrófa előtti állapot!) Az újonnan épített házak esetén kiépítésre került a közüzemi vízvezeték és gázvezeték is. Devecserben mindez kiegészült az újonnan épült lakások becsatornázásával is – minden házban kiépítésre került a közcsatorna. 25. táblázat: Lakáshelyzet Devecserben az iszapkatasztrófa előtt Mutatók 2002 Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (db) Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (db)

1Lakáshelyzet Időszak 2003 2004 2005 2006

1856

1858

2

2

1

2

2

1858

2007

2008

2009

1865

1871

1879

1883

1883

7

8

8

4

2

3

4

8

4

1

7

8

8

4

2


Oldal 102

Az iszapkatasztrófát követően Devecserben egy új lakópark létesült. Az új településrészben épült 87 ház műszaki átadása befejeződött, a kivitelezők 2011. júliusában javították ki az esetlegesen felmerült hibákat. Az átadás több ütemben zajlott, melynek zárásaként az utolsó épületet 2011. augusztus 4-én vehették birtokba a tulajdonosok. A település határában felépült új városrészen a parkosításra és a zöldterületek kialakítására is nagy gondot fordítottak a kivitelezők. Ekként növelve a lakosság elégedettségét, és megmutatva azt, hogy a város elkötelezetten szeretné a város vonzerejét növelni, és az ott élők lakókörnyezetét otthonosabbá tenni.

38. ábra: Az átadott új lakópark Devecserben – 2011

2.4.2. Természeti környezet A

pannóniai

flóratartomány

(Pannonicum)

három

flóravidéke

(Matricum,

Transdanubicum, Eupannonicum) hazánkban csak egy helyen találkozik, a Devecsertől északra fekvő területen, tehát a város vonzáskörzetének a növényföldrajzi határai máig is bizonytalanok. Egyes vizsgálatok azonban megállapították, hogy a zalai flórajárás északi határa egyben a Széki erdő határaival esik egybe. A Somló és a Bakony között kiterjedt dombos vidék húzódik, amelynek vegetációja a pápai országúttól keletre fekvő része, valamint a Széki, Meggyesi és Nyirádi erdők, amelyek viszonylag érintetlenek. Ezeket a területeket már a Saladiense-hez kell csatolni a következők szerint: a Hosszú-hegy nyugati lábánál kezdődő Becsei és a vele összefüggő Széki erdő Noszlop, ill. Devecser határában már a kavicstakarókon kialakult barna erdőtalajon helyezkedik el. Zonális társulása a cseres-tölgyes.


Oldal 103

Flórájában 12 olyan növényfaj található, amelyek nálunk, a Transdanubiában található és oly jellemző rá. Faunájára jellemző a sok róka, vaddisznó, nyest, borz, sün, menyét, a mezőn az ürge, hörcsög, pocok és mezei nyúl állomány, amely a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységek hatására visszaszorult. A város peremterületein gyakori a görény és a patkány. A madárösszetételt főleg a következő fajok alkotják: fogoly, fürj, fácán, bár, ezen fajok populációs nagyságát erősen befolyásolja negatív irányba a vadásztársaságok által kijuttatott veszettség elleni vakcina, ami a rókák elszaporodásához vezetett, ill. vetési varjú,

cinegék,

fecskék,

rigók,

erdei

pintyőkék,

tengelic,

harkályok,

pacsirták,

barázdabillegetők, verebek, szarkák, vércsék, eldugott erdőrészekben pedig baglyok, főleg kuvikok tanyáznak. Ne feledjük, madaraink nagy része védelem alatt áll, bárminemű fejlődési alakjuknak az elpusztítása bűncselekmény!

Környezetállapot jellemzői Levegő A város közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból: -

a természetvédelmi területek kiemelten védett,

-

az ipari területek védett II. kategóriába,

-

az egyéb területek védett I. kategóriába tartoznak.

A levegő fő szennyező forrása – amely leginkább a fűtési időszakban jelentkezik – a fosszilis

tüzelésből

adódik.

A

város

gázellátásával

ezen

szennyező

forrástényező

nagyságrendekkel csökkent. Devecser városában jelenleg 1263 ingatlan van bekötve a gázszolgáltatási rendszerbe. A 8-as számú főút közlekedéséből származó emisszió nem befolyásoló tényező a város levegőjére nézve, a belső közlekedés szennyező hatása azonban

növekvő

tehergépjárművek,

tendenciát

valamint

mutat,

autóbuszok

amely

elavulásának

főleg

a

tudható

személygépkocsik, be.

A

vasútvonal

villamosításával, a vasúti közlekedés levegőszennyező tevékenysége megszűnt. Az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás a közvetlen életteret nem veszélyezteti ugyan, de kiemelt figyelmet érdemel (Téglagyár). A külterületen a mezőgazdasági technológiák szakszerű betartásával a levegő porszennyezése, (talajművelés során) illetve más eredetű szennyeződésének a lehetősége (pl. növényvédelmi technológiák) minimális. A fentiek alapján kitűnik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Devecserben a legfontosabb olyan terület, ahol beavatkozásra van szükség az a belváros levegőjének tisztaságának

megőrzése,

és

a

lehetőségekhez

mérten

a

legnagyobb

mértékű

tisztulásának elérése.


Oldal 104

Különösen nagy szükség van erre, mivel Devecser Városa az iszapkatasztrófa után jelentős porterhelésnek volt kitéve, melynek nyomai annak ellenére is fennmaradtak, hogy a folyamatos mérések kimutatták: a vörösiszap katasztrófa után megtett óvintézkedések és a vörösiszap felszámolására tett kísérletek hatékonynak minősíthetőek.

A vörösiszap után – porszennyezettség A legnagyobb probléma leginkább a kiömlő vörösiszap megszáradását követő hetekben állt fenn, amikor a szállópor koncentrátum megnövekedett a levegőben. A térségben mai napig integrált szállópor-mérési rendszer működik, amely több mérőállomás adatait dolgozza fel. A katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket, de koncentrátuma a térségben megnőtt és a 2011 tavaszi és őszi hónapokban időszakosan átlépte az egészségügyi határértéket. Ezt azt jelentette, hogy a levegő minősége a szállóporral telített napokon nagyjából

a

zsúfoltabb

főváros

levegőjével

egyezett

meg.

A

lakosság

és

a

helyreállításban résztvevők számára a védőálarc és az állandó megfigyelés biztosított volt végig a helyreállítás, takarítás alatt.

Vizek Devecser és környékének vízhálózata a Marcal vízgyűjtő területhez tartozik. A terület nagyságához viszonyítva a Marcal-medence sűrű felszíni vízhálózattal rendelkezik. A medence fő folyója a Marcal. Vízjárását vízgyűjtőjének klímája határozza meg. A Marcal keleti felében a magas felszínek, a bakonyi mellékpatakok, a pleisztocén völgyfenék maradványai. Irányuk a jelenlegi völgyhálózat irányával egybeesik. A Marcal-folyó 52 mellékpatak vizét vezeti a Rábába, ezek közül legnagyobb a Torna-patak, amely a Bakony tetejének nyugati oldalán ered. A Torna-patak talajpusztítása nagy a Devecsertől keletre fekvő szakaszán. A patak vízminőségét legfőképpen az ajkai ipari technológiai fegyelmének a betartása határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy magas szintű a sótartalma, élővilága általánosságban gyér. Devecser vízbázisát 2 db, 1999-ben felújított vízmű kút ill. a Téglagyári-kút alkotja. A gyakori kémiai és bakterológiai problémákkal jelentkező TSZ kutakat szintén 1999-ben kizárták

a

vízellátásból.

A

kutak

által

megcsapolt

vízadó

rétegekből

magas,

összkeménységű, alacsony nitrát és nitrit tartalmú, a védett rétegvizekre jellemző vasas és

magas

ammóniatartalmú

távvezetékeken

érkező

víz

nyirádi

nyerhető víz

teszi

ki.

Az

lehetővé,

ivóvízellátás ami

az

teljessé

esetlegesen


tételét

a

hiányzó

Oldal 105

vízmennyiség pótlására szolgál. Felszín alatti vízfolyás az Egres patak, a város nyugati részén. Időszakos vízfolyással rendelkezik a Csigere patak, mely a várostól északra található. Felszíni vízfelület kategóriába tartozik az agyagnyerő helyek kitermelésének a helyén a kitermelés után visszamaradt bányatavak – többnyire a téglagyár közvetlen közelében-, valamint a festői szépségű Széki tó. A város vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 100%-os. Devecser város ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának minőségi kontrollját, a hatósági ivóvízvizsgálatokat a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi Osztály Akkreditált laboratóriuma is rendszeresen végzi. Az elmúlt évben a vezetékes ivóvíz minőségével összefüggésbe hozható megbetegedés, egészségkárosodás nem fordult elő. Felszíni vizek A tervezési terület vízének befogadója a Torna-patak és a Malom-árok, a Csigereárok pedig a terület Ny-i irányból zárja le. A teljes projektterület a Torna-patak vízgyűjtőjén, illetve nagyobb léptéket tekintve a Marcal folyó jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Torna-patak a forrástól a Marcal folyóba történő betorkolásáig 50,8 km völgyhosszban gyűjti össze a felszíni vizeket. Teljes vízgyűjtő területe 498 km2. Jobboldali mellékfolyója a Csigere-patak, a Malom-árok vize pedig bal oldalról érkezik a Tornába. A MAL Zrt. ajkai timföldgyárának telephelyéről származó szennyvizek és a vörösiszap-tér csurgalék vizeinek kivezetése - a pH érték beállítása után - a Tornapatakba történik. Az Északi- és Déli (a VI-IX. sz. kazetták melletti, illetve közötti) árokrendszerben összegyűlő csurgalékvíz az erőműi salakvizekkel együtt a Torna-patak régi medrén keresztül jut a kolontári Malom-árokba. Az

ajkai

vörösiszap-tároló

kazetták

déli

oldalára

áthelyezett

Torna-patak

mesterségesen kialakított medrébe torkollik bal oldali mellékágként a Csinger-patak és a Padragi-víz. A Csinger-patak az üzem területén folyik keresztül, és attól nyugatra, a vörösiszaptér mellett torkollik a Torna-patakba. Az említett felszíni vizeinek minősége negyedévente kerül mérésre, ellenőrzésre. A fentiekből következően a tervezési terület felszíni vizeinek minőségét nagyban meghatározza az ajkai timföldgyárból származó kezelt szennyvizek és a csapadékvizek minősége, mivel ezek befogadói a Torna- és a Csinger-patakok. A

vörösiszapkatasztrófát

követően

a

Combit

Zrt. együttműködve a

Közép-

Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, áthelyezte az AVITAR mobil mérőkonténert Devecserbe, a Torna patak partjára, ami heti hétszer huszonnégy órában továbbítja a mért vízminőségre - hőmérséklet, pH és fajlagos vezetőképesség - vonatkozó adatokat. A folyamatos mérési adatokat biztosító mobil


Oldal 106

mérőállomás nemcsak folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hanem egy esetleges szennyeződés esetén pedig azonnal riasztást ad. A katasztrófa után a helyszíni mérések eredményei igazolták a felszíni vizek minőségi állapotában bekövetkezett negatív változást, mind a pH, mind a fajlagos vezető képesség nagyságrendekkel növekedett a károsodás következtében. A vonatkozó MSZ 12749:1993 szabvány szerint a patak a károsodással nem érintett részen a pH, és fajlagos vezetés szempontjából tűrhető, III. osztályú, míg a szennyezett szakaszából vett vízminta esetében mindkét komponens tekintetében erősen szennyezett, V. osztályú víznek minősült. A Torna-patak pH értéke a természetes 8,5 pH körüli érték helyett 13pH körüli volt. A katasztrófa következtében a Torna-patakba és a Marcal folyóba mérések szerint kétszázezer köbméter vörösiszap jutott a környező folyóvizekbe. A vörösiszapban levő nátronlúg erős lúgos kémhatást okozott a felszíni vizekben. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére sem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, a veszélyes iszap a kisvízfolyásokon keresztül eljutott a folyóba, majd azon keresztül a Rábában is komoly károkat okozott a vízminőségben és a vízi élővilágban. Az iszapszennyezés a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül, felhígulva, gipsszel és ecetsavval semlegesítetve jutott a Dunába. A

felszíni

vizek

megóvására

az

Önkormányzat

kiemelten

odafigyel,

a

szennyeződéseknek az élővizekbe kerülését – a katasztrófa óta – kiemelten felügyeli.

Felszín alatti vízkészlet A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint

a

kiemelten

érzékeny

felszín

alatti

vízminőség

védelmi

területen

lévő

településeket a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete tartalmazza. E

szerint

Devecser

település

közigazgatási

területe

a

felszín

alatti

vizek

szempontjából fokozottan érzékeny besorolású. Település

Devecser

A

Fokozottan érzékeny

Érzékeny

X

településrendezési

Kevésbé érzékeny

---

terv

készítői

Kiemelten érzékeny felszín alatti terület

---

számára

nem

+

ismert,

hogy

a

vörösiszapkatasztrófát követően történt-e kedvezőtlen változás a felszín alatti vizek állapotában. Ismert viszont, hogy az ajkai timföldgyár területén több monitoring kút


Oldal 107

található, amelyek a felszín alatti vizek állapotának rendszeres ellenőrzését szolgálják.

A

vörösiszap-tározóban

bekövetkezett

havária

eredményeképpen

a

talajvízszennyezés terjedése a topográfiai viszonyok miatt elsősorban Ny-DNy- i arányban, a Torna-patak völgyében várható. Az egyes tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése esetén a felszín alatti vizek szennyeződésének

megakadályozása

érdekében

a

Helyi

Építési

Szabályzat

(HÉSZ)

tartalmaz előírásokat.

Földtani közeg Devecser és környéke talajainak kialakulása a város fekvéséből adódik, azonban a Marcal-medence hatása jobban érvényesül. Az előforduló talajtípusok, részint a barna erdőségi, részint a réti talajok közé sorolhatóak. A kialakulásukat nagyban befolyásolta a Torna patak is. A terület tengerszint feletti magassága 170-210 m között váltakozik. Az emelkedés NY-K-i irányban fokozatos, így a szintkülönbség az egymás melletti táblák vonatkoztatásában nem számottevő. 190-200 m körüli magasságnál, a Torna patak mentén található az öntés réti talajtípus, kissé magasabban, 200-210 m között a csermozjom réti talajtípus helyezkedik el, végül magasabb részeken a kavicsos Ramannféle rozsdabarna erdőtalaj típusa fordul elő. A talajképző kőzet főként pleisztocén eredetű homokos kavics, kavicsos homok, részben pedig löszös iszap.

Élővilág és Természetvédelem Települési szinten nézve országos védelem alatt álló természeti terület, természeti érték (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természeti terület, Természeti emlék) közvetlenül a településen nem található. A város közelében azonban a Devecseri Széki erdő található, mely Európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 besorolású). A

terület

természetföldrajzi

szempontból

a

Bakony

része,

ugyanakkor

növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található. A hegységperemi helyzet és a viszonylag magas évi csapadék következtében egykor vízben gazdag terület volt, melyről régi, részben feltöltődött patakmedrek, mesterséges vízelvezető árkok és a növényzet is árulkodik. Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Jelentős természeti értéket képviselnek a


Oldal 108

terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett növényfajjal (zergeboglár, sárga liliom, magyar lednek, szibériai nőszirom, kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó). Zoológiai vonatkozásban kevésbé ismert a terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős. Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Eszterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba), amelyek mellett megjelentek a fiatalabb, döntően őshonos fajokból álló telepítések is.

Települési és épített környezet Természeti kincsek közé tartozik Devecser város várkertje. A kastély a pápai Esterházy család úriszéke volt. Ők hozattak az országba több különleges fafajtát, amelynek némelyike ma is ékesíti a parkot. A Somló-hegy a várostól 7 km-re, nyugatra emelkedik, amely hazánk egyik legszebb bazalthegye. A Somló, mint a táj koronája vonzza magára az arra járók figyelmét. A hegy természeti értékei, és a méltán híres bora nagymértékben növeli tekintélyét. Magyarország történelmi borvidékei közt a legkisebb, de egyben szüntelen vetélytársa a Tokaji borvidéknek. A legfontosabb szőlőfajták a Furmint, az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Piros Tramini és csak a Somlón őshonos Juhfark. A településen az új családi lakóházak építésének a tendenciája csökkenést mutat, előtérbe került a házak átépítése és bővítése, azonban az elmúlt években az a tendencia is visszaesett. Újabb, közművekkel ellátott, lakásépítésre alkalmas területek 2003-ban lettek kijelölve, a még szabad telkek értékesítése fontos feladat az Önkormányzat számára. A közterületek berendezettségét, kulturáltságát, az utcabútorok karbantartását a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi. A közparkok, így a természeti védettség alá tartozó Várkert (Szabadság park) zöldterületének gondozása szintén a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. feladatai közé tartozik. Közlekedés szempontjából Devecser úthálózata hálós. A rendezési terv szerint a 8as főútvonal – amely a tervek szerint gyorsforgalmi úttá bővül – mellett kerülne kiépítésre a

várost

nyugati

irányból

elkerülő,

tehermentesítő

útszakasz.

A

vasútvonal

korszerűsítéséből adódóan egy külön szintű vasúti átjáró is szintén a tervek között szerepel.


Oldal 109

2.4.3. Városi zöldfelületek Devecserben a jelentősebb zöld területeket a parkok képezik, melyek a 2.3.12.-es pontban kerültek bemutatásra. Devecser történeti múltjával összefügg, hogy természeti adottságaira építve az átlaghoz képest megfelelő és értékes zöldfelületekkel rendelkezik. Történeti zöldfelület és bővítése Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Esősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót. A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófaelhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette. A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében. A

szigorúbban

vett

műemléki

területhez

kapcsolódó egykori

sportterület

a

katasztrófa után felszámolásra kerül, és a sportfunkció kikerül innen. Így ez a történelemi parkhoz kapcsolódó terület a park fejlesztési területévé válik. Javasoljuk az itt található faállomány megőrzését, a történelmileg kialakult malomárok és egyéb árkok, vizenyős területek vízrendezési munkáinak elvégzését.


Oldal 110

A park bővíthető a Torna patakról leágazó árok és töltés mentén. Így egységes zöldfelületként, park funkcióba, zöldterület területfelhasználási egységbe lehet sorolni. Ehhez az idős faállománnyal jellemezhető parkszisztémához kapcsolódhat a vörösiszappal elöntött lakóterület szanálása után emlékparkká alakítandó terület, amely tovább növeli a város ökológiai és rekreációs felületeit és értékét. Ezen a területen gondoskodni kell a megmenekült idős és értékes fák védelméről. Az így kialakuló egymással összefüggő területek funkcionálisan széles kínálatot nyújtanak az itt lakók, és az idelátogatók számára. A sokrétű funkciók növelik a turisztikai vonzerőt. Parkhasználati funkciók: •

történeti kert

•

botanikai ritkaságok

•

klasszikus parkhasználat

• szabadtéri rendezvények (színpadtér, rendezvénytér, vásárok karácsonyi események, kutyakiállítás) •

rekreáció (, játszóhely, séta, futás, kerékpárút becsatlakozása)

•

zarándokút becsatlakozása

•

oktatás - az iskola oktatási rendszeréhez való kapcsolódás, erdei iskolák

•

környezeti nevelés (tanösvények kiépítése)

•

emlékpark

•

élettér az állatvilág számára Városi utcák és terek

A történelmi városmagban, a tervezési területen belül számos értékes, idős fa, fasor található. Ezek védelméről, a fasorok esetleges pótlásáról gondoskodni kell. A kialakuló városi tereknél figyelni kell a zöldfelülettel való borítottságra. A kisebb utcákban egyoldalú fasorok telepítésével alakíthatunk egymással összefüggő zöldfelületi infrastruktúrát. A tájra jellemző honos, illetve történetileg illeszkedő dísznövények használatát kertépítészeti tervben kell rögzíteni.

2.4.4. Védett természeti és épített értékek A devecseri kistérség területét három, különböző adottsággal rendelkező terület a Marcal-medence, a Somló-hegy, Bakony-hegység alkotja, ebből adódik a kistérség változatos és vonzó természeti környezete. A Bakony erdős területei kitűnő vad- és faállománnyal rendelkeznek, a Marcal medence térsége a földművelésnek kedvez, míg a Somló vulkanikus haranghegye a szőlőművelésre alkalmas terület és történelmi borvidék. Ezen felül a térségben jelentős mértékű karsztvíz bázis található.


Oldal 111

A

terület

mérsékelten

hűvös,

közepesen

csapadékos,

a

park

mikroklímája

különösen a meleg nyári időszakban vonzó a látogatók számára. A talaj jellemzően folyóvízi üledékes, iszapos – homokos öntéstalaj – vályogos öntéstalaj kötöttségével jellemezhető. A terület a Kisalföldi és a Bakonyi flórajárás szegélyén helyezkedik el, jellemző növénytársulásai az ártéri puha – és keményfa ligeterdők, gyertyános – kocsányos tölgyesek. A Somló-hegy a várostól 7 km-re, nyugatra emelkedik, amely hazánk egyik legszebb bazalthegye. A hegy természeti értékei, és a méltán híres bora nagymértékben növeli tekintélyét. Magyarország történelmi borvidékei közt a legkisebb, de egyben a Tokaji mellett a leghíresebb is. A legfontosabb szőlőfajták a Furmint, az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Piros Tramini és csak a Somlón őshonos Juhfark. Devecserben az alábbi védett területek találhatók (forrás:www.termeszetvedelem.hu):

Törzskönyvi adatok: Név: Szabadság park Törzskönyvi szám: 18/18/TT/63 Megye: Veszprém Település: Devecser Védettségi szint: helyi jelentőségű Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 10,26 hektár Ebből fokozottan védett: 0 hektár Hatályba lépés éve: 1963 Törzskönyvi adatok: Név: Devecseri Széki-erdő TT Törzskönyvi szám: 179/TT/85 Megye: Veszprém Település: Devecser Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 297,3 hektár Ebből fokozottan védett: 35 hektár Hatályba lépés éve: 0 Törzskönyvi adatok: Név: Sárosfői Halastavak TT Törzskönyvi szám: 264/TT/93 Megye: Veszprém


Oldal 112

Település: Devecser, Káptalanfa, Nemeshany Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategória: TT Kiterjedése: 267,87 hektár Ebből fokozottan védett: 105 hektár Hatályba lépés éve: 0

Széki erdő, Széki-tó A település nagy kincse a Széki-tavi természetvédelmi terület. A 68 hektáros tó, amit

a

Csigere

patak

felduzzasztásával

hoztak

létre,

kitűnő

lehetőséget

nyújt

horgászáshoz. Évente 600 mázsa halat telepítenek a tóba, melynek nagy része ponty, amur, kárász, compó süllő és csuka. Infrastruktúrája kezdetleges, a tó és környezete viszont csendet, nyugalmat áraszt.

A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony

része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található. Védetté a ritka növények miatt nyilvánították, rovar- és állatvilága még nem egészen felkutatott. Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. 39. ábra: Széki tó

Jelentős természeti értéket képviselnek a terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett

növényfajjal

(zergeboglár,

sárgaliliom,

magyar

lednek,

szibériai

nőszirom,

kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó). Zoológiai vonatkozásban kevésbé ismert a


Oldal 113

terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős. Esterházy kastélypark Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Esterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba). A park kedvező termőhelyet biztosít a fás szárú növényeknek. Jelenleg az ártéri puha – és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék. fenyők. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. Az idős, szembetűnő növényállomány mellett az állatvilág sem hanyagolható el. A vizes élőhelyek visszaállítása és a Torna-patak várhatóan sok élőlényt vonz majd, az idős fák számos madárnak adnak fészkelő helyet. Sárosfői Halastavak A Sárosfői-halastavak teljes területe 297 Ha. A tórendszer területe 32 Ha., amely 6 kisebb tóból áll. Vonulási időben a madárlétszám jelentős. Jellemző fajai: rétisas, holló, nagykócsag, szürkegém. Haltenyésztés már nem folyik. A terület kezelője a Bakonyerdő Zrt. A Devecser és Nyirád közötti Meggyes-erdő déli részén lévő halastavak főleg madártani értékeik (pl. réti sas, fekete gólya) miatt kiemelkedőek, de elegyes tölgyeseink jellemző védett növényfajai is megtalálhatók itt. A domb 125-140 millió évvel ezelőtt lerakódott vékony fehér mészkőlemezekből épül fel. Az 1960-ban mélyített kutatóárkokban remekül megfigyelhetők és pontosan elkülöníthetők a felsőtriászban, a jurában, az alsó középső és felső krétában képződött talajrétegek. Később fedezték fel az elhagyott tűzkőbányákat, amelyekből a csiszolt kőkorszak emberei fejtették a szerszámkészítésre alkalmas nyersanyagot.

2.4.5. Összefoglalás Devecserben összesen 10 db műemléki védelem alatt álló objektum található. Helyi természetvédelmi védettség alatt áll a település belterületén elhelyezkedő Eszterházy-kastély parkja. Az angol stílusú park kialakítása Esterházy Ferenc idejében kezdődött az 1800-as évek végén. Ebből az időből maradtak meg a park legszebb fái (Platanus acerifolia, Quercus robur, Acer campestre, Populus alba), amelyek mellett megjelentek a fiatalabb, döntően őshonos fajokból álló telepítések is. Európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 SPA, SCI)


Oldal 114

nem található a tervezési területen. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei szintén nem érintik a tervezési területet. Települési értékvédelem A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §. (1) bekezdése

az

örökségvédelmi

hatástanulmány

készítéséről

úgy

rendelkezik,

hogy

„amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni”. A 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete

határozza

meg

részletesen

az

örökségvédelmi

hatásvizsgálat

tartalmát

településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata során, amely szerint „amennyiben a korábban készített településrendezési eszközök a hatástanulmányt nem, vagy nem kellő mélységben tartalmazzák, akkor e rendelet hatálybalépése után benyújtandó terveknél a tervezési területre kiterjedően a hiányzó munkarészeket pótolni kell”. Devecser

2005-2006

környékén

lezajlott

rendezési

terv

készítése

során

örökségvédelmi hatástanulmány rendkívül hiányosan készült, így az érintett területre a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet rendelkezéseit figyelembe véve kibővített tartalommal és területi hatállyal került kidolgozásra. A hatástanulmányt mint egyéb alátámasztó munkarészt külön dokumentáció tartalmazza. A hatástanulmány a tervezési területen, különösen a történelmi belváros területén belül felmerülő városszerkezeti történeti és strukturális kérdésekre keresi a választ és megfogalmazza a városrehabilitációs terv koncepciójának alapjait. Elemzi a területen fellehető épített és kulturális örökség megőrzésének elveit és módszereit. A táji és természeti értékek védelmére különös hangsúlyt kell fektetni. Az Esterházy parkhoz közvetlenül kapcsolódó területekre ki kell terjeszteni a műemléki védelmet és területével bővíteni a természetvédelmi terület nagyságát. A településen belül található értékes fák egyedi védelmét meg kell oldani. Gondoskodni kell a területek szakszerű fenntartásáról.

2.5. Városi SWOT- elemzése Devecser

Városa

turisztikai

látványosságokban

gazdag

település.

Ezen

látványosságok ki- és fel-használása jelentős előnyt jelentene a város vezetése, és maga a város számára is. Éppen ezért a legfontosabb, hogy városi SWOT elemzés tárgyának a turisztikai lehetőségek vizsgálatának kell lennie: A jövőképhez kapcsolódó SWOT elemzésnek egyik összetevője a legáltalánosabban alkalmazott típusa a 2X2-es táblázat. Ez a mátrix alapvetően a jelen állapot egyértelmű megjelenítésére szolgál. 3X3-s, kevésbé elterjedt változata annyiban több az előzőnél,


Oldal 115

hogy a megfelelő kapcsolódási rendszerben helyet kapnak benne a jelen állapotból jövőbeli célokra

vonatkozó

alternatívák

is.

Az

elemzés

keresztvizsgálataiból

(Erősségek

-

Lehetőségek, Erősségek - Veszélyek, a Gyengeségek - Lehetőségek, Gyengeségek Veszélyek) adódó feladat/intézkedési irányokat a stratégiai célkitűzésekbe kell beépíteni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a 2X2 verziót külön is kiemeljük. Erősségek

Gyengeségek

• jó területi elhelyezkedés

• USP10 hiánya

• Somló és a Balaton közelsége

• félelem

• Bakony természeti értékeinek

• katasztrófa sújtotta terület

viszonylagos közelsége

• hátrányos helyzetű lakosság

• könnyen megközelíthető

viszonylagos magas aránya

• ismertség

• országos ismertséget csak a

• használható épített örökség

katasztrófa után kapott

• szép természeti környezet

• anyagi forrás véges

• Somlói Tájvédelmi Körzet, Széki erdő

• csekély idegenforgalmi kínálat és

• elkötelezett vezetés

szolgáltatás

• összefogás a fejlesztés érdekében • régió központ • kulturális sokszínűség Lehetőségek

Veszélyek • lakosság hozzáállása

• országos ismertség, mint lehetőség a marketingben

•

a

településnek

jelenleg

• turisták hiánya

• hagyományteremtés

• anyagi források szűkülése

kistérségi

erős

turisztikai vonzereje

• új, újszerű, egyedi programok kialakítása •

nincs

szerep

idegenforgalomban is

erősítése

az

•

idegenforgalmilag

képzett

humán

egyenletesen

magas

erőforrás hiánya

• identitás növekedése

•

programok

színvonalának fenntartása A 3X3 verzió keresztkategóriáit a következőképpen értelmezzük. Az Erősség - Lehetőség metszet azt jelenti, hogy milyen módon kell alkalmazni az erősségeket, hogy ki lehessen használni a lehetőségeket. A Gyengeség - Lehetőség kategória azt mutatja, miként lehet leküzdeni a gyengeségeket a lehetőségek kihasználásával. 10

Színvonalas, egyedi igényes turisztikai (Unique Selling Proposition „USP”) kínálat, termékek kialakítása, ami új, jó költéshajlandóságú vendégkört képes Devecserre vonzani, számukat növelni, összetételüket szélesíteni.


Oldal 116

Az Erősségek - Veszélyek metszet segítségével lehet megtalálni, hogy miként lehet az erősségek felhasználásával a gyengeségeket, vagy azok hatását csökkenteni, esetleg kiküszöbölni. A

Gyengeségek

-

Veszélyek

doboz

felvázolja,

miként

lehet

leküzdeni

a

gyengeségeket, hogy ezek ne váljanak reális veszéllyé. Lehetőségek • országos ismertség, mint lehetőség a marketingben • új, újszerű, egyedi programok kialakítása • hagyományteremtés • kistérségi szerep erősítése az idegenforgalomban is • identitás növekedése Erősségek • jó területi elhelyezkedés • Somló és a Balaton közelsége • Bakony természeti értékeinek viszonylagos közelsége • könnyen megközelíthető • ismertség • használható épített örökség • szép természeti környezet • Somlói Tájvédelmi Körzet, Széki erdő • elkötelezett vezetés • összefogás a fejlesztés érdekében • régió központ • kulturális sokszínűség

• figyelmet fenntartó programok kialakítása • kulturális értékekre alapozott programkínálat bővítése • kulturális sokszínűség attrakciókban és programokban történő megjelenítése • komplex kínálat kialakítása • kistérségi programok kialakítása • 8-as út forgalmának megállítása

Gyengeségek • USP hiánya • félelem • katasztrófa sújtotta terület • hátrányos helyzetű lakosság viszonylagos magas aránya • országos ismertséget csak a katasztrófa után kapott • anyagi forrás véges • csekély idegenforgalmi kínálat és szolgáltatás

• programok által Devecser újrapozícionálása • image teremtés • USP kialakítása • ipar negatív hatásának emblematikus helye • károsodott terület idegenforgalmi hasznosítása

Veszélyek • lakosság hozzáállása • a településnek jelenleg nincs erős turisztikai vonzereje • turisták hiánya • anyagi források szűkülése • idegenforgalmilag képzett humán erőforrás hiánya • programok egyenletesen magas színvonalának fenntartása • Balaton turistáinak megnyerése • Somló borvidék által turisták idevonzása • örökségek felújítása, továbbfejlesztése a régió központság kihasználása • az összefogás által az egész lakosság meggyőzese a turizmus fejlesztésének szükségességéről • természeti környezet kihasználása és ezáltal turisztikai vonzerő kialakítása • idegenforgalmi tanfolyami képzés • agilis nyugdíjasok bevonása a programokba • idegenforgalmi kínálat • önfenntarthatóságának kiépítése • USP kialakítása által turisztikai rentábilisan működő idegenforgalmi termék kialakítása • lakosság félelmének megszüntetés, ezáltal a lakosság attitűdjének javítása • katasztrófa utáni ismertség kihasználása a turisták vonzására • „katasztrófa-imázs” átalakítása • programok egyediségének és színvonalának biztosítása • kulturális sokszínűség megjelenítése a programokban


Oldal 117

A SWOT elemzés egyértelműen kimutatta, hogy melyek lesznek azok a súlyponti területek, amelyekről kiindulva lehet megalkotni a termékfejlesztés koncepcióját. A kulturális-, az örökségturizmus, valamint a természetre alapuló turizmus. Ha ezeken a területeken további mélyebb kutatások történnek, akkor sikerül olyan elemeket találni, ami valódi USP-t jelenthet Devecsernek, és kiinduló pontját adhatja kistérségi, ill. régiós együttműködésnek is. A

következő

fejlesztést

meghatározó

tényező

a

borturizmus.

Ez

a

térség

szempontjából meghatározó húzóelem azért kerül csak harmadikként említésre, mert már rendelkezik turisztikai ismertséggel, komoly vonzerővel, és egyben nem kevésbé erős versenytársakkal igen közeli körzetben. A nagy esélyt itt a Somló és Devecser, Somló devecseri kistérség közös, együttes idegenforgalmi megjelenésben látjuk.

Jövőkép

A SWOT elemzés, az annak alapján kirajzolódó súlyponti területek meghatározása után lehet felrajzolni a devecseri turizmus jövőképét. Mivel a turizmus fejlesztését Devecseren (és majd később a kistérségben) a területfejlesztés egyik lehetséges eszközeként tekintettük, így a jövőben is a két terület szinkronitásában látjuk a továbblépéseket, a fenntartást is. Ebben szerepet játszanak a belső erők, az anyagi források éppúgy, mint a humán tőke, ezért a pályázati, oktatási lehetőségeket is ennek szellemében érdemes folytatni. Viszont a turizmus eredményei is gazdagítják majd a közösséget. Hozzájárulnak a munkahely- és bevételteremtéshez, a szolgáltatások, a jelenlegi szűk keresztmetszetet jelentő idegenforgalmi infrastruktúra kibővítéséhez. Az attrakciók kialakításával a turizmus fejlesztése segíti a város meglévő és rejtett értékeinek, történelmi, kulturális örökségeinek feltárását, megőrzését és továbbadását. Továbbra is meghatározó marad a borturizmus szerepe, amit a gasztronómia intenzívebb bevonásával lehet erősíteni. A turizmus szolgáltatásain keresztül tiszta és egészséges környezetet teremt a helyiek és az ide látogatók számára, óvja a természeti értékeket, és örök mementót állít az emberi élet törékenységének, a természet sérülékenységének. A turisztikai attrakciók kialakítása összefogást követel meg a szolgáltatóktól Devecseren belül, és kívül. A „Somló fővárosa” státusz dinamizálja a kistérséget, élénkíti és elmélyíti az együttműködést, a valós, fontos és közös célok érdekében. Az együttműködésnek

ki

kell

terjednie

más

kistérségekre,

és

intézményekre


is.

Oldal 118

A fenntartható, szociokulturálisan érzékeny, környezetbarát idegenforgalmi kínálat elsősorban a helyi lakosság életminőségét, kulturálódását kell, hogy gazdagítsa, mert a vendég is csak akkor érzi jól magát, ha a helyiek által vendégbarátsággal fogadják, és autentikus programokat kap. A devecseri (és majd a kistérségi) turizmus attrakciói nem válhatnak „Patyomkin idegenforgalommá.” A turizmus fejlesztése hozzájárul a humán erőforrás fejlesztéséhez is. A helyi lakosság képzés által részt vesz a vendégek fogadásában, identitásuk mélyül, és ezen tényezők által a város és a falu megtartó ereje növekszik. Devecser és Kolontár, valamint a kistérség turizmusban összehangolt munkáját a partnerség és együttműködés jellemzi.

résztvevőinek

3. VÁROSRÉSZEINEK HELYZETKÉPE 3.1. Lehatárolás 40. ábra: Devecser városrészei


Oldal 119

Devecser Város belterületének bontása 6 nagyobb részre lehetséges, melyek a következők: 1. Iparterület 2. Zöld területek a belvárosban (úgy mint az iszap által elöntött területek helyén) 3. Belváros 4. Falusias jellegű városrész 5. Kertvárosias jellegű városrész 6. „Új lakótelep” városrész A legnépesebb városrésznek a „Belváros” majd „Falusias jellegű városrész” és a „Kertvárosias jellegű városrész” északi fele számít.

3.2. Forgatókönyvek A városrészek megújításával kapcsolatosan az elmúlt évek során több koncepció is napvilágot látott, melyeket azonban a vörösiszap katasztrófa egyik napról a másikra írt át.

Ennek

következtében

nem

sokkal

a

katasztrófa

után

elkészült

Devecser

Településrendezési tervének részleges felülvizsgálata, mely behatóan foglalkozott az elöntött területek rendezésével. A felülvizsgálat alá vont tervezési terület a közigazgatási terület vasútvonal, Kolontárra vezető főút, Széchenyi István út, Szabadság tér, Deák tér, Damjanich utca, Táncsics Mihály utca, Toldi Miklós utca, Hunyadi utca, Torna-patak, Csigere-patak (0160. hrsz.) által határolt területe azok közterületi területrészeit is beleértve. Értékvédelmi oldalról a tervezési terület határán húzódó térfalak épített környezetének vizsgálata is beletartozik a tervezés tárgyába tekintettel arra, hogy a jelenlegi normatív szabályozás megtartása mellett az egyes átalakításokra, foghíjbeépítésekre, bővítésekre vonatkozóan különböző javaslatok kidolgozása is szükségessé válik. Önkormányzati támogató döntés mellett a helyi építési szabályzat értékvédelmi rendelkezései, a helyi védettséget rögzítő jegyzék kiegészítésre került.


Oldal 120

41. ábra: A 2011-ben elfogadott Településrendezési terv vizsgálat alá vont területe, melyben a benyújtandó „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című projekt fejlesztendő területe „különleges terület” minősítést kapott

A tervezési területtel összefüggő rendezési koncepció ismertetése 2.1.1. Petőfi tér, Várdomb A tér rekonstrukciójának célja az egykori történelmi köztéri funkciók visszahozása és megerősítése. Elindult egy szakmai egyeztetés, amelynek tárgya a várdomb tömegének kiszabadítása. A déli oldalon a ’80-as években még megvolt a várárok, mára egyszerű sík zöldfelületté alakult. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni és a várárok területét rendezni szükséges. A buszpályaudvar az Önkormányzat döntésével összhangban a térről kitelepül. A várost elkerülő országos főút megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe

kikerülhet

a

térről.

A

rekonstrukciónak

nem

célja

nagyvárosi

léptékű

térrendezés. Egyszerű eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. Az északi térfal várárok vonalában biztosítani kell a kastélypark és a tér szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán rendezni kell az iskola és a kastély közötti térfelületeket. A vár(kastély) és a tér közötti gyalogos kapcsolatok biztosítására


Oldal 121

javasoljuk az egykori középkori bejárat tengelyének felszabadítását. 2.1.2. Esterházy (Süttő) malom Az épület 1893-as felmérése 3 db felülcsapott vízikereket említ, amelyek 2,722,88 m átmérőjűek és 1,00 m szélesek. A kerekeket a malomárok vize hajtotta, amely a mintegy 3,00 méteres szintkülönbséggel zúgott le az Árpád utca és a Pápai út találkozásánál. A malom körüli karakteres trapéz alakú tér határai a 20. század végére teljesen elmosódtak. A malomépület elbontásával és a malomárok megszűntetésével jellegtelen vízgyűjtővé alakult. Az épület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi

arcának

meghatározó

pontja.

Az

itt

találkozó

utak

csomópontjának

rendezésével visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség nemrég megépült új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád utcáról nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz. A malomépület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok, melynek medrét újra ki kell nyitni. 2.1.3. Deák tér, Szabadság tér, autóbusz pályaudvar A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári

és

pápai

településfejlesztési

utak

futnak

koncepcióval

össze.

összhangban

Az

önkormányzat

meg

kell

által

erősíteni

a

elfogadott tér

körüli

közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni. A Petőfi térről kikerülő autóbusz pályaudvar forgalomtechnikailag kapcsolódik a Szabadság térhez. Kialakításánál törekedni kell arra, hogy a tér környéki épületek működése zavartalan legyen, ezért a buszpályaudvar fejlesztésére kijelölt célterület az egykori majorsági műemlék épületek telke a művelődési ház mögött.


Oldal 122

42. ábra: A tervezési területeket összefoglaló ábra


Oldal 123

Tervezési területek – összefoglalás Devecser történelmi belvárosának városképileg meghatározó közterületei jelentik az elsődleges fejlesztési területet, emellett a

tervezési feladatot a szabályozott

közlekedési és közműterületeken kell megvalósítani. A tervezési területen belül az ütemezhető megvalósítás érdekében a lehatárolt területegységek önállóan fejleszthető, de egymással szorosan összefüggő feladatrészeket alkotnak. 26. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat Megnevezés

Érintett ingatlanok

Terület

1. területegység:

Kastély előterének rekonstrukciója

616; 671; 717

3 735 m2

2. területegység:

Petőfi tér közterületi megújítása

717; 718; 719/1

8 269 m2

3. területegység:

Kastély északi térfalának rendezése

616; 619/10

6 330 m2

4. területegység:

580/1,2; 612; 613/3; 671; 672/1,2; 673/1,2; 674/12 622; 670/1,2

2 663 m2

5. területegység:

Egykori Esterházy-malom környékének rendezése Várárok és környéke közterületi rendezése

6. területegység:

Kossuth Lajos utca közterületi megújítása

799

2 586 m2

7. területegység: 8. területegység:

Deák tér-Szabadság tér közterületeinek megújítása Új autóbuszpályaudvar kialakítása

669/1,2,3; 785/1,2,3,4; 851;852/1,2,3 625; 626; 628; 669/1,2,3

9. területegység:

Déli városkapu körforgalom kiépítése

1451; 1605

10. területegység: Gárdonyi Géza Általános Iskola homlokzatának rekonstrukciója 11. területegység: Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása

705 620/3

Tervezési terület összesen:


8 686 m2

16 909 m2 6 325 m2 4 512 m2 996 m2 1 588 m2 62 599 m2

Oldal 124

A közeljövőben megvalósítandó fejlesztés jellemzése: 43. ábra: A megvalósuló fejlesztéseket és az újonnan létrejövő funkciókat bemutató összefoglaló ábra, mely a területekhez köthető közösségi szolgáltatásokat is tartalmazza Településmag értékőrző megújítása – Petőfi tér: 1. Devecser városközponti területén elhelyezkedő tér által lehetőség nyílik a történelmi és kulturális örökség megőrzésére és fejlesztésére. 2. A város életében meghatározó jelentőségű, köztulajdonban lévő műemlékek, épített értékek értékmegőrző és központi szerepüket visszaadó fejlesztése, védelme. 3. A központi tér funkcióbővítő megújítása 4. Műemléki épületek, építmények közvetlen környezetének rendezése, 5. minőségi utcabútorok kihelyezése egységes arculat alapján. 6. Települési zöldterület növelése. Új funkciók a területen:

1. Közösségi funkció (mely kiegészül egy „soft” elemmel): (közösségi tér létrehozása, ezáltal a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének erősítése, szabadidejének minőségi eltöltése) 2. Városi funkció (Közterületek fejlesztése): (A település közterületeinek /járdák, terek, közparkok/ mennyiségi és minőségi fejlesztése)

Buszpályaudvar tervezett új helye

Eszterházy várkastély épülete

A városközpont északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni, ezért a falazott (funkció nélküli) kerítés eltávolítása szükséges

Szabadtéri vásár és rendezvénytér Új funkciók a területen: 1. Gazdasági funkció (Hozzájárul a terület (tér) gazdasági, szolgáltató és kereskedelmi élénkítéséhez, megteremti ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket) 2. Városi funkció (közterület fejlesztése)


Oldal 125

A városban a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatások, új funkciók Speciális elvárás az önkormányzat tulajdonában lévő, de használaton kívüli épületek támogatásból történő megújítása. Ebben az esetben részletesen be kell mutatni, hogy milyen célra kívánja hasznosítani az adott épületet a pályázó, a betelepülő funkció milyen, eddig más épületben megjelenő funkciónak ad majd helyet, ill. milyen új szolgáltatás megjelenésére teremt lehetőséget.

27. táblázat: Az új funkciók összefoglaló táblázata Új funkció

Az új funkcióról (eddig más épületben megjelenő funkció kiegészítése, vagy új közösségi szolgáltatás megjelenése)

Eredmények Fenntartható területhasználat, Műszaki megalapozottság, Területi kohézió

1.

Közösségi funkció (Várkastély nyugati oldalának rendezése)

Lakosság szabadidejének a városközpontban történő kulturált körülmények közötti eltöltése A terület részeként kialakítandó zöldterület közpark jellege valósul meg.

1.

A projektelem ösztönzi az egységes településkép kialakítását (közös arculati stratégia mentén, melyhez homlokzatfelújítási alap is kapcsolódik)

2.

Projektelem a város központjában avatkozik be, ott teremt új funkciókat

3.

A projektelem műemléki területen valósít meg fejlesztést, mely hozzájárul Devecser épített értékeinek megőrzéséhez és visszaadja a tér eredeti közösségi funkcióját

4.

A Petőfi téren megvalósuló fejlesztés zöldterület fejlesztést (növelést) is tartalmaz melynek eredményeképpen egy élő, a tér méreteihez, adottságaihoz mérten nagy rekreációs teret is ad a lakosoknak

5.

A fejlesztett tér folyamatos kihasználtsága egész évben biztosított. (lásd: jelen

A területen elhelyezhetők a: 

pihenést,



gyermekek szórakoztatását,



ismeretterjesztést,



idegenforgalmi tájékoztatást,



vendéglátást,



játék célját, illetve



a fenntartást szolgáló létesítmények.

A terület térbútorait (utcabútorok) egységes koncepció alapján kerülnek kiépítésre és az anyaghasználat során természetes anyagok kerülnek alkalmazásra.


Oldal 126

2.

Városi funkció (Közterület fejlesztése)

A lehetőségekhez mérten a legnagyobb köztér- és közpark-felület kialakítása.

táblázatot követő „kihasználtság” pontot!) 6.

A fejlesztés célcsoportjának (devecseri lakosság) igényei, szükségletei felmérésre kerültek és ennek megfelelően a város (belváros) központi területén valósul meg a fejlesztés.

7.

A projekt eredményeként kialakításra kerülő közterület illeszkedik a település arculatába és harmonizál a környező épületekkel (tér és a környező épületek összhangja, történelmi közösségi funkció megújítása).

1.

A szabadtéri vásártér hozzájárul a terület (tér) gazdasági, szolgáltató és kereskedelmi élénkítéséhez,

2.

megteremti ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket. (Az örökségvédelmi besorolás alá eső térhez illő – külön erre a célra alkalmas – terület kerül biztosításra.)

3.

A projekt eredményeként olyan új szolgáltatás kialakítására kerül (vásártér), mely a városban máshol nem található meg.

Mely tartalmaz kiállító, szabadtéri, közösségi területet is. Ehhez kapcsolódóan gyalogos zóna (egy a parkot átszelő sétány) is kialakításra kerül. Ezáltal megerősödik a városi funkció. A fejlesztés hozzájárul a

3.

Gazdasági funkció (Szabadtéri vásár és rendezvénytér)



település közterületeinek (utak, utcák, terek, közparkok) mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez,



mindez a devecseri belváros szívében, kerül megvalósításra, mely a lakosság számára a megközelíthetőség, elérhetőség, szempontjából a legkedvezőbb lehetőséget adja.



Végül: csekély mértékben a tér alkalmas lesz rekreációs célú tevékenységekre is.

A Béke utca Petőfi tér felőli vége lezárásra kerülne (az ábrán narancssárgával jelölt terület). Itt kerülne kialakításra egy olyan terület, mely kifejezetten a devecseri vállalkozásoknak (és a város fontos közösségi szereplőinek) adna színteret. A gazdaságélénkítő beavatkozás úgy jelenik meg, hogy a város időszakos és a programtervezetében szereplő (a Petőfi térhez kapcsolható) rendezvényeinek megtartásakor a kijelölt gazdasági (vásár) térre lehetőség nyílna a vállalkozásoknak a kitelepülésre, szolgáltatásaik, termékeik mennél szélesebb körben való népszerűsítésére és árusítására. A kijelölt terület ekként egy önkormányzati tulajdonú piac-, (vásár-) tereként szolgálna.

4.

A fentiekhez kapcsolható cél, hogy a városközpont északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni, ezért a falazott (funkció nélküli) kerítés eltávolítása szükséges. Devecser Város Önkormányzata a projekthez – többek között – úgy járul hozzá, hogy saját erőből, a pályázati források fel nem használásával bontja el várat északi irányból eltakaró falat. (Az elbontott kastélyfal helyén egy zöldterület-fejlesztést, parkosítást fog végrehajtani az önkormányzat.) A városfal esetében felmerülő költségek: Garázsépületek: 981.661 Ft Kerítés és burkolatok: 5.994.300 Ft Összesen: bruttó 6.975.961 Ft


Oldal 127

44. ábra: A városrehabilitáció keretében tervezett (Részlet a pályázati anyag H-1. átnézeti rajzából)

projekt-területelemek

Szabadtéri vásár és rendezvénytér kialakítása (gazdaságélénkítő tevékenység)

Településmag értékőrző megújítása – Petőfi tér Az egykori közösségi tér funkciójának visszaadása, a tér rekonstrukciója

Elköltöző autóbusz állomás, melynek épületkomplexuma elbontásra is kerül

Mindezt – a pályázatban – kiegészítendő: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek


Oldal 128

Kihasználtság A várkastély előtti tér korábbi, történelmi szerepkörét visszakapva részben a városi rendezvénynaptárban szereplő részben egyéb – a városhoz szorosan, vagy kevésbé köthető – rendezvényeknek fog helyt adni. Városi rendezvénynaptárban szereplő olyan programok, melyeknek a megújított tér otthont adhat: 1. Borhetek (június vége, utolsó hete) 2. Nemzetközi kutyakiállítás Devecser - A város egyik legnevezetesebb kiállításának a megújult Petőfi tér adhatna helyszínt ezzel is emelve a kiállítás színvonalát, javítva a város turisztikai szerepét. A kiállítás azért is fontos, mert nemcsak egy országon belüli, hanem nemzetközi versenyről van szó, ahol csak a legutóbbi évben (2011) - a pásztorkutyák rangos nemzeti, úgynevezett CAC kiállításán közel kétszáz négylábú vett részt. (Minden év ugusztusa) 3. Október 4-e: A vörösiszap katasztrófára emlékezés napja 4. „Együtt - Ünnepvárás a városi betlehemnél” és Adventi vásár a téren (december hónap)

IV. STRATÉGIAI FEJEZET 1. VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE Devecser Városának a közeljövőben egy összetett társadalmi – gazdasági – és környezeti megújulására van szüksége. Ennek elemit, elérendő céljait – a közeljövőben megvalósuló rehabilitáció alapján – a következőképpen tudja megvalósítani:

Társadalmi hatások A vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkból való kitörés Tudvalevő, hogy a vörösiszap következtében a Devecser városa (és a hozzá kapcsolható további két település) helyzete a korábban sem túl kedvező állapothoz sokat romlott. A katasztrófát követően a városnak nemcsak az északi városrésze szűnt meg létezni, hanem az itt élő lakosság is eléggé elkeseredett volt ahhoz, hogy a jövőjét ne a korábbi lakhelyén képzelje el. Ez azért aggasztó, mert mint az a demográfiai adatokból is kitűnik, a város elöregedőben van, melynek megállítására csak akkor van lehetőség, ha a város képes


Oldal 129

munkahelyet, programokat, szórakozási lehetőségeket teremteni, mely egy élhető, szép környezettel egészül ki. Devecser városának sohasem volt olyan nagy szüksége a megújulásra, és az ehhez köthető infrastrukturális beruházásokra, mint most. A munkahelyek alacsony száma – melynek orvoslására az önkormányzat mindent megtesz – a leromlott infrastrukturális viszonyok, elhanyagolt terek, közterületek, járdák mind-mind olyan elemek, melyek a lakossági kérdőív, fórum kapcsán a felszínre törtek és a lehető leggyorsabb megoldásra várnak. És ekkor, ebben a kétségbeejtő helyzetben, kerül középpontba ez a pályázat melynek keretében lehetőség nyílna egyrészről a lakosság közösségi és vizuális igényeinek, az ún. Devecser tudatának erősítésére, másrészről az ehhez kapcsolódó állagában leromlott, eredeti funkcióját vesztett köztér felújítására. Éppen ezért, ha a pályázatban foglaltak megvalósulnak, akkor 1. a vörösiszap- katasztrófa hatása, a város negatív megítélése megváltozhat (a település képes a megújulásra). 2. A közösségi (identitásformáló, „soft”) programok következtében létrejöhet a csak csekély mértékben megtapasztalható 3. „Devecser” tudat, az ehhez kapcsolódó 4. erős helyi identitástudat. 5. A helyi közösségi élet felpezsdítésével, 6. megfelelő közösségi és a szabadidő eltöltését szolgáló tér kiépítésével, 7. a roma és gyakran hátrányos helyzetű gyermekeknek a kulturális programokba, vetélkedőkbe történő bevonásával 8. ekként a lakossági felmérés alapján hiányolt kulturális, szórakozási lehetőségek bővítésével, 9. interaktív programokkal egy komplex pályázat jöhet létre, mely a közösségszervezés) kedvező hatással van.

társadalmi

folyamatokra

(pl.:

A projekt képes lehet a 10. társadalmi problémákat és feszültségeket mérsékelni (helyi kisebbség jelentős száma, és a lakosság) 11. a településszerkezeti, funkcionális problémákra választ adni. (Hiányzó KÖZterületek) Összességében képes kedvező befolyással lenni a negatív településimázsra.


Oldal 130

Gazdasági hatások Devecser városában a lakóingatlanok értéke az iszapkatasztrófa előtt sem bírt kiemelkedően magas értékkel. Mindez jelentős mértékben csökkent az iszapömlést követően. Nemcsak az érintett ingatlanok vesztették el az értéküket, hanem a – kedvezőtlen körülmények kialakulása, főként egészségügyi hatások következtében – az iszap által nem érintett lakások is elértéktelenedtek. 1. Ez ahhoz vezetett, hogy nemcsak a lakosság költözött el, hanem a városba látogatók száma is lecsökkent. A lakosság (folyamatos) csökkenésével idővel a működő gazdasági tevékenységet folytató (főként) kis-és középvállalkozások is kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. 2. Éppen ezért egy a helyi identitástudatot, és a Devecserben maradást elősegítő beruházás, és közösségformálást követően a helyi vállalkozások is kedvezőbb helyzetbe

kerülhetnek.

Különösképpen

akkor,

ha

ezt

olyan

–

külön

a

vállalkozásoknak kialakított tér – is kiegészíti, mint a tervezett „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a szolgáltatásaikat, termékeiket egy-egy rendezvény, kiállítás, vagy fesztivál keretében közvetlenül a téren megforduló közösség számára árusíthatnák. 3. A projektterületet körülvevő épületek, és közvetve a devecseri ingatlanok értéke is megnövekedhet, ha a város arculata, köztere is megújul. 4. Ekként

a

településen

gazdasági

tevékenységet

folytató

–

potenciálisan

munkahelyet teremtő – vállalkozások a lehetőségekhez (igényhez) mérten növekedésnek indulhatnak, de legalább képesek lesznek a nehéz (világ)gazdasági helyzethez alkalmazkodó szinten tartáshoz. 5. A város vállalkozásai a térségben az ilyen jellegű károkkal, problémákkal kevésbé érintett településeihez képest a gazdasági fejlettséget tekintve csak csekély mértékben marad le, vagy a legkedvezőbb esetben felzárkózhat az olyan községekhez, melyek a katasztrófa által nem voltak érintve. 6. Mindezek következtében az érintett városrész, de tágabb értelemben közvetlen környezete, és maga a város népességmegtartó ereje és a más településekre történő lakossági kitelepülés mértéke csökkenhet.

Összességében: A javuló gazdasági hatások pl.: vállalkozók aktivitása a növekvő kereslet révén, ezt követő növekvő, de legalább szinten tartó foglalkoztatottsági mutatóira kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás és a


Oldal 131

turisztikára (turisztikai vonzerőkre) gyakorolt hatás hozzájárul a város katasztrófa utáni életének helyreállításához.

Környezeti hatások Devecser városa felmérhetetlen környezeti károkat szenvedett a katasztrófát követően. Egy teljes korábbi városrésze, egy hatalmas kiterjedésű, értékes fákat rejtő kastélyparkja semmisült meg, vagy roncsolódott jelentősen. A város más területein épen maradt zöldterületek mellett ekként a városvezetés minden lehetőséget megragad, hogy további területeket, főleg olyanokat melyek a város központjában helyezkedjenek el – növényekkel, virágokkal ültessen tele, (és a virágok esetében) hozzájáruljon a terek színesebbé, vonzóbbá tételéhez. A fejlesztés ekként hozzájárul a projektterület 1. környezetvédelmének, 2. a belváros levegőjének javításához, 3. zöldterület növeléséhez és a 4. természeti értékek (öreg fák) megóvásához. Ezen utóbbiak jelentősége azért kiemelkedő, ugyanis a vár előtt nagy értéket jelentenek a több mint száz éves tiszafák és vadgesztenyefák. Ezek megőrzésére és szakszerű kezelésére a projekt kiemelten nagy hangsúlyt fektet. Növényállapot, favédelem, fakivágás: A kastély előterében jellemzően idős faállomány található, amelyek megtartása, és építkezés alatti védelme kiemelten fontos a kedvező környezeti hatások elérésének céljából. Az út mellett vadgesztenye fasor található, amely a történeti park területén belül is folytatódik. A fák törzsátmérője 60-80 cm közötti. Egészségi állapotuk többnyire jó, a behajtó melletti fák borostyánosak. A vár előterében a gesztenyefasortól az épületig szintén idős, több mint száz éves tiszafák vannak. Ezek mindegyike bokros növekedésű, többtörzsű (jellemzően 34 törzs), a törzsek összesen 100-120 cm átmérőjűek. Ezek megóvása is a projekt kiemelkedő prioritását képezik.

A környezeti hatások mérséklését kiegészíti az a tény, hogy a Városüzemeltetési Kft. a jövőbeni fejlesztések eredményeként megújuló tér karbantartását környezettudatosan, a komposztálható hulladékok különgyűjtésével oldja meg.


Oldal 132

2. JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA 2.1. Átfogó cél 45. ábra: Társadalmi – gazdasági – környezeti problémák hatásútvonal térképe

Az egyes településrészek esetében bemutatásra került rövid helyzetkép és lehetőségek felvázolása alapján látható, hogy Devecser komplex, összefüggései miatt az egyes tényezők negatív hatásait felerősítő problémakörrel jellemezhető, mely éppen ezért komplex beavatkozást, programot igényel a városrészek, ekként a város, végezetül a térség megújulása érdekében.


Oldal 133

46. ábra: A projekt társadalmi – gazdasági – környezeti hatásai hatásútvonal térképen

A fejlesztési program koncepciója a teljes megújulás, mely reagál -

a vörösiszap-katasztrófa okozta lelki-anyagi sokkra,

-

társadalmi problémákra és feszültségekre,

-

a gazdaság – a mezőgazdaság, a helyi ipar, a turizmus, szolgáltató ágazatok alulfejlettségére,

-

a településszerkezeti – funkcionális problémákra,

-

a közszolgáltatások terén tapasztalható hiányosságokra,

-

a negatív településimázsra.


Oldal 134

Az önkormányzat arra törekszik, hogy

az

általa

kezdeményezett

komplex

fejlesztési

átfogóbb

legyen,

program

minél

így

saját

projektelképzelései

mellett

fontosan

kezeli

magánkezdeményezésű felkutatását, települési

kiemelten a

projektötletek

megismerését,

stratégiába

térségi-

illesztését

és

formálását, valamint ösztönzését. A

fejlesztési

hatékony kívánja

programokat

városmarketing-kampánnyal Devecser

támogatni,

ami

a

térség és a város minden téren való megújulását helyezi a középpontba. Abból a célból, hogy a komplex fejlesztési

program

kellő

hatékonysággal

valósulhasson

meg,

elérhetőek

legyenek

projektelemek

az

kívánt

kihasználhatóak

egyes

hatásai

lehessenek

és a

projektelemek összefüggéseiből adódó szinergikus hatások, Devecser Városa a lehető legtöbb Európai Uniós forrást kívánja

megpályázni,

szükséges

és

kapcsolódó

melyhez önerőt

a

település a Kármentő Alapból számára juttatott

források

felhasználásával

képes fedezni. Mindazonáltal a jelenleg ismert pályázati konstrukciókkal csak bizonyos programelemek

és

lényeges

projektelemek

csak

igen

korlátozott

összeggel

támogathatóak meg, aminek a révén az érintett projektelemek megvalósíthatósága kérdéses11.

11

Fontos példa a Belváros-rehabilitációs projektcsomag, ahol a releváns KDOP 3.1.1/C pályázati konstrukcióban legfeljebb 75 mFt támogatási összeg válik elérhetővé, míg a városi fejlesztés


Oldal 135

Jelen

dokumentum

összefoglalva

bemutatja

azokat

a

fejlesztési

programcsomagokat, melyeket az egyes városrészek sokirányú természeti-társadalmigazdasági problémáik kezelésére és a kínálkozó lehetőségek kiaknázására kialakított stratégiai célrendszerük megvalósítása érdekében összeállítottak.

2.2. Tematikus célok Devecser esetében a tematikus célok négy projektcsomagra bontható szét: A. Városrehabilitációs projektcsomag B. Gazdaságfejlesztési projektcsomag C. Megújuló társadalom projektcsomag D. Közszolgáltatási-közintézményi projektcsomag Ezen fenti projektcsomagok részletes tartalma az alábbiakat jelenti:

A. Városrehabilitációs projektcsomag 1. Belváros-rehabilitáció A

történeti

belváros

Devecser

lelke,

évezredes

örökségünk.

Az

elmúlt

évtizedekben a fejlesztések hangsúlya a lakóterületekre és egyes gazdasági területekre esett. A belvárost a spontán „modernizmus” jellemezte, viszonylag liberális és vegyes építészeti kultúrával. A belváros értékeinek feltérképezése, védelme és rekonstrukciója mellett a közterületek megújulása egyik kulcsa a város megtartó erejének. A károsodott északi területek, a Pápai út környezete a település északi kapuja, amely szerves egységet alkot a hozzá fűződő vár tömbjével és a Petőfi térrel. Egyik

kiemelt

célunk

ennek

a

területnek

élhető

funkcionális,

turisztikai

rehabilitálása és viszonylagos tehermentesítése. A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is. A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér, Szabadság tér és környéke, melynek főleg közlekedési és zöldfelületeit kell átalakítanunk, a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítanunk.

1.1Petőfi tér, Várdomb A Petőfi tér a középkortól kezdve a település központi teresedése. Innen nyílott meg a vár, illetve kastély kapuja, a kastélyba vezető behajtó út. Funkcióját tekintve esetében csak a város magját jelentő Petőfi tér–Várdomb fejlesztése a Kastély rehabilitációjával együtt meghaladja a 2,3 Mrd Ft összköltséget.


Oldal 136

elsődlegesen vásározásoknak, egyházi, katonai rendezvényeknek adott helyet. A teret kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek veszik körbe, de itt található a katolikus plébánia és az iskola is. A tér közepén áll a barokk katolikus templom és az autóbuszpályaudvar. Az áthaladó főúttal és a térfalak mellett folyamatosan kialakuló parkolókkal a tér teljesen elveszti eredeti funkcióját: parkolóvá és közlekedési csomóponttá vált. A kastély előtereként funkcionáló térhez szervesen kapcsolódik a vár dombja az azt övező zöldfelületekkel: az egykori várárok sávjával és a kastélypark területével. A kastély szinte fel sem tűnik a Pápai út felől erre utazónak a XIX. század végén emelt tömör kerítés és a kastélyt túlnövő-eltakaró fák miatt.

A tér rekonstrukciójának célja az eredeti köztéri funkciók visszahozása és megerősítése, a várdomb tömegének kiszabadítása. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni, amellyel együtt járhat a falazott kerítés és a fák részleges eltávolítása. A beavatkozás során cél a várárok területének visszasüllyesztése a főút terepszint süllyesztésével együtt. Így a barokk templom gödörbe helyezett jellege megszűnik és a tér központi építményévé válik. A buszpályaudvart a térről ki kell telepíteni

valamely

közeli

belvárosi

területre.

A

várost

elkerülő

országos

főút

megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe kikerülhet a térről.

A

rekonstrukciónak

nem

célja

nagyvárosi

léptékű

térrendezés.

Egyszerű

eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. A várdombot füves várárok veszi körül, majd a téren áthaladó főút nyugati oldalán létrejön egy burkolt városi tér minimális köztéri elemekkel, de biztosítva annak többcélú használhatóságát. Az északi térfal várárok vonalában hangsúlyos gyalogos sáv létesül a kastélypark irányába biztosítva ezáltal mindkettő szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán az Idősek Otthona funkcióváltásával együtt kell rendezni az iskola és a kastély közötti térfelületeket.

1.2Esterházy-kastély A kastélyban működik Devecser városának könyvtára és a Veszprém Megyei


Oldal 137

Önkormányzat Idősek Otthona. Az önkormányzat által működtetett könyvtár a kastély központi épületében, az idősek otthona az északi udvari műemlék épületcsoportban, valamint a ’80-as években épített keleti oldali új épületszárnyban helyezkedik el. Az eredetileg oktatási központnak épült idősek otthona idegen funkció a város legkiemeltebb műemlék épületében. Egyes helyiségei a turisztikai, idegenforgalmi szempontból hangsúlyos toronyépületben és csatlakozó részeiben találhatók. Az épületegyüttes történelmi örökséghez méltó hasznosítása régóta terve az önkormányzatnak. Elsődleges cél a műemlék épületrészek önkormányzati funkciókkal történő megtöltése. A könyvtár mellett helyet kaphatna itt még a helytörténeti gyűjtemény és a pincében a kistérség, a Somló-hegy adottságait erősítő bormúzeum, valamint a kastély központi helyéből adódóan a kistérségi társulás munkaszervezete. Ezek a funkciók viszont erősen korlátozzák az idősek otthona működtetésének feltételeit. Az intézmény – a jelenleg üresen álló volt kórház épületébe történő – elköltöztetésére már több terv is született. Az otthon által használt újabb szárny a település idegenforgalmi

szállásigényeit

tudná

kielégíteni

akár

vállalkozói

üzemeltetői

közreműködéssel.

1.3Esterházy (Süttő) malom A Torna-patak vonalán a településen több malom is működött. Ezek között a legjelentősebb az Esterházy család tulajdonában álló, hosszú ideig a Süttő család által működtetett malomépület a Pápai út, Árpád utca találkozásánál, amelyet a ’70-es évek végén

a

főút

korrekciója

miatt

hirtelen

elbontottak. Több

száz

éven

keresztül

meghatározó eleme a malomépület a városszerkezetnek, amely a településmag északi városkapujaként

fogadta

a

Devecserbe

érkezőt.

Érdekessége

a

malom

elhelyezkedésének, hogy a vár főépületének szigorú észak-déli tengelyében áll, jelezve az Esterházyak mesteri mérnöki tevékenységét.

A malomépület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi


Oldal 138

arcának meghatározó pontja, amely az elbontásra kerülő utcák lakóépületeinek anyagát felhasználva

születhet

újjá.

Az

itt

találkozó

utak

csomópontjának

rendezésével

visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség építés alatt álló új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád

utcáról

nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával

megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz. Az épület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok újra kinyitott nyomvonala. A malomárok Belváros felőli oldalán a térfal mellett gyalogos tengely halad a Petőfi tér irányába, a gyalogos sáv és a régi nyomvonalába visszahelyezett főút között füves gyepfelület alakul ki szabad rálátást biztosítva a kastély északi oldalára. A malomárok Árpád utcai átvezetésénél új híd készül.

1.4Deák tér, Szabadság tér A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze. Ideális helye többek között a központi autóbusz megállóhelynek, ahol helyi tömegközlekedés hiányában a központi városi funkciókhoz közel

lehet

a

városba

érkező

és

innen

induló

autóbuszokat

kezelni.

A

tér

forgalomtechnikájára közlekedési vizsgálatok és tanulmányok készülnek, amelyeknek tekintettel kell lenniük az esetlegesen a tér alatt előforduló régészeti leletekre is.

Az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepcióval összhangban meg kell erősíteni a tér körüli közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat: egészségügyi, szociális, óvodai alapellátás, posta. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni. A Deák tér nyugati oldalának karakteres városképi védettségű épülete az egykori járásbíróság, melynek hasznosítása szakképző iskola kialakításával tervezett.


Oldal 139

1.5Vásárcsarnok, helyi termékek piaca A Devecser központjában, a várkastély és az általános iskola szomszédságában elhelyezkedő, több mint 20 éve üresen álló gőzmalom épület, valamint csatlakozó földszintes épületrész rehabilitációjával egy vásárcsarnokot kíván az önkormányzat létrehozni. Devecser kistérségi központként a mezőgazdasági termények környékbeli kereskedelmében is jelentős szerepet tölthet be ezzel a fejlesztéssel. A keverő épület (557m2) földszintjén standok, emeleti galériáján üzlethelyiségek kerülnének kialakításra. A csatlakozó földszintes épület (287m 2) szintén kereskedelmi funkciót fogadna be. Az épület udvara nyitott piactérnek adhat helyet.

1.6Új városi térfal kialakítása, városképi értékű épületek rehabilitálása Cél: a sérült területen lévő épületek elbontása után maradó településszerkezeti seb városközponthoz csatlakozó térfalának létrehozása, az emlékpark határoló terület funkcióval, élettel való feltöltése. A térfal –zárt kerítések és épületek- alapvető eleme a település

fizikai,

a

megjelenő

funkciók

pedig

részei

a

város

pszichológiai

rehabilitációjának. Szolgálati lakások a Hrsz. 700 telken A 34x16 méteres, az Árpád és Iskola utca által határolt saroktelekre az elpusztult beépítés morfológiáját követve két tömbben szolgálati lakás épül. A szolgálati lakások az Önkormányzati intézmények humán fejlesztésének egyik záloga. A két lakóépület önálló telepítéssel épül, egyik az Iskola, a másik az Árpás utcáról megközelíthető. Mindkét cca. 80-95 m2 alapterületű lakáshoz kis, önálló kert tartozik. Az épületek telepítése, a telek használata az elpusztult települési struktúrát követi. A földszintes, kiemelt padlószintű épületek az utcai telekhatáron állnak, azzal párhuzamos, a helyi hagyományokhoz illeszkedő tömegformálással. Egyesületi emlékház a Hrsz. 699 telken (volt gabonakereskedő ház) Az Árpád és Béke utca sarkán álló jellegzetes lakó és kereskedőház a XIX században épülhetett, falszerkezeteit a vörösiszap csak kis mértékig érintette. A 12x14 méter befoglaló méretű épület padlása gabonatárolás céljára épült, így szerkezet alkalmas kisebb kiállító tér, egyesületi ház közösségi terének kialakítására. Az épület


Oldal 140

jellegzetes megjelenése, sajátos, a mezőváros hangulatát idéző architecturája és az új emlékpark melletti elhelyezkedése miatt alkalmas a kisebb közösségeket befogadó középületi

funkcióra.

az

épülethez

tartozó

telek

a

fejlesztés

–kertészet,

mikroarchitectura- után jól kapcsolódhat a felújított épülethez. Zeneiskola a Hrsz. 577telken ( régi posta épület) Az Árpád utca 7 szám alatti, a századfordulón épült épület volt Devecser második posta épülete. Az épület karakteres építészeti megjelenése, jellegzetes korhű részletei miatt megtartásra, funkcióváltással egybekötött átalakításra és bővítésre javasolt. A közpark városközpont felőli szélén magányosan álló megmaradó építmény zeneiskola céljára kívánja az önkormányzat hasznosítani.

2. Úthálózat fejlesztése 2.1Pápai út Pápai

út

mindkét

oldalán

elkezdődött

a

zöldfelületek területen, telken belüli kármentesítése, rehabilitációja. Az állami tulajdonban lévő útpálya mellett önkormányzati területsávok találhatók. Mint a város legforgalmasabb bevezető útja a Pápai út nem

maradhat

városkapuként

ki

a

beavatkozásokból.

rekonstruálandó

A

Esterházy-

malommal együtt a város arculati eleme a Torna-pataktól a központig terjedő útszakasz. A kastélypark és az új közpark közötti állami, önkormányzati telkeken az útpályával együtt a zöldfelületeket, csapadékvíz elvezetéseket, hidakat, közvilágítást is rendezni kell. 2.2Szent Imre út A

Szent

Imre

út

nyomvonalát

a

’30-as

években

a

vasút,

vasútállomás

megépítésével együtt jelölték ki. Tengelye a Petőfi térről indul és a vízfolyásoknál finoman megtörve célozza meg az állomás épületét. Az új közpark rendezése már tervbe vette a közvetlenül érintett szakasz rendezését. Ehhez hasonlóan fasorral szegélyezett gyalogos és zöldfelületekkel szeretné az önkormányzat rendezni a telekhatárok közötti területsávokat. 2.3A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca) A történelmi belváros északi vonala az Árpád utca, Bocskai utcák rehabilitálódó


Oldal 141

térfala fogja alkotni a település városképét. Ezeknek az utcáknak közterületeit egyszerű gyalogos, zöld és útfelületekkel tervezik kialakítani, ahol a csapadékvíz-elvezetés és a közvilágítás is megoldást nyer. 2.4Körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése) A Miskei és a Sümegi út kereszteződésében 2 országos főút találkozik. A csomópont forgalmát a jelenlegi „T” alakú kereszteződés nehézkesen tudja kezelni, ezért körforgalom kialakítását tervezi az önkormányzat. Az úthálózati fejlesztések esetében – különösen ideértve a Petőfi tér, Deák tér, Szabadság tér és vasútállomás környékének rehabililtációja által érintett közúti elemeket is – kiemelten fontos az állami tulajdonú közutak és a kapcsolódó önkormányzati tulajdonú

közterületek

egységes

tervezhetőségének

és

a

fejlesztések

kivitelezhetőségének megoldása!

3. Zöldfelületi fejlesztések 3.1Kastélypark A devecseri Esterházy kastélypark mind műemléki, mind természetvédelmi szempontból

kiemelkedő

értéket

képvisel

abban

a

régióban,

ahol

a

település

elhelyezkedik. Esősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert, vagy ismertebb elnevezéssel élve angolpark stílusban alakítottak ki. A park számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsapolásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok látogatót vonzott ide. A vörösiszap-katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A mély fekvésű területet az iszap mintegy másfél méter magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A

kastélypark

növényfajokkal,

mind

helyreállításának új

funkciókkal

és –

az

eredeti

állapothoz

rendezvényterek,

képest

játszótér,

mind

tematikus

tanösvények – gazdagításának rehabilitációs tervezése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével és támogatásával megkezdődött, a kertépítészeti engedélyezési terv már rendelkezésre áll. 3.2Közpark és emlékpark


Oldal 142

A vörösiszap által elöntött lakóterületen 262 lakóépület kerül elbontásra, helyén közpark-emlékpark létesül. A park arculatát meghatározzák a vízfelületek: a parkot átszelő, nyílt árokban újranyitásra kerülő Malom-árok és a kialakítandó tó. Az egykori lakóterület nyugati, közforgalomtól távoli részén a Városüzemeltető NP Kft. telephelye, növényiskolája elhelyezése tervezett. A Közpark-Emlékpark tervezését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megbízott tervezőpáros végzi, nélkülözhetetlen követelmény tervezői munkájuk és az Önkormányzat által megbízott tervezők munkájának egyeztetése, összehangolása!

4. Közösségi csarnok és sportterület A Batthyány utca és a Torna patak közötti – elöntéssel érintett – településrész a város északi kapuja, a Torna patak hídján érkező látogató első benyomását jelenti a terület, ahol egy multifunkcionális épületegyüttes kialakítása a cél. A tervezett csarnoképület megközelítése a Batthyány utcáról feltárható 100 férőhelyes, fásított parkolón keresztül történik. a terep és úthálózati adottságok figyelembe vételével az épületet kiszolgáló szerviz utat az északi oldalon célszerű kialakítani. A főbejárat a kastélyra tájolt, erősítve annak pozicióját, egyben lehatárolva az ipari-gazdasági övezet felé a történeti és emlékpark területét. Az épület együttes a nyugati oldalon szabadtéri sportpályákkal egészül ki, illetve ez az iránya a későbbi fejlesztéseknek is. Az épület előtere egyben a terület látogató központja is, a létesítményt kiszolgáló parkoló természetesen a parkot látogatók járműveinek elhelyezését is szolgálja. Az épület funkciója, belső tereinek strukturáltsága, átrendezhetősége, leválaszthatósága, műszaki kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a létesítmény minél többféle esemény befogadására alkalmas legyen, mivel csak ezáltal biztosítható fenntarthatósága. Az épület fő helyiségcsoportjai és paraméterei:


Oldal 143

helyiségcsoport

funkció sport, rendezvény, koncert, esemény, vásár, bemutató nézőtér rendezvények, koncertek

5

nagyterem, küzdőtér (44x22) lelátó (300 fő) mobil színpad, kiszolgáló raktár öltözök, szoc. helyiségek ( 4 db) előcsarnok

6

kistermek

7

kiegészítő sport tevékenység, szolgáltatás kiszolgáló helyiségek

1 2 3 4

8

terület (m2) társadalmi

960 200 100

sport és rendezvény kiszolgálás, külső sport és szabadidős külső területek kiszolgálása fogadó és kiállító tér, ruhatár, beléptetési pont, információ, kiállító tér kiscsoportos sport és szabadidős, rendezvény kiszolgálása kondicionálás, egészség megőrző szolgáltatás, szaktanácsadás

180

épületgépészet, szociális helyiségek, közlekedők

340

és

igazgatási

240 180 160

2.360 m2

Összesen

5. Vasútállomás környezetének közterületi rendezése és fejlesztése A Székesfehérvár-Boba vasútvonal mellett álló vasútállomás épülete a ’30-as években épült a városközpontból kivezető Szent Imre utcával együtt. Az állomás előtti tér mindig az aktuális funkciók és használat szerint formálódott, rendezett közterület kialakítására

nem

nyílt

lehetőség.

A

távolsági

tömegközlekedés

rendszerének

újragondolása megkívánja olyan autóbusz megállóhely létesítését a vasútállomás környékén, amely a vasúti személyszállítással összehangolva lehetővé teszi a munkaerő mozgását a térségből és viszont. A vele szomszédos gazdasági terület, vállalkozói övezet fejlesztési céljai igénylik a jó közlekedési kapcsolatokat, így a vasútállomás fejlesztése az iparfejlesztéshez elengedhetetlen. A MÁV tervezi az épület és a vasúti létesítmények korszerűsítését, emellett viszont nem maradhat el az épület fogadóterének és környezetének közterületi rendezése. Magába foglalja ez a program szabályos gépkocsi parkolóhelyek, egyszerű, de igényes zöldfelületek kialakítását, megfelelő autóbusz várakozóhely és forduló megépítését, valamint a közlekedési felületek olyan mértékű rekonstrukcióját és fejlesztését, amely a gazdasági területek logisztikai funkciójához kötődő teherszállítást lehetővé teszi.


Oldal 144

6. Csapadékvíz elvezetés rendezése és fejlesztése Devecser

és

Kolontár

Önkormányzatok

megbízása

alapján

elkészült

egy

engedélyezési terv, mely terv a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás előírásai alapján készült, tartalmában a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásaihoz igazodik. A terv, mely a KDOP-4.1.1/D-12 pályázat alapját képezi, egy összefüggő, egymásra épülő vízgyűjtő problémáit és a megoldást részletezi, amit az önkormányzatok egy építési ütemben kívánnak megvalósítani. A tervezési munka három részvízgyűjtőt foglal magába: I. munkarész: Devecser belterület, részvízgyűjtő II. munkarész: Kolontár belterület, teljes vízgyűjtő III. munkarész: Összekötő vízlevezető árok Az önkormányzatok a tervezett művek megvalósításához szükséges pénzügyi forrást jelen pályázat útján kívánják biztosítani. A vízjogi engedély engedélyese: Devecser Város Önkormányzata, 8461 Devecser, Petőfi tér 1. és Kolontár Község Önkormányzata, 8468 Kolontár, Kossuth u. 24. Célok: Devecser és Kolontár települések Veszprém megye középső-nyugati részén a Bakony peremén, a Kisalföld határán helyezkednek el. Vízgazdálkodásilag a Torna-patak vízgyűjtőjén találhatók. A települések enyhén dombvidéki jellegű területen fekszenek. A magassági viszonyokra jellemző, hogy Kolontár a 180-200 mBf szintek között, míg Devecser a 160-180 mBf szintek között terül el. Ez az adottság nagyban meghatározza a felszíni vizek lefolyási irányát is. Jelen tervvel egy időben – a teljes tervezési megbízás részeként – készül Kolontár teljes, míg Devecser egy részének belterületi csapadékvíz elvezetési terve. Ez a három rész képez egy egységet mind a tervezés, mind a pályázat során. Ismert, hogy Kolontár és Devecser településeket

2010

októberében

ipari

katasztrófa révén súlyos vörösiszap terhelés érte. Az akkor megépített védelmet szolgáló létesítmények (árkok, védtöltések, műtárgyak … stb.) jelenleg is megtalálhatók a területen.

Ezen

létesítmények

lefolyását,

befogadóba

való

a

csapadékvizek

bevezetését

természetes

módosították,

a

összegyülekezését,

külterületi

szakaszon

mindenképpen. A teljes rendszer műszaki felülvizsgálata, újraértékelése indokolt. A tervezés során nem volt cél a megvalósult állapoton történő gyökeres változtatás, költséghatékonysági okokból inkább az ahhoz való illeszkedés.


Oldal 145

A tervezési feladat célja a kijelölt rész-vízgyűjtőkön szükséges vízrendezési beavatkozások tervezése a csapadékvizek kártétel nélküli befogadóig történő elvezetése érdekében. Egységes műszaki színvonalú vízelvezető rendszer kialakítása, lehetőleg a meglévő létesítmények minél nagyobb mértékű kihasználása mellett. A megbízó önkormányzatok célja, hogy a korábbi vízelöntési tapasztalatok, valamint a vörös iszap katasztrófa kárelhárítása során megvalósított létesítmények felhasználhatósága alapján műszakilag egységes vízelvezetési tervmegoldás készüljön, ami alapján sor kerülhet majd a kivitelezésre egészen a befogadóig. Megjegyzendő, hogy elsősorban nem a levonuló víz hozama okoz gondot, hanem annak a területen történő tározódása, időbeni tartóssága, illetve az időszakonként magas talajvízszint.

A tervezett beavatkozás célja és hatásai: Az önkormányzatok a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szakmai tanácsadása mellett az alábbi természeti környezet helyreállítási fejlesztéseket fogalmazták meg: Kolontár: -

Torna-patak kolontári híd feletti szakasz töltés helyreállítás,

-

belterületi vízrendezés, vízelvezetés,

-

talajvízszint-szabályzást elősegítő ún. bajuszárkok kiépítése.

Devecser: -

Devecser közigazgatási területén húzódó Malom-árok revitalizációja,

-


-

a devecseri kastélyparkban vízkár elhárítási tározó kialakítása.

7. Környezetfejlesztési akció a fenntartható Devecserért 1. Település

porterhelésének

csökkentése

és

Települési

közparkok,

közterületek funkcióváltás nélküli természetbarát megújítása: Parkok jelenlegi állapota: 1542 hrsz. (Fehértó közpark) Jelenleg elhanyagolt, funkcióját tekintve parkjelleget nem mutat, a rajta lévő fák többsége vihar sérült, ezért azok kivágása indokolt. Jelenleg 3 db parkba illő fa van a területen (platán). A projekt által kívánjuk megvalósítani a lombos fákkal történő beültetést és cserjék, sövény illetve azok


Oldal 146

csoportokban történő ültetése. Ezzel a településkép minőségében jelentősen javulna, és a jelenleg a területen való szabálytalan személyautóval történő közlekedés is megszűnne.

54. ábra: A platánfa jellegzetes törzse, a pikkelyszerűen leszáradó szürke kéreggel

1453/2 hrsz. (Virágzó utcai közpark) A 60-as években megszüntetett szemétlerakó hely beépítésre alkalmatlan terület. Az elmúlt évtizedekben zöldfelület került kialakításra elszórtan fák ültetésével. A projekt keretében lehetőségünk nyílna arra – mivel a területet két út határolja -, hogy egy úgynevezett porfogó sövény kerüljön kitelepítésre, melynek következtében a városban – de különösen ezen területen – jelentősen csökkenne a porkoncentráció. Telepítésre kerülnének még őshonos fafajok is, különösen tekintettel a nagy forgalmat lebonyolító fő út mentén, melynek hatására valamilyen szinten a levegőt megtisztítanák, mivel ezen területen az átlagosnál – a közlekedés miatt – magasabb a széndioxid kibocsátás.

Utcák: -

Virágzó utca


Oldal 147

-

Hársfa utcától a Nagy László utca

-

Hársfa utca

-

Ifjúság utca

-

Kodály utca

-

Fekete Antal utca vége (új sor 250 m hosszban)

55. ábra: A KDOP-4.1.1/F-11 fejlesztés által érintett utcaszakaszok és közparkok


Oldal 148

A közterületek megújításának fontossága: A tervezett utcák Devecser város területén a legszélesebb közterülettel rendelkeznek. Ezekben az utcákban tervezett sorfa ültetés még nem történt. A lakóház tulajdonosok az évek során a közterületre különböző fajtájú fákat ültettek – dió, szilva stb. Az utcákban lévő elektromos hálózat légvezetéke a fák koruknál fogva megnőttek,

ezért

a

korona

csonkításuk

esztétikailag

az

utca

képét

elcsúfították és javarészt kivágásra kerültek. Az utcák egységesebb kialakítása miatt ajánlatos őshonos, nem allergén fák illetve cserjék ültetése, melyek fajtájuknál fogva idősebb korukban sem fogják akadályozni a közműveket (légkábel), emellett szoros összefüggésben állnak – többek között – a környezetvédelmi programban is megfogalmazott célokkal. (Allergén fák, növények korlátozása.)

A zöldterület fejlesztésének indokoltsága: Zöldfelületi vizsgálat és javaslat Devecser történeti múltjával összefügg, hogy természeti adottságaira építve az átlaghoz képest megfelelő és értékes zöldfelületekkel rendelkezik. Különösképpen megnövekedett a zöldterületek nagysága az iszapkatasztrófát követően, amikor is az elöntött házak elbontásakor fennmaradt hatalmas terület befüvesítésre és fákkal történő beültetése megtörtént.


Oldal 149

Devecser Város Önkormányzata a lakossági igényfelmérés (kérdőíves kutatás) eredményeképpen egyértelműen azt a következtetést vonta le, hogy a 1. lakosság 98%-a támogatja a környezettudatosságot, és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok megtartását, melyekkel ismereteket szerezhetnek például a keletkezett hulladékok megfelelő elhelyezéséről is. 2. Az, hogy a szemléletformáló rendezvényekre milyen formában lenne szükség, mely kommunikációs ágensek felhasználásával, azon kérdés esetében a legjellemzőbb válaszok a következők voltak: ● Oktatásba be kell vezetni (ennek oktatását) ● helyi újságban népszerűsíteni, ● TV-ben népszerűsíteni, ● Óvodában és egyéb fórumokon népszerűsíteni 3. A lakosság 100%-a támogatja a közparkok, megújítását környezetbarát anyagok felhasználásával.

közterületek

természetbarát

(A kutatás mintavételi módszeréről és a további eredményekről a jelen dokumentum későbbi fejezetei adnak tájékoztatást.)

8. Devecseri Esterházy kastélypark helyreállítása Történeti zöldfelület és bővítése Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek


Oldal 150

következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót. A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófaelhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette. A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében. Ekként a történeti park megmentése folyamatban van, melyhez Devecser Város Önkormányzata Uniós forrásokat is fel kíván használni.

B. Gazdaságfejlesztési projektcsomag 1. Vállalkozói-innovációs övezet létrehozása

A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan. Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható

előnyökkel

jár.

A

közúti

infrastruktúra

fejlesztése

és

korszerűsítése

viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző vállalkozói igények változatos kiszolgálására kisebb-nagyobb területű ingatlanokat lehet kialakítani.


Oldal 151

2. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business Parkban, Herceghalomban felépült Innovációs Központ és inkubátorház mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében. 3. Meggyeserdei ipari övezet A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását.

4. Megújuló energia termeléséhez kapcsolt tájhasználati projekt (energianövény-telepítés, biogáz üzemek, kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóüzemek) A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze. Alapvetések: A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása Tevékenység várt eredmények: Három

biogáz

üzem

létrehozása

(900-1000

ha

terület

biomassa

termelésének

feldolgozására) 1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW 2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW 3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek: 1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás


Oldal 152

4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva. A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő). 5. Megújuló energia központ A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex

projekt

segítséggel,

egy


melyben megújuló


kormányzati

hasznosításában


körű

tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre. A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatásfejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül. A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

6. Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben projektjavaslatként felmerült egy decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve. Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is. A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

C. Megújuló Társadalom Projekt: Hátrányos helyzetű emberek nyílt munkaerő-piaci reintegrációját célzó komplex szolgáltatási rendszer A komplex projektet a teljes Devecseri kistérség számára célszerű kidolgozni és megvalósítani. A projektet az alábbiak szerint lehet összefoglalni: A projekt céljai A hátrányos helyzetű emberek számára munkaadói igényekre épülő, komplex


Oldal 153

munkaerő-piaci szolgáltató rendszer kialakítása, többszintű fejlesztéssel Pilot-program megvalósítása: Legalább egy éve folyamatosan munkanélküli, illetve inaktív hátrányos helyzetű emberek nyílt munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése (legalább 200 fő projektrésztvevő bevonásával 50%-ot meghaladó tartós elhelyezkedést elérni körükben a nyílt munkaerő-piacon)

A Projekt célcsoportjai A projekt elsődleges célcsoportja: Legalább egy éve folyamatosan munkanélküli, illetve

inaktív

hátrányos

helyzetű

emberek

(köztük

kiemelten

a

romák,

megváltozott munkaképességű emberek, kisgyermeket nevelő, illetve GYES-ről a munkaerő-piacra visszatérni kívánó nők, hátrányos helyzetű fiatalok, 40 év felettiek). A projekt másodlagos célcsoportjai: Hátrányos helyzetű emberek számára foglalkoztatási, szakemberei,

illetve helyi

segítő

szolgáltatásokat

munkaadók

biztosító

(nagyfoglalkoztatók

és

helyi

szervezetek

KKV-k

egyaránt),

felnőttképzési szolgáltatásokat biztosító helyi szervezetek szakemberei. A Projekt fő tevékenységi körei Foglalkoztatási Paktum fejlesztése Helyi munkaadókkal való közvetlen kapcsolatépítés, kapcsolattartás kialakítása Mentori támogató szolgáltatás kialakítása Képzési koordináció kialakítása Ügyfél-irányítási rendszer, ügyfél-koordináció kialakítása Pilot-program megvalósítása

D. Közszolgáltatási-közintézményi projektcsomag 1. Szakképző iskola A város és a kistérség munkaerő-képzési szerkezete rossz irányba változik, a kétkezi munkának nincs presztízse a fiatalok körében, nem lehet a gazdasági szervezetek keresletének és igényeinek megfelelő szakembereket találni, miközben a Devecseri kistérség középfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik. A nyilvánvaló igény miatt felmerült a térségi keresletre rugalmasan reagáló szakiskola megalakítása, valamely


Oldal 154

szomszédos városban (Pápa, Ajka) működő szakiskola tagintézményeként. A város vezetése, a kistérséggel összhangban a létező igények és lehetőségek alapján elsősorban szociális és építészeti szakmacsoportokban gondolkodik. A szakiskolát az Önkormányzat a Deák téri, nagyrészt kihasználatlanul álló volt Járási Bíróság épületében szeretné kialakítani. A szomszédos telek megvásárlásával lehetőség

nyílna

a

leendő

szakiskola

épületegyüttesének

bővítésére,

valamint

tanműhelyek építésére. A nappali rendszerű szakképzés mellett az épület kihasználtsága és a bevételek növelése szempontjából indokoltnak látszik a felnőttképzés, valamint az iskolarendszeren kívüli

OKJ

képzés

biztosításának

lehetősége

a

Munkaügyi

Központ

illetékes

kirendeltségével szoros együttműködésben.

2. Óvoda, bölcsőde, Biztos Kezdet Háza Az Önkormányzat a jelenlegi óvoda átalakításával és bővítésével bölcsődét, továbbá Biztos Kezdet Házat kíván kialakítani.

3. Idősek Otthona A Veszprém Megyei Önkormányzat által működtetett Idősek Otthona jelenleg részben a Kastélyépületben, részben a Kastélyhoz annak keleti oldalán hozzáépített – városképi szempontból kedvezőtlen – épületszárnyban helyezkedik el. A Kastély funkcióváltása keretében az Idősek Otthona áthelyezése tervezett a régóta üresen álló volt Kórház épületébe.

4. Családsegítő Központ A Családsegítő Központ jelenlegi helye, a Kastélyépület sem funkcionális-szakmai szempontból, sem a Kastély tervezett rehabilitációját figyelembe véve nem megfelelő a tevékenység folytatására. A Családsegítő Központ ezért átköltöztetésre kerül a volt OTP-fiók épületébe, annak funkcionálisan megfelelő átalakítását és felújítását követően.

5. Rendőrség A Pápai út és az Árpád utca csomópontjában kialakuló tölcséres teresedése - mely


Oldal 155

a középkortól kezdve a város északi kapuja – nyugati térfalába illesztve került kialakításra a rendőrség új épülete. A jelenleg rendezetlen tér rendje, annak nyugati térfala a rendőrség új épületének megépítésével billen a helyére. A zártsorú földszint, emeletes utcasorba kerülő magastetős L alakú épület formálja az Árpád utca sarkát helyet adva az iszapárban károsodott rendőrségi épület új helyen történő újjáépítésének. Az épület két szintjének nettó beépített alapterülete 718,00 m2. Az ott szolgálatot teljesítők létszáma legfeljebb 22 fő. 56. ábra: A rendőrség 2011-ben átadott épülete

6. Posta A vörösiszap-katasztrófa során károsodott és lebontásra ítélt postahivatali épület helyett a Magyar Posta Zrt. saját forrásból épít új postaépületet, melynek helye az évtizedek óta kihasználatlanul álló filmszínház épületének lebontásával kerül biztosításra. Az új épület a Miskei és Sümegi utak kereszteződésében áll majd, tervezésekor figyelembe veszik a kereszteződésbe tervezett körforgalom helyigényét. Valamennyi, épületfejlesztést érintő megújítás esetén az önkormányzat preferálja az energiatakarékosság követelményeinek hangsúlyos figyelembe vételét, a megújuló


Oldal 156

energiák használatát.

2.3. Városrészi célok A fent ismertetett tematikus célok közül a beruházási elemek városrészi megoszlásban a következőképpen jelennek meg: 29. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat

Megnevezés

Érintett városrész

Tervezés: 1. területegység: 2. területegység: 3. területegység: 4. területegység: 5. területegység: 6. területegység: 7. területegység:


3. Belváros


3. Belváros


3. Belváros

Egykori Esterházy-malom környékének rendezése Várárok és környéke közterületi rendezése Kossuth Lajos utca közterületi megújítása Deák tér-Szabadság tér közterületeinek megújítása

3. Belváros

8. területegység: 9. területegység: 10. területegység: 11. területegység: KDOP-4.1.1/F11 KDOP-4.1.1/F11 Kastélypark megújítása (KEOP-3.1.3) KDOP-4.1.1/D12

Új autóbuszpályaudvar kialakítása

3. Belváros


5. Kertvárosias jellegű városrész

3. Belváros 3. Belváros 3. Belváros 5. Kertvárosias jellegű városrész

Gárdonyi Géza Általános Iskola 3. Belváros homlokzatának rekonstrukciója Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása 3. Belváros Közparkok megújítása


Utcák fásítása


Devecseri Eszterházy kastélypark felújítása

2. Zöld területek a belvárosban

Devecser Városának vízrendezése

1. Iparterület 2. Zöld területek a belvárosban 3. Belváros 4. Falusias jellegű városrész


Oldal 157

3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA 3.1. A Stratégia célrendszerének illeszkedése az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz 3.1.1 Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvén 56. ábra: Ország Területrendezési Terv —Az ország szerkezeti tervén a 2011-es évben módosított tervezési terület


Oldal 158

30. táblázat: Az Országos Területrendezési Terv tervezési területet érintő országos terület-felhasználási kategóriáinak területrendezési követelményei Országos terület-felhasználási kategóriák

Területrendezési követelmények

Erdőgazdálkodási térség

- legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki

Mezőgazdasági térség

- legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki

Vízgazdálkodási térség

- legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni a megyei területrendezési tervben, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki

Települési térség

- legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kel sorolni a megyei területrendezési tervben


Oldal 159

31. táblázat: Az Országos Területrendezési Terv tervezési területet érintő országos övezeteinek területrendezési követelményei Országos övezet

A várost ÉRINTI

3.1 Országos ökológiai hálózat övezete

A várost NEM ÉRINTI

Területrendezési követelmények

X

---

3.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

X

- beépítésre kivételesen, hiányában, a meghatározott hatósági eljárás

szánt terület csak egyéb lehetőség külön jogszabályban területrendezési alapján jelölhető ki

3.3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

X

beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges

3.4 Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

X

---


Oldal 160

3.5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

X

csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni


Oldal 161

3.6 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület

X

- kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világ¬örökségvárományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a település¬rendezési tervben kell meghatározni

3.7 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

X

3.8 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe övezete 3.9 Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete

X

X

3.10 Együtt tervezhető térségek övezete 3.11 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni

- a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani X

X

---

---

a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni a kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni


Oldal 162

3.2. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Stratégiai Programjához Devecser

hatályos

településrendezési

eszközeinek

készítésekor

érvényes

Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht. tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.-én lépett hatályba. Devecser településszerkezeti tervét, helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét 2005 évi tervezés után 2006. március 01-én hagyta jóvá az önkormányzat. A Veszprém Megyei Önkormányzat a megyei terv aktuális felülvizsgálatát a PESTTERV Kft. tervezői közreműködésével a terv 2011. február 21-i elfogadásával zárta le. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megye Területrendezési Tervéről

szóló

5/2005.

(V.27.)

önkormányzati

rendelete

az

5/2011.

(II.28.)

önkormányzati rendelettel módosításra került, a közgyűlés a 15/2011. (II.24.) MÖK határozattal döntött Veszprém megye területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól, a 16/2011. (II.24.) MÖK határozattal pedig a területrendezési intézkedési javaslatokról.

56. ábra: Kivonat a Veszprém Megye Területrendezési Terv hatályos Térségi szerkezeti Tervéből


Oldal 163

57. ábra: Kivonat a Veszprém Megye Területrendezési Terv hatályos Térségi szerkezeti Tervéből

Veszprém Megye Területrendezési Terve Térségi szerkezeti terve Devecser közigazgatási területén jelentős mértékű változásokat tartalmaz a korábbi, 2005-ben elfogadott Térségi szerkezeti tervhez képest. Jelentősek a változások a térségi területfelhasználás rendszerében. Ez elsősorban az erdőterületek, mezőgazdasági területek „kárára” történő jelentős mértékű növekedéséből ered. A Térszerkezeti terv nemcsak a meglévő,

üzemtervezett

erdőterületeket,

hanem

az

erdőtelepítésre

alkalmas

mezőgazdasági területeket is erdőterület térségi terület-felhasználási egységbe sorolta. VMTrT-ben Devecsert érintő térségi szerkezeti változások jelentősek a közlekedési infrastruktúra vonatkozásában is. A 8-as számú országos főút város mellett elhaladó szakasza, annak csomópontja a Devecsert nyugatról elkerülő út találkozásánál jelenleg is tervezés alatt áll. A hatályos megyei terv már a tervezés során leegyeztetett nyomvonalakat rögzíti. Ezzel összhangban változik a települést nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala is. A hatályos településszerkezeti tervvel összhangban az elkerülő út közelebb került a belterülethez. A Somlóvásár- hely-Devecser közötti térségi mellékút már nem szerepel a VMTrT-ben. Térségi kerékpárút hálózati elem került be a térszerkezeti tervbe, amely Kolontár irányából Nemeshany felé halad a városközponton keresztül. Egyes egyedi építmények (gázátadó állomás, térségi jelentőségű szennyvíztisztító


Oldal 164

rendszer

központja,

szennyvíztisztító

telep,

térségi

jelentőségű

szennyvíztisztító

rendszerhez csatlakozó település, térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerhez tartozó település) a módosított szerkezeti terven nem szerepelnek.

3.3. Stratégia célrendszerének illeszkedése a Régió Operatív Programjához Devecser Város jövőbeni elképzelései, fejlesztési irányai szoros összefüggést mutatnak

Közép-Dunántúli

Operatív

Program

(CCI-szám:

2007HU161PO005)

dokumentummal melyben az alábbi városfejlesztési elképzelések kerültek lefektetésre: I.

A

specifikus

cél

a

településtípus

szerint

differenciált

településfejlesztést

előmozdítva a települési infrastruktúra és szolgáltatások együttes fejlesztése érdekében a települési funkciók bővítését, élhetőbb környezet kialakítását, az épített

környezet

és

az

örökség

értékeinek megőrzését, intézményhálózat

javítását célozza egészen a komplex rehabilitációs programok megvalósításáig figyelembe véve a település funkciójából, térségi szerepéből adódó különböző fejlesztési igényeket. II. A régió városainak fejlesztése sajátos hálózati megközelítések érvényesítését igényli. Ez kiterjed a különböző területeken megvalósuló fejlesztések integrált megközelítésére, hatásainak komplex figyelembe vételére, területi szempontjainak és ágazati-területi kapcsolódásainak kiemelt érvényesítésére. Kiemelt terület a városok térségszervező erejének dinamizálása, versenyképességre gyakorolt kisugárzó hatásuk erősítése, ahol Székesfehérvár és Veszprém fejlesztési pólus szerepét szem előtt tartva a regionális decentrumok. A közép- és kisvárosok és vonzáskörzeteik egyaránt az integrált, fenntartható városfejlesztés színterei. III. A történelmi hagyományokkal bíró városok, karakteres fejlődési potenciállal rendelkező középvárosok térségi szerepkörének megerősítéséhez, térségszervező erejének kiaknázásához kulcsfontosságú a barnamezős, egykori ipari hasznosítású területek rendezése, új közfunkcióval való ellátása, valamint a központi területek fizikai, műszaki és társadalmi-gazdasági megújítása IV. Fontos továbbá, hogy a zömében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, leromlott

vagy

Dunaújváros,

leromlással

Oroszlány,

veszélyeztetett

Várpalota,

településrészek

Tatabánya)

fizikailag

(például.:

Ajka,

megújuljanak,

az

érintett lakosság életesélyei javuljanak környezetük fejlesztésén lakókörülményeik javításán valamint az elérhető szolgáltatások bővítésén keresztül. V. A

specifikus

szempontjainak támogathatók,

cél

teljesítése figyelembe

melyek

nem

a

környezeti

és

társadalmi

vételével

lehetséges.

károsítják

a

fenntarthatóság

Olyan

városrehabilitációs

fejlesztések akcióterület


Oldal 165

természeti,

társadalmi-kulturális

értékeit,

és

figyelembe

veszik

azok

terhelhetőségét, illetve bamamezős területek megújítására, új funkcióval való ellátására törekednek VI. A városfejlesztési beavatkozások sikerességének záloga a széles partnerség keretében kidolgozott stratégiák, illetve tervek mentén kialakított integrált megközelítés, melyben a beavatkozások együttesen célozzák meg a társadalmi és gazdasági kohéziót. VII.

A

településhálózati

sajátosságokhoz

és

eltérő

fejlesztési

igényekhez

igazodóan hangsúllyal bír mindemellett a vidéki életminőség javítása, a falvak vonzerejének növelése, szolgáltató szerepük erősítése és a vidéki örökség védelme. Devecser Város Önkormányzata a fenti stratégiai elképzelések közül főként az I, III, IV, és VI pont esetében mutat kiemelkedő hasonlóságot a lefektetett Operatív Program tartalmával.

3.4. Illeszkedés helyi tervekhez A hatályos településrendezési eszközök A tervezési területre, illetve Devecser közigazgatási területétre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: o 2002. április 17-én elfogadott Településfejlesztési Koncepció o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2006. (II. 28.) számú határozatával jóváhagyott és 374/2010. (XII.7.) határozattal módosított Devecser Településszerkezeti Terve o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (VIII.02. ) rendelettel módosított 14/2006.(III.01.) rendelete Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról o Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2010.(XII.7.) önkormányzati rendelete Devecser Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 14/2006. (III.01.)


Oldal 166

önkormányzati rendelete módosításáról

3.4.1. Városrészi célok illeszkedése a településfejlesztési koncepcióhoz Településfejlesztési Koncepció A

város


koncepcióját

2002-ben

fogadta

el

az

akkori

önkormányzat. A koncepció az előkészítés során gyűjtött adatok alapján szabott meg fejlesztési célokat és prioritásokat. Konkrét intézkedéseket, feladattervet állított fel a szükséges intézkedésekre. A 2010. októberi iszapkatasztrófa új helyzetet teremtett, amely a korábbi fejlesztési elképzelések többségét megváltoztatta. Az önkormányzat a kárelhárítási feladatokat követően újrafogalmazta a település jövőképét és a 146/2011. (III.9.) határozatában a településfejlesztési koncepció kiegészítéseként elfogadta a „Devecser városfejlesztési stratégiája” címet viselő dokumentumot. A

koncepcióban

elfogadott

célok

képezik

az

Integrált

Településfejlesztési

Stratégiában szereplő rendezési tervi változások alapját. Az ITS-t érintő döntések a következő pontokat tartalmazzák:

1. Gazdaság, gazdálkodás 1.1.

Gazdaságfejlesztés:

A megélhetés alapfeltétele a biztos munkahely. Ahhoz, hogy vállalkozói tőke a térségbe jöjjön, és a meglévő itt maradjon, három feltétel megléte szükséges: •

Infrastruktúra

•

Kedvező gazdasági környezet

•

Szakképzett munkaerő

Kedvező gazdasági környezet kialakítása a katasztrófával sújtott településeken az által lehetséges, hogy a Kormány „Kiemelten fejlesztendő település” kategória létrehozásával vállalkozásösztönző

kedvezményt

nyújt

a

működő

vagy

letelepülni

szándékozó

munkaadóknak. (hasonlóan a kistérség LHH besoroláshoz) 1.2.

Vállalkozói övezetek:

Két vállalkozói övezet kialakítása szükséges: •


•


Infrastruktúra ellátottság fejlesztése mindkét területen szükséges, kiemelten kezelendő a


Oldal 167

belterületi övezet.

2. Humán erőforrások 2.1. Oktatás, szakképzés A város és a térség szakképzett munkaerő ellátottsága nem megfelelő. Amíg Ajkán öt szakképző iskola működik, addig Devecserben és az új kistérségben egy sem. Két lehetőség van: A város egyik legpatinásabb épülete, a volt járásbíróság bővítésével - amely az elmúlt években zeneiskolának adott otthont -, adhat végleges otthont a kistérségi szakképző intézetnek. Az intézmény nyugati oldalának bővítésével a tanműhelyek felépíthetők, és a tíz hiányszakma közül választva a Pápai Acsády Szakképző Iskola tagintézményeként 2011 vagy 2012 őszétől indulhatna 3 éves nappalis osztályokkal és 8 hónapos felnőttképzéssel. Másik lehetőség a belterületi vállalkozói övezetben a „Talentis" program szerinti, oktatási célt is szolgáló inkubátorház létrehozása, amelyben az elméleti képzés történhet. A gyakorlati oktatás a szomszédos, erre szerződő termelő üzemekben történik. 2.2.

Egészségügy

A városban négy háziorvos, fogorvosi rendelők, és kistérségi központi ügyelet mellett egy szakorvosi rendelőintézet működik a volt kórház területén. Ennek feladat és kapacitásbővítése szakmai szempontok, valamint a város új kistérségi központi szerepe miatt szükséges. A kistérség 21 településének lakói szívesebben, és közlekedés szempontjából könnyebben járnak be szakorvosi vizsgálatokra Devecserbe. A volt kórház patinás épülete másfél évtizede üresen áll, szeretetszolgálat közreműködésével, idősek otthonának tervezik kialakíttatni. 2.3.

Szociális ellátás

A kastélyban található a Veszprém Megyei Önkormányzat által működtetett Idősek Otthona, amely megfér ugyan az önkormányzati funkciók mellett, viszont hosszú távon szakmai oldalról nem lehet cél a város legmeghatározóbb műemlék középületében ilyen funkció megtartása. Esetleges

későbbi

áttelepítésére

a

leendő

Máltai

intézménybe

a

Megyei

Önkormányzattal tárgyalási alap lehet. A

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálat

jelenlegi

helyén

szakmai


és

Oldal 168

gazdaságossági szempontból is alkalmatlan. Tervezzük a Bem utcai volt OTP épületének kis mértékű átalakítását és felújítását e célra. 2.4. A

Sport, szabadidő

városi

sportélet

feltételeinek

visszaállítását

-

a

Várkert

helyett

-

az

emlékparkban, a károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén kívánjuk megvalósítani, nemzetközi pályázat útján. Szeretne itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kapna. Össze kell kapcsolni ezt a programot egy olyan többcélú csarnok megépítésével, amely

más

városi

tömegrendezvényeknek

is

befogadója

lehet.

Az

emlékpark

látogatóközponti funkcióját is betölthetné egyben ez az épület, amely takarékosabb működtetést igényel.

2.5. Turizmus 2.5.1. Devecser a „Somló fővárosa” bejegyzett címhez kapcsolódóan, kistérségi közös programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb.) és új rendezvények

programba

illesztése

hagyományteremtő

céllal

(kulturális

jellegű

kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények) 2.5.2. Esterházy kastély funkcionális bővítése (vendéglátás, szállásadás, speciális csomagban kínált programok) 2.5.3. Széki tavi rendezvények a gyönyörű táji környezet kínálja magát turisztikai célként. A vendéglátás infrastruktúra fejlesztése jövőbeni reális cél lehet.

3. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem A vörösiszap katasztrófa által sújtott kastélypark rehabilitációja, valamint az elbontásra kerülő lakóterületen létesülő közpark Devecser meghatározó zöldfelületeivé válnak. Ezek rendezésénél az önkormányzat fenntartó képességének megfelelő léptékű beavatkozásokat és élhető zöldfelületeket kívánunk megvalósítani. A Torna-patak, a Malom árok és a közöttük haladó vízfolyások rendezésénél a történeti nyomvonalakat tiszteletben kell tartani, a vízfelületeket lehetőleg nyitott létesítményekben kell vezetni. A felszíni és felszín alatti vizek, vízfolyások állapotát a környezeti szennyezések miatt folyamatosan vizsgálni kell. A vízfolyások rendszerére és


Oldal 169

azok felügyeletére vízgazdálkodási tervet célszerű készíteni. A levegő szálló por és káros anyag tartalmát folyamatosan ellenőrizni kell. A levegővédelmi mérőállomást és riasztási rendszert ki kell építeni. Az iszap által érintett és el nem bontott létesítmények, szerkezetek állapotát figyelemmel kell kísérni.

4. Terület-felhasználás, települési arculat, értékvédelem A történeti belváros Devecser lelke, évezredes örökségünk. A belváros értékeinek feltérképezése, védelme és rekonstrukciója mellett közterületeink, közlekedési rendünk megújulása is kulcsa a város megtartó erejének. A károsodott északi területek, a Pápai út környezete a település északi kapuja, amely szerves egységet alkot a hozzá fűződő vár tömbjével és a Petőfi térrel. Egyik kiemelt

cél

ennek

a

területnek

élhető

funkcionális,

turisztikai

rehabilitálása

és

viszonylagos tehermentesítése.

5. Műszaki és humán infrastruktúra A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is. A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér és környéke, melynek főleg közlekedését és zöldfelületeit kell a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítanunk. A tér közlekedési csomópontjai és a kapcsolódó közterületek, parkolóhelyek, gyalogos felületek átépítése, korszerűsítése halaszthatatlan feladat. Vasútállomás terének átalakításával, buszállások, személygépkocsi parkolók, közlekedési útvonalalak elkülönítésével, és a Volán, valamint MÁV menetrendek összehangolásával cél a kistérségi közlekedési szerep növelése. Fontos közellátási feladat a postai szolgáltatás. Az új modern városi posta épülete a volt mozi helyén, a tapolcai és sümegi utak kereszteződésében épül majd. Buszpályaudvar, és vele a közlekedési infrastruktúra újragondolása indokolt részben a megszűnő és felépülő településrészek miatt, másrészt a főterek áttervezése miatt. Csatornázás Devecser belterületén az elmúlt 5-6 évben megtörtént, a külterületi vállalkozói övezet egy részében szükséges ezzel foglalkozni.


Oldal 170

2.1.1 Településszerkezeti Terv

Devecser város 62/2006. (II. 28.) számú határozatával elfogadott szerkezeti tervét az Étv. 9/B. § szerinti „gyorsított” eljárás keretén belül a 2010. évi vörösiszap katasztrófa által érintett északi és az újonnan kialakítandó déli lakóterület területére az Önkormányzat a 374/2010. (XII.7.) határozatával módosította. A két terv egységes szerkezetbe még nem került összedolgozásra. Az északi, elbontásra kerülő lakóterületen a beépítésre szánt lakóterületeket többnyire zöldterületek és erdőterületek váltották fel. Az alábbi területek terület-felhasználása, szerkezeti elemei módosultak:

58. ábra: Kivonat a 374/2010. Településszerkezeti Tervből I.

(XII.7.)

határozattal

elfogadott

A déli lakóterületen az elbontandó területen élők számára új kertvárosias lakóterület

lett

kialakítva és az

elkerülő

úttól

nyugatra

új

gazdasági

területet

szabályoztak ki:


Oldal 171

59. ábra: Kivonat a 374/2010. (XII.7.) határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervből II.

A vizsgálat részeként a hatályos szerkezeti terv és annak módosítása a TSZH-1 jelű tervlapon digitális formában feldolgozásra került.

3.4.2. Városrészi célok illeszkedése a településrendezési-szabályozási tervhez 2.1.2 Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv

Devecser Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 14/2006. (III.01.) önkormányzati rendeletet az elfogadása óta két alkalommal módosították: a 23/2007. (VIII.02. ) és a 28/2010. (XII.7.) önkormányzati rendelettel.


Oldal 172

A 2007-es rendelet a településközpont vegyes területek övezeti előírásait módosította, a 2010 évi rendelet pedig az új lakóterületre vonatkozó szabályozási előírásokat pontosította, új településközpont vegyes, új egyéb helyi sajátosságot hordozó különleges terület és új egészségügyi, szociális erdő övezeteket alkotott. Szabályozta a kerítésekre vonatkozó építési előírásokat, a régészeti érintettségű területek

igénybevételét,

a

tetőfelületek

hajlásszögét

és

az

alkalmazható

építőanyagokat, valamint a zöldterületek használatát.

3.5. A városrészi célok koherenciája A beruházás

közeljövőben, a

a

bemutatott

KDOP-3.1.1/C-11 stratégiai

pályázat

elképzelések

keretében

mentén,

és

megvalósítandó az

alábbi

helyi

szabályzatokhoz való illeszkedésével valósul majd meg:

Településszerkezeti és szabályozási tervekhez történő illeszkedés  A fejlesztés a település központi területén avatkozik be.  Devecser

Város

Önkormányzata

Képviselő

testületének

14/2006.(III.01.)

rendelete - Devecser város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének

jóváhagyásáról

–

című

dokumentumban

foglaltakkal

a

tervezett

beruházás semmilyen eleme sem ütközik.  A

2011.

év

végén

elfogadott,

részlegesen

felülvizsgált

Devecser

Településrendezési tervében, melyet a Pápai Építész Stúdió Kft. készített a városközpont, „mint különleges terület” szerepel.

A Településrendezési terv jellemzői röviden összefoglalva: -

A katasztrófával nem sújtott területen kívüli lakóterületek, valamint a külterület jelentős részét kitevő mezőgazdasági területek szabályozása nem igényelt beavatkozást, a felülvizsgálatot nem kellett ezekre a területekre kiterjeszteni.

-

A településrendezési eszközök részleges felülvizsgálatának célja a vörösiszap katasztrófa

által

kárt

szenvedett

területek

komplex

és

integrált

rehabilitációjának rendezési tervi előkészítése, a történeti belváros megújulása infrastrukturális és jogi feltételeinek megteremtése volt. -

A részleges felülvizsgálat kimondja, hogy a korábbi terv „A 12. pont (9) az


Oldal 173

alábbiak szerint módosul:(9) A városközpontban lévő autóbusz állomás helyett új állomáshely a vasútállomás mellett, a jelenlegi MÁV területen vagy a Szabadság tér területén biztosítható, a hozzátartozó kiszolgáló funkciók kiépítésével együtt.” -

„A városfejlesztési program központi területe a Petőfi tér, a kastély és az északi városkapu Árpád utca, Pápai út csomópontjában található területe.” (A dokumentum 2.2.1. pontja)

-

A dokumentum továbbá kimondja, hogy „A városközpont különleges terület elsődlegesen

a

meglévő

kastély/vár,

a

templom,

a

rekonstruálandó

malomépület ill. az esetlegesen előkerülő és bemutatásra érdemes régészeti emlékek bemutatására szolgáló építmények elhelyezésére, valamint városi léptékű közösségi tér vagy terek kialakítására szolgál. A területen egyéb épület nem helyezhető el. A területen kialakítható zöldfelület legkisebb mértéke 20%. Az építési telek maximális beépíthetősége 20%. A területen belül a telkeket lehetőség szerint össze kell vonni és az így kialakult telek tovább nem osztható.” és: „A terület részeként kialakítható zöldterületeket közpark jelleggel kell megvalósítani. A területen elhelyezhetők a pihenést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. A terület

térbútorait

egységes

koncepció

alapján

kell

megvalósítani.

Az

anyaghasználat során lehetőleg természetes anyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, fa). Beton, vasbeton elemek a városi főépítész szakértői véleménye, vagy a szakmai tervtanács állásfoglalása alapján helyezhetők csak el.” -

A terv 17. § szerint: „Különleges területekbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a többi beépítésre szánt területektől eltérőek.” A városközpont jelen rendezési pont h) alpontja

alapján

különleges

területnek

minősül.

(A

különleges

helyzet

bővebben a funkcióanalízis 1.2.3. A környezeti értékek bemutatása pontban került bemutatásra.)

3.6. Agglomerációs együttműködés 3.6.1. Az agglomeráció elemzése A település társadalmi, gazdasági helyzetére az iszapkatasztrófa jelentős hatást gyakorolt. A 2005-ben végzett korábbi vizsgálathoz képest is történtek változások. Jelen rendezési tervi módosítások megalapozásához, a változások igazolásának alátámasztása


Oldal 174

végett áttekintettük a jelenleg rendelkezésre álló adatokat. Terület (ha)

6411

Lakónépesség (fő 2007/2009)

4875/4641

Népsűrűség

81,28 fő/km2

Jogállás

Város

Lakások száma :

1883

Devecser 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111. Devecser lakónépessége - a korábbi évtizedek viszonylagos stabilitását követően az utolsó 8-10 évben egyre súlyosabb fogyást mutat, ez alatt az idő alatt lakossága több, mint 10 %-át vesztette el (2009.: 4641 fő). A vörösiszap-katasztrófa hatása várhatóan újabb 10-12 %-os csökkenést eredményezhet a lakónépesség számában. Jellemző a fiatal, magasabban képzett felnőttek elvándorlása. Ezt jól mutatja, hogy kifejezetten alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (6,2 %, a megye városai közül a legalacsonyabb érték), míg magas az általános iskola 8 osztályát (32 %) és az érettségit nem adó középfokú iskolát (37 %) végzettek aránya. Devecserben kifejezetten magas a roma etnikumhoz tartozók becsült aránya (lakónépesség 30 %-a, általános iskolások 50 %-a), akik esetében a társadalmi hátrányok halmozottan jelennek meg. A városban a munkahelyek száma és a jövedelemtermelő lehetőségek erősen korlátozottak, melyet tovább rontott a vörösiszap-katasztrófa közvetlen és közvetett pusztítása - így különösen a mezőgazdasági és az ipari termelést. Turizmus gyakorlatilag nem létezik a városban, szálláshelyek 2003. óta nincsenek. A regisztrált munkanélküliség kifejezetten magas (2010. feb.: 13,37 %), a megyei átlagot nagymértékben (46,8 %-kal) meghaladó, a megye városai tekintetében a második legrosszabb érték. Megfigyelhető jelenség, hogy a kevés számú magasabb képzettséget igénylő vezetői státuszt nagyrészt Devecserbe távolabbi településekről bejáró munkavállalók töltik be, akik nem telepednek le a városban vagy térségében. Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak.

A helyi közösségi élet - többek között megfelelő közösségi terek hiányában alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A város a


Oldal 175

közismertségbe az ipari katasztrófa révén került be, negatív imázzsal.

3.7. Környezeti állapotváltozások Levegő A város közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból: -

a természetvédelmi területek kiemelten védett,

-

az ipari területek védett II. kategóriába,

-

az egyéb területek védett I. kategóriába tartoznak.

A levegő fő szennyező forrása – amely leginkább a fűtési időszakban jelentkezik – a fosszilis tüzelésből adódik. A város gázellátásával ezen szennyező forrástényező nagyságrendekkel csökkent. Devecser városában jelenleg 1263 ingatlan van bekötve a gázszolgáltatási rendszerbe. A 8-as számú főút közlekedéséből származó emisszió nem befolyásoló tényező a város levegőjére nézve, a belső közlekedés szennyező hatása azonban

növekvő

tehergépjárművek,

tendenciát

valamint

mutat,

autóbuszok

amely

főleg

elavulásának

a

tudható

személygépkocsik, be.

A

vasútvonal

villamosításával, a vasúti közlekedés levegőszennyező tevékenysége megszűnt. Az ipari eredetű szennyezőanyag-kibocsátás a közvetlen életteret nem veszélyezteti ugyan, de kiemelt figyelmet érdemel (Téglagyár). A külterületen a mezőgazdasági technológiák szakszerű betartásával a levegő porszennyezése, (talajművelés során) illetve más eredetű szennyeződésének a lehetősége (pl. növényvédelmi technológiák) minimális. A fentiek alapján kitűnik, hogy a levegőtisztaság szempontjából Devecserben a legfontosabb olyan terület, ahol beavatkozásra van szükség az a belváros levegőjének tisztaságának

megőrzése,

és

a

lehetőségekhez

mérten

a

legnagyobb

mértékű

tisztulásának elérése. Különösen nagy szükség van erre, mivel Devecser Városa az iszapkatasztrófa után jelentős porterhelésnek volt kitéve, melynek nyomai annak ellenére is fennmaradtak, hogy a folyamatos mérések kimutatták: a vörösiszap katasztrófa után óvintézkedések

és

a

vörösiszap

felszámolására

tett

kísérletek

megtett

hatékonynak

minősíthetőek.


Oldal 176

A vörösiszap után – porszennyezettség A legnagyobb probléma leginkább a kiömlő vörösiszap megszáradását követő hetekben állt fenn, amikor a szállópor koncentrátum megnövekedett a levegőben. A térségben mai napig integrált szállópor-mérési rendszer működik, amely több mérőállomás adatait dolgozza fel. A katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket, de koncentrátuma a térségben megnőtt és az elmúlt hónapokban időszakosan átlépte az egészségügyi határértéket. Ezt azt jelentette, hogy a levegő minősége a szállóporral telített napokon nagyjából a zsúfoltabb főváros levegőjével egyezett meg. A lakosság és a helyreállításban résztvevők számára a védőálarc és az állandó megfigyelés biztosított volt végig a helyreállítás, takarítás alatt.

Felszíni vizek A tervezési terület vízének befogadója a Torna-patak és a Malom-árok, a Csigereárok pedig a terület Ny-i irányból zárja le. A teljes projektterület a Torna-patak vízgyűjtőjén, illetve nagyobb léptéket tekintve a Marcal folyó jobb oldali vízgyűjtőjén helyezkedik el. A Torna-patak a forrástól a Marcal folyóba történő betorkolásáig 50,8 km völgyhosszban gyűjti össze a felszíni vizeket. Teljes vízgyűjtő területe 498 km2. Jobboldali mellékfolyója a Csigere-patak, a Malom-árok vize pedig bal oldalról érkezik a Tornába. A MAL Zrt. ajkai timföldgyárának telephelyéről származó szennyvizek és a vörösiszap-tér csurgalék vizeinek kivezetése - a pH érték beállítása után - a Tornapatakba történik. Az Északi- és Déli (a VI-IX. sz. kazetták melletti, illetve közötti) árokrendszerben összegyűlő csurgalékvíz az erőműi salakvizekkel együtt a Torna-patak régi medrén keresztül jut a kolontári Malom-árokba. Az

ajkai

vörösiszap-tároló

kazetták

déli

oldalára

áthelyezett

Torna-patak

mesterségesen kialakított medrébe torkollik bal oldali mellékágként a Csinger-patak és a Padragi-víz. A Csinger-patak az üzem területén folyik keresztül, és attól nyugatra, a vörösiszaptér mellett torkollik a Torna-patakba. Az említett felszíni vizeinek minősége negyedévente kerül mérésre, ellenőrzésre. A fentiekből következően a tervezési terület felszíni vizeinek minőségét nagyban meghatározza az ajkai timföldgyárból származó kezelt szennyvizek és a csapadékvizek minősége, mivel ezek befogadói a Torna- és a Csinger-patakok. A vörösiszapkatasztrófát követően a Combit Zrt. együttműködve a KözépDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, áthelyezte az


Oldal 177

AVITAR mobil mérőkonténert Devecserbe, a Torna patak partjára, ami heti hétszer huszonnégy órában továbbítja a mért vízminőségre - hőmérséklet, pH és fajlagos vezetőképesség - vonatkozó adatokat. A folyamatos mérési adatokat biztosító mobil mérőállomás nemcsak folyamatos ellenőrzést tesz lehetővé, hanem egy esetleges szennyeződés esetén pedig azonnal riasztást ad. A katasztrófa után a helyszíni mérések eredményei igazolták a felszíni vizek minőségi állapotában bekövetkezett negatív változást, mind a pH, mind a fajlagos vezető képesség nagyságrendekkel növekedett a károsodás következtében. A vonatkozó MSZ 12749:1993 szabvány szerint a patak a károsodással nem érintett részen a pH, és fajlagos vezetés szempontjából tűrhető, III. osztályú, míg a szennyezett szakaszából vett vízminta esetében mindkét komponens tekintetében erősen szennyezett, V. osztályú víznek minősült. A Torna-patak pH értéke a természetes 8,5 pH körüli érték helyett 13pH körüli volt. A katasztrófa következtében a Torna-patakba és a Marcal folyóba mérések szerint kétszázezer köbméter vörösiszap jutott a környező folyóvizekbe. A vörösiszapban levő nátronlúg erős lúgos kémhatást okozott a felszíni vizekben. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére sem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, a veszélyes iszap a kisvízfolyásokon keresztül eljutott a folyóba, majd azon keresztül a Rábában is komoly károkat okozott a vízminőségben és a vízi élővilágban. Az iszapszennyezés a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül, felhígulva, gipsszel és ecetsavval semlegesítetve jutott a Dunába. A

felszíni

vizek

megóvására

az

Önkormányzat

kiemelten

odafigyel,

a

szennyeződéseknek az élővizekbe kerülését – a katasztrófa óta – kiemelten felügyeli.


Oldal 178

V. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A tervezési területtel összefüggő rendezési koncepció ismertetése Petőfi tér, Várdomb A tér rekonstrukciójának célja az egykori történelmi köztéri funkciók visszahozása és megerősítése. Elindult egy szakmai egyeztetés, amelynek tárgya a várdomb tömegének kiszabadítása. A déli oldalon a ’80-as években még megvolt a várárok, mára egyszerű sík zöldfelületté alakult. Az északi oldalon a karakteres homlokzat látványát meg kell nyitni és a várárok területét rendezni szükséges. A buszpályaudvar az Önkormányzat döntésével összhangban a térről kitelepül. A várost elkerülő országos főút megépítéséig nem lehet szó a téren átmenő forgalom kizárásáról, viszont a környező utcák rendezésével a helyi forgalom terhelése mérséklődhet és a főút csomóponti szerepe

kikerülhet

a

térről.

A

rekonstrukciónak

nem

célja

nagyvárosi

léptékű

térrendezés. Egyszerű eszközökkel, tiszta, átlátható struktúrát kell a területen létrehozni. Az északi térfal várárok vonalában biztosítani kell a kastélypark és a tér szerves összekapcsolását. A várdomb keleti oldalán rendezni kell az iskola és a kastély közötti térfelületeket. A vár(kastély) és a tér közötti gyalogos kapcsolatok biztosítására javasoljuk az egykori középkori bejárat tengelyének felszabadítását.

Esterházy (Süttő) malom Az épület 1893-as felmérése 3 db felülcsapott vízikereket említ, amelyek 2,722,88 m átmérőjűek és 1,00 m szélesek. A kerekeket a malomárok vize hajtotta, amely a mintegy 3,00 méteres szintkülönbséggel zúgott le az Árpád utca és a Pápai út találkozásánál. A malom körüli karakteres trapéz alakú tér határai a 20. század végére teljesen elmosódtak. A malomépület elbontásával és a malomárok megszűntetésével jellegtelen vízgyűjtővé alakult. Az épület visszaépítése, rekonstrukciója jelkép értékű. Devecser történelmi

arcának

meghatározó

pontja.

Az

itt

találkozó

utak

csomópontjának

rendezésével visszaállhat a kastély északi homlokzatára nyitó tér jelenleg kusza térkapcsolati rendje. A rendőrség nemrég megépült új épülete már ehhez a térszerkezeti rekonstrukcióhoz illeszkedik. Az Árpád utcáról nyíló utcák szerepe a Petőfi tér rehabilitációjával megváltozik. Ezekre vezet rá a Pápai út felől újra finoman ívelő, malom előtt leforduló útszakasz. A malomépület találkozópont és megállító-hely. Fogadja a városba érkezőt, helyet ad a városi élet találkozásainak, fórumainak, kulturális rendezvényeinek. Emellett szolgálhatja a katsztrófát bemutató emlékezést, vagy a Jézus-ösvény zarándokút


Oldal 179

látogatóit is. Lehet benne kávéház és galéria. Az épület előtti tér egyszerű füves zöldfelület kavicsolt gépkocsi illetve autóbusz megállási lehetőséggel. A tér meghatározó eleme a malomárok, melynek medrét újra ki kell nyitni.

Deák tér, Szabadság tér, autóbusz pályaudvar A két tér összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári

és

pápai


utak

futnak

koncepcióval

össze.

összhangban

Az

önkormányzat

meg

kell

által

erősíteni

a

elfogadott tér

körüli

közszolgáltatásoknak helyet adó funkciókat. A tér a Petőfi tér és a Belváros közelsége miatt belvárosi központi parkolóterületként tud funkcionálni. A Petőfi térről kikerülő autóbusz pályaudvar forgalomtechnikailag kapcsolódik a Szabadság térhez. Kialakításánál törekedni kell arra, hogy a tér környéki épületek működése zavartalan legyen, ezért a buszpályaudvar fejlesztésére kijelölt célterület az egykori majorsági műemlék épületek telke a művelődési ház mögött.


Oldal 180

60. ábra: A tervezési területeket összefoglaló ábra


Oldal 181

Tervezési területek – összefoglalás Devecser történelmi belvárosának városképileg meghatározó közterületei jelentik az elsődleges fejlesztési területet, emellett a

tervezési feladatot a szabályozott

közlekedési és közműterületeken kell megvalósítani. A tervezési területen belül az ütemezhető megvalósítás érdekében a lehatárolt területegységek önállóan fejleszthető, de egymással szorosan összefüggő feladatrészeket alkotnak. 32. táblázat: A tervezési területeket összefoglaló táblázat Megnevezés

Érintett ingatlanok

Terület

1. területegység:


616; 671; 717

3 735 m2

2. területegység:


717; 718; 719/1

8 269 m2

3. területegység:


616; 619/10

6 330 m2

4. területegység:

580/1,2; 612; 613/3; 671; 672/1,2; 673/1,2; 674/12 622; 670/1,2

2 663 m2

5. területegység:

Egykori Esterházy-malom környékének rendezése Várárok és környéke közterületi rendezése

6. területegység:

Kossuth Lajos utca közterületi megújítása

799

2 586 m2

7. területegység: 8. területegység:

Deák tér-Szabadság tér közterületeinek megújítása Új autóbuszpályaudvar kialakítása

669/1,2,3; 785/1,2,3,4; 851;852/1,2,3 625; 626; 628; 669/1,2,3

9. területegység:


1451; 1605

10. területegység: Gárdonyi Géza Általános Iskola homlokzatának rekonstrukciója 11. területegység: Kastélyudvar funkcóbővítő megújítása

8 686 m2

16 909 m2 6 325 m2 4 512 m2

705

996 m2

620/3

1 588 m2

Tervezési terület összesen:

62 599 m2

A fenti fejlesztésekhez kapcsolódik hozzá az alábbi három fejlesztés is:

Csapadékvíz elvezetés rendezése és fejlesztése Devecser

és

Kolontár

Önkormányzatok

megbízása

alapján

elkészült

egy

engedélyezési terv, mely terv a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás előírásai alapján készült, tartalmában a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásaihoz igazodik. A terv, mely a KDOP-4.1.1/D-12 pályázat alapját képezi, egy összefüggő, egymásra épülő vízgyűjtő problémáit és a megoldást részletezi, amit az önkormányzatok egy építési ütemben kívánnak megvalósítani. A tervezési munka három részvízgyűjtőt foglal magába: I. munkarész: Devecser belterület, részvízgyűjtő II. munkarész: Kolontár belterület, teljes vízgyűjtő III. munkarész: Összekötő vízlevezető árok


Oldal 182

Az önkormányzatok a tervezett művek megvalósításához szükséges pénzügyi forrást jelen pályázat útján kívánják biztosítani. A vízjogi engedély engedélyese: Devecser Város Önkormányzata, 8461 Devecser, Petőfi tér 1. és Kolontár Község Önkormányzata, 8468 Kolontár, Kossuth u. 24. Célok: Devecser és Kolontár települések Veszprém megye középső-nyugati részén a Bakony peremén, a Kisalföld határán helyezkednek el. Vízgazdálkodásilag a Torna-patak vízgyűjtőjén találhatók. A települések enyhén dombvidéki jellegű területen fekszenek. A magassági viszonyokra jellemző, hogy Kolontár a 180-200 mBf szintek között, míg Devecser a 160-180 mBf szintek között terül el. Ez az adottság nagyban meghatározza a felszíni vizek lefolyási irányát is. Jelen tervvel egy időben – a teljes tervezési megbízás részeként – készül Kolontár teljes, míg Devecser egy részének belterületi csapadékvíz elvezetési terve. Ez a három rész képez egy egységet mind a tervezés, mind a pályázat során. Ismert, hogy Kolontár és Devecser településeket

2010

októberében

ipari

katasztrófa révén súlyos vörösiszap terhelés érte. Az akkor megépített védelmet szolgáló létesítmények (árkok, védtöltések, műtárgyak … stb.) jelenleg is megtalálhatók a területen.

Ezen

létesítmények

lefolyását,

befogadóba

való

a

csapadékvizek

bevezetését

természetes

módosították,

a

összegyülekezését,

külterületi

szakaszon

mindenképpen. A teljes rendszer műszaki felülvizsgálata, újraértékelése indokolt. A tervezés során nem volt cél a megvalósult állapoton történő gyökeres változtatás, költséghatékonysági okokból inkább az ahhoz való illeszkedés. A tervezési feladat célja a kijelölt rész-vízgyűjtőkön szükséges vízrendezési beavatkozások tervezése a csapadékvizek kártétel nélküli befogadóig történő elvezetése érdekében. Egységes műszaki színvonalú vízelvezető rendszer kialakítása, lehetőleg a meglévő létesítmények minél nagyobb mértékű kihasználása mellett. A megbízó önkormányzatok célja, hogy a korábbi vízelöntési tapasztalatok, valamint a vörös iszap katasztrófa kárelhárítása során megvalósított létesítmények felhasználhatósága alapján műszakilag egységes vízelvezetési tervmegoldás készüljön, ami alapján sor kerülhet majd a kivitelezésre egészen a befogadóig. Megjegyzendő, hogy elsősorban nem a levonuló víz hozama okoz gondot, hanem annak a területen történő tározódása, időbeni tartóssága, illetve az időszakonként magas talajvízszint.


Oldal 183

A tervezett beavatkozás célja és hatásai: Az önkormányzatok a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szakmai tanácsadása

mellett

az

alábbi

természeti

környezet

helyreállítási

fejlesztéseket

fogalmazták meg: Kolontár: -

Torna-patak kolontári híd feletti szakasz töltés helyreállítás,

-


-

talajvízszint-szabályzást elősegítő ún. bajuszárkok kiépítése.

Devecser: -

Devecser közigazgatási területén húzódó Malom-árok revitalizációja,

-


-

a devecseri kastélyparkban vízkár elhárítási tározó kialakítása.

Környezetfejlesztési akció a fenntartható Devecserért 1. Település porterhelésének csökkentése és Települési közparkok, közterületek funkcióváltás nélküli természetbarát megújítása:

Parkok jelenlegi állapota: 1542 hrsz. (Fehértó közpark) Jelenleg elhanyagolt, funkcióját tekintve parkjelleget nem mutat, a rajta lévő fák többsége vihar sérült, ezért azok kivágása indokolt. Jelenleg 3 db parkba illő fa van a területen (platán). A projekt által kívánjuk megvalósítani a lombos fákkal történő beültetést és cserjék, sövény illetve azok csoportokban történő ültetése. Ezzel a településkép minőségében jelentősen javulna, és a jelenleg a területen való szabálytalan személyautóval történő közlekedés is megszűnne.

1453/2 hrsz. (Virágzó utcai közpark) A 60-as években megszüntetett szemétlerakó hely beépítésre alkalmatlan terület. Az elmúlt évtizedekben zöldfelület került kialakításra elszórtan fák ültetésével. A projekt keretében lehetőségünk nyílna arra – mivel a területet két út határolja -, hogy egy úgynevezett porfogó sövény kerüljön kitelepítésre, melynek következtében a városban – de különösen ezen területen – jelentősen csökkenne a porkoncentráció.


Oldal 184

Telepítésre kerülnének még őshonos fafajok is, különösen tekintettel a nagy forgalmat lebonyolító fő út mentén, melynek hatására valamilyen szinten a levegőt megtisztítanák, mivel ezen területen az átlagosnál – a közlekedés miatt – magasabb a széndioxid kibocsátás.

Utcák:

-

-

Virágzó utca

-

Hársfa utcától a Nagy László utca

-

Hársfa utca

-

Ifjúság utca

-

Kodály utca

Fekete Antal utca vége (új sor 250 m hosszban)

A közterületek megújításának fontossága: A tervezett utcák Devecser város területén a legszélesebb közterülettel rendelkeznek. Ezekben az utcákban tervezett sorfa ültetés még nem történt. A lakóház tulajdonosok az évek során a közterületre különböző fajtájú fákat ültettek – dió, szilva stb. Az utcákban lévő elektromos hálózat légvezetéke a fák koruknál fogva megnőttek,

ezért

a

korona

csonkításuk

esztétikailag

az

utca

képét

elcsúfították és javarészt kivágásra kerültek. Az utcák egységesebb kialakítása miatt ajánlatos őshonos, nem allergén fák illetve cserjék ültetése, melyek fajtájuknál fogva idősebb korukban sem fogják akadályozni a közműveket (légkábel), emellett szoros összefüggésben állnak – többek között – a környezetvédelmi programban is megfogalmazott célokkal. (Allergén fák, növények korlátozása.)

Devecseri Esterházy kastélypark helyreállítása Történeti zöldfelület és bővítése Történetileg az Esterházyak devecseri uradalma elsődlegesen gazdasági funkciójú birtok volt, vagyis a tulajdonos család nem lakott itt, a környező mezőgazdasági, erdőgazdasági birtokok központja volt. A történelmi városmagban, a kastély mellett található 10 hektár területű park kerttörténeti értéke miatt műemlék és egyben


Oldal 185

természetvédelmi terület is. Nem csupán helyi, hanem kiemelkedő értéket képvisel a régióban. Elsősorban nagy értékű növényállománya miatt, amelyet tájképi kert stílusban alakítottak ki. A park karakterét meghatározó több mint száz éves kort megélt honos és egzóta fafajok, majd a később betelepített, vagy betelepült fajok együttese számos állatfajnak otthont adva magas ökológiai értéket képvisel. Jelenleg az ártéri puha - és keményfa ligetek jellemzik növényállományát, vezérfajok a gyertyán, kőris és juhar. Az értékes idős, honos növényállomány között egzóta fajokat is találunk, amik a több mint 100 éves betelepítési hullámmal kerültek ide, ilyenek pl. a platánok, gesztenyék, fenyők, mocsárciprusok. Ezek az idős fajok a parknak gyűjteményes kert jelleget adnak, tovább növelve ezzel a kastélypark botanikai értékét és vonzerejét. A Torna patak egykori öntésterületén, a vizek lecsa- polásával kialakított park mély fekvésű vizes terület, ennek következtében mikroklímája főleg a nyári időszakban sok, nagy hatáskörben vonzott ide látogatót. A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap katasztrófa a történeti park szinte teljes területét érintette. A Torna patak mellett húzódó, mély fekvésű területet az iszap mintegy 1,5 m magasságban elöntötte, majd levonulva vastag iszapréteg maradt vissza a park területén. Az utak, és egyéb műtárgyak megrongálódtak, eltűntek. A katasztrófaelhárítás során az erősen lúgos kémhatású, maró iszapot elszállították, majd sor került a felső talajréteg letermelésére, amely a fák felső gyökérzónáját is érintette. A park megmentése érdekében kertépítészeti terv készült kertépítészeti kutatásra alapozva, valamint a parkra a 2003-ban készült felújítási terv ismeretében. Ekként a történeti park megmentése folyamatban van, melyhez Devecser Város Önkormányzata Uniós forrásokat is fel kíván használni.


Oldal 186

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI, LAKÁSELLÁTÁSI és BERUHÁZÁSI TERV 1.1. Az ingatlangazdálkodás és lakásellátás stratégia céljai

1.

Lakásellátás, lakásgazdálkodás

Stratégiai célként kell kezelni a jobb lakásellátás feltételeinek, a lakókörnyezet általános minőségének javítását, illetve a választék bővítését. Legfőbb célok: a dezurbanizációs folyamatok visszaszorítása, a fiatal, illetve a magasabb státuszú népesség megtartása a városban, a szegényebb rétegek lakáskörülményeinek fokozatos javítása, lehetőség szerint az új vállalkozások menedzser rétegének letelepítése a városban. Legfőbb eszközök: az örökölt mennyiségi és minőségi lakáshiány kiküszöbölése a lakókörnyezet és beépítési jelleg széleskörű választékának biztosítása, az új igények beépítése a rendezési tervbe (családi lakóházak építésének, esetleges lakópark kialakításának területbiztosítása) lakásépítési tevékenység segítése, a terület-előkészítés (rendezési tervek készíttetése, tulajdonviszonyok rendezése, koordináció, előközművesítés) felgyorsításával lakás-mobilitás növelése, speciális lakásprogramok (nyugdíjasház, fiatalok otthonháza, bérlakásépítés) támogatása bérlakás-építési program (külön döntés szerint szociális bérlakás-építési program) kidolgozása, lakóterületi

rehabilitáció

támogatása,

az

ingatlanok

felértékelődési

folyamatának megindítása, ezáltal a területen élő, szociálisan elesett réteg közvetett támogatása, saját lakást építő fiatalok ingatlanhoz juttatása a

helyi

építési

szabályzat

megalkotása

során,

törekedni

kell

a

eszközrendszerét,

a

szakhatóságok egyedi elbírálási lehetőségeinek visszaszorítására. A

városban

ki

kell

dolgozni

a

célok

megvalósításának


Oldal 187

finanszírozási,

szervezeti

háttér

megteremtésének

koncepcióját,

elsősorban

a

terület-előkészítés,

-

a területi rehabilitáció,

-

a lakásfelújítások (soklakásos lakóépületek),

-

bérlakásépítés,

-

„egyéb lakásmegoldások” (idősek otthonháza, fiatalok átmeneti lakása, stb.),

-

s mindezek beruházási hátterének koordinációja terén.

Területi elvek

-

A történeti értékű városrész (belváros és közvetlen környezete (Petőfi tér, Kossuth utca. Szabadság tér, Deák tér, Miskei utca első szakasza) településszerkezeti, beépítési és építészeti értékeinek megőrzése, a területek túlzott terhelésének megakadályozása,

egyidejűleg

az

idegenforgalomba

történő

becsatolása,

a

közterületek magas színvonalú rendezése, területi rehabilitáció igénye.

-

A kialakult kertvárosias, önálló lakótelkes területeken a beépítés és természetes környezet egyensúlyának megőrzése, az átépítési, bővítési igények értékelése nyomán a terület értékeinek megőrzését, és az igények kielégítését egyaránt szolgáló szabályozás megalkotása.

Feladatok:  A kialakult sorházas (Lékai utca, Akácfa utca első szakasza) területeken a bővítési igényeknek az egységes építészeti jelleg megőrzése melletti kielégítése.  A kialakult, telepszerű többszintes (Park utca. Lékai utca, Széchenyi utca) lakóterületek környezeti minőségének javítása, parkolási gondok enyhítése, zöldterületek rendezése.  Volt „üzemi lakótelepek” (Székpuszta, Téglagyári lakások, Sándormajor) esetében

az

infrastruktúra

továbbfejlesztése,

szilárd

burkolatú

utakkal,

egészséges ivóvízzel való ellátása, közterületek, rendezése. A szomszédos üzemi területek

környezetszennyező

hatásának

mérséklése,

a

beépítés

ligetes,

természetközeli jellegének megőrzése.  Az új lakóterületek esetében a kialakult táji és épített környezethez való igazodás

és

a

minél

szélesebb

lakókörnyezeti

kínálat

megteremtésének


Oldal 188

szempontját, a terület jellegétől függően differenciáltan kell kezelni.  A táji környezet meghatározó jelentőségű - például a Nagy László utca mögötti terület, Kodály Zoltán utca mögötti terület- térségében, az épített környezethez való igazodás. Fel kell tárni a város táji. környezeti, egyedi értékeit hordozó magas színvonalú lakásépítési lehetőség területi tartalékait. Egyidejűleg törekedni kell a környezet értékeinek megtartására, kiteljesítésére.

1.1.1. Központi jogszabályok – Gazdaságpolitikai célkitűzések, fejlesztési irányok A kormány gazdasági programja kitér az állam, a gazdasági, az egészségügyi és az oktatási reformra. A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll, a költségvetés stabilitásának megtartása mellett. A munkahelyteremtés elősegítése, a foglalkoztatás élénkítése érdekében az Új Széchenyi Terv, melynek középpontjában egyetlen nagy cél áll a foglalkoztatás dinamikus bővítése.

Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programot tartalmaz: 1. Gyógyító Magyarország - Egészségipar 2. Megújuló Magyarország - Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés - Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés - Üzleti környezet fejlesztése 5. Tudomány - innováció - Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

A

fejlesztési

irányok

és

a

költségvetés

stabilitásának

megtartása

kihatnak

az

Önkormányzat fejlesztési elképzeléseire is.


Oldal 189

1.1.2 Hely jogszabályok, fejlesztési elképzelések Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg, melyeket az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések, beruházási irányvonalak egészítenek ki.

INFRASTRUKTÚRA Az

infrastrukturális

fejlesztések

pozitív

irányba

befolyásolják

a

település

fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. Az Önkormányzat Képviselő-testülete ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csapadékvíz elvezető rendszer, felszíni vízelvezető árok és zárt csapadékvíz csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását, bővítését és fejlesztését. Szorgalmazni kell új közösségi terek, játszótér kialakítását. A város elkerülő útjának megépítéséig az átmenő teherforgalom komoly és nehezen kezelhető problémát jelent, mint ahogy gond a tér közepét uraló, oda nem illő autóbusz pályaudvar is. A tehermentesítés és a városi szolgáltatások, intézmények, parkolóterületek elhelyezésének célterülete a Deák tér és környéke, melynek főleg közlekedését és zöldfelületeit kell a városszerkezethez és a funkciókhoz igazítani. A tér közlekedési csomópontjai és a kapcsolódó közterületek, parkolóhelyek, gyalogos felületek átépítése, korszerűsítése halaszthatatlan feladat. Buszpályaudvar, és vele a közlekedési infrastruktúra újragondolása indokolt részben a megszűnő és felépülő településrészek miatt, másrészt a főterek áttervezése miatt. Vasútállomás terének átalakításával, buszállások, személygépkocsi parkolók, közlekedési

útvonalak

elkülönítésével,

és

a

Volán,

valamint

MÁV

menetrendek

összehangolásával célunk a kistérségi közlekedési szerep növelése. Fontos közellátási feladat a postai szolgáltatás. Az új modern városi posta épülete a volt mozi helyén, a tapolcai és sümegi utak kereszteződésében épül majd.


Oldal 190

Csatornázás Devecser, belterületén az elmúlt 5-6 évben megtörtént, a külterületi vállalkozói övezet egy részében szükséges ezzel foglalkozni. A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása.

IPAR A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a

termékekkel, szolgáltatásokkal

való ellátottságot, munkahelyet

teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. Lehetőséget kell biztosítani a multinacionális termelő- szolgáltatóüzemek és kereskedelmi egységek betelepülésére. A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: 

A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük.



Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.



Két vállalkozói övezet kialakítása szükséges: o


o


Infrastruktúra ellátottság fejlesztése mindkét területen szükséges, kiemelten kezelendő a belterületi övezet.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI CÉLOK Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését, szépítését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak.


Oldal 191

Településfejlesztési célok: 

belvárosi-rehabilitáció megvalósítása, (Petőfi tér, Várdomb, Esterházy-kastély, Esterházy (Süttő) malom, Deák tér, Szabadság tér, Vásárcsarnok, helyi termékek piaca, Új városi térfal kialakítása, városképi értékű épületek rehabilitálása)



úthálózat fejlesztése, {Pápai út, Szent Imre út, A város északi térfalának közterületei (Árpád utca, Bocskai utca), körforgalom (Miskei és Sümegi utak kereszteződése)}



zöldfelületi fejlesztések, (Kastélypark, Közpark és emlékpark)



közösségi csarnok és sportterület létrehozása,



vasútállomás környezetének közterületi rendezése és fejlesztése.



A 87 házból álló lakópark kialakítása a Deák Ferenc és a Sümegi utca folytatásaként,



A vörösiszap által sújtott terület rehabilitációja, melynek keretében közpark kerül kialakításra. Devecser Város Önkormányzata a Szent Imre utcától K-i irányban fekvő területrészen létesítményeket kíván megvalósítani, és a Szent Imre utca NY-i oldalán „favédelmet, tereprendezést és gyepesítést” létesít 2011-ben.



középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása,



csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása,



szennyvízcsatorna további kiépítése,



temető létesítményeinek felújítása, építése,



buszváró létesítés,



járdák építése, felújítása,



a település egész területén szépüljenek az utcák fásítással, dísznövények ültetésével,

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÁTGONDOLTSÁGA Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe, 

melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy



melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik,



melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak.


Oldal 192

A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során – az alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével – figyelembe kell venni a következőket: azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, 

melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 4 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy



melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő,



melyek munkahelyet teremtenek,

háttérbe kell helyezni azokat a fejlesztéseket, melyek 

a lakosság, vagy a vállalkozók nagyon szűk körét érintik,



a megvalósuló beruházás aránytalanul nagy működtetési kiadásokkal jár,



és a létrejött beruházás üzemeltetése aránytalanul nagy terhet ró az Önkormányzatra,



és

adott

közszolgáltatás

más

módon,

kedvezőbb

anyagi

feltételekkel

biztosítható.

FELKÉSZÜLÉS A PÁLYÁZATOKRA Mivel a Képviselő-testület mandátumának időszaka alatt jelentős pályázati források nyílnak meg, szükséges az, hogy a településfejlesztés egyik fontos eszközévé váljon a pályázati tevékenység. A pályázati lehetőségek kihasználására fel kell készülni az elvégzendő feladatok engedélyezési költségvetésben

tervdokumentációjával, tartalékot

szükséges

továbbá képezni,

az

önerő

hogy

a

biztosításához pályázati

az

éves

dokumentáció

elkészítésével rövid pályázati határidőt tartani lehessen.

A sikeres pályázatok érdekében: 

a pályázatok megírására és koordinálására alkalmas személlyel rendelkezik az önkormányzat, de nagy projektek elkészítésére külső megbízottat is igénybe kell


Oldal 193

venni, 

lépéseket kell tenni az adott fejlesztés megyei, kistérségi, illetve régiós fejlesztési programhoz való csatlakozásra,



a pályázatok benyújthatósága érdekében a kiemelt fontosságú fejlesztésekre előre terveket kell készíttetni – mivel a tervezés, valamint az engedélyeztetés időigényessége miatt az adott pályázatban megadott határidő gyakran nem elegendő,



meg

kell

vizsgálni

a

sikeres

pályázatokra

ösztönző

érdekeltségi

rendszer

kidolgozásának szükségességét.

1.2. Az ingatlangazdálkodás Irányelvei – Vagyongazdálkodás 1.2.1 Általános irányelvek és az Önkormányzat pénzügyi gazdálkodása Rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államháztartás reformja két szempontból is elengedhetetlen. Egyrészt az elmúlt közel másfél évtized tapasztalatai, az ágazati szabályok, a gazdasági folyamatok változásai, az állami és önkormányzati feladatok arányeltolódása miatt. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzati struktúra, az ágazati szakmai előírások, az adórendszer átalakítását indokolják, amely az államháztartás alrendszereit is érinti, így az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is. A fenti körülmények jelen pillanatban nem tesznek lehetővé hosszú távú pénzügyi prognózist, de a stratégiai célok meghatározását feltétlenül indokolják. 

Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a működőképesség biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt közel másfél évtized folyamán az önkormányzatok bevételi struktúrájának átrendeződése volt tapasztalható, ezen belül a saját bevételek felértékelődése, az állami támogatások leépülése volt jellemző.



Ez a tendencia várható a következő időszakban is, ezért az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer átalakítására.



Az iparűzési adó mértékének árbevételhez kötődését valószínűleg felváltja a társasági adóhoz hasonló adózási módszer. Várhatóan – természetesen más adónemek változásával egyidejűleg – Magyarországon is bevezetésre kerül az ingatlan alapú adózás.



Az egyre szűkülő költségvetési források – különösképpen a felhalmozási és


Oldal 194

tőkejellegű bevételek –, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. A költségvetés főösszegére vetített hitel összege lehet, hogy nem éri el az európai uniós országok szerinti mértéket (10-40%), de az adósságszolgálathoz szükséges forrásképződés feltételei

sem

ugyanazok.

A

hitelállomány

nagysága

az

önkormányzatok

hitelfelvételét szabályozó törvény lehetőségeit már kimeríti. 

Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres pályázat feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meg kell határozni a célokat, elő kell készíteni, és meg kell határozni a pályázatokhoz

szükséges

önrészt.

Koncentráltan

nagyobb

hatékonysággal

nyerhetünk külső forrásokat.

A pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt öt évben az alábbiak jellemezték:

az

Önkormányzatnak a

fizetőképessége fenntartásához

külön

állami

támogatást kellett igénybe vennie, valamint működési hitel felvételére is sor került. Mindezek mellett a likviditás fenntartását nagyban segítette a 2009 februárjában kibocsátott ötvény hozamának év végi felhasználása

A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat költségvetési rendelet szerinti főösszege az elmúlt 5 évben 1.243 millió forint körül mozgott.


Oldal 195

Kiadások 33. táblázat: A költségvetési kiadások tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul a 2011-2014 évben Megnevezés

A kiadások aránya százalékban 2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

18,40

49,75

50,76

50,76

4,75

13,43

13,70

13,80

64,87

22,88

23,35

23,35

5,15

13,26

11,51

11,39

0

0

0

0

Tartalékok

6,83

0,68

0,68

0,70

Kiadások összesen:

100

100

100

100

Személyi jellegű kiadások Munkaadókat

terhelő

járulékok Dologi jellegű kiadások Működési

célú

pénzeszköz

átadás, egyéb támogatás Ellátottak

pénzbeli

juttatásai

34. táblázat: A tervezési időszakban (2011-2014) a költségvetési kiadások tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés

Kiadások eFt-ban

A kiadások összege 2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

2.305.871

878.514

886.673

895.629


Oldal 196

Bevételek 35. táblázat: A költségvetési bevételek tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul a 2011-2014-es időszakban: Megnevezés

A bevételek aránya százalékban 2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

2,38

6,60

6,67

6,67

12,82

34,15

33,83

33,89

45,69

34,27

33,63

32,98

Egyéb működési bevétel

6,73

18,21

18,58

19,58

Támogatásértékű működési

0,01

0,02

0,02

0,02

29,83

0,02

0,04

0,03

Működési célú hitel felvétele

2,54

6,73

7,23

6,83

Bevételek összesen:

100

100

100

100

Intézményi

működési

bevételek Önkormányzatok

sajátos

működési bevételei Működési támogatások

bevételek Előző évi pénzmaradvány

36. táblázat: A tervezési időszakban (2011-2014) a költségvetési bevételek tervezett szerkezete az alábbiak szerint alakul: Megnevezés

Bevételek eFt-ban

A bevételek összege 2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

2.305.871

878.514

886.673

895.629


Oldal 197

1.3. Az Önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Az Önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 3.370.962 eFt. A vagyon az elmúlt 5 évben növekedést mutat. Az elmúlt négy évben a vagyonnövekedés oka, hogy az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével sikeres pályázatokon vett részt, és azok eredményeképpen nőtt a vagyon. 37. táblázat: Az Önkormányzat vagyonszerkezete Az összes vagyonból Vagyonelem megnevezése a vagyon részaránya Forgalomképtelen

törzsvagyon

(nem

értékesíthető,

nem

terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan

forgalomképes

törzsvagyon

(meghatározott

feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

205.724 eFt 900.710 eFt 658.871 eFt

1.3.1. Nem forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: Csatorna beruházás, Téglagyári lakások ivóvíz ellátása, Székpuszta ivóvíz ellátás, Szennyvíztelep, Egyéb

vagyon

körébe

tartoznak a

következő ingatlanok:

volt honvédségi

területek, illetve a következő más vagyon: telek, szántó, kert. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása kedvezőtlen, mert nagyon nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya.


Oldal 198

1.3.2. Forgalomképes ingatlanok A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok:  Önkormányzati Hivatal,

 vízmű,

 intézmények,

 utak,

 talajfigyelő kutak, továbbá

 parkok,

 közterületek,

 játszóterek

 játszótér,  .

1.4. Az ingatlangazdálkodással és közintézményekkel kapcsolatos középtávú fejlesztési célkitűzések

GONDOSKODÁS AZ ÓVODÁRÓL, AZ ALAPFOKÚ NEVELÉSRŐL, OKTATÁSRÓL Az Önkormányzat, mint közoktatási intézmény fenntartó elkészítette a közoktatási feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati minőségirányítási programját. A minőségirányítási program meghatározza a közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó fenntartói elvárásokat, az intézmények által ellátandó feladatokat stb. Az Önkormányzat a közoktatás biztosítása, és színvonalának javítása érdekében a következő feladatokat látja el: 

Felülvizsgálja

a

közoktatáshoz

kapcsolódó

önkormányzati

minőségirányítási

programot. 

Továbbra is gondoskodik az óvodai, bölcsődei ellátás megszervezéséről, az általános iskolai ellátás biztosításáról, az alapfokú zeneművészeti oktatásról a Gárdonyi

Géza

Közös

Fenntartású

Általános

Iskola

és

Óvoda,

Alapfokú

Művészetoktatási Intézményén keresztül székhelyén, és telephelyein. 

Az

intézménynél

kezdeményezni

kell

az

energiatakarékossági

szempontok

előtérbe kerülését: a fűtés, a víz, és villamos energia költségek csökkentését, 

A közoktatási intézményektől a jogszabályban előírt kötelező eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó tervet kér.



Intézkedéseket érdekében

tesz

támogatja

az az

intézmények intézményt

kihasználtságának népszerűsítő

növelésére,

programok

ennek

szervezését,

valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetőséget biztosít az Önkormányzat


Oldal 199

honlapján. 

Az Önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.



Az oktatásban résztvevő tanulók részére ingyenes vagy kedvezményes utazási bérletet biztosít.



Az

óvodai

nevelésnek

korszerűsítésére,

és

az

felújítására

oktatásnak törekszik,

helyet

melyek

adó

épületek

folyamatos

finanszírozásáról

pályázati

források bevonásával kíván gondoskodni. 

Az óvodai főépület könnyűszerkezetes tetőráépítése indokolt, vízáteresztési és energiatakarékossági szempontból.



Az intézmény Petőfi téri iskolájának további felújításának megoldása.



A „Zsidó Iskola” és a volt „Bírósági épület” folyamatos teljes felújítása.



A

„Várkerti

Iskola”

sportpályájának

rehabilitációja

a

katasztrófa

során

bekövetkezett károk miatt.

A város és a térség szakképzett munkaerő ellátottsága nem megfelelő. Amíg Ajkán öt szakképző iskola is működik, addig Devecserben és az új kistérségben egy sem, amelynek megoldására két lehetőség van: A város egyik legpatinásabb épülete, a volt járási bíróság bővítésével – amely az elmúlt években zeneiskolának adott otthont -, adhat végleges otthont a kistérségi szakképző intézetnek. Az intézmény nyugati oldalának bővítésével a tanműhelyek felépíthetők, és a tíz hiányszakma közül választva a Pápai Acsády Szakképző Iskola tagintézményeként 2011 vagy 2012 őszétől indulhatna 3 éves nappalis osztályokkal és 8 hónapos felnőttképzéssel. A másik lehetőség a belterületi vállalkozói övezetben a „Talentis” program szerinti, oktatási célt is szolgáló inkubátorház létrehozása, amelyben az elméleti képzés történhet. A gyakorlati oktatás a szomszédos, erre szerződő termelő üzemekben történik.

GONDOSKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRÓL Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselő-testület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon kívánja biztosítani. 

Fenntartja


Oldal 200





a védőnői ellátást,



az iskola-egészségügyi ellátást,



az összevont orvosi ügyeletet.

Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres.



Az

általános

egészségügyi,

egészségügyi higiéniai

helyzet

szempontból

javítása nem

érdekében

kezdeményezi

megfelelő,

illetve

az

sérülékeny

településrészek felkutatását, és a helyzet javítására vonatkozó programok kidolgozását, majd megvalósítását. 

A városban négy háziorvos, fogorvosi rendelők, és kistérségi központi ügyelet mellett egy szakorvosi rendelőintézet működik a volt kórház területén. Feladat és kapacitásbővítése, szakmai szempontok, valamint a város új kistérségi központi szerepe miatt szükséges.



A volt kórház patinás épülete másfél évtizede üresen áll, szeretetszolgálat közreműködésével, idősek otthonának kialakítása tervezett.

GONDOSKODÁS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el: 

A

Képviselő-testület

évente

legalább

egy

alkalommal

–

illetve

központi

jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. 

A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: a szociális információs szolgáltatás (ez - mint kötelező szolgáltatás - az Önkormányzati hivatal szervezeti keretein belül kerül biztosításra), aktívkorúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, gyógyszertámogatás, elemi károsultak segélye,


Oldal 201

temetési segély, hulladékszállítási díj megfizetésének támogatása, köztemetés, közgyógyellátás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés.

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI FELADATOKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS Az

Önkormányzat

Képviselő-testülete

kiemelten

kezeli

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. A rendeletmódosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. Az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja: újszülött gyermekek támogatása, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyógykezelési támogatás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása. Az Önkormányzat támogat minden olyan programot, rendezvényt, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését, művelődését szolgálja.

KÖZÖSSÉGI TÉR BIZTOSÍTÁSA, VALAMINT A KÖZMŰVELŐDÉSI TUDOMÁNYOS MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG , ÉS A SPORT TÁMOGATÁSA

Az Önkormányzat a közművelődés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazza meg:

Az Önkormányzat a könyvtári feladatellátást, a művelődési és kulturális feladatok


Oldal 202

ellátását a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház útján látja el.

A könyvtári ellátás működtetése során intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását, ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét, bővíteni kell a könyvtárak eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes ellátottságot,

biztosítani

kell

az

internet

hozzáférést,

az

elektronikus

információhordozók használatát, a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani. A művelődési, illetve a kulturális programok működésével kapcsolatban biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat, pótolni kell az elhasználódott eszközöket, gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó szervezetek számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely, kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához, pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat. Bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára (költői est, felolvasó est, kiállítások, bemutatók szervezésével). Szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását, és a tárlat bővítését. Támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését.

A

Képviselő-testület

fontosnak

tartja

a

sporttevékenységekkel

kapcsolatos

közszolgáltatások további biztosítását is. A városi sportélet feltételeinek visszaállítását – a Várkert helyett – az emlékparkban, a vörösiszap által károsodott terület északi részén, a Pápai út mentén kívánja megvalósítani, nemzetközi pályázat útján. Szeretne itt a város egy olyan összefüggő sportcélú területet, amelyen a labdarúgás és kézilabda mellett a többi szabadidős és sporttevékenység is helyet kapna.


Oldal 203

Össze kell kapcsolni ezt a programot egy olyan többcélú csarnok megépítésével, amely

más

városi

tömegrendezvényeknek

is

befogadója

lehet.

Az

emlékpark

látogatóközponti funkcióját is betölthetné egyben ez az épület, amely takarékosabb működtetést igényel.

2. VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 2.1. Speciális megállapodások, alkuk befektetőkkel Befektetés támogatási politika célkitűzései Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: 

A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson.



A Képviselő-testület helyi rendeletével támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek.



Az

Önkormányzat

a

két

vállalkozói-innovációs

övezet

létrehozásával,

az

infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat. A

fentiek

szellemében

az

Önkormányzat

a

következő

befektetéseket

tervezi

a

közeljövőben: Megújuló energia termeléséhez kapcsolt tájhasználati projekt (energianövénytelepítés, biogáz üzemek, kapcsolódó mezőgazdasági feldolgozóüzemek) A projektjavaslat vállalkozói oldalról merült fel és az alábbiak szerint foglalható össze. Alapvetések: A vörös iszappal elöntött mezőgazdasági területek energianövényekkel történő hasznosítása A térség rossz termőhelyű területeinek célszerű, munkaintenzív kultúrákkal történő hasznosítása Tevékenység várt eredmények: Három

biogáz

üzem

létrehozása

(900-1000

ha

terület

biomassa

termelésének

feldolgozására) 1. Kolontáron, Fuchs Tojás Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 800 kW


Oldal 204

2. Devecser határában, Devecser és Kolontár között AGRÓ-BÓS Kft, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW 3. Devecserben Somló-Coop Kft. telephelyén, tervezett elektromos teljesítmény 1 MW

A hulladék hőre, biogázra, helyben felhasználható villamos energiára munkahelyteremtő tevékenységet tervezettek: 1. Üvegházak 0,8-1 ha területű 2. Gyógynövény illóolaj előállítás, alapanyag, termesztéshez terület 350 ha 3. Szőlőmag feldolgozás 4. Chipsgyártás (táplálkozási szempontból újszerű zöldség chipsek) 5. Takarmányfehérje előállítás 6. A devecseri kistérség (27 település) közintézményeinek megújuló energiával történő ellátása elsősorban biomasszára alapozva. A kialakításra tervezett rendszer egyedülálló, modellértékű, mellyel kapcsolatban – a hasonló koncepciójú németújvári (güssingi) példa alapján – „energiaturizmus” is várható (Németújváron heti 300-350 fő).

Megújuló energia központ A devecseri vállalkozói-innovációs övezetben egy megújuló energiát hasznosító komplex

projekt

segítséggel,

egy


melyben megújuló


kormányzati

hasznosításában


körű

tapasztalatokkal rendelkező - kutatás-fejlesztéssel, gyártással, projektek kulcsrakész megvalósításával foglalkozó - vállalat működik közre. A projekt generálásának jelenlegi – kezdeti - fázisában egy komplex, modellértékű megújuló energia bemutató központ kialakítása került szóba. A központban kutatásfejlesztési tevékenység mellett a kialakított és standardizált megoldások bemutatására, terjesztésére is sor kerül. A projekt kidolgozását a közreműködő cég vállalta.

Innovatív szennyvíztisztító bemutató központ A

devecseri

vállalkozói-innovációs

övezetben

projektjavaslatként

felmerült

egy

decentralizált szennyvíztisztító berendezés bemutató központ kialakításának terve.


Oldal 205

Az innovatív tisztítómű szűrő-tisztító anyagként vörösiszapot használna fel és egyúttal semlegesítene is. A projekt kidolgozását a már említett szászországi cég vállalta.

2.2. Kiskereskedelmi egységek szervezése A

kistérség

arculatának

meghatározó

tevékenysége

a

„lomizás”,

ami

a

legképzetlenebb, leginkább cigány népesség számára jelent kereseti lehetőséget. A lomizás osztrák lomtalanításokon való hulladékok: műszaki cikkek, bútorok, biciklik, és egyéb

használati

tárgyak

gyűjtése,

majd

fekete-kereskedelem

keretében

való

értékesítése. A közelmúltban létrejött Devecseri Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Orsós Mihály elmondása szerint kb. 200 család él fekete-kereskedelemből Devecserben, a teljes kistérségben kb. 500 család. A hulladékgyűjtés legális keretek közé terelését célzó TransWaste projektet bonyolító Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány

becsült

adatai

szerint

Magyarországon

50100

ezer

ember

él

hulladékgyűjtésből. A devecseri városvezetés néhány éve használtcikk piacot hozott létre, mellyel legális kereteket próbáltak teremteni a több évtizede működő használtcikkiparnak. „A lomizás miatt Devecseren nincs megélhetési bűnözés és munkanélküliség, ami számos feszültségtől, konfliktustól óvja meg az itt élőket, vagyis a cigány és nem cigány lakosság között nincsenek olyan komoly ellentétek, mint másutt” - nyilatkozta a korábbi polgármester, Holczinger László egy interjúban. Devecser nemzetközi logisztikai központként működik a lomizás terén: az Ausztriából származó árut itt vásárolják fel a kelet-magyarországi és romániai használtcikk-kereskedők. A lomizás Magyarországon a mai napig jogilag rendezetlen hátterű, de megtűrt tevékenység. Néhány kereskedő már jelenleg is legális, Kft. formájában működik és online kereskedik (pl: a Lomi.hu Kft.) A tevékenység legalizálásának irányába mutató vállalkozási ötletekben gondolkodik Varga Andrea, a Kristály Völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület vezetője. Ezek a kisvállalkozások a lomizás során begyűjtött termékek feldolgozására épülnének, és a Széchenyi Terv keretében folyamatosan támogatott, szociális szövetkezeti formában alakulnának. Egyik ötletük a használt, antik parasztbútorokra alapozott bútoripar és asztalosipar. Ez szakmunkás munkaerőt igényel és felvevőpiaccal rendelkezik a BalatonFelvidék településein ingatlannal rendelkező vendéglátó-ipari egységek, panziók és az üdülőturizmus körében. Másik ötlete a kerékpár felújítás és kölcsönző-hálózat, mely ugyancsak a balatoni üdülőturizmusra alapozza piacát. Lomizásból a kistérség legalacsonyabban képzett rétege él, végzettsége jellemzően


Oldal 206

általános iskola, vagy 8 általánosnál kevesebb. Számukra 2009-ben és 2010-ben is indultak

képzési

programok

a

Székesfehérvári

Regionális

Képzési

Központ

szervezésében: a 2009/2010-es képzésen 17-en vettek részt, a 2010/2011-es, jelenleg is

folyó

képzésre

13-an

járnak,

résztvevői

Devecserből,

Ajkáról,

Somlójenőről,

Kolontárról, Dabronyból, Borszörcsökről, Nagyalásonyról, Pusztamiskéről, Szőcről és Csögléről kerülnek ki. 61. ábra: Devecserben a lomizás ugyanúgy jogilag rendezetlen hátterű tevékenység, mint igaz ez az egész országban. Rendezetlen hátterű, de megtűrt.

A használtcikk kereskedelemmel foglalkozó réteget képviselő Orsós Mihály konkrét igényt fogalmazott meg azonnal kezdhető képzésre: a kereskedő szakmát szeretnék megszerezni, OKJ-s képzés formájában, amely lehetővé tenné, hogy a „lomizás”-t adófizető vállalkozóként folytathassák. Jövőbeni cél: OKJ-s kereskedő tanfolyam, melynek elvégzése után legális tevékenységgé válhatna

a

lomizás.

Számítógépes

tanfolyamok,

melyek

a

használtcikk

kereskedelemben forgó termékek legális, internetes értékesítésének irányába vinnék a családi vállalkozásokat.


Oldal 207

2.3. Városi marketing Marketing kommunikáció elemi eszközei – Identitást erősítő és participáción alapuló eseménymarketing: Települési kiállítás: a közösség igényeinek felmérésére szervezett események, melyek

alkalmat

adnak

a

település

és

környezetében

zajló

folyamatok

megismerésére és közvetlen visszajelzések gyűjtésére. Tervezői akciók: egy adott projekthelyszínre szervezett eseménysorozat, ahol az önkéntes alapon résztvevők (tervezők, fejlesztők, lakók, vállalkozók, települési vezetők, politikusok, turisták, tehát a településhasználók) együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni, fejleszteni az adott projekthelyszínt az emberek.

Befektetést ösztönző marketing kommunikáció Projektfejlesztés

és

–menedzsment:

Komplex

ingatlanfejlesztési,

településfejlesztési és településmarketing projektek koncepcionális összeállítása a település egészére, vagy településrészre szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelően. A projektek megvalósítása közben felmerülő kommunikációs és érdekegyeztetési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek. Projektportfolió-menedzsment:

A

településfejlesztéssel

foglalkozó

szervezet

számára befektetési portfolió kialakítása, amely nemcsak a projekthelyszínek azonosítására, bemutatására és kiajánlására koncentrál, de nagy hangsúlyt helyez a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvező irányba

történő

befolyásolására

is.

A

projektportfolió

megalkotásán

túl

a

településmenedzsment feladata, hogy a megfelelő célcsoport számára adekvát üzenetet

fogalmazzon

meg,

és

azt

hatékonyan

juttassa

el

pl.

az

ingatlanfejlesztőkhöz. Projektportfolió kiajánlása: Célszerű szervezetten és lehetőség szerint szakmai előadásokon prezentálni a település prosperáló környezetét és a prioritást élvező kulcsprojekteket.

Devecser kommunikációs eszközei és javaslatok Napjainkban a településfejlesztés már teljesen más együttműködési struktúrában működik. Korábban a településigazgatás önkényesen eldöntötte a fejlesztési irányokat és


Oldal 208

minden tekintetben „szenvedő” alanyai voltak a helyi lakosok és településhasználók. Mára ez a szemlélet teljesen átalakult és a participáción alapuló tervezés minden módját meg kell találja arra, hogy az információ áramlás és kétoldalú kommunikáció a lehető legtöbb csatornán keresztül történjen. Az alábbiakban az önkormányzat legfontosabb, rendelkezésre álló média orgánumait listáztuk fel: 1. Helyi nyomtatott sajtó (helyi újságok) Új

Devecseri

Újság

(Devecser

Önkormányzatának

közéleti,

kulturális,

hagyományőrző és szórakoztató lapja ) A Devecseri Önkormányzat adja ki a helyi újságot, a Devecseri Újságot, aminek a címét a vörösiszap-katasztrófát követően módosítottak Új Devecseri Újságra. Ezt a lapot 1927ben alapították. Az újság általában évi hat-nyolcszor jelenik meg, számonként kb. 8 oldalnyi terjedelemben. Oktatási, egyházi intézmények alkalmi kiadványai 2. Elektronikus sajtó (helyi honlapok) / marketing www.devecser.hu (Devecser város hivatalos honlapja) http://www.devecser.hu/uj_devecseri_ujsag-1

(Az

Új

Devecseri

Újság

elektronikus változata a város honlapján kap helyet ) http://www.devecser.net/ (A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény honlapja) http://www.vmhdevecser.hu/ (A devecseri Művelődési Ház honlapja) http://www.vkdevecser.hu/ ( A Városi Könyvtár honlapja) 3. Televízió Devecseri Városi Televízió:

a Devecser Város Audió- Videó Televízió 2000

Kulturális Egyesület üzemelteti. Első műsorát 2001. december 5-én sugározta. A helyiek számára ez a legfőbb információs csatorna. 4. Prospektusok, kiadványok A devecseri kastélypark és a vörösiszap-áradat utáni rehabilitációja Váti nonprofit Kft. 2011 5. Könyvek Dercsényi Balázs: Devecser - Esterházy –kastély (TKM Egyesület, Budapest, 1992) Veress D. Csaba: Devecser Évszázadai (Devecser Nagyközség Önkormányzata Veszprém, 1996) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának értékelése: Az önkormányzat hivatalos honlapja, áttekinthető, a felület menürendszere felhasználóbarát.

A honlapon jelenleg az aktualitásokat, hirdetményeket és az iszap

okozta problémák megoldásával, kezelésével kapcsolatos híreket teszik közzé. Ezek az


Oldal 209

információk naprakészek, azonban a honlapon több almenü nem érhető el, illetve kevés feltöltött tartalom található rajta. Javasolt a honlap bővítése, az almenük tartalommal való feltöltése és a jobb oldali menüsorban lévő témák jobb strukturálása, az aktuális témák vizuális kiemelése.

További javaslatok – fejlesztési irányok 

Településmarketing Stratégia kialakítása A város életében hatalmas jelentőséggel bír, hogy megválasztották Devecsert egy

új kistérségi központnak. Ennek a lehetőségnek a kiaknázására egy olyan átfogó marketing koncepció kialakítása szükséges, amely a régi Devecser képéből a konstruktív elemeket megtartva, a vörösiszap-katasztrófa negatívumait felszámolva és a megújulás esélyeit kiaknázva megfogalmazza a fejlődés irányait, és a koncepcionális szinten megfogalmazott célokat lebontja a megvalósítást meghatározó intézkedéscsomagokra. A városmarketingnek olyan eredményt kell hoznia, amely a stratégiai tervezés során meghatározott Jövőképen alapulva:  A települést egy sajátos, komplex termékként azonosítja, mely komplex termék a természeti

és

épített

környezetből,

intézményhálózatból,

közösségi

szolgáltatásokból és a célcsoportoknak nyújtott szolgáltatásokból áll. (ezek egymástól nem elválaszthatók, csak együtt értelmezhetők, hiszen csak komplexen tudják reprodukálni a város által nyújtott kínálat benyomását).  Szereplői

között

(önkormányzat,

intézmények,

gazdasági

szereplők,

civil

szervezetek) szoros kapcsolatot hoz létre.  Az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat előre megadott célok szerint maximalizálja.  Hangsúlyozza a település vezetői és a helyi érdekképviseleti szervek, valamint az egyes célcsoportok közötti minél hatékonyabb együttműködést és kommunikációt.  Arra

törekszik,

hogy

a

település

tökéletesítse,

élénkítse

cserefolyamatait

partnereivel.  Meghatározza és erősíti Devecser önmagáról kialakított és sugározni, üzennikívánt imázsát, arculatát (Corporate Identity).


Oldal 210

Kiemelendő célok:  a lakosok életminőségének és életkörülményeinek javítása a környezet átalakítása révén fokozatosan „zöld” környezetté, illetve egészséges és biztonságos otthonok megteremtésével  a város pozitív imázsának és a helyi lakosok identitástudatának pozitív elemekkel gazdagítása és erősítése  a

helyi

vállalkozások

talpra

állítása,

valamint

fejlesztési

lehetőségeinek

megteremtése és a terület vonzóvá tétele a befektetők számára  az oktatás-, egészségügy és általánosan a humán erőforrás fejlesztése és a kistérségi központi szerep kialakítása ezek prioritásával  a tradicionális és új elemeket tartalmazó rendezvények, események szervezésekor a térségi – és távolabbi (akár nemzetközi) – kölcsönös kapcsolatrendszerre támaszkodás  a város erősebb jelenléte a világhálón az informatikai infrastruktúra fejlesztésével.

o

Települési identitást építő kiadvány kivitelezése - Tervezői akciók, Tervezői hétvégék, Települési kiállítások, tematikus rendezvények bemutatását célzó kiadvány.

o

A település helyi értékeire épülő kulturális eseményszervezés – Devecser a „Somló

fővárosa”

bejegyzett

címhez

kapcsolódóan,

kistérségi

közös

programok felkarolása (Somlói napok, Somló hangja fesztivál, stb.) és új rendezvények programba illesztése hagyományteremtő céllal (kulturális jellegű kastélyprogramok, borfesztivál, kistérségi tömeg és versenysport rendezvények) o

Befektetési kataszter összeállítsa/portfolió - A fejlesztők és befektetők számára készítendő kiadvány, melynek segítségével könnyen és szakmai információk mentén tájékozódhatnak a település potenciális projektjeiről, vagy projekt

helyszíneiről. A

kiadványt

projektlapos megoldással

a

legcélszerűbb összeállítani. o

Hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken és projektbörzéken aktív részvétel – A befektetési kataszterben megfogalmazott identitás, fejlődési irány

és

konkrét

becsomagolt

projekt

terméket

a

ötletek

mind-mind

megfelelő

a

értékesítési

termék

elemei.

platformokon

A kell

kiajánlani. A hazai és regionális rendezvények lehetőséget biztosítanak


Oldal 211

arra,

hogy

a

önkormányzatok

fejlesztők-befektetők által

kidolgozott

közvetlenül projektekkel.

találkozzanak Az

ilyen

az

jellegű

rendezvények számos lehetőséget biztosítanak a marketing megjelenésre (stand felállítása, előadás a

szakmai

konferenciákon, megjelenés a

rendezvény saját magazinjában stb.) érdemes egy jól átgondolt, tudatos és költség hatékony módon részt venni.

2.4. Barnamezős területek hasznosításának ösztönzése A barnamezős területek - habár fekvésüket tekintve potenciálisan akár vagyonokat is érhetnek,

de

csak az

emberi

beavatkozás, az

emberi

gondoskodás, a

korábbi

tevékenységből hátrahagyott környezeti károk feltárását és kármentesítését követően válhatnak újra

a

társadalom

számára

hasznosíthatóvá, élővé, fejleszthetővé, és

kerülhetnek a beruházók célkeresztjébe. Barnamezős beruházás A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszonyproblémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. Barnamező A "barnamező" tehát a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, vasútterületet, illetve felhagyott katonai területet, laktanyát stb. jelenti. A barnamezős beruházás gazdasági előnyei A barnamezők rehabilitálásának társadalmi-gazdasági előnye: a területtakarékosság, további zöldmezős területek igénybevételének csökkentése, a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra - hasznosulása, a környezeti veszélyeztetés és a szenynyezések terjedésének megszüntetése, új munkahelyek teremtése, a környező lakosság számára egészségesebb városi környezet kialakítása, aminek következtében javul a településrész imázsa, nő a terület tőkevonzó ereje, a szerkezetjavulás miatt a városüzemeltetési költségek csökkenthetők, a rendezett állapot területfelértékelő hatással jár, jelentős magántőke aktivizálható az újrahasznosításhoz központi támogatásokkal, megoldhatóvá válnak a barnamező miatt korábban jelentkező településszerkezeti


Oldal 212

problémák, javítja a területek komplex városi funkciókra történő hasznosítását, javulnak az életkörülmények és az esélyegyenlőség, a lakossági közérzet, valamint a közbiztonság.

A barnamezős beruházás elmaradásának veszteségei Az

újrahasznosítás

veszteségként

elmaradása

könyvelhetjük

el

a

és

a

barnamezők

területpazarlást,

ami

fennmaradása

fokozza

a

esetén

korlátozottan

rendelkezésre álló zöldmezős területek fogyasztásának igényét, ami a fenntartható fejlődés és a racionális területgazdálkodás ellen hat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új zöldmezős beruházások nemcsak területigénnyel, hanem infrastruktúraellátásuk többletköltségigénnyel is jár! Veszteségként könyvelhetjük el továbbá a tartósan fennmaradó szennyezett, egészségtelen környezeti állapotot, ahonnan a szennyezés folyamatosan továbbterjedhet más területekre is. Adott esetben környezeti katasztrófa-helyzet alakulhat ki, és az emiatt halaszthatatlanná váló kármentesítés költsége többletként jelentkezik, miközben nincs a terület hasznosításából származó bevétel. Az egyik legszembeötlőbb veszteség az épületek és az infrastruktúra pusztulásának felgyorsulása, értékvesztése. Az elhalasztott szanálás költségigénye jelentős, az épületek bontási hulladékának (esetleg veszélyes hulladékként kezelése) lerakása költséges. A barnamezők rendezetlensége városképromboló hatású, vonzerőcsökkentő, az elhagyott és ellenőrizetlen terület közbiztonsági problémákat okoz. A rozsdamező a környező településrészekre értékcsökkentő hatással van, rontja az ingatlanárakat, a rossz fizikai környezet miatt megindul a társadalmi szegregáció, tartós munkanélküliség alakulhat ki, ha a megszűnt munkahelyeket nem pótolják. A barnamezős terület településszerkezeti problémákat okoz, drágítja a városüzemeltetést. Barnamezők keletkezése A barnamezők keletkezésének globális oka a gazdaság átalakulása, az ipari társadalomból az információs társadalomba átmenet, a termelés helyett a tercier szektor dominanciájának térhódítása, ezzel egyidejűleg a termelőipari területigény csökkenése. Ez a folyamat a nyugat-európai országokban több évtized alatt folyamatosan és tőlünk eltérően nem lökésszerűen zajlott le, ennek ellenére a korábbi EU-tagállamok többsége rendelkezik barnamezős politikával és támogatási stratégiával.

A barnamezős beruházások fontossága


Oldal 213

A fejlett európai államokban sem oldódtak meg e problémák "automatikusan", ezért több ágazatot felölelő országos (vagy tartományi) barnamezős politikát alakítottak ki még olyan országokban is, ahol általában nem jellemző a központi beavatkozás. A kérdéskör

megfelelő

urbanisztikai,

kezeléséhez

környezetvédelmi,

ugyanis

a

tulajdonjogi

területfejlesztési, és

közgazdasági

területrendezési, kérdések

közös,

megnyugtató megoldására van szükség. Fontos, hogy meginduljon Magyarországon is a barnamezős területekkel való intenzívebb

és

komplexebb,

valamennyi

érintett

ágazatot

felölelő,

"egységes"

gondolkodás. Az alulhasznosított területek sorsa nemzeti gazdaságpolitikai és terület-, illetve településfejlesztési, azaz stratégiai kérdés. A barnamezők hasznosítása fejlesztési területként,

területi

lehetőségként

a

regionális

különbségek

csökkentésének,

a

térszerkezet javításának eszköze, hosszú távú fejlesztési célokat szolgálhat, és a zöldmezős beruházások területének kiváltásával a fenntartható fejlődés alapköve.

Devecser barnamezős területei és ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések A Pápai út és a Torna-patak találkozásától nyugati irányban a vasútvonal és a patak között összefüggő, egymáshoz kapcsolódó gazdasági területek helyezkednek el. A már beépített telephelyeken különböző vállalkozások működnek, egyes gazdasági területeken jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló beépítetlen gazdasági területek találhatók. A gazdasági szabályozás alatt álló ingatlanok egy része a vörösiszap által kárt szenvedett és bontásra ítélt lakóingatlan. Az önkormányzat a kistérség vállalkozói-innovációs övezetét szeretné a mintegy 70 hektáros területsávban kialakítani. A terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, illetve itt fog áthaladni a várost nyugati oldalról elkerülő út nyomvonala és itt kerül kialakításra a 8-as utat és a vasutat keresztező csomópont. A vasút és a vasúti rakodóterület szomszédsága a vállalkozások logisztikai tevékenységében máshol nem biztosítható

előnyökkel

jár.

A

közúti

infrastruktúra

fejlesztése

és

korszerűsítése

viszonylag kis befektetéssel könnyen elérhető telephelyek kialakítását teszi lehetővé. A károsodott szakaszok, földterületek kármentesítését követően az egészséges rendezés érdekében az utak nyomvonal korrekcióját és szélesítését, új szakaszok pályaépítését kell elvégezni és ki kell építeni a szükséges közműhálózatot. A terület rendezésével a különböző

vállalkozói

igények

változatos

kiszolgálására

kisebb-nagyobb

területű

ingatlanokat lehet kialakítani.


Oldal 214

1. Agrár-innovációs-oktatási-kutatási-vállalkozói Központ A vállalkozói-innovációs övezetben távlati elképzelésként szerepel a Talentis Business

Parkban,

Herceghalomban

felépült

Innovációs

Központ

és

inkubátorház

mintájára egy többfunkciós épületegyüttes, az Agrárinnovációs, -oktatási, -kutatási és vállalkozói Központ (Devecser Üzleti Park tudásközpont) létrehozása világszínvonalú kutatási eredmények elérése, kvalifikált munkaerő képzése és a gyors tudástranszfer alkalmazása érdekében.

2. Meggyeserdei ipari övezet A Magyar Honvédség volt laktanya-területe jelenleg túlnyomórészt hasznosítatlan, leromlott terület. Távlati elképzelésként az önkormányzat tervezi iparterületi kialakítását, hasznosítását.

2.5. Helyi, fejlesztési célú adókedvezmények Az adópolitika célkitűzései Az

Önkormányzat

fontosnak

tartja

a

helyi

adópolitikai

célkitűzések

megfogalmazását, mivel az jelentősen befolyásolja a településen keletkező saját bevételt, illetve hatással van a településen élő magánszemélyek és vállalkozók anyagi terheire.

A HELYI ADÓKKAL KAPCSOLATOS ADÓPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK A helyi adók esetében az Önkormányzat Képviselő-testülete az adóztatást úgy kívánja

kialakítani,

hogy

az

egy

meghatározott

stabilitás,

állandóság

mellett,

folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. 2010. évben iparűzési adóból 75.539 eFt bevétel származott. A helyi adóztatás során az Önkormányzat Képviselő-testülete: 

minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsgálja a helyi adóztatás által nyújtott bevételszerzési lehetőségeket,



adó-fajtánként meghatározza az érintett adózói kör nagyságát, a rendszerbe beépítendő – a gazdasági program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és


Oldal 215

mentességek rendszerét, a várható bevételeket, és az adóztatás miatt jelentkező negatív hatásokat, 

adófajtákat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosításokról,



koncepciót dolgoz ki a helyi iparűzési adó esetleges megszűnése miatti adóbevétel kiesés pótlására,



csak olyan adórendeleteket fogad el, amelynél figyelembe veszi a lakosság teherviselő képességét, a vállalkozásokat érintő adórendeleteihez (foglalkoztatást és fejlesztést elismerő) kedvezményeket dolgoz ki.

Az adóbevételek növelése érdekében a Képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy 

az adózók fizetési morálja javuljon, ennek érdekében rendszeresen tájékozódik az adókintlévőségek nagyságáról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adóvégrehajtási szankciók alkalmazásáról, valamint az intézkedések alapján elért eredményekről,



az adóalanyok teljes köre adóztatásra kerüljön, ennek érdekében tájékoztatást kér az adóalanyi kör adóbejelentkezési kötelezettsége teljesítéséről, a lehetséges adóalanyok és a vonatkozó nyilvántartások egyeztetésének eredményéről,



az adózók tájékoztatást kapjanak az adóbevételek felhasználásról, mivel az adóforintok ismert felhasználási célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést (a honlapon közzé kell tenni az adóbevételek nagyságát, és az adóbevételek felhasználási célját, valamint a tényleges felhasználást).

Az adóztatásban dolgozó személyek anyagi érdekeltségének növelése érdekében a Képviselő-testület évente áttekinti a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerére vonatkozó helyi szabályozás szükségességét (jutalmazás, teljesítményértékelést követő béremelés stb.)

EGYÉB, ADÓKKAL , ADÓ JELLEGŰ BEVÉTELEKKEL KAPCSOLATOS ADÓPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK Az egyéb adó, illetve adó jellegű bevételek esetében az Önkormányzat Képviselőtestülete az adóbevételek maximalizálására törekszik. Az adóztatás során a Képviselő-testület évente - szintén a költségvetési koncepcióhoz igazodva vizsgálja


Oldal 216



a talajterhelési díj,



a termőföld bérbeadásából származó SZJA

adóztatásával kapcsolatos lehetőségeket.

2.6. Hatósági együttműködés, egyeztetés A

2010.

október

4.

napján

bekövetkezett

vörösiszap-katasztrófa

jelentős

többletmunkát jelent a városnak. A bekövetkezett sajátos esemény következtében Devecser Város Településrendezési Tervét át kellett dolgozni, a vörösiszappal elöntött terület helyett új lakóterület került kijelölésre, a sérült ingatlanok többsége bontásra került, az új ingatlanok pedig felépültek a város új részén. Ennek következtében többek között a Helyi Településrendezési Terv is módosításra került, melynek hatósági engedélyeztetése sikeresen megtörtént.

A HÉSZ 2011.

november 6. napjától hatályos. A katasztrófa hatására a település teljes északi városrésze átrendeződött, mely esetben több engedélyezési folyamat is elkezdődött, a kármentesítés és település rehabilitáció a tervezésekkel egy időben fut. Sok területet érintően – kiemelten például a KDOP-3.1.1/C-11 projekt tervezési területét - párhuzamosan de egymáshoz illeszkedően, körültekintően lehatároltan zajlanak a tervezések, szakhatósági egyeztetések és az engedélyezések. A tervezések komplexsége és egymásra épülése miatt szükséges a szakhatóságok mindenre kiterjedő vizsgálata, ami jelentős terheket ró rájuk. Ekként az engedélyek kiadása az esetek túlnyomó többségében csúszik. Az engedélyek kiadását olyan előre nem látható problémák is hátráltatták és hátráltatják még mind a mai napig is, minthogy az érintett projektterületeken – még a benyújtást követően is – az érintett hatóságok együttműködésével többek között útvonal-korrekcióra került sor, melynek következtében a műszaki tervek is megváltoztak. Például a közeljövőben tervezett beruházás esetében (Város rehabilitáció) a pályázati dokumentáció részét képező Város rehabilitációs tervek - az érintett állami tulajdonú főközlekedési út miatt - a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatóságokhoz kerültek elküldésre, a szükséges közútkezelői, vagyonkezelői illetve tulajdonosi hozzájárulások megszerzéséhez. Fenti dokumentumok hiányában az Önkormányzat a jogerős építési engedélyt határidőre nem kaphatja meg, ugyanis – valószínűleg a fenti okokból kifolyólag – sem a


Oldal 217

Magyar Közút, sem a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem teljesítette az általuk meghatározott határidőket, noha az Önkormányzat a szükséges iratokat megfelelő időben rendelkezésükre bocsájtotta. A határidőkben bekövetkezett jelentős csúszások ellenére a Magyar Közút közútkezelőije beérkezett, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelőije megérkezett, azonban

a

Magyar

Nemzeti

Vagyonkezelő

Zrt.

jelentős

késése

ellenére

a

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a tulajdonosi hozzájárulást nem tudta kiadni. A fentiek miatt – mely okok Devecser Város Önkormányzatának nem felróhatóak – Devecser Város Önkormányzata méltányosságból haladékot kért.

2.7. Lakossági együttműködési, konzultációs fórum Lakossági fórum A város komoly erőfeszítéseket tett a fejlesztési célok körvonalazásának és együttes meghatározásának kommunikációjára. A helyi lakosok, vállalkozások igénylik az egyértelmű, határozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő és érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben – a kijelölt célok elérésének érdekében. A helyi lakosok bevonása több lépcsőben is megtörtént, lakossági fórum és lakossági kérdőíves megkérdezés keretében. A 2011. december 5-én 17:00 órai kezdettel a Városi Művelődési Központ színháztermében

megtartott

lakossági

fórumról

emlékezető

készült,

mely

az

Önkormányzatnál elérhető.

Cím:

Lakosság

tájékoztatása

a

„Kistelepüléseken

a

településkép

javítása

KDOP-3.1.1/C-11” pályázattal kapcsolatban Jelen volt:

Toldi Tamás polgármester Mezei László építész kb. 150 fő a mellékelt fotó alapján (62. és 63. ábra)


Oldal 218

A lakossági fórumról: Toldi Tamás polgármester köszöntötte a megjelenteket, és felkérte Mezei László építész tervezőt arra, hogy a jelenlévőket tájékoztassa az elképzelésekről Mezei László tájékoztatást adott arról, hogy Devecser Város Önkormányzata Devecser városközpont közterületeinek összeghangolt megújítását határozta el. A fejlesztést részben pályázatokból, részben pedig az önkormányzat saját forrásaiból kívánja megvalósítani. Január hónapban az Önkormányzat „Devecser belvárosának funkcióbővítő rehabilitációja” című pályázatot kívánja benyújtani, melynek keretében az alábbi tevékenységek kerülnének megvalósításra: -

Autóbusz pályaudvar épületének és az épület körüli burkolatoknak, útpályának a bontása,

-

580/1 – Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

-

671 – Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

-

717 – Tulajdonos: Devecser Város Önkormányzata

-

Zöldfelület és térburkolat rendezés a fenti területeken.

-

719/1 – Tulajdonos: Devecser Város Önkormányzata

-

Kastély északi oldalán a Pápai út melletti kőkerítés bontása, (a költségei nem kerülnek a projekt keretében elszámolásra)

-

619/10 hrsz-ú ingatlanon lévő gépkocsi tároló épületek bontása, (a költségei nem kerülnek a projekt keretében elszámolásra) A lakosság az elhangzott tájékoztatót követően a felvázolt elképzeléseket

pozitívan ítélte meg. Többen kifejtették azon véleményüket, hogy a felújításokat követően a belváros valóban egy átlátható központi városi térré alakul át, a gyalogos közlekedés is rendezettebbé válik, és a védett történelmi épített örökség térbeli szerepének helyreállításával erősödhet a települési identitás, továbbá bővülhet a város idegenforgalmi kínálata.


Oldal 219

3. PARTNERSÉG A

dokumentumok

a

partnerség

elvének

érvényesítésével,

a

meghatározó

települési szereplők, a helyi lakosság és a települést használók bevonásával készült, így kollektív munkának tekinthető.

3.1. Önkormányzat, képviselőtestület, bizottságok A dokumentum elkészítése során folyamatosan egyeztettünk a Polgármesteri Hivatal

felelős

bizottságaival,

az

egyes

projektek

témafelelőseivel,

illetve

az

beavatkozások által érintett területek önkormányzati képviselőivel.

3.2. Lakosság és a lakossági kérdőíves megkérdezés eredményei A város komoly erőfeszítéseket tett a fejlesztési célok körvonalazásának és együttes meghatározásának kommunikációjára. A helyi lakosok, vállalkozások igénylik az egyértelmű, határozott és megalapozott célkitűzéseket. Tudatosítani kell az összes résztvevő és érintett körében a célokat, a célok eléréséhez vezető fejlesztési folyamatot, illetve hogy mindenki részt vehet a fejlesztésben – a kijelölt célok elérésének érdekében. A helyi lakosok bevonása több lépcsőben is megtörtént, lakossági fórum és lakossági kérdőíves megkérdezés keretében.

3.2.1. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele: Kutatási téma, a kutatás célja s felhasználása Devecser város problémáinak felmérése és fejlesztési irányainak meghatározása a vörös iszap katasztrófa után Funkcióanalízishez

A kutatás módszere - Kérdőíves lakossági igény-és véleményfelmérés (survey) a település legfontosabb problémáinak azonosítására és a fejlesztési irányok meghatározására

Mintavétel a kérdőíves kutatáshoz Célcsoport: Devecser város lakónépessége, ami 2011-ben összesen 4557 fő. A kérdőíves kutatás során a település lakosságából 156 fő került megkérdezésre


Oldal 220

kétlépcsős mintavétel alapján. A teljes lakónépességből a mintába a város belterületén élő, 18 évét betöltött állampolgárok kerültek. Mivel a tervezett fejlesztések nem érintik a közigazgatásilag a városhoz tartozó, ám attól több kilométer távolságra elhelyezkedő külterületeket, így a külterületen élő összesen 189 főt (melyből 66 fő (35%) nem töltötte be a 18. évét) kizártuk a mintavételi keretből. A mintavétel két lépcsőben zajlott. Első lépcsőben a város belterületének utcáiból vettünk mintát, úgy, hogy a kiválasztott utcák leképezzék a belterület városrészeit. Mivel a tervezett fejlesztések elsősorban a városközpontot, és annak környékét érintik, így a mintába bekerült az összes városközponti, és annak közvetlen közelében lévő utca, ami összesen 8 utcát jelent. Emellett minden városrészből további 2-2 utca került kiválasztásra, így összesen 22 utca került a mintába. Ezután második lépcsőben a kiválasztott 22 utca 1451, 18 éven felüli lakosából vettünk mintát véletlenszerűen úgy, hogy ezt az 1451 fős mintavételi keretet életkor és nem szerinti csoportokra bontottuk. A következő lépésben az egyes csoportokon belül egyszerű

véletlen

kiválasztást

valósítottunk meg,

s

az

egyes

életkori

és nemi

csoportokból kiválasztott lakosok összessége adja a 156 fős mintát. Ez a mintavételi eljárás biztosítja, hogy a megkérdezett 156 fő leképezi a város lakosságának területi elhelyezkedését, életkori adottságait és nemi megoszlását. A kérdőívek feldolgozása: A kérdőívek feldolgozása a szöveges (kvalitatív) adatok feldolgozása után kvantitatív módon kerültek rögzítésre az SPSS programban (Statistical Package for the Social Sciences). Ezt követően frequenciesek és kereszttáblák keretében kerültek elemzésre az adatok, figyelve arra, hogy a szignifikancia milyen mértékben merült föl. A kérdőívben

szereplő

kontrollkérdések

alapján

megállapítható,

hogy

a

kutatási

eredmények érvényesek, a megfelelő tűréshatáron belül helyezkednek el a hasonló kérdések közötti különbségek.

3.2.2. Kérdőíves (survey) módszer mintavétele:

Eredmények - Kérdőíves kutatás: Arra a kérdésre, hogy a vonzó várossá válást, a fejlesztései célkitűzéseket mi árnyalja a legnagyobb mértékben, arra a következő eredmények születtek (a kérdőívben


Oldal 221

a 4. kérdés). (A három legjellemzőbb választ kellett bejelölni.) Első három helyen a munkahelyek hiánya, helyi termelői piac hiánya és a sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiánya merült fel, mint olyan tényező mely árnyalja a vonzó város képét. A második kérdésre (5. kérdés), ahol arra kerestük a választ, hogy melyik az a három városrész, melynek fejlesztése a közeljövőben a városvezetés legfontosabb feladatai közé tartozik a következő négy legjellemzőbb válasz érkezett: Kiemelkedően a legtöbb igen válasz a belváros felújítására érkezett. Második helyen a közlekedésforgalmi célú fejlesztések, pl vasút, és buszállomás állt. Harmadik helyen ugyanúgy, mint ahogy az első kérdés esetében a munkahely teremtéshez köthető, „külterületeken új iparterület kialakítása és zöldmezős beruházások létesítése” szerepelt. Fontos leszögezni, hogy Devecser Város Önkormányzata a közeljövőben több gazdaságfejlesztési beruházást kíván megvalósítani, mellyel biztosítani kívánja a – többek között a lakossági felmérés eredményeként is – felmerült tényt (állapotot), hogy kiemelkedően

szükség

van

a

munkahelyteremtésre.

Mindazonáltal

jelen

pályázat

keretében nem nyílik lehetőség iparterület, és a hozzá kapcsolódó munkahelyteremtésre. Ekképpen a lakossági felmérés eredményei közül azok kerültek nagyobb hangsúllyal kiértékelésre, melyekre a jelen konstrukcióban szereplő támogatható tevékenységek választ adhatnak. Így jelen kérdés válaszkategóriái közül egyértelműen a belváros felújítását tartják a devecseri lakosok elsődleges – fejlesztendő – területnek. Ha egy kereszttáblában összevetjük, hogy azok, akik a belváros felújítását jelölték be azok közül mennyien jelölték be az első kérdésnél az 1. sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiányát 2. a rossz infrastruktúra: járdák, közvilágítás, csatornázás nem kielégítő állapota és 3. rendezetlen közterületek válaszkategóriákat, akkor a következő eredményre jutunk: Azok, akik a belváros megújítását tartják fontosnak, azok 33%-a szívesen látná, ha sport és szabadidő eltöltését szolgáló terek hiánya is orvoslásra kerülne. Akik a belváros megújítása mellett a „rossz infrastruktúra: járdák, közvilágítás, csatornázás nem kielégítő állapota” választ is megjelölték, azoknak 20%-a vélte úgy, hogy ez is fontos, közösen fejlesztendő pont. Míg végül azok, akik ugyanúgy a belváros kategória mellett a „rendezetlen


Oldal 222

közterületeket” tartották fontosnak, azok esetében az eredmény 25%-ot mutatott. Ekként – összességében – megállapítható, hogy stabil 25%-krül mozog a három kérdés esetében azon igény, hogy a belváros megújítása mellett, ezen a területen rendezett közterületek; kielégítő infrastruktúra (pl.: járdák, utak); és szabadidő eltöltését szolgáló terek is létesüljenek.

A mindennapi közérzetet befolyásoló tényezők vizsgálata során a devecseri polgárok azon kérdésre, ahol az „1. jó – 2. közepes – 3. rossz” válaszkategóriák voltak megjelölhetők a következőképpen válaszoltak: Első helyen ismételten a munkahelyteremtéshez kapcsolható válaszok álltak, melyek után következett a szabadidő eltöltéséhez szükséges lehetőségek biztosításának igénye. Ezt szorosan követte a településen belüli közúthálózat (összes válaszon belül a rossz kategória megjelölés esetén a megoszlása: 50%, közepes kategória esetén: 40%), és a település épített (rossz: 44%, közepes: 48%), és természeti környezetének védelme

válaszkategória

(rossz:

33%,

közepes:

45%),

melyhez

hozzákapcsolódott a tisztaság, szemétszállítás, hulladékkezelés, szelektív gyűjtés kérdése is. (rossz: 38%, közepes: 52%), Összességében: A fenti négy kategóriát a (megkérdezett) lakosság minimum 1/3-a rossznak ítéli. Két esetben - településen belüli közúthálózat és a település épített környezetének védelme – a rossz válaszok átlagban 47%-ot tesznek ki, azaz ezt a lakosság közel fele rossznak ítéli meg. A rossz kategória mellé hozzávett közepes esetében mindegyik kategória meghaladja a 75%-ot. Ekképpen megállapítható, hogy a település megújítására a lakosság jelentős százaléka szerint szükség van.

A következő kérdés esetében arról szerettünk volna a lehető legpontosabb képet kapni, hogy mely fejlesztési elképzelések azok, amelyeket a lakosság a legfontosabbnak tart. Ennek fényében készült el a 15 válaszkategória, melyeket egy, egytől négyig terjedő fontossági sorrendet tükröző szempont szerint értékelhettek a megkérdezettek. Fontos megjegyezni, hogy azért négy válaszkategória került felsorolásra, hogy a közömbös válaszokat elkerüljük, és mindenféleképpen állásfoglalásra késztessük a megkérdezetteket. Értékelési kategóriák: (Az 1. és 2. értékelési kategória számít a beavatkozás


Oldal 223

szempontjából szükséges eredményeknek.) 1. fontos, sürgős 2. fontos 3. kevésbé fontos 4. nem fontos

Jelen kérdésben fontos értékelhető kategóriák: új zöldterületek, játszóterek kialakítása (összes válaszon belül a „fontos, sürgős” kategória megjelölés esetén a megoszlása: 16%, „fontos” kategória esetén: 36%. A kettő összesen: 52%) járda építése, javítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 52%, „fontos”: 22%. A kettő összesen: 74%) utak burkolatának javítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 66%, „fontos”: 22%. A kettő összesen: 88%) kulturális, szórakozási lehetőségek bővítése (megoszlás, „fontos, sürgős”: 32%, „fontos”: 60%. A kettő összesen: 92%) természeti és épített értékek védelme, felújítása (megoszlás, „fontos, sürgős”: 31%, „fontos”: 60%. A kettő összesen: 91%)

Legsürgetőbb

problémának

a

megkérdezettek

(a

legtöbb

„fontos,

sürgős”

értékelési kategóriát kapott válasz) a járdák építését és az útburkolatok javítását tartják. Ezt követi a természeti és épített értékek védelme, felújítása és az új zöldterületek, játszóterek kialakítása kategória. A két fontossági kategória egybevetése alapján viszont a természeti és épített értékek védelme, felújítása képezi az elsőbbséget. Arra van tehát szükség, és igény, hogy ami már megépült, az felújításra kerüljön, értékmegőrzése megtörténjen. Az infrastrukturális beruházásokhoz nem kapcsolható kategória, a „kulturális, szórakozási lehetőségek bővítése” esetében a válaszadók 32%-a sürgős beavatkozást vár. További 60%-uk fontosnak ítéli a problémát. Ennél a kérdésnél kapott válasz megerősíti, hogy a lakosságnak – a kutatás eredményeképpen - közel 100%-os mértékben

(92%)

szüksége

van

kulturális,

szórakozási

lehetőségek

bővítésére,

programok rendezésére.

Ezen kérdés a fenti eredmények mellett egy kontrollkérdésnek is minősült. Ugyanis a természeti és épített értékek védelme, felújítása az előző kérdésben is


Oldal 224

értékelésre került. Ott a válaszadók az akkor szétbontott kategóriát, a hármas értékelési rendszer mellett átlagban 38,5%-ban ítélték rossznak, és 46,5%-ban közepesnek. Amennyiben a jelen kérdésünk esetében a végső értéknek tartott „fontos, sürgőset” (31%)

megfeleltetjük a

rossznak, akkor

az

eltérés csupán

7,5%, mely a

két

válaszkategória értékelési különbsége mellett érvényes értéknek tartható. Amennyiben a középérték nélküli jelen kérdésünk „fontos” kategóriáját megfeleltetjük az előző kérdés „közepes” kategóriájának, akkor a differencia 13,5%. Noha ez jelentős lehetne, viszont annak fényében elfogadható érték, hogy a két kategória ebben az esetben már nehezebben feleltethető meg egymásnak. Ha itt 20% érték jött volna ki, akkor a kutatás hitelessége, érvényessége megkérdőjelezhető lett volna. A soron következő nyílt kérdés arra kereste a (szöveges) választ, hogy mi a település legfontosabb, legsürgetőbb fejlesztési célja. Itt a válaszadók szöveges válaszokat (string) adhattak, melyen kvalitatív adatok egy csoportosításon estek át, majd kódolva lettek. A kódolás alapján a diagramban látható kategóriák születtek. 9. diagram: Mi a település legfontosabb, legsürgetőbb fejlesztési célja? Válaszok:

Első helyen a korábbi kérdéseknél megtapasztalt módon a munkahelyteremtéshez köthető válaszok voltak túlsúlyban. (60%). Második helyen a városrehabilitációhoz köthető felújítási és megújítási beruházások kerültek megemlítésre. Harmadikként pedig a sport és szabadidő lehetőségek bővítése került felsorolásra, melybe a szabadidő pihenéssel, parkokban, játszótereken történő eltöltése is beletartozott.


Oldal 225

A soron következő, a városrehabilitáció szempontjából releváns (10.) kérdés az utak, utcák, középületek, közterületek állapotáról kérdezte meg a devecseri lakosok véleményét. Öt válaszkategória közül lehetett választani: 1. nagyon rossz állapotban vannak 2. rossz állapotban vannak 3. nem igazán jó állapotúak 4. jó állapotúak 5. kiváló állapotban vannak

Eredmény (10. diagram):

A megkérdezettek közül egy fő sem választotta a „kiváló állapotban vannak” kategóriát. Jelen esetben – mivel volt közép érték, melyet rendszerint a válaszadók nagyon nagy százaléka választ – a „nagyon rossz állapotban vannak” és a „rossz állapotban vannak” képezi azt, hogy milyen mértékben kell például a jelen pályázatban is fejlesztendő közterületeket fejleszteni. Ez összesen közel a megkérdezettek fele (48%), mely rámutat arra, hogy a városrehabilitáció szükséges eleme annak, hogy Devecser városa megújulhasson és az ott élők közérzete javulhasson. A jelen kérdést, ha egy kereszttáblában összevetjük, azzal, hogy akik a kérdőív 5. kérdésében a belvárost jelölték meg, mint elsődlegesen fejlesztendő területet, azok közül, ki hogy vélekedett, mennyire választotta a nagyon rossz, és rossz kategóriákat, akkor a következő eredményt kapjuk:

Az öt válaszkategória közül, akik a belvárost megjelölték csak háromra érkezett igen


Oldal 226

válasz: 1. nagyon rossz állapotban vannak (22%) 2. rossz állapotban vannak (28%) 3. nem igazán jó állapotúak (50%) A három kategória közül, ha a 3.-at kivesszük, melyet a válaszadók nagy többsége rendszeresen választ, mint semleges választ, akkor megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek 50%-a szerint nagyon rossz, vagy rossz állapotban vannak a devecseri utak,

utcák,

középületek,

közterületek.

Ezért

a

jelen

pályázati

célkitűzésékhez

alkalmazkodva a fejlesztésre kijelölt területek (belváros) megújítása után méltán lehetne bízni abban, hogy a rehabilitációt követően a lakosság ezen pesszimista nézete megváltozik, a lakosság elégedettsége javulni fog és eléri a minimum 75%-ot. A rehabilitáció szempontjából releváns kérdés még a 11., melyben részben a 10. kérdés

ellentétét

találjuk:

„Ön

szerint

tapasztalható-e

javulás,

az

utak,

utcák,

középületek, közterületek állapotában?” A válaszkategóriák a következők voltak, ahol a köztes érték kizárásra került, és kedvezőtlen válasznak tekinthető a 3. és 4. kategória: 1. igen, jelentős 2. igen 3. nem tapasztalható fejlődés 4. romlott ezek állapota 11. diagram: Az „Ön szerint tapasztalható-e javulás, az utak, utcák, középületek, közterületek állapotában?” kérdésre adott válaszok alapján létrehozott diagram.


Oldal 227

Eredmény: A mintában érvényes válasszal szereplők (válaszolók) 84%-a szerint nem tapasztalható fejlődés, vagy romlott az utak, utcák, középületek, közterületek állapota. Mivel ez egy igen lesújtó kép, ezért mindenféleképpen szükséges egy városrehabilitáció mielőbbi megvalósítása, amikor is a lakosság az, ilyen és ehhez hasonló kérdésekre egyértelműen pozitívan tud nyilatkozni. Ekképpen a lakosság elégedettségének növelése mindenféleképpen szükséges és indokolt, pl.: beruházások, és kulturális rendezvények, szórakozási lehetőségek kialakításával, megrendezésével. Ha egy kereszttáblában összevetjük, hogy azok, akik a 11. kérdés esetében a 3. és vagy 4. választ jelölték meg (nem tapasztalható fejlődés és romlott ezek állapota) azok miként válaszoltak a 10. kérdésben a következőt kapjuk: Azok, akik szerint nagyon rossz állapotúak (16%) a devecseri közterületek, közparkok, stb. azoknak 50-50%-a nem tapasztalt fejlődést, vagy véleménye szerint még romlott is ezek állapota. Akik szerint ezek állapota „csak” rossz állapotú (10. kérdés, 2. válaszlehetősége), azon válaszadóknak a 63%-a nem tapasztalt fejlődést, és 6%-a pedig romlást vélt felfedezni. 31%-uk azonban javulást is észlelt a kérdéses objektumok, területek kapcsán. Igaz viszont, hogy a többség (70%) még ennél az összefüggésnél is azt vallotta, hogy nem kielégítő a helyzet.

Noha ez a két eredmény sejthető volt, annak ellenére úgy szintén rámutat arra, hogy a minta eredményes, és érvényes, a benne szereplő összefüggések figyelembe vehetőek.

(Akkor

lenne

a

kutatás

eredménye

megkérdőjelezhető,

ha

például

eredményként az jött volna ki nagy százalékban, hogy kiváló állapotban vannak a közterületek, de a másik kérdésben meg nagy százalékban az, hogy romlott ezek állapota.)

Arra a nyílt kérdésre, hogy milyen változtatásokat eszközöljön a városvezetés, azért hogy a lakosok is jobban érezzék magukat a városban a kvalitatív adatok csoportosítása, majd kódolása után a következő eredmény született:12

12

Fontos megjegyezni, hogy a válaszadási hajlandóság a kérdőívben a kifejtendő kérdések esetén, ahol nincsenek válaszkategóriák megadva, azaz nem zárt a kérdés, ott mindig sokkal kisebb. Jelen kérdés esetében ez a szám a minta igen kis százalékát tette ki: sokan nem válaszoltak a 156 kérdőívben erre a kérdésre, így az érvényes válaszok alapján (amikor szövegesen írtak valamit a kinyilatkoztatók) az adatok és eredmények bemutatásra kerülnek, de érvényességük csak is ezen ismeretek birtokában értékelhető!


Oldal 228

12. diagram: A 17. kérdésre adott válaszok alapján létrehozott diagram:

A válaszadók 9%-a szerint szükséges a tágabb városrehabilitáció (elhagyott, állagukban leromlott ingatlanok rendbetétele, zöld területek növelése) elemei. A városrehabilitációval megegyező fejlesztési elképzelésekbe a válaszadók 15%-a által leírtak voltak beleilleszthetőek. A szórakozási lehetőségek biztosítása a jelen kérdés esetében 8% -ban történt nevesítésre.

Összességében: A városrehabilitáció szempontjából a kérdőív nélkülözhetetlen fontossággal bírt:  A

kérdőívben

szereplő

kérdések

alapján

a

városrehabilitáció

a

lehető

legpontosabban illeszkedhet a lakosság igényeihez.  A devecseri lakosság bevonásával egy, az ő elképzeléseiket is tartalmazó komplex projekt valósulhat meg.  A fejlesztés eredményeképpen a lakosság elégedettsége növekedhet és elérheti a minimálisan elvárt célértéket (75%).

3.3. Vállalkozók 3.3.1. Interjús módszer lekérdezése


Oldal 229

Kutatási téma, a kutatás célja s felhasználása Devecser város problémáinak felmérése és fejlesztési irányainak meghatározása a vörös iszap katasztrófa után Funkcióanalízishez Devecser Integrált Településfejlesztési Stratégiájához

A kutatás módszere - Interjús kutatás: szakértői interjúk a város intézményeinek, civil szervezeteinek valamint vállalkozásainak vezetőivel a problémák és az igények felmérésére

3.3.2. Interjús módszer eredményei Eredmények – Interjú: Az funkcióanalízis kidolgozása során a város szorosan együttműködött a helyi vállalkozásainak vezetőivel, s a fejlesztési folyamatok alakítása során igényeiket interjúk keretében mérte fel. Az igényfelmérés során 8 vállalkozóval készült interjú. A kiválasztásnál ügyeltünk arra, hogy a tervezett fejlesztésekben leginkább érintett vállalkozók kerüljenek megkérdezésre, illetve, hogy a vállalkozások tevékenysége szerint minél

több

nemzetgazdasági

ágat

lefedjünk.

Ennek

megfelelően

építőipari,

mezőgazdasági, kiskereskedelmi, illetve vendéglátással foglakozó vállalkozások vezetői körében készültek interjúk. Az interjúk a következő témákat ölelték fel: a vállalkozás ismertetése

bemutatása,

problémáinak,

legnagyobb

kihívásainak

a vörösiszap katasztrófa hatásai a vállalkozás életére város problémáinak bemutatása a vörösiszap katasztrófa hatásai a városra a igényfelmérés: a leginkább fejlesztendő területek felmérése a város fejlesztési véleményfelmérés

terveinek

ismertetése,

ezzel

kapcsolatos

Az interjúk során kiderült, hogy nemzetgazdasági ágtól függetlenül minden devecseri

vállalkozás

életét

negatívan

befolyásolta

az

iszapkatasztrófa.


A

Oldal 230

vállalkozásvezetők

többsége

nagymértékű,

akár

50-70%-os

forgalomcsökkenésről

számolt be, s nagyrészük a jelen pillanatig ennek a következményeivel küzd. Többször felmerülő

problémaként

jelenik

meg

a

város

katasztrófát

követő

térszerkezeti

átrendeződése, melynek következtében több, korábban központi helyen fekvő vállalkozás az iszap által

megrongált házak lebontása után a város

perifériájára szorult, s

elvesztette törzsközönségének jelentős részét. A

város

legjelentősebb

problémájának

minden

vállalkozásvezető

a

munkanélküliséget, munkahelyek-, és ebből következően a fizetőképes kereslet hiányát nevezte meg. Ebből adódóan a városvezetéstől az értékteremtő, lehetőség szerint nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások betelepülésének ösztönzését várják, mely növelné a fizetőképes keresletet, és a helyi vállalkozások forgalmát. A vállalkozók értékelése szerint a katasztrófa utáni helyreállításokat követően a városkép fejlődésnek indult, azonban további fejlesztések szükségesek. Egybehangzó vélemények szerint a helyreállítási munkálatok során több helyen, legfőképpen a központi és a központhoz közeli részeken jelentősen sérült az útburkolat és a járdahálózat, ami sürgősen felújításra szorul. Emellett a város vonzóbbá tételéhez és a lakosság közérzetének javításához szükségesnek látják a központi/belvárosi rész megújítását, és a központban elhelyezkedő romos állapotban lévő és a városképbe nem illeszkedő buszmegálló teljes újjáépítését vagy áthelyezését. Az interjúk alapján egy másik igényelt fejlesztési irányként a turizmus serkentése rajzolódik ki. A vállalkozók értékelése szerint a Somló-hegy és a Balaton felvidék viszonylagos közelsége sok, eddig kiaknázatlan lehetőséget kínál a város számára az idegenforgalom területén. Ehhez mindenekelőtt idegenforgalmat ösztönző programok kialakítását, a városkép, és elsősorban a központi rész felújítását és a város leghíresebb nevezetességének,

az

Eszterházy-kastély

környezetének

rendezését

tartják

szükségesnek.

3.4. Civil szervezetek Bevonásra és bemutatásra került civil szervezetek A településen a következő civil szervezetek léteznek:

„Vackor az óvodáért” Alapítvány Az egyesület célja: Az óvodai oktatáshoz, neveléshez szükséges taneszközök bővítése


Oldal 231

játékok, óvodai berendezési tárgyak bővítése, fejlesztése óvodai programok támogatása beiskolázás előtti segítség nyújtása a rászoruló gyermekeknek speciális orvosi vizsgálat támogatása

Devecser és Somlókörnyéki Települések Cukorbeteg Egyesülete Az egyesület célja: oktatóprogramok megyei és országos szinten kiállítások szervezése szűrőprogramok szervezése a Somló környéki településeken esetleges emlékhelyek létrehozása (Devecser, Életfa (a világon az első) 2010. nov. 20. Diabetes Világnap Kopjafa, Kolontár 2011. április 16.) vércukor-mérés kapcsolattartás a családorvosokkal segítségnyújtás a cukorbetegeknek (üdültetés (Hévíz) született cukorbeteg gyermekek üdültetése, oktatása, oktatóprogramok együttműködés a területi önkormányzatokkal

"Számítástechnika Oktatásért-Tehetségek Támogatásáért" Alapítvány Devecser Sport Egyesület Devecseri Városszépítő Egylet (az utóbbi években nem mutat jelentős aktivitást)

A városfejlesztési elképzelések kialakításába a Devecser Sport Egyesület, a város legaktívabb, és egyik legrégebben működő civil szervezete került bevonásra, mely több évtizede szervezi a város sport életét. Az egyesületnek három szakosztálya van: 1. labdarúgó 2. tömegsport 3. sakk szakosztály. A város labdarúgócsapata a Veszprém megyei I. osztályban játszik, míg a 2004ben alakult kézilabdacsapata 2006 óta indul a Veszprém megyei bajnokságon, illetve a


Oldal 232

Veszprém Megyei Strandkézilabda Bajnokságon, ahol a 2009/2010-es szezonban I. helyezést szerzett. Jelenleg a csapatok edzései és meccsei vidéki helyszínen zajlanak, mert az iszapkatasztrófa következtében a devecseri Várkertben található futball-pálya és az általános iskola betonos kézilabda pályája vélhetően hosszú évekre - talán örökre használhatatlanná vált. Az egyesület vezetőjével készített interjú készített interjúból kitűnik, hogy a civil szervezet egyetért az aktuális városfejlesztési koncepcióval, és szükségesnek tartja a város

infrastrukturális

megújítását,

és

kifejezetten

szorgalmazza

a

városközpont

megújításának tervét, illetve egy új sportpálya kialakítását.

4. A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI 4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Devecser, mint régi mezőváros 1997. óta rendelkezik ismét városi címmel, 2006. óta ÖNHIKI-s, az egyesített fejlettségmutató alapján a települési rangsorban az 1111 helyet foglalja el. A város egészen 2011-ig az ajkai kistérséghez tartozott. Ez változott meg a 2010. évi CXLIX. törvénynek köszönhetően, mely alapján 2011. január 1-jével az Ajkai kistérségből kivált 27 település, létrehozva az új Devecseri kistérséget, melyhez a korábbi teljes Ajkai kistérség településeinek nagyobb, lakosságának azonban csak kisebb része került. Devecser Városának jelen stratégiában lefektetett elképzeléseihez a jelenleg rendelkezésre álló – és jövőben meghirdetett – pályázati források jelentik az anyagi források legfőbb hátterét. Éppen ezért kiemelkedő kérdésként merül fel a lehívandó források és az ehhez kapcsolódó stratégia összhangja. Devecser Város Önkormányzata az elmúlt évek során már valósított meg pályázati erőforrásból projekteket. Ilyen volt többek között az „Esélynöveléssel a Jövőért – Devecseri Várkerti általános iskola bővítése, felújítása és fejlesztése”, mely során az általános

iskola

mintegy

230

millió

forintból

újult

meg.

Illetve

az

„Esélyegyenlőség=egyenlő esély” című projekt keretében óvodások és diákok részt vehettek képzéseken, programokon melyek hozzájárulnak a későbbiekben a munkaerő piaci esélyeik javításához. Devecser Város Önkormányzata, mint az állami költségvetés egyik alrendszeréhez tartozó jogi személy működése alapvetően a Magyar Köztársaság Alaptörvénye, valamint


Oldal 233

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény hatálya alá tartozik. A működésére vonatkozó és a kötelezően ellátandó feladatokat a fentebb hivatkozott, és más számos törvény és egyéb jogszabály tartalmazza. Általános tevékenységei közé tartozik a közösségi igazgatás-szervezés, a település üzemeltetés, intézmény fenntartás, a települési infrastruktúra biztosítása. A 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait, amelyek közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, szervezése, a tárgyi-személyi feltételek biztosítása. 38. táblázat: A projektgazda bemutatása A projektjavaslat benyújtójának (projektgazda) neve:

Devecser Város Önkormányzata

Jogi formája:

Helyi önkormányzat

Címe:

8460 Devecser, Petőfi tér 1.

A projektgazda hivatalos képviselője:

Toldi Tamás

Beosztása:

polgármester

Telefonszáma:

06-88-512-720

Faxszáma:

06-88-512-720

E-mail címe:

[email protected]

A Polgármesteri Hivatal aktuális dolgozói létszáma: -

1 fő polgármester

-

1 fő alpolgármester

-

1 fő aljegyző

-

28 fő ügyintéző Devecser az utóbbi évtizedekben térségközponti funkcióit nagyrészt elvesztette, a

szolgáltatási paletta viszonylag hiányos, a szolgáltatások alulfejlettek, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorulnak. A helyi közösségi élet – többek között megfelelő közösségi terek hiányában – alacsony intenzitású, gyenge a helyi identitástudat, a Devecser-tudat. A település egyik kulturális és közösségi színtere volt többek között a Kastélypark és a belváros. Mindezen helyzet – főként a Kastélypark esetében – gyökeres változáson ment keresztül 2010. október 4-én. A helyi közösségek számára éppen ezért nagyon fontos, a történeti értekkel bíró park és a belváros különböző területeinek a megújítása, a szabadidős és


Oldal 234

kulturális

lehetőségek,

valamint

a

különféle

közösségek

találkozási

pontjának

megteremtése érdekében. Éppen ezért az Önkormányzat létrehozott egy, az önkormányzat ügyintézőkből álló szervezetet melynek közvetlen vezetését az Önkormányzat hivatalos képviselője Toldi Tamás látja el. Ez a városfejlesztési szervezet ekként -

1 fő ügyintézőből

-

1 fő képviselőtestületi tagból

-

1 fő építészből (műszaki szakemberből)

-

a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetője A városfejlesztési szervezetet egészíti ki a vízrendezési; kert- és tájépítészeti; és

városrehabilitációs tervezői gárda.

4.2. A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere A városfejlesztés tervezett működése a jövőben két részre osztható: I.

Egyrészről a pályázatok elnyerése érdekében a városfejlesztési szervezet stratégiákat,

ütemterveket

készít,

melyhez

szükség

esetén

külső

pályázatírókkal kötött szerződés keretében további segítséget vesz igénybe. II.

Másrészről az elnyert pályázatok fenntartását, üzemeltetését is biztosítani kívánja, mert nem csak elnyerni kell a forrásokat, hanem azokat le is kell tudni hívni, helyesen elkölteni, majd a létrejött (megépített értékeket) fenn is kell tartani, a kampányok (pl.: környezettudatos szemléletformálás) eredményeit

a

lehető

legszélesebb

(lakossági)

körben

kell

tudni

népszerűsíteni. Ebből kifolyólag a városfejlesztési szervezet szükség esetén külső pályázatírókkal kötött szerződés keretében további segítséget vesz (vehet) igénybe főként a források helyes lehívása céljából. Emellett azonban

a

Devecseri

Városüzemeltetési

Nonprofit

Kft.

hathatós

segítségére is szükség van a megépített intézmények, parkok, közterületek fenntartására.

Devecseri városfejlesztési szervezet – pályázatok A Projektgazda fogalma A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az

Európai

Szociális

Alapból

és

a

Kohéziós

Alapból

származó

támogatások


Oldal 235

felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a projektgazda minden projekt esetében 

egy önálló fejlesztés megvalósítója, konzorcium esetén a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökséggel (NFÜ), illetve a közreműködő szervezettel való kapcsolattartásra kijelölt, vagy 

egy támogatási alap kezelője, vagy



egy hitel, tőke vagy garancia eszköz lebonyolítója.

Fentiek alapján a Projektgazda jelen esetben Devecser Város Önkormányzata.

A projektgazda státusz megalapozása Devecser Város Önkormányzata, mint az állami költségvetés egyik alrendszeréhez tartozó jogi személy működése alapvetően a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. hatálya alá tartozik. A működésére vonatkozó és a kötelezően ellátandó feladatokat a fentebb hivatkozott, és más számos törvény és egyéb jogszabály tartalmazza. A projektgazda vonatkozó tevékenységét, és kötelezettségét elsődlegesen a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapozza meg. Ezen belül a 4. §. szól a települési önkormányzatok feladatairól, ami önkormányzati feladatként jelöli meg a helyi vízi közművek működtetését, illetve a helyi vízrendezés és vízkárelhárítást, valamint az árvíz- és belvízelvezetést. Ugyanezen jogszabály 7. §-a szerint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő vizekről és vízi létesítményekről az önkormányzat köteles gondoskodni. Ide tartozik a belvízelvezető

művek

(így

pl.

a

belvízcsatornák,

szivattyútelepek,

belvíztározók)

létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása, a víz levonulási lehetőségének megteremtése és a település belterületén a csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése. Fenti kötelezettséget erősíti meg továbbá a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az alábbiak szerint. A 8. § (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között: 

a településfejlesztés, a településrendezés,



az épített és természeti környezet védelme,


Oldal 236



a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés,



a csatornázás,



a helyi közutak és közterületek fenntartása,



a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,



és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

A Projektgazda ÁFA-elszámolhatósága A

pályázó

alanya

az

áfának,

de

a

pályázatban

megjelölt,

támogatásból

finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan áfa levonási jog nem illeti meg. Az elszámolásnál az áfával növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre.

A projektmenedzsment szervezet és a projektgazda szervezet kapcsolata: A menedzsment feladatokat ellátó céggel az önkormányzat megbízási szerződést köt, a melynek megkötése, jóváhagyása az SZMSZ alapján fennálló döntési rend szerint történik. A menedzsment a szerződésének megfelelően látja el a 1.2.2 fejezetben részletesen kifejtett feladatát, amelyet az önkormányzat szintén a megbízási szerződés keretein belül jogosult befolyásolni (utasítani, ellenőrizni). A szervezet a stratégiai, vagy pénzügyi vonzattal járó döntést igénylő kérdéseket a konzorciumban pályázó önkormányzatok kijelölt kapcsolattartója – Szentes Gáborné elé, vagy rajta keresztül a polgármesterek, ill. a képviselő-testületek elé terjeszti. Ilyen kérdés pl. az egyes szállítókkal megkötött szerződés módosítási igénye, Támogatási szerződés

módosítási

igénye,

időszaki,

vagy

záró

projekt

előrehaladási

jelentés

jóváhagyása stb.


Oldal 237

64. ábra: A konzorcium bemutatása

KONZORCIUM

KOLONTÁR

DEVECSER

VÁROSÜZEMELTETÉS

Projektmenedzser

és

(külső szolgáltatás)

FALUGONDNOKSÁG

Pénzügyi munkatárs

Műszaki munkatárs



A hivatal kijelölt kapcsolattartója, a devecseri önkormányzat beruházási ügyintézője.

Belső ellenőrzés: A belső ellenőrzési (monitoring) feladatokat a polgármesteri hivatal illetékes munkatársai látják el. Az illetékes szervezeti egységek vezetői elsődlegesen a vezető menedzserrel, kijelölt kapcsolattartóval tart kapcsolatot, áttekinti az átadott iratokat, jelentéseket, és az észlelt esetleges nem-megfelelőségről jelentést készít, valamint szükség esetén a tájékoztatja a képviselő-testületet. A

hivatal

részéről

kijelölt

kapcsolattartó

és

a

vezető

menedzser

a

projekt

előrehaladásáról tájékoztatót tart a képviselő-testületi ülésein.


Oldal 238

Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Annak érdekében, hogy a felújított terület fenntarthatósága biztosított legyen, a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. rendelkezik a feladat ellátásához szükséges tárgyi (kézi- és gépi munkaeszközökkel) és személyi feltételekkel, így hosszú távon is biztosított a terület fenntarthatósága. A Kft. végzi jelenleg is a Devecser Város Önkormányzata tulajdonában lévő gondozott parkfelületeinek fenntartását közhasznúsági szerződés alapján. Ezen belül az alábbi tevékenységeket látja el jelenleg 22 ha nagyságú területen, melyből 10 ha minőségi parkápolást igényel (Várkert területe, Deák tér, Akácfa utcai park, Virágzó utcai park, Petőfi tér, Szabadság tér): - fű nyírás, kaszálás, - cserje gondozás, - fa ápolás (gallyazás, nyesés, balesetveszélyes fák kivágása), - 1 nyári virágágyások kialakítása, virág gondozás, öntözés - köztéri bútorok (padok, játszóterek, hirdető táblák folyamatos karbantartása, köztéri szobrok tisztítása) - kiemelt köztereken, parkokban az elpusztult növények (cserjék, fák) pótlása, - elöregedett fák koronájának alakítása, ifjítása.

A Devecseri Városüzemeltetési Kft. fő állásban a Kft. 12 főt alkalmaz, és folyamatosan 15 közmunkást foglalkoztat. A tevékenységek ellátásához az alábbi gépekkel rendelkezik: - 1 db IVECO kukásautó - 1 db KIA kisteherautó - 1 db fűnyíró kistraktor A Nonprofit Kft. alkalmazásában van olyan személy, aki kertész végzettséggel rendelkezik, így biztosított a területen a szakszerű munkavégzés (zöldterület gondozás, köztisztasági tevékenység) ellátása és irányítása. Mivel a Kft. 100 %-os önkormányzati tulajdonban van, így a terület minimum 5 éven át tartó fenntartása is biztosított. A projektgazda alkalmasságát bizonyítja több, jelen projekthez hasonló, részben pályázati forrásokból megvalósult munka sikeres lebonyolítása. A létrejövő közpark és a „szabadtéri vásár és rendezvénytér” karbantartását és


Oldal 239

ezen munkálatok szakmai felügyeletét a polgármesteri hivatal keretein belül működő Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. A Kft. által végzett (Közhasznú tevékenységek TEÁOR’08 szerint főtevékenység:) zöldterület-kezelés. A Kft által biztosított szolgáltatások: hulladék szállítás szennyvíz szolgáltatás parkgondozás A fenntartási, karbantartási, esetleges kárelhárítási munkálatokat saját keretein belül oldja meg a fizikai állomány közreműködésével, külső vállalkozót csak a speciális szaktudást igénylő karbantartási munkálatokra bíz meg. A feladatok ellátására minden évben ütemterv készül, a pénzügyi fedezetet az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja a Kft. részére. A pályázat sikeressége esetén a felügyeletet (karbantartást) továbbra is a fogja Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végezni

5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI 5.1. Nemzetközi fejlesztési projektek Devecser Városa esetében nemzetközi fejlesztési projektről nem lehet beszámolni.

5.2. Hazai fejlesztési projektek Devecser Város Önkormányzata a közeljövőben az alábbi részben Európai Uniós, részben hazai finanszírozású projektre kíván pályázni: -

Mindenekelőtt

a

KDOP-3.1.1/C-11

„Kistelepüléseken

a

településkép

javítása” pályázati lehetőség jelenti a jelen stratégiában lefektetett célok közül a legtöbb megvalósulását. -

KDOP-4.1.1/D-12 Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése. Itt előreláthatólag egy Kolontár községgel közös, komplex vízrendezési fejlesztés kerülne megvalósításra.

-

KDOP-4.1.1/F-11 Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért. Jelen pályázat keretében elsősorban a települést – a vörösiszap elszállítása


Oldal 240

során – ért nagy porterhelés csökkentése jelenti a kitűzött célt. KEOP-3.1.3/09-11 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek

-

megőrzése

és

helyreállítása.

Ezen

pályázat

keretében

a

Devecseri

Kastélypark megújítására kerülne sor.

5.3. Településen és környékén megvalósuló fejlesztések kapcsolata a stratégiával Mivel Devecser városa képezi a róla elnevezett kistérség központi települését, ekként funkcióit tekintve a többi községnél szélesebb palettával rendelkezik. Az újonnan megalakult (kivált) Devecseri kistérség egy, a térség történelmében már egyszer megvalósult formáció újbóli létrejöttét jelenti. Ugyanis Devecser jelentős mezővárosi hagyománnyal rendelkező település, melynek a korábbiakban jelentős közigazgatási szerepköre is volt járási székhelyként. Devecser város a környező településekre is kiterjedően (29 település) okmányirodai, I. fokú építésügyi, városi gyámhivatali, szociális, valamint közigazgatási feladat- és hatáskört lát el. A városban működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Devecseri Kirendeltsége, mely elvégzi az o

állategészségügyi,

o

növényvédelmi,

o

állami erdészeti és

o

falugazdászi térségi feladatokat.

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a fejlesztendő épület/közösségi tér funkcióhoz hasonló funkciót ellátó helyek Devecser városa három térrel rendelkezik: 1. A KDOP-3.1.1/C-11 fejlesztendő Petőfi Sándor tér (kastély előtere) 2. Szabadság tér 3. Hősök tere A legnagyobb alapterületű tér egyértelműen a várkastély előtti – a projekt


Oldal 241

akcióterületeként azonosított – terület. Ehhez járul hozzá az a tény, hogy a másik két rivális tér sem történelmi, sem központi szerepkörét tekintve nem hasonlítható össze a most megújítandó hellyel. Mindezen előnyöket egészíti ki az, hogy a Petőfi téren valósítható meg csak és kizárólag a „szabadtéri vásár és rendezvénytér”, ahol a helyi vállalkozások,

közösségi

intézmények

és

a

rendezvénynaptár

szerinti

programok

megtartásra kerülhetnének. Ezzel szemben a másik két tér csak nehezen elválasztható egymástól, és alakja – elrendezése sem éppen kedvező: összefüggő, széles közterületi sávot alkot a belváros déli oldalán az egykori városfal mentén. Történelmileg kialakult csomóponti terület, ahol a vásárhelyi, kolontári és pápai utak futnak össze. Ekképpen jelentősebb rendezvények megtartására a két tér nem alkalmas, mindemellett a belváros városrész szélén helyezkedik el.

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a fejlesztendő épület/közösségi tér funkcióhoz hasonló funkciót ellátó, vagy ehhez kapcsolható intézmények A

pályázó

önkormányzat

a

városban

fellelhető

összes

olyan

intézményt

azonosította és bevonta a pályázatba, melyek közösségi funkcióval rendelkeznek: 1. Iskola 2. Óvoda 3. Művelődési ház 4. Könyvtár Ekként a közösségi funkciót ellátó intézmények terén rivális nem jelentkezik.

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA 6.1. Az IVS indikátorrendszere A közeljövőben megvalósítandó KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében az alábbi indikátorok kerülnek nevesítésre:


Oldal 242

A kulcsindikátorokat összefoglaló 34. táblázat Típus (output/ eredmény)

Mutató neve

Mértékegység

Minimálisan elvárt célérték

Támogatással érintett lakosok száma

output

fő

52

A támogatással nagysága

output

ha

0,5433

Megőrzött munkahelyek száma

eredmény

fő

192

Új települési funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

eredmény

db

3

érintett

terület

Az érintett lakosok száma közvetlenül a (beruházási) projektterületen 0 fő. (Magán a köztéren nincsen lakóépület.) Éppen ezért, a táblázatban szereplő 52 fő a köztér közvetlen területe körül elhelyezkedő lakosokat jelenti. A projekt esetében a támogatással érintett lakosok száma jelentősen több, közel 3500 fő, ha úgy számoljuk, hogy a „soft” programokkal és egyéb kulturális programokkal elért lakosok számát vesszük. A támogatással érintett terület nagysága 0,54333 ha, mely tartalmazza a zöld felületeket, kiselemes járda burkolatot, nagyelemes térkő burkolatot a faburkolatos járdát, aszfaltburkolatot és az állami út területét. A létrehozott közösségi szintterületek nagysága (a teljes területből közösségi színtérnek megfelel) 1.501,29 m2 A létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága (szabadtéri vásár és közösségi tér): 351,73 ~ 352 m2


Oldal 243

A KDOP-3.1.1/C-11 pályázat esetében a költségek megoszlása A költségek (például: „Szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek; Közbeszerzés költsége; Műszaki ellenőr költsége) megosztása esetében, amikor a két építési területre eső részt vizsgáljuk, akkor a következő képlet került alkalmazásra: támogatással érintett terület teljes nagysága -------------------------------------------------

5433,3 =

--------- = 0,0648 = 6,48%

szabadtéri vásár és rendezvénytér nagysága

A

„megőrzött

munkahelyek

száma”

352

indikátor

esetében

–

a

pályázó

Önkormányzatot alapul véve – minden ott dolgozó (összesen 192 fő) munkahelyének megőrzése biztosított. (A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése; Teremtett munkahelyek száma; Teremtett munkahelyek száma – nők; Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek a pályázat szempontjából nem relevánsak.) Az új települési funkciók betelepedése esetében a pályázati felhívás szerinti (F.4. Fogalomjegyzék) kategóriákat figyelembe véve három új funkció jelenik meg a felújított köztéren: 1. létrehozása,

Közösségi funkció (mely kiegészül egy „soft” elemmel): (közösségi tér ezáltal

a

lakosság

közösségi

kapcsolatrendszerének

erősítése,

szabadidejének minőségi eltöltése) 2.

Városi funkció (Közterületek fejlesztése): (A település közterületeinek

/járdák, terek, közparkok/ mennyiségi és minőségi fejlesztése) 3.

Gazdasági funkció (Hozzájárul a terület (tér) gazdasági, szolgáltató és

kereskedelmi élénkítéséhez, megteremti ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan feltételeket - gazdaságélénkítő beavatkozás)

A projekt eredményeként, elsődlegesen a projekt területén és a hozzájuk tartozó területen (belváros) jelentősen megnövekedik az új funkciók száma. Létrejöhet egy XXI. századi színvonalú, a térnek az év minden időszakában funkciókat adó (kikapcsolódás, rendezvények), és ezt más funkciókkal (pl.: gazdasági)


Oldal 244

kiegészítő devecseri terület. A tér elemét képezi a különböző, a városrészt vonzóvá és élhetőbbé tevő további építkezések (pl.: Eszterházy Kastély felújítása), újítást (rekonstrukciót) magában foglaló beruházások (pl.: a teret övező felújított utcák, igényesen rendezett zöldfelületek). Összefoglalóan az igényfelmérés fejezetben definiált célkitűzésekhez a projekt a következő célok elérésével járul hozzá:  természeti értékek védelme  történeti értékek védelme  közösségi kikapcsolódásra alkalmas tér létrejötte, melyet eddig a város nélkülözött  közterületek állapotának javulása (tisztán tartás, rendezett járdafelület, padok)  így a meglévő állapothoz képest jelentős fejlődés érhető el.  Közvetlenül

az érintett projektterület körül

élő lakosok számára is

ugyanazon lehetőségek biztosítottak, mint a város más lakosai számára (a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen/beavatkozási területen és a város más területein sem járul

hozzá

az

alacsony

státuszú

lakosság

koncentrációjának

növekedéséhez)  turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése – amennyiben a város rendezett, zöldfelületekkel ellátott igényes, ennek következtében vonzó település képét mutathatja

A kitűzött célok mellett a fejlesztés a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul: 1. esélyegyenlőség

(a

fejlesztés

minden

eleme

minden

korcsoport,

minden

foglalkozású és iskolai végzettségű devecseri polgár számára kínál alternatívát a programokba

történő

bekapcsolódásra,

a

megújuló

köztér

funkcióinak

kihasználására), ezáltal a 2. köz és közösségi szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférést biztosítja.


Oldal 245

D E V E C S E R V Á R O S

Recommend Documents