45
Nyolczadik évfolyam.
(Kszám.
Pozsony, 1890. évi Február 8-án.
EVANGELIKUS
EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre
HETENKENT
EGYSZER.
. 6 frt — k r .
félévre. . . 3 „ — „ negyedévre
/ 4 EGJELEN
.
I Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, K o n v e n t u t c z a 6 sz. a .
1 „ 50 „
Felelős szerkesztő a kiadó :
E g y szám á r a : 1 2 k r . o. é.
T E S Z T Y É N S Z Z Y T a r t a l o m : Czékus István f . (Stromp László). — A zsinat
Hirdetés ára: N é g y h a s á b o s petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször
közölve 5 k r .
Bélyegdij : külön 3 0 k r .
F E R E N C Z .
a z egyházi a l k o t m á n y t e r v e z e t k e r e t é b e n . (Kund S.) — B e l f ö l d .
—
Vegyesek.
Czékus I s t v á n f (1818—1890)
a tiszai ev. egyházkerület püspöke. Még alig hogy elnémult a gyászének itt Pozsonyban, Gedulynk sírja felett — és ime már Rozsnyón viszhangja kél, Czékusunk ravatala felett. Még alig hantoltuk el itt ezt a sírt — és ime már új sírt ásnak Rozsnyón, hogy bele temessék azt, a ki a tiszai kerületben az első volt — nemcsak állása, de szive, szilárd akaratereje és tetteinek nagysága szennt is. Mint mikor az erős tölgyet vihar ledönti, úgy dőlt ki ő, a testben lélekben erőteljes férfiú . . . esése, mint a tölgynek lezulianáza, hogy megdöbben alatta a föld — hogy megremeg Istentől rövid időn ismételve ily súlyosan meglátogatott evangelikus egyházunk — és kétségbeesve kiált az égre: „Azt mondom az Istennek, ne kárhoztass engem, sőt add tudtomra nekem, miért perelsz velem ; avagy jónak látod-e, hogy megnyomorítasz, hogy a te kezed munkáját meg nem utálod?" (Jób 10, 2—3). Iskolák, intézetek, samaritánus egyletek, miket hatalmas lelkével életre szólított, — özvegyek, kiknek keserves könyüit atyai kezeivel letörölte, — árvák, kiknek hajlékot emelt s kiket így megmentett és újból visszaadott az életnek, egyháznak és hazának, — az egyházközség, melynek atyja s a. kerület, melynek áldó szelleme volt, a ki a semmiből a szeretet adományok százezreit hordta össze — és a Protestantismus, melyet utolsó lehelletéig éber pásztorként őrzött azon nehéz őrállomáson, hová őt a gondviselés helyezé: mind, mind, a fájdalmas csapástól megbénítva, zokogva állják körül ravatalát s mi velük együtt sírunk s sóhajtunk: „Csak most tudjuk, hogy mit vesztettünk !" Neve progrcimm volt: tenni és alkotni, hogy az egyház fényre derüljön. — Ezért küzdött, izzadott — s teremtett; és ime, e küzdelmében, melyben mindig ő győzött — most legyőzte őt egy még erősebb hatalom, a halál! Nyugodjék békével! Kisérje áldás sírjába! — Ama nemes harczot ő megliarczolta, futását elvégezte, hitét megtartotta — végezetül bizonyára eltétetett neki az igazságnak korondja! (II. Tim. 4, 1-8). ^ ^tszló.
42
C z é k u s I s t v á n rozsnyói lelkész és a tiszai ev. i egyházkerület püspöke szül. Gömör-Panyiton 1818. decz. 22-én Czékus Márton és Bacsó Erzsébet nemes földmiveló' szülőktől. — Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, már otthon, vallásos lelkületű szüleitől, egyháza iránti hűséget és szeretetet tanulva — s innen csakhamar Rozsnyóra jutott — a hol mint templomi karénekes fiú kereste meg mindennapi táplálékát — az ünnepek alkalmával házról-házra is járva énekelni, mint egykor Luther, az eisenachi iskolás fiu. — Iskoláit Rozsnyón elvégezvén Lőcsére s majd Pozsonyba ment, hogy amott a philosophiai, itt pedig a theologiai tudományokat hallgassa s midőn 1843-ban a lelkészjelölti vizsgát kitűnő eredménynyel letette volna, két éven át Pesten nevelősködött — hogy miként eddig is mindenütt saját szorgalmából tartotta fel magát, most is elegendő összeget gyűjthessen — a külföldi egyetemek látogatására. Igy töltött Tübingában egy évet — honnan visszatérve, 1847-ben őt az „ország papja" Székács maga mellé segédlelkészszé hivta meg. — Tehetségeit, erélyét és ügybuzgalmát Székács csakhamar felismerte s így látjuk még ugyanezen évben Czékust mint az ekkor anyásított v á c z i gyülekezet első lelkészét (meghivatott 1857. okt. 1-én), a mely missióállomást mintegy harmadfél év múlva egy másik még terhesebb missióponttal cserélte fel — K e c s k e m é t t e l , hol 5 évig lelkészkedett — s emlékét egy templom-alap létesítésével örökítette meg (3000 frt. Manapság már áll a szép templom!) — Azonban a gondviselés még nagyobb missiót jelölt ki kedveltjének. — „Kismagyarország" — miként a nép az ő szülőföldét, bérezés — ronás Gömör megyét nevezi, éber figyelemmel kisérte saslelkületű fia szárnypróbálgatásait — és látva benne a duzzadó erőt, csakhamar versenyezve igyekszik őt magának visszaszerezni s állandóan magához csatolni — előbb Sajógömör, azután Dobsina s végül az előkelő s iutelligens Rozsnyó. — S a hol megfordult s a mibe belekezdett, mindenütt áldás fakadt keze nyomában. — Sajógömörön a templom és iskola épitésére magtárt és templomtőkét teremt (ma szép góth. templomban dicsérik egykori hivei Istent) s a lökösházai filiában ugyancsak magtárt létesít, hogy a nép inség idején olcsó vagy épen ingyen vetőmaghoz s eleségliez jusson. — Dobsinán megalkotja az esperességi papi özvegy-árva-magtárt (manapság 5000 frt.) — s Rozsnyón — ebben az ő lelkipásztori igazi otthonában alkotó lelkének teljes erejét tartja állandó működésben — magtárat állít (manapság 300 köblön felül). 1860-ban életre híjjá az egész országban lege l s ő egyházi és női gyámintézeteket, melyek immár 30 év óta hintenek áldást maguk körül, 1861-ben kiteremti a rozsnyói diszes nagy templom benső javitása s diszitése költségeit; 1863-ban buzdítása s fáradozásai folytán 8000 frt. költséggel véglegesen kiépül a főgymnasium, — 1866-ban alapját veti két temetkezési egyletnek, melyek minden halott után 40—40 frtot fizetnek, — 1868-ban meg már kisded- i óvót emel, mely azóta évenkint százával gondozta a
gyermekeket — s mindezen törekvései közben azon tépelődik, miként mentse meg egyháza hiveit az egyházi adótól, példát adva abban a többi hazai gyülekezeteknek is. I g y áll elő 1881-ben a filléregylet tervével, melynek a jelzett czélra filléres adakozásokból rövid 3 év alatt közel negyedfélezer frtot gyűjt össze ; s hogy a templom már külsőleg is méltán representálja egyházának tekintélyét, torony tőke alapot is teremt, a mely manapság szintén már nagy összeggé nőtte ki magát. Másrészt figyelmét el nem kerülik a filiák sem — ezekben új iskolákat épít, régieket javít, bővít —tanitók javadalmazásáról gondoskodik... S e mellett pásztor — a szó nemes értelmében. A mint egykor szegény énekesként járt házról-házra, úgy jár most ajkán az Isten igéjével, szivében hü szeretettel az ő híveihez . . . vigasztal, int, biztat — s a hol kell, korhol ; mindenütt van egy találó, szivhez simuló szava, mindenütt meg tudja nyitni a sziveket — s szives adakozásra az erszényeket. S miként teher alatt nő a pálma — úgy nőtt fáradthatlan munkálkodásai, gondjai alatt — ő is. Mint kecskeméti pap — már esperességi aljegyző — majd Gömörben dékán, alesperes és 1860-tól főesperes — Zsedényi felügyelő és Máday püspök társaságában a pátens elllenében autonómiánk rettenthetlen bajnoka,egyuttaljkerületifőjegyző s 1863-ben ker. gyámintézeti elnök — végül 1871. márczius 26-án tiszakerületi püspök — s mint ilyen 1874-tŐl 1886-ig az egyetemes gyámintézet elnöke. S a mint tágult működési köre, ú g y tágult azon terület is, melyet alkotó munkálkodásával átölelt. Az országos gyámintézetnek egyik oszlopapostola ő volt. 1863-ban indítványozza a tiszai kerületi özvegy-árva-nyugdíjintézet alapítását a melynek tőkéje ma már a k é t s z á z e z e r forint felé közeledik s évi jövedelme 13000 forintot meghalad. E mellett még külön esperességi papi nyugdíjintézetet is teremtett, a mely midőn azt a főesperesi hivatalban utódjának átadta, 10000 forint tőkét számlált. Mint püspök a nyíregyházai tanitóképzőintézet ügyét, mely ott 12000 frt tőkéből nyomorgott — melegen felkarolta, azt Eperjesre helyezte át s tőkéjét rövid 13 év alatt mintegy 100.000 forinttal megszaporította; az eperjesi hittanintézetnek, melyet egyébként 4 éves cursussá fejlesztett az elején volt 2 tanár helyett 4 rendes tanárral — a semmiből 30000 forinton felül rúgó alapot gyűjtött. De tevékenységének sorozata az eddigiekben még nincs kimerítve. Egész életét a közjónak szentelé s szivének nemes és pihenést soha nem ismerő buzgalma, támogatva az őt megértő éá szives örömmel követő nyájának kifogyhatlan áldozatkészsége által, valóban csodás dolgokat mívelt : de Czékus, a főpásztor egy tényében sem oly nagy — mint a k e r ü l e t i á r v a h á z és a k e r ü l e t i f e l s ő l e á n y i s k o l a megalkotásában. Itt tűnik ki saslelke a maga fenségében: itt látjuk őt az éber, a hűséges pásztort ki megoltalmazza az ő nyáját — a farkasok ellen, kik ahhoz báránybőrben közeledtek . . . Éles szemekkel felismerte a veszedelmet, mely a protestantismust ultramontán oldalról a gyermekügy és a leányneve-
lés intézményeiben fenyegette — és nagy lelkében megfogant az eszme : mentsük meg elzüllésnek kitett árváinkat s térítsük vissza leányainkat az apáczazárdák édes mérget lehellő falai közül. — És nagyszabású tervekbe fog. Az 1880. évi kerületi gyűlésen indítványt tesz egy 100 árva részére emelendő kerületi árvaház épitésére, s nem sokkal később egy ker. felsőbb leányiskola felállítására. És felhivását újból csodás siker koronázta. Már 1883-ban, Luther születésének 400-ik évfordulója alkalmából megnyílik az árvaház Rozsnyón, kezdetben csak 10 gyermekkel, de kiknek száma azóta évről-évre szaporodik — s 1886-ban megnyílik a modern paedagogia kívánalmainak mindenben megfelelő felsőbb leányiskola s nevel azóta a protestantismusnak hiterős leendő anyákat, kikben a jövő nemzedék vallásos érzelmeinek legszebb biztosítéka rejlik. Ezen intézet az e l s ő volt ev. prot. egyházunkban. Czékus neve már csak ez egy tény miatt is — örökké élni fog. — Ott van mindkét intézet Rozsnyón közel az ő vólt lakásához elhelyezve . . . Képzetemben ott látom már a kettős intézet udvarán az ő szobrát. — E g y magyar F r a n c k e, kinek még azaz emlékezetes 7 ezüsttallérja sem volt, a mivel művét megkezdette. Lesz-e majd m é l t ó utódja?! . . . Ily nemes, ily eredménydús élet nem maradhatott jutalom nélkül. És valóban első és legnagyobb jutalma volt az ő családi boldogsága, fenkölt lelkű, a classikus kor tisztes nőire emlékeztető neje és 9 gyermeke körében, — kik valamennyien, kivéve a 9-iket, ki virágzó hajadon, már czéljukat érték; — jutalma volt nyájának, a kerületnek és az egész országnak bálványozó szeretete, mely őt 1885-ben rozsnyói 25 éves lelkészi jubileumán, — s majd 1889-ben születésének 70-ik évfordulóján a tisztelet és szeretet annyi megszámlálhatlan jeleivel elhalmozta; — jutalma volt s bizonyára ez volt a legédesebb — azon édes öntudat, a melylyel f. hó 6-án délelőtt örök álomra hajtotta fejét, mint a hű sáfár — kire immár üdvösség vár. Hogy mit vesztett benne egyházunk — hadd jelezze azon gyönyörű jubiláris serleg felirata, a melyet hű rozsnyói híveitől kapott : Iskolák és intézetek, egyletek, özvegyek, árvák Áldják műveidet, hirdetik érdemidet. S érdemeid emlékét a hála megőrzi s csodálja Mit tehet ész és szív és a szilárd a k a r a t . " . . .
Bizony ő elmondhatta : „Exegi monumentum aere perennius." Legyen köztünk emléke mindvégig áldott! S. L.
Zsinati előmunkálataink alkotmánytervezetében a zsinat, az egyházi törvényhozás ezen alkotmányos testülete nem nyert helyet! Egyház alkotmányunknak az egyházközség alapján emelt épülete azokban
tető nélkül maradt. Az egyetemes gyűlést, mint kormányzó, igazgató testületet annak tekinteni nem lehet. Ezen fogyatkozását maga az egyház-alkotmánytervezet tárja fel a figyelmes olvasó előtt. A 96. aa) pont alatt azt mondja, hogy az egyetemes gyűlés, mint a magyarhoni ev. egyház legfelsőbb kormányzati hatósága előkésziti a zsinatot. Úgyde mi a zsinatnak jog- és hatásköre, e kérdést nem tisztázza; azért oly teendőket biz az egyházegyetem közgyűlésére melyek egyházjogtani alapelvek s közfelfogás szerint a zsinat hatásköréhez tartoznak, s melyek közül itt most csak azt az egyet hozom fel, a melylyel a zsinati előmunkálatok önmaguknak ellent mondanak. T. i egyfelől az egyetemes gyűlés hatásköréhez tartozónak mondják az egész egyházra kötelező erővel biró perrendtartásnak, bírósági szervezetnek fegyelmi szabályzatnak megállapítását, másfelől ugyan ezen tárgyat a legközelebbi zsinat tárgysorozatába felvçtte. (96. c pont és 41—83. lap). - É s mikor, mikép kell előkészítenie a zsinatot, mikép kell ennek megalakulnia, szervezkednie, azt továbbra is az egyetem intézkedésére látszik bizni, ugy hogy ezen tekintetben az egyház törvényhozó testülete azon közigazgatási testületnek van alája rendelve ! Hogy a küszöbön levő zsinat szerkezetére nézve az 1868 évi egyetemes közgyűlés hozott határozatokat, ez a dolog természetéből folyik s szükségbeli eljárás. De praecedensül nem szolgálhat. Zsinati alkotmánytörvényünk még nincs. A legközelebbi zsinat alkotmányozó zsinatunk lesz. — Valahogyan csak meg kellett indítani az ügy folyását és medre felé terelni. E tekintetben előnyben vagyunk helv. hitv. hitrokonaink felett, kiknek e czélból egyetemes értekezletet kellett tartaniok s a zsinati előmunkálatok elkészitése czéljából bizottságot alakítaniok. Az ág. hitv. evang. egyháznak tényleg immár meg van az az egyetemes hatósága, mely az ügyben eljárhatott. De önmaga az 1868. évi egyetemes gyűlésen hozott s idevágó határozatok czime, valamint annak első §-a félreérthetetlenül kimondják, hogy azok a határozatok csak is a legközelebbi zsinatra vonatkoznak ! Kiindulási pontul, alapul még is szolgálhatnak ezek az egyetemes gyűlésen hozott határozatok azon javaslat megállapításánál, mely a zsinat jog és hatásköréről, szervezetéről az egyházalkotmány tervezetébe beleillesztendő ; sőt erre nézve ama határozatok igen becses, ' bár kibővitendő, módosítandó anyagot szolgáltatnak. Ezen módosításokat s bővítéseket igénytelen nézetem szerint mikép tartom körvonalozandóknak, ezt próbálom a következendőkben előadni. Legyen szabad azonban eleve kijelentenem, 1) hogy ha az erdélyi szász atyafiak az egyetemes közgyűlés szózatát megértvén, testvéri meghívónkat testvéri indulattal elfogadják, nekik e több százados külön állás folytán, kifejlett jogviszonyuknál fogva a zsinat jog- és hatáskörére, alakítására, szervezetére nézve is fehér lapot kell fennhagynunk, melyen a saját viszonyaikból, külön szükségleteikből folyó, előttünk ez
44
időszerint ismeretlen óhajaik s kívánalmaik formulázandók, és 2) hogy a mely anyagot az egyházi alkotmány épületének betetőzésére összehordok, az nem mind a magam erdejéből, a magam bányájából való; hanem hogy az osztrákhoni evangélikusok zsinati munkálataiban, és főkép a magyarországi lielv. liitvallásuak zsinati törvényeiben, ezek előmunkálataiban valamint a magunk zsinati előmunkálataiban is kutatva, gyűjtöttem azt. A minek midőn általánosságban kifejezést adtam, talán felmentve érezhetem magamat az alól, hogy alább az egyes czikkeknél külön is idézzem a forrást, melyből szószerint másoltam. És most előadom pontonkint javaslatomat. I. A zsinat jog- és hatásköre. 1. Az egyetemes egyház rendkivüli hatóságát a zsinat gyakorolja. 2. A zsinat az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése. 3. Az egyházi törvényhozás tárgyai: a) az egyház tanai iránt támadt kérdések eldöntése a szt irás s az ág. hitvallás alapján, a nélkül azonban, hogy az egyénnek hit- és lelkiismeretbeli szabadsága, vagy a tudományos kutatásnak joga megszorittatnék. b) az isteni tisztelet módjának és rendjének lényeges vonásokban való megállapítása. c) az ünnepek meghatározása. d) a lelkészképzés, lelkész avatás és lelkész választás általános módozatainak meghatározása. e) az alkotmányos uton létrejött hazai országos törvények, jelesen az 1790 91. XXVI. t.-cz. mint alaptörvény intézkedéseinek épségben tartásával a közoktatás ügyének rendezése a legalsó foktól a legfelsőbbig, és egyházunknak törvényekben biztosított önkormányzata s a tanítás szabadsága alapján. f) az egyház alkotmányának szervezése és módosítása. g) az egyházkerületek alakítása, helyrajzi meghatározása, az egyházmegyéknek ezekbe beosztása. h) az egyházi tisztviselők hatáskörének, eljárásának, magokviseletének szabályozása, valamint a reájok vonatkozó fegyelmi rendnek megállapítása. i) egyházfegyelem. k) egyházi törvénykezés, vagy bíráskodás szabályozása. 1) egyházi vagyon ügy, általános elvek, közalap felállítása, egyházi közteherviselési rendszer. m) házasságügy. n) a zsinati törvények magyarázása. 4. A zsinat legfőbb intézkedési jogánál fogva: a) őrködik az egyház jogai és önkormányzata felett. b) őrködik más hitfelekezetekhez való jogviszonyaink felett. Mindkét esetben valahányszor szükségesnék tartja ezek tárgyában a kormányhoz, az országgyűléshez, vagy a koronás apostoli magyar királyhoz fordul panaszával, kérelmével.
c) arra törekszik, hogy az ág. h. és helv. h. evangélikusok zsinatai az egyházi szerkezet, s kormányzás, a liturgia, házasság, egyházi fegyelem és vagyonkezelésre nézve, a mennyire lehetséges, egyenlő törvényeket, szabályokat hozzanak : és azon buzgólkodik, hogy ezen két testvéregyház szórványos, gyenge egyházközségei, iskolái s egyéb jótékony intézetei egyesült erővel virágzóbb állapotba juttassanak. E czélból a zsinatnak szabadságában áll a kiküldendő vegyes bizottságokba a maga kebeléből tagokat választani ; szabadságában áll testületileg is a helv. hitv. evangélikusok zsinatával közös gyűléseket tartani, a melyekben azonban csak a két zsinat tagjainak közmegegyezésével lehet határozatokat hozni, de nem az egyénenkinti szavazatok többségével. (Folyt, köv.)
Kund
S,
BSLFULB. Dr. Gcdulv Lajos püspök temetése. Szomorúan emlékezetes nap marad a pozsonyi egyházra és a dunáninneni egyházkerületre február elseje, mert ekkor kisérték a t y j u k a t — püspöküket a temetőbe, hogy ott örökre megváljanak tőle. Már 2 óra tájban óriási tömeg lepte el a n a g y templom és a püspöki lak környékét, nemkülönben a templomtól a temetőig vezető ú t gyalogjáróit, míg a templomnak a család és a küldöttségek számára f e l t a r t o t t helyeit kivéve, többi részét a hívek zsúfolásig megtöltötték. A kerületi papság és deputátiók élükön br. P r ó n a y Dezső egyetemes felügyelővel, F a b i n y i Teofil bányakerületi felügyelővel és dr. S z e b e r é n y i Gusztáv bányakerületi püspökkel, a templommal szomszédos ó-lyceum nagy könyvtártermében, a presbyterium pedig ugyanez épület földszinti iskolahelyiségeiben gyülekezett s innen indultak V23 órakor, élükön a gyászkereszttel, a halottas házba, hol már a koporsó, egyedül a pozsonyi egyház gyönyörű koszorújával t a k a r v a , fel volt állítva, a többi koszorúk pedig két hatalmas hordozható pyramisban csoportosítva. Rövid ének és F ü r s t pozsonyi egyik német lelkész rövid imája u t á n a koporsó most, kisértetve a ker. papság és presbyteriumtól a templomba vitetett, mely ez alkalomból köröskörül fekete posztóval volt ékítve s ahol már mind e g y ü t t voltak a küldöttségek is, nevezetesen: ő fensége F r i g y es főherceg képviseletében gróf Z i ch y főhadnagy ; nagyszámú katonatiszti deputátio, élén Wimmer tábornokkal; gróf Z i c h y főispán és a megyei küldöttség, a városi hatóság élén D r ö x l e r polgármesterrel, a törvényszék küldöttei, élükön B o d r o g i elnökkel, a r. kath. autonom hitközség és szerzetesrendek küldöttsége, élükön B i m é l y apátplébánussal, a városi z s i d ó hitközségek, egyletek és társulatok deputátiói, tűzoltók, vereskeresztegylet, élén E s z t e r h á z y Gizella grófnéval, nőegylet stb. E s z t e r h á z y volt főispán é s P á l f f y I s t v á n grófok, N e u s i e d l e r , S z a l a y orsz. képviselők stb. — Miután a koporsó a templom közepén elhelyeztetett s annak kísérete elhelyezkedett, a pozsonyi dalegyesület és theol. akad. énekkar
45
felváltva elzengett énekeivel váltakozva, három beszédben a d a t o t t meg az elhunyt érdemeinek a kegyelet és végtisztesség — és pedig F ü r s t lelkész által német, T r s z t y é n s z k y pozsonyvárosi esperes által m a g y a r és B a l t i k liptói esperes által tót nyelven. — A megható és t a r t a l m a s beszédek a l a t t alig m a r a d t szem köny nélkül, mindenki érezte, mily vesztesség van abba a koporsóba — ott a templom közepén — bezárva. — J / a 5 volt, mire a gyászolókhoz és megsiratotthoz valóban méltó templomi gyászistentisztisztelet theol. akad. hallgatóink egy igen szép karénekével véget ért — s megkezdődött a g y á s z m e n e t , melyhez hasonlót Pozsony emberemlékezet óta aligha látott. A z utczákon, melyeken a város, gyász jeléül a gázlámpákat meggyújtatta, ezernyi tömeg, mely épen csak egy szűk sávot hagyott maga közt a gyászoló menetnek, melyet gyászlobogójával a lycenmi i f j ú s á g nyitott meg, t a n á r i k a r á v a l együtt. Ezek után haladt a theol. akadémia hallgatósága s tanári kara, majd a pomp. funebr. keresztvivői s így a kerületi papság, mind egyházi ornátusban, a püspöki káplán, bársony vánkoson — a könyvek könyvével s utána a pomp. funebr. egy diszbe öltözött embere a megboldogult rendjelével, ugyancsak bársony vánkoson. E z u t á n következett a hatfogatú diszgyászkocsi a megboldogultnak koporsójával, melyet i t t is a pozsonyi egyházközség koszorúja t a k a r t egyedül — s a két mozgó koszorúpyramis, dúsan tele a g g a t v a a kegyelet e gyöngéd és utolsó jelvényeivel. Közvetlen a gyászkocsi után h a l a d t ő fensége Erigyes herczeg képviselője, a tiszti deputatio, az egyetemes felügyelő, Szeberényi püspök és F a b i n y i felügyelő, a gyászoló család, a számos különféle s részben más elsorolt küldöttségek, az ev. és kath. iskolák, kir. jogakadémia tanárai, egyletek stb., a hálás pozsonyiak s egy sereg, ez alkalomból Pozsonyba felrándult hivő a kerületből. — A temetőben a theologusok egy rövid és érzelmes karéneke után dr. S z e b e r é n y i Gr. püspök búcsúzott el még rövid, meleg szavakban a megboldogulttól — s aztán megszólalt az utolsó a búcsúzó ének, melybe szomorú harmóniaként vegyült a koporsóra hintett göröngyök dübörgése. — E s a midőn a lobogó fáklyák is kioltattak s az esti szürkület fátyolát lebocsátá a megtelt temetőre, — önkénytelen eszembe j u t o t t a k a költpnek Széchényi halálára mondott szavai : „ E g y á r n y n y a l gazdagabb borús jövendőnk . . . E g y sebbel szivünk, mely be nem heged." Hegeszsze az idő s a gondviselésbe v e t e t t bizalom, hogy Isten az ő népét nem hagyja el. A megárvult család b á n a t á t pedig enyhítse a részvét azon impozáns nyilvánulása, mely az ő elvesztett a t y j u k b a n az egyszerű l u t h e r á n u s papnak s az egyszerű lutheránus papban az ő a t y j u k n a k családját tisztelte meg. * *
*
A koszorúk n a g y tömegéből a következők feliratait volt alkalmunk megjegyezni: Nyitrai esperesség— „Otcovi, biskupovi." Turóczi esperesség — | „Svojmu biskupovi." Trencséni esperesség — „Svojemu biskupovi." Arvai esperesség — „Svojmu biskupovi." Mosonyi esperesség— „Szer e t e t t főpásztorának." Pozsonymegyei esperesség — „Szer e t e t t főpásztorának." r B a l t i k Frigyes, liptói főesperes." A z elhúnyt lelkésztársai — „Dem hochverehrten Amts-
genossen in tiefer Trauer." A pozsonyi ev. egyház — „Hű lelki pásztorának." A theol. akadémia — „Hű gondviselőjének." A theol. akadémia ifjúsága — „Felejthetlen lelkia t y j á n a k . " E v a n g . lyceum tanári k a r a — „Szeretve tisztelt főpásztorának." W e n k K. segédlelkész — „Főtisztelendő főnökének." A pozsonyi nőegylet, a Schmidt-család, Tauscher Dénes és Vilma, N y á r y báróné, R ü d t báróné, Jeszenák báróné, E s z t e r h á z y grófné, Draskóczi báróné, Stromszkycsalád, Schulpe Emil és neje, Reidner Zsigmond, Pisztóri Bódogné, Murmann György, Brausewetter Viktor stb. A tömérdek condoleáló táviratok közül kiemeljük : S z e n t i v á n y i Márton v. b. t. tanácsos, kerületi felügyelő, F a b i n y i és R a d ó ker. felügyelők, S z á s z K., C z é k u s , K a r s a y , S z e b e r é n y i püspökök, Z s i l i n s z k y főispán stb. megemlékezéseit s a látogatások közül gróf Z i c h y Miklós főhadnagy-adjutáns és S z é c h e n grófné udvarhölgy látogatásait, kik fenséges uruk illetve úrnőjük F r i g y e s főherceg és I z a b e l l a főherczegnő nevében és megbízásából fejezték ki részvétüket s br. P r ó n a y egyetemes felügyelő látogatását, ki két izben ís f e l f á r a d t Pozsonyba, hogy részvétével, jóindulatú tanácsaival a megárvult család, egyház és kerület fájdalmait megenyhítse. —p. Még egyszer a zánkai ügyről. Midőn a „zalai egyházi állapotokról" szóló közleményemnek, f. é. j a n u á r elején, az „Evang. E g y h á z s Iskola" cz. lapban, ennek nagyérdemű szerkesztőjétől helyet kértem, nem azért tettem, hogy bárkit is provokáljak! De ha már közleményem felelet nélkül nem maradt, v á r t a m volna, hogy a felelet czáfolat lesz; azonban nem az, sőt a válaszoló is hallgatag el ismeri, miszerint igazam van! Ezeknek előrebocsátása u t á n kijelentem, hogy csak azért „találtam jónak" a zánkai ü g y e t a nyilvánosság elé vinni, mert az, mi tagadás, nem egészen úgy i n t é z t e t e t t el, hogy egy á r t a t l a n u l meghurczolt egyházi tisztviselő megtalálhatná benne azon elégtételt, mit még a „tanító" is joggal megvárhat azon egyháztól, melynek szent ügyéért napjainkban sokhelyen még a legbuzgóbb egyházi tisztviselőnek is panaszos kenyeret kell enni. Hogy a zánkai ügy t á r g y a l á s á n á l az igazság kissé hátul ballagott, kifejezést adott ennek, mint értesültem, a zalai ev. egyházmegyének tek. felügyelője is, ki nem valami dicsérőleg nyilatkozott, épen esperes uramról, a zánkai ü g y t á r g y a l á s a miatt. Az egyházmegyei felügyelő úr, betegsége miatt nem vehetvén részt a tárgyalásban, magához h i v a t t a a zánkai tanítót s tőle s a vele elhozott iratokból, t u d t a meg a zánkai ügy mibenlétét. A zalai egyházi állapotokat rózsás színben t ü n t e t i fel a zalai esperes ú r ! Nem akarván közleményemet túlságos hosszura nyújtani, ajánlom az esperes úrnak, hogy nézze meg az egyházkerületi pénztárakról szóló 1888/9-iki k i m u t a t á s t . V a n több egyház Zalában, mely ha a kerülethez nem tartozik, van tartozása m á s u t t ! A mi a magt á r a k a t illeti, ha némely helyen, a nagy kamatokkal felszaporodott tőke a gyülekezeti tagoktól behajtatnék, „mumus" nélkül is n a g y rázkódást szenvedne a gyülekezet. Rossz néven veszi a zalai esperes úr, hogy a nyilvánosság terére v i t e t e t t a zánkai ügy. Ú g y látszik ezzel is elárulja, hogy igazam van ! Mert ha valamely ügy igazságosan t á r g y a l t a t i k — midőn nyilvánosságra kerül — sem i az nem restelli, a ki t á r g y a l t a az ügyet, sem az, a kinek
46
ügye t á r g y a l t a t o t t . S a közélet is bizonyítja, hogy sokszor az oly ügyet viszik a nyilvánosság terére, mely nem ugy t á r g y a l t a t o t t , miszerint a nyilvánosság s elfogulatlanul itéló'k előtt is kiállhatná a próbát. — Osztom nézetét, hogy minden egyházmegyének vannak kisebb nagyobb sebei; de megjegyzem, miszerint eme sebeket más egyházmegyékben úgy meggyógyítják, hogy többé ki ne üssön ! Nem h a g y j á k a sebet orvosolatlanul, várva, hogy majd „magától" begyógyul, mert t u d j á k miszerint épen az ellenkező történhetik, mint Zákán is t ö r t é n t : a seb magától megromlik. H a az e s p e r e s ú r i d e j e k o r á n , e r é l y e s e n fell é p , — c s i r á j á b a n e l f o j t j a a z a v a r t , — a zánkai „mumus", nem állított volna be szobájába. Ú g y látszik a „mumus" is tudja, hova kell bemennie, — ki félemiik meg előtte ! N a g y -Yázsonyban épen a legjobb helyen j á r t . Tudott is h a t n i ! ! Más egyházmegye továbbá, meg az elfogulatlan orvos is, nem azt nézi : rokonszenves-e előtte a megsebzett; nem azt korholja, a kinek á r t a t l a n létére sebet okoztak, hanem azokat, kik e sebet meggondolatlanul ejtették — épen azért, mert a megsebzett őket a jóra figyelmeztette ! ! A sebnek olyan bekötözési módja, milyen Zákán a l k a l m a z t a t o t t , — nem gyógyít, hanem inkább öl ! A mi a legfelsőbb kegy adományt illeti, az e l s ő sorban tanítólakra s másodsorban iskolára v o l t s z á n v a . A felsőbb utasításban is így van a czél megjelelve. — Tehát azt hiszem a tanító, — ha már egyszer esperese szavai szerint is „beteges ember", — nem követett el „égbekiáltó bűnt", midőn a királyi kegyadomány jó részét, lakása egészségessé tételére használta fel; mert betegeskedését lakásának köszönhette. — Rosszalta a bizottság s vele — gondolom — esperes uram is, hogy 23 f r t n y i költséggel á l l í t t a t o t t egy kályha a tanítói lakba. A költségtervezet annak idején, előre bekivántatott. A k k o r j ó v á h a g y t a az esperes úr a 20—25 frtos k á l y h á t , most pedig midőn már meg van, kifogást tesz ellene. Túlköltekezés az ablak is ! ? E g y 6 Q ö l n y i szobán, — h a c s a k e g y e t l e n e g y a b l a k v a n , okosan t e t t e a zánkai tanító, hogy azt az egy rozzant ablakot, mely abból az időből való lehet, midőn „100 é v v e l e z e l ő t t a t a n í t ó m i a t t 3 c s a l á d l e t t k a t h o l i k u s s á " , — egy kissé nagyobbittatta, — legalább nem kell szobájában vakoskodnia ! A tanító is ember! S hogy lakásához a legszükségesebbeket megszerezte, — mit a zánkaiak nem t u d t a k , — azért sem vehető neki rossz néven, mert l e g e l s ő s o r b a n , a z ő é r d e m e a v e t t l e g f e l s ő b b s e g é l y . S a munkás, méltó a maga j u t a l m á r a ! A panaszlevélben 2 pontot t a l á l t a vizsgálat, melyek miatt a tanító megrovatott. H a az igen tisztelt vizsgáló bizottság, az okot is kereste volna, a miért a tanító állítólag „könnyelműen" nyilatkozott, nem a tanítót r ó t t a volna meg, hanem azokat, kik a „könnyelmű" n y i l a t k o z a t o t tőle kierőszakolták. Mivel a vérig való alaptalan zaklatás közben a „szolga" nem engedte meg, hogy „kenyéradó gazdája" a n y a k á r a lépjen : a tanítói tekintély s á r b a tiportassák, a z ö n é r z e t e s t a n í t ó m i n d j á r t „ k i á l l h a tatlan büszke, gőgös" embernek deciaráitat o t t ! A mi a „hidegségre valló, kicsinylő és becsmérlő nyilatkozatot" illeti, a tanító előtt is áttéréssel fenyegetőztek a zánkai atyafiak, mint esperes úr előtt, így a k a r -
ván argumentálni s követelni, hogy a 100 frt. az ő óhajuk szerint használtassák fel. A tanító azonban úgy látszik, m é g a „ m u m u s " k e d v é é r t sem t ű r t e a j o g t a l a n s á g o t , azért felelte laconice : „ H a a gyülekezetnek csak 2—3 t a g j a maradna is, akkor is tartoznék ő szolgálni s akkor is tartoznának a megmaradtak fizetését kiszolgált a t n i ! " I g a z a van, mert a tanítói földeket, — t a l á n e tekintetben nem retteg esperes úr a „mumus"tól — nem lehetne áttéríteni! A tanító megrovatott. Miért? Azért, mert a zalai esperes ú r hozzáintézett határozott utasításának is hódolva, követelte a segélynek fenti czélra való f o r d í t á s á t ! T e h á t azért, mert esperesének engedelmeskedett s mert erre hívta fel a gondnokot is. S a mint a körülményekből is világosan következtetni lehet, a tanító csak azért insultáltatott, hogy olyasmit csikarjanak ki tőle, mit panaszlevélbe lehessen foglalni. Legalább így, valamely czímen meg lehet támadni ! Ne feledje el Tóth Gyula testvérem, hogy alaptalan, méltatlan sértegetésekkel, az angyali szelídséget is „kiállhatatlanná, gőgössé" lehet tenni! A milyen volt a „jó nap", olyan „fogadj Isten"-nel válaszolt a t a n í t ó a zánkaiaknak ! 2 „vádpontot" felhozott az esperes ur, a többit jónak l á t t a elhallgatni. M i é r t ? Talán azért, mert a „panaszlevél 8 „dicséri" a zánkai ü g y e t ! A panaszlevél többi pontjait nyilvánosságra hozom én, mert nagyon érdekesek : „A t a n í t ó f i z e t é s é t p o n t o s a n k ö v e t e l i . A tanító az iskol á t későn kezdi s a tanköteles gyermekeket mégis bíróilag rendelteti fel az iskolába. A tanító a mulasztókat bejelenti!" I l y e n dolgokért csak Zalában szokás egy lelkiismeretes tanítónak nyugalmát megzavarni! Ilyen „sebekhez" csak Zalának lehet privilégiuma! Nem is t a l á l t a t o t t a tanítóban semmi hiba mindaddig, mig a „mumus" elő nem r u k k o l t ; de a mumus követelő fellépése folytán, k e l l e t t találni!! Nincs kifogásom Tóth Gyula testvéremnek, mint esperesnek ama megjegyzése ellen, hogy „köteles a bizottság, vizsgálati jegyzőkönyvét az esperesi gyűlés elé terjeszteni," — de kérdem, ebből az következik-e, hogy h a g y j u k a zánkai ü g y e t egészen m a g á r a ? ! Minek akkor az esperes, ha az alaptalan zavargásnak szabad folyást enged az esperesi gyűlésig?! J ó a halasztás — igaza van, mert „a hátralevő félév a l a t t " — e l i s ü l d ö z h e t i k — k i i s h o r d h a t j á k a tanítót a zánkaiak, ha tetszik nekik ! S az volna azután legszebb, ha a zánkai tanító, mivel az egyház nem t u d j a őt méltatlan megtámadásoktól megvédeni, — a világi hatósághoz fordulna ? ! Emlegeti Tóth Gy. testvérem a lelkiismeretet, mely ellen tennie nem szabad! Igen szép elv ez; de akkor legszebb, ha nem a papíron marad, hanem a g y a k o r l a t b a n is megvalósul. A zánkai tanítónak, Tóth Gy. testvérem m i n t e s p e r e s igy ir dec. 9-iki levelében; „ F á j d a l o m , h o g y az e l v a k í t o t t , félrevezetett nép haragja n e m a k a r l o h a d n i ! í m e t e h á t meg van g y ő z ő d v e az esperes ur, hogy a nép el van vakítva, félre van vezetve s midőn Z á n k á r a megy vizsgálatot tartani, ott mégis a tanítót porolják ki, — a „félrevezetők" s „félrevezetettek" pedig méltán markukba nevethetnek ! Továbbá a zánkai tanitó, előre meghívta esperes uramat szerény asztalához ebédre, ha majd vizsgálatra kijön. Esperes ur, ugyancsak dec. 9-iki levelében t u d t á r a adja a
47
anítónak — igen helyesen, — hogy nem s z á l l h a t hozzá, nem f o g a d h a t j a el az ebédet, — m e r t „semlegesnek kell lennie, egyedül az igazság lévén i r á n y a d ó j a ! " É s mi történik ? ! K i m e g y a vizsgálóbizottság Z á n k á r a s esperes u r a m m a l e g y ü t t egy olyan gyülekezeti taghoz szállnak, ettől mennek t á r g y a l n i az iskolába, ki — mint t u d t o m r a a d a t o t t — igen élénk részt v e t t a t a n í t ó elleni mozgalomban ! A bizottsági tagok egy része ennél a gyülekezeti t a g n á l ebédelt i s ! — H o g y ilyen a „semlegesség", a z t még eddig nem t u d t a m ! A m u l t őszi tanítói értekezleten — mint mondják — midőn esperes u r n á k mint értekezleti elnöknek t u d t á r a a d a t o t t , hogy mi készül Z á n k á n — félk i á l t o t t az esperes u r : „Jöjjenek csak hozzám a z á n k a i a k , nem t u d j á k hogyan mennek ki t ő l e m ? ! " Biz azok nem csalatkoztak, hanem örömmel j ö t t e k ki, m e r t a „ m u m u s " h a t o t t ! H o g y a zánkai „mumus" csak j á t é k volt, legigazabban bizonyítja az a körülmény, miszerint egyetlen egy lélek sem t é r t át, s nem is volt senkinek esze á g á b a n sem eddig á t t é r n i ! C s a k h o g y — n e f e l e j t s ü k e l , — az i l y e n j á t é k , e g y k i s s é c o m p r o m i t t á l ó ám! Megjegyzem továbbá, hogy a n a g y v á z s o n y i lelkésznek, Tóth G y u l a testvéremnek, a ki majd P o l g á r d i v a l és Vilonyával, majd a n a z a r e n u s o k k a l álmodik s a „ m u m u s " - t ó l a n n y i r a retteg, — épen nem illik a n a z a r e n u s o k k a l g ú n y o lódni! M e r t Kapolcs vidékén — gondolom B . H e n y e és Monoszló reform, községeket érti (az itteni evangélikusokat az a n t a l f a i lelkész u r gondozza) nem t e r j e d a n n y i r a , mint N a g y - Y á z s o n y vidékén. Vilonya közelebb van Yázsonyhoz, mint Kapolcshoz, ugyszinte Monoszló s B . - H e n y e is. Azonkívül tudvalevőleg a n a z a r e n i s m u s n a k melegágya a pauperismus ; már pedig a kapolcsi evangélikusok, m i n d n y á j a n vagyonos birtokosok, — a vázsonyiak t u d t o m m a l n e m ! A kapolcsi ev. gyülekezet évenkint 425 f r t o t k a p r e g á l e v á l t ság és házbér czímén ; a vázsonyinak nincs mellékjövedelme, hacsak a g y á m i n t é z e t t ő l nem k a p ! H a t e h á t a z a l a i evang. g y ü l e k e z e t e k b e is b e f u r a k o d n é k a nazarenismus, azt hiszem, s o k k a l előbb t a l á l n a h e l y e t N.-Y á z s o n y b a n , m i n t Kapolcs o n ! É n is szomorúnak találom, T ó t h G y . testvéremmel e g y ü t t , hogy Zánka, Kapolcstól t a n u l t ! S z o m o r ú d o l o g , mert épen a z a l a i e s p e r e s u r n á k erélytelens é g e m e l l e t t b i z o n y í t ! A kapolcsi gondnok, a m u l t nyáron, a zalai esperes u r s z á m t a l a n u t a s í t á s á t i g n o r á l t a s neki minden egyes esetben h a t á r o z o t t a n ellene s z e g ü l t ! A gondnok k e r e k e d e t t mindannyiszor felül ; a zalai esperes u r : T ó t h G y . t e s t v é r e m — cserben m a r a d t , m e r t nem t u d o t t esperes létére egy embernek parancsolni ! Z á n k a e r r e igy felelt : H a a zalai esperes u r egy embernek nem t u d o t t parancsolni, lépjünk fel a t a n i t ó ellen, mi többen leszünk, nekünk még kevésbbé t u d parancsolni ! E z a z á n k a i a k nyilatkozata!
S
csakugyan
igazuk is l e t t ! !
Mi
a
tanúság
kapolcsi lelkész.
3 f r t , Szutorisz R o b e r t B u d a p e s t 5 f r t , Kniesner Ágost ev. lelkész Laibachon 5 f r t , Horticska Mária Olmütz 5 f r t , Széli Mór B u d a p e s t 5 f r t , Kolbenheyer szül. L a n g H e r m i n T o r n a 2 f r t 50 kr., F i n k szül. L a n g J u l i a Moldau 2 f r t 50 k r . Dobó Ádolf l g l ó 2 f r t , I v á n k a I m r e házi perzselye 19 f r t 24 kr., J a c h m a n n G y u l a pósta főnök 10 f r t , Gersich T i v a d a r K é s m á r k 5 f r t , isteni tisztelet offertóriuma aug. 18-án 25 f r t 3 kr., Matheóczi ev. község 3 f r t , Scholtz E m i l a n n a k felügyelője 2 f r t , Szepes-szombati ev. község 3 f r t , N i k a s y Ádolf 2 f r t , E w e r t 8, "Weninger b a n k á r , Philadelphiában 10, F o r b e r g e r Hellen H u n f a l u 1 f r t , a kivándorolt bélaiak Philadelphiában 68 f r t , v a g y is összesen 747 f r t 24 k r . mely összeghez hozzáadva még a községbeliek g y ű j t é s é t 900 f r t o t és az előbbi évben begyült összeget 1647 f r t 27 krt., nemsokára e g y ü t t lesz I s t e n segedelmével és hitsorsosaink áldozat készsége mellett az előirányzott 5088 f r t , melybe a Szepes-Béla-barlangligeti kápolna felállítása kerül. A kegyes adakozóknak községem nevében ez u t o n is h á l á s köszönetemet nyilvánítom s kérem, hogy a még el nem i n t é z e t t f o l y a m o d v á n y o k a t küldjék nevemre minél előbb vissza. Szepes-Béla,
1890. j a n u á r hó 31-én. Weber
Samu,
ev. lelkész.
a
zánkai mozgalomból ? M é g a l e g b u z g ó b b egyházi t i s z t v i s e l ő á l l á s á t is m e g l e h e t m i n d e n a l a p o s ok n é l k ü l i n g a t n i , t a l á n el i s l e h e t á l l á s á b ó l a t i s z t v i s e l ő t m o z d í t a n i , c s a k a mumussal kell ügyesen e l ő r u k k o l n i ! ! Ha m á s e g y h á z m e g y é b e n nem, de Z a l á b a n i g a z ez!!! Magyari,
Kimutatása azon kegyes adakozásoknak, m e l y e k a B a r l a n g l i g e t b e n é p í t e n d ő ev. k á p o l nára mult évben befolytak: Reich Sándor ev. lelkésztől Tolna-Bikács 5 f r t , K u l l m a n n J á n o s P o p r á d 3 f r t , D e m e t e r F r i g y e s Bécs 10 f r t , B a d á n y i M á t y á s Késm á r k 5 f r t , A m b r ó z y N á n d o r N a g y Szalok 1 f r t , D r . Lingsch Á r p á d G y u l a f e j é r v á r 10 f r t , Herzogh Dániel Késm á r k 10 f r t . B r e u e r S á n d o r Lőcse 2 f r t , H i t e l b a n k Lőcsén 2 f r t , Schmidt k ö n y v k ö t ő K é s m á r k 1 f r t , H u n f a l v y J á n o s S z t r á z s a 1 f r t . Kobialka J á n o s Topportz 3 f r t , A l e x y F r i g y e s Leibitz 5 f r t , G r e t z m a c h e r F r i g y e s ev. lelkész Uj-Szandecz 5 f r t , Ambrózy G y u l a Losoncz 2 f r t , L á z á r y K é s m á r k 5 f r t , Szutorisz F r i g y e s E p e r j e s 5 f r t , Thaisz L a j o s Losoncz 15 f r t , Genersich K á r o l y K é s m á r k 5 f r t , Szontagh Géza A r a d 5 f r t , Szimonisz Arnold mérnök 5 f r t , a n n a k felesége 5 f r t , K é l e r Napoleon B u d a p e s t 5 f r t , Hohenlohe herczeg Szlovenczicz 300 f r t , P o p r á d r ó l : az ev. község 2 f r t , "Wunschendorfer K á r o l y ev. lelkész 1 f r t , Folgens Soma 1 f r t , Krompecher I m r e 1 f r t , t a k a r é k p é n z t á r 1 f r t , S t r o m p kereskedő 1 f r t , D u r a n d i ev. község 1 f r t , E p e r j e s i t a n á r o k : Nosz G u s z t á v 1 f r t , D r . B a r t h a Béla 1 f r t , D r . Szlávik M á t y á s 1 f r t , H u s z Ármin 1 f r t , D r . H o r v á t h Ödön 1 f r t , K l e i n Samu 1 f r t , D r . Herzogh Á r p á d K é s m á r k 50 f r t , D r . F l i t t n e r F r i g y e s B u d a p e s t 5 f r t , D r . H a a z F e r e n c z R á k o s - K e r e s z t ú r 5 f r t , Kiss N á n d o r Bécs 20 f r t , K o r o m p a y V i k t o r K é s m á r k 5 f r t , L á n g h Manó Gyula Budapest 5 frt, Bartusch Balthazar Nagy-Mihály
— IV. Kimutatás. (1890.) A t h e o l . t a n-, i l l e t ő l e g szakkönyvek kiadása végett megindított gyűjtés eredményéről, a) A z E v a n g . Egy*
48
h á z j o g t a n r a előfizetett : 14) T . Rosza J á n o s ev. 1. jőket az, hogy egy nagyobb család részvéte osztozik fájú r Ivánkofalva 1 f r t 50 kr. 15) T . S t r b a J á n o s ev. 1. ú r | dalmukban, az egyetemes egyházé. — F e b r u á r hó 1-én Modor-Királyfa 1 f r t 50 kr. 16) N t ű R a a b Károly esp. Kecskeméten elhunyt Bekker Adám a pozsonyi ág. hitv. úr 3 frt. 17) N t ű S a t t n e r Gyula esperes ú r 1 f r t 50 kr. ev. gyülekezet volt érdemdús tanítója életének 66, boldog házasságának 26-ik évében. Temetése f. hó 3-án volt. — PuMnszJcy Béla, pénztáros. Áldás és béke poraira ! — Helyre iyazítás. Az idei II. kimutatásban a k.-lehotai ev. 1. t. Lincsényi Lajos ú r keresztneve tévesen van Györgynek szedve.
— A kecskeméti ev. egyházban az 1889. évben : Szület e t t fiú : 20, leány 20 = 40. Meghalt férfi n. : 16, nő n. 11 = 27. Confirm. fiú: 8, leány 9 = 17. Házasságra lépett 18 pár. Az egyházi pénztár bevétele : 3987 f r t 15 kr. A z egyházi pénztár k i a d á s a : 3438 f r t 05 kr. Pénzmaradv á n y a : 594 f r t 10 kr. Költsége 1827 f r t 94, Jövedelme : 3614 f r t 01. Jövedelmi többlete : 1786 f r t 07. — Vagyona : 14162 f r t 8 2 kr. — A kis-hartai á g . h i t v . e v . e g y h á z b a n szület e t t 65 fiú, 60 leánygyermek, (ezek között van 1 ikerpár, 13 halvaszülött, 3 törvénytelen) Összesen 125 gyermek. Confirmáltatott 17 fiú, 24 leány ; házasságra lépett 20 pár. (tisztán ev.) az ú r szt. vacsorájával élt 421 fiú, 557 nő, összesen 978 hivő ; meghalt 30 fiú és 38 nő, összesen 6 8 személy ; az egyház lélekszáma 2850. — A németgurab-csataji ág. hitv. ev. egyházban az elmúlt 1889-ik évben született 32 fiu, 11 leány = 43 gyermek ; konfirmáltatott 18 fiu, 15 leány = 33 gyermek ; kit é r t 1 egyén ; eskettetett 5 házaspár ; meghalt 14 fi, 16 nőnemű = 30. Az Ú r vacsorájával élt 994 fi, 1137 nő = 2131 egyén. Tanköteles j á r mindennapi iskolába 78-|-84 = 162 ; ismétlőbe 4 2 + 4 6 = 88, vagyis összesen 250. A z egyház bevétele volt 1553 f r t 36 kr., kiadásai 1292 f r t 46 kr. = maradvány 206 frt 06 Jer. Ezenkívül a pozsonyi I-ső takarékpénztárban mint iskolaalap 300 f r t tőkésíttetik." — Nyustyai dulgok. A n y u s t y a i e g y h á z a t tudvalevőleg különös kéréseivel elutasította mind a három egyházi forum. Ok azonban az ü g y e t nem tekintik befejezettnek hanem f o l y t a t j á k a magok módja szerint. Homola I s t v á n nagyrőczei káplán installáltatott az egyház administratorául. De hogyan történt az ? Mikor installatió előtt harangozni akarnak, nem lehetett mert a harangok ütőjét (szívét) kivették, így csak csendben vonultak be a templomba, a főesperes és kilencz erővel elfogott egyház t a g ; a templom a j t a j á n á l második a k a d á l y v á r reájok, a templom a j t a j á t nem lehet kinyitni, a kulcslyuk ólommal v a n beöntve, a szomszéd faluból hivott lakatos nyit o t t a ki a templom a j t a j á t . A n y u s t y a i leleményesség még ezzel sincs kimerítve. Installátió után az administ r á t o r t a paplak udvarán szalmabábuk v á r t á k , m e g nevezhetlen decorátióval s épen nem épületes versekkel. Hasonló scandalumok napi renden vannak N y u s t y á n . Ragaszkodásuk a nem acceptált Krizsánhoz konokságig fokozódott. Midőn az administrátor egy temetésen megjelent, a nép az imánál szét oszlott, a gyászoló a n y a elájúlt. stb. A kerületi bizottság f. hó 2-ikán volt N y u s t y á n az egyháznak ügyeit rendezni. Hová fog ez vezetni ? Ú g y látszik N y u s t y á n nem tudják, mit jelentsen, hogy : ne quid nimis !*) — Halálozások. A halál, mely ez évben már sok szigorú meglepetést szerzett, még mindig ú j meg ú j áldozatot követel. Oly sok kiváló munkaerőtől, annyi jelestől fosztotta meg hazánkat, egyházunkat — s még sem elegelte meg. — Ismét egy nagy veszteségről adunk számot, január 31-én meghalt Ntiszt. Szalágyi Mihály t á t r a a l j a i főesperes, toporczi ev. lelkész, életének 65, hivataloskodása 40, boldog házasságának 37-ik évében. Szép számú család tagok siratják, kik elvesztettek benne fejüket, de vigasztalja *) Jó azt mindenkinek tudni és megtartani. Szerk. WIGAND
— „Eötvös alap" ünnepe. A tanítók Eötvös alapját József g y ű j t ő és kezelő országos bizottság E ö t v ö s báró halálának évfordulóján kegyeletes ünnepélyt ü l t . N a g y számú előkelő közönség gyűlt össze, hogy a bizottság tagjaival e g y ü t t ünnepelje a n a g y férfiú emlékét. A z elnöknek P é t e r f y S á n d o r n a k megnyitó beszéde után Szász K á r o l y püspök mondott e g y megragadó emlékbeszédet, melyben megható szavakkal ecsetelte a megdicsőültnek, a m a g y a r közművelődés, a hazai népnevelés kerül szerzett maradandó érdemeit. U t á n a L a k i t s Vendel, a számvizsgáló bizottság elnöke t e t t jelentést az országos bizottság működéséről, mely szerint az „Eötvös alap" bevétele a mult évben 7849 f r t 50 kr. kiadása 4634 f r t 95 kr. volt. Az alapszabályok értelmében ez évben 2010 f r t o t ford í t h a t az Eötvös-alap a tanítók és a tanítói özvegyek és árvák segélyezésére illetőleg a tanuló tanítói gyermekek támogatására. — Az Eötvös-alap vagyona jelenleg 40661 f r t és 14 évi fennállása a l a t t 152 r . kath., 74 ev. réf., 66 ág. ev. 6 gör. kel., 7 unit., 49 izr. vallású tanítói család gondjait enyhítette és 354 esetben 29,179 f r t o t u t a l v á n y o z o t t ki a legszentebb czélokra. P e t e r f y Sándor záró beszédében szembe állította ez intézet nagy czéljaít a rendelkezésre álló csekély eszközökkel s s a j n á l a t á t fejezi ki, hogy a jelen viszonyok között, mindazon szép, nemes tervek, mint az egyetemi tanulók részére szóló menedékhely alapítása, a tanítók otthonának felépítése, mind jelenleg meg nem valósítható szép álmok, melyeket egy jobb jövő egy lelkesebb kor fog majd reálisálni. —
A XIII.
szepesi városi
esperesség
a
magyarhoni
e. e. e. gyámintézet alapszabályainak modosítása ügyében a tiszai ev. egyház kerületi gyámintézet közgyűlése elé terjesztendő indítványát t á r g y a l á s végett megküldötte a tiszai kerület egyházainak. Ugyanazon esperesség emlékiratot is terjeszt a z egyházkerület közgyűlése elé lelkészfizetési alapok létesítése ügyében. Elmondja ezen emlék iratában, hogy az ezen czélre utalványozott évi államsegély (5000 f r t ) húsz éve nem fordíttatik ezen czélra, hogy ezen nagy munkára hazai ev. gyámintézetünk még nem vállalkozhatik. Részletes javaslatában számadatokkal igazolja hogy a dolog miképen vihető keresztül, hogy az nem lehetetlenség. Érdeklődéssel nézünk a bizonyára időszerű s égető szükség által kellőleg indokolt emlékiratnak a kerületi közgyűlésen történendő t á r g y a l á s a elébe. —
A hegyaljai
egyházmegye
elnöksége
a
Tokaj-Új-
helyi ág. hitv. ev. társegyházak tagjaihoz intézett köriratban tudatja, hogy a múlt év végén elnökségileg kezdeményezett szervezkedés rendezkedés után a két e g y h á z n a k egy missionárius lelkész személyében való egyesülése a két egyház közgyűlése által kimondatott. A missionárius lelkész javadalma -egyelőre 600 f r t b a n és 200 f r t uti á t a l á n y b a n lett megállapítva, a mely összeghez a két egyház kör 400—400 f r t t a l fog járulni. A k é t egyház szükséglete 2150 f r t , a mi kellő fedezetre talál. A missionárius lelkészi teendők ellátása t á r g y á b a n az elnökség, ideiglenesen, megbízatásához képest, a folyó évben megtartandó egyházmegyei közgyűlésig terjedő érvénynyel intézkedett. — A z egyházmegye derék elnöksége e missiói egyház kör szervezésével derék munkát végezett, egy egy babér levéllel gazdagította érdemeinek eddig is dús koszorúját. L á t t a s s a meg " velők a gondviselés hatalmas Istene, jó munkájok fejlődését, sikerét e missiói kör megizmosodozásában, virágozásában. A hegyaljai ev. egyházmegye ezen első missiói állomása : vivat, crescat e t floreat !
F . K. N Y O M D Á J A ,
POZSONYBAN.
