A Puszta 1998. 1/15 – p. 155-163.
A DATOK A TISZAI A LFÖLD KISEMLŐSFAUNÁJÁHOZ BAGOLYKÖPET- VIZSGÁLATOK ALAPJÁN ENDES MIHÁLY, DEBRECEN – HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED 1988*
B EVEZETÉS A kisemlősök hazai elterjedése – mindenekelőtt Schmidt Egon úttörő munkásságának, majd az őt követő kutatóknak köszönhetően – nagy vonalakban már ismert, de számos részletkérdés még tisztázásra vár. Ezt elősegítendő tesszük közzé adatainkat, melyeket a Közép-Tiszavidék és az Északalföldi-hordalékkúpsíkság gerincesfaunájának kutatása során szereztünk. E feltárómunka egyes részleteiről ugyan már beszámoltunk (Endes, 1983, 1985, Harka, 1985, Endes és Harka, 1987), ám részletes mammológiai adatok e publikációkba már csak áttekintő jellegüknél fogva sem kerülhettek.
A NYAG
ÉS MÓDSZER
Vizsgálataink a tiszai Alföld következő kistájaira terjedtek ki: Sajó-Hernádhordalékkúpsíkság, Taktaköz, Heves-Borsodi-síkság (beleértve a Hevesi- és a Borsodi-síkot valamint a Heves-Borsodi-árteret), Gyöngyös-Tarna-hordalékkúpsíkság, Tápió-Galga-Zagyvahordalékkúpsíkság, Alsó-Zagyva-sík (Jászság), Nagykunság, Tiszazug. A kisemlősfajokat a kutatási területünkön 1978 és 1985 között gyűjtött bagolyköpetek csontmaradványaiból határoztuk meg. A köpetek zöme gyöngybagolytól (Tyto alba) és erdei fülesbagolytól (Asio otus), kisebb része kuviktól (Athene noctua), elenyészően kis hányada pedig macskabagolytól (Strix aluco) származott. Lelőhelyeinket az 1. táblázatban tüntettük fel, és ezek - sorszámaik révén - az 1. ábra térképvázlatán azonosíthatók. Számos település közigazgatási határain belül több helyről is gyűjtöttünk anyagot, de táblázatunkban ezeket nem részletezzük. * Évkönyvünk elődjének megszűnése miatt a kézirat egy évtizeden át az asztalfiókban pihent. Ha időszerűségéből vesztett is közben, közlését fontosnak tartjuk, hogy adatai az újabb kutatók számára is hozzáférhetővé váljanak.
A csontmaradványok meghatározását Schmidt (1974), Topál (1969), März (1972) és Stresemann (1974) munkái alapján végeztük. A Neomys-fajok elkülönítésére a coronoidnyúlvány magasságát (Schmidt, 1969b), az Apodemus sylvaticus, A. flavicollis és A. microps azonosítására pedig a fogsorhosszt (Stresemann, 1974) használtuk. Ez utóbbi ugyan nem ad minden esetre biztos diagnózist, de statisztikailag értékelhető. A problematikusnak mutatkozó Chiroptera- és Rattus-fajok determinálását – dr. Topál György és dr. Demeter András szíves segítségével - a Természettudományi Múzeum Állattárának összehasonlító-anyaga tette lehetővé. Munkánk során 18 és félezernél több példányt sikerült azonosítani. A meghatározott egyedek 23 fajt képviseltek. A lelőhelyekről kimutatott fajokat és példányok számát az 1. táblázat tartalmazza.
É RTÉKELÉS Gyűjtőútjaink során a jelzett kistájaknak gyakorlatilag minden településére eljutottunk, ám sok helyről eredmény nélkül távoztunk, hiába kutatván a gyöngybagoly nyomai után. Adatsorunk tehát nem teljes, ennek ellenére kirajzolódik a vizsgált terület faunájának néhány jellegzetes vonása. Szembetűnő, hogy a földi pocok (Pitymys subterraneus) csupán a középső kistájakról, nevezetesen a Heves-Borsodi-síkságról, a Jászságból és a Nagykunságból került elő. Ez természetesen nem zárja ki előfordulását más kistájakon – Schmidt és Sípos (1970) például a Hernád völgyében több helyről is kimutatta -, de arra enged következtetni, hogy az említett helyeken viszonylag nagyobb populációk élnek. A példányok tetemes részét pusztai hodályokból gyűjtött köpetanyagban találtuk, amiből arra következtethetünk, hogy az erdőben szegény agrárvidéken a gyepterületek jelentenek menedéket számára. A pirókegér (Apodemus agrarius) lelőhelyei ugyancsak egyenetlen eloszlásúak. A faj jelenlétét csak a Sajó-Hernád-hordalékkúpsíkságon, a Taktaközben, valamint a Heves-Borsodisíkság és a Nagykunság északi részén észleltük. Miller vízicickánya (Neomys anomalus milleri) ugyancsak területünk északi részeit jellemzi elsősorban, lelőhelyei azonban inkább elkülönülő szigeteket alkotnak, mintsem összefüggő vonulatot. Természetesen itt sem állíthatjuk, hogy a közbülső területekről hiányozna – már csak azért sem, mert elhullott példányát például a mezőcsáti fűzláp mellett is megtaláltuk -, de az adatok azt mutatják, hogy erősebb populációik a Gyöngyös-patak és a Tarna, valamint a Laskó és az Eger-patak mellékén, illetve a Taktaközben élnek. Az aprószemű erdeiegérről (Apodemus microps) már a faj leírói is jelezték (Kratochvil és Rošicky, 1952, 1953), hogy elterjedési területének központja feltehetőleg a Kárpát-medence. Adataink alátámasztják e feltevést, ugyanis a faj képviselői szinte minden lelőhelyünkről nagy számban kerültek elő. Palotás és Demeter (1983) – hortobágyi vizsgálatok alapján – az Apodemus microps tipikus élőhelyeként a nádasok szegélyét jelölte meg. Magunk is észleltük ilyen környezetben is, de csapdázásaink nyomán úgy látjuk, hogy az agrárterületeket hasonlóképpen kedveli. Kultúrterületeken elsősorban az utak menti fasorokban, bokrosokban és gazosokban telepszik meg. Területünkön a leggyakoribb Apodemus-fajnak bizonyult. Vizsgálataink két, nálunk ritka kisemlősfajnak is feltárták egy-egy új lelőhelyét. Ezek egyike a házi patkány (Rattus rattus), amely Boldog községből került elő. A gyöngybagolyköpetekből azonosított két példány ezért is különös jelentőségű, mert a faj hazai elterjedésének egyik legkeletibb pontját jelzi. Másik ritkaságunk a már védett csíkosegér (Sicista subtilis trizona).
Csupán egyetlen példányát sikerült kimutatnunk a Mezőcsáttól délnyugatra elterülő pusztáról. A kuviktól származó köpetanyagot – amelyből az azonosítás történt – a puszta egyik löszhátán, néhány csenevész fácska alatt gyűjtöttük.
I RODALOM Demeter A. (1985): New record of the black rat (Rattus rattus L.) from Hungary… - Ann. Hist.Nat. Mus. Nat. Hung. 77: 263-267 Endes M. (1983): A Nagykunság gerinces faunájáról. – Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1982-1983: 285-301 Endes M. (1985): A Kiskörei-víztároló gerincesállat-világa. – Fol. Hist. –Nat. Mus. Matr. 10: 131-148 Endes M., Harka Á. (1985): A Jászsági-sík gerincesállat-világa. – Jászsági Füzetek (Jászberény) 14 Endes M., Harka Á.(1987): A Heves-Borsodi –síkság gerincesfaunája. – Borsodi Kismográfiák 2. (Miskolc) Harka Á. (1985): Tiszafüred növény- és állatvilága. – Tiszafüredi Tanulmányok (Tiszafüred) 1: 41-57 Kratochvil, J., Rošicky, B. (1952): K bionomii a taxonomii mysi rodu Apodemus zijicichv Cesskoslovensku. – Zoologické a entomologické listy: 57-70 Kratochvil, J., Rošicky, B. (1952): K bionomii a taxonomii mysi rodu Apodemus zijicichv Cesskoslovensku. – Zoologické a entomologické listy: 57-70 Kratochvil, J., Rošicky, B. (1953): K bionomii a taxonomii mysi rodu Apodemus zijicichv Cesskoslovensku. – Zoologické a entomologické listy: 47-68 Marosi S., Szilárd J. (1969): A tiszai Alfőld. – Magyarország tájföldrajza 2. – Budapest März, R. (1969): Gewöll- und Rupfungkunde. – Berlin Palotás G., Demeter A. (1983): Mammals of the Hortobágy. – In Mmahunka (szerk): The Fauna of the Hortobágy National Park, 413-421. – Budapest Schmidt E. (1967): Bagolyköpetvizsgálatok. – Budapest Schmidt E. (1969a): Adatok egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon, bagolyköpetvizsgálatok alapján. – Vertebr. Hungarica 11: 137-153 Schmidt E. (1969b): Über die Koronoidhöhe als Trennungsmerkmal bei den Neomys-arten in Mitteleuropa… - Saugetierkundl. Mitt. 17: 132-136 Schmidt E., Sípos Gy. (1971): Kleinsaugerfaunistische Angaben aus dem Hernádbecken… Tiscia (Szeged) 6: 101-107 Stresemann E. (1974): Exkursionsfauna für die Gebiete der DDR und BRD. Wirbeltiere. – Berlin Topál Gy. (1969): Denevérek – Chiroptera. – Magyarország Állatvilága 22. 2 – Budapest
S UMMARY Data concerning the small mammal fauna of the Tissa lowland based on studies of owl pellets* The authors state that – on basis of observations on about eighteen and a half thousand determined nutriment animals – in the small mammal fauna of the northern and central area of the Tissa lowland
1. 1., the Apodemus microps is a generally wide-spread species common in an agricultural enviroment as well, 2. 2., the Neomys anomalus and the Apodemus agrarius are characteristic nostly of the northern, while the Pitymys subterraneus is of the censtral parts. The studies also discovered new localities of two species rare in Hungary, the Rattus rattus (at Boldog) and the Sicista subtilis trizona (at Mezőcsát). * (M. Endes and Á. Harka)
Á BRÁK
ÉS TÁBLÁZATOK
1. ábra. A vizsgált terület térképvázlata a lelőhelyek feltűntetésével. A számok az 1. táblázat megfelelő sorszámú lelőhelyeit jelzik
1. táblázat. A lelőhelyekről kimutatott kisemlősfajok az előkerült példányok számának feltüntetésével.
Microtus arvalis Pitymys subterraneususus Arvicola terrestris Rattus norvegicus Rattus rattus Mus m. spicilegus Apodemus agrarius Apodemus microps Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Sicista subtilis tr. Cricetus critetus Eptesicus serotinus Pipistrellus pipistrellus Plecotus austriacus Myotis blythi ox. Myotis myotis Crocidura suaveolens Crocidura leucodon Neomys anomalus Sorex minutus Sorex araneus Sajókeresztúr
9 14 10 1 6 3 8
72
Gesztely
1 14 2 1 2 6 11 2
61
Taktaharkány
1 26 3 23 2 10 10 2 12 17
131
Taktaszada
38 17 4 2 4 1 9
60
Mezőzombor
2 2 1
32
Prügy
6 28 9 17 1 5 1 5 20 5 9 59
137
Tiszaladány
4 44 23 19 3 21 3 5 14 69
174
Tiszaluc
5 1 5 1 1 2 5 26
58
Sajószöged
33 2 2 10 2 7 25
35
Tiszapalkonya
1 13 2 3 2 2 11 1 18
46
Igrici
5 4 2 2 3 1 1
44
Mezőcsát
51 5 28 4 2 22 1 2 7 15
603
Mezőkeresztes
33 2 2 1 12 1 16 3 10
76
Szentistván
9 1 2 2 -
54
Mezőnagymihály
16 5 14 1 9 1 4 5 11
209
Gelej
1 3 8 8 1 3 3 23
134
Ároktő
86 1 1 2 2 19
Microtus arvalis Pitymys subterraneususus Arvicola terrestris Rattus norvegicus Rattus rattus Mus m. spicilegus Apodemus agrarius Apodemus microps Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Sicista subtilis tr. Cricetus critetus Eptesicus serotinus Pipistrellus pipistrellus Plecotus austriacus Myotis blythi ox. Myotis myotis Crocidura suaveolens Crocidura leucodon Neomys anomalus Sorex minutus Sorex araneus Füzesabony
1 6
Szihalom
1 1 27 3 9 1 10 10 12 7 23
119
Mezőtárkány
2 1 10 2 2 4 1 1
234
Mezőszemere
3 2 1 2 1
91
Egerfarmos
2 1 -
43
Egerlövő
6 1 43 10 17 1 28 3 13 9 20 93
341
72 1 7 1 16 6 3 8 43 14 9
104
Négyes
3 2 2 2 9 3 6
106
Tiszavalk
1 12 8 22 10 2 1 8 19
188
Tiszabábolna
1 2 10 21
4
Erdőtelek
3 1 1 22 1 11 4 1 6 -
200
Dormánd
2 1 2 5
66
Átány
2 13 32 1 12 1 6 3 5
206
Kömlő
34 17 24 16 11 2 28
191
Tiszanána
5 1 4 2 2
72
Sarud
1 9 2 1 12 1 2
81
Újlőrincfalva
6 4 3 1 1 9 2 13
166
Poroszló
3 3 8 1 5 13 1 1 2 16
84
Pély
26 12 10 3 4 4
229
Kisköre
1 1 16 19 4 1 2 5 6 25
145
Borsodivánka
Microtus arvalis Pitymys subterraneususus Arvicola terrestris Rattus norvegicus Rattus rattus Mus m. spicilegus Apodemus agrarius Apodemus microps Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Sicista subtilis tr. Cricetus critetus Eptesicus serotinus Pipistrellus pipistrellus Plecotus austriacus Myotis blythi ox. Myotis myotis Crocidura suaveolens Crocidura leucodon Neomys anomalus Sorex minutus Sorex araneus Gyöngyöshalász
5 14 5 10 25 3 5 6
122
Karácsond
40 17 1 6 9 21 2 8
89
Vámosgyörk
2 1 1 11 9
25
Erk
38 26 4 8 7 8 21 23
45
Nagyfüged
4 6 1 1
33
Kompolt
1 4 3 6 1 -
78
Heves
5 1 7
35
Boldog
2 50 26 1 7 1 14 41 36 85
95
1 8 1 1 1 11 3 2 3
15
208
1 1 -
2
Jászfelsőszentgyörgy
4 2
16
Jászberény
26 18 2 1 7 20 1 15
92
Jászjákóhalma
14 12 9 5 1 1 2 25
204
Jászapáti
7 5 2 4 2
111
Jásztelek
12 32 1 1 8 4 4
81
Alattyán
2 72 51 4 1 4 . 7 11 3 6
327
Jászkisér
1 2 4 10
21
2 3 1 8 1 3
76
1 1 4 1 10
118
Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza
2
3 18 17 2 2 8 21 1 12 Jászdózsa
Szentmártonkáta Jászárokszállás
Microtus arvalis Pitymys subterraneususus Arvicola terrestris Rattus norvegicus Rattus rattus Mus m. spicilegus Apodemus agrarius Apodemus microps Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Sicista subtilis tr. Cricetus critetus Eptesicus serotinus Pipistrellus pipistrellus Plecotus austriacus Myotis blythi ox. Myotis myotis Crocidura suaveolens Crocidura leucodon Neomys anomalus Sorex minutus Sorex araneus Jászladány
2 1 46 14 3 1 9 10 4 5
61
Farmos
1 3 4 5
10
Tápiógyörgye
1 24 28 2 1 3 4 13
48
Besenyszög
3 11 1
52
Szolnok
9 1 2 7 20 3 4
3
1 -
168
Tiszafüred
5 64 4 77 1 10 7 6 33
172
1 3 -
849
Tiszaszőlős
17 68 3 7 51 1 6 13
177
7 -
230
Tiszaderzs
1 23 1 5 22 13 19 23 69
104
3 18 -
145
Tiszaigar
10 1 2 7 1 2 13
30
-
161
Tiszaőrs
1 69 1 14 72 1 1 4 4 11 20
106
2 8 1 -
781
Abádszalók
2 42 3 41 1 10 6 41 50
82
1 1 1 -
355
Tomajmonostora
7 5 2 8 1 3 34 28 98
47
1 -
128
Kunmadaras
4 64 1 22 1 2 20 2 11 4 3 9
444
Kunhegyes
2 2 1 26 15 3 28 -
263
Karcag
7 63 10 1 2 4 2 1 5 2 2
130
Fegyvernek
4 2 17 3 2 1 4 21 3 18
67
Kenderes
10 4 4 88 22 3 9
36
1 -
42
Kisújszállás
3 1 2 2 -
1
3 -
91
Kuncsorba
35 2 16 2 -
122
-
68
Túrkeve
3 1 2 10 25
11
38 2 -
Microtus arvalis Pitymys subterraneususus Arvicola terrestris Rattus norvegicus Rattus rattus Mus m. spicilegus Apodemus agrarius Apodemus microps Apodemus flavicollis Apodemus sylvaticus Micromys minutus Sicista subtilis tr. Cricetus critetus Eptesicus serotinus Pipistrellus pipistrellus Plecotus austriacus Myotis blythi ox. Myotis myotis Crocidura suaveolens Crocidura leucodon Neomys anomalus Sorex minutus Sorex araneus
Kétpó
4 49 23 1 5 2 15 30 11 9
98
Mezőtúr
6 1 56 91 6 1 5 7 -11 28 22 37
156
Tiszakürt
2 1 6 1 3 1 -
175
Tiszaug
4 1 2 2 -
38
Cserkeszőlő
8 5 5 -
58
Csépa
1 9 32 20 -
12
