A MÁRCIUSI FELSÔ-TISZAI ÁRVÍZ

A Z

Á RV Í Z

H I D R O L Ó G I Á J A

II.

A 2001. MÁRCIUSI FELSÔ-TISZAI ÁRVÍZ

Rövidített változat

Nyíregyháza, 2004.

1

II.

2

A Z

Á RV Í Z


A 2001. márciusi felsô-tiszai árvíz

A Z

Á RV Í Z


II.

A kiadvány az azonos címû könyv alapján a Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére készült, a VIZITERV Consult Kft. közremûködésével.

Szerkesztõ Bizottság: Bodnár Gáspár, Fazekas László, Illés Lajos, Kerti Andor, Pesel Antal

A fejezetek szerzõi: I. fejezet II.1-5. fejezet II.6. fejezet II.7. fejezet III. fejezet IV.1. IV.2. IV.3. IV.4. IV.5.

fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet

Szerkesztõ Bizottság dr. Konecsny Károly dr. Bálint Zoltán dr. Bálint Zoltán – dr. Konecsny Károly Bodnár Gáspár – Kerti Andor – Horváth Gábor – dr. Bálint Zoltán – Illés Lajos Bodnár Gáspár – Kerti Andor dr. Kertai István – Illés Lajos – dr. Szlávik Lajos Illés Lajos – Kerti Andor – Bodnár Gáspár Illés Lajos – dr. Bálint Zoltán Illés Lajos

A könyv létrehozásában közremûködtek: Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóság „Román vizek” Kolozsvári Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság

Nyíregyháza, 2004 Nyíregyháza, 2004.

3

II.

4

A Z

Á RV Í Z



A Z

Á R V ÍB ZE VH EI D Z E RT OÔ L Ó G I Á J A

I. II.

I. BEVEZETÕ

1998-2001. között a Tisza-völgyben magas és veszélyes árhullámok vonultak le. A Tisza minden alkalommal más és más arcát mutatta, különbözõek voltak az árvízvédelem helyi és országos feladatai. A 2001. márciusi felsõ-tiszai árvíz után a Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a VIZITERV Consult Kft. bevonásával arra a nehéz de hasznos és fontos feladatra vállalkozott, hogy szakkönyvet készít az árvíz hidrológiai sajátosságairól, az árvízvédekezés eseményeirõl és tapasztalatairól valamint a 2001. utáni új árvízvédelmi koncepciókról, programokról, tervekrõl és részben megvalósult fejlesztésekrõl. Ez a kiadvány a könyv rövidített változata. A készítõk remélik, a jövõbeni felsõ-tiszai árvízkatasztrófák megelõzéséhez hasznosíthatók lesznek a leírt tapasztalatok és a kidolgozott fejlesztési programok mielõbb megvalósulnak.

Szerkesztõ Bizottság


5

A Z

Á RV Í Z


II.

II. Az árvíz hidrológiája


7

II.

8

A Z

Á RV Í Z



A Z

Á RV Í Z


II.

II.1 Az árhullám hidrológiai sajátosságai A Tisza, Bodrog-torkolat feletti, 35.870 km2 területtel rendelkezõ vízgyûjtõje négy ország (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország) területére terjed ki. A vízgyûjtõ fõ természetföldrajzi és vízrajzi jellemzõit részletesen foglalják össze a korábban e tárgyban megjelent tanulmányok, kötetek. A Felsõ-Tiszán az elmúlt évtizedekben, a 2001. márciusit megelõzõen, 1947. december, 1970. május, 1993. december, 1995. december és 1998. november hónapokban voltak jelentõs árvizek, melyeknek hidrológiai tapasztalatairól több publikáció is megjelent.

va

Laborc

Onda ly

o Tap

A 2001. márciusi felsõ-tiszai árvíz hidrológiai vizsgálatát a FETIKÖVIZIG, Tiszamenti társ KÖVIZIG-ek és a vízgyûjtõ felsõ részén mûködõ külföldi partnerigazgatóságok által észlelt hidrometeorológiai és vízrajzi adatok alapján végezte el. A 2001. márciusi árvízrõl eddig is megjelent néhány publikáció, de ezek nem tértek ki az árvíz hidrológiájának minden aspektusára csak részkérdésekkel foglalkoztak. É

SZA K-K g ELE Un

za

F.-T is

Ta r

ac

K TO

Talab o

r

Tu r

ja

A 2001. évi nagy árvizet megelõzõ 2000. november 2001. Ungvár ÁR Latorca február idõszakot vizsP g Á a og s á r gálva, megállapíthar y d g Bo Bo Na za Tis tó, hogy a Felsõ-TiTisza cs. Tis Fehér-Tisz sza Tivadar feletti y-fõ a a z y a Lón ALF Tú vízgyûjtõjén jeTisza r ÖLD lentéktelen, 5 Iza Nyíregyháza Szam Visó mm (2%) os volt az idõs szak átlapo 2305 mBf Lá gához viszonyírce zte tott csaSzamos s Be padékA Felsô-Tisza Tokaj feletti többlet. vízgyûjtôjének domborzati viszonyai Márciusban viKolozsvár szont, fõleg a máros am mos cius 35. közötti szélsõségeg-Sza eg-Sz Mele id

TI K

ER

s

amo

Kis-S z

Al

NSÍK

má s

- FEN

Kraszna

I LY DÉ

H


9

A Z

Á RV Í Z


Csapadékösszeg 2001. március 35. között

Ond

sen csapadékos napok hatására helyenként a sokévi közepes havi érték 23-szorosa következett be. Március 1-jén, 2-án és 3-án a vízállások mintegy 1,5–2,0 méterrel voltak a sokévi közepes márciusi vízállások alatt.

ava

g

Un

Ungvár Lato

rca

g

Bo

o dr

rsa

Bo

a

z Tis

Március elején az alapsziNyíregyháza noptikus helyzetet Közép-és Nyugat-Európa felett egy nyugat-keleti tengelyû ciklonális mezõ jellemezte [9]. Március 3–5 között 50–55 órát tartott a csapadéktevékenység. A maximális intenzitáskor 2 óránként több mint 10 mm hullott 3-án 16–24 között és 5-én 10–13 között.

a Tisz

ág

gy

Na

Tú

r

Sza

Vis ó

mos

s

po

Kraszna

II.

Lá

os

Szam

Kolozsvár Az árhullám kialakulását befolyásoló csapadék három hullámban érkezett. Az intenzív csapadék hullás kezdete III.03. délelõtt volt, az utolsó hullám III. 05-én délután fejezõdött be. Kárpátalján több helyen 200 mm-t meghaladó csapadékot mértek, a maximális értéket a Tarac-völgyi Oroszmokrán (296 mm).

A három nap alatt 132 mm esõ és 70 mm hóvíz összesítve több mint 200 mm csapadékvíz került be a vízgyûjtõbe. A vízgyûjtõterületre rázúdult esõbõl, a felmelegedés hatására keletkezett olvadékvízbõl származó vízmennyiség csak kismértékben tározódhatott, hiszen a hegyvidéki lejtõk felszínén a talaj jórészt fagyott volt, lejjebb nagy volt a nedvességtartalma, illetve a télvége miatt a lombtalan erdõk vízvisszatartása jelentéktelen volt. A folyók felsõ szakaszán már március 3-ról 4-re virradó éjszaka heves áradás kezdõdött. Összetett árhullám alakult ki, Rahónál például három egymást rövid szünet után követõ csapaA Tarac árhulám idején

10


Á RV Í Z


H (cm) 800

Hmax = 736 cm 00 2001.III.06 5

III.9.

III.8.

III.6.

III.5.

III.4.

1200 1000 800 600 400 200 0 -200

III.7.

600 Tiszabecs 400 200

0 -200

II.

III.10.

A Z

Tivadar

III.10.

III.9.

III.8.

Hmax = 1014 cm 2001.III.06 1300 III.7.

III.6.

III.4.

III.5.

DT=8 óra

1000 800 Vásárosnamény 600

III.8.

III.7.

III.6.

III.4.

III.5.

0 -200

III.10.

Hmax = 943 cm 2001.III.07 1000

DT=29 óra

III.9.

400 200

800 600

Záhony

400

Hmax = 758 cm 00 00 2001.III.09 6 - 8

200 0

III.10.

III.9.

III.7.

III.6.

III.5.

III.4.

-400

III.8.

DT=73 óra

-200

900 800 Tiszabercel Hmax = 828 cm 00 00 2001.II.10 8 -12

600 500 400

III.10.

III.7.

III.6.

III.5.

III.4.

200

III.8.

DT=99 óra

300

III.9.

700

Árhullámképek és levonulási idõk a Felsõ-Tisza hazai szakaszán Nyíregyháza, 2004.

11

II.

A Z

Á RV Í Z


dékhullámnak három árhullámcsúcs felel meg. A magyarországi folyószakaszon lévõ vízmérceszelvények árhullámképein már csak egyedi árhullám mutatkozott. A harmadik, március 5-i 10-13 óra közötti csapadékhullám maximális intenzitásának idõpontTivadari hídszelvény 2001. március 6-án, délután jától a tiszabecsi tetõzésig 16-18 óra telt el, a rahói (575 cm) és tiszabecsi (736 cm) tetõzés között mindössze 13 óra. Tiszabecsen három nap alatt a március 6-án bekövetkezett tetõzésig 8,5 m, Tivadarnál 12,0 m vízszintemelkedést észleltek. Az áradás intenzitása Tiszabecsnél március 4-én 4-6 óra között volt a legnagyobb, 79 cm/2 óra. Tivadarnál még hevesebb volt az áradás március 4-én 8-10 óra között 96 cm/2óra. Az árvíz idején a hazai vízállások hagyományos vizuális észlelésével párhuzamosan folyamatosan mûködött a Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérõ rendszere, amely a 10 db hazai és 2 kárpátaljai állomás 5 percenkénti gyakorisággal szolgáltatott vízállás-, csapadék-, léghõmérséklet-adatokat. Az árvízi tetõzések észlelt magassága, bekövetkezésének idõpontja és eltérése az eddigi legmagasabb vízállásokhoz viszonyítva a fõbb felsõ-tiszai vízmércéknél: Tisza Rahó Tisza Técsõ Tisza Tiszabecs Tisza Tivadar Tisza Vásárosnamény Tisza Záhony Túr Garbolc Túr Sonkád 12

575 cm / március 5. 16 óra 745 cm / március 5. 16 óra 736 cm / március 6. 5 óra 1014 cm / március 6. 13.10 óra 943 cm / március 7. 10 óra 758 cm / március 9. 6 óra 580 cm / március 6. 12 óra 629 cm/ márcus 6. 10 óra

+ 75 cm +19 cm + 28 cm + 56 cm + 20 cm + 7 cm – 66 cm + 33 cm


A Z S. sz.

Vízfolyás

Vízmérce

1 Rahó 2 Visóvölgy 3 Nagybocskó 4 M.sziget 5 Técső 6 Huszt 7 Tiszaújlak 8 Tiszabecs Tisza 9 Tivadar 10 Vás.namény 11 Lónya 12 Záhony 13 Csap 14 Dombrád 15 Tiszabercel 16 Tokaj 17 Fekete-Tisza Körösmező 18 Fehér-Tisza Láposmező 19 Borsa Pojána 20 Majszin Vis ó 21 Leordina 22 Visóbeszterce 23 Cisla Borsabánya 24 Vasér Felsővis ó 25 Oroszi Visóoroszi 26 Kaszó Kaszómező 27 Szacsal 28 Stramtura Iza 29 Fark asrév 30 M ara Fark asrév 31 Királymező Tarac 32 Nyéresh áza 33 Talabor Alsókalocsa 34 Ökörmező Nagyág 35 Huszt 36 Dolha Borzsa 37 Salánk 38 Túterebes 39 Garbolc Túr 40 Sonkád 41 Szatmárnémeti 42 Csenger Szamos 43 Tunyogmatolcs 44 Ágedőmajor Kraszna 45 Kocsord 46 Lónyay-fcs. Kótaj

Á RV Í Z Eddigi max. /év 500 /1998 362 /1998 598 /1970 436 /1998 726 /1998 428 /1998 696 /1970 708 /1998 958 /1998 923 /1998 853 /1970 751 /1888 1328/1998 890 /1888 882 /2000 928 /2000 464 /1964 264 /1970 159 /1972 170 /1970 386 /1970 520 /1970 102 /1974 226 /1970 225 /1970 276 /1998 250 /1970 352 /1978 512 /1970 342 /1970 363 /1998 349 /1962 360 /1998 478 /1957 685 /1947 547 /1998 890 /1998 566 /1970 646 /1970 596 /1970 885 /1970 902 /1970 1040/1970 651 /1970 702 /1980 899 /2000

H I D R O L Ó G I Á J A Árvízvéd elmi készülts égi szint I II III 350 390 460 150 200 260 309 320 420 230 280 350 270 570 600 215 280 310 233 516 626 300 400 500 500 600 700 600 700 800 500 600 700 980 1118 1220 600 700 800 600 700 800 600 700 800 400 430 460 70 110 150 60 100 150 80 140 220 130 220 320 220 300 370 80 130 190 100 150 220 140 190 240 40 100 150 200 280 380 300 390 520 180 260 360 300 350 400 120 170 230 150 180 200 129 172 209 420 470 550 267 309 316 570 600 765 360 420 540 300 400 450 300 400 450 500 600 900 500 650 700 470 550 580 450 530 580 650 700 800

II.

Tetőző vízállás 2001.III. (cm) nap /óra 575 05./17 420 05./19-20 623 05./18 485 05./20-21 745 05./18. 528 05./19-21 686 06./8 736 06./5 1 014 06./13 943 07./10 872 08/10-16 758 09./6 1 347 09./6 818 09-10/18-2 826 10./8-12 847 12./2-14 396 05./14 175 05./18 112 05./17 135 05./20 265 05./21 470 05./22 62 05./18 250 05./20 250 05./20 315 05./16 150 04./9 390 04./13-14 510 05./18-19 345 05./18-19 382 05./16 319 05./16 398 05./ 330 04./ 600 05./20 502 05./16 870 06./4 540 05./23 580 06./12 629 06./10 650 07./6-7 668 07./12 819 07./14-22 331 06./20 522 07./14-22 825 11./4-8

Vízállás tetõzések 2001. márciusában Nyíregyháza, 2004.

13

II.

A Z

Á RV Í Z


A Técsõ és Tiszabecs közötti 143 km-t 13 óra alatt tette meg az árhullámcsúcs, átlag 11 km/óra sebességgel. A Tiszabecs-Tivadar közötti folyószakaszt 8 óra (4,9 km/óra) alatt-, TivadarVásárosnamény 21 óra (1 km/óra), Vásárosnamény-Záhony 34 óra (1,7 km/óra), Záhony-Tiszabercel 26 óra (2,3 km/óra). Vízszintmérés Vásárosnaménynál 2001. III. 6-án A védelmi vonalakon az addigi LNV felett 20-50 cm-rel magasabb víz, 14-38 órát tartózkodott. LNV feletti vízállások alakultak ki a Tiszán Rahó és Záhony között, a kárpátaljai mellékfolyókon, illetve a Túr alsó szakaszán. Kárpátalján Rahónál 75 cm-rel, a hazai folyószakaszon Tivadarnál 56 cm-rel következett be magasabb vízállás az LNVnél. A Tisza Záhony alatti, Bodrog torkolatig tartó szakaszán a víz az eddigi legmagasabb szintet nem érte el. Az árvíz tetõzõ vízállásait befolyásolták a kárpátaljai és a romániai folyószakaszokon bekövetkezett töltésmeghágások, átfolyások, gátszakadások. A Tisza Tarpa és Tivadar közötti jobb parti töltésén március 6-án 13.30 és 14.30 órakor, a vízállástetõzéssel kb. egyidõben gátszakadások következtek be. A keletkezett két nyíláson a Tisza hullámterérõl, mederbõl 140 millió m3 folyt át a beregi öblözet felé. A fõ vízmércékre becsülték a 2001. márciusi tetõzõ vízállások valószínûségét. Tiszabecsnél és Tivadarnál 0,5 %-os (200 éves átlagos visszatérési idõ), Vásárosnaménynál 1,0 %-os, Záhonynál 2,0 %-os, Tiszabercelnél 6,0 %-os értéket kaptak. Az 1947. decemberi, az 1998. novemberi és a 2001. márciusi árvizek idején, Kárpátalján több helyen volt töltésszakadás, ami esetenként több tízmillió köbméteres nagyságrendû víztömeg mederbõl való eltávozásával, valamint vízszintcsökkenéssel járt. Amennyiben az említett töltésszakadások és a Tiszán Técsõi- és Husztimedence térségében teljes és hatékony védvonalat építenek ki, a magyarországi folyószakaszon több deciméterrel, akár fél métert meghaladóan is nõhet az árvízszint. 14


A Z

Á RV Í Z


II.

Tiszabecsnél, a töltésszakadások hiányában feltételezhetõen 760-790 cm-es tetõzõ vízállás is kialakulhatott volna. Tivadarnál töltésszakadások nélkül 1040-1060 cm tetõzés következett volna be. A Tiszán a legnagyobb vízhozamot 4190 m3/s-t Tivadarnál mérték 2001. március 06-án, ez minden idõk legnagyobb mért vízhozama a Felsõ-Tiszán. A vízhozamméréseket a FETIVIZIG 3 mérõcsoportja, valamint a segítségül érkezett budapesti és debreceni vízrajzos szakemberek végezték. Az ukrajnai és romániai szakemberek hidraulikai számítások alapján becsülték a tetõzõ vízhozam értékeket: Rahó 938 m3/s, Máramarossziget 2244 m3/s, Técsõ 3380 m3/s, Huszt 3400 m3/s. A Q-H összefüggések alapján az áradó és apadó ága vízhozama közötti különbség az elõzõ nagy árvizekhez hasonlóan magasabb vízállások tartományában 500-700 m3/s. Az árvízi maximális fajlagos lefolyás néhány hegyvidéki vízgyûjtõn rendkívül nagy volt: Fernezely Fernezely 1608 l/skm2, Kaszó Kaszómezõ 1549 l/skm2, Túrc Nagygérce 1497 l/skm2, Tarac Királymezõ 1162 l/skm2 . A fent idézett tanulmány szerint a Tisza Szamos-torkolat feletti szakaszán 1 % alatti valószínûségûek a 2001. márciusi tetõzõ vízhozamok: Tiszabecs 0,8 % (120 év), Tivadar 0,6 % (150 év). Vásárosnamény és Záhony 2,0 %, illetve 2,5 % .

II.2 Az árvíz hidrológiai jellemzõi a Túr vízgyûjtõjén Sonkádnál a jóval feljebb lévõ garbolci vízmércénél 2 órával hamarabb 10 órakor tetõzött 629 cm-el az LNV-t 33 cm-rel haladta meg. Az eddigi LNV feletti vízszintek idõtartama 6 óra volt. A Túr hazai alsó és középsõ szakaszán a nagyon magas vízállások kialakulásához hozzájárult a Tisza visszaduzzasztó hatása és a Paládpatak balparti töltésén, átfolyó víz az ukrán oldalról, a Tisza balparti, tiszabökényi gátszakadásából származó jelentõs vízmennyiség. Ez a magyar szakaszon mintegy 10-20 cm-rel megnövelte a vízállást. A garbolci 580 cm-es tetõzõ vízállás valószínûsége 5 %, a sonkádi 622 cm tetõzés 3 % valószínûségû volt. A vízhozamok valószínûsége 312 % között volt. A romániai szakaszon lévõ kányaházi víztározóban március 3–6. között 13,2 millió m³ vízmennyiséget tartottak vissza. A tározóba befolyt maximális vízhozam elérte a 229 m3/s-ot, a leeresztett maximális vízhozam 106 m3/s volt. Az árvízcsökkentõ hatás rendkívül jó, 54 %-os volt. Ez az országhatár térségében 60–80 cm vízállás csökkenésben nyilvánult meg. Nyíregyháza, 2004.

15

A Z

II.

Á RV Í Z


vízhozam (m3 /s)

250

Befolyt

Leeresztett

200 150 100 50 0 III.3

III.4

III.5

III.6

III.7

III.8

III.9 III.10 III.11

nap

A Kányaházi víztározóba 2001. március 3-11. között befolyt és leeresztett vízhozamok

II.3. A tarpai töltészakadásokon kifolyt víz levonulásának elemzése nyomon követése A Tisza jobb parti töltésének szakadása Tivadar és Tarpa között 2001. március 6-án kora délután két helyen következett be, melyek késõbb 110 m-re, illetve 145 m-re növekedett. A Tiszából kiömlött víz mennyisége 140 millió m3 volt. A szakadásokon kiömlõ víz gyorsan terjedt tovább. Az eszenyi zsilipet március 24-ig nem lehetett kinyitni a magas vízállások miatt, ezért az elöntött területek árvízmentesítése elhúzódott. Március 9-tõl kezdve a 41. számú fõútvonal mentén 12 helyen, a Tiszaadonyt Barabással összekötõ út mentén pedig 8 helyen naponta mértek vízhozamot. Légi szemrevételezéssel, naponta kétszer állapotrögzítést végeztek az elöntött területek nagyságáról, elhelyezkedésérõl. Folyamatosan készítettek vízmérlegszámításokat a két út által három részre osztott területen történt tározások alakulásáról. Összevetve a vízmérleg módszerrel történt számításokat a légi állapotrögzítések eredményeivel, megállapítható, hogy a számított és a mért állapot igen jó egyezést mutatott. 20012002-ben a beregi lokalizációs terv megújítása során részletes kétdimenziós modellezéseket végeztek. Ennek keretében elemezték és modellezték a 2001. évi beregi árvízelöntési folyamatot is. 16


56+800 útszelvény

30

41

JÁND

42

MAK ÓCS

1,5 20 10

TÁKOS

VÁMOSATYA

30 26 27

CS

ICZ FÕCSAT.

36 64 2,0

MÁROKPAPI

HETE

T.

TARPA

T. SA SZIPA FÕC

BEREGSURÁNY

BEREGDARÓC

C

CSARODA

O

NY

ÕCSAT . AF

GELÉNES

DÉD AI-M

BARABÁS

YI ÁG TR BO

MEZÕKASZONY

ZÁPSZONY


Átvezetett vízhozamok a 41. sz. fõútvonalon és a TiszaadonyBarabási úton. (m3/s) (2001. március 9-i vízhozammérés adatai alapján)

Makócsa csatorna

TISZA

GERGELYIUGORNYA

SAT.

20 82

ÕC A F SZIP

25

KISPAPI

CSONKAPAPI

ONDA FÕCS.

10 27 26

F

4,0

3,0

TISZASZALKA

4,2

nincs mérve

A

HETYEN

AR

1,5

20

Tákos központ, belterületi vízlevezetõ Tákos belterületi vízlevezetô (V.namény felõli végén) Tákos elôtt vízlevezetô (XX/1) 58+100 útszelvény (41. sz. út, I-esátvágás ) 57+800 útszelvény (vízelvezetô áteresz )

XIX.sz. csatorna

64 36 2,0 42

Csaroda 62+850 útszelvény (Csaroda elôtti vasúti híd) 62+700 útszelvény 62+600 útszelvény (41.sz.út, II-es átvágás)

Szipa fõcsatorna

Vízhozam (m3/s)

TISZAVID

TISZAADONY

Mérés helye a 41. sz. út mentén

4,2

I. sz. átvágás, Tiszaadony felôl (14 m hosszú)

TISZAKERECSENY

MÁTYUS

Á RV Í Z

Vízfolyás

4,0 3,0

39. csatorna, II.

25

39. csatorna, I.

II.sz átvágás, Tiszaadony- Barabási út

82

20

( 38. SZ. ) CS. B A RA BÁSI

Dédai-Mitz csatorna Úton átbukó víz (Dédai- és Csaronda csatorna között) Csaronda csatorna és a Tiszaadony – Barabási út keresztezés

Z

Vízhozam (m 3/s)

S.

Tiszaadony - Barabási út mentén mérés helye

SA ÕC T. K AS

SA C

Nyíregyháza, 2004. Z FÕ

CS ARO ND

DÉDA I-MIC

A Z II.

17

A Z

II.

Á RV Í Z


II.4. Összefoglaló megállapítások

18

−

A Felsõ-Tiszán 2001. márciusban levonult nagy árvíz kialakulását, szokatlan méreteit, hevességét a három nap alatt lehullott területi átlag 132 mm esõ és a mintegy 70 mm hóból származó olvadékvíz, valamint a vízgyûjtõterület felszínének téli idõszakra jellemzõ, kedvezõtlenebb állapota okozta.

−

A folyó ukrajnai és romániai szakaszán, Rahótól Tiszabecsig, a tetõzések meghaladták az addig észlelt árvízszinteket (Rahónál: 75 cm-el). A folyó magyarországi szakaszán, Tiszabecs és Záhony között is LNV feletti szinteken (7-56 cm-el) tetõzött, ami 0,5-2,0 %-os valószínûségnek felelt meg. Az LNV feletti vízállások idõtartama 14-38 óra volt.

−

A tivadari szelvényre meghatározott 4190 m3/s vízhozam, rekordértéknek számít. Ellentétben a Közép-Tiszával, a Felsõ-Tiszán, az elmúlt évtizedekben nem csak az LNV szintek, de a tetõzõ vízhozamok is folyamatosan emelkedtek. Tivadarnál 1970 és 2001 között 1,5 m-rel emelkedett a tetõzõ vízállás és 33 %-kal nõtt az árvízi tetõzõ vízhozam.

−

Ezen csúcsértékek ellenére a 2001. márciusi tetõzõ vízállások és vízhozamok még elmaradtak a folyó természet-földrajzi adottságaiból következõ, lehetséges legnagyobb vízállásától és vízhozamától.

−

A Tisza két jobboldali töltésszakadásán kifolyó víz mennyisége a felmérésekkel pontosított adatok alapján 140 millió m3 volt. A párhuzamosan végzett légi felmérések és az utólag készített modellek egyaránt igazolták a számítások, és az ezekre alapozott intézkedések helyességét.

−

A területet elöntõ víz visszavezetésére a Tiszába kisebb mértékben a Szipa fõcsatornán, döntõen az Eszenyi zsilipen keresztül volt lehetõség. A víz levezetését idõben jelentõsen hátráltatta az elsõre ráfutó második árhullám, ami miatt a zsilipet csak az átlagosnál 8 nappal késõbb lehetett nyitni.

−

Töltésszakadások nélkül, az észlelteknél akár 0,5 m-rel magasabb vízállás, illetve 1000 m3-rel nagyobb maximális vízhozam következett volna be, de kedvezõtlenebb csapadékeloszlás és nagyobb hóvízkészlet esetén még magasabb tetõzõ vízállások és nagyobb tetõzõ vízhozamok is bekövetkezhettek volna. Ezt a lehetõséget támasztják alá az elvégzett szimulációs vizsgálatok is.

−

Az összehasonlító elemzések és valószínûség vizsgálatok eredményei tehát azt mutatják, hogy a 2001. márciusi felsõ-tiszai árhullám méretei több szempontból is egyedülállóak voltak a folyószabályozás óta eltelt mintegy másfél évszázadban, de ennek ellenére nem tekinthetõ rendkívülinek, ilyen nagy árvíz bekövetkezésére számítani lehet a jövõben is. A 2001. márciusi felsô-tiszai árvíz

A Z

Á RV Í Z V É D E K E Z É S

III.

III. Az árvízvédekezés


19

III.

20

A Z



A Z


III.

III.1 Felkészülés az árvizek elleni védelemre Az árvízi felkészülés kezdetét nem lehet egy konkrét idõponthoz kötni, mivel az folyamatos tevékenység. A folyamat része az elõzõ árvízvédekezés, árvízvédekezések tapasztalatainak értékelése, az értékelés alapján meghatározott feladatok végrehajtása, a védelmi rendszer összességének, valamint elemeinek rendszeres ellenõrzése, fejlesztése, a védelmi szervezet kialakítása, együttmûködõ partnerek bevonása, az együttmûködés gyakorlása. A 90-es évek nagy árhullámai közül is kiemelkedik az 1998. novemberi árhullám, amikor Magyarországon a Felsõ-Tiszán Lónyáig, valamint a betorkolló mellékfolyói torkolati szakaszán az addigi minden idõk legmagasabb árvízszintje alakult ki. Az 1998. évi árvíz tapasztalatai szükségessé tették a Felsõ-Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztése címû tanulmány felülvizsgálatát. Az aktualizált fejlesztési tanulmányt a VIZITERV Consult Kft. a FETIVIZIG bevonásával, azzal szoros együttmûködésben készítette el 1999. februárjára. A legsürgõsebbnek bizonyult feladatok nagy számát jól jellemzi, hogy az egész igazgatóság területére kiterjedõ vizsgálat szerint a halmozottan veszélyes szakaszok száma 111 db, összes hossza 134,2 km volt, amibõl a Vásárosnamény feletti Tisza szakaszon a halmozottan veszélyes szakaszok száma 34 db, összes hossza 46,8 km. A Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mûködési területén összesen 544,0 km védvonal található, melybõl 541 km földtöltés 111 m árvízi védelmi fal és 3,0 km magaspart. Az árvízvédelmi töltésekbõl 2001 márciusában 276 km nem volt kiépítve az elõírt (MÁSZ +1,0 m) szintre, bár az 1998. novemberi árvíz után felgyorsult töltéserõsítés hatására két év alatt 29 km-rel csökkent a nem megfelelõ szakaszok hossza. A gyorsítás jól érzékelhetõ abból, hogy a felsõ-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztésének induló két évében még csak 6,4 km töltés erõsítésére került sor. A felsõ-tiszai, igazgatósági kezelésû árvízvédelmi védvonalakon 162 db mûtárgy és nyomócsõ keresztezés található, melybõl 128 db igazgatósági kezelésben van. A mûtárgyak életkora átlagosan 60-110 év. A gátõrházak egy része 50-60 éves, másik része az 1970. évi árvíz után (tehát 25-30 éve), kisebb része az utóbbi években épült. A gátõrházak száma 62 db, amibõl felújítást, átépítést igényel 11 db. Az ÁBSZ szerint elõírt védekezési anyagok és eszközök tárolására megfelelõ raktárak, a védelmi anyagok a szükséges mennyiségben és minõségben rendelkezésre állnak. A védelmi gépek átlag életkora szinte minden gépcsoportban meghaladta a 20 évet. Szállító jármûvel, földmunkagéppel a termelõ egységek leválása óta a VÍZIG gyakorlatilag nem rendelkezik, ezért itt is külsõ szerzõdésekkel kellett a hiányzó eszközöket biztosítani. Nyíregyháza, 2004.

21

III.

A Z


Az Igazgatóság belsõ hírközlési igényének kielégítésére elsõsorban saját un. különcélú hálózatait alkalmazza. Ezek körül is az URH rádióhálózat a legjelentõsebb, mert átfogja az egész mûködési területet. Magyar segélybõl ukrán területen 1999-ben kiépültek az árvízi hírközlés és távjelzés alaplétesítményei, melyek a korábbihoz képest gyorsabb, megbízhatóbb információáramlást tettek lehetõvé. Az árvízvédekezés mûszaki irányítását a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, az államigazgatási feladatok összehangolását a hatályos jogszabályok szerint a megyei védelmi bizottság látja el, aminek árvízvédelmi ügyek esetén a vízügyi igazgató is tagja. A vízügyi igazgatóság védelmi szervezetének felállását és mûködését a vízkárelhárítási szabályzat tartalmazza, amiben pontosan meghatározottak a döntési szintek, a fölé- és alárendeltségi viszonyok. A vízkárelhárítási tevékenység szervezése 1998-tól az ISO 9002-es minõségbiztosítási rendszer szerint történik. A védelmi szervezet mûködését a jogszabályi és technikai háttér mellett, elsõsorban a személyi feltételek megléte, a szervezetbe beosztott dolgozók képzettsége, gyakorlottsága és szükséges létszáma határozza meg. A korábbi évek adminisztratív intézkedéseinek hatására, a vízügyi igazgatóság védekezésbe bevonható létszáma 2001-re már 345 fõre csökkent. Így az igazgatóság nem csak saját létszámával, hanem a kirendelt további vízügyi erõkkel együtt sem képes ellátni a védekezési feladatokat. Ezért különbözõ szervezetekkel, magánszemélyekkel kötött keretszerzõdések alapján mûszaki irányítói, segédõri, fizikai létszámot vont be a védekezésbe. A 2001. márciusi árvízvédekezésnél a vízügyi létszám a teljes létszám 20-30 %-a volt. Ugyanez érvényes a védekezéshez szükséges gépekre, szállítójármûvekre is. Jó partner a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, amely a megyében 9 árvízvédelmi komplex csoportot szervezett. A rendõrség és honvédség képviselõivel is állandó, jó a kapcsolat. A vízügyi igazgatóságoknál a különleges felkészültséget és felszerelést igénylõ védekezési feladatok ellátására állították fel a védelmi osztagokat. Bevethetõségét nehezíti, hogy az igazgatóság a kivonuláshoz szükséges szállítóeszközöket nem tudja sem saját, sem a FETIVÍZ Kft. eszközeibõl biztosítani, ezért a hiányzó eszközök biztosítása magánjogi szerzõdésekkel történik. A védelmi osztag kivonuló létszáma 2001-ban 100 fõ volt, ebbõl 50 fõ az igazgatóság, 48 fõ pedig a FETIVÍZ Kft. dolgozója 2 fõ pedig külsõ szerzõdéses dolgozó volt.

III.2 Az árhullám elõrejelzése A felsõ-tiszai árvizek elõrejelzésének sikerességét és hatékonyságát döntõ mértékben befolyásolja a mérési adatok mennyisége és megbízhatósága, valamint az adatok továbbításának gyorsasága. A hagyományos módon mért csapadék, vízállás, 22


A Z


III.

vízhozam, párolgás és egyéb adatok hagyományos úton (telefon, fax) történõ továbbítása esetén könnyen kerülhet a védelemvezetés abba a helyzetbe, hogy az elõrejelzés készítésének idõigényét is figyelembe véve nem marad elegendõ idõ a konkrét árvízvédekezési intézkedések foganatosítására. A 2001. évi árvíz során ezért rendkívüli fontossága volt azoknak az információknak, melyeket a 2000. évben részlegesen elkészült közös magyar-ukrán távmérõ rendszer szolgáltatott. Mivel Kárpátalján akkor még csak két vízrajzi távmérõ állomás üzemelt, az adatok döntõ többségét továbbra is hagyományos módszerrel kellett mérni és összegyûjteni. A hagyományos földi állomáshálózatot egészítette ki: a Nyíregyháza-napkori meteorológiai radar, a Meteosat mûholdvevõ valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat speciális mennyiségi csapadékelõrejelzései. A 2001. évi árvízvédekezés idején döntõen statisztikai alapú és a korábbi évtizedekben kidolgozott módszereket használták. A Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon dolgozták ki a késõbbiekben EJEL névre elkeresztelt numerikus regressziószámításon alapuló elõrejelzõ modellt, amely az árvízi vízállásokat és ezek bekövetkezésének várható idõpontját jelzi elõre. A számítógépi program rugalmas, a rendelkezésre álló adatok függvényében bármilyen helyzetben alkalmazható. Bemenõ adatai között szerepelhetnek tényleges adatok és felvett (becsült) értékek is. Ez lehetõvé teszi az adathiányok rugalmas pótlását és különbözõ felvett (hipotetikus) helyzetek gyors vizsgálatát. A 2001. márciusi árhullám idején a csapadék elõrejelzése az OMSZ kizárólagos feladata volt, a több éve folyó decentralizálás értelmében a Felsõ-Tisza minden érdekelt állomására a FETIVIZIG adta ki a vízállás elõrejelzéseket, esetenként a VITIKI-val konzultálva. A BME kísérleti jelleggel végzett hidrodinamikai számításokat és csapadék-lefolyásmodellezést. Az együttmûködés valamennyi közremûködõ szerv részérõl kiváló volt. A várható jelentõs csapadékmennyiségre elõször az OMSZ által már március 3-án kiadott csapadék-elõrejelzés figyelmeztetett, igaz ebben az elõrejelzésben a bekövetkezettnél jóval kisebb érték (a bekövetkezett mennyiség 28 %-a) szerepelt. Az árvíz kezdetén, a napi 1020 mm-es területi átlag csapadék-elõrejelzésekkel szemben március 3-án 57 mm, 4-én 46 mm volt a lehullott mennyiség. Ha a Felsõ-Tiszának csak a Tivadar feletti, ukrajnai vízgyûjtõrészét számítjuk (ahol a legsúlyosabb árvízhelyzet alakult ki), akkor ez az arány még kevésbé jó, az elõrejelzett érték (15 mm) a ténylegesen lehullott csapadéknak 25 %-át sem érte el. A március 25. közötti idõszak területi átlagcsapadéka a prognosztizált 270 %-a volt. Megállapítható tehát, hogy az OMSZ által a Felsõ-Tiszára kiadott mennyiségi területi átlag csapadék-elõrejelzések a figyelem felhívása tekintetében hasznosnak biNyíregyháza, 2004.

23

A Z

III.


zonyultak, de hidrológiai elõrejelzések készítéséhez, fõleg operatív árvízvédelmi intézkedések megalapozására nem voltak alkalmasak. Az elsõ hidrológiai tájékoztatót és elõrejelzést a Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei március 4-én 8 óra 40 perckor adták ki, tehát akkor, amikor a háromnapos csapadéknak még csak az elsõ hulláma haladt át a Tisza forrásvidékén. Figyelembe véve a csapadék mennyiségi elõrejelzéseinek bizonytalanságát, ekkor még csak közelítõ értékeket lehetett becsülni. Március 4-én újabb hullámban folytatódott az intenzív csapadék-tevékenység, 5-én reggelre már látható volt, hogy az árhullám a Tisza felsõbb szakaszain az addigi legmagasabb szint közelében fog levonulni. A rendkívüli készültség elrendelésének kérését megalapozó elõrejelzés 2001. március 5-én 12.00 órakor került kiadásra. A Tisza mellett a Túrra kellett még kiemelt figyelmet fordítani a tetõzés várható magassága miatt.

III.3. 5 _10 csapadék riasztás

_ III.1.1100 csapadék riasztás

_ III.4. 840 1.sz. Hidrológiai előrejelzés >500 cm, tetőzés előtt 2 nappal

00 III.5. 6 _ 2.sz. Hidrológiai előrejelzés 675 cm

_ III.5. 1200 3.sz. Hidrológiai előrejelzés 720 cm

III.5. 18 00_ 4.sz. Hidrológiai előrejelzés 730 cm

1000

800

Vízállás (cm)

600

Tiszbecsi tetőzés III.06. 05-00 H=736 cm

400

200

0

-200 III.1.

III.2.

III.3.

III.4.

III.5.

III.6.

III.7.

III.8.

III.9.

III.10.

Riasztások és elôrejelzések a Tisza-Tiszabecs szelvényre

Az árvízvédekezés ideje alatt kiadott összes hidrológiai elõrejelzést áttekintve elmondható, hogy a tiszabecsi elõrejelzés igen jónak értékelhetõ, alkalmas volt arra, hogy az alapján a kormány rendkívüli készültséget rendeljen el. A tivadari hídszelvény feletti visszaduzzasztás okozta azt, hogy ott az árhullám az elõrejelzett tartomány felett 14 cm-rel magasabb szinten vonult le, pontosabban addig tartotta ezt a szintet, amíg a néhány km-rel feljebb történt töltésszakadás miatt a vízszint hirtelen csökkenni nem kezdett. Az, hogy a vásárosnaményi és záhonyi vízállások nem érték 24


A Z


III.

el az elõrejelzett szintet (bár mindkettõ a konfidencia intervallumban maradt), nyilvánvalóan ugyanennek a szakadásnak a következménye. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakadás után készített záhonyi elõrejelzés már a +/- 15 cm-es sávon belül volt.

III.3 Árvízvédelmi munkák Az árvízvédekezés általános áttekintése Az OMSZ elsõ csapadék-elõrejelzései alapján valószínûsíthetõ volt, hogy a FelsõTiszán a vízszintek elérhetik az I. fokú készültségi szintet, ezért az igazgatóság vezetõje a védelmi szervezet dolgozói számára III.03-án otthoni készenlétet rendelt el. Az újabb vízállás elõrejelzések (III. fokú árhullám) alapján március 04-én 10 órakor, még a 300 cm-es I. fokú készültségi szint alatt lévõ 170 cm-es tiszabecsi vízállásnál elrendelték az I. fokú árvízvédelmi készültséget. A külföldi információk és adatok gyûjtése, értékelése közben folyamatosan történt. A legfrissebb külföldi csapadékadatok és vízállások ismeretében a védelemvezetõ március 05-én 0.45-kor intézkedett az igazgatóság Védelmi Osztagának készültségbe helyezésérõl, Vásárosnaményba való kivonulásáról, a szakaszvédelemvezetõk felé a szükséges utasítások kiadásáról és kezdeményezte a Védelmi Bizottság reggelre való összehívását, majd a 6.00-kor kiadott elõrejelzést követõen a VIZIG védelemvezetése az OMIT-tól (Országos Mûszaki Irányító Törzs) mûszaki irányítókat, védelmi osztagokat, szakcsoportokat kért. Az OMIT a rendkívüli árhullám elõrejelzés alapján a helyszínre vezényelte az ÁBKSZ, ÉDUVIZIG, KDVVIZIG, ADUVIZIG, KDTVIZIG, TIVIZIG, KÖTIVIZIG, KÖVIZIG, ATIVIZIG védelmi osztagait, valamint fokozatosan biztosított kellõ létszámú mûszaki irányítói létszámot minden vízügyi igazgatóságtól, ahol abban az idõben nem volt még árvízvédelmi készültség. A Megyei Védelmi Bizottság március 05-én 9 órakor tartotta elsõ ülését, s elrendelte az ügyeleti szolgálat és a fehérgyarmati és vásárosnaményi helyi védelmi bizottságok mûködésének megkezdését március 05-én 16 órától, a polgármestereknek a mozgósítási és kitelepítési tervek egyeztetését, pontosítását, a védekezéshez szükséges közerõ biztosítását, 9 db PV árvízvédelmi komplex csoport készenlétbe helyezését, a szállítóeszközök, határátlépés, a védelmi osztagok felvonulásának biztosítását, a Honvédség megkeresését. A március 05-i újabb külföldi csapadékadatok és vízállások alapján 12 órakor kiadott elõrejelzés alapján bizonyossá vált, hogy Záhony felett mindenütt az addigi Nyíregyháza, 2004.

25

26

-200

-100

0

100

200

300

400

500

600

6

14 22 2001.03.03

Otthoni készenlét elrendelése

III. fokú árhullám előrejelzése

FEZIVÍZIG Védelmi osztag mozgósítása Védelmi osztag készenlétbe helyezése Árvízvédelmi készültség elrendelése

Nyúlgát építés megkezdése

LNV-t megközelítő árhullám előrejelzése

További osztagok igénylése

14 22 2001.03.04

Suvadások kialakulása

6

Gátszakadás I.

14 22 2001.03.05

Rendkívüli készültség elrendelése

Védelmi intézkedések a tivadari árhullámképhez viszonyítva–I

6

ÁBKSZ osztag munkakezdése

6

Hullámtér magassága

Töltéskorona magassága a szakadás szelvényében (2001-ben)

14 22 2001.03.06

Tivadari tetõzés III.06. 13 00 H=1014 cm

Gátszakadás II.

A Z

700

800

900

1000

1100

FEZIVÍZIG Védelmi osztag munkakezdése Rendkivüli készültség elrendelési javaslat LNV feletti árhullám előrejelzése

ÉDUVÍZIG osztag munkakezdése

III.



Vízállás (cm)


Töltéskorona

-200

-100

0

100

200

300

400

500

600

700

Gátszakadás II.

Víz kifolyásának megszünése

Szádfalazás megkezdése a szakadásokban Szádfalazás befejezése a szakadásokban


Védelmi intézkedések a tivadari árhullámképhez viszonyítva–II

6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 6 14 22 03.06 03.07 03.08 03.09 03.10 03.11 03.12 03.13 03.14 03.15 03.16 03.17 03.18 03.19 03.20

Tivadari tetőzés III.06. 14 00 H=1014 cm

Hullámtér magassága

(2001-ben)

800 szelvényében

szakadás

900 magassága a

1000

1100

Gátszakadás I.

A Z III.

27

Vízállás (cm)

III.

A Z


LNV feletti vízállásokkal kell számolni, ami alapján kezdeményezték a rendkívüli készültség elrendelését a Tisza Tiszabecs-Záhony közötti szakaszára és a Szamos és Kraszna torkolati szakaszainak védvonalaira. A Kormány a rendkívüli készültséget 2001. március 6-án 12 órakor rendelte el a Tisza Záhony-Tiszabecs közötti szakaszára, a Tisza visszaduzzasztása által érintett Szamos, Kraszna folyók torkolati szakaszaira, valamint késõbb visszamenõlegesen a Túr folyóra. A rendkívüli készültség összesen 280,55 km töltést érintett. Az árvízvédelmi készültség elrendelését követõen az igazgatóság teljes védelmi szervezete megkezdte a felkészülést az akkor elõrejelzett árhullám kivédésére. A szakaszvédelemvezetõk, mûszakiak elfoglalták védelmi beosztásaikat, ellenõrizték a védelmi készleteket, a védvonal állapotát, tájékoztatták az érintett önkormányzatokat a várható helyzetrõl. A védelmi törzs intézkedett a védvonalak közötti készlet átirányításáról, további készletek, emberi, gépi erõforrások biztosításáról, a közvélemény tájékoztatásáról. A hazai és külföldi partnerekkel folyamatos kapcsolatot tartva az árvízvédelmi helyzet változásának megfelelõ, azzal szinkronban levõ újabb intézkedéseket hozott. Az újabb elõrejelzések nyilvánvalóvá tették, hogy az 1998-as árhullámot meghaladó árhullám várható. Ezért már március 05-én hajnaltól kezdve, elsõsorban a Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszának mindkét oldalán - ahol az elõrejelzett vízszintek leginkább meghaladták az eddigi LNV-t és a mértékadó vízszintet, s ahol a töltések kiépítése a leggyengébb, a magassági hiányok a legnagyobbak - rendkívüli intenzitású és nagy erõfeszítést követelõ védekezési munkák folytak. A munka eredményeképpen sikerült a nyúlgátak építésével lépést tartani a vízszint emelkedésével és megakadályozni azt, hogy a víz a töltésen, illetve a nyúlgátakon nagy mennyiségben átömöljön. A 07.08. Tarpa-vásárosnaményi Tisza jobb parti árvízvédelmi szakaszon, ahol a késõbbi gátszakadások történtek, még amikor a folyó a mederben volt, elkezdõdött a homok szállítása, a homokzsákok töltése és beépítése. Az áradás rendkívül heves volt, másnap délben a víz szintje egyezett a homokzsákból épített nyúlgát szintjével. A kiépítetlen tarpai szakaszon délelõtt rövid idõ alatt számos helyen suvadt le a mentett oldali rézsû a korona élétõl, helyenként a korona közepétõl. A suvadások elõtt és azokkal egyidõben számos csurgás is kialakult, azonban azokat sikerült hatástalanítani. A suvadásokat a védekezõ erõk megpróbálták megtámasztani, azonban azok nagy száma, megközelíthetõségük egyre jobban romló feltételei, és a rendkívül gyors kialakulásuk miatt nem lehetett mindegyiket biztosítani. Az egyik suvadásnál a töltéskorona 13 óra 30 perckor hirtelen berogyott, a víz nagy intenzitással tört ki a mentett oldalra, a gátszakadás kivédhetetlen volt. Egy óra múlva egyidõben 28


A Z


III.

A gátszakadás folyamata

két közeli suvadásnál szintén áttört a víz, a két áttörés rövid idõn belül összemosódott, újabb gátszakadás alakult ki. A kitörõ víz megállítására nem volt esély. A Tisza Tivadarnál akkor tetõzött 1014 cm-es vízállással 56 cm-rel meghaladva az 1998-as, 149 cm-rel pedig az 1970-es LNV-t. A március 6-án 13.30 órakor bekövetkezett gátszakadásig a Tisza felsõ szakaszán 30 km hosszú nyúlgát épült alig több mint egy nap alatt. Március 6-án a védvonalakon dolgozott 5 védelmi osztag 234 fõvel, 9 PV komplex brigád 450 fõvel, 1200 fõ katona, 2600 fõ közerõ, összesen mintegy 6000 fõ. A védekezési munkák mûszaki irányítását 150 fõ saját és 180 fõ társ vízügyi mûszaki végezte. A Vásárosnamény-Tokaj közötti Tisza szakaszon és a Lónyay-fõcsatorna mentén is az LNV feletti vízszintet feltételezve készültek fel a védelmi munkákra a szakasz védelemvezetõk. Az árhullám Vásárosnaménynál március 7-én 10 órakor tetõzött, 18 cm-rel meghaladva az addigi LNV-t. Vásárosnamény-Záhony közötti jobb és bal parti védvonalakon a vízszint néhány helyen elérte, illetve meghaladta a töltés koronaszintjét, hosszabb szakaszokon 20-30 cm-re megközelítette azt. A nagyobb tartósság miatt azonban egyéb veszélyes árvízi jelenségek (átázás, felpuhulás) ellen kellett védekezni. Érzékelhetõ volt a töltés magassági és keresztmetszeti hiánya, gondot jelentett az elõterek járhatatlansága. Vásárosnamény-Záhony között a magasparti szakaszokon is védekezni kellett, az összekötõ út is víz alá került. Hasonló problémák adódtak a Záhony-Tiszabercel közötti szakaszon is, ahol a záhonyi tetõzés március 9-én 6 órakor szintén meghaladta meg az addigi LNV-t. A töltések Nyíregyháza, 2004.

29

III.

A Z


magassági kiépítése itt már megfelelõ volt, csak néhány helyen jelentkeztek talpszivárgások. Elsõsorban a megelõzés érdekében épültek nyúlgátak a Lónyay-fõcsatorna és a betorkolló fõcsatornák töltésének magassági hiányos szakaszán, s bordás megtámasztások a kis szelvényû töltéseknél. A Túron is jelentõs, bár nem rendkívüli árhullám alakult ki, a garbolci tetõzés 66 cm-rel maradt alatta az LNV-nek. A védekezési munkákat is ennek elõrejelzése alapján szervezték meg. Kiemelt figyelmet kapott az alsó, torkolati szakasz, ahol a Tisza visszaduzzasztása miatt LNV feletti árvízszintekre kellett felkészülni. Ennek ismeretében a magassághiányos szakaszokon nyúlgátas töltésmagasításra került sor. A túri védelmi helyzetet alapvetõen változtatta meg a Tisza bal partján Ukrajnában bekövetkezett gátszakadásokon kiömlõ víz, ami a Batár ukrajnai védvonalait áttörve a Palád-patak völgyébe zúdult. A nem várt, rendkívüli vízmennyiség heves áradást okozott a Palád jobbparti töltésénél, és azt meghaladva átfolyt a töltés felett a mentett oldalra. Az átfolyást hevessége miatt csak másnapra sikerült megszüntetni. Az ukrajnai gátszakadásokból lezúduló víz nagyobb része a Paládon keresztül a Túr árhullámára futott rá, így ott olyan szakaszokon is meghágás alakult ki, ahol az egyébként nem következett volna be. A 12+000 és a 12+400-as balparti szelvényeknél, ahol holt meder keresztezte a védvonalat, suvadások alakultak ki. A töltés késõbb a védelmi beavatkozások ellenére beroskadt, átfolyások alakultak ki. Az átfolyások nem mosták el teljesen a töltést, így azokat viszonylag rövid idõ alatt sikerült bezárni. A Szamoson II. fokú saját árhullám alakult ki, így a kiépített felsõ szakaszán nem alakultak ki árvízi jelenségek. Az alsó, torkolati szakaszon viszont a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt rendkívüli készültség elrendelése vált indokolttá. A Krasznának saját árhulláma nem volt, rendkívüli készültség a torkolati szakaszára lett elrendelve. A védekezésben és a lokalizációs munkában több mint 15 000 ember dolgozott. A védekezésben részt vevõ vízügyi szervezetek költsége 3 280 millió Ft volt. Az igazgatósági kezelésû mûvekben (töltések, utak, folyószabályozási mûvek, épületek, belvízi létesítmények) keletkezett károk nagysága meghaladta a 7 milliárd forintot. A gátszakadást követõen a kárfelmérés során összesen több mint 3200 lakó- és önkormányzati épület károsodása került regisztrálásra. A kárfelmérés alapján a Magyar Köztársaság Kormánya kötelezettséget vállalt arra, hogy az árvíz által okozott károkat – a meghatározott keretek között – a központi költségvetés terhére 100%ban fedezi, összesen 32 milliárd Ft értékben. A károk helyreállítási munkáit a 6 nagy építõipari céget (3 megyei) tömörítõ BEREG ÚJJÁÉPÍTÕ KÖZKERESETI 30


A Z


III.

TÁRSASÁG végezte, ami 240 alvállalkozó bevonásával csúcsidõszakban 10 ezer fõt foglalkoztatott. A helyreállítás kezdete 2001. május 8-án volt, a helyreállításújjáépítés befejezésére pedig 2001. december 21-én került sor.

A gátszakadások okai és körülményei Az árvíz- és a belvízvédekezésrõl szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 12. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a gátszakadás mûszaki okainak feltárására, a töltések tönkremeneteli körülményeinek rögzítésére és ajánlások kidolgozására a hasonló események jövõbeli kialakulásának megelõzésére az Országos Mûszaki Irányító Törzs vezetõje 2001. március 6-án 20 óra 20-kor Szakértõ Bizottság létrehozását rendelte el. A bizottság szakvéleményének megalapozása érdekében munkáját az összes, rendelkezésére álló mûszaki és védekezési dokumentáció áttanulmányozása, részletes helyszíni szemle és talajmechanikai vizsgálatok, valamint a szükség szerinti kiegészítõ feltárások elvégzése, és az érdekeltek meghallgatása útján látta el. Megállapításai a következõk voltak: A Tisza jobbparti szakadásaival kapcsolatban: A sorozatos és olykor a koronába is belemetszõdõ suvadásokkal leginkább meggyöngített szakaszokon . a csonka töltéstest korona alatti telített zónájában a lerövidült szivárgási úthossz miatt a szivárgási gradiens meghaladta a kritikus értéket, a csonka korona átszakadt. Kiváltó okokként a szerkezetes töltéstestben kialakuló víznyomást, valamint a közel függõleges határolású földtest roskadását lehet megjelölni. A töltés elõször 5-6 m szélességben szakadt át, majd a nyílás fokozatosan mélyült és bõvült, végül 110 illetve 140 m-re, elzárására esély sem volt.. Összegezve a gátszakadáshoz vezetõ geotechnikai problémákat a következõ meglévõ adottságok illetve közvetlenül kiváltó tényezõk sorolhatók fel: Meglévõ adottságok: l nem elõírt magasságú töltéstest, l kis töltés keresztmetszet, különösen alacsony mentett oldali rézsûhajlás, l laza elöregedett töltéstest (ami annak ellenére nagy szivárgási tényezõt jelentett, hogy a töltés arra alkalmas agyagtalajból állt). Közvetlenül kiváltó, együttesen ható tényezõk, melyek a töltés mentett oldal átázását eredményezték: l korábbi intenzív csapadék hatására telített töltéstest, l különösen a rendkívüli terhelés következtében kialakult szivárgási nyomás, l helyenként a nyúlgátat idõszakosan meghágó víz. Nyíregyháza, 2004.

31

III.

A Z


Ha figyelembe vesszük, hogy a szakadás az elõrejelzett de valójában már ki nem alakult tetõzõ érték alatt mintegy 25-35 cm-rel következett be, és a töltésszelvény lehetséges terhelésénél az elõrejelzett árhullámkép magasságával és az ahhoz tartozó megnövelt tartósságával számolunk, a szakadáshoz vezetõ átázási folyamat elháríthatatlan módon akkor is bekövetkezett volna, ha az árvizet a nyúlgátalással magassági értelemben sikeresen tartották volna. A fentiekbõl következõen a szakadások kialakulása csak idõ kérdése volt. A Túr menti károsodásokkal kapcsolatban: A Túr folyó középsõ és alsó szakaszán kialakult, váratlanul magas vízszintek oka az ukrán oldalon, a Tisza balparti töltésén Bökénynél és Királyházánál március 5-én 15 és 16 óra között bekövetkezett gátszakadásból kiömlõ (összesen mintegy 150 millió m3) víz, mely a Palád jobbparti töltését meghágva annak vízhozamát jelentõsen növelte. A védelemvezetés számára teljesen új helyzetet teremtett, hogy a Palád jelentõs vízhozamot szállított a Túrba, holott ez fordítva szokott lenni. Ez váratlan, súlyos helyzetbe hozta a Túri védelemvezetést, az elõrejelzett III. fokú készültségi szintek helyett ugyanis LNV-t meghaladó vízszintek alakultak ki. Emiatt a Túr folyó mindkét partján, illetve a Palád-patak jobbparti töltésén összesen 5,9 km hosszon kellett nyúlgátas magasításokat, rendkívül rövid idõ alatt kiépíteni. Megjegyzendõ, hogy a Palád felõl történt vízbetörés nélkül elõrejelzett tetõzések esetén csak néhány száz méteres nyúlgátalásra lett volna szükség, amire a védelemvezetés, és a várható feladattal arányban álló védekezõ személyzet felkészült…. „A Túr bal partján …. a szakadás oka a váratlan okból és mértékben kialakult, és a védekezési anyagoknak a kritikus helyekre történõ tömeges bejuttatását akadályozó tényezõk következtében elfoghatatlan meghágás volt, mely a töltést koronájának megbontásához vezetett. Az igazgatóság védekezési intézkedéseivel kapcsolatban: „Összességében a Vízügyi Igazgatóság kezdettõl fogva megfelelõen, a lehetséges idõelõny megszerzésére és megtartására koncentrálva irányította a területen a védekezést. Az elõírt együttmûködési feladatokat mind a hazai, mind a nemzetközi vonatkozásban maradéktalanul megtartotta.” Gátszakadást követõ védelmi munkák a védvonalon A gátszakadás után a súlyosan megrongálódott töltések védképességének helyreállítását kellett elvégezni egy esetleges újabb árhullám érkezése elõtt, amire a csapa32


A Z


III.

dék-elõrejelzések alapján számítani is lehetett. A töltésszakadások, suvadások, vízátfolyások és azok környezetében, valamint a védekezéskor igénybevett szakaszokon olyan súlyosan megsérültek a töltések, hogy az Országos Mûszaki Irányító Törzs Vezetõje elrendelte az azonnali helyreállításukat (a Tisza jobbparton 8,05 km hosszban, a Túr balparton pedig 1,9 km hosszban). A védképesség helyreállítása fontossági sorrendben történt a következõ lépésekben: − szakadási, átfolyási nyílások bezárása, suvadásos szakaszok ideiglenes megtámasztása, − földmû végleges állapotának kialakítása. A földmûvek végleges helyreállítása a védekezés megszüntetését követõen külön szerzõdések keretében történt meg. Az építés során az építés ütemének, az elért magassági szintek függvényében került sor az ideiglenes mûvek elbontására. A Túr mentén a vízátfolyások megszüntetése ideiglenes mûvekkel (konténer és homokzsákok) a 12+000 tkm-nél március 09-én 8 órakor 46 cm-es, a 12+400 tkm-nél március 10-én 56 cm-es vízszintkülönbségnél történt meg. Az elzárást a 12+000 tkm-ben 36 fm hosszban CS2M lemezzel március 11-én, a 12+400 tkm-ben 65 fm hosszban Larssen lemezzel március 12-ére végezték el, a VIZITERV Consult Kft. tervei alapján, majd a szádfalak mögötti részt kõzsákokkal megtámasztották. A tarpai gátszakadásoknál a töltéscsonkok bevédését március 08-án, illetve 09-én lehetett elkezdeni. Március 09-én 12.00, illetve 16.30 órára a helikopteres szállítású kõvel töltött konténerekkel és homokzsákok beépítésével sikerült a vízátfolyást megszüntetni. A gátszakadások bekövetkezése után azonnal elkezdõdött az elzárás lehetõségeinek vizsgálata. A gátszakadások elzárásának tervét a VIZITERV Consult Kft készítette több szakértõ véleményének figyelembe vételével. A javaslat célja az ideiglenes elzárás maximális sürgõsséggel való, és biztosan célravezetõ megvalósíthatósága volt. Lényege, hogy figyelembe vette az idõjárásból, a töltésállapotból, a megközelíthetõségbõl való bizonytalanságokat, oly módon, hogy párhuzamosan indítottak meg munkálatokat, melyek esetleges átmeneti sikertelenségük esetén sem fölöslegesek a töltéserõsítés végleges megoldása szempontjából: − Csonkok környezetében a gát 1,5 m-ének letermelését, a depónia áttöltés megvalósítását, a kopolya kiszárítását. − A szádfalverõ berendezések szakadás helyére juttatását, a szádfalverés elõkészítését. − A töltés anyagának, állapotának vizsgálatát, anyagnyerõ hely (Kisar) elõkészítését. − Egyéb építõanyagok (TERFIL, homokos kavics, kõzúzalék) helyszínre juttatását, deponálását. Nyíregyháza, 2004.

33

III.

A Z


Elkészült a Túr bp. 12+000 tkm szelvény szádfalas elzárása

Elkészült a Túr bp. 12+400 tkm szelvény szádfalas elzárása

34


A Z


III.

Az alsó szakadás szádfalas bezárása

Éjszaka is folyt a munka Nyíregyháza, 2004.

35

A Z

III.

−


A megközelítõ út kiépítését. A gátláb menti út kiépítése a korábbi javaslatot kiegészítve kétirányból történt, azaz a Tarpától a gáthoz vezetõ aszfalt úttól kiindulólag is.

A tervet az Országos Mûszakin Irányító Törzs jóváhagyta, azonnal megkezdõdött a végrehajtása. A szádfalazási munkák március 11-én kezdõdtek meg, a szakadások ideiglenes elzárása LARSEN lemezekkel a helyszínre vezényelt vízügyi osztagok (ÁBKSZ, ÉDUVÍZIG, KÖVÍZIG) fegyelmezett szervezett munkájával rekordidõ alatt, március 14-én 14 órára, illetve 15-én 16 órára készült el. A Tisza jp. Tivadar-Tarpa közötti szakaszán az árhullám során a szakadási nyílásoknál keletkezetteken túl további 14 suvadás alakult ki. A védekezés során nem volt lehetõség azok teljeskörû, szakszerû megtámasztására, ezért azok megerõsítését azonnal meg kellett kezdeni, nem lehetett megvárni a szakasz végleges helyreállítását, mivel az hosszú idõt venne igénybe, és az alatt az idõ alatt újabb árhullám alakulhat ki, amit a legyengült töltés nem tudna kivédeni. A suvadások megtámasztását a FETIVÍZIG védelmi osztaga végezte honvédségi erõk (létszám, PTSZ-ek, helikopterek) segítségével. A megtámasztási munkák március 10-én kezdõdtek, és március 17-én fejezõdtek be. Lokalizáció a Tisza-Szamos közben Az ukrajnai gátszakadásokból a Palád-völgyébe áttört víz rohamos vízszintemelkedést okozott a Palád jobbparti töltésénél, majd a védelmi munkákat is ellehetetlenítp fõcsat .

I

Tiszaújhely

Tiszacsécse

Milota

Tiszakóród

Tiszabecs

Nagyar

Túristvándi

2001. március 06. Ör

11 0

110

-T ú r

Csaholc Turricse

FEHÉRGYARMAT

Tunyogmatolcs

Nagyszekeres

Tunyogma t

S za

120

o lc s

Kocsord

MÁTÉSZALKA

iö

n t.f

110

mos

õ c s a t.

-P

a po i cs. s

ltHo

Krasz

Gyõrtelek s Koc

na

Várm

egyei

am

os

Zsarolyán

csat

Kisszekeres Darnó

Kisnamény

Tis z

ab

erk

Jánkmajtis

Fülpösdaróc

Gyügye

Ököritófülpös

Vájá

s

Szomita cs.

is

árc

Tú

r

Nagyhódos Tisztaberek Garbolc

sat

.

Gacsály Rozsály

Cégénydányád

f

v Keleti-ö

ordi-

Kocs

edi cs.

Nyírcsaholy

Na gy-

d-Ecs

or

Sz

.

Vámosoroszi

110

0 11

ád -p

t.

sa õc

s at

110

471

Kispalád

Öreg

f ok

c ke fõ

110

Mánd

Pa

Botpalád

oln

zen

.

t csa

11 Penyige 0

Magosliget

-C sécsei fõcsat

Sonkád

Fülesd

p Ta

õ-S

-fõ

Vármegyei csat

i zak És

raszna

Nábrád

ög

Holt-K 110

tár

l

eg-Tú r

10 millió m3 átfolyt víz G Kömörõ 3500 ha vízborítás

Öreg-Túr Kölcse

d

fõcsat

Palá

fô a k ioss

Kisar

Ba

Uszka

A

És z

elvíz

Túr

110

Tivadar Túr -b

Szamosszeg Panyola

írmeggyes Nyírmeggyes

Halábor

Tisza

A

.

120

Gulács

N

Tiszaújlak

Szatmárcseke

-szam obos Nagyd ze csat. gics at Nagydobos or na

1 47

J

ád -p

I I

Hete

t.

A

Vári

Pa l

I I I I

I I

sa

Badaló

Olcsva

Jármi

I

õc

R

K

U

a-f

Tarpa

Ópályi

I

I

Kraszna

Jánd

I

VÁSÁROSNAMÉNY

I I I

at. õcs

Szip

Fejércse

af

I

I I

I I I

Márokpapi

É

M

ak Gergelyiugornya óc s

Csaroda

Tákos

41

I I

S

I

Császló Zajta

Szamossályi

N

Á

Csegöld

M

Porcsalma

R

O

Ukrán oldalról a Palád patak töltésén átfolyt víz okozta elöntés

36


A Z


III.

A bordás megtámasztáshoz a helikopterek nyújtottak segítséget

Bordás megtámasztás készítése honvédségi segítséggel Nyíregyháza, 2004.

37

fõ c

471

n ok

Fülesd

. s at

l Tapo

fõ c

. s at

Fülesd

471

n ok

Fülesd

2001. március 09. 9:30 Kisszekeres Nagyszekeres

Mánd

Kömörõ

Túristvándi

. s at

A Túr balpartján Sonkádnál kialakult töltésroskadás okozta elöntések

Turricse

r

eg-Tú r

É

fõ c

2001. március 08.Kisszekeres 9:30

Csaholc

Tú

471

n ok

Nagyszekeres 2001. március 07.Kisszekeres 14:30

Mánd

Kömörõ

l Tapo

Nagyszekeres

Vámosoroszi

Botpalad

f

471

Fülesd

õcs at

Ör

eg-Tú r

Vámosoroszi

Kölcse

Öreg-Túr

Sonkád

Csaholc

Sonkád

Csaholc

Túr

Vámosoroszi

Kölcse

Öreg-Túr

Botpalád

Turricse

Turricse

õcs at

õcs at

r Tú

Botpalád

if

Mánd

Kömörõ

n ok

Sonkád

i Palád- Cséc se

Kölcse

Öreg-Túr

Turricse

Botpalad

Túristvándi

Túr

Palád- Cséc se

eg-Tú r

Túristvándi

Túr

Csaholc

õcs at

. s at

É

Vámosoroszi

Sonkád

É

fõ c

Mánd

Kömörõ

Öreg-Túr Kölcse

Túr

l Tapo

Nagyszekeres 2001. március 07.Kisszekeres 9:30

úr Öreg-T

Túristvándi

l Tapo

r

É

if

r

Palád- Cséc se

Tú

if

Ör

Palád- Cséc se

Tú

38 A Z

Ör

III.



A Z


III.

ve az 5+100-6+423 szelvények között a töltéskoronát meghágva 10–50 cm-es vastagságban 50 órán keresztül folyt át a víz, de azt nem szakította át csak nagymértékben megrongálta. A töltésen összesen mintegy 10 millió m3 víz folyt ki, ami késõbb kb. 3500 ha területet öntött el. A kitört víz visszavezetése az Alsó-Öreg-Túr torkolatánál telepített 5 db szállítható szivattyúval a Kerekes zsilip nyitásáig, majd gravitációsan 10-tõl a tiszakóródi zsilipen, 11-tõl pedig már a „Kerekes” zsilipen történt meg. A Túr bp. menti két nyíláson az utólagos számítások szerint 10–12 millió m3 víz folyt ki. Az átfolyást követõen a víz a holtmedres részen terült, majd a terep természetes esésének megfelelõen megindult a Túr-belvíz-fõcsatorna irányába. A fõ terjedési irány Fülesd, Vámosoroszi településeket érintette. Itt is elkészültek a lokalizációs mûvek. Az alsóbb területen Túristvándi, Kömörõ és Nagyar védelmére építettek ki lokalizációs vonalat. A kiömlött víz Vámosoroszinál érte el a Tapolnokfõcsatornát, amin Vámosoroszi után medermenti mezõgazdasági területi elöntéseket okozva a Túr-belvíz-fõcsatornába jutott, ahonnan a kömörõi osztómû üzemeltetésével a vizet a nagyari Petõfi zsiliphez és az olcsvaapáti Kövessy Gyõzõ zsiliphez lehetett vezetni. A zsilipek a tiszai magas víz miatt zárva voltak, ezért olcsvaapátiba 7 db 500 l/sec teljesítményû szállítható szivattyút telepítettek, amelyek március 8-10. között üzemeltek. Március 10-én mindkét zsilip megnyitásra került, ami szükségtelenné tette a szivattyúzást, ugyanakkor jelentõs apadást eredményezett a fõcsatornákon, azáltal az elöntés alatt levõ területeken. Az apadások hatására március 14-én már meg lehetett kezdeni a településeket védõ ideiglenes gátak bontását. Lokalizáció a Beregben A gátszakadásokat követõen a vízügyi igazgatóság vezetõje javaslatot tett a beregi települések kitelepítésére. A Megyei Védelmi Bizottság Elnöke határozataival két ütemben 20 település kimenekítését rendelte el. A kimenekítésre vonatkozó intézkedések mellett gondoskodni kellett többek között a gátszakadásnál szabadba kerülõ gázvezeték kiváltásáról, a 41. sz. úton a közlekedés védelmi erõkre történõ korlátozásáról, a fertõtlenítésre való felkészülésrõl, az összedõlt és sérült házakból az értékek kimentésének megkezdésérõl, a szükség szerinti védõoltásról, az állati tetemek kezelésérõl. A mûszaki beavatkozások megtervezéséhez a vízügyi igazgatóság elkészítette a szakadáson kiömlõ víz hidraulikai számításait. A számítások szerint a szakadásokon összesen 120140 millió m3 víz áramlik ki. A szakadásokon kiömlõ víz betört Tarpa, Gulács, Hetefejércse, Jánd településekre. Ezeken a településeken a rövid idõ miatt Nyíregyháza, 2004.

39

III.

A Z


nem lehetett lokalizációs beavatkozásokat végrehajtani. Március 7-én vízügyi irányítás és anyagbiztosítás mellett a településen maradt létszámmal sikerült megakadályozni a víz Márokpapira való bejutását, megkezdték a gergelyiugornyai, tiszaszalkai, tiszavidi, tiszaadonyi, tiszakercsenyi, mátyusi, lónyai lokalizációs vonalak építését. A FETIVÍZIG védelmi osztaga Vásárosnaményban központi homokzsáktöltõ telepet alakított ki. A homokzsákok töltése a honvédségi erõk közremûködésével éjjelnappal folyt. Innen biztosították a védelmi, lokalizációs munkákhoz a töltött homokzsákokat. Megkezdõdött a szállítható szivattyúk telepítése Tiszaszalkára, hogy a Szipa-fõcstorna torkolatánál a zsilip nyitásáig a kitört vizek visszavezetése megkezdõdhessen. A zsilip 11-ei nyitásáig a stabil szivattyútelep és a telepített szállítható szivattyúk folyamatosan üzemeltek. A szakadásokon kiömlõ víz március 7-én reggel érte el a második lokalizációs vonalat, a 41. sz. fõutat. Tekintettel arra, hogy az út fölötti lokalizációs kazettákban összesen kb. 70 millió m3 víz tározódhat, a kitörõ víz mennyisége pedig 120-140 millió m3, nyilvánvaló volt, hogy a víz szintje jelentõsen meghaladná az út szintjét, azt hosszú szakaszon megrongálva lehetetlenné tenné a közlekedést. Annak érdekében, hogy a víz továbbvezetése szabályozottan, a legmélyebb vonulatokat követve történjen meg, Tákos két oldalán, 8-án 01.00 órakor a Csaroda felõli oldalon a 62+500, majd 02.30-kor Tákos-Gergelyiugornya közötti szakaszon az 58+200 szelvényekben megtörtént az út átvágása egyenként 15 m szélességben. A nyílásokra ideiglenes hidak épültek, melyeken a közlekedés biztosítható volt az árvíz sújtotta települések megközelítésére. A 41. sz. úton átjutó víz a Makócsa-, Szipa-csatornák, valamint a Csaronda csatornák nyomvonalát követve vonult tovább az öblözet alsó részei felé. A víz az esésvonal mentén folyt tovább a Csaronda és a Dédai-Mitz-csatornákon és a terepen. A terepen, mélyebb vonulatokon, holt medreken keresztül a határon megindult a víz átfolyása Ukrajnába, ahol a Csaronda jobbparti és a Felsõ-Szernye balparti töltései között bezárt területen gyûlt össze, okozott jelentõs elöntéseket. A víz másik része átfolyt a Tiszakerecseny-Hetyen közötti úton, és a Csaronda balparti töltése mellett, illetve a mélyvonulatokon eljutott Lónyáig, ahol a Lónya-haranglábi út megállította. A továbbiakban a lokalizációs mûvek szükség szerinti erõsítését, karbantartását kellett elvégezni, illetve folytatni kellett a víz belterületekrõl való kivezetését, befogadóba juttatását. A gátszakadásból származó víz magyar területen maximálisan 26 000 ha-t, az ukrán oldalon 6000 ha-t öntött el. A Beregi öblözet 20 településébõl elöntés alá került 40



Elöntött telepü lések

Sorsz.

Gelénes

3

Gulács

4

Hetefejercse

5

Ján d

6

Tarpa

7

Tákos

8

Vá mo satya

9

Ger gelyiugorn ya egy része

Össz.:

9

(TISZJANKA)

(MALA DOBRONY)

KISDOBRONY

(CSERVONA)

(MALA DOBRONY)

NAGYDOBRONY

CS TISZAÚJFALU

AR DIMICSÕ (TISZAUJFALU) ON DALA (DEMECSI) ALSÓ-S (MINERALNOJE) TO ZE RC RN Y CS A E AR CS ON . SZERNYEHÁT DA ESZENY -T (PETRIVKA) I S (JAROVO) ZA CS NAGYBAKOS . (BAKOS)

(VELIKA DOBRONY)

TISZAÁSVÁNY

DO

BR

AL

ON

CS

BÁTYU

(SZVOBODA)

(BADOV) BADÓ (BADOV)

Beregsurány

Tiszak erecseny

Tivadar

Gergelyiug ornya eg y r észe Máty us Tiszaszalka Tiszavid Barab ás Lóny a

(RAFALERO)

BÓTRÁGY

RN

6 000 ha elöntött FELSÕ-SZERNYE CS . ukrán terület

(BATRAGY)

YE CS .

(GARANGLÁB) KISHARANGLÁB MK-1CSARO

(GARANGLÁB)

VADASTANYA RK

FÕ C

ICZ

MAKKOSJÁNOSI S.

SZ

FÕC

SAT .

VÁMOSATYA

S

GELÉNES

BALAZSÉR (BALAZSER)

FÕ C

C YI ÁG TR BO

(VELIKA BEGANY) .

IC Z

NY O

(JÁNOSI)

NAGYBÉGÁNY

(KASZONY)

BARABÁS

KISBÉGÁNY

(MALA BEGANY)

KA

AI-M

.

(ZAPSZONY)

SA T

SI (38. SZ .) CS

CSARONDA

DÉD

ZÁPSZONY

(KASZONY) MEZÕKASZONY

BARABÁ

A

.

(MALA POPOVO)

Z TIS

CS

(POPOVO)

KISPAPI

E

R Á G Y C S.

CSONKAPAPI

(GETYEN)

TISZAADONY

VE

OT

FÕ CSAT.

YB

HETYEN

TISZAKERECSENY

(KASTANOVO)

ON

(SOM)

K A SZ

BEREGSOM

N DA

MÁTYUS

3

RAFAJNAÚJFALU

ZE

-2

(TJUSKA)

9

(UZLOVOJE)

S Õ-

MK

CS.

DANILOVKA

DÉDAI-MICZ FÕCSAT.

BEREGDARÓC

BEREGARDÓ

26 000 ha elöntött terület, 9 település elöntés alá került BEREGSZÁSZ (BEREGOVO) BEREGDÉDA (DEJDA)

(BEREGOVO)

(DEJDA)

NAGYMUZSAJ

TISZAVID

NAGYBAKTA

ASZTÉLY

(VELIKA BAKTA)

(LUZSÁNKA)

BEREGSURÁNY

(MOCSOLA)

M

AK

GERGELYIUGORNYA

K C S.

MÁROKPAPI

SA

FÕ

CSA T.

(GECSA) AT. CS FÕ PA

(GUNYADI)

SZ

PA FÕ

MO

SZI

TISZACSOMA

(CSOMA) AK KOVÁCS PAT

HETE

CS

41

SZI

FEJÉRCSE

ÓC

MEZÕGECSE HUNYAD

TO

CSARODA TÁKOS

(BORZSAVA)

MACSOLA

A SZIP

41

BADALÓ (BADALOVO) (BADALOVO)

AT .

JÁND

NAGYBORZSOVA

SA

TISZASZALKA

(MUZSIJEVO)

BO RZ

LÓNYA

(ROVNOE)

Beregdar óc

Tiszaad ony

.

T

MK-3

SZERNYE

BAGOLYSZÁLLÁS LS FE

ISZA

.

YE RN

(SZOLOVKA)

ARONDA SZIPA-CS

SZALÓKA

CS

ZE

-S SÓ

YI

Elöntéssel nem veszély eztetett települések

Marok papi a víz elérte

Csaroda

2

(TISZJANKA) TISZAÁGTELEK

CSARONDAHÁT

Elöntéstôl Elöntéstõ l megvédett megvéd ett települések telep ülések

1 5 Km

A I-M

1 2 3 4

D ÉD

0

III.

a víz nem ér te el

A Z

MEZÕVÁRI (VÁRI) A SZ

TI

HALÁBOR (GALABOR)

TARPA ZA

S TI OS AM

Elöntötttelepülések települések Elöntött

SZ

Jelmagyarázat Jelmagyarázat

GULÁCS

A

SZ

TI

TIVADAR KISAR

2. szakadás III.06 / 14:30

1. szakadás III.06 / 13:30

Elöntéstõl Elöntéstôlmegvédett megvédett települések települések Elöntéssel Elöntésselnem nemveszélyveszéeztetett települések lyeztetett települések

A Beregi árvízelöntések következményei Nyíregyháza, 2004.

41

III.

A Z


kilenc (Csaroda, Gelénes, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Tarpa, Tákos, Vámosatya és Geregelyiugornya egy része), négy települést ideiglenes védmû védett, amelyet a víz elért (Márokpapi, Tiszaadony, Tiszakerecseny és Gergelyiugornya egy része). Öt települést (Mátyus, Tiszaszalka, Tiszavid, Barabás, Lónya) ideiglenes védmû védett, amelyet a víz nem ért el. Három települést (Beregdaróc, Beregsurány, Tivadar) az elöntés végül nem veszélyeztetett. Az árvíz során a Magyar és az Ukrán szervek között a határvizekrõl szóló Egyezményben és Szabályzatban foglaltakon túl is folyt az információcsere és a mûszaki segítségnyújtás. A rendkívüli árvízveszélyre való tekintettel a két ország szakemberei együtt vettek részt a védekezési munkálatokban. Az ukrán vízügyi szervek részt vettek Lónya község lokalizációs védvonalainak kiépítésében gépek és anyagok biztosításával, mivel a települést csak Ukrajna felõl lehetett megközelíteni. Az ukrán területek vízterhelésének csökkentése, illetve az ukrán oldalon a vízvisszavezetések érdekében pedig a magyar fél nyújtott segítséget.

III.4 Tapasztalatok összegzése Az árvízvédekezésrõl készített hivatalos zárójelentés a védekezés legfontosabb tapasztalatait, javaslatait a következõk szerint foglalta össze:

42

–

A védekezéshez szükséges irányítói létszámot és védelmi osztagokat, a szükséges anyagokat a vízügyi igazgatóságok a rövid idõ ellenére a helyszíneken biztosítani tudták.

–

A szakadások mindenütt az elõírásoknak nem megfelelõ, kiépítetlen töltésszakaszokon következtek be.

–

Az árvízi információs és távjelzõ rendszer jól mûködött.

–

A szomszédos országok szakembereivel a kapcsolat példaértékû volt.

–

A honvédségi erõk szervezett személyi állománya és speciális technikája ilyen volumenû védekezésnél nélkülözhetetlen.

–

A térségben az árvízvédekezés kockázatát csak akkor lehet csökkenteni, ha rövid idõ alatt az elõírásoknak megfelelõen kiépülnek a védmûvek, és teljeskörûen korszerûsítésre kerül az árvízi infrastruktúra.

–

Az elõrejelzések pontosak voltak, így az igazgatóság védelemvezetése és a Védelmi Bizottság idõben, jóval a jogszabályban rögzített vízállás értékek elérése elõtt meg tudta tenni a szükséges intézkedéseket.

–

Az árvízvédelmi töltések jól karbantartott állapotban voltak. A 2001. márciusi felsô-tiszai árvíz

A Z


III.

–

Az új töltéseknél a koronán egyáltalán nem lehetett közlekedni (még gyalog is nehezen). Ezeknél a töltéseknél jelenségek (szivárgás stb.) nem voltak.

–

Szükséges a Túr torkolati szakaszán a magassághiányos töltések fejlesztése és a túri vésztározó kiépítése. A Palád-patak töltése tönkrement, a fejlesztése, megfelelõ mértékûre történõ kiépítése szintén szükséges.

–

A Lónyay-fõcsatorna terhelése mivel az árhullám ellapult a további évekétõl eltérõen kisebb volt, de így is jelentõs beavatkozásokra volt szükség. Az árvízkapu építése továbbra is szükséges.

Legfontosabb intézkedések a továbbiakban –

Mérõ és megfigyelõ, adatátviteli, elõrejelzõ- és riasztórendszer fejlesztése.

–

Erdõsültséggel és a tározással kapcsolatos hatások, lehetõségek felmérése.

–

Az elõrejelzési módszerek fejlesztése.

–

A károk helyreállítása, fejlesztések folytatása, a tapasztalatok értékelése.


43

Á RV Í Z V É D E L M I F E J L E S Z T É S I P R O G R A M O K

IV.

IV. Árvízvédelmi fejlesztési programok – a 2001. évi beregi árvíz után a Felsô-Tiszán


45

IV.

46




IV.

IV.1 Az árvízvédelmi töltésrendszer és tartozékainak fejlesztése A közel másfél évszázad alatt kiépült Tisza-völgyi árvízvédelmi töltésrendszer, tartozékaival együtt, az árvizek kivédésének továbbra is a legfontosabb eszköze marad. A töltések erõsítése, magasítása szinte folyamatos tevékenység volt, mind a mai napig. A Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mûködési területén összesen 544,0 km védvonal található, melybõl 544,1 km földtöltés 0,1 km árvízi védelmi fal és 3,0 km magas part. A felsõ-tiszai töltésrendszer átfogó felülvizsgálatára az utóbbi egy évtizedben az 1993. és 1995. évi felsõ-tiszai karácsonyi árhullámokat követõen 1996-ban került sor. Ez alapján 1997-ben indult el a legújabb árvízvédelmi fejlesztési program, aminek rögtön az elején, 1998 novemberében, csaknem kataszrófával járó árhullám vonult le, számos felsõ-tiszai magyar és külföldi vízmércén megdöntve az addigi vízállás maximumokat. Az 1998. novemberi árvízi tapasztalatok alapján az 1996. évi árvízvédelmi fejlesztési koncepciót felülvizsgálták és a szükséges mértékben módosították. Az 1998. utáni és a jelenlegi beruházási fejlesztési programok alapját tehát ez a tanulmány alapozza meg. A fejlesztési tanulmány lefontosabb megállapításai és javaslatai: „Az 1998-as árvíz lefolyása lényegében igazolta az 1996-os (eredeti) tanulmányban megfogalmazottakat. Figyelemre méltó, hogy Tivadarnál, ahol az eddigi legmagasabb árvízszintet 99 cm-el haladta meg az árvíz, még mindig 66 cm biztonság maradt volna a töltéskoronáig, amennyiben a töltés ezen a szakaszon már kiépítésre került volna. A legjelentõsebb árvízi jelenségek és az ezekkel összefüggõ jelentõs védekezési beavatkozások azokon a szakaszokon váltak szükségessé, amelyek rekonstrukciója a sürgõsen megoldandó feladatok közé volt besorolva. Ezért a térség árvízvédelmi fejlesztését továbbra is a már elkészült tervekre támaszkodva tartjuk indokoltnak, a jelen tanulmányban a novemberi árvíz tapasztalatainak tükrében elvégzett felülvizsgálatra támaszkodva.” A fejlesztési program eddigi eredményei Az 1997-tõl az akkor megindult fejlesztési munkák eredményeként javult az árvízvédelmi rendszer állapota. 19972004 között összesen 86,20 km töltés erõsítésére került sor, de még így is további 44 km sorolható a sürgõsen kiépítendõk közé. A többi 130 km-nek megerõsítése is fontos. Jelenleg (2004-ben) az árvízvédelmi töltések mintegy 35%-a alacsonyabb a kívánatosnál. Nyíregyháza, 2004.

47

IV.


km 30,0 25,0

Tervezett

20,0

Befejezett

Folyamatban lévő

15,0

28,3

10,0 14 ,5

14 ,8

12,7

5,0 0,0

2,8

4,4

1997

1998

9,7

5,5 3,0

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Megvalósított töltés fejlesztések

Árvízvédelmi szempontból fontos a folyószabályozás is. A Tiszán 26, a Szamoson 4 olyan folyószakasz van, amelyek partvédelmének kiépítése, illetve helyreállítása igényel sürgõs beavatkozást. Az 1998-2004 között 18 kanyar rendezésére került sor. Az elkövetkezõ 3 évre (20042006) vonatkozó árvízvédelmi fejlesztési célkitûzéseket a III. ütem programterve foglalja össze, amely elõirányozza: − a beregi öblözet árvízvédelmi rendszerének teljes kiépítését Jánd és Lónya között (38 km), − a Túr árvízvédelmi rendszerének fejlesztését a védvonalak torkolati szakaszának kiépítésével és a felsõ-túri árvíztározó megvalósításával, − a Tisza balparton Tiszaszentmárton térségében 0,4 km töltésépítést, − a Lónyay fõcsatorna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztését a torkolati zsilip megépítésével, − az árvízvédelmi infrastruktúra minden elemének (zsilipek, védelmi központok, információs rendszer, partvédelem) korszerûsítését, − Zsurk-Vásárosnamény közötti árvízvédelmi szakasz fejlesztési tanulmányának elkészítését. Ezek megvalósításához 2004-2006 között 15-16 milliárd Ft szükséges (2002. évi áron). A program befejezéséhez 2006-2008. között további 29 milliárd Ft-ra van szükség. 48



IV.

IV.2 A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése, a program felsõ-tiszai elemei A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó új koncepció a Vásárhelyi Pál által tervezett, a XIX. században megvalósult rendszerre épül, azt fejleszti tovább azzal, hogy a különösen veszélyes árvizek által szállított fölös vizeket az ártér egy részén helyezik el, és ennek a víznek a felhasználásával a Tisza mentén új fejlõdési perspektívára, új típusú tájgazdálkodásra nyílik lehetõség. A VTT a hazai árvízvédelmi fejlesztésekbe illeszkedve, két területre koncentrálva javítja a Tisza mentén az árvízvédelmi biztonságot, nevezetesen a nagyvízi meder (a hullámtér) vízszállító képességének javításával és árapasztó tározók alkalmazásával. A 20042007. évekre szóló megvalósítási program tervezésének eredményeként a cigándtiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, nagykunsági, hanyi-tiszasülyi, tiszaroffi árapasztó tározók, valamint a nagykörüi tározó I. ütemének megvalósítására tettek javaslatot. A Kormány 2003. október 15-i ülésén [1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat] döntött az I. ütem területi kiterjedésérõl, az árvízi biztonságot szolgáló munkák tartalmáról. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése program felsõ-tiszai elemei A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése program elõkészítõ munkái során három felsõtiszai árapasztó tározó megvalósításának és a Tivadar környéki mederszûkület megTivadari mederszûkület Tarpa rendezése

40

15

20

. erk

Fülpösdaróc

is

árc

t.

25

Jánkmajtis 25

Gacsály Rozsály

Gyügye

Császló

30 30 vcsat.

Porcsalma

15

Szamossályi

I

Zajta

N

Á

10

35

s

Szomita cs.

Keleti-ö

ájá

di cs. d-Ecse

Ököritófülpös

20

Gyõrtelek

gy-V

r

TisztaberekNagyhódos Garbolc

sa

Cégénydányád

or

Na

Tú

os 25

mos S za

Kisnamény

0

0

A

õ c s a t. n t.f iö o lc s

ab

Zsarolyán

csat

0

20

egyei

am

Tis z

20

s Koc

zna

Kras Nyírcsaholy

Darnó

Várm

Sz ltHo

-T ú

t. sa

120

20

Kisszekeres

Turricse

25

11 0

Ör

fõc

110

ok

Csaholc 110

Nagyszekeres

Kocsord

r

15

Vámosoroszi

Mánd

20

Tunyogma t

Öreg

s at

sat.

fõc 110

Kispalád

oln

c ke fõ

aki-

Penyige

0 11

15

5

Botpalád

15

11 0

FEHÉRGYARMAT

110

Szamos-KrasznaközitározóTunyogmatolcs

10

10

Fülesd

p Ta

zen

Ész

-P

MÁTÉSZALKA

15

Nábrád

Kömörõ

õ-S

aszna

Ópályi

Vármegyei csat

10

110

10

G

ög

Holt-Kr

Szamosközi tározó

Magosliget

-C sécsei fõcsat

Kölcse

eg-Tú r

10

10

a po i cs. s

15

Panyola

110

Öreg-Túr

M

Csegöld

35

Szamosszeg

5

Túristvándi

Nagyar Kisar

fõcsat

5

Uszka

5

Sonkád

10 elvíz

5

Ba tár

d

Túr -b

Túr

A

0 Tiszabecs

Palá

fô

5

5

0

Szatmárcseke

Tivadar 20

a k i-

5

És z cs at.

Nagydobos

50

Tiszakóród 0

55

110

45

ád -p

Gulács 45

Tiszaújlak

Milota

30

25

0

0

Jármi

Tiszacsécse 40

Tisza

Olcsva

J

N Tiszaújhely

Halábor

60

Kraszna

Jánd

812

35

A

Badaló

62+

Hete

at.

R

25

ak

VÁSÁROSNAMÉNY Gergelyiugornyaócsa fõ cs

K Vári

U

t.

csa

a-fõ

Szip

Pa l

Márokpapi Fejércse

M

5

É

R

O

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése felsô-tiszai elemei Nyíregyháza, 2004.

49

IV.


szüntetésének lehetõségeit vizsgálták meg. Ezidáig részletesebben a Szamosközi és a Szamos-Krasznaközi tározók megvalósíthatóságát elemezték, a beregi esetleges árvízi tározást csak koncepcionálisan vizsgálták. Míg a SzamosKrasznaközi települések lakossága kedvezõen fogadta és támogatta a tározó megépítését, a szamosközi tározó területének érintettjei elutasították azt. Ennek eredményeképpen az országos program I. ütemébe csak a Szamos-Krasznaközi árapasztó tározó megépítése kerülhetett be A 2004 szeptemberi tervezési állapot szerint a Szamos-Krasznaközi árvízi tározó határait nyugatról a Kraszna jobb parti meglévõ töltése, a többi irányból pedig a településektõl távolabb húzódó új töltések határolják. A víz beeresztésére a Szamos bal parti töltésébe Tunyogmatolcs alatt betervezett fix küszöbû megnyitási hely szolgál. A leürítõ mûtárgya Nagydobossal szemben a Kraszna jobb parti töltésébe kerül. A leürítõ mûtárgy mellett vészárapasztó beépítését is elõirányozták. A 2003. öszi tervezési állapot szerint (a lakossági egyeztetetésekre készített javaslatok) a tervezett Szamosközi tározó határait északról a Tisza bal parti töltése, délnyugatról és délrõl Olcsvaapáti, Panyola, Kérsemjén, Nábrád és Fehérgyarmat védelmére elõirányzott új töltés alkotná. A tározótér feltöltéséhez Kisar alatt a Tisza bal parti töltésébe tervezett fix küszöbû megnyitási hely szolgálna. A tározó leürítése az Olcsvaapátinál a meglévõ zsilip átépítésével kialakítandó leeresztõ mûtárgyon át történne a Tisza felé. A leürítõ mûtárgy mellett vészárapasztó beépítését is elõirányozták. A Felsõ-Tiszai tározókra vonatkozó modellvizsgálatok eredményeibõl - az alábbiak emelhetõk ki: − A Szamosközi- és a Szamos-Krasznaközi-tározók árvízszint-csökkentõ hatása (közel azonos térfogat mellett) a Tisza Szamos-torkolat alatti szakaszán közel azonos. − A Szamosközi-tározó hatása a tivadari-szûkületre igen jelentõs. A tivadarihídnál meghaladja a 40 cm-t. − A Szamos-Krasznaközi-tározó hatása a tivadari-szûkületre már sokkal kevésbé jelentõs, de a tivadari-hídnál még ez is meghaladja a 10 cm-t. − A Szamosközi-, Szamos-Krasznaközi-, Cigándi- és Tiszakarádi-tározók, (a ’4 tározó’) együttes hatása a Tivadar-Tokaj közötti szakaszon közel egyenletesen 60-70 cm körül van. A Tivadari szûkület átbocsátóképességének növelése A Tiszán a tivadari híd környékén lévõ nagyvízi mederszûkület miatt jelentõs árvízszint emelkedések és kedvezõtlen áramlási viszonyok alakultak ki, amely ellen 50



IV.

A tervezés 2004. szeptemberi állapota szerint.

Tározófelület: 56,1 km2 Tározótérfogat: 145,6 M m3 Tározási szint: 112,65 mBf

A Szamos-Krasznaközi tározó helyszínrajza Nyíregyháza, 2004.

51

IV.


sürgõs beavatkozásokra van szükség. A modellezés eredménye szerint a Tivadar környéki szakaszon tervezett beavatkozások vízszintcsökkentõ hatása alulról (a tivadari híd alatt 7 km-re indulva) felfelé haladva Tivadarig fokozatosan növekedve eléri a 20 cm-t, Tivadar fölött mintegy 8 km-el 30 cm-re emelkedik, és még 22 kmre is (Tiszakóród térségében) 17 cm. A számítási erdemények tehát indokolják a tervezett beavatkozások mielõbbi megvalósítását.

IV.3 A beregi ártéri öblözet árvízlokalizációs tervének korszerûsítése 2001. március 6-án 13.30 majd 14.30-kor, Tarpa térségében, a beregi ártéri öblözetben, bekövetkezett töltésszakadásokat követõ lokalizációs tapasztalatok egyértelmûen és újból bebizonyították, a vízügyi szervezeteknek rendelkezni kell lokalizációs tervekkel. Az új terv kidolgozását megelõzõen módszertani útmutató készült. A tervezés során több tekintetben annak továbbfejlesztésére is sor került. A terv három egymáshoz kapcsolódó részbõl áll: - Mûszaki leírás - Melléklet sorozat - A terv alkalmazását segítõ kapcsolódó dokumentumok adattára (térképek, elöntési modellezés részletes számítási eredményei) A terv hagyományos módon (papíron) és számítástechnikai keretbe ágyazva készült el. Alkalmazása fõleg számítógépi környezetben hatékony. A terv számítógépi alkalmazása kétféle módon történhet: szövegorientált adatbázisként mûködik vagy ArcView térinformatikai programmal is kezelhetõ. A tervezés és elöntés-modellezés legfontosabb térképi alapját az egyesített magyar–ukrán raszteres és vektorgrafikus M=1:10 000 térképi állomány jelentette. A konkrét térségi lokalizációs megoldások kidolgozását 16 elõre felvett jellemzõ szakadási-elöntési forgatókönyv alapján lefolytatott kétdimenziós elöntés-modellezés támogatta. A felvett forgatókönyvek tartalma a lokalizáció eddigi tapasztalatai és a terület sajátosságai alapján kerültek meghatározásra. A térségi lokalizáció és a települési védelem konkrét feladatainak meghatározása a terv birtokában kétféle módon történhet: a. Ki kell választani azt az elõre felvett elöntési – szakadási forgatókönyvet, amelyik legjobban hasonlít a ténylegesen kialakult szituációhoz. A tényle52



0

TISZAÁGTELEK

(TISZAUJFALU)

DIMICSÕ DO

. CS

BAGOLYSZÁLLÁS

SZERNYE

BARKASZÓ

UR A KJ RN AA J

CS.

RAFAJNAÚJFALU I

N

A

BÓTRÁGY

I

I

I I I I I I I I I I I

I I I I I I I I I I

I

K

I I I I I I I I I I I

6.

DANILOVKA

U

.

BÁTYU

BADÓ

6.a

CS

E

7.

I

YI

I

6.a

TY

GÁ

6.b

K TA PA

.

MAKKOSJÁNOSI NAGYBÉGÁNY CS FÕ

VÁMOSATYA

AI-M

BEREGDÉDA

CSARODA

2.

I I I

SA

2.a

FÕ

CS

JÁND

2.b

AT .

PA FÕ

CSA T.

HETE

I I I

I

I

S RR OO R AR

ÓC

I

HUNYAD

I

AY Y G

FEJÉRCSE

AK

NAGYBORZSOVA

1.b

MACSOLA MÁROKPAPI SZI

M

GERGELYIUGORNYA

1. 1.a

BEREGSURÁNY I

TÁKOS

NAGYBAKTA

ASZTÉLY

I

A AG MM

PA SZI

NAGYMUZSAJ

2.

3.

TISZASZALKA

BEREGSZÁSZ

BEREGDARÓC

3.

GELÉNES

TISZAVID

4.b

1.a

MEZÕGECSE

TISZACSOMA

BADALÓ

1.b SA

SAT .

RZ

4.a

FÕC

1.c

BO

ICZ

DÉD

AI-M

BEREGARDÓ

I CZ

BARABÁS

DÉD

BALAZSÉR

AT.

4.

I I

4.a

KISBÉGÁNY

MEZÕKASZONY

5.c

5.d

. CSARON DA FÕC S

4. TISZAADONY

ZÁPSZONY

5.a KISPAPI

5.b

5.c

KÉTGÚT CS. NYE ZER VE SÕ-S FEL RK E CS

I I

ZA

VADASTANYA

CSONKAPAPI

HETYEN

5.a

FELSÕ-SZERNYE CS .

I I

5.b

TIS

6.b

5.

MÁTYUS TISZAKERECSENY

BEREGSOM

I I

KISHARANGLÁB

I I

5.

I I

LÓNYA

NAGYBAKOS

A ROND -CSA SZIPA

SZALÓKA A

.

6.

(JAROVO)

TISZ

CS

ON

NY ER

ZA

I

IS

CSONGOR

BR

7.

I I I I I I I I I

-T

ESZENY

SZERNYEHÁT

I

DA

I

ON

Z -S SÓ AL

AR

5 Km

NAGYDOBRONY

TISZAÚJFALU

CS

1 2 3 4

KISDOBRONY

CSARONDAHÁT

TISZAÁSVÁNY

IV.

MEZÕVÁRI

HALÁBOR

TARPA

ÁG G S Z ZÁ

2.a TI

GULÁCS

TIS

OS

AM SZ

A SZ

ZA

TIVADAR KISAR

A Beregi magyar-ukrán közös ártéri öblözet lehetséges lokalizációs és késleltetési vonalai Nyíregyháza, 2004.

53

IV.


ges szituáció és a felvett forgatókönyvek közötti eltérések figyelembevételével alkalmazni kell a terv VI.2.1. és a VI.2.2. melléklet sorozat megoldási javaslatait. Így azonnal meghatározható a mûveleti terv tartalma: a lokalizációs vonalak kezelési feladatai, az esetleges kitelepítések sorrendje, az erre rendelkezésre álló idõ településenként, a települések bevédésének lehetõségei, a kitelepítés útvonala, a vízvisszavezetés javasolt helyei. A mûveleti terv ily módon történõ elkészítésének becsült idõszükséglete 2-4 óra. b. Az a) pontban részletezett lépések megtétele után kerülhet sor az elfogadott, elõre kidolgozott lokalizációs mûveleti terv pontosítására (további azonnali modellezéssel), majd az új eredmények gyors azonnali kiértékelésére. Abban az esetben, ha a megfelelõ ismeretek és szoftverek rendelkezésre állnak, a terv adatbázisára és térképi állományaira építve a kiegészítõ pontosító modellszámítások 4-6 óra alatt végezhetõk el. Az új lokalizációs terv akkor fogják szerepét hatékonyan betölteni, ha megtörténik folyamatos karbantartása, és sor kerül jogérvényesítésére.

IV.4 A felsõ-tisza-vidéki elõrejelzõ rendszer fejlesztése 2001-2004 között elkészült az egész felsõ-tiszai vízgyûjtõre kiterjedõ középtávú fejlesztési program, és különbözõ módszertani fejlesztések valósultak meg. A középtávú elõrejelzés-fejlesztési program a rendszer elemeinek azonos ütemû és összehangolt fejlesztését javasolja. A koncepció lényege: megfelelõ idõelõnyû és megbízható figyelmeztetés, riasztás és elõrejelzés csak az információrendszer összes elemének együttes és összehangolt fejlesztésével készíthetõ. Az egyes rendszerelemere kidolgozott fejlesztési program tartalma:

54

−

Romániában a hagyományos földi állomáshálózat megfelelõ sûrûségû, új állomások telepítése nem szükséges. Bõvíteni kell ugyanakkor a magyar román hidrológiai adatcsere tartalmát. Ukrajnában a hagyományos földi állomáshálózat jelentõs bõvítése szükséges.

−

Automata mérõállomásokat elsõsorban a riasztás, figyelmeztetés és ár-vízelõrejelzés idõelõnyének növelése, valamint az idõjárási radar által mért csapadékmezõ kalibrációja érdekében kell telepíteni. Ebbõl kiindulva az automata állomások nagyobb részét a vízgyûjtõ hegyvidéki részén és a felsõ folyószakaszokon kell elhelyezni. Fontos a magassági régiók szerinti egyenletes eloszlás is. A 2001. márciusi felsô-tiszai árvíz


IV.

−

Az idõjárási radarokkal összefüggésben a koncepció javasolja: A teljes vízgyûjtõt lefedõ egységes elvek alapján mûködõ regionális radarmeteorológiai hálózat létrehozását. A Nyíregyháza-Napkor radar cseréjének felgyorsítását és azt, hogy a beruházási program terjedjen ki a hidrológiai alkalmazás-fejlesztésekre is. A hazai és külföldi automata csapadékmérõ hálózat felhasználását radaros csapadékmezõk folyamatos real-time kalibrációjához.

−

A távérzékelés javasolt fejlesztési programja: Be kell szerezni a METEOSAT analóg képek feldolgozását végzõ program új verzióját. Át kell venni az OMSZ-tõl az MSG és NOAA digitális adások alapján készülõ meteorológiai produktumokat.

−

Meteorológiai szolgáltatások fejlesztése: A következõ években az ALADIN modellel kapcsolatban az alábbi fontosabb, hidrológiai alkalmazásokkal összefüggõ fejlesztéseket tervezi az OMSZ: A modell nem hidrosztatikus változatának további fejlesztése, a modell kezdeti feltételeinek pontosítása háromdimenziós variációs analízistechnika (3DVAR) kifejlesztésével és alkalmazásával.

−

A módszertani fejlesztések keretében két csapadék-lefolyás elõrejelzõ modellt is kipróbáltak és továbbfejlesztették az EJEL regressziós modellt. A kipróbált csapadék-lefolyás modellek használhatónak bizonyultak vízállásvízhozam elõrejelzések készítésére. Az elõrejelzések megbízhatósága- az elõzetes várakozásoknak megfelelõen azonban még nem elégíthették ki a pontossági elvárásokat.

−

A felsõ-tiszai árvízi információrendszer mûködtetése és felügyelete, az adatok rendszeres figyelése és értékelése éjjel-nappali diszpécserszolgálatot igényel. Ennek képesnek kell lenni az egyes informatikai részrendszerek folyamatos mûködtetésére, riasztások, figyelmeztetések vételére, értelmezésére és kiadására.

−

A fejlesztési koncepcióban kidolgozott észlelõhálózati, informatikai és módszertani fejlesztések csak hatékony nemzetközi együttmûködés esetén valósíthatók meg. A kivitelezés szervezeti-szabályozási keretei jelenleg nincsenek meg, azokat minél elõbb létre kell hozni.

A módszertani munkák tartalma: A vízgyûjtõmodellezésbe két magyarországi fejlesztésû számítógépes feldolgozásra alkalmas csapadék-lefolyás elõrejelzési modellt vontak be: a VITUKI-ban régebben kifejlesztett folyamatos elõrejelzésre alkalmazott koncentrált paraméterû moNyíregyháza, 2004.

55

56

FELADATOK

ÉRINTETT TERÜLET

ÁRHULLÁM KÉP (Vízszint, vízhozam)

CSAPADÉK

ELŐREJELZŐ MODELL

2

2

3

3

4

4

5

5

6

6

8

8

9

9

10

10

11

11

12

12

13

13

14 NAP

14 NAP

STAT. ALAPU EJEL HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉS

ELŐREJELZÉS

HEGY-ÉS DOMBVIDÉKI VÍZGYŰJTŐK - SÍKVIDÉKI VÍZGYŰJTŐK

7

7

FIGYELMEZTETÉS

CSAPADÉK/LEFOLYÁS MODELLEZÉS

Az árvízelõrejelzés módszertani fejlesztésének koncepciója

ÁLLAPOTFIGYELÉS

TELJES VÍZGYŰJTŐ

KÉSZÜLTSÉGI SZINT I.

KÉSZÜLTSÉGI SZINT II.

KÉSZÜLTSÉGI SZINT III.

1

1

RÖVID-ÉS KÖZÉPTÁVÚ CSAPADÉK ELÕREJELZÉS, RIASZTÁS

IV.




IV.

dellt és az MTA kutatócsoportja által kifejlesztett elosztott paraméterû modellt. Mindkét modell használhatónak bizonyult folyékony halmazállapotú csapadék alapján vízállás-vízhozam elõrejelzések (tetõzés, folyamatos) készítésére, az elõrejelzések - elõzetes várakozásunknak megfelelõen még nem minden esetben elégítették ki pontossági elvárásokat. Mindkét modellt érdemes továbbfejleszteni. A modellezések keretében a Tisza Tiszabecs Tokaj szakaszán vizsgálták a SaintVenant egyenleten alapuló hidrodinamikai modell elõrejelzési célú alkalmazhatóságát is. A módszertani munkák keretében elkészült a többváltozós regressziós elõrejelzõ program új Windows-os alapú verziója (WinEJEL), illetve új grafikus segédletek is készültek.

IV.5 Egyéb külföldi felsõ-tiszai árvízvédelmi fejlesztési programok Az 1998-2001. évi nagy felsõ-tiszai árvizek hatására a vízgyûjtõ külföldi részén is felgyorsult a különbözõ tartalmú árvízvédelmi-katasztrófavédelmi fejlesztési programok kidolgozása, illetve megvalósítása. Ezek egy részét különbözõ nemzetközi szervezetek finanszírozzák, illetve bonyolítják. Néhány olyan program, ami jelentõsebb és a jövõben segítheti a hazai felsõ-tiszai árvízvédekezést. −

Új árvízvédelmi fejlesztési koncepció Ukrajnában: A vázlatterv készítõi ezért egy olyan komplex árvízvédelmi stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy korszerû vízgyûjtõ-gazdálkodási elveken alapuló vízgyûjtõrendezés, hegyi és síkvidéki tározás segítségével mind a vízgyûjtõn, mind a medrekben csökkentik az árhullámcsúcsok magasságát, csökkentve ezzel az árvízvédelmi gátak hidraulikai terhelését. Ugyanakkor helyreállítják és megmagasítják az árvízvédelmi gátakat, figyelembe véve a mértékadó árvíz által támasztott követelmények mellett a 2001. márciusi árvíz nagyságát is.

−

NATO Ukrajna együttmûködés eredményei az árvízvédelem területén: Az 1998 évi katasztrofális események után Ukrajna Katasztrófa-elhárítási Minisztériuma hivatalosan a NATO-hoz fordult segítségért a Kárpát-térségben jelentkezõ árvízkárok elhárítása érdekében. A NATO a kérésnek eleget téve a Partnerség a Békéért program keretében létrehívott egy Szakértõ-


57


IV.

Zsornava

76

Nagyberezna

Jelmagyarázat

81

Elsõ ütemben tervezett víztározók

77

Síkvidéki polderek Vezérszállás

Ökörmezõ

32 24´

Tiszaújlak

94

3

r

Körösmezõ

bo

ye Sze

a sz

Técsõ

Nyíresháza

18´ 17´

Tis z

4´

2

red n

gy

95

os

Kraszna

am

Sz

Túr

Huszt 38

91

1

10 12 Fe

h

a

Nyíregyháza

92

29

Ka

93

Salánk

c

Bor zsa

45

Na

Ilosva

96

90

Tis z

Királymezõ

ág

63

26

25

Dolha Alsóbisztra

Ta ra

Beregszász

64

33

Tis z

a Tis z

65

44

43

te-

50

51a

ke

Vec sa

49

51 Szernye

39

41

57

51b

Munkács

47

Ta la

Latorca

97

Szolyva

67

66

46

g

68

54

r-á

61

40 hé

Ungvári 69

Pláj

Fe

59

Fe

83B

ó

Tu rja

84

g Un

Csap

Második ütemben tervezett víztározók

vika enyo Zsd

Újszemere

Rahó

sz a -Ti ér

9

13

a

A tervezett kárpátaljai árvízi tározók

csoportot azzal a feladattal, hogy állítson össze egy Értékelõ Tanulmányt és terjesszen elõ a gyakorlatban megvalósítható javaslatokat az árvízvédelmi és katasztrófavédelmi rendszerek hatékonyságának fokozására a kárpátaljai térségben. Az elkészült tanulmány a javaslatokat hat fejezetben ismerteti.

58

−

Romániában több jelentõs monitoring fejlesztési projekt is folyamatban van. PHARE CBS forrás terhére 38 automata vízrajzi állomás épül a Felsõ-Tisza romániai mellékágain, a Visón, az Izán és a Túron. A projekt keretében térinformatikai fejlesztések is folynak. Ugyancsak PHARE CBS finanszírozásban a Krasznán is épül 19 hidrometeorológiai és 4 vízminõségi automata állomás. DESWAT projekt (Destructive Water Abatament and Control of Water Disasters) zajlik a Szamoson és a Maroson. A Lápos vízgyûjtõjén (Szamos mellékága) 5 automata állomás, a Maroson a tervek szerint 2005ig 86 automata állomás épül meg. Fontos meteorológiai monitoring fejlesztések zajlanak a SIMIN projekt részeként is. A tervek szerint 6 komplex automata meteorológiai állomás települ a Tisza romániai vízgyûjtõjén.

−

Magyar szempontból is nagy jelentõségû, hogy Nagybánya felett a Rozsály hegységben megépült egy új meteorológiai radar, aminek hatásterülete lefedi a Felsõ-Tisza azon részét, amit a Nyíregyháza napkori radarállomás már nem lát. A 2001. márciusi felsô-tiszai árvíz


IV.

−

Szlovákiában 2001-ben komplex árvíz-elõrejelzés fejlesztési program indult POVAPSYS néven. 2003-ban elkezdõdött a monitoring fejlesztés tervezése.

−

A Felsõ-Tisza ukrán részén, Kárpátalján -a magyar kormánysegélyeken kívül - több elõrejelzés és monitoring projekt folyt, illetve zajlik jelenleg is. Dán kormánysegélybõl elõrejelzési modellfejlesztések zajlanak (MIKE 11 alapon) az Ung, Latorca, Bodrog vízgyûjtõkre. Small TACIS projektbõl megépült egy automata állomás az Ungon Ungvárnál. Magyar szempontból is jelentõs projekt kezdõdött 2003 végén, TACIS finanszírozásban 3 millió Euró értékben. Ennek keretében új elõrejelzési modelleket próbálnak ki, illetve további automata vízrajzi állomásokat építenek.

Nagyon fontos lenne ezen projektek össszehangolása, mert ezzel minden ország további elõnyökhöz jutna és javulhatna a határmenti régiók árvízi biztonsága.


59

A MÁRCIUSI FELSÔ-TISZAI ÁRVÍZ

Recommend Documents