NYITRA STREET CULTURAL CENTRE and

NYITRA STREET CULTURAL CENTRE and ELEMENTARY SCHOOL

HÁZIREND 2009.

1

Intézmény neve:

Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Nyitra Street Cultural Centre and Elementary School

Szabályzat típusa:

Általános iskolai házirend

Intézmény székhelye, címe:

Szombathely, Nyitra u. 15.

Intézmény OM-azonosítója:

036610

Intézmény fenntartója:

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Intézmény vezetője:

Marácziné Joó Éva

Intézményvezető-helyettesek:

Gubián Tamás Győrváry Zsolt

2

Jogszabályi hivatkozás:  

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.)

I. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

II. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie, és be kell tartania. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az ÁMK titkárságán  az ÁMK irattárában  az ÁMK könyvtárában  az ÁMK igazgatójánál  az igazgatóhelyetteseknél  az osztályfőnököknél  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél  a Szülői Közösség elnökénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az igazgatótól, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

3

III. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a tanáraitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik pedagógusának – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  az öltözőt rendeltetésszerűen használja  testnevelés órákon és a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  testnevelés órákon és a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvosi beutalással biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat  szemészet  a tanulók fizikai állapotának mérése  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.  elvégzi a tanulók kötelező oltásait 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 6. Az intézményben és az ÁMK- rendezvényeken, illetve az ÁMK által szervezett intézményen kívüli rendezvényeken minden tanuló részére tilos a dohányzás. Az intézmény területén dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az intézmény igazgatója jelöli ki. Káros élvezeti cikkek árusítása, behozatala, fogyasztása az ÁMK Általános Iskolája által szervezett rendezvényeken tilos. 7. Balesetmegelőzés, baleset esetén teendő intézkedések: A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor szeptember első

4

hetében ismertetni kell. Balesetvédelmi oktatást tart: az osztályfőnök, a fizika, kémia, testnevelés, technika - életvitel és gyakorlati ismeretek, számítástechnika és az idegen nyelvet oktató szaktanár (nyelvi labor). Az iskola munkavédelmi szabályzatának mellékleteként elkészültek a kémia, technika, fizika, testnevelés tantárgyak oktatásának biztonsági előírásai, melyek tartalmazzák a tanulók tanítását szolgáló oktató-nevelő munka tervezésére, szervezésére vonatkozó munkabiztonsági előírásokat. A tanulókat a felsoroltakon kívül oktatásban kell részesíteni társadalmi munka megkezdése előtt, túrák, kirándulások előtt, súlyos balesetek bekövetkezése után. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: * a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia * a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie * minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a magasabb jogszabályok alapján kell elvégezni. Baleset esetén az elsősegélynyújtáson túl a tanulót felügyelő pedagógus, amennyiben szükséges, elkíséri a gyermeket a szakorvosi vagy ambuláns ellátásra, szükség esetén mentőt hív. A tanuló szüleit értesíti a balesetről és annak körülményeiről

IV. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok [Ktv. 40. § (7)–(8) bekezdés, Rendelet 6/A § (2) bekezdés, Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök IV.] 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 2. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.15-kor az udvaron. Az osztálytermekbe reggel 7.30 órától lehet bemenni. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] Rossz idő esetén gyülekező az osztálytermekben van. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 07.45 – 08.30 2. óra: 08.40 – 09.25 3. óra: 09.40 – 10.25 4. óra: 10.45 – 11.30 5. óra: 11.40 – 12.25 6. óra: 12.35 – 13.20

szünet: 08.30 – 08.40 szünet: 09.25 – 09.40 szünet: 10.25 – 10.45(udvari szünet) szünet: 11.30 – 11.40 szünet: 12.25 – 12.35

5

A tanítás reggel 07.45 órától 13.20 óráig tart. A tanítási órákat zavarni nem lehet, a pedagógust és a tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esemény kapcsán lehet. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb 16.30-kor befejeződnek. [Ktv. 40. § (7) bekezdés, Rendelet 9. § (7) bekezdés] 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. [Ktv. 40. § (2) bekezdés] 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni. A tanteremben a 3.szünetben, csak a hetesek maradhatnak. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg az alkalomnak megfelelő öltözetben, külsőségekben. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, tantárgyi felelősök. A heteseket az osztályfőnökök, a tantárgyi felelősöket a szaktanárok jelölik ki. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 10. A hetesek feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 11. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 12. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két tanítási héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 13. A tanteremben tartott utolsó óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. [Ktv. 40. § (7) bekezdés]

6

14. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Nagyobb értékű tárgyat (például ékszert, mobiltelefont, értékes órát), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy a titkári irodában. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. [Ktv. 40. § (8) bekezdés] Az iskolába behozott, megőrzésre le nem adott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Talált tárgyak leadása a titkárságon, a tárgyak őrzésének maximális időtartama 22 munkanap. 15. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani, kábítószerezni tilos. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 16. Tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéb iskolai rendezvények időtartama alatt a mobiltelefon, MP3-, MP4-lejátszó használata tilos. [Ktv. 40. § (8) bekezdés] E pont megszegése esetén az eszköz elvételre kerül, melyet a foglalkozás végén a tanuló visszakap. 17. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúróés vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital,kábítószer, robbanószerek. [Ktv. 40. § (8) bekezdés] Tilos továbbá az iskolában hang és képanyag rögzítése az intézményvezető engedélye nélkül. 18. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során felhívjuk figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül kémia, számítástechnika, technika tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. [Rendelet 6/A § (2) bekezdés] 19. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. [Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök 4.] 20. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden tanuló számára kötelező. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 21. A tanítás nélküli munkanapok felhasználása a Pedagógiai Művelődési Programban megjelenő iskolai hagyományok figyelembevételével kerül elosztásra a diákönkormányzat és a nevelőtestület jóváhagyásával. Minden évben egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. A további napok felhasználását az adott tanévre kitűzött célok figyelembe vételével határozzuk meg.

7

V. Vizsgák eljárási szabályai Osztályozó vizsga A félévi és a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások alól,  kérelmére engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen,  ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a 250 kétszázötven - órát, és részére a nevelőtestület - írásbeli kérelmére - engedélyezheti, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen,  egy-egy tantárgy tanítási óráiról való hiányzása eléri az adott tantárgy óraszámának jogszabályban megjelölt 20 százalékát  az óratervben nem szereplő idegen nyelv egyéni tanulása esetén kérésére  ha magántanulóként végzi tanulmányait A vizsga időpontját az igazgató jelöli ki, erről írásban - legalább két héttel a vizsga időpontja előtt - értesíti a kiskorú tanuló szüleit (gondviselőjét), törvényes képviselőjét. Az osztályozó vizsgán írásbeli és szóbeli vizsgát lehet tenni. A tanulmányok alatti vizsgát (osztályozó-, különbözeti, javító-) háromtagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnökét és tagjait - a megfelelő tantárgyat tanító pedagógusok közül - az iskolai intézményegység-vezető bízza meg. E megbízás csak az adott vizsga időtartama alatt érvényes. Azt a vizsgázót, aki vizsgáját alapos és elfogadható ok nélkül abbahagyja, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája eredménytelen. Ha a vizsga megszakítása indokolt - bejelentés alapján a bizottság dönti el -, a vizsga folytatásának lehetőségéről és módjáról az illetékes vizsgáztató bizottság határoz. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén-a tantárgyak számától függetlenül-elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsga időpontja általában augusztus hónap vége. A pontos időpontot az iskola intézményegység-vezető jelöli ki, melyről írásban értesíti a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét), feltüntetve a tantárgy(-ak)at,, és a vizsga helyét és időpontját. A javítóvizsga lefolyásának módja azonos az osztályozó vizsgával. Különbözeti vizsga Amennyiben a tanuló tanulmányai ideje alatt átvételét kéri az emelt szintű nyelvoktatásba, az adott évfolyam követelményeiről különbözeti vizsgát tesz. A különbözeti vizsga eljárási szabálya megegyezik az osztályozó vizsgáéval. Független vizsgabizottság előtti vizsga Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladta a 250 órát és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsga letételének lehetőségét, a tanuló - a kiskorú tanuló szülőjének aláírásával - kérelmet nyújthat be független vizsgabizottság előtti vizsgára. Ezt a kérelmet a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 22.munkanapig és egyúttal a fent említett engedély magadását követő 3

8

munkanapon belül jelentheti be. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola vezetője a bejelentést 5 munkanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül is kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet 7 mukanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.

VI. Tantárgyi értékelés alóli mentesítés szabályai A tanulót az igazgató mentesíti a tantárgyi értékelés és minősítés alól, ha a tanuló számára további fejlődése szempontjából ez előnyös. A mentesítésre javaslatot tehet a tanító, tanár, szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, kérvényezheti a szülő. Az igazgató minden esetben kéri a tanuló szakvizsgálatát, szülői kérés esetén a gyermekjóléti szolgálat írásos véleményét.

VII. A tanulók jogai és kötelességei [Ktv. 12. § (1) bekezdés c) pont, 40. § (1), (7) bekezdés, 66. § (8) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) bekezdés a), b), d), h) pont] 1. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok viszont csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót. Ugyanakkor a létesítményhasználat, az iskolai rendezvények jogi szabályai már a beíratás után megilletik a tanulókat. [Ktv. 66. § (8) bekezdés] 3. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] Az iskola az előállított terméket nem értékesíti, a tanulót az előállított termékért így díjazás nem illeti meg. 4. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. [Ktv. 12. § (1) bekezdés c)] 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken ünnepélyes ruhában jelenjen meg. [Ktv. 40. § (1) bekezdés] Iskolánkban az ünnepi viselet:fehér ing, sötétkék v. fekete 9

nadrág/szoknya, kék színű egyennyakkendő(Nyitra Utcai ÁMK felirattal). Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a pedagógiai-művelődési programban, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, a lebonyolítás rendjét, valamint szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A munkatervben megjelölt rendezvényeken vállalás szerint illetve beosztás szerint, ünnepélyeken kötelezően az iskola tanulói, dolgozói részt vesznek. 6. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 7. A térítési díjakat minden hó 20. napjáig előre kell befizetni a pénztárosnál. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] 8. Az étkezési térítési díjakat havonta , minden hó 20. napjáig a pénztárosnál kell befizetni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] A befizetés napját az éves munkaterv rendezvény és programterve havonként pontosan közli, mely az intézmény honlapján közzétételre kerül, ezen kívül kifüggesztésre kerül az intézmény hirdetőtábláján. Az étkezéssel összefüggő kedvezményeket a megfelelő jogszabályi előírások alapján határozzuk meg. 9. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló legalább egy nappal előre a gazdasági irodában lemondja. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés b)] A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítés díját a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet minden nap reggel 9.00- ig, mely a következő naptól válik esedékessé. Az étel nem vihető el, helyben kell elfogyasztani. Amennyiben a tanuló befizette az egész havi térítési díjat, és közben iskolát vált vagy hosszantartóan lebetegszik, a térítési díjat az intézmény visszafizeti. 10. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt a Támogatási Szabályzat alapján. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 11. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 12. Az alanyi jogon járó, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő családok ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Az erre vonatkozó igénylőlapok és nyilatkozatok határidőre 10

történő beadásának elmulasztása jogvesztéssel jár. Az eljárási szabályokat az intézmény támogatási szabályzata tartalmazza. Az alanyi jogon nem járó támogatás formái intézményünkben: tankönyvek kölcsönzése az intézmény könyvtárából a meglévő keretszám erejéig, a fenntartó önkormányzat által nyújtott segély formájában. A támogatottak körét az intézmény támogatási szabályzata tartalmazza. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés d)] 13. Az iskola igazgatója minden tanév májusában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről, a szükséges taneszközökről. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés h)] 14. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés h)] 15. A történelmi egyházakkal egyeztetve – heti 2 alkalommal – biztosítva van tanulóink számára a hitoktatás. Vallási, világnézeti meggyőződését mindenki szabadon gyakorolhatja. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 16. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] 17. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] 18. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)] Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés a)]Az első igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök értesíti a szülőt, 10 igazolatlan óra mulasztás esetén az igazgató értesíti a jegyzőt.

11

VIII. Tanórán kívüli foglalkozások [Ktv. 12. § (1) bekezdés c) pont, 40. § (7) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) c),i)] 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 2. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. A foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 3. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás a tanulói jogviszony megkezdésétől a tanulói jogviszony megszűnéséig tart. A könyvtárba a tanulói jogviszony létesítése után lehet beiratkozni. . [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 4. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy az igazgató engedélyezze, és a rendezvény 20 óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra pedagógus felügyeljen. [Ktv. 40. § (7) bekezdés] 5. A napközi otthonba, iskolaotthonos oktatásba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba, iskolaotthonba tanévenként előre minden év április havában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] 6. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót a szülő kérelmére felvesz. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés c) i)] A napközis igényeket az igazgatónak kell benyújtani írásban. A tanuló a napközis foglalkozásokról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben, szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével kezdődnek, és 16.00 óráig tartanak. Szülői igény esetén az iskola 16.30-ig felügyeletet bitosít. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendező osztály végzi. [Ktv. 12. § (1) bekezdés c)]

12

IX. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)–g), 32. § (1)–(3) bekezdés, 33. §] 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés f)] 7. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt,vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 8. A fegyelmező intézkedések formái szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 9. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala,

13

fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] Fentiek az intézmény által szervezett intézményen kívüli rendezvényekre is vonatkoznak. 11. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a közoktatási törvényben előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt a nevelőtestület egyetértésével. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülőnek s el kell juttatni.. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés g)] 12. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója készíti elő. A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanulók szülei, az érintett pedagógusok, az igazgatóhelyettes és a jegyzőkönyvvezető. Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint a tanuló évfolyamától függően az 1-4. illetve az 5-8. osztályosok körében nyilvánosságra lehet hozni. [Rendelet 32. § (1)–(3) bekezdés] 13. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. [Rendelet 33. §] 14. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai: A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azoknak anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. 15. Könyvtári tartozás: Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. A használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 14

A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 25%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve az új tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi megbízott.

X. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége, feladatai A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. Elsődleges és maghatározó tennivaló a prevenció. Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Gyakran elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések kezdeményezése, megtétele. Évente rendszeres, visszatérő feladataink: iskolaérettség, túlkorosok, hátrányos helyzetűek, elvált egyedülálló szülők, nehezen nevelhető gyermekek felmérése; helyzetfeltáró, családlátogatások november 30- ig, nyilvántartások kiegészítése, módosítása, gyanúsan hiányzók alkalomszerű ellenőrzése, iskolai segélyekre javaslattétel, véleményezések a rendszeres nevelési segélyekhez. A megelőzésre, felvilágosításra az alábbi tevékenységekkel törekszünk:  A gyermekek viselkedésének, teljes fejlődésének folyamatos megfigyelése, és a feltűnő változások észrevételezése.  Napközis elhelyezés.  Munkáltató, örömet, sikerélményt jelentő szabadidős programok szervezése.  Felvilágosító előadások, programok fogadása, szervezése, segítése.  Ügyeletek, felügyeletek biztosítása.  A szülőkkel való kapcsolat fejlesztése.  A kirándulásokhoz, táborozásokhoz való részvétel támogatása, segítése.  Javaslat a segítő szervezetek igénybevételére. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

15

a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

XI. Egyéb rendelkezések [Ktv. 14. §, 59. § (5) bekezdés, 62. § (1) bekezdés, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e) pont] 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport stb. [Ktv. 62. § (1) bekezdés] 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. [Ktv. 62. § (1) bekezdés] 3. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. [Ktv. 59. § (5) bekezdés] 4. A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. [Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] 5. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. [Ktv. 14. §, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] A tájékoztató füzetekben a szülő aláírásával jelzi a tájékozódás tényét. 6. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség vezetőjéhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra 22 munkanapon belül érdemi választ kell kapniuk.

16

[Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)] 7. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. [Ktv. 14. §] 8. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. [Ktv. 14. §, Rendelet 4/A § (1) bekezdés e)]

Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény pedagógiai-művelődési programja, minőségirányítási programja, szervezeti és működési szabályzata nyilvánosak. Ezek megtekinthetők az intézmény könyvtárában, az iskolatitkári irodában, az intézmény igazgatójánál. A házirend

nyilvánosságáról fentiek

rendelkeznek.

ZÁRADÉKOK

17

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az igazgató készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a második-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket képviselőik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az igazgatóhoz. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi a szülői közösség véleményét. 5. Az igazgató a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat és szülői közösség egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. Ezzel egy időben az előző házirend hatályát veszti. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői közösség iskolai vezetősége, illetve a fenntartó. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

18

JÓVÁHAGYÁSI, EGYETÉRTÉSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉK:



A HÁZIREND tervezetét a Közalkalmazotti Tanács véleményezte 2009.09. 28-án.

Szombathely, 2009. 09.29.

…………………………. K.T. elnöke



A HÁZIREND tervezetét a Szülők Közössége véleményezte és a 111/1994. MKM rendelet 8. §-a alapján egyetértését adja 2009. 09.21-én .

Szombathely, 2009. 09. 29.



A HÁZIREND tervezetét a Diákönkormányzat véleményezte, és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a és a 11/1994. MKM rendelet 31. §-a alapján egyetértését adja 2009.09.24-én .

Szombathely, 2009. 09. 25.



…………………………. Sz.K. elnöke

……………………………. Diákönkormányzat elnöke

A HÁZIRENDET a nevelőtestület 2009. 09. 28 -án elfogadta.

Szombathely, 2009. 09.29.

…………………………… Igazgató



Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája HÁZIRENDJÉT jóváhagyom.

Szombathely, 2009. október…

…………………………… polgármester

19