NYITRA STREET CULTURAL CENTRE AND ELEMENTARY SCHOOL

NYITRA STREET CULTURAL CENTRE AND ELEMENTARY SCHOOL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2009. 1

Intézmény neve:

Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Nyitra Street Cultural Centre and Elementary School

Szabályzat típusa:

Többcélú intézmény, általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata

Intézmény székhelye, címe:

Szombathely, Nyitra u. 15.

Intézmény OM-azonosítója:

036610

Intézmény fenntartója:

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Intézmény vezetője:

Marácziné Joó Éva

Intézményvezető-helyettesek:

Gubián Tamás Győrváry Zsolt

2

Tartalomjegyzék Bevezetés, általános rendelkezések Az intézmény általános jellemzői Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás Vezetést segítő testületek Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere X. A működés és a létesítmények használati rendje XI. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XIII. Gyermek- és ifjúságvédelem XIV. Az intézményi védő, óvó előírások XV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők XVI. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás XVII. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések XVIII. Reklámtevékenység XIX. Az intézményi iskolai könyvtár működési rendje XX. Egyéb rendelkezések XXI. Záró rendelkezések XXII. Nyilatkozatok Mellékletek I. II. III. IV. V. VI.

3

I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ (cím: Szombathely, Nyitra u. 15. ( a továbbiakban: Intézmény) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiaiművelődési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek 2.1 Általános jogszabályok Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet. 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól. Szombathely Megyei Jogú Város mindenkor érvényes költségvetési rendelete. A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: 2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet. A kerettanterv kiadásáról szóló rendelet. A két tanítási nyelvű oktatásról szóló rendeletek A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény + 138/1992. (X.8.) Korm r. a végrehajtásáról.

4

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM-rendelet. 2.4 Közművelődési tevékenységre vonatkozó szabályok A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény. A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM-rendelet. A közművelődési feladatellátás szakfelügyeletéről szóló 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM-rendelet. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM-rendelet. 2.5 Egyéb jogszabályok A nem közoktatási ágazatba tartozó jogszabályok alkalmazása a Kt. 33. §-ának (12) bekezdése szerint azzal az eltéréssel történik, hogy a nem közoktatási intézményegységek tekintetében is alkalmazni kell a Kt.-nek:  az intézményvezető megbízásáról rendelkező 18. §-ának (7)–(8) bekezdésében,  a működés általános szabályait és rendjét megállapító 37–38. §-ában, 40. §-ának (1)–(3) bekezdésében,  az intézmény vezetőjének feladatairól szóló 54. §-ában,  fenntartói döntést megelőző vélemények beszerzéséről rendelkező 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni:  138/1992. (X. 8.) kormányrendelet: általános iskola, központi irányítás  150/1992. (XI. 20.) kormányrendelet: közművelődési egység 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogot gyakorol. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartójának, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti.

5

A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára kötelező érvényű. 4. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a www.nyitrauamk.hu címen. A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell elhelyezni. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a nevelőtestületi szobában is elhelyezésre kerül. Az intézményigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. Az Intézmény házirendje az intézmény minden osztályteremben megtalálható. Minden új tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják. Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az igazgatóhelyettesektől kérhető. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatai tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, és a szülők számára „Rendezvénynaptár” címmel egy rövidített eseménynaptárt ad közre az intézmény honlapján.

6

II. Az intézmény általános jellemzői 1. Az intézmény adatai Elnevezése:

Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Nyitra Street Cultural Centre and Elementary School

Rövidített neve:

Nyitra Utcai ÁMK

Székhelye:

Szombathely, Nyitra u. 15.

Telephelye:

Szombathely, Nyitra u. 15.

Statisztikai törzsszáma:

425665000

OM azonosító jele:

036610

Számlaszáma:

11747006-15425667

Központi telefonszáma:

94-500-135

Központi faxszáma:

94-500-135

Internet- és e-mail címe:

www.nyitrauamk.hu [email protected]

Bélyegzőlenyomata kör:

Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Szombathely



Hosszú:

Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Szombathely



Általános iskolai intézményegység Kör:

Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája Nyitra Street Cultural Centre and Elementary Schol

Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak:  intézményigazgató,  intézményegység-vezető,  intézményigazgató általános helyettese,  gazdasági vezető,  ÁMK titkár  osztályfőnök (az osztályfőnök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, az Intézmény Titkárságán).

7

2. Az Intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok       

alapító okirat pedagógiai-művelődési program szervezeti és működési szabályzat és mellékletei minőségirányítási program esélyegyenlőségi program házirend éves munkaterv

3. Alapító okirat Száma: 80.989/2009. Kelte: 2009. június 5. 1./

Az intézmény neve, székhelye, telephelye: Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. Nyitra Street Cultural Centre and Elementary School Rövidített elnevezés:

Nyitra Utcai ÁMK

Intézményegységek: 1. Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 2. Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Közművelődési Intézményegysége Telephely: 2./

Törzskönyvi azonosító szám: Az intézmény Magyar Államkincstár Vas Megyei Területi Igazgatósága által meghatározott törzsszáma: 425 665

3./

Az alapítás időpontja: Az alapítás dátuma: 1991. 07. 22. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1956.

4./

Az irányító szerv, illetve az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

5./

A fenntartó neve és címe: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 1-3.

6./

Besorolása: - a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

8

-

7./

az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

Közvetlen jogelődjének törzskönyvi azonosítója, neve, székhelye, adóazonosító száma: 421151-2-25 Antal János Általános Iskola 9700 Szombathely, Antal J. u. 15. 15425667-1-18

8./

Az intézmény körbélyegzőjének felirata: Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ Szombathely Az általános iskolai intézményegység körbélyegzőjének felirata: Nyitra Utcai ÁMK Általános Iskolája Szombathely Nyitra Street Cultural Centre and Elementary School

9./

Az intézmény működési köre: Szombathely város közigazgatási területe. Az Önkormányzat által meghatározott működési körzet keretei között kötelező felvételt biztosító általános iskola. Szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad.

10./

Az intézmény jogállása:

11./

Jogi személyiségű szervezeti egységei:

12./

Az intézmény típusa:

13./

Az intézmény kapacitása:

önálló jogi személy általános művelődési központ OM azonosítója: 036610

A felvehető maximális tanulólétszám: 14./

224 fő

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alaptevékenységi szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény alaptevékenységei: ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG (nyolc évfolyamos) Az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi pedagógiai és művelődési program és helyi tanterv, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési-oktatási intézményeinek feladatellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi. Az önkormányzat a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és a módosított pedagógiai programok megvalósításához a közoktatási törvény által előírt, kötelezően adandó órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja. 2009. december 31-ig alkalmazott szakfeladatok: 14.1 Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 80121-4

Általános iskolai, nappali rendszerű nevelés, oktatás

9

- az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - képességkibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás egy osztályon belüli tanulócsoport keretei között 1-8. évfolyamokon - emelt szintű német nyelvoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között 80122-5

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését– oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült – tanulók integrált ellátása (a 2012/2013. tanév végéig kifutó jelleggel).

80511-3

Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között

92403-6

Diáksport

55232-3

Iskolai intézményi közétkeztetés - az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított étkeztetés, külön szolgáltatási megállapodás alapján

75192-2

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

14.2. Kiegészítő és kisegítő jellegű tevékenysége: - beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően - a közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók iskolai neveléséhez; a tanulók fejlettségi, képesség- és teljesítményvizsgálatához a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele

10

- a lelkileg sérült és emiatt tanulmányi, vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók iskolai neveléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele - segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz a Nevelési Tanácsadó igénybevételével 75195-0

Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként - felnőtt étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján

75195-2

Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek - szülői igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉG 14.3. Ellátandó alaptevékenysége: Művelődési központok, házak tevékenysége - lakóterületi közművelődési tevékenység - lakóterületi sport és szabadidős tevékenység - máshová nem sorolt kulturális és sporttevékenység

92181-5

2010. január 1. napjától alkalmazásra kerülő szakfeladatok: 14.4.

Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG (nyolc évfolyamos) 852 000 1

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - képességkibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás egy osztályon belüli tanulócsoport keretei között 1-8. évfolyamokon

852 011 1

852 012 1

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését–

11

oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült – tanulók integrált ellátása (a 2012/2013. tanév végéig kifutó jelleggel). Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - képességkibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás egy osztályon belüli tanulócsoport keretei között 1-8. évfolyamokon - emelt szintű német nyelvoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között

852 021 1

852 022 1

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam) - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését– oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült – tanulók integrált ellátása (a 2012/2013. tanév végéig kifutó jelleggel).

855 911 1

Általános iskolai napközi otthoni nevelés - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között

855 912 1

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között

855 914 1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855 915 1

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

479 901 1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562 913 1 Iskolai intézményi étkeztetés - az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított étkeztetés, külön szolgáltatási megállapodás alapján

12

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

910 121 1 931 204 1 841 901 1 562 917 1 682 002 1

Munkahelyi étkeztetés - felnőtt étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉG 910 501 1

Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910 502 1

Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931 301 1

Szabadidősport-tevékenység és támogatása

14.5. Kiegészítő tevékenysége: 562 917 2 -

Munkahelyi étkeztetés felnőtt étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján

682 002 2

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

856 099 2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően a közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók iskolai neveléséhez; a tanulók fejlettségi, képesség- és teljesítményvizsgálatához a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele a lelkileg sérült és emiatt tanulmányi, vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók iskolai neveléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz a Nevelési Tanácsadó igénybevételével szülői igény esetén térítés ellenében tanfolyamok szervezése

-

-

-

14.6. Kisegítő tevékenysége: Kisegítő tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: 15./

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat Vállalkozói tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: -

16./

A feladat ellátását szolgáló vagyon: az intézmény használatában lévő, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbiak szerint: a./ a 7583 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 11.618 m2 nagyságú természetben Szombathely, Nyitra utca 15. szám alatti ingatlanvagyon; b./ a leltár szerinti ingóvagyon: - az érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján.

13

17./

A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 29/2004. (VI.30.) számú önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

18./

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a vonatkozó jogszabályok alapján előírt pályázati eljárással Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki.

19./

Az intézmény képviseletére jogosult: az iskola igazgatója, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

20./

Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján történik. Meghatározott feladatok ellátása megbízási szerződéssel, a Ptk. szabályainak figyelembe vételével történik.

Jelen Alapító Okirat érvényes mindaddig, amíg módosítását az alapító szerv nem kezdeményezi. Jelen Alapító Okirat a – 14.4., 14.5., valamint 14.6. pontban foglalt kivételekkel – 2009. július 01. napján lép hatályba. A 14.4., 14.5., valamint 14.6. pontok 2010. január 01. napján lépnek hatályba. Szombathely, 2009. június 5. (: Dr. Ipkovich György :) polgármester Záradék: Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 142/1991. (VI. 27.); 298/1997.(X. 30.); 173/1998. (VI. 4.); 269/1999. (VIII. 26.); 240/2000. (VIII. 31.); 19/2001. (I. 25.); 140/2001. (IV. 26.); ÁMK 272/2001. (IX. 27.); 122/2002 (IV. 25.); 100/2004. (III. 25.), 55/2005. (II. 24.); 108/2005.(III. 31.), 132/2007. (III. 29.), 266/2007. (V. 31.); 28/2008.(I. 31.) és a 315/2008.(VI. 19.) számú határozatai alapján készült. Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 314/2009. (V.28.) számú határozatával hagyta jóvá.

Az intézmény képviselete Az intézményigazgató önálló képviseleti jogosultsággal rendelkezik valamennyi ügy tekintetében. Ennek alapján jogosult az intézményt bármely hatóság, hivatalos szerv előtt és harmadik személyekkel szemben képviselni. Az intézmény vezetője az ügyek meghatározott körében eseti vagy állandó meghatalmazással képviseleti jogosultságát átruházhatja az intézmény általa meghatározott dolgozójára.

14

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások 1. Költségvetési koncepció készítése o a koncepció készítésében résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás,konzultáció o az intézményre vonatkozó koncepció elkészítése(belső számítási anyag) o a koncepció ellenőrzése,korrekciója o a koncepció előterjesztése 2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai  a költségvetési terv kidolgozásában résztvevők szakmai tájékoztatása  javaslat kidolgozása a jóváhagyott szempontok szerint  pénzügyi-számviteli ellenőrzés  tervezet összeállítása  szöveges előterjesztés, indoklás készítése 3. Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe 4. A féléves gazdálkodásról szóló beszámoló készítése(főkönyvi kivonat alapján, előterjesztés) 5. Az éves beszámoló készítése  szakmai tájékoztatás  beszámoló összeállítása  szakmai ellenőrzés  a beszámoló-tervezet és előkészítésében való egyeztetés  a beszámoló leadása (pénzügyi-szakmai ellenőrzés) 4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör:  az intézményigazgató,  igazgatóhelyettesek,  a gazdasági vezető. Az intézményigazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

15

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket. Az általános iskolai intézményegységhez tartoznak az osztálytanítók, szaktanárok, és a napközis csoportok vezetői. A közművelődési intézményegységhez tartoznak a művelődésszervezők. A gazdasági tevékenységet végzők, ÁMK titkár, kézbesítő és kisegítő dolgozók mindkét intézményegység tevékenységéhez kapcsolódóan végzik munkájukat. Az intézményegységek az intézmény stratégiai célkitűzései alapján önállóan végzik munkájukat. Az egységekben dolgozók munkáltatója az igazgató. A munkaszervezés folyamatát az általános iskolai intézményegységben az általános igazgatóhelyettes, a közművelődési intézményegységben a közművelődési igazgatóhelyettes, a technikai dolgozók körében a gazdasági vezető látja el. Az intézményegységek egységes éves munkatervet készítenek, melyhez rendezvénytervet mellékelnek. A munkát félévkor, illetve tanév végén értékelik. 1. Intézményegységek 1.1 Általános iskola Rendelkezésére áll 8 tanterem, számítástechnika, természettudományi, rajz, nyelvi, szaktantermek, tornaterem, a csoportbontás céljára szolgáló kisebb méretű tantermek, az intézményi, iskolai könyvtár. Az intézményegység rendelkezésére áll továbbá a többcélú aula, az ebédlő és a tálalókonyha. Az iskola élén intézményegység-vezető áll, aki egyben az intézmény igazgatója, munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az intézményegységben foglalkoztatott szakmai létszám 18 fő. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Feladata az integráción belül az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6–14 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra.

16

1.2 Közművelődési intézményegység Az oktatáson kívüli időben használhatja az intézmény valamennyi létesítményét és helyiségét. Az intézményegység élén intézményegység-vezető áll. Közvetlen vezetése alá tartozik a művelődésszervező és Diáktanya üzemeltető munkatárs . Feladatkörüket munkaköri leírás határozza meg. Az intézményegységben foglalkoztatott szakmai létszám 2 fő. Az intézményegység tevékenysége egyrészt az intézményen belüli gyermekek, tanulók, másrészt a lakosság művelődését célozza. Feladata az integráción belül: tevékenységszervezéssel segíti az iskola szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Programjával modellt nyújt és ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenésre, szórakozásra. 1.3. Az intézményegységek együttműködésének főbb szabályai           

Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladatokat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza az ÁMK hosszú távra szóló pedagógiai-művelődési programja Az ÁMK igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Éves munkatervben rögzítik a konkrét munkakapcsolatokat, a közös feladatokat, felelősöket. Az intézményegységek irányítói, illetve a gazdasági vezető napi összehangolt tevékenységük érdekében folyamatos munkakapcsolatot tartanak fent. Hetente egyeztető megbeszélést tartanak. Az ÁMK működésének szakmai alapelveit, a tartalmi együttműködését az ÁMK pedagógia-művelődési koncepciója tartalmazza, az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti. Az intézményegységek rendszeres szakmai együttműködést valósítanak meg az igazgatótanács munkáján keresztül, a gyermekvédelmi tevékenység összehangolásával, a mentálhigiénés munkában. Az intézményegységek munkájának összehangolásában az igazgatótanács rendelkezik döntési jogkörrel és végzi az operatív ügyek egyeztetését is. Az intézményegységek vezetői és a gazdasági vezető közötti együttműködést és kapcsolattartást a z ÁMK Számviteli és Pénzügyi Szabályzata tartalmazza. Az ÁMK igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.

17

2. Szervezeti egységek 2.1 Gazdasági csoport Élén a gazdasági vezető áll. A gazdasági csoport a pénzügyi és gazdasági kérdésekben a központi irányítást végző funkcionális szerv. Ellátja a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési (FEUVE) kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. A gazdasági csoport felügyeli a pénzügyi-gazdasági tevékenységet. Tagjai: a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és pénztáros, illetve kézbesítő. Foglalkoztatott létszám 2 fő. A gazdasági csoport irányítja a kisegítő dolgozók tevékenységét : 1 fő karbantartó, 1,5 fő takarító. Tevékenységüket részletesen a gazdasági szervezet ügyrendje, illetve a munkaköri leírások tartalmazzák. 2.2 Minőségirányítási csoport Vezetője határozott idejű megbízását az intézmény igazgatójától kapja. Tagjait egy tanévre szólóan a kiemelt feladatok meghatározása alapján a minőségirányítási vezető javaslatának figyelembevételével az intézményigazgató bízza meg. Feladata:  az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása,  az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása,  a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése,  a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel,  beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése. 2.3 Szakmai munkaközösségek 3. Közvetlenül az intézményigazgatóhoz tartozó, az ÁMK egészére kiterjedően működő szakemberek .Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, feladata különösen:  az intézményegységekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése,  általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása,  tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak,  szociális ellátások számbavétele és intézése az iskolában, figyelemmel kísérése az óvodában,  együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel (ennek érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart),  az intézményegység-vezető intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé.

18

Tevékenységéről folyamatosan beszámol az igazgatónak. Belső ellenőr, feladata különösen:  független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységet végez az intézmény működésének fejlesztése és eredményességének növelése érdekében,  vizsgálatai alapján megállapításokat, ajánlásokat fogalmaz meg az intézményigazgató részére,  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény121/A §-a és a 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet szerinti szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzést, informatikai rendszerellenőrzést végez,  az éves elemi költségvetési beszámolóról megbízhatósági igazolásokat ad,  munkájában befolyástól mentesen, önállóan jár el, tevékenységét közvetlenül az intézményigazgatónak alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg. Rendszergazda, feladata különösen(0,5 fő)  az intézményi számítógépes hálózat működésének biztosítása, folyamatos karbantartása,  számítógépes eszközök (szoftver, hardver) fejlesztéséhez, beszerzéséhez javaslat összeállítása, szükség esetén azok beszerzése,  javaslat készítése a selejtezésre,  programok telepítése, adatmentés.  az intézményi szintű programok, valamint az intézményegységek által szervezett rendezvények technikai feltételeinek biztosítása,  közreműködés a kerületi rendezvényeken,  javaslat összeállítása a műszaki, technikai eszközök fejlesztésére, szükség esetén a selejtezésre,  hang- és videofelvétel készítése az intézményegységek szakmai munkájához,  videofilm készítése az intézmény és az intézményegységek tevékenységéről, szabadidős rendezvényeiről. ÁMK titkár, feladata különösen: ( 1 fő)  központi iktatás és irattározás, postázás,  az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása,  igazgatótanács, szakalkalmazotti, alkalmazotti közösségi értekezletei jegyzőkönyveinek vezetése,  az egységek adminisztrációs munkájának összefogása. Jogállásuk Felettük a teljes körű munkáltatói jogokat az intézményigazgató gyakorolja. Munkájukat az intézmény igazgatója irányítja. Munkájuk tervezése és feladataik ellátása során együttműködnek az intézményegység-vezetőkkel. Az intézményegységet érintő tevékenységükről az egységvezető tájékoztatást kérhet. Feladataikat munkaköri leírás alapján végzik.

19

IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Magasabb vezető és vezetői megbízások, magasabb vezetői munkakör Magasabb vezetői megbízásnak minősül:  az intézményvezetői megbízás,  intézményvezető általános helyettese megbízás,  a közművelődési intézményegység-vezetői megbízás. Magasabb vezetői munkakör:  a gazdasági vezetői munkakör. 1.1 Az intézményigazgató Felel:  az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért;  az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért;  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;  az intézményi számviteli rendért;  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért;  a pedagógiai, közművelődési, gondozó-nevelői munkáért;  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért;  az esélyegyenlőségi programban foglaltak végrehajtásáért  a nevelő és oktató, továbbá a közművelődési munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért;  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért;  a pedagógus, közművelődési középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért;  a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért;

20

  

a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési egység munkáját; a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata:  a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;  szakmai együttműködés irányítása és szervezése az egységek között  az ÁMK pedagógiai-művelődési programja megvalósításának irányítása és szervezése;  a nevelő, oktató, közművelődési munka irányítása és ellenőrzése , az intézményegységek tevékenységének koordinálása;  az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása;  az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiaiművelődési program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása;  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával;  gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás;  gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szakalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázat elbírálását az intézményegység-vezető egyetértésével végzi;  ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményegység-vezetői beosztások tekintetében;  eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben;  kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat;  megküldi a fenntartónak a minőségirányítási program évenkénti értékelését, és gondoskodik az értékelés nyilvánosságra hozataláról;  kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez;  gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok

21

 

ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

1.2 Hatáskörök átruházása Az ÁMK igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik:  a közalkalmazottak feletti munkáltatói, valamint  a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá  a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Az ÁMK igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből  

az intézmény közművelődési ügyekben való képviseletét a közművelődési igazgatóhelyettesre; az intézmény gazdasági-pénzügyi kérdésekben való képviseletét a gazdasági vezetőre.

Gazdálkodási jogköréből  Korlátozott gazdálkodási jogkör gyakorlását az intézmény Számviteli és Pénzügyi Szabályzatában foglaltak szerint az intézményegység-vezetőkre. A munkáltatói jogköréből  A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével az egyéb munkáltatói jogkört az intézményegység-vezetőkre és a gazdasági vezetőre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. A munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését  a gazdasági vezetőre. 2. Az intézményigazgató szakmai, valamint gazdasági-pénzügyi általános helyettese Az ÁMK igazgatójának általános szakmai helyettese az általános igazgatóhelyettes. A helyettesítést a következők szerint látja el:  az ÁMK igazgatójának akadályoztatása esetén – a gazdasági és pénzügyi feladatok kivételével – gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörében tart fenn;  az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató

22

rendelkezése szerint látja el. Feladat- és hatásköre az általános helyettesítésen kívül például:  javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi az állásfoglalások megvalósítását;  irányítja és összefogja az ÁMK belső továbbképzését;  szervezi és irányítja az iskolai könyvtár működését. Az ÁMK működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézményigazgató helyettese a gazdasági vezető. 3. Az igazgatóhelyettesek  Vezetői megbízatásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogok gyakorlásában az igazgatótanács részt vesz.  Kinevezésük a hatályos munkajogi szabályozók alapján történik.  Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet.  Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szerveihez, illetve, amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségeinek a hatáskörébe. A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és a közalkalmazotti egyeztetéseknek.  Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.  Végzik a gazdálkodás terén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint az intézmény Munkavédelmi Szabályzatában, Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat, ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézmény működési szabályzatában foglaltak szerint.  Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, a gazdasági vezetőhöz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit.  Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. Az általános igazgatóhelyettes jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügyigazgatási feladatokat, felelős az általános iskolai intézményegység pedagógiai munkájáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működéséért, az esélyegyenlőségi program megvalósulásáért a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért. A közművelődési igazgatóhelyettes koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat. Gondoskodik működési területén a lakóhelyi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről.

23

4. Szakmai munkaközösség-vezető Jogállása: Megbízását a szakmai munkaközösség kezdeményezésére az intézményvezetőtől kapja. A megbízás az intézményben kialakított gyakorlat szerint 3 évre szól, és többször is meghosszabbítható. Heti egy óra kedvezményben és munkaközösség-vezetői pótlékban részesül. Feladata különösen:  az iskolai intézményegység vezetésének szakmai, módszertani kérdésekben történő segítése érdekében a munkaközösség munkájának megszervezése és irányítása;  a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek kiemelt kezelése;  a munkaközösség szakterületét érintő javaslatok kidolgozása;  a munkaközösség részvételének előkészítése az iskola szakmai munkájának – éves terv szerint folyó – belső ellenőrzésére;  a pedagógusok szakmai segítésével kapcsolatos lehetőségek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása;  évente szakmai fejlesztési terv készítése (saját munkaterv);  továbbképzési javaslatok megfogalmazása;  helyi tanterv, időtervek elkészítése;  szakmai ellenőrzés végzése: óralátogatások, adminisztráció;  országos és helyi mérések eredményeinek elemzése, feladatok meghatározása;  tanulmányi versenyek lebonyolítása;  javaslattétel eszköz- és könyvtárfejlesztésre;  szakszertár gondozása;  pedagógusértékelésben való közreműködés;  kapcsolattartás a kerületi/ megyei Pedagógiai Szolgáltató Központtal. 5. A gazdasági vezető jogállása, feladat- és hatásköre Jogállása: Határozatlan idejű magasabb vezetői munkakör ellátására szóló kinevezését az intézményigazgatótól kapja, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja felette. Gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az ÁMK igazgatójának helyettese. Az ÁMK gazdasági csoportjának, valamint az épületfenntartás egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját közvetlenül az ÁMK igazgatója irányítja és ellenőrzi. Felelős:  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben és a 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben részletezett feladatok jogszabály szerinti ellátásáért,  a számviteli, a beszámolási, könyvvezetési és az egyéb gazdálkodással összefüggő, jogszabályokban előírt feladatok szakszerű ellátásáért. Feladatai:  számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényes 24

        

intézkedéseket tesz az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával és ellenőrzésével, a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, és azt ellenőrzi; gazdasági és pénzügyi kérdésekben képviseli az intézményt külső szerveknél; irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági hivatal munkáját, valamint az intézmény biztonságos üzemelésével kapcsolatos feladatokat; irányítja, szervezi a felújítási és karbantartási feladatokat; irányítja a költségvetés, a gazdálkodási terv, a beszámolók adatszolgáltatások elkészítésében, a leltározás és a selejtezés munkálatait, és közreműködik bennük; kidolgozza az intézmény belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati rendet; ellenjegyzési, érvényesítői , munkáltatói jogkört gyakorol; az ÁMK igazgatója által átruházott hatáskörben ellátja a munka- és tűzvédelmi felelős közvetlen irányítását; felügyel az intézményhez befolyt pályázati pénzekkel kapcsolatos ügyintézésre; tevékenységéről az ÁMK igazgatóját folyamatosan tájékoztatja.

6. Beosztott közalkalmazottak jogállása, feladat- és hatásköre Jogállásuk: A munkáltatói jogkört az intézményigazgató, a közvetlenül gyakorolható jogkört a közvetlen felettes vezető gyakorolja. Feladatuk: A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatásról szóló törvény 19. §-a, valamint az 1. számú mellékletének harmadik rész 6. és 8–9. pontja határozza meg. Feladataikat az intézmény pedagógiai-művelődési programja és az annak részét képező iskolai helyi tanterv alapján látják el. Külön megbízásaik az iskolában:  osztályfőnöki,  diákönkormányzatot segítő,  munkaközösség vezetői megbízás. Az iskolai vezetés munkáját az ÁMK titkár segíti. Főbb feladatai ezen területen:  tanügy-igazgatási szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés;  vezeti a tanulók nyilvántartását, kiadja az iskolalátogatási bizonyítványokat;  előkészíti az igazolatlanul mulasztó tanulóval kapcsolatos jelentéseket;  gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról;  nyilvántartja a pedagógusigazolványokat;  kezeli a diákigazolvány-igénylő lapokat;  közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben;  intézi az iskola ügyiratkezelését;  vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit. A közművelődési szakemberek feladatmegosztásuk szerint a közművelődési igazgatóhelyettes közvetlen irányításával programokat szerveznek a gyermekek és felnőttek részére, segítik a civilszervezeteket, tartós közösségeket, sajtóreferensi, propaganda- és dekorációs tevékenységet látnak el.

25

Az ügyintézők feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló intézése, amelyet munkaköri leírás vagy felettesük ügykörükbe utal. Felelősek a munkakörükbe tartozó tevékenységekért, a vezetők által megszabott feladatok határidőn belüli érdemi elintézéséért, végrehajtásáért, amelyről kötelesek feletteseiknek folyamatosan beszámolni. Ismerniük kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a munkavégzéshez szükséges. A technikai alkalmazottak felett a közvetlenül gyakorolható jogok a gazdasági vezetőt illetik meg. Munkájukat a felettesük utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza. 7. Helyettesítési rend  Az intézményigazgatót távollétében-az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével- az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben a helyettesítést a gazdasági vezető látja el.  Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott ÁMK igazgatói hatásköröket is.  Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a közművelődési igazgatóhelyettes feladata.  A közművelődési igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.  Az igazgató és a helyettesek akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a gazdasági vezető feladata.  Pályázat eredménytelensége esetén az intézmény vezetését az általános igazgatóhelyettes látja el.  Tartós távollétnek minősül a 22 munkanapot meghaladó távollét. A gazdasági vezető tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésről az igazgató intézkedik írásban. 8. Kiadmányozási jogkör Az ÁMK nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményigazgató általános helyettese írja alá. A gazdasági és pénzügyi vonatkozású ügyiratokat – a helyettesítés rendje szerint – a gazdasági vezető írja alá. A szakmaiegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó intézményegység szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre,a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. A közművelődési intézményegység vezetőjének aláírási jogköre az egység tevékenységi körén belül létesített megbízási szerződések, felkérések, terembérleti szerződések, aláírására is kiterjed

26

Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági vezető. Az 50 000 forint feletti kötelezettségvállalásnál az ÁMK igazgatója ír alá a gazdasági vezető ellenjegyzésével. 50 000 forint alatt a gazdasági vezető ír alá. Pénzfelvétel, banki forgalom körében a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A négy aláíró: igazgató, 2 igazgatóhelyettes, gazdasági vezető. Minden esetben az egyik aláíró az intézmény igazgatója, tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes. Pénzfelvétel, banki forgalom terén, csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézetben bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. Kötelezettségvállalás: igazgató Utalványozás: igazgató, tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes Ellenjegyzés: gazdasági vezető Érvényesítés: gazdasági vezető, illetve az általa megbízott pénzügyi végzettségű ügyintéző

27

V. Vezetést segítő testületek

1. Az igazgatótanács Az igazgatótanács összetétele és választása Vezetője: az intézményigazgató. Tagjai:  az igazgatóhelyettesek,  a gazdasági vezető,  a minőségirányítási csoport vezetője,  a szakszervezet részéről egy fő,  a közalkalmazotti tanács részéről egy fő, A képviselettel rendelkező munkahelyi szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács maga dönt a delegálás módjáról. Az igazgatótanács intézményegység által választott tagjainak megbízása egy évre szól. Visszahívásukra a megválasztásukra vonatkozó szabályok érvényesek. Jogköre Dönt:  az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről,  az intézményegység-vezetői megbízásról az előírt vélemények megtárgyalása után,  az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról. Állást foglal:  az intézményegységek feladatainak összehangolásáról,  az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról,  mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér. Véleményezi:  a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat, intézményi szintű jutalmazások),  az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát,  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket,  javaslattevő jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésre. Feladata

28

Feladata az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítésében:  dönt az összalkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról, napirendjéről,  véleményezi az előterjesztéseket, állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az intézményegységek nevelőtestületei, illetve szakalkalmazotti értekezlete által delegált tagokból álló előkészítő bizottság végez. Működése Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – félévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok egyharmada az okok megjelölésével indítványozza, illetve ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha a tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz és a megbízás visszavonásához az igazgatótanács teljes létszámának legalább kétharmada – titkos szavazás keretében adott – igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az igazgatótanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg. 2. A Vezetői Tanács Az intézmény vezetését közvetlenül segítő, operatív szerv. A vezetők közötti információ-átadás egyik színtere. A Vezetői Tanács összetétele Vezetője: az ÁMK igazgatója. Tagjai:  igazgatóhelyettesek  gazdasági vezető A vezetői tanács üléseire a témától függően meghívást kapnak a munkaközösség vezetők és a diákönkormányzatot segítő tanár. Feladat- és hatásköre  

Véleményezi a szakalkalmazotti értekezlet és az igazgatótanács elé kerülő előterjesztéseket, javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervére,

29

  

megállapítja saját üléstervét, véleményezi a kibocsátásra kerülő belső szabályzatokat és igazgatói utasításokat a közalkalmazotti tanács véleményének megkérése előtt, állást foglal a kitüntetési javaslatok felterjesztéséről, a munka- és tűzvédelem területén jelentkező feladatokról, valamint az operatív döntést igénylő egyéb kérdésekről.

A Vezetői Tanács működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg. Üléseit minden hó utolsó péntekén tartja, emellett rendkívüli intézkedést igénylő ügyekben. 3. A szakalkalmazotti értekezlet Nevelési-oktatási, gondozói-nevelési és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. A szakalkalmazotti értekezlet összetétele Vezetője: az ÁMK igazgatója. Tagjai:  az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő, valamint az ÁMK munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nyugdíj mellett foglalkoztatott közalkalmazottak. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök Szakalkalmazotti munkakörök:  a vezetői beosztások  a tanár, tanító, napközi otthonos nevelő, könyvtárostanár,  közművelődési szakalkalmazott, . Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör:  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az ÁMK munkáját segítő más felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök: 

rendszergazda.

Jogköre Döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény pedagógiai-művelődési programjának elfogadása;

30

        

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása; az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása; az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően; az intézményi szintű házirend elfogadása; az intézményi minőségirányítási program elfogadása; a minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelése. az esélyegyenlőségi program végrehajtásának évenkénti értékelése

Véleménynyilvánítás és javaslattétel A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 22 munkanapon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak. Működése A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a művelődési év indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. 4. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösség összetétele

31

Vezetője: az intézményigazgató. Tagjai: az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Jogköre Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet összalkalmazotti értekezleten gyakorol. Az alkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. Működése Évente egyszer, a művelődési év indításakor az ÁMK igazgatója tájékoztatást ad az összalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Össze kell hívni az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 5. Nevelőtestület Vezetője az általános igazgatóhelyettes. Tagjai: Az általános iskolai intézményegység alapfeladatainak ellátására létesített munkakörök dolgozói. A nevelőtestület dönt:  az intézményi pedagógiai-művelődési program részét képező iskolai pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadásában,  az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának elfogadásában  az iskola éves munkatervének elkészítésében,  az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában,  a házirend elfogadásában,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában,  a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásában,  az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapításában a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével,

32

  

a tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában, jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az intézményegységvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,  az iskolai felvételi követelmények meghatározásánál,  az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésénél,  külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a Kt.-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján a szakmai munkaközösségekre ruházza  a tantárgyfelosztás előtti  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos  valamint az iskolai követelmények meghatározásához biztosított véleményezési jogkört. A szakmai munkaközösségek a féléves és az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület összehívása  évente háromszor – tanévnyitó, félévi és évzáró – nevelőtestületi értekezlet,  havonta egy alkalommal munkaértekezlet,  évi két alkalommal nevelési értekezlet céljából történik. Szükség esetén az évfolyamokon tanító pedagógusok részére felső tagozati, illetve alsó tagozati értekezletet hívhatnak össze.

A pedagógusok tevékenységére vonatkozó elvi szabályozók:  A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény,a közalkalmazotti tv., az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási 33

      



tervek, a 138/1992- es (X.8.) Korm. rendelet, az SZMSZ, valamint a Kollektív Szerződés tartalmazzák. A pedagógus munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik, amelyet minden tanév megkezdésekor a munkatervben meghatározott időpontban a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre átad. Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két tanítási héten belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását a tanulóknak előre jelzi. A tanórai helyettesítéseket az igazgatóhelyettes beosztása alapján kell ellátnia. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a 138/1992-es Korm. rendelet szerint jár illetménypótlék. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás, vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, amelyet a munkaközösségek előzetesen véleményeznek. A megbízás, kijelölés általános elvei.  megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen,  szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség,  az önkéntesség elve és a feladat-ellátási kötelezettség összeegyeztetése,  az arányos terhelés figyelembevétele. Főbb megbízatások  osztályfőnöki: kijelölés alapján  munkaközösség vezetői: választásos megbízással  diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízással (a tanulók választása alapján)  gyermek- és ifjúságvédelmi munkakör: felkérés alapján  szakkörvezetői, énekkar vezetői, ISK elnök:felkérés és megbízással  szakleltár felelős:kijelölés alapján  munka- és tűzvédelmi felelősi: megállapodással

6. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottsága Feladata: a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és döntéshozatal. A Fegyelmi Bizottság állandó tagjai:  az igazgató  az igazgatóhelyettes,  a gyermekvédelmi felelős; változó tagjai:  a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A Fegyelmi Bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni.

34

7. Szakmai munkaközösségek Az azonos műveltségi területen dolgozó pedagógusok munkájuk szakmai minősége és módszertani fejlesztésére, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézmény vezetője bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény szakmai munkaközösségei összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük, kapcsolattartásuk rendjét. Munkájukat éves munkaterv szerint végzik. A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is részt vehet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség:  gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről;  dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról;  dönt a belső továbbképzések programjáról;  dönt az iskolai tanulmányi versenyek programjáról;  javaslatot tesz eszközfejlesztésre, tankönyvhasználatra;  háromévente munkaközösség-vezetőt választ. Az intézmény szakmai munkaközösségei és kiemelt feladataik Alsós és napközis munkaközösség      

szakkörök műveltségi versenyek, vetélkedők iskolai ünnepélyek, megemlékezések felkészítés a tanulmányi versenyekre továbbképzések szabadidős tevékenységek

Kéttannyelvűs munkaközösség    

felkészítés a tanulmányi versenyekre nyelvvizsga-felkészítés idegen nyelven tartott műsorok nyelvi tábor szervezése 35

  

európai uniós projekteken való részvétel külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása továbbképzések

Osztályfőnöki munkaközösség      

az osztályfőnöki munka szakmai, módszertani feladatai a tanórán kívüli tevékenységek (múzeum-, színház-, hangverseny-látogatások) szervezése, segítése tanulmányi kirándulások koordinálása kapcsolattartás, együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel felvilágosító, prevenciós előadások szervezése továbbképzések

8. A tanulók közössége és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség maximális tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, angol nyelven tanított tantárgyak órái). A tanulócsoportok bontását a pedagógiai-művelődési programban leírtak szerint a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanuló egyéni üteme szerinti haladás indokolhatja. A tanulók nagyobb közössége A tanulók nagyobb közösségének tekintendő az egy évfolyamra járó tanulók csoportja. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösség legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyben az iskola tanulói vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 10 nappal nyilvánosságra kell hozni.

36

A diákközgyűlésen az intézményvezető, illetve az intézményegység-vezető és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a vezetőknek 22 munkanapon belül választ kell adniuk. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézmény igazgatója, az intézményegység vezetője kezdeményezi. A diákönkormányzat és működése A tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az ÁMK az általános iskolai intézményegységen keresztül biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a nevelőtestület hagyja jóvá. A nevelőtestület véleményezi a Diákönkormányzat működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználását.  A diákönkormányzat képviselője részt vesz a nevelőtestületi értekezleten, és az őket érintő kérdésekben az igazgatótanács ülésein. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai DÖK-öt segítő tanár is érvényesítheti. A DÖK egyetértési jogot gyakorol:  a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;  a házirend elfogadásakor. Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja ki. A DÖK évente 1 főt delegál a városi diákönkormányzatba. A DÖK-öt segítő tanárt az intézményigazgató bízza meg a feladat ellátásával, a tanulók választása alapján . Az iskolai diákönkormányzat pedagógus megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály-diákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, az intézményegység-vezetőt.

37

VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje

1. Az együttműködés elvei Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az intézmény vezetője és a helyettesek, kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések… Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei   

igazgatótanács szakalkalmazotti értekezlet alkalmazotti közösségi, összalkalmazotti értekezlet

38

VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi  az igazgatóhelyettesek és  a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei:  beszámoltatás és  célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban, valamint beszámolásnak minősül az is, ha az ÁMK vezető testületi szerve az intézményegység tevékenységét vagy annak részterületét értékeli. Az ÁMK intézményegységeinek programjairól írásos szakmai beszámoló készül.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 2.1 Az általános iskola intézményegységben Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének részletes leírását. 2.1.1 A belső ellenőrzés céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az igazgató, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján.

2.1.2 A belső ellenőrzés területei és tartalma Az intézményben folyó nevelő-oktató munka egésze. 2.1.3 A belső ellenőrzés tervezése, elrendelése A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményigazgató felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga 39

területén. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 2.1.4 A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, és ez kerül ütemezésre az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti  a szakmai munkaközösség,  az érintett pedagógus,  a szülői munkaközösség, amelyet az igazgat engedélyez, Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. 2.1.5 A belső ellenőrzés formái, módszerei     

óralátogatás óraelemzés beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése

2.1.6 Az ellenőrzésre jogosult személyek    

az intézmény vezetője az általános igazgatóhelyettes (saját osztályukban) az osztályfőnökök felkérésre külső szakértő

Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévzáró értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik.

40

2.4 A szakmai munka ellenőrzése a közművelődési egységnél Az ellenőrzés kiterjed:  a közművelődési rendezvényekre, előadásokra,  a tanfolyami és klub kisközösségekre,  az intézményhasználó civilszervezetek küldetésük szerinti helyhasználatára. Az ellenőrzést minden területre kiterjedően, az igazgató a közművelődési intézményegységvezető, a tanfolyamok ellenőrzését a munkakörük szerint illetékes művelődésszervezők végzik. Az ellenőrzés módszere:  személyes tapasztalatszerzés (program és tanfolyami óralátogatás),  munkanapló-ellenőrzés. Az ellenőrzés éves munkaterv szerint történik, rendjét úgy kell kialakítani, hogy egy művelődési évad során valamennyi csoport foglalkozása meglátogatásra kerüljön. Az ellenőrzések tapasztalatait ellenőrzési naplóban (a tanfolyamokét a munkanaplóban aláírással is igazolva) kell rögzíteni, amely a feltárt hiányosságokat, a kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatokat, intézkedéseket is tartalmazza.

41

VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 1. A szülői szervezet az általános iskolai intézményegységben A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A csoportok, osztályok szülői szervezeteit az egy csoportba, osztályba járó tanulók szülei alkotják. A csoportok, osztályok szülői szervezetei a szülők köréből képviselőt választ. A csoportok, osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az iskola szülői szervezetébe az osztályok szülői közösségei képviselőt delegálnak. Az iskolai szülői szervezettel az igazgatóhelyettesek tartanak kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 2. A szülői szervezet részére biztosított jogok   

dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban

3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezet osztályképviselőit az igazgató a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 3.1 A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.1.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök.

42

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az intézményegység-vezető, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 3.1.2 A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A pedagógusok heti egy fogadóórát tartanak saját kijelölésük szerint, melyről a tanév kezdetekor írásban tájékoztatják a szülőket. 3.2 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, negyedévkor és háromnegyedévkor írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Félévkor a félévi értesítő, év végén a bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése betűvel, és számmal történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. A szülő aláírásával igazolja, hogy tájékozódott a tanuló részére történt bejegyzésekről.

43

IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 1.1 Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az ÁMK széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a városi és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. 1.2 A kapcsolattartás formái és módjai      

közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

1.3 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel:  a fenntartóval,  a többi közoktatási intézménnyel,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  a gyermekjóléti szolgálattal,  a nevelési tanácsadó szolgálattal,  a TKVSZRB-gal  a családsegítő központtal,  a történelmi egyházak szervezeteivel, 44

 

az intézmény támogató alapítványával, egyéb szervezetekkel (például rendőrség).

1.4 Az intézményegységek kapcsolatai Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Az iskolában  az óvodákkal, a közművelődési intézményekkel  a Pedagógiai Szolgáltató Központtal  az iskolai egészségügyi ellátásban részt vevőkkel  középiskolákkal a beiskolázással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan  a kerületi szakmai fórumokkal a szakmaimunkaközösség-vezetők tartanak kapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az intézményi gyermekvédelmi felelősön keresztül történik. A közművelődési egység  a város közművelődési intézményeivel (AGORA, Oladi ÁMK), továbbá a rendezvények lakóterületi lebonyolításhoz a civil szervezetekkel, az Általános Művelődési Központok Országos Egyesületével, Szerzői Jogvédő Hivatallal. A gyermekkorosztály szabadidős tevékenységének szervezésében, valamint a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységekben kapcsolat van a települési iskolákkal, óvodákkal. A kapcsolatot a tevékenységi területük szerint illetékes szakalkalmazottak tartják. A közösségi művelődés, a társas élet szervezése, az ifjúságvédelem körében kapcsolat áll fenn a települési társadalmi szervezeteivel, a családsegítő központtal. A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

45

X. A működés és a létesítmények használati rendje

1. Általános szabályok:      

Az intézmény épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától 21.00 óráig van nyitva. Az ÁMK igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A reggeli nyitás után (a karbantartó nyit) az épületbe a beosztásuk szerint munkát végzők léphetnek be. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 15.45 óra között. A tanulók hivatalos ügyeiket az iskolatitkári irodában a 3. szünetben intézhetik. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az ÁMK igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a nyilvánosságra hozza. A közművelődési programok idejére a nyitvatartási idő a programtervnek megfelelően zajlik. Az épületet a portaszolgálatos zárja.

2. Az általános iskolai intézményegységre vonatkozó külön szabályozók: A tanév beosztása a mindenkori miniszteri rendelet alapján történik, ez határozza meg a szorgalmi időt is, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével.  

  

A reggeli ügyelet legkorábban 6.30 órakor kezdődik és 7.l5- ig tart. A reggeli ügyeletre jelentkezett gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30. órától 7.15 óráig, a tanuló tanítási óráinak végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanítás kezdete 7 óra 45 perc. A tanítási óra átlagosan 45 perces. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A pedagógust és a tanulót a tanítási óráról kihívni nem lehet. A közleményeket az iskolarádión a tanítás kezdete előtt és a szünetekben kell tudatni a tanulókkal. Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített felhasználásra vonatkozó pedagógus igényeket az általános igazgatóhelyettesnek 3 munkanappal előbb be kell jelenteni. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletnek megfelelően kell az elméleti tanítási órákat megszervezni. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg. A folyosókon és az aulában 7.15 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt - az ebédlőben tanári ügyelet működik. A 20 perces szünetet az udvaron kell tölteni. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát 46

tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.  A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. Egyéni távozásra az osztályfőnökök adnak engedélyt. Az ügyeletes pedagógus feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.  A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt.  A szervezett foglalkozáson kívüli időben az épületben és az udvaron a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik

2.1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét,  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 2.2 A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 7.45 órától 13.20 óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2.3 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10-15-20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az

47

3. óraközi szünetet a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! 2.4 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményegységvezető-helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 3. A közművelődési intézményegységre vonatkozó szabályozók:    

A programok időtartamára az ügyeletet a közművelődési igazgatóhelyettes beosztása szerint látják el A rendezvények, programok előtt két héttel az elkészített tervezetet egyeztetik a gazdasági vezetővel a pénzügyi és technikai létszám igénybevétele miatt Elkészítik minden tanév október 31-ig az intézmény épületében használt helyiségek órarendjét Kiemelt figyelmet fordítanak az intézmény technikai felszerelésének rendeltetésszerű használatára különös tekintettel arra, hogy a programokon külső személyek is részt vesznek

4. Az intézmény munkarendje 4.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetők beosztott munkarendje a munkatervben található. 4.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az intézményegység-vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.

48

4.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. 4.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét közvetlen felettesük állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket. 4.5 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 5. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 5.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek 49

kezdeményezhetik az igazgatóhelyettesnél. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 5.1.1 A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskör történik. Napközi otthon - a szülők kérésétől függően - minden évfolyamon működhet. Szervezése az 1-8. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja elsősorban az évfolyamok szerinti működtetés, az 5-8 évfolyamon a létszámok függvényében ettől eltérhet. Az őszi, téli és a tavaszi szünetekben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók az igénybe vevők számától függően. Az őszi, téli és a tavaszi szünetben a tanulólétszám 5 %-a jelentkezése esetén felügyeletet biztosítunk. A napközi otthon a szorgalmi idő alatt működik. A nyári szünetben városi napközis tábor üzemel. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik. A szülők kérésére a napközi befejezését követően 16.30 óráig összevont ügyeletet lehet szervezni. A napközi otthon éves munkaprogramjában határozza meg a következő feladatokat:  múzeumlátogatás vagy kiállítás megtekintése  mozi, színházlátogatás  aktuális ünnepekre munkadarabok készítése (Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák Napja stb.)  városi rendezvényeken a napközisek munkáival való részvétel (rajzok, munkadarabok) Az ebédelés 11 óra 30 perctől 14 óra 45 percig tart. A napközis foglalkozások rendje:  a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka  közös ebédelés, levegőzés, pihenés  egységesen 14.30 órakor kezdődik a tanulási idő A tanulószobai foglalkozások rendje:  önálló ebédelés a tanórák után  14.00 órától 16.00 óráig tanulási idő

50

5.1.2 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 5.1.3 Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményegységvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5.1.4 Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. 5.1.5 A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. 5.1.6 Felzárkóztató foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozást az intézményegység vezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében – egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára – a szaktanárok vezetésével történik.

51

5.1.7 Tanfolyamok A szülők, tanulók igényei alapján a lehetőségek szerint szervezi az iskola. A részvétel írásbeli szülői jelentkezés, kötelezettségvállalás alapján történik, mivel a tanfolyam önköltséges. Meghirdetés: szeptember 10-ig. Jelentkezés: szeptember 20-ig. A tanfolyamok október 1-jétől május 30-áig tartanak. 5.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 5.2. 1 Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a munkaközösség-vezető irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező. 5.2.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 5.2.3 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább 22 munkanappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 52

5.2.4 Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. 5.2.5 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei, a diákkörök, szakkörök egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 5.2.6 Erdei iskolai program A 2–5. évfolyamon az osztálytanítók erdei iskolai programot szervezhetnek, ha a szülők ezt indítványozzák. A szülő nyilatkozik arról, hogy vállalja a költségek megfizetését. Az iskola munkaterve rögzíti, hogy mely időintervallumokban szervezhető a program. Indulás előtt két héttel a program szervezője köteles szakmai (oktatási-nevelési) programot, költségvetést bemutatni a vezető helyettesnek. A program vezetője (osztálytanító, osztályfőnök) a hazaérkezés után két héttel számol el a költségekkel, illetve teljes körű írásbeli beszámolási kötelezettsége van az intézményegység-vezető felé. 6. Az ÁMK létesítményei használatának rendje 6.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az ÁMK intézményegységei az elhelyezésükre szolgáló létesítményeket és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. Az ÁMK aulája közös színtere a közös intézményi rendezvényeknek. A tornaterem az iskolai foglalkozási időben iskolai célokat szolgál, egyébként a közművelődési intézményegység részére lehetőség van egyéb hasznosításra. Az ÁMK helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik. Az iskola létesítményeit, helyiségeit a tanulók csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Ez alól az igazgató adhat mentesítést. Az intézmény épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak. Az ÁMK helyiségeinek használói felelősek:  az ÁMK tulajdonának megóvásáért, védelméért  az ÁMK rendjének, tisztaságának megőrzéséért  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

53

Az épületre kihelyezett lobogók gondozása a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Minden tanévben az alakuló értekezleten kerül sor a közalkalmazottak balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatására (a részletekről a munkavédelmi szabályzat rendelkezik). Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetnie kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, amelynek során ismertetni kell: — az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, — a házirend balesetvédelmi előírásait, — a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa…) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, — a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;  kirándulások, túrák előtt;  rendkívüli események után;  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokkal, a kötelező viselkedési szabályokkal, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartással kapcsolatban. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Köteles továbbá a számítástechnikát, kémiát, fizikát, testnevelést tanító szaktanár a tanév legelső szakóráján felhívni a tanulók figyelmét a tantárgyi órákon előforduló speciális veszélyforrásokra, baleseti lehetőségekre. A megtartott speciális, szakórákhoz kötött balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatás dokumentálása a szaktanár feladata. 6.2 Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület főkapuját nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen

54

hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A karbantartó feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket reggel az első óra előtt a karbantartó köteles nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portaszolgálat ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. A riasztórendszer használata, használati jogosultságok: A rendszer használatára jogosult személyek: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, karbantartó, portaszolgálat ellátója. 6.3 A látogatás rendje 6.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az ÁMK-val Az ÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményigazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményegységeket érinti. A főépületben hivatali idő alatt megjelenő külső személyek a portásnak(amennyiben működik portaszolgálat) bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A klubszoba, előadóterem használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik a közművelődési csoportnál. A tornatermi, tánctermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a közművelődési egység felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portás kíséri figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét.

55

A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontját a portaszolgálattal közölni kell. 6.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az érintett közösségek véleményének kikérésével a gazdasági vezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. 6.5 A helyiségek és berendezésük használati rendje 6.5.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményegység-vezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 6.5.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. 6.5.3 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben (számítástechnika-, nyelvi terem, tornaterem) a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje,  a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,  a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika-terem, nyelvi ,

56

természettudományi előadó, rajz) használatához. 6.5.4 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdasági vezetőnek rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát. A kölcsön adható eszközök körére nincs korlátozás, díjat nem kell fizetni. 6.5.5 Karbantartás és kártérítés A gazdasági vezető és a karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni, illetve a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági vezetőnek a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

57

XI. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a pedagógiai-művelődési programban, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint szervezési felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. 1.1.Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  október 23.  március 15. A nevelőtestület döntése alapján megemlékezések az alábbiak:  október 6.  aktuális nemzeti évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések 1.2 Az intézmény hagyományos rendezvényei             

tanulmányi versenyek és vetélkedők, ki mit tud ünnepélyes tanévnyitó Mikulás karácsonyi ünnepség a magyar kultúra napja madarak, fák napja költészet napja Föld napja anyák napja ballagás ünnepélyes tanévzáró az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei (halloween party, farsang, évzáró bankett) hagyományos nyári táborok

58

 

gulyásparti Éhen Gyula nap

2. A hagyományápolás további formái Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a kerek évfordulókon évkönyvet vagy cd-t ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv, cd anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az ÁMK egyes intézményegységeinek egyéb rendezvényeiben való együttműködést a mindenkori munkaterv tartalmazza. 3. A hagyományápolás külsőségei Intézményünk jelképe Az intézményi egyenruha: sötétkék vagy fekete szoknya/nadrág, fehér ing, világoskék nyakkendő Nyitra Utcai ÁMK felirattal. Az intézmény ünnepélyein a diákoknak ünnepi ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. 4. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

59

XII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményigazgató és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata , szűrése,  a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  színlátás és látásélesség vizsgálata,  tüdőszűrés megszervezése,  fogászati kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, az intézményvezetőnek leadott ütemtervben jelzi. Az intézményvezető tájékoztatja az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell a gyermekét érintő vizsgálatokról. A dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátása az irányadó jogszabályok szerint történik. 2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három-négy testnevelésórán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végeznek.

60

A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. 3. Az egészséges életmódra nevelés A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tart. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Fogászati kezelés: Évi egy fogászati szűrővizsgálat történik az összes gyermekre kiterjedően.

61

XIII. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. A veszélyeztetettség feltárását, felderítését követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeknek nem elsősorban a tüneti gócok megszüntetésére, hanem az előidéző okok megváltoztatására kell irányulniuk. A legtöbbet segíteni tudóknak szükséges megadni azokat az információkat, akik a legjobban tudják megoldani a gondokat, a gyermekkel és gondviselőjével való legjobb kapcsolat alapján. Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, pszichológiai kultúráltságának fejlesztése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyerek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések kezdeményezése, megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének a megismerését, hogy egyéni bánásmódban részesíthessük. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Nagy szerepet kap a segítségnyújtásban a napközi, illetve a veszélyeztetett és hátrányos helyzetből származó negatív hatások csökkentésére a segélyezés (étkezési, tankönyv, nevelési) rendszere. Évente rendszeres, visszatérő feladataink: iskolaérettség, túlkorosok, hátrányos helyzetűek, elvált egyedülálló szülők, nehezen nevelhető gyermekek felmérése; helyzetfeltáró, családlátogatások november 30-ig, nyilvántartások kiegészítése, módosítása, gyanúsan hiányzók alkalomszerű ellenőrzése, iskolai segélyekre javaslattétel, véleményezések a rendszeres nevelési segélyekhez. A váratlanul felmerülő gondokon a gyermek helyzetének azonnali felmérésével; a közvetlen veszély mértékének hatása jellegének megállapításával; a gyermek biztonságérzetének-érzelmi egyensúlyának visszaállításával, védelmének biztosításával tudunk segíteni. Konzultálunk a gyermeken segíteni tudókkal, védelmi intézkedéseket teszünk (családlátogatás, hatóság megkeresése). Továbbiakban az utógondozásra fektetjük a hangsúlyt. A megelőzésre, felvilágosításra az alábbi tevékenységekkel törekszünk:  A gyermekek viselkedésének, teljes fejlődésének folyamatos megfigyelése, és a feltűnő változások észrevételezése.  Napközis elhelyezés.  Munkáltató, örömet, sikerélményt jelentő szabadidős programok szervezése.  Felvilágosító előadások, programok fogadása, szervezése, segítése.  Ügyeletek, felügyeletek biztosítása.  A szülőkkel való kapcsolat fejlesztése.  A kirándulásokhoz, táborozásokhoz való részvétel támogatása, segítése.  Javaslat a segítő szervezetek igénybevételére.

62

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Az Esélyegyenlőségi Programban meghatározottak elsődleges szerepet játszanak a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységben.

63

XIV. Az intézményi védő, óvó előírások 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Az intézményegység vezetője, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős a tanév eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a gazdasági vezető ellenőrzi. A tanév során a gazdasági vezető kéthavonta köteles balesetvédelmi szemlét tartani. 1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az intézményvezető helyettesét. A vezetőhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás , karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. 1.2 Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, ha tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezető helyettese, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A munkavédelmi felelős köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről a munkavédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni.

64

Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A munkavédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök leírását, a jelentési kötelezettség formáját a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart.

1.3 A közművelődési egység dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek, tanulóbalesetek megelőzése érdekében Az egység minden dolgozójának jelentési kötelezettsége van a csoport vezetője felé a munkaidőben történt balesetekről. A dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor a közművelődési egység vezetője munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál.

65

XV. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például:  baleset,  bombával való fenyegetés,  tűz,  illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. 2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének, távollétében helyettesének. 3. A vezetők feladatai Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetén a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő munkavédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. 4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok, a bombariadóterv alkalmazásával vesznek részt. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult egyéb vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket „kolompolással” értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell kezdeni a veszélyeztetett épület kiürítéséről. A veszélyeztetett épületet a tűzriadó terv mellékletében található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy egyéb foglalkozást tartó nevelő felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 66

 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a tantermen kívül tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell (pl. mosdó szertár stb.)  A kiürítés során a mozgásában, cselekvésében gátolt személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.  A tanóra helyszínét, a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meggyőződjön arról, nem maradt- e esetleg tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt gyülekezési helyre való érkezéskor meg kell számolni.  Az egyéb rendezvényeken tartózkodókra is érvényesek a kiürítési szabályok Az igazgatónak, illetve a kijelölt felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodni kell az alábbi feladatokról.  a kiürítési tervben szereplő kijáratok megnyitásáról  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az ÁMK igazgatójának, vagy az általa kijelölt személynek tájékoztatni kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról  az épületben található veszélyes anyagokról, mérgekről  a közművezetékek helyéről  az épületben tartózkodó személyek számáról, életkoráról  az épület kiürítéséről A rendvédelem, illetve a katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelem illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelem, illetve a katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni. Tűz esetén a szükséges teendőket az intézményi tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.

5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve az intézményegység-vezető hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

67

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő illetve a szombati pihenőnapok terhére hoz intézkedést az intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az ÁMK érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete. 6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Irányítója az intézményigazgató. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása az gazdasági vezető feladata. Közvetlen vezetői feladatokat látnak el az intézményegység-vezetők. A feladatok végrehajtásában közreműködnek az intézményegységek megbízottai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadó tervéhez. 6.1 Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre      

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy ellenőrizteti ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

6.2 A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén       

közvetlenül irányítja a tűzvédelmi megbízott munkáját; az vezetés képviseletében a tűzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet; a tűzvédelmi megbízott bevonásával elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a tűzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet; gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról; kidolgoztatja és jóváhagyja az iskola helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat; gondoskodik az iskolai tűzoltó, élet- és vagyonmentő csoportok megszervezéséről; negyedévenként tűzvédelmi szemlét tart, illetve azt vezeti. A szemle résztvevői: tűzvédelmi 68

   

megbízott, az ellenőrzött területen illetékes vezetők. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az intézkedési tervet is tartalmazza; a tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz; rendszeresen ellenőrizi a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását; szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi: — alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, illetve sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki; — alkalomszerű tűzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki; — egyéb nyílt lánggal járó tűzveszélyes munkát megfelelő előzetes tűzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján; — az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tűzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani; — az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és tűzvédelmi észrevételeiről az engedélyezőnek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni.

6.3 A tűzvédelmi megbízott feladatai         



megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást; folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását; elkészíti és jóváhagyatja az ÁMK tűzriadó tervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót; meghatározza és ismerteti az intézményi tűzjelzés módját; tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit; kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal; tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az iskola dolgozói tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját; a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az igazgatónál fegyelmi felelőségre vonást vagy büntetőeljárást kezdeményezhet; a tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, többek között: – a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását; – a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét; – a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifüggesztését; hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény vezetőjének.

69

XVI. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás Az intézmény a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását az alábbi tevékenységi formákkal biztosítja. - Helyi tantervbe épített 3 testnevelés óra - Iskolai sportköri foglalkozás - Helyi tantervbe épített 30 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás (1-4 évfolyamon hetente 1-1 napon 20 perces szünetben 10 perc és négy tanítási órán 5-5 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás). A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a szabad órák keretében kell megszervezni. Ezen az iskola valamennyi tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenkénti iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban testnevelő illetve felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tanulók részére biztosítani kell testnevelő illetve felnőtt vezető felügyelete mellett a városi jégpálya és uszoda használatát a fenntartói intézkedéseket is figyelembe véve. Az iskolai sportkör feladatait a testnevelők látják el.

70

XVII. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések Az iskola intézményegység a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6–8/C §ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §-a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke rendelkezésére álljon a szakmai munkaközösségeknek, a szaktanároknak. A megbízott minden év végén elkészíti azoknak a könyveknek, segédkönyveknek a jegyzékét, amelyet a tanulók a következő tanévben az iskola könyvtárából kikölcsönözhetnek. 1. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program keretei között élhet. A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket, de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség közös döntése határozza meg az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az intézményigazgató határozza meg. Az intézményigazgató döntése előtt felméri,  hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel;  hány tanulónak lehet biztosítani a tanulószobán, napköziben elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján a tankönyvellátást;  hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről tájékoztatja a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről. 1.1 Az iskola tanulóinak csoportjai   

a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár kedvezmény a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik

1.2 A jogszabály szerint kedvezményben nem részesülő tanulók támogatásának szempontjai

71

  

az évfolyamon meghatározott tankönyvcsomag teljes ára a tanuló szociális helyzete a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök véleménye

1.3. Az intézményünkben ingyenes tankönyv biztosítható: 1) törvényi előírások szerint a • tartósan beteg (szakorvos igazolja), • sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), • három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolj) tanulók számára. 2) egyedi elbírálás alapján a szociálisan rászoruló tanulóknak a könyvtáros a raktáron levő készletből tankönyvet kölcsönöz 3) egy osztálynak a könyvtáros a raktáron levő készletből tankönyvet kölcsönözhet, ha azt a könyvet következő években már nem használják, vagy abban az évben nem minősítették tankönyvnek 1.4. Ütemezés Minden év november 15-ig tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen feltételek mellett lehet igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott kedvezményeket, továbbá felmérni, hogy hányan jogosultak a jogszabály szerinti kedvezményre. Felelős: intézményigazgató, gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Fel kell mérni továbbá, hogy hány tanuló igényelhet kedvezményt az iskola döntése alapján. Felelős: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős. Minden év november 30-ig a felmérés alapján tájékoztatást kap:  a nevelőtestület,  a DÖK. Felelős: intézményigazgató, gyermekvédelmi felelős. Minden év december 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt. Felelős: tankönyvfelelős. Minden év január 20-ig a munkaközösségek döntenek a választott tankönyvekről. Felelős: munkaközösség-vezetők. Minden év január 30-ig a szülői közösség és a DÖK véleményezi a tankönyvjegyzéket. Felelős: intézményigazgató, DÖK-vezető. Minden év február 15-ig az intézmény elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a várható tanulólétszámot.

72

Felelős: tankönyvfelelős. Minden év május 20-ig az intézmény közzéteszi a tankönyvjegyzéket. Felelős: tankönyvfelelős. Minden év június 20-ig az intézmény közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhető kötelező és ajánlott tankönyvek jegyzékét. Felelős: könyvtáros. Azok a tanulók, akik november 15. után váltak jogosulttá, jogosultságukat utólag, augusztus 25ig igazolhatják Felelős: gyermekvédelmi felelős A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25%-os, - a második tanév végére legfeljebb 50%-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 75%-os, - a negyedik tanév végére legfeljebb 100%-os. A tankönyvek, amennyiben a tanuló négy évig használja őket 100%-os amortizációval leírhatók. Ebben az esetben kártérítésről nem beszélhetünk, hiszen a rendeltetésszerű használat melletti értékcsökkenésről van szó. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát( 4 tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: - az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának75%-át vagy újjal kell azt pótolni, - a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-át, - a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-át, - a negyedik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 100%-át. A tanuló, illetve a tanuló szülője köteles az iskola könyvtárából kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó szándékos károkozást az iskolának megtéríteni. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az intézményigazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. A tankönyvfelelős tartja a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelős köteles folyamatosan tájékoztatni az intézményvezetőt. A tankönyvtámogatás felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést köteles készíteni, amely az elszámolás alapját képezi. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv ellenértékének kifizetésével oldja meg. Az intézmény a tankönyvforgalmazónak utalja át a tankönyvtámogatás összegét. 73

XVIII. Reklámtevékenység

Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:  a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,  a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,  az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,  a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése) A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén belül reklámanyag, tájékoztató kihelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményigazgató személyesen engedélyezi. .

74

XIX. Az intézményi iskolai könyvtár működési rendje

1. A könyvtár feladatai Az intézményi iskolai könyvtár tervszerűen, folyamatosan, az iskolai gyűjtőkörnek megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz, olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat. Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munka szellemi bázisa, központi szerepet tölt be az olvasási, könyvtár-pedagógiai tevékenységben. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a tanulók önművelési, kívánatos olvasási szokásainak kialakítását. Segíti továbbá a pedagógusok pedagógiai, szakirodalmi információinak kielégítését. Tájékoztatást nyújt a munkaközösségek, tanulók részére a dokumentumokról, a könyvtári szolgáltatásokról. Segíti az óvodapedagógusok, gondozónők, közművelődési szakemberek szakmai információs igényeinek kielégítését. Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos vagy osztályfoglalkozások megtartásához, biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv- és könyvtárhasználati készségek fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja. Nyitvatartási időben gondoskodik az állomány egyéni és csoportos helyben használatáról. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. 2. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői, a könyvtár használói:  az iskola tanulói,  az iskolai pedagógusok,  az intézmény szakalkalmazottai és alkalmazottai. Elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, ezért mind a tanulóknak, mind a nevelőknek biztosított az állomány egyéni és csoportos helyben használat. Állományát – a helyben használható dokumentumok kivételével (kézikönyvtár) – kölcsönzi. 2.1 A kölcsönzés, beiratkozás módja A beiratkozott olvasókról a beiratkozás sorrendjében (tanévenként) beiratkozási naplót kell vezetni. Beiratkozáskor minden olvasónak olvasójegyet és tasakot (kölcsönzési nyilvántartáshoz) kell kiállítani. Egyidejűleg az első osztályosok egy, a többiek három darab dokumentumot kölcsönözhetnek ki négy hét időtartamra. Az ennél hosszabb időre történő kölcsönzést a könyvtáros indokolt esetben engedélyezheti. 75

2.2 A kölcsönzési idő A pedagógusok egész tanévre letéti állományt kölcsönözhetnek osztálytermükbe, szakórákra a gyakran használatos kézikönyvekből. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanév végén a letéttel el kell számolniuk. Az alkalmazottak az általuk kölcsönzött dokumentumokat szintén kötelesek a tanév végén a könyvtárban leadni. Könyvek kölcsönzése a nyári szünetre az iskolai intézményegység-vezető engedélyével lehetséges. Az elveszített, megrongált dokumentumokat a kölcsönző megvásárolja vagy beszerzési áron megtéríti. Az év elején kitöltött jótállási nyilatkozat tanuló esetében a szülőt kötelezi a kár megtérítésére. 2.3 Nyitvatartási idő Az éves munkaterv tartalmazza. 2.4 A szolgáltatás igénybevételének feltételei A könyvtár igénybevétele díjtalan, olvasójegy felmutatásával történik. 2.5 Könyvtárhasználati, magatartási szabályok Az állomány védelme, gondozottsága, rendje érdekében a következő könyvtárhasználati, magatartási szabályok betartása szükséges:  a kölcsönzés szabályainak (határidők, könyvmegóvás) betartása;  a raktári rend betartása (szükség esetén a könyvjelzők használata);  könyvet kivinni a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül tilos;  beszélgetni, hangoskodni, étkezni a könyvtárban tilos. 3. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához a feltételeket az iskola az intézmény költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos fejlesztés biztosított legyen. Az intézmény gazdasági vezetője biztosítja a napi működéshez szükséges irodaszereket, technikai eszközöket, szociális feltételeket. A könyvtár működtetéséhez szükséges nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős, ezért tudta nélkül könyv nem vásárolható.

76

XX. Egyéb rendelkezések 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál a tilalmat külön tábla is jelzi. A dohányzásra kijelölt helyet tájékoztató tábla jelzi. Egy különálló helyiség a dohányzásra kijelölt hely. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni. 2. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata. Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola bejáratánál kerül kifüggesztésre. Az egyházak képviselője az igazgatóhelyettes tájékoztatása alapján (órarend, teremrend figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet. A délutáni tanulási idő tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik. A tanév első szülői értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak, illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosításáról. Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vevő tanulókról. A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt). 3. A tanuló díjazása A közoktatási törvény 12.§ (2) (3) (4) bekezdéseihez az alábbiak szerint járunk el: az intézmény nem értékesíti a tanulók által elkészített dolgokat, így a tanulót sem illeti meg díjazás.

77

XXI. Záró rendelkezések

A Szervezeti és működési szabályzat hatályba lépése A szakalkalmazotti értekezlet által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és akkor lép hatályba. Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2006. évi Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni  Az ÁMK azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, valamint  Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az ÁMK-val és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az ÁMK valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés hozható, illetve fegyelmi eljárás indítható. A Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell tartani az ÁMK-val jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát a mindenkori jogszabályokban előírtaknak megfelelően végezzük, ezen kívül az ÁMK életében bekövetkezett lényeges(szervezeti) változás esetén, illetve ha felülvizsgálatát a szakalkalmazotti értekezlet legalább 30%-a kezdeményezi. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei   

könyvtári gyűjtőköri szabályzat adatkezelési szabályzat gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje FEUVE-rendszer szerint, a PMútmutató alapján

Jelen szabályzatok a szervezeti és működési szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével. A mellékletben szereplő többi – az intézmény működését, a nevelő-oktató munkát meghatározó – szabályzat igazgatói utasításként szabályoz. Ezek a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése alapján ez szükségessé válik. Az intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások:  a diákönkormányzat működési rendje,  a könyvtár működési szabályzata,

78

                     

a sportkör működési szabályzata, adatkezelési szabályzat, az iskola által alkalmazott záradékok, belső ellenőrzési szabályzat, bizonylati szabályzat, esélyegyenlőségi szabályzat, eszközök és források értékelési szabályzata, gyakornoki szabályzat, informatikai szabályzat, iratkezelési szabályzat, kollektív szerződés, leltározási szabályzat, munkaköri leírások, munkavédelmi szabályzat, önköltség-számítási szabályzat, pénztári szabályzat, selejtezési szabályzat, számlarend, számvitel politika, szülői választmány szervezeti és működési szabályzata, továbbképzési program, tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv.

Kelt: Szombathely, 2009. év szeptember 30. nap ............................................. intézményigazgató

79

JÓVÁHAGYÁSI, EGYETÉRTÉSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉK: 

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Közalkalmazotti Tanács véleményezte 2009.09. 28-án.

Szombathely, 2009.09.29.

…………………………. K.T. elnöke



A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Szülők Közössége véleményezte és a 11/1994. MKM rendelet 8. §-a alapján egyetértését adja 2009.09. 21-én .

Szombathely, 2009.09. 29.



A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT tervezetét a Diákönkormányzat véleményezte, és a 11/1994. MKM rendelet 4. §-a alapján egyetértését adja 2009.09. 24-én .

Szombathely, 2009. 09.29.



…………………………. Sz.K. elnöke

……………………………. Diákönkormányzat elnöke

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT a szakalkalmazotti értekezlet 2009. 09. 28 -án elfogadta.

Szombathely, 2009. 09.29.

…………………………… Igazgató



Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Nyitra Utcai ÁMK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT jóváhagyom.

Szombathely, 2009. október…

…………………………… polgármester

80